Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Egyéb

Megüresedett mandátum sorsa

Eredmény megállapítása

Szavazás

Jelölt- és listaállítás

Mandátumok száma

Országgyűlési képviselők választása 2011. évi CCIII. törvény

összesen 199 mandátum 106 mandátum egyéni választókerületben (EVK) Indulni lehet o függetlenként o párt önálló jelöltjeként o két vagy több párt közös jelöltjeként legalább 500 ajánlás a választókerület választópolgáraitól

93 mandátum országos listán (OL) változó számú mandátum pártlistán (PL) változó számú mandátum nemzetiségi listán (NL) Állítani lehet országos nemzetiségi ÖK állíthat o önálló listát (önálló EVK-jelöltek esetén) HA a névjegyzékben nemzetiségi o közös listát (közös EVK-jelöltek esetén) választópolgárként szereplő választópolgárok HA legalább 27 EVK-ban – ebből legalább 9 legalább 1%-ának ajánlása, de legfeljebb 1500 megyében és a fővárosban – jelöltet állított ajánlás nincs közös lista egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést

1 fordulós szavazhat a választópolgárok névjegyzékében szereplő választópolgár, aki: magyarországi lakóhellyel rendelkezik magyarországi lakóhellyel rendelkezik ÉS a magyarországi lakóhellyel rendelkezik ÉS a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nem szerepel szerepel, és a nemzetisége állított listát magyarországi lakóhellyel rendelkezik ÉS a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepel, de a nemzetisége nem állított listát magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerzi meg (relatív többség) o az 1. helyen bekövetkező szavazategyenlőség esetén időközi választás + töredékszavazat töredékszavazatok (TSZ) o mandátumot nem eredményezett szavazat o (szavazategyenlőség az 1. helyen is ide sorolható) o a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám

időközi választást kell kitűzni: o nem volt jelölt o az első helyen szavazategyenlőség alakult ki o a megválasztott képviselő megbízatása megszűnt Az EVK-kat úgy kell kialakítani, hogy o azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát, o azok összefüggő területet alkossanak, o a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen az EVK-k létszámának országos számtani átlagától 20%-kal eltérő EVK határait az OGY módosítja

küszöb: küszöb: o önálló lista esetén: az összes PL+NL-re o kedvezményes kvóta: (az összes PL+TSZ leadott szavazatok 5% +NL-re leadott szavazatok száma)/(93*4) o 2 párt közös listája esetén: az összes hányadosának egész része (≈0,25%) PL+NL-re leadott szavazatok 10% o a kedvezményes kvótához szükséges mértéket o 3 vagy több párt közös listája esetén: az meghaladó szavazatok esetén: az összes összes PL+NL-re leadott szavazatok 15% PL+NL-re leadott szavazatok 5%-a 1. a kedvezményes kvóta alapján kiosztani egy-egy nemzetiségi mandátumot 2. a 93 mandátumból kivonni a kedvezményes kvóta alapján kiosztott mandátumok számát 3. a küszöbnek megfelelő listák meghatározása (NL esetében itt már 5%!) 4. össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a PL-re jutó (PL-re leadott+arra eső TSZ) szavazatok száma, illetve a NL-ekre leadott – a kedvezményes kvótával csökkentett – szavazatok száma képezik; minden PL, NL szavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede stb., 5. a táblázat segítségével történik a mandátumok kiosztása: meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül (d’Hondt-módszer) 6. Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiosztani a mandátumokat. mandátum elosztása a lista jelöltjei között a listán elfoglalt hely sorszáma szerint történik EVK-ban mandátumot szerzett jelölt a listáról kiesik, helyére a soron következő lép ha kevesebb jelölt van a listán, mint amennyit az szerzett: a mandátum betöltetlen marad Az OL-n mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – az OL-n eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az OL-n soron következő jelölt szerzi meg. Ha az OL-n nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

nemzetiségi szószóló: o a NL-t állító, de mandátumot nem szerző nemzetiségeket képviseli az OGY-ben o a NL 1. helyén álló személy lesz

Az Európai Parlament tagjainak választása 2003. évi CXIII. törvény mandátumok száma választójog

listaállítás

szavazás és az eredmény megállapítása

megüresedett mandátum betöltése

21  a választópolgár csak az EU egyik tagállamában gyakorolhatja választójogát  szavazhat a magyar állampolgár, ha nem jelezte, hogy másik tagállamban kíván szavazni  továbbá a az EU más államának állampolgára, ha nyilatkozik, hogy Magyarországon kíván szavazni és rendelkezik itt lakóhellyel  pártok állíthatnak listát  önálló/közös lista  20.000 ajánlás  Magyarország egy választókerületet alkot  listás rendszer (1 szavazat), arányos választási rendszer  küszöb: 5%  d’Hondt módszer  szavazategyenlőség esetén a lista sorszáma dönt  A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.  Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a következő mandátumot megszerezte volna.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása 2010. évi L. törvény választás típusa

jelölt-/listaállítás

választás módja

100 lakosig 2 fő 1.000 lakosig 4 fő 5.000 lakosig 6 fő 10.000 lakosig 8 fő

az adott válker válpoljainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlása

 egyéni lista: annyi szavazat, ahány mandátum  Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták  Szavazat-egyenlőség: sorsolás  ha polgármesternek is megválasztották, e listáról törölni kell

25.000 lakosig 8 EVK, 3 KL 50.000 lakosig 10 EVK, 4 KL 75.000 lakosig 12 EVK, 5 KL 100.000 lakosig 14 EVK, 6 KL efelett:  10.000 lakosonként +1 EVK  25.000 lakosonként +1 KL

 EVK: az adott válker válpol-jainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlása  közös EVK: uaz.  KL: az a jelölő szervezet állíthat, amely a település EVK-inak több mint felében jelöltet állított  közös KL: azok a jelölő szervezetek, amelyek az EVK-k több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak

 EVK: a legtöbb érvényes szavazat megszerzője (relatív többség)  TSZ: a mandátumot nem eredményező szavazatok  KL: módosított d’Hondt-módszer (Sainte-Lague) alapján (/1, /3, /5, /7, ...)  küszöb: önálló KL:5%, 2 jelelölő szervezet közös KL-je: 10%, 3 vagy több jelölő szervezet közös KL-je: 15%  szavazategyenlőség: az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott  ha egy KL több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad

EVK időközi:  szavazategyenlőség az első helyen  képviselő megbízatása megszűnik

33: 1 – főPM 23 – ker-i PM 9 – komp.lista

 fővárosi KL: az a jel.szerv., amely a fővárosi kerületek több mint felében PMjelöltet állított (a listán a jel.szerv. PM-jelöltjei szerepelnek)  közös fővárosi KL: azok a jel.szer.-ek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös PMjelöltet állított (opcionális)

speciális rendszer:  a főPM és a 22 ker-i PM automatikusan tagja  a KL a fővárosi kerületekben a PMjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot  a KL-k között d’Hondt-módszer

ha a listán megválasztott képv. helye üresedik meg, listáról betöltik (jelölthiány esetén nem kell időközi, csak, ha működésképtelenné válik a közgyűlés)

10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település képviselő testülete

10.000-nél több lakosú település képviselő testülete, fővárosi kerület képviselő testülete

fővárosi közgyűlés

betöltetlen/kiesett mandátum sorsa időközi:  kevesebb jelölt, mint mandátum  kevesebb képviselőt választanak meg, mint amennyi mandátum volt  képv. testület feloszlott/feloszlatták ha megválasztott képv. helye üresedik meg, listáról betöltik (jelölthiány esetén nem kell időközi, csak, ha működésképtelenné válik a képv. tetület)

testület létszáma

ha KL-n megválasztott képv. helye üresedik meg, listáról betöltik (jelölthiány esetén nem kell időközi, csak, ha működésképtelenné válik a képv. tetület) Időközi, ha a képv. testület feloszlott/feloszlatták

Időközi, ha a közgyűlés feloszlott/feloszlatták

egyéb kedvezményes kisebbségi mandátum:  a válker válpoljainak legalább 50%-a a nemzetiségi névjegyzékben szerepel és nemzetiségi jelölt és polgármester nem került megválasztásra  a legkevesebb szavazattal szerzett mandátumhoz szükséges szavazatok 2/3val  így eggyel bővül a képv. test. kedvezményes kisebbségi mandátum:  a válker válpoljainak legalább 25%-a a nemzetiségi névjegyzékben szerepel és nemzetiségi jelölt és polgármester nem került megválasztásra  a legkevesebb szavazattal szerzett mandátumhoz szükséges szavazatok 2/3val  így eggyel bővül a képv. test.

megyei közgyűlés

polgármester

főpolgármester

 400.000 lakosig minden 20.000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,  700.000 lakosig 20 képviselő, és a 400.000-t meghaladó minden további 30.000 lakos után 1 képviselő,  700.000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700.000-t meghaladó minden további 40.000 lakos után 1 képviselő  megyei jogú város, főváros lakossága nem számít bele!

 ML: állíthat az a jelölő szervezet, amelyet az adott válker válpol-jainak legalább 1%-a ajánlott  közös ML: azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei válker-ben lévő települések válpoljai 1%-ának, de legalább 2000 válpol közös ajánlásának összegyűjtésével

 10.000 vagy annál kevesebb lakosú település válpoljainak legalább 3%a,  a 10.000 lakost meghaladó, de 100.000 vagy annál kevesebb lakosú település: legalább 300 válpol. ajánlotta  a 100.000-nél több lakosú település: legalább 500 ajánlás  nemzetiségi jelölt is lehet 5000 válpol ajánlása

 d’Hondt módszer  küszöb: o önálló lista: 5% o 2 jelölő szervezet közös listája: 10% o 3 vagy több jelölő szervezet közös listája: 15%

ha a listán megválasztott képv. helye üresedik meg, listáról betöltik (jelölthiány esetén nem kell időközi, csak, ha működésképtelenné válik a közgyűlés) Időközi, ha a közgyűlés feloszlott/feloszlatták

 Egymandátumos válker  Közvetlen választás.  Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (relatív többség)

időközi:  szavazategyenlőség az első helyen  megbízatás megszűnése

A nemzetiségi önkormányzati választások 2011. évi CLXXIX. törvény típusok mandátumok száma

települési nemzetiségi névjegyzékben választópolgárok száma  kevesebb, mint 100: 3  legalább 100: 4

területi szereplő

7

országos nemzetiségi névjegyzékben választópolgárok száma  -5.000: 15  5.001-10.000: 23  10.001-25.000: 31  25.001-50.000: 39  50.001-: 47 ki kell tűzni

szereplő

a településen az adott nemzetiséghez ha az adott megyében/fővárosban a települési tartozók száma a 30 főt eléri (kerületi) választások száma legalább 10 időpontja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja a nemzetiségi névjegyzéken szereplő az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely jelöltválasztópolgárok 5%-ának, de legalább 5 a fővárosban, megyében kitűzött települési a települési nemzetiségi önkormányzati listaállítás választópolgár ajánlása nemzetiségi önkormányzati képviselők képviselők választásán legalább a választások választásán legalább a választások tíz tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött százalékának ajánlását összegyűjtötte települési nemzetiségi önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet/listát, közös jelölt/lista állítható egyéni listás rendszer: annyi szavazat, listás rendszer: 1 listára szavazhat szavazás ahány képviselői hely van módja eredmény  eredményes, ha legalább annyi jelölt kap küszöb: megállapítása szavazatot, mint a megválasztható  önálló lista esetén 5% képviselők száma  2 szervezet közös listája esetén 10%  képviselők azok a jelöltek lesznek, akik  3 vagy több szervezet közös listája esetén 15% az eredményes választáson a Hare-módszer (legnagyobb maradék elve) megválasztható képviselők száma szerinti  a küszöböt átlépett valamennyi listára leadott szavazatok összeadása legtöbb szavazatot kapják  ennek elosztása a megszerezhető mandátumok számával (egy mandátumért „fizetendő”  szavazategyenlőség esetén sorsolás szavazatszám)  minden lista annyi mandátumot szerez, amennyi e hányados egész része  ha marad még mandátum, azt a listák a hányadosaik törtrészének nagysága szerinti sorrendben, a nagyobbtól a kisebb törtrész felé haladva kapják meg  szavazategyenlőség esetén a lista sorrendje dönt Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el a testület működéséhez szükséges létszámot. megüresedett  a következő legtöbb szavazatot elért jelölt a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a listát állító nemzetiségi szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg mandátum lép  az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő. időközi  a képviselők száma a képviselő-testület, közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre (pusztán a tény nem választás elég, h van betöltetlen mandátum)  ha az általános választás eredménytelen  ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg  ha a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták  a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását átalakult nemzetiségi önkormányzat: egyéb  a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő polgárok több mint fele az adott nemzetiség választói jegyzékében szerepel, és  a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult a települési önkormányzati választáson Ezáltal nem működik a településen külön „rendes” és nemzetiségi önkormányzat: a nemzetiségi vagy meg sem alakul (a „rendes” az alakuló ülésén dönt az átalakulásról) vagy működése szünetel (a rendes később dönt). E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. kitűzés