OGYK - HÍRLEVÉL 8. szám

OGYK - HÍRLEVÉL 8. szám http://www.ogyk.hu

Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele

2008. február

Tartalom

AKTUÁLIS

A könyvtár díjtételei megváltoztak Februári könyvbemutatóink 75 éve hunyt el Apponyi Albert 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR JOGI ADATBÁZISAI Megújult formában a Magyar és a Külföldi jogi adatbázis

KÖNYVAJÁNLÓ ÉS RÖVID VÁLOGATÁS ÚJ, KÜLFÖLDI BESZERZÉSEINKBŐL Kultúrák közötti párbeszéd az Európai Unióban

GYŰJTEMÉNYEINK

Amikor a könyvtárba a politika jön látogatóba: a zárt anyagok gyűjteménye (befejező rész)

MINDENNAPJAINK

AKTUÁLIS... A KÖNYVTÁR DÍJTÉTELEI MEGVÁLTOZTAK Kedvező változás, hogy 2008. január 1-jétől az egyetemi oktatók és kutatók – a diákokhoz hasonlóan – féláron válthatják meg éves olvasójegyüket. A beiratkozási díj fezetése alól mentesülnek a fogyatékkal élők. Kis mértékben emelkedtek a digitális kép készítésének a díjai: A/4 30,-Ft, sürgősséggel 40,-Ft A/3 50,-Ft, sürgősséggel 60,-Ft

FEBRUÁRI KÖNYVBEMUTATÓNK Jean Bérenger—Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyaroszágon 1608—1918, Budapest, Napvilág, 2008. Aligha véletlen, hogy a magyar parlamentarizmus monografikus feldolgozása Franciaországban készült el. Ott a magyar rendi parlamentarizmus azért keltette fel a kutatói érdeklődést, mert ezt a rendi érdekképviseletet az abszolutizmus felszámolta, míg nálunk a maga módján élt és virult. Aztán a lelkesítő és elrettentő példaként szolgáló francia forradalom után az abszolutizmus mintaállamából a polgári demokrácia mintaállama lett, míg nálunk komoly volt a demokratikus deficit – a maga módján szintén érdekes különbség. Ez pedig mindig ösztönöz, és jelen esetben a rálátás lehetőségét kínálja. A magyar parlamentarizmus

történetének – francia ihletésű – megírása a maga nemében az első ilyen vállalkozás. Intézménytörténet és egyben köztörténet. Egyszerre összefoglalás és a részmozzanatok elemzése. Hiszen mindkét szerző évtizedes kutatási eredményeire is támaszkodhatott. A jó könyv önmagáért beszél, miközben nagyon aktuális, jelenünket foglalkoztató problémákról szól. E könyv aktualitását a magyar parlamentarizmus újjáéledése és – többé-kevésbé irritáló módon kifejezésre jutó – imázskomplexusunk, valamint az európai világba való integrálódásunk adja. Csakhogy amíg az imázspropaganda a maga módján inkább megmosolyogtat, és keserű szájízt hagy maga után, ez a mű világosan és hitelesen szól történelmi fejlődésünk eredetiségéről. Jól bevált olvasási szokásainknak megfelelően vessünk csak egy pillantást a mű első és utolsó mondatára, és rögtön látjuk, hogy mekkora érték a parlamentarizmus. És ha a munkát elolvassuk, láthatjuk, mekkora érték a múlt tárgyszerű, elmélyült megjelenítése, az érvelés transzparenciája. (Részletek Miskolczy Ambrus Előszavából) YYY

75 ÉVE HALT MEG GRÓF APPONYI ALBERT, aki 63 éven át, 1870 és 1933 között tagja és egyik főszereplője volt a magyar országgyűlésnek, hosszú évtizedeken át különböző parlamenti pártok vezéralakjaként lépett fel, és kiemelkedett szónoki képességével. 1846. május 29-én Bécsben született, nagybirtokos, főnemesi családból származott. Apja gróf Apponyi György udvari kancellár, a konzervatív párt vezére, országbíró, főrendiházi tag. Gróf Apponyi Albert a jezsuiták kalksburgi intézetében nevelkedett, majd jogi tanulmányait

Bécsben kezdte, és Budapesten fejezte be. Németországban és Franciaországban nemzetgazdasági és politikai, Olaszországban képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Apponyi Albert 1870-től 1872-ig a főrendiház tagja, 1872-ben országgyűlési képviselő. 1875 és 1877 között ismét főrendiházi tag, majd 1877-től 1933-ig folyamatosan Jászberény országgyűlési képviselőjeként ült a parlamentben. Az ellenzék élén, konzervatív politikusként a kiegyezés mellett állt ki, de a magyar érdekek érvényesítéséért évtizedeken át kemény vitákat folytatott. Többféle funkciót is betöltött a 63 év alatt, volt a főrendiház jegyzője, a képviselőház korjegyzője, elnöke, majd korelnöke. 1899-ben Széll Kálmán miniszterelnököt támogatva egész pártjával csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, de a miniszterelnök bukása után kilépett a kormánypártból. 1904-ben belépett a Függetlenségi Pártba, és amikor a Wekerle-kormány hatalomra került, vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1906 és 1910 között nevéhez fűződnek az állami elemi iskolákkal kapcsolatos törvények („lex Apponyi”). 1914 és 1918 között a Függetlenségi Párt elnöke. Az Esterházy és a Wekerle-kományban (1917–1918-ban) ismét vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát viselt. A forradalmak ideje alatt visszavonult a politikától. 1919-től a párizsi béketárgyalásokon a magyar békedelegációt vezette. E minőségében 1920 elején a legfelsőbb tanács előtt több nyelven elmondott híres beszédében érvelt a történeti Magyarország fenntartása mellett. A tárgyalásokon igyekezett enyhíteni a békefeltételeken, és népszavazást kért a vitás területekre. Magyarországot fődelegátusként 1923-tól haláláig képviselte a Népszövetségben. 1920-tól a magyarországi legitimizmus legfőbb képviselőjeként mérsékelt, lojális ellenzéki politikus és haláláig pártonkívüli képviselő maradt. Sokrétű tevékenységet végzett különféle társadalmi szervezetekben is. 87 éves korában Genfben halt meg 1933. február 7-én. A budai Mátyástemplomban temették el. Kiadott munkái közt emlékiratainak több változata és a magyar alkotmányjog tárgyában írott számos tanulmánya szerepel.

In: Közméltóság, A4/11.016]

2003/3,

11.

[Raktári

jelzet:

Kozári Monika Apponyi Albert véleménye Tisza Kálmán kormányzati rendszeréről In: Tisicum XII, 2001, 425-429. [Raktári jelzet: A4/9757] Zeidler Miklós Apponyi Albert és a Nemzetek Szövetsége In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Főszerk. Gergely Jenő, Bp., ELTE BTK Új- és legújabbkori magyar történeti tanszék, 2000, 641658. [Raktári jelzet: 559.272] Kiss Tamás, T. Egy méltatlanul elfeledett européer. Gróf Apponyi Albert politikusi magatartásáról és kultúrpolitikájáról In: Filozófia - művelődés - történet. Szerk. Donáth Péter - Hangay Zoltán, Bp., Trezor, 1999, 185-205. [Raktári jelzet: 563.734] Kéri Katalin Az 1879:XVIII. törvénycikktől a "Lex Apponyi"-ig. Adalékok a kötelező magyar nyelvoktatás történetéhez In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter, Pécs, Univ. Press Pécs, 1997, 269-280. [Raktári jelzet: 555.686] Kiss Károly Békestratégiák. Apponyi Albert és Teleki Pál eltérő koncepciója és a trianoni békekötés In: Történelem és nemzet. Tanulmánykötet Galántai József professzor tiszteletére. Szerk. Kiss Károly Lovas Krisztina, Bp., ELTE Eötvös, 1996, 179-241. [Raktári jelzet: 544.053]

Tanulmányok Apponyi Albertről az Országgyűlési Könyvtár Magyar jogi adatbázisa alapján

Pusztaszeri László Nemzetvédelem és kisebbségi jogbiztosítás. Megjegyzések a dualizmus és Apponyi Albert közoktatáspolitikájához In: Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán. Nemzetközi történészkonferencia előadásai. Esztergom, 1994. ápr. 13-15. Szerk. Beke Margit Bárdos István, Esztergom, Oktáv Press Kft., 1994, 257-267. [Raktári jelzet: 542.249]

FeketeSándor Egy méltatlanul elfeledett européer. Apponyi Albert In: Politikai Elemzések, 2005/2, 67-75. [Raktári jelzet: A4/11.024]

Dolmányos István A "Lex Apponyi" (Az 1907. évi iskolatörvények.) In: Századok, 1968, 484-535. [Raktári jelzet: A4/2520]

Kardos József Apponyi Albert válaszai a nemzetiségi kérdésre In: Életünk - Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk. Krausz Tamás - Szvák Gyula. Bp., Pannonica, 2003, 109-113. [Raktári jelzet: 583.204]

Wlassics Gyula Apponyi Albert In: Jogállam. Jog- és Államtudományi Szemle, 1921/6, 201-208. [Raktári jelzet: A4/2412] YYY

Jónás Károly A száz évvel ezelőtti házelnök. Apponyi Albert

2

2008 A KULTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD EURÓPAI ÉVE Az Európai Bizottság 2005. október 5-én fogadta el, hogy a 2008-as év hivatalosan is a Kultúrák Közötti Párbeszéd téma köré szerveződjön, melynek során a kultúra, az oktatás, az ifjúság, a sport és az állampolgárok tájékoztatása területén kívánnak különböző programokat létrehozni. A kezdeményezésre felhasználható keret 10 millió euró. Az Európai Unió bővítése, a növekvő migráció és az új kereskedelmi kapcsolatok kialakítása a kultúrák közötti kölcsönhatásokat is megnövelte. Az egymás mellett élő népek kultúrái ugyanis hatással vannak egymásra, épp ezért van szükség arra, hogy kölcsönös megismerjék egymást. Korábban számos kezdeményezés volt már, az Európai Unión belül és kívül egyaránt a kultúraközi párbeszéd kialakítására, eddig azonban az állampolgárok, a civil társadalom bevonása nem sikerült teljes körűen. A lisszaboni stratégiának megfelelően az állampolgárok bevonásával a korábbi évek is egyegy konkrét téma köré szerveződtek, egy-egy adott terület fontosságára híva fel a figyelmet. Ilyen volt a 2006-os Munkavállalói Mobilitás Európai Éve és a 2007-es Egyenlő Esélyek Európai Éve. Az EU Bizottság határozata alapján 2008 a Kultúrák közötti Párbeszéd Európai Éve. A kezdeményezés három általános cél köré szerveződik:

• • •

az EU területén élők jobban be tudjanak illeszkedni az adott ország kulturális környezetébe; az egymás mellett párhuzamosan létező kultúrák identitása erősödjön; a kulturális sokszínűség mellett az EU területén élők a közös kulturális értékek felfedezésével és megerősítésével fordítsanak nagyobb figyelmet az európai polgári tudat megteremtésére.

A programsorozat – a már említett kultúrák közötti párbeszéd elősegítésén túl – szeretné az Európában élőknek megmutatni a közös értékeken alapuló, a sokszínűséget tiszteletben tartó tevékeny és nyitott európai polgárság megteremtésének fontosságát. Az EU fontosnak tartja ugyanakkor az egyes államok sajátos kultúráinak megőrzését az integráción belül, és ezek hozzájárulását az integráció sokszínűségéhez. A kezdeményezés konkrét céljai:

• • •

tájékoztatni az Európai Unió állampolgárait (különösen a fiatalokat) a kezdeményezésről; a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése tapasztalatcsere révén; más kultúrák sajátosságainak oktatása;

• •

közösségi programok és fellépések támogatása; az egyes kultúrák közötti párbeszéd új megközelítési lehetőségeinek feltárása.

A rendezvények és kezdeményezések célja minél több ember bevonása a programokba. A kampányok a rendezvények népszerűsítését és az azokról való tájékoztatást segítik elő, az év során a folyamatos konzultációk pedig a hatékonyságot javítják. Az Európai Unió felelős tisztségviselői nagyobb beleszólási jogot szeretnének kivívni maguknak mind a tervezés, mind a megvalósítás szakaszában azzal, hogy szoros együttműködést alakítanak ki a regionális és helyi szervekkel valamint az európai és nemzetközi intézményekkel, például a strasbourgi székhelyű Európa Tanáccsal és az UNESCO-val. A helyi civil szervezetek és nem-állami szervezetek (NGO-k) munkáját, azok észrevételeit is figyelembe kívánják venni az előkészületek során. A programok területe: A kultúraközi párbeszédet minden közösségi programban prioritásként kell kezelni, különösen az oktatás valamint az állampolgárok tájékoztatása területén. Az oktatás a kultúrák megismerése miatt kiemelkedő terület, az ifjúságnak a jövő generációjaként meg kell tanulnia más kultúrák felfedezését és tiszteletben tartását. A más kultúrák megismerésén túl fontos az is, hogy az állampolgárok megismerjék és ápolják saját nemzeti kultúrájukat. A tagállamok szerepe: A kultúrák közötti párbeszéd évének programjaira elsősorban a tagállamok pályázhatnak, de a tagjelölt államoknak is lehetőséget adnak arra, hogy bekapcsolódjanak a programokba. A feladatok hatékonyabb megvalósítása érdekében az egyes tagállamok saját nemzeti koordinátort jelöltek ki. E szerv (költségvetési intézmény vagy független szervezet) feladata elsősorban a tagállamok részvételének elősegítése a kultúrák közötti párbeszéd évében és a megvalósítandó feladatok összehangolása, továbbá az adott országban a felek ösztönzése és bekapcsolása a folyamatba helyi és regionális szinten. Az EU ettől a kiemelt évtől azt várja, hogy a tagállamok minden szinten foglalkozzanak a kultúrák közötti párbeszéddel. Ez azért is nagyon fontos, mert egy állam csak úgy őrizheti meg az identitását, ha törődik saját kultúrájával, ugyanakkor nyitott más kultúrák megismerésére is. A programsorozat nem azt jelenti, hogy csak 2008ban fontos az állampolgárok aktivitása ezen a területen: a döntéshozók szándéka az, hogy ez a kezdeményezés egy hosszabb távú folyamatot indíthat el. YYY

3

KÖNYVAJÁNLÓ –TÉMÁNK A KULTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD Az Európai Unió letéti gyűjteményében, amely az Országgyűlési Könyvtár részeként működik 2001. január 30-a óta, két témakörbe sorolva találhatunk a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatban álló könyveket: az egyik a kisebbségi jogok, esélyegyenlőség (XIX-es), a másik pedig a kultúra (XXVII). Ezekből ajánlunk most olvasóink figyelmébe néhányat, amelyek az elmúlt években jelentek meg. Intercultural dialogue – Dialogue interculturel, Luxembourg, Office for Official Publication of the UC, 2003. (EU/XXVII. 2002. 5.) A kötet a 2002-ben, Brüsszelben megrendezett „Kultúrák közötti párbeszéd” című konferencia anyagát tartalmazza. Az előadások angol, francia és német nyelven hangzottak el, s jelentek meg e kötetben. Az esemény résztvevői elsősorban egyetemi oktatók voltak, s több témakörben hangzottak el az előadások: demokráciáról és emberi jogokról, globalizációról és szolidaritásról, a vallások közötti párbeszéd lehetőségéről. Két szekció munkája különösen érdekes szempontból vizsgálja Európa szerepét a kultúrák közötti párbeszédben: az egyik azzal foglalkozott, hogy milyen e földrész megítélése „mások” szemében, a másik pedig, hogy milyen lehetőségei vannak Európának abban, hogy elősegítse a világ népeinek és kultúráinak békés egymás mellett élését. Az az immár fél évszázada tartó igyekezet, hogy a történelmi örökségként kapott ellenséges érzelmeket és szembenállásokat legyőzze s lehetőséget adjon egy teljes földrésznek a különböző értékek elfogadásán alapuló közös jövő építésének, olyan tapasztalatokkal tette gazdagabbá az itt élő nemzeteket, amelyekkel másokat is segíthet a béke megteremtésében és megtartásában. Dialogue between peoples and cultures: actors in the dialogue – Dialogue des peuples et des cultures: les acteurs du dialogue, Luxembourg, Office for Official Publications of the EC, 2005. (EU/XXVII. 2005. 1.) A kötet, az előzőhöz hasonlóan, egy Brüsszelben megrendezett konferencia előadásait tartalmazza. A meghívott egyetemi professzorok elsősorban arra keresték a választ, hogy a népek és kultúrák közötti párbeszéd kialakításában kiknek és hogyan lehet meghatározó szerepe. Két szekció is foglalkozott azzal a példa értékű, az Európai Unióhoz más országokat is csatlakoztató kezdeményezésről, amely az EUROMED elnevezést kapta. Ez az összefogás a Földközi-tenger medencéjének különböző országait és népeit kapcsolja össze közös, részben kulturális célok megvalósítása érdekében, s ezzel lehetőséget teremt egy újfajta, egyenrangú felek között folytatott párbeszédre. Intercultural Relations and Religious Authorities: Muslims in the European Union, eds. W. A. R. Shadid–P. S. van Koningsveld, Leuven, Peeters, 2002. (EU/XIX. 583.222)

Az iszlám és a muzulmánok folyamatos jelenléte az Európai Unióban magában hordozza számos különböző formáját a kultúrák közötti kapcsolatoknak a társadalom különböző szintjein. A muzulmánok és más vallásos vagy filozófiailag meghatározott csoportok között a szociális és az egészségügy területén, a városi életben és az oktatásban. Ezen túlmenően pedig a muzulmán vallási vezetők és a társadalom egészének kapcsolata is felfogható a kultúrák találkozási pontjaként. A kultúrák közötti kapcsolatoknak mindezen formáit pedig befolyásolja az a kép, amelyet különböző csoportok és egyének alakítanak ki azokról, akik „mások”. A kötet fejezetei különböző nézőpontokból világítják meg az interkulturális kapcsolatokat: bemutatják a sajtó, az iskolai tankönyvek, a helyi politikusok által megrajzolt képet, a társadalomban élő sztereotípiákat és előítéleteket a muzulmánokkal szemben, a vallásos és vallástól távol álló csoportok véleményét s a muzulmán vallási vezetőkkel folytatott párbeszédek jelentőségét. A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja. Az EUMC 2005. évi tevékenységei, Luxembourg, EUR-OP, 2006. (EU/XIX. 2006. 5/M) A kötet az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után első ízben pontos leírást ad a bécsi székhelyű Megfigyelőközpontról, tevékenységéről, az EU különböző szerveivel való hivatalos kapcsolattartásának formáiról, céljairól. Bemutatja a Központ európai információs hálózatát és ismerteti a Központ kiadványait, azok megrendelési feltételeit. The Annual Report on the Situation regarding Racism and Xenophobia in the Member States of the EU, Luxembourg, EUR-OP, 2006. (EU /XIX. 2006. 4.) Az éves jelentés hat különböző szempontból vizsgálja az Európában feltárt rasszizmusból és idegengyűlöletből származó jelenségeket s ad megoldási javaslatokat ezek enyhítésére és leküzdésére. Ismerteti a törvényes és intézményes kezdeményezéseket, amelyeket a diszkrimináció ellen hoztak, bemutatja a munkavállalókkal, a bevándorlókkal szemben tanúsított rasszista megnyilvánulásokat, a zsidó, muzulmán és roma közösségek ellen elkövetett bűntényeket, valamint felhívja a figyelmet az oktatás fontosságára. Minority Protection and the Enlarged European Union: the Way Forward, ed. Toggenburg, Gabriel N., Budapest, Open Society Institute, 2004. (EU/XIX. 595.168) A kötet időszerű és lényegre törő választ igyekszik adni arra a kérdésre, hogy az Uniónak hogyan és miként kell biztosítania az Európában élő kisebbségek jogait. YYY További javaslataink: Befogadó Európa? Látóhatár 2020: előadások, hozzászólások, szerk. Inkei Péter, Lázár Barbara,

4

Zongor Attila, Budapest, Kultúrpont Iroda, 2006 (Raktári jelzet: 597.436 EU KK XXVII).

Society Forum, June 1996, Luxembourg, EUR-OP, 1997 (Raktári jelzet: EU/XXIV.1997.2).

Cseresnyés Ferenc: Migráció az ezredfordulón: a népességmozgások társadalmi és politikai következményei Közép-Európában, Budapest— Pécs, Dialóg Campus, 2005 (Raktári jelzet: 591.269, 591.270 EU KK III).

Párbeszéd európai fejlődésünkért: az Országgyűlés és az Európai Parlament szakmai rendezvénysorozatának összegzése, szerk. Györkös Marianna, Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2007 (Raktári jelzet: 599.479 Deák KK, 599.480 EU KK V, 599.478).

Citizenship, Democracy and Justice in the New Europe, ed. Lehning, P. and Weale, A. , London— New York, Routledge, 1997. (Raktári jelzet: EU/XIX 560.891) A community of cultures: The European Union and the arts, European Commission, Luxembourg, EUR-OP, 2002 (Raktári jelzet: EU/XXVII.2002.2). Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség: Éves jelentés - 2005, Európai Bizottság—Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, Luxembourg, EUR-OP, 2005 (Raktári jelzet: EU/XIX.2005.4/M). Esélyegyenlőség a gyakorlatban: Alaphangok 2005: Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, Európai Bizottság—Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság, D3 egység, Luxembourg, EUR-OP, 2005 (Raktári jelzet: EU/XX.2005.3/M). Az Európai Unió és a nyelvek: válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból, szerk. Balázs Géza és Grétsy László, Budapest, Tinta, 2004 (Raktári jelzet: 589.442 EU KK XXVII). Inclusive Europe? Horizon 2020: proceedings ed. by Péter Inkei, Barbara Lázár, Attila Zongor, Budapest, Kultúrpont Iroda, 2006 (597.385 EU KK XXVII) Intercultural education in the European Union : Local, regional and interregional activities: Examples of good practice, Committee of the Regions, Luxembourg, EUR-OP (COR Studies E, 2/99 ), 1999 (Raktári jelzet: EU/XXVI.1999.2). Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák, Budapest, Gondolat, (Bibliotheca iuridica. Publicationes cathedrarum 35), 2007 (Raktári jelzet: 599.148). Közös múlt és közös jövő: szellemi kézfogás az egyesült Európáért [Konferencia – Debreceni Egyetem, 2004. április 23-24], összeáll. és szerk. Borbély Györgyné, Debrecen, Debreceni Egyetem, 2005 (596.595). Moxon-Browne, Edward: Who are the Europeans now?,. Aldershot, Ashgate, 2004 (Raktári jelzet: 584.415 EU KK 0). Networks for people and their communities: Making the most of the information society in the European Union: First annual report to the European Commission from the Information

Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban: Tendenciák, eredmények és a helyes gyakorlat: EUMC - Éves jelentés - 2005: Összefoglaló, A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja, EUMC (Bécs), Luxembourg, EUR-OP, 2005 (Raktári jelzet: EU/XIX.2005.5/M). Statistical portrait of the European Union 2008: European year of intercultural dialogue, EUROSTAT, European Commission, Luxembourg, EUR-OP, 2007 (Raktári jelzet: EU/XXIX.2007.4). Remények és aggodalmak az Európai Unió kapujában: nemzetközi szimpózium Budapesten, 2003. október 30, szerk. Sallai Éva, Budapest, Kölcsey Intézet (Kölcsey füzetek 12), 2005 (Raktári jelzet: 590.564). Szajbély Katalin: A faji diszkrimináció elleni küzdelem az Európai Unióban és az uniós szabályozás átültetése Nagy-Britanniában, Budapest, Miniszterelnöki Hivatal—Nemzeti Fejlesztési Hivatal (Európai műhelytanulmányok, 102), 2005 (Raktári jelzet: 579.712, 570.876:102 EU KK 0). Többnyelvű oktatás és EU-integráció: az európai modell alkalmazhatóságáról a kisebbségi iskolákban, szerk. Ring Éva, Budapest, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2004 (Raktári jelzet: 589.169). YYY

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR JOGI ADATBÁZISAI Megújult, korszerűbb formában használhatók január 10-e óta az Országgyűlési Könyvtár jogi adatbázisai. A hazai és külföldi szakirodalmat feldolgozó, egyedülálló, elektronikus gyűjtemény egyelőre még csak a könyvtár olvasói gépein érhető el, a hosszú távú célok között azonban szerepel az is, hogy az érdeklődők a könyvtár honlapján keresztül, on-line formában is használhassák majd ezeket az anyagokat. Magát e könyvtári rendszert, az Alephot a könyvek keresésekor már megszokták olvasóink. Előző Hírlevelünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy a könyvtár teljes könyvállománya megtalálható immár számítógépes adatbázisban. Az új rendszerre való átállás, a felhasználó-barát keresési felületek kialakítása természetesen nem egyik napról a másikra történt meg. Majdnem négy évvel ezelőtt indították el a könyvtárban azt a fejlesztést, amelynek eredményét

5

ezentúl élvezhetik a hozzánk látogatók: most újabb 300 ezer – könyvtárosi szaknyelven szólva – rekordot lehet könnyebben, kényelmesebben megtalálni. De mit is értünk rekordon? Olvasói szemszögből nézve olyan egységet, amit érdemes és hasznos keresnünk, ha tudományos dolgozatunkhoz vagy cikkünkhöz források után kutatunk. Lehet az egy folyóirat cikke, egy konferenciakötet egyetlen tanulmánya vagy akár egy monográfia is, mely kimerítően tárgyal egy adott témakört. A Parlamenti Könyvtár jogi adatbázisai ún. bibliográfiai adatbázisok. Ez azt jelenti, hogy az egyes dokumentumok teljes szövegét nem, csak azok konkrét, legfontosabb adatait lehet megtalálni, mint például a szerzőt, a címet, a mű kiadásának helyét és idejét, s ami igen fontos, a tárgyszavakat. Ez utóbbiakat nevezhetjük kereső szavaknak is, hiszen ha egy téma kutatásának elején járunk még csak, akkor nem feltétlenül tudjuk, hogy kik azok a tudósok, akik ezekkel a problémakörökkel foglalkoznak. Nézzük most részletesen tehát, mit tartalmaznak az egyes adatbázisok! A Magyar jogi adatbázis 1811-től napjainkig: tartalmazza a Magyarországon megjelenő magyar és idegen nyelvű jogi könyveket, tanulmányköteteket, a jogi szakfolyóiratok, valamint egyéb társadalomtudományi művek és folyóiratok jogi tárgyú cikkeit: összesen 170 ezer egységet. A jogi könyveket természetesen a könyvkatalógusban is megtalálhatjuk, ott azonban nem leljük meg a tanulmánykötetek egyes cikkeit vagy a szakfolyóiratokat. A magyar jogi adatbázis négy részből áll, ezekben az összefoglaló adatbázis keresőfelületét megnyitva egyszerre lehet keresni. Az egyes adatbázisrészek tartalma és feldolgozottsági foka azonban meglehetősen eltérő, ezért érdemes külön-külön is megismerni azokat: 1. Magyar jogi adatbázis 1990-től: az 1990. január 1je óta Magyarországon megjelent és a Könyvtárba beérkezett magyar és idegen nyelvű jogi szakirodalmat tartalmazza, mintegy 96 ezer rekordot. Az adatbázis a külföldön megjelent állam- és jogtudományi tárgyú hungarica, azaz magyar vonatkozású (magyar nyelven, magyar szerzőtől, vagy Magyarországra vonatkozó) anyagot nem tartalmazza. Szintén nem tartalmazza az adatbázis a napi- vagy hetilapokban megjelenő jogi tárgyú cikkeket. Ezek az Országgyűlési Könyvtár Pressdok adatbázisában szerepelnek. 2. Magyar jogi adatbázis 1977-től 1989-ig: tartalmazza a magyar jogi szakirodalom tételeit az Országgyűlési Könyvtár által összeállított A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiája 19801989. évi kötetei alapján, kiegészítve válogatott 1977-1979. évi tételekkel. Az adatbázisban közel 18 ezer rekord szerepel. A külföldön megjelent állam- és jogtudományi hungarica anyagot nem tartalmazza. 3. Magyar jogi adatbázis 1945-től 1976-ig: tartalmazza a magyar jogi szakirodalom tételeit A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiája 1945-1976. évi kötetei alapján. Az adatbázis a

külföldön megjelent állam- és jogtudományi tárgyú hungarica anyagot is tartalmazza, ezekkel együtt összesen mintegy 35 ezer rekordot. Ennek az adatbázisnak a feldolgozottsági foka a legalacsonyabb: jelenleg csak a bibliográfiai adatok találhatók meg, tárgyszavak nincsenek benne, ezért érdemes a címek szavai között keresni azt a témát, ami kutatásaink homlokterében áll. Az egyes tételeket folyamatosan egészítjük ki és javítjuk a már rögzített tételek esetleges hibáit. 4. Magyar jogi adatbázis 1811-től 1944-ig: válogatva tartalmazza az adott időszakban Magyarországon megjelent, az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható könyvek, folyóiratcikkek, tanulmánykötetek bibliográfiai adatait. A rekordok túlnyomó része tárgyszavakkal ellátott. Az adatbázisban közel 12 ezer rekord kereshető, többek között a következő folyóiratokból: Jogállam, Jogtudományi Közlöny, Magyar Jogi Szemle, Bűnügyi Szemle. A Külföldi jogi adatbázis 130 ezer válogatott bibliográfiai leírást tartalmaz. A könyvtár állományába tartozó, több mint 300 külföldi jogi szakfolyóirat, valamint évkönyv és tanulmánykötet cikkeit és tanulmányait dolgozták fel ebben az adatbázisban, amelynek kezdő éve 1976. A korábban megjelent szakcikkek és tanulmányok folyamatosan kerülnek be ebbe az adatbázisba, így akár 1911-es anyagokat is meg lehet már benne találni. A feldolgozott tételek közel negyven százaléka tárgyszavakat nem, csak bibliográfiai adatokat tartalmaz, egyes tételeknél azonban a cikk rövid, magyar nyelvű tartalmi ismertetése is megtalálható. YYY

GYŰJTEMÉNYEINK AMIKOR A KÖNYVTÁRBA A POLITIKA JÖN LÁTOGATÓBA: A ZÁROLT ANYAGOK GYŰJTEMÉNYE

(BEFEJEZŐ RÉSZ) Vértes György 1971-ben véget ért mereven-szigorú igazgatói korszaka után, a helyébe lépő Vályi Gábor új zártanyag-szabályzatot vezetett be 1973-ban. Lényegesebb jegyei – hangsúlyeltolódással – a következők voltak: – a szabályzat a már idézett művelődésügyi miniszteri utasítás alapján készült, – a zárt anyagok területén két kategóriát állapított meg: a) a politikai–ideológiai fellazítást szolgáló antikommunista művek és időszaki sajtótermékek, valamint b) a fasiszta ideológiát, fajgyűlöletet, háborús uszítást, sovinizmust terjesztő könyvek és periodikus kiadványok csoportját. – A zárt szoba kulcsait a tájékoztató szolgálat őrizetére bízta. – Megszüntette a háromféle Z-jelölést. A korábbi egy Z-s és három Z-s (ZZZ) jelzés mind a

6

katalóguscédulán, mind a könyvön befejeződött, ettől kezdve ezeket a kategorizálásokat a beérkezett új dokumentumoknál nem használták, csak egy kategória maradt: a zárt anyag, amit a katalógusban és a könyveken is a raktári szám elé írt Z betűvel jelöltek. (A korábban állományba vett könyvtári egységeknél a jelölések továbbra is érvényesek voltak.) – Minden zárt anyagról a cédulákat mindegyik katalógusba be kellett helyezni. – Egységesítette a dokumentumok forgalmazását: a) Nyolc nagy foglalkozási csoportot (kategóriát) állapított meg (képviselők, Elnöki Tanács tagjai, állami, párt- és társadalmi szervezetek vezető munkatársai, felsőoktatási intézmények társadalomtudományi oktatói, kutatóintézetek munkatársai, tömegkommunikációs intézmények érdemi munkatársai, tudományos fokozattal rendelkezők és az igazgató által esetenként engedélyezett személyek), akik írásbeli engedély nélkül megkaphatták a zárolt kiadványokat. b) A többieknél az engedélyezésre jogosult személyek pontosításával egyértelműen szabályozta az engedélyek megszerzését. c) Az újságok és folyóiratok zárttá minősítését a gyarapítási osztály vezetőjére bízta (a könyvekét a feldolgozási osztály vezetőjére), és a könyvekkel azonos kezelési, használati eljárásokat vezetett be (Z jelzet a katalóguscédulán, zárt szobában elhelyezés, hasonló forgalmazás). (OK Irattár, 1973.) Az egységesítés ellenére a gyakorlat a többi nagy könyvtárban alkalmazott különböző eljárások, valamint a zárt kiadványok minősítésében, forgalmazásában részt vevő személyek különböző felkészültsége, alapállása stb. és a bizalmas, belső használatú dokumentumok szabályozatlansága miatt következetlen maradt. 1981-ben kapta meg a könyvtár a művelődési miniszter, Pozsgay Imre 135/1981. számú utasítását. Ebben három kategóriába sorolja a zárolható műveket: a) a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét , illetve külpolitikáját sértő könyvtári anyagok, b) a szocialista erkölccsel ellentétes (pl. pornográf) kiadványok, c) olyan könyvtári dokumentumok, amelyeket a könyvtár felügyeleti szervei – a művelődési miniszterrel egyetértésben – külön intézkedéssel zárttá nyilvánítanak. (OK Irattár, 1981.) Az első kategóriába valójában minden belefér, ide bárki bármit besorolhat, amit akar (a fasiszta anyagokat is, amelynek forgalmazási tilalmán az idő régen túllépett már, hiszen az egyetemi hallgatóknál sokszor kötelező olvasmányként szerepeltek ezek a művek). Következésképpen a 70es évek egyre liberálisabbá váló gyakorlatával szemben súlyos ellentmondást jelentett, hiszen a zárt anyaggal foglalkozó könyvtárosok felelősségre vonási lehetősége nem hatott megnyugtatóan, s az olvasók is egyre több zárt anyaghoz akartak – engedély nélkül – hozzájutni. A másolási technika terjedése a helyzetet még ellentmondásosabbá tette, de a liberalizálódási folyamatot már nem lehetett visszafordítani.

A könyvtár az utasítás alapján felülvizsgálta zárolt anyagait és a zárttá minősítés további feladatait: – A régi, könyvre ragasztott nagybetűs ZÁRT ANYAG feliratú jelzést megszüntette, és új, betű nélküli kis címkét vezetett be. – 1982–1983-ban hozzáértő munkatársakból alakult belső ellenőrzési bizottság megvizsgálta a hozzávetőlegesen hatszáz féle zárt, külföldi, idegen nyelvű újságok és folyóiratok teljes körét (ez több ezer kötetes nagyságrendet jelentett). Több száz ki nem adható periodika forgalmazási tilalmát megszüntette, csak három maradt engedélyhez kötve (Problems of Communism, Studies in Comparative Communism és a Labor Focus on Eastern Europe). – 1984-ben zajlott le a külföldön megjelent magyar nyelvű (többnyire emigráns) időszaki kiadványok felülvizsgálata. Zárolva maradtak a NyugatEurópában és Amerikában megjelent, élesen ellenséges emigráns újságok és folyóiratok (számuk megközelítette a 40-et). – 1984-ben indult meg a több ezres nagyságrendű, zárolt könyvanyag felülvizsgálata, amely 2–3 évig tartott. Az olvasószolgálat javasolta az 1945 előtti zárt anyagok majdnem teljes körű, és az 1945 után megjelent művek nagy részének (amelyek tilalma már túlhaladottá vált) feloldását. – Ezzel párhuzamosan, 1985-ben történt meg a könyvtár fasiszta, nyilas sajtótermékeinek (104 féle, 205 kötetben) és az 1956-os magyarországi újságok több száz féle számba jöhető példányának felülvizsgálata. A javaslat a nyilas, fasiszta lapok teljes felszabadítását tartalmazta, míg az 1956-os újságokból – a felsőbb igényekhez némileg alkalmazkodva – 44 félét (53 kötetben) hagyott a zárt anyagok listáján. – Ugyancsak 1985-ben (a munka 1986 elején fejeződött be) került sor a belső, hivatali, szolgálati használatú, bizalmas periodikák válogatására, felmérésére a folyóirat-katalógus és a zárt szobák anyagainak átvizsgálása alapján (68 féle folyóirat 4778 kötetben). (OK Irattár, 1986. március hó.) 1986 márciusában, amikor a Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya az 1981-es miniszteri utasítás alapján a zárt anyagok kezelésének felülvizsgálatához adatokat és helyzetjellemzést kért, a könyvtár zárt anyagai (az előbbi felsorolás utolsó három pontjában ekkor még nem született döntés) az alábbiak szerint oszlottak meg: • könyv: 4116 mű – 4259 kötetben, • magyar fasiszta, nyilas sajtótermék: 104 féle – 295 kötetben, • 1956-os magyar újságok: 44 féle – 53 kötetben, • külföldi, magyar nyelvű, 1945 utáni emigráns sajtó: 38 féle – 347 kötetben, • külföldi, idegen nyelvű, időszaki kiadvány: 3 féle – 103 kötetben, • magyar, belső használatú, bizalmas folyóiratok: 68 féle – 4778 kötetben. A minisztériumnak küldött helyzetértékelés (ez kitért a zárt anyagok kezelésének és minősítésének ellentmondásaira és a kb. 10 000 kötetes, zárolt

7

állományrész feltüntetésére) után, az elhúzódó minisztériumi felülvizsgálatot követően, a könyvtári osztály 1988. október 6-án – az érlelődő rendszerváltozás szellemében – már az alábbi ajánlást (OK Irattár, 1988. október hó) fogalmazta meg a zárt anyagok területén: – A használati korlátozásokat a legminimálisabb mértékre kell szűkíteni. – A minősítés egyedüli mércéjének az Alkotmány előírásait, valamint az erkölcs és az ízlés védelmét kell tekinteni. – Folyamatosan át kell minősíteni a korlátozott használatú dokumentumokat. A nagyfokú liberalizálás felemásan hagyta a belső használatú, bizalmas anyagok kérdését: "csak abban az esetben kerüljenek a Könyvtár állományába, ha a kiadók pontosan megfogalmazzák a használattal kapcsolatos korlátozásokat" (uo.). Egyrészt a korábbi, ilyen típusú dokumentumokról (amelyek tilalmát az esetek nagy százalékában a kibocsátó szervek közül azóta sem oldotta fel senki) nem esik szó, másrészt a kiadók azóta sem fogalmaznak egyértelműen (ha nem venné ezeket a könyvtár állományába, fontos forrásanyagok tűnnének el a forgalomból). A fenti minisztériumi írást követően, a könyvtár főigazgatója 1988. október 17-én, belső rendelkezés (OK Irattár, 1988.) kiadásával gyakorlatilag feloldotta a zárt dokumentumok használatának és másolásának tilalmát (még – az utolsó 15 év kivételével – a kiadók által belső használatú, bizalmas megjelölésű kiadványokét is, amihez csak a kiadóknak lenne joguk, ha évtizedek óta egyáltalán törődnének ezzel a kérdéssel). A könyvtár kb. 10 000 kötetes zártanyaggyűjteménye tehát így szűnt meg. 1990-től csak a kiadó szervek kívánságai, valamint a hatályos jogszabályok, pl. az adatvédelmi törvény, személyiségi, szerzői jogok védelme alapján lehet korlátozni egyes könyvtári dokumentumok használatát. A belső használatú, bizalmas dokumentumok kezelésének ügye formálisan továbbra is rendezetlen. (A részlet Jónás Károly – Veredy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870–1995 című könyvéből származik, az előző lapszámban közöltek folytatása.) YYY

MINDENNAPJAINK... A könyvtár nyitva tartása: Hétfőn 09.00-13.00 Keddtől péntekig 09.00-20.00 Szombaton 09.00-18.00 Különgyűjtemények: EU Letéti Gyűjtemény Hétfőn 09.00-13.00 Keddtől péntekig 09.00-19.00 Szombaton 09.00-13.00 ENSZ Letéti Gyűjtemény és Külföldi Parlamenti Gyűjtemény Hétfőn 09.00-13.00 Keddtől péntekig 09.00-16.30 Szombaton Zárva Magyar Parlamenti Gyűjtemény Hétfőn 09.00-13.00 Keddtől csütörtökig 09.00-17.00 Pénteken 09.00-14.00 Szombaton Zárva

A BELÉPÉS

–

A BELÉPTETÉS

–

MÓDJA AZ

ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁRBA Ha első alkalommal keresi fel könyvtárunkat, kérjük, hogy beiratkozási szándékát előzetesen jelezze az Olvasószolgálat munkatársainak, mert a belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Bejelentkezni a 441-4133-as telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen lehet. Érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasóink a szokásos módon, személyazonosságukat igazolva léphetnek be a Könyvtárba. A könyvtárat a Kossuth téri metróállomás felőli oldalon, a déli sorompónál közelíthetik meg. Az épületbe történő belépéshez (Országház, IV-es kapu) a személyazonosság igazolása (személyi igazolvány, útlevél) szükséges. A továbbiakban már előzetes bejelentés nélkül is ellátogathat könyvtárunkba. YYY

Hírlevelünk célja, hogy rendszeresen tájékoztassuk a jogtudomány és politikatudomány hazai szakembereit a fenti tudományterületeknek az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legfontosabb információs forrásairól, a hazai és külföldi szakirodalom legfrissebb megjelenéseiről, valamint a könyvtár szolgáltatásairól, rendezvényeiről. Visszajelzését, javaslatait szívesen vesszük a [email protected] címen! Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3. Tel.: 441-4468, Fax: 441-4853 E-mail: [email protected] / Web: http://www.ogyk.hu

8