Egy felsőoktatási intézmény életében mindig fontos szerepet játszik a rövid és hosszú távú koncepciók kidolgozása és elfogadtatása, no meg a végrehajtása. Külön érdemes odafigyelni arra, hogy az informatikai fejlesztések terén miként alakul ez. Azokról a lényeges elemekről fogok írni cikkemben, amelyek az elképzelések sarkalatos pontjait érinti. Ilyenek pl.: a belső hálózat bővítése, szerverek funkciói, szolgáltatások reformja, számítógépes kultúra terjesztése, új információs központ kialakítása, digitális tananyag fejlesztésének tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, korszerűsítések, szoftverek legalizációja, stb. A felsoroltakból is látszik, hogy ez nem csupán egy tanszékhez kapcsolódó munkafolyamat, hanem közös tervek, ötletek, elképzelések összegyúrását jelenti intézményi vezetői szinten is, támogatással és a megfelelő pénzügyi források felkutatásával együtt. Intézményünk, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola az ország legnagyobb tanítóképző felsőoktatási intézménye, körül-belül 1500 hallgatóval, ezek ~75%-a tanító szakos. Tisztában vagyunk és már többször szembesültünk is azzal a ténnyel, hogy a tanítóképzés nem igazán preferált területe a felsőoktatásnak. Ez mind a normatív támogatás összegeiben, mind pedig a pályázati kiírásokban sokszor felfedezhető. Pedig sokak elgondolásával ellentétben a képzés igen gyakorlatias és ennek következtében eszköz és költségigényes. Anélkül, hogy nagyon egyszerű példával élnék, sajnos a legtöbben csak akkor szembesülnek a tanítói pálya fontosságával, amikor gyerekük, rokonuk, ismerősük, stb. kerül „iskolaközelbe”, akkor fogalmazódnak meg az elvárások és az igények. Akkor látjuk be, hogy mennyire fontos az alapozó időszakban a tanító személyisége, felkészültsége, kompetenciája az egyes tudományterületeken. Stratégia nélkül nehéz jó döntést hozni, ezt mindenki jól tudja. De vajon rendelkezésre állnak-e azok az információk, amelyek szükségesek a felhasználható stratégia megalkotásához. Az intézmények fejlesztési tervében a megadott központi elvárásoknak és szempontoknak megfelelően sok mindent kell általánosan megfogalmazni, ezért igen gyakran hiányoznak azok a támpontok, amelyek aztán a konkrét cselekvési program megalkotásához vezetnének. Intézményünk fejlesztési tervében többször is megemlítésre kerül az információs forrásokhoz való jutás fontossága, az információs és kommunikációs technikák minél szélesebb körű elterjesztése és alkalmazása, a könyvtár-informatika területeinek fejlesztése, a hallgatói kollégiumok informatikai modernizálása, stb. de ezek alapján még mindig nincs a vezető testület által elfogadott jól felhasználható koncepció. Évről-évre tervezzük azon informatikai fejlesztéseket, amelyet aztán sokszor csak adhoc jelleggel tudunk –és így csak részlegesen- megvalósítani. Úgy gondolom, hogy a megalkotott koncepcióval való teljes azonosulás hiánya lehet az egyik ok. A másik mindenképpen az lehet, hogy sokszor a kitűzött célok és forráslehetőségek nem állnak mindig összhangban egymással. Így aztán nem csoda, hogy ha az elindított folyamatba hiba csúszik, és csak félmegoldások születnek, amelyek korrigálása sokszor többe kerül, mint a teljes program kivitelezése. Itt természetesen nem csak költségekről, eszközökről, szoftverekről beszélek, hanem a meglévő humán erőforrások optimális kihasználásának lehetőségéről. Baj-e, hogy közös diagnózis híján a szakértők és a helyi vezetőség gyakran nem jutnak egyetértésre, az alkalmazandó terápiára nézve sem? A válasz egyértelműen igen, még akkor is, ha mindkét fél (vagy akár többen is) tudja és elkötelezett az ún. IKT létforma tekintetében. Furcsa dolog ez az információs társadalom. Csak így kis betűvel írva, ami aztán gyakran nagybetűssé avanzsálódik, reményeim szerint főleg az ügy fontossága miatt, és nem csak valami divathóbortnak való megfelelés miatt. Tényleg célja-e Magyarország népességének az, hogy információs társadalomban éljen? Igazi érték-e az információ (valódi információ!), még akkor is, ha csak többszörös erőfeszítés árán juthatunk hozzá, ha ehhez meg kell reformálunk
saját és környezetünk informatikához fűződő természetét? Mondhatnánk egyszerűen, igen, jó úton haladunk és megtérülnek a befektetett erőfeszítések. További kitekintések, kétkedések: Hozzájárult-e az információs társadalom ideológiája Európa versenyképességének javításához az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben? Hozzájárulhat-e egy informatikai koncepció ahhoz, hogy Magyarország népességének életszínvonala az európai rangsorban 2010-ben visszaemelkedjen oda, ahol mondjuk 60, esetleg 100 évvel ezelőtt volt? Még másképp szólva: nekünk, a népességnek nem más, hanem olyan informatikai koncepció kell, amely ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik. No, és persze visszatérve intézményünkbe: mit tehetünk mi, hogy a jövő tanítója, informatikus-könyvtárosa, kommunikátora, stb. valóban természetes és kreatív felhasználója legyen a kommunikációs és információs technológiáknak, mind munkájában, mind pedig mindennapjaiban egyaránt? Azaz, hogy természetes létforma legyen, annak pozitív és remélhetőleg egyre kevesebb negatív hatásával egyetemben. Szeretnénk elérni, hogy az informatikai eszközök szoftverek mennyiségének drasztikus növelésével valóban bekövetkezzen a hozzá társítható minőségi változás is. Nagy falat, de vannak biztató jelek erre vonatkozólag is. Mielőtt a konkrét lehetőségeket vennénk sorra, hangsúlyoznunk kell, hogy az informatikai eszközöknek alaposan megfontolt koncepció híján való alkalmazása rendkívül súlyos károkat okozhat. Nagyon nagy a veszélye annak, hogy pl. a tanító önmaga helyettesítésére kívánja felhasználni az új technikai eszközöket. Ám épp azt kell tudatosítanunk, hogy az utóbbi néhány évben felmerült lehetőségek, és feltételek mellett az eddiginél sokkal nagyobb felelősség terheli az oktatókat, szerepük még nélkülözhetetlenebbé válik. A tervek megfogalmazása előtt nézzük a jelen állapotot, mint kiinduló helyzetet. Hálózatunk jelenlegi helyzetét a következő szempontok szerint lehet összefoglalni: Külső internetes kapcsolatunk, belső hálózat topológiája és fizikai megvalósítása, hálózatos szolgáltatásaink. A főiskola külső internetes kapcsolata 1 Gigabites üvegszálas kapcsolaton jön be a Református Kollégiumon keresztül, ahol az egyetemi körgyűrűre csatlakozunk. Ezt a jelet egy Cisco 3530 típusú hálózati switch osztja szét, melynek 24 db 100 Mb/s –es portja van. Ez az eszköz lehetővé teszi az összes internetes és intranetes szolgáltatás igénybevételét és szolgáltatását mind a belső, mind a külső hálózat felé. A készülék telnet és http protokollokon keresztül menedzselhető, így konfigurálása a fizikailag elkülönített helye ellenére is könnyen megoldható. A főiskola számítógépes hálózata csillag topológiájú, vagyis minden végpont (ezekből 238 van jelenleg) külön hálózati kábellel csatlakozik a hozzá legközelebb eső aktív vagy passzív hálózati eszközhöz. A belső hálózat fizikai szinten CAT5 típusú 100 Mb/s maximális sebességet engedélyező UTP kábelezéssel van megoldva. A CAT5 típusú kábel jelen pillanatban a legmagasabb sebességen is lehetővé teszi a full-duplex üzemmódú adatkapcsolatot. Épületünk kialakítása és méretei miatt több csillag topológiai központ került kialakításra, melyek így több szegmensre bontják az egész hálózatot. A jel szétosztását HP 2524 típusú switchek végzik, melyek darabonként 24 db 100 Mb/s sebességű porttal rendelkeznek. Ezek a hálózati eszközök adminisztrálhatók, így a hálózat jobban áttekinthető, a problémák forrása hamarabb kideríthető. Az egymáshoz közel elhelyezkedő switchek gigabites kábelen csatlakoznak egymással, az épület távoli részén elhelyezkedő switchek 100 Mb/s sebességű UTP kábeleken kommunikálnak egymással. A távolabb elhelyezkedő kollégium és könyvtár felé egy 10 Mb/s sebességű üvegszálas eszközön megy át a hálózati jel.
Hálózatunk jelenlegi struktúrája Könyvtárunkban biztosítható a különböző dokumentumok online keresése, ez főleg azért is lényeges, mert jelenleg nem egy épületben van a két intézmény. Szervergépeink Novell, Linux és Windows 2000 operációs rendszerekkel üzemelnek. Biztosítják az e-mail küldést, fogadást, ezzel kapcsolatos vírusvédelem és online segítségnyújtás szinte mindennaposnak mondható intézményünkben. Garantáljuk a felhasználóknak járó saját tárterületet a szerveren, erre vonatkozólag egyre több irányból és nagyobb igénnyel lépnek fel az oktatók, hallgatók. Lehetőség van az információk megjelenítésére webes felületen keresztül, de az információk mennyiségére és tartalmára vonatkozólag sokkal több teendőnk lenne. Az oktatást és az adminisztrációs munkákat 200 munkaállomás és 5 szerver támogatja. Itt is bővítésre lesz szükségünk, részben a Neptun tanulmányi rendszer miatt, médiaszerver beszerzés végett és az eLearning projekt beindulásával is. A gépparkunk konfigurációs megoszlása vegyes, de jelenleg beszerzés alatt van saját forrásból 32 új hallgatói számítógép, ami ezzel együtt azt is jelenti, hogy a régebbi gépeink szabad folyosós használatra remélhetőleg a közeljövőben kihelyezésre kerülnek hálózati hozzáférhetőséggel együtt. Ez idő szerint 3 számítástechnikai terem áll rendelkezésünkre, ebből 55 munkaállomás a hallgatóknak nyitott felhasználást biztosít a tanórákon kívül, DOS, Windows98, XP és Linux operációs rendszerek alatti szoftverekkel. Elképzeléseinket a következő alapvető pontok köré csoportosítottam: intézményi infrastruktúra és szolgáltatás, oktatási feladataink, adminisztráció és ügyvitel. Intézményünk külső hálózati kapcsolatában továbbra is az NIIFI-HBONE stabilitásában és fejlesztéseiben bízunk. Terveinkben szerepel, hogy intézményünkhöz tartozó egységek, mint pl. gyakorló általános iskola, kollégium, könyvtár eddigi sávszélességét növeljük és a kapcsolat minőségén javítunk. A belső hálózat bővítése részben a meglévő végpontok számának növelését jelenti, de csak bizonyos helyiségekben érdemes ilyen irányú bővítést végrehajtanunk, a teljes intézmény tekintetében célszerűnek mutatkozik alapos megfontolások után a drótnélküli hálózat kialakítása. Égető probléma az intézményi eszközfejlesztés tekintetében olyan termek, laborok kialakítása, amely a korszerű 21. századi felsőoktatásnak nélkülözhetetlen elemei. Mint a legtöbb felsőoktatási intézmény, nekünk is van bőven tennivalónk a hardver és szoftver ellátottság terén. Kevés sajnos az olyan (oktatási) szoftverünk, amely kiszolgálná mind az általános tanítóképzést, a szakos képzéseket (kommunikáció, informatikus-
könyvtáros, stb). A műveltségterületi képzések pedig természetesen további célszoftverek beszerzését teszi szükségessé (mint például informatikai, vizuális-nevelés, anyanyelv, énekzene, technika, stb). Újabb kihívást jelentenek a felnőttképzések kurzusai, hiszen ezek sokféleségükkel egyrészt az intézmény életképességét, talpon maradását jelentik, de másrészt ezért a hallgató minőségi oktatást vár el, többek között korszerű informatikai háttérrel. Az informatika gyors fejlődése napi szinten folyamatosan kiköveteli az infrastrukturális feltételek javítását, modern eszközpark létrehozását. Mára eljutottunk oda, hogy szeretnénk minden előadótermünket multimédiássá tenni és a legtöbb szemináriumi termünket is ebbe az irányba átalakítani. Ideális lenne, ha a legtöbb oktató rendelkezne munkahelyén saját számítógéppel, laptoppal és más korszerű információtároló és továbbító eszközzel. Az oktatási informatikai megoldások jelentős része csak akkor tud hatékonyan működni, ha a családok minél nagyobb részében rendelkezésre áll otthoni számítógép és Internet-elérés. A Sulinet Expressz program keretében sok kollégánk jutott számítógéphez és más számítástechnikai eszközhöz, így még nagyobb az elvárás az intézményi hálózat otthonról történő elérésére. Rövid időn belül szeretnénk a betárcsázás lehetőségét megadni a legtöbb oktatónak. A fentiek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy milyen költségekkel jár ez, s hogy miből finanszírozhatók ezek az elképzelések, hogy ne csak ötletek maradjanak. Fontos feladatunk nekünk informatikusoknak, helyi vezetőknek olyan célirányos informatikai források felkutatása; finanszírozási kezdeményezések megtétele, amely garantálhatja a megvalósítást is. A másik oldalról viszont nagyon bízunk abban, hogy az Oktatási Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, és a témához kapcsolódó egyéb minisztériumok, szervezetek, alapítványok elég fontosnak tartják majd a felsőoktatás (és benne a mi intézménytípusunk) reformját és az ehhez szükséges költségek biztosítását. A legtöbb pályázati forrás előnyben részesíti a konzorciumban való együttműködést más felsőoktatási intézményekkel, ebben van még mit tennünk. Intézményünk nem integrálódott, de továbbra is fontosnak tartja a szakmai kapcsolat fenntartását és kiterjesztését régiónk más felsőoktatási intézményeivel. Különleges hangsúlyt kaphat az ország tanítóképző főiskoláival és főiskolai karaival kezdeményezett közös programok kidolgozása. Tanszékünk látja el a legtöbb informatikai tárgyú tantárgy oktatását. Évente megújuló tartalommal kerülnek meghirdetésre tantárgyaink, de legfontosabb tennivalóink között szerepel a számítógéppel támogatott oktatás népszerűsítése és egyre több nem informatikai tantárgy esetében való alkalmazása. A hagyományos tanulási folyamat számítógéppel való kiegészítése számos új oktatási formát, lehetőséget jelent mind a közoktatás, mind a felsőoktatás számára. Stratégiai cél a számítógéppel támogatott oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és ismeret-átadás folyamatában speciális számítógépes alkalmazások támogatása a tanórai és önálló tanulás során. Ide tartoznak a különféle interaktív oktatási formák elterjesztése is. Az egyik legfontosabb oktatási alkalmazás az e-learning (e-tanulás), amely olyan tananyagokat, kurzusokat, tanfolyamokat jelent, amelyek az Interneten vagy a helyi hálózaton keresztül valósulnak meg. A tananyagok tartalmazhatnak képeket, videókat, hangbetéteket és különböző interaktív elemeket (vizsgák, kérdőívek, feladatok stb.) Mára kezdenek kialakulni azok a nemzetközi szabványok, amelyek az ilyen tananyagokra vonatkoznak (pl. SCORM), és az elmúlt években több nemzetközi és hazai projekt indult a tananyagok digitális megvalósítására. A tananyagszerkesztő (authoring tool) alkalmazások a digitális tananyagok előállítására alkalmas segédeszközök, némileg emlékeztetnek a jól ismert szövegszerkesztő és prezentációkészítő szoftverekre. A tananyagok strukturálhatók, különböző multimédiás elemekkel kiegészíthetők, ugyanannak a tananyagnak többféle feldolgozása is lehetséges. A kész tananyagokat a keretrendszerek (LMS – learning management system) „játsszák le”, ezek
kezelik a tényleges tanfolyamokat, résztvevőket, rögzítik a felhasználók előmenetelét, a vizsgák eredményeit és megjelenítik a tanfolyamok anyagát a felhasználó számára. Bár az elearning elterjedése a vártnál lassabban indult el, a jövőben mégis vélhetően fontos szerephez jutnak az ilyen módon elkészített tananyagok, a felsőoktatás területén is. Célunk olyan elearning tananyagok létrehozása, amelynek segítségével hatékonyabbá és élvezhetőbbé tehetjük az oktatást, és a számítógép használatának megismerése mellett olyan készségeket is fejlesztünk, mint például az önálló munkavégzés vagy prezentálás. Eddig is folyamatosan végeztünk tantárgy-pedagógiai megújításokat, azonban egyre több kutatási tevékenységre is szükség van más tanszékekkel, tanszékcsoportokkal összehangolva ezeket. A megfelelő eszközök, tantermek és a felkészült tanárok mellett ez a tevékenység rengeteg feladatot is jelent, amelyeket az informatika gyors fejlődése miatt néhány évente felül is kell vizsgálnunk. Fontos olyan virtuális információs központ kialakítása, amely egy helyen teszi lehetővé az információhoz való hozzájutást az oktatóknak, esetleg személyes tanácsadással egybekötve. Erre célszerű egy központilag üzemeltetett, de sok helyről töltött web-site-ot működtetni. Ugyanitt tájékozódhatnak a felsőoktatás résztvevői saját adataikról is. Biztosítani kell azt, hogy a hallgatók és oktatók, egy ponton, a felsőoktatási portálon belépve a rendszerbe minden, számukra szükséges információhoz hozzájussanak. A portál integrálja a decentralizált forrásokat a központi nyilvántartásokkal, autentikáció és autorizáció alapján a széleskörű publikumnak vagy szűkebb csoportnak elérést biztosít. A felsőoktatási portál egy időszerű aktuális funkciója lehet az Európai Unió felé oktatási (Leonardo, Socrates, Minerva, stb.) programokban való részvételnek. Ez a tartalmi vonatkozások mellett nyelvi szempontból is előnyöket biztosítana az intézmények számára. A felsőoktatás levelező és távoktatási területein stagnáló, esetlegesen növekvő létszámokkal találkozhatunk, amely az élethosszig tartó tanulás felé való elmozdulást jelenti. Biztosítanunk kell az információszerzést annak is, aki már megszerzett valamilyen képesítést, de élete folyamán újabb képzést igényel. Az információs társadalomban fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás, erre főiskolánknak is megfelelő alternatívákat kell kidolgoznia. Habár mindenre nem terjedhet ki figyelmünk, de a naponta tapasztalható problémák rávilágítanak arra, hogy jelentős tennivalónk van az ügyvitel és adminisztráció területén. Nem elegendő, hogy vannak központi alkalmazások (pl. felvételi, tanulmányi, gazdasági, statisztikai), lényeges a helyi adminisztratív teendők feltárása. Az igények és követelmények szerinti elektronikus megoldások (iktató, adatáramlás, belső adatbázisok létrehozása) sajnos még váratnak magukra. A papírmentes dokumentáció; (biztos adatvédelemmel társítva) hatékonyságnöveléssel is járna. A papírmentes oktatási ügyvitel: a digitális aláírás és az ügyviteli rendszerek 3-5 éven belül elvileg lehetővé teszik a (majdnem) papírmentes ügyvitelt az iskolákban, ehhez azonban számos jogszabályt kell még módosítani, és megfelelő biztonságú alkalmazásokat elterjeszteni. A fentiek sok mindent feltételeznek: szükség van egy elismert szakmai csapatra, megfelelő pénzügyi finanszírozásra, fejlett infrastruktúrára és helyes naprakész információáramlásra. No, meg egy kivitelezhető koncepcióra.
