Óravázlatok: Petőfi Sándor költészete Készítette: Cseh Noémi 1. Az óra témája: Petőfi Sándor pályája Az óra cél- és feladatrendszere: A tanulók érdeklődésének felkeltése, a költőről való előzetes ismereteik mélyítése. Az óra didaktikai feladatai: Motiválás és aktivizálás. A tanulók idézzék föl eddigi ismereteiket és váljanak nyitottá újak megszerzésére. Tantárgyi kapcsolatok: Történelem, képzőművészet. Felhasznált források: A költő életrajza, képek, idézetek. Idő (perc) 1-3 4-16
17-32
Szakasz Órakezdő intézkedések Bevezetés
Előzetes ismeretek feltárása, rendszerezése
Didaktikai cél
Tanári tevékenység
Tanulói tevékenység (várt válaszok)
A hiányzók beírása a naplóba.
Eszközök
Szervezési mód
E-napló.
A téma kijelölése, tanulók aktivizálása
→ A mai naptól Petőfivel fogunk foglalkozni. A múlt órán kértem, hogy hozzatok egy tárgyat, képet, vagy idézetet, ami nektek hozzá kapcsolódik.
→ A diákok bemutatják a hozott anyagot.
Fokozatosság, rendszerezés
→ Ezeken kívül mi jut eszetekbe róla?
→ Címszavakban elmondhatnak mindent, amit a felírtakon kívül a költőről tudnak.
Tábla, színes filcek.
Rövid tanulói bemutatók. → A hozott anyagot a tábla szélére egymás alá írjuk. Tanári kérdések, tanulói válaszok. → Fogalomtérkép a táblán. Petőfi a középpont, a diákok válaszait különböző csoportba lehet szervezni (pl. családi élet,
1
33-43
Előzetes ismeretek kiegészítése
Szemléletesség, → Láthatjátok, több nagy rendszerezés csoportot különítettünk el Petőfihez kapcsolódóan. Most képeket fogok vetíteni. Találjátok ki, kit vagy mit ábrázolnak a képek, és próbáljátok meg beilleszteni a csoportokba! Választásotokat indokoljátok!
→ A tanulók jelentkezhetnek a megfejtés elmondásáért és indoklásáért. A legtöbbet kitalálók órai munka pluszt kaphatnak. 1
44-45
Összefoglalás, az óra lezárása
Követelmények → Láthatjátok, milyen sok tisztázása oldalról közelíthetünk a költőhöz. A következő órától költészetének sajátosságairól, tematikájáról fogunk beszélni. → A felelőt Petőfi pályájáról fogom kérdezni, az órai anyag kiegészítése képpen olvassátok el a tankönyv ide tartozó részeit! (Tk. 100-101) → Szorgalmi feladat: a Tk. 100. oldalán található kérdésre válaszolni 3-5 összefüggő mondatban.
→ A tanulók fölírják a házi feladatot.
Az órai munkán végzett aktivitást rendszeresen jutalmazom. Három plusz egy naplóba bekerülő ötöst ér.
Számítógép, projektor, ppt.
költészet, politika stb.). A tábla szélére írt dolgok más színnel bekerülhetnek a gondolattérképbe. Tanári kérdések, tanulói válaszok. →Képek vetítése egymás után. → (A diasort később a tanulók is megkapják, a megfejtésekkel együtt.)
8 perc
Fakultatív blokk (Ez a rendszerezés akár a témazáró előtti összefoglaló órára is betehető, akkor a tanulók még könnyebben tudnak válaszolni.)
Rendszerezés
→ Kezdjétek el olvasni A helység kalapácsát! Petőfi költészetének csoportokra való fölosztása a későbbi haladási terv szerint. → Műnemek szerinti csoportosítás: Milyen műnemekről beszélhetünk? Mondjatok különböző műnemekhez tartozó Petőfi-alkotásokat. → Témák szerinti csoportosítás: Milyen témákban alkotott? A tanulói válaszok kiegészítése.
→ Líra pl.: Nemzeti dal, epika pl.: János vitéz, dráma (tanári kiegészítés: Tigris és hiéna). → Szerelmi, családi, táj-, népies, hazafias költészet. (Tanári kiegészítés: ars poeticák, én-líra.)
Projektor
Tanári kérdések, tanulói válaszok, majd a válaszokat rendszerező két dia kivetítése.
2. Az óra témája: Petőfi népies költészetének újító jellege Az óra cél- és feladatrendszere: Ismeretek szerzése, mélyítése Az óra didaktikai feladatai: Fokozatosság és rendszeresség. A tanulók korábbi tanulmányaik során már megismerkedtek Petőfi népies költészetével. Ezeket az ismereteket bővítjük és helyezzük új megvilágításba. Tantárgyi kapcsolatok: Népművészet Idő (perc)
Szakasz
1-3
Órakezdő intézkedések. Számonkérés
4-10
Didaktikai cél
Tanári tevékenység Hiányzók beírása a naplóba.
Visszacsatolás A felelő(k) kiválasztása, a téma és kijelölése, szükség esetén segítő kérdések megerősítés adása.
Tanulói tevékenység (várt válaszok) Szorgalmi feladatok beadása. A felelő röviden beszámol az előző óra alapján a költő életpályájának
Eszközök
Szervezési mód
E-napló. Tanulói beszámoló.
11-19
Ismétlés
Rendszerezés, kapcsolatok létesítése
→ Ma Petőfi népies költészetéről fogunk beszélni. Mit gondoltok, mit nevezünk népies költészetnek? → Mik a népdalok általános jellemzői? → Hogyan kapcsolódik ez a romantika fogalmához és a korábban tanult romantikus költőkhöz?
20-28
Műértelmezés
Érthetőség, a tanultak alkalmazása
A Megy a juhász a szamáron című vers felolvasása (Szgy. 143.) és rövid elemzése az előbb tárgyalt szempontok szerint
fontosabb állomásairól. Már tanultak felidézése: → Petőfi a nép fia, egyes versei népdalokhoz hasonlíthatók. → Egyszerűek, ütemhangsúlyos verselésűek, témájuk gyakran a szerelem, a hétköznapok, a bujdosás stb. Egy ismert népdal fölidézése. → A romantika kora fontosnak tartotta a népköltészetet. Kutatta, és utánozni is próbálta. A tanulók válaszolnak a tanári kérdésekre, összehasonlítják a vers jellemzőit az előzetesen felírt népköltészeti jellemzőkkel.
Tábla, filc.
Tanári kérdések, tanulói válaszok. → A válaszok rögzítése a táblán.
Szöveggyűjt Tanári kérdések, emény, tanulói válaszok. tábla, filc. Az elemzés szempontjaiból táblázat készítése, mely több vers elemzésére alkalmas.
8 perc Fakultatív feladat, kitekintés
29-39
Műértelmezés
40-43
Összefoglalás
44-45
Az óra lezárása, házi feladat megbeszélése
3.
Motiválás
→ Ha ma kellene ugyanezzel a mondanivalóval írni egy verset, mit változtatnátok meg benne? → Lackfi János: Megy Béla bá trabanton című versének bemutatása
Tartósság, tanultak alkalmazása
→ Párosával válasszatok ki a szöveggyűjteményből (140-143.) egy másik verset, amire illenek Petőfi népies költészetének jellemzői. Beszéljétek meg egymással az elemzés lehetséges szempontjait, és írjátok a füzetbe. Erre kaptok 5 percet. A pármunka alatt a tanár körbejár és segít, ha kérik. → Ellenőrzés.
A következő témára való fölkészülés, folytonosság biztosítása.
→ Mint mondhatunk el összefoglalás képpen Petőfi népies költészetéről? → Rövid összefoglaló szöveg kivetítése projektorral → A következő két órán A helység kalapácsával fogunk foglalkozni, olvasmánydolgozat helyett otthon kell kitöltenetek egy feladatlapot a redmenta.hu oldalon (direktcím: Varga 11b). Erről a tudnivalókat a Facebookcsoportba fogom föltenni. A sikeres kitöltéshez el kell olvasnotok a művet!
→ Cseréljük le a következőket: juhász, szamár, legény, gyepes, hanton, nyája, babája → A tanulók párban dolgoznak. → Ha a diákok készen vannak, 2-3 pár munkájának eredménye fölkerül a táblára, a táblázatba. A többiek kiegészíthetik társaik megfigyelését. → Először a tanulók foglalnak össze. A házi feladat fölírása.
Szöveggyűjt Pármunka. emény, füzet, tábla, filc.
Tanári kérdések, tanulói válaszok / frontális munka Füzet.
Tanári utasítás.
Az óra témája: A helység kalapácsa Az óra cél- és feladatrendszere: Ismerkedés az eposzparódiával, stílusparódiával az eposzról tanultakra támaszkodva. Az óra didaktikai feladatai: Tudományosság, motiválás Felhasznált források: Irodalom 10/II. (Pethőné Nagy Csilla) Idő (perc) 1-3 4-15
Szakasz Órakezdő intézkedések. A házi feladat ellenőrzése
Didaktikai cél
Tanári tevékenység
Tanulói tevékenység (várt válaszok)
Hiányzók beírása a naplóba. Saját hibák javítása
16-19
Ismétlés: eposzi kellékek összegyűjtése
A már tanultak fölidézése, megerősítése; fokozatosság.
20-35
Eposzi kellékek
A már tanultak fölhasználása.
→ A Redmentán kitöltött feladatlap kérdéseit fogjuk most megbeszélni. (Aki nem csinálta meg, minden választ írjon a füzetébe!) A tanár egyenként fölteszi a feladatlap kérdéseit, ha valami nem volt világos, azt részletesen is megbeszélik. → A megbeszélés közben a tanár fölírja a táblára a mű cselekményívét. → A helység kalapácsa eposzparódia. Az eposzról már több ízben tanultunk. Most párban dolgozva gyűjtsétek össze az eposzi kellékeket, melyek fontos jellemzői ennek a műfajnak. Kaptok rá két percet. → Ha készen vagytok, mondjátok meg, melyek azok az eposzi
Eszközök
Szervezési mód
E-napló. → A tanulók válaszolnak a föltett kérdésekre, ezzel összefoglalják a cselekményt.
Tábla, filc.
Tanári kérdések, tanulói válaszok.
→ A tanulók a füzetbe dolgoznak
Füzet.
Pármunka.
→ In medias res, deus ex machina
Tábla, füzet, a mű szövege.
→ Az eposzi kellékek fölírása táblán lévő
vizsgálata a műben.
36-43
Ellenőrzés.
Az elvégzett munka megosztása.
44-45
Lezárás, házi feladat kiosztása.
Folytonosság biztosítása.
kellékek, amelyek a táblán lévő cselekményívben fölfedezhetők? → Melyek azok, amik nincsenek fönn a táblán, de a műben szerepelnek? → Keressetek ezekre példát a szövegből. Párban dolgozzatok! Erre kaptok 8 percet. Ezalatt a tanár körbejár és segít. A tanár felír egy-két példát a többi eposzi kellékhez is.
→ invokáció, propozíció, epitethon ornans, eposzi hasonlat, enumeráció → Idézetek keresése az eposzi kellékek második csoportjához. A diákok megosztják, amit találtak a szövegben, és pótolják, ha valami hiányzik.
→ Láthatjátok, hogy az eposzi kellékeket megtalálhatjuk, de mégis mások, mint egy eposzban, nem fennköltek, hanem inkább nevetségesek. Házi feladatként mindenki keressen öt idézetet a műből, ami szerinte a legnevetségesebb, és próbálja meg megfogalmazni, hogy miért. Az eredményeket összehasonlítjuk az órán.
→ Házi feladat fölírása.
4. Az óra témája: A helység kalapácsa Az óra cél- és feladatrendszere: A tanultak elmélyítése, megjelenítése állóképekben. Az óra didaktikai feladatai: A tanulók kifejező képességének fejlesztése. Szemléltetés. Tantárgyi kapcsolatok: Drámajáték.
cselekménypontokhoz párosítva. → A maradék egy külön oszlopba kerül a tábla bal szélére.
Füzet.
→ A példákat a tábla bal oldalán lévőkhöz társítjuk, és ha lehet, helyüket a cselekményívben is jelezzük. Tanári utasítás.
Idő (perc) 1-3 4-20
Szakasz Órakezdő intézkedések. A házi feladat ellenőrzése.
21-23
A következő feladat előkészítése.
24-34
Felkészülés a drámajátékra.
Didaktikai cél
Tanári tevékenység
Tanulói tevékenység (várt válaszok)
Hiányzók beírása a naplóba. Visszacsatolás.
Eszközök
Szervezési mód
E-napló.
→ A tanár a táblán rendszerezi az eredményeket. Egy oszlopba írja a nevetségesség lehetséges okait, és ezekhez társítja az idézeteket. Esetleg kiegészíti az okok listáját. → A fölírt okokat tehát nevezhetjük az irónia forrásainak, melyek segítségével a szerző deformálja az eposz műfaját. Mi lehet ezzel a célja? Véleményalkotás. → A fölírtakból válasszatok ki hatot, ami szerintetek a legviccesebb.
→ A tanulók megfogalmazzák, miért tartják nevetségesnek a kiválasztott idézeteket. → Nevetséges hatás elérése, az eposz műfajának lealacsonyítása, népies beszédmód kifigurázása stb. Az osztály közösen dönt.
Tábla, filc.
Tanári kérdések, tanulói válaszok.
Tábla, filc.
Kreativitás fejlesztése, nyelvi formák képibe való áthelyezése.
A tanulók csapatokat alkotnak és megbeszélik az állóképet, kiosztják a szerepeket.
Az állóképhez bármilyen segédeszköz felhasználható.
A tanár aláhúzza az osztály által választott elemeket. Csoportmunka.
→ Alkossatok hat csapatot, minden csapat, kap egy idézetet, amit állóképben be kell majd mutatnia! A többieknek pedig ki kell találniuk, melyik idézetről van szó! Mindenkinek szerepelnie kell! A tanár minden csapatnak kijelöl egy idézetet (vagy a csapat húz).
35-44
Ellenőrzés, bemutatás.
A munka megosztása, önkifejezés fejlesztése.
45
Az óra lezárása
Feladatok kijelölése
→ A felkészülés közben a tanár körbejár és segít. A tanár koordinálja az állóképek bemutatását. (Ha mindenki hozzájárul, az állóképekről lehet egy-egy fényképet készíteni (belső használatra), a képekből pedig egy diasort, minden képet a hozzá tartozó idézettel ellátva.) → A következő órán A helység kalapácsából kérdezem a felelőt. → Mindenki hozzon egy olyan tájképet, amiről szerinte érdemes/lehet verset írni!
A tanulók csoportonként bemutatják az állóképeket. A többiek kitalálják az idézeteket. Házi feladat fölírása.
Füzet.
Tanári utasítás.
