OFAAA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2

PTE ÁOK Fogorvos szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2012/2013-as tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

FOGORVOS SZAK

TANREND 2012/2013 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

1


OFAAA2

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OFAAT1 teljesített + OFASF2 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével és topográfiájával ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 10 óra (10x45 perc = pl. 5 gyakorlat, vagy 4 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten (maximum két alkalommal szemeszterenként). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Gyakorlatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. Dr. Tóth Pál Légzőrendszer. Gége, hangképzés. Dr. Rékási Zoltán Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. Dr. Rékási Zoltán A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. Dr. Kovács Magdolna Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. Dr. Donauer Elemér Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. Dr. Józsa Rita Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. Dr. Csernus Valér Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. Dr. Rékási Zoltán Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. Dr. Csernus Valér A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán A medencefenék izomzata. Perineum. Dr. Koppán Miklós A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. Dr. Koppán Miklós Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Dr. Szántó Zalán Szájüreg, fogak 1. Szájüreg, fogak 2. Orrüreg 1. Orrüreg 2. Garat, garatkörüli rések 1. Garat, garatkörüli rések 2. Gége 1. 2


8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Gége 2. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 1. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 2. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius 1. Mediastinum anterius 2. A szív topográfiája és RTG-képe. A szív üregei, billentyűi és erei 1. A szív üregei, billentyűi és erei 2. A tüdő és a bronchusok 1. A tüdő és a bronchusok 2. Mediastinum posterius 1. Mediastinum posterius 2. Mediastinum posterius 3. Mediastinum posterius 4. A hasfal szerkezete (ismétlés). A hasüreg régiói. A hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale 1. Lig. hepatoduodenale 2. Truncus coeliacus. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A duodenum és a lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. A pancreas topográfiája és vérellátása 2. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. A vese topográfiája. A vese metszlapja. A belek eltávolítása 1. A belek eltávolítása 2. Retroperitonealis topográfia. A hasi aorta páros ágai. Plexus lumbalis. A diaphragma. Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis. Férfi és női nemi szervek 1. Férfi és női nemi szervek 2. Férfi és női felezett medence 1. Férfi és női felezett medence 2. Gát, külső genitáliák 1. Gát, külső genitáliák 2. Ismétlés 1. Ismétlés 2. Ismétlés 3. Ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE)

3


OFAANY

FOGÁSZATI ANYAGISMERET

Tantárgyfelelős:

DR. SZABÓ GYULA, egyetemi tanár Fogászati és Szájsebészeti Klinika

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 30 fő Előfeltételek: OFAPF2 teljesített + OFAAA2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználását. A fogászati technológiák kerülnek bemutatásra, amelyeknél a fémes és nem fémes anyagok ismerete szükséges. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon való részvétel a TVSz szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Könyv: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990 Robert G. Craig: Restorative Dental materials, Mosby, 1993 Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993 Applied Dental Materials 9th ed.JF McCabe, WG Walls Dental Materials in Vivo G Eliades, T Eliades, WA Brantley,DC Watts Dental Materials and Their Selection W J Brien Előadások 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Felületek tulajdonságai és szerepük a szájszövetek pótlásában Dr. Muzsek Zsófia Katalin Fogászati viaszok osztályozása és felhasználása a fogpótlástanban. A standardok és szabványok szerepe a fémes és nem fémes anyagoknál Dr. Muzsek Zsófia Katalin Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek Dr. Krajczár Károly A fogászati gipsz kémiája és felhasználása fogpótlásokban, mintaanyagok Dr. Muzsek Zsófia Katalin Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek Dr. Krajczár Károly Rugalmas lenyomatanyagok osztályozása, az irreverzibilis hidrokolloidok Dr. Baumann Petra Henrietta Cementek III. rész: üvegionomer cementek Dr. Krajczár Károly Elasztomer lenyomatanyagok osztályozása, felhasználásuk indikációi, poliszulfid és poliéter lenyomatanyagok Dr. Baumann Petra Henrietta Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók Dr. Lempel Edina Szilikon lenyomatanyagok kémiája, tulajdonságok, a felhasználás irányai Dr. Baumann Petra Henrietta Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai Dr. Lempel Edina Cink-oxid tartalmú lenyomatanyagok és ideiglenes rögzítő anyagok Dr. Baumann Petra Henrietta Amalgám toxikológiai vonatkozásai Dr. Lempel Edina Műanyagok osztályozása és a feldolgozás irányai, rögzített fogpótlásokban használt korona és híd anyagok Dr. Muzsek Zsófia Katalin Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok Dr. Krajczár Károly 4


16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Protézis alapanyagok osztályozása, feldolgozásuk irányai, protézis műfoggyártás Dr. Muzsek Zsófia Katalin Kompozíciós tömőanyagok Dr. Krajczár Károly A fogászati kerámia feldolgozásának irányai, a porcelán tulajdonságai Dr. Marada Gyula Kompomerek, ormocerek Dr. Krajczár Károly Fémek és ötvözetek általános jellemzői, a nemesfém ötvözetek osztályozása és tulajdonságai Dr. Baumann Petra Henrietta Guttapercha Dr. Krajczár Károly Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek osztályozása és tulajdonságai Dr. Muzsek Zsófia Katalin Sealer-ek Dr. Krajczár Károly Titán, titán ötvözetek, rozsdamentes acél ötvözetek tulajdonságai Dr. Baumann Petra Henrietta Ideiglenes tömőanyagok Dr. Krajczár Károly Beágyazó anyagok Dr. Muzsek Zsófia Katalin Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intrapulpális csapok Dr. Krajczár Károly Konzultáció Dr. Krajczár Károly

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Kálciumhidroxid-cementek 2. Cinkoxid-eugenol cementek 3. Cink-foszfát cementek 4. Polikarboxilát cementek 5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció 6. Üvegionomer cementek 4. generáció 7. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai 8. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok 9. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez. 10. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai 11. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás 12. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez 13. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok) 14. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása 15. Magas réztartalmú amalgámok 16. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása 17. Amalgámok plaszticitása, tömöríthetősége, kidolgozhatósága 18. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói 19. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai 20. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése 21. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok 22. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai 5


23. Parapulpális csapok 24. Intrapulpalis csapok 25. Kompomerek, ormocerek 26. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok 27. Reverzibilis hidrokolloidok 28. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai 29. Termoplasztikus lenyomatanyagok 30. Cinkoxid-eugenol paszta 31. A fogászati viaszok tulajdonságai és alkalmazásuk irányai 32. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában 33. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai 34. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok 35. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok 36. A fogpótlástanban használatos fémek (elsősorban Au, Ag, Ti)szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai 37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete 38. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása 39. Műanyagok általános tulajdonságai 40. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája 41. Beágyazóanyagok összetétele, a felhasználás irányai 42. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek 43. Ezüst-palládium ötvözetek 44. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek 45. Co-Cr ötvözetek 46. A fémek szájállósága. 47. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői 48. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai 49. Rozsdamentes acél ötvözetek 50. Irreverzibilis hidrokolloidok 51. Csiszoló és fényezőanyagok 52. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai 53. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása 54. Kondenzációs szilikonok 55. Addiciós szilikonok Közreműködők

6


OFAAT1

ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős:


3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OFASF1 egyidejű felvétel

Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 6 óra (6x45 perc = pl. 3 gyakorlat, vagy 2 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, egy szemeszterben maximum két alkalommal. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Csernus Valér 2. Általános csonttan és ízülettan Dr. Kovács Magdolna 3. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. Dr. Than Péter 5. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Csernus Valér 6. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. Dr. Csernus Valér 7. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet 8. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Csernus Valér 9. Az arckoponya és üregei. Dr. Csernus Valér 10. Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. Dr. Than Péter 11. A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 12. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna 13. Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 14. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna Gyakorlatok 1. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 2. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 3. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 4. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 5. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 6. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 7


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. Csigolyák, bordák, mellkas. Csigolyák, bordák, mellkas. A koponya. A koponya. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). A koponya. A koponya. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció).

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE)

8


OFABEB

BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: -

Tematika A Bevezetés a biokémiába; tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 9 rövid dolgozat megírása és legalább 6 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Előadások 1. Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás 2. Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás 3. Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Lóránd Tamás 4. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Nagy Veronika 5. Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Berente Zoltán 6. Aminosavak, peptidek Dr. Berente Zoltán 7. Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Berente Zoltán 9


8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

3D fehérje szerkezet és funkció Dr. Berente Zoltán Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Takátsy Anikó Rita Az enzimkinetika alapjai Dr. Berente Zoltán Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Berente Zoltán A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Nagy Veronika Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Nagy Veronika A glikolízis reakciói Dr. Nagy Veronika A glikolízis szabályozása Dr. Nagy Veronika A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Berente Zoltán Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Nagy Veronika Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Nagy Veronika Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás Biológiai membránok jellemzése Dr. Takátsy Anikó Rita Zsírsav oxidáció Dr. Nagy Veronika A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Nagy Veronika A citrát ciklus szabályozása Dr. Nagy Veronika A légzési lánc és gátlása Dr. Takátsy Anikó Rita ATP szintézis Dr. Takátsy Anikó Rita Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Takátsy Anikó Rita Az enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Berente Zoltán Reaktív oxigén-származékok Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok 1. Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása 2. Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása 3. Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 4. Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 5. Koffein izolálása 6. Koffein izolálása 7. Nukleinsavak mennyiségi meghatározása 8. Nukleinsavak mennyiségi meghatározása 9. Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC 10. Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC 11. HPLC, MS 12. HPLC, MS 13. Fehérjék, gélszűrés, dialízis 14. Fehérjék, gélszűrés, dialízis 15. Szénhidrátok tulajdonságai 16. Szénhidrátok tulajdonságai 10


17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Enzimatikus katalízis Enzimatikus katalízis Warburg-féle optikai teszt Warburg-féle optikai teszt A proteomika alapjai A proteomika alapjai A lipidek tulajdonságai A lipidek tulajdonságai Mitokondriális oxidáció (Clark elektród) Mitokondriális oxidáció (Clark elektród) Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

11


OFABH1

BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFABI2 teljesített + OFAMB2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1. Pentózfoszfát útvonal Dr. Berente Zoltán 2. Glukoneogenezis állati sejtekben Dr. Kovács Krisztina 3. Fotoszintézis, fény reakció, Calvin ciklus Radnai Balázs 4. Glikogén szintézis és degradáció Dr. Bognár Zita 5. Glikogén szintézis és degradáció szabályozása Dr. Bognár Zita 6. Szénhidrát anyagcsere szabályozása és betegségei Dr. Kovács Krisztina 7. Zsírsav szintézis (elongációval és deszaturációval) ifj. Dr. Gallyas Ferenc 8. Komplex lipidek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc 9. Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása Dr. Berente Zoltán 10. Koleszterin és ketontestek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc

12


11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Lipid anyagcsere szabályozása és betegségei ifj. Dr. Gallyas Ferenc Aminosav anyagcsere; az amino csoport sorsa Dr. Debreceni Balázs Urea ciklus Dr. Debreceni Balázs Aminosav anyagcsere; a szénváz sorsa Dr. Debreceni Balázs Nem-esszenciális aminosavak szintézise Dr. Debreceni Balázs Aminosav anyagcsere; enzimopátiák ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biológiailag aktív vegyületek szintézise aminosavakból Dr. Berente Zoltán Purin és pirimidin nukleotidok szintézise Dr. Farkas Viktória Purin és pirimidin nukleotidok lebontása Dr. Farkas Viktória Gének és kromoszómák Dr. Berente Zoltán DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs DNS javítás Dr. Sümegi Balázs RNS metabolizmus I Dr. Bock-Marquette Ildikó RNS metabolizmus II Dr. Bock-Marquette Ildikó Rövid RNS molekulák Dr. Bock-Marquette Ildikó Retrovírusok Dr. Radnai Balázs Protein szintézis 1. Résztvev Dr. Tapodi Antal Protein szintézis 2. Mechanizmusok és szabályozás Dr. Tapodi Antal A fehérjék poszttranszlációs módosításai, fehérjék folding-ja ifj. Dr. Gallyas Ferenc Protein targeting és vezikuláris transzport Dr. Bock-Marquette Ildikó Intracelluláris proteolízis Dr. Sümegi Balázs A génkifejez Dr. Sümegi Balázs A génkifejez Dr. Sümegi Balázs Mitokondriális fehérje szintézis, mitokondriális genom Dr. Sümegi Balázs Recombináns DNS technol Dr. Sümegi Balázs Hormonok I Dr. Rácz Boglárka Hormonok II Dr. Rácz Boglárka Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája Dr. Kovács Krisztina Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina 13


40. 41. 42.

Szérum lipoproteinek Dr. Veres Balázs A máj speciális funkciói Dr. Veres Balázs A jóltáplált és az éhez ifj. Dr. Gallyas Ferenc

Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése 2. Pufferoldatok készítése 3. Biokémiai alaptechnikák 4. Biokémiai alaptechnikák 5. A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 6. A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete 7. A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 8. A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása 9. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 10. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 11. A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 12. A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása 13. Fehérje-koncentráció meghatározása 14. Fehérje-koncentráció meghatározása 15. Szervperfúziós vizsgálatok; energiatermelés, szubsztrát specificitás 16. Szervperfúziós vizsgálatok; energiatermelés, szubsztrát specificitás 17. A citokróm c oxidációjának tanulmányozása 18. A citokróm c oxidációjának tanulmányozása 19. Neminvazív biokémiai analízis 20. Neminvazív biokémiai analízis 21. Affinitáskromatográfia; Komplex I-III 22. Affinitáskromatográfia; Komplex I-III 23. Az anyagcsere örökletes betegségei 24. Az anyagcsere örökletes betegségei 25. Karnitin meghatározása vizeletből 26. Karnitin meghatározása vizeletből 27. Konzultáció 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával. A vizsgázás írásban történik, harminc szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. Közreműködők Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Deres László (DELFAA.T.JPTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Kálmán Nikolett (KANEAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Pribér János Krisztián (PRJGAAT.PTE), Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)

14


OFABH2

BIOKÉMIA 2.

Tantárgyfelelős:

IFJ. DR. BERENTE ZOLTÁN,

egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFABH1 teljesített

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező. A félév elfogadásának feltételei a következőek: - Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról. - A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása. - Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyvek: Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006 Előadások 1. Jelátvitel és kinázok I Dr. Sümegi Balázs 2. Jelátvitel és kinázok II Dr. Sümegi Balázs 3. Jelátvitel; CO és NO mint hírviv Dr. Sümegi Balázs 4. Oxidatív stressz indukálta jelátvitel Radnai Balázs 5. A sejthalál mechanismusai Dr. Sümegi Balázs 6. A szeptikus sokk és a gyulladás biokémiája Dr. Veres Balázs 7. A sejtciklus és szabályozása Dr. Bock-Marquette Ildikó 8. Onkogének and onkogenezis Dr. Debreceni Balázs 9. Tumor szuppresszorok és a rák Dr. Debreceni Balázs 10. Az extracelluláris mátrix szerkezete Dr. Bognár Zita 11. Mátrix metalloproteinázok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 15


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

A hemoglobin szerkezeti variánsai Dr. Bognár Zita Vas anyagcsere Dr. Kovács Krisztina Az emésztés biokémiája: makrotápanyagok Dr. Farkas Viktória Az emésztés biokémiája: mikrotápanyagok Dr. Farkas Viktória A nemfémes elemek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán A fémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán Az átmenetiémek biokémiai szerepe Dr. Berente Zoltán Vízoldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka Zsíroldható vitaminok Dr. Rácz Boglárka Az alkohol fogyasztást követ Dr. Kovács Krisztina A vér fehérjéi, véralvadás Dr. Tapodi Antal pH reguláció Dr. Berente Zoltán Az érzékelés biokémiája Dr. Veres Balázs Idegrendszer I ifj. Dr. Gallyas Ferenc Idegrendszer I I ifj. Dr. Gallyas Ferenc Idegrendszer III ifj. Dr. Gallyas Ferenc A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai Dr. Debreceni Balázs Az erek biokémiája Dr. Kovács Krisztina A szívműködés molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs PPAR és Diabetes Dr. Sümegi Balázs A cukor felvétel molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs Az izületi működés molekuláris mechanizmusai Dr. Kovács Krisztina Plazma membrán ifj. Dr. Gallyas Ferenc Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai Dr. Tapodi Antal Lizoszomális funkció Dr. Debreceni Balázs Mitokondriális funkció Radnai Balázs Citoszkeletális funkció ifj. Dr. Gallyas Ferenc Celluláris regeneráció Dr. Bock-Marquette Ildikó Progenitor sejtek Dr. Bock-Marquette Ildikó 16


41. 42.

Az öregedés biokémiája ifj. Dr. Gallyas Ferenc A jövő terápiás lehetőségei Dr. Bock-Marquette Ildikó

Gyakorlatok 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Enzimek szöveti megoszlása 3. Molekuláris biológiai módszerek 4. Molekuláris biológiai módszerek 5. Géndeléció kimutatása PCR-ral 6. Géndeléció kimutatása PCR-ral 7. Korszerű biotechnológiai eljárások 8. Korszerű biotechnológiai eljárások 9. Vércukorszint meghatározása 10. Vércukorszint meghatározása 11. Apoptózis, nekrózis 12. Apoptózis, nekrózis 13. Vérkoleszterin meghatározása 14. Vérkoleszterin meghatározása 15. Az anyagcsere hormonális szabályozása 16. Az anyagcsere hormonális szabályozása 17. Testfolyadékok vizsgálata 18. Testfolyadékok vizsgálata 19. Genomika, proteomika, bioinformatika 20. Genomika, proteomika, bioinformatika 21. Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 22. Húgysav és bilirubin meghatározása vérből 23. Szerzett anyagcserebetegségek 24. Szerzett anyagcserebetegségek 25. Kolinészteráz vizsgálata 26. Kolinészteráz vizsgálata 27. Konzultáció 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával. A vizsgázás írásban történik, negyven szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen. Közreműködők Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Deres László (DELFAA.T.JPTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Kálmán Nikolett (KANEAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Pribér János Krisztián (PRJGAAT.PTE), Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)

17


OFABI1

BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek:

Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1. Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2. Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3. Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4. Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5. Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7. Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8. Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9. Látás Dr. Bódis Emőke 10. Hallás Dr. Bódis Emőke 11. A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12. Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 14. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15. Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 16. A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs 17. Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 18


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László Az atom szerkezete Dr. Grama László A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Grama László Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd A lézer Dr. Lukács András Szilárd Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3. Egyenáramú mérések 4. Egyenáramú mérések 5. Váltóáramú mérések 6. Váltóáramú mérések 7. Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8. Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9. Színképvizsgálat 10. Színképvizsgálat 11. Polarimetria 12. Polarimetria 13. Pótmérés, szeminárium 14. Pótmérés, szeminárium 15. Folyadékok viszkozitása 16. Folyadékok viszkozitása 17. Felületi feszültség 18. Felületi feszültség 19. Fajlagos felület, duzzadás 20. Fajlagos felület, duzzadás 21. Centrifugálás 22. Centrifugálás 23. Elektroforézis 24. Elektroforézis 25. Pótmérés, szeminárium 26. Pótmérés, szeminárium 27. Pótmérés, szeminárium 28. Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

19


Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

20


OFABI2

BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFABI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1. Spektrofotometria Dr. Orbán József 2. Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József 3. Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Lukács András Szilárd 4. Fluoreszcencia anizotrópia. FRET Dr. Lukács András Szilárd 5. Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 6. Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP Dr. Bugyi Beáta 7. Áramlási citometria Dr. Grama László 8. NMR Dr. Visegrády Balázs 9. MRI Dr. Visegrády Balázs 10. Röntgendiagnosztika, CT Dr. Hild Gábor 11. Gamma-kamera, SPECT, PET Dr. Hild Gábor 12. Ultrahang Dr. Grama László 13. Szedimentáció, elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor 14. Tömegspektrometria Dr. Talián Csaba Gábor Gyakorlatok 1. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5. Gamma-abszorpció és spektrometria 21


6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II Szcintigráfia Szcintigráfia Optika. Világítástechnika Optika. Világítástechnika Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Abszorpciós fotometria Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) Ultrahang Ultrahang Hőmérsékletmérés Hőmérsékletmérés Audiometria Audiometria Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)

22


OFAET1

ÉLETTAN 1.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

8 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 112 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFABI2 teljesített + OFAMB2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Dr. Karádi Zoltán 2. Folyadékterek. A vér. Dr. Karádi Zoltán 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Marietta 4. Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Vértes Marietta 5. Véralvadás. Dr. Környei József László 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Dr. Vértes Marietta 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Dr. Vértes Marietta 8. Vércsoportrendszerek I. Dr. Környei József László 23


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Vércsoportrendszerek II. Dr. Környei József László Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Karádi Zoltán Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Dr. Vértes Zsuzsanna Electrocardiogram I. Dr. Lénárd László Electrocardiogram II. Dr. Lénárd László Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László Kapilláris keringés. Dr. Jandó Gábor Vénás keringés. Dr. Jandó Gábor Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán A légzés mechanikája. Dr. Karádi Zoltán Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Lénárd László Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Lénárd László A légzés kémiai szabályozása. Dr. Lénárd László O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Lénárd László Akklimatizáció. Dr. Lénárd László A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes Marietta Duodenum és epehólyag. Dr. Vértes Marietta Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Vértes Marietta A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes Marietta 24


38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Tápanyagok sorsa a szervezetben. Dr. Környei József László Vitaminok. Dr. Környei József László A májműködés élettana I. Dr. Vértes Marietta A májműködés élettana II. Dr. Vértes Marietta A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László Vesekeringés. Dr. Környei József László Renin-angiotensin rendszer. Dr. Környei József László Tubularis folyamatok. Dr. László Kristóf Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf Volumenreguláció. Dr. László Kristóf A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. László Kristóf A szervezet pH szabályozása I. Dr. Jandó Gábor A szervezet pH szabályozása II. Dr. Jandó Gábor Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Vértes Zsuzsanna Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Vértes Marietta Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Vértes Marietta A női nemi működés szabályozása. Dr. Vértes Marietta Terhesség. Dr. Vértes Marietta Laktáció. Dr. Vértes Marietta Férfi nemi működések. Dr. Hartmann Géza Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Hartmann Géza A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Hartmann Géza 25


67. 68. 69. 70.

Pubertas, climacterium. Dr. Hartmann Géza Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. A vér vizsgálata I. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata II. 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata III. 8. A vér vizsgálata III. 9. A vér vizsgálata III. 10. A vér vizsgálata IV. 11. A vér vizsgálata IV. 12. A vér vizsgálata IV. 13. Szeminárium: A vér élettana. 14. Szeminárium: A vér élettana. 15. A vér élettana. Beszámoló. 16. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 19. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 20. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 21. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 22. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 23. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 24. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 25. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 26. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 27. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 28. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 29. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 30. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 31. A légzés vizsgálata. 32. A légzés vizsgálata. 33. A légzés vizsgálata. 34. Az emésztés vizsgálata. 35. Az emésztés vizsgálata. 36. Az emésztés vizsgálata. 37. Vizeletvizsgálat. 38. Vizeletvizsgálat. 39. Vizeletvizsgálat. 40. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 41. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 42. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Szemináriumok

26


Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 27


44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai.

28


Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 29


OFAET2

ÉLETTAN 2.

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

8 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 112 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OFAAA2 teljesített + OFAET1 teljesített

Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti. A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Környei József László 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Környei József László 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. Dr. Környei József László 4. A mellékvesevelő működése. Stress Dr. Karádi Zoltán 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Környei József László 6. A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Környei József László 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Dr. Környei József László 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Dr. Környei József László 30


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Dr. Környei József László Az öregedés élettana. Dr. Környei József László Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Jandó Gábor Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor A neuromusculáris junctio működése. Dr. Jandó Gábor A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Jandó Gábor A szinapszisok neurokémiája. Dr. Jandó Gábor Gerincvelői reflexek. Dr. Jandó Gábor A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Jandó Gábor A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor Receptorműködések sajátságai. Dr. Lénárd László Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Lénárd László Szomatotopiák. Dr. Lénárd László A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán A fájdalom élettana. Dr. Lénárd László Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Hartmann Géza Az izomműködés mechanikája. Dr. Hartmann Géza Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Gáti István A simaizom működése. Dr. Hartmann Géza A spinális shock. Dr. Lénárd László Decerebrációs rigiditás. Dr. Lénárd László Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. Dr. Lénárd László Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Lénárd László Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Lénárd László A labyrinthus működése. Dr. Lénárd László A kisagy működése I. Dr. Lénárd László A kisagy működése II. Dr. Lénárd László Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Lénárd László 31


38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán A vegatatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László A vegatatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László Electroencephalographia I. Dr. Lénárd László Electroencephalographia II. Dr. Lénárd László Az alvás - ébrenlét szabályozása. Dr. Lénárd László A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Lénárd László A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán A tanulás mechanizmusai I. Dr. László Kristóf A tanulás mechanizmusai II. Dr. László Kristóf Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Dr. László Kristóf Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Dr. László Kristóf Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Lénárd László 32


67. 68. 69. 70.

A frontális kéreg működése. Dr. Lénárd László A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Lénárd László Féltekei dominancia. Dr. Lénárd László A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7. Endokrinológia szeminárium 8. Endokrinológia szeminárium 9. Endokrinológia. Beszámoló. 10. Izomgyakorlatok békán. 11. Izomgyakorlatok békán. 12. Izomgyakorlatok békán. 13. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 14. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 15. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 16. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 17. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 18. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 19. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 20. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 21. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 22. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium 23. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium 24. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 25. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 26. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 27. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 28. Sztereotaxikus agyműtét 29. Sztereotaxikus agyműtét 30. Sztereotaxikus agyműtét 31. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 32. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 33. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 34. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 35. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 36. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 37. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 38. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 39. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 40. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 41. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 42. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

33


Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 34


43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése.

35


86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 36


128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 37


19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 38


64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

39


OFAFI1

FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens Bioanalitikai Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: -

Tematika A diplomamunka elkészítéséhez szükséges számítógépes és adatkezelési (adatgyűjtési és statisztikai értékelési) ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása. A félév elfogadásának feltételei Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása. A vizsga három részből áll: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. A sikeres vizsgához mindhárom rész legalább elégséges teljesítése szükséges. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy pótló foglalkozás A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: Mit kell tudni a PC-ről, Computer Books Kiadói Kft. Budapest, 2000 Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007 Ajánlott könyvek: Belágyi J. Orvosi biometria, jegyzet, PTE ÁOK Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., W.H. Freeman, 2010 Előadások 1. Alapvető hardver ismeretek, operációs rendszerek, a számítógép fő felhasználási területei Dr. Pótó László 2. Szövegszerkesztő programok használata Dr. Pótó László 3. folytatás Dr. Pótó László 4. folytatás Dr. Pótó László 5. folytatás Dr. Pótó László 6. Adatok kezelése számítógéppel Dr. Pótó László 7. folytatás Dr. Pótó László 8. folytatás Dr. Pótó László 9. folytatás Dr. Pótó László 10. folytatás Dr. Pótó László 11. folytatás Dr. Pótó László 12. folytatás Dr. Pótó László 13. folytatás Dr. Pótó László 14. folytatás Dr. Pótó László

40


Gyakorlatok 1. Windows XP használata, Programok indítása. 2. A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek. 3. Formázások. 4. Táblázatok készítése és formázása 5. Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék. 6. Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése. 7. Leíró statisztika, Átlag, szórás. 8. Eloszlások. A normális eloszlás. 9. Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum. 10. A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba. 11. Kétmintás t próba 12. Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere. 13. Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba. 14. Feladatmegoldás, Kitekintés: Nemparaméteres próbák, ANOVA

Vizsgakérdések Az elméleti kérdések: 1.

A biostatisztika fő feladata - adatok gyűjtése, adatok értékelése az orvostudományban

2.

A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

3.

A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások

4.

A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

5.

Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

6.

A minta és az alapsokaság

7.

Folytonos adatok számszerű jellemzése

8.

A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

9.

A normális eloszlás 1.

10. A statisztikai következtetés 11. Az átlag megbízhatósági intervalluma 12. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete 13. Az egymintás és a páros t próba 14. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése 15. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje 16. A két- (független-) mintás t próba 17. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén 18. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén 19. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése 20. A nem-paraméteres próbák 21. Az ANOVA elve Adatkezelési készség: Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el. Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)

41


OFAIMM

AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OFAET2 egyidejű felvétel + OFAMB2 teljesített + OFASF2 teljesített

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Megtalálható a www.immbio.hu oldalon Előadások 1. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. Dr. Németh Péter 2. Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Dr. Berki Tímea 3. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. Dr. Németh Péter 4. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. Dr. Berki Tímea 5. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. Dr. Németh Péter 6. T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. Dr. Berki Tímea 7. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. Dr. Németh Péter 8. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Dr. Berki Tímea 9. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet 10. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia. Dr. Berki Tímea 11. Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. Dr. Balogh Péter 12. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. Dr. Németh Péter 13. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe Dr. Balogh Péter 14. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Dr. Németh Péter 42


15. 16. 17. 18. 19.

20. 21.

22.

23.

24.

25.

26.

27. 28.

Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Dr. Németh Péter Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Dr. Balogh Péter Tumor immunológia. Dr. Németh Péter Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Dr. Balogh Péter Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. Dr. Berki Tímea A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. Dr. Németh Péter Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. Dr. Berki Tímea Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. Dr. Balogh Péter A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. Dr. Berki Tímea Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Dr. Németh Péter Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. Dr. Berki Tímea A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Dr. Németh Péter Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Dr. Berki Tímea

Gyakorlatok 1. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 2. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 3. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 4. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 5. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 6. Konzultáció. 7. HLA meghatározás módszerei. 8. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 9. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 10. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 11. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 12. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 13. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 14. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 15. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 16. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 17. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 18. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 19. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 20. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 21. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 22. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 43


23. 24. 25. 26. 27. 28.

A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. HLA meghatározás módszerei. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. Konzultáció Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Vizsgakérdések A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezeke megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon. Közreműködők Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Bartis Domokos Gergely (BADFADO.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Pongrácz Judit Erzsébet (POJOAAP.PTE), Dr. Simon Diána (SIDFABO.PTE)

44


OFAMB1

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős:

DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 30 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: -

Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2. A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3. Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4. Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5. Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6. Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7. Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8. Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9. Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József 10. Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11. Sejtmag Dr. Komáromy László

45


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Genomorganizáció Dr. Szeberényi József A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József DNS-repair Dr. Szeberényi József Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József Témazáró előadás Dr. Szeberényi József Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 46


41. 42.

A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József Záró előadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia. Izotópok 2. Fénymikroszkópia. Izotópok 3. Centrifugálás, kromatográfia 4. Centrifugálás, kromatográfia 5. Fehérje-elektroforézis 6. Fehérje-elektroforézis 7. DNS-izolálás 8. DNS-izolálás 9. Plazmidizolálás 10. Plazmidizolálás 11. Restrikciós endonukleáz térképezés 12. Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2. Biológiai makromolekulák 3. Fénymikroszkópia 4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5. Szeparációs módszerek 6. Molekuláris biológiai módszerek I. 7. Molekuláris biológiai módszerek II. 8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Molekuláris biológiai módszerek III. 10. A sejtmag. Genomorganizáció 11. Kromatin 12. A sejtciklus 13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14. Replikáció 15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16. DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17. Transzkripció 18. RNS-érés 19. A kóros sejtmag 20. Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21. Transzláció 22. Génreguláció I. 23. Génreguláció II 24. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25. Sejtvédekezés 26. Mitokondrium I. 27. Mitokondrium II. 28. Félévzáró konzultáció 29. Félévzáró dolgozat 30. Félévzáró dolgozat Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek 47


7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 48


52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE)

49


OFAMB2

MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős:

DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OFAMB1 teljesített

Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Nyitó előadás Dr. Szeberényi József 2. Passzív transzort folyamatok Dr. Szeberényi József 3. Aktív transzport folyamatok Dr. Szeberényi József 4. Extracelluláris mátrix Dr. Komáromy László 5. Jelátviteli mechanizmusok I: A jelátvitel típusai Dr. Szeberényi József 6. Jelátviteli mechanizmusok II: G-proteinek szerepe a jelátvitelben Dr. Szeberényi József 7. Jelátviteli mechanizmusok III: Növekedési faktorok jelátvitele Dr. Szeberényi József 8. Jelátviteli mechanizmusok IV: Stresszjelátvitel Dr. Szeberényi József 9. Jelátviteli mechanizmusok V: Citokin- és integrin-jelátvitel Dr. Szeberényi József 10. Jelátviteli mechanizmusok VI: A jelátvitel általános jellemzői Dr. Szeberényi József 11. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai ifj. Dr. Sétáló György 12. Apoptózis Dr. Szeberényi József 50


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A tumor sejt Dr. Komáromy László DNS tumor vírusok Dr. Komáromy László RNS tumor vírusok Dr. Komáromy László Retrovirális onkogének Dr. Komáromy László Celluláris onkogének I. Dr. Szeberényi József Celluláris onkogének II. Dr. Pap Marianna Celluláris onkogének III. Dr. Pap Marianna Tumor szuppresszor gének I. Dr. Szeberényi József Tumor szuppresszor gének II. Dr. Szeberényi József Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I: Experimentális karcinogenezis Dr. Szeberényi József A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II: Tumorinvázió és áttétképződés Dr. Szeberényi József Témazáró előadás Dr. Szeberényi József Molekuláris diagnosztika Dr. Szeberényi József Génterápia Dr. Szeberényi József Záróelőadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok 1. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 2. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 3. Makromolekulák hisztokémiája 4. Makromolekulák hisztokémiája 5. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 6. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7. Jelátvitel és tumorbiológia 8. Jelátvitel és tumorbiológia 9. Immuncitokémia, immunhisztokémia 10. Immuncitokémia, immunhisztokémia 11. Apoptózis 12. Apoptózis Szemináriumok 1. Citoszkeleton 2. Membrán 3. Transzport 4. Extracelluláris mátrix 5. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út 6. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix 7. Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel 8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt 9. Dolgozat: Jelátviteli folyamatok 10. Tumor vírusok 11. Retrovirális és celluláris onkogének 12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 51


13. 14. 15. 16.

Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének Molekuláris medicina Félévzáró teszt Félévzáró teszt

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek 7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén 19. cDNS-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 52


42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek 63. Mikrotubulusok 64. Mikrofilamentumok 65. Intermedier filamentumok 66. A sejtmembrán szerkezete 67. Sejt-sejt kapcsolatok 68. Passzív transzport folyamatok 69. Aktív transzport folyamatok 70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 71. A kémiai jelátvitel típusai 72. cAMP által közvetített jelátvitel 73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 74. A növekedési faktorok jelátvitele 75. Citokin-jelátvitel 76. Stressz-jelátvitel 77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel 78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel 79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folymatokban 80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok 81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 83. Az apoptózis mechanizmusa 84. A tumorsejt általános jellemzői 85. Onkogén DNS-vírusok 86. Retrovírusok 53


87. Retrovirális onkogének 88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai 96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban 97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 99. A géntranszfer módszerei 100. A humán génterápia lehetőségei Közreműködők Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE)

54


OFANAN

ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN

Tantárgyfelelős:


7 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 70 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 98 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OFAAA2 teljesített + OFASF2 teljesített

Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. Hangsúlyozottan a fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének szerkezete és fejlődése. Az idegrendszer alapvető funkcionális aspektusaink megismertetése, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek szerkezete, fejlődésük. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, különösen a kraniofaciális sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőköny elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb 14 tanóra (14x45 perc = pl. 7 gyakorlat, vagy 6 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, más csoport azonos gyakorlatán, kizárólag azonos héten (szemeszterenként maximum három alkalommal). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. A bőr szövettana. Dr. Rékási Zoltán 2. Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 1. Dr. Lázár Gyula 3. Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 2. Dr. Lázár Gyula 4. Idegszövettan: Idegvégződések 1. (Szinapszisok.) Dr. Lázár Gyula 5. Idegszövettan: Idegvégződések 2. (Receptorok és effektorok.) Dr. Lázár Gyula 6. Idegszövettan: Glia. Dr. Lázár Gyula 7. A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Dr. Tóth Pál 8. A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. Dr. Tóth Pál 9. Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál 10. A gerincvelő felszálló pályái. Dr. Józsa Rita 11. A gerincvelő leszálló pályái. Dr. Józsa Rita 12. A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Dr. Rékási Zoltán 13. Agyidegmagvak. Dr. Rékási Zoltán 14. Agytörzsi rendszerek és reflexek. Dr. Reglődi Dóra 15. A kisagykéreg szerkezete. Dr. Rékási Zoltán 16. A kisagykéreg összeköttetései. Dr. Rékási Zoltán 55


17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Dr. Kovács Magdolna Endokrin szervek 1. Dr. Kovács Magdolna Endokrin szervek 2. Dr. Kovács Magdolna Szem. Dr. Tóth Pál Szem (fejlődése). Dr. Tóth Pál Retina. Dr. Lázár Gyula Dobüreg és tartalma (fejlődése). Dr. Józsa Rita Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Dr. Józsa Rita Somatikus érző rendszerek. Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer 2. Dr. Csernus Valér A központi idegrendszer klinikai vonatkozása. Dr. Reglődi Dóra

Gyakorlatok 1. Boncterem: Koponya. 2. Boncterem: Koponya. 3. Boncterem: Koponya. 4. Boncterem: Koponya. 5. Szövettan: Koponya. 6. Szövettan: Koponya. 7. Boncterem: Kivett agy boncolása. 8. Boncterem: Kivett agy boncolása. 9. Szövettan: A bőr szövettana. 10. Szövettan: A bőr szövettana. 11. Boncterem: Kivett agy boncolása. 12. Boncterem: Kivett agy boncolása. 13. Boncterem: Kivett agy boncolása. 14. Boncterem: Kivett agy boncolása. 15. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 16. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 17. Boncterem: Kivett agy boncolása. 18. Boncterem: Kivett agy boncolása. 19. Szövettan: Idegégződések, glia. 20. Szövettan: Idegégződések, glia. 21. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja 22. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja 23. Boncterem: Gerincvelő. 24. Boncterem: Gerincvelő. 25. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek. 26. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek. 27. Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés). 28. Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés). 29. Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. 30. Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. 31. Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák). 32. Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák). 33. Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák). 34. Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák). 56


35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Szövettan: Kisagy szövettana. Szövettan: Kisagy szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek). Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek). Szövettan: Kisagy szeminárium. Szövettan: Kisagy szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae). Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae). Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése. Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése. Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium. Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium. Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés). Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés). Szövettan: Endokrin szervek szövettana. Szövettan: Endokrin szervek szövettana. Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk. Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk. Boncterem: Az orbita és a szem. Boncterem: Az orbita és a szem. Szövettan: A szem szövettana. Szövettan: A szem szövettana. Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül. Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül. Szövettan: A belső fül szövettana. Szövettan: A belső fül szövettana. Boncterem: RTG, CT és MR felvételek. Boncterem: RTG, CT és MR felvételek. Boncterem: Tájanatómiai ismétlés. Boncterem: Tájanatómiai ismétlés. Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése. Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE)

57


OFAORK

ORVOSI KÉMIA

Tantárgyfelelős:

DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: -

Tematika Az Orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 3-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 11-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 14 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage) Előadások 1. Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2. A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Nagy Veronika 3. Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Dr. Nagy Veronika 4. Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Dr. Nagy Veronika 5. Másodlagos kölcsönhatások Dr. Nagy Veronika 6. Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik Dr. Berente Zoltán 7. Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán 8. Halmazállapotok, gáztörvények Dr. Takátsy Anikó Rita 9. A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Dr. Takátsy Anikó Rita 10. Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Takátsy Anikó Rita 58


11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Takátsy Anikó Rita Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Takátsy Anikó Rita Savak és bázisok Dr. Takátsy Anikó Rita pH, pOH és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Takátsy Anikó Rita Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Berente Zoltán Kolloid rendszerek Dr. Takátsy Anikó Rita Reakciókinetika Dr. Nagy Veronika Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Nagy Veronika Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Nagy Veronika Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Nagy Veronika Elektrokémia Dr. Nagy Veronika Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Nagy Veronika Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Dr. Agócs Attila Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila Alkoholok Dr. Lóránd Tamás Fenolok Dr. Lóránd Tamás Éterek Dr. Lóránd Tamás Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás 59


40. 41. 42.

Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás Karbonsavak további származékai Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok 1. Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2. Szűrés és választótölcsér bemutatása. 3. Szeminárium. 4. Szeminárium. 5. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik (halogének, oxigén és nitrogén csoport) 6. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik (halogének, oxigén és nitrogén csoport)) 7. A széncsoport, alkálifémen, alkáli földfémek, földfémek 8. A széncsoport, alkálifémen, alkáli földfémek, földfémek 9. Átmeneti fémek (d-mező elemei) 10. Átmeneti fémek (d-mező elemei) 11. Kolloidika, kinetika 12. Kolloidika, kinetika. 13. Betacid oldat készítése és titrálása 14. Betacid oldat készítése és titrálása. 15. Elektrokémiai kísérletek. 16. Elektrokémiai kísérletek. 17. Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata. 18. Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata. 19. Szerves kémia I. Funkciós csoportok reakciói I. 20. Szerves kémia I. Funkciós csoportok reakciói I. 21. Szerves kémia II. Funkciós csoportok reakciói II. 22. Szerves kémia II. Funkciós csoportok reakciói II. 23. Szerves kémia III. Funkciós csoportok reakciói II. 24. Szerves kémia III. Funkciós csoportok reakciói II. 25. Konzultáció 26. Konzultáció 27. Konzultáció 28. Konzultáció Szemináriumok 1. Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2. Sztöchiometriai számítások 3. Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4. Oldatok koncentrációja 5. Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6. Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7. Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 8. Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9. Sztereokémia II: diasztereomerek 10. Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11. Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12. Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13. Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14. Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)

60


OFAORB

ORÁLIS BIOLÓGIA

Tantárgyfelelős:

DR. NAGY ÁKOS KÁROLY, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 1 fő – max. 40 fő Előfeltételek: OFAAA2 egyidejű felvétel + OFAMB2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika A tárgy a preklinikum előfutára. Célja az alapozó tantárgyak ismeretanyagának a fogorvos számára kiemelten fontos részeit átismételni és azt a mindennapi praxisgyakorlat szolgálatába állítani. A rágószerv fejlődése, mikro és makroszkópos szerkezetének megismerése, a fogorvosi klinikai gyakorlat hatásai. A félév elfogadásának feltételei A TVSZ. szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Zelles Tivadar: Orális Biológia Előadások 1. Fogfejlődés Dr. Nagy Ákos Károly 2. A mineralizáció folyamata Dr. Nagy Ákos Károly 3. Osteogenezis; szöveti szerkezet, anyagcsere. Csontreszorpció folyamata Dr. Nagy Ákos Károly 4. Amelogenezis - szöveti szerkezet. Dr. Lempel Edina 5. Dentinogenezis - szekunder, tercier dentin Dr. Nagy Ákos Károly 6. Cementogenezis. A parodontális ligamentum hisztológiája, funkciója Dr. Nagy Ákos Károly 7. Bioapatitok kristályszerkezete. Fluorid anyagcsere; Fluorid hatása a fogszövetekre Dr. Nagy Ákos Károly 8. Fogelőtörés, fogelmozdulás Dr. Szabó Gyula Tamás 9. Pulpa fejlődése, szövettana Dr. Lempel Edina 10. Szájüregi érzékelés. Fájdalom, ingerküszöb csökkenés. Ízérzés; szaglás Dr. Nagy Ákos Károly 11. Ionizáló sugárzás, RONecrosis Dr. Nagy Ákos Károly 12. Táplálkozás hatása a szájüregi szövetekre. Öregedés hatásai, szisztémás betegségek, gyógyszerek a fogorvosi praxisban Dr. Nagy Ákos Károly 13. A szájüreg lágyszöveteinek szerkezete. Sulcus gingivalis Dr. Lempel Edina 14. A temporo-mandibuláris ízület anatómiája, mozgáspályái. Rágás, nyelés Dr. Nagy Ákos Károly Gyakorlatok 1. Fogak kifaragása viaszból 2. Fogak kifaragása viaszból 3. Fogak kifaragása viaszból 4. Fogak kifaragása viaszból 5. Fogak kifaragása viaszból 6. Fogak kifaragása viaszból 7. Fogak kifaragása viaszból 8. Fogak kifaragása viaszból 61


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Fogak kifaragása viaszból Fogak kifaragása viaszból Fogak kifaragása viaszból Fogak kifaragása viaszból Fogak kifaragása viaszból Fogak felismerése; évközi beszámoló Nyál - nyáltermelés (élettani hatások) Nyál - nyáltermelés (élettani hatások) A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében Csontregeneráció folyamata; csontpótlás, PRP Csontregeneráció folyamata; csontpótlás, PRP Szájüregi specifikus, aspecifikus védekezés Szájüregi specifikus, aspecifikus védekezés A szájüreg mikroorganizmusai, Plakk, mint biofilm; a plakkban zajló biokémiai folyamatok A szájüreg mikroorganizmusai, Plakk, mint biofilm; a plakkban zajló biokémiai folyamatok Fogászati implantátumok felhasználása - biokémiai és molekuláris biológiai háttér Fogászati implantátumok felhasználása - biokémiai és molekuláris biológiai háttér Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban

Vizsgakérdések 1. Fogfejlődés 2. A mineralizáció folyamata 3. Osteogenezis folyamata 4. Csontreszorpció folyamata 5. Amelogenezis folyamata 6. Dentinogenezis folyamata 7. Cementogenezis folyamata. 8. A parodontális ligamentum hisztológiája, funkciója 9. Bioapatitok kristályszerkezete. 10. Fluorid anyagcsere; Fluorid hatása a fogszövetekre 11. Fogelőtörés, fogelmozdulás 12. Pulpa fejlődése, szövettana 13. Szájüregi érzékelés. 14. Fájdalom, ingerküszöb csökkenés. 15. Ízérzés; szaglás 16. Ionizáló sugárzás, RONecrosis 17. Táplálkozás hatása a szájüregi szövetekre. Öregedés hatásai, szisztémás betegségek, gyógyszerek a fogorvosi praxisban 18. A szájüreg lágyszöveteinek szerkezete. Sulcus gingivalis 19. A temporo-mandibuláris ízület anatómiája, mozgáspályái. 20. Rágás, nyelés 21. Nyál - nyáltermelés (élettani hatások) 22. A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében 23. Csontregeneráció folyamata 24. Csontpótlás, PRP 25. Szájüregi védekezés specifikus, aspecifikus védekezés 26. A szájüreg mikroorganizmusai 27. Plakk, mint biofilm; a plakkban zajló biokémiai folyamatok 28. Fogászati implantátumok felhasználása - biokémiai és molekuláris biológiai háttér 29. Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban 62


A félév során a hallgató ismeretet szerez a szájüreg képleteinek kialakulásáról, szerkezetéről, működéséről, a szájüregben, csontban zajló molekuláris biológiai, biokémiai, élettani folyamatokról. A gyakorlaton penzum teljesítendő, melynek részleteiről az első gyakorlati órán leírást kap a hallgató. A félév teljesítése szóbeli vizsgával és az előadásokon, gyakorlatokon kötelező részvétellel teljesíthető. Közreműködők Dr. Nagy Ákos Károly (NAARADP.PTE), Dr. Szabó Gyula Tamás (SZGFAOO.PTE)

63


OFAPF2

PREVENTÍV FOGÁSZAT 2.

Tantárgyfelelős:

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OFAMB1 teljesített + OFAORK teljesített + OFAPV1 teljesített

Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei 2 db házi dolgozat készítése a szemeszter során, okklúziós felszín modell készítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásjegyzet. Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat Előadások 1. A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben Dr. Szántó Ildikó 2. Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök Dr. Szántó Ildikó 3. A caries prevenció mérési lehetőségei. Plakk mennyiség mérése. A DMF-t/s értékek, a caries prevalencia és intenzitás fogalma Dr. Szántó Ildikó 4. Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek Dr. Szántó Ildikó 5. A táplálkozás szerepe a caries prevencióban. Caries protektív étrend. Dr. Szántó Ildikó 6. Cukrok, cukorpótló anyagok Dr. Szántó Ildikó 7. Fogászati egészségnevelés Dr. Szántó Ildikó 8. Komplex prevenció életkorok szerint Dr. Szántó Ildikó 9. Preventív tevékenység sérült páciensek esetén Dr. Szántó Ildikó 10. Időskori prevenció Dr. Szántó Ildikó 11. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás Dr. Szántó Ildikó 12. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika Dr. Szántó Ildikó 13. Preventív szemléletre nevelés, irányelvek Dr. Szántó Ildikó 14. Összefoglalás, konzultáció Dr. Szántó Ildikó Gyakorlatok 1. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 2. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 3. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók/ 4. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók 5. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 6. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 7. Kiterjesztett barázda zárás. 64


8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Kiterjesztett barázda zárás Polírozás a rendelőben Polírozás a rendelőben Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról Diétás alapelvek 1. házi dolgozat Diétás alapelvek 1. házi dolgozat Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás. 2. házi dolgozat. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás Iskolai gyakorlat Iskolai gyakorlat Betegbemutatás; szájsebészeti páciens Betegbemutatás; szájsebészeti páciens Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások Időskorú páciensek szájegészsége Időskorú páciensek szájegészsége Konzultáció Konzultáció

Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A szájüreg makroszkópos anatomiája 2.

A fog anatómiája, szövettana.

3.

Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek.

4.

A fogak számozása

5.

A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei.

6.

Fogászati kézi műszerek

7.

Fogászati gépi műszerek

8.

A fogászati rendelő berendezése

9.

A fogászati kezelőszemélyzet feladatai

10. Felület és eszközfertőtlenítés. Hygiéniai szabályok a fogorvosi kezeléskor. 11. A fogakon képződő depozitumok. 12. A fogakon képződő depozitumok eltávolítása 13. Mechanikus plakk kontroll eszközei 14. Kémiai plakk kontroll anyagai 15. Fogkefék tulajdonságai 16. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai 17. Szájöblítők összetétele, hatóanyagai 18. Fogmosási technikák. 19. Kiegészítő fogtisztító eszközök. 20. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje. 21. A fogszabályozó készüléket viselő páciensek szájhygiénéje. 22. A depurálás módszerei és eszközei 23.

A polírozás eszközei és anyagai

24. A dentális plakk szerepe a fogágybetegségekben 25. A dentális plakk szerkezete, kórokozók a dentális plakkban 26. A dentális plakk érése, az eltávolítás módszerei 27. A carieses lézió kialakulásának folyamata 65


28. A caries incipiens klinikuma és szövettena 29. A fluoridok hatásmechanizmusa 30. A fluoridok toxicitása 31. Lokális fluoridálás módszerei 32. Szisztémás fluoridálás módszerei 33. A kálcium foszfát hatása az interprizmatikus állományban 34. Barázdazárás technikája, indikációi és kontraindikációi 35. A barázdazárás anyagai, eszközei 36. A zománc szerkezete, savazás. 37. A kiterjesztett barázdazárás 38. DMF szám, index, caries prevalencia, caries incidencia, caries intenzitás, caries epidemiologia fogalma 39. Caries aktivitási tesztek 40. Caries protektív diéta 41. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei. 42. Cukrok szerepe a caries kialakulásában 43. Cukorpótlók csoportosítása, használata 44. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban 45. Fogászati egészségnevelési program a 6-12 éves korosztályban 46. Fogászati egészségnevelési program a 12-18 éves korosztályban 47. Fogszabályozási prevenció 48. Szájsebészeti és trauma prevenció 49. Fluoridáló sín készítése 50. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén 51. Prevenciós tevékenység terhesség idején Közreműködők Dr. Sándor Balázs Attila (SABFAA.T.JPTE), Dr. Szántó Ildikó (SZINAJP.PTE)

66


OFAPV1

PREVENTÍV FOGÁSZAT 1.

Tantárgyfelelős:

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: -

Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei Sikeres szemeszter teszt a 7. oktatási héten, a gyakorlati feladatok minőségi kivitelezése, ezen belül 2 db viaszfog kifaragása, 1 db fluoridáló sín elkészítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásjegyzet. Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat Előadások 1. Bevezetés az elemi preventív fogászatba Dr. Szántó Ildikó 2. A rágószerv anatómiája Dr. Szántó Ildikó 3. Alapvető viselkedési szabályok a fogorvosi rendelőben, a fogászati alapműszerek Dr. Szántó Ildikó 4. A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete Dr. Bán Ágnes 5. A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában Dr. Bán Ágnes 6. Fogkefék és fogmosási technikák. A fogmosás kiegészítő eszközei Dr. Szántó Ildikó 7. Fogkrémek, szájöblítők, rágógumik Dr. Szántó Ildikó 8. Professzionális fogtisztítás Dr. Szántó Ildikó 9. Depurálás, polírozás Dr. Szántó Ildikó 10. Az interdentális tér tisztítása Dr. Szántó Ildikó 11. A carieses lézió kialakulása. De- és remineralizációs folyamatok. A fluoridok és a kálcium foszfát hatásai. Dr. Szántó Ildikó 12. A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések Dr. Szántó Ildikó 13. A lokális fluoridprevenció Dr. Szántó Ildikó 14. A szisztémás fluoridprevenció Dr. Szántó Ildikó Gyakorlatok 1. Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta 2. Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta 3. Tükör, szonda használata, anatómiai alapismeretek 4. Tükör, szonda használata, anatómiai alapismeretek 5. Fogászati viasz, a fogformák tanulmányozása, anatómiai alapismeretek 6. Fogászati viasz, a fogformák tanulmányozása, anatómiai alapismeretek 7. Fogfaragás, a fogak számozási rendszerei 67


8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Fogfaragás, a fogak számozási rendszerei A supra- és subgingivális fogkő jellemzői A supra- és subgingivális fogkő jellemzői A kézi és gépi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson A kézi és gépi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson Teszt Teszt A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása A fogselyem használata /gyakorlat a mulázson/ A fogselyem használata /gyakorlat a mulázson/ Az interdentális tér tisztítása Az interdentális tér tisztítása Prevenciós sín készítése Prevenciós sín készítése Prevenciós sín készítése Prevenciós sín készítése Teszt Teszt

Vizsgakérdések Az előadásokon bemutatott képek alapján Közreműködők Dr. Sándor Balázs Attila (SABFAA.T.JPTE), Dr. Szántó Ildikó (SZINAJP.PTE)

68


OFASF1

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OFAAT1 egyidejű felvétel + OFAMB1 teljesített

Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten (egy szemeszterben maximum két alkalommal). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Dr. Csernus Valér 2. Hámszövetek. Dr. Csernus Valér 3. Fedőhámok. Dr. Csernus Valér 4. Mirigyhámok. Dr. Csernus Valér 5. A kötőszövet sejtjei. Dr. Csernus Valér 6. Kötőszöveti rostok és alapállomány. Dr. Csernus Valér 7. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. Dr. Csernus Valér 8. Porcszövet. Dr. Csernus Valér 9. Csontszövetek, desmogen csontosodás. Dr. Csernus Valér 10. Chondrogen csontosodás. Dr. Csernus Valér 11. Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér 12. Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér 13. Progenesis I. Dr. Horváth Judit 14. Idegszövet 1. Dr. Lázár Gyula 15. Progenesis II. Dr. Horváth Judit 16. Idegszövet 2. Dr. Lázár Gyula 17. Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. Dr. Horváth Judit 69


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A vér alakos elemei. Dr. Csernus Valér Blastocysta, implantáció. Dr. Horváth Judit Haemopoesis. Dr. Csernus Valér Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. Dr. Horváth Judit Az erek szövettana. Dr. Csernus Valér A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése. Dr. Horváth Judit Szövettani összefoglaló. Dr. Csernus Valér Az embryo lefűződése, a köldökzsínór. Dr. Horváth Judit Magzatburkok, decidua, placentáció. Dr. Horváth Judit A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség. Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. 2. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. 3. Egyrétegű hámok. 4. Egyrétegű hámok. 5. Hengerhámok. 6. Hengerhámok. 7. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. 8. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. 9. Mirigyhám. 10. Mirigyhám. 11. Kötőszöveti sejtek és rostok. 12. Kötőszöveti sejtek és rostok. 13. A kötőszövet típusai. 14. A kötőszövet típusai. 15. Porc- és csontszövet. 16. Porc- és csontszövet. 17. Csontosodás. 18. Csontosodás. 19. Izomszövet. 20. Izomszövet. 21. Idegszövet. 22. Idegszövet. 23. Vér és vérképződés. 24. Vér és vérképződés. 25. Az erek szövettana. 26. Az erek szövettana. 27. Fejlődéstani szeminárium. 28. Fejlődéstani szeminárium. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/ Közreműködők Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE)

70


OFASF2

SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OFAAA2 egyidejű felvétel + OFASF1 teljesített

Tematika Zsigeri rendszerek szövettana. A nyirok- és zsigeri rendszerek szervei mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak elsajátítása. A belső szervek fejlődésének ismertetése (organogenesis). A két féléves tantárgycsoport második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. A fejlődéstan ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten (egy szemeszterben maximum két alkalommal). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana. Dr. Rékási Zoltán 2. A fogak szerkezete, fogfejlődés. Dr. Tóth Pál 3. Nyirokszövet és funkciói. Dr. Gaszner Balázs 4. Nyirokszervek szövettana. Dr. Gaszner Balázs 5. A légutak és a tüdő szöveti szerkezete. Dr. Rékási Zoltán 6. A légutak és a tüdő fejlődése. Dr. Rékási Zoltán 7. Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. Dr. Tóth Pál 8. A kopoltyúbél és származékai. Dr. Józsa Rita 9. Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája. Dr. Józsa Rita 10. A belek szöveti szerkezete. Dr. Józsa Rita 11. A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. Dr. Kovács Magdolna 12. A kamrák fejlődése. Dr. Kovács Magdolna 13. Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. Dr. Kovács Magdolna 14. A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. Dr. Tóth Pál 15. A máj és a pancreas szövettana. Dr. Csernus Valér 16. A belek, a máj és a pancreas fejlődése. Dr. Józsa Rita 17. A vese szöveti szerkezete. Dr. Csernus Valér 71


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Dr. Csernus Valér Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. Dr. Kovács Magdolna A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Dr. Kovács Magdolna Terhes méh, placenta, emlő. Dr. Kovács Magdolna A férfi reproduktív rendszer szövettana I. Dr. Rékási Zoltán A férfi reproduktív rendszer szövettana II. Dr. Rékási Zoltán A reproduktív szervek fejlődése I. Dr. Horváth Judit A reproduktív szervek fejlődése II. Dr. Horváth Judit A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. Dr. Horváth Judit A vese szövettanának klinikai vonatkozásai. Dr. Degrell Péter Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló). Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1. Az ajak és a nyálmirigyek. 2. Az ajak és a nyálmirigyek. 3. A nyelv szöveti szerkezete. 4. A nyelv szöveti szerkezete. 5. Fogak, fogfejlődés. 6. Fogak, fogfejlődés. 7. A nyirokszervek szövettana. 8. A nyirokszervek szövettana. 9. A légutak és a tüdő szövettana. 10. A légutak és a tüdő szövettana. 11. Nyelőcső, gyomor. 12. Nyelőcső, gyomor. 13. Vékony- és vastagbél szövettana. 14. Vékony- és vastagbél szövettana. 15. A szív fejlődése (szeminárium). 16. A szív fejlődése (szeminárium). 17. Máj, epehólyag, pancreas. 18. Máj, epehólyag, pancreas. 19. Vese, ureter, vesica urinaria. 20. Vese, ureter, vesica urinaria. 21. Női nemi szervek szövettana. 22. Női nemi szervek szövettana. 23. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 24. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 25. Férfi nemi szervek szövettana 1. 26. Férfi nemi szervek szövettana 1. 27. Férfi nemi szervek szövettana 2. 28. Férfi nemi szervek szövettana 2. Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/ Közreműködők Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE)

72

OFAAA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2

Recommend Documents