OGYK - HÍRLEVÉL 7. szám http://www.ogyk.hu
Az Országgyűlési Könyvtár elektronikus hírlevele
2007. november
Tartalom
AKTUÁLIS
Félmillió könyv a honlapon 175 éve jelent meg Kossuth lapja
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR KÜLFÖLDI ON-LINE ADATBÁZISAI Nemzetközi szervezetek, Nemzetközi ki kicsoda
GYŰJTEMÉNYEINK
Amikor a könyvtárba a politika jön látogatóba: a revíziós gyűjtemény és a zárt anyagok gyűjteménye
RÖVID VÁLOGATÁS ÚJ, KÜLFÖLDI BESZERZÉSEINKBŐL Az Európai Unióról – angol nyelven
MINDENNAPJAINK
AKTUÁLIS...
FÉLMILLIÓ KÖTET A HONLAPON Az Országgyűlési Könyvtár az elmúlt hónapban fejezte be digitalizálási programjának egyik részét: honlapjáról immár a könyvtár teljes könyvállományát tartalmazó katalógust érheti el az érdeklődő. Eddig ugyanis csak az 1990 óta megjelent könyvekről tudhatta meg a honlapot használó érdeklődő: vajon megtalálható-e a keresett mű a parlament könyvtárában. Hozzávetőlegesen 150 ezer kötet adatai között lehetett ezidáig böngészni. Az elmúlt két év munkája nyomán újabb 300 ezer mű adatai kerültek be az adatbázisba, s ezzel közel teljessé vált a feldolgozottság. Teljessé – várhatóan 2008-ban – akkor válik, ha a Magyar Parlamenti Gyűjtemény és néhány további kisebb, speciális gyűjteményrész adatai is teljeskörűen bekerülnek a katalógusba. A könyvtárakat használó olvasók és kutatók jól tudják: bizony nem minden könyvtár mondhatja el magáról – sem itthon, sem külföldön –, hogy sikerrel befejezte elektronikus könyvkatalógusának kailakítását. Az immár közel félmillió kötet között a legrégebbi, féltett kincsekre is rá lehet bukkanni: így Bonfini Decades Rerum Ungaricumjára, amelyet 1581-ben Zsámboky János adott ki Frankfurtban, vagy Werbőczy 1517-es Tripartitumára. A katalógusban igen sokféle adat alapján lehet keresni, a köteteknek nemcsak a jelzetét, hanem helyét is kiírja a katalógus: szabadpolcot, központi vagy külső raktárat, néha egyes különgyűjteményeket ad meg az „elektronikus cédula”. A központi raktárban elhelyezett könyveket 15-20 perc alatt kaphatja kézhez a könyvtárba beiratkozott látogató. Aki azonban külső raktárban elhelyezett kötetet szeretne tanulmányozni, annak lehetősége van arra,
hogy azt előre, e-mailben kikérje magának. Ehhez a könyv szerzője, címe és raktári száma megadásával elég egy rövid levelet írnia az
[email protected] címre: így nem kell személyesen befáradnia csak azért, hogy két-három nap múlva megkapja az őt érdeklő kötetet. Ez a szolgáltatás az Országgyűlési Könyvtárba beiratkozottak számára természetesen ingyenes. Könyvtárunk egyéb, jogi és hír-adatbázisai is fokozatosan elérhetők lesznek az interneten, sőt nem kell már sokat várni arra sem, hogy a parlamenti könyvtárban őrzött folyóiratokról is mindent meg lehessen tudni a honlapról – erről sem felejtkezünk el majd hírt adni elektronikus újságunkban.
ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK 175 éve, 1832. december 17-én jelent meg a reformkori pozsonyi országgyűlések tanácskozásairól beszámoló, kézírással sokszorosított Országgyűlési Tudósítások első száma. Az első Országgyűlési Tudósításokat Kossuth Lajos szerkesztette. 1832. december 17. és 1836. május 15. között összesen 344 szám jelent meg, ez idő alatt az előfizetők száma a kezdeti 30-ról 120-ra emelkedett. A lap ára igen magas volt, ezért elsősorban a törvényhatóságok, a kaszinók és a gazdagabb nemesek közül kerültek ki előfizetői. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre: az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát, illetve az uralkodó és az országgyűlés, valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették, az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. A nagyközönség 1840-ig csakis e kéziratos tudósításokból értesülhetett
tartalmi korlátozás nélkül az országgyűlésen történtekről. A levelek kézről kézre jártak vagy nyilvánosan olvasták fel őket. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett, de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket, majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. Megtartotta a felszólalók egyéni, sajátos szónoklati formáit, de rendszerint szabatosabban, érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. Felhasználta a szónokok saját szövegét is, sokszor teljes terjedelmükben közölve azokat. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után, a szükséges példányszámban, iratmásolókkal leíratta. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó, többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok, az ún. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. A lap hetenként kétszer jelent meg. Tartalma az országgyűlésen elhangzottakra épül, de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmaz, bírál és véleményt nyilvánít. Az addig szokatlan ellenzéki hangvételű írások, a lendületes közlésmód sikere minden várakozást felülmúlt. Fokozatosan alakult ki a lapnak az a formája, amely azután a későbbi tudósításoknak is mintájául szolgált: megnevezték a szerkesztőt, a lapzárta időpontját, a lapszám élén a tartalmat; kommentárokat, megjegyzéseket, véleménynyilvánításokat közöltek. A 69–82 számok kőnyomatosak voltak, azonban a hatóságok hamarosan lefoglalták a gépeket, így Kossuth 1833 októberétől kénytelen volt a lapot szerkesztőtársára, Orosz Józsefre bízni. 1834. február 1-jétől ismét Kossuth folytatta a szerkesztést. Kossuth úttörő munkáját két országgyűlési cikluson át folytatták újabb tudósítások megjelentetésével. Az 1839–44-es országgyűlés idején Stuller Ferenc szerkesztésében 1839. június 7. és 1840. május 13. között 91 szám látott napvilágot Országgyűlési Tudósítás néven. Az 1843–44-es országgyűlésről Záborszky Alajos szerkesztésében 1843. május 21-től augusztus 4-ig 22 kézírásos újság jelent meg Országgyűlési Tudósítások néven, 1843 augusztusától 1844 június elejéig pedig Szemle néven jutott el az előfizetőkhöz. Az Országgyűlési Tudósítások nemcsak közvetlen, hanem közvetett hatásuk is volt, hiszen a nagyobb közönséghez eljutó nyomtatott hírlapok éppen a kézírásos tudósítások hatására egyre több és több információt voltak kénytelenek közölni, ezzel is feszegetve a cenzúra szigorú korlátait és elősegítve a reformkor eszméinek terjedését. A reformországgyűlések egyik legfontosabb forrása, az Országgyűlési Tudósítások valamennyi kiadott száma megtalálható az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében. Villám Judit
YYY
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR KÜLFÖLDI, ON-LINE ADATBÁZISAI INTERNATIONAL ORGANISATIONS ONLINE (NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ADATBÁZISA) •
•
•
•
Adatok kormányközi, nemzetközi, egyetemes tagsággal rendelkező, interkontinentális, regionális szervezetekről és hálózatokról, informális, nemzeteken átnyúló szervezetekről és hálózatokról, nemzetek feletti egyházakról, nemzetközi pénzügyi alapokról, alapítványokról és bankokról, részben önálló nemzetközi testületekről, nemzetközi orientációval működő nemzeti szervezetekről. Az adatbázisban mintegy 59 ezer szervezet, 700 ezer belső link, 75 ezer e-mail cím és 58 ezer honlap-link található. A szervezetekről a következő információkat tartalmazza az adatbázis: a szervezet neve angolul, a szervezet neve további hivatalos nyelve(ke)n, székhely, cím, alapítás éve, helye, a szervezet típusa, céljai, szervezeti kapcsolatai, tevékenységei, tagi viszony. Az előfizetéssel együtt további, nemzetközi szervezetekkel foglalkozó adatbázisokhoz is hozzáférést kapott az Országgyűlési Könyvtár, pl.: Biography Profiles: nemzetközi szervezetek vezetőinek életrajzai (13.000 személy) Bibliography (organisations): nemzetközi szervezetek kiadványai (szervezetenként) Statistics (organisations): statisztikai adatok a Yearbook of International Organizations alapján World Problems (issues): világméretű problémák és kapcsolódásaik – ahogy a nemzetközi szervezetek látják (tartalma megegyezik a Encyclopedia of World Problems and Human Potential című kiadványéval) Global Strategies – Solutions: a Yearbook of International Organizations című kiadványban bejegyzett szervezetek stratégiái – válaszok a világméretű problémákra Human Values: egyetemes emberi értékek és tényezők listája, leírása, kapcsolatrendszere (az Encyclopedia of World Problems and Human Potential című kiadvány alapján) Bibliography (issues): nemzetközi szervezetek által megjelentetett kiadványok bibliográfiája tematikus bontásban
SZOLGÁLTATÓ: Union of International Associations (UIA/Nemzetközi Szervezetek Szövetsége)
NYELV: angol FRISSÍTÉS: évente többször HOZZÁFÉRÉS MÓDJA: Valamennyi könyvtári számítógépről elérhető.
INTERNATIONAL WHO IS WHO (NEMZETKÖZI KI KICSODA) Angol nyelvű életrajzi adatbázis, amely közel 23.000 személyről tartalmaz adatokat a világ politikai, gazdasági, kulturális és sportéletéből. Az adatbázisban a 2001 óta elhunyt személyekre is kereshetünk. Külön részben kereshetők a világ uralkodó családjaira vonatkozó adatok. A • • • • • • • • •
SZEMÉLYEKRŐL RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK
nemzetiség születési hely és idő iskolák, képzettség családi állapot pályafutás, jelenlegi munkahely, pozíció kitüntetések, díjak publikációk hobbi elérhetőség
KERESHETŐ URALKODÓCSALÁDOK Bahrein, Belgium, Bhután, Brunei, Dánia, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Hollandia, Japán, Jordánia, Kambodzsa, Katar, Kuvait, Lesotho, Liechtenstein, Luxemburg, Malajzia, Marokkó, Monaco, Nepál, Norvégia, Omán, Spanyolország, Svédország, Szaúd-Arábia, Szváziföld, Thaiföld, Tonga SZOLGÁLTATÓ: Europe Publications, Nagy-Britannia NYELV: angol FRISSÍTÉS: rendszeresen HOZZÁFÉRÉS MÓDJA Valamennyi könyvtári számítógépről YYY
GYŰJTEMÉNYEINK AMIKOR A KÖNYVTÁRBA A POLITIKA JÖN LÁTOGATÓBA: A REVÍZIÓS GYŰJTEMÉNY ÉS A ZÁROLT ANYAGOK GYŰJTEMÉNYE A „REVÍZIÓS” GYŰJTEMÉNYEK A Ház könyvtára - helyzeténél fogva - mindig szoros kapcsolatban állt a korabeli politikai élettel. A Horthy-korszakban kiemelten kezelték Trianon, a nagy nemzeti sérelem emlékét. A revíziós
törekvések minden fórumon hangsúlyt kaptak, az országgyűlésben éppúgy mint egyesületi üléseken vagy a népszövetségi felszólalásoknál. A Magyarországra rákényszerített, igazságtalan trianoni békediktátum megváltoztatásának követelése országos ügy lett. A parlament irányítása alatt álló könyvtár, melynek akkoriban hivatásszerű olvasói elsősorban politikusok voltak, ezen a területen is kapott feladatot: könyvtári eszközökkel kellett szolgálnia a békerevíziós politikai célokat és az ehhez kapcsolódó propagandatevékenységet. Pekár Gyula, a könyvtári albizottság agilis elnöke, 1928ban azt javasolta a könyvtári bizottság ülésén, hogy „a világháborúra, a háborús felelősségre és megcsonkíttatásunk történetére vonatkozó teljes irodalom mielőbb beszereztessék” (Kbiz. jkv. 1928. május 28.). Javaslatát a következőkkel támasztotta alá: a trianoni békeszerződés arra a megállapításra épült fel, hogy Magyarország a világháború egyik előidézője, és ezért – mint a háború egyik bűnösének – bűnhődnie kell, de „ha a magyar nemzetnek sikerül beigazolnia teljes ártatlanságát, megdől ez az alap, amelyből az egész békeparancs kiindul... Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az idevonatkozó egész irodalom a röpiratoktól az ún. standard munkákig együtt legyen” (uo.). A gyűjteményt, amely a háborús felelősség kérdéskörének teljes irodalmát tartalmazza majd, az Országházban kell elhelyezni, és noha nagy pénzösszegbe kerül, „a Háznak módot kell találnia, hogy az ehhez szükséges fedezet rendelkezésre álljon” (uo.). A bizottság is kiállt az indítvány mellett, így az 1929-30-as költségvetési évre már külön biztosítottak ötezer pengőt erre a célra. A revíziós törekvések szolgálatában a könyvtár tehát igyekezett a teljesség igényével gyűjteni Magyarország háborús szerepére, a trianoni problémakörre és – ezzel összefüggésben – a megszállt területekre vonatkozó magyar és külföldi irodalmat. Ennek következtében mennyiségileg nem dokumentált, szép számú politikai gyűjtemény jött létre a Ház könyvtárában, amit a Ház az olvasótermi és kölcsönzési használaton túlmenően is propagálni akart. 1932ben ezért Pekár Gyula az indítványozta, hogy a könyvtár „a külföldi nyelveken megjelenő, s a Magyarországot ért igazságtalanságot tárgyaló munkákról időről-időre kompendiumokat állítson össze azoknak a képviselőknek a számára, akik csak magyar nyelven olvasnak, hogy ezáltal utóbbiak is állandóan ismerjék a magyar igazság gondolatának külföldi térhódítását” (Kbiz. jkv. 1932. december 21.). A könyvtári albizottság elkészített egy, a feladat megvalósítására vonatkozó programot (Kbiz. jkv. 1933. február 7.), amelynek két fő célja volt. Az egyik Magyarország háborús ártatlanságának bizonyítása (ehhez össze kellett gyűjteni Tisza István hivatalos nyilatkozatait, a háborús iratokat és okmányokat, a Tisza-hagyaték vonatkozó részeit). A bizottság határozatot fogadott el, hogy e pontnál Ausztria érdekeire nem lesz tekintettel, csak a magyar szempontokat veszi figyelembe. Mivel a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium a költségeket nem vállalta, a cél megvalósítása érdekében a Ház megvásárolta 400 pengőért Horváth Jenőnek, a Külügyi Társaság igazgatójának, a legújabbkori történelem egyetemi
tanárának két vaskos kötetre terjedő ilyen irányú gyűjtését. A másik cél a „Fehér Könyv” kiadása volt, amelyet ugyancsak Horváth Jenő tett közzé a Budapesti Hírlapban. Ez a magyar felelősség helyett a cári Oroszország háborús bűnösségét hivatott bizonyítani. A munka további folytatása többé nem került szóba, valószínűleg a válság következtében fellépő tartós fedezethiány tett pontot az ügy végére. 1935-ben aztán Pekár Gyula újabb javaslatot tett, hogy „a trianoni békeparancsra vonatkozó anyag értékesebb darabjai a könyvtár termében külön kezeltessenek” (Kbiz. jkv. 1935. december 13.), amely gyűjtemény „áttekintést nyújthatna minden kutatónak trianoni nyomorúságunkról” (uo.). Az elnök helyeslése mellett a bizottság a javaslatot határozattá emelte. 1938-ban Somogyváry Gyula bizottsági tag az Erdélyre és a megszállt területekre vonatkozó teljes anyag gyűjtésére hívta fel a figyelmet, de Nagy Miklós, a könyvtár igazgatója megnyugtató választ adott: a könyvtár Trianon óta teljességre törekvően gyűjtötte ezt az irodalmat, s így az állomány rendkívül gazdag ezekben a művekben. 1938 októberében például ez tette lehetővé, hogy a magyarlakta Felvidék visszaadásáról Komáromban folyó magyar-csehszlovák tárgyalásokhoz „a könyvtári hivatal egyetlen délután 34 gépelt lapra terjedő könyvcím anyagot tudott a miniszterelnökség rendelkezésére bocsátani” (Kbiz. jkv. 1938. december 16.). A háborús felelősség, a magyar igazság, az elszakadt területek irodalmának gyűjtése politikai természetű és célzatú volt: a trianoni revíziót sürgető elképzeléseket szolgálta. Ezeket a kisebb gyűjteményeket, amelyeket vagy külön egységként helyeztek el, vagy elkülönített katalógus tájékoztatott róluk, közös szóval Trianoni Gyűjteményként vagy Revíziós Gyűjteményként emlegették. A későbbiek folyamán, a II. világháború végétől ezeknek az anyagoknak gyűjteményjellege megszűnt, de a könyvtár az e témakörű művekben – az akkori megkülönböztetett figyelemmel és külön összegekkel támogatott gyűjtés miatt – ma is igen gazdag, s emiatt a korszak kutatásához komoly segítséget tud nyújtani. A „ZÁRT ANYAGOK” GYŰJTEMÉNYE Zárolt kiadványok már a Horthy-korszakban is előfordultak. Tanácsköztársasági dokumentumokat is kezeltek bizalmasan, a ’30-as évektől pedig az ügyészség által betiltott és elkobzott sajtótermékeket ugyancsak megküldték a Képviselőházi Könyvtárnak. Ezek forgalmazása igen korlátozott volt (csak képviselői célra lehetett igénybe venni őket), kezelésük is elkülönítve történt. A könyvtár jelentős számú, közel 4000 kötetes zárt gyűjteményt alakított ki 1946 és 1947 folyamán a fasiszta sajtótermékekből. Az ide sorolt dokumentumokat „Zárt anyag” vagy „Szigorúan bizalmas” bélyegzővel látták el. A fasiszta művek Széchényi Könyvtárba szállítását követően a fordulat éve (1948) és a Rajkper (1949) után, különösen az ’50-es években nőtt meg jelentősen a zárt anyagok mennyisége. Az elkülönítés 1951-ben, Tordai György igazgató
idejében kezdődött meg. Torda a következőket írta az Országos Könyvtári Központnak 1951. július 24én küldött feljegyzésében, bírálva elődje, Daka Sándor igazgató tevékenységét: A beérkezett könyveket „a könyvtár nagytermében helyezték el Daka elvtárs utasítására... numerus kurrens szerint tárolva...az anyagba behelyezték a ZÁRT anyagot képező könyveket is, melyek könyvtárunkban tudvalevően elég nagyszámúak", ami "komoly hiba... Ezért a ZÁRT... könyveket kiszedettem, helyüket őrlappal töltöttem be és azokat ZÁRT ANYAG szobába helyeztem el."(OK Irattár, 1951. július hó) A könyvtár 1951. november 8-i megnyitását követően az intézményben ellenőrzést hajtottak végre. A revizori jelentés 1952. január 4-én készült, ebben Benk Vilmost, az Elnöki Tanács hivatalvezetőjét az alábbiak szerint tájékoztatták a zárolt kiadványokkal összefüggő kérdésekről: „Az osztályozók jelölik meg a könyvön, hogy zárt anyag-e, zárt jellegű-e. A könyvtárban ugyanis kétféle zárt anyagot különböztetnek meg. 1. Zárt anyag. Nyílt támadást tartalmaz a szocializmus, népi demokráciák stb. ellen. Nem adható ki tehát, csak megfelelő felhatalmazással rendelkezőknek. Ezt az anyagot ~Zárt anyag~ felírású zöld szalaggal jelölik meg, ugyanilyen jel kerül a katalóguscédulára. Az anyag maga elkülönítve, az ún. zárt szobában van, amelynek kulcsa a vezetőnél és annak helyettesénél van. Kiadni könyvet innen csak Tordai elvtárs vagy Szilágyi elvtárs (a könyvtár pártbizalmija) engedélye ellenében lehet. A régi ilyen jellegű anyagot ... Tordai elvtárs emeltette ki a raktárból, ahol addig teljesen elvegyült a többi anyaggal. A katalóguscédulákat az alfabetikus katalógusból kiemelték, a szakkatalógus átnézése azonban olyan nagy munkát jelentene, hogy ott egyelőre bennhagyták... 2. Zárt jellegű anyag. Ez általában a nem kívánatos, polgári irodalom. A könyv és a katalóguscédula egyaránt ~Z~ jelet kap. A könyv bennmarad a raktárban, a cédula a katalógusban, a referenszes dönti el, hogy kinek adja." (OK Irattár, 1952. január hó.) Látható tehát, hogy már ekkor kialakult az egy liberálisabban kezelt Z betűs, és a két Z-s (ZZ), ténylegesen zárt szobában tárolt és külön engedélyhez kötött használatú zárt kiadványok köre. 1959-ben, az Országos Könyvtári Tanácsnak (OKT) az első zárt-anyag-utasítást megelőző szakvéleményében olvasható, hogy „1953 után sok addig zártként kezelt könyv felszabadult, mások viszont ebbe a kategóriába kerültek. 1953-ig sok merevség nyilvánult meg a zárt anyag kiadása terén, azután pedig sok lazaság”. Itt tehát a Rákosiféle vezetés túlzásai és a Nagy Imre-vonal intézkedései is kritikát kaptak. Az 50-es években mindenesetre a könyvtár zárt gyűjteményébe helyezte a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus műveket, a szovjet személyi kultusszal, Sztálin törvénytelenségeivel, a Rajk- és más koncepciós perrel, a külföldön tevékenykedő magyar emigrációval, az 1956-os kérdéssel foglalkozó könyvek és a nyugati sajtótermékek nagy részét. Az előbbiekben említett OKT külön albizottságot hozott létre a zárt anyagok problémakörének kivizsgálására. Ez erősen
kifogásolta, hogy a zárt anyagokról eddig nem intézkedett általános szabályzat, a szájhagyomány útján terjedő tilalmak pedig a könyvtári gyakorlatban komoly zűrzavart okoztak. "Egyes napilapok bizonyos évfolyamai - kiszakítva a többi évfolyam raktározásából - a ~zárt~ részlegben (az ún. ~pokol~ ban, a ~ZZ~-ben) találhatók. A napilapok terén állandóan problémák merülnek fel az 1945-48, 1948-1953, 1953-1956 között, az1956 októberi ellenforradalom alatt és az 1956. nov-tól megjelent újságok kiadhatóságát illetően. A legnagyobb ellentmondás a nyugati burzsoá sajtó tárolása és felhasználása terén jelentkezik... A ... zűrzavart végül fokozza az a körülmény is, hogy a legtöbb nagy könyvtárban csak szolgálati katalógus létezik, tehát az olvasószolgálat bírálja el, ... melyik könyv adható ki,... hogy ki tekintendő ~kutató~nak: könyvtáronként változik."(OK Irattár, 1959.) A fentebb kifejtett ellentmondások az Országgyűlési Könyvtár gyakorlatát is jellemezték. Vértes igazgató szubjektivitása, a középvezetők különböző felfogása, hozzáállása, az ilyenfajta dokumentumok természetéből adódó rejtett ellentmondások, a skatulyákba nehezen besorolható problémák ezerféle lehetősége számos következetlenséget eredményezett. Elrettentő példaként megemlítendő, hogy Vértes az ’50-es évek végén még azt is korlátozta, hogy - a valamennyi állampolgárt a jogszabályokról tájékoztató hivatalos lapot, a Magyar Közlönyt az olvasóknak kiadják, amely visszatérő súrlódásokat okozott a könyvtár és olvasóközönsége között. 1959-ben – s nemcsak a következetlenségek miatt, hanem az 1956-os forradalom közelsége miatt is – a művelődésügyi miniszter, Benke Valéria szigorú keretek között szabályozta a könyvtárak zárt anyagának használatát, kezelését. A 0041/1959. számú, október 16-án kelt, belső utasítás, amelyet csak az érintett könyvtáraknak küldtek meg, hangsúlyozta: "Az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása érdekében...könyvtáraink szocialista nevelési feladatát figyelembevéve és közbiztonsági okokból a tudományos könyvtárakban és a tudományos szakkönyvtárakban ~zárt~ különgyűjteményben kell elhelyezni: a) a fasiszta könyvek jegyzékében szereplő sajtótermékeket; b) a hírhedten népellenes, szovjet és népi demokrácia ellenes, nyilvánvalóan az ellenséges propaganda céljait szolgáló, az ellenforradalmat dicsőítő, propagáló kiadványokat; c) a pornográf kiadványokat; d) a felsőbb szervek utasítása alapján forgalomból kivont műveket." (OK Irattár, 1959.) Az a) pont nemzetközi egyezményen, valamint miniszterelnöki rendeleten alapult és hosszú távon életben maradt. A b) pont alatti kitétel valójában mindenre ráfogható, bármire alkalmas. Ezt még újabb szigorítással egészítették ki: „A nyilvánvalóan ellenséges propaganda céljait szolgáló, az ellenforradalmat dicsőítő, propagáló hazai, vagy külföldi (emigráns, disszidens) eredetű irodalmat ... csupán az Országos Széchényi Könyvtár, a Munkásmozgalmi Intézet Könyvtára és az Országgyűlési Könyvtár gyűjthet" (uo.). A d) pontnál többnyire telefonos, szóbeli felettes közlésekre kell gondolni. Ilyen volt például a ’70-es
években Sík Endre Vihar a levelet... című műve, vagy Borsányi György Kun Béláról szóló könyve. Az utasítás a "zárt anyag" tárolásának (zárható szekrény vagy raktárrész), feldolgozásának, katalogizálásának (zárt jelzet feltüntetése, szolgálati és külön katalógus) és használatának (kik és milyen engedéllyel juthatnak hozzá helyben és kölcsönzéssel) módját részletesen szabályozta. A miniszteri rendelkezés arra is kitért, hogy a bizalmas és titkos kiadványok kezelésének a szabályozásáig, az említett dokumentumok is "zárt anyag"-ként kezelendők. Ugyanakkor a rendelkezés meghagyja az egy Z-s állományrészt, amikor azt mondja ki: "Nem tartozik a ~zárt~ állomány fogalma alá az a régi vagy új eredetű állományrész, amely ugyan a tőkés rendszer érdekeit tükrözi, ideológiáját fejezi ki, de az a-d) pontokban felsorolt ismérvek híján" (uo.). A fentiek alapján a könyvtárban a zárt anyagokat háromféle kategóriába sorolták: A Z jelzettel ellátott kötetek (és katalóguscédulák) a tőkés, polgári rend politikájával, filozófiájával szimpatizáló írásokból kerültek ki: a könyvek nem voltak elkülönítve, a raktárban maradtak, kiadásukat a tájékoztató szolgálat munkatársa döntötte el. Csak kisebb korlátozásokra került sor. A ZZ jelzetű műveket kulccsal zárt szobában tárolták, a munkahelytől, tudományos intézménytől hozott külön engedélyre lehetett megkapni azokat (fasiszta dokumentumok, szovjetés kommunistaellenes művek, emigráns és nyugati sajtótermékek zöme, 1956-os külföldi irodalom stb.). A ZZZ-s kiadványok a legszigorúbb tilalom alatt álltak. Ilyen volt például a Rajk- és más koncepciós perek irodalma, Nagy Imrével, Trockijjal, Titóval, Rákosival, Sztálinnal, Molotovval foglalkozó (korábban marxista sorozatokban megjelent) művek. A könyvek egy része még a katalógusokba sem került be, még engedélyre sem volt könnyű megkapni ezeket a zárt szobából. (A részleteket Jónás Károly – Vekerdy Katalin: Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870–1995 című könyvéből következő számunkban folytatjuk.) YYY
RÖVID VÁLOGATÁS ÚJ, KÜLFÖLDI BESZERZÉSEINKBŐL ANGOL NYELVEN Európai Unió Európai Unió Gordon, Richard EC law in judicial review / Richard Gordon. Oxford : Oxford University Press, 2007. - LXV, 534 p. ; Jelzet: 598.595 EU KK II Neal, Larry The economics of Europe and the European Union / Larry Neal. - Cambridge : Cambridge University Press, 2007. - XIV, [1], 440 p. : ill., graf. Jelzet: 599.604 EU KK VII
Strietska-Ilina, Olga Systems, institutional frameworks and processes for early identification of skill needs / Olga StrietskaIlina ; Manfred Tessaring ; CEDEFOP. Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 234 p.; (CEDEFOP Panorama Series, ISSN 1562-6180 ; 135 ) Jelzet: EU/XXVI.2007.4 Expert forecast on emerging biological risks related to occupational safety and health / European Agency for Safety and Health at Work. Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 145 p.; (European Agency for Safety and Health at Work. European Risk Observatory Report ) Jelzet: EU/XXIII.2007.3 Economic and monetary union : legal and political texts / European Commission. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 275 p. ; Jelzet: EU/VII.2007.7 European electricity projects : 2002-2006 / Directorate-General for Research. Sustainable Energy System. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 136 p. ; (Community research.. Project synopses ) Jelzet: EU/XIII.2007.1 Supplement to the report on competition policy, 2005 / European Commission. - Luxembourg : EUROP, 2007. - 173 p. ; Jelzet: EU/X.2007.2 Economic forecast : spring 2007 / European Commission. Directorate-General for Economic and Financial Affairs. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - X, 157 p. ; (European economy ; 2/2007. ) Jelzet: EU/VII.2007.1 European employment observatory : review: Spring 2006 / European Commission. Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities. Unit D2. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 176 p. ; Jelzet: EU/XXI.2007.9 Overcoming the EU crisis : EU perspectives after the Eastern enlargement / Attila Ágh and Alexandra Ferencz (eds.). - Budapest : 'Together for Europe' Research Centre and Foundation, 2007. - 288 p. : ill. ; (Together for Europe, ISSN 1589-6781 ; 8. ) Jelzet: 594.165 EU KK V The Roma a minority in Europe : historical political and social perspectives / ed. by Roni Stauber and Raphael Vago. - Budapest ; New York : CEU Press, 2007, Jelzet: 599.682 Trade policy review : European Communities, 2007 / World Trade Organization. - Geneva : WTO, 2007. - XX, 208 p. ; Jelzet: WTO/229 The anti-American century / ed. by Ivan Krastev and Alan McPherson. - Budapest ; New York, N.Y. : Central European University Press, 2007. - [8], 162 p. Jelzet: 599.013
The evolving world of work in the enlarged EU : progress and vulnerability / ed. by Francois Eyraud and Daniel Vaughan-Whitehead ; International Labour Organization. International Labour Office ; European Commission. - Geneva : ILO, 2007. - IX, 582 p. ; Jelzet: ILO-II/1022 Implementing the renewed Lisbon strategy for growth and jobs : a year of delivery : communication from the Commission to the Spring European Council 2007 / European Commission. Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 3 db : ill. ; Jelzet: EU/XXI.2007.2 * EU/XXI.2007.3 * EU/XXI.2007.3/1 Geopolitics of European Union enlargement : the fortress empire / ed. by Warwick Armstrong and James Anderson. - London ; New York, N.Y. : Routledge, 2007. - XIV, [2], 243 p. : ill. ; (Transnationalism ; 20. ) Jelzet: 599.356 EU KK IV EU energy and transport in figures 2006 : statistical pocketbook : 2006 / EUROSTAT, European Commission Directorate-General for Energy and Transport. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 203 p. ; Jelzet: EU/XXIX.2007.1 The European Constitution and national constitutions : ratification and beyond / eds. Anneli Albi, Jacques Ziller. - Alphen aan den Rijn : Kluwer Law International, 2007. - XIV, 308 p. ; (European monographs ; 54.) Jelzet: 599.249 EU KK VI National parliaments within the enlarged European Union : from 'victims' of integration to competitive actors? / ed. by John O'Brennan and Tapio Raunio. London ; New York, N.Y. : Routledge, 2007. - XVI, 312 p. ; (Routledge advances in European politics ; 47. ) Jelzet: 599.240 EU KK I The CIS, the EU and Russia : the challenges of integration / ed. by Katlijn Malfliet, Lien Verpoest and Evgeny Vinokurov. - Basingstoke ; New York, N.Y. : Palgrave Macmillan, 2007. - XVII, 250 p. ; (Studies in Central and Eastern Europe ) Jelzet: 593.856 EU KK VI The structural funds in 2005 : seventienth annual report / European Commission. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 194 p. ; (European Union.. Regional policy, ISSN 1681-908X ) Jelzet: EU/XVII.2007.2 Annual report of the Cohesion Fund, 2005 / European Commission. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 102 p. ; (European Union. Regional policy, ISSN 1680-2187 ) Jelzet: EU/XVII.2007.3 Report on competition policy 2005 / European Commission. - Luxembourg : EUR-OP, 2007. - 210 p. Jelzet: EU/X.2007.1 Environmental policy in the European Union : [actors, institutions and processes] / ed. by Andrew Jordan. - 2. ed. repr.. - London ; Sterling, Va. : Earthscan, 2007. - XVIII, 366 p. ; Jelzet: 599.091 EU KK XVIII
The handbook of West European pension politics / ed. by Ellen M. Immergut, Karen M. Anderson and Isabelle Schulze. - Oxford : Oxford University Press, 2007. - XXXI, 932 p. ; Jelzet: 599.250 Leadership in the big bangs of European integration / ed. by Derek Beach and Colette Mazzucelli. Basingstoke ; New York, N.Y. : Palgrave Macmillan, 2007. - XXIII, 279 p. ; (Palgrave studies in European Union politics ) Jelzet: 593.855 EU KK I The European Union and the public sphere : a communicative space in the making? / ed. by John Erik Fossum and Philip Schlesinger. - London ; New York, N.Y. : Routledge, 2007. - XII, [1], 312 p. ; (Routledge studies on democratizing Europe ; 4. ) Jelzet: 599.237 EU KK I YYY
MINDENNAPJAINK... A könyvtár 2007. december 21-éig a megszokott nyitvatartási rend szerint várja látogatóit: Hétfőn 09.00-13.00 Keddtől péntekig 09.00-20.00 Szombaton 09.00-18.00 Az ünnepek alatt a következőképpen alakul a nyitvatartás: December 22-én 09.00-15.00 December 23-26. zárva December 27-28. szokott rendben December 29-én 09.00-15.00 A könyvtár az új évben január 2-án nyit. Különgyűjtemények: EU Letéti Gyűjtemény Hétfőn Keddtől péntekig Szombaton
ENSZ Letéti Gyűjtemény és Külföldi Parlamenti Gyűjtemény Hétfőn 09.00-13.00 Keddtől péntekig 09.00-16.30 Szombaton Zárva
Magyar Parlamenti Gyűjtemény Hétfőn Keddtől csütörtökig Pénteken Szombaton
A BELÉPÉS
–
A BELÉPTETÉS
09.00-13.00 09.00-17.00 09.00-14.00 Zárva
–
MÓDJA AZ
ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁRBA Ha első alkalommal keresi fel könyvtárunkat, vagy nem rendelkezik érvényes olvasójeggyel, kérjük, hogy beiratkozási szándékát előzetesen jelezze az Olvasószolgálat munkatársainak, mert a belépéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Bejelentkezni a 441-4133-as telefonszámon vagy a
[email protected] e-mail címen lehet. Érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasóink a szokásos módon, személyazonosságukat igazolva léphetnek be a Könyvtárba. A könyvtárat a Kossuth téri metróállomás felőli oldalon, a déli sorompónál közelíthetik meg. Az épületbe történő belépéshez (Országház, IV-es kapu) a személyazonosság igazolása (személyi igazolvány, útlevél) szükséges. A továbbiakban már előzetes bejelentés nélkül is ellátogathat könyvtárunkba.
YYY 09.00-13.00 09.00-19.00 09.00-13.00
Hírlevelünk célja, hogy rendszeresen tájékoztassuk a jogtudomány és politikatudomány hazai szakembereit a fenti tudományterületeknek az Országgyűlési Könyvtárban elérhető legfontosabb információs forrásairól, a hazai és külföldi szakirodalom legfrissebb megjelenéseiről, valamint a könyvtár szolgáltatásairól, rendezvényeiről. Visszajelzését, javaslatait szívesen vesszük a
[email protected] címen! Országgyűlési Könyvtár, 1055 Budapest Kossuth tér 1-3. Tel.: 441-4468, Fax: 441-4853 E-mail:
[email protected] / Web: http://www.ogyk.hu
