Online közösségépítés a One Direction rajongói között

Online közösségépítés a One Direction rajongói között „Találhatnak-e az emberek közösségeket online az interneten keresztül?” Méder Noémi, kulturális antropológia, BA 2015

Dr. Dallos Csaba egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet

Tartalomjegyzék Témaválasztás indoklása..................................................................................................... 4

1. A kutatás célkitűzése ....................................................................................................... 5

2. A kutatás hipotézise ......................................................................................................... 6

3. A kutatás módszere ......................................................................................................... 7

4. A One Direction rövid bemutatása .............................................................................. 10 4.1 Közösségi oldalaik .........................................................................................................11 4.2 A rajongókkal való kapcsolattartás ................................................................................11

5. A rajongótábor............................................................................................................... 14 5.1 Általános bemutatás ......................................................................................................14 5.2 A rajongótábor mint közösség ........................................................................................15 5.3 A közösségi oldalakról röviden (Facebook, Twitter, Tumblr) ......................................17 5.4 A Twitter-ről bővebben ..................................................................................................19 5.5 A Tumblr-ről bővebben ..................................................................................................20 5.6 Kiemelkedő/ kulcsszemélyek .........................................................................................21 5.6.1 Személyes kapcsolattartás a rajongók között .................................................22 5.6.2 Fanfiction .......................................................................................................23 5.6.3 Fanart .............................................................................................................26

5.6.4 Konfliktusok ...................................................................................... 26 6. Összegzés, következtetések ........................................................................................... 29 6.1 Kérdőíves adatok és az interjú összefoglalása................................................................30 6.2 Hipotézisválasz ...............................................................................................................32

2

Idegen nyelvű összefoglaló ................................................................................................ 35 Felhasznált szakirodalom.................................................................................................. 36 Függelék .............................................................................................................................. 38 1. Kérdőív ........................................................................................................................................38 2. Kérdőív eredményei (grafikonok) ...........................................................................................41 3. Fanart (képek) ............................................................................................................................50 4. Rajongók által megosztott bejegyzések ........................................................................................56 5. Knock knock jokes ........................................................................................................................58

3

Témaválasztás indoklása

A mindennapos internethasználat, az online felületen való jelenlét együtt jár azzal, hogy bizonyos csoportokat találunk, akik ugyanolyan érdeklődési körrel rendelkeznek, mint mi. Ezek a csoportok állhatnak öt-hat személyből, de akár több millióból is, ahogyan e tanulmány esete is mutatja. A kutatási hipotézisem az volt, hogy ezek a csoportok valójában közösségeket alkotnak: felépítésükben, jellemzőikben megegyeznek az offline, azaz a fizikai valóságban létező, hagyományos közösségekkel. A kutatás során több olyan szakirodalommal (Gelléri, 2001; Jim Hightower In Wellman-Guila, 2007) találkoztam, amik nem tartják az online közösségeket valódi közösségnek. Azonban a közelmúlt kutatásai (Wellman és Frank In Vályi, 2007; Ujhely, 2012; Fehér, 2014) már arra engednek következtetni, hogy ez az állítás kezd megdőlni: egyre több kutató azt tapasztalja, hogy ezek az online felületen létrejött és meglévő közösségek ugyanúgy hatással vannak az emberek mindennapjaira, mint az, ha valaki egy gimnáziumi osztályközösség vagy egy sportcsapat tagja. Dolgozatomban egy olyan online csoportot vizsgáltam, amelynek életében fellelhetőek egy közösség tulajdonságai. Kutatásom tárgyaként pedig azért választottam a One Direction zenekar rajongótáborát, mert megfigyeléseim alapján ez az az emberekből álló csoport, akik a legközelebb állnak ahhoz, amit az antropológiában közösségnek nevezünk. Azt vizsgálom, hogy milyen szinten képes beépülni egy fiatal életébe az a tény, hogy ő egy zenekar rajongótáborának tagja; egy olyan közösségé, aminek tagjai egymás életének meghatározó részei, mindennapjainak szerves alkotóelemei.

4

1. A kutatás célkitűzése

Jelen kutatás a One Direction zenekar rajongótáborát vizsgálva szeretne rávilágítani arra, miszerint a számítógépes, online felületen létező csoportok nagymértékű egyezést mutatnak a valós, a fizikai térben létező hagyományos közösségekkel. Kérdés azonban, hogy valóban közösségnek lehet-e tekinteni egy olyan, online felületen létező emberekből álló csoportot, akiknek nagy része még csak egymás nyelvét sem beszéli, soha nem találkoztak, és az egyetlen összekötő kapocs az említett zenekar iránti rajongás. Az egymással való kommunikáció során azonban egy közös nyelvet beszélnek, és érdeklődési körük is nagymértékben megegyezik. A kutatás egyik fókusza: elég ennyi, hogy közösségnek nevezhessük őket? A kutatás másik fókusza: az internethasználat és az online csoportokhoz való tartozás hatása egy egyén mindennapjaira. Szeretném egyértelműsíteni, hogy kutatásomban nem a virtuális identitáson keresztül fogom vizsgálni a közösség felépítését. „A virtuális identitás (…) a nem valós, képzelt, kreált, szerkesztett, kísérletező, hamis, kvázi- vagy álmegoldás (…) a virtuális színtereken” (Fehér, 2014). Az az identitástípus, amit figyelembe fogok venni kutatásom során, voltaképpen a „digitalizált, mediatizált Én” (Fehér, 2014). Ez az az identitásforma, amely az offline színtereken is megtalálható. Pintér Róbert internet- és mobilkommunikációs kutató kiemeli, hogy csak egyetlen identitás létezik, más kérdés, hogy online felületen ez hogyan reprezentálódik (Pintér In. Fehér, 2014).

5

2. A kutatás hipotézise A hagyományos (nem virtuális felületen létező) csoportok és közösségek jellemzői teljes mértékben érvényesülnek virtuális felületen is. A csoportnormák, a csoportidentitás, a konfliktusok, a hagyományos vezetői szerepek és a közösségen belüli kommunikáció ugyan úgy tetten érhető virtuális felületen, mint a fizikai valóságban. Ezen kívül az idő- és a tér fogalma is átalakul, ami elősegíti az online közösségek kialakulását és működését (Licklider In: Szűts, 2012). Kezdetben, és viszonylag sokáig az internet-felhasználókat „globális törzsnek” tekintették (Gelléri, 2001), egy jól kutatható csoportnak. Közösségnek csak annyira tartották őket, mint az autóvezetők vagy a telefonhasználók összességét. A cyberantropológia1 éppen ezért próbálta leszűkíteni a kutatások tárgyát, és az internet-felhasználókat nem mint közösséget vizsgálták, hanem a problémát részeire bontva, antropológiai és etnográfiai szempontból közelítették meg a kutatás tárgyát: szerveződés, felépítés és működés voltak a főbb szempontok. Jelen kutatás egyetért azzal, hogy a kutatás tárgya valóban egy csoport, amelynek az az elsődleges jellemzője, hogy tagjait egy technikai- kommunikációs eszköz köti össze, a csoport meghatározó jellemzője azonban a közös nézetek, célok, normák és. Mindezek fő tartópillére pedig a címben megnevezett zenekar rajongótáborába való tartozás.

1

Howard Rhengold-ot tartják a fogalom megalkotójának, vagy legalábbis ő az, aki leginkább szorgalmazta a virtuális kutatásokat, antropológiai szemmel nézve. Az 1980-as években- amikor ő tevékenykedett- még sokan megkérdőjelezték ezen kutatások jelentőségét, tudományos voltát. Megkérdőjelezték magának a cyberkultúrának a lényegét; magyarázni kellet, hogy miért bír nagy jelentőséggel ez az új tudományág.

6

3. A kutatás módszere

A problémakör vizsgálatakor két empirikus kutatási módszert használtam. 205 személy bevonásával készült kérdőíves felmérés, a válaszok 2015. 03. 24. és 2015. 03. 28. között érkeztek be. A „survey”, azaz a kérdőíves vizsgálat módszerét annak átfogó jellege miatt választottam – majd ennek eredményeit interjúk felvételével pontosítottam illetve mélyítettem. A kérdőív rövid kérdéssorába mindazon szempontokat bele tudtam foglalni, ami kutatásom főbb részeit érinti, valamint az általam feltételezett rajongói aktivitást is meg tudtam ezzel figyelni, és be tudtam bizonyítani. A kérdéssort kettő Facebook csoport tagjai között osztottam meg: az általam kiválasztott csoport egyik adminisztrátorával vettem fel a kapcsolatot (kontakt), és őt kértem meg, hogy ossza meg a csoportjában a kérdőívemet, hogy segítsen a munkámban. Teljes mértékben támogató volt, és ő ajánlotta fel, hogy egy másik csoportban is megosztja a kérdéssoromat, hiszen annak a Facebook csoportnak is ő az egyik vezetője. A kérdőív így potenciálisan a célcsoport minden tagjához eljutott. Interjúalanyaimat több szempont alapján választottam: egyrészt olyan személyeket szerettem volna bemutatni, akik valamilyen – a bandával kapcsolatos – közelgő eseményen részt fognak venni (júniusi és júliusi koncertek), hiszen ez egy összekötő pont. Azonban kutatásom során többféle rajongói identitást is vizsgálok, ezért szerettem volna különböző személyeket bemutatni a rajongólét szempontjából. Ezért esett a választásom egy tizenöt, egy tizenkilenc és egy húszéves lányra. Érdekesnek és hasznosnak találtam megfigyelni, hogy ez a kis korkülönbség is milyen módon befolyásolja a rajongói identitást. A végső szempont pedig az volt, hogy mind a magyar, mind a külföldi oldalról hozzak személyeket, hiszen az volt az előfeltevésem, hogy magyar és külföldi rajongók között megfigyelhető különbség van. A harmadik módszer pedig a szakirodalmak és saját megfigyeléseimen alapuló jegyzeteim feldolgozása volt. Az online kutatások módszertanáról több tanulmány is született: Hine (2005) az online tér társadalomtudományi szempontú tanulmányozásáról alkotott módszereket. Park és Thelwall a kapcsolatháló-elemzés metódusát dolgozták ki, Dodge (2005) pedig a „társas kiberterek feltérképezésének” példáját vette alapul tanulmánya elkészítésében (Barna 2007 In Tófalvy 2011:74). Barna Emíliához hasonlóan én is több módszert alkalmaztam kutatásom során. Az általa tanulmányozott zenekar 7

„karrierjének éppen eseménydús szakaszára esett” az adatgyűjtés, és én is egy olyan időszakot választottam saját tanulmányomhoz az adatgyűjtésre, ami meghatározó a zenekar szempontjából, több okból is. A két vizsgált Facebook csoport közül az egyik a zenekar júniusi bécsi koncertje kapcsán jött létre: a tagok itt osztják meg egymással kérdéseiket, információikat, véleményüket. Barna Emília kutatómunkája során többször részt vett az általa vizsgált zenekar fellépésein, összejövetelein, mely mélyebb betekintést engedett a zenekar életébe. Emellett megemlíti, hogy „saját közösségünkhöz tartozó emberek tanulmányozása” során mindig figyelni kell az önreflexióra, amellett, hogy ezzel a módszerrel a kutatónak könnyebb „releváns kérdéseket” megfogalmazni a témával kapcsolatban, hiszen „értékeink és tapasztalataink” megegyeznek az adott csoportéval (Barna, 2007 In Tófalvy, 2011: 76). Fontosnak tartottam ezt a vizsgálati szempontot feltüntetni, hiszen többek között én is ezt a módszert alkalmaztam: azáltal, hogy több mint három éve tartozom a zenekar rajongótáborába, és a júniusi bécsi koncerten is részt fogok venni, felvételem az egyébként zárt csoportba nem ütközhetett akadályba, ezáltal pedig kutatásom egyik kulcseleme, a kérdőív is szétosztásra kerülhetett minden akadály nélkül. A One Direction rajongótáborának száma nem határozható meg teljes pontossággal. Twitter oldaluk jelenlegi követőinek száma 22.7 millió.2 Facebook oldaluk kedvelőinek száma 38 745 302 fő.3 Ezekből az adatokból azt láthatjuk, hogy a Facebook oldal kedvelői többen vannak, ez a típusú közösségi oldal népszerűbb a rajongók körében. Azonban előzetes megfigyeléseim alapján a Twitter-t használó rajongók, valamint a másik népszerű közösségi oldal, a Tumblr követői aktívabbak, nem csak a zenekar felé, hanem az egymás közötti kapcsolatok kialakításában is. Facebook-on jellemzően a zenekar zenéjét, videóit osztják meg a rajongók, zárt csoportokat és nyílt rajongói oldalakat hoznak létre, hogy megvitathassák rajongásuk tárgyát. Azonban itt nem fedezhető fel az a személyes kapcsolat, ami a másik két közösségi oldal felhasználóinál. Az általam szerkesztett kérdőívben többek között arra is rákérdeztem, hogy a három közül mely közösségi oldalakat használják a rajongók, valamint arra is válaszokat kaptam, hogy mennyire aktívan vesznek részt ezen közösségi oldalak használatában, az egymás közötti kommunikáció mennyire érvényesül. Itt különösen azt a kérdést érdemes megvizsgálni, hogy az országon belül vagy kívül hol vannak még olyan barátaik, ismerőseik a

2 3

https://twitter.com/onedirection/followers https://www.facebook.com/onedirectionmusic/likes

8

megkérdezetteknek, akikkel a zenekar rajongótáborába való tartozás által ismerkedtek meg és tartják velük a kapcsolatot.

9

4. A One Direction rövid bemutatása

Az eredetileg öt, jelenleg azonban már csak négy taggal rendelkező banda 2010-ben az angliai X Factor selejtezőjében alakult zenekarrá, miután a „Fiúk” kategóriából mind az öten kiestek, a zsűritagok azonban úgy döntöttek, hogy zenekart formálnak belőlük és egy csapatként folytathatják tovább a műsort. Annak az okáról, hogy miért lépett ki 2015-ben a banda egyik tagja, a tanulmány során részletesen írok, valamint arról is, amit ez a döntés kiváltott a rajongók körében, hiszen ez is egy fontos eleme annak az elemzésében, hogy miért is nevezhetjük közösségnek a rajongótábort. A zenekar harmadik helyen végzett az énekes tehetségkutatóban, és egy évvel később, 2011-ben megjelentették első albumukat ’Up All Night’ címmel. Az album több mint ötmillió példányban kelt el, és tizenhét ország slágerlistájának került első helyére. Második albumukból, a 2012-ben megjelent ’Take Me Home’ címűből szintén ötmilliónál több példányt adtak el, első helyezést azonban már harminchét országban tudhattak magukénak. 2012-ben a Madison Square Garden-ben léptek fel, melyre a jegyek tíz perc alatt keltek el. 2013 nyarán megjelentették ezen album koncertturnéja során felvett fellépéseikből és interjúkból álló dokumentumfilmjüket, melyet a ’Supersize Me’ című dokumentumfilmből ismert rendező és főszereplő, Morgan Spurlock rendezett. A film a ’One Direction: This Is Us’ címet kapta, és több mint hetvenmillió dollár volt a bevétele világszerte. 2013-ban megjelent harmadik stúdióalbumuk, a ’Midnight Memories’ szintén nagy sikereknek örvendett; az Egyesült Királyságban a leggyorsabban eladott album lett ebben az évben. 2014-es albumuk, mely a ’FOUR’ címet viseli a hivatalos Billboard 200-as listáján első helyen debütált. Mind a négy albumukkal első helyre kerültek az Egyesült Államokban, ezzel történelmet írva, hiszen évtizedek óta ők az első angliai zenekar, akik ennyi éven keresztül első helyen végeznek frissen megjelent albumukkal. A csapatot számos díjjal jutalmazták az elmúlt öt évben4, jelenleg pedig ’On The Road Again’ nevű világkörüli turnéjukkal járják be a kontinensek országait.

4

http://www.modestmanagement.com/one-direction

10

4.1 Közösségi oldalaik A zenekar több közösségi oldallal is rendelkezik, melyeken jelentős számú követővel rendelkeznek, amikről az előzőekben már szám szerint írtam. Nem említettem azonban a banda hivatalos honlapját5, Instagram fiókját6. Spotify csatornával is rendelkeznek, melyen ingyenesen hallgathatják albumaikat a felhasználók. Ezekkel és a fentebb említett Facebook, Twitter és Tumblr közösségi oldalaik segítségével osztanak meg információkat, tudnivalókat és linkeket a rajongóikkal. Ezeket az oldalakat hivatalos munkatársak és adminisztrátorok működtetik, a banda tagjainak külön közösségi oldalaik vannak. A zenekar tagjai Twitter profillal és Instagram fiókkal rendelkeznek, ezeket ők irányítják, azonban néhány promóciós üzenetet a menedzsment tagjai írnak ki a zenekar tagja nevében (ez csak a Twitter oldalukra érvényes, az Instagram fiókjaikat teljes mértékben ők kezelik). Harry Styles7, Louis Tomlinson8, Niall Horan9, Liam Payne10 és Zayn Malik11 (ő az, aki kivált a bandából, azonban a tanulmány ezen részében még őt is meg kell említenem, hiszen a rajongók őt „örök érvényű tagnak” tekintik) Twitter oldalaikon alkalmanként kommunikálnak rajongóikkal. Instagram fiókjaik pedig arra szolgálnak, hogy Harry12, Louis13, Niall14, Liam15 és Zayn16 saját élményeit ossza meg követőivel képekben.

4.2 A rajongókkal való kapcsolattartás Ahogyan az előző rövid összefoglalóban is leírtam, a zenekar több oldalon is jelen van online felületen. Ezeknek csak egyik célja a banda zenéjének népszerűsítése. Emellett a banda mint „brand” építése sem elhanyagolható szempont: akkor tekinthető egy zenekar „brandnek” azaz márkának, ha rajongói teljes mértékben meg tudják különböztetni más 5

http://www.onedirectionmusic.com/hu/home https://instagram.com/onedirection/ 7 https://twitter.com/Harry_Styles 8 https://twitter.com/Louis_Tomlinson 9 https://twitter.com/NiallOfficial 10 https://twitter.com/Real_Liam_Payne 11 https://twitter.com/zaynmalik 12 https://instagram.com/harrystyles/ 13 https://instagram.com/louist91/ 14 https://instagram.com/niallhoran/ 15 https://instagram.com/fakeliampayne/ 16 https://instagram.com/niazkilam/ 6

11

zenekaroktól, egyedi vonásai megkülönböztetik az esetleg hozzá hasonló előadóktól, személyazonosságuk megállapítása rajongóik számára nem jelent gondot, tehát egyértelműen felismerhető a zenekar (Randall, 2000 In Mihálka, 2011:8). A kapcsolatmarketing kiépítése szintén fontos; főként a menedzsment szempontjából, hiszen a rajongókon keresztül juthatnak ők is és a zenekar tagjai is jövedelemhez. A kapcsolatmarketinget úgy lehet jellemezni és meghatározni, mint a fejlődő, fenntartható és fokozódó kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcsolatok folyamata, együttműködés segítségével (Stavros, Meng, Westberg és Farrelly 2013:456). Azzal, hogy a hivatalos zenekari honlapokon kívül a tagok saját online profilokkal is rendelkeznek, azt a látszatot keltik, hogy elérhetőek (hiszen bárki üzenhet nekik, aki követi őket, privát üzenetet pedig azok írhatnak, akiket a zenekar tagjai visszakövetnek). Azért használtam a „látszat” kifejezést, mert milliós követővel rendelkező személyek ritkán, sőt valószínűleg egyáltalán nem tudnak válaszolni vagy reagálni minden egyes nekik szánt üzenetre. Mégis, a saját profillal való rendelkezés azt az érzést kelti a rajongókban, hogy példaképeik csak egy karnyújtásnyira vannak tőlük, ezáltal a személyes kapcsolat, kötődés érzése alakul ki bennük, ami pozitív hatással van a zenekar zenéjének és a zenekar mint márka népszerűsítésében. Barna Emília 2007-es tanulmányában egy akkoriban felkapott és elterjedt liverpool-i zenekarról készített elemzést; a banda önreprezentációja, rajongóikkal való kapcsolatuk, valamint online és offline színtéren való jelenléte mellett a tanulmány egy fejezetében a zenekar nevének elemzésére tesz kísérletet. Az adott együttes (Elle s’appelle) nevét össze tudja kapcsolni a banda közösségi oldalán lévő képi világgal. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a kapocs az együttes neve és képi valamint hangzásvilága között a gyermekvilág, a „nosztalgikus intimitás”(Barna, 2007 In Tófalvy, 2011:80). A zenekar neve saját kutatásomban is sokatmondó lehet és érdemes kitérni rá, azonban fontos megjegyezni, hogy ezen elemzések saját következtetéseim, alapjukat csak önálló gondolatmenet alapján fogalmaztam meg. A banda neve (One Direction) magyarul annyit tesz, hogy „Egy Irány”. A rajongók és a banda közötti kapcsolatra is utalhat a név (habár a név kiválasztásakor még nem lehetett tudni, hogy mekkora rajongótáboruk lesz a zenekar tagjainak vagy, hogy lesz-e egyáltalán). Az, hogy a rajongók és a banda is „egy irányba”

12

tartanak, azt jelentheti, hogy mindegyikük számára a zenekar fennmaradása, továbbélése, új zene készítése, és önzetlen támogatás a cél.17 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az egyik talán legfontosabb tényezőt, ami a népszerűsítésben játszik szerepet. A banda tagjainak saját Twitter oldaláról a menedzsment is írhat ki üzeneteket; ezt legtöbbször akkor használják, ha új daluk, videójuk vagy albumuk jelenik meg és ösztönzik rajongóikat, hogy vegyék meg az albumot, vagy nézzék meg a videót, ezzel növelve az eladások és letöltések számát. A legtöbb esetben nem állapítható meg biztosan, hogy valóban az együttes tagjai-e azok, akik kiírják ezeket az üzeneteket. Legfeltűnőbben ez akkor látszódik, amikor egy-egy díjra jelölik a bandát, és közönségszavazással érhetik el, hogy ők kapják meg a díjat. Ekkor a legaktívabbak a rajongók, ennek köszönhetően pedig számos díjat elnyert már a zenekar a rajongók aktivitásának köszönhetően.

17

Egy másik érdekes tényező, hogy az együttes egyik tagja, Liam Payne magára tetováltatott négy, egy irányba mutató nyilat, jelezve ezzel, hogy „hová is tartanak”. A rajongók találgattak, hogy milyen jelentést is hordozhat magában az énekes alkarját díszítő motívum, végül arra a következtetésre jutottak, hogy a négy nyíl a banda másik négy tagjára utal. Ez a feltételezés nem lett megerősítve, Payne azonban egy másik tetoválásáról egy interjúban megerősítette, hogy egyik tetoválása a banda tagjainak tiszteletére került a karjára: “Everything I wanted but nothing I’ll ever need”. Jelentése pedig az az énekes bevallása szerint, hogy „nagyon sok mindenem van már, a miatt, amit csinálunk, és sok olyan dolog van, amit még akarok, de amire igazán szükségem lehet az csak a családom és ez a négy fiú”. [http://www.popstartats.com/liampayne-tattoos/arm-everything-i-wanted/]

13

5. A rajongótábor

5.1 Általános bemutatás A rajongótábor bemutatásában mindenekelőtt fontos tisztáznunk a rajongói identitás fogalmát, hiszen ez a meghatározója a rajongótáborba való tartozásnak és önreprezentációnak. A rajongói identitást az angol nyelvű irodalom a „fandom” szóval határozza meg. „A legtöbb ember rajongója valaminek”. Ezzel a mondattal indítja Jonathan Gray Fandom: Identities and Communities in a Mediated World című tanulmányát (Gray, Sandvoss, 2007 In Kellner-Van Deraa, 2007:559). Legyen szó filmekről, sorozatokról, könyvekről, sportról, tagadhatatlan, hogy a legtöbb ember rajong valami iránt. Kezdetben a rajongókról írt tanulmányokban még arról esett szó, hogy miféle interpretációja ez különböző szubkultúráknak, vagy önálló kultúraként beszélhetünk-e róla. Ezek a tanulmányok arra akartak rávilágítani, hogy a gyakran kifigurázott és kigúnyolt rajongók szinte mindenkinek az élete részei, hiszen nem csak sportnak és filmeknek lehetünk rajongói, hanem akár szakácsoknak vagy éppen a magas kultúrának is. „A rajongói identitás gyönyörű. A rajongói identitás menő (Gray, 2007). Lassan beépült a köztudatba, hogy rajongani valami iránt nem egy megvetni való dolog, hiszen mindenki életében jelen van. A kutatások pedig pont ezt a célt szolgálják: a rajongói identitás megfigyelése, ami mindennapi életünk része, ez a megfigyelés pedig alapvető betekintést nyújthat a modern életbe (Gray, 2007 In Kellner és Van- Deraa, 2007:560). Mindezek tekintetében, a One Direction rajongói is mindennapi életük részének tekintik a rajongólétet. A rajongótáboron kívül állók gyakran nevezik őket „megszállottaknak”, „őrülteknek”, amit a rajongók önvédelmi mechanizmusként saját magukra is elkezdtek használni és nem tagadják, hogy rendelkeznek a fent említett jelzőkkel. Azzal is szembe kell nézniük nap mint nap, hogy kigúnyolják őket és rosszalló üzeneteket küldenek nekik (akár más zenekar vagy előadó rajongótáborába tartozó fiatalok is), ez pedig már a „cyberbullying” kategóriába tartozik. Két interjúalanyom életében szintén meghatározó szerepet tölt be a rajongólét. Azonbanahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk,- míg a rajongótábor és az általam megkérdezettek mindennapjaiban jelentős szerepe van a rajongólétnek, addig ebben a két esetben ez

14

némiképp különbözik. Amellett, hogy saját közösségi oldalaikon és a Tumblr-ön is blogolnak a zenekarról, addig náluk nem az a jellemző, hogy csak és kizárólag ez a banda áll a középpontban. Más érdeklődési köreiknek is helyet adnak a blogjukon, viszont nem a zenekar az, ami meghatározó. Látható azonban, hogy a rajongók mindennapi életébe beépült a rajongólét, meghatározhatja napjaikat az, ha a bandával kapcsolatban új esemény történik. A kérdőív válaszadóinak hatvan százaléka (124 fő) naponta többször ellenőrzi közösségi oldalait, hogy történt-e valami figyelemre méltó a zenekarral kapcsolatban. Jellemző, hogy Twitteren, Tumblr-ön és Facebook-on ötvennél nem követnek több embert az együttessel kapcsolatban, azonban ha konfliktus adódik, vagy a zenekar tagjai osztanak meg valamit, arra nagymértékben reagálnak (hatvan és negyvennyolc százalék, azaz 123 és 100 fő). Az egyik Facebook rajongói oldalon, ahol a kérdőívem is megosztásra került, napi rendszerességgel osztanak meg a rajongók képeket, videókat, szöveges posztokat és idézeteket egymással, amire legtöbbször reagálnak is a csoport tagjai.

5.2 A rajongótábor mint közösség Kutatásom hipotézisében azt fogalmaztam meg, hogy a hagyományos (nem virtuális felületen létező) csoportok és közösségek jellemzői teljes mértékben érvényesülnek virtuális felületen is. Ezért elengedhetetlennek tartom, hogy összevessem a hagyományos közösséget és az online felületen lévő (virtuális) közösségek néhány jellemzőjét. Ferdinand Tönnies megállapításai – megalapozatlanságuk ellenére is – nagy visszhangot váltott ki a szociológusok körében, főként azoknál, akik a városi közösségekkel foglalkoztak. A területi alapon szerveződő közösségek (társasház, városnegyedek, kisvárosok lakói) jellemzően szoros együttműködésre kényszerülnek; a kölcsönös kiszolgáltatottság és a közös problémák megoldása idézi ezt elő. Ebből következik, hogy ezek a közösségek „meglehetősen zártak: tagjaira nem jellemző, hogy elhagynák a közösséget, és új tagokat is nehezen fogadnak be”. A kapcsolatok a tagok között ezért rendkívül szorosak, főként a „szolidáris viszonyban lévő tagok között”, és éppen ezért a közösség tagjai közül sokan ismerik egymást közvetlenül is. „A közösségi kommunikáció,

15

interakció színterei pedig jellemzően nyilvános terek: kocsmák, kávézók, közterek, parkok” (Vályi, 2007:117). Több olyan válasz is érkezett a tanulmányban leírtakra, hogy a közösségek évek múltán felbomlanak, hogy szinte már nem is léteznek közösségek. Itt az iparosítást, a nagyvárosok kialakulását hozták fel fő kiváltó oknak. Igaz, hogy a fentebb leírt jellemzők már nem gyakran találhatók meg a nagyvárosi közösségekben, azt azonban korai lenne kijelenteni, hogy a közösségek megszűntek. Nem feltétlenül „köthetők konkrét lokalitáshoz”, és a leírt jellemzők sem lelhetők fel egy az egyben, de ettől még hívhatjuk őket közösségnek, „hiszen azonos funkciókat látnak el” (Wellman és Frank In Vályi, 2007:118). Itt térhetünk át a nem hagyományos közösségek vizsgálatára. Egyes vélemények szerint az internet, és az online kommunikáció szinte varázslatos, és új közösségeket fog teremteni, mások azonban azt vallják, hogy a közösséget szét fogja rombolni. (WellmanGuila In Vályi 2007:144). Az internet mellett érvelők azt tartják a legnagyobb előnynek, hogy a fizikai távolság megszűnik, tér,- és idő nem jelent korlátot. Az, hogy különböző időzónákba tudunk kommunikálni minden nehézség nélkül, felettébb előremozdítja az internetes kommunikációt és ezzel a közösségek létrejöttét. (Licklider In: Szűts, 2012) Kialakultak természetesen olyan megállapítások, érvelések is, melyek szerint az internet csak elzárja egymástól a valódi közösségeket, az embereket „bezárja egy virtuális térbe” és megszűnik a kapcsolat a valósággal, ami a fizikai térben létező közösségek, az emberi kapcsolatok romlásához, megszűnéséhez vezethet. (Jim Hightower In Wellman-Guila, 2007:145) Kutatásomban

az

internetes

kommunikáció

ezen

részéről,

tehát

az

online

kapcsolattartáshoz negatívan viszonyuló véleményekről, megállapításokról és kutatásokról nem szeretnék bővebben írni. A fókusz mindenekelőtt a közösségépítésen, ezáltal pedig az internetes kommunikáció pozitív hatású fejlődésén van. Fontos megjegyeznünk, hogy a Howard Rheingold által megalkotott „virtuális közösség” fogalma félrevezető lehet, hiszen az általam vizsgált csoport, közösség tagjai valós személyek, más kérdés, hogy a kapcsolattartás virtuális felületen történik. Ezt figyelembe véve, jelen kutatás szintén virtuális felületen megy végbe, ennek során azonban az egyes profilok, blogok, közösségi oldalak mögött álló embereket, mint közösséget fogom vizsgálni, tehát nem a virtuális identitást, amelyet Fehér Katalin megfogalmazásában a kutatás célkitűzésében már kifejtettem. Kutatásom a valós személyeket fogja vizsgálni, akik a virtuális felület 16

segítségével reprezentálják magukat és építenek kapcsolatot. Hiszen, ami a vizsgált közösségben meghatározó szerepű, az nem más, mint az identitás. Ha a közösség szó (communitas) etimológiai gyökereihez megyünk vissza, a közösség itt nem más, mint kölcsönös alávetettség, ami közös célokat, normákat és érdekeket képvisel. A közösséghez tartozás így érzelmi alapú is lehet (de gazdasági is), hiszen az adott csoport tagjai megbecsülik az egyént, információval látják el és az egyén identitását is erősítik. Wellman és Frank szerint a közösséghez való tartozás a hálózati tőke forrása is, ami pedig „a társadalmi tőke olyan formája, amely az egyént személyes kapcsolatain keresztül juttatja segítséghez, illetve erőforrásokhoz” (Wellman és Frank 2000 In Vályi, 2007:116). Ebben a rajongótáborban kulcsszerepe van az identitásnak. A blogokon és közösségi oldalakon a legtöbben megadják további érdeklődési körüket is. Így lehetséges az is, hogy a világ akár két különböző pontján élő rajongó megtalálja egymást. Két interjúalanyom esetében is így volt ez, akik Canada területén élnek, mégis a zenekar iránti rajongásuk juttatta el őket hozzám a Tumblr-ön keresztül két évvel ezelőtt. Offline eseményekről is be tudtak azonban számolni; egy másik általuk kedvelt zenekar koncertjén találkoztak egy lánnyal, aki szintén One Direction rajongó is volt, és azóta is tartják a kapcsolatot.

5.3 A közösségi oldalakról röviden (Facebook, Twitter, Tumblr) Internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálatakor Ujhelyi Adrienn négy úgynevezett klasztert tudott elkülöníteni, így csoportosítva az általa vizsgált internetes közösségeket. Az első klaszterbe tartoznak azok, akik identitásukat felvállalják, saját nevükkel vesznek részt a közösség életében. Jelen kutatás szempontjából ezen kívül még a harmadik felállított klaszter jellemzői érvényesek és fontosak. Erre a csoporthalmazra jellemző a „személyesség (…), az adott közösség fontossága az egyén számára, valamint az, hogy ezekben a közösségekben az aktív részvétel a jellemző” (Ujhelyi, 2007). Online közösségek elemzésénél fontos tényezőként szokták kezelni az adott közösség csoportszerűségét és „létezőségi fokát”, azaz a közösség entitativitását.

(Hamilton,

Sherman, 1966 In Ujhelyi, 2012). Mindhárom általam tárgyalt közösségi oldal tagjaira jellemző (azaz az online rajongótábor tagjaira), hogy folyamatos kommunikációban állnak egymással, története van a csoportnak és a tagok valamilyen módon hasonlítanak egymásra 17

(Ujhelyi, 2012). Itt az egy rajongótáborba való tartozás a fő közös jellemző, ezen kívül viszont az általam kérdezett egyének körében megfigyelhető, hogy a válaszadók kicsit kevesebb, mint fele (48,3% azaz 99 személy) egyazon időben csatlakozott a rajongótáborhoz. Az életkor meglehetősen megoszlik: tizenkét éves volt a legfiatalabb, huszonhét pedig a legidősebb válaszadó. A Twitter csoport azért tekinthető sajátosnak, mert ez nem egy meghatározott, szervezett csoport. Az itt jelenlévő tagok rendelkeznek egy személyes profillal, és saját nevükben tesznek közzé rövid kommenteket, képeket vagy videókat. A „csoport” tehát a tagok aktivitásából jön létre. Kiemelkedően fontos szerepet kapnak az úgynevezett „update account-ok”, amik azt a célt szolgálják, hogy a zenekarral kapcsolatos legfrissebb híreket, képeket és videókat megosszák a rajongókkal. Az egyik legtöbb követővel rendelkező és általam kiválasztott ilyen oldal a @_1DSlovakia18 néven működik. Gyakran kérik meg követőiket, hogy osszák meg velük azokat a képeket és videókat, amelyeket a zenekarról készítettek (az eredeti készítők felhasználónevét feltüntetve). Egy másik Twitter felhasználó is kitüntetett helyet kap a kutatásomban, hiszen ő egy olyan központi szereplő a rajongók életében, akit a rajongóléten keresztül ismertek meg. A @chenloves1d nevet választó rajongó saját rajongótábort alakított ki maga körül, 179 ezer követővel, amelyről később részletesen írok majd. „A Tumblr 2007-ben indult, egy mikroblog-platform, mely a felhasználók számára lehetővé teszi szövegek, képek, videók, zenék és linkek közzétételét, valamint megosztását” (Ujhelyi, 2012). Leírás alapján nem mutat nagy eltérést a másik két közösségi oldaltól, azonban működése mégis máshogy jellemezhető, mint a Twitter-é és a Facebook csoportoké. Azáltal, hogy valaki regisztrál és kreál magának egy blogot, melyet saját ízlésére tud formálni, követni tudja azokat, akik beletartoznak érdeklődési körébe és őt is követni tudják. Úgy lehetséges a kezdetben a felhasználók számára ismeretlen blog és személy követése, ha bejegyzéseit (szöveg, kép, videó) úgynevezett „tag-ekkel” látja el. Ezeket nevezhetjük keresőmotoroknak; ha a Google keresőbe beírunk egy szót, arra számtalan találat érkezik. A mechanizmusa ennek is hasonló; a legnépszerűbb, legtöbb „note-tal”19 rendelkező keresési eredményeket fogjuk látni, és azokat a blogokat, akik ezen keresőmotorokat, keresőszavakat használják a posztjaik megosztásakor. 18

https://twitter.com/_1DSlovakia ha egy poszt például 100 „note-tal” rendelkezik, az azt jelenti, hogy száz különböző más blog „kedvelte” vagy megosztotta az adott bejegyzést, képet, videót 19

18

5.4 A Twitter-ről bővebben Általános jellemzőként elmondható, hogy ezekhez a közösségi oldalakhoz való csatlakozás legfőbb okai a szórakozás, a tanulás és a társaságkeresés (Ujhelyi, 2012). Jelen kutatás során azt tekintem át, hogy milyen szempontok alapján sorolhatjuk be ezen csoportokat. Léteznek olyan csoportok, amelynek tagjai személyes ismeretséget ápolnak, egymást az internetes világon kívül is ismerik. Ezek általában a kisebb létszámú csoportok. 20 A kérdőív válaszadói körében a Twitter bizonyult a legnépszerűbb és legtöbbet használt oldalnak. Számunkra azonban a második típus lehet érdekes, amelyek a nagy létszámú hálózatok kategóriájába tartoznak. Itt többféle csoportosítás is megkísérelhető (Prentice et al., 1994 In Ujhelyi, 2012). A „common bond” a kötődésen alapuló csoport, a „common identity” pedig identitásalapú, azaz a kapcsolat a csoport egészének szól, nem pedig személyeknek (Ujhelyi, 2012). Ebben az esetben megfigyelhető, hogy a fentebb említett @chenloves1d nevű felhasználó személye körül kialakult kisebb rajongás kapcsolható ahhoz, hogy a követői azonosulni tudnak a Chen (a felhasználó neve) által képviselt ideákkal és normákkal. Chen saját maga is rajongó, azonban már az ő személye és blogja körül is kialakult egy mini-rajongótábor. Főként azzal érte ezt el, hogy a zenekar egyik tagja, Harry Styles által rendkívül kedvelt „kop-kop viccekhez” (knock knock jokes- angol nyelvterületen igen elterjedtek) hasonló vicceket posztolt napi rendszerességgel. A viccek lényege pont az, hogy nem viccesek, ezzel parodizálva az említett zenekar tag humorérzékét. Ebben21 a videóban egy rajongó összegyűjtött néhányat, amelyet a banda említett tagja adott elő koncertjeik alkalmával. A Függelékben pedig található néhány vicc mindkét fél rézéről, összehasonlításképpen. Ebben a rajongótáborban gyakori, hogy rajongásuk tárgyából viccet csinálnak, ezzel fejezve ki a zenekar tagjai iránt érzet tiszteletüket és támogatásukat. A csoportok működésének megértéséhez fontos, hogy ismerjük az úgynevezett „netikettet” (Ujhelyi, 2012). Kutatásom alkalmával ezt én is megtapasztaltam, hiszen csatlakoztam egy olyan zárt csoporthoz, ami már korábban is létezett, és feltételezett szándékom volt már csatlakozásom idején, hogy itt tegyem közzé a tanulmányomhoz szükséges kérdőívemet. A csoport annak a céljából jött létre, hogy összegyűjtse azokat a 20

Kérdés, hogy mi alapján tudjuk meghatározni, hogy mi számít kis létszámnak: az egyik zárt Facebook csoport, ahol kérdőívem megosztásra került, és jómagam is tag vagyok, több mint nyolcszáz taggal rendelkezik, és ott jellemző, hogy kevesen ismerik egymást személyesen is. 21 https://www.youtube.com/watch?v=V0GCZcrigSo

19

rajongókat, akik a zenekar 2015-ös június 10.-i bécsi koncertjén részt vesznek. Ismernem kellett a „netikettet” olyan szempontból, hogy tudtam, hogy csak olyan tagokat vesznek fel a csoportba, akik igazolni tudják, hogy előreláthatólag rész fognak venni a koncerten. (Éppen ezért nekem nem is volt problémám a csoportba való bekerüléssel, hiszen jómagam is ki fogok utazni a koncertre.)

5.5 A Tumblr-ről bővebben Válaszadóim körében ez bizonyult a második legtöbbet használt közösségi oldalnak. Előzetes megfigyeléseim során azt a következtetést vontam le, hogy a Tumblr az a közösségi oldal, amelyet a leggyakrabban használnak a rajongók, itt kommunikálnak a legtöbbször. Azonban a tanulmány írása (megfigyelések és a kérdőívek összesítése) során azt a konklúziót vontam le, hogy a Twitter és a Tumblr két eltérő rajongói közönséggel rendelkezik. A Twitter az, ahol a zenekarral kapcsolatos hírek, információk, legújabb díjra jelölések kerülnek posztolásra, a Tumblr viszont az a központi hely, ahol kifigurázzák és „viccet csinálnak” a banda tagjainak cselekedeteiből, jellemzőiből (ennek a viselkedésmódnak a hátterét már korábban ismertettem). A szóban forgó közösségi oldal az, ahol nyíltabban írnak és beszélnek a rajongók egymással. (Fontos megjegyezni, hogy ezalatt nem a kérdőív válaszadóit értem, hiszen ahogyan korábban is leírtam, az ő körükben a Twitter bizonyult a legkedveltebb közösségi oldalnak). A külföldi (nem magyar) rajongók viszont a Tumblr-t részesítik előnyben, hiszen itt tudják kifejezni legjobban érzéseiket, és ezeket meg is osztják egymással- erről a Kiemelkedő személyek című fejezetben bővebben fogok írni, példák pedig a Függelékben lesznek találhatók képek formájában). Magyarországon egyébként is kevésbé elterjedt a Tumblr használata, mint a Twitteré. A közösségi oldalak alapvető használatában szerepet játszik az is, hogy a szakirodalom által „digitális tudásnak” nevezett jelenség nagymértékű a 11-16 évesek körében (Ujhelyi, 2012). A Tumblr az a közösségi média, ahol nem csak egyszerű megosztásokról és bejegyzésekről van szó: használatához hozzátartozik, hogy rendkívül sokan olyan technikai tudás birtokában vannak, melyek elősegítik a posztok népszerűvé válását. Ilyen például a

20

„gif”22 készítés, különböző képszerkesztési és videó vágási technikák. Az úgynevezett „masterpost-ok” is igen népszerűek a tumblr- felhasználók körében: az olyan bejegyzéseket nevezzük így, amik egy téma köré csoportosulnak, és az adott téma minden elemét megtárgyalják a posztban. Példának23 hozhatjuk a zenekar két tagjáról készült „masterpost-okat”, amik általában azt tárgyalják, hogy miért bizonyítható, hogy ez a két tag szerelmi kapcsolatban áll egymással. Erről szintén a későbbiekben fogok részletesebben írni.

5.6 Kiemelkedő személyek Az előzőekben, a Twitter bemutatása során már említettem két olyan felhasználót, akik meghatározóak a közösség életében. Szót ejtettem már a különböző tulajdonságokról, amik a hagyományos és az internetes közösségekre jellemzőek; utóbbit mindinkább a hasonló érdeklődés tartja össze, nem pedig a közelség. Vannak olyan személyek a közösség életében, akik ugyan jelen vannak, ezzel szerves részét képezik a csoportnak, azonban mégis láthatatlanok maradnak. Az ő általuk folytatott tevékenységet nevezhetjük „lurking-nek” vagy „read-only-nak”. Ők azok a személyek, akik, mint már említettem ott vannak, jelen vannak, mégsem aktív tagjai a csoportnak, csupán nagy érzelmeket kiváltó eseményeknél jelennek meg (Katz, 2003 In Ujhelyi, 2012). A kérdőív válaszadói között is kimutatható ezen személyek aránya: azokra a kérdésekre, hogy milyen mértékben vesznek részt egy csoporton belüli konfliktusban vagy mennyire aktívak a közösségi oldalakon, ha a zenekar oszt meg valamit harmincegy százalék volt a konfliktusban nem részt vevők száma. Ők azok, akik saját bevallásuk szerint elolvassák a konfliktust kiváltó bejegyzéseket és hozzáfűzéseket, ők maguk azonban nem válaszolnak (számszerűsítve ez hatvannégy fő). Az együttes által kiírt bejegyzésekre való reagálás megosztottabb volt: száz fő az, aki szokott reagálni, de nem minden esetben; hatvankettő a száma azoknak, akik ritkán és huszonegy azoknak, akik egyáltalán nem szoktak reagálni.

22 23

videóból kivágott, pár másodperces, hang nélküli mozgóképes részlet http://peterpansflight.tumblr.com/post/56254770851/that-thing-they-do-because-it-is-absolutely-a

21

5.6.1 Személyes kapcsolattartás a rajongók között A csoporton belüli kapcsolatok, a csoporttal eltöltött idő (Ujhelyi, 2012) meghatározhatja egy tag státuszát a közösségben. A rajongók Twitter-en meglévő kapcsolatairól és kiemelkedő személyeiről már írtam, most pedig a Tumblr meghatározó személyeit fogom sorra venni, valamint azt, hogy ez milyen mértékben játszik szerepet a kapcsolattartásban és a közösségen belüli kommunikációban. Ujhelyi Adrienn tanulmányában azt a következtetést vonta le a tanulmányhoz kapcsolódó kutatás során, hogy „az offline csoportoknál alkalmazott csoportjellemzők online csoportok esetében is értelmezhetőek”. Ennek fényében én is hasonlóképpen jártam el ezen csoport elemzése során. Egy olyan tumblr- felhasználót szeretnék bemutatni, aki szinte mindennapos kapcsolatban van követőivel, nem csak a zenekarban és a rajongótáborban történő eseményekről ír, hanem kommunikál a követőivel, akár a magánéletükről is. Itt merül fel két olyan kérdés, amit Barry Wellman és Milena Guila „A netszörfözők nem utaznak egyedül: virtuális közösségek mint valódi közösségek” című munkájukban fogalmaztak meg: „Milyen mértékben lehetséges erős, intim kapcsolatok kialakítása a neten?” Lehetséges-e, hogy csupán online felületen való kapcsolattartás következtében olyan kapcsolat alakuljon ki két vagy több ember között, mint egy hagyományos csoport tagjai között? Erre olyan módon próbáltam választ találni, hogy kiválasztottam egy olyan személyt, aki előzetes megfigyeléseim szerint napi kapcsolatban van követőivel. Sokan azért indítanak blogot, blogokat, mert vágynak egy közönségre, amellyel kommunikálhatnak. A blogolás egyéni cselekvés, az előbb leírtak alapján azonban közösségi funkciójáról is beszélhetünk. Vannak, akik belekezdenek a blogolásba, idővel azoban felhagynak vele, ha nem találják meg a megfelelő közönséget. Vannak viszont, akik nem tervezték, hogy sokáig fenntartják a blogot, mégis rátalálnak, vagy helyesebben inkább a közönség talál rájuk, amellyel aktív kommunikációt és kapcsolatot tudnak létesíteni, ezért folytatják addigi tevékenységüket. Ezek a blogolók szerzők (saját blogjuk szerzői) és közönség (más blogok közönsége) is egyben. „Egy blog szerzője és annak közönsége közötti kapcsolat változó lehet, azt azonban elmondhatjuk, hogy egy közösség akkor formálódik, amikor olyan kritériumok, mint a bizalom, reciprocitás és folyamatos kapcsolat jelen van” (Dennen, 2014:350). 22

Így esett a választásom @theboyfriendstagram nevű felhasználóra. A blog egy Ronnie nevű húszéves new york-i lányhoz tartozik, aki nem csupán gondolatait, érzéseit osztja meg a zenekarral kapcsolatban, hanem ezekez meg is vitatja követőivel üzenetek formájában. Emellett pedig a mindennapi életre vonatkozó kérdéseket és tanácsokat külön egységbe

rendezi,

problémáikkal.

24

így

követői

tudhatják,

hogy

hozzá

bármikor

fordulhatnak

25

„Answered ” tag-je alatt található mindazon üzenetek halmaza, amiket

követői kérdéseire írt. Az „advice26” tag alatt pedig mindazok, amikben követői Ronnie tanácsát kérik valamilyen témában. Ezeket az üzeneteket anonim módon, de felhasználóneveik vállalásával is megtehetik a követők, hiszen ezek a válaszok Ronnie „dashboard-ján27” is megjelennek, amit pedig mindenki láthat. Éppen ezért egy olyan opciót is létrehozott, amiben csak és kizárólag privát üzenet formájában tud válaszolni28, így követői felhasználónevüket akár vállalva is kérdezhetnek tőle, viszont nem kerül publikálásra dashboard-ján. Ezen a ponton szót kell ejtenem a kérdőíves vizsgálat eredményeiről és az interjúk során kapott válaszokról. A kérdőív alapján kimutatható, hogy a megkérdezettek többségének (133 fő) van olyan ismerőse, akivel a banda kapcsán ismerkedett meg, és 108 főnek pedig olyan barátai is vannak, akikkel szintén a zenekar által ismerkedett meg, online felületen és külföldön vagy más városban élnek. Az is jelzésértékű, hogy ezekkel az újonnan szerzett ismerősökkel, barátokkal napi kapcsolatban vannak: 31 fő minden nap, 46 pedig többször egy héten beszél ezen ismerőseivel. Két külföldi interjúalanyom ezt szintén alátámasztotta: kettőjüknél én voltam az összekötő kapocs, hiszen mindketten a Tumblr-ön keresztül találtak meg, és így kerültünk kapcsolatba. Ők ketten már több éve ismerik egymást, azonban elmondásuk szerint a zenekar iránti rajongásuk hozta őket igazán közel egymáshoz.

5.6.2 „Fanfiction” Saját definíció szerint úgy határoznám meg, hogy a „fanfiction” rajongók által írt történet, melynek főszereplői a banda tagjai. (Fanfiction létrejöhet bármilyen hírességről, 24

http://theboyfriendstagram.tumblr.com/answered http://theboyfriendstagram.tumblr.com/tagged/asks 26 http://theboyfriendstagram.tumblr.com/tagged/advice 27 minden ide kerül, amit a felhasználó megoszt; a Facebook „üzenőfalához” hasonló 28 http://theboyfriendstagram.tumblr.com/message 25

23

filmekről, könyvekről, amelyek szereplőit felhasználva a fanfiction írói újraírják a történeteket, vagy esetleg más kontextusba helyezik a szereplőket) Esetenként úgy íródnak a történetek, mintha valóban a banda tagjai lennének a szereplők- a jelenkori életüket, életeseményeiket veszik alapul. Más esetekben pedig csak a bandatagok neveit és külső megjelenésüket „kölcsönzik” és adják saját történetük karaktereinek. Itt szintén megemlíthető a tumblr- felhasználó, Ronnie, aki saját maga is ír „fanfiction-t29”. Az ő történetei a banda két tagjáról, Harry-ről és Louis-ról szólnak. Alkalmanként eredeti környezetbe helyezi őket, tehát úgy írja meg a történeteket, mintha a két fiú jelenlegi életének eseményei lennének, van azonban olyan eset is, amikor teljes mértékben kitalált, fikció a történet, és csupán a két bandatag nevét és külső jellemzőit használja fel történeteiben. Ennél a pontnál szeretnék kitérni egy fontos tényezőre, ami a rajongótábor letében nagy szerepet kap. A rajongókat nagymértékben megosztja az a feltevés, miszerint a banda már említett két tagja titkos szerelmi viszonyban állnak egymással. Megerősítésre nem került sor sem a zenekar tagjaitól, sem hivatalos szóvivőjüktől, az úgynevezett „Larryshipper-ek30” azonban meg vannak győződve a két fiú kapcsolatáról, és az évek során különböző bizonyítékokat összegyűjtve rengeteg „masterpost” készült, amiről korábban már részletesen írtam és példát is hoztam rá. A rajongótábor azon része, akik nem hisznek a fent leírt teóriában különbözőféleképpen reagálnak a szituációra. Vannak, akik elfogadják, hogy a rajongók egy része hisz a két fiú kapcsolatában, vannak, akiket ez egyáltalán nem zavar, vannak, akiket irritál, és vannak, akik teljes mértékben ellene vannak. Erről később a „Konfliktusok” című fejezetben fogok írni. Ami azonban most említésre méltó, az a rajongótáboron belüli elfogadókészség és támogatás. Rajongók és az LMBT A

One

Direction

rajongótáborán

belül

meglehetősen

nagymértékű

elfogadókészséget és támogatást fedezhetünk fel a különböző szexualitással rendelkező személyek iránt. Ebben- amint azt az előbb is kifejtettem- részben szerepet játszik az is, hogy a rajongók egy része úgy véli, hogy a zenekar két tagja, Harry és Louis szerelmi 29

http://theboyfriendstagram.tumblr.com/ficmasterpost A shipping egy angol nyelvterületen használatos interneten terjedő szleng kifejezés. Eredetileg a „ship” hajót, szállítást jelent, itt azonban a kifejezés azt a célt szolgálja, hogy jelezze, hogy két fél szerelmi kapcsolatát támogatják. „Shipping two people” vagy „Put into a relationship”= támogatni két személy szerelmi kapcsolatát, reménykedni abban, hogy szerelmi viszonyt fognak folytatni, vagy csak egyszerűen úgy tartják, hogy a két személy összeillik, mint pár. Nemtől függetlenül bárkit lehet „ship-elni” bárkivel. A „Larry” név pedig a két fiú nevének ötvözéséből jött létre: Louis és Harry. 30

24

kapcsolatban állnak. Pontos adatokat nem tudunk azzal kapcsolatban, hogy mennyien is vannak ezek az úgynevezett „Larry-shipperek”. Létrehoztak egy külön oldalt és egy külön projektet, melynek elnevezése „Rainbow Direction”31. Ez már nem csak a két fiú kapcsolatának támogatásáról szól (ami egyébként még nem lett megerősítve), hanem a különböző szexualitású emberek támogatásáról és az LGBT (magyarul LMBT) közösség támogatásáról is. Ez a szervezet a Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű embereket támogatja. Azóta továbbfejlődött változata az LGBTQIA, amely a Queer, Interzsexuális és az Aszexuális fogalmakkal egészült ki. A „Rainbow Direction” projekt lényege tehát az elfogadás, ami a One Direction rajongók között igen nagymértékű. Ez is egyik eleme az összetartozásnak, az egy közösségbe való tartozásnak. Elmondható tehát, hogy a rajongótábor jelentős része közösségként kis mértékben rész veszt a politikában is, hiszen a különböző szexualitással foglalkozó törvények mind a politika hatáskörébe is tartoznak (azonos neműek közötti házasság, örökbefogadás, béranyaság). Az, hogy ezek az üzenetek az együttes hivatalos kommunikációjának részei vagy a rajongók által generált igények, egy másik elemzés problémája lehet. A rajongók körében maga a „fanfiction” igen elterjedt, de nem csak a „Larry-shipper-ek” körében. Olyan történetek is léteznek, amelyek csak a banda tagjait használják fel olyan történetek kreálására, mely vagy a „valóságban” játszódik, vagy egy teljesen új kontextusba helyezi a szereplőket, és nem a banda tagjai közötti szerelmi kapcsolatról szólnak. Az egyik ilyen szerző Hannah, aki igen népszerű a rajongók körében. Leghíresebb és leghosszabb története a ’Dark32’, és annak folytatása a ’Knockout33’, aminek írását jelenleg szünetelteti, de folytatni fogja a közeljövőben. Az általam megkérdezett rajongók nagytöbbsége is olvas „fanfiction-t”, egészen pontosan 159 fő, azaz hetvenhét százalék. Interjúalanyaimtól azt a választ kaptam, hogy alkalmanként olvasnak ilyen történeteket, és akkor is csak „keresés alapján”, azaz nincs egy olyan blog, egy olyan szerző, akit követnének és az ő történeteit olvasnák. Megfigyeléseim alapján főként azok olvasnak „fanfiction-t”, akik blogjukat elsősorban a banda miatt használják. Két külföldi interjúalanyomtól megtudtam, hogy az ő blogjaik nem 31

http://takemehomefromnarnia.tumblr.com/post/101871654761/support-harry-create-a-safe-space-forsharing 32 http://www.onedirectionfanfiction.com/viewstory.php?sid=13374&ageconsent=ok&warning=4 (csak regisztrált tagok olvashatják) 33 http://dark128.tumblr.com/

25

elsődlegesen a banda miatt jöttek létre, más érdeklődési körük mellett található meg pár bejegyzés a bandáró 5.6.3 „Fanart” Jelen kutatás szempontjából fontosnak tartottam megemlíteni a rajongók által készített rajzok, festmények körül kialakult mini rajongótábort. A következőkben felsorolt művészek között vannak „Larry-shipper-ek” és olyanok is, akik nem gondolják úgy, hogy a két bandatag szerelmi viszonyt folytat egymással. Az azonban tagadhatatlan, hogy a rajongók körében nagyon nagy sikereknek örvendenek a rajzokat készítők34

35 36

, sokan

pedig saját weboldalaikon árulják is elkészített alkotásaikat, ami az egyik bevételi forrásukká is vált. A Society6, a Redbubble, valamint az Etsy webes áruházak azok, ahol elkészült műveiket árusítani tudják. A weboldalak több lehetőséget is felajánlanak a vásárlóknak: többféle tárgyra (bögrére, pólóra, táskára, stb…) nyomtatva rendelhetik meg a kiválasztott alkotásokat. Ezek többnyire egységáron kaphatóak, a szállítási díj azonban országról országra változik.37 38 39

5.6.4 Konfliktusok Ahogyan azt már említettem, a legnagyobb nézeteltéréseket az váltja ki, hogy a rajongók egy része hiszi, hogy a zenekar két tagja titkos szerelmi viszonyt folytat, másik részük viszont tagadja ezt a feltételezést. Az internetes kommunikáció során azonban a nonverbális kommunikáció elemei nem jelennek meg. Legalábbis nem olyan meghatározóan, ahogyan a mindennapi életben. Ez vezethet különböző félreértésekhez, ami akár konfliktust is szülhet, főleg ha a válaszreakció el van tolódva (időeltolódás miatt például). Az online közösségek azonban megtanulták, hogyan helyettesíthetőek ezek a nem verbális elemek. A csak nagybetű használata vagy a különböző emotikonok segítséget nyújtanak az érzelmek kifejezésében (Vályi 2007:122). Ezeket a félreértéseket a rajongók igen hevesen szokták kezelni, ezzel előidézve a cyberbullying jelenségét. Korábban 34

http://harrything.tumblr.com/tagged/mydrawing http://dariemkova.tumblr.com/tagged/drawings 36 http://sandradeeart.tumblr.com/tagged/my-art 37 http://rosketch.tumblr.com/shop 38 http://akisdoodles.tumblr.com/buy 39 http://society6.com/coconutwishes#_=_ 35

26

említettem arra vonatkozó adatokat, hogy az általam megkérdezett rajongók milyen mértékben vesznek részt a közösségben kialakult konfliktusokban. A válaszok alapján a válaszadók többsége megfontoltan cselekszik ilyen helyzetekben és akkor reagál, ha úgy ítéli meg, hogy érdemes vitába szállni. 123 a száma azoknak, akik így gondolkodnak, 64en vannak az úgynevezett „read-only” típusúak, nyolcan még a konfliktusokhoz kapcsolódó bejegyzéseket sem olvassák el, ketten pedig mindent elolvasnak és minden esetben reagálnak is saját bevallásuk szerint. Interjúalanyaim azok közé tartoznak, akik ha konfliktus merül fel inkább a „read-only” kategóriát képviselik. Mindhárman úgy gondolják, hogy nem érdemes mélyen belefolyni az ilyen vitákba, hiszen legtöbbször értelmetlennek találják a konfliktusok kiváltó okát. Ahogyan azt a dolgozat során több alkalommal is említettem, a „Larry” problémakör az, ami legjobban megosztja a rajongótábort. Számos olyan blog és személy van, elsősorban a Tumblr-ön, ami olyan céllal jött létre, hogy a követők megoszthassák egymással a témával kapcsolatos gondolataikat. Nem elkerülendő így tehát az sem, hogy az egyik kiemelkedő személy a rajongótáboron belül egy általam is említett „Larryshipper”. Az interjúk során ezzel kapcsolatban is tettem fel kérdést: mindhárom interjúalanyom úgy gondolja, hogy lényegtelen, hogy a két fiú szerelmi kapcsolatban áll vagy sem; elmondásuk szerint valakinek a szexuális beállítottsága nem befolyásolja azt, hogy a zenéjéhez hogyan viszonyulnak. Ez pedig a már szintén említett nagymértékű elfogadókészséget támasztja alá. Egy másik fontos megemlítendő momentum, ami konfliktusokat idézett elő a rajongók között, az a banda egyik tagjának bejelentése, miszerint kiválik az együttesből. Zayn Malik 2015. március 25-én jelentette be a zenekar menedzsmentjén keresztül, hogy otthagyja a zenekart, mert „csak egy normális huszonkét éves fiú akar lenni40”. A rajongók el voltak keseredve, először nem tudták, hogyan is kezeljék a helyzetet, majd idővel belátták, hogy ha kedvencük így döntött, annak valószínűleg komoly okai lehettek. Pár nappal később azonban, amikor egy másik zenész, akivel Zayn már korábban is közreműködött megosztott egy linket, melyen az ő és Zayn első közös dala volt hallható 41 (a dalt azóta letörölték a zenemegosztó oldalról). A rajongók nem értették a szituációt, és különböző teóriákat állítottak fel, hogy mi is lehet az igazság. Az egyik legnépszerűbb és

40 41

https://www.facebook.com/onedirectionmusic/posts/869295683125227 https://twitter.com/NaughtyBoyMusic/status/582728600610332672

27

legelterjedtebb ennek a lánynak a videója volt42 (melyből azóta folytatás is készült43 44). A mai napig nem oldódott meg a kiválás körüli vita, a diskurzus azonban folyamatos a rajongók között. Az interjúalanyaimat is érzékenyen érintette ez a kérdés. Mindhárman úgy látták, hogy ez tényleg az a konfliktusforrás, ami „értelmes”, hiszen ez egy olyan esemény a rajongótábor életében, amit senki nem fog elfelejteni.

42

https://www.youtube.com/watch?v=LdPHth97zLk https://www.youtube.com/watch?v=Uy6tZ4EeK2I 44 https://www.youtube.com/watch?v=Xlt9_6xL9kk 43

28

6. Összegzés, következtetések

Jelen kutatás az antropológia „média” vagy „cyber” ágába tartozik. Az online világ és média „kollektivitást csempésznek a mai individualizált világba”, és tagadhatatlanul az emberek életének részévé válik az internet és az ott jelenlévő közösségekbe való tartozás (Ujhelyi, 2012). Az általam végzett kérdőíves vizsgálatból is láthatjuk, hogy a válaszadók több mint fele naponta többször használja közösségi oldalait, azon való jelenlétük szerves részét képezik mindennapjaiknak. Az internet többé nincsen helyhez kötve, ez szintén elősegíti, hogy naprakészek legyünk a világ történéseiben, amely az általam vizsgált közösségben rendkívül fontos. A One Direction harmadik videoklipjének forgatásakor Twitter oldalukon osztották meg, hogy hol tartózkodnak, a rajongóknak pedig sikerült őket megtalálniuk, így ők is részt kaptak a dalhoz készült videóban45. Az információk gyors terjedése ma már nem jelent gondot; az okostelefonok lehetővé teszik, hogy a nap bármelyik percében tájékozódjunk arról, mi is történik a nagyvilágban. Egy másik példa erre az, amikor a banda egyik tagja, Zayn Malik úgy döntött, hogy kiválik a bandából, a zenekar hivatalos honlapján pedig egy közlemény formájában tették ezt közzé. A rajongók azonnal értesítést kaptak az új bejegyzésről, így nem is kellett hazaérniük az iskolából vagy a munkahelyükről ahhoz, hogy elolvassák a híreket. Alapvető hasonlóságok megfigyelhetőek online és offline közösségek között: normák és szerepek alakulnak ki (McKenna, Seidman, 2005; Coovert, Burke, 2005 In Ujhelyi, 2012), ahogyan azt a dolgozat során többször is tárgyaltam. Vannak úgynevezett vezető beosztású személyek; olyanok, akik több követővel rendelkeznek, mint az „átlagos” rajongók, és megfigyelhető azoknak a jelenléte is, akik csupán jelen vannak, de ritkán mutatnak aktivitást: ezt a kérdőívekből kinyert válaszok is alátámasztották. A közös nyelv és a csoportstruktúra kialakulása szintén megfigyelhető (a kommunikáció legtöbb esetben angol nyelven történik, és egy hierarchia kialakulása is megfigyelhető, éppúgy, mint az egymás iránti tisztelet) (Postmes et al,. 2001 In Ujhelyi, 2012).

45

https://www.youtube.com/watch?v=5cBBFNJZk3A

29

6.1 Kérdőíves adatok és az interjúk összefoglalása A kérdőíves vizsgálat alapadatokra vonatkozó részei alapján az általam megkérdezett két Facebook csoport rajongói között a lányok vannak túlnyomó többségben, illetve ők az aktívabbak. A kitöltött 205 kérdőív 99%-a nőnemű (ketten nem adtak választ erre a kérdésre), valamint az interjúalanyaim is lányok voltak. Életkort tekintve megfigyelhető a nagy mértékű diverzitás és megosztottság: a legfiatalabb válaszadó tizenkettő, míg a legidősebb huszonhét éves. Későbbi kutatások alkalmával érdemes lenne megfigyelni azt, hogy ez a korkülönbség hogyan befolyásolja a rajongói identitást, miben térnek el a válaszok, hogyan befolyásolja az életkor a rajongóléthez való hozzáállást. Interjúim során ez volt az egyik elemzési szempont, amit figyelembe szerettem volna venni, ezért választottam egy tizenöt, egy tizenkilenc és egy húszéves alanyt. Feltételezésem az volt, hogy a különbség inkább a tizenöt és a másik két életkorú interjúalany között lesz érzékelhető. Az interjúk elemzése során azonban azt vettem észre, hogy ez a korkülönbség nem okoz jelentős eltéréseket a rajongói identitás szempontjából. A konfliktusban való részvételről mindhárman hasonlóképpen gondolkodnak, nem folynak bele nagymértékben a vitákba, ezeket a kérdéseket inkább a szorosabb baráti körükkel vitatják meg. Kettőjük is egy közeli barátnőjüktől hallott a zenekarról, és ezáltal ismerték meg a zenéjüket. Az egyik külföldi interjúalanyom mutatta be a banda zenéjét a másik külföldi interjúalanyomnak, lévén, hogy ők már korábbról is ismerték egymást. Mindhármuk életében vannak olyan személyek, akiket a rajongótábor kapcsán ismertek meg: online és offline felületen egyaránt. Ezek az ismeretségek jellemzően azóta is tartanak, és nagy szerepet játszanak interjúalanyaim életében, mindennapjaiban. Hiszen, elmondásuk szerint szinte napi kapcsolatban állnak ezekkel az újonnan szerzett barátokkal, és mindannyian rendkívül értékesnek tartják az így szövődött barátságokat. Maga a rajongó lét olyan mértékben vesz részt a mindennapjaikban, hogy naprakész információkat olvasnak a bandáról, ez pedig minden napjukra jellemző. Ezen kívül mindhárom interjúalanyom kulcsfontosságúnak tartja magát a zenét: elmondták, hogy ha bármikor rossz hangulatban vannak, vagy valamiféle lelki problémájuk akad, a banda zenéjét hallgatva jobb kedvre derülnek. Két külföldi interjúalanyom blogot is vezet, 30

azonban ez nem csak a One Direction-re vonatkozik, hanem sok más érdeklődési területükre is. Kezdeti rajongásukat „gyerekesnek” tartják, hiszen ekkor tizenegy, tizenöt és tizenhat évesek voltak, és elmondásuk szerint „még nem úgy fogták fel ezt az egészet, mint most”. Baráti körükben „lestoppolták” az egyes bandatagokat, ezzel kimondva, hogy az adott fiú „kihez tartozik”. Családjuk tagjai kezdetben szintén nem úgy tekintettek erre a rajongásra, mint egy „állandó dologra”, úgy gondolták, hogy gyermekeik „majd kinövik”. Azonban az évek múlásával a rajongás nem múlt el, családjuk viszont teljes mértékű támogatást nyújtott, mindamellett persze, hogy nem mindig értették meg lányaik „kitöréseit” a bandával kapcsolatos esemény hallatán. Mindhárman meghatározónak tartják azt az időszakot, amiben barátaik vagy önmaguk segítségével mélyebben is beleásták magukat a zenekar történetébe, zenéjébe. Elmondásuk szerint előtte, amikor még csak felületesen ismerték a zenekart, nem gondolták volna, hogy egy együttes ilyen mértékben szerepet játszhat az életükben, ma már azonban természetesnek veszik, hogy a banda része a mindennapjaiknak, és olyan „mintha barátok lennének a fiúkkal”. Érdekes megfigyelni, hogy mindhárom alany, rajongásuk kezdetekor kiválasztott magának egyet a banda tagjai közül, akit „valamiért közelebb érzett a szívéhez”. Azóta ez mindegyikőjüknél megváltozott; egy másik kutatás alkalmával érdemes lenne megfigyelni, hogy a különböző életszakaszokban melyik az az embertípus, aki felé húzunk (mindhárman négy évvel voltak fiatalabbak, amikor megismerték a zenekar munkásságát), és, hogy a média által kialakított kép az egyes bandatagokról egyezik-e a valóságban létező személyiségükkel. A dolgozat során többször is hivatkoztam a kérőívekre kapott válaszok eredményeire. Az életkorról és a nemi megoszlásról korábban már írtam, a konfliktusokat és a közösségi oldalakon való részvételt szintén összefoglaltam a tanulmány során. A kutatás során számomra az volt a legérdekesebb, hogy míg a magyar rajongók körében főként a Twitter és a Facebook közösségi oldalak a meghatározóak, addig a külföldi rajongók inkább a Tumblr-t nevezik meg elsődlegesen használt online felületnek. Erre a következtetésemre a kérdőív valamint előzetes megfigyeléseim alapján jutottam. Összegzésképpen elmondható, hogy mind a kérdőívből, mind az interjúkból tisztán látható, hogy a mindennapi élet részévé vált „rajongónak lenni”, hiszen a közösségi oldalak azenekarral kapcsolatos- napi többszöri használata legtöbbjük életében jelen van, és ezek a 31

közösségi oldalak segítettek olyan barátokra szert tenni, akikkel feltehetően nem találkoztak volna, ha nem tartoznak egyazon zenekar rajongótáborába. A kérdőívek egyes pontjainak kiértékelése a Függelékben olvasható.

6.2 Hipotézisválasz „Találhatnak-e az emberek közösségeket online az interneten keresztül? Lehet-e két ember kapcsolata, akik soha nem látták, hallották egymást vagy érezték egymás közelségét, egymást segítő és intim?” (Wellman-Guila, 2007:143) Saját kutatásomban pontosan erre szerettem volna rávilágítani. A hipotézisemben azt fogalmaztam meg, hogy a fentebb olvasható idézet igaznak bizonyul az általam vizsgált rajongótábor, a One Direction nevű zenekar rajongói között. A tanulmány során több olyan szemponton keresztül elemeztem ennek az állításnak a bizonyosságát, megvizsgáltam a hagyományos közösségekről szóló értekezéseket, valamint azokat, amelyek ezeket és az online közösségeket hasonlítják össze. Ezek a tanulmányok több szempontból is hasonló tulajdonságokat írtak le a két fajta közösség vizsgálatakor, és saját kutatásom során is találtam erre vonatkozó példákat. „Kialakul-e kötődés a virtuális közösségekhez, ami az elköteleződés, a szolidaritás és a kölcsönösség normáit megalapozza?” (Wellman-Guila, 2007:149) Arra szerettem volna itt választ kapni, hogy egy ilyen internetes közösséghez való tartozás (itt: rajongótábor) milyen szempontból hat az egyén életére. Teljes értékű részévé válik, vagy csak akkor kerül a felszínre, amikor a számítógépet használja, azaz belép a kibertérbe. Valamint ha kialakul a kötődés, az milyen mértékben van jelen, és miket hoz magával. Láthattuk, hogy a technikai eszközök (telefon, számítógép) szerves részét képezik a rajongók életének, napi rendszerességgel, sőt naponta több alkalommal ellenőrzik, hogy van-e olyan fontos hír a zenekarral kapcsolatban, amiről tudniuk kellene. Emellett pedig arra is olvashattunk példát, hogy a rajongók tiszteletben tartják a rajongótábor azon tagjait, akik rajzaikkal színesítik a közösség életét, és hivatalos honlapjaikról veszik meg az elkészült műveket, tiszteletben tartva ezzel a művészek kérését, miszerint ne használják fel munkáikat kérés és felhatalmazás nélkül. Láthattuk, hogy az egymással való kommunikáció beépül a mindennapokba; a megnevezett kiemelkedő személyektől baráti tanácsokat kérnek a rajongók, sőt sokan közülük 32

személyes kapcsolatot alakítottak ki más rajongókkal is. Kérdőívem során arra is rákérdeztem, hogy országon belül vagy kívül kötöttek-e barátságokat a közösségen belül. A válaszadók több mint fele válaszolt igennel, olyan országokat említve, mint az Egyesült Királyság, Németország, Oroszország, Indonézia, Szlovákia, Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea vagy éppen Új-Zéland. „Milyen mértékben lehetséges erős, intim kapcsolatok kialakítása a neten?” (Wellman-Guila, 2007:149) Lehetséges-e, hogy csupán online felületen való kapcsolattartás következtében olyan kapcsolat alakuljon ki két vagy több ember között, mint egy hagyományos csoport tagjai között? Az imént leírtakból és a kérdőíves adatokból tisztán látszik ennek a kérdésnek az érvényessége, hiszen azok, akik ilyen külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek jellemzően minden nap, vagy többször egy héten kommunikálnak egymással online felületen. „Hogyan hat egy virtuális közösségben való intenzív részvétel a „valódi világ” közösségeiben való részvételre?” (Wellman-Guila, 2007:149) Van-e egyáltalán hatással a mindennapi életre az, ha egy online közösség tagjai is vagyunk? Saját megfigyeléseim alapján, az általam vizsgált rajongótáborban igen nagy hatással van a mindennapokra az említett rajongótáborhoz (online közösséghez) való tartozás. A tanulmány elemző részében, valamint az összegzésben is kitűnően látható, hogy ezek az állítások bizonyosságot nyertek, az online és offline közösségek nem szétválaszthatóak jelen közösség értelmében. És a legfontosabb: „Mennyiben befolyásolja a net felépítése a virtuális közösségek természetét? Mondhatjuk-e azt, hogy a virtuális közösségek szorosan összetartó csoportok (mint egy hagyományos falusi közösség), vagy inkább laza szövésű hálók? Hasonlítanak-e a virtuális közösségek az „igazi” közösségekre? A virtuális közösségek különálló egységek vagy integrált részei az emberek hétköznapi közösségeinek?” (Wellman-Guila, 2007:149) Következtetésképpen az mondható el, hogy jelen közösség (a zenekar rajongótábora) egy olyan összetartó közösség, melyet nemcsak az online felületen való működés határoz meg, hanem a mindennapi élet részévé is vált a rajongótáborba való tartozás. Más közösségeket nem vizsgáltam a kutatásom során, így a vizsgálati szempontok alapján nem tudok olyan végkövetkeztetést levonni, miszerint minden online közösség olyan érvényű, mint egy hagyományos, offline közösség, az általam vizsgált rajongótáborról viszont kijelentem, 33

hogy hordozza magában egy hagyományos közösség legtöbb jellemzőjét, ezért közösségnek nevezhető.

34

Idegen nyelvű összefoglaló My intention with this study was to find out whether online and offline communities hold any kind of similarities and if so, how do these similarities appear in the everyday life and the structure of an online community. Also one of the reasons this study is important for further researches is that it shows how much being part of an online community- such as a band’s fandom- can affect a person’s everyday life and how it can form one’s identity. On this purpose I chose a group that contains millions of people and from former observations I decided that this is the group that holds the most similarities with offline, traditional communities. This group was the One Direction fandom; the fanbase of a british/irish boyband that became popular in the last five years and is still having success around the world. This band is a worldwide phenomenon that attracts many, mostly young people between the age of 12-27. I decided to make a survey, that I can spread around the fandom. I chose two Facebook groups and that resulted in 205 filled surveys. But I found it important to do interviews as well, because the interviews can tell more about a person, and a person’s position in the fandom, and also it can reflect on things that was not mentioned in the survey. Through this short study I found that the people who belong to this fandom have built a strong group that contains the characteristics and the structure of a community. There are certain people who are outstanding, and that results in many followers on social media. It also shows that online communities also have „leaders” who are important in the life of a community. Norms, standards, unwritten rules and conlficts also appear among this large group of people, just like hierarchy and group identity. In conclusion I came to find that the structure of an offline community can be found in this online community that I studied in the last three years. In my hypothesis I stated that online and offline communities hold certain similarities. This thesis seems to have been proved in this study but I have to mention that I did not study any other online groups. With this statement I came to the conclusion that this specific online group- the One Direction fandom- can be described as an online community since most of its characteristics and structure holds the same specifications as a traditional, offline community.

35

Felhasznált szakirodalom: Vanessa P. Dennen: Becoming a blogger: Trajectories, norms, and activities in a community of practice. pp. 350-358. Computers in Human Behavior. 2014.

Fehér Katalin: Milyen stratégiák mentén épül fel a digitális identitás? pp. 139-154. Médiakutató. 2014. nyár. http://www.mediakutato.hu/cikk/2014_02_nyar/11_digitalis_identitas.pdf

Gelléri Gábor: Mit keres az antropológia a cyberben -és a cyber az antropológiában? In Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2. Néprajzi Közlemények. pp. 270-283. Budapest, 2001.

Jonathan Gray; Cornel Sandvoss; C. Lee Harrington: Fandom: Identities and Communities in a Mediated World review by Douglas Kellner and Heather Collette-Van Deraa New York, NY: New York University Press. pp.559-560. 2007.

Mihálka Judit Réka: Rajongói közösség építése a XXI. századi zeneiparban a 30 Seconds To Mars példáján - avagy megfogalmazható tanulságok márkákat építő vállalatvezetők számára. pp.8. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék. 2011. http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Mihalka_Judit_Reka.pdf

Constantino Stavros, Matthew D. Meng, Kate Westber, Francis Farrelly: Understanding fan motivation for interacting on social media. pp.456-467. Sport Management Review. 2014.

Szűts Zoltán: Az internetes kommunikáció története és elmélete. Médiakutató. 2012 tavasz 36

http://www.lib.pte.hu/sites/ptebtkscan/mellekletek/2013_maj_digitalis/2013_16_02.pdf szerk. Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor: Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában. pp. 71-89. L’Harmattan, Budapest. 2011.

Ujhelyi Adrienn: Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. Oktatás- Informatika. 2012/07. http://www.oktatas-informatika.hu/2012/07/ujhelyi-adrienn-online-csoportok-kivulrol-esbelulrol-az-internetes-kozossegek-szocialpszichologiai-vizsgalata/

Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja In Halácsi, Vályi, Wellman: Hatalom a mobiltömegek kezében. pp. 113-130. Budapest. 2007.

Barry Wellman – Milena Guila: A netszörfözők nem utaznak egyedül: virtuális közösségek mint valódi közösségek. In Halácsi, Vályi, Wellman: Hatalom a mobiltömegek kezében. pp. 143-177. Budapest. 2007.

37

Függelék 1. Kérdőív

Online közösségépítés Nemed: o

nő

o

férfi

o

Egyéb:

Korod: Mióta vagy One Direction rajongó? o

2010 (már az X Factor óta)

o

2011 (Up All Night album)

o

2012 (Take Me Home album)

o

2013 (Midnight Memories album)

o

2014 (FOUR album)

o

2015

Követed-e őket online felületen? o

igen

o

nem

Milyen fórumokon követed a srácokat? (több jelölhető) o

Facebook

o

Twitter

o

Tumblr

o

Instagram

o

Egyéb:

Milyen gyakran használod ezeket a közösségi oldalakat? o

naponta többször

o

napi rendszerességgel

o

heti rendszerességgel

o

havi rendszerességgel

38

o

ritkábban

Aktívan reagálsz a banda/ fiúk által kiírt posztokra? (kommentelsz a Twitter kiírásaik alá, retweeteled, likeolod, megosztod a posztokat, stb..) o

igen (mindenre reagálok)

o

legtöbbször igen, de nem minden egyes posztra reagálok

o

ritkán, de szoktam

o

nem szoktam reagálni

Ha konfliktus merül fel a rajongók között, abban milyen mértékben veszel részt? o o

o o

elolvasom a kommenteket és minden esetben reagálok is elolvasom a kommenteket és attól függően reagálok, de nem minden esetben elolvasom a kommenteket, de egyáltalán nem reagálok nem veszek részt semmilyen konfliktusban (még el sem olvasom az ahhoz kapcsolódó postokat/kommenteket)

Van olyan barátod/barátnőd, akivel a banda kapcsán ismerkedtél meg, és alakult ki személyes kapcsolat? o

van

o

nincs

Van olyan, akivel így ismerkedtél meg, de csak online felületen tartjátok a kapcsolatot?(mert pl.: más városban, országban éltek) o

van

o

nincs

Van: (melyik országban, városban?)

Ha van ilyen, milyen gyakran beszéltek? o

minden nap

o

többször egy héten

o

hetente egyszer

o

többhetente

Olvasol fanfictiont vagy *képzeld el* sztorikat? 39

o

igen

o

nem

Hány követőd van? (azokon az oldalakon, ahol gyakran írsz, posztolsz a bandáról) 0-50

50-100

100-500

500-1500

1500 fölött

500-1500

1500 fölött

Twitter Tumblr Facebook rajongói oldal Hány embert követsz? (a bandával kapcsolatban) 0-50

50-100

100-500

Twitter Tumblr Facebook rajongói oldal Küldés

Google Űrlapokon soha ne adjon meg jelszavakat. Üzemeltető: Google Űrlapok

Ezt a tartalmat nem a Google hozta létre, és nem is hagyta azt jóvá. Visszaélés jelentése - Felhasználási feltételek - Egyéb feltételek

40

2. Kérdőív eredményei

Összegzés Nemed:

nő

203

99%

férfi

0

0%

Egyéb

0

0%

Korod: 22 23 27 19 17 18 15 16 13 14 12 21 20

Mióta vagy One Direction rajongó? 2010 (már az X Factor óta)

25

12.2%

2011 (Up All Night album)

99

48.3%

2012 (Take Me Home album)

60

29.3%

41

2013 (Midnight Memories album)

13

6.3%

2014 (FOUR album)

3

1.5%

2015

1

0.5%

Követed-e őket online felületen?

igen

197

96.1%

nem

4

2%

Milyen fórumokon követed a srácokat? (több jelölhető) Facebook

182

88.8%

Twitter

181

88.3%

Tumblr

72

35.1%

163

79.5%

11

5.4%

Instagram Egyéb

Milyen gyakran használod ezeket a közösségi oldalakat?

naponta többször

124

60.5%

napi rendszerességgel

58

28.3%

heti rendszerességgel

12

5.9%

havi rendszerességgel

2

1% 42

ritkábban

3

1.5%

Aktívan reagálsz a banda/ fiúk által kiírt posztokra? (kommentelsz a Twitter kiírásaik alá, retweeteled, likeolod, megosztod a posztokat, stb..)

igen (mindenre reagálok)

16

7.8%

100

48.8%

ritkán, de szoktam

62

30.2%

nem szoktam reagálni

21

10.2%

legtöbbször igen, de nem minden egyes posztra reagálok

Ha konfliktus merül fel a rajongók között, abban milyen mértékben veszel részt?

elolvasom a kommenteket és minden esetben reagálok is

2

1%

elolvasom a kommenteket és attól függően reagálok, de nem minden esetben

12 3

60 %

elolvasom a kommenteket, de egyáltalán nem reagálok

64

31.2 %

8

3.9 %

nem veszek részt semmilyen konfliktusban (még el sem olvasom az ahhoz kapcsolódó postokat/kommenteket)

Van olyan barátod/barátnőd, akivel a banda kapcsán ismerkedtél meg, és alakult ki személyes kapcsolat?

43

van

133

64.9%

63

30.7%

nincs

Van olyan, akivel így ismerkedtél meg, de csak online felületen tartjátok a kapcsolatot?(mert pl.: más városban, országban éltek)

van

108

52.7%

88

42.9%

nincs

Van: (melyik országban, városban?) Németország, Düsseldorf Írország, dublin Oroszország, Írország, Németország, Németország Indonesia Litvania Szlovákia Franciaország, Németország, Ausztrália, Németország, Írország Magyarország, Kaposvár Anglia (London), Budapest Budapest,Egyiptom, Írország Nem jut eszembe a neve a városnak sry Monor Csorna ,szeged,hódmezővásárhely Németország, Anglia Sydney, Australia

44

Londonból, Székesfehérvárról és több emberrel Budapestről. Magyarorszàgon több városban is, Angliában, USA-ban Ő Romániában él, én Magyarországon Magyarország, Szolnok pécs Debrecen Kaposvàr Szeged Magyarország Békéscsaba Borsodnádasd Budapest Anglia - St.Helens Magyarorszag Budapest Anglia Hong Kong, Dél-Korea Anglia Anglia-London Magyarország, Dunaföldváron él. Algéria Miskolc London Budapest, Miskolc, Szlovákia, Franciaország Hódmezővásárhely Magyarország (Nadap), (Szentes) Debrecen. Magyarország egész területén. Magyarország, Tiszadada Szeged, Erdély, Vecsés Magyarország (Erdélyben élek), azon belül több városból ismerkedtem meg több emberrel. Weert, Hollandia Békéscsaba, Magyarország Kozármisleny, Maklár, Németország Amerika, Németország, etc. Ausztralia,Melbourne Pécs Magyarország, Sopron Budapest, Veszprém, Esztergom, London Anglia, Hollandia Románia, Szlovákia Ő: Magyarország, Budapest Én: Németország, Ingolstadt Spanyolország: Barcelona, Valencie, Sevilla, Olaszország Pécs, Debrecen, Szolnok, Budapest Debrecen Szeged, Győr Kaposvár Görögország

45

Németország, Anglia, Belgium, Svédország Pécs, Gyöngyös, Gyula, Sopron, Budapest, Szeged, Debrecen Ausztria, Bécs USA, Florida Magyarország, Ausztria Brazília, Finnország, Canada Salgótarján, Debrecen Magyarországon belül nagyon sok ilyen barátom van, több városból is. De például van olyan is aki Romániában, Szlovákiában vagy az Egyesült Államokban él. Magyarország: Debrecen, Pécs Pécs,Debrecen,Szolnok,Szlovákia,Románia,Szeged,Kiskunhalas,Makó Anglia, Németország Texas Magyarország, Miskolc Brazília, Anglia, USA, Új-Zéland Magyarország,Sopron Debrecen, Dombóvár Hollandia,Belgium,Székesfehérvár,Anglia Budapest, Pusztaszabolcs, UK Manchester Az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztráliában és Magyarországon (mivel szlovákiai vagyok) Anglia, Budapest Budapest, Melbourne Amerika Magyar, Spanyol, Angol, Amerika Eger Omán (ország), Debrecen, Szeged Budapest Pécs, Kaposvár, Budapest Románia Svédország, Görögország, Anglia Magyarországon: Budapest, Zalaegerszeg Magyarország. Pécsen, Szegeden, Szigetváron, Budapesten Budapest, illetve Olaszország

46

Ha van ilyen, milyen gyakran beszéltek?

minden nap

31

15.1%

többször egy héten

46

22.4%

hetente egyszer

17

8.3%

többhetente

19

9.3%

Olvasol fanfictiont vagy *képzeld el* sztorikat?

igen

159

77.6%

nem

35

17.1%

Twitter [Hány követőd van? (azokon az oldalakon, ahol gyakran írsz, posztolsz a bandáról)] 0-50

39

19%

50-100

19

9.3%

100-500

64

31.2%

500-1500

39

19%

1500 fölött

17

8.3%

Tumblr [Hány követőd van? (azokon az oldalakon, ahol gyakran írsz, posztolsz a bandáról)] 47

0-50

46

22.4%

50-100

21

10.2%

100-500

34

16.6%

500-1500

11

5.4%

1500 fölött

5

2.4%

Facebook rajongói oldal [Hány követőd van? (azokon az oldalakon, ahol gyakran írsz, posztolsz a bandáról)] 0-50

49

23.9%

50-100

6

2.9%

100-500

11

5.4%

500-1500

9

4.4%

1500 fölött

14

6.8%

Twitter [Hány embert követsz? (a bandával kapcsolatban)] 0-50

82

40%

50-100

44

21.5%

100-500

28

13.7%

500-1500

22

10.7%

1500 fölött

8

3.9%

Tumblr [Hány embert követsz? (a bandával kapcsolatban)] 0-50

74

36.1%

50-100

21

10.2%

100-500

12

5.9%

500-1500

5

2.4%

1500 fölött

2

1%

Facebook rajongói oldal [Hány embert követsz? (a bandával kapcsolatban)] 48

0-50

107

52.2%

50-100

21

10.2%

100-500

11

5.4%

500-1500

3

1.5%

1500 fölött

7

3.4%

Napi válaszok száma

49

3. Fanart

Készítette: @harrything.tumblr.com

50

Készítette: aki-anyway.tumblr.com

51

Készítette: dariemkova.tumblr.com

52

Készítette: coconutwishes.tumblr.com

53

Készítette: rosketch.tumblr.com

54

Készítette: sandradeeart.tumblr.com

55

4. Rajongók által megosztott bejegyzések Itt a „note-ok” számára érdemes figyelni. „Larry-shipper-ek”: („az egyetlen biztos dolog ebben a rajongótáborban, az, hogy „Larry” mindig milyen valóságos”)

A rajongók magánéletébe is beszivárog a rajongólét és a zenekar: („az a kedvenc dolgom ezen a világon, hogy Harry Styles létezik benne”)

56

(„valaki az egyik órámon azt mondta, hogy direction /=irány/ és a mellettem ülő lány csak sóhajtott és hátrahanyatlott a székére”

(„Harry a legjobb barátom, még sosem találkoztam vele, de ő a legjobb barátom”)

(„2012 85%-ára nem is emlékszem” „számomra az egész csak egy nagy homályos One Direction”)

57

5. „Knock knock jokes” Mint már említettem, ezek a viccek főként angol nyelvterületen elterjedtek, és legtöbb esetben szóviccekről van szó, éppen ezért nem fordítható le és adható át tökéletesen. Chen viccei: 1. „- knock knock” - „who is there?” - „grill grill who?” - „grill it should be me driving to your house knocking on your door kissing you on the mouth” Ebben a viccben Chen a banda egyik dalszövegét használja fel, hogy szóviccként jelenjen meg. 2. „- Knock knock” „- Who's there?” „- Harry” „- Harry who?” „- Harry up and join the harry club #WeAreAllHarry” Chen itt az említett bandatag nevét felhasználva kreál szóviccet. A # szimbólum pedig arra utal, hogy abban a bizonyos időintervallumban a Twitter-en sokan beszéltek erről (a Chen személye körül kialakult min rajongótábor használta ezt, azt jelezve, hogy mindannyian „Harry-k”, azaz mindannyian szeretik a „knock knock” vicceket). 3. Ezen46 az oldalon pedig Chen-ről írnak véleményt a rajongók; Harry-hez hasonlítják humorérzékét.

46

http://www.qaster.com/q/550432211145482240/Knock%2Bknock%2BWhos%2Bthere%2BAbby%2BAbby% 2Bwho%2BAbby%2Bnew%2Byear

58