ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központ

ORFK

Rendészeti Szervek Kiképző Központ Levélcím: 1097 Budapest, Vágóhíd u. 11-13.; 1903 Budapest, Pf. 314 BM :28-002 Városi :476-3430 BM fax:28-058 Városi fax:476-3432

Szám:

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01- 0315 -07

Jóváhagyom 2014. február

-n:

VINCZE P. MÁRTON igazgató

KÉPZÉSI PROGRAM A SPORTFOGLALKOZÁSOK LEVEZETÉSÉT, MEGTARTÁSÁT VÉGZŐ SZEMÉLYEK SPORTSZAKMAI ÉS ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI FELKÉSZÍTÉSÉRE

2014

2

I. A KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE, FORMÁJA, CÉLJA, FELADATA, A KÉPZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

1. A képzés megnevezése, formája:

Iskolarendszeren kívüli felnőtt képzés a sportszakmai feladatokat ellátók részére továbbképzés formájában. 2. A képzés célja:

A Belügyminisztérium szerveinél sportszakmai feladatokat már ellátó vagy a jövőben ellátó kollégák elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése. 3. A képzés feladata:

A már megtanult elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése új ismeretek átadásával, amelyek segítségével, a sportfoglalkozások magasabb színvonalon tarthatók meg és megelőzhetők a sportsérülések, illetve a bekövetkezett sportsérülések ellátása már a helyszínen megkezdhető. 4. A képzés kimeneti követelményei:

A képzésen résztvevők legyenek képesek olyan sportfoglalkozás szakszerű levezetésére, amelyen minimálisra csökkentik a sportsérülések kockázatát, továbbá tudják alkalmazni az elsajátított elsősegélynyújtási ismereteiket.

II. A KÉPZÉS HELYE, IDEJE, RÉSZTVEVŐK KÖRE, RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI, JELENTKEZÉS MÓDJA 1. Képzés helye: Az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központja (a továbbiakban: RSZKK).

1097 Budapest, Vágóhíd u. 11-13. 2. A képzés időtartama:

8 tanóra.

3. Képzendő állománnyal szembeni részvételi követelmények: vezénylés szükséges 4. Jelentkezés módja: vezényléssel megadott információk alapján

III. A TANFOLYAM ELVÉGZÉSÉNEK IGAZOLÁSA A résztvevők a tanfolyam elvégzéséről az RSZKK által kiállított igazolást, valamint az elsősegély nyújtási ismeretek tekintetében pedig BLS AED Provider igazolást kapnak.

Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

3

IV. TANTÁRGYFELOSZTÁS, ÓRAKERET, TANANYAG RÉSZLETEZÉSE

Gyakorlati képzés

Tantárgyfelosztás, órakeret:

Elméleti képzés

1.

TÁRGYKÖR CÍME

2.1. Sportfoglalkozások tervezése, előkészítése, dokumentálása

1/2

2.2. Általános bemelegítő gyakorlatok különböző izomcsoportok, izületek esetében

1

2.3. Bemelegítő gyakorlatok módszertani foglalkozás

1

2.4. Egy „tipizált” általános sportfoglalkozás levezetése

1

2.5. Sportsérülések megelőzésének lehetőségei

1/2

2.6. Elsősegély-nyújtási ismeretek ÖSSZESEN

2

2

5

4

Mindösszesen

8

2. Tananyag részletezése: 2.1.

Sportfoglalkozások tervezése, előkészítése, dokumentálása

2.2.

Általános bemelegítő gyakorlatok különböző izomcsoportok, izületek esetében 1. gyakorlatblokk. 2. gyakorlatblokk. 3. gyakorlatblokk. 4. gyakorlatblokk. 5. gyakorlatblokk.

Mérsékelt nyújtó hatású gyakorlatok. Keringést fokozó, hőtermelő gyakorlatok. Fő nyújtó hatású gyakorlatok. Speciális keringést fokozó gyakorlatok. Erősítő hatású gyakorlatok.

2.2.1. Mérsékelt nyújtóhatású gyakorlatok

javasolt idő: 1 perc

Cél: a boka, térd és csípőízületet áthidaló izomcsoportok merev tónusának oldása, alacsony intenzitású, mérsékelten nyújtóhatású gyakorlatokkal, előkészítve az izmokat a keringést fokozó futás, szökdelés, ugrás gyakorlatokra. Ezek az izomcsoportok a talpi hajlítók, a lábháti hajlítók, a térdízületi hajlítók és feszítők, a csípőízületi hajlítók és feszítő, közelítők és távolítók a lábon helyezkednek el. A mérsékelt nyújtó hatás alkalmazása az említett izmokra azért fontos, mert a láb izmai, minden egyes elrugaszkodás során hirtelen megrövidülnek, amely rövidülést egy gyors megnyúlási szakasz (koncentrikus kontrakció) előz meg. A gyors megnyúlási szakasz (excentrikus kontrakció) beindíthatja az izom védekező reflexeit, a nyújtási reflexet (stretch reflex). A nyújtási reflex hatására az izom a megnyúlást követően, hirtelen összehúzódik, ami az izom sérülését okozhatja. A sérülés elkerülése érdekében az elrugaszkodásban résztvevő izmokat mérsékelt intenzitású, lassú közepes tempójú mozgással bevezetett módon, statikusan nyújtjuk Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

4

meg. A nyújtóhatású helyzetet 6-10 másodpercig megtartjuk, azon a hosszon nyújtjuk meg az izmot, amely hosszon a futás és ugrások során majd használjuk. A 6-10 másodpercig tartó mérsékelt intenzitású nyújtás alatt van ideje az izomnak alkalmazkodni a nyújtási ingerhez, elkerülve a nyújtási reflex nem kívánt hatásait. Gyakorlatok: passzív gravitációs nyújtások, aktív statikus, saját testrész erejével létrehozott passzív nyújtóhatású gyakorlatok, és ezek kombinációi. Tanácsok: A kötelezően megnyújtandó izmok, a talpi hajlítók a lábháti hajlítók, a térdízületi hajlítók és feszítők, a csípőízületi hajlítók és feszítő, közelítők és távolítók megnyújtását célszerű kombinálni a törzs, a kar, a nyak izmainak mérsékelt intenzitású nyújtásaival. 2.2.2. Keringést fokozó, hőtermelő gyakorlatok


Cél: az energiaszolgáltató rendszer fokozatos mobilizálása, a test hőmérsékletének emelése, a pulzusszám fokozatos növelésével a bemelegítés terhelési célzóna elérése és célzónában tartása. Az izom és ízületi rendszer előkészítése a nyújtóhatású gyakorlatokra, a mozgásterjedelem növelésére. Az ízületi felszínek „olajozása”. Gyakorlatok: A keringést fokozó, hő termelő gyakorlatokat három egymásra épülő, egymást előkészítő, fokozatosan növekvő intenzitású gyakorlat csoportra osztjuk. 2.2.2.1. Járás variációk

javasolt idő: 60 mp

 helyben járás befelé, kifelé fordított lábbal, térdlendítéssel előre, lábszárlendítéssel hátra, haladó járás talpon, sarkon, talp külső és belső élén,  járás utánlépésekkel, keresztlépésekkel elől és hátul keresztezett lábbal, kilépésekkel balra - jobbra, lépéshossz változtatással, nagylépésekkel, támadó és védőállások A járás variációkban a boka, térd- és csípőízületi izmokat a lehető legtöbb irányban és ízületi szögben használni kell. A haladási irányt - előre, hátra, balra, jobbra, szlalomban, cikk-cakk irányban indokolt végrehajtani. 2.2.2.2. Futás variációk


A futásgyakorlatokban olyan futásmódokat kell a megfelelő, logikus sorrendben alkalmazni, amelyek a lassú, közepes, élénk, gyors tempó alkalmazásával folytatják, és fokozatosan emelik a keringési rendszer, az izom és ízületi rendszer, járásokhoz viszonyított terhelését. Ebben a gyakorlat blokkban folytatódik a hőtermelés, a test hőmérsékletének emelkedése és megjelenhet a verejtékezés. A futásvariációk végén a pulzusnak meg kell közelítenie a kalkulált terhelési célzóna felső határát (45– 50 %). Javasolt futásmód variációk:  helyben futás befelé, kifelé fordított lábbal, „taposó” futás, térdlendítéssel előre, kifelé (távolítás irányba), befelé (közelítés irányba), lábszárlendítéssel hátra és előre,  futás keresztlépésekkel elől és hátul keresztezett lábbal, kilépésekkel balrajobbra, lépéshossz változtatással, szökkenésekkel, nyújtott láblendítésekkel előre, hátra, oldalra, különböző ritmust követő futáskombinációkkal, ritmusváltásokkal, talajérintéssel bal, jobb és mindkét kézzel. Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

5

Irányvariációk: A futás variációkban hasonlóan a járás variációkhoz, a boka, térd és csípőízületi izmokat a lehető legtöbb irányban és izületi szögben használni kell. A haladási irányt – előre, hátra, jobbra, balra, cikk-cakk vonalban, negyed, fél és egész fordulatokkal a hosszúsági tengely körül jobbra és balra – sűrűn kell változtatni. A futás variációkat kombináljuk dinamikus karlendítésekkel, karkörzésekkel a törzs, a váll, és a fej mozgatásával. Javaslat: A futásmódok gyakori változtatásával érjük el az egyidejű irányváltoztatást, és a dinamikus kar, törzs, fej, mozgáskombinációk változtatását. 2.2.2.3. Ugrás, szökdelés variációk


Ebben a gyakorlatblokkban olyan ugrás- és szökdelési módokat kell a megfelelő sorrendben alkalmazni, amelyek a közepes, élénk, gyors tempó alkalmazásával folytatják, és fokozatosan emelik a keringési rendszer, az izom és ízületi rendszer, futásokhoz viszonyított terhelését. Ebben a blokkban a hőtermelés, a test hőmérsékletének emelkedése el kell, hogy érje azt a szintet, amely optimális belső klímát kínál a következő gyakorlatban alkalmazandó valódi izomnyújtásokhoz. Hőszabályzó rendszerünk működésének köszönhetően megjelenik az optimális mértékű verejtékezés, ami egyik jele a helyesen alkalmazott terhelésnek. Az ugrás- és szökdelési variációk végén a pulzusnak el kell érnie a kalkulált terhelési célzóna felső határát (50%). 2.2.3. Fő nyújtó hatású gyakorlatok


Cél: Minden izomcsoport megnyújtása, minden ízület mozgásterjedelmének növelése arra a szintre, amit a korábbi ízületi mozgékonyság, hajlékonyságfejlesztő programok eredményeként elért. A gyakorlatblokk végére aktualizáljuk tanítványunk ízületi mozgékonyságát, ahol minden izomcsoport a legnagyobb terjedelemben, jó hatásfokkal, gazdaságosan és koordináltan képes dolgozni. Gyakorlatok: Az utóbbi évtizedek, izomélettani kutatásai eredményeként a bemelegítésben korábban alkalmazott, lendítéssel bevezetett és utánmozgásokkal végrehajtott dinamikus nyújtásokat csak a statikus nyújtások után célszerű alkalmazni. A dinamikus nyújtások első nyújtásingerként történő alkalmazása még a meleg izomra nézve is sérülésveszélyt jelenthet, mikrosérülések alakulhatnak ki. Az izomban a gyors megnyúlásra beindul az izom védekező reflexe. A gyors megnyúlásra érzékeny érzékelők, a hasban elhelyezkedő izomorsó és az inakban elhelyezkedő Golgi szerv, mint proprioceptorok, érzékelik a gyors hosszváltozást. Ezt a hosszváltozást az izomra nézve veszélyként „élik” meg, beindul a myotatikus reflex, melynek hatására az izom hirtelen gyors összehúzódásra kap parancsot. Az akaratlagos izomnyújtási szándék, illetve az edzői utasításra végrehajtott dinamikus izomnyújtás konfliktusba kerül a védekező mechanizmussal. Ez a két ellentétes irányú folyamat okozhatja az izom mikrosérüléseit, súlyosabb esetben az izom szakadását. A kisebb izomrost sérüléseket az edzést követő napon „izomlázként” izomfájdalmak formájában érzékeljük. A bemelegítéssel ezek a fájdalmak enyhülnek, esetleg elmúlnak, de ismételten rosszul alkalmazott nyújtástechnikákkal újabb mikrosérülések keletkeznek, amelyek újabb regenerálódása nyomán hegszövetek képződnek. Másik oka a statikus nyújtások előnyben részesítésének a dinamikus nyújtásokkal szemben, az hogy a dinamikus nyújtások csak egy-egy pillanatra nyújtják meg az izmot, amikor a mozgatott testrész Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

6

eléri az ízületi mozgáshatárt, utána a nyújtó hatás megszűnik, amit egy újabb pillanatnyi nyújtás követ. Az izomnak legalább 6–10 mp-re van szüksége, hogy alkalmazkodjon a nyújtási ingerhez, hogy a kívánt hosszt elérje. Ezért javasoljuk a bemelegítésben a lassú vagy közepes tempóban diktált 8-ütemű gyakorlatokat. 2.2.4. Speciális keringést fokozó gyakorlatok


Cél: Ebben a gyakorlatcsoportban futásokhoz, ugrásokhoz és ezek kombinációhoz kötődő sportágspecifikus mozgásokat, a foglalkozás fő részével is kompatibilis technikai elem imitációkat alkalmazunk, a nyújtó hatású gyakorlatblokk után lecsökkent pulzusszám emelésére, a keringési rendszer frissítésére. Míg az első keringést fokozó gyakorlatblokkban a fokozatosan növekvő terhelést, ebben a gyakorlatblokkban a változó intenzitású, sportágspecifikus szituációkhoz hasonlatos terhelést alkalmazunk. Ebben a gyakorlat-blokkban ismét el kell érni a pulzus célzóna felső határát. 2.2.5. Erősítő hatású gyakorlatok


Cél: Közepes intenzitású terheléssel, lokális keringésfokozás a törzs-, a kar-, a vállízület-, és a vállöv izomcsoportjaiban. Az első és második keringésfokozó gyakorlatblokkban, főként a láb izomcsoportjaihoz kapcsolható gyakorlatok, egyben a láb izmaira nézve erősítő hatásúak is. A törzs és a felső végtag izmainak terhelése, a keringésfokozó gyakorlatokkal való kombinációk ellenére sem éri el azt az intenzitási fokozatot, amely megfelelően előkészítené a szóban forgó izmokat. Ezért van szükség a dominánsan erősítő hatású gyakorlatok alkalmazására az általános bemelegítés utolsó szakaszában. A blokkban alkalmazott erősítő hatású gyakorlatoknak feladata nem az erő, mint kondicionális képesség fejlesztése, amit jelez az ismétlések száma és a gyakorlatblokk hossza is. Gyakorlatok. A törzs, a kar, hajlító és feszítő, a vállízületet hajlító, feszítő, közelítő és távolító, a vállövet emelő, lehúzó, előrehúzó és hátrahúzó izomcsoportjainak erősítő hatású gyakorlatokkal történő terhelése, 6–10-es ismétlésszámban, az ismétlésszámon belül lassú, közepes és gyors tempóban. A bemelegítés időtartamát hozzá kell igazítani a sportfoglalkozás jellegéhez és az adott klimatikus viszonyokhoz. Az optimális időtartam betartását a bemelegítésre kerülő szervrendszerek élettani szükségletei diktálják. A bemelegítés időtartamának meghatározásában a bemelegítést vezető tanárnak/edzőnek, illetve az egyéni bemelegítést végző tanulónak/sportolónak nem egy formális szempontokat figyelembevevő időtartam-beosztást kell követnie. Hibás szemlélet és gyakori jelenség, amikor a testnevelő, a testnevelésóra rövidségére (45’) hivatkozva nem fordít elegendő időt a bemelegítésre. Ugyancsak elítélendő az a gyakorlat, amikor az edző olyan csoportot küld el bemelegíteni, akiket még nem tanított meg a bemelegítésben alkalmazható gyakorlatokra, a gyakorlatok helyes sorrendjének alkalmazására, dinamikájára, a megfelelő intenzitás elérésére Az időtartam minimuma, maximuma, vagy átlagos hossza függ a napszaktól (reggel hosszabb, mint délután és az esti órákban), a klimatikus viszonyoktól (hidegben hosszabb, mint melegben), a bemelegítést megelőző tevékenységformáktól és azok intenzitásától (passzív megelőző tevékenység esetén hosszabb). 2.2.6. Az általános bemelegítés teljes időtartama: Gyakorlat 1. 2. 3. 4. 5. Összesen

1.00 3.00 5.00 2.00 1.00 12.00

Idő (perc) 1.30 4.00 6.30 2.30 1.30 16.00


2.00 5.00 8.00 3.00 2.00 20.00

7

Az időtartam javasolt minimuma, maximuma vagy középarányosa függ:   

a napszaktól (reggel, hosszabb, mint a délutáni és esti órákban) a klimatikus viszonyoktól (hidegben hosszabb, mint melegben) a bemelegítést megelőző tevékenység formáktól és azok intenzitásától

12 percig tartó általános bemelegítés időtartama bizonyos körülmények között elegendő, de lehet kevés is. A bemelegítés intenzitását fokozatosan növeljük. Ha a bemelegítés túl rövid meg nőhet a sérülésveszély. Ha a bemelegítés túl rövid és túlságosan intenzív sportolás közben hamarabb következhet be átmeneti, indokolatlannak tűnő fáradás. Ha a bemelegítés túl hosszú és túl intenzív az idő- és energiapazarlás. A bemelegítés jótékony hatása kb. 15 percig őrizhető meg. Ennél hosszabb kényszerpihenő esetén mérsékelt nyújtóhatású és közepes intenzitású keringést és hőtermelést fokozó mozgásokra van szükség. A bemelegítés terhelésének ellenőrzésére, illetve optimalizálására, használjuk a Karvonen módszert, állapítsuk meg a pulzusszámban kifejezett optimális terhelési zónát, ehhez rendszeresen mérjünk munkapulzust. 2.2.7. Levezetés

A levezetés, olyan izmokat elernyesztő, mérsékelten nyújtó hatású, továbbá alacsony intenzitású futás, járásgyakorlatok, valamint légzőgyakorlatok, amelyek elősegítik az izmok regenerálódását, a keringési rendszer csillapítását, a terhelés hatására felhalmozott égéstermékek, salakanyagok kiürülését a szervezetből, beindítva a regenerációt, elősegítve a pihenési folyamatokat. A sportfoglalkozás ne érjen véget magas intenzitással, „pörgő” állapotban. Szükséges egy átmenet, az edzéshatás részét képező regenerációhoz. Bemelegítéssel az izomzat vérellátása 10-szeresére, maximális terhelésnél 18-szorosára növekszik. Ilyen paraméterekkel nem szabad abbahagyni egyetlen sportfoglalkozást sem. Ezért mindenképpen szükséges a szervezet működését mérsékelt működési szintre visszaállító, alacsony intenzitású tevékenység, a levezetés a tanóra, az edzés, vagy a rekreációs foglalkozás végén. Ez mérsékelt tempójú, ciklikus tevékenységet (kocogás – gyaloglás – séta), izomlazító gimnasztikát, nyújtó-ernyesztő hatású gyakorlatok, valamint légzőgyakorlatok végzését jelenti. Regenerációt beindító szerepe miatt sem szabad elhagyni az sportfoglalkozás végéről a levezetést. Edzés és rekreációs foglalkozás után ezt kövessék az edzést kiegészítő, a regenerálódást beindító, segítő eljárások (fürdő, szauna, masszázs).

2.3.

Bemelegítő gyakorlatok módszertani foglalkozás

időtartam: 1 tanóra

A 2.2. pontban leírt gyakorlatok helyes, precíz bemutatása, a bemelegítés tényleges levezetése megfelelő vezényszavak és útmutatások használatával. Előzetes egyeztetés alapján a gyakorlatokba beépítésre kerülnek és teljes elemzés tárgyát képezik a hibás végrehajtási metódusok is, amelyekre a vezénylő külön felhívja a figyelmet. A módszertani bemutatás különböző fázisaiban pulzusmérés történik és annak eredményét a vezénylő értékeli. A gyakorlatok végrehajtási idő-számvetése: 1. gyakorlatblokk. Mérsékelt nyújtó hatású gyakorlatok 2. gyakorlatblokk. Keringést fokozó, hőtermelő gyakorlatok 3. gyakorlatblokk. Fő nyújtó hatású gyakorlatok 4. gyakorlatblokk. Speciális keringést fokozó gyakorlatok 5. gyakorlatblokk. Erősítő hatású gyakorlatok Általános értékelés, összegzés Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

7 perc 7 perc 7 perc 7 perc 7 perc 10 perc

8

2.4.

Egy „tipizált”, általános sportfoglalkozás levezetése 2.4.1.

Időkeret 50 perc. (Bemelegítés 12 perc, fő rész 30 perc, levezetés 8 perc)

2.4.2.

Megfelelő felszerelés meglétének ellenőrzésének metodikája

2.4.3.

A résztvevők egészségi állapotának ellenőrzése (betegen sérülten nem lehet a foglalkozáson részt venni)

2.4.4.

Bemelegítés: sportági sajátosságokat is tükröző, ismétlődő jellegű, minden edzés-versenyzés egységben megjelenő előkészítő alaptevékenység. Cél Izületi mozgékonyság növelése, Az izületeket körbefogó izmok hőmérsékletének helyi emelése, Izmok vérellátásának fokozása, A testhőmérséklet ideális szintet megközelítő emelése Az egyéni általános koordinációs szint fokozása, javítása A pulzusszám-, a keringési kapacitás további növelése, a testhőmérséklet további emelése Elsősorban a törzsizmok tónusba hozása a fő rész várható összetett terhelésének teljesítéséhez, a sérülésmentesség előkészítéseként

2.4.5.

tartalom Izületek módszeres és egyenkénti bejáratása, átmozgatása Ciklikus jellegű futó, szökdelő, kombinált szerkezetű gyakorlatok Általános és speciális gimnasztika Vegyes jellegű ciklikus és aciklikus mozgások alkalmazása Általános törzs-, kar-, lábizom erősítés egyszerű gyakorlatokkal

Megjegyzés Fejtől lefelé, vagy bokától felfelé haladva izületről-izületre áttérő hajlítások, nyújtások, feszítések A különböző irányú természetes futásokat kövessék, helyben és mozgásban végrehajtott összetett kombinált futó-ugró-szökdelő gyakorlatok. A nagy izületi egységek izolált és összetett gyakorlatokkal történő átdolgozása Az előzőleg végzett általános és speciális gimnasztikai elemek futó-, ugró-, szökdelő feladatokba építése Minél hosszabb végtagokkal rendelkezik valaki, annál alaposabb és minden irányú törzserősítést kell végezni.

Főrész: új edzettségi cél-állapotot létrehozó, módszeresen megtervezett képzési feladattal bíró edzésszerkezeti egység. Cél: A foglakozáson résztvevő kondícionális képességeinek fejlesztése Tartalom: Általános célú kondícionális programok végzése

2.4.6.

Befejező, levezető rész: Átvezetés a szervezet izgatott, erős pszichés koncentrációt mutató állapotából egy pozitív érzést erősítő hangulatba 2.4.6.1. Az elvégzett edzésmunka értékelése 2.4.6.2. Visszacsatolás

 

Volt-e sérülés A résztvevők véleményének kikérése a foglalkozás minőségéről


9

Cél A sportfoglalkozás fizikai terhelésének oldása Az anaerob terhelési szakaszokban felszaporodott tejsav, lebontásának gyorsítása, a szervezet megemelkedett hőmérsékletének lassú csökkentése Az erős és hosszan tartó izomfeszülések okozta izomrövidülések nyugalmi izomhosszra visszaállítása A foglalkozáson tanultak összefoglalása

Tartalom Sport jellegű játékok

Megjegyzés

Levezető futás

Nyújtás, lazítás Megbeszélés, elemzés

2.5. Sportsérülések megelőzésének lehetőségei

A sokféle sérülés és rizikótényező miatt a prevenciónak komplexnek kell lennie. Nyilvánvalóan olyan módszerre van szükség, amely könnyen alkalmazható minden szinten. A specifikus sérülésekkel (bokaficam, súlyos térdsérülés, combhajlító izomhúzódás) megelőzésével foglalkozó, a tárgykört érintő és ismert tudományos vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a sérülésszám szignifikánsan csökkenthető a prevenció eszközével. A tudományos bizonyítékok ellenére elmondhatjuk, hogy a fenti módszerek nem képezik az úgynevezett edzésmunka részét. Nyilvánvalóan hatalmas különbségek lehetségesek egyének között, edzés körülmények és anyagi lehetőségek között, és általában adottságok tekintetében is. A végső cél azonban azonos; prevenciós módszerek képezzék a sportfoglalkozás részét. 2.5.1.

A prevenciónak epidemilógiai vizsgálatokon kell alapulnia. Van Mechelen és munkatársai azt javasolják, hogy a prevenció a következő lépések szerint történjék:

2.5.1.1. A sérülés problematikájának meghatározása, kockázatbecslés 2.5.1.2. A lehetséges rizikó faktorok és mechanizmusok meghatározása, rizikóbecslés. 2.5.1.3. Megelőző intézkedések bevezetése, melyek valószínűsíthetően csökkentik a

bekövetkező sérülések kockázatát, súlyosságát, kockázatcsökkentés. sérülések kiértékelése, a prevenció hatásosságának a megállapítása, újraértékelés

2.5.1.4. A

2.5.2.

A sérülés mechanizmusok A sérülés mechanizmusoknak és a sérülésben szerepet játszó rizikótényezők meghatározása összetett feladat, mivel általában a sérülés több hatás eredője, ezért a legtöbb sérülés multifaktoriális. Másrészt a legtöbb rizikófaktor nem társítható egy sérüléstípushoz

2.5.3.

A prevenciós intézkedések A prevenciós intézkedéseknek a 2.5.1.2. pontban meghatározott etiológiai faktorokon és megismert sérülés mechanizmusokon kell alapulniuk. Mivel számos rizikótényező ismert, és ezekre különbözőképpen tudunk hatni ezért jelentős a sportfoglalkozást levezető személy egyéni felelőssége. A rizikófaktorok közül fontos például megemlíteni az ízületlazaságot - beleértve a patológiás szalaglazaságot és izommerevséget, a mechanikai és funkcionális ízület instabilitást -, korábbi sérülést illetve az elégtelen rehabilitációt, extrinsic faktorok közül a nem megfelelő, túlzott


10

terhelést, a nem megfelelő felszerelést, pálya állapotot vagy a szabálytalan játékot, ezek mind-mind, más-más sérüléshez vezethetnek.

2.6. Elsősegély-nyújtási ismeretek (kiemelt blokk 4 tanóra időtartamban)

2.6.1. A foglalkozási blokk célja, jellege

Évente Európában 700 ezer ember hal meg hirtelen szívhalál miatt, hazánkban 70 ezer ember hal meg, gyakorlatilag 10 percenként egy. A szervezett sport felméréseken, illetve szervezett sport foglalkozásokon szembesülhet az állomány olyan helyzetekkel ahol valakinek az egészségügyi ellátása válik szükségessé. Az időben megkezdett BLS jelentősen javítja az életben maradás esélyeit. A tanfolyam során a képzés célja az elsődleges életveszély felismerése, valamint klinikai halál esetén a BLS végrehajtása, és az AED használata, továbbá stabil oldalfekvés kialakítása. A képzésben résztvevő személyi állomány ismerje meg: az életveszély tüneteit, a klinikai, biológiai halál fogalmát, a BLS alapfogalmait, az AED használat szabályait, veszélyeit. A stabil oldalfekvés kivitelezését, illetve kizáró okait. Elsősegélynyújtás kötelezettségének jogszabályi hátterét. A BLS AED tanfolyam a sport tiszteknek lehetőséget ad arra, hogy a szervezett sportfoglalkozásokon, sportfelmérőkön, a végrehajtásra kijelölt állomány biztonságát növeljék. Fontos kiemelni, hogy a képzési program elkészítése során alapvető cél volt, hogy az oktatandó eszközök, technikák egyike se igényeljen egészségügyi előképzettséget, használatuk a kiképzettek számára jogszerű és biztonságos legyen. 2.6.2. A foglalkozás oktatója

A képzést a Resustitácios Társaság által kiképzett BLS instruktor, az ORFK RSZKK munkatársa végzi. 2.6.3. A foglalkozáshoz szükséges tansegédlet

A szaktanfolyam tansegédlete az RSZKK által létrehozott, képekkel ellátott „BLS AED útmutató” című jegyzet, mely a vizsgára történő felkészülés során nem helyettesíti a képzésen történő önálló jegyzetelést. 2.6.4. Vizsgarendszer

A foglalkozás elméleti és gyakorlati vizsgával zárul. A vizsgáztatást az RSZKK BLS instruktora végzi. A tanfolyamot sikeresen elvégző állomány, az ORFK RSZKK által kiáltott BLS AED provider igazolást kap. 2.6.5. Eszközigény

A képzés során szükséges eszközöket az RSZKK bocsátja az állomány részére: Ambu trainer, valamint Schiller AED tréner, BLS-AED útmutató. 2.6.5. A foglalkozási blokk tematikája 2.6.5.1. Jogszabályi háttér



A tevékenység végzése során felmerülhető betegjogok.



A segítségnyújtási kötelezettség. Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

11



A mentést szabályozó Kormányrendelet alapvetései.

2.6.5.2. A helyszín



A helyszín veszélyei.



Emberi veszélyforrások, környezeti veszélyforrások.



Védőfelszerelések.



Intézkedéstaktikai és segélynyújtási prioritások.

2.6.5.3. Kommunikáció



Segélyhívás



Kommunikáció a beteggel.

2.6.5.4. Sérültvizsgálat



A légút anatómiája.



Légzésvizsgálat.



Légútbiztosítás.



Légúti idegentest.



A tudati szintek és vizsgálatuk.



Sportsérülések 

Rándulás



Ficam



Zúzódás



Izomsérülések



Ellátás

2.6.5.5. Alapszintű újraélesztés (Basic Life Support, BLS.)



Biztonságos körülmények, a beteg megközelítése



Eszméletvizsgálat



Segítség hívása



Légút felszabadítás



Légzés vizsgálata



Segélyhívás



Mellkasi kompressziók Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

12



Mesterséges lélegeztetés

2.6.5.6. AED használata





AED használata 

Az AED készülék üzembehelyezése



Analízis



Defibrillálás

AED használatával kapcsolatos szabályok 

Tapasz (nitrát)



Szőrős mellkas



Ékszer



Nedves bőr



Pacemaker

2.6.5.7. A segítségnyújtó, valamint a szemtanuk biztonsága 2.6.5.8. Gyermek újraélesztése 2.6.5.6. Stabil oldalfekvés 2.6.5.7. Gyakorlat

 Légzés vizsgálata. Tudatvizsgálat.

Eschmark-műfogás. Légútvédelem. Heimlich-műfogás.

 Újraélesztés gyakorlat reanimációs fantommal. Mellkaskompresszió, befúvásos lélegeztetés. Egyedüli, páros és csoportos végrehajtás. Félautomata defibrillátor használata.  Stabil oldalfekvés kialakítása

Készítették: Győri László rendőr százados, Hortobágyi Gábor rendőr alezredes, Gáspár Attila rendőr alezredes (a teljes 2.6. kiemelt blokk). Lektorálta és szerkesztette:

Dr. (PhD) Tájok Péter rendőr alezredes rendőrségi főtanácsos

Sportszervezési és Pszichológiai Osztály vezetője Képzési program a sportfoglalkozásokat vezető személyek részére

13


ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központ

Recommend Documents