ORLOVSZKY G É Z A
Fekete torony
Kovács S á n d o r I v á n n a k
Tudjuk, h o g y az i r o d a l m i alkotásokba kódolt idő- és térbeli lokalizációkat nem s z a b a d feltétlenül k o m o l y a n v e n n ü n k . Ez többnyire toposz, a m ű fikciójának szerves része, a helyszínhez t a p a d ó képzetek, asszociációk játékba hozása, „ e n p l o t m e n t " , mitológiateremtő gesztus. Az i r o d a l o m t ö r t é n é s z hibát követ el, ha összekeveri a költészetet és a valóságot. Z r í n y i n e m egy télben alkotta m e g Szigeti veszedelmet; József Attila Korong utcai albérlete ablakából pedig valójában alig látni az elhaladó vonatokat. A m a g y a r költészet történetének helyhez kötődő szövegei között ha van olyan, amelynek megértéséhez szorosan hozzátartozik az életrajzi lokalizáció, akkor W a t h a y Ferenc f o g s á g b a n írott énekei bizonyosan ilyenek. Négy évet töltött el két világrész h a t á r á n - nem metaforikusán - , egy m a g a s toronyból szemlélve Ázsiát, Európát. Költészetének lényege ez a távlatokba zártság; lábán bilincs, d e tekintete és elméje szabadon szemlélődve járja b e a messzeséget. Hol is volt tehát W a t h a y börtöne? Természetesen a Jedikuléban, a Héttoronyban - válaszolták szinte kivétel n é l k ü l az általam m e g k é r d e z e t t kollégák. Ha m á s h o n n a n nem, az Egri csillagokból m i n d n y á j a n jól ismerjük ezt a nevet. A m a g y a r irodalom baljós h a n g z á s ú börtönnevei közt előkelő hely illeti m e g ezt az é p í t m é n y t . József Attila számára a H é t Torony a jóvátehetetlenül elrontott élet k o m o r jelképe (Karóval jöttél...): m i n t fák tövén a b o l o n d g o m b a (igy van rád, a k i n e k van, gondja), b e vagy zárva a H é t Toronyba és m á r s o h a s e m m e n e k ü l s z .
Az e r ő d í t m é n y t ö r ö k neve, a Yedikule Hisar v a l ó b a n hét tornyot jelent. II. T h e o d o s i u s e r ő d r e n d s z e r e részeként épült ki; a közel 6 kilométeres fal d é l n y u g a t i végpontja volt, közvetlenül a M á r v á n y - t e n g e r partján. Két nagy kerek m á r v á n y t o r n y a k ö z ö t t nyílt a P o r t a Aurea, Bizánc nyugati f ő k a p u j a . A város elfoglalása u t á n II. M e h m e d átalakítva újjáépítette. C o m e n i u s 1688ban m a g y a r u l is kiadott Konstantinápoly-leírása így m u t a t j a be a „ H é t tornyok v á r á t " : 654
FEKETE TORONY
A z o n v á r o s n a k része, ki dél felé és n a p nyugat k ö z z é egy szegletet foglal, és az M a r m o rai tenger felé fekszik, az, egy n é g y szegletes várral, k i n e k hét négy s z e g g ü toronya, ó n feddezéssel v a g y o n , m e g erössedik. A b b a n tartattatnak az sultánnak f ö rabjai, avagy p o r tabéli n a g y u r a k , kiket az császár n e m akar öletni, és a z zálogok, kiknek e g y ideig ott kell m a r a d n i . A z o k a z é r t az s u l t a n n a k rabjai m o n d a t a t t n a k , mert ezek s o h a m e g nem s z a b a d u l n a k , h a n e m ha őket vagy az császár kegyelmessége, avagy más h a s o m l ó török rabbal t u k m á l á s m e g s z a b a d í t . Egyébaránt n e m annyira k í n o z t a t n a k mint m á s féle rabbok, kiket az galeákra intézték: de kétség nélkül csak n e m n a g y o b terhére v a g y o n ö nékiek az ki m o n d h a t a t l a n ö r ö k k é való rabság és m i n d e n r e m é n s é g e n kivül való m e g s z a b a d u l á s , h o g y s e m a m a z o k n a k az k e m é n y evezés. M i n d e n főnek a d a t i k az sultán o r d i n a n c i á j á b o l n a p rul n a p r a m a g a meg-tartására 15. aszpora, avagy h a r m a d rész egy t a l l é r n a k , de m i c s o d a ez az élethez? a v a g y s z a b a d s á g h o z képest? f ő k é p p e n , h ó i nagyob része v a s s b a n egy szoros l y u k b a n f e k ü s z i k n a g y n e h e z e n hozzájok jutat a z ember, h a n e m a' ki tömlöcz őrzővel ésmeretes, a v a g y u r i rendből való, egyébaránt kinek ott dolga nincsen, csak t a k a r o d z é k . A z o n f o g s á g b a n e g y é b k é p p e n s z é p czimerek v a d n a k . 1
N é z z ü k meg, m i t m o n d W a t h a y a maga fekete tornyáról! Sőt, l a k á s o m m o s t hol, ki a k a r o d tudni: Egy m a g a s toronyban, kit n e h é z , hidd, lakni, K o n s t a n t i n á p o l y h o z hat o l a s z mérföldnyi, Az Fekete t e n g e r parton m e g l á t h a t n i , Ot h e á n száz grádics fogra kell fel bele m e n n i . 2
Máshol arról értesülünk (Ázsiának földe...), h o g y a toronyból jól látni az ázsiai partokat, sőt az európai oldalon az O l ü m p o s z csúcsait is. Szerencsére a fogság színhelyét a kódex több képe is megörökítette. A 83. levél fonákján a tömlöcbelsőt a teátrálisan sírdogáló, tarka r u h á s Wathayval; a 74. verzón pedig kívülről látjuk a torony falát, amint a költő az árnyékszék rácsos ablakából figyeli a m e z ő n legelő n y u l a t és a c i p r u s á g o n fészkelő fülemülét. Legérdekesebb az a kétlapos távlati kép, amely m i n t e g y az Ázsiának földe... kezdetű ének topográfiai illusztrációjául szolgál. 3 A kép közepét D u n a szélességű, gályákat és csodás vízi szörnyeket „nevelő" tengerszoros foglalja el, tőle balra Ázsia partjait látjuk, ciprusfákkal, egy kis betorkolló folyóval és e g y szögletes erődítménnyel; a jobb oldalon p e d i g Finis Europae-t, Európa h a t á rát, egy kies k á p o s z t a ü l t e t v é n y t és egy fallal kerített, tornyokkal erősített erődítményt. Ez az erődítmény W a t h a y fogságának helye, a t o r n y o k valamelyike pedig a nevezetes fekete torony. Rövid vizsgálódás után nyilvánvaló, h o g y a fekete t o r o n y r ó l adott információk n e m illenek rá a Yedikuléra. A Héttorony, először is, n e m Konstantinápolyon kívül, h a n e m p o n t o s a n a város h a t á r á n áll. A M á r v á n y - t e n g e r azon a p o n t o n több kilométer széles, a szemközti parton s e m folyótorkolatot, sem e r ő d í t m é n y t nem találunk. A k ó d e x b e n ábrázolt e r ő d í t m é n y egy655
ORLOVSZKY GÉZA
általán n e m hasonlít a szabályos a l a p r a j z ú Héttoronyra. Korábban észrevette ezt m á r Herold Eszter 4 is, őt a z o n b a n megtévesztette a kódex címlapján álló felirat: „Énekes könyv, melyet én W a t h a y Ferenc az Fekete tenger mellett az Fekete toronyban K o n s t a n t i n á p o l y o n kívül való n y o m o r u l t r a b s á g o m b a n szerezvén Galatha v á r a s á b a n csináltattam." Ennek a l a p j á n úgy vélte, h o g y a tornyot Galata v á r o s á b a n kell k e r e s n ü n k . Valójában a cím azt m o n d j a , hogy a(z üres) könyvet m a g á t készíttette a költő Galatában, m i n d e n b i z o n n y a l egy ottani keresztény k ö n y v m ű v e s n é l . Galatát a t u l a j d o n k é p p e n i Konstantinápolytól a keskeny Aranyszarv-öböl választja el. A k ó d e x kétlapos vízfestményének tengerszorosa n e m lehet az Aranyszarv, mivel a n n a k t ú l p a r t j á n n e m Ázsia fáinak, h a n e m a H a g i a Szófia k u p o l á j á n a k és a szeráj p o m p á s épületeinek kellene látszaniuk. R á a d á s u l a történelmi belváros természetesen m é g az e u r ó p a i oldalon fekszik. Ha v i s s z a t é r ü n k a f e n t e b b idézett verssorokhoz, azt az információt kapjuk, hogy a Fekete torony h a t 5 olasz m é r f ö l d r e található Konstantinápolytól. A kódex v é g é n Wathay elmagyarázza, h o g y „öt olasz m é r f ö l d egy német mérföld, egy olasz mérföld ö t s z á z lépés, egy l é p é s pedig öt l á b n y o m n y i " . M á s források a l a p j á n is ellenőrizve tehát az olasz vagy római m é r f ö l d nagyjából másfél kilométer. A hat olasz mérföld így közel kilenc kilométer. Pontosan ekkora távolságban északkeletre, a Boszporusz partján megtaláljuk a képen ábrázolt várakat. A páros e r ő d í t m é n y e k e t 1452-ben, Konstantinápoly végső ostromának előestéjén a B o s z p o r u s z legszűkebb pontján építette II. M e h m e d . A Bogaz K e s e n n e k , vagyis érvágónak n e v e z e t t erődítmény között láncokkal zárták el a tengerszorost, és ezzel a várost teljesen elvágták a Fekete-tenger felől érkező utánpótlásoktól. A z európai p a r t o n emelt e r ő d í t m é n y - és a körötte elterülő városnegyed - n e v e Rumelihisari,
656
FEKETE TORONY
ömlik a tengerbe a G ö k s u folyócska. A Wathay-kódex k é t l a p o s festményén jól látható a folyócska kiszélesedő torkolata. Jól felismerhetők az A n a d o l u h i sari körvonalai és az e u r ó p a i erődítmény jellegzetességei is. A f é n y k é p nagyjából abból a szögből m u t a t j a a várat, mint a kódex ábrázolása. 6 Ha figyelembe vesszük, h o g y a tornyok időközben elvesztették tetőzetüket, és a v á r u d v a r o n ábrázolt épületek nagyrészt eltűntek (a m i n a r e t m a r a d v á nyai m a is láthatók!), m e g kell állapítanunk, h o g y a kép megalkotója nagyon jó megfigyelő volt. 7 A n n á l inkább komoly teljesítmény a rajz, mivel így, madártávlatból a rajzoló n e m láthatta az épületeket. A n é z ő p o n t a vártól északkeleti irányban, 5-600 méter magasságban, a levegőben van. Nagyjából úgy, m i n t h a az 1988-ban felépült, 1090 méter hosszú Fatih Szultán M e h m e d Boszp o r u s z - f ü g g ő h í d e u r ó p a i k a p u j á n a k tetején állnánk. A Rumelihisar e r ő d í t m é n y b e n raboskodó keresztényekről a z o n b a n Wathayval m a j d n e m egy időben m á s forrásokból is értesülünk. Maximilian Brandstetter 1608-ban az A d a m Herberstein vezette császári követség tagjaként utazott Konstantinápolyba. (A követségben a m a g y a r n e m e s s é g e t Rimay János képviselte!) I t i n e r á r i u m á b a n Brandstetter leírja, 8 hogy s z e p t e m b e r 25-én a követség vezetője „a tengeren h á r o m átkelő csónakkal a Fekete-toronyhoz csónakázott, ahol a török császár foglyai vannak. [...] Nevezett Fekete-tor o n y b a n ezúttal csak tíz n é m e t van, akik többnyire Székesfehérvárnál estek fogságba [...]. Konstantinápolytól idáig a Fekete-toronyig egy jó tengeri mérföld. [...] Ez a helység n e m c s u p á n egy torony, h a n e m egy erős vár kétszeres kőfallal és m é g n é h á n y erős toronnyal védve és ágyúkkal ellátva, a h o n n é t messze kilátni és lőhetni a Fekete tengerre. N e v é t o n n a n vette, h o g y közvetlenül a Fekete tenger partján fekszik. [...] Ez a régen Neocastrumnak elnevezett vár Európ á b a n áll, és é p p e n vele szemben, Ázsiában áll egy másik, az Anadolu hiszari." Brandstetter leírása m i n d e n kételyünket eloszlatja; kétségtelenül Wathay fogságának színhelyén járt, ahol m é g 1608-ban is ott raboskodik a vicekapitány n é h á n y Székesfehérvár elesésekor török kézre jutott n é m e t bajtársa. 657
ORLOVSZKY GÉZA
M o s t m á r csak az a k é r d é s m a r a d t , h o g y a vár h á r o m n a g y tornya közül melyik a Kara Kule, a Fekete-torony? Wathay és Brandstetter is azt h a n g s ú lyozza, h o g y a torony közvetlenül a tenger partján áll. H a ezt szó szerint veszszük, a k k o r a tengerhez legközelebb álló építményt kell g y a n ú b a v e n n ü n k . Az ú g y n e v e z e t t Halil pasa-torony kívül nyolcszög alaprajzú, kilencszintes építmény. 22 méter m a g a s , az átmérője 23 méter, a falai hat és fél méter vastagok. A keresztmetszeti rajzon, ha n a g y o n türelmesek v a g y u n k , akár a lépcsőfokokat is m e g s z á m o l h a t j u k . N e k e m n e m sikerült, d e a s z á m u k valóban száz k ö r ü l lehet. Egy kis bizonytalanságot hagy b e n n ü n k az a tény, h o g y a kódex festményén a tengerparti torony nincs kitüntetett helyzetben. Sokkal inkább m e g r a g a d j a a szemlélő figyelmét a k é p jobb szélén, a d o m b tetején m a g a s o d ó torony. Ez a 28 m é t e r magas, szintén kilencszintes Saruca pasa-torony, a Rumelihisari legjelentősebb és l e g m a g a s a b b a n lévő erődje. Erről a toronyról hihetni el azt is leginkább, hogy tetejéről jó időben láthatni az O l ü m p o s z t . Melyikük hát a Fekete-torony? Talán é r d e m e s lenne egyszer egy helyszíni szemle során eldönteni a kérdést. Talán é r d e m e s lenne egyszer emléktáblát is elhelyezni az egykor a t o r o n y b a n r a b o s k o d ó magyar költő és a többi rab emlékezetére.
1 Constantinapoly várossának, és ahoz tartózandó részeinek az ö veszedelmének az Görög Birodalommal együtt rövid le irása, Lötsén, 1688, B5v. 2 Szinán és Ibrahim basa idejében lett tatár rablásrul..., Conclusio, 10. Wathay szövegét mod e r n i z á l v a idézem a Wathay-kódex fakszimiléje alapján: Wathay Ferenc énekes könyve L, kiad. NAGY Lajos, Bp., M a g y a r Helikon, 1976. Az eredetit az MTAK Kézirattára őrzi, jelzete К 62.
3 E kép két lapja a kódex egy korábbi újraköttetése alkalmával - egy ívfüzet véletlen kifordulása révén - távol került egymástól. A kézirat 2002-ben történt g o n d o s restaurálása során a levelek helyes sorrendjét helyreállították. Lásd HEROLD Eszter, Л kettészabott Wathay-kép históriája - A Wathay Ferenc-„Enekeskönyv" 12. és 13. vízfestményének összeillesztése, Iris, 2002/5-6, 64-68. 4 I.m., 67. 5 A kézirat sajnos ezen a helyen kissé zavaros. A „ h a t " után a költő két betűt ,,ör"(?)
áthúz. Egy későbbi kéz a hatot áthúzva kettőre javította. A m o d e r n kiadásokban ezért ez a sor általában így szerepel: „Konstantinápolyhoz két olasz mérföldnyi." 6 A jobb áttekinthetőség érdekében nem a kódexbeli eredetit r e p r o d u k á l o m , h a n e m Förster Lajos igen pontos litográfiáját. Erről lásd GULYÁS Borbála, A Wathay-énekeskönyv tervezett kiadásához tervezett litográfiák = ]ankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei (kiállítási katalógus), szerk. MIKÓ Árpád, Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2002, 328-329. 7 Itt nem akarok állást foglalni abban a kérdésben, hogy Wathay saját maga festette-e énekeskönyvének képeit. 8 M a x i m i l i a n BRANDSTETTER, Utazás Konstantinápolyba, 1608-1609, ford. TÓTH L. Béla, jegyz. DAVID Géza, 2001, Bp., Littera Nova, 64-65. Németül: A d a m Freiherr zu HERBERSTEINS Gesandschaftsreise nach Konstantinopel, szerk. Karl NEHRING, München, Oldenbourg, 1983.
658
