OROSZNÉ CSESZNÁK ANITA * Az agrárgazdaság jövedelmezőségét befolyásoló néhány tényező alakulása

OROSZNÉ CSESZNÁK ANITA* Az agrárgazdaság jövedelmezőségét befolyásoló néhány tényező alakulása Impact Factors of the Profitability of Agriculture In every form of economies is very important to research the abilities to make profits. It’s mainly important in Hungary because the Hungarian agriculture have a great importance. Firstly must to examine the factor of the profitability. These factors are the following: • quantity of the production, • quantity of the sale (realization), In examined period can observe strong decreasing. The sale is determined by the consumption. In this paper the variations in consumptions are observed (meal, milk, eggs etc). • economic conditions, (for example the structure of the landed, fees for renting land) In these sector the interventions of the state or government is indispensable. • technological conditions (capital supplying) In this part of paper is examined the correlation between the agriculture’s share of GDP and the share of investments. The investment determines the contribution to GDP in 32%.

1. Bevezetés A közgazdaságtan egyik alapvető feltételezése, hogy a gazdálkodó szervezetek profitmaximalizálók. Emellett természetesen megjelenhetnek más fontos célok is, pl. hagyományok őrzése, szülőhelyhez kötődés, természet védelme stb. Ezek kiemelt szerepet tölthetnek be a mezőgazdasági vállalkozások esetében, ám az elsődleges céljuk ezeknek is az, hogy adott termelési feltételekkel minél nagyobb jövedelmet, nyereséget stb. érjenek el. A jövedelemre, illetve a jövedelmezőségre nincs általánosan elfogadott definíció. A jövedelmezőség alakulását valamely termelési tényező függvényében vizsgáljuk, így több mutatószámot kapunk. (Vizsgálhatunk saját tőke arányos, eszköz-arányos bruttó- vagy nettó jövedelmeket, hozzáadott értéket.) Ebben a dolgozatban a jövedelmezőség alakulását befolyásoló tényezők közül általában azokat veszem sorra, amelyek inkább a bevételi oldalon befolyásolják a jövedelmezőség alakulását, azaz a vállalkozások árbevételére vannak hatással. A jövedelem szóra sincs semmilyen általános definíció, statisztikai vizsgálatokhoz is igen nehéz az adatok összehasonlíthatóságát biztosítani.

*

BGF Pénzügyi-Számviteli Főiskolai Kar, Matematika-Statisztika Tanszék, főiskolai adjunktus.

1

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 A jövedelemadatok forrásai lehetnek: az APEH rendszeréből származó adatok (adóbevallások adatai) Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) adatai tesztüzemi rendszer adatai (FADN) ágazatonkénti költség- és jövedelemszámítások. Ezen adatforrások közül kiemelt szerepe van a Mezőgazdasági Számlarendszer és a tesztüzemi rendszer adatainak, hiszen ezek azok, amelyek az Európai Unió követelményeinek is megfelelnek. Az APEH adatai és a mezőgazdasági számlarendszerből származó adatok a jövedelem tömegének, nagyságának meghatározására használhatók. Ha az egyes ágazatok jövedelmezőségét szeretnénk vizsgálni, akkor a leghasznosabb információkat a hagyományos költség- és jövedelemszámításokból illetve a tesztüzemi rendszer adataiból kaphatjuk. A további két jövedelem-kimutatási forrás közül a tesztüzemi rendszer (FADN) a mezőgazdasági vállalkozások reprezentatív felmérésen alapszik, az ágazatonkénti költség- és jövedelemszámítási adatbázis pedig a mezőgazdasági termékek gazdasági pozíciójáról ad képet. Ugyanakkor sem az APEH, sem az MSZR jövedelem számbavétele sem teljes. Az adóhivatal rendszere csak a kettős könyvvitelt vezető gazdasági szervezeteket tartalmazza, a tesztüzemi rendszerben pedig nem szerepelnek a nem adózó mezőgazdasági kisüzemek mezőgazdaságon kívüli tevékenységei és annak jövedelem vonatkozásai. Ezen adatforrások sem adnak azonos eredményeket a jövedelmek alakulására, nagyságára vonatkozóan. A mellékletben látható a jövedelemszámítás lényege, illetve levezetése az APEH és az MSZR szerint (2. táblázat). A kétféle számítási mód eltérő eredményt ad, melynek különböző okai vannak. A kétféle számítási mód néhány eltérése: 1. Az APEH rendszerében a termelési érték halmozódik, mivel az értékesítés nettó árbevételéből indul ki. A számlarendszer ezt a problémát kiküszöböli. 2. Az értékcsökkenés is eltérő módon szerepel a két adatforrásban. A Mezőgazdasági Számlarendszerben újrabeszerzési érték alapján számolják el az amortizációt, az APEH esetében a beszerzéskori érték az értékcsökkenés alapja. 3. A pénzügyi műveletek esetében is találunk eltéréseket. Az MSZR-ben csak a támogatások és adók jelennek meg, az egyéb pénzügyi műveletek és azok esetleges eredményei nem. Vagyis a számlarendszerből nem tudhatjuk meg a mezőgazdasági vállalkozások esetleges pénzügyi tevékenységének eredményét. A vizsgálódásaim során a későbbiekben a számlarendszerből származó adatokra támaszkodom. • • • •

2

OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ...

2. A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők alakulása 2.1. Országon belüli eltérések A jövedelmezőség alakulását befolyásoló tényezőket vizsgálhatjuk akként, hogy mitől függenek az országon belüli eltérések. Ebben az esetben a következő tényezőket kell megemlítenünk: • Földminőség: különösen a növénytermesztés esetében jelentősen befolyásolja a termelés, illetve a termelékenység alakulását, a ráfordítások értékét, ebből adódóan a költségtényezők nagyságát. • Termelési irány: a növénytermesztésen és állattenyésztésen belül is jelentős különbségek lehetnek ezen tényező függvényében. • Üzemméret: az üzem nagyságával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a nagyobb üzemméret általában kedvező a jövedelmezőség alakulásának szempontjából. • Évjárat, időjárás: a mezőgazdaság erősen ki van téve az időjárás alakulásának, így jelentősen befolyásolhatja az adott évi termés nagyságát, a különböző költségeket, így a jövedelmet is. Ezeken kívül természetesen még egyéb tényezőket is felsorolhatnánk (mint pl. a szakértelem, a menedzsment színvonala), ám később a gazdasági ág jövedelmezőségét befolyásoló tényezőket elemzem.

2.2. A gazdasági ág jövedelemtermelő képességét befolyásoló tényezők és azok alakulása 2.2.1. Csökkenő termelés A termelés értékét nominális adatokkal vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1991-től 1993-ig még folyó áron számolva is csökkent a termelés nagysága. Az ezek utáni években folyó áron növekedés tapasztalható. Ettől pontosabb információt ad, ha a volumenindexeket vizsgáljuk, vagyis azt szemléltetjük, hogy a termelés mennyisége hogyan változott. Ekkor a vizsgált időszakban végig csökkenést figyelhetünk meg. A számítások során az 1990-es év adatait vették bázisnak, vagyis azon év árait vették állandónak. Az ábráról leolvasható, hogy a 2001. év adatai még mindig nem érik el az 1990-es bázis év adatait sem. Az is látható, hogy az állattenyésztés esetében sokkal nagyobb volt a visszaesés, mint a növénytermesztés esetében, s az adatok alapján úgy tűnik, ez az ágazat hamarabb magára is találhat, hiszen 2001-re az előző évhez képest jelentős növekedést láthatunk. Az 1990-es év adataihoz képest a növénytermesztés mennyisége 1993-ra több mint 30%-kal, 69,1%-ra csökkent. A vizsgált időszaknak ez volt a minimális értéke. Vagyis 1990-ről 1993-ra a mezőgazdaság termelésének mennyisége igen drasztikusan lecsökkent. Ezek után némi ingadozást látunk a mennyiség változásában, de 1990-hez képest szintén nagyon alacsony volt a termelés 2000-ben.

3

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003

1. ábra A mezőgazdasági termelés volumenindexei (1990=100%)1

2. ábra A mezőgazdaság termelése és a GDP változása (1991=100%)1

1

4

Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek, Magyar Statisztikai Évkönyvek.

OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ... Az állattenyésztés ettől nagyobb arányú csökkenést szenvedett el. 1994-re 63,3%-ra csökkent le a termelés. A termelés mélypontja 1997-ben volt, a termelés az 1990. évinek a 62,6%-ára esett vissza. Összehasonlíthatjuk egymással a bruttó hazai termék (GDP) változását, és a mezőgazdasági termelésből származó bruttó termelés változását. Az ábrán láthatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés – mint azt már láthattuk – 1993-ig még folyó áron is csökkenést mutat. Ezek után növekedés tapasztalható, de a változás üteme alatta marad a teljes GDP növekedési ütemének. Ez maga után vonta azt is, hogy a mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai termékből a vizsgált évek során csökkent. A mellékletben található 3. táblázatban látható, hogy a mezőgazdaság részaránya 1991-től 2001-ig folyamatosan csökkent. A mezőgazdasági termelés részesedése a GDP-ből 1991-ben 7,8% volt. Ez az arány a következő évre 1,5 százalékponttal csökkent, majd a következő évben szintén ilyen arányú volt a csökkenés mértéke. Vagyis 1993-ra a mezőgazdaság a GDP-nek már csak az 5,8%-át adta. A következő években további csökkenések következtében ez az arány 2001-re már csak 3,8% volt. 2.2.2. Az értékesítés vizsgálata 2.2.2.1. Az értékesítés mennyiségének változásai Talán a termelés jelentős visszaesésénél is fontosabb az értékesítés alakulásának vizsgálata, hiszen a termelés csak lehetőség az értékesítésre. Jövedelmet akkor lehet termelni, ha a megtermelt árut, javakat értékesíteni is tudjuk. Az értékesítési lehetőségeket behatárolja a külső és a belső piac. Az értékesítésre vonatkozó adatok 1993-tól álltak rendelkezésemre, de az értékeket átszámítottam 1990-es bázisra. Ezek alapján látszik, hogy az 1993. évi értékesítés az 1990. évinek csak mintegy 50–55%-a. Vagyis a három év alatt az értékesítés mennyisége a felére esett vissza. A 3. ábrából látható, hogy ugyanúgy, ahogy a termelés esetében, az értékesítésnél is sokkal nagyobb volt a visszaesés az állattenyésztésben. A növénytermesztésben kisebb arányú csökkenéseket tapasztalunk. A növénytermesztés értékesítése 1993-ra az 1990. évinek a 49,2%-ára esett vissza. Az értékesítés sokkal nagyobb arányban visszaesett, mint a termelés. Ebből is megállapítható, hogy jelentős értékesítési gondjai vannak a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az értékesítés romló tendenciái még szembetűnőbbek, ha egy ábrán tüntetjük fel a termelés és az értékesítés mennyiségének változásait. Látható, hogy az értékesítés mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés esetében sokkal nagyobb mértékben visszaesett, mint a termelés mennyisége. Az értékesítés gondjai egyrészt visszavezethetők az exportlehetőségek korlátozódására, valamint a belső piac zsugorodására.

5


3. ábra A mezőgazdasági termékek értékesítésének volumenindexei (1990=100%)1

4. ábra A termelés és értékesítés volumenindexei (1990=100%) 1

1

6


OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ... 2.2.2.2 A fogyasztás alakulása A belső piac vizsgálatakor fontos elemezni az egy főre jutó fogyasztás alakulását termékenként, vagy termékcsoportonként. Általánosságban megállapítható, hogy a 90-es években kb. szinten maradt a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások iránti igény. Csökkenő tendenciát mutatott a fűtési és a háztartási energia fogyasztása. Jelentős mértékben csökkentek az élelmiszerre, ruházkodásra, valamint a dohányárura fordított kiadások. Ezek igen jelentős mértékben érintették a mezőgazdaságot.

5. ábra Néhány termék egy főre jutó fogyasztása 1 A húsfogyasztás mennyisége igen jelentős változást mutat 1970 és 2001 közötti években. A 70-es évek folyamán folyamatosan növekedett az egy főre jutó húsfogyasztás mennyisége. A legmagasabb egy főre jutó húsfogyasztás 1987ben volt, ekkor 81.3 kg/fő a vizsgált adat. Az ábrán jól látható, hogy a húsfogyasztás 1989-től jelentősen csökkent, 1989-ről 1997-re 75%-ra, azaz 25%-kal esett vissza. Ezek után némi növekedés látható, ám így is a 2001. évi adat nagyjából megfelel az 1976. évi adatnak. A burgonya fogyasztása éppen ellentétesen mozog, mint a hús- és húskészítményeké. Az egy főre jutó fogyasztás mennyisége 1970-ről 1986-ra jelentősen lecsökkent; 75,1 kg-ról 50,4 kg-ra. Ebben az évben volt a legalacsonyabb a fogyasztás ebből a termékből. Ezt követően a fogyasztás növekedett, 2001-ben elérte a 68,2 kg-ot. Ezt akár kedvező tendenciának is tekinthetnénk, ám ennek

1


7

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 valódi oka, hogy a burgonya inferior jószág, vagyis romló anyagi helyzetben nem csökken, hanem nő a belőle elfogyasztott mennyiség. A cukor fogyasztása az ábra nagyságrendje szerint szűk sávban ingadozik, tendenciát nem figyelhetünk meg benne. A legmagasabb érték 1998-ban 41,3 kg, a legalacsonyabb érték 2001-ben 30,3 kg volt. Ez jelentős visszaesés, a három év alatt 26,6%-kal csökkent az egy főre jutó cukorfogyasztás. (A cukorfogyasztás alakulását általam most nem vizsgált, egyéb tényezők is jelentősen befolyásolhatják.) A zsiradékok egy főre jutó fogyasztása esetében emelkedést figyelhetünk meg. 1989-ig folyamatosan növekedett a fogyasztás, ebben az évben érte el maximumát, ami 39,2 kg volt. A következő években ingadozást figyelhetünk meg, a legalacsonyabb fogyasztás 1999-ben volt. Ekkor az egy főre jutó zsiradékfogyasztás mennyisége 34,4 kg volt. Az ábra nagyságrendjei miatt nem tűnik ki, de 1970 és 2001 között ez egy viszonylag jelentős változás, hiszen a vizsgált periódusban 35%-kal nőtt ez utóbbi termékcsoport fogyasztása. A zsiradékok fogyasztásának vizsgálatakor érdemes megvizsgálni azok szerkezetének változását, hiszen ez a termékcsoport tartalmazza a zsírok, olajok, margarinok mennyiségét. Az utóbbi években a margarinok, olajok jelentősége megnőtt. A második termékcsoportban a tejek, tojás és liszt egy főre jutó fogyasztásának alakulását vizsgáltam.

6. ábra Néhány termék egy főre jutó fogyasztása 1 Ezen termékkör esetében a tej és tejtermékek, valamint a tojás fogyasztása azonos irányban változott, a liszt és rizsfogyasztás folyamatosan csökkent. A tej 1

8


OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ... és tejtermékek fogyasztása ugyanúgy, mint a húsfogyasztás, 1997-ben érte el maximumát. Ezek után csökkenés tapasztalható, majd 1995-től némi növekedést látunk. Az egy főre jutó tojásfogyasztás 1990-ben volt a legtöbb, (389 db/fő) ez után igen jelentős a csökkenés 1998-ig. Ebben az évben a tojásfogyasztás 265 db/fő volt, ami azt jelenti, hogy 8 év alatt 68%-ra esett vissza a fogyasztás mennyisége. Az ez utáni években ismét növekedés tapasztalható. A liszt és rizs fogyasztása 1970-től szinte folyamatosan csökken, a legalacsonyabb egy főre jutó fogyasztás 1988-ban volt (84,1 kg/fő). Az utóbbi három évben némi növekedést tapasztalhatunk. Mindezek alapján elmondható, hogy a mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak jelentős fogyasztáscsökkenéssel kellett szembenéznie. A fogyasztás vizsgálatakor megvizsgálhatjuk, hogy az egyes termékek esetében milyen szoros kapcsolat van az egy főre jutó fogyasztás mennyiségei között. Az elemzés korrelációanalízis segítségével végezhető el. Az egyes változók közötti kapcsolatok mások lehetnek attól függően, hogy milyen intervallumra végezzük el a vizsgálatot. A számításokat, a korrelációs mátrixot a függelékben láthatjuk (4. táblázat). A mátrixban szereplő értékek az egyes változók közötti kapcsolat szorosságát jelzik. Maximális értéke 1, ami azt jelenti, hogy függvényszerű kapcsolat van a két vizsgált ismérv között. Ha 1970-től vizsgáljuk a kapcsolatokat, azt kapjuk, hogy igen szoros összefüggés van a napi tápanyag mennyisége és a húsfogyasztás között (0,85), a tej és húsfogyasztás alakulásában (0,83), valamint a tojás és húsfogyasztás között (0,74). Ellentétes, vagyis negatív kapcsolatot figyelhetünk meg a burgonyafogyasztás és a húsfogyasztás mennyiségében. A burgonyafogyasztás erős negatív kapcsolatban van a tejtermékek és a tojás mennyiségével is. A táplálkozási szokások az utóbbi években megváltoztak, ezért megvizsgáltam a kapcsolatokat az 1989. utáni évekre. Ekkor új kapcsolatokat találhatunk a fogyasztás mennyiségeiben. A liszt és a hús fogyasztása között szoros kapcsolat lett. A tápanyagfogyasztást jelentősen befolyásolja a húsfogyasztás (0,94) a tej- és tejtermékek fogyasztása (0,87) és a liszt és rizs fogyasztása is (0,97). A burgonya negatív irányú kapcsolata megmaradt. 2.2.3. Közgazdasági feltételek A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők között megemlíthetjük a közgazdasági feltételek alakulását. A mezőgazdaság feltételei ebben a tekintetben egyértelműen romlottak. 2.2.3.1. Agrárolló A romló feltételek meglétének alátámasztására általában az agrárolló alakulását szokták bemutatni. Gyakran felmerül az agrárolló kedvezőtlen hatása a mezőgazdasági termelők jövedelmére. Az agrárolló vizsgálatakor azt elemezzük, hogy milyen arányban van egymással a mezőgazdasági termékek árindexe és a ráfordításként használt iparcikkek árindexe. A mezőgazdasági termékek árindexét és a ráfordítási ár indexét látjuk a 7. ábrán. Látható, hogy nyílik az 9

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 agrárolló, vagyis az iparcikkek árai nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés árindexe.

7. ábra A mezőgazdasági termelés és a ráfordítási ár indexe1 A 7. ábrán szintén az 1990-es évek adatait vettem 100%-nak, vagyis ahhoz az évhez képest láthatjuk a változásokat. Ha az agrárolló adatait ábrázoljuk, akkor látható, hogy a legnagyobb mértékű volt a növekedés 1990-ről, 1991-re. Ekkor egy év alatt 32%-kal nőtt az agrárolló értéke. Az agrárolló vizsgálatakor felmerül az árdiszparitás problémája is. A mai gazdaságokban mezőgazdasági árdiszparitásról beszélhetünk, vagyis az ipari árszínvonal az eszmei felett, a mezőgazdasági pedig az alatt alakult ki. Ennek különböző gazdasági okait szokták említeni. A két problémakör tehát szorosan összefügg egymással. 2.2.3.2. Birtokszerkezet A közgazdasági feltételek között fontos megemlíteni, hogy új költségtényezők jelentek meg a gazdálkodóknál, pl. a földbérleti díj. Ez természetesen igen szorosan összefügg a birtokpolitikával, illetve a birtokrendszer alakulásával. A birtokstruktúra alakulásával kapcsolatban ismert, hogy a 90-es évekig az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földhasználata elérte az ország mezőgazdasági földterületeinek 90%-át. 1988 és 1990 között 6000 hektár került magántulajdonba. 1990-ben 72 ezer hektárral csökkent az állami földterület nagy1


10

OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ... sága. A magángazdaságok átlagos földterülete ekkor 0,5 hektár volt. 1992-ben kárpótlás címén újabb 100 000 hektár került magántulajdonba. 1996-ban 660 ezer hektár kivételével a földterület már magánszemélyek tulajdonában volt. A földtulajdonnal rendelkező háztartások száma ebben az évben elérte az 1,8 milliót. A 8. ábrán láthatjuk, hogyan változott a földterület megoszlása gazdálkodási formák szerint.

8. ábra Az ország földterületének használata gazdálkodási formák szerint 1990 és 1998 között (%)1 Az előzőekben felvázolt tendenciák alapján látható, hogy a szövetkezetek aránya igen jelentősen lecsökkent. A földterületnek 1990-ben az 55,3%-át szövetkezetek használták, ez 1998-ra lecsökkent 18%-ra. Ezzel párhuzamosan az egyéni gazdálkodók aránya viszont megnőtt. 1990-ben ezek a gazdálkodók a földterületnek csupán 13,9%-át használták, s ez az arány 1998-ra 51%-ra nőtt. 1998-tól kezdve jelentős változás az arányokban nem következett be, az egyéni gazdálkodók által használt földterület aránya némiképp csökkent (51%-ról 47%-ra). A gazdasági társaságok használatában lévő földterület is csökkent, 44%-ról 40%-ra. A földet egyéb gazdálkodási formában használók aránya megnőtt 5-ről 14%-ra. A birtokstruktúra későbbi alakulásával kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy egyes gazdálkodók esetében kevés a földterület a jövedelmező termeléshez. Nagyon sok, kicsi földterülettel rendelkező egyéni gazdálkodó (esetleg betéti társaság) van az országban. Kevesen vannak olyanok, akik jelentős földterületen gazdálkodnak.

1


11

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 Az ilyen esetekben érdemes megvizsgálni a földterület koncentrációját. A koncentráció alakulását LORENZ-görbe segítségével szemléltethetjük, én a 2000. évi adatok alapján ábrázoltam a görbe pontjait (9. ábra).

9. ábra Az egyéni gazdaságok földterületének koncentrációja1 A koncentráció teljes hiányáról beszélünk akkor, ha a L ORENZ-görbe pontjai az átlóra esnek. Annál nagyobb mértékű a koncentráció, minél nagyobb a görbe és az átló által bezárt terület, amit koncentrációs területnek nevezünk. Ebben az esetben igen jelentős mértékben eltávolodott a görbe az átlótól, vagyis erős mértékű a földterületek koncentrációja. Ez is azt mutatja, hogy igen sok apró területtel rendelkező gazdálkodó van, és kevesen használják a földterületek igen nagy részét. Konkrétan a görbe egy pontját értelmezve: a legkisebb földtulajdonnal rendelkező egyéni gazdálkodók 70,4%-a az összes földterületnek csupán a 7,7%-át használja. Megvizsgáltam azt is, hogyan alakult ebben az egyéni gazdaságok megoszlása a földterület nagysága szerint (10. ábra). A 10. ábrából is látszik, hogy 2000-ben az egyéni gazdálkodók több mint 70%-a 1 hektár alatti földterületen gazdálkodott. Az egyéni gazdaságoknak csupán 0,2%-a rendelkezik 100 hektárnál nagyobb földterülettel. A további birtokszerkezet alakulásával kapcsolatban némelyek kivárnak, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt. Így azok számára, akik esetleg bővítenék a gazdaságukat nem sok esély van erre.

1

Figyelő 2002/28. szám.

12


10. ábra Egyéni gazdaságok megoszlása a földterület nagysága alapján 2000-ben1

11. ábra A működési eredmény megoszlása2

1 2

Figyelő 2002/28. szám. Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.

13

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 2.2.3.3. Földbérlet A földbérleti díj mértéke a vizsgált periódusban növekedett. 1998-as év adataihoz viszonyítva a fölbérlet nagyobb mértékben növekedett, mint az árszínvonal. Vagyis ez egy egyre jelentősebb költségtétel a gazdálkodóknál, ami tovább rontja az elérhető jövedelem nagyságát. A működési eredményben a földbérleti díj aránya 2000-ben volt a legmagasabb, s látható, hogy a földbérleti díj arányának növekedése a nettó vállalkozói jövedelem rovására történt. A földbérleti díj aránya 2000-re az 1998. évi aránynak a kétszeresére nőtt. 1998-ban a működési eredmény 6,31%-a ment el földbérlet fizetésére, ez az arány 2000-ben 12,9% volt. Ezzel párhuzamosan a vállalkozói jövedelem aránya 84,6-ról 78,1%-ra csökkent. 2.2.3.4. Állami szerepvállalás További fontos közgazdasági feltételként szokták megemlíteni az agrártámogatások alakulását is, melyeknek a jövedelmezőség szempontjából igen nagy szerepe van. Az agrártámogatások nem ellensúlyozták a 90-es évek kieső jövedelmeit.

12. ábra Mezőgazdasági támogatások Magyarországon (Mrd Ft) 1 A mezőgazdaság esetében az állami szerepvállalásnak a következő fontosabb tényezőit említhetjük meg: • ár- és jövedelemtámogatási programok, 1

Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek.

14

OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ... • • • •

az árak és jövedelmek stabilitásának szükségessége, kielégítő mezőgazdasági kínálat kialakítása, élelmiszerbiztonság, termőterületek megőrzése. A mezőgazdasági támogatások értéke folyó áron növekedést mutat. Mindez reálértéken már nincs így. 1994-ről 1997-re a támogatások reálértéke, vagyis 1994-es árakon számítva 62,5%-ra esett vissza. Ezután már növekedő a tendencia, de a támogatások reálértéke 2001-ben még mindig csak az 1994. évinek a 90,7%- volt. A mezőgazdasági támogatások megoszlása is megváltozott a vizsgált időszakban. Azt tapasztaljuk, hogy lecsökkent a piacra jutási támogatások aránya, és megnőtt a termelés költségeit csökkentő támogatásoké. A reorganizációs támogatások 1999-től megszűntek. A beruházások aránya 1998-ban, majd 2001-ben volt a legmagasabb.

13. ábra A mezőgazdasági támogatások megoszlása Magyarországon1 2.2.4. Műszaki-technikai feltételek A műszaki-technikai feltételek alakulásai sem kedveznek a jövedelemtermelő képességnek. Egyes kutatások szerint a 90-es évek elejére az épületállomány 30%-os, a gépállomány 70%-os amortizálódottságot ért el. A beruházások tendenciái sem hatottak pozitívan a mezőgazdaság jövedelmeire. A mezőgazdaság esetében a beruházások aránya nem éri el GDP-ből való részesedés arányát. 1


15


14. ábra A beruházások volumenindexe (1990=100%) 1 1. táblázat A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből és a beruházásokból (%)2

Év

1 2

A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből (%)

199 1

7,8

a beruházásokból4,3 (%)

199 2

6,5

199 3

Év

A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből (%)

199 7

5,2

a beruházásokból3,6 (%)

2,9

199 8

4,9

3,6

5,8

3,1

199 9

4,2

3,3

199 4

6,0

2,9

200 0

3,6

2,7

199 5

6,2

2,9

200 1

3,8

…

Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek, Magyar Statisztikai Évkönyvek. Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek, Magyar Statisztikai Évkönyvek.

16

OROSZNÉ CSESZNÁK A.: AZ AGRÁRGAZDASÁG JÖVEDELMEZŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ... 199 6

5,8

3,4

A 14. ábrán a beruházások volumenének, vagyis mennyiségeinek változásait látjuk. A grafikonból kitűnik, hogy a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme kisebb, 1990-hez képest mint a nemzetgazdaság beruházásainak növekedése üteme. A változások tendenciáiból adódik, hogy a mezőgazdasági beruházások aránya lecsökkent. Látható, hogy 1991-től egy olyan év sem volt, amikor a beruházásokból ugyanolyan arányban részesedett volna a mezőgazdaság, mint amilyen arányban a bruttó hazai termékhez hozzájárult. A beruházásból való részesedés aránya 1995-ben volt a mélyponton, ekkor 2,85% volt a mezőgazdasági beruházások aránya az össze beruházáson belül.

15. ábra A GDP-ből és a beruházásokból való részesedés változása1 A változás tendenciájából az is megfigyelhető, hogy a GDP-ből való részesedés aránya nagyobb mértékben lecsökkent, mint a beruházásokból való részesedés aránya. Ezek alapján azt feltételeztem, hogy a beruházások arányának csökkenése következtében a GDP-ből való részesedés aránya nagyobb mértékben csökkent. Ennek vizsgálatára függvényeket illesztettem a vizsgált változók alapján.

1


17

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 Független változónak a beruházásból való részesedést tekintettem, és azt feltételeztem, hogy a GDP-hez való hozzájárulást ez befolyásolja. Vagyis függő változónak tekintettem a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulásának arányát. A modell magyarázó ereje nem túl nagy, az R 2 = 0,3257. Ez azt jelenti, hogy a beruházásból való részesedés a GDP-hez való hozzájárulás arányát 32,57%-ban meghatározza. Ez nem túl jó érték, de mindenképpen okot ad a további vizsgálatokra. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a lineáris korrelációs együttható értéke 0,5. Ennek jelentése, hogy a két változó között közepesen erős, pozitív kapcsolat van.

16. ábra A GDP-ből való részesedés és a beruházásokból való részesedés Az adatokra a legjobb illeszkedést a polinomiális függvény adja, a regressziófüggvény alakja azt támasztja alá, hogy ha a beruházások aránya nőne az ágazatban, akkor ennél nagyobb mértékben nőne a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása, illetve – ha megfordítjuk az értelmezést – elmondható, hogy ha egy ágazat esetében a beruházások aránya csökken, akkor az ágazat GDP-hez való hozzájárulása ettől nagyobb mértékben fog csökkenni.

18


Mellékletek 2. táblázat Jövedelemszámítási módok Jövedelemszámítás az APEH szerint 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Egyéb bevételek 3. Aktivált saját teljesítmény értéke A. Üzemi tevékenységek árbevétele 4. Anyagjellegű ráfordítások összesen 5. Személyi jellegű ráfordítások öszszesen 6. Értékcsökkenési leírás 7. Egyéb költség összesen 8. Egyéb ráfordítás összesen B. Üzemi tevékenység költségei, ráfordításai összesen (4+5+6+7+8) C. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A–B) 9. Pénzügyi műveletek bevételei 10. Pénzügyi műveletek ráfordításai D. Pénzügyi műveletek eredménye (9-10) E. Szokásos vállalkozási eredmény (C+D) 11. Rendkívüli bevételek 12. Rendkívüli ráfordítások F. Rendkívüli eredmény (11–12) G. Adózás előtti eredmény (E+F) 13. Adófizetési kötelezettség H. Adózott eredmény (G–13) 14. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 15. Fizetett (jóváhagyott) osztalék I. Mérleg szerinti eredmény (H+14– 15)

Jövedelemszámítás az MSZR szerint Mezőgazdaság kibocsátása + terméktámogatások (pl. import támogatás) = termelési érték – ráfordítások = bruttó hozzáadott érték – amortizáció (újrabeszerzési értéken) = nettó hozzáadott érték (alapáron) – egyéb termelési adók + egyéb termelési támogatások (munkabér-, kamattámogatás) = termelési tényezők jövedelme – munkavállalói jövedelem = működési eredmény (vegyes jövedelem) – bérleti díjak és egyéb ingatlan után fizetett bérleti költségek – kifizetett kamatok + kapott kamatok = vállalkozói jövedelem

19

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 3. táblázat A mezőgazdasági termelés részesedése a GDP-ből (%) Év

A mezőgazdasági termelés részesedése a GDP-ből (%)

Év

A mezőgazdasági termelés részesedése a GDP-ből (%)

1991

7,8

1997

5,2

1992

6,5

1998

4,9

1993

5,8

1999

4,2

1994

6,0

2000

3,6

1995

6,2

2001

3,8

1996

5,8

17. ábra Agrárolló (1990 = 100%)

20


18. ábra A földterület használata gazdálkodási formák szerint (1998–2002)

19. ábra Támogatás reálértékének változása (1994=100%)

21


22


Irodalomjegyzék LACZKA ÉVA: Mezőgazdaságról a mezőgazdaságért. Nemzeti fejlesztési programok-statisztika konferencia, 2003. Balatonfüred. NEMESSÁLYI ZSOLT DR., NEMESSÁLYI ÁKOS: A gazdálkodás hatékonyságának mutatórendszere. Gazdálkodás XLVII. évf. 3. sz. DR. TASSY SÁNDOR: Mezőgazdasági piacok a 2002. és a 2003. év fordulóján. HUSTI ISTVÁN DR.: A minőségirányítási rendszerfejlesztési szintjei a mezőgazdaságban. Gazdálkodás, XLVII. évf. 1. sz. KOVÁCS GÁBOR, UDOVECZ GÁBOR: A mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezősége az Európai Unióban és Magyarországon. Gazdálkodás, XLVII. évf. 3. sz. ALVINCZ JÓZSEF DR., GUBA MÁRIA DR.: Beruházás és jövedelemtermelés az ezredforduló mezőgazdaságában. Gazdálkodás, XLVII. évf. 1. sz. KANIZSAY ENDRE: Az EU agrárpolitikájának jellemzői a CAP-tól, a CARPE-ig. Gazdálkodás, XLVII. évf. 3. sz. Mezőgazdasági üzemtan I-II. Szerk: BUZÁS GYULA, NEMESSÁLYI ZSOLT, SZÉKELY CSABA. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000. GYÉVAI Z., SZIRMAI S. P.: Csatlakozási tárgyalások a mezőgazdaságról. Figyelő 2002/ 28. szám. BURGERNÉ GIMES ANNA: Földhasználat és földbirtok-politika az Európai Unió országaiban. Statisztikai Szemle 1998. május-június. SOÓS LŐRINC: A regionális fejlettség és a mezőgazdaság néhány összefüggése. Statisztikai Szemle 1998. március. OROS IVÁN: A birtokszerkezet Magyarországon. Statisztikai Szemle 2002. július. PODRUZSIK SZILÁRD: A búzaexport-támogatás jóléti hatása Magyarországon. Külgazdaság 2000. 44. évf. 2. köt. 30–39. old. ÉLIÁS JÁNOS: A jelzáloghitelezés szerepe a mezőgazdaság finanszírozásában. Ph. D. értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

23

4. táblázat Egyes élelmiszerféleségek korrelációs mátrixa (1970-től és 1989-től) Korrelációs mátrix 1970-től

Hús, húskészítmény, hal kg/év Tej és tejtermékek kg/év Tojás db/év Zsiradékok kg/év Liszt és rizs kg/év Cukor kg/év Burgonya kg/év Tápanyag kJ/nap

Hús, Tej és húskétejtermészítmény, kek kg/év hal kg/év 1,00 0,83 1,00 0,74 0,69 0,29 0,55 0,20 –0,19 –0,01 0,15 –0,85 –0,82 0,85 0,62

Tojás db/év

ZsiradéLiszt és kok kg/év rizs kg/év

Cukor kg/év

Burgonya Tápanyag kg/év kJ/nap

1,00 0,53 –0,06 0,03 –0,78 0,62

1,00 –0,76 0,21 –0,48 0,10

1,00 –0,21 0,11 0,52

1,00 –0,16 0,12

1,00 –0,61

1,00

1,00 0,56 0,84 –0,02 –0,81 0,76

1,00 0,66 –0,25 –0,55 0,74

1,00 0,00 –0,69 0,97

1,00 –0,08 0,08

1,00 –0,65

1,00

Korrelációs mátrix 1989-től Hús, húskészítmény, hal kg/év Tej és tejtermékek kg/év Tojás db/év Zsiradékok kg/év Liszt és rizs kg/év Cukor kg/év Burgonya kg/év Tápanyag kJ/nap

1,00 0,73 0,77 0,82 0,93 –0,17 –0,71 0,94

1,00 0,50 0,53 0,79 0,25 –0,45 0,87

OROSZNÉ CSESZNÁK ANITA * Az agrárgazdaság jövedelmezőségét befolyásoló néhány tényező alakulása

Recommend Documents