V. ÉVF. 9. SZÁM 2008.
m a g y a r ok
s z ág! H aj
!
rá
Ha
r or
OkTÓBEr
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
Október 6.: Az aradi vértanúk napja
Az aradi tizenháromra és Batthyány Lajosra emlékezett Győr városa és Németh Zoltán alpolgármesterek avatták fel Lebó Ferenc alkotását, az első független felelős magyar kormány minisztereinek emléktábláját (mint ismert, első miniszterelnö-
künk, Batthyány Lajos emlékoszlopát tavaly újíttatta fel a város). Németh Zoltán beszéde után a Győri Tánc és Képzőművészeti Iskola diákjai igazán nívós műsorral elevenítet-
ték fel az aradi tizenhárom emlékét. A megemlékezést követően az önkormányzatok, pártok és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés koszorúit. Pongrácz Alex
Fotó Oláh Jakócs Péter
A tradícióknak megfelelően idén is a Batthyány téren tartotta az október 6-i nemzeti gyásznapon megemlékezését Győr megyei jogú város önkormányzata. A koszorúzással egybekötött ünnepségen Somogyi Tivadar
Az október 6-i megemlékezésen Németh Zoltán alpolgármester mondta az ünnepi beszédet.
A megemlékezés színvonalát a Győri Tánc és Képzőművészeti Iskola növendékeinek műsora emelte.
50
ÖTVEN ÉVES a kisbácsai templom A talán soha nem látott ünnepi ruhába öltözött bácsai templom és a szépen kialakított környezet szeptember 28-án megemlékezésre és toronyszentelésre fogadta a közel s távolból összegyűlt ünneplőket. A jeles napon részt vett Szakács Imre a megyei közgyűlés elnöke, beszédet mondott Győr város polgármestere Borkai Zsolt, Ottófi Rudolf a városrész önkormányzati képviselője, alpolgármester, majd Pápai Lajos győri megyéspüspök áldotta meg a harangtornyot. A szertartás után püspöki hálaadó misére került sor a jubiláló templomban, ezt követően az egyházközség történetét, hitéletét bemutató kiállítást tekinthette meg az ünneplő sokaság. B.B.
Ma tenni a holnapért Ma már a világ akkori vezetői – de titokban még jó néhány állam is elismeri, hogy Magyarországot egyértelmű alkuk és birodalmi érdekek – többek közt erős középhatalommá válásának lehetősége miatt sújtották a nemzet számára valószínűleg soha ki nem heverhető igazságtalansággal, az l920-as Trianoni békeszerződéssel. A trianoni nemzeti tragédia „utórezgése”, érthetetlen tovább fokozása az, amikor az úgynevezett párizsi békében, 1947 február 10-én jóváhagyták a trianoni szerződést. Ebben ugyanis számunkra némi kedvező „jóvátétel” helyett inkább tovább súlyosbították helyzetünket azzal, hogy Magyarországtól három további települést – Dunacsúnyt, Oroszvárt, Horvátjárfalut – csatoltak Csehszlovákiához. A fent jelzett párizsi békeszerződésben azt sem felejtették el, hogy az akkor már csak papíron létező bécsi döntést is megsemmisítsék, amelyben 1938–40 során hazánknak visszaadták Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély magyar lakta területeinek töredékét. Nemzettragédiánk remélhetőleg legutolsó, 1947-es stációjáról beszélt Ottófi Rudolf keresztény demokrata politikus, alpolgármester azon a fotókiállításon, amelyet napokban nyitott meg a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban Győrött. A kiállítás az otthonukból elűzött, menekülő magyarok tragédiáját mutatta be a Magyar Távirati Iroda kölcsönadott korabeli képanyagának segítségével. Az előadó, az akkori eseményeket számos hiteles feljegyzés, történeti dokumentum felhasználásával szemléletesen érzékeltette az akkori kort, a mindenkinek kiszolgáltatott magyarság helyzetét. A kiállítás megtekintése után az épület előtt sajtótájékoztatót tartott a KDNP győri szervezetének vezetősége. Sík Sándor, Ottófi Rudolf és Herkely Ákos elsősorban arról az intézkedésekről beszéltek, amelyeket javasoltak vagy támogattak a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP frakción belül is. S amelyek Győr polgárainak nyújtanak hathatós támogatást,
2
segítséget napi gondjaik megoldása, életvitelük könnyítése során. Ilyen lesz egy új, munkaidőn túl is nyitva tartó okmányiroda létrehozása, a kismama busz bérlet, a lakosságot közvetlen ellátó orvosoknak a 300 ezer forintos orvosi műszer vásárlási támogatás, a színház felújításának támogatása is. Hozzátehetjük: bizony a ma tettei nem csak napjainkra hatnak, hanem jövőnk alakításainak is alapkövei.
Polgárőrök a településekért Az ország polgárőrei, valamint a kistelepülések (és kistérségek) vezetői, képviselői tanácskoztak a napokban Budapesten, az országos rendőr-főkapitányság impozáns székházában. A téma, ami életszerűen szinte naponta adja magát: miként segíthetik a polgárőrök a leginkább rászoruló kistelepüléseket biztonságos és nyugodt lakókörnyezetük megteremtésében.
A delegációt Gangl András a Győrménfőcsanaki és a megyei szervezet elnöke vezette. (Fotónkon a résztvevők egy csoportja: a pannonhalmiak és Kunsziget képviselője.) Lapzártakor kaptuk a hírt egy idevágó eseményről, hogy a ménfőcsanaki és a velük együtt járőröző győrújbaráti polgárőrök segítségével sikerült a rendőrségnek – Póczik Ottó rendőrfőtörzszászlósnak és két kollégájának – elfogni egy minden mozzanatában szinte tudományos módszerekkel kitervelt betörés- és rablássorozat végrehajtóit. Az elsősorban kikémlelt idősekre specializálódott két rábaközi bűnöző nagy mennyiségű készpénzt és ékszert rabolt, az eddigi adatok szerint 17 esetben is.
Kincsek a lelkekben A „Ne-felejcs” Polgári Egyesület legutóbbi klubrendezvényén a győri egyházmegyei kincstár és könyvtár megtekintésére hívta az érdeklődőket. A kitűnő, fiatal tárlatvezető, Kiss Tamás segítségével a látogató olyan
benyomásokkal távozik, hogy mi magyarok egy kultúrájában, hitében, lelkületében igenis büszke nemzetnek vallhatjuk magunk. Olyan nemzet fiainak, amelynek történelme és mai valós helyzete miatt ugyan oka lenne sírni, de mivel az nem segít, hát tevékenynek és derűlátónak kellene lenni igazán... Ezt sugallta a kiállítás, amelyet minden iskolásnak látnia kellene, de a felnőtt is minél előbb tekintse meg, ha még nem tette meg azt.
pedig, amikor a tulajdonos egyben használó is volt és a földdel a támogatási jogot is eladja., azaz többet ér a föld. A képviselő végül úgy fogalmazott, ezzel a törvénnyel bebetonozzák a Magyarországon kialakult nagybirtok rendszert. Herkely Ákos
Az építkezés az alapoktól indul(t)!
Kép, szöveg: Bognár Béla
Hátrányba kerülhetnek a földtulajdonosok Hátrányba kerülhetnek a földtulajdonosok a földbérlőkkel szemben- figyelmeztetett győri sajtótájékoztatóján Medgyasszay László, országgyűlési képviselő a változó mezőgazdasági támogatási rendszerrel kapcsolatban. A 2009. január elsejétől életbe lépő SPS támogatási rendszerben az kap majd 3 évig vagyoni jogként támogatást, aki a 2006os bázis évben használt egy bizonyos földet, a pénzösszeget akkor is megkapja, ha ma már nem használja. Elválik a támogatás a termeléstől az új SPS mezőgazdasági támogatási rendszerben. 2009-től az kapja majd meg vagyoni jogként a hektáronként 50 ezer forintnyi pénzösszeget, aki a bázisévnek választott 2006-os esztendőben használta a földet. Ez sok esetben nem maga a föld tulajdonosa, hanem a bérlő. Magyarországon 5 millió hektárnyi támogatásra bejelentett földből 3 millió hektár bérelt, ezeken társaságok gazdálkodnak Medgyasszay László szerint, az új szabályozással a földtulajdonos ki lesz szolgáltatva a bérlőnek, aki ha megszünteti a bérleti jogviszonyt, viszi magával a támogatási jogot is. Ezzel a helyzeti előnnyel a bérleti díj árát is tudja befolyásolni a bérlő. A KDNP-s országgyűlési képviselő rámutatott, igazságosabb lenne, ha a hamarosan parlamenti szavazásra kerülő tervezetben a bázis év nem egy, hanem két vagy három év lenne, és a támogatási jog a mindenkori földhasználót illetné. A politikus hozzátette, el kellene venni a támogatottól a jogot, ha az igénybejelentés más napján nincs a kezében a föld. Medgyasszay László kiemelte, ezzel a rendszerrel két fajta földár alakul ki, az egyik, amikor nincs a földre támogatás, így kevesebbet ér, a másik
Győri polgárok kerestek meg és nehezményezték egy, a városban megjelent pártlap városvezetést lejárató cikkét, mely a fejlesztés és toronydaruk hiányát emlegette városunkban. Nézzük meg a teljesség igénye nélkül, hogy mi is történt az elmúlt két évben szeretett városunkban! A választásokat követően egy beruházásilag üres, előkészítéseket nélkülöző város fogadta az új vezetést, mivel sem pályázatok, sem előkészített tervek nem maradtak az előző irányítástól. A munkát nullpontról kellett indítani. A legfontosabb cél az ÉLHETŐ VÁROS kialakítása volt, mellyel a képviselők többsége egyetértett. A sokat emlegetett játszóterek gyermekek ezreinek okoztak örömet és szülőknek nyugalmat, segítséget mindamellett, hogy az Európai Unió elvárásainak is eleget tettünk. A korábbi évek foltozgató, évi 3-400 milliós útjavítgatásai helyett közel 2 milliárdos összeg került az utak építésére és fenntartására, mert a városvezetés a több mint egy évtizede elhanyagolt úthálózat felújítását tűzte célul a következő évekre. A sportra, a segélyezésekre idén közel 1 milliárdot költ a város és iskolabezárás nélkül hajtotta végre a Kormány által előírt oktatási átszervezést. Az okmányirodában kialakított postai szolgáltatás, a kialakítás alatt álló munkaszüneti napokon történő félfogadás mind a győri polgárokról, az élhető városról szól. A kultúrára korábban nem, vagy alig áldozó önkormányzatot egy rendezvényeket támogató, lüktető, pezsgő élettel telített várost elképzelő vezetés váltotta. A győri polgárok minden évszakban fesztiválokban gyönyörködhetnek mely a környező településekre is nagy vonzerővel hat. A Gyerkőcfesztiválon résztvevő gyermekek ezreinek kacagását, a koncerteken résztvevők tízezreinek tapsát ne mérjük a betonmixerek csikorgásaihoz. Talán azért se, mert a tervezőasztalokon csendben dolgoz-
nak és az Ipari Park bővítése, valamint a stratégiai fejlesztési elképzelések kidolgozása nem igényli toronydaruk, gőzkalapácsok jelenlétét. Sajnos a múlt örökségét a város jóérzésű polgáraival közösen viseljük és az előző időszak mulasztásait nekünk kell megoldanunk. A Megyei Önkormányzat szocreál épületét mi csak 2 éve nézzük komor tekintettel városháza ablakából, míg mások évtizedeken át szemlélték elégedetten városképet csúfító művüket. Mi a terveket, elképzeléseket megosztjuk a polgárokkal pl. „Csodaszarvas” és nem titokban mutyizzuk, mint pl. a kilencszázmilliós közösségi házat Szentivánon, a részönkormányzat tudta és beleegyezése nélkül. A javaslatok ellenére nem vettünk fel hitelt és nem ajándékoztuk el
a város adóból beszedhető pénzét. A vezetés megfontoltan jár az ígéretek útján. Élhető várost ígért, polgárbarát önkormányzatot. Ehhez a földön jár, a polgárok között és mindenkinek nyújtani kíván valamit, amit eddig nem kaptak meg. Utak, járdák, játszóterek, pezsgő város, víz, uszoda, munkahely, -élet. A toronydaruk az égbe törnek, de tervek nélkül összedőlnek. Aki folyton az eget kémleli, ágaskodó gémeket keresve, előbb-utóbb orra bukik. A folyton hangoztatott lemondások, megszorítások helyett mi tervezünk, utána építünk, de közben polgárainkkal együtt élni is szeretnénk. Ezért ígértük az élhető várost. Meg is valósítjuk! Sík Sándor, önkormányzati képviselő
Az MSZP-sek kényszeres hazudozók? A címben feltett kérdésre a válasz vélhetően az, hogy van ilyen is meg olyan is, az az van aki nem tud ellenállni a kísértésnek és hazudozik és van aki közülük is szeret igazat mondani. (Azt ne vizsgáljuk, hogy milyen az arány az MSZP-n belül a két kategória között.) Gyurcsány, nyílván valóan az első kategória frontembere, beteges hazudozó. Ezt maga sem tagadja, sőt elhíresült balatonöszödi beszédében nyíltan, mintegy érdemként állítja be: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert el..-úrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?... Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe. De csak azért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással megcsinálni. Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha” És most had térjek rá arra, ami e cikk megírására sarkalt. Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc legjobb győri tanítványa a gönyűi kikötő átadó ünnepségén, többször is kihangsúlyozta, hogy Ő, mint győri országgyűlési képviselő ezt és azt tett ezért meg azért. Miért kell hazudni? Miért kell hangsúlyozni, hogy győri képviselő? Győr két országgyűlési képviselőjét, akik a győriek megválasztottak a demokrácia játékszabályai szerint, úgy hívják, hogy Szakács Imre és Balogh József. Molnár Csabát, bár minden trükköt bevetett (amiről a választók nem tudtak) nem választották meg. Molnár Csaba a Győr-Moson-Sopron megyei területi listáról – nem a győriből – került a Parlamentbe. Talán még az sem igaz, hogy Győrben él, hisz Gyurcsány államtitkáraként ideje javát Budapesten tölti. Így a cikk végén talán érthetővé válik a címbeli kérdés dilemmája: Az MSZP-sek kényszeres hazudozók? Úgy tűnik Gyurcsány mellett Molnár mindenképp.
SAJTÓANYAG A Kereszténydemokrata Néppárt megdöbben azon a kijelentésen, amelyet nyilván tapasztalatlanságból állít dr. Neupor Zsolt, az MSZP győri elnöke. Ő álságosnak tartja azt a távhődíjemelést, amelyet a január óta tartó folyamatos gázáremelések kompenzációja miatt csak most kellett a városnak kényszerűségből végrehajtani. Ezt annak a pártnak a képviselője mondja, amelyik elkótyavetyélte a magyar energiapiacot, külföldi kézre játszva azt? Tudomásul kell vennünk, győrieknek, hogy eddig a győri távhődíjak az országban a 41. helyen állnak, valamennyi megyei jogú városban és a nagyvárosokban drágább a fűtés. A város óriási erőfeszítésekkel az év első 9 hónapjában még tudta kompenzálni ezt a kiesést, mivel Borkai Zsolt polgármester úr is a szociálisan leszakadó rétegeket védelmezi elsősorban. Tovább viszont nem tudunk várni, mert a rendszer fenntartása is óriási költségeket emészt fel, és ugye milyen jó, hogy Győrben nem szoktak városrészek napokra fűtés nélkül maradni? A többi város is készül díjemelésre, így a győri tarifaemelést követően is csak néhány hel�lyel kerül előbbre Győr városa a listán, egészen addig, amíg kiderül a többi magyar város tarifaemelésének mértéke. A dolgok durva összemosása Neupor Zsolt azon állítása, hogy a 300 Ft-ot népnyúzásnak tekintette a városvezető koalició, és aláírást gyűjtött. Igen, a vizitdíj egy olyan igazságtalanul kivetett népnyúzás volt, amelyet a dolgozók általa többszörösen befizetett egészségbiztosítási járulékon keresztül már behajtott az állam, ezzel párhuzamosan viszont az orvosi ellátás támogatását csökkentette. Az igazán álságos az volt, hogy a népszavazáson a magyar nép bölcsen a vizitdíj eltörlését kérte, de csak 2009. január 1-től, hogy a kormánynak lehetőséget adjon a praxisok támogatási mértékének visszaállítására. Ezzel szemben a kormány április 1-től már bevezette az eltörlést, így az orvosi praxisokat az anyagi csőd felé kergette. Ezt már nyáron
észrevette a Kereszténydemokrata Néppárt, és sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet egy egyszeri állami támogatás szükségességére. Mivel ez elmaradt, Győr városa a KDNP kezdeményezésére a legutóbbi közgyűlésen nagyon bölcsen megszavazta az orvosi praxisok egyszeri támogatását műszervásárlásra. Ez is értünk, Győriekért történt, nehogy az orvosok nagyon elavult, és leromlott állapotú műszerekkel legyenek kénytelenek minket gyógyítani. Nagyon örülünk, hogy szocialista képviselőtársainkat újabban mennyire aggasztja városunk egyes létesítményeinek műszaki állapota. Akkor még nem lehetett látni, amíg ők vezették a várost? Tudomásunk szerint például a színház volt 20 éves is, 25 éves is, ugyanilyen lerobbant állapotban. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az energiatakarékosság alapvető feltételeit sem képes kielégíteni a színház? Engedjék meg kedves szocialisták, hogy a mostani városvezetés döntse el, mire költ. Eddig a győriek visszaigazolták, hogy jó döntéseket hoztunk. Ha mégis elkezdjük a színház korszerűsítését, ahogy arról a színház vezetésével már korábban is tárgyaltunk, az nem feltétlenül az Önök javaslata miatt történik majd. Köszönjük, hogy ügyes lobbitevé kenységgel elérték a Széchenyi tér felújításának EU-s pénzből való támogatását. Ne feledjék, ha a városvezetés nem jelenti ki, hogy mindenképpen megcsinálja a beruházást, akkor ezt sem kapta volna meg a város. Egyébként akármilyen nehezítéseket fognak közbeiktatni, mely jeleit már más projekteknél tapasztaljuk, akkor is megcsináljuk, ha ezzel esetleg a pénz visszaadására kényszerülünk is. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére a Szociális és Lakásügyi Bizottság előterjesztésében a közgyűlés elfogadta a kisgyermekes utazási kedvezményt. Ez további szociális segítséget jelent azoknak a családoknak ahol 3 évnél kisebb gyermeket nevelnek. A szociális igazgatás és szociális ellátások szabályozásáról szóló 8/2006. (II. 24.) ÖK. rendelet módosításával tudta beilleszteni Győr város önkormányzata a szociális támogatási rendszerbe. Köszönjük Győr képviselőtestületének, hogy egyhangú bölcs döntéssel elfogadta ezt az előterjesztést. KDNP Győri Szervezete
3
Pár gondolat a jelenlegi Magyar Nemzet adósságáról A magyar államszocializmus pártállami hatalmát 1989-90-ben fölváltotta a jogállami demokrácia többpárti hatalomrendszere, amely a kapitalizmust restaurálta hazánkban. Az új politikai hatalom a magyar nemzeti-állami vagyon nagyobb hányadát alacsony áron „eladta” sőt kedvezményes hitelt is adott a gazdasági elitnek. A politikai elit jobb hazát ígért a magyar népnek, ami az államszocializmus életviszonyainál rosszabb lett. Politikai és gazdasági elit érdekcélja a vagyongyűjtést szolgálta, a politikusokban, a vezérkérdésre vágyakozó emberekben nagyon sok alacsonyrendű tulajdonság van, farkas-becsvágy, hazugságra való hajlam, mel�lyel érvényesülni és uralkodni lehet. Sajnos azok a politikusok kevesen voltak, akik áldozatkész vezetők és előrelátó államférfiak lehettek volna a magyarság számára. Az állampolgárok véleményét hallgatva, és személyes történelmi tapasztalataimat felelevenítve, szilárd meggyőződésemmé kezd válni, hogy szerencsétlen Nemzetünk és népünk egy szervezett, nemzetközi „maffiózó” összeesküvés áldozata. Kölcsönt „uzsorakamatra” a megszorultnak és a túlköltekezőnek! Azzal a pénzügyi „maffia” hazai és külföldi tagjai egyaránt tisztában voltak, hogy a váltót az adóssá tett nem tudja majd kiváltani, mert az általa termelt javak értékét és eladhatóságát is „Ők” befolyásolták! Amikor az uzsorakamatos kamattal megnőtt adósság már elérte a fedezeti vagyon általuk értékelt nagyságát lecsaptak. Így jutott a magyar gazdasági élet irányítása az „Ő” kezükbe és ezen keresztül, kényük-kedvük szerint rángathatták a politikusainkat is! Abban teljesen biztosak voltak (vannak), hogy gazdaságunk, belátható időn belül ( vagy egyáltalán) az adósságot visszafizetni képtelen lesz, mert ugyan úgy mint a múltban, termelt áruink értéke és elhelyezése is az „Ő” befolyásuk alatt áll! Ha ez így van (márpedig így) előbb utóbb be fog következni a tragédia, azzal az elborzasztó különbséggel, hogy a Haza, a Nemzet, a „Magyar” nép jut végleges cselédsorba! Bús koldusok Magyarországává fogunk válni egyszer és mindenkorra! Ezek a magyarul beszélő „idegenek” közvetítők, sokszoros milliomos-
4
ként, bolsi barátaikkal egyetemben, itt élnek közöttünk, és befészkelték magukat mindazon helyekre, ahol a Nemzet sorskérdései dőlhetnek el, médiába, bankokba és ellenzéki pártokba! Ha ezeket a nemzeti tragédiával fenyegető bűnös összefonódásokat az egyszerű hazánkfiai nem érzékelik, azt mondhatjuk, hogy ejnye-ejnye! Ha azonban az a Magyar, aki a néptől, a választóitól kapott megbízás alapján vált hivatásos politikussá, és nem rendelkezik annyim átfogó gazdasági előrelátással, valamint minden politikustól elvárható logikus gondolkodással, az már „BŰN” és nem ejnye-ejnye! Az pedig, hogy ezek a gazemberséggel sokszoros milliomossá lett „egyedek” magyar talpnyaló sameszek által még védelmet és támogatást is kapnak, gyűlöletes! Fentiekből következik a média hatalomért folytatott eszeveszett törekvésük is. Egy valóban szabad „magyarbarát” média felfedné azt a mérhetetlen gazdasági és politikai bűntényt, amelyet ezek az „egyedek” az idő folyamán népünk és Nemzetünk ellen elkövettek! Józan közgazdászok már akkor figyelmeztettek arra, hogy az a tendencia, miszerint a felvett dollár milliárdok nagy részét feléljük, másik részét gazdaságtalan beruházásokra fordítjuk, előbb-utóbb gazdasági összeomlással járhat! Sajnos a jóslat bekövetkezett! Gazdaságunk ennek következtében, mint légy a pókhálóban, úgy vergődik napjainkban a pénzügyi világmaffia hálójában! A kölcsönadó pénzügyi maffia, nyilván tudta, hogy a felelőtlen, permanens adósság felvételekből gazdasági csőd fog származni! Ennek ellenére, zokszó nélkül adták a milliárdokat! Másodrendű terveikben az is benne volt, hogy ezzel a követeléssel gúzsba kötik a magyar gazdaságot, és miként a Szovjetunió tette annak idején, most „Ők” tesznek engedelmes szolgálóvá bennünket! Vergődünk az egyre növekvő „jó indulatú” kölcsönök szennyes mocsarában! Ezt az állapotot 1990-ben, ha egy határozott kormány alakul, fel lehetett volna számolni. Kereken és erélyesen semmisnek kellet volna deklarálni a fellazításra adott huszonkétmilliárdos adósságot!
A kerekasztal tárgyalások idején erélyesen kellett volna ragaszkodni ehhez, és nem tűrni a Németh kormány további katasztrófát előkészítő mahinációit! Igaz, ehhez az is kellet volna, hogy a kerekasztal ellenzéki pártjai teljes szívvel, becsületes Magyar lélekkel, a Nemzet jövőjéért elkötelezetten vegyenek részt a tárgyalásokon. Sajnos ez nem így történt! Már akkor kiviláglott, hogy mind az MDF, mind az SZDSZ a hatalmat akarta mindenáron, emiatt fordítottak oly dilettáns figyelmet a kommunisták átmentő, további nemzetáruló céljaira!
Így következett be, amiből ma már a parlamentbe bejutott, lelküket eladott pártok egyike sem lesz képes a Nemzetet kivezetni! Rajtunk csak egy új, a Nemzetet mindenekfelett szolgálni képes Magyar Út tömörülés segíthet, új választás, új kormánnyal! Nem ringathatjuk magunkat illúziókban! A harc kemény lesz, áldozatokat követelő, de becsületes, a Népért, a Magyarságunkért vívott harc lesz! Harc, a régi és az új nemzetrontók ellen, a Nemzet fennmaradásáért, megmentéséért! Fehérváry Zoltán, TIB Országos alelnöke
NOE a PTK módosításáról
2005 óta tanúi vagyunk annak, hogy a politikai elit egy része megkísérli a házasság és ez által a család intézményének gyengítését, veszélyeztetve ezzel a felnövekvő és a megszületendő nemzedéket egyaránt. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) folyamatosan felhívta a figyelmet ezekre a káros törekvésekre és várható következményeire, meghallgatásra azonban nem talált. Tekintettel arra, hogy a NOE Alapszabályából fakadó egyik alapvető feladata és kötelezettsége a családok, a gyermekek képviselete, érdekvédelme, egyesületünk figyelme elsősorban a III. Könyvben rögzített családjogi rész néhány tervezett rendelkezésére összpontosul, melyek mind erkölcsileg mind szakmailag egyesületünk számára elfogadhatatlanok. Kutatások bizonyítják, hogy a legtartósabb együttélés a házasság, és a gyermekek fejődését hosszútávon leginkább a házasságon alapuló család képes biztosítani. A javaslat ezzel szemben a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem is leplezett módon összemossa a házassággal. Mindezek alapján azonban elmondható, hogy az élettársi, s ezen belül különösen a bejegyzett élettársi kapcsolat ter-
vezett szabályozása nemcsak családellenes, hanem alkotmánysértő is, hiszen az Alkotmány 15.§ kimondja hogy „a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.” A házasság pedig ugyanakkor csak férfi és nő között jöhet létre. A házasság szabályait – néhány kivételtől eltekintve - az egyneműek között is megköthető bejegyzett élettársi kapcsolatokra kiterjeszteni nem másnak tekinthető, mint az Alkotmány megkerülésének. Érdekvédelmünk középpontjában – értékrendünkből következően – a házasság és a család védelme áll. Elfogadjuk azonban, hogy a napjainkban tömegesen terjedő élettársi kapcsolatok törvényi szintű, jelesen a Ptk.-ban is megjelenő szabályozása – különösen a vagyonjogi, társadalombiztosítási, lakáshasználati kérdések tekintetében szükséges, ez azonban nem történhet a házasság intézményének a rovására. Meggyőződésünk, hogy e társadalmunkat mélyen érintő alapvetően erkölcsi, s csak ezután anyagi kapcsolatokat érintő kérdéshez csak az Alkotmány felülvizsgálata mellett lehetséges nyúlni. E nélkül érdemi előrehaladás helyett csak a társadalmunkat egyre jobban megosztó szakadék mélyítése lehetséges. A fentiek alapján családjaink védelmében és a társadalom érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése bölcs döntéshozatalát várjuk el. Budapest, 2008. szeptember 18. Dr. Szabó Endre, NOE elnök
Ami a kitüntetésből kimaradt A birkózó könyvnek nem én vagyok a főszerkesztője, csak nagyon sok anyaggal szolgáltam a készítéshez, én szakmailag lektorálom, ha elkészül. Virbán-testvérek nem az én neveltjeim voltak, hanem az előző edzőé (nagybátyámé, Balatoni Pálé.) Molnár Ottó ifjúsági junior magyar bajnok, az 1980-as moszkvai olimpia kerettagja volt. 1979-ben a junior világbajnokság 7. helyezettje (Svédországban). Burján Zoltán szintén serdülő, ifjúsági junior magyar bajnok, az 1980-as olimpia kerettagja, 1979-ben a kubai Ifjúsági Világbajnokság 4. helyezettje. Csillag Ferenc úttörő olimpiai bajnok is a szakosztály tagja volt (jelenleg Katar magyarországi nagykövete). Két éven keresztül (1969-1970) a magyar serdülő, majd az ifjúsági válogatott edzője voltam. Tatán az eredményeim után hívtak meg edzőnek. A szakosztály megszűnéséig „vezető edzője” voltam. Kiss László ifi magyar bajnoki 4. helyezett (jelenleg történelem-testnevelés tanár). Németh István ifi magyar bajnok 5. helyezett (jelenleg a győri önkormányzat közgazdásza). Nagyon jó kapcsolatokat építettünk ki az osztrák, szlovák (bősi, komáromi) birkózó szakosztályokkal hosszú évek munkájának eredményeként. Nagyon sok közös versenyt rendeztünk, többek között a Kozma István emlékversenyt Győrben. Nagyon jól esett és meghatottan fogadtam a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat kitüntetését, amiért ez úton is szeretném köszönetemet kifejezni, amikor is 40 éves munkásságomat ismerték el e kitüntetéssel. Nevek helyesbítése: Muhr Ferenc és Burján Zoltán Péter Imre
Benedek Elek leírása
A Magyar Nemzet története Németesítő törekvések
a magyar nyelvnek és irodalomnak, ébresztői a szendergő nemzeti öntudatnak. Országgyűlés nélkül fogott a királynő a jobbágyság sorsának javításába is. Jó szíve megesett a jobbágyság szolgai állapotán, rendezte is a földesúr és jobbágy egymáshoz való viszonyát,
Mária Terézia és József császár kora Az 1722-23-iki országgyűlés 125 cikkből álló törvénykönyvet alkotott. E cikkek közt hazánk történetében korszakalkotó az I., II. és III. törvénycikk. A pragmatika szankciónak nevezett híres törvény I. cikkében az országgyűlés elfogadta a nőágon való trónörökösödést, vagyis az esetre, ha a Habsburg-család fiúágon kihal, női ágra szállhat a szent korona. A II. cikkben elfogadta Magyarországnak az örökös tartományokkal való szövetségét. A III. cikk a magyar alkotmányt, a magyar állam önállóságát biztosítja. A pragmatika szankció értelmében lett Magyarország koronás királya Mária Terézia, III. Károly király leánya, 1740-ben. De alig koronázták meg Pozsonyban a szép királynőt, az összes európai hatalmasságok szövetkeztek a Habsburg-birodalom szétdarabolására. A mindenfelől megtámadott királynő helyzete meghatotta a magyarokat s felejtve a régi sérelmeket, egy szívvel-lélekkel ajánlották fel „életüket és vérüket a házáért és királyért”. A magyar hűség és vitézség csudákat művelt: megmentette Mária Terézia tartományait. Nem is volt háládatlan a királynő, különösen egyesek iránt. Pazar kézzel osztogatta a címeket, rangokat, hivatalokat s ügyes számítással édesgette a bécsi udvarba nemcsak a fő-, de a köznemeseket is. Lelkében ugyan az önkényuralom híve volt, de egyenes
támadást nem intézett a magyar alkotmány ellen. Egyenes támadás helyett, ahol lehetett, mellőzte azt. Mikor azonban az országgyűlés 1751-ben nem szavazta meg a hadiadó felemelését, a királynő bosszúsan távozott Pozsonyból és tizenhárom évig nem hívott össze országgyűlést. Megkezdődött a rendeletekkel való kormányzás. Királyi rendeletek pótolták a hiányzó törvényeket. A nemesség zöme nem vette észre a veszedelmet, mely a magyar alkotmányt fenyegette. A főnemesség egy része csak Bécsben érezte jól magát, a királynő közelében s hazája dolgaival keveset törődött. Ledobta a nemzeti viseletet s német lett a társalkodó nyelv a főúri családokban. A királynő, hogy a köznemességet is Bécsbe édesgesse s németté tegye, felállította a fényes ruhában pompázó magyar testőrséget. Szerencsére, a ravasz számításnak ellenkező lett az eredménye. A magyar köznemes testőrök megízlelték a francia és német műveltséget, szégyenkezve látták saját maguk és nemzetük elmaradottságát s Bessenyei György és testőrtársai lelkes művelőivé lettek
de hiába, önkényesen, országgyűlés nélkül gyökeres és maradandó nem lehetett a javítás. Ugyancsak országgyűlés nélkül akarta újra szervezni a közoktatást is. A nemzet hálával tartozott volna ezért a királynőnek, ha ebben a dologban is nem a németesítő törekvés vezeti őt. A német nyelvet köteles tantárggyá tette az összes iskolákban s nem rajta múlt, hogy német nem lett az egész ország. A nagy királynő igazán szívén viselte a művelődés dolgát, az általános művelődés terjedése sokat köszönhet neki; de még többet köszönhet vala, ha nemzeti szellemben terjed ez a művelődés. Gimnáziumokat alapított a városokban, áthelyezte a nagyszombati egyetemet Budára s azt kiegészítette az orvosi szakkal. Különös nagy gondja volt a papnevelésre. Nagy erények nagy hibákkal ölelkeztek e jószívű, nemeslelkű as�szonyban. Legnagyobb hibája volt, hogy nem tudott a magyar lélek mélyére pillantani. Az osztrákéval egyforma ruhát szabott a magyar ember lelkére. Németté akarta tenni a magyar voltára büszke magyart. folytatjuk
5
Az egészségügyi központokat építgető izraeliekről Állami népirtás formái a XXI. században – a liberális egészségügy és az izraeli érdekek véletlen egybeesése Magyarországon. Az állami szinten működő népirtásról készítek egy írást, csatolom pár videómat is hozzá, pár napon belül remélhetőleg készen lesz. Addig szeretnék néhány dolgot közölni egy rövidebb írásban e témában. A globális éghajlatváltozás miatt a világon, így Európában is egyre kevesebb az élelmiszer és az ivóvíz. Magyarország geopolitikai szerepe emiatt felértékelődött, bár mi erről nem tudunk idehaza. Csak mi nem tudjuk magunkról, de minden külföldi befektető tisztában van ezzel a ténnyel és ezt titkolják előlünk! Az ásványvizeink aranyérmesek a világbajnokságokon, a gyógyvízben lubickolunk, mialatt Görögországban és Spanyolországban tankerhajókkal importálják az ivóvizet! Nem gyógyvizet, közönséges ivóvizet! Tankerokkal, akár az olajat! Érdekes, nem? Olaj helyett van ezer alternatív energiaforrás, de ivóvíz nélkül nincs se emberi, sem más élet a Föld nevű bolygón... Trianon után hazánk teljesen agrárországgá vált, ez sajnálatos tény. Vessük össze a két dolgot! Egy agrárország termékeit egy globális éghajlati változás közepette nem akarják megvásárolni, vagy, ha megveszik, önköltségi ár alatt teszik meg?! Nem logikus, ugye? Dehogynem... Ebben az évben ez kezdődött a meggyel, folytatódott a gabonákkal, most folyik az almával! Szép lassan mindenki rájön, hogy az élet minden területén a magyar nemzet megsemmisítése zajlik. Nem tíz, húsz, vagy száz év múlva, hanem napjainkban. A folyamat egy előre megírt forgatókönyv alapján zajlik, ...és kik a végrehajtók? A mostani kormány már nem primitív kubikosokból, esztergályosokból áll, hanem főiskolát, egyetemet végzett janicsárokból. Mi egyre többször, egyre többen ellenállunk, mire ők hangosan méltatlankodnak, gyaláznak bennünket! Ők már nagyon jönnének, de a Kárpát-medence lakott!
6
Nekik sürgős a kiirtásunk, belaknák már végre az üresen tátongó lakóparkokat, kellene a magyarok élettere! Miért írok ebben a témában? Az élet minden terén folyik ez a „nemzetellenes hidegháború!”, illetve állami népirtás. A gazdák csodálkozva mennek tönkre, azt hiszik, csak velük történik mindez! Tévednek. Tehát írnék néhány tényt. A Magyar Orvosi Kamara néhány éve élesen tiltakozott az újfajta receptek bevezetése ellen. Azért voltak újak a receptek, mert a BNO-kódot fel kell rajtuk tüntetni. A BNO- kód nem más, mint a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának jelölése, ami az Orvosi Kamara szerint stratégiai fontosságú nemzetbiztonsági adat – mondták ők. Így van. Azóta pár év eltelt, gyakorlatilag Magyarország egészségügyi állapota feltérképezésre és feldolgozásra került, valakik pontosan tudják a magyar népességre jellemző betegségeket. Többször emelték a gáz, az élelmiszer és általában a megélhetés feltételeit. (Borzasztóan elgondolkodtató az is, hogy folyamatosan emelik a gáz árát, és azon töpreng a kormány, melyik vezetéken jöjjön a drága gáz: a Nabuccón, vagy a Kék Áramlaton. Közben csak a Makói árokban több mint száz évre elég gázt termelnek ki a lábunk alól – a kanadai befektetők!) De nem csak ezek drágultak. A tipikusan magyar betegségek gyógyszereit több alkalommal 2-3 szorosára emelték! Ezen gyógyszerek
hiánya veszélyezteti az életet, mivel a magyar populáció tipikus betegségeiről van szó, ezért logikusan a magyarok életeit veszélyeztetik. Csak egy dolog, a magas koleszterinszint, vagyis a csendes halál gyógyszere igen érdekes dráguláson esett át többször, a támogatásuk lecsökkent... Szóval most teszik tönkre a gazdákat végleg, de van egy ördögi csel nálunk, az egészségügyben is. Egyre több munkáért egyre kevesebb pénzt kapunk. Kesztyűs kézzel teszik mindezt!...és hogyan??? A rendelőben, az alapellátásban teljesítményfinanszírozás van. Több munka, több beavatkozás – egy pontrendszer alapján – több pénzt jelent. Elvileg. Logikus. Mégis egyre több orvos megy külföldre dolgozni, elegük van. Aki marad, az túlterhelt, fásulttá válik! De miért? A magyarázat egyszerű! Meg van határozva, hogy egy adott rendelés alatt hány beteget láthatunk el! Kevés az orvos, sok beteget kell ellátnunk, de a finanszírozó meghatározza, egy emberre mennyi időt KELL fordítanunk! Jó sok időt, természetesen! Tehát hiába lát el az ember 25-30 beteget egy nap alatt, a finanszírozó nem veszi figyelembe csak a töredékét, és természetesen NEM fizeti ki a kezelést... Teljesítményfinanszírozás van, de csak néhány beteg ellátását fizetik ki, ami nem fedezi a rendelő fenntartási költségeit! Döbbenetes? A rákbetegek várólistán várnak a szívbetegekkel és a többi halálraítélttel. (Olyan ez, mintha a vízben fuldoklóhoz odaeveznének és rászól-
nának, hogy majd holnap kimentünk a vízből, addig maradj csendben!) Ez az állami népirtás egyik formája. Csak egy módja a sok alkalmazott közül! A súlyos betegek belepusztulnak a liberális reformba, mi, alapellátók „csak” tönkremegyünk... De!!! A csőd szélén álló alapellátást végző településeket befektetők járják. Rendkívül kedvező az ajánlatuk. Egészségügyi központot építenének minden nagyobb településen, a költségeket ők állják! Micsoda tőkeerősek lehetnek ezek a befektetők, ugye? Semmi mást nem kérnek, csak azt, hogy egy patikát is működtethessenek a központ mellett és az orvosi praxisjog ne lehessen az orvosé, hanem a befektetőé. Az orvosok így egyszerű alkalmazottak. Mi ebben az érdekes? A „tőkeerős” befektető egy izraeli cég, természetesen. Viszont van egy apróság! Az egészségügyi központok létesítését az állam támogatja. Az állam ad 90% tőkét a MI pénzünkből, a befektetőnek csupán 10% önerőt kell biztosítani...Az egészségügyi központok építéséhez szükséges 90%-os állami támogatást csak egy pályázó nyerheti meg. Olyan, mintha a pályázatot testre szabták volna... Ugye nem kell elmondanom, kire van szabva az egész... Itt a kirakós játék utolsó mozaikja is összeáll! Ez a gépezet, ami ellenünk működik, janicsárokat alkalmaz. Ha egy janicsár tudatosan épített hamis varázsa megkopott, teletömik a zsebét a MI pénzünkkel, és az röhögve félreáll. Jön a következő végrehajtó janicsár, az újabb hamis illúziókkal. Nem a janicsárt kell kiütni, mert azok sohasem fogynak el, hanem azt, aki a küldetéstudattal ellátja és ellenünk beveti. Mivel a másik fél szervezetten működik, mi is csak szervezetten, egymással összefogva vehetjük fel a harcot, nincs más megoldás. A tönkretétel szép lassan mindenkit elér, társadalmi, gazdasági helyzettől függetlenül – kivéve a politikusokat és azokat, akik végrehajtják a népirtást. Mert egy harchoz két fél kell: a támadó és a védő! A harc kimenetelét valamelyik fél gyengesége dönti el! A magyar sohasem állt gyenge hírében. Akkor mi a gond? Dr. Nagy Levente, Kunhegyes
Egy város látványa, látnivalói rendkívüli jelenséggel bírnak a hazai és a világszerte fellendült turizmusban. Tájak, helységek, látnak vendégül kisebb-nagyobb embercsoportokat, bemutatják értékeiket abból a célból, hogy a vendégjárás folyamatos legyen. Ma már jövedelmet hozó iparággá nőtte ki magát a turizmus, melyben uralkodó hatással bírnak az értékek, a látvány és a látogatók kényelmét biztosító szolgáltatások. A mi városunk igazi értékei a régi győri vár meglevő, valamint a lerombolt várfalai kontúrján belül vannak. A legmagasabb pont a Káptalandomb, ahol a Bazilika és a püspöki rezidencia, a Püspökvár találhatók. Városunk dísze a Szt. István alapította püspökség korából származó Bazilika, melynek román—kori tömege több építészeti stílus részleteit is hordozza (Szt. László Kápolna, toronysisak stb.), belsejét Maulbertsch barokkos freskói, oltárképei ékesítik az 1770-es évekből. A gótikus Szt. László kápolna később épült, itt látható kiállítva Szt. László aranyozott ezüstből készített fejszobra: a herma. Ugyancsak itt látható az 1945ben vértanúhalált halt győri püspök Apor Vilmos nyughelye is. A Mária oltár hajójának féltett kincse a könnyező Mária kép, ahol a festett kép csoda folytán igazi könnyeket ejtett az emberiségért. A templom D-i oldalán levő kis teret egy egyébként impozáns külsejű „konferencia terem” zárja le, mely a 80-as években a még működő „nagyipar” parancsszavára épült. Nem illik a környezetbe. Itt látható a megcsodálni való Szt. Mihály szobor, valamint valamivel távolabb K-i irányban a domb feljáratánál a „Frigyszekrény” barokk szobor kompozícióiban lehet gyönyörködni. A Bazilikával szemben áll a Püspökvár, melyek a helyén állítólag már a rómaiak idejében építmény volt. A ma látható épületrész, mint lakótorony a tatárjárás idején készült. A bástyákkal körülvett területen szolgálta a várkapitányokat, ma megfelelő kiegészítésekkel püspöki rezidencia. A kapcsolódó parkot a Rába folyó irányában ma is a régi várfalak határolják. Sajnálatos, hogy ez a park nincs megnyitva a turizmus előtt, pedig a falak mentén végigsétálók megcsodálhatnák a Rába folyó torkolatát, hősi halott püspökök síremlékét intenzívebb lehetne a kapcsolat a torony alatt működő APOR VILMOS
A látványos Győr ...és mit láthatunk ma? emlékmúzeummal. A torony tetejéről pedig belátható az egész város, a Kisalföld tájegysége. A hiányolt „Vársétányhoz” lehetett volna kapcsolni a volt „Vaskakas” vendéglő feletti bástyateraszt, amelyről a karmeliták előtti térre lehetett volna kitűnő rálátás. Sajnos ez a lehetőség is kútba esett, áldozata lett az ingatlanpiacnak. A Bécsi kapu téren áll a karmeliták temploma és rendháza. A templom 1725-ben készült el Wittwer Márton karmelita építész tervei alapján. Az oldalkápolnákkal bővített elliptikus tér feletti mozgalmas épület tömege jellegzetes része a városképnek, gazdag freskó és festménydíszítésekkel, olasz-barokk homlokzatokkal. Tér K-i oldalát az Altabak és Ott házak zárják le, mint a polgári barokk építészet igen magas szintű képviselői. A tér közepén magasodik Kisfaludy Károly szobra, mintha mondaná: „Szülőföldem szép határa”. A Belváros közepén található legszebb terünk a Széchenyi tér, melyet a D-i oldalról a volt jezsuita, ma bencés templom és székház, valamint a gimnázium épülete határol. A templom együttes a magyar barokk templomi építészet egyik legjelesebb képviselője, freskóit Troger bécsi akadémiai festő készítette 1747-ben. A teret további jellegzetes épületek szegélyezik: a vastuskós ház, a múzeum, a régi városháza, a CURIA NOBILITATIS házai. Itt található a sokat vitatott Lloyd épület is, melyet most akarnak feleslegesen bővíteni és „irodaházzá” alakítani. A templom bejáratával szemben áll a Kollonich féle Mária emlékoszlop, de hiányzik a régi képek szerinti ivókút díszes köztéri alkotása.
Kár lenne a tér Ny-i oldalát fásítani, ne legyen ez „pihenőpark”, hanem „dísztér”, a vendéglátás helyét és módját a tervezett térburkolat felújítással együtt lehet megoldani. Városunk szeretete azonban a felszínre hozza a hiányosságokat is: Nagyon elhanyagoltak a győri folyóvizek, vízpartok. Valamikor sétahajózással lehetett rövid kirándulásokat tenni. Igen sokat kellene munkálkodni a vizisportok újjáélesztésén, de újjá kell szervezni a fürdőzést is mind a fedett helyeken, mind a szabad strandokon, mert Győr „három folyó városa” ebben is lemaradóban van. Nem „jachtolás” kell ide, hanem egészségmegőrző, szórakoztató vízi élet. A régebbi évtizedekben Győr lett az ország második nagy „iparvárosa”, főleg a sokszerűség vonatkozásában. Azóta a „globalista fejlődés” a magyar ipart teljesen tönkretette, ma már csak romokban láthatók a régi gyárak műhelyei. Időszerű lenne egy „ipartörténeti múzeum „ létrehozása, mely bemutatná a győri ipart fejlődésében, eredményeiben. Valósággá kell tenni azt a gondolatot, mely e környező világnak megmutatja: „Mit adott a magyarság az emberiségnek? „ Ez nem történelmi múzeum, hanem olyan bemutató, amely megismerteti azt a magyar fajtából fakadt világhírű tudós-tehetség világot, mely az egész földkerekség életét elősegítette. Győr Városa egyedülálló lenne ezzel a bemutatóval, melynek épületét „Magyarok Csarnokának” nevezhetnénk. Színes folt volt a városok életében a „sétatér”, Győrött a Baross u.– Radó sziget. Ezen a „promenádon” nem a bevásárlás, szendvicsevés, az
orvos által előírt testmozgás volt a cél, hanem a barátkozás, a szeretet diktálta kapcsolatok felvétele, fenntartása, esetleg a térzene meghallgatása. Sürgősen meg kell teremteni a helyet, a mozgalmat pedig el kell indítani, mert nagy hasznára lenne a társadalom „összeboronálásának” is. Szót kell ejteni a városkép alakulásáról is. Már a régi metszeteken a városfalakkal határolt város házai felett a tornyok jelezték a gazdag belső tartalmat. Maradjon meg ez a kép a Püspökvárral, a templomtornyokkal, a városházával, a zsinagóga kupolájával és felejtsük el ezen a területen a toronyházak létesítését. Idegenül hatnának az ágaskodó geometrikus testek, de még a sok helyre tervezett „plazák” terjedelmes tetőzete is. Nem jelent amúgy sem az évtizedes folyamatos foghíj beépítések során „modernebb” formák jelentek meg a győri utcákban, csak a sarokerkélyes jellegzetes barokk épületek, egyes utcarészletek őrzik a régi hangulatot, melyet a „barokk esküvővel” és „maskarákkal” próbálunk visszaidézni. Nagy gondot jelent a közlekedés átszervezése. Első helyen kell állnia az É-D-i átközlekedés megoldásának új híddal és sürgős a parkolási helyzet javítása is. A sebesség behatárolásának pedig van megfelelőbb módja is, mint a „fogd meg–ereszd el” működési elvű „fekvő rendőr”. Ez a módszer a sok kapcsolási kényszeri miatt rontja a levegő minőségét és nem csak az „úrvezetőket” lassítja, hanem az adódó szükséges esetekben a mentőtűzoltó-rendőrautókat is. Nem előny a sok zsákutca kialakítása sem. Megakad az ember szeme az olyan bejelentéseken, melyek „mediterrán” jellegű parkok létesítéséről szólnak. Mi köze van a Kisalföld kontinentális ághajlatának a dél-európai mediterrán éghajlathoz? Mindkét tájnak megvan a maga saját növény és állatvilága, az teszi széppé. Ezeket összekeverni bizarr gondolatnak látszik. A „Látványos Győr” célja volt az, hogy városunkat mi magunk, helybeli lakosok is szeretettel szemléljük, hisz itt éljük életünket. Vendégeinket, a turistákat pedig fogadjuk büszkeséggel, mert mi a meglevő, de fejlődés során keletkező hibáink kijavítására folyamatosan törekszünk. Ehhez adjon a Jóisten szellemi erőt, a helyes döntések észségét és jó egészséget! Szabó Gyula okl. ép. mérnök, nyugdíjas
7
Megújult a Szkítia Könyvesbolt!
Hírek a szomszédból A Nyugdíjas Polgári Kör szeptember 11-én Esztergom, Párkánynána és Visegrád gyönyörű környezetével és belső értékeivel ismerkedett. Autóbuszunk többször elhaladt a történelmi nevezetességű, szebb napokat látott, felújításra váró Esztergomi Fürdőszálló műemlék épülete előtt. Ide várták 1848. október 18-án az erős katonai kísérettel, hajón érkező Kossuth Lajost. Az Esztergomi Kikötőben egy ezred nemzetőr tisztelgett előtte, majd együtt vonultak a fényes
fürdőszállóhoz. Kossuth a szálló utcára néző boltozatos ablakai mögötti nagyteremben hosszú tanácskozást tartott az Esztergomot támadó Jellasich elleni védelem megszervezéséről. Ez alatt a szálló környékén nagy Kossuthot éltető tömeg gyülekezett, majd közben eső kerekedett. Ekkor ezen a helyen, a Szent Tamás hegy kápolnája alatt rögtönözve született meg Esztergom népe ajkán a minden magyar által ismert híres Kossuth nóta, „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára” id. Cseh Zoltán
rózsák tere Több szabadhegyi utca után a Rózsák tere is megújult, rajta biztonságos játszótérrel elkerített kutyafuttatóval és hozzá ebek illemhelyével. A tér legújabb létesítménye egy tölgyfából készített, művészien faragott díszkapu. Két éve Szabadhegy- Kismegyer választó kerületében, mint ahogy az egész város területén a fejlődés az élet minden területén töretlen. Ez nem különös, csupán annyi történt, hogy a győriek nagyobb része elővette józan eszét és maguk közül olyan képviselőket választottak, akik megbízóik érdekeit képviselik és nem valami mást! Van bizalom. A lakosság szívesen menetel a hiteles emberek után. Így a szabadhegyi Szendi asztalos dinasztia ma munkálkodó korosztályai is. Simon Róbert alpolgármester – aki szintén szabadhegyi – felkérésére Szendi Péter és családja, szívesen
Hatodik éve működik Győrben a nemzeti irodalommal foglalkozó Szkítia Könyvesbolt. Most egy kisebb változás történt a bolt életében. Az üzlet továbbra is az Árpád úton, a Petőfi Sándor Művelődési Házban található, de annak átellenes oldalára, önálló helyiségbe költözött. A költözéssel együtt jár az árukészlet felfrissítése, bővítése, mely az új helyen az eddiginél áttekinthetőbben elrendezve található meg. A magyar nemzet történetével, műveltségével, irodalmával foglalkozó könyvek gazdag választéka mellett a boltban továbbra is kaphatóak nemzeti jelképekkel díszített pólók, ruhaneműk, zászlók, tarsolyok, ajándéktárgyak. Az érdeklődők válogathatnak a nemzeti rock és népzenei együttesek CD-iből. A művelődési házban továbbra is folytatódnak
vállalta a Rózsák terére elképzelt új díszkapu komplett elkészítését. Szakmájukon túllépve jártak utána, milyen lehet egy díszkapu. Az általuk felállított követelményeket teljesítve a díszkaput művészi faragásokkal ellátva elkészítették és a helyszínen felállították.
A tölgyfából készült látványos építményt, nagyszámú közönség előtt, szeptember 5-én Simon Róbert alpolgármester ünnepi beszéde, Szendi Péter és a Komszol ismertetője, valamint Lentulai Attila református lelkész áldása után átadták a köz javára. A szabadhegyiek a díszkaput, alatta átsétálva, jelképesen birtokba vették. id. Cseh Zoltán
a magyarsággal foglalkozó előadások, rendezvények a Szkítia Könyvesbolt, a Magyar Évezredek Baráti Társaság és a Petőfi Sándor Művelődési Ház közös szervezésében.
InGYenes
seGÉlY-
sZOlGálaT Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Győr volt belvárosi háziorvos személyes elbeszélgetés alapján ingyenes egészségügyi tanácsadásra várja az érdeklődőket a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) irodájába (cím: Győr, Bartók Béla u.8.), minden hónap első szombatján, Mindenszentekre való tekintettel kivételes alkalommal a második szombatján (2008. november 08-án) 10:00–12:00 óra között. Minden hónap első keddjén (2008. november 04-én) pedig ugyanott 15:00–17:00 óra között Dr. Pergel Elza ügyvéd tart ingyenes jogsegélyszolgálatot a rászorulóknak. Mindkét ingyenes szolgáltatásra telefonon történő előzetes jelentkezés szükséges: erre a szolgáltatás hetében, hétfőtől, naponta 08:00–12:00 óra között a 96/519-255 és 519-256-os telefonszámon van lehetőség.
Megjelenik 8000 példányban • Kiadja az „ÖSSZEFOGÁS POLGÁRI EGYESÜLET" 9022 Győr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • Weblap: www.ofpk.hu
Győri Polgári Lap
Felelős kiadó: Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Tördelőszerkesztő: Keszler Ádám Bankszámlaszám: Halászi Takarékszövetkezet 58600283-11109550
