OROSZORSZÁG JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

OROSZORSZÁG JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE

Készítette: Orosz István Budapest, 2012

Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke ............................................................................. 5 Bevezetés ......................................................................................................... 6 1. Oroszország versenyképességének elemzése ....................................................... 8 1.1. Az orosz gazdasági teljesítmény ............................................................... 8 1.1.1. A nemzeti versenyképesség mérése ......................................................................... 11 1.2. A versenyképesség 12 pillére .................................................................. 11 1.2.1. Első pillér – Intézményrendszer ............................................................................. 12 1.2.2. Második pillér – Infrastruktúra .............................................................................. 12 1.2.3. Harmadik pillér – Makrogazdasági környezet ......................................................... 13 1.2.4. Negyedik pillér – Egészségügy és alapszintű oktatás................................................ 13 1.2.5. Ötödik pillér – Felsőfokú oktatás és szakképzés ....................................................... 14 1.2.6. Hatodik pillér – Az áru-piac hatékonysága ............................................................. 14 1.2.7. Hetedik pillér – A munkaerő-piac hatékonysága ..................................................... 15 1.2.8. Nyolcadik pillér – A pénzügyi piac fejlődése ........................................................... 15 1.2.9. Kilencedik pillér – Technológiai felkészültség ......................................................... 15 1.2.10. Tízedik pillér – A piac mérete ................................................................................ 16 1.2.11. Tizenegyedik pillér – Üzleti Kifinomultság .............................................................. 16 1.2.12. Tizenkettedik pillér – Innováció ............................................................................. 17 1.3. A tizenkét pillér összefüggése ................................................................. 18 1.3.1. A fejlődés szintjei, valamint a súlyozott tényezők ..................................................... 19 1.3.2. A szakaszok közti átmenet ..................................................................................... 20 1.3.3. A GVI kiszámítása ................................................................................................ 21 1.3.4. Az Oroszországgal összehasonlított gazdaságok ..................................................... 21 1.4. Az orosz állam versenyképessége, erősségei, kihívásai ............................ 22 1.4.1. Első erősség: Természeti erőforrások ..................................................................... 23 1.4.2. Második erősség: A hazai piac mérete és növekedési üteme ..................................... 25 1.4.3. Harmadik erősség: Magasan képzett népesség ........................................................ 26 1.4.4. Első kihívás: A korrupt intézményrendszer reformja ................................................ 27 1.4.5. Második kihívás: Az oktatás minőségének szinten tartása, javítása ........................... 30 1.4.6. Harmadik kihívás: Az árupiac hatékonyságának növelése ........................................ 31 1.4.7. Negyedik kihívás: A pénzügyi piacok stabilizálása

és a finanszírozáshoz való hozzáférés a vállalkozások számára ................................ 35

1.4.8. Ötödik kihívás: Modernebb üzleti modellek kialakítása ............................................ 38

3

2. Oroszország jövőbeni versenyképessége ........................................................... 41 2.1. Az innovációs versenyképesség elemzése ................................................ 42 2.1.1. Ötletek és tehetségek ............................................................................................. 42 2.1.2. Üzleti alapok........................................................................................................ 43 2.1.3. Keresleti feltételek ................................................................................................ 43 2.1.4. A technológiai infrastruktúra és a klaszterek .......................................................... 43 2.1.5. Vállalati innovációs kapacitás ............................................................................... 44 2.1.6. Intézmények hatékonysága .................................................................................... 44 2.1.7. A különböző tényezők egységes hatása ................................................................... 45 2.2. Az orosz innovációs rendszer versenyképességének SWOT analízise ...... 46 2.2.1. Erősségek és gyengeségek ..................................................................................... 47 2.2.2. Lehetőségek és veszélyek ....................................................................................... 54 2.3. Teendők ................................................................................................ 57 2.3.1. Ambíció, stratégia, koordináció ............................................................................. 57 2.3.2. Az állami K+F irányelvei ...................................................................................... 58 2.3.3. Kereskedelmi irányelvek és a KKV-k fejlesztése ...................................................... 59 2.3.4. Technológiai irányelvek ........................................................................................ 59 2.3.5. A regionális innováció irányelvei ........................................................................... 60 2.3.6. Keretfeltételek és ösztönzők ................................................................................... 61

Konklúzió ...................................................................................................... 62 Irodalomjegyzék............................................................................................. 64

4

Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák 1.ábra

Oroszország és az OECD GDP változása (2000 és 2009-10)

9.oldal

2.ábra

Az egy főre eső GDP elemeinek különbsége Oroszországban és az OECD-ben (2000 és 2009-10)

9.oldal

3.ábra

A versenyképesség 12 pillére

18.oldal

4.ábra

Oroszország 2011-2012-es versenyképességi mutatói

22.oldal

5.ábra

A világ természeti erőforrásainak megoszlása

24.oldal

6.ábra

Néhány intézményrendszert befolyásoló tényező

28.oldal

7.ábra

Az oktatások színvonala és a „brain drain”

30.oldal

8.ábra

Az „áru-piac hatékonyság” pillér elemei

32.oldal

9.ábra

Teendők a fejlődés érdekében

55.oldal

1.táblázat

A tényezők súlyozása az egyes fejlettségi szakaszokban

20.oldal

2.táblázat

A küszöbértékek a szakaszok között

21.oldal

3.táblázat

SWOT analízis

44.oldal

Tábláztatok

5

Bevezetés Két évtizeddel az után, hogy Oroszország átváltott a terv-gazdaságról a piacgazdaságra, amelyet tíz év lendületes fejlődés követett, az országot erősen megviselte a 2008-2009-es világgazdasági válság. Az olaj ára csökkent, és az orosz gazdasági szektor szenvedett a nemzetközi likviditási problémáktól. A kormány gyorsan lépett, ösztönző intézkedésekkel óvta a gazdaságot, azóta pedig a lassú helyreállítás folyamata zajlik. A válság rávilágított az orosz gazdasági növekedés törékenységére, ami elsődlegesen továbbra is inkább a természeti kincsek értékesítéséből, mint sem vállalkozói iparágakból áll. Ez hangsúlyozta, hogy mély átalakításra van szükség, a gazdaság versenyképességének fokozása érdekében, valamint hogy az országot egy stabil és fenntartható növekedési pályára tegye. Célom a szakdolgozatommal, hogy bemutassam és megértessem Oroszország jólétének és gazdasági növekedésének meghatározó tényezőit, összehasonlítva más országokkal. Továbbá elemzem az ország teljesítményének versenyképességét, különös tekintette a jövőbeni fejlődésre. Bár néhány, a gazdaság modernizálására és reformálására tett kezdeményezés már napvilágot látott, az erőfeszítéseket meg kell sokszorozni, a folyamatot fel kell gyorsítani, hogy Oroszország kihasználhassa az előnyét az általánosságban jól képzett munkaerejének, bőséges természeti erőforrásainak, és kedvező földrajzi elhelyezkedésének. Az elmúlt egy, másfél évben, az orosz gazdaság már a jó irányba fordult, fejlődésnek indult, azonban kiábrándító ütemben. 6-7%-os növekedés helyett, csupán legjobb esetben is csak a 4-5%-ot éri el, annak ellenére, hogy virágzik az olajipar.1 Tovább rontja a helyzetet, hogy az ország inflációs rátája tovább csökkent, míg a munkanélküliség és az árfolyamok szintje visszatért a válság előtti szintre, továbbá költségvetési hiányban is szenved, míg a válság előtt 6%-os többletet könyvelhetett el az ország.2 Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi növekedési modell, amely központjában a magas olajárak állnak, már nem hatékony. Új irányú növekedésre van szükség, a fenntartható

1

CIA – The World Factbook: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/rs.html (letöltés dátuma: 2012.02.25) 2 World Bank – Russian Economic Report 2011: http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/3054991245838520910/RER24_full_Eng.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

6

fejlődést elérése érdekében, hogy Oroszország megbirkózhasson a kihívásokkal, amelyekkel az elkövetkező évtizedben szembe kell majd néznie. Ezek a kihívások nem csekélyek: a demográfiai visszaesés, és az elhúzódó válság hatása az eladósodott, fejlett gazdaságú országokon, szemben a háttérben folyamatosan fejlődő és erősödő többi BRIC országgal (Brazília, India és Kína) és a többi feltörekvő piaccal. A folyamatos gazdasági növekedés ebben a megújult környezetben csak egy megerősített versenypozícióval és az orosz gazdaság modernizálásával érhető el, amely megteremtené a lehetőséget a folyamatos átmenet, és az innováció-vezérelt növekedés felé. Eltérően a többi BRIC országgal, Oroszország mind nyersanyaggal és áruval, mind képzett munkaerővel rendelkezik, azonban a gyenge intézményrendszer és üzleti versenyképesség korlátozza a lehetőségeket, amelyeket ezek az előnyök adnak. Oroszország hátrányai közé tartoznak a felsőfokú szakképzés hiányosságai, a még mindig gyenge és instabil pénzügyi rendszer mellett, amely nem felel meg az üzleti vállalkozások igényeinek. A dolgozatom ajánlásokat fogalmaz meg, amelyekkel leküzdhetőek ezek a korlátok. Oroszországnak többet kell tennie a gazdasági növekedés érdekében. Mint optimista, én bízok az ország gazdasági jövőjének sikerében. Úgy vélem, hogy ebben a nemzetben rengeteg a potenciál, és nem látom semmilyen alapvető akadályát a fejlődésnek. Amire itt szükség van, azok a megfelelően végrehajtott erőfeszítések mind a kormány, mind az üzleti közösség által.

7

Oroszország versenyképességének elemzése Oroszország közelmúltbeli gazdasági fejlődése a következőképpen fest: számtalan visszaeséssel tűzdelt borzasztóan nagy fejlődés. Ezt a növekedés főként a növekvő energiaárakból részesülve érte el, a válságot megelőzően. A válság évében szembesülnie kellett nem csupán az olaj és gáz iránti csökkenő kereslettel és csökkenő árakkal, hanem az ország pénzügyi szektora is az összeomlás szélére került. Annak ellenére, hogy élénkítő kiadásokkal gyorsan reagált az orosz kormány a válságra, a visszaesés kiemelte az ország sebezhetőségét. Újabban az orosz vezetés elkötelezettnek látszik a modernizáció terén, ami igazán örvendetes hír, nem utolsó sorban pedig szükséges lépés a fejlődéshez vezető úton. Nem kétséges, hogy Oroszország a kiaknázatlan lehetőségek hazája. A fejezet célja, hogy rávilágítson, az ország gazdasága miért nem nő hasonló ütemben, mint némely feltörekvő piacé, a képzett munkaerő, a természeti erőforrások, és a kedvező földrajzi elhelyezkedés ellenére. Az elemzést a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe (GVI) segítségével készítettem

Az orosz gazdasági teljesítmény A legfontosabb elem, amely leírja egy ország középtávú növekedési teljesítményét, az a termelékenység. Míg a gazdasági növekedés alapja sok minden lehet, például tőkefelhalmozás vagy népességnövekedés, az csak akkor fenntartható, ha a termelékenység növekedése is társul hozzá. Az egy főre jutó GDP 10,521 dollár volt 2010-ben, amellyel 5,5%-os növekedést ért el Oroszország a 2000-2009-es időszakban, amellyel hasonló úton jár, mint az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development / Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) gazdaságai (1. ábra). Az elmúlt évtized pozitív alakulása ellenére, még mindig hatalmas a szakadék közöttük az egy főre jutó GDP tekintetében, szám szerint körülbelül 47%-al van elmaradva. Bár néhány szerkezeti tényező – demográfia, foglalkoztatás, fejenkénti munkaórák száma – hozzájárul a szakadék csökkentéséhez, a nagy különbség egyértelműen betudható a munkaerő termelékenységnek (2. ábra)

8

Oroszország és az OECD GDP változása (2000 és 2009-10) 1. ábra

Forrás: World Data Bank 2012 http://data.worldbank.org/country/russian-federation (saját készítés)

Az egy főre eső GDP elemeinek különbsége Oroszországban és az OECD-ben (2000 és 2009-10) 2. ábra

Forrás: World Data Bank 2012 http://data.worldbank.org/country/russian-federation (saját készítés)

9

Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország stabil GDP növekedését az elmúlt évtizedben a termelékenység növekedése kíséri. Az átmeneti gazdaságokban a termelékenység növekedése gyakran tükrözi a növekedő kapacitáskihasználtságot; ez a helyzet Oroszországban is. Azonban a kapacitáskihasználtság korrigálása után, a 6,5%-os növekedésből, amely átlagosan 1999 és 2005 között keletkezett, 4,15% volt tulajdonítható a forrásoknak, amelyeket használtak.3 A termelékenység növekedésnek ez a nagy része inkább volt köszönhető a szektorokon belüli hatékonyságnövelésnek, mint az átcsoportosításnak. Összességében a termelékenység növekedése, amely a cégeken belül volt tapasztalható – azaz amelyek a termelési folyamatokon belüli hatékonyságának növelésével, a kézimunka elhagyása a privatizációs folyamatok során, és az adminisztratív funkciók árszervezésével jártak – magyarázzák a hatékonyság nyereség legnagyobb részét, elkönyvelve körülbelül 30% termelékenységi növekedést a feldolgozóiparban 2001 és 2004 között.4 Az átmeneti időszakban főként ezek voltak a következményei a kezdeti elbocsátásoknak. Bár a feldolgozóipari ágazatok zsugorodása egy olyan folyamat, amelyen szinte az összes átalakuló gazdaság keresztülmegy, az orosz feldolgozóipar hanyatlása az átmeneti időszak után több okból is aggasztó tényező. A legfontosabb az, hogy míg a munkahelyek száma a feldolgozóiparban csökken, a foglalkoztatás a kormányzati szektorban növekszik, rámutatva arra, hogy a rendszer inkább a források elosztására épül, mint sem az értékek előállítására. Továbbá, amint azt majd alább kifejtem, Oroszország remek helyzetben van, hogy versenyképes legyen a minőségi gyártó ágazatokban. Célba veheti az üzleti környezet javítását és a kedvező feltételek kialakítását az iparágakban fejlesztése érdekében. Számos tanulmány kimutatta, hogy Oroszország versenyképességének hanyatlása a feldolgozóiparban több tényező kombinációjának köszönhető. Az egyik a reálbérek növekedése, a másik pedig az üzleti környezet hiányosságai, amely hátrányosan befolyásolja Oroszországot a nemzetközi összehasonlításokban.5 Bár a termelékenység nagyobb, mint Indiában és Kínában, a magas orosz bérek miatt, a kimenő teljesítménye egy orosz munkásnak fele akkora, mint egy kínai vagy indiai társának.

3

World Data Bank 2012: http://data.worldbank.org/country/russian-federation Raj M. Desai and Itzhak Goldberg: Enhancing Russia’s Competitiveness and Innovation Capacity: http://www.rttn.ru/_files/fileslibrary/95.pdf (letöltés dátuma: 2012.03.03) 5 Raj M. Desai and Itzhak Goldberg: Enhancing Russia’s Competitiveness and Innovation Capacity: http://www.rttn.ru/_files/fileslibrary/95.pdf (letöltés dátuma: 2012.03.03) 4

10

A versenyképességet növelő reformok erősítik az üzleti környezetet, növelik a hatékonyságot és jobban igazítják a gyártási termelékenységet a nemzetközi bértermelékenységi arányokhoz. Ez vonzóbbá teszi majd Oroszországot mind a árucikkek, mind a szolgáltatások terén, és természetesen sűrűbb célpontja lesz a közvetlen külföldi befektetéseknek. A GVI célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek hajtják, vagy akadályozzák az országokat a fejlődésben. A következő elemzés fényt derít Oroszország számára, hogy mit lehetne tenni a további termelékenység növelés érdekében. A nemzeti versenyképesség mérése A Világgazdasági Fórum intézményi, politikai és a termelékenységet befolyásoló tényezők alapján határozza meg a versenyképességi indexet. A termelékenység pedig meghatározza az a fenntartható jóléti szintet, amelyet a gazdaság elérhet. Más szóval, a versenyképesebb országok, magasabb jövedelemszintet, ezáltal magasabb életszínvonalat tudnak biztosítani a polgáraik számára. Továbbá meghatározza még a beruházások megtérülési rátáját – legyen szó fizikai, emberi vagy technológiai beruházásokról – az országban. Mivel a megtérülési ráta alapvető mozgatórugója a gazdaság növekedésének, ezért kijelenthető, hogy egy versenyképesebb ország gazdasága valószínűleg gyorsabban nő mind közép, mind hosszú távon. A versenyképesség fogalma tehát magában foglalja a statikus és a dinamikus elemeket is. Bár a termelékenység egyértelműen meghatározza az ország képességét a magas jövedelmek fenntartására, az egyik központi meghatározója az ország megtérülési rátájának, amely az egyik kulcsfontosságú tényezője a gazdasági fejlődésnek.

A versenyképesség 12 pillére6 Számost tényező befolyásolja a versenyképességet. Az évek során a közgazdászok a különböző tényező jelentőségét külön vizsgálták, többek között a fizikai tőkét, az infrastruktúrát, az oktatást és képzést, a technológiát, a makrogazdasági stabilitást, a kormányzást és a piaci hatékonyságot. Miközben ezek nagyon fontos, de nem kizárólagos, nyitott tényezők. Ezt a nyitottságot fogja közre a GVI, minden komponenst egybe véve, amelyek mind más szemszögből mutatják be a versenyképességet. Ezeket a komponenseket 12 csoportba sorolhatjuk, melyeket pillérekként szokás említeni. 6

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

11

Első pillér – Intézményrendszer Az intézményrendszer szerkezetét az jogi és adminisztratív környezet határozza meg, amely eldönti, hogy mely egyének, cégek és kormányok azok, amelyek bevételt és vagyont teremtenek a gazdaságnak A minőségi intézmények erős hatással vannak a versenyképességre és a növekedésre. Befolyásolja a befektetési döntéseket, a termelés szervezését, és kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy mely társaságok osztoznak az előnyökön, valamint viselik a terhét a fejlesztési stratégiáknak és a politikai döntéseknek. Például a földek, részvények és szellemi termékek tulajdonosai nem vállalják a fejlesztések és fenntartások költségeit, amennyiben a javaik nincsenek biztosítva. Az intézményrendszert nem kötik meg a törvényi keretek. A kormány állásfoglalása piacokhoz és azok szabadságához, valamint a hatékony működéséhez igen fontos: a túlzott bürökrácia, a túlszabályozás, a korrupció, a tisztességtelenül elbírált közbeszerzési szerződések, az átláthatóság hiánya, a megbízhatatlanság

és az indokolatlan befolyásolása az

igazságszolgáltatási rendszernek jelentős gazdasági költségeket képeznek a vállalatok, vállalkozások számára. Bár

a

gazdasági

szakirodalom

főként

a

közintézményekre

fókuszál,

a

magánintézmények szintén fontos elemei minden egyes piacgazdaságnak. A gazdasági válság, valamint a számos vállalati botrány rávilágítottak a könyvelési és beszámolási normák fontosságára és átláthatóságára, valamint a csalások és a téves gazdálkodások visszaszorításának törekvésére, amellyel biztosítható a jó kormányzás, valamint a bizalom a befektetők és a fogyasztók által. Második pillér – Infrastruktúra Az infrastruktúra hatékony és kiterjedt hálózata elengedhetetlen tényezője egy jól működő gazdaságnak, ahogy az is hogy meghatározza a helyét a gazdasági tevékenységnek, valamint hogy mely szektorokat érdemes fejleszteni egy adott országban. A megfelelő infrastruktúra csökkenti a távolság befolyásolását a különböző területek között, valamint az olcsóbb külföldi piacok bevonásával csökkenti a további költségeket. Emellett jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedést és csökkenti a jövedelmi különbözőségeket a szegényebb és gazdagabb területek között.

12

A hatékony közlekedési eszközök, ide értve a kiváló minőségű utak, vasutak, kikötők, légi közlekedéshez szükséges kiépítettség elősegítik hogy a vállalkozók által értékesített áruk és szolgáltatások biztonságosan és időben cseréljenek gazdát, továbbá megkönnyíti a mozgást a munkavállalók számára, elősegítve ezzel is, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb munkát végezze. A gazdaságok is függenek a villamos energia hiánytalan és akadálymentes ellátásától, biztosítva, hogy a gyárak akadálytalanul folytathassák a termelést. Végezetül a szilárd és kiterjedt távközlési hálózat, amely alapvető tényezője a gyors és ingyenes információáramlásnak, ami növeli az általános gazdasági hatékonyságot az által, hogy a vállalkozások képesek egymással, kommunikálni, valamint a gazdasági vezetők a lehető legmegfelelőbb döntést tudják meghozni, amennyiben minden információ a rendelkezésükre áll. Harmadik pillér – Makrogazdasági környezet Bár az igaz, hogy a makrogazdasági környezet önmagában nem növeli egy nemzet termelékenységet, de annak zavarossága árt a gazdaságnak. A kormány nem tud hatékony szolgáltatásokat nyújtani, amennyiben a múltbéli magas kamatozású hiteleit kell törlesztenie. A költségvetési hiány csökkenti a kormány képességét a jövőbeni gazdasági ciklusok változásainak reagálására, valamint a magas inflációs ráták csökkentik a cégek biztonságos tervezésének lehetőségét. Összefoglalva, a gazdaság nem nőhet fenntartható módon, stabil makrogazdasági környezet nélkül Negyedik pillér – Egészségügy és alapszintű oktatás Az egészséges munkaerő elengedhetetlen tényezője egy versenyképes és termelékeny gazdaságnak. A beteg dolgozó nem tud 100%-on teljesíteni, ezáltal a vállal is kevésbé lesz eredményes. A rossz egészség jelentős költségekhez vezet, főként a hiányzások és a csökkent munkaképességből kifolyólag. Befektetni tehát az egészségügyi szolgáltatásokba nem csak morálisan, hanem tisztán pénzügyileg is kiemelten fontos. Az egészségen kívül ez a pillér kitér a népesség által igénybe vehető minőségű alapszintű oktatás mennyiségére is, ami egyre fontosabb napjaink gazdaságában. Az alapfokú

oktatás

igénybevétele

minden

egyes

dolgozó

hatékonyságát

növeli.

Továbbmenve, azok akik nem kapják meg a megfelelő szintű oktatást, sokkal nehezebben adoptálódnak a munkába és nehezen alkalmazkodnak az egyre újuló technikákhoz, hiszen csak egyszerű feladatokat képesek ellátni. Így válhat az oktatás hiánya az üzleti fejlődés 13

gátjává, ezáltal korlátozva a cégeket az értékláncon való feljebbjutásban, amelyhez szükséges az egyre kifinomultabb termékek gyártása, ezáltal a képzett munkaerő is. Ötödik pillér – Felsőfokú oktatás és szakképzés Napjaink globalizálódó gazdaságának olyan országokra van szüksége, amelyek rendelkeznek a megfelelően képzett munkaerővel, akik szinte azonnal tudnak alkalmazkodni a termelési rendszer változó technológiáihoz és munkakörülményeihez. Ez a pillért méri a másodlagos és harmadlagos beiskolázási arányokat, valamint az üzleti közösség által értékelt oktatás minőségét is. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni a dolgozók képzéseinek mértékét sem, mivel fontos a folyamatos, szakképzett, úgynevezett on-the-job oktatás, mely biztosítja a munkavállaló állandó fejlődését, amely sajnos számos országban el van hanyagolva. Hatodik pillér – Az áru-piac hatékonysága Azok az országok, amelyek hatékony árupiaccal rendelkeznek, igen kedvező helyzetben vannak, hogy a kereslet-kínálatnak megfelelően vegyítsék az áruk és szolgáltatások értékesítését, valamint biztosak lehetnek abban, hogy az általuk termelt áruk kelendőek lesznek a piacon. Az egészséges piaci verseny – legyen szó akár belföldi, akár külföldi kereskedelemről – fontos vezérlője a piaci hatékonyságnak, valamint az üzleti termelékenységnek, biztosítva azt, hogy azok a cégek lesznek a leg sikeresebbek, akik a keresletnek megfelelően állítják elő termékeiket, valamint ezek a cégek fognak a jövőben is gyarapodni. A lehető legjobb környezet az árucsere számára, ha egy minimális kormányzati beavatkozás akadályozza azt. A piac hatékonysága továbbá függ a keresleti feltételektől, mint például az ügyfélközpontúság, valamint a vevők kifinomultsága. Néhány országban, kulturális vagy történelmi okból kifolyólag, a vásárlók igényei jobban függenek a termékek és szolgáltatások minőségétől, vagy akár attól, hogy milyen technológiával állították elő azokat. Az a cég, amelyik ezeket szem előtt tartja, nagyon erős versenyhelyzetbe kerülhet, valamint a többi vállalatot is ösztönzi a termékeinek és szolgáltatásainak innovációs fejlesztéseire, továbbá az ügyfélközpontúságra, amely ugyancsak fontos tényezője a piaci hatékonyság elérésének.

14

Hetedik pillér – A munkaerő-piac hatékonysága A munkaerő-piac hatékonyság és rugalmassága egy nagyon kritikus pont, mivel kiemelten fontos, hogy a dolgozó a számára leg alkalmasabb helyen és pozícióban dolgozzon, ahol a maximumot tudja kihozni magából, ezzel is növelve a saját munkájának, valamint az alkalmazó vállalat hatékonyságát. A munkaerő-piac ezért mutat nagy rugalmasságot például a munkavállalók munkaterületének gyors váltásában, tesztelve ezzel képességeiket, elősegítve a bérek ingadozását, elkerülve a társadalmi zavarokat. Továbbá biztosítania kell a közvetlen kapcsolatot a munkavállalót ösztönző tevékenységek és az általa tett erőfeszítések között, valamint megteremteni a lehetőséget, és a tökéletes egyensúlyt a férfi és női munkavállalók között. Nyolcadik pillér – A pénzügyi piac fejlődése A gazdasági válság rávilágított a központi szerepére egy megbízhatóan és jól működő pénzügyi szektornak a gazdasági tevékenységek terén. Egy hatékony pénzügyi rendszer átcsoportosítja a nemzet polgárai, valamint a külföldről érkező befektetők által megtakarított javakat, és ezeket az ország gazdaságának hasznos szempontok szerint használja fel. Például azok számára folyósítja ezeket az összegeket, akiknek a vállalkozása, vagy befektetése várhatóan a legnagyobb százalékban térül meg, nem pedig politikai nézetek, kapcsolatok alapján. Egy megfelelő és alapos kockázatelemzés tehát mindenképpen a rendszer egyik alapköve, mint ahogy az üzleti beruházások is, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság fejlődéséhez, amelynek kifinomult pénzügyi piacra van szüksége, amely képes tőkét teremteni a privát szektor befektetései számára, olyan forrásokból, mint egy stabil bank szektor hitelei, jól szabályozott értékpapír cserék, kockázati tőke és egyéb pénzügyi termékek. Ahhoz hogy az összes említett funkciót teljesíthesse, a bankszektornak megbízhatónak és átláthatónak kell lennie, valamint – ahogy már korábban említettem – a pénzügyi piacon megfelelő rendeleteket kell hozni, amelyek védik a beruházókat és a piac többi szereplőjét, a gazdaság egészét tekintve. Kilencedik pillér – Technológiai felkészültség A technológia egyre fontosabb eleme a vállalkozások fejlődésének és versenyképességének. A technológiai felkészültség pillére méri a gazdaság rugalmasságát és befogadóképességét a létező, az ipar termelékenységét növelő technológiák felé, különös hangsúlyt fektetve a kommunikációs és információs technológiák átvételére, 15

amelyek növelik a termelékenységet és a versenyképességet. Az információs és kommunikációs technológiák mára akkora szerepű tényezővé nőtték ki magukat, hogy szinte az összes gazdasági szektor és ágazat alapkövei, főleg ha a gazdasági versenyképességet vizsgáljuk. Az teljesen mindegy hogy a használt technológiát egy adott ország a határain belül fejlesztett-e ki, mivel ez nem csökkenti a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A fő pont, hogy a cégek operálhatnak azzal a lehetőséggel, hogy az ország, ahol működnek, hozzáfér olyan technológiákhoz is, amelyekhez nekik önmaguknak sosem lenne lehetőségük. A külföldi technológiák forrásai közt, fő szerepet játszik a direkt befektetés. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a vállalatok által elérhető technológiáknak más hatása van a termelékenységre, mint az országok lehetőségének a fejlődésre, és a tudása határainak kibővítése. Ezért választjuk szét a technológiai felkészültséget az innovációtól, amelyet majd a tizenkettedik pillérben elemzek. Tízedik pillér – A piac mérete A piac mérete merően befolyásolja a termelékenységet, mivel a nagy piacok lehetővé teszik a vállalkozások számára hogy tágabb területen, ezáltal gazdaságosabban működjenek. Hagyományosan a piac mérete a vállalatok számára az ország földrajzi határánál húzódik. A globalizáció korában, a nemzetközi piacok egy bizonyos mértékig helyettesítik a hazai piacot, főleg a kisebb országok esetében. Bizonyított tény, hogy a kereskedelmi nyitottság pozitívan befolyásolja a gazdasági növekedést. Tizenegyedik pillér – Üzleti Kifinomultság A kifinomult üzleti gyakorlatok elősegítik a hatékonyabb termelését az áruknak és szolgáltatásoknak. Ez a termelékenység növekedéséhez, ez által az ország gazdaságának versenyképesebbé tételéhez vezet. Az üzleti kifinomultság természetesen vonatkozik úgy a nemzetgazdaság teljes hálózatára, mint a különálló cégek műveleteire és stratégiáira. Ez különösen fontos az előrehaladott fejlettségi stádiumban lévő országok számára, ahol a többi, alapvető termelékenységet serkentő forrás már kiapadt. Az ország üzleti hálózatainak és támogató iparágainak a minősége – beleértve a helyi támogatók előállításának

mennyiségét

és

minőségét,

valamint

ezek

egymásra

gyakorolt

kölcsönhatását – több szempontból is kiemelten fontos. Amikor különböző szektorban tevékenykedő cégek földrajzilag egymáshoz nagyon közel helyezkedik el, úgynevezett 16

klaszterekben, az merően fokozza a hatékonyságot, megnyitja az utat a gyors és egyszerű innováció felé, valamint csökkenti az akadályait egy esetleges új vállalat, a klaszterbe való belépésének. Az egyéni vállalkozások tevékenységei és stratégiája, úgy mint a branding, marketing, egyedi termelés és kifinomult termékek, mind a kifinomult és modern üzleti gazdaság felé vezetnek. Tizenkettedik pillér – Innováció Az utolsó pillére a versenyképességnek az technológiai innováció. Bár jelentős nyereséget lehet elérni az intézmények javításával, infrastruktúra kiépítésével, a makrogazdasági instabilitás csökkentésével, illetve a humán tőke fejlesztésével, mindezen tényezők idővel csökkenő tendenciát mutatnak. Ugyan ez persze igaz a munkaerő-, pénzügyi- és az áru-piacra. Hosszú távon az átlagos életszínvonal kizárólag a technológiai innováció segítségével növelhető. Az innováció különösen fontos azon országok számára, akik kezdik elérni jelenlegi tudásuk határát, valamint kezdik elveszíteni a külső technológiák importálásának lehetőségét. Bár a kevésbé fejlett országok még a mai napig is nagyobb fejlődésre tehetnek szert külső technológiák adoptálásával és használatával, akik elérik az innováció szakaszát, azoknak a továbbiakban ez már nem lehetőség a fejlődésre, és a termelékenység növelésére. A vállalatoknak ezekben az országokban élen kell járniuk az új és fejlett termékek fejlesztésében, hogy fenntartsák a folyamatos versenyhelyzetet. Ez természetesen megkövetel egy olyan környezetet, amely támogatja mind a köz, mint a privát szektor fejlődését. Ez különösen a kutatás és fejlesztés (K+F) területébe jelent befektetést, főként a privát szektor által, a jelenlétét a magas színvonalú kutatóintézeteknek, kiterjedt kutatási együttműködést az egyetemek között, valamint az ipar és a szellemi tulajdon védelmét.

17

A versenyképesség 12 pillére 3. ábra

Forrás: World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) (saját szerkesztés)

A tizenkét pillér összefüggése Miközben beszámoltam a versenyképesség 12 pillérének fontosságáról különkülön, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy nem függetlenek: főként erősítik egymást, de valamely terület gyengesége gyakran negatív hatást fejt ki több egyéb területre is. Például az innováció (12. pillér) szinte lehetetlen magasan- és szak-képzett munkaerő nélkül (4. és 5. pillér), akik könnyedén építik be az új technológiákat (9. pillért), továbbá a kutatás és fejlesztés nem megfelelő pénzügyi finanszírozása (8. pillér), vagy az áru-piac hatékonyságának romlása (6. pillér) is csak hátráltatná a gazdaság fejlődését. Míg a pilléreket egyetlen mutatóba gyúrom össze, a javasolt intézkedéseket az adott pillérekre külön-külön teszem majd közzé, mivel természetesen minden területen, az országnak leg megfelelőbb, specifikus változtatásokat érdemes eszközölni.

18

A fejlődés szintjei, valamint a súlyozott tényezők Míg a fent leírt össze pillér bizonyos mértékig minden gazdaságot hasonlóan jellemez, természetes hogy külön-külön másként hatnak. Például a legjobb út a fejlődésre, a versenyképesség növelésére nem ugyanaz Magyarország és Oroszország számára, mivel mindkét ország a fejlődés más-más szakaszában van. Ahogy az országok haladnak a fejlődés útján, úgy nőnek például a bérek, és ennek megtartása érdekében, a termelékenységet is növelni kell Összhangban a már jól ismert elméletekkel az országok gazdasági fejlettségét illetően, a GVI feltételezi, hogy az első szakaszban a gazdasági tényezők hajtják az országokat, majd ezek alapján versenyeznek egymással: ezek a képzetlen munkaerő és a természeti kincsek. A vállalatok elsősorban az ár, valamint az eladott áruk, értékesített szolgáltatások mennyiségében mérik össze erejüket. Itt az alacsony termelékenység tükrözi az alacsony bevételeket is. A versenyképesség fenntartása ebben a kezdetleges szakaszban főként az első 4 pillérből áll össze: jól működő állami és magán intézményrendszer, megfelelően fejlett infrastruktúra, stabil makrogazdasági környezet, és az egészséges munkaerő. Ahogy egy ország egyre versenyképesebb lesz, egyenes arányosságban nő a termelékenység és ezzel a bérek is. Az országok ezzel belépnek a hatékonyság-vezérelt fejlődési szakaszba, amikor a vállaltoknak hatékonyabb termelési eszközöket, módszereket kell választaniuk, ami által nő a termékek minősége, a dolgozók bére, az árakat azonban még nem tudják emelni. Ebben a szakaszban a versenyképesség szinten tartásához, esetleges növeléséhez kiemelten fontosak az 5.-től a 10.-ig említett pillérek: a felsőfokú oktatás és szakképzés, az áru-piac és a munkaerő-piac hatékonysága, a pénzügyi piac fejlettsége, a technológiai felkészültség, valamint a piac mérete. Végül, mikor a gazdaságok az innováció-vezérelt szakaszba érnek, amikor már a fizetések olyannyira megemelkedtek, hogy a magasabb árakat is képesek elviselni, úgy hogy a megszokott életszínvonal sem csökken, így a vállalkozások új és egyedi termékek kialakításával foglalkozhatnak. Ebben a szakaszban kell a vállalatoknak különböző új és kifinomult gyártási technikákat alkalmazni (11. pillér), elindulva az innováció útján (12. pillér).

19

A GVI figyelembe veszi, és azokat a pilléreket helyezi előtérbe, amely az adott országnak a jelenlegi fejlettségi szintjénél kiemelten számít. Ezért van az, hogy bár mind a 12 pillér nagyon fontos egy ország versenyképességének megítélésében, egy-egy részre súlyozottabban kerül bele a mutatóba. Emiatt a pilléreket 3 különböző csoportba sorolták, a fejlettségi szinteknek megfelelően. Az alap csoport, amelyek a kritikus szerepet töltik be a kezdő, alapvető tényezőket igénylő szakaszban. A hatékonyságot növelő tényezők, nevükből adódóan a hatékonyságvezérelt szakaszban foglalnak helyet, míg a végső szakaszban, az innováció vezéreltben a végső fejlődést befolyásoló elemekre helyezték a legnagyobb hangsúlyt. A tényezők súlyozása az egyes fejlettségi szakaszokban 1. táblázat


A szakaszok közti átmenet Az országok fejlettségét két kritérium alapján szokták beosztani a fejlettségi szintekbe. Az első az egy főre jutó GDP szintje. Ez egy széles körben elterjedt módszer a bérek megállapításához, mivel nemzetközi szinten csak ez az adat áll rendelkezésre, a konkrét bérek adatai nem minden országról elérhetőek. A küszöbértékeket az alábbi táblázat mutatja. A második kritérium, hogy az adott országot mely tényező hajtja. Ezt a nyersanyagok exportjának, az ország teljes exportjához mért százalékából számolják ki,

20

mégpedig úgy, hogy ha egy ország exportjának 70%-a a nyersanyagaiból származik, akkor az ország még az első, azaz a nyersanyag-vezérelt szakaszban van.7 A küszöbértékek a szakaszok között 2. táblázat


Bármely ország, amely valamely két szakasz határán van, azok az „átalakulóban lévő” gazdaságok. Ezen országoknál, a súlyozott tényezők lassan megváltoznak, egyenes ütemben az ország fejlődésével. Oroszország jelenleg a második, tehát a hatékonyságvezérelt szakaszban tart, ahol a versenyképességet 40%-ban az alapvető szükségletek, 60%-ban pedig a hatékonyság serkentő tényezők határozzák meg. A GVI kiszámítása A GVI két különböző típusú adatból számítódik. Körülbelül egyharmada a főbb nemzetközi szervezetek (Világbank, Nemzetközi Valutaalap, UNESCO), a maradék része pedig Világgazdasági Fórum éves felméréséből adódik. Ezeket vezető üzletemberekkel végzik, szaktudásuk és tapasztalatuk alapján, megpróbálva kiküszöbölni az egyes országok esetében fennálló adathiányt. Az Oroszországgal összehasonlított gazdaságok A felmérés során Oroszországot elsősorban a társaival, Brazíliával, Indiával és Kínával (továbbiakban: BIC), valamint az OECD tagországokkal együttesen hasonlítottam 7

World Bank – Russian Economic Report 2011: http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/3054991245838520910/RER24_full_Eng.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

21

össze. Ez utóbbi úgy gondolom különösen érvényes viszonyítási alap, mivel Oroszország nem titkolt célja csatlakozni az OECD országok közé.

Az orosz állam versenyképessége, erősségei, kihívásai Oroszország a 66. helyet foglalja el a 142 ország közül a 2011-2012-es jelentés alapján. Elmarad az OECD átlagtól (1-7-es skálán Oroszország 4,2 pontot ért el 4,9 ellenében), továbbá a BIC országokétól is (4,5 pont).8 Az ország azonban stabil maradt, teljesítménye a GVI alapján stagnál, bár ez azóta állt be erre a szintre, hogy a világgazdasági válság idejében jelentősen feljavult. Oroszország 2011-2012-es versenyképességi mutatói 4. ábra

Forrás: World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) (saját készítés)

8


22

Az ország helyezése kifejezi annak számos erősségét és gyengeségét az összehasonlításhoz használt BIC és OECD országokkal szemben. Ahogy az ábra is mutatja, Oroszország erőssége az alapszintű oktatásban, valamint a részvételi arányban a felsőfokú oktatásban mutatkozik meg, ahol ugyanis eléri az OECD szintjét, és messze felülmúlja a BIC átlagát. A másik terület, ahol megmutatkozik az erősségük, a piac hatalmas mérete, mind a bel, mind a külföldi. Itt fej-fej mellett haladnak BIC-es társaikkal, megelőzve az OECD átlagot. További előnyökkel rendelkezik a makrogazdasági stabilitásában, amely tükrözi az alacsony adósságot és a viszonylag magas nemzeti megtakarítást, ami az elmúlt években emelkedő olajárnak köszönhető. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a költségvetési hiány nőtt, főként a válság enyhítése érdekében tett gazdasági lépéseknek köszönhetően. Az egyik megoldandó kihívás mindenképpen a termelékenység növelése, a rosszul működő intézményrendszer mellett, amelybe belefoglaltatik a köz- és a privát- szféra is. Ezen kívül, a keresleti feltételek és a verseny nem járulnak hozzá oly mértékben az árupiac növekedéséhez, mint az OECD, vagy a BIC országaiban érzékelhetjük. Továbbá a pénzügyi piac is a két versenytárs nyomdokaiba kíván lépni, növelve hatékonyságát a megbízhatóság szempontjából. Végül, de nem utolsó sorban, az ország üzleti szektora kifinomultságban jelentősen elmarad mind a hasonló fejlettségi országokban lévő vállalatok, mind az OECD államok által tapasztalttól. A következő fejezetek tovább elemzik Oroszország erősségeit és gyengeségeit, amelyek pozitív, illetve negatív irányban befolyásolják versenyképességét. Itt szerepelni fog Oroszország három fő erőssége, és öt legfontosabb megoldandó feladata, melyek leküzdésével jelentős növekedést érhet el az ország. Az ezen az öt területen előreláthatólag 2030-ig végzett fejlesztések oly mértékben erősíthetik Oroszország versenyképességét, mellyel rátérhet a biztos jólét, és a sikeres jövő felé vezető útra. Első erősség: Természeti erőforrások Az orosz gazdaság adottságai a hatalmas mennyiségben előforduló természeti erőforrások, mint az olaj, gáz, szén, értékes fémek valamint a gazdag mezőgazdasági földterületek, erdők és vizek. Ami az olajat és a gázt illeti, Oroszország a világ erőforrásainak 5,6 illetve 23,7 százalékát birtokolja, amely a legnagyobb üzemanyag és 23

olaj exportőrré teszi a maga 10,6%-os piaci részesedésével. Azonban készletei nem korlátozódnak

kizárólag

a

szénhidrogénekre.

Az

ország

birtokolja

a

világ

ivóvízkészletének 8,4, szántóterületének 8,1, erdőinek pedig 23 százalékát. A világ természeti erőforrásainak megoszlása 5. ábra

Forrás: British Petroleum: Statistical Review of World Energy: http://www.bp.com/liveassets/bp_internet/globalbp/globalbp_uk_english/reports_and_publications/statistical _energy_review_2011/STAGING/local_assets/pdf/statistical_review_of_world_energy_full_report_2011.pdf (saját készítés)

24

Természeti kincsekben tehát nincsen hiány, azonban a növekvő erőforráskivitelnek, valamint üzemanyag áraknak és a külső befektetésekből származó bevételeknek a gyakori mellékterméke az úgynevezett Holland betegség, amelyről akkor beszélhetünk, amikor az erőforrás-kivitel okozta árfolyam felértékelődés csökkenti a gyártó szektor versenyképességét. Számos országban a sok nyersanyag nem eredményez hatalmas növekedést, a politikai és gazdasági intézményrendszer nehézségei miatt. Továbbá az erőforrás-függő gazdaságokban jellemzően kevésbé dinamikus a gyártási illetve a szolgáltatási szektor. Az elmúlt években égbeszökő energiaáraknak köszönhetően, az orosz gazdaság mozgatórugójává

a

szénhidrogén

alapú

nyersanyagok

váltak.

A

körültekintő

energiagazdálkodásnak köszönhetően az ország nagyobb tartalékokat tudott felhalmozni, valamint alacsonyan tartotta az államadósságot, amellyel nem csak lehetővé tette Oroszországnak, hogy megőrizzék a likviditási és makrogazdasági stabilitásukat a válság után, hanem garantálja az ország versenyképességének növekedését (már csak a befektetők bizalma miatt is) és kedvező gazdasági környezetet teremt. Belátható ideig a növekvő kereslet miatt a szénhidrogének árai várhatóan továbbra is magasan maradnak. Az elkövetkezendő 30 évben a megfigyelhető átállást a megújuló energiákra valamint az energiahatékonyságra valószínűleg ellensúlyozza majd a fosszilis energiák iránti növekvő kereslet, amely a köszönhető a gazdasági fejlődésnek és a népességnövekedésnek. Oroszország jövője szempontjából kulcsfontosságú hogy a magas üzemanyagárakból származó bevételét mennyire jövő orientáltan használja fel, e téren kifejezetten óvatosnak kell lennie. A rövid távú költségvetési stratégia az, hogy lecsökkentik, majd megszűntetik az „inger” kiadásokat. Ezen kívül elengedhetetlen odafigyelni az állami beruházások reformjára, hogy az a jövőben egyértelműen az ország versenyképességét támogassa. Második erősség: A hazai piac mérete és növekedési üteme A piac nagy mérete pozitív hatással van a termelékenységre, mivel lehetővé teszi a vállalkozások számára a méretgazdaságosságot, valamint vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, amely további előnyöket tartalmaz, mint például az irányítási rendszerek és a technológiai újítások beáramlását az országba. Oroszországnak van az 25

egyik legnagyobb hazai piaca a világon, nyolcadikként rangsorolva 139 ország közül.9 Ezen kívül ott van a leggyorsabban növekvő országok között, Kína mögött lemaradva, de jelentősen megelőzve Indiát és Brazíliát. Az ország jobban export-orientált, mint a hasonló földrajzi adottságokkal ellátottak, 2009-ben elérte a GDP 28,2%-át. Kínában – amely a méretéhez képest ugyancsak a kivitelt helyezi a középpontba – ugyan ez a szám 27,9%, míg Brazíliában, amely sokkal kevésbé, ott 11,3%.10 Érdemes persze megjegyezni, hogy az orosz kivitel 73,1%-a üzemanyag és bányászati termékek, és ez jelentősen korlátozza a nagy piacból származó előnyök kihasználási lehetőségét, mivel a méretgazdaságosságot a többi ágazatban nem lehet megvalósítani. Oroszország földrajzi elhelyezkedése további lehetőségeket is biztosít az export fejlődésének. Az ország földrajzilag közel a legnagyobb piac a világon: Nyugatra az Európai Unió, Keletre Kína, Japán és az Egyesült Államok, Nyugatra pedig India. Közelségükkel nagy hatással vannak a piacra, a GDP 36%-át adják az országnak. Oroszország regionális kereskedelmi megállapodást írt alá a szomszédos országokkal, a Független Államok Közösségével (FÁK), Örményországgal, Grúziával a Kirgiz Köztársasággal és Ukrajnával. Az egyezmények célja, hogy egységes gazdasági teret alakítsanak ki a résztvevő országok között. Oroszország WTO csatlakozásával lecsökkentek a korlátok, és szabad az út a export további fejlesztésének az irányába, ebben segít a szorosabb együttműködés is az Európai Unióval. Harmadik erősség: Magasan képzett népesség Oroszország rendelkezik az egyik legjobban képzett népességgel a világon. Az előkelő 13. helyet foglalja el a rangsorban, jócskán megelőzve Brazíliát (68), Indiát (100) és Kínát (85).11 A rendszerből – amely még a Szovjetunióból maradt – miszerint mindenkinek joga van az oktatás minden szintjéhez, rengeteget kamatoztat, mivel igen magasan képzettek a jelenlegi munkaerőpiac szereplői. Oroszországban igen magas a felsőfokú képzésben résztvevők aránya, valamint nagyon alacsony azok száma, akik csak alap szintű iskolába jártak. Nagyobb mértékben állnak rendelkezésre mérnökök és tudósok, 9

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) 10 World Data Bank 2012: http://data.worldbank.org/country/russian-federation 11 World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

26

mint Brazíliában, vagy akár Kínában, továbbá számosságban, és az ország lakosságához mérten is bővelkedik kiváló kutatókkal. Ennek eredményeként Oroszországban hatalmas a potenciál a Kutatás és Fejlesztés területén, akárcsak a kiemelkedő minőségű gyártó és szolgáltató ágazatokban. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a vállalkozásoknak működtetése egyáltalán nem ütközik a képzetlen munkaerő akadályába, mint ahogy az néhány országban tapasztalható. Minden bizonnyal az oktatás színvonala hasonló szinten marad az elkövetkező években is, mint ahogy a résztvevők aránya is az oktatási intézmények minden szintjén, legalábbis ami a nemzetközi összehasonlítást illeti. A piacgazdaságra való átállással a részvétel a felsőoktatási intézményekben 3%-ról 9%-ra nőtt 2000 és 2002 között, amely egyértelműen magyarázza az ország kiemelkedő teljesítményét az oktatással kapcsolatos mutatóknál.12 Azonban a színvonal romló tendenciát mutat, ezért hosszú távon problémát jelenthet a remek pozíció megtartása, ezért mindenképpen nagy figyelmet kell szentelni ennek a területnek. Az orosz gazdaság egyedi, azonban az elmúlt 20 év középszerű gazdasági teljesítménye jogosan veti fel a kérdést, hogy a mai napig miért nem tudta Oroszország kihasználni az erőforrásaiból adódó hatalmas előnyeit. A következőkben rávilágítok néhány hiányosságra, amelyek gátat szabnak egy sokkal versenyképesebb gazdaság kialakulásának. Alapvetően 5 fő megoldandó kihívásról fogok írni, amelyeknek az alapját kell hogy képezzék az ország jövőbeni reformjainak. Első kihívás: A korrupt intézményrendszer reformja Az erősségekből származó előnyökre mindenképpen szükség lesz a kihívások leküzdéshez. Először azonban annak érdekében, hogy az intézményrendszer reformja elkezdhető legyen, több terület problémáit is meg kell oldani. Jobban kell érvényesíteni a tulajdonjogokat. A földhöz való jog továbbra is kulcs szerepet játszik, valamint a szellemi tulajdon védelmére szolgáló jogszabályok sem ütik meg a nemzetközi szabványok szintjét. Nagyon súlyos probléma a korrupció, amely jelenleg roppant költséges akadály az orosz vállalkozások számára. A jogtalan befolyás burjánzik a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, amelyek rendkívül igazságtalanok, és a különbféle rendeletek is a újabb 12

és

újabb

nehézségeket

szülnek.

Hatalmas

ráhatásra

World Data Bank 2012: http://data.worldbank.org/country/russian-federation

27

van

szüksége

az

intézményrendszernek, mivel sajnos ennek hiányában Oroszország képtelen lesz növelni versenyképességét. Az intézményi szerkezet egy olyan szabályrendszer, amely definiálja, hogy a gazdasági szereplők hogyan hathatnak az ország gazdaságára. Egyértelmű, hogy egy jól működő rendszer pozitívan befolyásolja a gazdasági fejlődést. Tekintettel a rendkívül különböző felépítésekre, valamint a tervgazdaság ösztönzési struktúrájára, ez az egyik legnehezebben megoldható probléma egy olyan átmeneti szakaszban lévő ország részére, mint Oroszország, azonban ez nem csak hogy közvetlen módon hat a gazdaságra, de számos társterület munkáját is elősegíti. A 2011-2012-es GVI alapján Oroszország a 128. helyen áll az intézményi rendszerek tekintetében. Amelyet két gyenge összetevőnek köszönhet, a köz- és magánszférának. Az ábra mutatja az összehasonlítást a BIC és az OECD országokkal (a magasabb pont jobb eredményt, azaz kevésbé korrupt rendszer mutat). A jelentős lemaradás mindenképpen azt jelzi, hogy az országnak van még hova fejlődnie ezen a területen. Néhány intézményrendszert befolyásoló tényező 6. ábra


28

A tulajdonjogok érvényesítése Az egyik legfontosabb kihívás az állami intézmények reformjánál szellemi, fizikai és pénzügyi tulajdonjogoknak a világos meghatározása. Oroszország a 126. pozíciót foglalja el tulajdonjogok védelmének rangsorában.13 Ezeknek a pontatlan definiálása és érvényesítése hatással van a befektetési döntésekre, mivel a tulajdonosok nem hajlandóak sem befektetni, sem meglévő tulajdonaikat fenntartani, vagy akár újakat vásárolni. Birtokjog és annak védelme Az országban továbbra is nehéz földet szerezniük a vállalkozásoknak, különösen a kisebbeknek, mutatja ki a Világbank BEEPS felmérése (Business Environment and Enterprise Performance Survey / Üzleti környezet és vállalati teljesítmény-felmérés), amely a magánszektor fejlődésének gátló tényezőit értékeli az átmeneti fejlődési szakaszban lévő országoknál.14 Oroszország az egyik leggyengébben teljesítők között van, 29 szereplőből csupán 24., Moldovának és Ukrajnának vannak csak nála súlyosabb üzleti problémái. Az adminisztratív problémák is hozzájárulnak a telkek megszerzésének akadályaihoz. Az önkényesség és a kapcsolódó korrupciós problémák a területi ügyletek fő problémái több egyéb mellett, amelyek következtében megszűnik a verseny az ingatlanpiacokon. A földek csupán kis részét privatizálták, a nagy részük továbbra is helyi önkormányzatok kezében vannak. Szellemi tulajdonjog Bőven lehet még fejlődni a szellemi tulajdon tiszteletét és védelmét illetően. Ezzel a mutatójával is jócskán elmarad az ország a felmérésben résztvevőktől. Bár a törvények megfelelnek a nemzetközi szabványnak, a korlátozott kapacitású állami hatóságoknak köszönhetően a folyamat mégsem működik zökkenőmentesen. Korrupció és illetéktelen befolyások Közismert, hogy az orosz vállalkozásokat sújtó terhek közül az egyik legjelentősebb. A rangsorban az ország az alacsony, 109. helyet foglalja el.15 A legtöbb

13

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) 14 Europe and Central Asia BEEPS-at-a-Glance: http://siteresources.worldbank.org/INTECAREGTOPANTCOR/Resources/BAAGREV20060208ECA.pdf (letöltés dáuma: 2012.03.03) 15 World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

29

fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanság a közbeszerzési szerződéseket, valamint az import és export műveleteket övezi, kisebb mértékben pedig az adófizetést. Világos tehát hogy csökkenteni kell a korrupcióval fertőzött üzleteket a gazdaságban, akármennyire is nehéz ezt kivitelezni, főleg hogy szinte lehetetlen megbecsülni a visszaszorítással járó növekedést, a probléma rejtett természete miatt. Egyes becslések szerint általánosságban véve a GDP 5%-a tűnik el a korrupció miatt, amely körülbelül 10% az összes üzleti tevékenységnek az országokban.16 Ez a szám valószínűleg lényegesen magasabb Oroszországban. Az elmúlt években Oroszország tett bizonyos erőfeszítéseket hogy fejlessze a jogrendszert és visszaszorítsa a korrupciót, melyekkel el is érte a várt javulást a 20072008-as években, és valamelyest stabilizálta az ország helyzetét az elkövetkező időszakban, azonban ezek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy felzárkózzon akár Kína, akár Brazília szintjéhez, mivel mind két ország jelentősebb javulást ért el ugyanebben az időszakban. További javulást kell eszközölni, hogy fenntarthassa, a jövőben pedig növelhesse a versenyképességét. Második kihívás: Az oktatás minőségének szinten tartása, javítása Az oktatás minősége sajnos jelentősen romló tendenciát mutat, ami jelentős változás azokhoz az időkhöz képest, amikor világ szinten kiemelkedő mutatókkal rendelkezett a lakosság terén, főleg a matematika és a fizika területein. Különösen aggasztó, hogy jelenleg az oktatás egyébként sincs kiemelkedő helyen, főleg ami a középés felső- fokú képzést jelenti. Ennek következménye pedig az, hogy a képzett munkaerő elhagyja az országot. Bár az ország egyik előnye a magasan képzett népesség, közép- és hosszú- távon képtelen lesz megtartani ezt az előnyét anélkül, hogy változtatásokat eszközölne a taníttatás minden szintjén.

16

Andrei Shleifer & Daniel Treisman: A normal country: Russia After Communism: http://www.economics.harvard.edu/faculty/shleifer/files/normal_jep.pdf (letöltés dátuma: 2012.03.10)

30

Az oktatások színvonala és a „brain drain” 7. ábra


Az oktatás minőségének romlása Az elmúlt 5 évben, Brazíliában, Indiában és Kínában is javult az oktatás színvonala, míg Oroszországban romlott, az OECD országok pedig többnyire stabilitást mutatnak. Ahogy már említettem, különösen a matematika és a természettudományok területén volt kiemelkedő az orosz képzés, azonban ezeken a területeken is jelentős romlás tapasztalható, továbbá nő a „brain drain” hatás is, ellentétben a vizsgált csoportokkal. Harmadik kihívás: Az árupiac hatékonyságának növelése Oroszországban továbbra is látható a piaci hatékonyság hiánya, amely nagyrészt néhány cég dominanciájának, valamint a közvetlen beruházások komoly kereskedelmi akadályainak köszönhető. Az állami szerepvállalás sok területet érint, amely megfojtja a versenyt és korlátozza a vállalkozói szellemet. Az ország továbbra is jórészt zárva van a külföldi szereplőkkel szemben, például a nem megfelelő vámok miatt, ennek pedig súlyos károsító hatása van az FDI-re (Foreign Direct Investment / Külföldről beáramló tökebefektetés).

31

Az áruk és szolgáltatások piacának hatékonysága minden egyes piacgazdaságnak a fő motorja, ezáltal a termelékenység egy fontos tényezője, amely ez által sokkal magasabb lesz, a mivel a kormány csak a megfelelő mértékben befolyásolja a folyamatot. Ennek a pillérnek több eleme is – mint például a verseny intenzitása vagy a monopóliumellenes politika – olyan területhez tartozik, amelynél nehéz átalakításokat végezni. Az esetek többségében a cégeknek, a dolgozóknak és a fogyasztóknak kellett megtanulniuk, hogy hogyan birkózzanak meg a teljesen új – de mindenféleképpen ösztönző – rendszerekkel, és amely a gondolkodásmódjuk megváltoztatását igényli. Piaci elégtelenségek Mint a legtöbb átmeneti szakaszban lévő gazdaságnál, az állam itt is kiemelten támogatja, valamint többek között az alkotmánnyal is próbálja védeni a versenyhelyzet kialakulását, mint a gazdaságpolitikájának egy döntő elemét. Több reformot is bevezettek ezzel kapcsolatban, mint például a 2006 októberében elfogadott új törvénnyel, akkor, amikor megalakult a Szövetségi Versenyhivatal.17 Azonban láthatóan a Szovjet Unió maradványaként, továbbra is nagyrészt nem hatékony áru- és szolgáltató- piac figyelhető meg az országban. Ez a különleges helyzet tükröződik Oroszország helyezésénél ami az árupiacok hatékonyságát illeti, mivel a 128. pozíció korántsem nevezhető előnyösnek.18 A piacokat néhány cég uralja Ez a probléma különösen nagy akadályt állít a kereskedelem és a befektetések elé. Oroszország esetében az alacsony rangsorolás főként három kategória miatt alakult ki: a keresleti feltételek minősége, a hazai valamint a külföldi verseny, mint ahogy azt az ábra is mutatja. Ezek közül a mutatók közül is az utóbbi kettőt érdemes kiemelten figyelni, melyekre nagy hatással vannak a politikai intézkedések.

17

Organisational Structure of Russian Federation: http://www.apeccp.org.tw/doc/Russia/Organization/ruorg01.html (letöltés dátuma: 2012.03.10) 18 World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

32

Az „áru-piac hatékonyság” pillér elemei 8. ábra


Túlzott állami szerepvállalás A szabályozási rendszerek reformjainak ellenére, továbbra is gyengélkedik a gazdaság ami ezt a területet illet. Ellentétben Kínával, Indiával és számos OECD országgal, Oroszországban a piacokat néhány cég uralja, mellyel a verseny alacsony intenzitása nem járul hozzá a hatékonyság növeléséhez. A gyenge hazai versenykörnyezet egyik oka a gazdaságban hatalmaskodó szerepet betöltő orosz állam. Ebben az összefüggésben ez két szempontból fontos: az állami tulajdonú vállaltok, valamint az állam által megtett közvetlen beavatkozások a piaci működésbe. Az állami vállalatok domináns szerepet játszanak ebben, sokkal jobban, mint Kínában, Indiában vagy Brazíliában. Amellett hogy ellenőrzést gyakorolnak rájuk, sokkal erősebb árszabályozást alkalmaznak a piacokon, mint bármely OECD ország kormányzása (Oroszország 3.09 pontot ért el, míg az OECD országok átlagosan 1.36-ot).19 A különbség majdnem fele magyarázható az állami ellenőrzés szabályozásaival magyarázható.

19

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

33

Vállalkozói korlátok A hatékony piaccal rendelkező országoknál meglehetősen magas a cégek abba való belépéseinek és abból kilépéseinek száma. Azzal, hogy a kudarc egy komoly fenyegetés, ez a folyamat lehetővé teszi a „kreatív rombolást”, és arra ösztönzi a cégeket, hogy hatékonyabbak, kreatívabban és innovatívabbak legyenek. Oroszországban a vállalkozók kevésbé tűnnek fejlettnek, mint más országokban. A már említett hatékony piacú országoknál a cégek 5-20 százaléka lép be, vagy hagyja el az országot (azaz váltják fel egymást), míg Oroszországban ez a szám maximum 5%, tehát ennyi új cég érkezik a piacra, vagy szünteti be az üzemelését.20 Számos mutató indokolja e terület fejlesztését. A legtöbbször az adminisztratív akadályokat említik, mivel 30 napot, valamint 9 procedúrát igényel új vállalatot létrehozni, amely számokkal az ország a 93., illetve a 88. helyet foglalja el a 139 ország közül.21 Torzító adatok és túlzott adóterhek A torzító adórendszer és a túlságosan magas adók is korlátozhatják egy ország versenyképességét, mivel megnehezíti az amúgy ösztönző hatású beruházásokat és fejlesztéseket a vállalkozások számára. Oroszországban a társasági adózás tűnik a legmagasabbnak, a Világ Bank adatai szerint, elérve a 48%-ot, amely lényegesen magasabb, mint a legtöbb EU országban.22 Tehát az adók amúgy is magas mértéke egy nagy probléma, de talán még nagyobb az, hogy ez meglehetősen gátolja a munkát és a befektetéseket (Oroszország a 97. helyen áll a kapcsolódó mutató tekintetében). Kereskedelmi akadályok, nem hatékony vám- és FDI korlátozások A hazai után a másik fontos termelékenység elősegítő tényező a külföldi verseny, mivel arra kényszeríti a hazai vállalatokat, hogy megküzdjenek a külföldről érkező erős és hatékony társaikkal. A két legfontosabb csatorna a kereskedelem és a működő-tőke beáramlása az gazdaságba. Oroszország az alacsony, 134. helyen szerepel, amely tükrözi a gazdaságot körülvevő akadályok és korlátozások által nehezen működő folyamatokat. A számok nem hazudnak, a 11%-os behozatali vám mind a mezőgazdasági, mind az egyéb

20

Randolph Luca Bruno, Maria Bytchkova, Saul Estrin: Institutional Determinants of New Firm Entry in Russia: A Cross Regional Analysis: http://personal.lse.ac.uk/estrin/Publication%20PDF's/RB_MB_SE_IZA_DP.pdf (letöltés dátuma: 2012.03.03) 21 World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) 22 World Data Bank: http://data.worldbank.org/country/russian-federation (letöltés dátuma: 2012.02.25)

34

termékekre, az egyik legmagasabb a világon.23 Összességében azonban az orosz üzleti közösség úgy ítéli meg, hogy szükség van a magas vámokra. A számok mellett meg kell még jegyezni a nehézkes vámeljárásokat, amely ugyancsak jellemző az országra. Az FDI előtt is több akadály áll, amelyek elsősorban a szabályozásokból adódnak. Tény, hogy Oroszország itt is a leggyengébben teljesítő országok között van. Ennek eredményeként a külföldi tulajdonosok elterjedtsége is nagyon alacsony. Az egyik nagyon fontos tényezője a 2008-ban a stratégiai szektorok védelmére hozott törvény, amely korlátozta az FDI-t a kulcsfontosságú területeke, beleértve az energiaszektort is, amely addig a legnagyobb érdekeltségű volt a külföldi befektetők szempontjából. A WTO tagsággal természetesen ez változni fog, és csökkenti az állam befolyását és torzító hatását a gazdaságra. Negyedik kihívás: A pénzügyi piacok stabilizálása és a finanszírozáshoz való hozzáférés a vállalkozások számára Több intézkedést is tett az ország az elmúlt évtizedben a bankszektor megerősítése és jó hírének növelése érdekében, azonban hogy elkerüljék a jövőbeni válságokat, a stabilitás kell, hogy legyen a kulcstényező, amelyen még van mit fejleszteni. A pénzügyi szektornak is hatékonyabban kell működnie, hogy képesek legyenek biztosítani a szükséges tőkét az üzleti befektetések számára, azonban az orosz bankok hatékonysága továbbra is alacsony. Ezeket a kérdéseket kell megoldani, hogy az ország pénzügyi területe elég erős legyen ahhoz, hogy megbirkózzanak a negyedik kihívással. Az orosz pénzügyi szektor jelentős átalakuláson ment keresztül akkor, amikor az ország belépett az átmeneti szakaszban lévő gazdaságok sorába. Az 1990-es évek elején kezdődő, a bank szektor privatizációját követve, két nagy válságot is át kellett vészelnie, 1998-ban és 2008-ban. A 98-as válság teret engedett, és jótékony hatással volt a reformokra és a konszolidációra, amely jelentősen stabilizálta az akkori bankrendszert. A fejlesztések ellenére azonban jócskán megviselte, és továbbra is megviseli a 2008-as gazdasági világválság. A válság rávilágított mind a bank-, mind a pénzügyi szektor gyengeségeire és stabilitásának hiányosságaira. Oroszország ezen a területén elmarad az OECD, valamint a többi feltörekvő piacoktól, mint Kína, India és Brazília.

23


35

A bankszektor stabilitása Mint láttuk az elmúlt években, a bankszektor stabilitása kulcsfontosságú a nemzeti termelékenység szintjének növeléséhez, a pénzügyi szektorban betöltött szerepe miatt. A rendszer stabilitását kétszer is válság rengette meg az elmúlt 20 évben. A már említett 1998-as válságot követő, a szektor felügyeletére irányuló reformokat főként 2002 és 2006 között hajtották végre. Több fontos elemet is tartalmazott, mint a betétbiztosítási rendszert, amely szükségessé tette a bankok átvilágítását; a tulajdonosi szerkezetek közzétételét; erősebb törekvést a pénzügyi beszámolások nemzetközi normái felé; az állam által birtokolt banki részesedések privatizációját; valamint szigorúbb eljárásokat a tőkeáttétel növelésével kapcsolatban. Bár a válság számos által számos hiányosságra fény derült, a 2009-2010-es évben a rendszer rosszabb értékelést kapott, mint 2005-2006-ban.24 Pozitívum viszont, hogy az orosz bankok meglehetősen jól tőkésítettek, csak úgy mint néhány fejlettebb pénzügyis rendszerrel rendelkező ország, például Kanada, Brazília vagy Finnország. Továbbá az erős, és a rendszer szempontjából fontos bankok nagy részben állami, vagy külföldi tulajdonban vannak, amely támogatja a stabilitást, mivel – elméletileg – a tulajdonosoknak megvan a pénzügyi hátterük ahhoz, hogy esetleges likviditási problémák felmerülése esetén támogassa ezeket az intézményeket. A bankszektor ereje Van néhány hiányosság, amely meggátolja a rendszert attól, hogy jó hírnevű, megbízható és válság-biztos legyen. Legalábbis ezt támasztja alá az, hogy az üzleti vezetők a 129. helyen rangsorolták, ami a bankok megbízhatóságát illeti.25 A Világgazdasági Fórum 2010-es kimutatásában, amely az országok pénzügyi fejlettségét vizsgálta, Oroszország csupán a 48. helyet foglalta el 57 vizsgált ország közül.26 Ennek a meglehetősen rossz értékelésnek az okai eltérőek. Először is az alapvető pénzügyi információk nem elegendőek ahhoz, megfelelően értékeljék a rendszert. Az átláthatóság különösen fontos, mivel annak hiánya megnehezíti a jelenlegi hitelállomány vizsgálatát, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a 2009-es évben a nem teljesített hitelek

24

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) 25 World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) 26 World Economic Forum: The Financial Development Report 2010: http://www3.weforum.org/docs/WEF_FinancialDevelopmentReport_2010.pdf (letöltés dátuma: 2012.03.03)

36

meghaladták a 9,6%-ot. A hitelminősítők által, a lakosság felé irányuló nagyobb lefedettség – amely jelenleg csupán 14% – is segítené az átláthatóságot.27 Továbbá a banki felügyelet és a szabályozási háló továbbra is gyengék, az elmúlt évtizedben eszközölt fejlesztések ellenére. A jelenlegi javaslatok a tőkekövetelmények szigorításának irányába szerencsére egy megfelelő irányba megtett lépés. Különösen fontos, hogy a kormány megerősíti az ország felügyeleti szerepét a Központi Bankra, ezzel is növelve az átláthatóságot, az eszközök értékelését, valamint fejlesztve az ágazat vállalatirányítását. Van rá esély, hogy a jelenlegi intézkedések felpörgetik a gazdaság motorját, azonban nem biztos, hogy kelően figyelembe veszi azoknak a likviditási igényeit. A vállalati alaptőke A pénzügyi szektor legfontosabb hozzájárulása a termelékenységhez a magán szektor részére szolgáltatott pénzügyi források a belföldi megtakarításokból és a nemzetközi tőke beáramlásból.

Egy hatékony rendszer széles körű termékpalettával

rendelkezik a vállalatok és fogyasztók legkülönbözőbb igényeinek kielégítésére, méghozzá megfizethető áron. Oroszországban sajnos nem felelnek meg maradéktalanul ennek a követelménynek. Az ország vezetése is úgy látja, hogy jelentős fejlesztésre szorul ez a terület, mint a megfizethetőség, mind a változatosság tekintetében. Nehéz a hozzáférés a különböző pénzügyi termékekhez, különösen néhány kulcsfontosságúhoz, mint a hitelhez, részvénypiaci termékekhez és a kockázati tőkéhez. A második legsürgetőbb probléma tehát a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás. A Világ Bank felmérései szerint a legnehezebb helyzetben a kisvállalkozások vannak, mivel a megkérdezett kis-, közép- és nagy vállalatok közül ők helyezték legelőrébb a finanszíroztatást, mint fennálló problémát.28 A bankok működésének alacsony hatékonysága A bank szektor 37,9%-a állami kézben van, amely korlátozza a versenyt és ezáltal csökkenti a hatékonyságát az ágazat többi intézményének is. Ezért Oroszország a nemzetközi összehasonlításokban is elmarad a fontos mutatókban a többi országtól.

27

World Data Bank: Non-performing loan report: http://data.worldbank.org/indicator/FB.AST.NPER.ZS (letöltés dátuma 2012.03.10) 28 World Bank: Russian Economic Report 2011: http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/3054991245838520910/RER24_full_Eng.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

37

Például a bankokra fordított általános költségek a teljes vagyon 7,6%-a amely jelentősen több, mint például Indiában (1,6%) vagy Kínában (1%). 29 Sokkal pozitívabb a helyzet Oroszország nem banki szektoraiban, amely virágzott az elmúlt években, az IPO (Initial Public Offering / Elsődleges nyilvános forgalomba hozatal) és az M&A (Merger and Acquisition / Egyesülés és Felvásárlás) robbanásszerű növekedése által. Az IPO-ból származó bevétel a GDP 0,5%-át adta 2007 és 2008 között, amely magasabb mint az Egyesült Államokban és Kanadában együttvéve (mindketten 0,2%-ot értek el). Nyilvánvalóan ezen a területen még sok potenciál van a fejlesztésre, ugyanis az IPO világpiaci részesedése (0,7%) még mindig nagyon alacsony például Kína 12,6%-val szemben. A kép pozitívabb az M&A tevékenységeket tekintve, bár ez csak átmeneti, mivel csak egy konszolidációs hullámot tükröz a gazdaságban. Az adatok kimutatják a magas piaci részesedést az M&A tranzakciók és műveletek terén, valamint a globális üzletek arányában (3,6%) amelyek a GDP 7,7%-át adják.30 Ötödik kihívás: Modernebb üzleti modellek kialakítása Az orosz gazdasági modell fejlettsége elmarad üzleti társai szintjétől. Ez a kimutatás részben a klaszterek korlátozott jelenlétének köszönhető. Szintén hozzájárul a termék-palettája, amely alacsony hozzáadott-értéket mutat, egyrészt azért mert főként a természeti erőforrásokat használják ki, másrész pedig nem használják a fejlett menedzsment rendszereket. Az üzleti modell pillére mikro-gazdasághoz tartozó tényezőket vizsgál, amelyek az ország versenyképességét hivatottak javítani, hiszen a versenyképesség nem csupán a makrogazdasági, politikai, jogi, illetve társadalmi körülményektől függ, hanem az üzleti műveletek minőségétől is. Ellentétben több pillérrel – mint az infrastruktúra, egészségügy, oktatás, hazai verseny vagy a pénzügyi piac fejlettsége, ahol a kormány irányít – itt a privát szektor játssza a döntő szerepet.

29

World Data Bank: http://data.worldbank.org/country/russian-federation Letöltés dátuma: 2012.02.25 30 World Bank: Russian Economic Report 2011: http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/3054991245838520910/RER24_full_Eng.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

38

Akadozó üzleti modell Jelenleg Oroszország a 101. helyet foglalja el a GVI kimutatásban, az üzleti modell modern rendszerét tekintve.31 Lényegében három területet foglal magába az a mutató. A minőségi klaszterek jelenlétét, kifinomult termékeket, valamint az állami irányítási módszerek alkalmazását. Korlátozott klaszterek A Világgazdasági Fórum felmérései alapján – amelyből a GVI pontok számítódnak – szükség van a klaszterek továbbfejlesztésére, hisz növelik a hatékonyságot, lehetőséget teremtenek az innovációra, valamint csökkentik a belépési korlátokat az új vállalkozások számára. Tekintettel az orosz üzleti környezet hiányosságaira, célszerű lenne előtérbe helyezni hogy megteremtsék számukra a kedvező feltételeket, hogy aztán támogathassák az országot a változatos gazdaság irányába tett erőfeszítéseiben. Az ágazatok és kapcsolódó iparágak regionális csoportosulásának fokozása segíteni a mennyiség mellett minőségi beszállítók megjelenését is, amelyekben jelenleg jelentős hiányosságokat szenved el Oroszország. Alacsony hozzáadott-értékű termék-portfólió Amint az fentebb említettem, az ország főként alacsony hozzáadott-értékű termékportfólióval rendelkezik, mint az olaj- és gáz termékek. A high-tech termékek gyártása csupán a GDP 0,7%-át adják, amely kevesebb mint heted része Kínáénak (5,2%), és kevesebb mint fele Brazíliáénak (1,5%). Másik, már korábban is említett probléma, hogy a teljes export 66%-át adják ezek a termékek.32 Azonban ennél is fontosabb, hogy 1997 és 2007 között, még ha teret is nyertek más exportőrök, azok is hasonló termékekkel kereskedtek, mint a szén, brikett, erdei termékek, bútorok valamint építőipari szolgáltatások. Tekintettel arra hogy a csak ilyen termékekből áll az ország palettája, nem meglepő hogy az ország versenyképessége inkább áll az olcsó árukból és természeti erőforrásokból – melyek egyike sem megújuló, ezáltal nem is fenntartható – mint egyedi termékekből vagy folyamatokból. A legtöbb vállalat a gyártási folyamat során az értéklánc több

31

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25) 32 World Bank: Russian Economic Report 2011: http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/3054991245838520910/RER24_full_Eng.pdf

39

folyamatában nem kíván részt venni, mint például a marketing vagy az értékesítés után szolgáltatások, hanem inkább egyedülálló folyamatokban érdekelt, mint a gyártás, valamint az erőforrások kibányászása. A cégek ritkán alkalmaznak fejlett marketing technikákat és a nemzetközi forgalmazással sem foglalkoznak. Ennek az egyik fő oka, hogy az öreg és fejletlen menedzsment nem tanulta ezeket a módszereket az üzleti iskolákban, főiskolákon, egyetemeken. Oroszország a 92. helyen rangsorolt ami a minőségi oktatást illet, ez nem túl fényes, ahogy ezt már korábban említettem.33 A másik ok, hogy gyakran a felelős pozíciókat barátok, családtagok és azok közeli barátai töltik be, a professzionális és képzett szakemberek helyett. Ezt még kombinálhatjuk az alacsony hajlandósággal a delegációk küldésére, és átfogó képet kapunk arról, hogy miért nem tudnak új technikákat beépíteni a vállalkozásokba a vezetők, mivel egyszerűen nem áll rendelkezésükre a meglévő tudás, ami nélkül sajnos lehetetlen modernizálni az üzleti modelleket.

33

World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012 http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf (letöltés dátuma: 2012.02.25)

40

Oroszország jövőbeni versenyképessége Széles körben elterjedt nézet, hogy a tudomány és technológia területén rengeteget örökölt Oroszország, még a Szovjet korszakból, azonban sajnos ebből kevés látszik meg az innovációs és jóléti mutatókban, de legalább minden a helyén van ahhoz, hogy elinduljanak a helyes úton ezek irányába. Tehát a kérdésre a válasz, hogy Oroszország képes-e fejlődni, a válasz természetesen „Igen”, de csak abban az esetben, hogyha megvan a szükséges ambíció, a megfelelő stratégia és hatékonyan hajtsák azt végre. Az innováció nem más mint tervezés, feltalálás, fejlesztés és az új, vagy fejlesztett termékek, folyamatok, rendszerek, stb., helyes implantációja, hogy ezáltal akár új üzleti modellek születhessenek, amelyek új értéket adnak az ügyfeleknek, a fogyasztóknak, növelik a vállalatok megtérülési rátáját és természetesen a termelékenységet. A non-profit és profit vezértelt vállalatok különböző célokat szem előtt tartva fejlődnek. A magán-szektorban lévő cégek nagy részének ugyan az a célja, a pénzügyi teljesítmény javítása, az egészségügyben pedig az, hogy közszolgálati értékeket hozzanak létre (például egy bizonyos betegség általi elhalálozások csökkentése), valamint csökkentsék a költségeket. Ahogy már említettem, az innováció vezethet a termelékenység növekedéséhez. Erre számtalan példa van, például ha egy új folyamat csökkenti a nyersanyag feldolgozásának költségeit, annak egyértelműen pozitív hatása lesz. Továbbá egy új terméket vagy szolgáltatást prémium áron lehet értékesíteni, annak modern mivolta miatt, jobb funkcionalitása miatt, mint például az LCD kijelző, vagy az automata-váltó. Az újítás lényeges eleme a gazdasági növekedésnek. Kína, Korea és más fejlődő stádiumban lévő országok, ahol magas a gazdasági növekedés, tartoznak annyival a gazdaságot mozgató nagy vállalatoknak, hogy növelik az innovációs aktivitást és a technológiai fejlődést. Ahogy növeli a termelékenységet, úgy jó hatással van a társadalom jólétére is, javítva az életminőséget és csökkentve a negatív ökológiai hatásokat. Az újrahasznosítás területén eszközölt újítások és a pazarlás visszaszorítása segítenek az országoknak abban, hogy csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást, tisztábbak legyenek a városok, utcák, vizek és a levegő. Az új gyógyszereke meghosszabbítják az életünket, és egyre több – régebben még halálos – betegség gyógymódját találják meg. A gyorsabb gazdasági fejlődéssel rendelkező országok nagyobb hasznot tudnak húzni az innovációs 41

technológiákból, mivel a korai szakaszban, még sokkal több hozzáadott-értéket képes teremteni. Ezek az országok a jövőben is jobb gazdasági eredményeket képesek elérni. Az innovációs versenyképesség vizsgálata betekintést nyújtok abba, hogy egy ország mennyire tud hozzájárulni hazai és globális szinten is a technológia fejlődéséhez, a gazdaság fejlődéséhez.

Az innovációs versenyképesség elemzése Az országok politikai, gazdasági és egyéb különbözőségei miatt a fejlődés szintjét nem lehet egy tényezővel meghatározni, tehát az „Innováció pillére” a korábbi elemzésből nem elegendő. Bármely jelenleg erős gazdasággal rendelkező országot is nézzük (Egyesült Államok, Svájc, Japán), a sikerük kulcsa egyedi tényezők szimultán bekövetkezése, ezért most 6 különböző faktort fogok megvizsgálni Oroszország jövőjének a szempontjából. Ötletek és tehetségek Az oktatás és a kutatás és fejlesztés (K+F), szektorok ellátják a munkaerő-piacot technológiailag orientált, tehetséges emberekkel, ötletekkel táplálva az innovációs rendszereket, amelyeknek ezek az emberek és gondolataik az igazi forrása. A tehetségek az oktatási rendszereken keresztül hozzák át a tehetségüket. Bár a minőségi mérnöki és tudományos tudást a felső-oktatásban szívják magukba a tanulók, már a korábbi iskolai szakaszokban is megismerkedhetnek az alapokkal. Az általános- és közép iskolákban megszerzett természettudományi és matematikai tudás adja meg az ugródeszkát a főiskolák és egyetemek irányába, továbbá segítik készségek megfelelő irányú fejlődését. Ezen iskolák képessége, hogy megteremtsék a lehetőséget úgy hazai, mint nemzetközi szinten, kiemelten fontos a megfelelő társadalmi ranglétra létrejöttéhez. A tehetséges emberek részt vesznek a munkaerő-piac fejlődésre irányuló rendszereiben, folyamataiban. Ezekben az innovációs rendszerekben nagyon fontos, hogy a kiváló specialisták megkapják a megfelelő törődést, támogatást, hogy maximálisan kiaknázhassák a tudásukat. A megfelelő taníttatás a külföldről érkező tehetségeket is bevonzza az országba, amely javítja a földrajzi mobilitást. Azok az országok amelyek nem kínálnak megfelelő oktatást, valamint annak befejezése után kiváló állást, nem csak a külföldi diákokról maradnak le, hanem a hazai kiemelkedő tudású emberek is külföldön fognak munka után nézni, vagy már korábban elhagyják az országot, és külföldi ösztöndíjakkal külföldön 42

tanulnak. Ennek megkönnyítésére szolgálhat az egyszerű vízumszerzési lehetőség, valamint a társadalom felkészítése a külföldi tanulók, munkavállalók befogadására. A fejlesztési folyamatok kiindulópontja az új ötletekbe történő befektetés. A kutatások eredményeit már lehet arra használni, hogy az új terméket, folyamatot kipróbálják éles körülmények között, és bizakodni hogy működik, és az egyik legjobb lesz a világon. Egyik sem működik a másik nélkül, tehát megfelelő támogatás nélkül sem, és kizárólag anyagi injekcióval sem lehet áttörést elérni Üzleti alapok A tudományos ötletek és találmányok termékekké és folyamatokká alakulása önmaguktól nem következnek be. Egy új termék vagy folyamat bevezetése hatalmas nehézségekkel és kockázatokkal jár, ezért szükségszerű a kereslet alapos elemzése, és szoros együttműködést követel meg a kutatóktól, feltalálóktól, befektetőktől és vezetőktől. Egy modern kereskedelmi infrastruktúra (technológiai transzfer központok, üzleti inkubátorok, szolgáltatások a kezdő vállalatoknak és vállalkozóknak, stb.) megkönnyíti a legjobb

projekt

kiválasztását,

és

annak

zökkenőmentes

végrehajtását.

A

projektfinanszírozás természetesen függ a kereskedelmi támogatásoktól, kockázati tőkealapoktól, valamint a fejlett pénzügyi szektortól. Ezek tökéletes kombinációjának kell kiszolgálni a fejlesztést annak minden egyes szakaszában. Keresleti feltételek A nemzeti vállalatok hajlandósága gyakran függ a küldő ösztönzőktől, elsősorban a hazai piaci kereslettől. A nagy országok, mint az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország tudnak igazán hasznot húzni a széles keresleti skálából. Természetesen nem csak a mennyisége, hanem a kereslet minősége is meghatározza a versenyképességet. Hogy ki választja a modern termékeket a technológiailag elavultak helyett, az már csak a vevők kifinomultságán múlik. A technológiai infrastruktúra és a klaszterek Az innovációs rendszer önmagában egy komplex hálózat, a kis-, közép- és nagy vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek, fogyasztók, egyesületek, kormányszervek és egyéb területek közti kölcsönhatással. Ezek a kölcsönhatások akkor bizonyulnak eredményesnek, amennyiben megvan hozzá a szükséges technológiai infrastruktúra. A csúcs technológia 43

szintjét csak akkor lehet elérni, hogyha a modernizáció elterjedt az egész gazdaságban. Az új fejlesztések elterjedése egyes területeken – például az informatika területén – új lehetőségeket nyitnak meg más területek számára is, például a lakossági és szektor és a pénzügyi szolgáltatások ennek a területnek a fejlődésével értek el robbanásszerű növekedést. Regionális szinten, a klaszterek azok, amelyek jelentősen hozzájárulnak az innovációs területek fejlődéséhez. A megfelelően kiépített klaszterek megkönnyítik az új vállalatok belépését a piacra, jótékony hatással vannak a technológiai újításokra, és felgyorsítják az innováció elterjedését. Néhány esetben a hagyományos szektorokban lévő csoportosulások hoznak létre új csoportokat, új, számukra ismeretlen területeken, ezzel új ágazatokat kialakítva. Ezek a kölcsönhatásban lévő szervezetek alkotják a jövőbeni fejlődés motorját. Vállalati innovációs kapacitás Bár a legtöbb áttörés a tudományos kutatások által születik meg, a vállalatok, amelyek kereskedelmi forgalomba hozzák azokat, legalább annyira döntő szerepet játszanak a folyamatban. Számos szektorban a fejlesztések adoptálásában kulcsfontosságú szerepet játszanak a kis- és közép vállalkozások (KKV), mivel nagyobb rajtuk a verseny általi nyomás, és korlátozottabbak a pénzügyi lehetőségeik. Ez által a KKV-k sok esetben sokkal fejlettebbek a nagy vállalatoknál, és rugalmasabban képesek kezelni a változásokat. Egy vállalat motivációja azonban attól is függ, hogy az adott fejlesztés mekkora mértékben segíti a tevékenységét az adott piaci helyzet versenyszituációjában. Ha egy cég profitja a kitermelt nyersanyagok mennyiségétől függ, akkor számára nem igazán fontos például a kereslet, azonban ahol a legfontosabb hogy fenntartsák a folyamatos gyártást és az értékesítés mértékét, ott szinte biztos hogy nyitottak lesznek az új technológiákra. Ezek a vállalatok aktívan finanszírozzák a tudományos fejlesztéseket, és keresik a piacon az innovatív ötleteket. Intézmények hatékonysága A környezet, amelyben az innovációs rendszerek szereplői tevékenykednek, nagyban függ az azt szabályozó kormánytól, a politikai és intézményi sajátosságoktól. Bár feladatuk csak az alapvető interakció, ha gyengébb minőségű szolgáltatást nyújtanak, az súlyos nehézségeket tud okozni. Az intézményrendszer képes arra, hogy meggátolja a kormányt abban, hogy az akadályozza a fejlődés menetét, valamint a közép- és hosszú távú 44

támogatások

hatékony

igénybevételéhez

is

elengedhetetlen

egy

jól

működő

intézményrendszer. A különböző tényezők egységes hatása Mindegyik tényező közvetlenül befolyásolja az innováció fejlődését a gazdaságban, de mind egy-egy külön szakaszt foglal el a teljes folyamatot tekintve, egyikre sem lehet azt mondani, hogy az lenne a fő, az elsődleges szempont, bármelyiket is vennénk ki, azzal súlyos károkat okoznánk. Az innováció sikere attól függ, hogy mennyire lehet harmonikusan kivitelezni a folyamatot ezen tényezők maximális kihasználásával. Természetesen némelyik egyre fontosabbá és fontosabbá válik, ahogy az ország halad a fejlődés útján.

45

Az

orosz

innovációs

3. táblázat

rendszer

versenyképességének SWOT analízise Oroszország jelenlegi rendszere

valamelyest

innovációs rosszabb

képességekkel rendelkezik mint anno a Szovjet érában. Azon területek száma amelyek új technológiákat fejlesztenek ki jelentősen csökkent, ezzel egy időben pedig nőtt azon szektoroké, amelyek a külföldről, vagy

más

területekről

importált

technológiát egy az egyben beépítették a folyamataikba.

Az

adatokat

figyelve,

Oroszország nincs a legjobban teljesítők között ami a fejlettségi mutatókat illeti, továbbá

szerény

számokat

ér

el

a

találmányok, export és hozzáadott-érték mutatóiban is. Az orosz innovációs rendszer SWOT analízisét egy táblában összegeztem, de a fejezet további részében a fentebb leírt 6 versenyképességi tényező alapján egyesével elemzem őket.

(saját készítés)

Erősségek és gyengeségek Tehetségek és ötletek Ezekkel a tényezőkkel több területet is lehet táplálni, amelyek számtalan módon kapcsolódnak egymáshoz, ezeket az alábbiakban részletezem Az oktatási rendszer lehetőségei Az orosz felsőoktatási rendszerben, több szempontból is nagy a lehetőség, főleg a többi BRIC országhoz képest. Először is az orosz lakosságban azok aránya akiknek legalább középfokú végzettsége van, igen magas, és ez tovább növelhető a fiatal generációkkal. Másodszor, a mérnöki és természettudományi képzés még mindig nagy részt foglal el a felsőoktatásban, bár ennek aránya csökkenő tendenciát mutat. Harmadszor, a felsőoktatás átlagos színvonala világszinten még mindig az átlag felett helyezkedik el. Végül pedig, a legmagasabb szintű oktatás még mindig néhány tradicionálisan jó hírű egyetemre korlátozódik. Ennek eredményeképp pedig egyes területeket – matematika, fizika, kémia és bizonyos műszaki tudományok – még mindig tud versenyezni a külföldi iskolákkal, tehát többen jönnek külföldről is, ellátva ezzel a munkaerő-piacot magasan képzett szakemberekkel. Képzési lehetőségek a tehetséges fiataloknak (társadalmi ranglétra) Oroszország örökölte a Szovjetunió rendszerét, azaz az ingyenes oktatást. Ennek eredményeképp a társadalom szinte minden szintjéről meg van a lehetőség bejutni a legnevesebb egyetemekre. Ez mindenképpen egy erős oldala az országnak, hogy a rendszer által képes „létrehozni” nagyobb tömegű magasan képzett munkaerőt. Az oktatás minőségének romlása Az utóbbi években sajnos romlásnak indult az orosz oktatás színvonala, beleértve a matematikai, mérnöki és természettudományi területeket is. Az is megfigyelhető, hogy manapság már egyre kevesebben is jelentkeznek ezekre a szakokra. Az ország legképzettebb emberei általában külföldre, vagy a nem annyira innováció vezérelt

területekre

térnek

át.

A

finanszírozás

csökkenése,

valamint

a

természettudományok és a matematika csökkenő hírneve mind-mind rossz hatással van az orosz felsőoktatásra. Az orosz oktatási kiadások nem túl magasak a GDP-hez viszonyítva. Bár a kiadások a GDP 0,9%-val nőttek 2000 és 2006 között, de még mindig kevesebb mint 4%, amellyel olyan országok mögött marad el, mint Brazília vagy Törökország.

Az általános iskolások is igen rosszul teljesítenek Oroszországban. Nem az általános oktatás színvonalával van probléma, hanem inkább azzal, hogy a tudást nem képesek a továbbiakban is megőrizni, a felsőbb oktatási szintekre. Az Egyesült Államokban is problémák vannak a diákok általános műveltségével, de ott legalább egy nagyon erős felsőfokú képzéssel kompenzálják azt, bár ott így még nagyobb a szakadék a főiskolákat és egyetemeket megelőzően. Az orosz felsőoktatásban – ellentétben az Egyesült Államokéval – nagyon kevés diák kapja meg a lehetőséget hogy a gyakorlatban is kipróbálhassa magát és a tudását, tehát nagyon kevés gyakorlati információval hagyják el az intézményeket. Alacsony ráfordítás és hatékonyság az állami K+F területén A nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy az orosz ráfordítások nem felelnek meg a kitűzött célok teljesítéséhez elvártnak, mellyel az ország képtelenné válik arra, hogy a többi nemzettel versenyezzen ami a csúcs-technológiájú termékeket és szolgáltatásokat illeti. A gazdaság K+F intenzitása szempontjából Oroszország Dél-Afrikával, Ukrajnával, Észtországgal és Fehéroroszországgal hasonlítható össze, alig haladja meg India, Törökország és Chile szintjét, és bőven elmarad Kína és Csehország mögött. Fele akkora a ráfordítása mint az Egyesült Államoknak, Németországnak vagy Franciaországnak, és körülbelül harmada Japánnal, Finnországnak és Dél-Koreának. Ami még kiábrándítóbb, hogy ezek az adatok az elmúlt 10 évben is alig-alig, pedig 1990-től 2000-ig jelentősen növekedett. Az államilag finanszírozott kutatás és fejlesztés rossz eredménye egy sor tényezőre vezethető vissza, mint az alacsony szintű finanszírozás, rossz minőségű kutatási infrastruktúra, és a korlátozott források helytelen elosztása. A foglalkoztatott, jól képzett és ambiciózus kutatók folyamatos ellátásához versenyképes és nagy hatású kutatási forrásokra van szükség, azonban ezeket a támogatásokat olyan régi intézmények kapják, ahol a dolgozók nagy rész már igencsak közelít a nyugdíjkorhatárhoz, ezáltal a fiatal és képzett kutatók sorra hagyják el az országot, főleg hogy emellett ez a fajta munka kezd népszerűtlenné válni az országban. Mindennek a tetejébe, a fizetések sem felelnek meg annak a szintnek, amelyet például 1520 éve képviselt, ezáltal egyre nehezebb eltartani a családjukat, és a jólétet megteremteni.

48

A K+F hatékonyságának növelése lehetetlen a támogató források, azaz a pénzügyi háttér megteremtése nélkül. Amennyiben ez biztosított, akkor párosítani kell egy megfelelő stratégiával, hogy miként alkalmazzák, hogy valóban hatékonyan művelhessék. Üzleti Alapok A kutatás után a következő lépés az orosz ipar innovációjának ösztönzése érdekében az új termék forgalomba helyezése. A kereskedelmi infrastruktúra alacsony hatékonysága Oroszországban a kereskedelmi infrastruktúra nem működik olajozottan, amely általánosságban a rossz finanszírozásnak és a technológiai központok és rendszerek rossz működésének tudható be. Annak ellenére hogy az ország az elmúlt időszakban jelentős tőkére tett szert a gazdasági növekedés eredményeképp, ez még nem elegendő az üzleti modell felfejlesztéséhez, ugyanis ez egy roppant bonyolult, még a kiépült, sikeres gazdaságok számára is nehezen kivitelezhető folyamat, a hosszú távú finanszírozása pedig még bonyolultabb. Az országban működik egy kis- és közép vállalkozások tudományos és technológiai fejlesztését támogató pénzügyi alap, azonban ez az egyetlen ahonnan támogatást tudnak kapni, valamint a forrásai koránt sem elegendőek minden igény kielégítésére. A finanszírozás hiány mellett a megfelelő infrastruktúra (irodák, épületek) itt sem áll rendelkezésre néha a kezdetleges innovációs folyamatok beindításához sem. Kevés az üzleti inkubátor, és azok közül is van amelyik olyan feltételeket kínál, amely vállalhatatlan egy kezdő vállalkozás számára. Az alap támogatások általában székhelyek, telephelyek, irodaházak biztosítása a általánosnál jutányosabb áron. A magas szintű pénzügyi, jogi, marketing és képzési szolgáltatások elfogadható áron szinte elérhetetlenek. Alacsony vállalkozói aktivitás Az orosz vállalkozók száma rendkívül alacsony. Gyakorlatilag hiányzik a jól ismert vállalkozói látásmód, egyáltalán nincs is rá példa, hogy valaki indított volna egy kisvállalkozást és évről évre fejlesztette volna a legmagasabb szintre, hogy területének egyik legnagyobbja legyen. Sőt, az uralkodó helyzet Oroszországban az, hogy a kezdő vállalkozásokat elnyomás alatt tartják, aki pedig képes ezzel megbirkózni, az áldozatául esik a köztisztviselők negatív intézkedéseinek, vagy valamely bűnszervezetnek. 49

Keresleti feltételek A vállalatokat ösztönző körélmények mellett a valódi fejlődéshez elengedhetetlen hogy a kondíciók megfeleljenek a kereslet elvárásainak is. Nagy hazai piac Az orosz innovációs rendszer egyik legnagyobb előnyének a hatalmas belső piac tekinthető. A nagy számú lakosság, és az igen magas (nemzetközi szinten) egy főre eső jövedelem kombinációja teszi Oroszországot a világ egyik legnagyobb fogyasztói piacává. Ez elkerülhetetlenül afelé vezet, hogy a fogyasztási cikkek termelése és értékesítése főként az adott területen történik, természetesen amennyiben az üzleti kondíciók stabilizálódnak, de inkább fejlődnek. Ezáltal a szektor megteremtené magának az új technológiára és folyamatokra nyitott keresletet, és ezzel együtt az folyamatos innováció útjára lépne. Az innovatív vállalatok nyugodtan építhetnek arra, hogy egy sokrétű, nagy igényű és nyitott piacon tudja értékesíteni az új termékeit, ezzel erősítve méretgazdaságosságát. Például jelenleg igen nagy a kereslet a mezőgazdasági és élelmiszeripari területeken, tehát a szektoron belüli vállalatoknak bőven van kapacitásuk fejleszteni a módszereiket és berendezéseiket. A kormányzati beszerzések mértéke igen nagy Oroszországban, azonban nem túl hatékony az innováció ösztönzése érdekében. Alapvetően három csoportra oszthatjuk a hatásukat a fejlődés szintjére. 1. Sztenderd

termékek

vagy

szolgáltatások

beszerzése,

amelyeknél

normál

kiválasztási kritériumokat kell megfogalmazni (autó, irodai berendezések) 2. Komplex, high-tech, vagy tudományosan bonyolult termékek és rendszerek beszerzése, amelyeknél nehéz megválasztani a kiválasztási kritériumokat (ipari létesítmények beépített tűzvédelmi rendszere, nagyszabású építészeti projektek, intelligens távközlési rendszerek) 3. K+F

tevékenységekkel

kapcsolatos

beszerzések,

ahol

a

legnehezebb

megfogalmazni a kritériumokat. Két féle tevékenység lehetséges: a. Megoldást keresnek egy meglévő, tudatosult problémára (a villamos energia ipart károsító technológiai katasztrófák védelmére kidolgozni kívánt rendszer)

50

b. Alapvető kutatás, egy jelenleg ismeretlen természeti vagy társadalmi jelenség megértéséhez (egy betegség kialakulásának és lefolyásának okai és menete) A nagy mértékű kormányzati megrendelések pozitívan stimulálhatnák az innovációs folyamatokat, azonban jelenleg főként rövid-távú befektetésekkel operálnak, figyelmen kívül hagyva a lehetséges potenciált az egyéb típusú közbeszerzéseknél A technológiai infrastruktúra és a klaszterek Azokon a tényezőkön kívül, amelyek nagy mértékben befolyásolják az értékesítési képességet és a keresletet új termékek és szolgáltatások bevezetésénél, az innováció szempontjából nagy mértékben befolyásolja a vállalatok kölcsönös együttműködése és fejlett technikák alkalmazása Rendelkezésre álló alapvető technológiák A szovjet korszakban széles körűek voltak az infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektek és programok, ahol az volt szem előtt tartva, hogy kizárólag saját forrásból dolgozzanak, amely kiterjedt a technológiai fejlettségtől az ipari termelésig. Ennek köszönhetően ma világ szinten is kiemelkedő a rendelkezésre álló termelési technológiák, valamint a kiaknázható erőforrások az energetika, a vasút, a közút, a légi közlekedés, stb. területein.

Oroszország a mai napig nemzetközi versenyeket nyer az atomerőművei,

generátorai és más infrastrukturális létesítményei építésével, azonban ez a potenciál folyamatosan csökken, és hamarosan ki is merül, de most még él és virul, amellyel jelentősen hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. Hatástalan szabványok és műszaki szabályozások A rosszul működő szabályozás az egyik legproblémásabb területe az orosz innovációs folyamatnak, mivel nagyban gátolja az ágazat zavartalan fejlődését. A meglévő technikai rendeletek még továbbra is az 1980-ban kiadott, a külső, új technológiák importálását jelentősen hátráltató szabványok, amelyek emellett nem írnak elő megfelelő követelményeket a vállalkozások számára. Ez kedvezőtlen feltételeket teremt az erikátlan gyártókkal szemben, és visszafogja az újítók, a feltalálók lendületét. A kulcs klaszterek alacsony fejlettsége Nem csak a szabályozások minősége, vagy az infrastruktúra kiépítettsége amely jelentősen befolyásolja a fejlődés mértékét. Kiemelten szükség van fejlett, versenyképes, 51

innovatív klaszterek regionális szinten való működésére. Az leghíresebb ilyen klaszterek a Szilícium-völgy Kaliforniában, valamint biotechnológiában Boston, San Fransisco és München. Az ilyen típusú csoportosulásoknál az innováció hihetetlen módon áramlik, a tudományos kísérletek keresletét a kutató központok és egyetemek szolgáltatják, állandóan új cégek jelennek meg és a pénzügyi háttér is adott bármilyen új technológia érétkesítésének beindításához. Oroszországban nagyon kevés klaszter létezik, és azoknak a versenyképessége közel sem fogható az előbb említettekéhez. Az innovatív klaszterek külön elemei főként Moszkvában, Szentpéterváron, Novoszibirszkben és bizonyos mértékig Tomszkban, Nyizsnyij Novgorodban és Kazany városaiban vannak. Azonban ezek nem tudnak probléma nélkül fejlődni, főleg nem versenyezni a külföldi sikeres társaikkal, hiszen a tradicionális ágazatok amelyekre támaszkodnak, alapvetően rosszul vannak felépítve, főként a gyártási területeken. Manapság már a Moszkvai és a Szentpétervári klaszterek is elveszítették a nemzetközi fejlesztésben betöltött szerepüket, annak ellenére hogy rengeteg forrást csoportosítanak ezekre a – már 1917 óta működő – területekre. A világ vezető csoportosulásai összehasonlíthatóak az innovációs tevékenységük sokrétűsége és teljesítménye által. Moszkva és Szentpétervár mindkét mutatóval jócskán el van maradva. Nemcsak hogy a vezetőkkel – Tokyo, Szilikon-völgy, Eindhoven – képtelen versenyezni, de még a közép kategóriában lévők is megelőzik, mint Helsinki és Tel-Aviv. A hasonló szakaszban elhelyezkedő országok közül a Dél-Afrikai Köztársasággal és Indiával képes felvenni a versenyt. Vállalati innovációs kapacitás A vállalatok összefonódása nagyon fontos az innováció szempontjából, csak úgy mint az egyedi vállalatok kapacitása. Hiszen az egyes cégek alkotó elemeiből épülnek fel a klaszterek technológiai infrastruktúrái. Gyenge innovációs tevékenység a külföldi technológia importálása, és a beépített technika fejlesztésének tükrében Az orosz vállalatok gyenge innovációs tevékenységét két kulcsfontosságú tényező eredményével lehet magyarázni, amelyek a gyenge ösztönző hatások, valamint a források elégtelensége a főbb ágazatok tevékenységének ellátására. Először is, az orosz gazdaság szerkezete alapjaiban olyan, hogy a domináns ágazatokban nem igazán érzékelhető a fejlődés. Ezek az ágazatok főként a természeti kincsek és alapvető fémek kitermelésével és 52

megmunkálásával foglalkoznak, amelynél úgy tekintik, hogy sokkal egyszerűbb – és ami a vezetőség számára talán fontosabb – és profitálóbb ha a szükséges technológiákat megvásárolják (általában külföldről), hiszen kevesebb költséggel jár, mintha egy esetleges fejlesztés vakvágányra futna. Az aktívan innovatív vállalatok aránya az orosz gazdaságban egészen kicsi, és nagyjából korlátozódik az olyan ágazatokban, mint az információs és kommunikációs technológiák. Másodszor, még az orosz gazdaság domináns iparágainak az innovatív tevékenysége is alacsonyabb, mint a hasonló országok ugyan olyan szektorban tevékenykedő vállalatainak. Egyrészt néha valóban nem jár pénzügyi előnnyel a fejlesztések beépítése a már működő folyamatokba, mivel ezeknek a vállalatoknak nem kell megküzdeniük versenytársakkal, ugyanis nincsenek, hiszen ha valaki próbálna betörni a piacra, akkor azt az ellehetetlenítés módszerével kizárják, mintsem saját maguk fejlesztése által tennének szert előnyre. Továbbá ezen a területen a közszféra fogyasztói sem igénylik a fejlett termékek és szolgáltatások jelenlétét, ahogy a korábban már említett közbeszerzési eljárások esetén sem. Más részről, azok a vállalatok amelyek megpróbálnak a fejlődés útjára lépni, nem rendelkeznek a megfelelő forrással. Nem kapnak adókedvezményt az innovatív munkák elvégzéséért, és hosszú távú hitelt sem kapnak azok támogatásához. Ezen felül további probléma hogy nincsenek olyan tapasztalt fejlesztők, mint annak idején a szovjet időkben, és alacsony technológiai szinten állnak a szükséges beszállítók is (gépgyártás, autóipari termelés) A vállalatok innovációs képességének alapját 3 fontos tényező alkotja: 1. Technológiai szint 2. Alkalmazkodási képesség az új technológiákhoz, és a „know-how” annak beültetéséhez a saját munkafolyamataikba 3. Képesek-e saját, önálló tudásból létrehozni valami újat Oroszországban a képesség az új technológiák asszimilálásában nagyon elmarad a társaitól a nemzetközi összehasonlítást tekintve. Az új technológiák tekintetében azonban már annyira nem marad el, 2007-ben a K+F kiadásai elérték a GDP 0,7%-át, amely nagyobb mint a szomszédos Ukrajna vagy Fehéroroszország ráfordításai, de sokkal kevesebb mint a „csoport-társ” Kínáé. 53

Intézmények hatékonysága Az egyedülálló vállalatok kapacitása és környezete mellett nagyon fontos az állami intézmények és a politikai rendszer gyakorolt hatása a fejlődésük mértékére A tudomány, a technológia és az innovációs politika alacsony hatékonysága Minden egyes minisztérium és képviselet a saját megfontolásának megfelelően működik, és az esetek túlnyomó részében egyáltalán nem is kívánják a költségvetési kiadásaikat össze koordinálni egyéb osztályokkal, részlegekkel. Főként ez vezet a kormányzati források töredezettségéhez. Oroszországban nem használják azokat a – több országban már sikeresen tesztelt és bevezetett – modern politikai eszközöket, amelyek hatékonyan hatnak a gazdaság innovációjára. Ilyenek például a nemzeti tudományos fejlesztésekre létrehozott alapok, valamint az ipari kis- és közép vállalkozásokat segítő és támogató képviseletek. A korrupció, a kivitelezés és a kormányzati képviselők részéről tanúsított személyes felelősségvállalás hiánya azok, amelyek ezeket a súlyos problémákat okozzák. Lehetőségek és veszélyek Az innovációs rendszer elemzése számos lehetőséget, de közben komoly veszélyeket is feltárt. A feladat ugyebár az lenne, hogy kihasználják a tárulkozó esélyeket, kikerülve minden veszélyeztető tényezőt. Lehetőségek Az infrastrukturális innováció és a szociális szektor iránti kereslet A fizikai infrastruktúrák (autópályák, vasutak, repülőterek) irányába igen nagy a kereslet Oroszországban. A jelenlegi hálózat nagy részét régen, még egy teljesen más gazdasági korszakban hozták létre, amely így egyáltalán nem tükrözi a mai igényeket. Emiatt az innovatív megoldások nagyon fontos részét képezik a közelgő technológiai fejlesztéseknek, mint a tervezési folyamatok, felújítások, javítások. A közüzemi szektorra például már igencsak ráférne a felújítás, főleg a hőerőművek, kazánházak, víztisztító rendszerek terén, ezek ugyanis jelenleg hatalmas energiaveszteség mellett üzemelnek. Ezen kívül nagy az igény a szociális ágazat fejlesztésére is, különösen az oktatás, az egészségügy és a szociális munkák területén. Jó példa erre a már régóta használt elektronikus

kártya

a

szociális

szolgáltatások

54

megfizetésére.

Ez

különböző

kedvezménycsomagokat biztosít a lakosság számára, egy egyszerű plasztik kártyával megvalósítva. A technológiák elérhetősége A külföldi források egyre elérhetőbben az orosz vállalatok számára. A szovjet korszakban jelentős korlátozások voltak a vásárlásokkal kapcsolatban, mivel a technológiák általában a nagy rivális Egyesült Államok, és azok szövetségeseinek tulajdonai voltak. Ma már a fejlett technikával rendelkező országok száma jelentősen megnőtt, az vállalatokat pedig nem tiltja semmi azok megvásárlásától, amely pozitívan befolyásolja azok fejlődési képességeit, továbbá fejleszti a versenyt a piaci szereplők között. Ennek következtében a külföldi cégek számára is nagy lehetőség rejlik a potenciális orosz megrendelések miatt. A feltörekvő tehetségek egyre növekvő mobilitása Mivel az orosz kutatók száma csökkent ezért így nincs elég fejlesztés az országban. Mivel ezt a problémát rövid távon szinte lehetetlen megoldani, ezért a megoldás az lehet, hogy bevonzzák a külföldi tehetséges szakembereket külföldről. Míg korábban főleg a nyugati fejlett országokban volt csak magasan képzett munkaerő, mára már több nemzet lakóinak adatik meg a minőségi felsőoktatás, ahonnan tehetségeket „toborozhat” Oroszország. Bővülő és elérhetőbb külföldi piacok A globalizáció és az általános gazdasági fejlődés következtében a piaci kereslet folyamatosan nőtt az innovatív termékek irányába. Ebben a pillanatban az egyik leg nagyobb befogadóképessége Kína, Az Egyesült Államok és az Európai Unió piacának van. Brazília és India ezen a téren fokozatosan növekszik, csak úgy mint Mexikó, Törökország vagy Indonézia, tehát a jövőben valószínűleg egyre nagyobb jelentőséggel fognak bírni ezek az országok is. A korábban elszigetelt piacok, mint Japán is egyre nyitottabbak. Mindezek új lehetőségeket teremtenek az orosz innovatív termékek számára. Közigazgatási és politikai lehetőségek Az oroszok igencsak megkövetelik az államtól hogy modernizálják a gazdaságot, ezáltal fejlesszék az életszínvonalat. Úgy vélik hogy nagyon fontos az ország számára, hogy több területen is vezető szerepet töltsenek be, mint a sport, a gazdaság, a hadiipar és a 55

tudomány és technika. Egy ambiciózus és átfogó program keretein belül ezen a politikai lehetőségek kihasználásával az orosz versenyképesség komoly növekedést érhet el. Egy ilyesfajta nagyszabású program pedig nagy valószínűséggel a közvélemény masszív támogatását is élvezi. Veszélyek Fokozódó verseny a nemzetközi innovációs rendszerben A különböző országok közötti verseny folyamatosan egyre kiélezettebb lesz, miközben egyre többen zárkóznak fel Oroszország versenytársai mellé. A régi időkben szinte kizárólag Az Egyesült Államokkal kellett versengenie, talán még Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán említhető, manapság azonban nem csak hogy Kína, India és a Dél Kelet Ázsiai országok csatlakoztak, hanem Brazília, Mexikó, Spanyolország, Románia, Bulgária és Törökország, a jövőben pedig minden bizonnyal megerősödnek a volt szovjet utódállamok is, mint Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán. Manapság már a versenyképességet befolyásoló tényezők mobillá váltak: a kutatókat egyik helyről a másikra csábítják jobbnál jobb ajánlatokkal, valamint a vezető vállalatokat is sokkal átköltöztetni, amennyiben azt az ország által nyújtott kondíciók javasolják. A tudósok számára is nagyon fontos az életszínvonal, ezért ha a kormány tovább folytatja a feléjük és a kis vállalkozások számára tanúsított barátságtalan hozzáállást, akkor teljes mértékben elveszíthetik tudományos és technikai potenciáljukat. Az egysíkú ipar Mint azt már a gyengepontoknál is említettem, az orosz gazdaságot nem hajtja előre, hogy a domináns ipari ágazatok egyáltalán nem újító célúak. Méretük miatt azonban ők adják meg a fő irányt a nemzeti fejlesztési és innovációs rendszereknek. Sajnos ez némiképp patthelyzetet idéz elő, hiszen az a gazdasági szektor amely az erőfölényével elősegíthetné a technika fejlődését, karakteréből kifolyólag gátolja azt. Az áltudományok bővülése Az 1980-as évek végén a különböző áltudományos és okkult elképzelések propagandája kezdte áthatni a médiát, és olyan területekre is átterjedt mint a tudomány és technika. Asztrológia, lelki- és vallási kultuszok főként a képzetlenebb társadalmi

56

körökben jelentek meg, akik fanatikus követőket kezdtek toborozni maguk mögé. Ez általános visszaesést jelentett a természettudományos oktatás terén. Ugyancsak csökkent az érdeklődés a tudományos és technikai területek iránt, valamint kisebb volt a kereslet az innovatív termékek és elképzelések iránt. Az általános műveltség és a népesség együttes csökkenése komoly problémát jelenthet az innováció növekedése számára.

Teendők 1. Ambíció, stratégia, koordináció 2. Az állami K+F irányelvei 3. Kereskedelmi irányelvek és a KKV-k fejlesztése 4. Technológiai irányelvek 5. A regionális innováció irányelvei 6. Keretfeltételek és ösztönzők Teendők a fejlődés érdekében 9. ábra

(saját készítés)

Ambíció, stratégia, koordináció A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az ambiciózus, innováció orientált kormány kiemelten fontos szerepet játszik a nemzet fejlődésének sikerességében. Bizonyos gazdasági ágazatok, vagy az oktatási rendszer átalakítása hosszabb időt vehet igénybe, azonban a hatékony, célirányos, fejlesztő politika azonnali javulást eredményezhet kisebb 57

területeken. A további intézmények fejlesztése még lassabb folyamat. Finnország, Írország és Kína jó példa lehetnek arra, hogy a konkrét elképzelések, a kormány és a közösség támogatásával szinte a semmiből is elérhetőek. Annak érdekében, hogy lefektessék és végrehajtsák az új innovációs irányelveket, egy új közigazgatási egység kialakítása szükséges, amely képes végrehajtani az alábbi feladatokat: 

Javítsa a koordinációt a különböző intézmények között



Szisztematikus rendszer kialakítása a sikerek és kudarcok elemzésére



Meglévő módszerek finomítása és amennyiben szükséges, újak meghatározása, az innovációs rendszerek megfigyelésének érdekében Az innovatív eljárás hatásos koordinálást és ellenőrzést igényel az intézmények

között. Minden minisztériumnak megfelelően kell tudnia megoldani a saját feladatait, míg más területeket engedni kell kibontakozni. Az orosz innovációs rendszer nagyobb ütemmel is fejlődhetne, amennyiben nagyobb lenne a lefedettsége, valamint pontosabb statisztikai adatok állnának rendelkezésre. Ezek segítenék a vizsgálatát a vállalkozói aktivitásnak, a vállalati demográfiának, a cégek által használt technológiáknak, és az fejlődés hatásának a versenyképességre és a termelékenységre egyes vállalatok és ágazatok által. Az állami K+F irányelvei A versenyképes tudományos kutatás az elsődleges forrása a közép- és hosszú távú innovációs lehetőségeknek. Az általa generált áttörések segítenek új területek létrehozásában,

valamint

a

meglévők

fejlesztésében.

Az

egyetemeken

és

kutatóközpontokban végzett magas szintű tudományos munka az alapfeltétele egy versenyképes oktatási rendszernek, főleg a természettudományok körében és a mérnöki területeken. Nagyon fontos még hogy a diákok lehetőséget kapjanak részt venni valódi, produktív kutatásban, hogy a jövőben jobban hozzá tudjanak járulni a vállalat, ezáltal az ország termelékenységének, versenyképességének növeléséhez. Ha nincs tapasztalata a naprakész kutatási módszerekben, akkor képtelen lesz a jövőben fejlődni, mivel egyetlen lehetősége a kész fejlesztések elfogadása lesz, az újak előállítása helyett. Ezen okok miatt, a széleskörű és hatékony befektetés a K+F területébe kulcs tényező a fejlődés érdekében. 58

Az állam által finanszírozott tudományos kutatás Oroszországban a következőkben nyilvánulhat meg: 

Növelni a mértékét és a hatékonyságát az állami K+F finanszírozásnak



A kormány által futtatott tudományos fejlesztői szervezetek adminisztrációs teendőinek egyszerűsítése



A vezető egyetemek kutatási funkcióinak bővítése



A természettudományi és műszaki oktatás fellendítése



Orvosi kutatások és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, hogy azok versenyképesek legyenek nemzetközi viszonylatban is

Kereskedelmi irányelvek és a KKV-k fejlesztése Az elmúlt 10 évben az ország kereskedelmi környezetének javításának irányába tett lépések nem hozták meg a várt eredményeket. Szükséges hogy az innovációs politika minden eszközét használják, főként pedig azokon a területeken, amelyek hatással vannak az iparban a tudományos kutatás és technológiai modernizációjának fejlődésére. Fontos hogy adott legyen a megfelelő kereskedelmi környezet, és hogy növeljék a hatékonyságot a következők erősítésének segítségével: 

A pénzügyi források elérhetősége, főként a korai szakaszokban



Az innovatív területek – főként a mikro szektor – szerepének előbbre helyezése, mint például a technológiai központok és egyetemek, növelve ezzel a rendelkezésre álló létesítmények számát, és megadva a lehetőséget a minőségi oktatása igénybevételére, amely pozitívan befolyásol minden további szektort is.



A rendelkezésre álló pénzügyi források bővítése a KKV-k technológiai fejlődésére.

Technológiai irányelvek Egy átfogóbb innovációs politikát kell alkalmazni a technológia fejlesztésének – mind a meglévő vállalatok modernizációja, mind a klaszterek számának növekedése – érdekében. Ezt segítené, ha az állam közvetlenül és közvetetten is támogatná az ilyen irányú projekteket, a fejlődésben egymást támogató vállalatokat, amelyet a következő módon lehetne elérni: 

Támogatni a technológiai fejlesztéseket, ezzel növelni a vállalatok innovációs kapacitását 59



Az

alkalmazott

kutatási

intézmények

műveleteinek

egyszerűsítése

és

hatékonyságuknak növelése 

Különös figyelmet fordítani a KKV-kra



Bevezetni a K+F-re vonatkozó adókedvezményeket



Bevonzani

Oroszországba

a

külföldi

vállalatokat,

kedvezi

lehetőségek

megteremtésével Ezeken a módokon keresztül, a kormány kiemelten tudná támogatni az ambiciózus közepes méretű cégeket. Például ha több beszállítója lenne egy autógyártó cégnek, azzal egymást ösztönöznék az újabb és jobb technológiák bevezetésére. A kutató központoknak és az egyetemeknek tetemesebb részt kell vállalniuk a K+F tevékenységekben. Mindezekkel csak az lenne a cél, hogy a hatékonyságot, a termelékenységet, ezáltal a versenyképességet tudja növelni az állam. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ösztönző tevékenységeknek nem csupán a high-tech szektort kell támogatniuk, hanem az ország szempontjából általánosnak mondható ágazatokat is. Hasonló lépésekkel Chile egy teljesen új modellbe ültette a part menti halászatot, és a halászok és a halfeldolgozó üzemek is külföldi, modern technológiákat kezdtek alkalmazni, melyre korábban semmilyen szinten sem volt példa. Természetesen ezek a számok az export által generált bevételből is meglátszódtak.34 Figyelembe véve az aktuális változásokat a védelmi iparágakban (a verseny erősödése, az egyre növekvő magán szolgáltatók, a nemzetközi együttműködést elősegítő bővülő lehetőségek, valamint a szerkezeti átalakulások), rendkívül fontos hogy a fejlesztéseket és az innovációs politikát a védelmi rendszerek terén is alkalmazzák, hiszen a katonai beruházások jelentősen hozzájárulnak az ország gazdaságának fejlődéséhez is. A regionális innováció irányelvei A regionális önkormányzatok kiemelt szerepet játszhatnak az orosz innovációs rendszer versenyképességének növelésében. A kormányzás az alábbi módokon tud aktív segítséget nyújtani: 

Világszínvonalú fejlesztési központok létrehozása több területen, amelyek az alapjait képezhetik a régió klasztereinek kialakulásához.

34

Juan Carlos Castilla: Fisheries in Chile 2010 (Letöltés dátuma: 2012.04.07)

60



A versenyhelyzetben támogassa a leginkább előre mutató gondolkodással rendelkező klasztereket



Minden

lehetséges

módon

támogassa

a

régió

vállalatait

(Kereskedelmi

infrastruktúra javítása, KKV-k kiemelt támogatása) Keretfeltételek és ösztönzők Mivel ezek a tényezők kulcsfontosságúak az innovációs versenyképesség növelésében, ezért átfogó intézkedéseket kell eszközölni: 

A szellemi tulajdon védelmének biztosítása és a vonatkozó jogszabályos helyes betartása



A hatékony műszaki szabványok rendszerbe való beépítése



A külföldön szakemberek bevándorlása előtt álló akadályok elhárítása (főként a bevándorlással és a külföldi munkavállalással kapcsolatosak)



A

külkereskedelmi

rendelkezések

hatékonyságának

növelése

(például

vámszabályok) 

A csődeljárás egyszerűsítés Amellett hogy ezek a szabályozások támogatják az innovációt, a kormány

lehetőségeit is növeli, hiszen jobb lesz az ország megítélése, ezáltal nő iránta a kereslet. Nagy lehetőség rejlik ez által a biztonsági és védelmi szektorban, hiszen ebben a tekintetben tradicionálisan jó helyzetben van Oroszország. Nemzetközi szervezetek részvétele A jövőben kiemelten fontos lehet még a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, mint a Világbank vagy az OECD. A Világbank hatékony partner lehet a projektek teljes körű kiaknázásában, minőségi pénzügyi infrastruktúra kialakításában és szabályozásában, a vámszabályzatok kidolgozásában és betartásában és a K+F terület eredményességének növelésében. A nemzetközi szervezetekkel való együttműködésnek számos előnye lehet: 

Az orosz vállalkozások számára hozzáférés a legjobb nemzetközi módszerekhez



Segítségnyújtás egyes új folyamatok bevezetésénél



Egy belső ötlet, stratégia, külső tanácsadója, értékelője



A legfontosabb projekteknél a nemzetközileg elismert elbíráló bizottságok felállítása 61

Konklúzió Az első fejezetben az orosz versenyképességet elemeztem a Világgazdasági Fórum modelljét alkalmazva. Ezzel hangsúlyoztam, hogy Oroszországban hatalmas fejlődési potenciál van, nem csak rövid, hanem hosszú távon is, feltéve, ha képes kihasználni minden természet, vagy akár a múlt adta erősségeit, és meg tud birkózni az előtte álló kihívásokkal. Az elemzés által rávilágított problémák kijavításával rövid időn belül megkezdődhet az ország erősebb jövő felé tartó menetelése. Az erősségek – természeti kincsek, piac mérete, képzett népesség – együttesen képesek biztosítani a növekedést és a jövőbeni jólétet. Ahhoz hogy ezt az országban rejlő potenciált ki tudják használni, öt terület kihívásait kell leküzdeni. Először is a jog és az intézményrendszer reformjára van szükség. Nem csak azért, mert ez egy kiemelten fontos terület, hanem mert hatása a többi szektorra nagy, és az itt eszközölt fejlesztésekkel minden további területen képes az ország javítani. Természetesen a legnagyobb kihívás a korrupció csökkentése, megszűntetése. Másodszor, bár az ország egyik erőssége a képzett munkaerő, úgy látszik ezt szépen lassan kezdi lerombolni. Míg a részvételi arány magas, az oktatás színvonala romlik. Ebből kifolyólag életbevágóan fontos, hogy az oktatási tananyag összhangban legyen az üzleti világ igényeivel. Harmadszor, a fokozott külföldi és belföldi versenyhelyzet a teljes gazdaság hatékonyságát növelheti. A fő célok itt a kisebb állami beavatkozás, kevesebb adminisztratív akadály. Együttesen ezek növelik a vállalkozói szellemet, elősegítik a külföldi befektetéseket és csökkentik az összes kereskedelmi akadályt, amely a fejlődés útjába állhat. Negyedszer, meg kell erősíteni pénzügyi és a banki szektort. A területnek szüksége van arra, hogy minden egyes igény ki legyen elégítve, valamint elkerüljenek mindenfajta likviditási problémát. A jelenlegi is fennálló finanszírozási problémák, az ahhoz való hozzáférés minősül a zavartalan üzleti tevékenységek legnagyobb akadályának. Végül, de nem utolsó sorban, a modern irányítás és üzleti módszerek növelnék a vállalkozások hatékonyságát. Fontos a klaszterek támogatása, amelyek önmagukban is pozitívan hatnak minden új, vagy fejlődni vágyó cégre.

62

A második fejezetben egy innovációs irányt próbáltam mutatni az országnak, amelyen végighaladva felépíthetnek egy jóléti államot. A fejlesztések eredményeit azonban nem lehet biztosan előre megjósolni, valamint a hatásukat is máskor és máskor fejtik ki. A gyors gazdasági intézkedések akár azonnal meglátszódnak, míg a vállalkozások támogatása csak évek múltán, a Kutatás és Fejlesztés területére költött összegek pedig csak a távolabbi jövőben érezhetőek a gazdaság egészét tekintve. A kulcs mégis az, hogy minden területnek meg kell megkapnia a kellő törődést, hiszen csak akkor lehet eredményes ez a hosszan tartó folyamat. Oroszországnak mindig is megvoltak a gazdasági előnyei, amelyekkel a világ legerősebb országai között tudhatta magát. Kevésbé kellett foglalkozni a problémákkal, mivel képes volt kezelni azokat. A világgazdasági válság rávilágított, hogy a rendszer nem stabil, ezért most azonnali intézkedésekre van szükség, hogy az ország minden előtte álló lehetőséget kiaknázhasson. A dolgozatommal próbáltam vázolni a jelenlegi helyzetet, és mutatni egy helyes irányt. Csupán a rendelkezésemre álló adatokkal gazdálkodhattam, azonban úgy gondolom ez egy nehéz, de járható út. Hogy a jövőben Oroszország mennyire lesz képes kihasználni az adottságait és lehetőségit, felülemelkedni a problémáin és gyengeségein, azaz mennyire lesz versenyképes, már csak rajta múlik.

63

Irodalomjegyzék 1) World Economic Forum: The Global Competitiveness Report 2011-2012: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GCR_Report_2011-12.pdf Letöltés dátuma 2012.02.25 2) Raj M. Desai and Itzhak Goldberg: Enhancing Russia’s Competitiveness and Innovation Capacity: http://www.rttn.ru/_files/fileslibrary/95.pdf Letöltés dátuma: 2012.03.03 3) CIA: The World Factbook: https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/rs.html Letöltés dátuma 2012.02.25 4) World Bank: Russian Economic Report 2011: http://siteresources.worldbank.org/INTRUSSIANFEDERATION/Resources/30549 9-1245838520910/RER24_full_Eng.pdf Letöltés dátuma: 2012.02.25 5) British Petroleum: Statistical Review of World Energy: http://www.bp.com/liveassets/bp_internet/globalbp/globalbp_uk_english/reports_a nd_publications/statistical_energy_review_2011/STAGING/local_assets/pdf/statisti cal_review_of_world_energy_full_report_2011.pdf Letöltés dátuma: 2012.03.03 6) World Data Bank: http://data.worldbank.org/country/russian-federation Letöltés dátuma: 2012.02.25 7) World Bank: Europe and Central Asia BEEPS-at-a-Glance: http://siteresources.worldbank.org/INTECAREGTOPANTCOR/Resources/BAAG REV20060208ECA.pdf Letöltés dáuma: 2012.03.03 8) Andrei Shleifer & Daniel Treisman: A normal counrty: Russia After Communism: http://www.economics.harvard.edu/faculty/shleifer/files/normal_jep.pdf Letöltés dátuma: 2012.03.10 9) Organisational Structure of Russian Federation: http://www.apeccp.org.tw/doc/Russia/Organization/ruorg01.html Letöltés dátuma: 2012.03.10

64

10) Randolph Luca Bruno, Maria Bytchkova, Saul Estrin: Institutional Determinants of New Firm Entry in Russia: A Cross Regional Analysis: http://personal.lse.ac.uk/estrin/Publication%20PDF's/RB_MB_SE_IZA_DP.pdf Letöltés dátuma: 2012.03.03 11) World Economic Forum: The Financial Development Report 2010: http://www3.weforum.org/docs/WEF_FinancialDevelopmentReport_2010.pdf Letöltés dátuma: 2012.03.03 12) World Data Bank: Non-performing loan report: http://data.worldbank.org/indicator/FB.AST.NPER.ZS Letöltés dátuma 2012.03.10 13) Juan Carlos Castilla: Fisheries in Chile: http://www.rsmas.miami.edu/bms/PDF/s6_Castilla.pdf Letöltés dátuma: 2012.04.07

65

OROSZORSZÁG JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE

Recommend Documents