Ország Gáborné* A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I ÉS ÁTALAKULÁSA 2006 ÉS 2009 KÖZÖTT
BEVEZETÉS
A tanulmány egy kezd d kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A civil társadalom intézményei jogilag 1987-ben váltak „legálissá”, ekkor ismerte el a Polgári Törvénykönyv az alapítványokat. 1989–1990-ben a törvényi háttér és az adózási rendszer reformjának hatására a non-profit szervezetek száma, társadalmi szerepe és gazdasági súlya is növekedésnek indult. A non-profit szektor jogi értelmezése szerint ide tartozik minden olyan nem profitcélú szervezet (alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet), amely ugyanakkor nem is költségvetési gazdálkodást folytató intézmény, amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként bejegyeztek. A társasági törvény változásai miatt az el bb említett formák az idén változtak, melyr l a kés bbiekben lesz szó. A statisztikai definíció1 szerint a civil szervezetek (non-profit szervezetek) közé azok a szervezetek tartoznak, amelyek szabad társulás, önszervez dés útján jönnek létre. Nem állami szerepl k ezek, vagyis céljuk nem a hatalom megszerzése / megtartása, hanem annak befolyásolása. Nem üzleti szerepl k, vagyis nem profitorientáltak, nem gazdasági haszonszerzés a céljuk, tevékenységükb l származó bevételüket minden esetben visszaforgatják eredeti céljaik megvalósítására.
ADATGY JTÉS
A non-profit szektor tudományos igény vizsgálata a fejlett országokban már a hetvenes – nyolcvanas években elkezd dött, bár az els nemzetközi összehasonlító kutatásra, mely egységes fogalomrendszer szerint készült, ott is csak a kilencvenes évek elején került sor.
A Központi Statisztikai Hivatalon (KSH) belül 1992-ben alakult egy osztály, mely a Magyarországon m köd non-profit szervezetekr l gy jt adatokat. A non-profit szervezetek megfigyelése éves gyakoriságú, 2001-ig teljes kör , azóta részben reprezentatív. Az ún. egyéb jogi formájú szervezeteket, a szociális célú szervezeteket, a tárgyévben alakult szervezeteket és az ún. kiemelt szervezeteket teljes kör en figyelik meg, a többi szervezetb l reprezentatív minta készül. A minta többszörösen rétegzett: tevékenységi f csoportok szerint, Budapest – vidék szerint, a korábbi válaszadás szerint (válaszolók és nem válaszolók), valamint az el z évi alakulás (és akkor teljes kör en megfigyelt) és a korábbi alakulás szerint.
A KSH 2005-t l negyedéves gyorstájékoztatóiban a m köd gazdasági szervezetek (ide tartoznak a non-profit szervezetek is) száma helyett a regisztrált gazdasági szervezetek számát teszi köz*
BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály, f iskolai adjunktus. Ezek a következ k: a profitszétosztás tilalma, a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség, az intézményesültség (önálló jogi személyiség), a közcélúság, az önkéntesség valamilyen eleme és a pártjelleg m ködés kizárása. 1
25
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I …
zé. A m köd gazdasági szervezetek számának meghatározását, azaz a vállalkozások gazdasági aktivitásának megítélését 2005-t l új módszerek szerint végzik. Az egységes európai módszertant követve, csak utólagosan, a benyújtott adóbevallások és a statisztikai adatszolgáltatások feldolgozása után állapítják meg egy szervezetr l, hogy az adott évben gazdasági aktivitást mutatott-e vagy sem. A m köd szervezetek adatait évente fogja közölni a KSH.
A módszertani változások említése azért fontos, mert a fentiek értelmében friss adatok csupán a regisztrált szervezetekr l állnak rendelkezésre, melyekb l nem tudható biztosan, hogy mennyi a ténylegesen m köd szervezet. Viszont a regisztrált szervezeteken belüli megoszlások nem térnek el jelent s mértékben a m köd szervezeteken belüli megoszlástól, hiszen az elmúlt néhány évben az összetétel viszonylag állandó.
A NON-PROFIT SZERVEZETEK SZÁMA, TEVÉKENYSÉGÜK
2003-ban Magyarországon 53 022 non-profit szervezet m ködött, ennek 40%-a alapítványi formában, a többi pedig társas non-profit szervezetként. Az alapítványok 60%-a három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (32%), szociális ellátáshoz (15%) és kultúrához (14%) köthet . A társas non-profit szervezetek körében a szabadid s (25%) és sportegyesületek (19%), valamint szakmai érdekképviseletek találhatók a legnagyobb arányban. A szervezetek bevétele összesen 731 milliárd forint volt, amelynek 42%-a állami támogatásból származott. A szektor 63 ezer f t foglalkoztatott, 400 ezer önkéntes segít és 24 ezer részmunkaid s alkalmazott mellett. A civil szervezetek számának növekedését mutatja az 1. ábra.
1. ábra A regisztrált non-profit szervezetek számának alakulása 1994 és 2005 között2 A hivatalos bírósági nyilvántartásokban – a közhasznú társaságok kivételével – minden olyan non-profit szervezet szerepel, amelyet önálló jogi személyként bejegyeztek, és a kés bbiekben hivatalosan nem szüntettek meg. Mivel a feloszlott egyesületek és vagyonukat vesztett alapítványok jelent s része elmulasztja a megsz nés bejelentését, ezért a nyilvántartásban szerepl szervezetszám meghaladja a jogi értelemben még m köd k számát.
Az 1. ábrán jól látható a regisztrált non-profit szervezetek számának dinamikusan növekv trendje. Az adatsorra illesztett lineáris trendfüggvény szerint a szervezetek száma évente átlagosan 2
Forrás: KSH.
26
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I … 2916 db-bal növekszik. A növekedés 2006-ban is folytatódott, 2006 júliusában a regisztrált szervezetek száma 76 113 db volt. 1. táblázat A regisztrált non-profit szervezetek megoszlása területi elhelyezkedés szerint 2000 és 2006 között (december 31-i adatok)3 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006. június 30.
16 003
16 502
17 382
17 641
17 998
18 347
18 581
Bács-Kiskun
3 087
3 208
3 253
3 338
3 383
3 466
3 499
Baranya Békés
2 682 2 284
2 816 2 335
2 814 2 407
2 873 2 452
3 007 2 465
3 104 2 534
3 143 2 562
Bosod-A.-Z. Csongrád Fejér Gy r-M.-S. Hajdú-B. Heves Jász-N.-Sz. Komárom-E. Nógrád Pest Somogy
4 494 2 455 1 935 2 750 3 180 2 016 2 233 1 920 1 430 4 713 2 521
4 591 2 497 1 961 2 850 3 294 2 124 2 287 1 905 1 442 4 838 2 638
4 654 2 566 2 084 2 882 3 267 2 135 2 360 1 956 1 486 5 208 2 532
4 784 2 686 2 164 2 950 3 283 2 192 2 422 1 999 1 520 5 473 2 594
4 988 2 778 2 279 3 019 3 367 2 248 2 454 2 027 1 576 5 872 2 673
5 135 2 900 2 335 3 055 3 491 2 307 2 458 2 038 1 605 6 204 2 741
5 209 2 967 2 382 3 117 3 553 2 315 2 463 2 052 1 603 6 386 2 776
Szabolcs-Sz.-B. Tolna Vas
2 791 1 673 1 837
2 886 1 735 1 862
2 901 1 805 1 932
2 985 1 852 1 993
3 079 1 910 2 037
3 170 1 995 2 099
3 234 2 031 2 112
Veszprém Zala
3 040 2 290
3 069 2 312
3 099 2 302
3 155 2 387
3 248 2 446
3 339 2 491
3 397 2 513
Megye Budapest
A szervezetek kb. ¼-e Budapesten található (24,48–25,18%), a többi rész nagyjából arányosan oszlik meg a megyék között a vizsgált id szakban. Valamivel magasabb a részarány a többi megyéhez képest Pest (7,20–8,41%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (6,74–6,88%). A dinamikai változást vizsgálva az tapasztalható, hogy szinte minden megyében és minden id szakban növekedett a regisztrált non-profit szervezetek száma az el z évhez képest.
2001-ben az átlagos 2,78%-os növekedéshez képest Baranya (5%) és Heves (5,36%) megyében n tt er teljesebben a szervezetek száma, így a részarányuk is. Kisebb mérték növekedés tapasztalható Nógrád megyében (0,84%), és csökkenés Komárom-Esztergom megyében (0,78%). 2002-ben Budapesten (5,33%), Fejér (6,27%) és Pest (7,65%) megyében n tt jobban a szervezetek száma, mint az átlagos 2,79%. Ebben az évben Somogy megyében volt nagyobb mérték csökkenés (4,02%), valamint Baranya, Hajdú-Bihar és Zala megyében 1% alatti a csökkenés. 2003 és 2006 között csak Pest megyében volt az átlagosnál jelent sebb mérték növekedés, és csökkenés csak 2006-ban Nógrád megyében volt megfigyelhet , de csak 0,12%-os mértékben.
3
Forrás: KSH. 27
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I …
Összességében megállapítható, hogy a legdinamikusabban Pest megye fejl dik a regisztrált non-profit szervezetek számát illet en, a növekedés minden területnél és minden vizsgált évben folyamatos, évente kb. 2–3%-os emelkedés figyelhet meg. A szerkezet nagyjából állandónak tekinthet .
2. táblázat Az új bejegyzés gazdasági szervezetek számának alakulása 2002 és 2005 között4 Szervezet
2002. I.
2002. II. 2002. III. 2002. IV. 2003. I.
2003. II. 2003. III. 2003.IV.
Non-profit
1 055
1 032
795
804
898
908
796
1 099
Összesen
33 294
30 241
26 366
25 977
27 610
26 878
25 092
26 891
Szervezet
2004. I.
2004. II. 2004. III. 2004. IV. 2005. I.
2005. II. 2005. III. 2005.IV.
Non-profit
1 142
1 152
908
961
961
1 053
907
895
Összesen
30 455
25 219
22 177
25 420
23 352
23 407
23 681
25 837
Az új bejegyzés gazdasági szervezetek negyedéves adatait vizsgálva megállapítható, hogy a non-profit szervezetek a regisztrált gazdasági szervezetek kb. 3–4%-át teszik ki. Az új szervezetek trendje az összes regisztrált szervezet esetében csökken , a non-profit szervezetek esetében viszont csekély mérték növekedést mutat. A szezonhatást vizsgálva a non-profit szervezeteknél a trendhez képest pozitív eltérés az I. és II. negyedévekben figyelhet meg (átlagosan 6,32% és 8,41%), míg az összes szervezetnél ez inkább az I. és IV. negyedévre jellemz (átlagosan 5,85% és 1,7%).
A szektor állapotának legjelent sebb mutatója a szervezetek száma és a bevételek reálértéke. 1993 és 2003 között mindkett folyamatosan emelkedett, el bbi 53, utóbbi mintegy 67 százalékkal.
Településcsoportok szerint tekintve a településfejlesztési és oktatási intézmények súlya n tt leginkább, jogi formájuk alapján pedig az állami feladatokat is jócskán átvállaló közalapítványok, köztestületek és közhasznú társaságok befolyása fokozódott. A szektorban megnövekedett bevételek aránytalanul nagy része került ezekhez a szervezetekhez, illetve a foglalkoztatottak többsége is náluk volt található.
A civil szektor folyamatos növekedést mutat, azonban a non-profit szervezetek fejl dése nem kiegyensúlyozott, a különféle jogi formájú szervezetek eltér lehet ségekkel és forrásokkal rendelkeznek.
A NON-PROFIT SZERVEZETEK PÉNZFORRÁSAI
Mivel a non-profit szektor szerepvállalása egyre jelent sebb, ezért fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a finanszírozási lehet ségek, amelyekkel ez a szektor élhet.
Természetesen abból fakadóan, hogy egy adott non-profit szervezetnek mi a f profilja, igen sokszín az egyes non-profit szervezetek anyagi forrásainak összetétele. Abban viszont közösek, hogy az alábbi bevételekkel rendelkeznek jellemz en, csupán az összetétel változik. Ezek a bevételek származhatnak: • tagi és támogatói adományokból, illetve befizetésekb l; • céljaik szerinti tevékenységb l és szolgáltatási árbevételb l; • állami támogatásból; • gazdálkodási, vállalkozói tevékenységb l, valamint • vagyonuk hozamából.
A vizsgált KSH–kiadványok alapján megállapítható, hogy a köztudattal ellentétben a non-profit szervezetek nem magánadományokból (lakossági, vállalati, külföldi, társ civil szervezetek támoga4
Forrás: KSH.
28
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I …
tásiból) finanszírozzák tevékenységüket, hanem dönt en termékeik, szolgáltatásaik ellenértékéb l, vállalkozási tevékenységük bevételéb l, illetve az állami szektorból származó támogatásokból. A magánadományok csak a nemzetközi segélyszervezetek számára jelentik a tevékenység finanszírozásának f forrását.
Az Európai Unióba történ belépéssel kézenfekv vé válhatott volna a külföldi forrásokból származó bevételek szerepének növekedése. 2003-ban a szervezeteknek csupán 5,5%-a jutott külföldi támogatáshoz, ami alacsonynak mondható. Ennek több indoka is lehet. Eleinte formai hiányosságok is el fordulhattak (a kitöltött pályázati rlapon, vagy mellékleteiben). A hazai non-profit szervezetek tisztában vannak a külföldi pályázati lehet ségekkel, viszont egy részük meg sem próbálja megpályázni, mert nem ismeri a pályáztatási rendszert, vagy mert a pályázat témája nem vág a profiljukba. A külföldi támogatások mértékének növekedése mindaddig nem várható, amíg a magyarországi non-profit szervezetek jelent s hányada kevesebb, mint 500 ezer Ft bevétellel gazdálkodik évente. Hiszen a külföldi pályázatok lényege éppen az, hogy nagyobb volumen projektre vegye igénybe a pályázni kívánó szervezet.
A NON-PROFIT SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAM KAPCSOLATA
A kormányzat célul t zte ki a civil szervezetekkel való kapcsolatok b vítését, bevonásukat a közszolgáltatások ellátásába. Az indokok között szerepel, hogy a civil szervezetek szolgáltatásaikat – bürokráciamentességüknél és non-profit jellegüknél fogva – az állami szerveknél gazdaságosabban tudják megoldani, és egyéb emberi és pénzügyi forrásokat is képesek mozgósítani.
A társadalmi egyeztetési folyamatba, jöv képvitákba az állam szakért ként, pályázatértékel ként, monitoring-bizottsági tagként vonja be a non-profit szervezeteket. A civil szervezetek tevékenységükkel, figyelemfelhívással és non-profit jellegükkel járulnak hozzá a közszolgáltatások minél magasabb színvonalú és szélesebb körben való elterjesztéséhez. Megkönnyítik a szolgáltatások igénybevételét olyan személyeknek és társadalmi csoportoknak, akikhez (amelyekhez) a közszféra nehezebben ér el, vagy akik (amelyek) bizalmatlanok az állami szerepl kkel szemben.
A civil szervezetek könnyebben próbálhatnak ki új módszereket egy-egy helyi, közösségi probléma kezelésére, és a tapasztalatokat közvetíthetik döntéshozójukhoz, hozzájárulva a társadalmi párbeszédhez.
A civil szervezetek el mozdítják a kooperációt különböz szervezetek között. Közülük azok, amelyek az állam által m ködtetett intézmények konkurensei, a versenyhelyzet miatt a szolgáltatás színvonalának emeléséhez is hozzájárulnak.
• • • • •
Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek közötti együttm ködésnek több fajtája létezik: önkormányzat hoz létre civil szervezetet; civil szervezet képvisel je részt vesz az önkormányzat munkájában (polgármesterként, képvisel ként, tanácsadóként); intézményes együttm ködés, szerz déses viszony van közöttük; pályázaton közösen indul az önkormányzat és a civil szervezet; anyagi, természetbeni támogatást adnak az önkormányzatok non-profit szervezeteknek, illetve fordítva.
AZ ÖSSZEFOGÁSBAN REJL
LEHET SÉGEK
A korábbiakban már kiderült, hogy a non-profit szervezetek jelent s szerepl i a gazdaságnak. A célok elérésének egyik lehetséges eszköze lehetne ezen szervezetek összefogása. Magyarországon egyel re nincs kiépített és tudatosan használt együttm ködési hálózat a non-profit szervezetek között, viszont vannak kezdeményezések a civil szervezetek hálózati együttm ködési formáinak kialakítására, és a települési önkormányzatok döntési folyamataiban való részvételére.
29
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I …
• • • •
Az együttm ködés indokai lehetnek: a közös állásfoglalásnak nagyobb a súlya, és a különböz aktuális problémák megoldására irányuló projektek megvalósításának is nagyobbak a lehet ségei; összeadódnak a humán és egyéb er források, ezáltal jobbak az esélyei a közös fejlesztéseknek, pályázatoknak; az együttm ködés el nyeit tapasztalva a szervezetek érdekeltté válnak az együttm ködési formák m ködtetésében; a valóságos és tényleges összefogás és a kölcsönösen el nyös és hatékony önkormányzati együttm ködések tapasztalatai fontos hatást gyakorolhatnak a kormányzattal kialakított együttm ködésre, és újabb fejl dési szakaszt indíthatnak be.
Ha sikerül megvalósítani ezeket a kezdeményezéseket, akkor a hazai non-profit szektor könynyebben érvényesíthetné érdekeit. Ha megindulna a szorosabb együttm ködés a kormányzati és a civil szektor között, az mindenképpen csak az ország javát szolgálhatja.
A TÁRSASÁGI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI A non-profit szervezetek témájának aktualitását indokolja a jogi környezet megváltozása. A 2006. július 1. el tt hatályos, gazdasági társaságokról szóló törvény5 (GT) szerint: „Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (non-profit gazdasági társaság)” (GT 4. § (1) bekezdés). A társaság non-profit jellegét a cégnévben fel kellett tüntetni. Korábban létrejött gazdasági társaság is átalakulhatott non-profit gazdasági társasággá, ha a legf bb szerv ezt elhatározta. Ezek a társaságok üzletszer tevékenységet csak kiegészít jelleggel folytathattak, az e tevékenységb l származó nyereség a társaság vagyonát gyarapította. Ezek a társaságok csak a non-profit jelleg megtartásával alakulhattak át más társasági formára, vagy egyesülhettek, illetve szétválhattak. Külön törvény határozta meg, hogy a non-profit társaság milyen feltételekkel min sül közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetnek és ehhez milyen követelményeknek kell megfelelnie6. Az említett paragrafust az új GT-b l7 törölték.
2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. Az addig bejegyzett, ill. bejegyzés alatt álló közhasznú szervezetek 2009. június 30-ig a korábbi szabályozás szerint m ködhetnek. A két éves türelmi id alatt a közhasznú társaságoknak a társasági szerz dés módosításával át kell alakulniuk non-profit gazdasági társasággá, vagy jogutód nélküli megsz nésüket határozhatják el. Ezek alapján a közhasznú társaság, mint jogi személy forma kikerül a jogrendszerb l. A non-profit szervezetek non-profit társaságként (korlátolt felel sség társaság, részvénytársaság) m ködhetnek, mely nem új cégforma. A non-profit társaságok nem jövedelemszerzésre alakulnak, üzletszerz tevékenységet csak kiegészít tevékenységként folytathatnak. Ezek a társaságok lehetnek közhasznúak, de m ködhetnek közhasznú min sítés nélkül is. A kiemelten közhasznú szervezet közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyr l törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia8. Magyarországon is egyre több olyan non-profit szervezet van, mely ilyen módon átvállalja az állam egyes feladatait.
Az államháztartási rendszer hatékonyabbá tétele érdekében a kormány 2006 júniusában „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” címmel benyújtotta az Országgy lésnek a T/233. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerint a közalapítványok 2007. december 31-ig kötelesek kérni a megszüntetésüket. Az a közalapítvány, amelynek alapítását törvény, nemzetközi szerz dés írta el , vagy amelynek alapítója az Ország-
5
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény A közhasznú és a kiemelten közhasznú státusznak ezen szervezetek adókedvezményeinek megállapításakor, valamint az ezeket a szervezeteket támogató más gazdasági szerepl ket megillet adókedvezmények megállapításakor van jelent sége. 7 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 8 A közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI. Törvény (Khtv.) 6
30
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I …
gy lés, mindaddig m ködhet – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, amíg a Ptk. szerinti megsz nési okok be nem következnek. Ily módon a közalapítvány a Ptk. helyett az ÁHT-ba (államháztartási törvénybe) kerül, támogatási célú fejezeti kezelési célú el irányzat lesz. A kormány ezen törvényjavaslatával a közhasznú társaságok körét kívánja sz kíteni.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
A non-profit szektor a különböz európai országokban más és más jogi fogalmi megközelítésben végeredményként ugyanazt a helyzetet mutatja: különböz ágazatokban és különböz intenzitással, de markánsan jelen van a társadalom m ködésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlett országokban a non-profit szektor és az állam között nem sz nik meg, hanem inkább átformálódik a kapcsolat, s a non-profit szervezetek az oktatás és egészségügy területén egyre nagyobb aktivitást mutatnak, egyre nagyobb részben vállalnak át feladatokat.
Az Európai Unió civil szervezeteinek munkája, véleménye fontos, és kifejezetten kívánatos, hogy lobbizzanak, és ezzel érvényre juttassák az uniós polgárok érdekeit. A valódi döntéshozatalban azonban csak akkor vehetnek részt, ha kell tapasztalattal és pénzügyi háttérrel rendelkeznek. A magyar civil szférában általában egyik feltétel sem teljesül. Ezen a helyzeten hivatott változtatni a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma. A 2004 nyarán kiírt pályázat során összesen 580 M Ft támogatást osztottak szét, ennek jelent s része brüsszeli lobbi-tevékenységhez, illetve uniós programokhoz kapcsolódik. Néhány szervezet már jelen van az EU „f városában”. Természetesen a nemzeti kormányokon keresztül is lehet befolyásolni az uniós politikát, de legtöbbször hatékonyabb a brüsszeli lobbizás. A legjobb példa erre az EU mez gazdasági támogatási rendszere.
ÖSSZEGZÉS
Magyarországon az elmúlt 10–15 évben fejl dött ki igazán a non-profit szektor, ezen id rövidségéhez képest szép eredményekkel büszkélkedhet. Mára az állami szektor is elismeri jelent ségét, és keresi az együttm ködés formáit és lehet ségeit, bár ez még kialakulóban van.
A mai Magyarországon több non-profit szervezet küzd nehézségekkel, melyek a szektor sokszín ségéb l fakadóan sokfélék lehetnek, a finanszírozási problémáktól kezdve a humán er forrás hiányáig.
Egyre szélesebb körben terjed a szektorral való megismerkedés igénye, amit megfelel en támogat a mára gazdagnak mondható szakirodalom is. Az Európai Unió non-profit szervezeteir l azonban nehezen szerezhet k be friss adatok. A témakör fontosságát mutatja, hogy neves szakemberekb l álló non-profit kutatócsoport m ködik önálló honlappal9, jelenteti meg publikációit, és munkájukat a szektor mellett az állam is támogatja.
A dolgozat arra igyekezett választ találni, hogy jelenleg milyen a szektor szerkezete, megítélése, els sorban Magyarországon, valamint arra, hogy merre tartanak ezek a szervezetek. A kés bbiekben vizsgálni kívánom a nemzetközi hátteret, valamint a jogszabályi változások következményeit.
A non-profit szektor mindenképpen egy er söd és életképes szektor. A feltételek és lehet ségek adottak, a kérdés az, hogy mely szervezetek képesek élni ezekkel a lehet ségekkel.
IRODALOMJEGYZÉK Állami Számvev szék, Önkormányzati és Területi Ellen rzési Igazgatóság és Fejlesztési és Módszertani Intézet munkatársainak tanulmánya: A non-profit szektor m ködése és ellen rzése (2003. december). BALOGH BENCE, MÉSZÁROS GEYZA, SEBESTÉNY ISTVÁN: Módszer és gyakorlat – A nonprofit statisztika 10 éve 1992 – 2002 (KSH, Budapest, 2003.)
9
www.nonprofitkutatas.hu 31
ORSZÁG G.: A NON-PROFIT SZFÉRA JELLEMZ I … BÓDI GYÖRGY, JUNG ADRIENN, LAKROVITS ELVÍRA: Civil partnerség – Nonprofit segédkönyvek 5. (KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2003.) CSIZMÁR GÁBOR, NEMODA ISTVÁN: Hogyan szerezzünk pénzt? – Nonprofit segédkönyvek 1. (KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001.) KUTI ÉVA: Vállalati adományozók, nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások (Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, Budapest, 2004.) Civil Európa – Civil Magyarország: Pályázunk, hogy pályázhassunk (2004. szeptember) Civil Európa – Civil Magyarország: A Nemzeti Civil Alapprogram els éve – a számok tükrében (2005. február) MÉSZÁROS ISTVÁN: Civilek a terület- és településfejlesztésben – I. Országos Konferencia – Civil Egyeztet Fórum – konferencia összefoglaló (2005.) PUPEK EMESE: Nonprofit szervezetek, szubszidiaritás, fejlesztéspolitika – Területi Statisztika 2006/1. Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény A közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI. törvény A Nemzeti Civil Alapról szóló 2003. évi L. törvény Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról” cím T/233. számú törvényjavaslat www.eucivil.hu www.ksh.hu www.budapest.hu www.nonprofit.hu www.fn.hu www.emla.hu/nosza www.nonprofitkutatas.hu www.nonprofit.lap.hu www.niok.hu
32
