Óravázlat Pedagógus neve: Tanítás helye: Évfolyam: Műveltségi terület: Tantárgy:
Természettudományos munkaközösség Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, biológiai előadó 9-12. évfolyam Ember és természet Osztályfőnöki óra keretében a 9-12. évfolyamon feldolgozható, a kerettantervhez kapcsolódva földrajz, biológia, történelem tantárgyak tanítása során Témakör: Globális környezeti problémák – klímaváltozás A tanítás anyaga: A klímaváltozás kiváltó okai, következményei; a lehetséges megoldási módok megismertetése a károk enyhítésére Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó, a korábbi (általános iskolában megszerzett) ismereteket kibővítő, tantárgyi koncentrációt biztosító, műveltségi területeket átfogó óra Didaktikai feladatok: A meglévő ismeretek rendszerezése, bővítése új ismeretek átadásával, szemléletformálás, kritikai gondolkodás kialakítása, önálló vélemény megfogalmazása Szemléltetés: Interaktív tábla, internetes tananyag, prezentáció, youtube-videó megtekintése Új fogalmak: Globalizáció, globális problémák, éghajlatváltozás, üvegházhatás, üvegház gázok, elsivatagosodás, a biodiverzitás csökkenése, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs problémák, nem megújuló és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, Kiotói Egyezmény. Felhasznált eszközök: interaktív tábla internet kapcsolattal, az évfolyamnak megfelelő földrajz, biológia, történelem tankönyvek, internetes tananyag: www.ekozoktatas.hu Célok: A középiskolai oktatás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét, megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetőségeit. A szemléletformálás eredményeképpen tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövőjét meghatározó társadalmi-környezeti kihívások döntően földrajzi problémákból indulnak ki, ezek megelőzésében, illetve mérséklésében meghatározó szerepe van az egyén környezettudatos magatartásának. Tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a Föld egy törékeny ökológiai rendszer, melynek megőrzése a mostani és az eljövendő generációk közös feladata. 1
Nevelési cél
Oktatási cél
Képzési cél
Helyes viselkedéskultúra elsajátítása. Reális önismeret, önértékelés. A tanulók pontos, precíz munkára nevelése. A lényeglátás, -kiemelés képességének fejlesztése. A szociális képesség, empátia, tolerancia fejlesztése a páros és csoportmunka kapcsán. A kommunikációs helyzetnek megfelelő, helyesen megfogalmazott gondolatok tolmácsolása szóban és írásban. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. A különböző tantárgyak során megtanult ismeretek szintézise, globális törvényszerűségek felismerése. Környezettudatos magatartás kialakítása. Egyéni felelősségtudat kialakítása a klímaváltozás befolyásolásával kapcsolatosan.
A globális klímaváltozás jelenségének megismerése: kialakulásának okai, következményei helyi és globális szinten. A klímaváltozás megakadályozására irányuló törekvések, nemzetközi egyezmények megbeszélése.
A gondolkodási képesség fejlesztése. Az ember helye a természetben, a bioszféra kapcsolatrendszerének feltárása. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése a vélemények, gondolatok megszerkesztésekor. Szakmai szöveg megértése, szakkifejezések beépítése a szókincsbe. Gondolkodási készség fejlesztése. Problémamegoldó készség fejlesztése. Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Összefüggések felismerésének fejlesztése. Rendszerező képesség fejlesztése. A korábban megszerzett ismeretanyag alapján problémafeladatok megoldása. Ok-okozati összefüggések meglátásának kialakítása és fejlesztése. Az élő és élettelen környezet megismertetése a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként: az ember a természet része, ugyanakkor átalakítja, hatással van környezetére, melynek oktalan kihasználása visszafordíthatatlan romlási folyamatokat indíthat el a bioszférában.
2
A TANÍTÁSI – TANULÁSI FOLYAMAT Óra eleji szervezési feladatok Ráhangolódás, motiváció
(2 perc)
PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOK Módszerek Munkaformák Eszközök jelentés frontális napló
(3 perc) beszélgetés A globális klímaváltozás olyan hatásait próbáljuk a diákokkal gondolkodtatás klímaváltozás megbeszélni, amelyek számukra is kézzel foghatóak. okozta Rávezető kérdések (időarányosan és az iskola típusától, környezetétől mindennapos függően lehet válogatni 2-3 kérdést): problémák Nagyszüleiddel, idős emberekkel beszélgetve gyakran hallhatod az megbeszélése időjárásról: „Ilyen az én időmben nem volt! ” Tényleg nem volt? Párokban gyűjtsetek időjárási anomáliákat (rendellenességeket) az tanári közlés elmúlt évekből!
frontális interaktív
íróeszközök, füzet, kréta, tábla, interaktív tábla, laptop, internet
páros munka
További kérdésjavaslatokat az 1. sz. melléklet tartalmaz.
Ismeretbővítés Csoportok kialakítása, csoportszerepek meghatározása, előre kinyomtatott feldolgozó kérdések kiosztása. A csoportok gyorsan áttekinthetik a kérdéseket, amiket fel kell dolgozniuk a videó alapján. 2 perc Videó megtekintése: Juhász Árpád gondolatai a klímaváltozásról. https://youtu.be/Hrjs8gflsu4 8 perc A tanulók a kiadott kérdések alapján dolgozzák fel a látottakat. A videó 4 fő kérdést jár körül, ezért 4 csoport kialakítását javasoljuk: 1. csoport: A klímaváltozás jelensége, területei 2. csoport: Az üvegház-hatású gázok szerepe a légkörben 3. csoport: A globális felmelegedés hatásai a természeti környezetre, az emberi civilizációra 4. csoport: Megoldások a globális felmelegedés lassítására, megállítására, helyi és globális szinten
ismeretfeldolgozás videó megtekintése
ellenőrzés megbeszélés
3
frontális interaktív
csoportmunka
íróeszközök, füzet, kréta, tábla, interaktív tábla, laptop, internet
MEGJEGYZÉSEK, REFLEXIÓ
A javasolt kérdések listáját mellékletben csatoljuk az óravázlathoz. Az osztály profiljához alakítva csoportonként 2-4 kérdést javasolunk kiválasztani, hogy azokat 5 percben meg lehessen vitatni. Néhány kérdést követően zárójelben feltüntettünk néhány kulcsszót, amit a diákok természetesen nem kapnak meg. Ismeret feldolgozása A videó megtekintése után a csoportok 5 percet kapnak, hogy ismeretfeldolgozás összefoglalják a kérdésekre adott válaszaikat. ellenőrzés csoportmunka 5 perc megbeszélés A csoportok 5-5 percben ismertetik az anyagot, amit kidolgoztak. 4x5 perc
íróeszközök, füzet, kréta, tábla, interaktív tábla, laptop, internetkapcsolat
Értékelés A tanulók, csoportok, az osztály értékelése. A házi feladat kijelölése (önálló kutatást, elmélyülést célzó feladatok). értékelés, dicséret A házi feladatokra javasolt kérdéseket, gondolatébresztőket a melléklet tartalmazza. 5 perc
4
frontális
tanulói közlés, tanári közlés
A visszacsatolás érdekében fontos a résztvevő felek véleményének meghallgatása, beépítése a következő óra tervezésébe.
1. számú melléklet Ráhangoló kérdések: Tudod-e, hogy mit jelent a hőségriadó? Tudod-e, hogy hányszor volt hőségriadó a nyáron? Családod idősebb és fiatalabb tagjai hogyan viselték a hosszan tartó nyári meleget? Mit tapasztaltál ezen a nyáron a közeledben lévő folyók vízállásával kapcsolatban? Előfordult-e a környezetedben ezen a nyáron hirtelen jött heves zivatar, amely nagy károkat okozott? Észrevetted-e nyári utazásaid során (közút, vasút), hogy a szántóföldi növények mennyire szenvedtek a vízhiánytól? Hallottad-e/tapasztaltad-e, hogy a nyári hőség hogyan befolyásolta egyes gyümölcsök, gabonafélék, zöldségfélék stb. termésátlagát, minőségét? 8. Tudod-e, hogy mi az a vízkorlátozás? Mi a célja? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
5
2. számú melléklet
1. csoport: A klímaváltozás jelensége, területei A csoportmunkához javasolt kérdések: 1. Mit jelent a klíma kifejezés? 2. Milyen összetevői vannak az éghajlatnak? 3. Milyen időjárási elemeket ismersz? (csapadék, szél, víz, hőmérséklet, napsugárzás stb.) 4. Alapvetően milyen tényezők határozzák meg egy terület éghajlatát? 5. Hol nézhetsz utána az időjárási adatoknak, előrejelzéseknek? 6. Hogyan érinti a klímaváltozás az időjárási elemeket? 7. A klímaváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedését jelenti. Nagy hatással van a csapadék mennyiségére, éves és területi eloszlására is. Ez sokszor jobban befolyásolja az élet lehetőségeit, mint a hőmérséklet. Hogyan? 8. Tegyük fel, hogy egy őrült tudós kifejleszt egy gépet, ami 1 nap alatt az ÖSSZES CO2-ot kivonja a légkörből. Te bekapcsolnád ezt a gépet? Ha nem, miért? (fotoszintézis, szén körforgása, tengerek, óceánok CO2 -elnyelése stb.) 9. Sorolj fel természetes és mesterséges folyamatokat, melyek CO2 keletkezésével járnak! (fosszilis tüzelőanyagok, égetés, mészégetés, cementgyártás, vulkanizmus, erdőégetés – erdőtüzek stb.) 10. Sorolj fel természetes és mesterséges folyamatokat, melyek CO2 megkötésével járnak! Találtál példát mindegyikre? (Az emberiség jelenleg csak felszabadítja a korábban megkötött CO2-ot.)
6
2. csoport: Az üvegház-hatású gázok szerepe a légkörben A téma feldolgozását segítő szemléltető diagramok elemzése. A diagramot az órát tartó kolléga tetszés szerint megváltoztathatja, cserélheti.
1. Nézz utána az ábrán szereplő országok lakosságszámának! Ha egy főre számítjuk a kibocsátott CO2 mennyiségét, ugyanez lesz a sorrend?
Forrás: http://index.hu/tudomany/kornyezet/nes1949/ 2. Hozd kapcsolatba a CO2-koncentráció alakulásának görbéjét történelmi tanulmányaiddal! Az ábrán látható három görbe miben hasonlít egymásra? 7
3. A CO2 mellett más gázok is fokozzák az üvegházhatást. Melyek ezek? Befolyásolja-e az ember ezek mennyiségét is? (metán) 4. Milyen embertől független hatások változtatják a CO2 szintjét? Fel lehetne használni ezeket a klímaváltozás mérséklésére? 5. A CO2 a légkört alkotó gázok mely csoportjába tartozik? (változó gázok, a légkörből lassan ürül ki – előzetes ismeretekre alapozó kérdés, mert 9. évfolyamon tanulják) 6. Mi történik az üvegházhatással a túlzott CO2-kibocsátás hatására? (felerősödik) 7. 2030-ra milyen mértékben változik meg a légkörben lévő CO2 mennyisége a mérések kezdeti értékéhez képest? (megduplázódik) 8. A globális felmelegedés milyen hatásait fogod egyre jobban érezni a saját bőrödön? (több hőségriadó, hosszabb hőhullámok) 9. Milyen élettani hatást gyakorol az elhúzódó nyári forróság az idősebb korosztályra? (25%-kal nő a halálozási arány) 10. A Kárpát-medence földrajzi fekvése hogyan befolyásolja hazánkban a globális felmelegedés jelenségeit? (felerősíti, hamarabb érezzük, mint más európai országok)
3. csoport: A globális felmelegedés hatásai a természeti környezetre, az emberi civilizációra 1. A globális felmelegedésnek számtalan hatása van az ökoszisztémákra; az országok gazdaságára, a mezőgazdaságra, az emberi társadalmak egészségügyi helyzetére. Gyűjts ilyen hatásokat! (önellátás csökkenése, export csökkenése, élelmiszerválság, termésátlagok csökkenése, aszálykárok növekedése; allergia, az extrém hőmérséklet okozta halálesetek számának növekedése, extrém változékony havas, jeges időjárás stb.) 2. Miért probléma a fajok számára, ha a felmelegedés, a változás üteme nagyon gyors? (A tápláléklánc összeomlása, fajok kihalása, invazív fajok elterjedése stb.) 3. Mely országokat, területeket érintene leginkább az óceánok, tengerek szintjének emelkedése? A földrajzi atlasz, a Google Earth segítségével keressétek meg ezeket a területeket, és gondoljátok végig a következményeket!
8
4. csoport: Megoldások a globális felmelegedés lassítására, megállítására helyi és globális szinten A megoldás során a következő területek érintését javasoljuk: mezőgazdaság, állattartás közlekedés megújuló energiaforrások hulladékprobléma 1. Mit jelent számodra a következő mondat a globális klímaváltozás elleni védekezés szempontjából? „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” 2. Hogyan csökkenthetem a globális felmelegedést azzal, ha nem eszem húst? a. Az állattartás felelős a globális felmelegedést okozó üvegházgázok 18%-ért. b. Így védem a haszonállatokat a kihalástól. c. Az állattartásnak semmi köze nincs az üvegházhatáshoz. 3. Miért jó a tömegközlekedést választani a személyautók helyett? 4. Ismered a „telekocsi” kezdeményezést? Hogyan kapcsolódik a globális felmelegedés csökkentéséhez? a. Sehogy. b. Tele kocsival gazdaságosabb közlekedni, mint egyedül utazni. c. A telekocsi program célja a jó társaság összehozása. 5. Hogyan lehet felhasználni a megújuló energiaforrásokat? (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia) Milyen eszközök működnek megújuló energiával? (a videóban a válasz 6:18) 6. Lakóhelyeden hol használnak megújuló energiát? Milyet? 7. Mi az előnye a megújuló energia használatának a fosszilis energiahordozókkal szemben? 8. A hulladékból milyen nyersanyagokat nyerhetünk ki? 9
9. A szelektíven gyűjtött hulladékból milyen eszközöket, termékeket állítanak elő? Mondj példát rá! 10. Ha csökkentjük az energiafelhasználást, akkor miért csökken a kibocsátott CO2 mennyisége? 11. Válaszd ki/sorold fel, hogyan takaríthatsz meg energiát az otthonodban! Ezek hogyan kapcsolódnak a globális klímavédelemhez? Példák a várt megoldásokra: a. Fát ültetek. b. Tudatosan vásárolok. c. Az elektromos eszközöket nem állítom „szundi” módba. d. Szigetelem a házat/ablakot. e. Energiatakarékos izzót használok. f. Zuhanyozom fürdés helyett. g. A ruhát nem szárítógépben szárítom. h. Szelektíven gyűjtöm a hulladékot.
10
Házi feladat (javaslatok) 1. Az emberiség pillanatnyilag nem használ olyan technológiát, amelyek komolyabb mennyiségű CO2 -ot távolít el a légkörből. Egy magyar származású Nobel-díjas vegyész, Oláh György kidolgozott erre egy eljárást. Nézz utána, mi ennek a lényege! 2. Gyűjtsetek minél több időjárási anomáliajelenséget! 3. a.) Mikor voltak az elmúlt évszázad legnagyobb árvizei a Tiszán/Dunán (a lakóhely közelében lévő folyón)? (1830: ez adta a Tisza szabályozásának kezdő lökését, a tiszadobi "első kapavágás", 1879: szegedi árvíz, 1888: nagy téli árvíz, 1895: nagy tiszai árvíz, 1919: újabb nagy árvíz, a románok a gát átvágásával Magyarországra engedték az árvizet, 1932: Borsod megyét 345 km2-en öntötte el a víz, 1940-42: árvízvédelmi kormánybiztos kinevezése, 1947: szinte teljesen azonos területet öntött el a Beregben, mint a 2001-es árvíz idején, 1970: 5438 lakás semmisült meg, 1998: az évszázad árvize, gátszakadás nélkül, 1999 március: még nagyobb árvíz a Tiszán, mint 1998-ban, 2000 április, 2001 március, 2002, 2006). b.) Kapcsolatba tudnád hozni közvetve vagy közvetlenül a klímaváltozással? (Igen, kapcsolatba hozható, hiszen a csapadék területi és éves eloszlása a szélsőségek irányába halad: gyakrabban fordul elő egyre intenzívebb csapadék, ami magasabb levonuló árhullámokhoz vezet, valamint a hirtelen, rövid idő alatt történő hóolvadás a magasabb régiókban egyre gyakrabban szalad össze nagyobb mennyiségű folyékony halmazállapotú csapadékkal, ami szintén hevesebb áradásokhoz vezethet). 4. a.) Gyűjts adatokat! Milyen lehetőségek kínálkoznak a mezőgazdaságban, az iparban a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra (pl. a mezőgazdaságban szárazságtűrő hibridek kikísérletezése, gazdaságosabb öntözési technológiák kifejlesztése, a víztározási kapacitás emelése, stb.)? b.) A hatások mérséklésére? A hatások "kihasználására" (pl.az árvizek levezetésének technológiai újításai, az árterek/hullámterek méretezésének gazdasági átgondolása, stb. – pl. ha már tározunk vizet pl. árvízvédelmi okokból, akkor ezt miképpen lehetne energiatermelésre felhasználni, vagy pl. a tenyészidőszak megnyújtása, a termésátlag-növekedés kihasználása, stb.)?
11
