MAIT: Cseh Károly honlapja

MAIT: Cseh Károly honlapja

Page 1 of 6

Tartalom Eddig megjelent kötetek Ajánlás A Bibliás föld c. kötet Fehér üzenet Távol Betlehem Mennybolt és hajlék Utószó - Pályakép A MAIT egyesület honlapja

© Cseh Károly 2003 © MAIT 2001

Válogatott versek és műfordítások 1992 - 2001

Cseh Károly eddig megjelent kötetei

Borostyánkő és kaszaélek - KELET Könyvek, Miskolc 1989 Aranyháló - Új Bekezdés Kiadó, Miskolc 1992 Téltakarító - Gyermekversek - RÍM Kiadó, Nyíregyháza 1993 Ketten a kertben - KELET Könyvek, Miskolc 1995 Bibliás föld - Válogatott versek és műfordítások 1992 - 2001 - Gonda Könyvkiadó 2003

Fordításkötetek

Csuvas szó - Bródy Sándor Megyei Könyvtár, Eger 1985 Mihail Szeszpel: Az ínség zsoltárai - Bródy Sándor Megyei Könyvtár, Eger 1989 Kihunyó augusztus - Török, tatár, csuvas költők versei - Barbaricum Könyvműhely, Karcag 1996 Grazinu tau laika - Visszaadok mindent, idő - Indra Kiadó, Utena 2002

http://www.freeweb.hu/mait2001/tiszteletbeli/cseh/index.html

2008.01.18.


Page 2 of 6

Vissza a kezdőlapra.

Ajánlás Cseh Károly par excellence költő. Azok közül való, akiknek költői világképe az elmúlt évtizedek során beérett, letisztult, mint a jóféle bor, s jól megkülönböztethető, eredeti hangot, hangvételt revelál. Mondandóiban gazdag, sokrétű témavilágot alakított ki magának s remekbe - készített műfordításokon is edzett formakultúrája révén élénk visszhangot váltott ki értő kritikusai, olvasói körében. Erőssége a költői képek, metaforák szuggesztív megfogalmazása. Képeinek gazdag asszociációs holdudvara sugárzóan tölti be fényével verseit és élményés hangulatelevenítő hatását az olvasóban. Képei sohasem elmaszatoltak, ködösek, a költői logika pántjai szorosan tartják őket. Jellemzőként egy strófa ízelítőül: "Hegyek közti harang kottázgat / Harmatcseppeket a tájra, / S lemenő nappal zendül fel / a tücsök ezüst orgonája." Tömörségre, plaszticitásra törekvő haikuiban élvezhetjük talán leginkább hangvétele finomságát, impressziói rezdülékenységét. Szerelmes verseinek gyöngédségét külön is hangsúlyoznám, Versformáló technikája nagyfokú tudatossággal, mívességgel párosul. Cseh Károly poézisei kitéphetetlen gyökerekkel kötődnek költészetünk tradícióihoz, ami nem zárja ki verseinek újszerűségét. A költészet (ezalatt a magáéhoz-hasonlított világlíra alkotásait is értem) tradicionális toposzait saját költői leleményével öltözteti változatos, új formákba, ritmusokba. Kerék Imre Vissza a kezdőlapra.

Utószó - Pályakép


2008.01.18.


Page 3 of 6

"Kikerics-kéken hajlik rá a menny." Egy ötvenéves kortárs költő lírájának és versfordításainak kötetéhez utószóként pályaképet publikáló irodalomtörténész feladata elsősorban az értelmezés lehet, és csak másodsorban gondolhat az értékelésre, és főképpen a méltatásra, amelyhez valóban távlatra van szükség. Cseh Károly költő és műfordító, 1952. december 6-án született Borsodgeszten; ott ahol észak felől mindig dereng a Bükk delejes kékje, ahol "aranykori" önfeledtséggel élte gyerekkorát, ihlető emlékképekben őrzi "a csikókori vágták nyomát". Az általános iskola alsó tagozatát szülőfalujában végezte. Lelkes szavakkal vall arról, hogy a szavak igézete már írni-olvasni tudása előtt megragadta. Őszi-téli estéken képzeletkigyújtó meséket hallgatott, versek zenéje, a rímek csilingelése, főképpen a Petőfi-versek jelentettek élményt a számára. Kilenc évesen már verset farigcsál, egy tavaszköszöntőre máig visszaemlékezik. Megragadta a fák hegyén feszengő rügy, a hó alól előderengő fű, a képzeletben előrevetített éledő kerti világ, a madárcsicsergés, fecskeszárnysuhogás. Szárnyas-csapongó fantáziával tűnt ki társai közül. A felső tagozatot a szomszédos Vattán járta ki. "Nagy-havazású decemberben" született, legkorábbi élményei a fényhez és a hóhoz kötődnek, élénken emlékszik a holdsütötte régi falusi házfalakra, ">>tavaszi ezüst csipogású ereszcsepegésekre<<, a temetődomb tetején virágzó, csillárszerű gesztenyefára (szinte fehér éjszaka volt körötte májusban!), aratás utáni tarló >>földi verőfényére<<, sugaras gyümölcsökkel, fürtökkel harangozó őszökre -, hogy aztán borongó télidő után legendásan világítani kezdjen újra a hó..." Ilyen "világító gyökerekből" ered, táplálkozik és terem Cseh Károly költészete. Egykoron a borsodgeszti boltban az élelmiszerek mellett könyveket is lehetett vásárolni, főképpen a 3 Ft-os Olcsó Könyvek sorozatból... Közben kisdiákként a Temetőközön játszott háborúsdit, majd pedig a szülőfalujától öt kilométerre lévő vattai kastélyparkban, miközben a nagyvilágban dúlt a "békcharc" - az "El a kezekkel Kubától", "El a kezekkel Vietnamtól!" jegyében. 1967 őszén került gimnáziumba, a "rózsálló" kisvárosba, Mezőkövesdre. "Kövesdi" gimnazista voltának előjátéka is volt, hogy általános iskolásként többször is sikerrel szerepelt itt nyelvi vetélkedőkön és szavalóversenyeken. Korjellemző, hogy a Szent László Gimnázium feliratából vakolat alá bújtatták a jelzőt, és sorszámmal jelölték a magyarok lovagkirályát. Ezt az időszakot így jellemzi: "a (bol/si)városiasodás kora volt az, meg már lengedeztek az új ga(rá) zdasági mechanizmus előszelei is." (In: Laczkó András: írók és iskolák II. Nap Alapítvány, 2002. 94-95.) Dr. Lukács Gáspár, dr. Csendes András, dr. Vinkovits Sándor, Szép József, Móczár Sándor tanár urakra egyaránt szeretettel emlékezik vissza. "Szellemi jelzőfényeket, bójákat" jelentettek számára. Cseh itt tanulta meg egy életre útravalóul Goethe szavait: "Nur ist wer froh, der geben mag", vagyis jókedvet is csak az tud adni, aki maga is vidám. A főiskolai továbbtanulásra az alapozást "a korán ellobbant életű Móritz Miklósnak köszönheti", akivel egészen annak haláláig barátságot tartott. Radnótiból jelesre írta az érettségi dolgozatát, majd az egri főiskolán, dr. Lisztóczky László vezetésével a szakdolgozatát is. Kilenc éves korától ír verset. Gimnazistaként ismerkedett meg a versfordítással. Cseh Károly Hegytetőn című versét Kiss Gyula 1970-ben - 33 évvel ezelőtt - közölte, az általa szerkesztett Matyóföldben, ezzel indítva el őt a költői pályán. Ezt követően sorjáztak a publikációk, az ifjú versíró ezüstérmes lett a Sárospataki Országos Diáknapokon. 1971-től folyamatosan közölte verseit a Matyóföld, díjat nyert a Napjaink verspályázatán. A miskolci irodalmi folyóiratot akkortájt olyan írók és költők szerkesztették, mint Gulyás Mihály,


2008.01.18.


Page 4 of 6

majd pedig Papp Lajos, Serfőző Simon és Kalász László. Visszatekintve nem kis nosztalgiával állapítja meg Cseh Károly: "akkor még a szerkesztőségben is volt irodalmi élet". 1989-től jelennek meg önálló kötetei: Borostyánkő és kaszaélek (versek, 1989); Aranyháló (versek, 1992); Téltakarító (gyermekversek, 1993); Csuvas szó (versfordítások, 1985); Mihail Szeszpel: Az ínség zsoltárai (versfordítások, 1989); Ketten a kertben (versek, 1995); Kihunyó augusztus (versek, 1996). Érettségi után egy évig képesítés nélkül tanított szülőfaluja szomszédságában lévő, a Gárdonyiról és Veres Péterről is nevezetes Sályban. Majd két évre berukkoltatták "spártai tanfolyamra" a Néphadsereghez. Két évig, 1973 októberétől 1975 októberéig volt Zalaegerszegen katona: "Jégreccsenésű parancsszavakat, surranócsikorgású napok élményét, zord ihletét hoztam onnan magammal és két kilónyi verset. Nagyobb részüket (...) őrség alatt írtam: fejben vagy éppen a zubbonyzsebben lapuló noteszben, ha ez nem volt nálam, akkor olykor ceruzacsonkkal egy-egy sort az őrbódé falára, melyet aztán váltáskor eltüntettem, elmaszatoltam" - írja élményeiről. Katonakori "zord ihletből" született az 1976-os keltezésű, vallomásos jellegű számadás-verse: a Hószobraim. Azt is bizonyítja, hogy a fiatal költőjelölt képi megfigyelésekre mennyire fogékony. Alapélménye: az őrségben hajnalra az őrálló katonából "hószobrot" formázott az éjszaka. A fehérség befedte út felett azonban mindig maradt egy sugárnyi virradat, amikor rügyeket nyitott a hó a hitet véreztető fagyban, és ekkor lélekben győzött az élniakarás, és megfogalmazódott a költői öndefiníció: "maradtam, mi voltam: tűzlobbanás január-távlatokban". A verselő ifjú ekkor fejlesztette ki magában a verssorok, képek hosszú időre, évekre szóló megőrzésének sajátos módját. "A druidák őrizhették így tudásukat hajdan" -vallja katonakori írói módszeréről. Szigorú, tömör versek jöttek így létre: "feszítve testem fegyverszíjak keresztjére, / menetelő tanúja vagyok a kínnak", "vashüllőkkel telt az éji garázs". Memoriterként őriz sorokat: "Valami más lett legbelül: / ragyog a nyári éjszaka / a szögesdrótok tüske-csillagaival". Cseh Károly 1979-ben szerzett magyar és orosz szakos diplomát az akkor "gyönyörű, ősmagyar nevű >>egri<< hősről, Ho Si Minhről elnevezett (szójátékos diáknyelvükön Hó Simon, Hosi Misi) tanárképző főiskolán." Máig szeretettel emlegetett professzora volt dr. Lőkös István, aki később debreceni egyetemi tanárként lett a Horvát Akadémia tagja, akitől a tollforgató diák a verstan fontosságát is megtanulta. Lisztóczky László szakdolgozat-vezető tanárként, majd pedig az egri Dsida Jenő Kör vezetőjeként adott bátorítást a pályakezdő költőnek. Bakos József nyelvész professzor úr röpke elemzéseket készített néhány, az egri sajtóban megjelent Cseh Károly versről, Szokolay Károly tanár úr pedig, aki a műfordítás rejtelmeiben volt kézvezetője, főképpen az angol és lengyel nyelvből készített számára nyersfordításokat. Cseh Károly és tollforgató diáktársainak alakját jókedvű diákcsínyek, baráti borozgatások legendái fonták körül. A tanárképző főiskolán nagyszerű hallgatókból kitűnő Németh László diákkör is működött a hetvenes évek közepén. A főiskolán bontogatta költői-írói tehetségét Cseh Károly mellett, prózában Káló Béla, lírában Hell (Nagy) István, Dobog Béla, Bányász (Halmai) István. (OTDK-n első helyet szerzett Sándor György, a későbbi pannonhalmi gimnáziumi tanár, aki a Tanu-ról, a Németh László-i minőségeszményről készített pályamunkájával... Albert Anikó személyében pedig olyan csinos lányt választottak titkárnak, aki elnyerte az ide látogató Czine Mihály tanár úr elismerését, és még Lőkös István kollégám is érdeklődött: "Hogyan lehetne belépni a diákkörbe?") Eger segített felnevelni az írókat és költőket, de a XX. század második felében (Kálnoky László, Utassy József, Oravecz Imre stb.), megtartani őket nem tudta. A város történelmi múltja, Tinódi, Dobó István,


2008.01.18.


Page 5 of 6

Balassi, Gárdonyi, Bródy, Remenyik, Kálnoky nemzettudatot építő öröksége, irodalmon túlmutató hagyatéka mégis szervesen beépült Cseh Károly költői világképébe, mindmáig helytállásra serkentő motivációként hat költői pályáján. Egerről máig ható érvénnyel vall a költő: "Kiteljesedésem Egerben kezdődött s azóta is hetente visszajárok, ha erőm és hitem fogy, egy-egy >>anteuszi érintésre.<<" Majdnem másfél évtizeden át Halmajon tanított. 1992-ben - Papp János, akkori polgármester hívására - családjával együtt Mezőkövesdre költözött. A polgármesteri hivatalban kapott állást, közművelődési irányítóként. Azóta a "rózsálló kisváros" töviseit is megtapasztalta, balul sikerült dolgokból, irigységből, lejáratásból, aknamunkából a színváltó "hivatalnak packázásai"ból neki is bőven jutott. Lemondva a köztisztviselői és főtanácsosi címről, feladatátcsoportosítással túlélésre a Közösségi Háznak nevezett művelődési házba került, itt kapott "politikai menedékjogot". 1973-tól alapító tagja a miskolci Kelet Irodalmi Alkotócsoportnak, majd pedig vezetőségi tagja lett, jelenleg pedig az alkotókör jogutódjának, a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület vezetője. Ezzel párhuzamosan - Utry Attilával, Csorba Piroskával, Fecske Csabával, Parázs Istvánnal, Szabó Bogár Imrével és másokkal együtt - a néhány évet megélt, Kapuk Előtt Irodalmi Körben is dolgozott, amelynek Varga Rudolf volt az első vezetője. Alapító és vezetőségi tagja a nyíregyházi Váci Mihály Körnek is. 1974-től versei jelentek meg a Napjainkban, Hevesi Szemlében, SzabolcsSzatmári Szemlében, a Heves Megyei Népújságban és az ÉszakMagyarországban. Az utóbbinak Látókör című kulturális rovatát öt éven át vezette, majd egy évig az Új Észak című lap Nyitány című rovatát szerkesztette. Más lapoknál is tevékenykedett: az Új Hírnök című hetilap Létlelet rovatánál. A Zizi magazin Sor(s)ok verses oldalát mintegy két éven át szerkesztette - Ződi Imre felelős szerkesztő felkérésére. Kritikákat is írt a Napjainkba, a Hevesi Szemlébe, VÁRhelybe, Hévízbe. Az északmagyarországi régióban élő költőkkel, írókkal és irodalomtörténészekkel számos interjút készített: Kiss Gyulával, Lőkös Istvánnal, Tusnády Lászlóval stb., amelyek rendszerint az Észak-Magyarországban jelentek meg, A Jászkunság füzet-sorozat Vadszonettek koszorúja (Szolnok, 1993.) című számában láttak napvilágot Cseh Károly Buharaj Ravil- fordításai. Vascipők évada című költeménye pedig a Versekben tündöklő Erdély című antológiában jelent meg. (Sepsiszentgyörgy, 1996. Castrum Kiadó.) Verseket, fordításokat közölt a Tiszatáj, Hitel, Kortárs, Forrás, Új Forrás, Palócföld, Jelenkor, Liget, Vigilia, Jászkunság, Somogy, Héviz, Magyar Élet, Délsziget, Confessio, Új Ember lapjain. A Kelet antológiákban, az És mégsem elégia, Nyílt levél, Negyedik üzenet erősítette az alkotókör növekvő művészi, esztétikai igényszintjét. Három hangon (1986) címen - Csorba Piroskával és Furmann Imrével -versantológiát adott közre. Negyedszázad alatt pályakezdőből Cseh Károly a régió szellemi életének ismert költőjévé, műfordítójává és szervezőjévé vált. Emlékezete az élet nehéz pillanataiban Halmajra is mindmáig visszajár. A természet egykor átélt, ma is eleven, lélegző élményeivel ébreszti el-elapadó ihletét. Számos verse őrzi a halmaji táj, természet, mező, kert, Hernád-part megkapó, festői és egyben levegőtávlatos zsánervilágának imaginista pillanatait, villanásait: Medárd, Kakukkszó, és jó pár más, utó-ihletésű vers: Téli meggyfa, Advent, Fehér vigília, Barkaág. Gondot fordít a színek emocionális jelentésére, a koloristák iskolájában egyre felsőbb osztályokba lép. Sok lapban, folyóiratban, antológiában publikált verseket, versfordításokat. 1995-ben költői pályakezdésének 25 éves évfordulóját a Ketten a kertben című, negyedik verskötetével ünnepelte. (Ez volt a negyedik, a két mű-fordításkötettel együtt


2008.01.18.


Page 6 of 6

pedig a hatodik könyve. A számmisztika önmagáért beszél: a 42 éves költő esztendeinek számképlete: "4 + 2", ennek összege 6, vagyis addigi köteteinek a száma.) Azóta újabb versfordításkötete is megjelent. Eddig összesen hét könyvben osztotta meg olvasóival kimondható és kimondhatatlan élményeit: Borostyánkő és kaszaélek (1989), Aranyháló (1992). Téltakarító (1993). Két műfordításkötete is megjelent: Csuvas szó (1985), Mihail Szeszpel: Az ínség zsoltárai (1989). Saját versei mellett versfordításokat is tartalmaz a Ketten a kertben (1995). Török, tatár és csuvas versek fordításkötete a Kihunyó augusztus (1996). Cseh Károlynak az írás elemi létszükséglet, a versírást az önmagával való találkozás esélyének, az élet kegyelmi ajándékának tartja, amelyet az emberek iránti kötődés izzít nemessé. Kivételes intenzitású szépségvágy élteti és ihleti. Zorduló jelenünkben számára a létrend megtartó hármas oszlopa: a szépség, igazság, jóság. A szépségben az élet értelmét látja. Vele kapcsolatban joggal idézzük a kalokagatíja görög eszményét és Keats híres öt szavát: "Beauty is truth, truth beauty" - Tóth Árpád fordításban: "A Szép: igaz s az Igaz: szép!" (Az utánérzések bozótosában Cseh Károly szépségimádata, szinte kultikus esztétizmusa távoli analógiaként juttatja eszünkbe a Szegény kisgyerek panaszait író Kosztolányit, a sokfele hatást, bizonytalanságot érlelő, de sok szempontból beszűkítő szépségkultuszt is.) Persze, Cseh Károly fanatikusán hiszi Dosztojevszkij reményhitét , "A szépség menti meg a világot". Tudjuk, ha a Szépség nem is mentheti meg a világot, mégis segíthet elviselhetővé tenni. Cseh Károly annak a szépségnek az elkötelezettje, amely a "Titkok titkával" tart rokonságot, amelyet nem csak a filoszok, de a filozófusok és esztéták sem tudnak érdemben értelmezni. Az emlékezet - munkálkodás - remény Arisztotelésztől Novalison át napjainkig ívelő hármas eszményét a szinte kultikus szépségtiszteletben őrzi. A kereszténységben ez a görög tradíciójú hármas ideál a gondviseléshez kötődve, új minőségben a hit - remény - szeretet triászává magasztosult, visszfénye Cseh Károly költészetében verbálisán kimondatlanul is jelen van. Az embert három tény jellemzi: ismer, akar és szeret. Az utóbbi teszi igazán emberhez méltóvá. Az ember legfőbb tulajdonsága, hogy szeretni tud! Szeretete egyetemes jelenség! A megbocsátás szeretet, nem csupán elfelejtés! Semmiféle gyűlölség nem nyerhet teret, semmiféle bosszúállás! Szent Pál korinthusiakhoz írt első levelének párját hiába keressük a görög, latin, hindu, kínai vagy más irodalomban! A hit tudássá válik... Ismerünk görög és római isteneket, istennőket, de Agapé és Karitász istennőt és istent hiába keresünk. Amit ma az ember keres, a kultúra lelke, a megértő szeretet, de ha előbb nem találunk rá az egyén, a magunk lelkére, akkor hiábavaló minden. Az ember szabad akarattal rendelkező és céltudatos lény, a világ összes létező lénye közöl egyetlen, aki tudatosan, önzetlenül képes szeretni. Tovább... Vissza a kezdőlapra.


2008.01.18.

MAIT: Cseh Károly honlapja

Recommend Documents