OÉTT 3. Munkacsoport - Építési termékek és beépítési feltételek

OÉTT 3. Munkacsoport - Építési termékek és beépítési feltételek Kiemelt feladat: Az épületenergetikai felújítási programok iparra gyakorolt szinergikus kedvező hatásainak feltárása A háttéranyagot az OÉTT tanács március 11-i ülésén javasolt 5 munkacsoportban folyt egyeztetések, a beérkezett javaslatok és tanulmányok alapján állítottuk össze, valamennyi beérkezett anyag a http://oett.e-epites.hu/munkacsoportok/3 „Javaslatok, összefoglaló vélemények” oldalon megtalálható. 1. és 2. almunkacsoport: a Magyarországon gyártott anyagok, gépészeti rendszerek felkutatására és a magyarországi gyártási lehetőségek fejlesztésére A rendelkezésünkre álló adatok szerint a lakóépületek vonatkozásban a legnagyobb felújítási potenciált a homlokzatok hőszigetelése jelenti. Az 1990 előtt épült szerkezetek nagyjából 350-410 millió m2 felületet tesznek ki, amelyek felújítása kb. 6500 milliárd Ft-ból hőszigetelhető az optimális 16 cm-es hőszigetelési vastagságban. A fent említett becsült költségből:  25-30%-ot tesznek ki az adók  30-35%-ot tesz ki a munkások nettó bére és a kivételező haszna  7%-ot tesznek ki főleg magyar gyártású ragasztó ágyazó réteg, üvegszövet,  8%-ot tesz ki az importból származó mechanikai rögzítés, fémszegélyezések és profilok,  25%-ot tesz ki maga a legjellemzőbb polisztirol hőszigetelés. A polisztirol expandálása és maga a polisztirol granulátum is jellemzően magyarországi, (de külföldi tulajdonú) gyártásban készül. A) A fent említett össz-homlokzati felület 80%-a családi házakon található meg. Ezek egy részén elképzelhető volna 30 cm tűzvédelmi minősítéssel rendelkező szalmabála hőszigetelés, ha az épület adottságai ezt lehetővé teszik (pl. kinyúló eresz, ereszmagasság). Érdemes lenne további innovatív mezőgazdasági alapanyagú hőszigetelést is kifejleszteni, vizsgálni: például a vékonyabb szalma lemez gyártása nádpallóval vagy fagyapottal társítva, vagy más növényi szárakból gyártva. B) A második legnagyobb potenciállal a padlások hőszigetelései bírnak. Nagyjából 180210 millió m2 beépítetlen padlásfödém van jelenleg, ami kb. 2000 milliárd Ft-os bruttó kivitelezési költségű (amennyiben az épületet nem bontják le vagy a padlásteret nem építik be). A legolcsóbban hőszigetelhető padlások költségének a felét a hőszigetelő anyag és szükség esetén beépített járófelület teszi ki. A legjellemzőbben alkalmazott, legversenyképesebb áru üveggyapot és cellulóz hőszigetelés kizárólag importból származik, de az esetenként beépített fa padozat is import. Kívánatos volna a papír újrahasznosításával előállított cellulóz hőszigetelést Magyarországon is gyártásba vezetni, különösen azért mert a keletkező papírhulladékot fel kellene használnunk. E mellet falakhoz hasonlóan lehetőség nyílik szalmabála hőszigetelésre is, ami 5 cm vályogfelülettel rágcsáló és tűzbiztossá tehető. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

2

C) Az ablakcsere esetében kb. 40-50 millió m2 korszerű ablak beépítésére van szükség, ez kb. 2500 milliárd Ft-ot jelent. A huzatmentes, csendes, komfortos lakótér elérése érdekében a lakosság legjellemzőbben az ablakcseréket hajtotta már végre, így a pontos potenciált itt a legnehezebb megbecsülni. Az ablakok jellemzően Magyarországon kerülnek összeszerelésre, gyártásra, de az ablakgyártáshoz felhasznált anyagok közül egyedül az üveg és annak bevonatozása készül Magyarországon, ez a teljes érték 8% teheti ki. D) Kazáncserék tekintetében 1000-1400 milliárd Ft-os potenciállal rendelkezünk. E mellett a gépészeti szerelvények az épületszerkezetekhez képest kétszer gyorsabban amortizálódnak, ami szintén a kazángyártás fejlesztése mellett szól. Egyedi fatüzelésű kazánok gyártása nagy mennyiségben folyik Magyarországon, a minőségük ugyanakkor kétséges, a jó hatásfokú faelgázosító kazánok gyártása importból származik. Főleg nagyhatásfokú, kisméretű (8-10 kW) fa vagy gázkazánok gyártásnak fejlesztésére lenne szükség, de a versenyképes gyártást biztosítani licensz vásárlásával lehet. E) A leggyorsabban megtérülő 150-200 milliárd forintos potenciált tesz ki a termosztatikus radiátor szelepek beépítése, hazai gyártása nem ismert. F) Napkollektorok tekintetében is jelentős a kiaknázatlan potenciál gazdaságosan 10-14 millió m2 is telepíthető lehet 300 milliárd Ft-os áron. Napkollektorok gyártása Magyarországon megoldott a piac részesedése 25% alatti. G) Az MAVIR szerint 600 MW szél- és naperőmű telepíthető az energiahálózat üzem biztonságának veszélyeztetése nélkül. Ha ennek a felét fedjük le épületeken napelemek elhelyezésével, az 200-300 milliárd Ft-ot tesz ki, ez a lakosság elektromos energia ellátásának 2%-t biztosítaná. A napelemek gyártása Magyarországon megoldott, a hazai gyártás piaci részesedése 25% alatti. A magyar napelem gyártásban felhasznált üveg magyarországi forrásból származik, a kristálycellák és befoglaló alumínium keret kizárólag import. A napkollektor és a napelem megtérülő módon javíthatják ugyan az épületek energia hatékonyságát, de költséghatékonyság tekintetében a többi említett technológia kedvezőbb. Lakóépületek esetében a napkollektorok, míg oktatási épületek esetében napelemek telepítése javasolható. Egyes kérdésekben számos gyártó annak ellenére import nyersanyagokat vásárol (ennek oka lehet alacsonyabb ár, jobb minőség, kedvezőbb, megbízhatóbb szállítási feltételek), hogy jelentős mennyiségű magyar gyártás áll rendelkezésre, ilyenek például: az acéllemez, a polisztirol granulátum. A nyersanyag és termékgyártók egy asztalhoz ültetése nagyban szolgálhatná a magyar gyártási kapacitások jobb kihasználtságát, fejlesztését. A munkacsoporti munka legfőbb tanulsága, hogy a fent említett gyártókat egy társadalmi szervezet sem fogja hatékonyan össze. Ennek pótlása alapvető fontosságú volna. Kapcsolódó mellékletek: 1. melléklet optimális felújítási csomagokról, magyarországi gyártókról 2. melléklet épület-energetikai felújítási mintaprojektek 3. melléklet a rendelkezésre álló potenciálokról 4. melléklet az MMK állásfoglalása

9. oldal 21. oldal 30. oldal 33. oldal

készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

3

3. Almunkacsoport: Létesítménygazdálkodási1 program Az épületek energiahatékony, energiatudatos használatában és üzemeltetésében jelentős megtakarítási potenciál van. Az épületek mintegy 70%-a nincs energiafelhasználás szempontjából hatékonyan üzemeltetve. A házilagos épületfizikai intézkedések mellett előtérbe kerülhet az épületgépészeti rendszerekben rejlő lehetőségek kihasználása (rendszerek beszabályozása, igényhez illesztett üzemeltetése, hőtermelők cseréje, megújuló energiák alkalmazása, a primer energiák tudatos megválasztása, paradigmaváltás az üzemeltetői szokásokban). Nemzetközi tapasztalatok szerint a fenntartás, üzemeltetés energiafelhasználással összefüggő tudatosítása 10–30% közötti fajlagos energiamegtakarítást eredményezhet. A szóba jöhető energia megtakarítási lehetőségeknek széles a spektruma, az egyszerű kihasználtság-racionalizációtól az összetett, számításokon alapuló tudatos, számítógéppel segített épületkezelésig, épületüzemeltetésig terjed. A lehetőségek közös, kiemelten hangsúlyos pontja, hogy beruházást nem igényelnek, így hatásuk közvetlen és gyors, a megtérülés pedig azonnali. Az al-munkacsoport ajánlásai: Az energiatudatos épület-használat és kezelés közismerté tétele és ösztönzése, tanácsadás Az energia felhasználók (lakosság és közszféra, de még a vállalkozó kör is) érdemi része energiatudatosság nélkül fogadja el a rendszeresen fizetendő üzemeltetési költségeket, nem vizsgálja azok szerkezetét, okát és nem törődik (esetenként nem is érdekelt) sem az üzemeltetési feltételek javításával sem a szokások megváltozatásában rejlő energiaköltség csökkentési lehetőségekkel. A beruházást nem, vagy kismértékben igénylő intézkedések, javaslatok, ajánlások lakossági szektorban történő elfogadtatása a ”rezsicsökkentések”-hez való önkéntes hozzájárulásként kommunikálható. Az ösztönzés akár számszerűsített jutalmazás keretében is szóba jöhet (aki kevesebb energiát használ, több állami támogatást kap). A közszférában közvetlen a belső eljárásrenden keresztül is lehet ösztönöző-jutalmazó keretrendszereket alkotni (pl. az energiatudatos üzemeltetéssel elért megtakarítások szervezeti egységen belüli, más célú pénzügyi átcsoportosításának lehetővé tételével). A költségmegtakarításban amúgy is kiemelten érdekelt vállalkozói réteg, különösen a kis- és középvállalkozások esetében az energiamegtakarítási szándék általában adott, ezzel szemben az épületeket szakszerűen üzemeltető szakszemélyzet leginkább hiányzik. Ezekben az esetekben a leghatékonyabb segítség a szakszemélyzetet pótló, közvetlen hasznosítható információk rendelkezésre bocsájtása az ingyenes, vagy kedvezményes tanácsadás. Karbantartási tervek, tervszerű felújítási tervek készítése Az az épület lehet csak energiatakarékos mely jó állapotban, jól üzemel. Szelelő nyílászárók, nedves falak, lábazatok, beázó tetők, leomlott vakolat, elavult, pazarló fűtési rendszer kevés, de nagyon gyakran előforduló példa az energiapazarlásra, mely sajnos minden épülettípus (lakóház, intézmény, kereskedelem) esetén gyakori. A nagy költségű komplex felújítások mellett, minden esetben szükséges megvizsgálni a kisebb költséggel, ám szintén jó hatékonysággal megvalósítható karbantartási feladatokat. Mivel a statisztikák szerint a hazai épületállomány nagy része avult, nemzetgazdasági szinten is igen jelentős megtakarítások várhatók a kis költségű karbantartási, állagmegóvási vagy állagmegjavító munkálatoktól. További előny, hogy az ilyen jellegű beruházásokhoz nincs szükség komoly tőkére, a költségek időben elhúzódnak, így a hiteldíjak is megtakaríthatók. Mint az közismert, az épülethibák az idő előre menetelével exponenciálisan terjednek, így az ezeket megelőző, kijavító beavatkozások pénzbeli megtérülése messze meghaladja bármilyen más befektetés hozamát. A karbantartások hatékonyan szakszerűen tervezett formában hajthatók végre – szemben a széles körben elterjedt „tűzoltás” szerű beavatkozásokkal. Mivel az 1

A létesítménygazdálkodás klasszikus fogalmától eltérően itt az energiahatékonysággal kapcsolatos épületkezelésben rejlő lehetőségek kerültek kiértékelésre (energiamenedzsment, épületmenedzsment). készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

4 épülettulajdonosok nagy része nincs tisztában sem az adott épület tényleges avultságával, sem az állagmegóvó karbantartások jelentőségével (felújítás nélkül egy átlag épület a tervezett élettartalmának végére a gyakorlatban is 0%-ra avul, így az utolsó pillanatban végrehajtott komplex felújítás költsége egy új épület megépítésével vetekszik) ezen a téren a legfontosabb feladat az információszerzés és a tudatformálás. Fogyasztásmérés, a fogyasztás figyelemmel kísérése és összehasonlítása, energiamenedzsment A fogyasztás mérése, majd a mérési eredmények ismeretében történő üzemeltetés, karbantartás vagy felújítás a leggyorsabban megtérülő kis ráfordítással is megvalósítható energetikai beruházás. Ezt több EU projekt (pl. iSERV) eredménye is igazolja. Az ajánlás szerint kezdetben pár alapmérésre érdemes koncentrálni. Az eredmények fényében a későbbiekben (épülettípustól, használati módtól és rendszerbonyolultságtól függően) több komplex paraméter mérését is lehetővé tévő monitoring rendszerek felállítása is szóba jöhet. A mérések egyéb adatokkal (pl. közműszolgáltatóktól származó összesített statisztikák) is összevethetők, így az akár az adott épület „összehasonlító” energiafelhasználása (pazarló, átlagos, takarékos) is tudatosítható. A kiértékelt eredményekkel a tulajdonosok és az üzemeltetők szembesíthetők, egyúttal az egyéb energia megtakarítást célzó intézkedések hatása is nyilvánvalóvá, számszerűsíthetővé válik. A statikus állapotot tükröző energiatanúsítvánnyal szemben több eredmény várható egy ilyen „interaktív” módszertől, amely automatikusan bevonja az érdekelteket az energia megtakarításokba. A Közintézmények fogyasztás adatainak nyilvánossá tétele A közintézmények fogyasztási adatainak nyilvánossá tétele példaképpen szolgálhat a lakosság és a vállalkozók számára. De a dolgozók energiatudatos viselkedését is ösztönzi. A tudásbázis és az oktatás fejlesztésére A tudásbázisnak, és oktatásnak kialakult intézményei vannak: a felsőfokú oktatási intézmények, a minőség ellenőrző intézmények, a hivatásrendi kamarák, és a fejlesztési tevékenységet is végző gyártó, kivitelező szervezetek. Ezeken a helyeken naprakész nemzetközi szintű ismeretekkel rendelkező szakemberek tevékenykednek. A rendelkezésre álló tudásanyagot a célcsoportokhoz szelektíven, különböző módszerekkel kell eljuttatni.

4. almunkacsoport gazdasági háttér vizsgálatára (támogatások) Az energiahatékonyságot javító felújítások számának növelése érdekében mindenképpen ösztönző programokra van szükség. Ezek az ösztönző programok nemcsak támogatási programok lehetnek, hanem kamattámogatások, vagy ÁFA csökkentés, visszatérítés, illetve egyéb programok. Egyértelmű, hogy más ösztönző eszközök alkalmasak vállalkozások, illetve az önkormányzatok számára az energiahatékonyságot növelő beruházások ösztönzésére, és más eszközök a lakossági beruházások ösztönzésére. Számos tanulmány megállapította, hogy a lakóépületek felújítására a tulajdonosok nem rendelkeznek mozgósítható megtakarításokkal, a hitelfelvételt pedig nagy többséggel elutasítják2. Néhány sikeres projekt alapján megállapítható, hogy az önkormányzati 2

„NegaJoule 2020” kutatás 2011. május, ENERGIAKLUB


5 részfinanszírozás mellett különösen az ESCO3 típusú felújítások nagyobb arányú alkalmazása javasolható a városrész léptékű energiatakarékossági programok lebonyolításánál, amelyeknél maguk a lakástulajdonosok is érdekeltek a finanszírozásban és a megtakarításokban egyaránt. Finanszírozási lehetőségek, ösztönzök, támogatási eszközök Magyarországon: Európai Uniós források, amelyek közintézmények, vállalkozások, non-profit szervezetek számára a 2007-2013-as időszakban a Környezet és Energia Program (KEOP) keretében volt lehetőség energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására. A támogatások köre elsősorban vissza nem térítendő, pályázati úton elnyerhető források megszerzésére irányuló konstrukcióra terjedt ki, de a megújuló energiaforrások esetében a KEOP-on belül egyéb – visszatérítendő – kedvezményes pénzügyi eszközök is rendelkezésre álltak. Zöld Beruházási Rendszer a CO2 kvótabevételekből finanszírozásra kerülő, szén-dioxid kibocsátás csökkentést célzó Zöld Beruházási Rendszer bizonyos konstrukciói támogatást nyújtva a lakosság részére épületenergetikai fejlesztések megvalósítására. A támogatások jelentős része az iparosított technológiával épített (panel), alacsony energiahatékonyságú épületek korszerűsítésére irányult, de külön konstrukció keretében a hagyományos, családi és társasházak is finanszírozási segítséghez juthattak. A támogatási programok hatásait „A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatáselemzése ÁKM segítségével” című tanulmány vizsgálta4. Az alábbi következtetésekre jutottak egy 5 éves évi 50 Mrd forint összegű, 30 %-os támogatási arányú épületenergetikai programot feltételezve: 1. A foglalkoztatási és államháztartási hatások kiemelkedően és egyértelműen pozitívak. 2. A költségvetési bevételek egyértelműen meghaladják a költségvetési támogatás volumenét már az első évben, és utána a növekvő megtakarítások és azok járulékos hatásai miatt még évekig növekszik a pozitívum. 3. A tanulmányban 5 éves programmal számoltak, a szektorban sokkal nagyobb potenciál rejlik, ahogy ezt a „NegaJoule 2020” kutatás eredményei is mutatják. A további ciklusokban azonban ajánlott lesz megvizsgálni a kívánatos technológiai szintet és az elérendő célokat. 4. A program az államháztartási pozitívumból fakadóan akár önmagában is életképes, de számos, a REKK tanulmányában is feltárt finanszírozási lehetőség, már meglévő forrás adódik ilyen célokra. 5. Foglalkoztatási szempontból a program 5 éves időtartama alatt évente 51 ezer közvetlen és a második évtől a megtakarításból eredően további 4900 közvetett munkahellyel számolhatunk. A támogatási program lejárta után évent 24 ezer közvetett munkahelyteremtő hatással számolhatunk. Összességében az 5+20 év alatt ez durván 750 ezer főnyi munkaévet jelent nemzetgazdasági szinten. 6. Minden más gazdaságfejlesztési programmal összehasonlítva a legnagyobb különbség a járulékos hatásokban testesül meg, amik leginkább az energia

3

ESCO (Energy Saving Cooperation)-finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amelynek keretén belül az energiacég előfinanszírozza a teljes beruházást, s költségei a működés során keletkező energiamegtakarításból – általában öt-tíz év alatt – térülnek meg, van példa „állami” ESCO beruházásra is. 4 HATÉKONYABB LAKÁSOK -MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK A lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatáselemzése ÁKM segítségével, 2011. november, ENERGIAKLUB készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

6 megtakarításból származtathatóak. Innen erednek a kiemelten kedvező rövid illetve hosszú távú makrogazdasági hatások mindhárom vizsgált területen. 7. Az energia megtakarításon felül további pozitív közvetett hatás is várható: a lakossági komfortfokozat növekedés, alacsonyabb zajhatás az épületeken belül, karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlan vagyon értékének növekedése, 8. Hosszabb távon ugyan az energia-megtakarítás miatt már pozitív a külkereskedelmi mérleg, de nem hallgathatjuk el, hogy a külkereskedelmi mérleg rövidtávon romlik az energiahatékonysági beruházások és termékek magas import aránya illetve importtartalma miatt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az összes import szempontjából elenyésző az arányromlás. A külkereskedelmi egyenlegre az energiamegtakarítás pozitívan hat. Primerenergia szempontból közel 10%-os gázimport csökkenéssel lehet számolni az 5 éves program következtében. 9. A kiszámítható hosszú távú támogatási, gazdaságösztönzési programból adódó kereslet elősegíti a beruházáshoz szükséges anyagok hazai előállítását, új iparágak épülhetnek ki, valamint a már meglévő gyártási kapacitások bővítése is szükségessé válhat. Az energiahatékonysági beruházásokhoz szükséges termékek itthoni előállítása pozitív hatással lenne a külkereskedelmi mérlegre. 10. Egyéb és számszerűsíthető – további kutatások tárgyát képező – hatásokkal is számolhatunk: ellátásbiztonság, gazdaságfehérítő hatás, ÜHG kibocsátás csökkenés. A CO2-kibocsátáscsökkenés mértéke második évben már 271 ezer tonna, majd a beruházási program után évi 1 millió 350 ezer tonna. A program teljes élettartama alatt (5+20 év) a CO2 megtakarítás 31millió tonna, ami közelítőleg megfeleltethető a 2010-es ETS körben kiosztott hazai kvótamennyiségnek. 11. Ettől a programtól nem várható az energiaárakkal, energiaszegénységgel kapcsolatos szociális problémák javítása. Ezeket egyéb speciálisan erre szabott, szociális programokkal lehet hatásosan kezelni, de az energiahatékonyság javításának e programokban is központi szerepet kell adni. A Zöld Beruházási Rendszer összesítéséből és értékeléséből az alábbi megállapítások emelhetőek ki: A beruházásokkal elérhető A+ kategória négyzetméterre vetített költsége átlagosan kb. 35.000 Ft volt, de figyelembe véve azt, hogy hosszú távon a lakók számára ez a legideálisabb kategória, az A+ kategóriába lépő épületek számának a növekedése várható. Az A kategória elérése a vizsgált projekteknél 30.000 Ft, a B kategória elérése átlagosan egy négyzetméterre vetítve 25.000 Ft volt. Sok esetben az A célkategória elérése nem jár lényegesen több költséggel, mint a B célkategória. Megfontolandó az elérendő célkategóriákat A-ra és A+-ra szűkíteni. Fontos megállapítás, hogy a támogatott épületeket érdemes szűkíteni I-től, E forráskategóriára, mert az E kategória feletti épületeken elvégzett fejlesztések megtérülési ideje meghaladja a 25 évet. Lakóépületekre vonatkozóan ki kell emelni, hogy az Európai Parlament és Tanács 397/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról hatályba lépésével uniós források is fordíthatók lakóépületek energiahatékonyságának javítására, bizonyos feltételek mellett.


7 „Állami oktatási és irodaépületek energiahatékonysági potenciálja” című kutatás5 megállapítása szerint, a vizsgált oktatási és iroda-jellegű állami épületek energiahatékonysági potenciálja összességében meghaladja a 3 PJ-t (855 GWh). Irodaépületek épülethéjának javítása (nyílászáró csere és külső hőszigetelés) révén az eredeti összfogyasztás kb. 26%-a lenne megtakarítható országos szinten, ami kb. 0,39 PJ primer energiát tesz ki. Kiegészítve a szerkezeti felújításokat gépészeti korszerűsítésekkel, a számítások szerint további 0,41 PJ primerenergia-megtakarítás lenne elérhető. Vagyis az állami épületek primerenergiafogyasztása 0,7 PJ-ra lenne csökkenthető, ami több mint 50%-os csökkenést jelent. Az oktatási épületek a komplex épületkorszerűsítése hatására az épületek elvi primernergia-igénye kb. 110 kWh/m2 év értékre csökkenhet. Az eredmények szerint az épületszerkezet javításának hatására az iskolaépületek összes fogyasztása kb. 1,16 PJlal, azaz több mint 40%-kal csökkenhet az eredeti állapothoz képest. Ezt tovább mérséklik az épületgépészeti korszerűsítések: így további 0,57 PJ-t kitevő megtakarítás lenne elérhető az iskolaépületekben. Kapcsolódó melléklet: 5. Melléklet. ZBR EH Alprogram (ZBR-EH-09) eredményeinek értékelése 58. oldal 5. almunkacsoport: A jogi környezet vizsgálata, különösen a minősítési és ellenőrzési kérdések Az építőipari minőséget befolyásoló főbb tényezők számbavétele (szabályozók szabványok ismertsége, alkalmazása, alkalmazhatósága; gyártási színvonal, beépítésre való információk kezelése; tervezési színvonal; kivitelezési színvonal). Minőséget fejlesztő lehetőségek stratégiák számbavétele összehasonlítása. A már hatályos jogszabályok betartatása a legfontosabb a munkacsoport véleménye szerint. Hiányzik az ellenőrzés és a szankciók, pl. a középületek tanúsítványainak kötelező kifüggesztésénél, vagy az ellenőrzés a pályázatoknál, ezért a legtöbb épületenergetikai előírás megkerülhető. Szükséges az energetikai tanúsításnál a helyszíni szemle kötelezővé tétele. Javasolható, hogy az energetikai tanúsítványok esetében a szóba jövő ajánlásokra készüljön minta vagy ellenőrző lista. Egyértelműen meg kell határozni, mikor, ki végezhet auditot és milyen módszer szerint. (NFM kompetencia) Az MMK javasolta, hogy önálló munkahelyi mérnök, létesítményi mérnök, tanácsadó mérnök kísérjen végig egy-egy beruházást. Szükséges egyes energiatudatos tervezési elv beillesztése az OTÉK-ba (tájolási kérdések, helyi energiastratégia beillesztése a településrendezési eszközök közé, külső árnyékolás előírása új épületeknél, stb). Magyar építőipari termék védjegy (Magyar termék, Hazai termék, Hazai feldolgozású termék) kérdésének vizsgálata, különös tekintettel a közbeszerzési alkalmazásáról. Egyedi termékek minősítésnek védjegy alá vonásának vizsgálata. A Magyar Termék Nagydíj® kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt, és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű termékek előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. 5

Állami oktatási és irodaépületek energiahatékonysági potenciálja Energiaklub 2013.


8 A pályázati rendszer magyar terméknek tekinti mindazon Magyarországon bejegyzett és gyártóhellyel és magyarországi munkaerővel rendelkező magyar, külföldi, vagy vegyes tulajdonban lévő gyártó által gyártott minden olyan terméket, amely teljesen hazai alapanyagból készült, vagy a késztermékben mért hozzáadott érték az 51%-kot meghaladja. Számos építőanyagipari termék és a felújításoknál használható berendezés van a díjazottak között (felsorolás a 6. mellékletben) (www.termeknagydij.hu ) A Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy használatára minden Magyarországon gyártott és/vagy forgalmazott építési termékkel, termékcsaláddal pályázni lehet, melyet ipari körülmények között sorozatban állítanak elő, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hozzák forgalomba. Az elbírálás főbb szempontjai: Termékjellemzők, terméktulajdonságok, alkalmazástechnikai útmutatás, fenntarthatósági, környezetvédelmi teljesítmény, fogyasztóvédelem, márkavédelem bemutatása és igazolása a jogszabályi követelmények és az önként vállalt többletteljesítmények alapján. Érvényes védjegyhasználók felsorolása 2006-2013. a 6. mellékletben található (www.kivet.hu) Épületminősítési rendszerek (Passzívház, Aktívház, BREEAM, LEED, DGNB) integrációjának vagy adaptációjának vizsgálata: Az épületminősítő rendszerek hozzájárulhatnak a fenntartható és jó minőségű épületek építéséhez, jellemzően középületekhez alkalmazzák. A szakértők álláspontja szerint kifejezetten hazai rendszer kifejlesztésére nincs szükség, azonban a minősített épületek gondosabb tervezése és jobb építési minősége miatt nagyobb arányú elterjedésük kívánatos lenne. Helyi építési szabályzatokban energiahatékonysági tervek előírásának. szempontjainak vizsgálata A helyi döntések megalapozottsága és a végrehajtás szakszerűségének biztosítása érdekében az MMK főmérnöki, főenergetikusi hálózat felállítását javasolja. Javasolják továbbá, hogy kapjon nagyobb szerepet az energetikai képzés és továbbképzés. A lakossági energetikai felújítások szakmai támogatására önkéntesen igénybe vehető tanácsadói hálózatot javasolnak. A fenntartható, illetve környezetbarát és energiatakarékos épületek tágabbi elterjedését ösztönző mechanizmusok és lehetőségek feltárása Informatikai rendszerek és adatbázisok segíthetnék a felújítókat (minősített vállalkozások, speciális anyagok) monitoring rendszer, szakmai adatbázisok. Melléklet: 6. Melléklet Szakmai összefoglaló a legjelentősebb magyarországi tanúsító védjegyekről, Kiváló Építési Termékekről 68. oldal Budapest, 2013. május 27. Soltész Ilona főosztályvezető-helyettes OÉTT 3. Építési termékek és beépítési feltételek munkacsoport vezető megbízásából dr. Igaz György EU jogi referens Zorkóczy Zoltán szakmai referens Építésügyi Európai Uniós Osztály Építésügyi Főosztály Belügyminisztérium készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

9

1. melléklet - optimális felújítási csomagokról, magyarországi gyártókról


10

A - A Csomagok meghatározása - Épületek energetikai követelményeinek költségoptimalizált szintjének megállapítását megalapozó számítások – című tanulmány alapján meghatározva Zorkóczy Zoltán BM A tanulmány egyben Magyarország épületenergetikai követelményértékeinek költségoptimalizált vizsgálata, 2013. február és egyben 2010/31 EU irányelv és a 244/2012/EU rendelet által előírt Magyarországnak az Európai Bizottság felé megküldött jelentése. A vizsgálatok elérhetőek: http://energiaklub.hu/publikacio/energetikai-koltsegek-optimalizalasa A vizsgálatok legfontosabb műszaki tanulságai:  A meglévő épületeknél annak az esetnek az összköltsége a legmagasabb a 20 (illetve 30) éves időszakra kiszámítva, amikor az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi állapotában.  A kizárólag ablakcserével történő felújítás csak az iskoláknál jelent számottevő csökkenést a globális költségek tekintetében és az energiahatékonyság szempontjából sem eredményez lényeges javulást és minden esetben fennáll az épület károsodásának veszélye, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy vizsgálat a rendelet módszertanával összhangban nem számolt a légcsere mértékének csökkenésével, ami az ablak felújítással elért tömítettség javulással érhető el.  Egyértelműen kedvező a határoló szerkezetek teljes körű kiegészítő hőszigetelése. A tanulmány padlás, tető, homlokzat és pince hőszigetelést együttessen vizsgálta.  Az esetek egyharmadában a költség-optimum eléréséhez már komplex felújítás szükséges; azaz a kiegészítő hőszigetelés, az ablakcsere és a gépészeti felújítás együttesen. Ahol a gépészeti felújítással kiegészített komplex felújítás nem eredményezett optimumot, ott csak határoló szerkezet hőszigetelése bizonyult optimálisnak.  Viszonylag jó hőszigetelésű épületek korszerűsítése esetében a gépészeti felújításban a kazáncsere, alapvezetékek hőszigetelése és helyiségenkénti szabályozók, termosztatikus szelep beépítése jelentős előrelépést jelent.  Kedvező lehet iskolák esetében gépi szellőzésnél hő-visszanyerő beépítése. Irodákban és lakásokban való alkalmazása energia-megtakarítást eredményez, de az optimálisnál magasabb összköltség mellett.  Iskolák esetében a napelemek alkalmazása igen kedvezőnek bizonyult a nagy rendelkezésre álló tető felületnek köszönhetően, de az optimálisnál magasabb összköltség mellett.  Kedvező még családi házak esetében a földgázfűtésről fatüzelésre való átállás. Ez nem alkalmazható minden esetben, továbbá sűrűn lakott települések esetében nem javasolható.  A vizsgált esetekben a hőszivattyúk és a pellet kazán beépítése az energia megtakarítás ellenére a halmozott költségek tekintetében nem eredményezett javulást. Megjegyzendő, hogy a tanulmány csak elektromos üzemű készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

11 hőszivattyúkat vizsgált, így gázmotoros hőszivattyú alkalmazhatóság nem zárható ki.

Épülethatároló szerkezetek optimális hőszigetelése A határoló szerkezetek hővédelmének tekintetében az MMK 2015-re javasolt hőátbocsájtási tényező értékek bizonyultak költség optimálisnak. A kormány a 1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozattal ezeket az étkeket elfogta, mint a költség-optimum szint, és 2015-től bevezetendő követelmény. Ennek megfelelően a hő-védelemben az A1-1 táblázat értéketeket kell alapul venni. Épülethatároló szerkezetek

A hőátbocsátási tényező követelményértéke Um W/m2K

1 2 3 4 5 6 7 8

Homlokzati fal Lapostető Fűtött tetőteret határoló szerkezetek Padlás és búvótér alatti födém Árkád és áthajtó feletti födém Alsó zárófödém fűtetlen terek felett Üvegezés Különleges üvegezés*

0,24 0,17 0,17 0,17 0,17 0,26 1 1,2

9

Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2)

1,15

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró Homlokzati üvegfal, függönyfal Üvegtető Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola Tetősík ablak Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m

1,4 1,4 1,45 1,7 1,25 2 1,45 1,8 0,26 1,5

0,3 mélységig 21 Talajon fekvő padló (új épületeknél) 0,3 22 Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, 1 Trombe fal) *Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek. A1-1 táblázat


λ = 0,032 W/mK

cm 13 20 12 20 12 19 13 20 12 19 12 19 13 20 13 20 12 19 13 20 13 20 12 19 13 21 13 20 12 20 13 20 12 19 13 20 12 19 11 18 13 20 13 20 13 21 13 20 13 20 13 21 13 21 13 21 13 20 12 20 13 20 11 18 13 20 13 20 13 20 12 19 12 19 10,7 17,6 12,1 19,3 12,8 20,2

λ = 0,036 W/mK

15 14 13 14 14 13 15 14 13 15 14 13 15 14 14 14 14 15 14 13 15 15 15 14 15 15 15 15 15 14 14 13 14 14 14 14 13 12,1 13,6 14,4

λ = 0,04 W/mK

16 15 15 16 15 14 16 16 15 16 16 15 16 16 15 16 15 16 15 14 16 16 16 16 16 16 16 16 16 15 16 14 16 16 16 15 15 13,4 15,1 16,0

λ = 0,032 W/mK

W/m2K 1,37 1,11 0,93 1,29 1,04 0,87 1,43 1,16 0,97 1,44 1,17 0,98 1,59 1,3 1,1 1,33 1,07 1,41 1,03 0,82 1,39 1,44 1,47 1,27 1,37 1,47 1,49 1,55 1,4 1,08 1,2 0,78 1,27 1,18 1,16 1,04 0,98

λ = 0,036 W/mK

cm 44 59 74 44 59 74 38 51 64 44 59 74 38 51 64 38 51 25 38 51 25 29 30 30 30 30 30 25 29 30 25 38 30 30 30 30 30

szükséges kiegésztő hőszigetelés vastagsága optimum közel nulla 2015 2019 U<0,24 U<0,20

λ = 0,04 W/mK

mészkő+nagyméretű tömör mészkő+nagyméretű tömör mészkő+nagyméretű tömör nagyméretű tömör-téglafal nagyméretű tömör-téglafal nagyméretű tömör-téglafal kisméretű tömör-téglafal kisméretű tömör-téglafal kisméretű tömör-téglafal nagyméretű mészhomok-téglafal nagyméretű mészhomok-téglafal nagyméretű mészhomok-téglafal kisméretű mészhomok-téglafal kisméretű mészhomok-téglafal kisméretű mészhomok-téglafal kevéslyukú téglafal kevéslyukú téglafal soklyukú téglafal soklyukú téglafal soklyukú téglafal B25 blokktéglafal B29 blokktéglafal B30 blokktéglafal TB25 tufabeton-blokkfal TB35 tufabeton-blokkfal TB50 tufabeton-blokkfal NO-FINES betonfal Kohóhabsalakbeton blokkfal Kohóhabsalakbeton blokkfal ALFA blokktéglafal RÁBA blokktéglafal RÁBA blokktéglafal UNIFORM-blokktéglafal, 10/18 UNIFORM-blokktéglafal, 11/18 UNIFORM-blokktéglafal, 12/18 UNIFORM-blokktéglafal, 13/19 UNIFORM-blokktéglafal, 14/19 minimum átlag maximum

hőszigeteletlen falazat hőátbocsátsi tényezője*

falazat típusa

hőszigeteletlen vastagság

12

18 18 17 18 17 17 18 18 17 18 18 17 19 18 18 18 18 18 17 17 18 18 19 18 18 19 19 19 18 18 18 16 18 18 18 17 17 15,8 17,4 18,2

16 16 15 16 16 15 16 16 15 16 16 15 17 16 16 16 16 16 16 15 16 16 17 16 16 17 17 17 16 16 16 15 16 16 16 16 15 14,1 15,5 16,2

A1-2 táblázat *A nyers, hőszigeteletlen falak hőátbocsátási tényezője Épületenergetikai Segédlet, 2009. áprilisban megadott értékek szerinti. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

13 Az A1-2 táblázat az 1990 előtt kiegészítő hőszigetelés nélkül épült falazatokra költségoptimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza.

λ = 0,032 W/mK

λ = 0,032 W/mK

λ = 0,036 W/mK

λ = 0,04 W/mK

Hőszigeteletlen fal rétegtervi hőátbocsátsi tényezője

Hőszigeteletlen fal eredő hőátbocsátsi tényező*

λ = 0,036 W/mK

1,50 0,55 0,45 0,40

W/m2K 1,90 1,70 1,88 1,31

szükséges kiegésztő hőszigetelés vastagsága optimum közel nulla 2015 2019 U<0,24 U<0,20

λ = 0,04 W/mK

1960-67 1967-74 1974-82 1982-92

Hőszigeteletlen fal névleges hőátbocsátási

Panel gyártási időszaka

A1-2 és A1-3 táblázat vonatkozásban a szükséges hőszigetelési vastagság meghatározásához 6 db/m2 műanyag fejű horganyzott acél dűbelt vettem számításba. A három hővezetési tényező, a három legjellemzőbben alkalmazott homlokzati hőszigetelés értékéből származik; az EPS80-as termékek jellemzően 0,040 W/m2K, a kőzetgyapot termék jellemzően 0,037-0,39 W/m2K köré esnek, míg a kérgesített homlokzati kőzetgyapot 0,036 W/m2K, legkedvezőbb jellemzően alkalmazott termékek a vakolathordó hőszigetelések között a grafitos-EPS termékek 0,030-0,37 W/m2K tartományba esnek hővezetési tényező tekintetében.

20 20 20 19

18 18 18 17

16 16 16 16

cm 1,46 1,31 1,45 1,01

16 16 16 15

15 14 15 14

13 13 13 12

A1-3 táblázat *Mivel a falak eredeti tervezési néveleges hőátbocsátási tényezője nem tartalmazta a 7/2006-os (V. 24.) energetikai rendeletben előírt rétegrendben szereplő szerkezetek rontó hatását, ezért a kérdés átszámítást igényel. Az ehhez szükséges nyers, hőszigeteletlen falak eredő hő-átbocsátási tényezője Dr. Csokonyai Tamás: Iparosított építésmódú lakóházak Építész Spektrum V. évfolyam 4. szármából származó értékek szerintiek. A fent említett tanulmányba rétegtervre és csomópontra jellemző hőhidak együttessen eredő hőátbocsátási tényezőben szerepelnek, ami a rendeletben a korrigált hőátbocsátási tényezőnek felelnek meg, így azok átszámítása rétegtervi hőátbocsátási tényezőre az összehasonlító követelmény értékhez szükségszerű. Az átszámítás a rendelet szerinti erősen hőhidas falra vonatkozó korrekciós tényezővel oldható meg, a tanulmányban vizsgált geometria vonatkozásában.

Az A1-3 táblázat az 1990 előtt épült mag-hőszigeteléses vasbeton előre gyártott paneles falazatokra vonatkozó költség-optimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza, kiegészítve a későbbi bevezetésre tervezett közel nulla követelménynek megfelelő vastagságokkal. Összefoglalva falak tekintetében a leggyakrabban alkalmazott EPS-80 pihentetett hőszigetelés tekintetében 16 cm az általában megengedhető rétegvastagság.


ELŐREGYÁRTOTT VASBETON ELEMES FÖDÉMEK

MONOLIT VASBETON FÖDÉMEK

ACÉLGERENDÁS FÖDÉMEK

FAFÖDÉMEK

csapos gerendafödém+agyagtapasztás (5-6 cm) csapos gerendafödém+agyagtapasztás (8-10 cm) csapos gerendafödém+feltöltés+téglaburkolat borított gerendafödém+agyagtapasztás (5-6 cm) borított gerendafödém+agyagtapasztás (8-10 cm) borított gerendafödém+feltöltés+téglaburkolat téglaboltozatos ("Poroszsüveg") födém+feltöltés+burk. téglabetéttestes födém+feltöltés+burkolat felülbordás vb.lemezes födém+feltöltés+burkolat téglabeton lemezes("Horcsik")födém+feltöltés+burkolat vb.lemezfödém+feltöltés (9-12cm) téglaburkolat vb.lemezfödém+feltöltés (9-12 cm)+betonburkolat felülbordás vb.födém+feltöltés+burkolat sűrűbordás-ker.idomtestes födémek+feltöltés+burkolat BOHN födém + feltöltés+burkolat vb.lemezfödém+feltöltés (9-12cm) téglaburkolat FF és G gerendás, BH béléstestes födémek+feltöltés+burk FF és G gerendás, B béléstestes födémek+feltöltés+burk GM gerendás, B béléstestes födémek+feltöltés+burkolat E gerendás, EB béléstestes födémek+feltöltés+burkolat M gerendás, MB béléstestes födémek+feltöltés+burkolat PPB födémek beton béléstesttel feltöltés+burkolat PPB födémek kerámia béléstesttel feltöltés+burkolat CMG és FERT födém ker. béléstesttel feltöltés+burkolat PK és PS jelű pallófödémek+feltöltés+burkolat minimum átlag maximum

cm W/m2K 21-23 0,85 23-27 0,83 26-30 0,79 30-35 1,25 32-40 1,19 35-40 1,1 35-40 1,1 35-40 1,04 35-40 1,15 30-35 1,04 25-30 1,6 25-30 1,6 35-40 1,15 30-35 1,15 35-40 1,05 25-30 1,6 35-40 0,97 35-40 1,33 40-45 1,18 30-35 1,41 40-45 1,27 30-35 1,35 30-35 1,15 30-35 1,15 30-35 1,41

λ = 0,039 W/mK

szükséges kiegésztő hőszigetelés vastagsága optimum közel nulla 2015 2019 U<0,17 U<0,14 λ = 0,039 W/mK

padlás födém típusa

hőszigeteletlen padlás födém hőátbocsátsi tényezője*

hőszigeteletlen vastagság

14

cm 23 23 22 24 24 24 24 23 24 23 25 25 24 24 23 25 23 24 24 24 24 24 24 24 24 21,8 23,3 24,3

30 29 29 31 31 31 31 30 31 30 32 32 31 31 30 32 30 31 31 31 31 31 31 31 31 28,7 30,2 31,2

A1-4 táblázat *A nyers, hőszigeteletlen padlás födémek hő-átbocsátási tényezője Épületenergetikai Segédlet, 2009. áprilisban megadott értékek szerinti.

Az A1-4 táblázat az 1990 előtt épült padlásfödémek költség-optimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza, kiegészítve a későbbi bevezetésre tervezett közel nulla követelménynek megfelelő vastagságokkal. Összefoglalva kedvező költségű hőszigetelések tekintetében a padláson 24 cm hőszigetelés szükséges.


λ = 0,030 W/mK

λ = 0,030 W/mK

λ = 0,035 W/mK

λ = 0,035 W/mK

téglaboltozatos ("Poroszsüveg") födém ACÉLtégla betéttestes födém GERENDÁS alulbordás vb.lemezes födém FÖDÉMEK téglabeton lemezes ("Horcsik") födém MONOLIT vb.lemezfödém (12-18 cm) VASBETON sűrűbordás-ker.idomtestes födémek FÖDÉMEK BOHN födém F, FE és G gerendás, BH elemes födémek FF és G gerendás, B elemes födémek GM gerendás, B elemes födémek ELŐREGYÁR E gerendás, EB elemes födémek TOTT M gerendás, MB elemes födémek ELEMES PPB födémek beton béléstesttel VASBETON PPB födémek kerámia béléstesttel FÖDÉMEK CMG és FERT födém kerámia béléstesttel WEILER PK, PS pallófödémek PK és PS pallófödémek MONOLIT vb.lemezfödém (12-18 cm) VASBETON sűrűbordás-ker.idomtestes födémek FÖDÉMEK BOHN födém E gerendás, EB elemes födémek M gerendás, MB elemes födémek PPB födémek beton béléstesttel PPB födémek kerámia béléstesttel ELŐRECMG és FERT födém kerámia béléstesttel GYÁRTOTT PS pallófödémek ELEMES PK pallófödémek VASBETON PG födémgerendás födémek FÖDÉMEK UF6, UF12 jelű pallófödém VIPS, VIPK jelű pallófödém UF-MV jelű pallófödém SPAN-DECK jelű pallófödém Házgyári vb. födémpanel (v=11 – 16,5 cm) minimum átlag maximum

W/m2K 0,88 0,84 0,90 0,84 1,38 1,38 0,96 0,74 0,93 0,85 1,00 0,92 0,96 0,85 0,85 1,00 1,00 1,00 0,80 0,77 0,94 0,87 0,91 0,82 0,82 0,94 0,94 0,94 0,94 0,94 0,88 0,80 1,00

λ = 0,04 W/mK

HŐSZIGETELT TETŐK Teherhordó szerkezet + 4-5 cm hőszigetelés (λ=0,04-0,06W/mK)

SALAKFELTÖLTÉSES TETŐFÖDÉMEK

Lapostető szerkezet fajtája

szükséges kiegésztő hőszigetelés optimum közel nulla 2015 2019 U<0,17 U<0,14 λ = 0,04 W/mK

meglévő tetőhőátbocsátsi tényezője*

15

32 31 32 31 33 33 32 31 32 32 32 32 32 32 32 32 32 32 31 31 32 32 32 31 31 32 32 32 32 32 32 31 32 30,5 31,3 31,7

28 28 28 28 29 29 28 27 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28 27 27 28 28 28 27 27 28 28 28 28 28 28 27 28 26,7 27,4 27,8

24 24 24 24 25 25 24 23 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 23 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 22,9 23,5 23,8

cm 24 24 24 24 26 26 25 23 24 24 25 24 25 24 24 25 25 25 24 23 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 25 23,0 23,7 24,2

21 21 21 21 23 23 22 20 21 21 22 21 22 21 21 22 22 22 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 21 22 20,1 20,8 21,1

18 18 18 18 19 19 19 18 18 18 19 18 19 18 18 19 19 19 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 18 19 17,2 17,8 18,1

A1-5 táblázat *A korszerűtlen hőszigetelésű lapostető hőszigetelő képesége Épületenergetikai Segédlet, 2009. áprilisban megadott értékek szerinti. Megjegyzendő, hogy hatékonyabb hőszigetelésű szerkezetek is készültek 1990 előtt.

Az A1-5 táblázat az 1990 előtt épült padlásfödémek költség-optimális szinten szükséges hőszigetelési vastagságokat tartalmazza, kiegészítve a későbbi bevezetésre tervezett közel nulla követelménynek megfelelő vastagságokkal. A számításban 4 db/m2 horganyzott acél tetőszigetelés rögzítő dűbelt vettem figyelembe. A három hővezetési tényező, a három legjellemzőbben alkalmazott lapostető készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

16 hőszigetelés értékéből származik; a járható kőzetgyapot termékek jellemzően 0,040 W/m2K, a terhelhető hagyományos EPS és XPS 0,035 W/m2K köré esnek, míg a PUR, PIR és egyes grafitos-EPS termékek 0,030 W/m2K köré esnek hővezetési tényező tekintetében. Összefoglalva kedvező költségű hőszigetelések tekintetében a lapostetőn 24 cm hőszigetelés szükséges.

Levegő hő-visszanyerők alkalmazhatósága Az Energiaklub költségoptimalizálási vizsgálatai fényében iskoláknál az optimumot levegő-hővisszanyerők beépítésével lehetett elérni. A vizsgálatokban azt feltételezték, hogy hő-visszanyerők beépítése 5600 Ft/m2-be kerül az iskola fűtött területére vetítve. Magyarországi és importált hő-visszanyerő berendezések árának vizsgálatával viszont arra jutottunk, hogy ez az ár nem érhető el. A piacon ma beszerezhető hő-visszanyerők 20000-30000 Ft/m2 áras bekerülési költséget eredményeznének, ennél fogva az alkalmazásuk még nem gazdaságos.

B - felújítások költségei B1 – felújítások becsült költségei A1 megállításai alapján Zorkóczy Zoltán BM A jövőbeli követelmények szintjére történő felújítások egységnyi felújítandó felületre vetített költségei kerülnek meghatározásra ebben a fejezetben.  Az anyag költségek meghatározásban a Terc VIP Gold adatbázis kiskereskedelemi súlyozott átlagárai lettek figyelembe véve.  A munkadíj tekintetében 1900 Ft/óra jelentette a számítási alapot.  A megjelenített árak a 27%-os áfát is tartalmazzak mind az anyag mind a díj költség tekintetében.  A kalkulált költségek tartalmazzák az összes szükséges kiegészítő szerkezet; rögzítés, szegélyezés költségét.


17

λ = 0,04 W/mK EPS λ = 0,036 W/mK kőzetgyapot λ = 0,032 W/mK grafitos EPS λ = 0,04 W/mK EPS λ = 0,036 W/mK kőzetgyapot λ = 0,032 W/mK grafitos EPS

név bevezetés ideje követelmény

szükséges kiegésztő hőszigetelés optimum közel nulla 2015 2019 U<0,24 U<0,20

szintszám 1 5 11 vastagság cm

ezer Ft/ fal m2 14,9 19,9 16,1 17,6 21,2 17,7 16,4 21,5 17,6 19,2 22,6 19,3 17,7 22,7 18,7 20,5 23,9 20,4 16 16 14 20 18 16

B1-1 táblázat homlokzati falak hőszigetelésének a költsége A B1-1-es táblázat az A1-2 és A1-3 táblázat értékei alapján meghatározható jellemző hőszigetelési vastagságok alapján kifejezett költség értékékeket tartalmazza. Az itt szereplő kiskereskedelmi listaárakhoz képest a piacon fellelhető kedvezményekkel elérhető akár 3 eFt/m2-os megtakarítás akár kis beruházások tekintetében is. Ebben a tekintetben fontos kijelenteni, hogy megfelelő kedvezményekkel a piac pillanatnyi helyzete, és az egyedi kedvezmények függvényében a hatékonyabb hőszigetelés akár alacsonyabb beruházási költségűre is adódhat. A 14900 Ft-os felújítási becsült költségben:  25-30%-ot tesznek ki az adók  30-35%-ot tesz ki a munkások nettó bére és a kivételező haszna  7%-ot tesznek főleg magyar gyártású ragasztó ágyazó réteg üvegszövet, további  8% tesz ki az importból származó mechanikai rögzítés, fémszegélyezések és profilok, végül  25% tesz ki maga a legjellemzőbb polisztirol hőszigetelés. Homlokzat szigetelések tekintetében az állványozás költsége jelentős tényező. Elsősorban ennek tudható be, hogy a magasabb épületek hőszigetelése drágább. A magas épületeknél a többlet szélszívás elleni rögzítés és a fajlagosan magasabb mennyiségű ablak párkánycsere is növeli a költéseket. Megtakarítást jelenthet nagy épületeknél függőállvány alkalmazása az itt kalkulált csőállványhoz képest, bár ebben az esetben a függőállvány tetőn való rögzítése kérdésesé teszi a tetőszigetelés felújításnak szükségességét. A jellemző 1,5 W/m2K meglévő fal hőátbocsátási tényezős esetén a falfelújítás megtérülési ideje 10-11 év, jellemző földgáz vagy távfűtés esetén.


18 Egy szintes épületeken elképzelhető volna 30 cm tűzvédelmi minősítéssel (ÉMI M110/2008), rendelkező szalmabála hőszigetelés. A rendszer kivitelezése 13500 Ft/m2 áron végezhető el, aminek  55%-át a munkadíj és az azzal kapcsolatos költségek teszik ki  21%-át az Áfa  14%-át az ács szerkezet  10%-át az egyéb anyag költségek teszik ki. Ugyanakkor 30 cm feletti vastagságú hőszigetelés gyakran már az eresz meghosszabbítását igénylik így a felújítás ennél bonyolultabbá és drágábbá adódna. Érdemes volna további innovatív mezőgazdasági hőszigetelést fejleszteni, vizsgálni. Elképzelhető például a vékonyabb szalma lemez gyártása nádpallóval vagy fagyapottal társítva, cementvakolattal lezárva.

név bevezetés ideje követelmény mértékegység nyersen maradó felülettel fa felülettel vastagság (cm)

szükséges kiegésztő hőszigetelés költsége meglévő padláson optimum közel nulla 2015 2019 U<0,17 U<0,14 ezer Ft/m2 4,9 3,8 12,6 12,1

3,4 11,1 24

5,7 15,1 32

B1-2 táblázat padlásfödémek hőszigetelése B1-2-es táblázat az A1-4 táblázat értékei alapján meghatározható jellemző hőszigetelési vastagságok alapján kifejezett költség értékékeket tartalmazza. A legolcsóbb hőszigetelő anyagok 5-25 eFt+Áfa/m3 árban a padlás hőszigetelések. A nagy különbség miatt egy o jellemzően olcsó (üveggyapot, nyersen maradó és fa felületűnél egyaránt a fánál külön fa alátámasztó szerkezettel számolva) és egy o közepes árkategóriájú (cellulóz nyersen maradónál, vagy EPS fa felületűnél) anyagtípus is szerepel a táblázatában. A leggazdaságosabban a padlás födém hőszigetelhető, ami a megtérülési mutatókon is megmutatkozik. Burkolat nélkül maradó hőszigetelés esetén a megtérülés 3-5 év, fa felülettel burkolt típusoknál 9-12 év. Emellett falakhoz hasonlóan lehetőség nyílik szalmabála hőszigetelésre is, ami 5 cm vályogfelülettel, csirkehálóval rágcsáló és tűzbiztossá tehető. A nyers vályogfelületű kialakítás teljes költsége áfával 5000 Ft/m2-re tehető. Ebből az anyag költség csupán 1500 Ft/m2, és házilag is könnyedén elkészíthető. A kialakított felületre célszerű vakpadlót építeni tárolásra használt padlásterekben ez további 3600 Ft/m2-es költségű.


19 szükséges kiegésztő hőszigetelés költsége meglévő lapostetőn optimum közel nulla 2015 2019 U<0,17 U<0,14

név bevezetés ideje követelmény mértékegység hőszigetelés leterhelve vastagság (cm)

ezer Ft/m2 21,0 22

27,4 32

B1-3 táblázat lapostetők hőszigetelése B1-3 táblázat az A1-5 táblázat értékei alapján meghatározható jellemző hőszigetelési vastagságok alapján kifejezett költségeket tartalmazza. A számított lapos tető esetében a meglévő teljes szerkezetre nedvességére érzéketlen extrudált polisztirolhab (XPS) kerül beépítésre a beépítéséhez szükséges kiegészítő védő rétegekkel és leterheléssel. A kiegészítő hőszigetelés műszaki alapfeltétele, hogy a meglévő tető vízszigetelése megbízhatóan funkcionáljon. Magyarországra számos gyártó importál XPS-t kis terhelőség esetén 47-70 eFt/m3-es áron. A három vizsgált hőszigetelésmód közül ez a legdrágább, így a megtérülési idők is a leghosszabbak 17-22 év. Abban az esetben, ha a tető meglévő vízszigetelése nem kellőképpen megbízható (beázik), a hőszigetelés felújításával együtt a vízszigetelést is fel kell újítani. Ez új vízszigetelő réteg beépítését teszi szükségessé. Ilyen esetben költséghatékonyság tovább romlik annak ellenére, hogy az hőszigetelés behelyezhetővé válik az újonnan készülő vízszigetelés alá, ami alacsonyabb hőszigetelési anyagköltséget jelent. Ennek megfelelően ahol a vízszigetelést fel kell újítani ott feltétlenül hőszigetelni is kell. ablakcsere elvárt energetikai szintje és költsége PVC ablak esetén optimum közel nulla név 2015 2019 bevezetés ideje követelmény U<1,15 U<1,00 mértékegység bukónyíló ablak

44,9

ezer Ft/m2 62,9 59,8

80,9

B1-4 táblázat ablakcsere B1-4 táblázat szerinti PVC ablakcsere árak a 2015-ös értékre való felújítás csere esetén 50 e Ft/m2-es ár körül mozognak, míg 2019-es követelménynél 70 e Ft/m2 körül. Az árat nagymértékben befolyásolja az ablak mérete, nyitásának módja. Jelentős mértékben csökkenthető az ár nyíló helyett fix ablakok alkalmazásával, ugyanakkor tisztíthatóság és a természetes szellőztetés igénye miatt általában csak kevés helyen alkalmazható fix ablak. A fa ablakok álltálában 1,5 szer magasabb költségűek. Emellett nagy szórást mutatnak a különböző gyártók termékárai is, így akár az is előfordulhat, hogy egyes estekben a fent említett általánosítások nem érvényesülnek.


20

C – Magyarországi gyártókról Zorkóczy Zoltán BM Az általunk ismert jelentősebb gyártási potenciálok a vonatkozó épületszereztek tekintetében: o DUNASTYR Polisztirolgyártó Rt. Százhalombatta: nyersanyag granulátum expandált polisztirol gyártáshoz o Austrotherm Győr: expandált polisztirol termékek o DOW HUNGARY VEGYIPARI KFT. Balatonfűzfő: extrudált polisztirol gyártása o ROCKWOOL Hungary Kft. Tapolca: kőzetgyapot, és kérgesített kőzetgyapot o Bachl Kft. Tószeg: EPS és PIR gyártás. Az üveggyapotgyártás az utóbbi években kiköltözött az országból, papír cellulóz hőszigetelés gyártás eddig nem is volt. A homlokzati rendszerhez nélkülözhetetlen üvegszövet, ragasztó-ágyazó anyagok, festékek gyártása több helyen továbbra is megoldott, a kiegészítő rögzítő profilok és kötőelemek gyártása viszont importból származik. Ablakgyártás tekintetében több ezer ablak összeépítő üzem létezik. A felhasznált műanyag vagy alumínium profilok kivétel nélkül importból származnak. Az üveggyártás float üvegek tekintetében Orosházán igen jelentős mennyiségben történik. A Low-E bevonatolás és gáztöltés több kisebb üzemben készül. A gépészeti és villamos termékek felkutatásával az MMK foglakozik, arról bővebben az 4. mellékeltben


21

2. melléklet - épület-energetikai felújítási mintaprojektek


22

A dunaújvárosi Solanova minta projekt 80% megtakarítást realizált jelenértékben* 102 eFt/m2 áron hasznos alapterületre vetítve, 16 év megtérüléssel (alacsonyabb távfűtési alapdíj miatt), aminek műszaki tartalma:  16 cm homlokzati hőszigetelés;  

21-34 cm lapostető hőszigetelés, zöldesítve, korláttal; 10 cm pince mennyezetszigetelés;



ablakcsere Internrom ablakokra U=1,1 W/m2K külső oldali reluxával, plusz 3. külső védő üvegréteggel; acélváz szerkezezettel előtetőként kialakítva 72 m2 napkollektor; Lakásonként Paul-Lüftung, 75% hatásfokú levegő hő-visszanyerő a hozzá tartozó szellőzővezeték rendszerrel.

 

Az óbudai Faluház mintaprojekt 49 ezer m2 közel 50% megtakarítást realizált jelenértékben* 32 eFt/m2 áron hasznos alapterületre vetítve, 22 év megtérüléssel, aminek műszaki tartalma:  A homlokzat, a tető és a pincefödém 10 cm vastag polisztirolhab alapú hőszigetelést kapott, a nyílászárók feletti sávokban tűzvédelmi okokból kőzetgyapot került a falakra;  A régi nyílászárókat modernebb műanyag nyílászárókra cserélték U=1,4 W/m2K;  A tetőre 1515 m2, 125 darab, 6 × 2 méteres, 302 kilogrammos, 1128 MW teljesítményű napkollektor;  digitális költségosztók; Őrmezei Menyecske utca körül házak 75 ezer m2 lakás felújítása nagyjából 40% megtakarítást realizált jelenértékben* 8300 Ft/m2 áron hasznos alapterületre vetítve, 8 év megtérüléssel, aminek műszaki tartalma:  dinamikus strang szabályozók;  termosztatikus szelepek;  digitális költségosztók;  7 cm homlokzati EPS 80 szigetelés. Győri Raab-sol beruházások 28 ezer m2 felújítása nagyjából 43-57% megtakarítást realizált jelenértékben* 13-32 eFt/m2 áron hasznos alapterületre vetítve, 14-18 év megtérüléssel aminek műszaki tartalma:  min. 8 cm homlokzati hőszigetelés;  zárófödém (tető) hő- és vízszigetelés;  alsó lakás padló szigetelése, ahol megoldható volt;  ablakcsere U=1,3 W/m2K, redőny beépítéssel;  fűtés korszerűsítés termosztatikus szelepekkel és egyedi mérőkkel.

* évi 4% inflációval számítva 2013 évre átszámolva készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

23 ORFK 2012-es KEOP fejlesztései:  Kecskeméti Megyei Rendőr-főkapitányság: o Fűtés-hűtés rendszerének korszerűsítésre 357 beltéri 23 kültéri egységet építettek be 227,5 mFt-ért. A becsült megtakarítás évi 8 mFt, a megtérülés 28 év. o 417 db napelem telepítése 120,9 mFt értékben 4,4 mFt éves becsült megtakarítással, a megtérülés 27 év.  A Debreceni MRFK épületeinek felújítása során 5984 m2 alapterületen 58%-os megtakarítást értek el 39,6 eFt/m2 áron 22 év megtérüléssel o homlokzati nyílászárók cseréje, o fűtéskorszerűsítés, o homlokzat hőszigetelés, o villamos világítótestek felújítása – energiatakarékosra történő csere,

A lakossági felújítások fő célcsoportja a „panel” A felújítási programok eddigi fő célcsoportja a paneles épületek voltak. Az épület állomány durván három negyede lakás ennek 20% iparosított technológiával épült társasház. Köznyelvben alkalmazott panel kifejezés nem teljesen autentikus, mivel ezen épületek között vannak nem paneles például helyszíni vasbeton technológiák is. Ez az épület állomány 1965-1990 között épült. A homlokzatok 30-40 évente az elkoszolódásuk és a felületi fagyás miatt esztétikai és állagvédelmi okokból felújítást igényelnek. Az állagvédelmi problémákat paneltoldások tönkremenetele is fokozza. Ezeknek az épületeknek a szerkezetei az eredetileg tervezet értéknél 2-szer 3-szor rosszabb hőszigetelésűek a hőhidak hatásai miatt (1. ábra).


24 1 ábra hő-kamerás felvétel, panel csatlakozási hő-hidak hatásáról, Solanova projekt Társasházakban a közös döntési akart megkönnyítését a társasházak felújítási törekvéseinek támogatást indokolta. Így bár fajlagosan nagyobb megtakarítás érhető el családi házak felújításakor a nagyobb népcsoportot elszállásoló társasházak képezték a fő felújítási célcsoportot, ezen belül is a fent említettek miatt a paneles épületek. Így ezek közül az épületek közül kerültek ki az emblematikusabb energiahatékonysági felújítások. Ebből következőleg a példaértékű felújításoknak is a paneles épületek jelentették a fő célcsoportot.

A Solanova projekt

A projekt kasseli egyetem kezdeményezésével Andreas Hermelink koordinációjával jött létre EU támogatással. A projekt fő céljai voltak:  az emberi igényekre való tervezés,  optimalizált erőforrás használat,  optimalizált napenergia használat.

projekt

Az épület 7 emeletes, 42 lakásos, Dunaújvárosban helyezkedik el, 2004-ben újították fel. A lakások 50-55 m2-sek. Az elért energia megtakarítás a mérések tanulsága szerint meghaladja a 80%-ot, így az összes energiafogyasztás 213 kWh/m2a-ról 40 kWh/m2a-ra csökkent.

Alkalmazott technológiák Az alkalmazott energia megtakarítási technológiák épülethatároló szerzeteken:    

16 cm homlokzati hőszigetelés, 21-34 cm lapostető hőszigetelés, 10 cm pince mennyezetszigetelés, ablakcsere Internrom ablakokra U=1,1 W/m2K külső oldali reluxával, plusz 3. külső védő üvegréteggel (kiemelkedő árú konstrukció)

72 m2 napkollektor is készült, ami a teljes energiaigény 26 % fedezi. Lakásonként PaulLüftung, 75% hatásfokú levegő hő-visszanyerő készült a hozzá tartozó szellőzővezeték készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

25 rendszerrel. A hő-visszanyerőknek köszönhetően a levegő minősége is jelentős mértékben javult a mérések szerint a hálószobában 1000 ppm körüli érték adódott CO2 koncentráció. Más épületekben ilyen szellőzés nélkül, ez az érték 3000 ppm körüli. A szellőztető rendszerre több különböző terv is készült, amiket azután tendereztettek. Ennek eredményeként derült fény arra, hogy a centralizált szellőztető rendszer kicsivel drágábbra adódik. A decentralizált lakásonként szellőztetésnek több, más előnye is van:  higiénikusabb,  csendesebb,  egyénileg szabályozható,  egyénileg karbantartható.

Költségek és tartalmuk A beruházás teljes költsége 240-250 euró/m2 + áfára adódott, ami akkori árakon számolva 75 eFt/m2. A teljes árban a zöldtető kialakítása is benne szerepel korlátépítéssel együtt. E mellet az épület elő-tetejeként kialakított napkollektoroknak komoly acélváz szerkezeti költsége is volt. Az építésben résztvevők bár reklámáron biztosították az anyagot és az építést, ugyanakkor például az alkalmazott ablak 2+1 réteges típusa és márkája magas árfekvésűnek számítanak. Összességében tehát több funkció javítási intézkedéssel párosult az energiahatékonysági beruházás, amire a költség-haszon, és megtérülés vizsgálatban érdemes tekintettel lenni.

Megtakarítás és megtérülés A tapasztalatok szerint a lakások havi fűtési és használati meleg víz költségei nagyjából 24 eFt-ról 4 e Ft-ra csökkentek. Az ilyen mértékű megtakarítás ugyanakkor azt is igényelte, hogy a távfűtő szolgáltatóval új egyedi szerződés szülessen, a kisebb rendelkezésre állási igény miatt megalapozott alapdíj csökkentés érdekében. Itt érdemes megjegyezni, hogy a távfűtési alapdíjak kérdése gátat képezhet a költséghatékony felújításokban, aminek rendezése még várat magára. Sokan igazságtalanak ítélik azt, hogy az alacsonyabb fogyasztású épületnek is ugyanakkora alapdíjat kell fizetnie, annak ellenére, hogy a szolgáltatónak itt kisebb erőforrással kell rendelkezésre állnia. Így összességében a megtérülés a funkció javítási extra költségek dacára is 16 évre adódik. A fent említett költségek nem tartalmazzák a tetemes projekt adminisztrációs és kutatási vizsgálati díjakat.

Elégedettség A lakók elégedettségét a felújítás előtt és után felmérték, ami jelentős mértékben növekedett a felújítás hatására. Legnagyobb mértékben az elégeltséget az energiaszámla csökkenése és az épület megjelenésének javulása okozta, de javult a megelégedettség a hőkomfort kérdésében. E mellett a gépi szellőzés korszerűsítésével csökkent az épületben az emberek légszomja is.


26

További eredmények A nagy energia hatékonyságú felújítások tovább éléséről Dr. Kontra Jenő (BME) nyilatkozatát érdemes áttekinteni, 2013 április: „– Az egyetem által négy évvel ezelőtt alapított Solanova-hu Klaszter keretében folyik az a kutatómunka, amelynek a célja az ország különböző részein mintaházak kivitelezése – ezeken tanulmányozzuk, hogy a felújításokkal ténylegesen milyen eredményt, milyen energiamegtakarítást lehet elérni. A klaszterhez számos település csatlakozott, néhány kivitelező cég, és várhatóan majd néhány tervezőiroda is. Az első – a közvélemény által is ismert – mintaház Dunaújvárosban készült el, most már összesen 17 ilyen épület van, összesen 22-24 lesz. A legutóbbiak közül a budapesti, XIII. kerületi 10 emeletes házat említem, Vácott és Szigetszentmiklóson 4 emeleteseket tudunk vizsgálni, a közeljövőben csatlakozók közül Pécset és Veszprémet emelhetem ki... számításaink szerint egy átlagos kétszobás panellakásra 3-4 millió forintnyi költség jut, ha az épületet A, vagy A+ kategóriás szintre szeretnénk felhozni.”

A Faluház projekt

Megelőző felújítás A projekt előtt 2005-ben a gépészeti rendszert egycsövesről kétcsövesre cserélték, emellett termosztatikus radiátor szelepek beépítésére, és a hőközpontok felújítására is sor került. Ennek hatásra 2008-ban kb. 10%-kal volt kevesebb a ház fűtési hőfogyasztása, mint 2004-ben.

Pályázati források Az óbudai önkormányzat Amszterdammal és Szófiával együtt 2006-ban arra pályázott az Európai Unió „Concerto” programjában, hogy egy demonstrációs projekt keretében összetett, energiahatékonyságot és megújulóenergia-felhasználást egyaránt célzó beruházást hajtsanak végre, és nyomon követhessék ennek műszaki, környezeti és társadalmi hatásait. Részben gigászi méreteinek (886 lakás, 5600 m2 ablak, 24000 m2 készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

27 homlokzati felület és egy kisebb településnyi lakó) köszönheti az óbudai Faluház, hogy az európai uniós projekt keretében megújulhatott. Az uniós támogatás mindössze a beruházás egy részét tudta fedezni, ezért a ház 2008-ban sikerrel pályázott a magyarországi panel programban. Ez azonban még mindig nem fedezte volna az összes költséget, ezért önkormányzati forrásokra és a lakók önerejére is szükség volt. Az elnyert beruházását 6 hónap alatt, 2009 decemberére sikerült megvalósítani.

Megvalósított műszaki felújítás 

  

A homlokzat, a tető és a pincefödém 10 cm vastag polisztirolhab alapú hőszigetelést kapott, a nyílászárók feletti sávokban tűzvédelmi okokból kőzetgyapot került a falakra; A régi nyílászárókat modernebb műanyag nyílászárókra cserélték U=1,4 W/m2K; A tetőre 1515 m2, 125 darab, 6 × 2 méteres, 302 kilogrammos, 1128 MW teljesítményű napkollektor került; Az egyes lakásokban felhasznált hőenergia mérése céljából minden radiátorra költségosztó került;

Költségosztók társadalmi hatása A költségosztók beépítése komoly vitát szült. Probléma támadt ugyanis abból, hogy az első egy évben bizonyos lakásokban teljesen elzárták a fűtőtesteket, mások pedig továbbra is befűtötték lakásukat, fűtve ezzel a szomszédokat is. A témáról nagy vitát kavaró cikk is készült „Energiavámpírok az óbudai óriáspanelben” címen. A kérdés megítélésében fontos információ, hogy a beton épületekben a belső lakás elválasztó falak és födémek hőszigetelő képessége nagyon kicsi. Ezrét egy fűtött és egy fűtetlen lakás között a levegő hőmérsékletében csupán 1-4 °C fok különbség adódik, a fűtetlen lakásban a szellőzés mertékétől függően. A problémát a távfűtésről szóló rendelt oldotta meg, ami 2011. július 1.-étől költségosztás mértékéről egyértelmű számítási metodikát vezetett be, így maximum a 70%-a osztható szét a házon belül a fűtési költségeknek a költéségosztók mérése alapján. Ezen felül szorzó tényezőkkel enyhítették a sarki, földszinti és legfelső szinti lakások fizetési terhét a rendelet által.

Megtakarítás és megtérülés A teljes beruházás lakásonként kb. 1,3 millió forintos költséget jelentett, az egész ház szintjén pedig megközelítette az 1,2 milliárd forintot. 2004-ben lakásokra jutó éves hőfogyasztás kb. 40 GJ volt: ezért 2012-es árakon kb. évi nettó 220 ezer forintot kellene fizetniük a háztartásoknak. Az elvégzett felújítások hatására az egy lakásra eső átlagos hőfogyasztás 22 GJ-ra csökkent, így az éves távhő-számla átlagosan nagyjából nettó 150 ezer forintra apadt. Ebben közrejátszik az is, hogy a Faluház öt évre 15%-os alapdíjkedvezményt kapott a távhőszolgáltatótól. beruházás várható megtérülése a jelenlegi árak és eredmények mellett meghaladja a 20 évet. Ha csak a lakók szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor persze ennél jóval kedvezőbb képet kapunk, hiszen a lakók a beruházás összköltségének kevesebb mint harmadát állták, míg a megtakarítások kizárólag náluk jelentkeznek, eszerint ők akár 5-6 éven belül a pénzüknél lehetnek. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

28

Önrész fedezete Az önrészre is támogatást kaptak a lakók: A lakóközösség az önerő biztosításához a panel program keretében kedvezményes kamatozású banki hitelt vett fel, 8 éves futamidőre. Öt évig a mindenkori alapkamat 70%-át az állam, a többit pedig az önkormányzat fizeti, az öt év leteltével pedig a teljes kamatterhet a lakóknak kell majd fizetniük. Addig a lakók nagy része lakástakarék-pénztári számlán takarékoskodik, melyre havonta 3-4 ezer forintot fizetnek be, s a futamidő lejártával az így összegyűlt pénzt fordítják majd a banki hitel törlesztésére. Ez a hitel fedezete. A havi lakástakarékpénztári befizetés összegét a közös költség részévé tette a lakóközösség, így tudják biztosítani, hogy mindenki fizesse a részleteket. El kell itt mondani, hogy a finanszírozás tekintetében egyszeri és megismételhetetlen beruházásról van szó, hiszen az Európai Unió csak a projekt kísérleti, demonstrációs jellege miatt vállalt részt a finanszírozásban. Az unió által vállalt költségeket más épületek esetében értelemszerűen a lakóközösségnek, az önkormányzatnak vagy az államnak kell állnia.

Lakók véleménye A lakóközösség szempontjából a konkrét pénzbeli hasznok mellett komfortérzetük javulásával járt a beruházás: a lakók arról számolnak be, hogy a megszépült házba jobb hazatérni.

Egyéb szociális hatások A megtakarított energia mellett pozitív hatás volt, hogy a projekt 200 munkás félévi foglalkoztatásához járult hozzá, ráadásul a feketemunka a különböző pályázati rendszerek miatt itt fel sem merülhetett.

Őrmezei felújítások A Menyecske utcában és környékén a 70-es években francia szociális lakás tervek alapján monolit tömeg falas szerkezetű hőszigetelt panel külső falú társasházak épültek. A felújítások több pályázatból készültek.


29

2009-ben a Panel plusz program keretében felújításra került az épültelek homlokzata. Az épületre 7 cm homlokzatszigetelés került. A beruházás teljes költsége 5200 Ft/m2 volt hasznos alapterületre vetítve, a felújítás 65%-ban állami és önkormányzati támogatást kapott. 2010-ben ÖKO program keretében felújításra került a gépészet; termosztatikus szelepek, elzárók kerültek fölszerelésre. E mellett az eredetileg is két csöves rendszer minden egyes strangja külön dinamikus szabályozót kapott. A program teljes költsége 1600 Ft/m2 hasznos alapterületre vetítve. A program 65% állami és önkormányzati támogatást kapott. E mellett 2010-ben a lakók saját költségén digitális költségosztók lettek felszerelve, aminek ára 350 Ft/m2 volt hasznos alapterületre vetítve A fenti három program együttes energia megtakarításának adatai egy 75-m2 es sarki lakáson állnak rendelkezésre. A fűtés és HMV fogyasztás 2006-os 34 GJ-os értékről 55 GJ-ra csökkent, ez 39%-os megtakarítás. Az éves fűtési és HMV költéség 2011-ben 196 eFt-ra adódott akkori árakon a régi fogyasztással 264 eFt lett volna, ez 26%-os csökkenés. A csökkenés mértéke az árban a távfűtési alapdíj miatt nem arányos. A lakásra jutó 534 eFt-os beruházási költéség megtérülésre így 8 évre adódik. Az ezen felüli ablakcseréket mindenki egyénileg maga végzi támogatás nélkül.


30

3. melléklet – rendelkezésre álló potenciálokról


31

A Nemzeti Épület Energetikai Stratégiához készült háttérvizsgálatok során felmérésre került az épület állomány a vizsgálatok most is folynak. A vizsgálatok az intézményi épületek tekintetében még folynak, ezért nem áll rendelkezésünkre pontos adat róluk, de feltételezhetően a lakságai potenciál nagyjából 30%-nak megfelelő mennyiségekről lehet szó. E mellett kevesebb padlás és több lapostető hőszigetelésre lehet szükség az intézményeknél. A NÉES adatok alapján becsültük a lakó épületeken rendelkezésre álló felújítási potenciált az 1990-es évek előtt készült épületekről: Lakó épületek energetikai felújítási potenciálja megtérülés (év) millio m2 milliárd Ft Homlokzat szigetelés 350-410 6 500 10-12 Padlásfödém szigetelés 180-210 2 000 4-10 Ablakcsere 40-50 2 500 10-30 Lapostető szigetelés 15-25 400 20-25 Kazán csere 1 200 10-15 Termosztatikus szelepek 175 8-10 Napkollektoros HMV 10-14 300 20-30 Napelem 300 20-30

A fűtetlen pincék tekintetében a vizsgálatok alapján közelítőleg sem lehet mennyiségeket becsülni, ezzel összhangban a lábazatok hőszigetelésének hatását sem tudtuk felbecsülni. A gyártás potenciálfejlesztésben a prioritás meghatározásánál érdemes figyelembe venni:  az alkalmazott technológia gyakorlati haszonságát, aminek a lakossági felhasználás során történő megítélésre a megtérülési idő nyújthat segítséget;  a rendelkezésre álló megtakarítási potenciált;  egyéb műszaki megfontolásokat. E szerint a következő prioritások állíthatóak fel. 1. Padlás hőszigetelések: a leggyorsabb megtérülésűek műszakilag függetlenül kivitelezhetőek a többi szigeteléstől, a beépítés nem igényel nagy szaktudást, a hőszigetelő anyagon kicsi az igénybevétel ezért egyszerű a gyártás. 2. Homlokzatszigetelések: a legnagyobb rendelkezésre álló potenciál, nem közepes mértékű tapasztalatot igényel a kivitelezésük, javítják az épületek nedvesség védelmét, javítják az épületek megjelenését, a közhangulatot. 3. Kazáncsere: közepes potenciállal bírnak ugyanakkor az épületszerkezetekhez képest legalább kétszer gyakoriabbi cserét igényelnek. 4. Ablakcsere: igen bonyolult sokrétű, viszont jelentős mértékben javítja a komfortot, ezért ebben a kérdésben már a lakosság jelentős része megtette a szükséges fejlesztéseket. E mellett az ablakgyártás kérdésében számos területen oszlik meg a szükséges fejlesztések tárgya: a keret szerkezet PVC extrudálása mellett, a készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

32 merevítő acélszerkezetet és a zárszerkezetet is elő kell állítani, ezért sokrétű gyártáskapacitást igényel a háttéripara. 5. A napkollektorok és napelemek gyártóbázisnak fejlesztése mellett főleg népszerűségük szólhat. A kiaknázandó potenciál tekintetében a nemzetközi versenyhez és nemzetközi tapasztalatokhoz képest igen nehezen elképzelhető a minden elemében magyar gyártással a verseny felvétele. 6. Termosztatikus szelepek: bár a hatásuk jelentős a piaci potenciál igen kicsi.

Ennek megfelelően javasolt gyártásfejlesztések: 1. Padlás hőszigetelés maximum 5-10 eFt/m3-es (0,04 W/mK hővezetési tényező mellett) versenyképes nettó áron mezőgazdasági, üveg textil vagy papír hulladékból akár ömlesztett kivitelében. 2. Homlokzati hőszigetelés maximum 18-24 eFt/m3-es (0,04 W/mK hővezetési tényező mellett) versenyképes nettó áron mezőgazdasági, üveg vagy papír hulladékból. Mivel a homlokzaton nagyobb az igénybevétel ezért az elterjedt EPS80-as polisztirol hőszigetelő rendszerrel elég nehéz versenyezni. Míg a polisztirol granulátum gyártás igen bonyolult folyamat, addig maga a habosítás egyszerű. Magyar tulajdonban történő gyártóbázis kialakítása ésszerű lehet, de elképzelhető a csomagolási EPS újrahasznosításnak fejlesztése is. E mellett mezőgazdasági szalma vagy nád alapú hőszigetelés fejlesztése is versenyképesnek látszik. 3. Kazáncsere tekintetében mind a fatüzelés mind a gáz tüzelésű berendezések terén érdemes alaposabban megvizsgálni a fejlesztési lehetőségeket, főleg nagyhatásfokú kisméretű (8-10 kW) berendezések terén.


33

4. melléklet az MMK állásfoglalása


34

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. / Angyal irodaház, II. emelet Telefon: 455-7080, fax: 455-7089; e-mail: [email protected]

1. munkacsoport a Magyarországon gyártott anyagok, gépészeti rendszerek felkutatására 2. munkacsoport magyarországi gyártási lehetőségek fejlesztése

Budapest, 2013. május 23.


35

1. Bevezetés A Belügyminisztérium által létrehozott 2 munkacsoport hasonló feladatot végzett, Munkáinkban jelentős átfedések vannak, ezért egy közös jelentést fogalmazunk meg. Az idő rövidsége miatt, az általunk felkutatott gazdasági társaságok sora nem lehet teljes. Írásban elküldött kérdőíveinkre nem kaptunk mindenkitől kielégítő válaszokat, ezért teljes körű összegzést nem tudunk végezni. Az épületgépészeti szakmában a hazai gyártmányok alapanyaga szinte teljeséggel import eredetű. Olyan cégeket vettünk figyelembe, melyeknek hazai gyártóbázisuk van, és magyar cégbejegyzéssel rendelkeznek. Munkánkhoz a megkapott dokumentumokat és a fellelt szakirányú tanulmányokat használtuk fel.

2. Épületgépészeti szakma gazdasági társaságai A felsorolás nem teljes. Nyílván való több társaság foglalkozik gyártással, azonban publicitása nincs. A legjelentősebb csoport az energetikai iparág. Ez a csoport kazángyártásban és napenergia hasznosításban érdekelt főképp. A hazai gyártás a „multi” cégekkel gázkazánok előállítása terén nem versenyképes. Komoly gyártási hagyomány nélkül világszínvonalú termék nem állítható elő. A szilárd tüzelésű kazánok gyártása folyamatos hazánkban. Ezek gyártását kell fejleszteni, különösen a fahulladék és biomassza tüzelőanyag felhasználásához. A kazángyártás felfejlesztése versenyképessé teheti a hazai ipart, és az ár-értékarány jobb összehangolása várható. A lépéssel korrigálható a 1970.es évektől megvalósított gázprogram, mely szinte 100 %-ig gázzal látta el az országot, és lett a hazánk teljesen földgázfüggő, és ezzel együtt importfüggő. Sajnos olyan gazdasági társaság nincs, mely a pellet tüzelőanyagot előállítja. Meg kell említeni, hogy hazai gyártású hőszivattyúk is találhatók az országban. Ezek a hőszivattyúk családi ház kategóriában használhatók. Nagyobb teljesítményű berendezések gyártása magas költségű beruházások nélkül elképzelhetetlen. Napkollektorok, napelemek gyártóbázisa is kialakult. A napenergia hasznosító berendezések gyártásának hazai támogatása indokolt. Versenyképes, korszerű hazai gyártmány jövője biztosított. A légtechnikai rendszerekhez tartozó cső-gyártással sokkal több cég foglalkozik, mint amit publikáltunk. Egy jó állapotú géppel mér kisebb héttér mellett is lehet légtechnikai csöveket és idomokat gyártani. Ha a gyártó biztos vevőkörrel rendelkezik, akkor még komoly marketingmunkára sincs szükség. A gyártmányok minőségfejlesztését javasoljuk támogatni. A hazai piacon jelenlévő multik komoly gyártási minőséget képviselnek, jelentőségük nagy. Légtechnikai gépek gyártásának (légkezelők, ventilátorok) komoly hagyományai vannak, azonban jelenleg kis mértékben van gyártás. Fejlesztésük indokolt! Olyan techológia támogatása indokolt, mely főleg szerelési munkát tartalmaz. Példaképp említhető, hogy egy lengyel cég a semmiből, komoly piaci részesedét ért el korszerű szerelési és logisztikai munka megteremtésével. Szerelvények és kiegészítő berendezések gyártása csökkent mértékben, de folyamatosan jelen van a hazai piacon. A gyártók nyersanyagfüggők, azonban produktumuk megfelelőek. Csak egy műanyag csövet előállító gyártó van, holott a hazai piac igénye jelentős. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

36

3. Minősítések A mellékletben látható táblázatot küldtük ki azoknak a gazdasági társaságoknak, melyek termékeit hazai gyártásúnak minősítettük. A felkérésre nem válaszolt a döntő többség. Ennek okait csak találgatással lehetne meghatározni. A válaszok beérkezése után azokat összesítjük és feldolgozzuk. Jelenleg folyamatban van az NFM/ÉMI gondozásában az eddig ebben a témában Magyarországon elkészült tanulmányok, felmérések, szakértői anyagok eredményeit, az uniós szabályozásokat is (244/2012/EU) figyelembevevő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Elkészülte, elfogadása után ez a stratégiai anyag tekintendő az épületek energetikai felújítására, a megújuló energiák felhasználására vonatkozó, a költség-optimalizációs törekvéseket is magában foglaló, aktuális anyagnak, követendő irányelvnek, mely alapján a hazai gyártás értékelhető. Érdemes a gyártmányoknál a beépítés utáni életciklus költségeket is figyelembe venni, főként azokat, amelyek a majdani tulajdonosra hárulnak: -fenntartás -felújítás -bontás -újrahasznosítás, hulladékkezelés

A pénzügyi megoldásoknak hathatósan kell segítenie a vállalkozások fejlesztését és az új munkahelyek teremtését is. Ugyancsak kívánatos lenne meglévő alkalmazotti jövedelmek emelésének segítése abból a megfontolásból, hogy ha a vállalkozásokat segítjük a magasabb bérek kitermelésében, akkor az – különösen a középosztályig bezárólag – a hazai fogyasztást növelő tényező lesz. A hazai fogyasztás növelése pedig áttételesen újabb munkahelyeket fog teremteni. Olyan feltételrendszer kialakítása szükséges, ami a magyar gyártmányok beépítésére ösztönöz. A támogatások elbírálásánál olyan pontrendszert kell felállítani, amely – ha nem ütközik uniós előírásokkal – segíti az ilyen gyártmányok alkalmazását. Remélhetőleg ez lehetővé teszi a háttéripar áttételes megerősítését is. Nem közvetlen pénzbeli támogatásban kell gondolkodni, hanem olyan technikákra van szükség, amely a termelés és értékesítés folyamatos fenntartására ösztönöz, és folyamatos segítséget nyújt, a tevékenység folytatása alatt képződő költségek kifizetéshez. A megoldásokat ki lehet (kell) terjeszteni az építőipari kivitelező cégekre is, őket is „gyártóként” kell kezelni. Javaslunk olyan háttértámogatást, mely a lakossági felvilágítást és propagandát előtérbe helyezi. Támogatni kell a magyar gyártók megerősödését, illetve az innováción alapuló szellemi tulajdon védelmét. Szükség van egy olyan pénzalap létrehozására, ami kizárólag az előbb leírt követelmény rendszernek megfelelő találmányok szerzői jogainak magyar és világszintű védelmére használható fel. Fel kell állítani egy szakmai testületet, amely önmagában vagy szakértők eseti bevonásával elbírálja, hogy mely találmányok felelnek meg a kívánalmaknak, és méltók a támogatásra, és már ennek a követelményrendszernek az alapján is eldönthető, hogy rendelkezik-e megfelelő piaci potenciállal. Bár nem közvetlen a munkacsoport feladat, érdemes megvizsgálni az épületek energetikai korszerűsítésénél azokat az épülettípusokat melyeknél még a részleges energetikai felújítás gazdaságossága (esetleg megvalósíthatósága) kizárt, vagy csak egy kazáncsere lehetséges csak. A hazai épületállomány jelentős részénél a korszerűsítés kizárható. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

37 Bizonyos épületeknél csak részleges energetikai felújítás lehetséges. Az épületek többsége ebbe a kategóriába sorolható, ezért az itt alkalmazható hazai gyártmányok valamilyen formában való támogatása indokolt. Az elmúlt 15-20 éve épült objektumok energetikailag gazdaságos felújítása viszont könnyen belátható.

4. Összefoglalás Széles körű, szakmai alapokon álló összefogással kell kialakítani egy olyan listát, mely az ország számára optimális hazai gyártmányokat ajánl. A döntéshozók figyelmébe az alábbi gyártmányokat és az olyan gyártótársaságokat ajánljuk melyek fő profilja a felsorolásban látható. -Fatüzelésű kazánok (apríték tüzelés és faelgázosítás) és pellet tüzelőanyag gyártása. -Korszerű földgáztüzelésű, kondenzációs technikán alapuló kazángyártás, mely célszerűen már bevált termékek hazai előállítása (gyártási jog megvásárlása). -Napenergiát hasznosító napkollektor vagy napelem hazai gyártása a kiegészítő berendezésekkel együtt. -Hazai gyártású hőszivattyúk forgalmazásának elősegítése. -Légkezelők gyártásának elősegítése. -Műanyag csőgyártás bővítése. A cél elsősorban a gazdaságos épületüzemeltetést célzó beruházások támogatással való megvalósítása. Munkánkat a későbbiek során a kérdőívre kapott válaszok kiértékelésével kívánjuk folytatni. Bp. 2013-05-23. Kassai Ferenc sk. MMK-OÉTT delegált A munkánk során felhasznált minden háttéranyag publikálásától eltekintettünk, azonban igény esetén rendelkezésre áll.


38

Javaslat Épületek komplex épületenergetikai felújítása, épületgépészeti szempontok és feladatok A 2013. április 08. keltű BM/ 6091-1 /2013 iktatási levelében szereplő felkérésére kamaránk részéről az épületenergetikai technológiák alkalmazásával és fejlesztésével kapcsolatosan a következőket javasoljuk. 1.

Megjegyzések a komplex épületenergetikai felújításhoz.

Komplex felújítás alatt a határoló szerkezetek és külső nyílászárók hőszigetelésének energia megtakarítást célzó javítását, valamint a hozzájuk tartozó fűtési rendszer korszerűsítését, szabályozhatóságának megoldását értjük. Szakmailag sokat vitatott téma, megoldható-e ezek időben egymástól eltolt megvalósítása, szakaszolása. Egy épületrekonstrukció megvalósításának szakaszolása több problémát vet fel. Minden esetben egyedileg szabályozhatónak és mérhetőnek kell lenni a fűtésnek és használati melegvíz termelésnek, amikor az épület hőszigetelési munkáit megvalósítják. Amennyiben nem így történik, akármilyen nagy energia megtakarítást lehetne elérni a hőszigetelés javításával, a fűtés szabályozhatatlansága miatt túlfűtés keletkezik, melyet az ablakok nyitásával kompenzálnak a fűtési számlák végösszege pedig nem fog a kívánt mértékben csökkenni, ezért minden esetben a fűtési rendszer korszerűsítésével kell kezdeni a munkákat. A fentiek miatt nem értünk egyet a korszerűsítés több lépcsőben történő megvalósításával, mert az minden esetben műszaki kompromisszumokkal jár, ami többletkiadást és gyengébb végeredményt jelent. A fenti alapelvből kiindulva az alábbi lépéseket javasoljuk: ELSŐ LÉPÉS Az állami és önkormányzati intézmények vizsgálatánál egyszerűsített módszerrel rangsorba állíthatók az épületek. Ehhez szükséges ismerni az épületek éves energiafelhasználását kWh/év-ben (villamosenergia, távhő, földgáz vagy egyéb energiahordozó esetén) és azok nettó fűtött alapterületét m2-ben. Az adatokat az illetékes vagyonkezelő szervezet szolgáltatja. A mért mennyiségek alapján valamennyi intézmény fajlagos fűtési energiaigénye így megállapítható, és azok rangsorba állíthatók. A minél nagyobb megtakarítás érdekében a nagy fajlagos energiaigényű épületek felújítását, korszerűsítését kell előbbre sorolni. MÁSODIK LÉPÉS A felújításra tervezett épületek épületenergetikai tanúsítását jogszabály szerint el kell végezni, melyhez a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében mintegy 1500 jogosultsággal rendelkező tanúsító áll rendelkezésre. HARMADIK LÉPÉS A kiválasztott épületek komplex energetikai felülvizsgálatát kamarai jogosultság alapján kiválasztható szakértő csoportokkal kell elkészíttetni, akik a várható költségeket és azok energia megtakarítási hatásait, valamint a megtérülési időket megállapítják, biztosítva ezzel a költséghatékonyságot. Megjegyezzük, hogy a komplex felújítások mellett szólnak azok kedvezőbb költségei az elaprózott, részletekben történő — egyébként ugyanazon beavatkozásokat tartalmazó — korszerűsítésekkel szemben. NEGYEDIK LÉPÉS készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

39 A kiválasztott épületek vizsgálatának megfelelőségét a BPMK ellenőrzési csoportja felülvizsgálja és véleményezi. (Jogszabály szerinti ellenőrzési joga alapján.) ÖTÖDIK LÉPÉS A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az ellenőrzött auditori jelentések alapján megállapítja a pályázati pontértékeket, mely alapot jelent a pályázatok elbírálásához, valamint megfelelőség esetén a pályázati támogatás összegének megállapításához. 2. A hazai épületgépész gyártóipar helyzete, különös tekintettel az „állami” finanszírozású épület felújítások hazai termékkel történő megvalósítására.

Magyarország a rendszerváltozásig legalább 90%-ban előállította, gyártotta az országon belül értékesítendő épületgépészeti rendszerelemeket : - a hőtermelő-és átalakító rendszereket (kazánok, hőcserélők), - elosztó-és keringető rendszereket (csőhálózatok, szivattyúk), - hőleadó rendszereket (radiátorok, konvektorok), - használatimelegvízteremelő rendszereket (tárolók), - épületgépészeti szerelvényeket, - légtechnikai rendszereket (ventilátorok, légkezelő berendezések).

A rendszerváltozást követően olyan nagy épületgépészeti gyártók mint FŰTŐBER, FÉG, MOFÉM, ISG, stb. privatizálásra kerültek, külföldi tulajdonba kerültek, majd miután új tulajdonosaik a piac birtokába jutottak, ezen cégek teljesítményét elsorvasztották, fejlesztését leépítették, a céget több esetben teljesen megszüntették. Felsorolt termékek hazai gyártása, a hazai átlagigények általuk történő kielégítése kívánatos lenne. Néhány gondolat mely termékek gyártásának ismételt bevezetését kellene megvalósítani: - fűtési hőtermelő berendezések, elsősorban kondenzációs falikazánok 12-200 kW egységteljesítményig - biomassza gazdaságos eltüzelésére szolgáló kazánok 20-1.000 kW teljesítményig - kapcsolt hő- és villamosenergia termelő gázmotor 20-1000 kW teljesítményig - használati melegvíztermelő napkollektor rendszerek - lakásszellőző berendezések 200-2.000 m3/h teljesítményig - légkezelő berendezések 2.000-40.000 m3/h teljesítményig - hőszivattyú rendszerek 20-1.000 kW teljesítményig - épületfelügyeleti szabályozó- és vezérlőrendszerek

A fentebb leírtakból következően a felsorolt termékek magyarországi gyártásának csírái ma is léteznek, hozzáláttunk feltérképezésükhöz, a bennük rejlő potenciális fejlesztési lehetőségek értékeléséhez. Megítélésünk szerint ahhoz, hogy a hazai fogyasztás központilag irányítható része hazai gyártók termékével legyen lefedve, fenti termékcsoportok gyártására mintegy 100-150.000 m2 nagyságú gyártófelületre van szükség, ennek bekerülési költsége durván 30-45 milliárd forint. Az így elkészült üzemek korszerű gyártóeszközökkel való felszerelése szintén 30-50 milliárd forintra becsülhető. Több előállított termék esetében javasoljuk megvásárolható terméklicenc beszerzését, a továbbfejlesztés lehetőségével. Körülbelül 50-80 milliárd forint költségbecslésünk szerint egy olyan épületgépészeti rendszerelemeket gyártó beruházás, mely jelzett termékekből a hazai fogyasztás minimum 50%-át fedezni tudná. Mint sok más ipari termék esetében ismételten meg kell teremteni azok hazai gyártását, legalább az országon belüli fogyasztás jelentős résznek biztosításáig. Rendelkezünk minden alapanyaggal és alapenergiával ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

40 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energetikai K+F+I Cselekvési tervet dolgoz ki. A cselekvési terv érelemszerűen kiterjed az energiahatékonysággal, és ezen belül az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos innovációs feladatokra is. Ennek érdekében a kormányzatnak olyan fejlesztési, innovációs törekvéseket kell támogatnia, amelyek elősegítik a szakpolitikai célok (esetünkben az épületenergetikai célok) elérését és növelik a hazai hozzáadott értéket, munkahelyet teremtenek, hozzájárulnak a magyar gazdasági növekedéshez. Ennek érdekében az alábbiakat javasoljuk: 1. az épületenergetika jelenjék meg markánsan a különféle, párhuzamosan futó energiahatékonysági cselekvési tervekben (az EU Energiahatékonysági Direktíva átültetése, Energetika K+F+I CsT, stb.), a tárcák közti koordináció segítségével, 2. a mellékelt 2. táblázat alapján kerüljenek feltérképezésre azok a hazai vállalkozások, amelyek érdekeltek abban, hogy gyártmányaikkal, fejlesztendő gyártmányaikkal, termékeikkel és szolgáltatásaikkal részt vegyenek ezen a piacon és fejlesztési terveik vannak, 3. legyenek biztosítva pályázati források a hazai vállalkozások számára licencvásárlásokhoz, gyártási kooperációk szervezéséhez és technológiafejlesztésekhez, annak érdekében, hogy a vállalkozások időben megjelenhessenek termékeikkel és szolgáltatásaikkal azon a piacon, amit az épületek energiahatékonyságának javítása hoz létre, 4. a hazai vállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy klasztereket vagy egyéb együttműködési formákat alakítsanak, és fejlesztéseiket hangolják össze, 5. kerüljön a felvevőpiac biztosításra a gyártmányok és szolgáltatások számára: a. az épületek energiahatékonyság-javítási célok, követelmények és projektek (költség-optimális szintet megcélzó beruházások) cselekvési tervének világos, a vállalkozások számára iránymutató megfogalmazása és következetes végrehajtásával, b. a beszerzési feltételek, pályázati kiírások olyan megfogalmazásával, hogy a hazai vállalkozások (termékek, szolgáltatások) a siker jó esélyével vehessenek részt a versenyben, és c. exporttámogatással, felvevő piac segítésével a környező (Délkelet Európa) országokban.

3.

A komplex épületenergetikai felújítás épületgépész elemzése

A javaslat épületgépészeti fejezetének kidolgozása során fő célként tartjuk szem előtt, hogy az épületek épületgépészeti rendszere szolgálja ki az épület energetikai és komfortigényeit, elégítse ki az épület működési igényeit, műszaki követelményeit, és a megvalósíthatóság gazdaságossági feltételeit. Az épületgépészeti komplex rendszer-vizsgálatának végső célja előkészíteni az intézmények épületenergetikai korszerűsítését, energia-gazdálkodásának racionalizálását, fenntartási költségeik csökkentését, és ezzel egyidejűleg elősegíteni a hazai ipari háttér megteremtését. A cselekvési terv jelentős számú új munkahelyet teremthet vagy meglevőt tarthat meg, hiszen az épületgépész kivitelezés hazai munkaerő felhasználásával történik. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

41 Az épületgépész energetikai vizsgálat kiterjed az épületekben központi fűtés villamos hálózat központi szellőztető berendezések komfort hűtési hálózat vízellátás szenny- és csapadékvíz elvezetés alternatív energia felhasználási lehetőségek egyidejű vizsgálatára. Az energetikai rendszerekbe beépített épületgépészeti rendszerelemek követelményi rendszere alapján korszerű energiaosztályú berendezéseket és a távozó energia és hulladékhő visszaforgató berendezéseket kell beépíteni és biztosítani kell, hogy alternatív energiát is fogadni tudjon. Az épületgépészet területén, épületen belül a következő szerkezeti és energetikai rendszer-megoldások alkalmazásától várunk számottevő energia megtakarítást:  Hőszivattyús hőtermelő rendszer kiépítése.  Napelemek és napkollektorok felhasználása.  A légtechnikai rendszerekből távozó levegő hőtartalmából visszanyert energia felhasználása.  Az épületgépész rendszerelemek legyenek képesek követni a változó igényeket, biztosítva az optimális működési jellemzőket.  A megoldások igazodjanak az EU irányelvhez, mely előírja, hogy 2013. január 1-től az Európai Unió területén (így Magyarországon is) csak meghatározott energiahatékonysági indexel rendelkező épületgépész rendszerelemek hozhatók forgalomba. A gépészeti rendszerrel szemben támasztott igényeket nagymértékben meghatározza az a tény, hogy egyrészről különböző igényű felhasználók veszik igénybe, másrészről pedig a felhasználók száma a különböző időszakokban jelentős eltéréseket mutathat. Ezért a rendszernek központilag és egyénileg, akár szobánként is szabályozhatónak kell lennie. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a szobákban tartósan emberek fognak tartózkodni, így a beépített rendszernek akusztikai szempontból is meg kell felelnie. 1.1. A létesítmények hőtermelő rendszer elemei Az épületekben alacsonyhőmérsékletű melegvíz hőhordozóval üzemelő, fűtési rendszert célszerű kialakítani, mivel így az energetikai rendszer alkalmassá válik az alternatív energiát felhasználó berendezések, valamint a hőszivattyús berendezés szekunder oldalon előállított alacsony hőmérsékletű (te=45…50°C) fűtőközeg felhasználására. Az épületek energiaellátásába a napenergiát is fel lehet használni, ahol ez lehetséges. A napkollektor a napsugárzást elnyeli – miközben hő fejlődik – és ezt a keletkező hőt egy közvetítő közegnek adja át. A napelem a nap sugárzási energiáját alakítja elektromos energiává. 1.2. A létesítmények hűtési rendszer elemei Az épületeknél leggyakrabban központi hűtést alkalmaznak, klímaközpontban előállított hűtő közeggel, de a hűtés még történhet egyedi klímaberendezéssel, vagy távhűtési közeggel. Az épületek aktív hűtésénél nagy szerepe van a hűtőgépnek. A cél nagy hűtőteljesítmény leadás, a lehető legkisebb energia felhasználás mellett. 1.3. Központi szellőztető berendezések rendszer elemei A szellőző rendszerek levegőszűrőket, hővisszanyerőket, hűtési-fűtési hőcserélőket, frekvencia szabályozott motorral ellátott, csendes járású ventilátorokat, készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

42 légnedvesítőket, kulisszás hangcsillapítókat, légvezetést biztosító légcsatornákat és anemosztátokat tartalmaznak. A légkezelő rendszereket az épületfelügyeleti rendszer automatikája vezérli, a komfort paraméterek által előírt légállapot (hőmérséklet, páratartalom és légsebesség) követelményei szerint. Az energia optimalizált komfort szellőző gépegységek tiszta friss levegővel működnek, hővisszanyerő-, valamint ahol erre lehetőség adódik, ott levegő visszakeverő egység beépítésével. A szellőző ventilátorok fokozatmentes fordulatszám szabályozású motorral vannak felszerelve. A fokozatmentes szabályozás a változó igényeknek megfelelően energiatakarékos üzemeltetést biztosít. 1.4. Épületgépészeti szabályozó elemek Az épületgépészeti rendszerek megfelelő szabályozása elsőrendű üzemeltetési és energetikai feladat. A szabályozó egységek gyártása hazánkban létezik, fejlesztése indokolt. 1.5. Vízellátás, csatornázás rendszerelemei A létesítmények vízfogyasztását alapvetően az alábbiak határozzák meg:  Kommunális vízigény  Dolgozók víz fogyasztása  Takarítás céljára igénybevett vízmennyiség  Esetleges technológiai vízigény  Locsolás vízigénye  Tüzivíz ellátás Az energiatudatos rendszerkialakítás érdekében a csapoló szerelvények víztakarékos kivitelűek, hosszú élettartamra tervezve kerüljenek beépítésre. Épületenként kell megvizsgálni az esővíz hasznosítás, valamint a szennyvíz hő-hasznosításra épülő hőszivattyú alkalmazását.


43

Összesítő táblázat:

Épületgépész rendszerek

1. 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11

energetikai

Hőtermelő rendszer elemei fűtési kazán rendszerek kapcsolt energiatermelő rendszerek (gázmotor) hőszivattyú rendszerek napkollektor rendszerek biomassza tüzelési rendszerek hőleadó rendszerek (radiátor, fan-coil stb) felületfűtési rendszerek (padló,szerkezet-,falfűtés stb.) hőhordozó rendszerek(csövek, vezetékek stb.) hőszállító redszerek (szivattyúk) hidraulikai szabályozó elemek hőmennyiségmérő rendszerek

Épületgépészeti rendszerelem hazai gyártása

Épületgépészeti rendszerelem hazai gyártása licensz alapján

Épületgépészeti rendszerelem hazai fejlesztése

van* -

javasolt javasolt

kívánatos kívánatos

van* van* van* van*

javasolt javasolt -

kívánatos kívánatos kívánatos kívánatos

van*

javasolt

kívánatos

van*

javasolt

kívánatos

van* van**

javasolt javasolt -

kívánatos kívánatos kívánatos

van* -

javasolt javasolt javasolt

kívánatos kívánatos -

van* van* van** van* van* van*

javasolt javasolt javasolt -

kívánatos kívánatos kívánatos kívánatos kívánatos kívánatos kívánatos

van* van* van*

javasolt -

kívánatos kívánatos kívánatos

3.8 3.9 3.10

Hűtési rendszer elemei hűtőgép elemek hőszivattyú rendszerek egyedi hűtőrendszerek(split,VRV,VRF stb.) megfelel az 1.5-1.10 elemekkel Központi szellőztető rendszer elemei lakás szellőző rendszerek központi légkezelő rendszerek Ventilátor elemek légcsatorna rendszerek légtechnikai szabályozó elemek akusztikai csillapító elemek levegő térfogatáram szabályozó rendszerek hővisszanyerő rendszer elemek légtechnikai befúvó és elszívó elemek szűrő elemek gyártása

4.1 4.2

Épületgépész szabályozási rendszer elemei energetikai szabályozó rendszerek energetikai mérő rendszerek

van* van*

-

kívánatos kívánatos

5.1

Vízellátás, csatornázási rendszer elemei Nyomásfokozó berendezések

-

javasolt

kívánatos

2. 2.1 2.2 2.3 2.4 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7

4.

5.


44 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10.

ivóvíz szállító rendszerek (csövek, vezetékek) hidraulikai szabályozó elemek víztakarékos szerelvények használati melegvíz ellátó rendszerek Használati melegvíz előállító hőcserélő rendszerek Tároló tartályok esővíz hasznosító rendszerek szürkevíz hálózati rendszerek mennyiségmérő rendszerek

van*

-

kívánatos

van* van* van*

javasolt -

javasolt javasolt javasolt javasolt

van** van**

javasolt javasolt -

javasolt javasolt javasolt javasolt

Megjegyzés: Az „Épületgépészeti rendszerelem hazai gyártása” oszlopban azt a gyártó-kapacitást jelöljük, amely a Magyarországon bejegyzett, gyártóhellyel és magyarországi munkaerővel rendelkező magyar, külföldi, vagy vegyes tulajdonban lévő gyártó által gyártott termék, amely teljesen hazai alapanyagból készül, vagy a késztermékben mért hozzáadott érték az 51%-ot meghaladja. Jelmagyarázat: nincs magyar gyártás* piaci részesedés 0-25% között ** piaci részesedés25-50% között *** piaci részesedés 50-75% között


45

A. feladat Az egyes épülettípusokhoz optimális meghatározása, egyértelmű műszaki tartalommal.

felújítási

csomagok

A/1 Összefoglaló Jelenleg folyamatban van az NFM/ÉMI gondozásában az eddig ebben a témában Magyarországon elkészült tanulmányok, felmérések, szakértői anyagok eredményeit, az uniós szabályozásokat is (244/2012/EU) figyelembevevő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Elkészülte, elfogadása után ez a stratégiai anyag tekintendő/hető az épületek energetikai felújítására, a megújuló energiák felhasználására vonatkozó, a költség-optimalizációs törekvéseket is magában foglaló, aktuális anyagnak, követendő irányelvnek. Minden értékelést, optimális felújítási csomagot, a kapcsolódó műszaki tartalmat ennek alapján lehet definiálni. Előzetes értékeléseket a mellékletekben foglalt anyagok, valamint az alábbi kifejtésben foglaltak és az alábbiak figyelembevételével lehet készíteni. A teljes körű felújítás optimális csomagjai meghatározásakor azonban nemcsak a 7/2006 TNM rendelet irányelveit, annak költségoptimalizált épületfizikai és épületgépészeti minimum követelményeit kell figyelembe venni, hanem lehetőséget kell biztosítani egyéb tényezők hatását is értékelni, a rendelettől való eltéréseket indokolt esetben (uniós és kormányzati támogatások vagy saját források esetén eltérő módon) engedélyezni. Ilynek lehetnek: 1. településenergetikai adottságok (primer szekunder, tercier energiaforrások), stratégiák, 2. helyben előállítható, tárolható és visszanyerhető energiák rendelkezésre állása, felhasználásuk hatékonysága, 3. érintett létesítmény, épület közvetlen környezeti adottságai 4. egyedi üzemeltetési paraméterek, feltételek, szokások 5. indokolható tulajdonosi elvárások. A nem teljes körű épületenergetikai rekonstrukciókhoz, esetenként a fentiektől eltérő optimális felújítási (minimum) csomagokat kell meghatározni (és támogatni!?). Ilynek lehetnek: 1. a részleges, esetleg állagfenntartó épületfizikai felújítások, 2. szabályozástechnikai korszerűsítés-beszabályozás, 3. energiamonitorig – épületfelügyelet telepítésre, korszerűsítése 4. energetikai berendezés felújítás/korszerűsítés/csere 5. és ezek kombinációihoz kapcsolódó programokra is, amely intézkedés csomagoknál érdemi (20-30%) energia megtakarítás prognosztizálható.

A/2 Kifejtés


46

A/2.1 Alapelvek Széles körű, szakmai alapokon álló összefogással kell kialakítani az ország számára optimális keretrendszert. -

-

-

Össze kell gyűjteni a mások által végzett hasonló kutatások eredményeit és azokat felhasználni a további munkához  Fel kell venni a kapcsolatot a szakirányú szakmai szervezetekkel és kamarákkal, állami szervekkel és intézményekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, intézetekkel, tudásközpontokkal A keretrendszer kimunkálásánál az ország és a nemzetgazdaság érdekeit kell szem előtt tartani  A folyamat felügyeletét a gazdasági szereplők érdekkörétől távolabb fekvő, független szervezetek felügyelete alá kell helyezni Különös figyelmet kell fordítani a hazánkra jellemző hagyományos- (népi: vályog, boronafalas stb.) és a mai nemzetközi trendekbe igazodó alternatív (szalmabála, szupervályog stb.) építési módokra valamint a műemléki- vagy helyi védettséget élvező épületekre.

A/2.2 Követelményrendszer Fel kell állítani olyan általános követelmény rendszert, ami képes átfogóan leírni az épület felújítások energetikai szempontjait, különös tekintettel azok célrendszerére. Az alábbi gondolatmenetekből kell kiindulni a későbbi munka során: -

-

-

-

Figyelembe kell venni a lakosság és az állam anyagi teherviselő képességét  olcsó és egyszerű műszaki megoldásokra kell törekedni, amelyek csekély járulékos beruházási költséggel járnak A gazdaságosságot nemzetgazdasági szinten kell vizsgálni az olyan beruházásoknál, amely állami vagy közösségi forrás igénybevételével, támogatásával valósulnak meg. A támogatási rendszer célja olyan legyen, ami nem csak a támogatott számára biztosít megtérülést, hanem az egész ország részére  Olyan megoldásokat kell keresni, amelyen önmagukban, támogatási rendszer nélkül is belátható időn belül megtérülnek. A támogatás célja a megvalósítási nehézségek (a forrás hiánya) áthidalása legyen, és ne egy megoldás látszólagos gazdaságossá tétele a költségek részleges átvállalásával Általánosságban rezsicsökkentésre kell törekedni  üzembiztos, karbantartás mentes vagy csekély, akár házilag is elvégezhető karbantartást igénylő rendszerekben kell gondolkodni Érdemes a beépítés utáni életciklus költségeket is figyelembe venni, legalábbis azokat, amelyek a majdani tulajdonosra hárulnak: o fenntartás o felújítás o bontás o újrahasznosítás, hulladékkezelés A jelenlegi minősítési rendszerek általános követelmények alapján állnak, és nem veszik figyelembe a felhasználás helyének éghajlati vagy gazdasági sajátosságait  Fel kell állítani olyan nemzeti követelményrendszert, amely képes szétválogatni az Unióban vagy akár az egész világon gyártott berendezéseket műszaki alkalmazás szempontjából a hazánk éghajlati viszonyainak (pl. hőmérséklet) és természeti adottságainak (pl. rendelkezésre álló üzemanyag) legjobban megfelelő berendezésekre. A támogatási rendszerek követelményrendszereinek összeállításánál ezt kötelező elemként kell tekinteni.


47 -

-

-

A felújítandó épületek meglévő műtárgyak, amelyek egyedi sajátosságokkal rendelkeznek  Valamennyi – legalább az állami és önkormányzati kezelésben lévő – épületnél részletes elemzést kell készíteni a tervezett felújítási lépések gazdaságossági kihatásairól Figyelembe kell venni az egyes korszerű technológiák hatékony alkalmazásához szükséges ismeretek meglétét  Célszerű egy adott létesítmény méret felett a tervezést megfelelő kiegészítő jogosultsághoz kötni. Ennek képzési és vizsgarendszere még nem létezik. A korszerű technológiákat jól ismerő tervezők a tudásukat részben nem a hagyományos iskolarendszerben szerezték meg, hanem gyakorlati tapasztalatok és gyártói ismertetők, tanfolyamok során. Olyan rendszert kell felépíteni, ami lehetővé teszi akár a kiegészítő képzés nélküli vizsgáztatás lehetőségét a gyakorlott kollégák számára, de lehetővé kell tenni az ismeretek intézményes megszerzését is. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni a kivitelezésben, beüzemelésben és üzemeltetésben közreműködő személyek, vállalkozások esetében (speciális hatósági képesítések, szabályozott munkakörök, képesített-regisztrált cégek, stb.) Az országra jellemző hagyományos/népi építészet megőrzése és továbbvitele érdekében valamint műemléki- vagy helyi védettséget élvező épületek esetében az Épületenergetikai követelmények szerkezetenkénti (jogosan egyre szigorodó határértékeknek történő) megfeleltetés újraértelmezése szükséges ott ahol a teljes épületre vonatkozó (vagy akár azt meghaladó) követelmények egyébként teljesülnek/teljesíthetőek.

B.feladat A felújítási csomagok fajlagos költségeinek megadása, lehetőség szerint megvalósult példákkal.

B/1 Összefoglaló Az 1/A feladatnál meghatározott felújítási csomagok elemzése a mellékletben foglalt szempontok és módszerek figyelembevételével szükséges/lehetséges a fajlagos költségek meghatározásával. Itt is figyelmet kell fordítani arra, hogy a felújítás optimális csomagjai meghatározásakor nemcsak a 7/2006 TNM rendelet irányelveit lehet figyelembe venni, hanem lehetőséget kell biztosítani az 1/A Összesítés egyéb tényezőinek hatását is figyelembe vevő teljes körű vagy részleges felújítási csomagokat értékelni, ezen csomagok fajlagos költségeit elemezni, meghatározni, vagy a számítás módját egységesíteni. A felújítási csomagok fajlagos költségeinek elemzése terjedjen ki a hazai termékek és szolgáltatások (lásd még 1/C) (patrióta) nemzetgazdasági befolyásaira is.

B/2 Kifejtés A költségbecslés alapja lehet az Építőipari Költségbecslési Segédlet (ÉKS) amely a Magyar Építész Kamara Koordinációs és Logisztikai Kht., a Magyar Mérnöki Kamara Nonprofit Kft., a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége., az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével és támogatásával megjelent kiadvány. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

48 Az ÉKS-ben foglalt árak elsősorban a költségtervezéshez, értékbecsléshez nyújtanak tájékoztató árakat átlagos műszaki tartalom és feltétel mellett, így nem fejezhetik ki egy konkrét projekt megvalósításának költségét. Az ÉKSből merített és az általunk javasolt egységárak átlagos - vállalkozási (nagyság, megbízási mód, technológiai felszereltség), - piaci feltételek (erőforrás, verseny), - kivitelezési körülmények, - reális vállalási határidő és fizetési feltételek figyelembevételével alakultak ki. Pédaként megemlítjük, hogy az ajánlás szerint az alkalmazható szakmánkénti óradíjak: - Föld és alapozási munkák 1.300 – 1.600 - Helyszíni beton és előre gyártott elemek: 1.800 – 2.100 - Falazatok és egyéb kőműves szerkezetek: 1.800 – 2.300 - Ácsszerkezetek 1.900 – 2.400 - Vakolatok és homlokzatbevonatok 1.700 – 2.100 - Tetőfedés 1.800 – 2.500 - Burkolatok 2.000 – 2.600 - Asztalos szerkezetek 2.300 – 3.100 - Felületképzések (festés-mázolás) 1.500 – 1.900 - Hő-, hang- vízszigetelések 1.600 – 2.000 - Víz-, csatorna-, fűtés-szerelés 2.100 – 2.500 - Klímaszerelés 2.400 – 3.700 - Felvonószerelés 3.300 – 3.800 - Épületvillamosság 2.300 – 2.900 - Gyengeáramú szerelések 3.400 – 4.500 A rezsióradíjak Budapest és vonzáskörzetében, valamint a nagyobb megyeszékhelyek helyi viszonyaira jellemzőek, azonban régiónként eltérőek (pl. helyi adók, munkaerő-piaci helyzet) lehetnek. A költségbecslésben az egyes épületgépész szakágaknál minimálisan az alábbi igényszintet kell figyelembe venni. - Központi fűtés: központi fűtési berendezések, acéllemez lapradiátorokkal, szerelvényekkel, vörösréz fűtési és hegesztett acélcsővezetékkel felszerelve, központi kazánházzal, vizes falfűtési rendszerrel, osztó-gyűjtők-, indirekt fűtésű meleg víztermelő berendezésekkel, helyiség termosztátok, hőcserélők, szivattyúk beszerelésével. - Belső vízellátás, csatornázás: vizes helyiségcsoport központi melegvízkészítés esetén, berendezési tárgyakkal, csőszerelésekkel együtt, kompletten szerelve. - Szellőzés szerelés: épület mellékhelyiségeinek elszívó szellőzése mellékcsatornás szellőzővezetékkel, légszelepekkel, egyedi ventillátorokkal, légcsatornával, esővédő sapkával felszerelve. - Felvonó telepítés: Személyfelvonó telepítése 6 személyre /480 kg/, vb. szerkezetű aknába szerelve, felső gépházzal. Tervezéssel, szerkezeti elemek gyártásával, automatikával, kompletten beszerelve, rozsdamentes kivitelben, gépházzal - Épületvillamosság: készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

49 fő- és alelosztókkal, kábelezéssel, vezetékezéssel, lámpatestekkel, a funkciónak megfelelő világítási és dugaljakkal szerelvényekkel komplett, belsô távbeszélô- és számítógépes hálózattal, de távbeszélő központ és számítógépek nélkül, belső TV-műsorvevő hálózattal, valamint külső villámvédelmi berendezéssel, közepes minőségű anyagokból A költségbecslésünk célja, hogy a gyakorlatban legtöbbször előforduló építési feladatok összköltségét a szakemberek, de a szakmai ismeretekkel nem rendelkező „döntéshozók” is megbízható pontossággal meg tudják állapítani. C.feladat Energiahatékonyság szempontjából jelentős határoló szerkezetek és épületgépészeti rendszerek esetében külön-külön kerüljön végig gondolásra, hogy melyiknél lehet hazai anyagot, szerkezetet vagy berendezést használni. Lista elkészítése a Magyarországi gyártókról, akik termékeket szállíthatnak energetikai felújításokhoz.

C/1 Összefoglaló A cél elsősorban a gazdaságos épületüzemeltetést célzó beruházások támogatással való megvalósítása során a nemzetgazdaságra gyakorolt járulékos pozitív hatások kiváltása. A támogatások feltételrendszerét úgy kell kialakítani, hogy a magyar vállalkozásokat, a magyar termékeket preferálja, hozza helyzetbe. Olyan feltételrendszer kialakítása szükséges, ami a magyar gyártmányok beépítésére ösztönöz. A támogatások elbírálásánál olyan pontrendszert kell felállítani, amely – ha nem ütközik uniós előírásokkal – segíti az ilyen gyártmányok alkalmazását. A kategóriákat a végterméket gyártó vállalkozásra annak beszállítóval együtt kell értelmezni. Ez lehetővé teszi a háttéripar áttételes megerősítését is. Nem közvetlen pénzbeli támogatásban kell gondolkodni, hanem olyan technikákra van szükség, amely a termelés és értékesítés folyamatos fenntartására ösztönöz, és folyamatos segítséget nyújt, a tevékenység folytatása alatt képződő költségek kifizetéshez. A megoldásokat ki lehet (kell) terjeszteni az építőipari kivitelező cégekre is, őket is „gyártóként” kell kezelni.

C/2 Kifejtés Ezeknek a pénzügyi megoldásoknak hathatósan kell segítenie a vállalkozások fejlesztését és az új munkahelyek teremtését is. Ugyancsak kívánatos lenne meglévő alkalmazotti jövedelmek emelésének segítése abból a megfontolásból, hogy ha a vállalkozásokat segítjük a magasabb bérek kitermelésében, akkor az – különösen a középosztályig bezárólag – a hazai fogyasztást növelő tényező lesz. A hazai fogyasztás növelése pedig áttételesen újabb munkahelyeket fog teremteni. -

-

az ÁFA fizetési kötelezettségen keresztül (az ilyen termékek értékesítése után befizetett ÁFA egy adott százaléka valamely más adónemre, pl. az osztalékot terhelő személyi jövedelemadóra vagy a társasági adóra jóváírásként felhasználható lehetne, annak valahány százalékáig) a cég által fizetett jövedelmeknek az árbevételhez viszonyított aránya alapján adókedvezmény az osztalékot terhelő személyi jövedelemadóból vagy a társasági adóból (ahol magasabbak az alkalmazotti jövedelmek az árbevétel arányában, ott magasabb az


50

-

-

értékteremtő képesség, és ezt támogatjuk. A magas árréssel dolgozó kereskedő cégeknél ez a mutató például kifejezetten alacsony értékre fog adódni) az új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó meghatározott, de több évig tartó időtartamig, teljes vagy részleges elengedésével (a legálisan kereső, de jövedelemadót nem fizető alkalmazott jobb az államnak, mint a munkanélküli) az új munkahelyekhez kapcsolódó társadalombiztosítási és egyéb járulékok egy alacsonyan meghatározott átalányösszegben való meghatározása (az állandó hozzájárulás a meglévő rendszer működtetéséhez sokkal jobb, mint a semmi, és a fix összeg lehetővé teszi a jövedelmek legális kifizetését)

Gyakran esünk abba a hibába, hogy „magyar” vállalkozáson kizárólag azt értjük, ha annak a tulajdonosa magyar állampolgár. Ez fontos, de nem elsődleges szempont. Sokkal fontosabb, hogy a vállalkozásból képződő nyereséget itthon vegyék ki és adózzák le, és ne vigyék ki külföldre. Nem szabad jelentősen háttérbe szorítani a külföldi tulajdonban lévő, de Magyarországon termelő vállalkozásokat. Sőt, másodlagos célként kell tekinteni azt, hogy a külföldi tulajdonos inkább hozza ide a termelést, és teremtsen munkahelyeket itthon. A szempontokat együttesen, de különböző súllyal kell figyelembe venni a termékek és a gyártók a fenti kategóriákba történő besorolásánál. A súlyozás részletes kidolgozására a rendelkezésre álló idő nem volt megfelelő. A végleges változatnál célszerű modellszámításokból és meglévő vállalkozásokból párhuzamosan kiindulni, hogy a feltételrendszer a való életnek megfelelő és teljesíthető legyen.

C/1 Melléklet Magyar gyártók - gondolatok


51

Magyar gyártók – gondolatok készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

52

Célrendszer A cél elsősorban a gazdaságos épületüzemeltetést célzó beruházások támogatással való megvalósítása során a nemzetgazdaságra gyakorolt járulékos pozitív hatások kiváltása. Ezek a kívánt hatások: -

-

munkahelyteremtés a gazdaság „kifehérítése” az elérhető jövedelmek emelése, ezáltal a nemzetgazdasági szinten rendelkezésre álló vásárlóerő növelése, ami kihat az egyéb iparágakra is (több jövedelem  magasabb vásárlóerő  magasabb fogyasztás újabb munkahelyek magasabb adóbevétel a többletfogyasztásból) hazai termelés fokozása (valódi jövedelem csak értékteremtéssel érhető el)

Eszközök A támogatások feltételrendszerét úgy kell kialakítani, hogy a „magyar” vállalkozásokat, a „magyar” termékeket preferálja, „hozza helyzetbe”. Ehhez definiálni kell, mit értünk azon, hogy „magyar”, amit a következő szakaszban fogok tárgyalni. A támogatásokat alapvetően két részre lehet bontani: -

Az energia megtakarítást célzó beruházáshoz való hozzájárulással (a finanszírozónak nyújtandó támogatás) Az energia-megtakarítást lehetővé tévő gyártmányok előállítóit – a „magyar” gyártókat – segítő pénzügyi megoldások

Az energia megtakarítást célzó beruházáshoz való hozzájárulással (a finanszírozónak nyújtandó támogatás) Olyan feltételrendszer kialakítása, ami a „magyar” gyártmányok beépítésére ösztönöz. A támogatások elbírálásánál olyan pontrendszert kell felállítani, amely – ha nem ütközik uniós előírásokkal – segíti az ilyen gyártmányok alkalmazását. Az alábbihoz hasonló kategóriákba sorolt termékek plusz pontokat kapnának: -

„100%-ban Magyar Termék” (közel teljesen hazai alapanyagból, hazai munkával előállítva) „Magyar Termék” (legalább 60%-ban hazai alapanyagból, hazai munkával előállítva) „Hazai Termék” (hazai munkával előállított termék, amelynek a hazai, munkával hozzáadott értéke legalább 20%)

Ezeket a kategóriákat a végterméket gyártó vállalkozásra annak beszállítóval együtt kell értelmezni. Ez lehetővé teszi a háttéripar áttételes megerősítését is.

Az energia-megtakarítást lehetővé tévő gyártmányok előállítóit – a „magyar” gyártókat – segítő pénzügyi megoldások Nem közvetlen pénzbeli támogatásban kell gondolkodni, mert az a tapasztalatok alapján arra fogja sarkallni a vállalkozókat, hogy a támogatásokat gyorsan lehívják, és utána a pénzt a vállalkozásból kimentve, a valós tevékenységet beszüntessék. Olyan technikákra van szükség, amely a termelés és értékesítés folyamatos fenntartására ösztönöz, és abban nyújt folyamatos, a tevékenység folytatása alatt képződő költségek kifizetéshez. A megoldásokat ki lehet (kell) terjeszteni a kivitelezésre is, őket is „gyártóként” kell kezelni. Ezt számos dolog indokolja: -

az építőipar (a kivitelező ágazat) óriási munkahiánnyal küzd rengeteg kihasználatlan kapacitás van


53 -

sok energia megtakarítást célzó „termék” gyártásának utolsó fázisa a kivitelezés. Ilyenek például a különböző hőszigetelő rendszerek, de tágabb értelemben valamennyi késztermék puszta beépítése is felfogható így. Ráadásul a kivitelezés minősége döntő fontossággal bír az adott megoldás jövőbeli hatékonyságára.

Ezeknek a pénzügyi megoldásoknak hathatósan kell segítenie a vállalkozások fejlesztését és az új munkahelyek teremtését is. Ugyancsak kívánatos lenne meglévő alkalmazotti jövedelmek emelésének segítése abból a megfontolásból, hogy ha a vállalkozásokat segítjük a magasabb bérek kitermelésében, akkor az – különösen a középosztályig bezárólag – a hazai fogyasztást növelő tényező lesz. A hazai fogyasztás növelése pedig áttételesen újabb munkahelyeket fog teremteni. -

-

-

-

az ÁFA fizetési kötelezettségen keresztül (az ilyen termékek értékesítése után befizetett ÁFA egy adott százaléka valamely más adónemre, pl. az osztalékot terhelő személyi jövedelemadóra vagy a társasági adóra jóváírásként felhasználható lehetne, annak valahány százalékáig) a cég által fizetett jövedelmeknek az árbevételhez viszonyított aránya alapján adókedvezmény az osztalékot terhelő személyi jövedelemadóból vagy a társasági adóból (ahol magasabbak az alkalmazotti jövedelmek az árbevétel arányában, ott magasabb az értékteremtő képesség, és ezt támogatjuk. A magas árréssel dolgozó kereskedő cégeknél ez a mutató például kifejezetten alacsony értékre fog adódni) az új munkahelyekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó meghatározott, de több évig tartó időtartamig, teljes vagy részleges elengedésével (a legálisan kereső, de jövedelemadót nem fizető alkalmazott jobb az államnak, mint a munkanélküli) az új munkahelyekhez kapcsolódó társadalombiztosítási és egyéb járulékok egy alacsonyan meghatározott átalányösszegben való meghatározása (az állandó hozzájárulás a meglévő rendszer működtetéséhez sokkal jobb, mint a semmi, és a fix összeg lehetővé teszi a jövedelmek legális kifizetését)

Mi a „magyar”? Gyakran esünk abba a hibába, hogy „magyar” vállalkozáson kizárólag azt értjük, ha annak a tulajdonosa magyar állampolgár. Ez fontos, de nem elsődleges szempont. Sokkal fontosabb, hogy a vállalkozásból képződő nyereséget itthon vegyék ki és adózzák le, és ne vigyék ki külföldre. Nem szabad jelentősen háttérbe szorítani a külföldi tulajdonban lévő, de Magyarországon termelő vállalkozásokat. Sőt, másodlagos célként kell tekinteni azt, hogy a külföldi tulajdonos inkább hozza ide a termelést, és teremtsen munkahelyeket itthon. Az országnak nagyobb szüksége van pillanatnyilag arra, hogy a munkaképes lakosság minél nagyobb része dolgozzon, de legalábbis ne szoruljon az állam vagy a saját rokonai támogatására, fizetni tudja a számláit és a hiteleit, ne kényszerüljön bűnöző életmódra, és ne sodródjon az ország szociális katasztrófába. Az elsődleges és másodlagos szempontokat együttesen, de különböző súllyal kell figyelembe venni a termékek és a gyártók a fenti kategóriákba történő besorolásánál. A súlyozás részletes kidolgozására a rendelkezésre álló idő nem volt megfelelő. A végleges változatnál célszerű modellszámításokból és meglévő vállalkozásokból párhuzamosan kiindulni, hogy a feltételrendszer a való életnek megfelelő és teljesíthető legyen.


54

Elsődleges szempontok Elsődleges szempontként az értékteremtés folyamatára közvetlenül jellemző számokat és mutatókat kell keresni. Olyan jellemzőket kell ezekből meghatározni vagy számítással előállítani, amely az itthon, értékteremtő munkával foglalkozó vállalkozásoknál ad magasabb értéket, és egyúttal a puszta kereskedelemmel, vagy külföldön vásárolt termékek egyszerű átcímkézésével foglalkozó cégeknél ad alacsonyabb értéket. Ilyen mutatók lehetnek: -

-

-

a vállalkozás által Magyarországon alkalmazott munkavállalók száma a vállalkozás által Magyarországon fizetett jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék összege, illetve aránya a teljes árbevételhez ez utóbbi adatokból következtetni lehet a legálisan fizetett jövedelmek nagyságára, és ez a gazdaság kifehérítése irányában hat adófizetési hajlandósága nullás adóigazolás az általuk végzett, az árbevétel zömét kitevőfő tevékenység típusa (pl. kivitelezés, gyártás vagy kereskedelem) Akivitelezésnek és a gyártásnak „értékesebb” tevékenységnek kell lennie a vállalkozás adataihoz az általuk feldolgozott termékek beszállítóinak adatait hozzá lehet számítani, amennyiben a vállalkozás azt külön kéri. Ha nem kéri, vagy a beszállítók adatai nem ismertek, akkor azokat külföldi beszállítónak kell tekinteni az értékelésnél.

Másodlagos szempontok A másodlagos szempontként az értékteremtésre nem közvetlenül jellemző mutatókat lehet felhasználni. Ezek természetesen bírnak valamekkora jelentőséggel a termelés folyamatára, de ezek áttételes hatások. Például egy csak idegen nyelven beszélő tulajdonos esetén szűkül a vezető tisztségviselők és talán az alacsonyabb beosztásban dolgozók potenciális alkalmazottak köre. Ekkor fordul elő, hogy a munkavállalók esélyeit erősen szűkítő követelmények – például egy vagy több idegen nyelv ismeretének megkövetelése – jelennek meg olyan beosztásoknál is, ahol a munkavégzéshez az általában nem szükséges (pl. könyvelő, adminisztrátor, művezető, raktáros, stb.). Másodlagos mutatók lehetnek: -

-

a vállalkozás tulajdoni viszonyai o magyar állandó lakhellyel rendelkező tulajdonos a jövedelmének egy részét biztosan Magyarországon költi el o magyar tulajdonban lévő, de nem Magyarországon működő cég semmivel nem járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, ellentétben a külföldi tulajdonban lévő, de Magyarországon működő vállalkozásokkal a cégbejegyzés helye a vállalkozás a forgalom arányában mekkora – ÁFA, iparűzési vagy nyereség – adót fizet Magyarországon


55

C/2 Melléklet OÉTT 1. munkacsoport magyar gyártók Munkaanyag vázlat A munkacsoport a jövőbeni tevékenységi irányt az alábbiak szerint határozza meg:

Alapelvek Széles körű, szakmai alapokon álló összefogással kell kialakítani az ország számára optimális keretrendszert. -

-

-

Össze kell gyűjteni a mások által végzett hasonló kutatások eredményeit és azokat felhasználni a további munkához Fel kell venni a kapcsolatot a szakirányú szakmai szervezetekkel és kamarákkal, állami szervekkel és intézményekkel, egyetemekkel, főiskolákkal, intézetekkel, tudásközpontokkal A keretrendszer kimunkálásánál az ország és a nemzetgazdaság érdekeit kell szem előtt tartani A folyamat felügyeletét a gazdasági szereplők érdekkörétől távolabb fekvő, független szervezetek felügyelete alá kell helyezni Különös figyelmet kell fordítani a hazánkra jellemző hagyományos- (népi: vályog, boronafalas stb.) és a mai nemzetközi trendekbe igazodó alternatív (szalmabála, szupervályog stb.) építési módokra valamint a műemléki- vagy helyi védettséget élvező épületekre.

Követelményrendszer Fel kell állítani olyan általános követelmény rendszert, ami képes átfogóan leírni az épület felújítások energetikai szempontjait, különös tekintettel azok célrendszerére. Az alábbi gondolatmenetekből kell kiindulni a későbbi munkasorán: -

-

-

-

Figyelembe kell venni a lakosság és az állam anyagi teherviselő képességét  olcsó és egyszerű műszaki megoldásokra kell törekedni, amelyekcsekély járulékos beruházási költséggel járnak A gazdaságosságot nemzetgazdasági szinten kell vizsgálni az olyan beruházásoknál, amely állami vagy közösségi forrás igénybevételével, támogatásával valósulnak meg. A támogatási rendszer célja olyan legyen, ami nem csak a támogatott számára biztosít megtérülést, hanem az egész ország részére  Olyan megoldásokat kell keresni, amelyen önmagukban, támogatási rendszer nélkül is belátható időn belül megtérülnek. A támogatás célja a megvalósítási nehézségek (a forrás hiánya) áthidalása legyen, és ne egy megoldás látszólagos gazdaságossá tétele a költségek részleges átvállalásával Általánosságban rezsicsökkentésre kell törekedni  üzembiztos, karbantartás mentes vagy csekély, akár házilag is elvégezhető karbantartást igénylő rendszerekben kell gondolkodni Érdemes a beépítés utáni életciklus költségeket is figyelembe venni, legalábbis azokat, amelyek a majdani tulajdonosra hárulnak: o fenntartás o felújítás o bontás o újrahasznosítás, hulladékkezelés A jelenlegi minősítési rendszerek általános követelmények alapján állnak, és nem veszik figyelembe a felhasználás helyének éghajlati vagy gazdasági sajátosságait  Fel kell állítani


56

-

-

-

olyan nemzeti követelményrendszert, amely képes szétválogatni az Unióban vagy akár az egész világon gyártott berendezéseket műszaki alkalmazás szempontjából a hazánk éghajlati viszonyainak (pl. hőmérséklet) és természeti adottságainak (pl. rendelkezésre álló üzemanyag) legjobban megfelelő berendezésekre. A támogatási rendszerek követelményrendszereinek összeállításánál ezt kötelező elemként kell tekinteni. A felújítandó épületek meglévő műtárgyak, amelyek egyedi sajátosságokkal rendelkeznek  Valamennyi – legalább az állami és önkormányzati kezelésben lévő – épületnél részletes elemzést kell készíteni a tervezett felújítási lépések gazdaságossági kihatásairól Figyelembe kell venni az egyes korszerű technológiák hatékony alkalmazásához szükséges ismeretek meglétét  Célszerű egy adott létesítmény méret felett a tervezést megfelelő kiegészítő jogosultsághoz kötni. Ennek képzési és vizsgarendszere még nem létezik. A korszerű technológiákat jól ismerő tervezők a tudásukat részben nem a hagyományos iskolarendszerben szerezték meg, hanem gyakorlati tapasztalatok és gyártói ismertetők, tanfolyamok során. Olyan rendszert kell felépíteni, ami lehetővé teszi akár a kiegészítő képzés nélküli vizsgáztatás lehetőségét a gyakorlott kollégák számára, de lehetővé kell tenni az ismeretek intézményes megszerzését is.Ugyanezt az elvet kell alkalmazni a kivitelezésben, beüzemelésben és üzemeltetésben közreműködő személyek, vállalkozások esetében (speciális hatósági képesítések, szabályozott munkakörök, képesített-regisztrált cégek, stb.) Az országra jellemző hagyományos/népi építészet megőrzése és továbbvitele érdekében valamint műemléki- vagy helyi védettséget élvező épületek esetében az Épületenergetikai követelmények szerkezetenkénti (jogosan egyre szigorodó határértékeknek történő) megfeleltetés újraértelmezése szükséges ott ahol a teljes épületre vonatkozó (vagy akár azt meghaladó) követelmények egyébként teljesülnek/teljesíthetőek.

Gyártók, meglévő vállalkozások Célszerűen olyan rendszert kell felépíteni, amely az elsődleges cél – a gazdaságos épületüzemeltetés – mellett járulékos hatásként alkalmas a hazai ipar és munka támogatását is elősegíteni. Meg kell határozni azokat a kiegészítő követelményeket, amely ezt a kiegészítő célt elő tudják segíteni: -

-

-

A program keretében preferáltan felhasználható gyártmányokat származási helyük, előállítási módjuk szempontjából vizsgálni és kategorizálni szükséges  Elemezni kell az adott termék hozzáadott érték teremtési folyamatát. Elsődleges szempontnak kell tekinteni o A vállalkozás által Magyarországon alkalmazott munkavállalók számát o A vállalkozás által Magyarországon fizetett jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék összegét  ez utóbbi adatokból következtetni lehet a legálisan fizetett jövedelmek nagyságára, és ez a gazdaság kifehérítése irányában hat o Adófizetési hajlandóságát  nullás adóigazolás o Az általuk végzett tevékenység típusát (pl. termelés vagy kereskedelem)A termelésnek „értékesebb” tevékenységnek kell lennie o A vállalkozáshoz kapcsolódó beszállítói kör méretét és hova tartozását(hazai vagy külföldi) Másodlagos szempontként kell figyelembe venni: o A vállalkozás tulajdoni viszonyait


57 o A vállalkozás a forgalom arányában mekkora – Áfa, iparűzési vagy nyereség – adót fizet Magyarországon

Fejlesztés és innováció Támogatni kell a magyar gyártók megerősödését, illetve az innováción alapuló szellemi tulajdon védelmét. Szükség van egy olyan pénzalap létrehozására, ami kizárólag az előbb leírt követelmény rendszernek megfelelő találmányok szerzői jogainak magyar és világszintű védelmére használható fel. -

-

Fel kell állítani egy szakmai testületet (továbbiakban Testület), amely önmagában vagy szakértők eseti bevonásával elbírálja, hogy mely találmányok felelnek meg a kívánalmaknak, és méltók a támogatásra, és már ennek a követelményrendszernek az alapján is eldönthető, hogy rendelkezik-e megfelelő piaci potenciállal. A Testületet az alábbiak szerint célszerű felállítani: o Nem kívánatos a szereplők számának bővítése  Jelen munkacsoport, illetve a saját tagjaiból választandó szűkebb személyi kör a feladatot el tudja látni, mind a személyek, mind az általuk képviselt szervezetek kompetenciája alapján. o A Testület valamennyi tagját kötelezni kell arra, hogy a jelen tevékenység folyamán megismert innovációkat szolgálati titokként kezeli Garantálni kell, hogy az ide benyújtott innovációk nem kerülnek harmadik kézbe. o A Testület pénzügyi keret felett nem rendelkezne, de kizárólag ez a testület lenne jogosult javaslattételre az innovációs támogatások vonatkozásában. o A Testületnek a kormányzati rendszeren belül önálló felülettel kell rendelkezni, ahol a pályázók meg tudják találni. o A projektnek megfelelő kommunikációval kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a szellemi termékek tulajdonosai könnyen és gyorsan a megfelelő információhoz jussanak, és ők is fel tudják venni a kapcsolatot a Testülettel. Gondoskodni kell a kiválasztott pályázók későbbi jogi támogatásáról intézményes keretek között.

Együttműködés a munkacsoportok között Meg kell valósítani a munkacsoportok vezető szintű rendszeres együttműködését.

A megvalósítás várható eredménye Az össze munkacsoport célkitűzéseinek együttes, összehangolt megvalósításától reálisan várhatóak az alábbi eredmények: -

EU energiatakarékossági és környezetvédelmi elvárások kielégítése Lehetőség szerint alternatív energia felhasználása A program jelentős számú új munkahelyet teremthet ill. tarthat meg A szakmunkás képzés elősegítése Minél több hazai gyártású termék legyen beépítve Kivitelezés hazai munkaerővel történjen Az oktatás fejlesztésével a kivitelezésben résztvevő dolgozók képzése


58

5. melléklet ZBR EH Alprogram (ZBR-EH-09) eredményeinek értékelése


59

A hagyományos technológiával épített lakóépületek helyzete A KSH 2005-ben a hazai lakásállományról és lakásviszonyokról készült kiadványa alapján a magyarországi lakóingatlanok többsége egyszintes családi ház. A társasházi lakásoknak 11%-a, a családi házaknak pedig 15%-a 1990 után készült, addig a városi bérházak, a hagyományos parasztházak és a tanyaépületek több mint fele a második világháború előtt épült, új alig van közöttük, Összességében a lakásállomány 25%-a származik még az 1945 előtti időkből, kétharmada pedig a szocializmus 45 évének produktuma. (1. ábra.)

1. ábra. A magyarországi lagásállomány százalékos eloszlásának változása (forrás: KSH) Az idősebb 1960-elött épült lakóingatlanok az Észak-magyarországi régió szélén, Baranya, Somogy és Zala megyében, az Alföld egyes területein (Hajdú-Bihar és Békés megye), illetve Nógrád megyében találhatóak. Magyarországon a családi házak és a parasztházak dominálnak, arányuk a teljes lakásállománynak a 2/3 része. Ezek jellemzően 1-3 lakásos épületek. Lakótelepeken található a lakások 1/5 része, a fennmaradó része pedig többlakásos zöldövezeti épületekben, vagy városi bérházakban található. 2003-ban a lakott lakások 36%-a négy vagy annál több lakásos épületben volt található. az 1990-es években lezajlott lakásprivatizáció óta ezek többsége társasházként működik. EH Alprogram A ZBR EH Alprogram célja a hagyományos technológiával épült lakóépületek számszerűsíthető kibocsátáscsökkenést és energia-megtakarítást eredményező felújítása, korszerűsítése, illetve új, fokozottan energiatakarékos házak építésének készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

60 támogatása. A programra magánszemélyek, hagyományos technológiával épült lakásszövetkezetek és társasházak pályázhattak. 1. táblázat. A nyertes pályázatok régiónkénti eloszlása Régió Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyo. Közép-Dunánt. Közép-Magyo. Nyugat-Dunánt. Összes régió

nyertes pályázatok (%) 40 28 39 29 37 39 39 37

Az összes beérkezett pályázat támogatási igénye alaptámogatással és klímabónusz támogatással összesen 3.057.973.837 Ft melyhez 4.826.991.706 Ft saját forrás (banki hitel + önkormányzati támogatás + a pályázó saját forrása + Energiahatékonysági Hitel) kapcsolódik. Az összes érvényes, nyertes pályázatra vonatkozó elemzést az 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. Az összes érvényes pályázatra vonatkozó elemzés Ft-ban Saját forrás egyéb) összes pályázat átlag /pályázat átlag /lakás

(banki

hitel,

Energiahat. ZBR alaptámogatás ZBR klímabónusz H.

1 258 786 474 1 979 224 1 750 746

átlag /m2 * a lakott alapterületre vonatkoztatva

13 324

beruházási költség

748 370 429 1 176 683 1 040 849

404 104 418 635 384 562 037

196 392 037 308 793 273 146

2 607 653 358 4 100 084 3 626 778

7 921

4 277

2 079

27 601

A támogatott pályázatok közel egyenlő részben tartalmaztak nyílászáró cserét, hőszigetelést, HMV rendszer felújítást és megújuló energiaforrás alkalmazását. (3. táblázat, 1. ábra) A legtöbb felújítás a közép-magyarországi régióban történt (270 db lakás/ház, 222 projekt), azon belül 44% (97 db) zajlott le budapesti épületeken. A legkevesebb épület felújítás az észak-magyarországi régióban történt, összesen 31 db. Az érintett lakásszám tekintetében kiemelkedően teljesített a dél dunántúli régió. 3. táblázat. Régiónkénti megvalósult fejlesztések Régió Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyo. Közép-Dunánt. Közép-Magyo.

nyílászáró

HMV

hőszigetelés

megújuló

minden

45

53

54

58

11

25

21

28

31

4

32

40

42

49

9

21

13

20

14

4

35

37

43

43

8

123

116

134

134

39


61 Nyugat-Dunánt. Összes régió

40

43

53

55

8

321

323

374

384

83

1. ábra. A megvalósult fejlesztések eloszlása (összes régió) A felújított lakásszám és lakóterület vonatkoztatásában szintén jelentkezik a középmagyarországi régió uralkodó szerepe. (4. táblázat) Az átlagos, régiókra jutó felújított lakásszám 103 db, ezen értéket eltorzítja a Közép-Magyarországon felújított 270 lakás, mert az összes többi régió összegében az érték nem éri el a 100 db-ot. (a KözépMagyarországon kívüli átlagos lakásszám már csak 75 db.) A felújított lakások 38%-a található a közép-magyarországi régióban, 14% a nyugat-dunántúli régióban, 13% a délalföldi régióban, 11% az észak-magyarországi régióban, 10% a közép-dunántúli régióban, illetve 10% alatti értékekkel a további két régióban. 4. táblázat. Felújítások régiónkénti eloszlása régió Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyo. Közép-Dunánt. Közép-Magyo. Nyugat-Dunánt. Összes régió

nyertes pályázat érintett lakás 93 94 51 70 72 82 31 31 73 73 222 270 91 99 633 719

2

érintett m (átlag) 127 138 143 163 133,5 134 147 141

építés éve (átlag) 1982 1982 1990 1982 1979 1981 1985 1983

Költségmegoszlás A felújítási beruházások átlagosan 46,4%-át támogatta a program, az érték tovább bontható 32,1% alaptámogatásra és 14,3% klímabónusz támogatásra. Az alaptámogatás a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb, 28,8%, de az összes régióban az alaptámogatási arány közelít a kiírásba szereplő beruházás (elszámolható) költségeinek egyharmadához. A dél-alföldi, a közép-dunántúli és a közép-magyarországi régiókban a klímabónusz meghaladja a 15%-ot. A dél-alföldi régió magas arányú klímabónusz támogatottsága (17%) kompenzálja az alacsony alaptámogatást is. A legalacsonyabb készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

62 átlag klímabónusz támogatás az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban valósult meg. (5.táblázat) 5. táblázat. A támogatások régiónkénti eloszlása források eloszlása támogaEH hitel összköltség tott projekt saját forrás banki hitel egyéb régió (Ft) (db) db % db % db % db % Dél-Alföld 348 478 418 93 90 47,4 0 0 0 0 9 9,0 Dél-Dunántúl 220 668 357 51 51 41,1 0 0 6 1,0 6 10,7 Észak-Alföld 355 678 366 72 71 48,3 3 1,4 0 0 12 7,4 Észak-Magyo. 124 283 989 31 27 50,0 1 0,6 0 0 5 7,4 Közép-Dunánt. 287 442 690 73 70 47,9 2 0,6 1 1,7 10 8,1 Közép-Magyo. 948 207 243 222 204 47,2 4 0,9 2 0,1 33 7,3 Nyugat-Dunán. 318 100 520 91 90 49,8 2 0,4 0 0 5 4,1 Összes régió 2 602 859 583 633 603 47,4 12 0,6 9 0,3 80 7,5

ZBR alapt. ZBR klíma. db % db % 90 28,9 90 14,8 53 29,0 53 18,2 73 28,0 73 14,8 31 29,6 31 12,4 73 27,1 73 14,6 222 28,7 221 15,8 91 29,5 91 16,2 633 28,6 632 15,5

Energetikai besorolások A felújításokat követően mind a 633 lezajlott projektben pozitív irányba változott az épületek energetikai besorolása. A kiindulás és az elért célkategóriák eloszlásában nagy a szóródás, az esetek többségében B-ból A+ kategóriába (9,5%, 59 db), vagy B-ből A+ kategóriába (8,4%, 52 db) lépés volt jellemző. Az energetikai besorolások változását a 2. ábra foglalja össze. A kiemelkedő kategóriaugrások (I-A+, I-A) nyílászáró cserén, hőszigetelésen estenként megújuló energia alkalmazásán túl, minden esetben HMV rendszer felújítást is tartalmaztak. Ezen beruházások átlagos költsége a lakóterek négyzetméterére vetítve hozzávetőlegesen 83.000 Ft, de a négy vizsgált eset eredményei igen nagy szórást mutatnak. A leggyakoribb B-ből vagy A-ból A+ kategóriák lakott alapterületre vetített költsége 27.000, 24.000 Ft. 143 épület a beruházást követően csak a legalacsonyabb célkategóriát, a B kategóriát érte el, a beruházások lakóterületre vonatkozatott átlagköltsége 24.000 Ft, melyek tartalmaztak 62%-ban hőszigetelést, 66%ban nyílászárócserét, 39%-ban HMV rendszer felújítást és 22%-ban megújuló alkalmazást. A legrosszabb kategórialépést elérő projektek, a C-B kategóriaugrást elérő 13 épület, itt nagyon erős szóródás jelentkezik, mert 1 épületen csak megújuló alkalmazása történt és 12 épületen pedig csak egyfajta (mely nem megújuló alkalmazás) beavatkozást végeztek. Ezek költsége átlagosan 16.000 Ft/m2.


63

2. ábra. Felújításokat követő energetikai besorolás változásosok százalékos megoszlása Az energetikai adatok értékeinek vizsgálatával kitűnik, hogy minden pályázó az átalakításokkal csökkenteni tudta a projektben szereplő épület éves CO2 kibocsátását és az összesített energetikai jellemzőjét. Külön megvizsgálva a CO2 kibocsátás csökkentést az átlagosan 32,9 kg/m2a. Az energiaosztály változásokban leggyakoribb B-ből, illetve A-ból, A+-ba váltások az összes projekt átlagához képest alacsonyabb értéket eredményezetek (az előbbi 15,1 az utóbbi 10,9 kg/m2a CO2). A legnagyobb energiaosztály lépést produkáló épületek (I-ből, vagy Hból A+, I-ből A) eredményei 500, 240, illetve 390%-ban meghaladják az átlagot. Vizsgálva lett az 1.000.000 Ft-ból elérhető CO2 megtakarítás értéke, mely kg/m2a/1.000.000 Ft egységben kifejezve átlagosan 10,5. Ez esetben az átlagértéktől elmaradnak a leggyakoribb, de természetesen meghaladják a legnagyobb kategóriaváltások. A C-ből B kategóriába lépő épület átlag alatti értéke is megfelel az elvárásoknak (4,8 kg/m2a/1mill. Ft). (6. táblázat, 3. ábra) Az összesített energetikai jellemző csökkenés legmagasabb értékben az I-ből A+ kategóriába lépésekkor jelentkezett. Az átlagértékhez képest továbbra is elmarad a legjellemzőbb kategóriaváltásokkal elérhető érték. Az 1.000.000 Ft-ra vonatkoztatott érték átlaga 48,8 kWh/m2a/mill. Ft. (4. ábra) 5. táblázat. CO2-re és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó megtakarítás és ezen értékek egy mill. Ft-ra vetített költségei néhány kategóriánál kategóriamegtakarítás Költség (1 Mill.Ft-ra) váltás esteszám (db) CO2 (kg/m2a) Ep (kWh/m2a) CO2 (kg/m2a/Mill.Ft) Ep (kWh/m2a/Mill.Ft) B-A+* 59 15,1 75,5 4,7 23,8 készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

64 A-A+* B-A* E-A* I-A+** I-A** H-A+** C-B*** átlag

52 47 46 3 1 15 13 633

10,9 9,8 26 165,5 78,8 128,5 9,9 32,9

49,3 40,8 128,5 646,8 586,9 517,6 33,7 155

3,6 4,6 9,4 19,5 13,6 19 4,8 10,5

14,9 20,1 46,9 79,8 101,2 75,8 19 49,8

*, a legjellemzőbb kategóriaugrások; **, a legjobb kategóriaugrások; ***, a legrosszabb kategóriaugrások

3. ábra. Mill. Ft-ra vonatkoztatott CO2 kibocsátás csökkenés intervallumonkénti eloszlása

4. ábra. Mill. Ft-ra vonatkoztatott összesített energetikai jellemzőben elért csökkenés intervallumonkénti eloszlása


65 A diagramokból kitűnik, hogy a legtöbb projekt (közel 250 db) 1.000.000 Ft befektetésével csupán 5 kg/m2a CO2 megtakarítást képes elérni, mindemellett 11 olyan beruházás zajlott le melyekkel a megtakarított CO2 érték meghaladja az 50 kg/m2a–t. Az energetikai jellemzőkben 1.000.000 Ft-ból elért megtakarítás a vizsgált esetek 40%-ban 10-30 kWh/m2a közötti értéket jelentett. Egyetlen ingatlan ért el 400 kWh/m2a feletti értéket (646,2 kWh/m2a), a megvalósulásban alkalmazva volt a hőszigetelés, a nyílászárócsere, a HMV rendszer és a megújuló energiaforrás, ettől függetlenül irreális az érték, mert az összes többi minden lehetőséget kihasználó pályázó átlagban csak 40 kWh/m2a értéket ért el.

Megtérülés Vizsgálva lett a beruházások teljes megtérüléséi ideje. A számításoknál nem a pályázó anyagi ráfordítása került számításra, hanem a teljes beruházási költség. Az eredmények, azon a konzervatív feltételezésen alapulnak, hogy az összes vizsgált ingatlan gázfűtéssel rendelkezik. A kalkulációk 3,022 Ft/MJ gázárral történtek. (5. ábra)

5. ábra. Megtérülési idő a három célkategória függvényében Mivel egy épület felújítását 25 évente szükséges elvégezni, azon, beruházások támogatása melyek számolt megtérülési ideje meghaladja a 25 évet nem gazdaságos. A D vagy a fölötti kiindulási kategóriából bármely célkategória elérésének megtérülési ideje túl hosszú, érdemes elvégezni ezen projektek pontos monitorozását és az eredmény alapján megvizsgálni a támogathatóság lekorlátozását az I, H, G, F és E forráskategóriákra. A C kategóriából B célktegóriába jutó projekt nagyon rossz megtérülési mutatóját eltorzítja egy feltételezhetően rosszul elvégzett energetikai számítás (KESZ tábla kitöltés), mert a megtérülési idő 103 év (7. táblázat). A feltétezhetően hibás érték kizárása után a megtérülési idő 5 év csökkenésével 40 évre szűkül. Az érték így is jól mutatja azt a tendenciát, hogy a számolt eredmények alapján csupán I-ból, vagy H-ból érdemes B kategóriát elérni, E kategória felett már hamarabb megtérül az A+ célkategória elérése. (5. ábra) készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

66

7. táblázat. Esetszámok a különböző kategóriaváltásoknál B

A A

B 31

E A 46

A+ 52

B

A+ 18

B 31

B+ A 4

A+ 10

B

F A 34

A+ 20

B 19

B A 47

A+ 59

B 13

C A 29

A+ 27

B 31

D A 27

A+ 21

G A 38

A+ 18

B 12

H A 9

A+ 15

B 5

I A 1

A+ 3

A 6. ábra jól szemlélteti a beruházási összeggel elért megtakarítási időket a három célkategóriában. A G, H és I forráskategóriákban a beruházási összeg az A+ célkategória eléréséhez meghaladja az 60.000 Ft/m2 értéket, de a megtérülési idő a legrosszabb esetben (G kategória) is csupán 16 év.

6. ábra. Beruházási költség („Ber.”, eFt/m2) és megtérülési idő („Megt.”, év) a célkategóriák függvényében Összegzés, következtetések Az összes beruházásra fordított 2.607.653.358 Ft-al, melyből 748.370.429 Ft származott a ZBR alaptámogatásából és 404.104.418 Ft a klímabónusz támogatásból összesen 21.100 kg/a, azaz 21,1 tonna/év CO2 kibocsátás megtakarítása és 355.129 MJ/m2a (98.647 kWh/m2a) megtakarítása valósult meg. A beruházásoknak 651.913.340 Ft Áfa tartalmat kellett generálniuk az államháztartás számára. Minden épületnél teljesült a TNM rendeletben előírt minimálisan elérendő B kategória. A KSH 2005-ben elkészített hazai lakásviszonyokat vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy Magyarországon 4.000.000-re tehető a lakható ingatlanállomány, ennek 8%-a lakatlan (344.000 db, az érték 1990 és 2001 között megduplázódott!), a fennmaradó részből 840.000 db iparosított technológiával épült épületben található, 1.670.000 parasztház vagy családi ház és a maradék 1.420.000 db pedig üdülő- vagy nyaralóépület. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

67

A jövőben feltételesen elvégzendő 1 mill. felújítás, a 2010-es adatok alapján hozzávetőlegesen 36.000 Mrd Ft beruházási költséggel járna, melyből a (jelen kiírással megegyező támogathatóság melett) 15.000 Mrd Ft származna az EH alaptámogatásból és Klímabónuszból. A beruházásokkal 29.000 tonna/év CO2 megtakarítás lenne elérhető. A 36.000 Mrd Ft összköltség, 9.000 Mrd Ft áfa tartalmat jelentene az államháztartás számára. A beruházásokkal elérhető A+ kategória négyzetméterre vetített költsége igen magas (kb. 35.000 Ft), de figyelembe véve azt, hogy hosszú távon a lakók számára ez a legideálisabb kategória, az A+ kategóriába lépő épületek számának a növekedése várható. Az A kategória elérése a vizsgált projektek (243 db) átlagából számolva csökkentett költséget igényel (30.000 Ft), de az épületek CO2 kibocsátása és fajlagos energia csökkenése nem marad el nagymértékben az A+ kategóriás épületek értékeitől. A B kategória elérése átlagosan egy négyzetméterre vetítve 25.000 Ft. Fontos megállapítás, hogy a támogatott épületeket érdemes szűkíteni I-től, E forráskategóriára, mert az E kategória feletti épületeken elvégzett fejlesztések megtérülési ideje meghaladja a 25 évet. (Nem mellékes szempont, hogy az E forráskategória alatti épületek felújítása több CO2 megtakarítással jár.) A pályázó helyzete speciális, mert számára a megtérülési időbe nem kalkulálandó érték az EH alaptámogatás és a Klímabónusz, így a pályázó szempontjából lényegesen lerövidül a megtérülési idő. Sok esetben az A célkategória elérése nem jár lényegesen több költséggel, mint a B célkategória. Megfontolandó az elérendő célkategóriákat A-ra és A+-ra szűkíteni, emellett az is szól, hogy az épületek 77%-a (490 db) A vagy a fölötti kategóriába lép. Érdekesség, hogy ezen projektek nagyobb arányban tartalmaznak megújuló energia alkalmazását (353 db), mint nyílászáró cserét (226 db), HMV rendszer felújítást (259 db) vagy hőszigetelést (287 db). A B célkategória kizárása mellett szól a felújított épületek B kategóriába való megrekedése, hiszen nem valószínű, hogy a tulajdonos az ingatlanát több lépcsőben emelni magasabb kategóriaszintre, és vállalná az egyszer már lezajlott felújítás folytatását, mely nagyon hosszú megtérülési idővel jár (5. ábra). A projektek egyesével történő vizsgálatával találni olyat, melyek minimális beavatkozással irreális kategóriaugrásokat értek el. 25 esetben csak nyílászárócserével, vagy csak hőszigeteléssel, az épületek F, E forráskategóriából, A, B célkategóriába léptek. A négy, sőt esetenként öt kategóriaugrás feltehetően a hibás energetikai számításból (rossz KESZ tábla kitöltésből) származhat. A kiírásban szereplő maximális támogatás lakásonként 4.195.000 Ft. A maximális összeget két pályázat tudta megszerezni sőt, az egyik a statisztikai adatok alapján 5.400 Ft-al meg is haladta a támogatás határát. A támogatások véletlenszerű vizsgálatával találni további minimális eltéréseket, pl. egy pályázó nem végez fűtéskorszerűsítést, így a maximális odaítélhető összeg 3.565.000 Ft, a valós megítélt támogatás azonban ezt 15.000 Ft-tal meghaladja.


68

6. melléklet SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A LEGJELENTŐSEBB MAGYARORSZÁGI TANÚSÍTÓ VÉDJEGYEKRŐL


69

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A LEGJELENTŐSEBB MAGYARORSZÁGI TANÚSÍTÓ VÉDJEGYEKRŐL Az OÉTT által meghatározott munkacsoporti feladatterv az „épületenergetikai felújítási programok az iparra gyakorolt szinergikus kedvező hatásainak feltárására” alapján kialakított munkacsoportok közül az 5.munkacsoport feladatat a minősítési és ellenőrzési kérdések tekintetében kiadott feladatterv A pontja szerint „Magyar építőipari termék védjegy (Magyar termék, Hazai termék, Hazai feldolgozású termék) kérdésének vizsgálata, különös tekintettel a közbeszerzési alkalmazásáról. Egyedi termékek minősítésnek védjegy alá vonásának vizsgálata.” Előzmény: Javaslatok a belügyminisztérium irányítása alá tartozó épületek energiahatékonysági felújítási programjának megalapozására Koncepcióvázlat – 1.sz melléklet Budapesti Műszaki egyetem Építészmérnöki Kar dékáni Hivatal -Budapest 2013.március 12. 16.p A védjegyekkel kapcsolatos jogi szabályozás: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról Tanúsító védjegyek tulajdonságai, alkalmazási lehetőségei: A tanúsító védjegy egy különleges védjegyfajta, amelyet nem a védjegyjogosult (szervezet, vállalat) használ, hanem egy adott áru vagy szolgáltatás minőségét, valamint a védjegyhez kapcsolódó szabályzatnak való megfelelését tanúsítja. A tanúsító védjegy arról tájékoztat, hogy az adott termék/szolgáltatás ellenőrzötten kiváló minőségű, így a minőséget illetően kizárja a fogyasztók megtévesztését. E védjegyfajta erősíti a vállalatok és szolgáltatások piaci működését, és minőségi garanciát jelent a fogyasztók számára. A védjegyjogosultak marketingtevékenységének köszönhetően – az ábra és az általa képviselt gondolat népszerűségének növelésével – a tanúsító védjegy eredményes eszköz lehet a piaci elismertség kialakításához. A tanúsító védjegy felkeltheti a fogyasztó figyelmét a különleges, garantált minőségű termékek/szolgáltatások iránt, ezáltal fokozhatja a keresletet, és elősegítheti a megfontolt fogyasztói magatartás kialakulását. A tanúsító védjegyet Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lajstromozza a benyújtott szabályzat ismeretében. A szabályzatban feltétlenül szükséges annak megállapítása, hogy ki a tanúsító védjegy jogosultja, valamint az árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan tartalmaznia kell azokat a minőségi tulajdonságokat, amelyeket a védjegy tanúsít és amelyek egyben a használat feltételeit is jelentik. A szabályzatban dokumentálni kell azt is, hogyan történik a használat ellenőrzése, illetve a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés. A tanúsító védjegy – az együttes védjeggyel szemben – nem igényel szervezeti tagságot. A tanúsító védjegyek azon kérdéseiben, amelyekkel kapcsolatban a törvény külön rendelkezést nem tartalmaz, a védjegyekre és az együttes védjegyekre vonatkozó szabályok alkalmazhatók. A tanúsító védjegyek által tanúsított áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásokban való figyelembevételét- a verseny egyenlőségének, tisztaságának és az egyenlő bánásmód alapelveinek tiszteletben tartásával – a közbeszerzési törvény is lehetővé teszi. A jogszabályi előírások betartásával –amennyiben célszerűnek mutatkozik – a Közbeszerzési Hatóság javasolja az ajánlatkérőknek az eljárást megindító felhívásaikban a védjegyekre történő hivatkozást. A közbeszerzési eljárásokban a védjegyek használata felmerülhet az készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

70 értékelési részszempontok között, az árubeszerzések esetében az alkalmassági feltételek körében, a műszaki leírásban, valamint a szerződéses feltételek körében. A tanúsító védjegyek közbeszerzési eljárásokban betöltött szerepéről 2012.áprilisában elnöki tájékoztató került kiadásra, mely a 2012./45.sz.Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. (wwww.kozbeszerzes.hu) Az elnöki tájékoztató szövege mellékelve. A Közbeszerzési Hatóság várhatóan ebben az évben hozza létre a „Tanúsító Védjegyekkel Rendelkező Termékek és Szolgáltatások Nyilvántartását”, mely a www.kozbeszerzes.hu honlapon lesz elérhető. (Információ: Közbeszerzési Hatóság –dr.Bakonyi József elnöki tanácsadó [email protected] ) Termékek és szolgáltatások a épületenergetikai felújítások tekintetében relevanciával rendelkező, ismertebb tanúsító védjegyei: I. Magyar Termék Nagydíj®

(www.termeknagydij.hu )

A tanúsító védjegy 1998.óta pályázati úton nyerhető el. A pályázat kiírói: Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft., Magyar Export-Import Bank Zrt, Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, Terc Kereskedelmi és szolgáltató Kft., TÜV Rheinland Intercert Kft. A Magyar Termék Nagydíj® kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt, és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű termékek előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. A pályázat díjazottjai olyan példaértékű modelleket jelenítenek meg, amelyek hozzájárulnak a gazdaság fejlesztéséhez. A Magyar Termék Nagydíj® védjegy az európai regionális tanúsító védjegyek sorába tartozik. Megtestesíti és kifejezi Magyarország elismerését és elkötelezettségét a tanúsított minőség iránt. A Magyar Termék Nagydíj® kitüntető címet önkéntesen benyújtott pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázati rendszer tisztaságát és sérthetetlenségét objektív követelményrendszer, pártatlan és független szakértői testület bírálata jelenti. Az odaítélt védjegy használatát a kiírók rendszeresen ellenőriztetik, ezzel is garantálva a folyamatos minőségi színvonalat a felhasználók, fogyasztók részére. A pályázati rendszer magyar terméknek tekinti mindazon Magyarországon bejegyzett és gyártóhellyel és magyarországi munkaerővel rendelkező magyar, külföldi, vagy vegyes tulajdonban lévő gyártó által gyártott minden olyan terméket, amely teljesen hazai alapanyagból készült, vagy a késztermékben mért hozzáadott érték az 51%-kot meghaladja. (kivéve az élelmiszerek, amelyekre vonatkozóan a 74/2012 (VII.25.) VM rendeletben foglaltak az irányadók) A Magyar Termék Nagydíj® Pályázat célja: - ismerje el a Magyarországon gyártott vagy forgalmazott termékek és szolgáltatások magas minőségi színvonalát - segítse elő a nemzetközi piacon versenyképes, kiemelkedő minőségű termékek előállítását, ösztönözze a szolgáltatások fejlesztését - járuljon hozzá a pályázaton minősítést szerzett termékek gyártóinak piaci munkájához, export-tevékenységének fejlesztéséhez - nyújtson egyértelmű segítséget a termékeket és szolgáltatásokat megvásárló fogyasztóknak a minőségtudatos választásban - a pályázati rendszer szolgálja a gyártók, a forgalmazók és szolgáltatók aktív minőségpolitikája fejlesztését A Magyar Termék Nagydíj® védjegy az európai regionális tanúsító védjegyek sorába tartozik. Megtestesíti és kifejezi Magyarország elismerését és elkötelezettségét a tanúsított minőség iránt. Ez készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

71 az egyetlen, nem szakma specifikus tanúsító elismerés, melyre a gazdaság egész területéről önkéntes, nyilvános pályázat útján lehet jelentkezni. A pályázaton részt vehet minden, a pályázati főcsoportok szerinti, a pályázat céljainak megfelelő, Magyarországon gyártott, forgalmazott, sorozatgyártásra alkalmas késztermék, termékcsalád, illetve ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, mellyel rendszert alkothat. Emellett a pályázat tárgyát képezheti önálló szolgáltatás is Azon pályázati főcsoportok az épületenergetikai felújítások szempontjából releváns: 1. Gépek, berendezések; háztartási gépek, berendezések és eszközök; járművek 2. Építési termékek 3. Szilikátipari késztermékek 4. Informatika (programok, rendszerek), irodatechnika 5. Ipari berendezések és alkalmazott technikai megoldások 6. Oktatási, képzési, továbbképzési, nevelési módszertan; tankönyvek, segédletek (interaktív eszközök is) és kiadványok 7. Elektromos alkatrészek 8. Világítás, LED 9. Gázberendezések 10. Motoros szerszámok A pályázatokat a kiírók által felkért, független szakmai zsűri bírálja el, a benyújtott dokumentáció alapján. A Magyar Termék Nagydíj elnyerése szigorú követelményrendszerhez kötött, a kitüntetett termékek és szolgáltatások megfelelőségének igazolását független, szakértőkből álló zsűri vizsgálja, garantálja és évente folyamatosan ellenőrzi. A pályázattal kapcsolatban felkért vizsgáló szervezetek: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, TÜV Rheinland Intercert Kft., ÉMI Nonprofit Kft., Budapesti Műszaki egyetem, NyugatMagyarországi egyetem, stb.) Az elbírálás főbb szempontjai: -

a pályázatra benyújtott termék/termékcsalád, szolgáltatás biztonságosságát, megfelelőségét, minőségét, újszerűségét, piacképességét, gazdasági hasznosságát, export erejét az energiatakarékos, környezetbarát megoldások alkalmazását, a fogyasztónak kínált előnyöket a megfelelőséget igazoló, harmadik fél – tanúsító szervezet – által kiállított tanúsítványt vagy szakvéleményt a szakértők állásfoglalását a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a TÜV Rheinland InterCert Kft. vizsgálatainak tapasztalatait minőségirányítási rendszer alkalmazását forgalomba hozatal jogszabályi feltételeinek meglétét korábban elnyert díjak, tanúsító védjegyek meglétét a fogyasztónak kínált önként vállalt plusz előnyöket

A Nagydíjak átadása minden esztendőben ünnepélyes keretek között az Országházban történik. A pályázati rendszer állami fővédnöke: Dr. Latorcai János, az Országgyűlés Alelnöke Az épületenergetikai szempontoknak megfelelő díjazottak és termékek –jelenleg is érvényes védjegyhasználati jogosultsággal rendelkezők


72 Védjegy jogosult cég AC Plusz Energetikai Kft. AC Plusz Energetikai Kft. AC Plusz Energetikai Kft. Bakonyerdő Zrt.Tapolcai Parkettagyára BITEL Távközlés és Biztonságtechnikai Kft. BRED Irodabútor Kft. CSOMIÉP Beton-és Meliorációs Termékgyártó Kft.

ELCON Electronic Control Automatizálási és Kereskedelmi Kft. Energosys Zrt

Termék/szolgáltatás Alufusion ablakok Ablakcentrum-Torcal88 ablakrendszer Ablakcentrum-Energia+ablakrendszer BEFAG készparketta antibakteriális felületkezeléssel

elnyerés éve 2006 2008 2010 2012

BiiOS Épületüzemeltetési Rendszer SKY Irodabútor

2010 2008

ÖMA beton DIALOG III.épületautomatika rendszer: SYS7000-R, valamint az ERC-100 s az EKP01.DDC készülék: SYS700-A, DIDO.Fancoil intelligens szabályozó készülék:EC-100, falra szerelhető fan-coil termosztát:EKP-01 Energiamegtakarítás és finanszírozás kiegyensúlyozott rendszere ESB Hőálló festékek: kékomponensű, magas, nem illóanyag tartalmú oldószeresek: 2K "HS"fekete, "HS"metál, NL22 ; vízzel higítható:Aqua-heat fekete, Aqua-heat metál, NL6, Aqua-heat metál NL22

2011

Festékipari KutatóFejlesztő és Vállalkozó Kft. G&G és Társai Kereskedelmi és Előregyártott kész fémelemes állványrendszer. Szolgáltató Kft. Függőleges tehermozgató szerkeszet Grundfos Seg darálószerkezetes szennyvíz Grundfos Hungária Kft szivattyú Guardian Orosháza Üvegipari Kft ClimaGuard SOLAR építészeti üveg HAJDU Hajdúsági Iparművek Zrt HAJDU puffertárolók HOFEKA Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft "FLORIDA" lámpatest család HOFEKA Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft GLÓRIA LED lámpatest HOFEKA Elektromos CLAUDIA LED közvilágítási lámpatest család Ipari és Kereskedelmi Kft LED fényforrásokkal Poli-Farbe Vegyipari Kft Poli-Farbe Policolor hőszigetelő rendszer Poli-Farbe Vegyipari Kft Cellkolor Aqua zománccsalád Poli-Farbe Vegyipari Kft Platinum Kid Gyerekszoba festék Poli-Farbe Neo beltéri falfesték család: egyrétegű beltéri falfesték, diszperziós beltéri falfesték, PoliPoli-Farbe Vegyipari Kft Farbe penészgátló konyha-és fürdőszobadesték Poli-Farbe Policolor Ásványgyapot hőszigetelő rendszer: szilikonvakolat, szilikonvakolat alapozó, Poli-Farbe Vegyipari Kft thermo ragasztóhabarcs, A1 minősítéssel

2011 2008

2011

2012 2005 2009 2010 2009 2010 2012 2007 2009 2010

2011

2012


73

Rockwool Hungary Kft Rockwool Hungary Kft Saint Gobain Construction Products Hungary Kft.Rigips divízió Saint Gobain Construction Products Hungary Kft.Rigips divízió Saint Gobain Construction Products Hungary Kft.Rigips divízió

Magasépítészeti hőszigetelő kőzetgyapot termékek Rockwool lapostető hőszigetelő rendszer

2008 2009

Rigips gipszkarton lapok

2010

Rigips Blue Acoustic gipszkarton építőlemez

hanggátló,

tűzgátló

Rigips BLUE ACOUSTIC hanggátl-tűzgátló gipszkarton építőlemez Steelvent gyártmányú ST10 típusú trapézbordával Steelvent 2000.csavar-és merevített tűzihorganyzott táblás kerítésrendszer Húzottáru Zrt. könnyű, normál és táblás kivitelben. TERC Kft. Építőipari beruházói költségvetés készítő szoftver

2012

2012

2011 2005

II. Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy (www.kivet.hu ) Jelentősége A 2006.évben létrehozott építésgazdasági szakmai tanúsító védjegy bevezetésének oka a Magyarországon a gyenge minőségű és olcsó, sokszor az EU-n kívüli importból származó építőanyagok forgalmazása, illetve a minőségi anyagok, szerkezetek szakszerűtlen beépítése sajnálatos gyakorlattá vált. Az építési piac egészére jellemző, hogy nem érvényesülnek a korszerű, az EU színvonalának és elvárásainak megfelelő műszaki követelmények, emiatt az építmények minősége, tartóssága gyenge. A tanúsító védjegy az építési termékek fogyasztóinak legszélesebb köre számára (a lakosságtól, a beruházókon át, az állami közbeszerzésekig) nyitja meg a termékek közötti választás lehetőségét. Az önálló tanúsító védjegy bevezetésével az egyes termék csoportokra olyan összehangolt minőségi és tartóssági feltételek kerülnek előírásra, amelyek aktív minőségpolitikai eszközként segíthetik a magyar építőanyag- ipar piacainak megtartását és fejlesztését. A terméken vagy csomagoláson feltüntetett CE megfelelőségi jelölés csak a használatra való alkalmasságot és az alapvető követelményeknek való megfelelést jelöli, nem utal a minőségi többletteljesítményre vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatások fajtáira és színvonalára. A CE jelölés mellett önálló tanúsító védjegy használata különösen indokolt, mert a felhasználók széles köre, köztük a laikus vásárlók, felhasználók számára is kézzelfogható és jól érzékelhető módon jelzi, hogy az áruk EU-n belüli szabad mozgásához szükséges kötelező mértéken felül a termék egyéb előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik A szállítóknak közölniük kell a felhasználókkal a termékek tényleges műszaki jellemzőit, beleértve azokat is, amelyeket a műszaki specifikáció nem ír elõ, de a felhasználás és a vevői igények kielégítése szempontjából jelentősége van. A termék szállítójától elvárható, hogy adja meg a termék tervezésére, beépítésére, használatára vonatkozó előírásokat, feltételeket is. A Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy -rendszer müködtetésének stratégiai céljai a következők: – Ismerje el a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy a jogszabályokban előírt kritériumokon felül produkált többlet minőségi mutatókat és a vevő érdekében teljesített szolgáltatásokat készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

74 – Szolgáljon a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy a fogyasztói bizalom letéteményeseként, útmutatóként és referenciaként az állami pályázatoknál, közbeszerzési eljárásoknál, egyben bizalmat keltve ezzel az egyéni vásárlók körében is. – Állapítson meg a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy a Magyarországon gyártott és/vagy forgalmazott építési termékekre és felhasználásukra vonatkozóan olyan követelményrendszert, amely megfelel a korszerű minőségi, tartóssági, fenntarthatósági és fogyasztóvédelmi elvárásoknak, és figyelembe veszi a hazai alkalmazási körülményeket. – A Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy követelmény rendszere legyen könnyen átlátható, egyértelmű a felhasználó és a gyártó részére egyaránt. – Határozzon meg a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy a termékekre és az építési folyamat egészére termék-specifikus követelményeket, segítve ezáltal az építési termékek minőségének fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket és törekvéseket. – Támasszon követelményeket a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy a termék gyártójával szemben is , ezzel szolgálva a gyártó-, forgalmazó- és kivitelező szervezetek minőségkultúrájának fejlõdését. – Erõsítse a gyártó jó hírét azáltal, hogy a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy egyaránt deklarálja az adott termék kiválóságát, egyenletes minőségét, az elõállítás során alkalmazott korszerű technológiákat és gyártási metódusokat. – Segítse – lehetőségei, és eszközrendszere felhasználásával – a Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy által minősítettek piaci munkáját, a tanúsító védjegy rangjának elismertetését itthon és külföldön egyaránt. A védjegy pályázat útján nyerhető el. A pályázatok befogadása, értékelése folyamatos. A benyújtott pályázatot felkért szakmai auditorok bírálják el. ( ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Np.Kft., TÜV Rheinland InterCert Kft., és a Budapesti Műszaki Egyetem felkért szakértői). A szakértők által elkészített jelentést a Kiváló Építési termék Tanúsító Védjegy Minősítő Tanácsa ítéli oda. A Minősítő Tanács tagjai:                 

Belügyminisztérium ÉMI Nonprofit Kft. Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat Közbeszerzési Hatóság Lakászövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének Magyar Cementipari Szövetség Magyar Építész Kamara Magyar Épületgépészek Szövetsége Magyar Ingatlan Tanács Magyar Üvegipari Szövetség MATA Ajtó-Ablak Egyesület Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Zöldépítési Innovációs Klaszter

A Kiváló Építési Termék® tanúsító védjegy használatára minden Magyarországon gyártott és/vagy forgalmazott építési termékkel, termékcsaláddal pályázni lehet, melyet ipari körülmények között sorozatban állítanak elő, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hozzák forgalomba. Az építési termék fogalmát az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

75 megállapításáról és a 89/106/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet szerint kell értelmezni. Az elbírálás főbb szempontjai: Termékjellemzők, terméktulajdonságok, alkalmazástechnikai útmutatás, fenntarthatósági, környezetvédelmi teljesítmény, fogyasztóvédelem, márkavédelem bemutatása és igazolása a jogszabályi követelmények és az önként vállalt többletteljesítmények alapján. Érvényes védjegyhasználók 2006-2013 AC Plusz Kft. AC Plusz Kft. AC Plusz Kft. Aereco Légtechnikai Kft. Aereco Légtechnikai Kft. Aereco Légtechnikai Kft. Aereco Légtechnikai Kft. Aereco Légtechnikai Kft.

Kömmerling Eurofutur műanyag nyílászárók Ablakcentrum Energia + nyílászáró rendszer Trocal Innonova 70 AD műanyag nyílászárók VBV műszaki elnevezésű központi tetőventillátorok VBP műszaki elnevezésű hizatfokozó tetőventillátorok VAM,-767, V2A, V4A, VPH-2, VEC központi ventillátorok EHA, EAR, EAF, EFR, EFT, EMM, EMF, EHT, EFA műszaki elnevezésű légbevezető elemek és külső oldali esővédők, rovarrácsok BXS, BXF, BXL, BXC, BFX, TDA, GHN, GFN műszaki elnevezésű gépi és gravitációs légelvezető elemek

AT-N30, AT-N70, AT-N100, AT-N150, AT-N200, padlófűtés rendszerlemez AT-H80, AT-Grafit, Expert, Expert Drén, Expert Austrotherm Kft. Fix BACHL Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. BACHL PUR/PIR hőszigetelő termékcsalád Bachl hőszigetelő lapok födémre (EPS 30, 70, 80H, 1000, 150, 200), Bachl hőszigetelő lapok magastetőre Bachl Kft. (EPS 70, 150), Bachl hőszigetelő lapok lapostetőre (EPS 70, 100, 150, 200), Bachl hőszigetelő lapok falakra (EPS 30, 70, 80H, 100, 150, 200) Baumit Kft. Baumit EPS Homlokzati Hőszigetelő rendszer GRAYTHERM EPS Homlokzati Hőszigetelő Bayra Sytem Kft. rendszer 5 kamrás ablak és ajtó profilrendszer *műszaki BC-Ablakprofil Gyártó és Forgalmazó Kft. megnevezésű Panorama3000 ablak és ajtó profilrendszer Buderus Fűtéstechnika Kft Logamax plus GB162 CAPAROL Hungária Kereskedelmi Kft. CAPATECT Minera – Line rendszer CAPAROL Hungária Kereskedelmi Kft. CAPATECT Basic – Line rendszer Czinege és Fiai Kft. ThermoShield Bevonatok Dunamenti Tűzvédelem Zrt POLYLACK termékcsalád Ipari gyorsmozgású spirál és turbókapuk:SST Efaflex Hungária Kft. siprálkapu, SST-ISO-K, SST panoráma turbókapu, Austrotherm Kft.


76 STR turbókapu Fehér Ablak Ablakgyártó Szolgáltató és Fehér Ablak Zafír - Fehér Ablak típusú nyílászáró kereskedelmi Kft. Decuninck Inoutic Elite profilból Fenstherm Nyílászáró Gyártó és Fenstherm Elegant-Panorama 3000 műanyag Kereskedelmi Kft. nyílászáró család Fenstherm Nyílászáró Gyártó és Fenstherm Brill Veka Softline 70 műanyag Kereskedelmi Kft. nyílászáró család Fisher-Supreme PA-3000 műanyag nyílászáró Fischer Ablak Kft. rendszer Foton Nyílászáró Szerkezeteket Gyártó és FOTON műanyag ablakok, ajtók, homlokzati Forgalmazó Kft. nyílászárók, Gealan 3000-8000 Geze Hungary Kft. GEZE RWA hő- és füstelvezető rendszerek Háló&Marco Nyílászárógyártó és Ötkamrás PVC nyílászáró rendszer, Panorama 3000 Forgalmazó Kft. HEVESTHERM 70 PRÉMIUM (ALUPLAST Hevestherm Hevesi Hús Kft. IDEAL 4000) ajtó, ablak, erkélyajtó TOP COMFORT bejártai ajtó ujjlenyomat Hörmann Hungária Kft. leolvasóval Supra matic E garászkapu meghajtás és HSD 2 Hörmann Hungária Kft. design kéziadó Hörmann Hungária Kft. Soft Edge kivitelű, gyorshajtású PVC ipari kapuk Hörmann Hungária Kft. Soft Edge kivitelű, gyorshajtású PVC ipari kapuk ROTA MATIC kertkapu meghajtás akkumulátorral és napelemmel Hörmann Hungária Kft. ProMatic garázskapu meghajtás akkus kivitelben LPU 40 szekcionált kapuk „Design” felülettel, Hörmann Hungária Kft. mellékajtóval és bejárati ajtóval LPU 40 S/M/L borda + S/M/L/C kazetta kapu - EPU Hörmann Hungária Kft. 40 M (Reno Matic) borda +S kazetta kapu 40 Szériaszámú ipari szekcionált kapuk alacsony (10 Hörmann Hungária Kft. mm) küszöbös személybejáró ajtóval MAPETHERM MW homlokzati hőszigetelő Mapei Kft. rendszer MAPEITHERM PS Homlokzati hőszigetelő Mapei Kft. rendszer MARSHALL® LINE és MARSHALL® Marshall Ablakgyár Kereskedelmi Kft. PRO/MARSHALL® LINE és MARSHALL® PRO, GEALAN S 8000 IQ Thermomaster A-02 homlokzati hőszigetelő Masterplast Kft. rendszer Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó GEALAN S 8000 IQ 4 és 6 légkamrás márkanevű Kft. műanyag nyílászárók Nikecell Hőszigetelőanyag-gyártó és Dryvit EPS homlokzati hőszigetelő rendszer Forgalmazó Kft. Nikecell Kft. Nikecell D (EPS) expandált polisztirolhab Poli-Farbe Vegyipari Kft. Poli-Farbe Policolor és Poli-Farbe Prakticolor Hörmann Hungária Kft.


77 homlokzati hőszigetelő rendszer Premier-Comfort-lie ablakcsalád, Kömmerling Premier Ablakrendszerek Kft. Eurofutur Classic Profi Hungária Kft. PROFI homlokzat hőszigetelő rendszer Profi System 7001 típus „A” kategóriába tartozó Profi Nyílászáró Centrum Kft. profilból gyártott 1,5 mm vastagságú acélmerevítős PVC nyílászárók Profil 2000 Kft. Brillant nyílászárók, Rehau Brillant Design RIGIPS Hungária Gipszkarton Kft. Rigips márkanevű gipszkarton lapok MONROCK MAX E, HARDROCK MAX, SF50 Rockwool Hungary Kft. akusztikai bordakitöltő elem, ROCKFALL lejtésképző elemek és attikaék Rockwool Hungary kft. Frontrock (RP-PT), Frontrock Max E, RP-PL DELTAROCK, MULTIROCK, AIRROCK LD, Rockwool Hungary kft. AIRROCK ND AIRROCK LD, AIRROCK ND, AIRROCK ND ROCKWOOL HUNGARY Kft. FB1, AIRROCK HD Saint-Gobain Weber Terranova Kft. Weber.therm15 homlokzati hőszigetelő rendszer SAKRET Hungária KSD Homlokzati Hőszigetelő Sakret Hungária Bt. Rendszer Sollux Ajtó- és Ablakgyártó Kereskedelmi KBE (SOLLUX) típusú kemény PVC ablakok, Kft. erkélyajtók és bejárati ajtók Szeplaszt Zrt.

TROCAL InnoNova_70 AD típusú kemény PVC ablakok, erkélyajtók, bejárati ajtók

III.Környezetbarát Termék® Tanúsító http://okocimke.kvvm.hu/public_hun/index.html

Védjegy

A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról, ezáltal a fogyasztók környezet iránti felelősségtudatának erősítése, valamint a gyártók, forgalmazók és szolgáltatók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és szolgáltatások bevezetésére. Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról. A határozat értelmében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. (Szervezet), melynek feladata a minősítőtanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása. Hazánk uniós csatlakozásával közvetlenül hatályba lépett az EU öko-címke Rendelete és bevezetésre került az Unió öko-címke termékminősítő rendszere. Az uniós alapelvek átvétele jogharmonizációs kötelezettséggel járt a nemzeti környezetbarát minősítő rendszerrel való koordináció és kooperáció megteremtésére. A védjegy használatát a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendeletet módosító 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet szabályozza. készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

78 Védjegyhasználók 2010/2014 ACO Magyarország Építőelemeket Forgalmazó Bt. Weishaupt Hőtechnikai Kft. Weishaupt Hőtechnikai Kft. Weishaupt Hőtechnikai Kft. Xella Magyarország Kft.

Xella Magyarország Kft. Sika Falazóelemgyára Xella Magyarország Kft. Ytong Falazóelemgyára

Polimerbeton vízelvezető rendszer termékcsalád

Ventilátoros, automatikus égők gáz halmazállapotú tüzelőanyagokhoz Termikus napenergia hasznosító rendszerek, napkollektorok Gáztüzelésű kondenzációs rendszerű fali és álló kazánok Korszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei pórusbeton technológiával előállított ásványi hőszigeteléshez Korszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei mészhomok tégla termékhez Korszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei pórusbeton termékhez

Budapest, 2013. május 13. Jelen összefoglalót készítette: Széman György a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Ipari és Kereskedelmi Szekció tagja


79

A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a tanúsító védjegyek közbeszerzési eljárásokban betöltött szerepéről (KÉ 2012. évi 45. szám, 2012. április 20.) A közbeszerzési eljárásokban a beszerzés tárgyának pontos meghatározása, az érvényes ajánlattétel elősegítése, továbbá az ajánlatkérői igények pontos felmérése és megfogalmazása érdekében a Közbeszerzési Hatóság elnöke a következőkre hívja fel a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek és ajánlattevőinek figyelmét. A tanúsító védjegy fogalmát a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 101. §-a határozza meg. Ennek értelmében a tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A közbeszerzési eljárásokban a védjegyek használata felmerülhet - az értékelési részszempontok között, - árubeszerzések esetében az alkalmassági feltételek körében, - a műszaki leírásban, valamint - a szerződéses feltételek körében. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: a Kbt.) 71. §-ának (4) bekezdésének c) pontja értelmében amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok értékelési szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot adja meg, úgy a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával és a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzésesetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolhatóelismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak. E két rendelkezés kapcsán hangsúlyozandó, hogy a Kbt. 71. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. § (1) bekezdése szerinti alkalmassága. Másképpen szólva, amennyiben árubeszerzés esetében az ajánlatkérő bizonyos védjegyek létét kívánja vizsgálni a műszaki és szakmai alkalmasság körében, úgy e védjeggyel kapcsolatosan már nem határozhat meg értékelési részszempontot is. A Kbt. 125. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen környezetvédelmi, illetve minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés alkalmazása azonban nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

80 szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt. A közbeszerzési eljárásban a védjegyek használatának tipikus formája a műszaki leírásban való hivatkozás. Mindez szigorú feltételek mellett lehetséges, hiszen a Korm. rendelet 26.§ (6) bekezdése többek között előírja, hogy a szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás csak a beszerzés tárgya jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történhet, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. A tanúsító védjegy definíciójára, továbbá a fentiekben kifejtettekre figyelemmel a közbeszerzések vonatkozásában a védjegyek szerepe abban emelhető ki, hogy egyrészt a „laikus” ajánlatkérők – akik ugyan elkötelezettek a minőségi szempontok érvényesítése mellett, azonban a szükséges szakismeretekkel nem rendelkeznek – a védjegyek kritériumai alapján tájékozódhatnak azon tulajdonságokról, amelyekkel a beszerezni kívánt termék vagy szolgáltatás az aktuális piaci feltételek mellett rendelkezhet, másrészt a védjegy használata önmagában – további ajánlatkérői ellenőrzés nélkül – alkalmas a megfelelőség igazolására. Amennyiben tehát az ajánlatkérő úgy dönt, hogy az eljárásában például környezetvédelmi szempontot kíván érvényesíteni, a beszerezni kívánt termék vagy szolgáltatás esetében a kívánt környezetvédelmi tulajdonság meglétét egy független, szakértőkből álló bizottság már megvizsgálta, így nem szükséges ajánlatkérői szakértelem ahhoz, hogy az ajánlat tárgyának a megfelelőségét ellenőrizni tudja. Ugyanakkor a tanúsító védjegyek körében szükséges kiemelni az ökocímkét, mint olyan speciális védjegyet, amely a termék vagy szolgáltatás környezetvédelmi jellemzőit és minőségét tanúsítja. E tekintetben a Korm.rendelet 27. §-a (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. Eszerint amennyiben az ajánlatkérő teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai, nemzeti, vagy nemzetközi ökocímkékre, vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy: a) ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására, b) az ökocímke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg, c) az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és d) a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott készült anyag a munkacsoporthoz beérkezett javaslatokat tartalmazza, a javaslatok nem tükrözik a munkacsoport egységes véleményét, minden fejezet a szerző írásbeli belegyezésével használható fel munkacsoporti tagi egyeztetésen kívüli célra

81 tanúsítványokat [Kbt. 27. § (3) bekezdés]. Az előzőekben kifejtettekből jól látható, hogy mind a Kbt., mind a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet viszonylag szűk körben engedélyezi a tanúsító védjegyek közbeszerzési eljárásban történő használatát. Amennyiben azonban arra lehetőség nyílik, tekintettel a használatához kapcsolódó előnyökre, a Közbeszerzési Hatóság mind az ajánlatkérőknek, mind az ajánlattevőknek javasolja megfontolni a közbeszerzési eljárásokban a védjegyek használatát. Hangsúlyozandó azonban, hogy a védjegyek használata soha nem eredményezheti a közbeszerzési törvény alapelveinek – így különösen a verseny tisztaságának, esélyegyenlőségnek, egyenlő bánásmód elvének – sérelmét. www.kozbeszerzes.hu


OÉTT 3. Munkacsoport - Építési termékek és beépítési feltételek

Recommend Documents