„Múzeumok Mindenkinek” program- Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése c. pályázat a 2009/2010-es tanév során a Németvölgyi Általános Iskola részvételével (TÁMOP 3.2.8/08/B/KMR)a Bajor Gizi Színészmúzeumban
Óravázlatok 5. osztály I. 2009. szeptember Népköltészet, népmese. Ismerkedés, bevezető játékok. 1. Bevezető játékok az ismerkedés jegyében Kacsintó- és tükörjátékok, „Légy része az egésznek!” - egymáshoz kapcsolódó néma állóképek, gyors helyzetfölismerés játékai. 2. Ráhangoló beszélgetés, feladatok, játékok a. „Mi a népmese? Miben különbözik pl. egy regénytől, novellától? Milyen népmeséket ismertek?” b. Párosítsátok az alábbi népmesei figurákat! (Árgyélus- Tündér Ilona, NyakiglábCsupaháj, öreg halász- aranyhal, Mátyás király- igazmondó juhász stb.) c. Készítsetek néma állóképeket egy kedvenc népmesétekből! Három egymással összefüggő kép legyen! 3. Néphagyományaink és a humor a. Tréfás mese- illetve ún. csujogató szövegeket osztok ki. Rövid fölkészülés után felolvassák ezeket a gyerekek.
b. Milyen ismeretlen szavakat találtok a szövegekben? Mi az a csujogató? (megbeszéljük)
c. A csujogatókat (külön a legényeknek külön a leányoknak) –egymással szembehelyezkedve csapatban gyakoroljuk. (ezek szövegét lásd mellékletben!) 4. Nyelvi humor, nyelvtörők Nyelvtörőket tanulunk, kis csapatokban dolgoznak a gyerekek.
Feladat az októberi foglalkozásra: A „Fehérlófia” című meséből válasszatok egy kedvenc jelenetet és tervezzétek meg a színpadképét! Milyen díszletet, hátteret képzeltek a kiválasztott jelenethez? Milyen jelmezeket viselnek a szereplők? A foglalkozás végén megbeszéltük velük, hogy a múzeumban az együtt töltött idő során mire figyeljünk hangsúlyozottan: az energia-kibocsátás és annak csökkentésére tett kísérletek -ezek fogalma, mi ebben mit tudunk tenni, lámpákat lekapcsoljuk, ha nincs rá szükségünk, csapok ne csöpögjenek a mosdóban stb. Továbbá mindennapjaink környezet-egészségügyi vonatkozásairól beszélgettünk, mire tudunk ügyelni magunk körül: kézmosás, terem rendbe rakása program után, a foglalkoztató helyiség szellőztetése.
II. 2009. október A Fehérlófia c. népmese földolgozása helyzetgyakorlatokkal, színházi technikákkal 1. Ráhangoló játékok a. „Hétfőn meggyet eszem, kedden cseresznyét, szerdán meggyet eszem, csütörtökön cseresznyét…stb- folytatni a sort b. asszociációs játék: első szó, ami a meséről eszedbe jut 2. A szöveg fölidézése A meséből kinagyítottam 15-20 jellegzetes mondatot, a földön középre tesszük egymás alá valamennyit.
Tegyétek időrendi sorrendbe! 3. Az otthoni feladatok megbeszélése, bemutatása Kedvenc jelenet, színpadkép és jelmezek tervezése 4. Szereplők, jellemek a. Az előző feladat alapján foglaljuk össze milyen helyszíneket és szereplőket ismertünk meg ebben a mesében! b. Minden diák kihúzza egy-egy szereplő nevét. Ezt előzetesen fölírtam papírokra, egy-egy szereplő neve többször is szerepel. A lényeg az, hogy mindenkinek jusson valamilyen szerep. Akik ugyanazt a szereplőt húzták, egy csapatban lesznek a továbbiakban.
- Mutatkozzanak be a csapatok! Minden csapat mondjon magáról 1-2 jellemző mondatot. A többi csapat ismerje föl, ki mesél magáról! - Tegyetek föl kérdéseket a többi szereplőnek! 5. Helyszínek Körmese- Milyennek képzeljük el Hétszünyő házát? Körben ülünk. Valaki elindítja egy mondattal a választ, a többiek további 1-1 mondattal kapcsolódnak ehhez. Egyetlen szabály van: nem mondhatunk az előzőekben elhangzottaknak ellentmondó információt.
6. Tervek készítése, kézműves sarok A társaság 1/3-a díszletet tervez, 1/3-a jelmezeket tervez, a többiek színészként a meséből helyzetgyakorlatokat végez. A végén bemutatkoznak egymásnak.
Feladat a novemberi foglalkozásra: a. Keressétek ki valamely lexikonban a „vándorszínészet”-szó jelentését! Írjátok le a szócikket, megjelölve azt is, hogy melyik könyvben bukkantatok rá! (Lehetőleg ne az internetről dolgozzatok!) (forrás: Magyar Értelmező Kéziszótár, Színházi Kislexikon, Magyar Színházművészeti Lexikon, Magyar Nagylexikon, Új Magyar Lexikon) b. Milyennek képzelitek a vándorszínész életét? Rajzoljátok le!
III. 2009. november Petőfi Sándor élete és kora. A vándorszínész-lét. 1. Az előző foglalkozáson elhangzott gyűjtőmunka eredményei Megbeszéljük a gyerekekkel ki mit talált.
Ki a vándorszínész? Miért volt rájuk szükség? Milyen körülmények között dolgoztak? Ismertek-e olyan írót, költőt aki színészkedett is? 2. Játék! (Kis csapatokban folytatjuk a munkát) Minden csapat kap egy borítékot, benne puzzle-darabok. Rakjátok össze! Az a csapat győz, aki elsőként lesz kész és fölismeri kit ábrázol a fotó. (megfejtés: Petőfi Sándor)
3. Kalandozás a magyar vándorszínjátszás tárgyi emlékei között A múzeum egyik emlékszobájában (Jászai Mari) föllelhető e régi világ néhány jellegzetes tárgya. Itt van ez a kellékláda. Vajon mire használta annak idején a művésznő? (a kérdés megvitatása) A vitrinben egy „Elektra” jelmez van kiállítva. Ezt Jászai Mari maga varrta. Vajon miért neki kellett a jelmezét elkészíteni? (a kérdés megvitatása) 4. Petőfi Sándor: Levél egy színészbarátomhoz c. verse mint forrásdokumentum Az alábbi versrészletekből milyen fontos információkat tudunk meg a vándorszínészek életéről, munkájáról, mindennapjairól? A gyerekek 2-3 fős csoportjai idézeteket kapnak a versből, rövid fölkészülés után beszámolnak.
(Versrészletek a mellékletben!) 5. Filmvetítés mint illusztráció Nézzünk meg néhány jelenetet Szigligeti Ede: Liliomfi című darabjának filmváltozatából. Milyen jellemzőit láthatjuk e világnak? Ahogy pereg a film, a gyerekek jelzik észrevételeiket.
6. Levezető játék Milyen különbségek vannak egy mai színház, egy mai színész és a régiek között? Körben ülünk, 1. gyerek egy jellemző szót mond a vándorszínész korra, a 2. gyerek a maira, a 3. gyerek a régi világra és így tovább…
Feladat a decemberi foglalkozásra: a. Keressetek legalább három olyan színházat Budapesten vagy más városban, ahol az elmúlt néhány évben játszották a János vitéz c. darabot színpadon! Írd le a színház nevét, melyik évben mutatták be a darabot és ki formálta meg János vitéz figuráját! b. Rajzoljátok le az olvasottak alapján a számotokra legizgalmasabb jelenetet!
IV. 2009. december Petőfi Sándor: János vitéz I.- A mű színpadi története 1. Bevezető játék Következzék egy asszociációs játék: mi az első szó, ami a János vitézről eszedbe jut? Körben ülünk, mindenki egy szót mond.
2. Néma színház -prózai színház-zenés színház Próbáljuk ki mindhárom fajta színházi formát! Különböző szituációkat jelenítsünk meg némajátékkal (mutogatás), szöveggel kiegészítve illetve énekelve. Szituációink: „Fogorvosnál ül, rettentően fáj a foga…” „ Liftben utaznak ketten, bennragadnak félúton, egyik betegesen fél, másik hanyagul laza” „Vacsoravendégnek nagyon nem ízlik az étel, igyekszik úgy tenni, mintha enné, közben csak imitálja…”
3. János vitéz és az operett műfaja a. Mi az operett? Fogalmazzuk meg! Jellegzetes szerepkörei vannak. Melyek ezek? Beszélgetés a kérdések mentén.
b. A különböző szerepkörök definícióit olvashatjátok a kiosztott papírokon. Minden csapat értelmezze a meghatározásokat! Rövid fölkészülés után felolvassuk valamennyit. (primadonna, bonviván, táncoskomikus és szubrett)
c. Vajon melyik férfi- illetve női szerepkör tartozik egymáshoz? E szerint alakuljanak csapatok! 4. Szövegek-jellemek találkozása A János vitéz zenés változatából válogattam kottákat szövegekkel. Vajon mely kotta melyik szereplőhöz köthető? Kiosztjuk a csoportoknak. Megbeszélés.
5. János vitéz-földolgozások- egy kis előadástörténet Vetítés a fotógyűjtemény anyagából, részben János vitéz-előadások részben a századelő kabaréfotóiból.
a. Készítsünk szobrokat (néma állóképeket) a kivetítőn megjelenő jelenetekből. b. Egy-egy figura szólaljon is meg. 6. János vitéz- jelenetek Készítsünk kiscsapatokban jeleneteket a mű egy-egy szabadon választott epizódjából. A többiek találják ki melyik jelenetet választottuk! Feladat januárra: Gyűjtsetek a János vitéz c. műből valóságos illetve meseszerű elemeket! Egy meseszerű elemet rajzoljatok is le!
V. 2010. január
Petőfi Sándor: János vitéz II.- Mese és valóság 1. Ráhangolódás Szoborjátékok, megadott helyszínekkel (pl. étterem, múzeum, focimeccs, fogorvos, egy udvari bál) Egyéni és csoportos szobrok alakulnak, azokat a többiekkel elemezzük 2.Fiatalok régen és ma Milyen volt régen egy udvari bál? Hogy ismerkedtek a fiatalok? Milyen illemszabályokat kellett betartaniuk? Mi az az etikett?- beszélgetünk, keresve a válaszokat a kérdésekre. 3. A francia király udvara a János vitéz c. műben Keressünk részleteket a műből! Gyűjtsünk a királyi udvarról 1-1 jellegzetes mondatot! Képzeljük el a királyi udvart, a szereplőit (király, királylány, János vitéz), milyen fogásokat szolgálnak föl a bálon? Írjuk le a recepteket, a menüt, készítsünk menükártyát! Kis csoportokban folytatjuk a munkát. Színész-képzőművész illetve séf csapatok szerveződnek. Rövid jeleneteket adunk elő a báli előkészületekből, pl. a ceremóniamester gyakoroltatja a bevonulást, a meghajlást. Néhány lépésből álló táncot tanulunk be ritmushangszerek kíséretében. Jelmezeket tervezünk a bálhoz , díszleteket az ünnepi díszítéshez. A séfek összeállítják a menüt.
4. A királyi bál Minden csapat bemutatkozik. Jeleneteket nézünk, a díszlet-jelmezterveket prezentálják a tervezők, a menüsorról beszélgetünk. Régi ételek mai ételek. Evési szokások régen.(helyzetgyakorlatokkal) végül a táncos színészek előadják a báli táncukat.
5. Levezető játék Körmese segítségével fölidézzük a bált. János vitéz és a francia királylány kapcsolata, párbeszéde (miért nem lehetnek ők egy pár, milyen társadalmi különbségek gátolják ezt) Feladat februárra Tervezzenek maszkokat a bállal illetve a közelgő farsanggal kapcsolatban!
VI. 2010. február Petőfi Sándor: János vitéz III. Ez alkalommal kézműves foglalkozást szerveztünk. Gipszcsíkokból készítettünk maszkokat. Párokban dolgoztak a gyerekek, egymásnak készítették el az álarcokat. Bekrémeztük az arcokat, hajukat kendőkkel letakartuk és a bevizezett, előzetesen már apró csíkokra vágott gipszes gézt ráragasztották egymás arcára több rétegben. Ahogy a maszk megszáradt, le lehetett szépen venni. Nagy élmény volt ez számukra. Mintha egy igazi filmes/színházas műhelybe (és műhelymunkába) csöppentek volna bele. A kiszárított álarcokat az iskolában egy következő alkalommal színesre festettük. A maszkjaikat aztán a 2010. májusi zárófoglalkozáson fölhasználtuk. Rövid táncos-zenés jelenetben magukra öltötték. Nagy sikere volt.
Feladat márciusra: Gyűjtsetek Molnár Ferenc életéről műveiről információkat. Hozzatok róla fotókat!
VII. 2010. március Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk I.- Molnár Ferenc élete és színpadi munkássága.
1. Bevezető játékok Kommunikációs gyakorlatok, bizalom-játékok. 2. Az író élete a. Igaz-hamis játék. Állításokat mondok Molnár Ferenc életének egy-egy mozzanatáról. Gyerekek papírra vetik I vagy H. Végén megbeszéljük.
b. Vetítés-képfölismeréssel Fotókat vetítünk Molnár Ferenc életével kapcsolatosan illetve színpadi műveiből jeleneteket. Játék! Egy-egy színpadi jelenetet élőben is megalkotunk. A falra vetített kép előtt beállítjuk ugyanazokat a pillanatokat, ugyanolyan pózokkal. Aztán az alkalmi szereplőknek meg kell szólalniuk abban a pózban. Vajon mire gondol? Mit szeretne mondani a másik figurának ebben a pózban?
3. Színpadi műveiről Kis csoportokban folytatjuk a munkát. A szerző nyolc színpadi művének címét és pár soros rövid ismertetőjét osztom ki a gyerekek számára. Felolvassuk valamennyit. Azután a csapatoknak tetszőleges formában kell a választott művet földolgozni. Pl. párbeszédeket írni, néma állóképekben fölidézni, szöveges jelenetet alkotni, apróhirdetés, újságcikk vagy élő TVközvetítés alkotása. 4. A „Bemutató” a. Beszélgetés egy színházi bemutató körüli eseményekről. Mi a bemutató előadás? Milyen hosszú (vagy rövid) próbafolyamat előzi meg? Milyen szokások tartoznak egy bemutatóhoz? b. A jelenetek bemutatása 5. Molnár Ferenc és a humor Egy csokorra való Molnár színházi anekdotáiból.
VIII. 2010. április Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk II.- Jellemek vizsgálata Bevezető játékok Kommunikáció- a testünkkel, kezünkkel, mimikával stb. 2. A regény és az élmény. Beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy mi egy mű olvasata? Tetszett-e nekik? Mi tetszett és mi nem? Értették e a művet? Kinek miről szólt „ A Pál utcai fiúk”? 3. A Pál utcai fiúk- a szöveg. Fölelevenítjük a szöveget, a cselekményt, a jellemeket és helyszíneket. a. Idézetek hangzanak el a műből. Ki mondta? Mikor hangzott el? Időrendi sorrendbe kell tenni ezen idézeteket Frontális munka b. Kik a mű szereplői? Csoportosítsuk őket - fő-mellékszereplők -szimpatikus-antipatikus kinek a bőrébe bújnál szívesen /vagy éppen nem c .Legalább 3 helyszínt választunk. Megtervezzük a színpadi háttereket .A tervezők aztán bemutatják a terveket a többieknek.
4. A regény izgalmas jelenetei Kis csoportokban dolgozzuk föl a kiválasztott jeleneteket. Legalább 4-5 csapat alakul. Mindenki kiválasztja a számára legizgalmasabb, legérdekesebb részt a műből. Ezeket a. 3 képből álló néma-állóképben (diakép) megjeleníti. A többieknek ki kell találni melyik ez a jelent. b. Mozgásos-szöveges jelenetben kell ezt tökéletesíteniük.
5. A jellemek és tulajdonságaik Egy-egy figura és a hozzá legszorosabban kapcsolható tulajdonság. Megvizsgáljuk a tanulóknak mely jellem a szimpatikus, ki ellenszenves stb. és Miért? Rövid párbeszédeket írnak az általuk vizsgált személyek és egy általuk kiválasztott másik személy között. E jeleneteket előadják.
6. Geréb figurája- az árulás Beszélgetünk erről az ősidők óta élő emberi tulajdonságról. Személyes élményeikről, tapasztalataikról e témában. Árultak-e már el benneteket? Te árultál-e el valakit? Milyen érzés? Föl lehet-e menteni Gerébet?
Folyt. a következő órán…
IX. 2010. május
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk III.- jellemek vizsgálata 1. Ráhangolódás A múlt órán elhangzottak fölidézése, különösképp az óra végiekre. Geréb és az árulás. Kinek változott azóta a véleménye? Miért? Beszélgetés.
2. Bírósági tárgyalás a. Idézzünk föl egy bírósági tárgyalást, aminek fővádlottja Geréb lesz. Szerepeket osztunk, berendezzük a teret. Kik vannak jelen egy tárgyaláson? Ki hol ül? Milyen illemszabályokat kell betartani mindenkinek? Pl. a bíró megszólítása: „Tisztelt Bíróság!” vagy aki épp megszólal, az föláll.
b. Minden szereplőből lehet több gyerek is, tetszőlegesen választhat mindenki figurát, egyhez ragaszkodni kell: minden szereplőből legyen 1 legalább (bíró, ügyvéd, ügyész, esküdtek, tanúk) A foglalkozás vezetője mint egy játékmester lesz jelen. Ő szólítja meg a szereplőket és megjegyzéseivel viszi előbbre a tárgyalás menetét Főbb tárgyalási pontok (ezek papíron olvashatóak, mindig azon szereplő kapja, akire vonatkozik) I. A bíró megnyitja a tárgyalást II. Az ügyvéd beszéde III. A védelem tanúi IV. Az ügyész beszéde V. Az ügyész tanúi VI. A vádlott-az utolsó szó jogán VII Esküdtek döntése 3 .A tárgyalás végén Megvitatjuk a döntést, a bírósági tárgyalás menetét, az érzéseinket mindezzel kapcsolatban. 4. Bűnös vagy nem? Koncentrikus köröket alkotunk a teremben, melynek középpontjában Geréb áll. Minden gyerek beáll tőle olyan távolságra amennyire szimpatikus-vagy ellenszenves számára az áruló fiú. (ha közelebbi körben áll valaki, kevésbé ellenszenves, ha nagyon távol i körbe ál be valaki, akkor nagyon antipatikus neki Geréb)
Érdekes lesz megfigyelni, a tárgyalás során kinek mennyit változott a véleménye Gerébről.
