1
Oláh Anna: Bolyai Farkas pónyik almafája A XIX. század előhírnökeként 1799 késő őszén tért haza külföldi tanulmányútjáról, Göttingából, Bolyai Farkas (1775-1856). Három éven át Kolozsvár –Debrecen-Pest-BécsLipcse-Jéna- Göttinga volt a vándordiákok szokásos útvonala. Majd a Göttingen környéki városkákba kirándulva− Kassel, Clausthall, hazafelé Göttingától Regensburgig onnan a Dunán Pestig hajózva, tovább Kolozsvárig onnan Bólyáig szekéren megfigyelhette az erdélyi, magyar, osztrák, cseh, német mezőgazdaság sok részletét. Bizonyára külföldön töltött szüretek tapasztalatait is hazahozta. Hihetetlen áldást is jelentett mind a vándorlegényeknek, mind a –diákoknak ez a „gyalogtúra”, aminek a tapasztalatszerzés mindent felülmúló szerepét most kezdik felismerni a gyalogtúrázók. Göttingában, a minden irányból érkező nagy népvándorlást követő találkozások, borozások, viták újabb ismeretszerzésre lehettek alkalmasak. Igazán lényeges, tudományos gazdálkodói ismereteket azonban Bolyai a göttingai professzoraitól szerzett. A kutatóegyetemen ők kötelezően a diákokkal együtt kellett dolgozzanak egy-egy megoldatlan kérdés megfejtésén. Saját hozott, majd szerzett tapasztalataikat egymással megosztva néhány év alatt avatott tudósokká váltak. l799 késő őszén, a XIX. század előhírnökeként érkezett haza a garabonciás diák II. Ferenc osztrák császár és király birodalmának legkeletibb, legelmaradottabb sarkába- Bólyába. Amint otthonához közeledett lassan elhomályosultak a gázlámpák fényei, elfogyott lába alól a kövezett út, szekerét majd elnyelte a sár. A garabonciás diák hazaérkezett. Kihegyezte lúdtollát, tintát, majd gyertyát készített magának és megkezdte a szolgálatot: leróni tartozását az Alma Maternek, a felnövekvő nemzedékeknek, népének. 1801-ben megnősült és az anyai örökségként kapott kis birtokra, Domáldra költözött. A korábban igencsak elhanyagolt, többnyire bérlők és intézők által igazgatott birtokból új gazdája néhány éve alatt tündérkertet varázsolt. A világlátott huszonöt éves férfi, újdonsült férj és apa minden addigi tapasztalatát, szerteágazó érdeklődésével elsajátított tudományát a kis birtok felvirágoztatásába fektette. Nagyra törő tervekkel vetette bele magát a gazdálkodásba. A kortársak által "domáldi tündérkert"-nek nevezett birtokán a földmérés, geometria, földtan, meteorológia, fizika, kémia terén a XVIII. század végén ismert legkorszerűbb elveket ültette gyakorlatba. Itt honosította meg többek között a pónyik almát, amit ma is emlegetnek Domáldon "bojapa" néven. Bolyai Farkas életének legfontosabb állomáshelyei – Bólya, Enyed, Kolozsvár, Göttinga, Domáld és végül Marosvásárhely – gyümölcs-, és szőlőtermesztő vidékekhez kötődtek. A gazdálkodás alapjaival már kisgyerekkorában, apja bólyai birtokán megismerkedett. Bolyai Gáspárról kortárs ismerősei azt állították, hogy ha sokáig élt volna, minden talpalatnyi földet termőfölddé varázsol. A domáldi egyszerű nemesi kúria kertjét angolparkká akarta varázsolni, Csapongó képzelete nem vetett számot sem a kivitelezés lehetőségeivel, sem anyagi erejével. Ha külön-
2 külön elemezzük az önéletrajzában vázlatosan felsorolt munkálatokat, amiket Domáldon elkezdett és jórészt elvégzett, akkor egyenként egy-egy forradalmian új gazdálkodó műveletet ismerünk meg: öntözés, területrendezés, környezet- árvízvédelem, öntözés céljából végzett patakszabályozás, vízesés kialakítás, facsemete-iskolatelepítés− mind, mind forradalmian új gazdálkodói kísérletek voltak akkoriban Erdélyben. Bolyai pontosan ismerte a faiskolák jelentőségét. Mind enyedi, mind göttingai évei alatt tapasztalhatta az iskola mellett működő gazdaságok fontosságát. Az enyedi kollégiumnak Csombordon voltak birtokaik, aminek a megművelésébe bevonták a diákokat is. Fogarasi Sámuel, aki Bolyaival egy időben tanult Göttingában, naplójában beszámolt a híres oeconomia professzor, Johannes Beckmann előadásairól. Lejegyezte, hogy "sokszor kivitte tanítványait az oeconomicus hortusba, s ott mutogatta a plántákat " 1 Ennek a hortusnak a mintáját honosították meg Erdély híres gyümölcskertészei: Bodor Pál és Bolyai Farkas, akik diáktársak, testi-lelki jó barátok voltak egy életen át. Bolyai Gergely azt írta apjáról, hogy: "abban az időben annyi speciális gyümölcsfajt egybegyűjtve nem mindenütt lehetett találni, mint a domáldi kertben " 2 Az 1970-es évek elején a domáldi öregek körében még hiteles legendák éltek a Bolyaiakról. Az akkor 82 éves Johann nevű szász bácsi a nagyapjától hallottakat mesélte el Benkő Samunak, a neves Bolyai-kutatónak. A Farkasról szóló és a falu életét is érintő szájhagyomány kifejezetten a gyümölcskertészetről maradt fenn. Johann bácsi a Bolyai-kertről azt mesélte, hogy: „Sok gyümölcsfa díszelgett benne, főleg pónyik alma. […] Egy szász tanító innen szedett ojtógallyakat, s minden kertben beojtotta a csemetéket. Most már kevés van ebből az almafajtából, de még mindig "bojapa"-nak nevezik. Csak néhányan az öregek közül tudják, hogy az elnevezés a meghonosító nevét rejti magában." 3 A szőlő- és, gyümölcsfasorok elrendezését Bolyai komoly geometriai ismeretek birtokában, a legszerteágazóbb függvényszemlélet, no meg a komoly matematikai elméletek alapján végezte. A fák helyének megjelölését matematikai szerkesztéssel jelölte ki. Faültetés, erdősítés terén elsőként alkalmazta a körpakolás néven ismert elméletet.
Szabó Péter Gábor matematikus, egyetemi oktató, behatóan foglalkozott Bolyai körpakolási szerkesztéseivel. Doktori disszertációban is ezt a geometriai kérdést tárgyalj SzakérFogarasi Sámuel: Marosvásásrhely-Göttinga. Bukarest, 1974, 223.o. Bolyai Gergely: Bolyai Farkas és Bolyai János életrajza. 1867. Kézirat, MTAK K K 26 / 70-71 3 Benkő Samu: Sorsformáló értelem. Kriterion, 1971, 159.o. 1 2
3 tők véleménye szerint a matematikatörténetben Bolyai Farkas volt az első, aki faültetés céljára alkalmazta a körpakolást.4 Bolyai arra használta a körpakolás módszerét, hogy gyümölcs-, vagy egyéb faültetvényeit a leghatékonyabban telepítése. A kéziratban ezt az alcímet adta: „Az élőfákat, hogy világosságból s levegőből egyaránt abbúl osztozzanak s jobb renddel, szebben s több férjen el, mint a kockán az öt, így lehet..” A továbbiakban részletesen kitérünk a Bolyai kéziratai közt található geometriai diákjegyzetre, amelyet több példányban is megtaláltunk Bolyai kéziratai között. Van egy 1819-ből keltezett is, ami alatt Vállyi Károly neve áll, és betűhíven megegyezik a Kenedeffy Károlyéval.5 Az itt közétett Kendeffy Károly jegyzet Bolyai óráján 1817-ben kelt, majd Bolyai 27ben kiegészítette, és a keltezést átjavította. A 8. fejezethez egy különálló lapon kiegészítést írt. Mint tűre a kazalban úgy bukkant jelen kötet szerzője a cím, keltezés nélküli lapra, amit korábban sehová sem tudott besorolni. Megállapította, hogy az a körpakolás kiegészítése, de Bolyainak már nem volt helye a lapszélre beszúrni, ezért egy külön kapra írta. Knedeffy Károly diákjegyzete 1817-ből, Bolyaitól kiegészítve 1827-ben: §.8. Az élőfákat, hogy világosságból s levegőből egyaránt abból osztozzanak, s jobb renddel, szebben, s több férjen el, mint a kockán az öt, így lehet helyeztetni: (8. ábra) ae-re legyen ae’ ┴ -ris , és az a-ból legyenek mind a kétfelé ┴ egyenlő osztályok. Köttessenek bb’, cc’, dd’, ee’ etc. És mindezen lineákra a vonatlan 6 betűtől a vont felé transferáltassanak ½ -ák egészen a vont betűig. A b-ből 2-szer lesz meg, a cből 4-szer, s azután mind 2-vel többször lesz meg; a, b, c, d, sat. pontokba és szélesebb koronájú fák ültettessenek, azután mindenik betűtől kezdve ugyanazon nevű vont betű felé vett 1-ső osztályba kisebb koronájú. Az azután lévő osztály végire nagyobb, megint kisebb, s mind úgy ültettessenek, hogy mindenik osztály pontjára egyféle fa légyen. Az ee’ –et pedig túl lehet continuálni 7 a meglévő osztálypontokon kinyújtani rectákkal. Az osztályoknak [jele] csillag, vagy kicsi o. [Bolyai Farkas kiegészítései a diákjegyzetbe szúrva] N.B. Egyen[lő]oldalú Δ-al legegyarántabb osztoznak a fák, s a legkönynebb csinálni; de ez részint kivált némely helyt (függ a hely állásától, a formájától) ez helyesebben áll, s a qudratumok 8 köSzabó Péter Gábor: Egybevágó körök pakolási négyzetben-korlátok,ismétlődő minták…. Lelőhelye: Marosvásárhely, Teleki-Bolyai Könyvtár, Bolyai Farkas iratok, 422 sz. irat. 6 jelzetlen 7 folytatni 8 négyzetek 4 5
8. ábra
4 zepeibe is, más kisebb diameterű 9 fa helyet talál. Ha az oldal b, a közbelső kör sugara b/5 circiter s így rectangulumban10 több fér el, Δ aequilaterumban 11 több nagy fa [fér]. [Bolyai Farkas feljegyzései külön lapra írva ] Mely szerint az egy[enlő] oldalú Δ készítése is világos, mely az élőfák ültetésére alkalmaztatik. Mindenik oldalra új egy[enlő]oladlú Δ -ot csinálva, s minden szöghegyre fát téve. Így osztoznak a világosságból s légből egyaránt. ( 8a. ábra) Melyik használtassék a kettő közül részint a hely formája, s talán a lakóházhoz való állása, részint az ültetendő fák nemei határozzák meg.
Bolyai ábrája 8a.
A felső kép: egy[enlő] oldalú (Δ formájú hely)? Jobbra négy[szögre (8a.ábra), balra Δ -ra ] ültetve bé. 15 nagy fa fér el a baliba, 10 nagy a jobbiba s 8 kisebb, legyen Aa 5 öl, lesz a kisebbnek koronája sugára kicsi hibával 1 öl, az 5 nagynak koronája teszen mintegy 19 ölet, a 8 kisebbé pedig közel 25-öt. [8b.ábra]
Bolyai "bali" ábrája 8b. Az első példában két egyenlő négyeg van, balra [8b. ábra] rombusz! szerint 23 nagy fa, jobbra 25 nagy fa s 16 kisebb? De bal felől fölül üresen marad egy állány, melynek alja AB magassága mintegy 3 ötöde Aanak. Ha a jobb felöli csak olyan magasan menne, mint a felső sor van balra, úgy jobb felől a felső sor kimaradván, csak 20 nagy fa maradna a kisebbekkel (8c. ábra)
átmérő derékszögben 11 egyenlő oldalú 9
10
5
8c. ábra De lehet úgy is venni, hogy a kert szélire ne essenek fák, úgy balra 14 esik, jobbra csak 9 nagy (az iminti módon hagyatva), s 16 kicsi, és ekkor az 5 nagy 96 öl hiányát nem pótolná ki a 16 kicsinek mentegy 50 öle, de ha o-val jegyzettek helyibe mennek a nagyok, s a * kicsi fát tenne, úgy 16 nagy fa volna, a 9 kicsi [helyett] tehát több jobbra, mint balra. [8d. ábra]12
8d. ábra Ide kívánkozik Bolyai Gergely, Farkas második házasságából született fiának visszaemlékezése apja kertjére: „kitűnő volt a kertek regényes berendezése és szenvedélyes gyümölcsfatenyésztés által [...] a gazdászat ezen aesteticus részét nem csak fiatalon, de mindvégig szenvedélyesen szerette. " 13 1804 őszétől a Bolyai család Marosvásárhelyre költözött, mert Bolyait meghívták az ottani kollégium matematika, fizika és vegytan professzorának. A domáldi intenzív gazdálkodásnak ezzel vége szakadt, a birtokot intézőkre bízta, de a gazdasággal folyamatosan foglalkozott, ahogyan erről 1807-ben Gaussnak beszámol: „…Jószágomat csak gyengén tudom igazgatni, hébe-hóba kimegyek (6 órányira van ide), valamennyit azért mégis építettem, például a házam fölött emelkedő dombra szép gyümölcsöst ültettem, a tetőre egy kerti lakot jól ledöngölt, homokkal elegyített földből; a kertemen át egy 130 öl hosszon patakot vezettem, szép vízesést emeltem egy nyárfaligetben álló kis ház ablaka alatt sat. most új szőlőt is telepítek…” 14 Bolyai Farkas végrendelete- fejfának pónyik almafát. 2006-ban –Bolyai Farkas halálának 150. évfordulója alkalmából– sokan és sokféleképpen idézték fel emlékét, a vásárhelyiek életében betöltött változatos szerepét, személyiségének máig ható sugárzását. Egyik szokatlan cselekedete saját maga halotti JEKLENTÉSének megírása volt. Életében számtalan gyászbeszédet írt kollegáiról, ismerőseiről. Eddig tart Bolyai szövege amelyet külön lapra írt. A folytatás ismét Kendeffy jegyzete. (Szerző) Bolyai Gergely: Bolyai Farkas és Bolyai János életrajza. 1867. Kézirat, MTAK K 26 / 70-71 14 U.o. 69.o. 12 13
6 Halála előtt egy évvel úgy döntött, hogy annyi jó ismerőse után saját maga számára is megírja a gyászbeszédet. Fiának azt írja egy levélben, hogy: „Halálomra rég írtam jelentést, hogy más ne írjon: kinyomtattatom.” A különleges szöveg, a mai ember számára nehézkesen értelmezhető összetett mondatok, a hasonlatok, egyszerre jelentették életfilozófiai tapasztalatainak összegzését, pedagógiai hitvallását, végrendeletét a következő generációk számára és búcsúját a földi élettől. Végrendeletét kinyomtatta, és elküldte ismerőseinek. Később Koncz József a kollégium történetéről írt könyvében teljes terjedelmében közölte, itt most mi is közreadunk egy kis szemelvényt, amiben Bolyai külön kitért a temetésével kapcsolatos szertartásra:15 „Meghagyás…. … se pap.. sem egyéb cérémonia, még harang se legyen; az oskola csengettyűje szólhatna,…Kéretnek a Keresztények! hogy csak annyi jöjjön, a hány szükséges,…Emlék se legyen: hanem ha valaki egy pojnik almafát ültet a ház [itt sírhant] eleibe; a gyümölcsét szedőktől vagy róla oltóktól vegye köszönetét! azon 3 nevezetes almára emlékeztetve, melyekből az első anyánké 16[Éva] s a Párisé 17 által pokol darabontjává lett földet, a Newtoné 18 az ég csillagai társaságában emelte”. Bolyai végakarata teljesült. Temetése alatt nem szóltak a harangok csak a kollégium kis harangja, és 1857 tavaszán egykori tanítványa, Dícső Lajos ültetett egy pónyik almafát a sírja mellé. 30 éven át mindössze ez a fa jelölte Bolyai Farkas nyughelyét, ez volt a fefája, akkor közadakozásból egy fekete márvány fejfa került a Bolyai Farkas sírja mellé.
KonczJózsef: A marosvásárjhelyi ev. ref. kollégium története. Marosvásárhely, 1896 a bibliai első emberpár női tagja, aki rávette Ádámot, hogy egyenek a tiltott gyümölcsből, ezért Isten kiűzte őket az Éden kertjéből 17 A görög mitológiában a viszályszítás szimbóluma. Az istenek megbízásából Hermész őt kérte fel, hogy ítéljen Erisz almája ügyében. A három vetélkedő istennő közül Párisz Aphroditénak ítélte a díjat, a két mellőzött istennő, Héra és Athéné ezért lett a nagy háborúban a trójaiak ellensége s a görögök támogatója. 18 A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Őt tekintjük a a modern történelem egyik legkiemelkedőbb tudósának. 15 16
7
A Bolyaiak sírja a marosvásárhelyi református temetőben A különleges végrendeletnek a határokon túlra is híre ment és még évtizedek múlva is élt. 1879 augusztusában dr. Dux Adolf (1822-1881) újságíró, műfordító, a Pester Lloyd főmunkatársa ˗aki főként német nyelven írt cikkeiben a magyar kultúrát népszerűsítette˗ ellátogatott Marosvásárhelyre. Az érdekelte, hogy az „alma - fejfa” csak legenda, vagy valóság? Látogatásának benyomásait a Pester Lloyd lap 1880. február 4-i számában La tombe du savant című, francia nyelvű írásban foglalta össze, ami egy különlenyomat formájában is megjelent. Az írást a Bordeaux-i Mémoires de la Société des Sciences physiques et naturelles kiadvány is megjelentette. 19 Dux így kezdi az írást: „A tudós sírja Egyetlen szobor, egyetlen kő nem jelzi, pedig ez egy kimagasló egyéniség nyughelye. Ismervén a dolgok szokásos rendjét, ez sír bizonyára fölülmúl minden építészetileg impozáns emlékművet és az azt ékesítő dicsérő feliratokat. De az, aki itt nyugszik e pázsit tető alatt, haDr. Adolf Dux: La tombe du savant. Extrait du Pester Lloyd du 4 février 1880., Extráit des Mémoires de la Société des Sciences pysiques et naturelles de Bordeaux, t. V (2 e= Serié), 1. chaier 19
8 tározott akaratát fejezte ki arra nézve, hogy ne emeljenek neki mauzóleumot. Legfeljebb egy almafát szeretett volna nyughelyére, emlékeztetve arra a három almára melyek oly nagy szerepet játszottak az emberiség történelmében. Így jelezve Éva és Paris almáját, akik rabszolga sorba taszították a földet, és Newtonét, aki visszahelyezte azt a csillagok sorába. Egy ilyen emlékműnek a vágya, és eme óhaj indítékai, teljes tükre egy humoros személyiségnek, és bizonyára inkább Jean Paul 20 képzelgéseit láttuk benne, mint egyszerű realitást. Ez volt az én véleményem is, amíg meg nem láttam ezt a különös sírboltot. Éppen ezért, amikor lehetőségem adódott- múlt év augusztusában- igyekeztem megragadni az alkalmat, hogy saját magam is meggyőződhessem róla, vajon ez az eredeti sír, igazság vagy kitaláció. Kíváncsiságom Marosvásárhelyre vezetett.[…]” (ford. a szerző) Az írás ezekkel a sorokkal végződik: „…le pommier pojnik devra toujours être conservé et soigné avec amour.” vagyis az almafát bizonyára örökké szeretettel fogják majd védeni és ápolni. Az almafa védetté nyilvánítása Nos, az élet az almafák számára is véges. Bolyai almafája 100 évig élt, majd kiszáradt. A kollégium akkori jeles matematikaprofesszora – Pálffy Antal˗ teljesítette Dux elvárását. Új csemetét ültetett. Ez a fa áll mindmáig a sír mellett. Ma — 60 év múlva ezt a fát a természet és az ember csapásai közepette a kipusztulás veszélye fenyegeti. Kötelességünknek tartottuk Dux Adolf szavait komolyan venni, védeni és ápolni, amíg még lehet. Bolyai Farkas halálának 150. évfordulója egybeesett a fa 50. évfordulójával. Ebből az alkalomból a Bolyai Pedagógiai Alapítvány a református temető kuratóriumánál kérvényezte az almafa hivatalos védetté nyilvánítását. Eljárt a jelenlegi környezetének kialakítása érdekében, valamint elhelyezett egy táblát is, amely tájékoztatja az odalátogatókat a fa történetéről, kegyeletének fontosságáról. Az emléktábla a zentai Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért közösség ajándéka. A kerítés a marosvásárhelyi Szilveszter István – egykori bolyais diák cégének adománya. Az almafa védetté nyilvánítási ünnepségét 2006 november 1-én, népes emlékező jelenlétében tartottuk a Bolyaiak sírnál. A diákokból verbuválódott Almafa Egyesület tagjai egy rövid kis ünnepséggel tették emlékezetessé az eseményt. Az előtte leszüretelt pónyik almát körbekínálták az almából készült lepény, rétes, must, levár, kompót kíséretében, igazolva az alma számtalan felhasználási lehetőségét.
utalás Johann Paul Friedrich Richter (1763–1825) német regényíróra, humoristára,( írói nevén Jean Paul), aki a szerzője annak a gyakran idézett mondatnak, hogy „minden nyelv elhalványult metaforák szótára” 20
9
Az immáron védett fa és az ünnepség
10
Az almafa védetté nyilvánítási ünnepség az ALMAFA EGYESÜLET és az ÖREGDIÁKOK KÖRÉNEK részvételével. 2006. november 1 Jelen sorok írója méltatta Bolyait, és emlékeztetett arra, hogy immáron Petőfi székelykeresztúri körtefája, Csoma Sándor kőrösi diófái, Mikes Kelemen zágoni tölgyfái mellett van még egy védett fa Erdélyben– Bolyai Farkas pónyikalmafája. A mindenkori utódok feladata tehát gondozni ezt a fát, óvni, ápolni, amíg él. Azonban a napjai meg vannak számlálva és 2010-re kiderült, hogy ez az utolsó fa. Belseje korhadt, ágai levágva, egy nagyobb szél kitöri, és vége szakad egy 150 éve magyar almafajta életének. Nincs újabb csemete, hogyan ültessünk újat?
Az Almafa Egyesület famentési sikere Jelen kötet szerzőjének, aki maga is hajdan bolyais diák, szerencsére vannak „leszármazott” diákjai. Az egykori diák, ma tanár Jakab Barna tanítványaival kiment a marosvásárhelyi ref. temetőbe és a még aránylag jó állapotban lévő ˗talán utolsó˗ Bolyai által meghonosított telepített oltványokat metszett és elhozta Budapestre. A kispesti Bolyai János Általános Iskola pedagógusával felkerestük az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft.-t, és a gondjaikra bíztuk az oltványokat. Itt foglalkoznak a magyar tájfajták felkutatásával, és gyümölcsfák törzskönyvezése- meggy, szilva és alma tájfajták felkutatása és begyűjtése, beszemzése, szaporítása egyik fő feladatuk. Az ők gondjaira bíztuk a Bolyai pónyikalmájának törzskönyvezését, genetikai adatainak megőrzését és szaporítását. Mára már Újfehértóról több tucat Bolyai pónyikalmafa csemetét vittek szerte a Kárpátmedencébe Aknaszlatinától Zentáig, Marossárpataktól Berekfürdőig, Mosonmagyaróvártól Salgótarjánig.
11
Jakab barna tanár és diákjai oltóvesszőket metszenek Bolyai pónyik almafájáról.
Az oltványok az újfehértói génbankban 2011. március
Budainé Veres Ágnes kutató átveszi az oltványokat
12
Az oltványok célba értek– a fajtakísérleti laboratórium hűtőházba, ősszel már zöldellnek a kiültethető csemeték is.
Dániel Gáborné, Veress Ágnes, Oláh Anna
Szállítják a csemetéket Berekfürdőre Az új csemetékről eredetiség bizonyítványt állít ki mind a kutatóintézet, mind az eredeti oltványokat biztosító Bolyai Pedagógiai Alapítvány. Csak és kizárólag ezeknek az okmányoknak a birtokában nevezheti bárki saját fáját, csemetéjét, oltványát Bolyai-almafának,
13 vagy genetikai vizsgálatot követően, ugyanis kereskedelmi fogásként gyakran állítják más csemetékről is, hogy Bolyai almafájáról származnak. Igényelni a Boyai Pedagógiai Alapítvány címén lehet. 2011-től egyik legértékesebb HUNGARIKUM-nak is tekinthető majd ez az almafajta, mert teljes mértékben megfelel a hungarikummá történő minősítés törvénytervezetben olvasható szabályainak miszerint: „a magyar történelem legnemesebb hagyományait és évszázados értékeit egy átfogó értéktárban kell összesíteni.” Részét képezi ugyanis a „nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött […] elméleti és tapasztalati értékeinknek. […] olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely több évszázada vagy nemzedékek során” alakult ki, és ma kipusztulóban van. Bolyai almafája, amelyet Erdélyben, a „domáldi tündérkertben” nemesített ki a hazai körülmények igénye szerint „a határon túli magyar nemzeti kisebbségek, közösségek adott országban elismert csoportosulása által nyilvántartott vagy gondozott nemzeti értékek gyűjteménye” részét kell képezze. Reméljük, hogy nemsokára az Újfehértón szaporított oltványokra rákerülhet a MAGYAR jelölés. Újrahonosítása, megismertetése bő almatermő magyar vidékeinken azt eredményezheti, hogy Bolyai Pónyik almája keresett magyar alma lesz a külföldi piacokon is. A pónyik almát Surányi Dezső szakértő régi magyar ellenálló gyümölcsfajták közé sorolja, mások számára, íz világára, zamatára nézve, az összes eddig általa kóstolt alma közül kiemelkedik. Zárjuk a www.szekelygyumolsc.ro internetes oldal egyik fontos üzenetével, annál is inkább, mert Bolyai Farkas életművét folytatni kell! Tegyünk közösen, hogy a fennmaradt gyümölcsfáink termésének íz-, illat- és zamatvilágát unokáink is élvezhessék! Az oltványokból szaporított első Bolyai- almafacsemete ünnepélyes elültetése Dániel Gáborné pedagógus szervezésében –a kispesti Bolyai János Általános Iskola udvarában 2011. szept. 7-én, Bolyai Farkas halálának 155, és az almafa 55. évfordulójára emlékeztek.
Gajda Péter, Kispest polgármestere és VII. Bolyai János, a matematikus dédunokája elültetik az első magyarországi Bolyai almafát a Bolyai János Általános Iskola előkertjében.
14
Nemzeti szalaggal díszített csemete Pónyik almák a Kárpát-medencében 2012-ben, a Bolyai nevet viselő iskolák 10. nemzetközi (immáron hagyományos) találkozóján a vendéglátó kecskeméti Bolyai János Gimnázium és a Bolyai Pedagógiai Alapítvány egy-egy almafacsemetét ajándékozott az iskoláknak. Kutató és Immáron a Kárpát – medencében −négy ország területén− tíz iskola udvarában lehet Bolyai pónyik almájából enni, szüretelni és szaporítani. Az újfehértói kutatóintézetben várják az újabb érdeklődőket, bárki saját otthoni kertébe telepíthet Bolyai pónyik almafát.
15
Zentai Bolyai Farkas Tehetséggondozó Gimnázium
Marossárpatak Általános iskola
Csáford
Szaporított Bolyai Farkas almafák élőhelye a Kárpát-medencében Bolyai János Általános Iskola Kispest Bolyai János Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola Bolyai Farkas Elméleti Líceum Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szak középiskola és Kollégium Bolyai János Gimnázium Bolyai János Gimnázium Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola Bolyai János Középiskola Református Gimnázium Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Református temető Magánházak Magánházak Református templomkert VII. Bolyai János dédunoka Bolyai Farkas dédunoka Sírkert Marossárpatak Berekfürdő
Budapest Mosonmagyaróvár Marosvásárhely Szombathely Budapest Salgótarján Kecskemét Ócsa Aknaszlatina 2 db. Szentendre Zenta Marosvásárhely Berekfürdő 20 db Marosvásárhely 10 db. Tiszaderzs 2 db. Edelény Edelény Csáford Iskolakert
16 Bolyai pónyik almafák a Kárpát medencében
17
Berekfürdő- a szerző kertje Oláh Anna
[email protected] www.bolyaitestaemntum.hu +36-30-366-1921
