Országgyűlési Biztos Hivatala Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa 1387 Budapest, Pf. 40. Dr. Fülöp Sándor Úr részére Tárgy: A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézkedésének kezdeményezése Tisztelt Dr. Fülöp Sándor Úr! Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület a Bátaapátiban létesített kis- és közepes
aktivitású
radioaktívhulladék-tárolóval
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásokra, a tárolóhoz kapcsolódó kutatásokkal, a tároló építésével kapcsolatos, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból visszás helyzetre szeretné az Ön figyelmét felhívni és kérni, hogy mint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, indítson vizsgálatot az ügyben. A Bátaapátiban létesített kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló kutatásaival és létesítésével kapcsolatban aggályosnak tartjuk, hogy a tároló létesítését még jóval a környezetvédelmi és a létesítési engedélyek kiadása előtt megkezdték, amihez a földtani kutatási, illetve ásványi nyersanyag kutatási tevékenységekre
vonatkozó
engedélyek
szolgáltattak
keretet.
A
Radioaktív
Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (RHK) a létesítési engedély kiadását követően ugyanis alig néhány hónappal be tudta nyújtani az üzemeltetési engedélyre vonatkozó kérelmét, ami aligha történhetett másként, minthogy a létesítés már az engedély kiadása előtt megkezdődött. A tároló felszín alatti részére vonatkozó kutatási engedélyek birtokában folytatott tevékenységek keretében kezdték meg a Nagymórágyi- és az ahhoz csatlakozó Hilda-völgy
tereprendezését
is.
Ezzel
a
tereprendezést
jórészt
kivonták
a
környezetvédelmi engedélyezés alól, annak ellenére, hogy a tereprendezés a tároló létesítéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik, és azt véleményünk szerint a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében, vagy még azt megelőzően, érdemben, mindenképpen vizsgálni kellett volna. Ezzel kapcsolatban felmerül az érintett KDKTVF 1
mulasztásának gyanúja, mivel a Felügyelőség a felszín alatti kutatásokhoz a MGSZ DDTH által kiadott engedélyhez adott szakhatósági hozzájárulásában nem tett erre vonatkozóan kikötést. A tereprendezések megkezdésének tényét a környezeti hatástanulmány (RKHT) is bemutatja, azt fotókkal is ábrázolja (I. kötet, 4-277, 4-345, 4415,416, 4-523, 4-525,526; Közérthető összefoglaló, 13. oldal). A tároló létesítésének felgyorsításában szerepet kapott két, egymásból következő jogszabálysértő körülmény is. Bonyhád város jegyzője 2007. január 30-án adta meg a létesítmény felszíni épületeinek építésére vonatkozó engedélyét. Ez az aktus megelőzte mind a környezetvédelmi engedély, mind – értelemszerűen – a létesítési engedély kiadását. Az épületek létesítése már 2007. késő nyár-kora ősz során megkezdődött, a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését (2007. október), és a létesítési engedély kiadását megelőzően. (Ezt alátámasztandó mellékeltük a telephelyet 2008. februárjában bemutató fényképfelvételeket.) Álláspontunk szerint Bonyhád város jegyzőjének eljárása, illetve az épületek létesítésének megkezdése jogszabályt sértett. Valószínűnek tartjuk, hogy a tároló létesítésének felgyorsításával a radioaktív hulladékok kezelésének feladatát ellátó RHK a tőle elvileg független, a hulladékokat termelő paksi atomerőműnek igyekezett kedvező helyzetet teremteni a tároló előrehozott üzembe helyezésével. Az üzembe helyezéssel ugyanis az atomerőmű mentesült attól, hogy bővítenie kelljen a területén létesített, és kapacitásgondokkal küszködő ideiglenes tárolóját. Ezt támasztja alá az RHK vezetőjének nyilatkozata a Kht. 2008. júliusi Hírlevelében (3. oldal: „A VIII. TETT-re Kész Napon is a tájékoztatásé volt a főszerep”). Álláspontunk szerint az RHK a hulladékok kezelőjeként a végleges elhelyezés körülményeinek biztonságáért, illetve az általa elköltött közpénzek hatékony felhasználásáért felel. Az RHK-nak nem feladata, hogy a hulladékok termelőit hozza kedvező helyzetbe, ezért ebből a szempontból is aggályos az RHKnak a létesítést felgyorsító eljárása. A beruházás siettetését támasztja alá az a körülmény is, hogy a tároló átadására úgy került sor, hogy az az eredeti rendeltetését tekintve még nem készült el. A felszín alatti létesítmények (azaz az első tároló kamrák 2010-re várt) elkészüléséig a felszíni létesítményekben meghatározatlan ideig végeznek átmeneti tárolást. Ennek 2
megfelelően továbbra sem osztjuk teljes mértékben az RHK és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség álláspontját, mely szerint a létesítmény jelenleg kettős célt lát el. A tárolókamrák jelenleg bizonytalan időben bekövetkező beüzemeléséig ugyanis a felszíni létesítményt pusztán átmeneti tárolóként
fogják
véleményünkben,
használni.
Továbbra
illetve
környezetvédelmi
a
is
fenntartjuk
az
engedély
RKHT-ról ellen
alkotott
benyújtott
fellebbezésünkben megfogalmazott azon véleményünket, hogy mivel a felszíni létesítményekben beláthatatlan ideig átmeneti tárolást fognak végezni, ezért arra külön,
radioaktív
hulladékok
átmeneti
tárolására
vonatkozó
környezeti
hatásvizsgálati eljárás lefolytatására lett volna szükség. Ebből következően felmerül a gyanú, hogy a felszín alatti tárolórekeszek elkészültéig nem a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett tevékenységet (azaz végleges elhelyezés helyett átmeneti tárolást) fogják a telephelyen végezni. A tárolóval kapcsolatos közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban kérdésesnek tartjuk, hogy megfelelően szabályozottak-e. Problémásnak tartjuk, hogy ásványi nyersanyag kutatási engedély címén folytattak a kutatásokat (és a létesítést), mivel amire az engedélyek szóltak, ahhoz a tevékenység céljának nyilvánvalóan nem volt köze. Problémásnak tartjuk azt is, hogy a létesítési és az üzemeltetési engedélyezés az
ÁNTSZ-hez
került,
miközben
tároló
létesítésével
és
üzemeltetésével
összefüggésben más hatóságoknak több kapcsolódási pontja van, mint a mindössze sugár-egészségügyi szempontokkal rendelkező ÁNTSZ-nek. Vizsgálatra érdemes, hogyan fordulhatott elő, hogy az egyes határozatok (környezetvédelmi engedély a beruházásra, létesítési engedély a tárolóra, építési engedély a felszíni létesítményekre), illetve a beruházást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító 257/2006. (XII.25.) Korm. rendelet egymástól teljesen eltérő módon jelölik meg a beruházás helyszínét behatároló helyrajzi számokat. (Az engedélyekben szereplő helyrajzi számokat összesítő táblázatot mellékeltük.) Az RKHT-ról alkotott véleményünkben, valamint az elsőfokú környezetvédelmi engedéllyel szemben benyújtott fellebbezésünkben foglaltaknak megfelelően továbbra is kérdésesnek tartjuk, hogy az RKHT szerzői a vonatkozó 62/1997 IKIM rendelettel összhangban használták-e a földtani gát fogalmát. A rendelet 3. 3
melléklete 4. pontja az alábbit mondja ki: „A befogadó kőzet felett olyan kis vízvezető képességű, nagy kiterjedésű földtani gát legyen, mely képes visszatartani vagy elterelni a tároló felé irányuló vízáramlást. A befogadó kőzetet kis vízszintes és függőleges vízvezető képesség és lefelé mutató hidraulikus gradiens jellemezze.” A környezeti hatástanulmány vonatkozó fejezetében (4.3.2.2.1) foglaltak szerint viszont a befogadó kőzetet alkotó üde és mállott gránit egyben a földtani gátat is jelentik, vagyis a tervezett tároló befogadó kőzete felett nincs a Rendeletben megkövetelt földtani gát. Ennek a kérdésnek a tisztázását azért tartottuk – és tartjuk ma is – fontosnak, mivel ezzel jogszabályi követelmény teljesítetlensége állhat fent, ami a tároló biztonságával is összefüggő kérdés. Mindezek ellenére véleményünkre és fellebbezésünkre adott válaszokban erre érdemi választ nem kaptunk, a negligálás okot ad a gyanúra, hogy a tároló a környezetére vonatkozó, azzal szemben feltételeket támasztó jogszabálynak nem tesz eleget. A tároló kutatásaival és létesítésével kapcsolatban aggályosnak tartjuk azt a gyakorlatot,
hogy
a
hulladékok
elhelyezésében
érdekelt
szervezetek
„szponzorálják” a létesítmény befogadásáról döntő, az egészséges környezethez való alapjoguk miatt abban elvileg ellenérdekelt önkormányzatokat. A kifizetésekre 2006-ig a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (KNPA) került sor, azóta a Paksi Atomerőmű Zrt. is részt vesz a települések támogatásában. 2005 decemberéig a települések a jogszabályokkal nem teljesen egyező módon, részben infrastrukturális és egyéb beruházásokra is fordították azon összegeket, amelyekből elvileg a lakosok informálását, és az RHK Kht. tevékenységeinek ellenőrzését kellett volna megvalósítani. Ezt a gyakorlatot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két véleményében is kifogásolta (2001-ben és 2005-ben). Ezt követően a Magyar Országgyűlés (2005. évi CLI. törvénnyel) úgy módosította a vonatkozó jogszabályt (az 1996. évi CXVI., az ún. „Atomtörvényt”), hogy az addigi gyakorlatnak megfelelően településfejlesztésre is lehessen elkölteni a támogatásokat. Az ÁSZ egyéb kifogásaival érdemben nem foglalkozott az Országgyűlés. Mivel az eredeti megállapodások (amelyben a kutatásokra és az építésre elköltött összegek 5%-át irányozták elő a településeknek) szerint a kutatások, majd a létesítés lezárulásával az önkormányzatok támogatása csökkenne, ezért 2005-ben a korábbi (jogszabályban ugyancsak nem rögzített) gyakorlaton is változtattak. A térség 4
önkormányzatai részvételével működő Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) képviseletében Bátaapáti polgármestere még a tárolóról döntő helyi népszavazás előtt megállapodást írt alá a KNPA felügyeletében és a kutatások irányításában
illetékes
Hulladékokat
Kezelő
Országos Kht-val.
A
Atomenergia szerződés
Hivatallal
értelmében
és a
a
Radioaktív
hulladékszállítás
megkezdésétől évente 300 millió forintot kapnak majd a TETT települései. 1998 és 2008 között összesen 2224,14 millió forintot költhettek a TETT települései. A fenti gyakorlathoz járult hozzá az atomerőműnek azon kezdeményezése, hogy az atomerőmű által alapított Duna–Mecsek Területfejlesztési Alapítványon keresztül az önkormányzatok további, 500 millió forintot kitevő településfejlesztési forráshoz juthatnak hozzá. Kérjük Önt, mint a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát, hogy az 1993. évi LIX. törvény 27/B.§ (3) bekezdésben biztosított jogkörei alapján vizsgálja ki az ügyet, járjon el és e módon járuljon hozzá a környezet állapotának, továbbá az állampolgárok egészséges környezethez való alkotmányos joga védelméhez. Tekintettel az ügy súlyára, valamint a potenciálisan érintett állampolgárok nagy számára, kérjük Önt, hogy beadványunkat soron kívül bírálja el. Az üggyel kapcsolatos, ez idáig keletkezett iratokat jelen levelünkhöz mellékeljük. Személyes adataink kezeléséhez, nyilvánosságra hozatalához hozzájárulunk. Segítségében és támogatásában bízva, Budapest, 2008. október 6. Tisztelettel: Ámon Adrienn igazgató Energia Klub
5
A beadványhoz csatolt mellékletek: 1. Az ügyben eddig született és rendelkezésünkre álló, a beadványhoz mellékelt dokumentumok listája: -
A tároló részletes környezeti hatástanulmánya, illetve annak közérthető összefoglalója (elektronikus formában) Az RKHT-ról alkotott véleményünk (elektronikus formában) A környezetvédelmi engedély ellen benyújtott fellebbezésünk (elektronikus formában) A rendelkezésünkre álló határozatok (a dokumentumok másolatát mellékeltük): • A mellékelt határozatok időrendi felsorolása (elektronikus formában) • a környezetvédelmi engedély, illetve a KDKTVF által adott további engedélyek • a környezetvédelmi engedély ellen benyújtott fellebbezésről szóló határozatot • a tároló létesítési engedélye • a tároló kutatásaival kapcsolatos MGSZ DDTH, PBK engedélyek • Bonyhád város jegyzője által kiadott építési engedélyek • KDVI engedélyek
2. A beadványunkhoz mellékelt bizonyítékaink listája -
az Állami Számvevőszék véleményei (elektronikus formában) Az engedélyekben szereplő helyrajzi számokat összesítő táblázat (elektronikus formában) az RHK Hírlevele (elektronikus formában) a bátaapáti telephelyen 2008 februárjában készített fénykép-, illetve videofelvételek (elektronikus formában)
További információk: 1. Az ügyben (tudtunkkal) eddig eljárt hatóságok listája: -
Pécsi Bányakapitányság (PBK) Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala (MGSZ DDTH) Bonyhád város jegyzője (BVJ) ÁNTSZ Dél-Dunántúli Regionális Intézete (ÁNTSZ DDRI) Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDKTVF) Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDVI) Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)
2. Az ügyben eddig igénybe vett jogorvoslatok, beadott panaszok: Az Energia Klub ügyfélként részt vett a tároló környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásában, véleményét eljuttatta a KDKTVF-nek. A Felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély ellen az Energia Klub fellebbezett az OKTVF-hez. A véleményünket, illetve a fellebbezésünket csatoltuk.
6
