Ocsovai Erzsébet. Létezik-e világörökségi identitás Tokaj-Hegyalján? Készült: Tokaj, november

Ocsovai Erzsébet Létezik-e világörökségi identitás Tokaj-Hegyalján?

Készült: Tokaj, 2015. november

Tartalom A KUTATÁSI PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA ......................................................................................... 2 1.

ELMÉLETI BEVEZETŐ ........................................................................................................................ 3 1.1.

Az identitás fogalmának megjelenése ..................................................................................... 3

1.2.

Az identitás értelmezései ........................................................................................................ 3

1.3.

Az identitás dimenziói ............................................................................................................. 4

1.4.

A regionális identitás értelmezése .......................................................................................... 5

1.5.

A helyidentitás fogalmának értelmezése ................................................................................ 7

2.

EDDIGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK ..................................................................................................... 9 2.1.

Történeti előzmények ............................................................................................................. 9

2.2.

Világörökségi kutatások......................................................................................................... 10

2.3.

Tokaj-Hegyalját érintő kutatások .......................................................................................... 12

3.

A KUTATÁS ..................................................................................................................................... 13 3.1.

A borvidékről ......................................................................................................................... 13

3.2.

A kutatás célcsoportja, módszere ......................................................................................... 13

3.2.1.

A borvidék bemutatása a számok tükrében ...................................................................... 13

3.2.2.

A települések információs weboldalainak vizsgálata ........................................................ 15

3.2.3.

A kutatás módszerei .......................................................................................................... 16

3.3.

Kutatási feltételezések .......................................................................................................... 18

3.4.

A minta szocio-demográfiai jellemzői ................................................................................... 21

3.4.1.

A kérdőíves minta szocio-demográfiai jellemzői ............................................................... 21

3.4.2.

Az interjús minta szocio-demográfiai jellemzői................................................................. 24

3.4.3.

A kontrollcsoportos beszélgetés szocio-demográfiai jellemzői ........................................ 24

3.5. 1.

Kvantitatív kutatásunk eredményei ...................................................................................... 24 táblázat:Kik nyertek a legtöbbet a világörökségi cím kapcsán? ............................................... 33

3.6.

Kvalitatív kutatásunk eredményei ......................................................................................... 34

3.7.

A világörökségi identitás léte az eredmények függvényében ............................................... 50

4.

ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................ 52

5.

IRODALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................... 53

6.

FÜGGELÉK ...................................................................................................................................... 56

1

A KUTATÁSI PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj 2002 óta a világörökség része, így a korábban is méltán világhírű és a nemzetközi színtéren magasan kvalifikált tokaji bor, a táj, amely körbeveszi, és ahol megszületik, nemcsak hazánk számára jelentős és védendő, hanem az egész világ számára értékes. Az elmúlt tizenhárom év nem csupán bizonyította, hanem meg is erősítette azokat az elemeket, amelyek az egész emberiség számára ismertté, elismertté és egyetemes értékké tették a borvidéket. A több mint egy évtized alatt elért hazai és nemzetközi sikerek – borászat, turizmus, hagyományőrzés – már a világörökségi cím égisze alatt születtek, fenntartva és megszilárdítva azokat a gyökereket, amelyekből a vidék táplálkozik, és amelyek sikerének az alapjai. A világ szemszögéből és kívülállóként nézve a fenti jellemzőkkel lehet összefoglalni Tokaj- Hegyalja eszenciáját, azokat a szellemi, kulturális és természeti javakat, amelyeknek tökéletes komponense alkotja a borvidék lényegét. Miután szót ejtettünk arról, hogyan látja a világ és az ország Hegyalját, s hogy milyen összetevőkből áll hírnevének varázsa, térjünk át annak vizsgálatára, miként látja és éli meg a legszűkebb keresztmetszet, vagyis a lakosok, azt az egyetemes értékekkel bővelkedő vidéket, amelyet ők nem csak a világ örökségének, hanem egyben otthonuknak nevezhetnek. Kutatásunk lényege annak feltárása, hogy a helyi lakosság rendelkezik-e azokkal az alapvető információkkal, azonosul-e azokkal a hagyományokkal és értékekkel, amelyek a helyi identitás kialakulásának feltételei. A jövőt tekintve ugyanis elengedhetetlen követelmény a borvidék sikereinek és hagyományainak

továbbörökítése,

az

identitástudat

kialakítása,

amelyhez

minden

generációnak újra és újra szerepet kell vállalnia az évszázados múltra visszavezethető hazai és nemzetközi érték fenntarthatóságában. Célunk az alapvető információk és tudás meglétének vagy hiányának felderítése mellett az is, hogy az itt élők szemszögéből ismerjük meg azokat az attribútumokat, amelyek rávilágítanak a vidék erősségeire, az esetlegesen kihasználatlan erőforrásaira és nem utolsó sorban a gyengeségeire is. Hiszen ki mástól kaphatnánk őszintébb és tisztább képet, a nagyvilág és az ország szemszögéből évszázados és egyetemes értéknek tekintett Tokaj- Hegyaljáról, mint annak legkisebb társadalmi egységétől, az egyénektől, akik életük színteréül választották ezt a vidéket. Nem titkolt célunk annak bebizonyítása, hogy a fent hosszasan tárgyalt örökség megőrzéséhez és fenntartásához, a helyi identitás tudat kialakulásához vagy megerősítéséhez szükség van arra, hogy a legifjabb generációkban is elültessük a borvidéki gondolkodás csíráját.

2

1. ELMÉLETI BEVEZETŐ

1.1.Az identitás fogalmának megjelenése Az identitás fogalmának részletezésekor elsőként le kell szögeznünk azt a tényt, hogy szinte minden tudományterület megalkotta a maga verzióját és álláspontját, a definíciót és értelmezést

tekintve.

Az

alábbiakban

a

jelen

témához

leginkább

kapcsolódó

tudományterületek megközelítéseit és magyarázatát tárgyaljuk. Az identitás latin eredetű szó, amelynek jelentése: azonosság. Az identitás fogalmát 1950-ben Erik Erikson vezette be, aki szerint az identitás kialakulása a szocializációs folyamat egyik szakasza, így a pszihoszociális fejlődés része. Elmélete szerint a serdülőkor szakaszában alakul ki a nemi-, társadalmi szerep, világszemlélet, amely jellemző lesz az adott egyénre, így erre az életszakaszra tehető az identitás kialakulása. Ezt az életszakaszt, mint az identitásválság korszakát jelöli meg, amely során az egyént különféle viselkedésminták, érdeklődési irányok, személyes és társadalmi hatások érik, melynek végeredményeképpen kialakul az egyén identitása. (Erikson, 1991)

1.2.Az identitás értelmezései Az identitást, mint az egyén fejlődésének végeredményeként kialakuló komplex egységet többféleképpen kategorizálja a szakirodalom, azonban a legtöbb tipizálásban közös elemként jelenik meg az egyén, mint szubjektum és a társadalom, mint kollektív tér kapcsolata. A személyes identitás az életútban gyökerezik, a társas identitás pedig az emberi közösségek rendszerében. Jan Assman (1992) elkülöníti egymástól az egyéni-, a személyes-, és a kollektív identitást. Az előbbit úgy jellemzi, mint az egyén azon tulajdonságait, amelyek megkülönböztetik mindenki mástól. A személyes identitás Assman olvasatában az egyén minden olyan tulajdonságát jelenti, amelyek a társadalomban betöltött szerepei alapján alakulnak ki. Az utóbbi pedig az egyén csoporthoz való tartozását, alkalmazkodó képességét tükrözi. Henri Tajfel (1972) szintén kiemeli a társadalmi azonosságtudat jelentőségét, a csoporthoz való tartozás kiemelkedő szerepét, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyén kollektívához történő tartozni akarásának alapja az, hogy a csoport hozzájáruljon a pozitív azonosságtudatához. Erre pedig akkor képes, ha fenntartja azt a többlet járulékát, amely 3

megkülönbözteti más kollektíváktól, ezek a hozzájárulások pedig általában kulturális eredetűek. Révész György a következőképpen foglalja össze Erikson vizsgálatának lényegét a csoportidentitással kapcsolatban: az a szociokulturális közeg, amelybe az egyén beleszületik, nagyban meghatározza az életét, vagyis a csoport adja az individuum számára a társadalmikulturális mintát. (Révész, 2007) Összességében elmondható, hogy amíg a tradicionális társadalmakban az identitás kialakulásában a közösség szerepe a meghatározó, addig a modernitásra az egyének kiemelkedése és a személyes szabadság érvényesülése a jellemző. Azonban a modern társadalomban sem csupán az egyén teremti meg saját identitását, hanem a közösség által kapott értelmezéseken, a kritikán és az önkritikán keresztül alakítja önmagát. Az embereknek többféle identitása is van – faji, etnikai, nemzeti, nemi, szexuális, szakmai, vallási, stb. – azonosság tudta pedig abból fakad, hogy definiálja melyik értéke az alapvető időlegesen vagy általánosságban. Mindemellett a közösségnek is létezik a történelem által folyamatosan formált identitása, amely kollektív azonosság tudatok meghatározzák az egyéni identitásokat, azok pedig visszahatnak az előbbire egyfajta kölcsönhatásként formálva egymást. (Bujalos, 2011)

1.3.Az identitás dimenziói Az identitás kérdéskörével többnyire a szociálpszichológia tudománya foglalkozik, a szociológia kevésbé, pedig ahogyan a fenti elméleti fejtegetés is jelzi, a téma egyéni és társadalmi vonatkoztatása nagyságrendileg egyforma arányú. A legtöbbet hivatkozott magyar szerző Pataki Ferenc, akinek identitáselmélet csoportosításának lényegét Bögre Zsuzsanna foglalja össze egy tanulmányában: 1. Az egyik csoportba azok a szerzők sorolhatók, akik nem különítik el az identitás személyes és társadalmi vonatkozását. 2. A másik csoportba azok tartoznak, akik az identitás aktuális interakciók megfigyelésére alapozzák. 3. A harmadik csoportba sorolhatók azok, akik szerint az identitás kialakulásában a környező társadalmi struktúra szerepe a meghatározó. (Bögre, 2002) Maga Pataki úgy nyilatkozik, hogy az individuum rendszere két meghatározó pont körül szerveződik. Egyrészről a „személyes én”, vagyis az egyéni élettörténet, másrészről pedig a „szociális én”, azaz a társadalmi interakciók köré. (Pataki, 2002) 4

Az identitás tartalmi összetevőit – identitáselem, identitás komponens – (nem, kor, etnikai hovatartozás) illetően többféle megközelítés létezik. Pataki Ferenc a következő kategóriákat különíti el, amely jól értelmezhető az empirikus kutatások során: 1. Antropológiai identitáselemek: nem, életkor, családi-rokonsági viszonyok, etnikai hovatartozás. 2. Pozicionális (vagy szerep-) és csoportidentitás elemek: társadalmi osztály-, és réteg hovatartozások, minősítések és a társadalmi szerepek. 3. A társadalmi minősítési műveletek és a beszédaktusok által előállított identitáselemek. 4. Ideologikus identitáselemek: ideológiai, vallási, politikai erkölcsi eszmerendszerek. 5. Embléma jellegű identitáselemek: fizikai jellegzetességek, szubkulturális jelképek, divatok. (Pataki, 2002) Az identitás szociológiai dimenziói nem választhatók el élesen a szociálpszichológiáétól. A szociológia identitás felfogása George Herbert Mead elméletén alapszik, amelynek lényege, hogy az egyén hat a külvilágra és fordítva, vagyis egyfajta kölcsönhatásként, az „én” nem alakulhat ki „mások” visszajelzése nélkül, és fordítva. (Bögre, 2002) Krappmann dolgozta ki az egyensúlyozó-identitás szociológiai fogalmát, amelynek két alappillére az interakció és a szerep. Az elmélet lényege, hogy akkor nevezhető egyensúlyozónak az identitás, amennyiben az egyén úgy képes fenntartani önértelmezését, hogy mások elvárásától függetleníti magát, úgy, hogy közben a vele szemben keletkező elvárásokat ne utasítsa el teljesen. A feltevés abból indul ki, hogy különböző társadalmi csoportokat alkotó egyének, más-más háttérrel lépnek interakcióra egymással, amely kapcsolatban

ha

elveszítik

„önmagukat”,

akkor

maguk

válnak

saját

identitásuk

megerősödésnek gátjává.(Krappmann, 1980)

1.4.A regionális identitás értelmezése A regionális identitás fogalma még nem teljesen kiforrott, amelynek oka, hogy a regionalizálás, mint fogalom megjelenése a politikában viszonylag későre datálható. Az 1970es években Nyugat-Európában a területi különbségek csökkentése és a centralizált erőforrások kiaknázása hívta életre, azzal a feltételezéssel, hogy az így kapott bizonyos fokú önállósággal kialakul a lakosság regionális tudta, esetleg identitása, amely hosszú távon kedvezően hatna a politikai döntéshozatalra. Az 1980-as években nagy népszerűségnek örvendő regionális identitás kutatás szinte minden tudomány terület részt kívánt venni a fogalom 5

meghatározásában. A kérdését tekintve elmondható, hogy abban azonban egyetértés áll fenn, hogy a regionális identitás magyarázata szorosan összefügg azzal, hogy miként írjuk le magának a régiónak a fogalmát. A regionális identitás létrejötte hosszadalmas folyamat, kialakulásának fokozatai különíthetők el: először a regionális öntudat alakul ki, majd az identifikáció, végül pedig a valahová tartozni akarás vágya alakul ki. Meier és Dallach (1980) szerint a következő szintek különíthetők el a regionalizmus érés fejlődése során, amelyek egyébként párhuzamba állíthatók a fent említett folyamtokkal: -

diffúz regionalizmus: az adott helyhez való kötődés,

-

tudatos regionalizmus: az egyénnek vagy közösségnek az adott helyre vonatkoztatott hovatartozás-érzése,

-

artikulált regionalizmus: a kollektív érdekek és értékek kifejeződése,

-

gyakorolt regionalizmus: ebben a stádiumban a regionalizmus meghatározó eleme lesz a politikai és kulturális tetteknek.

Más kutatók azonban nem értenek egyet a fenti elmélettel, véleményük szerint a területi kötődés a szocializációs mintákból, a társadalmi-gazdasági helyzetből, a kulturális értékekből és a társadalmi interakciókból fakad. A kutatások a regionális identitás fejlődésének három alkotóelemét különböztetik meg: -

a régióhatárok létrejötte,

-

identifikáció, vagyis az egyén önbesorolása,

-

a regionális hatású cselekvés nézőpontja.

Ebből következik, hogy amikor regionális identitásról beszélünk, akkor el kell különítenünk egymástól a területi egység identitását és a lakosokét. (Bugovics, 2007) Hiszen a területi identitás azokból az elemekből fakad, amelyet a régió vezetői közvetítenek a lakosok felé, ezzel szemben áll a tényleges identitás, ami viszont a lakosság aktivitását jelenti. A területi identitás során fontos tényező, hogy az ott élők mennyire tudják úgy használni a teret, hogy otthonukként tekintsenek rá, ugyanakkor ez, közös érdek és akarat nélkül nem tud létrejönni, ilyenek a hagyományok, nyelvi és kulturális jellemzők, sajátos gazdálkodási módok. (Somlyódyné Pfeil, 2007) Összességében tehát megállapítható, hogy a regionális önazonosság kétféle nézőpontból közelíthető meg. Az egyik szerint egy bizonyos területhez történő kötődés tudata érhető alatta, a különböző materiális, kulturális és egyéb szimbólumok útján. Másrészről pedig jelentheti a szocio-kultúrák és a területi problémák kapcsán kialakuló régió specifikus identitás tudatot. A fentiek mellett, vagyis, hogy az egyénekre hatnak az olyan külső tényezők, mint a tapasztalatok és a szocializációs folyamat, ki kell emelni az intézmények területi identitás 6

formáló szerepét is, hiszen intézményesülés nélkül nincs regionális identitás. (Somlyódyné Pfeil, 2007)

1.5.A helyidentitás fogalmának értelmezése Mivel kutatásunk alap témája a helyhez kötődés – helyi identitás – meglétének vagy hiányának feltárása, az erről való tudás, információ aspektusában, így fontosnak tartom szót ejteni a helyidentitás fogalmának kialakulásáról. A témát Kocsisné Salló Mária tanulmánya alapján foglalom össze, aki összegyűjtötte az ebben a témában hivatkozott szerzők elméleteit. A helyidentitás meghatározása Proshansky nevéhez fűződik, aki kezdetben csak zárt környezetekre alkalmazta, majd később Fabian és Kaminoff (1983) segítségével kiterjesztette a teljes környezetre, vagyis értelmezésükben az identitás kialakulásában nem csupán az egyén és a „mások” szerepe a meghatározó, hanem a tárgyak, a helyek és terek is, ahol a folyamat kialakult. A helykötődés szerteágazó meghatározásának rendszerezésére Scannel és Giffort (2010) egy háromdimenziós modellt alkotott. Az első dimenzió maga az alany, vagyis, aki kötődik az adott helyhez. A második dimenziót a kötődés mikéntje adja, vagyis, hogyan nyilvánul meg érzelmekben, ismeretekben, aktivitásban? A harmadik dimenzió maga a kötődés tárgya, vagyis mihez kötődik az adott személy? (Kocsisné Salló, 2011) Az identitás egyik jellemzője, hogy az egyén egy időben több közösséghez is tartozhat, azaz egyidejűleg több kulturális dimenzió részese lehet, ebből adódik, hogy az egészen tág halmaztól – nemzeti identitás – a legszűkebb környezetig – lakóhely – lehet az egysége. (Smith, 1991, idézi Pap, 2014) Kutatásunk szempontjából kulcsfontosságú megállapítást tesz Castells (2006), aki azt állítja, hogy mivel a helyi identitásban kiemelkedő szerepe van a lakosságnak, így annak kialakulása többnyire olyan helyeken fellelhető, ahol a lakosság részt vesz a közösség építésben, az értékek megőrzésében. (Castells, 2006, idézi Pap 2014) Jablonczay Tímea és Grajczjár István tanulmányukban a lokális identitás három dimenzióját fogalmazzák meg. Az első a stratégiai identitás, amelynek alapja, hogy az adott területen lévőknek közös céljuk legyen az adott területtel kapcsolatban, amelyből akkor lesz saját identitásuk, ha stratégiai-, kulturális -, és funkcionális dimenzióját tekintve elkülönül más térségektől. A második a kulturális identitás dimenziója, amely folyamatosan alakul és különböző reprezentációs elemek – névválasztás, szimbólumok, zászlók, rendezvények, hírességek – az alkotóelemei, funkciójuk az összetartozás megjelenítése. A harmadik dimenzió a funkcionális identitás, amely a társadalmi-, gazdasági kapcsolatok kialakítását 7

teszi lehetővé. A felsorolt három dimenzió kölcsönhatása és a kollektív identitás hozza létre a helyi identitást, amely egyrészt megteremti a benne élők száméra a valahová tartozás érzését és azt a lehetőséget, hogy az a tér mások által is elismertté válhasson. (Jablonczay – Grajczjár, 2013)

8

2. EDDIGI KUTATÁSI EREDMÉNYEK

2.1.

Történeti előzmények

Mielőtt összefoglalnánk a világörökségi témában tett magyarországi kutatásokat, fontosnak tartjuk néhány mondatban kifejteni a világörökség, mint fogalom és intézményrendszer

kialakulását.

1972

novemberében

született

meg

az

UNESCO

Világörökségi Egyezménye, amely az egyetemes természeti és kulturális értékek megőrzését hivatott elvégezni. 1978-ban az egyezmény ratifikálása után vették fel az első helyszíneket a világörökségi listára, amely azóta a világ egyik legsikeresebb és legelfogadottabb nemzetközi egyezményévé vált, s amelyhez immáron 191 ország, köztük hazánk is csatlakozott. A meghatározott kritériumok alapján az UNESCO eddig 161 állam 1007 helyszínét vette fel Világörökségi Listájára, amelyből 779 kulturális, 197 természeti, további 31 pedig a vegyes kategóriában nyerte el a címet. Az Egyezmény értelmében kulturális emlékek olyan műemlékek,

épület

együttesek

és

helyszínek

lehetnek,

amelyek

megfelelnek

a

kritériumoknak. Természeti örökségek olyan esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó-, ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek, természeti tájak lehetnek, amelyek szintén megfelelnek az előzetesen meghatározott feltételeknek. A vegyes kategóriát a kulturális és természeti javakban is gazdag helyszínek nyerhetik el. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökségi Egyezményhez, amelyet törvény formájában be is épített a jogrendbe. Két évvel később, 1987-ben a Világörökségi Bizottság két magyarországi helyszín felvételéről is döntött. Hazánk 2002 nyara óta pedig már nyolc helyszínnel büszkélkedhet, amelyből hét kulturális, egy pedig természeti kategóriában vált a világörökség részéve: 

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)



Hollókő ófalu és környezete (K) (1987)



Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)



Az ezer éves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996)



Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (K-kultúrtáj) (1999)



Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000) 9



Fertő-tó / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001)



Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002)

2.2.Világörökségi kutatások Hazánkban a világörökséggel kapcsolatos kutatások többnyire a turisztika és a borászat szemszögéből közelítik meg a témát, a magyarországi világörökségi identitáskutatás még gyerekcipőben jár, így a jelen témánkhoz leginkább kapcsolódó tanulmányok legfontosabb következtetéseit ismertetjük. Kozma Gábor írásában a következőképpen rendezi a kulturális eseményeket. Elkülöníti egymástól az örökségi és a művészeti jellegűeket, mégpedig úgy, hogy az előbbi elsősorban a múltbéli hagyományokra épül, a történelmi hagyományok modernizált egységeit felhasználva. Ebből következik az úgynevezett örökség tervezés elmélet, amelynek során az adott közösség kialakítja a saját örökség „termékét”. Ez egy több lépcsőfokból álló folyamat, amelynek első lépéseként a történelmi források szelekciója valósul meg, a következő fok a csomaggá alakítás, vagyis a megjelenés megalkotása, amelyben nagy szerepet játszik a kialakításban részt vevők érzései, gondolatai. Utolsó lépésként pedig a csomag fogyasztókhoz történő eljuttatása történik. Itt következik a lényeg, amiért kutatásunk szempontjából fontosnak tartottuk megemlíteni ezt az elméletet, mégpedig az, hogy mivel a folyamat kialakítása helyben történik, így sikeressége három tényezőről függ: a helyi szervek és intézmények munkája, valamint, hogy a lakosság mennyire érzi a magáénak, mennyire válik az identitása részévé. (Kozma, 2002) Sonkoly Gábor 2009-es tanulmányában a kutatás központi kérdése a nemzeti identitás alakulása, melynek szerves részeként jelennek meg a történészek és antropológusok által kijelölt helyszínek és helyek, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak az identitás alakulásának szempontjából. Itt jön azonban a lényeg, amelyre Sonkoly felhívja a figyelmet, mégpedig az, hogy ezek a nemzeti identitás alakulásának tekintetében meghatározó helyszínek mind-mind megtalálhatók a magyar világörökségi listán, ami szintén a helyi értékek jelentőségét erősíti az identitás kialakulásában. (Sonkoly, 2009) Sedlmayr

Judit

2012-es

tanulmányában

a

kulturális

örökség

fogalmának

és

szabályozásnak összehasonlítását végzi a nemzetközi és a magyar jogrendben. Amíg a nemzetközi Világörökségi Egyezmény kulturális örökség körébe az emlékművek/műemlékek, az épület-együttesek, illetve a helyszínek (emberi alkotások, vagy ember és természet közös produktuma) tartoznak, addig a magyar szabályozás szerint a kulturális örökség elemeit a következők alkotják: régészeti örökségek, műemléki értékek, kulturális javak. Ez utóbbinak 10

nincs megfelelője a világörökségi fogalomtárban, ugyanakkor a magyar kulturális örökség fogalom kereteiből hiányoznak azok a világörökségi helyszínek, amelyek az ember és természet együttes alkotásai, valamint a régészeti lelőhelyeket is felölelő területek. A szerző kiemeli a 2012-ben hatályba lépett világörökségi törvény jelentőségét, amely bevezeti a hazai védelmi eljárás fogalmát, a világörökségi kezelési terv fogalmát és létrehozza a világörökségi gondnokságok intézményét. Ezek következményeként még inkább intézményesült az örökségek védelme, így a megőrzésük és fenntartásuk is és nem utolsó sorban létrejött annak a lehetősége, hogy az emberek maguk döntsék el, hogy mit tartanak értéknek. (Sedlmayr, 2012) Pap Ági tanulmányában – amelyben, három budapesti városrész lakóival készítettek kérdőíves és interjús összehasonlító kutatást – található egy számunkra rendkívül érdekes kutatási eredmény. Amellett, hogy az egyik vizsgált egység szervezete, nevezetesen a Wekerle Társaskör Egyesület tagjai különböző eszközökkel próbálják az ott lakók identitását erősíteni – közös programok szervezése, kiadványok rendszeres megjelentetése – az egyik interjúalany úgy véli, hogy a világörökséghez tartozás nagyban megerősítené azok identitás tudatát is, akik egyébként nem értékelik olyan szinten az adott csoport közösségért és az épületrészért folytatott cselekedeteit. Érdekesség még a felmérésből, hogy mind a három vizsgált terület esetében a válaszadók egyharmada gondolja úgy, hogy van helyi identitásuk a területen élőknek. Abban azonban eltérően nyilatkoztak, hogy ez miben nyilvánul meg, de a magyarázatok között a következők szerepeltek: közösségi összetartozás, lokálpatriotizmus, multikulturalitás. (Pap, 2014) Fejérdy Tamás disszertációjában úgy fogalmaz a kulturális örökség által alakított identitásról, amelynek elemei éppúgy kötődnek egymáshoz, mint a gyöngysort tartó szálak, amelyek így erősítik az örökségek fennmaradását, egyben tartását és kohézióját. Ebből kiindulva a szerző a következő szempontok szerint vizsgálja – az érték megőrzés tekintetében – az örökségi elemeket. A nemzeti identitást, mint a nem anyagiasult örökség részeként tartja számon, amely segítségével folyamatosan újratermelődik a közösségi identitás, fenntartva a sajátos, csak magára jellemző tulajdonságait. A vallási hovatartozásnak a kulturális identitás szempontjából legalább akkor szerepet tulajdonít, mint az előbb tárgyaltnak. A férfi és női szerepek alakulását is része az épített örökségnek, így pedig a kultúra által kialakított identitás kialakulásban is fontos tényezőként kell említeni. Végül, de nem utolsó sorban az azonos foglalkozásúak közösségi jellegzetességeit, az ez által alakított identitás tudatot is megjelöli, mint örökségek kialakulása és megőrzése szempontjából elengedhetetlen alkotóelemét. (Fejérdy, 2008) 11

2.3.Tokaj-Hegyalját érintő kutatások 2012-ben megjelent Helytörténeti emlékek és egyetemes értékek védelme és szerepe a tájkarakterben című tanulmányban a szerzők kiemelik a tájértékek identitást erősítő jelentőségét, vagyis, hogy az adott közösség, amely lehet a lakosság, vagy akár egy etnikai csoport, építette, készítette és érzelmileg kötődik hozzá. A kutatás egyik vizsgált egysége volt – a világörökségi törvényben megfogalmazott egyetemes érték kategóriára reflektálva –, hogy léteznek-e a tájértékként besorolható helytörténeti emlékek között olyanok, amelyek a világörökségi helyszín egyetemes értékét is bizonyítják. Összegezve: az a megállapítás született miszerint a helytörténeti emlékek egyes típusai a Tokaj-hegyaljai táj olyan különleges alkotóelemei, amelyek nem csupán más hazai tájaktól, hanem a világ más borvidékeitől is megkülönbözteti. (Csima – Pádárné Török, 2012) Egy 2009-ben készült tanulmány Észak-Magyarország három világörökségét – Hollókő ófalu, Aggteleki karszt és a Tokaji történelmi borvidék – hasonlítja össze a címhez, illetve tájhoz való érzelmi viszonyulás, identitás és együttműködési készség szempontjából. A világörökségi címmel történő azonosulás mérésére a civil szervezeti tagságra kérdeztek rá a kutatók, amelynek eredményeképpen, kiemelkedően magas, 71% volt a tagsággal nem rendelkezők aránya a lakosság körében, ettől az értéktől pozitívan tért el a vállalkozók efféle aktivitása, esetükben az önkéntesség szerepvállalása is nagy hajlandóságot mutatott. Érdekes adat a borvidéket tekintve, hogy a megkérdezettek kicsivel több, mint egyharmadának egyáltalán nem voltak elvárásai a világörökségi cím elnyerése után, azok közül, akiknek voltak pedig kevesebb, mint egyharmaduk gondolta azt, hogy elvárásaik megvalósultak. A 2009-es kutatás összegzéseként megállapított tény, hogy a Tokaji borvidék tekintetében, a több települést felölelő örökség különböző adottságokat, igényeket foglal magába, így ezek összehangolása elengedhetetlen az együttműködés szempontjából, amelyre jó alapul szolgál a nagymértékű önkéntességi hajlam, amelynek segítségével ez megvalósítható. (Sarkadi, 2009)

12

3. A KUTATÁS 3.1.A borvidékről Ahogyan azt a Világörökségi Bizottság által jóváhagyott Kiemelkedő Egyetemes Értékek című dokumentum kiemeli, a Tokaji borvidék a világon egyedülálló adottságaival méltán vált nemzeti kincsünkből a világörökség részévé. A vidék 1561-re visszanyúló dokumentált története bizonyítja, hogy a három sátorhegy – a tokaji Kopasz-hegy, az abaújszántói Sátorhegy és a Sátoraljaújhelyi Sátor-hegy – szőlőtermesztés és az aszú bor készítésének bölcsője. 1737-ben született meg az a rendelet III. Károly magyar király tollából, amely – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította Tokaj-Hegyalját. Az UNESCO 2002-ben vette fel a világörökségek

listájára

a

Tokaj-hegyaljai

történelmi

borvidék

kultúrtájat,

amely

világörökségi helyszín és védőövezete 27 település közigazgatási területét fedi le. Itt fontos említést tennünk azokról a jogi szabályozásokról és kötelezettségekről, amelyek kapcsán érintett a borvidék, így az itt élő lakosság is. A világörökséghez tartozás mindamellett, hogy számos előnnyel jár, hiszen a cím hatására még inkább kiterjedt és elterjedt a Tokaji név méltán híres neve, ugyanakkor nem csupán feladatunk, de kötelezettségünk is minden eszközzel megvédeni és fenntartani. A 2012-es, CXCI. Kulturális örökségről szóló törvény alapján a teljes világörökségi helyszín védettséget élvez, mint történeti táj, vagyis minden jelentősebb beavatkozás csakis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának jóváhagyásával végezhető. Mindemellett a védett terület 61%-a uniós védelem alatt álló Natura 2000 hálózat része. Nagy számban fellelhetők a védett természeti területek és műemlékek. A területileg illetékes főépítész segítséget nyújt a helyi építési értékeket fenntartó, színvonalas fejlesztéseket. (Forrás: Kezelési Terv, 2014)

3.2.A kutatás célcsoportja, módszere 3.2.1. A borvidék bemutatása a számok tükrében A kutatás célcsoportja a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj 27 településén – Abaújszántó,

Bekecs,

Bodrogkeresztúr,

Bodrogkisfalud,

Bodrogolaszi,

Erdőbénye,

Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu – élő lakosok, önkormányzati dolgozók és vállalkozók. Ezért fontosnak tartjuk röviden összefoglalni a borvidékhez tartozó települések legfontosabb demográfiai és intézményi jellemzőit. A borvidék öt városa – Abaújszántó, 13

Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj – és huszonkét községe összesen öt járáshoz tartozik közigazgatásilag, amely városokból az utóbbi négy egyben járási központként is funkcionál. A 2015-ös év eleji népesség adatok alapján összesen 71 290 fő él a Tokaji borvidék világörökségi településein, az átlagos létszám azonban elég nagy szórást mutat, hiszen a legkevesebben,

210-en,

Szegilongon

élnek,

ezzel

szemben

a

vidék

legnagyobb

népességszámú települése, Sátoraljaújhely 14956 fővel. A korosztályi megoszlást tekintve elmondható, hogy mind a 27 településen a 18-59 évesek száma a számottevő, csaknem 60% vagy afölötti érték, az össz-lakosságszámhoz viszonyítva. A 60 év fölöttiek számát tekintve csaknem az össznépesség egyharmadát teszi ki ez a korosztály a következő helyeken: Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Rátka, Sárazsadány, Szerencs, Tokaj, de a többi településen is átlagosan 20%-át alkotják az össznépességnek. A 0-5 évesek száma átlagosan 4-6% között mozog a vizsgált régióban, a legkisebb számban, Szegiben képviselteti magát ez a korosztály, amelyet egyrészről az alacsony össznépesség magyaráz, ugyanakkor ez a mutató viszont megerősíti, hogy miért nincs a községben óvodai ellátás. A KSH 2013-as településstatisztikai adatbázisa alapján a nyilvántartott munkanélküliek száma, százalékos lebontásban Hercegkúton a legalacsonyabb (2,6%) és Tarcalon a legmagasabb (13,6%), az össznépességhez viszonyítva. 12% fölötti még ez az arány Erdőbényén és Legyesbényén. A tanintézményeket tekintve 2013-as adat áll rendelkezésünkre, amely szerint a felsorolt települések közül kettő nem rendelkezik óvodai feladat ellátási hellyel, nevezetesen Sárazsadány és Szegi, mindkét község lakosságszáma 300 fő alatti. Ami az általános iskolai feladat ellátó helyek számát illeti, már öt olyan település van a listán, amely nem rendelkezik ilyen funkcióval: Bodrogkisfalud, Golop, Sárazsadány, Szegi, Szegilong. Gimnáziumi képzés a 27-ből öt településen érhető el (Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tolcsva, Tokaj), szakközép iskolai és szakiskolai oktatással pedig a borvidék mind az öt városa rendelkezik, beleértve mind a nappali tagozatos, mind az esti tagozatos képzést. Kutatásunk szempontjából fontos adat a borászattal foglalkozó vállalkozások száma az egyes településeken. Ezzel kapcsolatban 2013-as statisztikai adatbázis áll rendelkezésünkre. A KSH adatbázisban szereplő szőlőbor termeléssel foglalkozó vállalkozások száma összesen 105 darab a borvidéken – amely nem tartalmazza a borkiméréssel foglalkozó őstermelőket. Az adott település összes vállalkozásához viszonyítva Bodrogkisfaludon a legnagyobb (21%) a szőlőbor termeléssel foglalkozó vállalkozások aránya. Ezt követő Bodrogkeresztúr 19%-os aránnyal, majd Sárazsadány 17%-kal, végül pedig Mád 16%-os aránnyal. Olaszliszkán, 14

Rátkán, Tállyán és Tarcalon az összes vállalkozás számhoz képest, tizedét adják a borászattal foglalkozóak, a többi településen ettől is kevesebb az arányuk, vagy egyáltalán nincs ilyen jellegű bejegyzett vállalkozás.

3.2.2. A települések információs weboldalainak vizsgálata Mivel kutatásunk fő kérdésköre a világörökség ismerete és ebből adódóan a világörökségi identitás megléte, esetleges hiánya és annak a lehetséges magyarázatai, így szükségesnek tartjuk számba venni – a teljesség igénye nélkül – azokat a szellemi és kulturális értékeket, amelyek, ahogyan azt a korábban kifejtett szakirodalom is tárgyalja, a hordozói

mindennek.

Elemzésünk

szempontjából

kulcsfontosságú

attribútumok

a

világörökségi logó, a helyi szokások és hagyományok megléte és gyakorlása, a téma iránti érdeklődés és személyes szerepvállalás megnyilvánulása. Feltételezzük, miszerint a világörökségi logó ismerete egyfajta alapját képezi a témában jártasságnak, magával hozza azt a kérdést, hogy vajon a mindennapi életben hol és milyen formában találkozhatunk vele, használják-e ezt bármilyen formában? Elsőként megvizsgáltuk, a világörökségi címmel rendelkező települések honlapjait, hiszen hol máshol fordulhat elő olyan helyen, ami egy kattintással elérhető az ország és akár a világ bármely pontjáról, szemben a fizikálisan az adott helyen kihelyezetett vagy a fő forgalmi utak mellett található csak személyesen elérhető táblákkal. A vizsgált 27 településből csupán kettő nem rendelkezik saját honlappal, ami részben az innovációs társadalom követelményeinek, részben pedig egyéb elvárásoknak és nem utolsó sorban a saját igényeknek köszönhető. Ez az adat mindenképpen elismerésre méltó egy olyan célcsoportban, ahol az egyes települések némelyike esetében még a 300 főt sem éri el a lakosság száma. Ami azonban még inkább figyelemre méltó adat, hogy ebből mindösszesen négy, azaz a negyedétől is jóval kevesebb település tünteti fel a honlapján a világörökségi logót. A rendszeresen megtartott, hagyományőrző rendezvények említésével folytatva a sort, a települések kicsivel több, mint egyharmada él a weblapon történő bemutatással és hirdetéssel. A nevezetességek körét tárgyalva – minden településhez köthető valami, legyen az egy dűlő, egy pince, szobor, a teljesség igénye nélkül folytatva a sort – mindösszesen hat helyszín említi meg a sajátjait vagy a környezetében lévőket a honlapján. A borvidéki települések internetes oldalain túlmutatva, a civil szervezetekét megvizsgálva viszont elmondható, hogy sokkal nagyobb arányban használják és élnek a világörökségi logó, a nevezetességek és a hagyományok bemutatásának lehetőségével és erejével. Ez érdekes szempont lesz az elemzésünket tekintve, hogy befolyásolja-e és ha igen mennyire az identitás 15

tudat mértékét a civil szervezeti részvétel, esetleg tagság. A fenti adatokat azért volt fontos megemlíteni a kutatásunk szempontjából, mert a helyi identitás kialakulásának gyökere a lakosokban az őket körülvevő és az őket érő ingerekből és társadalmi kölcsönhatásokból fakad.

3.2.3. A kutatás módszerei A 27 település lakosai közül a válaszadók, a település nagyságával, az ott élők életkori, nemi és iskolai végzettségével arányosan kerültek kiválasztásra a mintába a lakossági alapsokaságból. A vállalkozói mintát tekintve azt kell kiemelni, hogy kifejezetten a borászati ágazat szereplőit tekintettük a célcsoportnak, törekedve arra, hogy lehetőség szerint minden településről válasszunk képviselőt a mintába. A két célcsoportot tekintve 150 fős adatbázis adja kutatásunk ezen részét. Erre az elvre épült a vezető döntéshozói, az interjús és a fókuszcsoportos mintavétel is, amelyhez minden esetben a hólabda technikát alkalmaztuk. Így az előbbiből 50 elemből álló adatbázis, 30 interjú és 4 kontrollcsoportos beszélgetés alkotja kutatásunk alapját. A döntéshozói státuszként jelen kutatásban a következő pozíciókat határoztuk meg: polgármester, jegyző, kulturális és/vagy turisztikai bizottsági elnök vagy tag, hivatali beosztású, vezető személy. Kutatásunk módszeréül a kérdőíves felmérést, a strukturált interjút és a fókuszcsoportos beszélgetést választottuk. A többféle módszer együttes alkalmazásával célunk egy minél árnyaltabb összkép elérése a témánkkal kapcsolatban. A lakosság, a vállalkozói és a döntéshozói réteg szemszögéből közelítjük meg kutatási kérdéseinket, és mivel különbségeket feltételezünk a célcsoport három típusa között, mind a világörökségi identitás létét, mind a mélységét tekintve, így különböző kérdőívekkel mérjük a véleményüket. A kérdések alapvetően három dimenzió köré csoportosulnak. Az első részben néhány olyan témát tárgyalunk, amelyekkel, a helyi értékekkel kapcsolatos azonosság tudat meglétét mérjük. Következőként a világörökségi cím hatásaira vagyunk kíváncsiak a lakosság, a vállalkozói réteg és a vezetős tisztségviselők szemszögéből. Végül pedig szintén a helyiek nézőpontjából akarunk információt kapni az elmúlt évek azon eredményeiről, amelyeket esetlegesen a világörökségi cím hatásának tulajdonítanak. Ebben a blokkban ugyanakkor megadjuk annak a lehetőségét is, hogy nyitott kérdésre adott válaszukkal megfogalmazhassák, véleményük szerint melyek azok a területek, amelyeken változtatnának, ha a birtokukban lenne a döntés lehetősége.

16

Mind a három kérdőívre jellemző az a strukturálás, amelynek lényege a fokozatosság betartása mind az ismeretekre, mind a témánkkal kapcsolatos cselekedetekre történő rákérdezés esetén. Ezzel az volt a célunk, hogy részletes képet kapjunk a helyi értékekkel való azonosulás mélységét tekintve. A lakossági kérdőíveket tekintve, az első dimenzió esetében az alapvető helyi ismeretekre – mint például kézműves, termékek, hagyományok, leggyakoribb szőlőfajták – történő rákérdezéssel végezzük a mérést, amelyek magukban hordozzák a helyi identitás létét. Az azonosság tudat mélységének meghatározására pedig az ismeretanyag meglétén túl mutató, tettekkel is mérhető változókat használtunk: vásárol-e helyi terméket, megnézi-e a tv-ben, illetve elolvassa az interneten a Tokaj-Hegyaljával kapcsolatos híreket. Ezt a fokozatosságot a következő dimenzióban is megtartottuk, először szintén az ismeret meglétére alapozva tettünk fel kérdéseket, de már konkrétan a világörökségi címmel kapcsolatban – mikor nyerte el Hegyalja, milyen kategóriában, hány település a része stb. – mellyel a tudásanyagot tekintve még mélyebbre ástunk. Ezt kiegészítettük

néhány

véleményformáló

zárt

kérdéssel,

valamint

a

világörökségi

beszédtémával kapcsolatos érdeklődésünk célja a tettekkel is mérhető azonosság tudat feltárása. A harmadik blokkban kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság érzékele akár pozitív, akár negatív változásokat, amelyeket a világörökségi cím hatásának tulajdonít. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert egyrészről korántsem biztos, hogy résztvevőként csak hasznosnak és eredményesnek érzik a változást, másrészt pedig mivel – ahogy a szakirodalom is tárgyalja – az identitás kialakulásában és főleg a helyi identitás tudatban nagy szerepet játszik az egyént körülvevő társadalmi közeg. Mivel a vállalkozói kérdőív esetében kifejezetten a borászati ágazat képviselőit kérdeztük, így az erre a célra használt tematika összeállításánál bár ugyanazt a strukturális elvet követtük, az ismeretanyag esetén, azonban, mivel foglalkozásukból adódóan feltételezzük, hogy birtokukban vannak az alapvető információk, így olyan kérdéseket tettünk fel, amelyek túlmutatnak ezeken. Az első dimenzió esetében mélyebb tartalmakat is vizsgáltunk az azonosság tudat mérésére, mint a lakossági kérdőív esetén. Ilyen például a világörökségi cím és logó használata a meggyőzés és népszerűsítés céljából a vállalkozás kapcsán. A második blokkban a világörökségi címmel járó kötelezettségek, a vállalkozást érintő hatásokra fókuszál. A harmadik dimenziót tekintve, a lakossági kérdőívhez hasonlóan itt is az elmúlt évek eredményeire kérdeztünk rá, de a vállalkozások vonatkozásában. A vezetői-döntéshozói kérdőív a vállalkozói sémáját követi, természetesen az adott településekre vonatkoztatva és szintén az előbbihez hasonlóan, az alapismereteken túlmutató tudáshalmazra kérdezve. A második dimenzióban több kérdés is tárgyalja a településstratégia 17

kérdéskörét és a világörökségi cím kapcsolatát, illetve a világörökségi ügyekkel foglalkozó erőforrások meglétét. Ezt azért tartottuk szükségesnek, mert úgy gondoljuk, hogy egy-egy település vezetői affinitása befolyásolja az ott élők véleményét, hozzáállását és ezáltal az azonosság tudatuk létét. Az interjús technikával és az interjú kérdésekkel kapcsolatban az volt a célunk, hogy a kérdőíves kutatás személytelenségét és a zárt kérdések korlátait kiegészítsük ezen módszer adta lehetőséggel, az eredmények finomítását elősegítő háttér információk felderítésével. Ezen okból kifolyólag és a kérdőíves kutatás eredményével történő összehasonlíthatóság miatt az interjúvázlat is azt a struktúrát követi, mint az előzőekben részletezett módszer, itt azonban nem tettünk különbséget a kérdéseket illetően a három célcsoport között, vagyis a lakossági, vállalkozói és a döntéshozói alanyok is ugyan azokat a témákat kapták. Célunk az volt, hogy egyfajta megerősítést kapjunk a zárt kérdések válaszlehetőségeit illetően, vagyis annak vizsgálata, hogy a nyitott kérdések esetén is megjelennek-e ugyanazok a vélemények. A kutatás harmadik részeként négy darab kontrollcsoportos beszélgetést készítettünk, ahol a moderátor által, szintén a fentiekben már tárgyalt témák felvetésével irányított diskurzusból azokat a gyújtópontokat próbáltuk feltárni, amelyek bizonyító tényezőként hatnak a világörökséggel kapcsolatos szemléletmód kialakulásában. Igyekeztünk olyan személyeket bevonni a beszélgetésekbe, akik a települési struktúra szempontjából szomszédi vagy viszonylag közeli távolságban helyezkednek el, hiszen feltételezzük, hogy eleve szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint esetlegesen a borvidék távolabbi pontjainak képviselői. Ezzel az volt a célunk, hogy megteremtsük azt a közös beszélgetési alapot, amellyel a témánk szempontjából hasznos információk kerülnek felszínre. Bár ezzel okozhatunk némi torzulást abban a tekintetben, hogy a nyitott vélemény formálást esetleg akadályozza ez a tényező, ugyanakkor eleve nagy eséllyel ismerhetik egymást az alanyok, hiszen a borvidéket tekintve túlnyomó részt falusi közösségekről beszélünk, ami a települési struktúrát illeti.

3.3.Kutatási feltételezések Kutatásunk megkezdése előtt számos elképzelésünk volt arról, hogy a világörökségi cím és az elmúlt tizenhárom év megváltoztatta-e és ha igen, akkor hogyan, milyen irányba a helyiek kötődését, azonosulását a borvidékhez. Ahogyan azt a bevezetőnkben felvetettük és a szakirodalom is megerősíti az örökségek és a helyi értékek továbbélésének alapvető feltétele az, hogy az a közösség, amely táplálja ennek gyökerét, azonosulni tudjon mindennek a jelentőségével, hiszen csak így valósulhat meg a fenntarthatósága. Kutatásunk eredményével 18

arra próbálunk választ találni, hogy létezik-e és amennyiben igen, elég erős-e a borvidéki identitástudat, amely biztosítja azt, hogy évtizedek múlva is egyetemes értékként beszéljenek Tokaj-Hegyaljáról. Ahogyan a módszertani részletezés fejezetéből már kiderült, kutatásunkat a fokozatosság elvére építettük, abból a célból, hogy feltárhatóak legyenek az előre definiált struktúrák közötti differenciák. Alapvető különbségeket tételezünk fel a lakosság, a vállalkozók és a döntéshozó- vezető státusz között abban a tekintetben, az előbbivel ellentétben az utóbbi két csoport véleményünk szerint foglalkozásából adódóan több információval rendelkezik a világörökségi cím hozadékaként felmerülő szabályokról, lehetőségekről és előnyökről. Szintén az átmenetek bizonyító erejére támaszkodtunk, amikor az identitás tényét az alapvető tudáselemek meglétének és az azt megerősítő tettek vizsgálatát választottuk indikátorként. Várakozásaink szerint ugyanis jól elválasztható lesz azok csoportja, akik csupán tudnak róla és ismerik a világörökségi címmel járó elvárásokat, lehetőségeket, előnyöket, illetve azoké, akik akár cselekedeteikben is magukkal hordozzák annak jelentőségét. Kutatásunkkal a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni: 

Vajon köztudott-e a világörökségi cím léte?



Létezik-e a borvidéki-világörökségi mentalitás?



Erősebbnek mutatkozik-e a világörökségi identitás azok esetében, akik hosszabb ideje laknak a borvidéken?



Vajon aki büszke arra, hogy ezen a borvidéken lakik, mit jelöl meg annak indikátoraként?



Vajon az itt élők összességében pozitívumként élik meg a világörökségi cím tudatát?



Milyen különbségek mutatkoznak a világörökségi cím hatását tekintve a lakosság, a vállalkozók és döntéshozó vezetők között?



Mutatkoznak-e majd különbségek a világörökségi cím hatását tekintve azok között, akik csak néhány éve, és akik a 2002 előtt is a borvidéken éltek?



Befolyásolja-e ezt a különbséget az identitás léte vagy hiánya?



Vajon azok a borászati vállalkozók, akik tevékenységük során használják a világörökségi cím adottságait, hogyan élik meg annak hatásait?



A településeken vezető tisztséget betöltők használják a világörökségi címet a népszerűsítés céljából?



Amennyiben a fenti kérdésre pozitív választ kapunk az egyenes arányosan hozza magával azt, hogy a hatások tekintetében is ez a válasz érvényesül majd?

19



Vajon a válaszadók milyen területeket fejlesztenének, ha a kezükben lenne a döntéshozás lehetősége?



Lesz különbség a fenti tekintetében a lakosság, a vállalkozók és a döntéshozók között? Várakozásaink szerint a válaszadók három csoportja különül majd el egymástól: lesznek

olyanok, akik nem rendelkeznek az alapvető ismeretekkel a világörökségi címet tekintve, amelyből eredendően következik, hogy esetükben nem beszélhetünk helyi azonosság tudatról. Ezen csoport alkotói vélhetően a fiatalabb generáció tagjai, illetve akik viszonylag rövid ideje laknak a vidéken és a negatív tapasztalatokkal rendelkezők közül kerülnek majd ki. Ezzel együtt feltételezzük azt is, hogy az ebbe a csoportba soroltak valószínűleg semlegesen nyilatkoznak majd a hatásokat tekintve. A következő egységbe azok tartoznak majd, akik bár rendelkeznek ismeretekkel a világörökségi tényt tekintve, de cselekedeteikben nem hordozzák annak jelentőségét. Hipotézisünk szerint ebben a csoportban egyrészt az idősebb korosztály fogja magát képviseltetni, akikhez inaktivitásukból fakadóan talán kevesebb impulzus jut el a változásokat illetően, másrészt szintén azok, akik viszonylag rövid ideje laknak a borvidéken. A fenti két csoportba többségében a lakossági célcsoport válaszadói képviseltetik majd magukat. A harmadik csoportot azok alkotják majd, akik teljes körű ismertanyaggal rendelkeznek a világörökségi címet illetően és tudatosan alkalmazzák azt cselekedeteikben is. Ebbe a kategóriába többségében a középkorúak képviseltetik majd magukat, akik már 2002 előtt is Tokaj-Hegyalján éltek és a vállalkozói, illetve a döntéshozói réteget képviselik. A fenti csoportosítást tovább bontva, Erikson (1991) elméletéből kiindulva, hipotézisünk szerint nagyban befolyásolja a helyi azonosság tudat kialakulását az életkor, hiszen a serdülőkor végeredményeként alakul ki a személyes azonosság tudat, melynek egyik alakítója társas környezet és az abban rejlő interakciók. Szorosan összekapcsolva az előbbi változóval, szintén egyenes arányosságot feltételezünk a helyi identitás léte és a településen eltöltött évek száma között, vagyis minél régebb óta él valaki Tokaj-Hegyalján, annál valószínűbb, hogy azonosul a hagyományokkal, szokásokkal és az értékek megőrzésével. Ezen a szálon tovább lépve, elképzelésünk szerint egyértelmű különbség mutatkozik majd a lakossági, a vállalkozói és a vezetői státusz azonosság tudatának mértékében, mégpedig úgy, hogy ez utóbbi kettő esetében szignifikánsan nagyobb lesz azok aránya, akik tudatosan élnek a világörökség adta lehetőségekkel, így helyi identitásuk is erősebb. Továbbá feltételezzük, hogy amennyiben a vállalkozói és a döntéshozói réteg használja a világörökségi cím nyújtotta lehetőségeket, abból következik, hogy a hatásait is pozitívan éli meg.

20

3.4.A minta szocio-demográfiai jellemzői A kérdések eltéréséből, illetve a kvantitatív és kvalitatív kutatások eltérő jellegéből, valamint a minta elemszámából adódóan, külön-külön mutatjuk be az általunk alkalmazott kutatás típusokhoz rendelt minta szocio-demográfiai jellemzőit.

3.4.1. A kérdőíves minta szocio-demográfiai jellemzői Ahogyan azt a kutatási módszer kiválasztásánál már részleteztük, összesen 200 kérdőívből álló adatbázis adja kutatásunk alapját, amelynek döntő többsége, a lakosság körében került felvételre, hiszen a 27 településből álló borvidék jelentette a célcsoportot. Ugyanakkor a lakossági attitűdök mellett a vállalkozói és a döntéshozói világörökségi gondolkodás, azonosság tudat mérését is célul tűztük ki, így mintánk egynegyedénél ez utóbbi két célcsoport is megkeresésre került. Bár reprezentativitásról nem beszélhetünk, de a mintába kerülés kiválasztásánál igyekeztünk szemmel tartani a lakosság nem és kor eloszlását, hogy az előbbi kritérium alapján megfelelő arányban képviseltessék magukat. Ennek köszönhetően, ahogyan a KSH 2015-ös népességstatisztikai adatai szerint is, közel azonos arányban oszlanak meg a női és férfi válaszadók. Az előbbiek 54%-kal, az utóbbiak pedig 46%-kal képviseltetik magukat a mintánkban. Ami a korcsoportos eloszlást illeti, legnagyobb a 20-40 év és a 40-60 év közötti lakosság aránya, összesen több, mint 90%, a 20 év alattiak és a 60 év felettiek aránya pedig egyaránt 4-4% a megkérdezettek között. Hipotézisünk szempontjából nagy jelentőséggel bír az a kérdés, amely a településen eltöltött évek számára kérdez rá.

21

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Itt születtem 15 évnél régebben

1.ábra: Mióta él Ön ezen a településen?(Lakossági adatbázis) Ahogyan az az ábrán is jól látszik, a megkérdezettek több mint kétharmada születése óta, közel egyharmada pedig 15 évnél régebben él a borvidéken. Ez fontos mutató lesz abból a szempontból, hogy az esetleges azonosság tudat hiányának fennállása esetén nem hozható fel jelentős érvként az, hogy viszonylag kevés időt töltött el a borvidéken, mint életszíntéren. A vállalkozói minta bemutatását tekintve arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint a célcsoport minden településéről kerüljön képviselő a mintába. A vállalkozások jogi formáját vizsgálva elmondható, hogy a válaszadók által működtetett vállalkozások kicsivel több, mint fele betéti társaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként, 40%-a pedig magán vállalkozóként működik. Ebben a célcsoportban már egészen másképp alakul az arány a településen az életvitelszerűen eltöltött évek számát tekintve.

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Itt születtem 15 évnél régebben 5-15 éve Néhány éve

Itt 15 évnél 5-15 éve születtem régebben

Néhány éve

2.ábra: Mióta él Ön ezen a településen?(Vállalkozói adatbázis) 22

A megkérdezettek kevesebb, mint a fele jelölte meg válaszként azt, hogy a borvidéken született, és ami még számottevő, hogy a lakossági mintával ellentétben, ahol szinte nulla volt a néhány éve a borvidéken élők száma, a vállalkozók esetén viszont ez a választás volt a leggyakoribb, közel egyharmad. Bár messzemenő következtetéseket nem tudunk jelen adatok alapján levonni, mindenesetre úgy tűnik, hogy a borvidéken születettek és a csupán néhány éve itt élők között a legnagyobb a vállalkozóvá válási szándék. Hipotézisünk szempontjából azonban érdekes lesz, hiszen a vállalkozói létet és a borvidéken eltöltött évek számát is megjelöltük a helyi identitás indikátoraként. A döntéshozói mintát tekintve elmondható, hogy a válaszadók fele polgármesteri, alig több, mint 20%-a hivatalai vezetőként, kicsivel több, mint 10%-a jegyzőként, 5%-a pedig kulturális vagy turisztikai vezetőként képviseltette magát a mintában. Ami az életvitel-szerű tartózkodási helyet illeti, a döntéshozók arányai leginkább a vállalkozókéhoz hasonlítanak.

70% 60% 50%

Itt születtem

40%

15 évnél régebben

30%

5-15 éve

20%

Néhány éve

10% 0% Itt 15 évnél 5-15 éve születtem régebben

Néhány éve

3.ábra: Mióta él Ön ezen a településen?(Döntéshozói adatbázis) Esetükben is a borvidéken születettek (61%) és a néhány éve itt élők (28%) közül kerülnek ki a döntéshozók, bár itt számottevőbb a különbség az előbbi javára. Összességében tehát elmondható, hogy bár a lakossági mintát tekintve kiemelkedően magas a borvidéken születettek és a több, mint 15 éve itt élők aránya, valamint elenyésző a 15 évnél kevesebb ideje itt élők aránya, a döntéshozók és vállalkozók viszont nem hozzák ezt tendenciát, illetve viszonylag magasnak mondható a néhány éve itt élők aránya. Ez az adat

23

arra enged következtetni, hogy ez utóbbi két célcsoport képviselői nem egyértelműen a tősgyökeres lakosokból kerülnek ki.

3.4.2. Az interjús minta szocio-demográfiai jellemzői Az interjúalanyok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy mindhárom célcsoportot megszólítsuk. Így a 30 interjúalany 57%-a a lakosságból, 24%, a vállalkozókból és 19% a döntéshozókból került ki. A nemek arányát tekintve közel azonosan képviseltetik magukat a nők és a férfiak. A megkérdezettek több mint egyharmada 20-40 év közötti, a fele 40-60 éves, közel 10%-uk pedig 60 év fölötti. Az iskolai végzettséget vizsgálva elmondható, hogy azonos arányban képviseltetik magukat a felső-, és középfokú végzettségűek, míg az alapfokú képesítéssel rendelkezők aránya mindössze 4%. Az előbbi két kategória képviselői szintén egyforma számban kerülnek ki a lakossági, a vezetői és a döntéshozói státuszból, míg az utóbbit csak a lakossági pozíció képviselői alkotják.

3.4.3. A kontrollcsoportos beszélgetés szocio-demográfiai jellemzői A kontrollcsoportos beszélgetésekre meghívottak estén is ügyeltünk arra, hogy mind a három

célcsoportot

megszólítassuk,

hiszen

csak

így

kaphatunk

tiszta

képet

a

véleményformálásban megjelenő nézetek, érdekek, egyetértések és különbözőségek fennállásáról. A nemek aránya is kiegyenlített a résztvevők között, közel 50-50%-ban hívtunk meg férfiakt és nőket is. A korcsoportos megoszlást vizsgálva 70 %-ban voltak jelen a 40-60 éves és 30%-ban a 20-40 éves korosztályból. Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy közel azonos arányban voltak jelen a közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkezők.

3.5.Kvantitatív kutatásunk eredményei A korábban már részletezett és alkalmazott struktúrát követve az adatok elemzése során sem térünk el ettől, hiszen hipotéziseink alátámasztásához vagy cáfolatához is alapul szolgál. A kutatási módszer leírásánál már kifejtettek alapján a kérdéseket is alapvetően három témakörbe csoportosítva állítottuk össze, így elemzésünknél ezt a három témakört hasonlítjuk össze a lakossági, vállalkozói és a döntéshozói státuszok megvilágításából. Az első részben az identitás létét vizsgáltuk olyan változókkal, mint a büszkeség, a helyi értékek és hagyományok, illetve Hegyaljára jellemző sajátosságok ismerete tükrében. Ezen túlmutatva a tettekben is megnyilvánuló azonosság tudatot is vizsgáltuk, természetesen a 24

három célcsoport eltérő szerepeinek megfelelően. A válaszadóknak egy 1-5-ig terjedő skála segítségével kellett kifejezniük, hogy mennyire büszkék arra, hogy ezen a tájon élhetnek. A három célcsoport válaszadóit összehasonlítva elmondható, hogy a lakossági és a vállalkozói vélemény nagy hasonlóságot mutat, mindkét esetben a megkérdezettek több, mint a fele nagyon büszke arra, hogy a borvidéken élhet. Amíg az előbbiek esetén bár elenyésző számban, de jelen vannak azok, akiket egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tölt el büszkeséggel a tudat, addig a vállalkozóknál ez az érték abszolút nulla értékkel jelenik meg. A döntéshozók véleménye jelentősen eltér az előbb részletezettektől, mert esetükben csaknem 95% azok aránya, akik az ötös értéket, vagyis azt választották, hogy nagyon büszkék arra, hogy a borvidéken élhetnek. Érdekes tehát, hogy amíg a lakosság esetén a legnagyobb azok aránya, akik születésüktől fogva itt élnek, mégis náluk mutat a legnagyobb szórást ez az adat. Abban azonban mindhárom célcsoport egybehangzó választ adott, hogy a tájra, a természeti adottságokra és a történelmi múltra a legbüszkébbek. A lakossági célcsoport esetében azt is vizsgáltuk, hogy ismertek-e számukra a Hegyaljára jellemző szőlőfajták, néphagyományok, kézműves termékek, amelyeknek ismerete alapját képezi a helyi azonosság tudat kialakulásának. A válaszadók döntő többsége tudott a borvidékre jellemző kézműves terméket említeni, melyek között a leggyakrabban a következők szerepeltek: sajt, méz, mézeskalács, kerámia, fazekas termékek. A legjellemzőbb szőlőfajtákat ismeretének tekintetében a válaszadók 80%-a tudott említeni néhány példát, amelyek közül a furmint és a hárslevelű szerepelt a leggyakrabban a felsorolásokban, ugyanakkor mindössze 4%-uk jelezte azt, hogy mindet fel tudja sorolni. Annak ellenére, hogy ilyen nagy számú azok aránya, akik ismerik és meg is tudják nevezni a jellegzetes helyi termékeket, ugyanakkor mindössze 15%-uk vásárol rendszeresen ezekből, több mint 80%-uk azonban csak ritkán, vagy egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel. A vállalkozói és a döntéshozói kérdőív esetén a fentiektől eltérően arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tartják fontosnak azt, hogy hazánkban és külföldön is ismertek legyenek a világörökségi helyszín értékei. Ebben a tekintetben nincs szignifikáns különbség a két státuszt betöltők képviselői között, hiszen az öt fokozatból álló állításból mind a vállalkozók, mind a döntéshozók – egyaránt 50% fölötti értékkel – fontosnak vélik, és csaknem egyharmaduk ezt tartja a legfontosabbnak a világörökségi címmel kapcsolatban. Mind a három célcsoport estén kíváncsiak voltunk arra, hogy nyomon követik-e a tv-ben, illetve az interneten a Tokaj- Hegyaljával kapcsolatos híreket. Annak mérésére vettük külön a fenti két kategóriát, hogy kiderüljön az érdeklődési hajlandóság mértéke, hiszen bár mindkét tevékenység időt vesz el, ugyanakkor a Tv-t csupán nézzük, ezzel ellentétben ahhoz, hogy egy internetes cikket elolvassunk legalább két kattintás szükséges azon túl, hogy megnyitottunk 25

egy weboldalt. A válaszlehetőségek között azonban megadtuk annak a lehetőségét, hogy a megkérdezettek különbséget tegyenek a saját településük és az egész Hegyalját érintő hírek között, ezzel mérve, hogy az azonosság tudat ezen része a szűkebb vagy a tágabb értelemben vett helyi identitás létére utal-e. Tehát arra vagyunk kíváncsiak, hogy a helyhez, mint településhez, vagy mint a borvidékhez kötődés az erősebb. 100% 80% 60% 40% 20% 0% Lakosság Vállalkozók Döntéshozók

4.ábra Amennyiben a tv-ben Tokaj-Hegyaljáról szóló műsort lát, mit tesz? Az ábrán jól látható az a tendencia, ami ebben a kérdésben kirajzolódott. Amíg a vállalkozók és a döntéshozók esetén egyértelmű, az a választás, hogy mindenképpen megnézi a borvidékkel kapcsolatos híreket, addig a lakossági válaszadók megosztottak abban a tekintetben, hogy esetükben csak a válaszadók fele voksolt amellett, hogy mindenképpen megnézi, ugyanakkor közel 50%-uk csak abban az esetben, ha a települését érinti a hír.

100% 80% 60% 40% 20% 0%

Lakosság Vállalkozók Döntéshozók

26

5. ábra: Amennyiben az interneten Tokaj-Hegyaljáról szóló cikket lát, mit tesz? Az internettel kapcsolatos, az előzőhöz hasonló kérdésünk is ugyan ezt a képet mutatja, még úgy is, hogy a lakossági csoport körében a tv-hez képest magasabb az arányuk a nem internetezőknek. A két ábra alapján tehát elmondható, hogy nincs számottevő különbség az érdeklődési hajlandóságot vizsgálva abban a tekintetben, hogy a tv-ben vagy az interneten megjelenő hírről van szó. Többször említettük már, hogy nem csupán a helyi azonosság tudat tényét akarjuk feltárni, hanem annak mértékét is, amit a leginkább a tettekben lehet mérni, ebből kifolyólag a vállalkozók és a döntéshozók esetén arra is kíváncsiak voltunk, hogy használják-e a címet és az ezzel járó szimbolikus eszközöket, mint például a logót, a népszerűsítés és a meggyőzés céljából. Kérdeztük mindezt egyrészt a borvidékre vonatkoztatva, másrészt pedig a vállalkozásra, illetve az adott településre, ahol vezető tisztséget tölt be a válaszadó.

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

soha nem szoktam érvként felhozni előfordult már gyakran hangoztatom a meggyőzés céljából

6.ábra: A világörökségi cím használat a népszerűsítés céljából Jól látszik, hogy inkább a döntéshozók alkalmazzák népszerűsítés céljából a világörökségi cím használatát, mint Tokaj-Hegyalját, mind pedig a saját településüket tekintve. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a vállalkozók sokkal nagyobb számban nyilatkozták azt, hogy soha nem hozzák érvként sem a borvidék, sem pedig vállalkozásuk népszerűsítésére, mint a másik csoport képviselői, de döntő többségük esetében előfordult már. Az imént részletezettek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a település, illetve a vállalkozás marketing kommunikációja során alkalmazzák a világörökség kifejezést és a logót, hiszen Tokaj mellett

27

még 26 másik település is birtokolja ezt címet, ugyanakkor közel sem biztos, hogy a kisebb települések nevei hallatán egy ismeretlen is tisztában van ezzel.

100% 50% Döntéshozók

0%

Vállalkozók

7.ábra: A világörökségi kifejezés és logó használata a marketingben Az ábra is jól szemlélteti, hogy bár a települések esetében jellemző inkább a szimbólumok használata a marketing tevékenység során, ugyanakkor az is jól látszik, hogy esetükben is mindössze a 22%-uk nyilatkozott úgy, hogy része a marketing stratégiájának és ugyan ilyen arányban vannak azok, akik gyakran hivatkoznak rá, vagy soha nem használják. A kérdőív következő részben az általános azonosság tudat mellett, kifejezetten a világörökségi címmel kapcsolatos alapvető, illetve a vállalkozók és döntéshozók esetén az azon túlmutató, mélyebb tartalmakat is vizsgáltuk. A lakossági felvételt tekintve elsősorban az volt a célunk, hogy feltérképezzük, a borvidéken élők tisztában vannak-e a világörökségi címmel járó alapvető ismeretekkel, mint a logó, a kategória, és az év amikor Hegyalja elnyerte a címet. Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk, nem csupán rákérdeztünk egy eldöntendő kérdéssel ezekre az ismeretekre, hanem nyitott formában a konkrét adatok megadását is kértük. Bár többen nyilatkoztak pozitívan a zárt kérdésre adott válaszukban, a tényleges eredmények azonban egészen mást mutatnak. A kategória estében 83%, az évet vizsgálva,70%, a települések számát nézve 93% volt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy birtokukban vannak a fenti információk, amikor nyitott kérdésben tettük fel a kérdést egészen más képet kaptunk. A válaszadók mindössze 10%-a tudta pontosan megnevezni az előbbi három adatot, bár a logó ismerete esetében többen rendelkeznek információval, így is a válaszadók kevesebb, mint a feléről mondható el ez.

28

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Ismeri Nem ismeri

8. ábra: Kategória, év, embléma, települések számának ismerete Ezt a kimenetet erősíti az az eredmény is, amely a világörökség, mint beszédtéma felmerülésére kérdezett rá, hiszen a válaszadók csaknem egyharmada soha, több mint a fele pedig csak nagyon ritkán vagy néha-néha említi ezt kommunikációjában, akkor is többnyire családi és baráti társaságban. Mivel egyik alapvető feltevésünk, hogy a világörökségi identitás kialakulásának és mértékének függvénye az életkor és a borvidéken eltöltött évek száma, így külön vizsgáltuk a konkrét ismeretekre helyest választ adókat eme két változó tükrében.

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Kategória Évszám Település szám

9. ábra Életkor és eltöltött évek számának aránya a helyes választ adók tükrében Jól kirajzolódik az a tendencia, miszerint ha a három ismeretet mérő változó eredményeit összevetjük, akkor kiderül, hogy a születésük óta a borvidéken élő, középkorúak a 29

legtájékozottabbak a világörökségi címet illetően. Összességében pedig elmondható, hogy akik már 2002 előtt is Hegyalján éltek, azok esetében beszélhetünk arról, hogy tisztában vannak az alapvető információkkal, amelyekkel a téma együtt jár. Ugyanakkor az identitásra vonatkozóan nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, hiszen a válaszadók csekély része rendelkezett a megfelelő ismeretekkel. A fentiek tükrében kíváncsiak voltunk arra, hogy a döntéshozói és vállalkozói réteg mit gondol arról, hogy egyáltalán köztudott-e a lakosság körében a világörökségi cím. A vállalkozók között azonos arányban oszlanak meg a vélemények (33%) azon nézőpontok között, miszerint a lakosságból kevesen tudnak és nem is foglalkoznak vele, vagy kevesen tudnak, de fontosnak tartják és azok között, akik szerint sokan birtokában vannak ennek a ténynek. A döntéshozók pozitívabban állnak ehhez a kérdéshez, 44% szerint sokan tudják, 11% pedig úgy véli, hogy mindenki rendelkezik ezzel az információval. Összességében azonban elmondható, hogy a lakossági tájékozottság mérései alapján ez utóbbi célcsoport képviselői nem rendelkeznek tiszta képpel a lakosság tájékozottságát tekintve a világörökségi címmel kapcsolatban. Fontosnak tartottuk számba venni azt is, hogy az alapvető ismereteken túl a célcsoport tagjai tájékozottak-e abban a tekintetben, hogy a számos pozitívum mellett milyen feladatokkal és kötelességekkel jár a világörökségi cím megtartása. A lakosságot érintően kiderült, hogy mindössze 10% azok aránya, akik tudnak ilyet említeni vagy a saját példájukon keresztül vált ismertté számukra, 40% pedig hallott már róla. Az iparjogi korlátozásokat vizsgálva a döntéshozók esetén 60%-nál több azok aránya, akik konkrét eset, vagy személyes érintettség kapcsán már tapasztalatokkal rendelkezik róla, amíg a vállalkozókat nézve ez az ellenkezőjét mutatja, vagyis több mint kétharmaduk még nem találkozott ilyen esettel vagy nem is hallott róla egyáltalán. A korábban már hivatkozott törvényi háttér alapján kíváncsiak voltunk, hogy a vállalkozók és a döntéshozók számára ismert-e a világörökségi kezelési terv, és amennyiben igen, úgy volt-e szerepvállalásuk annak társadalmasításán. Ennek kapcsán meglepő eredmény született, mert a vállalkozók 60%-a semmilyen formában nem értesült róla és a megkérdezettek közül senki nem vett részt az erről való egyeztetésen. A döntéshozók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy hallott vagy olvasott már róla és 22% részt is vett a társadalmasításán. Az Európai Uniós fejlesztési források ismeretével kapcsolatban is hasonló tendencia mutatkozik, amíg a döntéshozók esetében egyöntetűen azt a választ kaptuk, hogy hallottak már róla, addig a vállalkozóknál mindössze 47% ez az arány. Azok körében, akik meg is tudtak nevezni néhányat, a következők voltak a legjellemzőbbek: a vállalkozások

30

támogatása, szőlő ültetvények rekonstrukciója és a médiában is sokat emlegetett 100 milliárdos összeg került legtöbbet említésre. A fentiekből már kiderült, hogy a döntéshozók akár pozíciójukból, akár saját akaratuktól fogva, de tájékozottabbak a világörökségi ügyeket illetően, mint a borászati ágazatot képviselő vállalkozói réteg. Ennek fényében érdekes lesz az a mutató, amellyel arra voltunk kíváncsiak,

hogy

a

településstratégiával

rendelkező

helységek

foglalkoznak-e

a

világörökséggel. A válaszokból kiderül, hogy a települések döntő többsége (89%) rendelkezik ilyen stratégiával, így estükben azt vizsgáltuk, hogy része-e ennek a világörökség. Bár azon települések esetében, amelyek rendelkeznek településfejlesztési tervvel, nagy arányban (80%) odafigyelnek a világörökséggel kapcsolatos ügyekre is, ugyanakkor egyetlen esetben sem nyilatkozták azt, hogy a költségvetési terv része is lenne, habár pályázati forrásból és eseti jelleggel erre is fordítanak. Ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a világörökségi identitás létéről, látnunk kell, hogy a célcsoport tagjai miként élték meg a világörökségi cím hatásait, hiszen ennek nagy szerepe van az azonosság tudat kialakulásában. Bár a lakosság és a döntéshozók döntő többsége (80% fölött) is úgy véli, hogy mind Tokaj-Hegyalja, mind pedig a település számára előnnyel járt a világörökségi cím, ugyanakkor abban is egyetértés mutatkozik, hogy inkább a borvidék vonatkozásában érezhető ez erősebben. Mindkét célcsoportot tekintve a több turista és rendezvény, anyagi támogatás mértéke, illetve a települések rendezettebbé válása került kiválasztásra, amikor az előnyökről kérdeztük. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a lakosság kevésbé tájékozott annak tekintetében (30%), hogy valamilyen beruházás vagy fejlesztés konkrétan a világörökségi címnek köszönhetően jött volna létre a településén, pedig a döntéshozók fele azt nyilatkoztak, hogy volt már erre példa. A borvidékre vonatkoztatva a vizsgálódást is megerősítést nyert az előbb részletezett tendencia. A fentiekkel kapcsolatos elégedettséget mérve kiderül, hogy azok, akik számára ismertek ilyen beruházások egy öt fokú skálán mérve nagyon megosztó elégedettségi szintet mutatnak.

31

60% 40% 20%

Tokaj-Hegyalját tekintve

0%

Települést tekintve

10. ábra: A beruházásokkal való elégedettség Összességében elmondható, hogy azok körében, akik általános elégedettséget mutatnak vagy van olyan projekt amellyel elégedett, nem mutatkozik különbség Hegyaljára a saját településükre vonatkoztatva, és az arányuk is magasnak mondható, 30%, illetve 40% közeli, vagy afölötti. Lényegi különbség azok között mutatkozik a két kategóriát tekintve, akik egyáltalán nem és akik nagyon elégedettek. Előbbieknél az elégedetlenség a Borvidékre vonatkoztatva magasabb, utóbbiak esetében az elégedettség viszont a településre nézve. A vállalkozók esetében, bár döntő többségük úgy nyilatkozott, hogy a világörökségi cím nem segítette vállalkozása tevékenységét és csak 20% jelezte azt, hogy kis mértékben, a Tokaji bor, illetve saját boruk megítélését tekintve azonban ettől árnyaltabb képet kaptunk.

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Tokaji bor általában Saját boruk

11.ábra: Általában a Tokaji és saját boruk megítélésének változása

32

Abban egyetértés van, hogy a világörökségi cím kis mértékben pozitívan befolyásolta mind a Tokaji, mind pedig a vállalkozók saját borainak megítélését tekintve. Összességében azonban megállapítható, hogy ez utóbbit nézve kevésbé éreznek változást, az előbbivel kapcsolatban azonban inkább, ugyanakkor bár csak 10% körüli azok aránya, akik szerint nagymértékben segítette a cím a borok megítélését és esetükben azok voltak többen, akik a saját boruk kapcsán ezt erősebbnek érezték. A hazai és nemzetközi partnerekkel történő együttműködés meghatározó szerepet játszik a világörökségi cím hatásának szemszögéből, mind a vállalkozói, mind a döntéshozói célcsoportot tekintve. A döntéshozók esetében a többi világörökségi településre vonatkozó kapcsolatokról elmondható, hogy mindössze 17% jelezte, hogy nincs, kontaktus, 22% esetében konfliktusokkal teli, 38%-ban pedig azok képviseltetik magukat, akiknél van ugyan konfliktus, de végül mindig találnak közös nevezőt. Szintén kevesebb, mint az egynegyedük (22%) jól működő, konstruktív viszonyról adott számot. A nemzetközi kapcsolatokat tekintve a döntéshozók 44%-a úgy véli, hogy a világörökségi cím nem játszik szerepet ezek kialakításában, egyharmaduk tud megnevezni ilyen kapcsolatot, 22% pedig keresi a lehetőségeket. Tehát összességében azok vannak többségében, akik nyitottak erre az alkalomra. A vállalkozók esetében az együttműködést a partnerek és a vevők szemszögéből vizsgáltuk. Esetükben a válaszadók több, mint a fele semmilyen változást nem észlelt a partneri körében a világörökségi cím elnyerése óta, egyharmaduk is csak csekély mértékben. Ami a vevői kört jelenti, szintén ugyan ilyen átalakulásokról számoltak be. A világörökségi cím hatásait vizsgálva mind a három célcsoport tagjait megkérdeztük arról, hogy véleményük szerint kik nyertek a legtöbbet ennek kapcsán.

Lakosság Döntéshozók Vállalkozók

Lakosok

Ide érkező vendégek

A helyi vállalkozók

Borászati vállalkozók

Politikusok

6% 12% 8%

14% 12% 8%

26% 15% 15%

35% 38% 38%

19% 23% 31%

1. táblázat:Kik nyertek a legtöbbet a világörökségi cím kapcsán? Mind a három csoportot tekintve elmondható, hogy meglátásuk szerint a lakosság nyert a legkevesebbet, a borászati vállalkozók pedig a legtöbbet a cím elnyerésével. Az is látszik, hogy a politikusokat és az egyéb vállalkozókat szerepeltetik a második helyen, előbbieket többnyire a döntéshozók és a vállalkozók, utóbbiakat pedig a lakosság sorolja erre a pozícióra. 33

Az ide érkező vendégekkel kapcsolatban is csak a lakosság véli úgy, hogy tőlük jobban járt a világörökségi címmel, a döntéshozók és a vállalkozók nem tesznek különbséget köztük. Ami még szintén feltűnik az adatokat elemezve, hogy nincsenek kiugróan magas vélemény különbségek ebben a kérdésben. Nyitott kérdés formájában minden célcsoportnak megadtuk annak a lehetőségét, hogy elmondja véleményét arról, hogy ha a kezébe adnánk a döntés, akkor mit fejlesztene, mind a saját települését, mind pedig Tokaj-Hegyalját tekintve. A lakosság csaknem 100%-a egyetért abban, hogy a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, illetve emellett ugyan ilyen gyakorisággal említik a munkahelyteremtést, amelynek hiányát a fiatalok elvándorlásának okaként neveznek meg. A vállalkozók és a döntéshozók is ugyanezekről a problémákról adnak számot, azzal kiegészítve, hogy véleményük szerint a turizmust és ezen belül is a borturizmust kellene fejleszteni, hogy növelni lehessen az ide látogatók és a vendégéjszakák számát. Esetükben sem mutatkozik különbség a településükre és Hegyaljára vonatkozóan kifejtett véleményük tekintetében.

3.6.Kvalitatív kutatásunk eredményei Kvalitatív kutatásunk alapját 30 interjúból álló minta és 4 kontrollcsoportos beszélgetés képezi. Célunk az volt, hogy egyrészről megerősítést kapjunk, hogy a strukturált kérdéseinkre interjú környezetben, nyitott válaszként is azok az opciók köszönnek-e a vissza, amelyeket zárt kérdésre adott válasz lehetőségként megadtunk a kérdőíves kutatásunk kapcsán. Másrészt viszont a kutatási technika adta lehetőségét minél jobban kihasználva az összetettebb, mélyebb tartalmak feltárása is szempont volt. Mivel a világörökségi identitás a téma, ami alapvetően egy olyan fogalmazzunk úgy tulajdonsága, része az egyénnek, amely nem feltétlenül kiolvasható a mindennapi viselkedésből, cselekedetekből. Amennyiben létezik is efféle azonosság tudat, akkor is megállapítható, hogy például a lakosság körében – most a vállalkozókat és a döntéshozókat hivatásuk miatt nem soroljuk ide – nincsenek a mindennapokban olyan mindenki számára jól látható alkalmak, ahol ennek világos és tiszta megnyilvánulásai tetten érhetők. Ez a gondolatmenet még abban a szituációban is megállja a helyét, ha fel tudunk sorolni olyan rendszeresen megrendezésre kerülő eseményt, amely kifejezetten a világörökséghez köthető. Bár a kvantitatív kutatásunk során is, kivétel nélkül minden célcsoport említette a szüreti felvonulásokat, bornapot és a hasonló, évente rendezendő eseményeket, ugyanakkor ez a felismerés máris tartalmaz két olyan tényezőt, amely ha nem is kérdőjelezi meg, de semmiképpen sem erősíti a világörökségi tudat 34

tényezőjét. Hiszen arról beszélünk, hogy évente és szüreti, vagy borfesztivál, nem pedig arról, hogy világörökségi nap. Ezek a gondolatok vezettek minket arra, hogy a puhább, interjús technikát is bevessük hipotéziseink vizsgálatának során. A fentebb részletezett okok miatt törekedtünk arra, hogy a kérdőíves vizsgálat során alkalmazott tematikát követjük az interjú kérdések esetében is. Első lépésként szintén azt akartuk megtudni, hogy büszkék-e arra, hogy a borvidéken élnek, és amennyiben igen, úgy mit neveznek meg ennek okaként. A három célcsoport tagjai kivétel nélkül egyformán nyilatkoztak a táj szépségéről, a kultúráról, a hagyományokról, a szőlőművelés és borkészítés egyedülállóságáról. Ebben a tekintetben teljes egyetértés mutatkozik azok között, akik itt születtek, és azok között, akik évek óta itt laknak, ugyanakkor több interjúalany is említette, hogy máshol is szerencsét próbált, de végül mégis Hegyalja mellett döntött, mert itt érzi teljesnek magát. „Gyermekkorom emlékei kapcsolnak ide, Tokaji szüretekkel, vízi-sportokkal a Bodrogon. Szűkebb hazámnak tekintem és az általam ismert értékeit. Amerre járok népszerűsítem itthon és külföldön is. Dolgoztam a Dunántúlon és Budapesten is, de itt teljesen más élni, azért maradtunk itt.” /22. alany – döntéshozó/ „Fontosnak tartom, nagyon büszkék vagyunk, nagyon tetszik a környék. Születésünk óta itt élünk. Fiatalabb koromban gondolkoztunk azon, hogy más országrészbe költözünk, de nem mentünk. A feleségem egészségügyi szolgáltató, én műszaki szakértőként tevékenykedem, így ketten visszük a vállalkozásunkat. A gyökereket a szüleink adták, de maga a térség is, büszkék vagyunk rá. Ha vendégeiknek érkeznek, megmutatjuk a látványosságokat és elmegyünk bort kóstolni.” /3. alany – vállalkozó/ Érdekes adat, hogy a vállalkozók és a vezetők közül többen említették a megélhetést, mint negatív tényezőt arra vonatkozóan, hogy ez megnehezíti a borvidéki létet és nagyban növeli az elvándorlást. Ez megerősíti azt az adatot, amit a kérdőíves kutatásunk is eredményként hozott, miszerint a munkanélküliséget és a munkahely teremtést mindenki egyaránt lényegi problémaként tartja számon. A lakossági interjúk esetén egyetlen esetben sem hangzott el ez a felvetés ebben a kérdésben.

35

„Nagyon szeretek itt élni. Szeretem a természeti szépségét, a kulturális emlékeket. Nem mennék el innen csak akkor, ha már nem tudnék megélni.” /1. alany – döntéshozó/ “Ez nagyon fontos, büszke vagyok rá, az itt élő embereknek is büszkének kellene lenni, hogy Tokaj-Hegyalján élnek. Igaz, hogy nehéz, vagyis nehezebb itt a megélhetés de nem élhet mindenki Budapesten. Fontos hogy megismerjék az emberek a Hegyalja szépségeit, értékeit, igyekszem minden fórumon én ezt népszerűsíteni. “ /6. alany – döntéshozó/ Az értékek megismertetését itthon és külföldön boncolgatva kiderül, hogy a vállalkozók és döntéshozók véleménye alapján sajnos még hazai viszonylatban sincsenek kellőképpen kiaknázva a lehetőségek. A lakossági vélemények pedig egybehangzóan azt tükrözik, hogy külföldiekkel kellene jobban megismertetni a táj szépségét, a kultúrát és történelmet. „Fontos, hiszen ritka természeti adottságokkal rendelkezik a régió, ezt mindenkinek az országban ismernie kell, de a külföldi is csak akkor fog ide jönni, ha megismertetjük vele a mi szépségeinket, lehetőségeinket” /14. alany – lakosság/ A lakossági célcsoportból többen említették azt a tényt, hogy nagy jelentőséggel bír, hogy gyermekeiknek is átadják a hagyományokat, az értékek tiszteletét és szeretetét, hiszen csak így képzelhető el mindennek a fenntarthatósága. Itt meg is jelenik az eriksoni elmélet azon része, amely a szocializációs folyamat szakaszaként definiálja az identitás kialakulását és mivel hipotézisünkben is azt feltételezzük, hogy a fiatalok esetében kevésbé lesz felfedezhető a világörökségi identitás, így különösen nagy jelentőséggel bír ez a kirajzolódott vélemény. „Szeretném, ha minél több ember ismerné meg e gyönyörű vidéket, az itt élő embereket és sokszínű kultúrájukat. Én ezekből a történelmi értékekből táplálkozom, és erre neveltem a gyermekeimet is.”/12. alany – lakosság/ Abban is egyetértés mutatkozik a lakosság, a döntéshozók és a vállalkozók között, hogy általában hogyan vélekednek Hegyalján az emberek az itt élésről, a helyről és a lehetőségekről. Ugyanakkor újra és újra felhozzák a nehéz megélhetést és a lehetőségek 36

hiányát, úgy vélik, hogy azok, akik mégis amellett döntenek, hogy máshol telepednek le, nem a helyhez kötődés hiánya miatt, hanem a nehéz, olykor ellehetetlenedett életkörülmények miatt teszik. „Az a tapasztalatom, hogy akik itt születnek, itt nőnek fel nagyon erősen kötődnek, de nem tudnak megélhetést találni és a diplomás, érettségizett fiatalok elmennek innen.” /4. alany – döntéshozó/ “Úgy gondolom alapvetően szeretik. Ugyan sok nehézséggel kell megküzdeni az itt élőknek, de keresni kell a kitörési pontokat. Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy érdemes itt élni. Sajnos sokan csak Budapesten, külföldön tudják elképzelni az életüket” /6. alany – döntéshozó/ Több interjúalany is említette az erős lokálpatriotizmus jelenlétét a vidéken. Véleményük szerint ez a titka a vidéknek és ebben rejlik annak hordozó eleme, hogy mindez virágzik, él és a mai napig alapját adja a borvidéki mentalitás és azonosság tudat kialakulásának. „Véleményem szerint az ország más régióihoz képest nálunk intenzívebb a lokálpatriotizmus. Számos ismerősünk van, akinél feltételezhető, hogy a hétköznapi küzdelmeihez az egyik döntő motivációja a régió iránti elkötelezettsége, a szülőföld szeretete. Más kérdés az, hogy itt egyszerre találkozunk a legnagyobb elkötelezettséggel és ugyanakkor a legnagyobb kritikákkal.” /22. alany – döntéshozó/ „Szerencsen sok lokálpatrióta él, mi nagyon szeretjük városunkat és ezzel párhozamosan a Hegyalját is. Sokat kirándulunk a környékre vendégeinkkel, mindent megmutatunk nekik.” /13.alany – lakosság/ „Ismerőseim, családtagjaim erősen kötődnek ehhez a vidékhez és a városhoz, annak ellenére, hogy például anyám az Alföldről származik. /17. alany – lakosság/ Előfordult azonban olyan vélemény is, amely szerint nem becsülik meg eléggé az értékeket, ez összhangban van azzal az állítással, amely már az előbbi kérdésekből is kirajzolódott, 37

miszerint kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a vidékben. Ezt erősíti is, hogy csupán egyetlen megkérdezett jelezte, de akkor sem mehetünk el szó nélkül a kijelentés mellett, miszerint igenis megoszlanak a vélemények Hegyalját tekintve. Nem ez a kép rajzolódik ki általánosságban, de mivel az interjús technika torzíthat, a személyes vélemény megfogalmazásában, egy interjú szituációban, így fontosnak tartjuk ezt a nézőpontot is kiemelni. “Megoszlik az emberek véleménye. Én egy ideig a fővárosban éltem, de 8 éve ismét visszakerültem a környékre. Több lakinak is mondhatom magam, három település

között

ingázom

(Háromhuta,

Sárospatak,

Erdőbénye)

Én

mindenesetre azért jöttem vissza, mert látok jövőt ebben a környékben.” /21. alany – vállalkozó/ “…sokkal jobban meg kell becsülni az itt található értékeket.” /7. alany – lakosság/

A kérdőíves kutatás eredményéhez hasonlóan az interjú konklúziói is alátámasztják, hogy a legnagyobb megoszlás abban a tekintetben van a három célcsoport véleménye között, hogy általában ismert-e a Hegyalján élők körében a világörökségi cím. Nem tudunk egyértelmű tendenciát felmutatni, hogy a lakosság, a vállalkozók és a döntéshozók között melyik csoport melyik véleményt képviseli inkább, mert a státuszokon belül is eltérő eredmények születtek. A következő négy kategóriára lehet elkülöníteni a kirajzolódott véleményeket. Egyrészt vannak, akik szerint a magasabb társadalmi státuszú emberek inkább tájékozottabbak ezen a téren és büszkeséggel tölti el őket a ténye. „Úgy gondolom, hogy nagyon kevesen tudják. Az értelmiségiek tudják. Most tudta meg sok itt élő, a boltok bezárása körüli változások ügyén. Azt gondolom, hogy egy-két hét alatt sokkal többet tudták meg, hogy mi világörökség vagyunk, mint ezelőtt bármikor. Ezelőtt nagyon kevesen tudták. Ha az utcán valakit megkérdeznék, melyik pincesor hol található és melyik a világörökségi nem tudnák. Összekeverik, hogy melyik a Zsólyomkai és melyik az Ungvár pincesor.” /1. alany – döntéshozó/

38

„Szerintem jellemzően tudnak. A tanulók többsége tudja, de itt elmondható, hogy a családi háttér vagy a kulturális dolgok nagyban befolyásolják ezt. Az, hogy mennyire fogékonyak a saját környezetük iránt-minden tekintetben, akár gazdasági, társadalmi vagy történelmi dolgokra vonatkoztatva. Akiket ez valamilyen szinten megfog, azok biztos, hogy tudják.” /3. alany – vállalkozó/ A fenti gondolat képviselői inkább a döntéshozói és vállalkozói státuszúak közül kerülnek ki. A következő kategóriába azok sorolhatók, akik szerint a legtöbben tudják, de ilyen-olyan okokból kifolyólag közömbösek a téma iránt. Az okok között egyrészről a közömbösség merül fel, mint magyarázó tényező, de ami jelentős és már állíthatjuk, hogy majdnem minden kérdés kapcsán felvetődő probléma, az a megélhetés. Eddig azonban többnyire csak általánosságban került említésre, mint a munkahely és a lehetőségek hiánya, jelen esetben nagyon konkrét, mély tartalmakat hordozó problémaként említik. Ezen meglátás képviselői a lakossági és vállalkozói csoportból kerültek ki. „Szerintem sokan nem foglalkoznak vele, nem érdekli őket, fontosabb számukra, hogy miből fognak megélni, mint bármilyen rang vagy kitüntetés.„ /12. alany – lakosság/ „Nagyon kevesen tudják. Az itt élő emberek egy része a megélhetésért küzd, fogalma sincs arról, mi is az a Világörökség.” /21. alany – vállalkozó/ A harmadik kategóriába azok sorolhatók, akik szerint csak azok ismerik a világörökségi cím létét, akik már saját életükben tapasztalattal rendelkeznek erről. Az ismeretek elsajátítását az építkezési szabályokhoz, illetve a vasárnapi boltbezáráshoz kötik. Ez utóbbi esetben néhány hétig a világörökségi területek kivételt jelentettek a törvény alól, így az itt élők ebben a kontaktusban szerezhettek erről tudomást. Ezek a nézőpontok többnyire a döntéshozók és a vállalkozók véleményében fogalmazódtak meg.

39

„Nem nagyon. Csak azok tudják, akik valamilyen formában (pl. építkezés, vállalkozás) találkoztak a világörökségi szabályozásokkal.” /20. alany – vállalkozó/ Végül, a negyedik csoportot azok alkotják, akik szerint az emberek tudnak róla, ez általában beszédtéma is és nem közömbösek a kérdés iránt. Ebbe a kategóriába a lakossági vélemények közül találkozhatunk példát. A Világörökségi Kezelési tervet, az iparjogi korlátozásokat és az Európai uniós forrásokat tekintve az interjú eredmények is alátámasztják a kérdőívek elemzése során kialakult képet. A lakosság egy része bár hallott róla, de semmi konkrétumot nem tudott megfogalmazni ezzel kapcsolatban, még nagyobb számban voltak azok, akiknek semmilyen információjuk nem volt ebben a témában. Azon kevesek, akik a korlátozásokkal kapcsolatban példát is tudtak említeni, az a következő, nagy vitákat kavart probléma kapcsán tették: „Azt tudom, hogy annak idején a szalmatüzelésű erőmű, amit Szerencs mellett terveztek felépíteni, azért nem épülhetett meg, mert településünk a Világörökségi terület része.” /12. alany – lakosság/ A vállalkozók és a döntéshozók számára többnyire ismertek mind a törvények, mind pedig a lehetséges források. Ahogyan az a kérdőívekből is kiderül jelen esetben is a sajtóban sokat hallott 100 milliárd hangzott el legtöbbször a válaszokban. „Állítólag 100 milliárdos keret áll rendelkezésre a régió fejlesztésére, de – szkeptikus lévén – ezzel akkor foglalkozom komolyan, amikor megvalósítják. “/22. alany – döntéshozó/ “Igen, az mindenhol megjelent, hogy 100 milliárd forint kerül ide. Ez egy nagyon-nagyon jó dolog. Én problémának azt észlelem ezzel kapcsolatosan, hogy ez a pénz a nagy cégeknél kerül elosztásra és kevesebb jut a kisebb vállalkozókhoz. Meglátásom szerint, pedig ők azok, akik a legtöbb embert foglalkoztatnék szőlőtermesztésben és borászatban. Már most jelentkeznek a problémák, a szőlő művelésével kapcsolatban, hogy kevés a munkaerő. A fiatalok nagy része nem igazán szívesen dolgozik a szőlővel, a mezőgazdasággal. Az a korosztály, aki ezt a több ezer hektár művelését elvégezte, ők lassan kiöregszenek. Ez eléggé problémát jelent, főleg csúcs 40

időszakban. Ez a probléma más országban is jelentkezik.” /5. alany – vállalkozó/ Arra vonatkozóan, hogy a település vagy a vállalkozás költségvetésében létezik-e a világörökségi ügyekre elkülönített pénz, a döntéshozók és a vállalkozók is a kvantitatív eredményekhez hasonló válaszokat adtak. A lakosságot tekintve általánosságban elmondható, hogy nem rendelkeznek információval ebben a témában. Az előbbi két csoport véleményformálása alapján kétféle minta rajzolódik ki. Egyrészről azok, aki a pályázati források felhasználásával fordítanak a világörökségi ügyekre. ide tartoznak többségében a vállalkozók és néhány település is. „Az elmúlt években a pályázataink arra irányultak, hogy ezt az épületet, amiben az intézmény működik, felújítsuk, azt az épített örökség maradványt, ami a középkori Sárospatak, azt méltóképpen tudjuk megóvni és kezelni. A világörökség ügy jelen van az életemben a Takács András díj, mely odaítélésekor, mint javaslattevő veszek részt.” /4. alany – döntéshozó/ „Pályázati pénzből építettük fel a modern szőlőfeldolgozónkat is. És természetesen beleírtuk, hogy a világörökségi helyszínen fekszik a pincénk. Az önerőnket nagyon leterhelte az első pályázat, így egy következő pályázatot nagyon meg kell gondolnunk.” /8. alany – vállalkozó/ Több település esetén is megjelent, hogy a költségvetés biztosít elkülönített forrást erre a célra, illetve volt olyan vállalkozó is, aki az önkormányzattal együttműködve teszi mindezt. „Igen, megjelennek a költségvetésben. Rendezvényeink (borászati, borbemutató, borversenyek) nem rendelkeznek magas költségekkel. Az intézmény fenntartója is támogatja ezeket a rendezvényeket. Azt gondolom az is költségvetési kérdés, hogy helyet adunk, és teret biztosítunk a rendezvényeknek.” /6. alany – döntéshozó/ „Ez elsősorban települési (Bodrogkisfaludon van a vállalkozásom) szinten jeleni meg. Mi vállalkozók, nagyban támogatjuk az önkormányzatnak, minden olyan elképzelését, amely a szőlőtermesztéssel, világörökséggel 41

kapcsolatos. Úgy gondolom, hogy nekünk vállalkozóknak, szinte vinnünk kell az önkormányzatot olyan irányba, hogy az ezzel kapcsolatos rendezvények és minden egyéb, ami népszerűsítés szolgálja az megjelenjen és fejlődjön.” /5. alany – vállalkozó/

A döntéshozók részéről megfogalmazódott olyan vélemény is, amely annak ad hangot, hogy bár jelenleg nincs erre külön forrás, azonban tervben van ennek megalkotása, ugyanakkor a vállalkozók részéről pedig éppen ennek ellenkezője hangzott el, miszerint eddig sem volt benne és tervben sincs. „Jelenleg nincs a költségvetésben, de a jövőre vonatkozólag abszolút pozitívan állok ehhez a dologhoz. A szőlész, borász képzés hiány szakmaként megjelölve ebben a megyében, ez azt jelenti, hogy azok a tanulok, aki erre jelentkeznek, azok

plusz ösztöndíjban részesülnek,

nyilván tanulmányi átlaguktól függően. 3 éves képzés lesz.” /2. alany – döntéshozó/

„Semmilyen formában. Igaz, hogy van a szőlő és bortermeléshez szükséges szinte minden eszközöm, de gondolkodom a szőlőterületek csökkentésével, mert a család fiatalabb tagjai nem látnak benne jövőt. Amíg én és a feleségem bírjuk, addig dolgozunk, de lehet, hogy a fiam már nem fog ezzel foglalkozni.” /20. alany – vállalkozó/ Abban a kérdésben, hogy hozott-e és ha igen, akkor milyen eredményeket a települések, illetve Tokaj-Hegyalja számára a világörökségi cím, döntő többségében azonosak voltak az állásfoglalások mind a három célcsoportban, azokban az esetben, ahol az alany be tudott ilyenről számolni. Nem mutatkozik éles határ a település és a borvidék megítélésében ebben az esetben, csak két esetben merült fel a válaszokban. Az azonban jól látszik, hogy sok esetben a fejlődést és az azzal járó látható következményeket nem kötik egyértelműen a világörökségi címhez. „A település fejlődik. Látszódnak a fejlődési pontok itt is, Sárospatakon, Szerencsen és a térségben is, de hogy mi az, ami a világörökségnek 42

köszönhető azt nem tudom. Tokaj- Hegyalján látom a fejlődést, de nem tudom összekötni, melyik az, amit kifejezetten a világörökség miatt fejlesztettek.” /3. alany – vállalkozó/ Azok a válaszadók, akik meg tudtak nevezni beruházásokat, fejlesztéseket, legtöbben a turizmus területéről tudtak példákat felhozni. „Véleményem szerint, elsősorban a turizmus fejlődését. A turista forgalom növekedését, az itt töltött vendégéjszakák számának a növekedését. Illetve a borok iránti érdeklődést, a kulturált borfogyasztás fejlődését. A minőségi bor készítés irányában történő eltolódást.” /5. alany – vállalkozó/ Bár elenyésző számban, ugyanakkor ebben a kérdésben is megemlítésre kerültek olyan vélemények, amelyek újra azt erősítik, ami már korábban is kirajzolódott, hogy nincsenek kellőképpen kihasználva a lehetőségek, vagy csak ígéretek vannak a fejlesztés terén. Ezek az állásfoglalások többnyire a döntéshozói és vállalkozói csoportból kerültek ki. „Amennyiben

az

ígért

fejlesztések

megvalósulnak,

annyiban

a

világörökségi értékek őrzése, művelése kibontakozhat, fejlődhet a régió.” /22. alany – döntéshozó/ „Mindenképpen fejlődést hozott a környékre, nagy szükség is van rá. Csak jól kellene a lehetőséget kihasználni. ” /21. alany – vállalkozó/

A lakosság több ízben arról számolt be, hogy az előrelépést leginkább a turisták a számának emelkedésén látják. Véleményük szerint a világörökségi cím több látogatót vonz a környékre. Ez a meglátás nem látszik megerősítés nyerni a másik két csoport nézeteiben. „Több látogató érkezik a Hegyaljára, többen kíváncsiak a vidékre, több programot is szerveznek. Ennek révén jobban megismerik a településeket és a kereskedelem sem jár rosszul.” /12. alany – lakosság/ „Még nagyobb ismertséget jelentett, még többen jönnek a Hegyaljára, ami turisztikai szempontból fellendülést hozott. Szerencs pedig egyre szebb 43

lesz,

alakul

a

városkép,

egyre

több

rendezvényük

lesz.

A

Csokoládéfesztivál immár 10. alkalommal volt itt, ahová rengeteg idegen érkezik.” /16. alany – lakosság/ A korábbi kérdések szinte mindegyikénél nagy számmal jelent meg a munkanélküliség problémájának jelentősége, ez a kérdés sem volt kivétel ez alól, jelen esetben is a lakossági szegmensből hallatta magát. Annyira meghatározó ez a nehézség, hogy bár a válaszadók döntő többsége, státusztól függetlenül tudott pozitívan nyilatkozni ebben a kérdésben, kivéve azok, akik itt is érvként hozták fel ezt a jelenséget. Ez azért elgondolkodtató, mert az általános következtetések megfogalmazásánál számolnunk kell ennek a torzító szerepével, hiszen nem biztos, hogy nincsenek tisztában a pozitívumokkal, lehet, hogy csupán arról van szó, hogy saját nehéz helyzetük megélésében nem nyitottak erre. „Nem tapasztaltam, hogy pozitív előremutató eredményeket hozott volna. A problémák, mint például a munkanélküliség vagy a más régiók függvényében az alacsony bérezés továbbra is a legsúlyosabb probléma. Az elvándorlás mértéke is folyamatosan nő. /15. alany – lakosság/

A sikeresen megvalósult pályázatokat tekintve elmondható, hogy bár mind a három célcsoport képviselői tudnak említeni mintákat, ugyanakkor közel fele-fele arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem tudják ezek köthetők-e a világörökségi címhez. Ebben sem mutatkozik nagy különbség a döntéshozók, vállalkozók és a lakosság között, talán az előbbiek kicsit tájékozottabbnak tűnnek. „Nincs erről összképem, mert nem foglalkoztam a kérdéssel, de egyes beruházásoknál (pl. építkezések) úgy gondolom, találkozni lehet ennek a feltüntetésével.” /22. alany – döntéshozó/ „Panziók, pince-fejlesztések. Úgy mondanám, szinte nem is nagyon van, olyan település Hegyalján, ahol valamilyen formában ne valósult volna meg. Mádon és Szegiben fejlesztések.” /5. alany – vállalkozó/ „Igen, a teljesség igénye nélkül: Ungvári pincesor, Hercegkúti pincesor felújítása, Szerencsi kapu, kerékpárutak.” /21. alany – vállalkozó/ 44

„Tokajban és a vidékén családi pincészetek támogatása, Tokajban a turizmussal összefüggő beruházások, de konkrétan nem tudom. Szerencsen pedig a Világörökségi Kapuzat épült meg, ami felkavarta a város lakosainak kedélyét és megosztotta véleményüket.” /17. alany – lakosság/ Amellett, hogy arra a kérdésre, miszerint mit fejlesztene leginkább a településén és TokajHegyalján szintén kivétel nélkül felmerült a munkanélküliség és infrastruktúra-fejlesztés, megfogalmazódtak ennek lehetséges megoldásai is. Emellett ebben a kérdésben a mutatnak a legnagyobb hasonlóságot az egyes célcsoport képviselőinek véleményei. Éppen ezért jól elkülöníthetők azok az irányvonalak, amelyeket a három célcsoport meggyőződései mutatnak. A döntéshozók esetében is megjelenik a munkahely teremtés, ugyanakkor két nagyon fontos meglátás is kirajzolódik az elbeszélések alapján. Egyrészről a befektetők hiánya, amelyet a legnagyobb problémaként tartanak számon, hiszen szerintük ennek orvoslásával minden egyéb is megoldható lenne. Másrészről úgy vélik, hogy egy életpálya modellre lenne szükség, melynek részeként borászati képzést említik. Amennyiben ez megvalósulna, úgy újra a megfelelő számban és minőségben lennének Hegyalján a szakértők, ezzel pedig elindulna egy olyan folyamat, amely következményeként a szőlőművelés által növelhető lenne a gazdasági aktivitás, amely amellett, hogy számos előnnyel járna, a fiatalok is itt tarthatná a vidéken. „Ez a vidék nagyon szép, én mindig ezt hallom, de ennek ellenére nagyon kevesen laknának itt, inkább csak feltöltődés miatt jönnek. Szerintem ezen kellene változtatni. Elsősorban valamiféle életpálya modellt kellene kialakítani, amiért meg éri itt maradni. Gazdasági vonatkozás, infrastruktúrafejlesztés. Én nagyobb figyelmet fordítanék a marketingre. Sátoraljaújhelyre régen az ipari és kereskedelmi tevékenység volt jellemző. Én ezt a szerepet próbálnám visszaszerezni. Fontos lenne a munkahelyteremtés.” /2. alany – döntéshozó/ „A szőlészet-borászat munkafolyamatainak a korszerűsítése, ezzel párhuzamosan munkahelyteremtés, a kis- és középtermelők támogatása, a szőlősgazdák munkájának a kiemelt értékelése, a helyi borkultúra színvonalának emelése, a helyi bortermelők borainak piacra segítése, a 45

hazai és nemzetközi reklám javítása, az épített örökség tovább építése, a közlekedés körülményeinek javítása, logisztikai fejlesztések, a nemzetközi borpiac szélesítése, a hazai és a szlovák „tokaji” markánsabb megkülönböztetése, .stb.” /22. alany – döntéshozó/ A fenti gondolatmenetet erősítve a vállalkozók is hasonlóképpen reflektáltak a feltett kérdésre, a saját területük szemszögéből. Többnyire a szőlőültetvények rossz állapotát, a megfelelő szakemberek hiányát, mind középfokú, mind felsőfokú szinten és a kis-, és középvállalkozások nehéz helyzetét említve. „Én a munkahelyeket tartanám elsődlegesen fontosnak, akkor legalább ezt a jelenlegi összetételt meg tudnánk tartani. A fiatalok nem mennének el. Az úthálózatot kellene fejleszteni, nagy hiány, hogy a 37-es nem négysávos.” /3. alany – vállalkozó/ „A szőlőültetvények állapotában látom a problémákat. Rengeteg, olyan szőlőterület van, amiben 40-70%-os a hiány és ez katasztrofális. Ezekben nem lehet gazdaságosan termelni. Én az ültetvények állapotára oda figyelnék, mert ez a gazdaságos termelés alapja. A borkészítésnek, vagy a vállalkozásnak az alapja, hogy van jó prosperáló ültetvény. És a marketinget fejleszteném.” /5. alany – vállalkozó/

A lakosság 100%-a már korábbi kérdésekhez hasonlóan a munkanélküliség, a munkahelyteremtést, infrastruktúra állapotát említette a fejlesztendő területeket tükrében. Többször említik, hogy nem csupán a fiatalok elhelyezkedési esélyeivel vannak problémák, mert az idősebb generációk is többnyire közmunkára kényszerülnek egyéb lehetőségek hiányában, melynek okaként a fejletlen ipart és a kiaknázatlan mezőgazdaságot nevezik meg. Ugyanakkor megfogalmazódtak olyan nézetek is, amelyek a fiatalokat itt tartó egyéb módokat is említik, ilyenek a szabadidős-, sport-, és kulturális kikapcsolódási intézmények és lehetőségek. „A leges legfontosabb a munkahely teremtés lenne, mert közmunkán nem lehet a fiatalokat megtartani a térségben.” /9. alany – lakosság/

46

„Nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy olyan terveket kellene kidolgozni, amely hozzájárul a településünk és a települések önellátásához, mezőgazdasági

szempontból:

növénytermesztés,

állattenyésztés.

Önellátásra és piacra is termelni és ezáltal több embert is be lehetne vonni a foglalkoztatásba.” /10. alany – lakosság/ „Elsősorban fontos lenne munkahelyek teremtése. E nélkül nem tudjuk a gyerekeinket itthon tartani, szétszélednek az országban, vagy külföldön. Ma alig van olyan család, ahol ne dolgozna valaki külföldön. Ez így tarthatatlan. A közmunka az nem munkahely.” /12. alany – lakosság/ „A munkahelyteremtés a legfontosabb, amit meg kellene tenni azért, hogy a fiatalok itt maradjanak, és ne kelljen azon izgulni, hogy kezdődik-e egy következő közmunka program, vagy esetleg a hó végétől nem lesz munkahelyünk. Szerencsen a közlekedési viszonyokat, az utakat, a parkolási lehetőséget kellene nagyon megreformálni. El kellene a városban egy olyan találkozási pont, hely vagy klub, vagy kaszinó nem tudom minek nevezzem, ahol minden dorbézolás nélkül egy kicsit kulturált körülmények között lehetne egymással találkozni, beszélgetni, csevegni.” /18. alany – lakosság/ A kontrollcsoportos beszélgetésekkel a vélemények ütközésének kirajzolódása volt a célunk, vagyis annak megismerése, hogy melyek azok a gyújtópontok ahol a konfrontálódás a legnagyobb mértékű, mert ebből megvilágítást nyerhetnének azok a terek, amelyek a problémák forrását jelentik. A diskurzusok során a moderátor a korábban már alkalmazott téma struktúra felé történő tereléssel irányította a beszélgetés menetét. Amellett, hogy újra megerősítés nyertek a korábban már eredményül szolgáló attitűdök a világörökségi téma iránt való érdeklődés, a helyi azonosság tudat megléte és az itt élők elköteleződése a borvidék felé, ugyanakkor a viták során megfogalmazódtak olyan állásfoglalások is, amelyek a miértekre adnak válaszokat. Korábban – az interjúk során – már felvetődött a világörökségi identitás hiányának magyarázataként, hogy a megélhetési probléma sokkal nagyobb annál, hogy az emberek a világörökséget értékként kezelhessék. Másrészről az is megfogalmazódott, hogy azért nincs túlbecsülve ez a tudat, mert aki beleszületett, az ezt veszi alapnak, így nem is látja különlegesnek. 47

„– Akiket ismerek, ők büszkék rá, hogy a Tokaj-Hegyalján, az aszú hazájában élnek, ugyanis ez egy egyedi borfajta, régi híre van. – Hogy része lehet a Tokaj-Hegyalja közösségnek, sokakat nem érdekli. Sem a kultúra, vagy hogy milyen községben él, inkább az számít, hogy miből él és nem az hogy hol. – A helyiekben egyáltalán nem tudatosult, hogy hol élnek, mert már kezdettől fogva ebbe születtek bele, sokaknak ez nem újdonság, hanem a megszokás ereje. – Akadnak olyanok az itt élők között, akiket nem érdekel a bor, a csoki, a helyi specialitások, de az ide érkező idegent, vagy külföldit viszont igen, ők rácsodálkoznak ezekre az értékekre.” /1. kontrollcsoport/ „…hogy bár közhely, de minden ötlet csak annyit ér, amennyit megvalósítnak belőle. Biztos a legjobb jó szándékkal volt, az aki kitalálta, hogy világörökség legyen a térség. Az a véleményem, hogy sajnos az egyszerű ember ebből nem sok hasznot húzott. Sajnos nagyon sokszor hallotta – az egykori szőlő tulajdonosok panaszát –, hogy nem éri meg a szőlővel foglalkozni. Elmegy inkább napszámba dolgozni, mert abból több haszna van, mint egy szüretből.” /3. kontrollcsoport/ A borászok körében bontakozott ki az a diskurzus, amely a legrészletesebben mutatja be azokat a jelenségeket, amelyeket a fejlődés gátjaként élnek meg, mind a saját és általában a Tokaji borokat, mind pedig az egyéb társadalmi problémákat tekintve. Ezek között szerepelnek a borok rosszul kategorizált árai, a marketing hiánya, amely annak köszönhető, hogy nincsenek nyitott pincék, amelyet viszont a megfelelő igények hiányának tulajdonítanak. „Marketing? Hogyan beszélhetünk marketingről, ha nincs egyetlen nyitott pince sem. Nincs nyitott pince, nem tudnak a turisták és idelátogatók bort venni. Nincs olyan igény, nincs megfelelő feltétel, arra hogy legyenek nyitott pincék.

Rendezvényekre

lenne

szükség

és

fejlesztésekre.

Vannak

fejlesztések melyeket a világörökségi szabályok miatt nem vagy csak nagyon körülményesen lehet megvalósítani. Az emberek szemléletével is

48

gond van, akár egymást is akadályozzák a megvalósításban. Összefogásra lenne szükség.” /3. kontrollcsoport/ Megfogalmazódik azonban egy másik sarkalatos nézőpont miszerint nincs összefogás a borvidéken, illetve ha van, akkor is még gyenge lábakon áll, a hazai más és a külföldi borvidékekkel szemben, ahol ezekre kiváló példák állnak rendelkezésre. „Külföldön a legkisebb településen is ahol bortermeléssel foglakoznak a helyi vendéglátóhelyeken, kocsmákban kapható a helyi borokból a legolcsóbbtól a legdrágább kategóriáig. Külföldön jobban őrzik a borvidékeket, jobb az érdekképviselet. Magyarországon és különösen Hegyalján nem vagyunk jó helyzetben mert például, akár a villányi borászatok is jobban összefogtak. Nekünk ezt még tanulnunk kell! Nem akarnak a borászok, borászatok összefogni, talán még azt is mondhatjuk, hogy egymás ellen dolgoznak.” /3. kontrollcsoport/ Bár abban többnyire egyetértés mutatkozott, hogy vannak előrelépések Tokaj-Hegyalján, mind a fejlesztéseket, mind pedig a beruházásokat illetően, ugyanakkor az a vélemény is napvilágot látott, hogy nem mindig a leghatékonyabb eredményt hozó célpontok esetében történnek ezek. A kontrollcsoportos helyzetben is előjöttek azok a társadalmi problémák, amelyeket a korábbi kutatási módszer is eredményül hozott. Felmerült a szakmunka hiánya, pedig ezen a vidéken mind a mezőgazdaságot, mind pedig az ipart tekintve kiaknázatlan területek vannak. Ismét megfogalmazódott a jó marketing és a turisták kis száma, a közlekedés és az infrastruktúra hiánya. „–

Nagyobb

hangsúlyt

kellene

fektetni

a

Tokaj-Hegyalján

a

Hungarikumokra. – Olyan munkahelyekre lenne szükség, ahol nem betanított emberek, hanem a szakmájukhoz értő szakemberek, képesítéssel rendelkezők dolgoznának. – Az emberek gondolkodásmódját meg kellene változtatni, ugyanis még mindig nagy divat ezen a vidéken a külföldi vendéget úgymond lenyúlni,

49

átvágni. Ő nem biztos hogy vissza fog ide térni, sőt még a rossz tapasztalatát elmondja másoknak is. – Igen, de ehhez az utakat méltóan helyre kell hozni, a fiatalokat vissza kell csalogatni. – Nincs például a helyi éttermekben megfelelő Tokaji bor választék, vagy helyi bortermelők borai nem találhatók itt. – Marketing szempontból nincs jól kezelve Szerencs – Kizárólag hegyaljai borok értékesítésére szakosodott üzletláncot kellene létesíteni. – Lehetne ugyanígy egy magyar, illetve hegyaljai áruház-láncot is felépíteni, ahol csak a helyben gyártott termékeket árulnánk. – Ez lenne a helyi pláza, helyi termékekkel” /1. kontrollcsoport/ A kontrollcsoportos beszélgetés nem hozott kiemelkedő nézet különbségeket a három célcsoport képviselőit illetően, az egyetértés inkább jellemző mind a problémák feltérképezésében, mind pedig a lehetséges megoldások tükrében. Ezen módszer segítségével a vállalkozói csoport nézeteit illetően került felszínre a legtöbb olyan információ, amellyel a korábban elemzett két technika eredményei között nem találkozhattunk.

3.7.A világörökségi identitás léte az eredmények függvényében Kutatási kérdéseinkre kapott válaszok alapján elmondható, hogy bár köztudottnak mondható a világörökségi cím ismerte, ugyanakkor jelentős hiányosságok mutatkoznak az azzal kapcsolatos általános tudnivalók tekintetében. Természetesen különbségek vannak a három státuszt betöltők között, hiszen ahogyan azt sejteni véltük, a döntéshozó és a vállalakozói réteg, hivatásukból adódóan több információval rendelkezik, mint a lakosság nagy része. Ugyanakkor az is kirajzolódni látszik, hogy bár elhangzott néhány negatív vélemény – főként az interjúk és a kontrollcsoportos beszélgetések során – de általánosságban elmondható, hogy a törvényi szabályozások és korlátozások ellenére a borvidék lakói nem mutatnak elutasító magatartást a világörökségi lét kapcsán. Hipotéziseinkkel kapcsolatban bár az alapvető tendenciát sikerült bizonyítanunk, ami az információ birtoklást és cselekedetekben is mérhető azonosság tudatot jelenti, de mégsem tudjuk azokat megerősíteni. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az eredmények alapján az látszik kirajzolódni, miszerint a helyi azonosság tudat nagyon erős és tökéletesen betölti azokat a 50

funkciókat és szerepeket, amelyek életre hívták, és amelyek miatt beszélhetünk erről a fogalomról. Ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy ez nem a világörökségi címnek köszönhetően, nem annak kapcsán jött létre, hanem attól függetlenül a hegyaljai életmód és gondolkodás, a környezet és történelem adta évszázados múltnak köszönhető. Ez azt jelenti, hogy ez a féle azonosság tudat a gyökerekben fakad, és a világörökségi cím bár jóllehet megerősítette azt, de nem formálta át kizárólagos eredőjévé. Felmerül azonban a kérdés, hogy kell-e, illetve lehet-e ezt a két tényezőt majd a későbbiekben szétválasztani. Egy biztos, az elmúlt 13 év még nem kovácsolta eggyé a helyiek azonosság tudatát a világörökség fogalmával. Az a fajta csoportosítás, amit hipotézisünkben megfogalmaztunk csak hármas struktúrát tekintve állja meg a helyét, ugyanakkor ezek a csoportok közel sem olyan elemekből állnak, mint azt sejteni véltük. A fentiekhez szelektáló erőkként az alapvető ismeretanyag meglétét, a helyben töltött életvitelszerű évek számát, a státuszt és a negatív vagy pozitív élményeket, hatásokat fogalmaztuk meg. Ezek egyike sem befolyásolja a világörökségi identitás hiányát, hiszen minden célcsoport képviselői beszámoltak rossz tapasztalatokról, a hiányosságokról, de a pozitívumokról és az értékekről is egyaránt. Nem létezik tehát ilyen erős elkülönülés sem a helyi azonosság tudatot, sem pedig a világörökségi cím jelentőségét tekintve. Azonban tényleg létezik egy olyan réteg, amely viszonylag kevés információval rendelkezik a témáról, vagy azért mert közömbös ezzel kapcsolatban, vagy azon okból, mert van számára olyan probléma, melynek súlya elnyomja ennek tényét. Bár valóban a lakosság körében a legjellemzőbb, de nem tudjuk ezt kategorikusan kijelenteni, hiszen a vállalkozók körében is fellelhetők hasonló jellegű attitűdök, ugyan ez elmondható az eltöltött évek száma szerinti kritérium alapján is. A következő csoportba azok sorolhatók, akik rendelkeznek a világörökséggel kapcsolatos információkkal de ez nem hatja át sem a magánéletük, sem pedig hivatásuk jellegét. Ez nem jelenti azt, hogy ezen kategória képviselői ne mutatnának hajlandóságot arra, hogy ezt a tendenciát megváltoztassák, csak egyszerűen a körülmények eddig úgy hozták, hogy nem volt rá szükség vagy lehetőség. Ide bár többségében a vállalkozók és a döntéshozók kerülnek, de az eltöltött évek számát, vagy a tapasztalatokat tekintve nincs éles különbség. A harmadik réteghez a legerősebb helyi identitással rendelkező, a világörökségi címre tudatosan építkezők adják, akik szerint kiaknázatlan lehetőségek vannak mind a vidék, mind pedig a cím adta lehetőségekben. A három csoport nagyságát tekintve a világörökség szempontjából elmondható, hogy az első réteg képviselői vannak a legtöbben, az utóbbi kettő pedig közel azonos arányba, ám a mérleg nem a tudatosan építkezők javára dől el. 51

4. ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a borvidék nagyon erős, mélyről táplálkozó gyökerekhez köthető helyi identitás tudattal rendelkezik, amely bár nem köthető közvetlenül a világörökségi címhez, de annak hatásai már látható jeleit mutatják. Tiszta kép rajzolódott ki arról, hogy a helyiek gondolkodásában komoly problémaként jelenik meg a fiatal generáció elvándorlása. Hallhattuk és a számok is bizonyították, hogy hiába éreznek erős kötödést Hegyaljához, ha nem adottak számukra azok a lehetőségek, amelyek a borvidéken maradásukat segítik. A társadalmi-, gazdasági-, és infrastrukturális problémák kirajzolódása, a munkanélküliséggel kezdve, a közlekedésen át, a kihasználatlan mezőgazdaság adta lehetőségekig mind- mind indokként jelent meg a fiatal generációk megtartásának sikertelenségében. Többször hangzott el az idősebb generációk szájából, hogy a helyhez kötődés az létezik, hiszen mindannyian a borvidéki mentalitás szellemiségében nevelik gyermekeiket, de mindhiába, ha az életükhöz adott alapvető lehetőségek nem biztosítottak számukra. Mindemellett az is látszik, hogy a világörökségi cím egyfajta mankóul szolgálhatna a fokozódó társadalmi problémák megoldásában, hiszen ennek kiaknázása és használata számos lehetőséget rejt magában, amely bár hosszú, de hatékony folyamatot indítana el a fejlődés útján. Mindennek alapja, hogy a legifjabb generáció már nem „csupán” a helyi azonosság tudat, hanem a világörökségi címmel szorosan összeforrott identitás szellemében nőjön fel. Ahogy a többször hivatkozott szakirodalom is kiemeli, a serdülőkor szakasza a meghatározó kialakulásában, de a megszilárdulásáért viszont már a társadalmi interakciók felelősek. Ez utóbbi feltételnek tökéletesen megfelel a helyiek azonosság tudata és az elkötelezettségük a tovább örökítésére, az előbbi pedig elősegíthető azzal, ha már az iskolában megkapják a gyermekek az ehhez szükséges alapokat. Kutatásunk eredménye tehát megerősíti azt a célkitűzést, melyet már a bevezetőben is megfogalmaztunk, vagyis annak bizonyítását, hogy hegyalja értékeinek, kultúrájának és történelmének fenntartásához és fejlesztéséhez szükség van a világörökségi tudat kialakítására, amelynek alapja, hogy az iskolai tananyag kötelező részévé váljon az erről való ismeret átadás.

52

5. IRODALOMJEGYZÉK Assmann, Jan (1999): Írásos kultúra és kulturális identitás. In: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, Atlantisz, 87–128. oldal. Berki Mónika (2004): A világörökségi helyszínek regionális versenyképességének vizsgálata. In: Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája. Győr Bugovics Zoltán (2007): Társadalom, identitás és területfejlesztés. A területi identitás és a regionalitás kapcsolata. Budapest, L’Harmattan, Kiadó Bujalos István (2011): A modern identitás története In: Balogh Brigitta – Bernáth Krisztina – Bujalos István – Adrian Hatos – Murányi István szerk.: Európai, nemzeti és regionális identitás Elmélet és gyakorlat. Debrecen, University Press, 26–32. oldal Czene Zsolt (2002): A kulturális örökség területfejlesztési megközelítése. In: Tér és Társadalom. 16. évfolyam, 4. szám, 25–38. oldal Csepeli György (1997): Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Kft. Csima Péter – Pádárné Török Éva (2012): Helytörténeti emlékek és egyetemes értékek védelme és szerepe a tájkarakterben – tájvédelem egy világörökségi helyszínen In: Kerekes Sándor – Jámbor Imre szerk.: Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj. Budapesti Corvinus Egyetem, 253–260. oldal Erikson, Erik H. (1991): A fiatal Luther és más írások. Ford: Erős Ferenc, Pető Katalin, Budapest, Gondolat Kiadó Fejérdy Tamás (2008): Az épített kulturális örökség nem anyagi dimenziójának jelentősége a műemlékek hiteles megőrzésében Pécs, Pécsi Tudományegyetem Jablonczay Tímea –Grajczjár István (2013): Területi Identitás stratégiák I. Dabas helyi identitáspolitikája és imázsa. Dabas, Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület Nagy Andrea (2003): A Világörökséghez tartozó helyszínek turisztikai infra- és szuprastrukturája. In: Turizmus Bulletin, VI. évfolyam 4. szám. 49–53. oldal Kocsisné Salló Mária (2011): Helyidentitás fogalmának értelmezési lehetőségei és helye az erdőpedagógia projektben In: Új Pedagógiai Szemle, 1–5. szám 320–326. oldal

53

Kozma Gábor (2002): Terület- és településmarketing Geográfus és földrajz szakos hallgatók számára. Debrecen Krappman, L. (1980): Az identitás szociológiai dimenziói. Szociológiai füzetek 21., Budapest Pap Ági (2014): Az épített örökség és a helyi identitás kapcsolatának cselekvőközpontú földrajzi vizsgálata budapesti mintaterületeken. Doktori (PhD) értekezés, Szeged Pataki Ferenc (2001): Élettörténet és identitás In: Pszichológia, 1995/4. szám, 1996/1. szám, (illetve: Élettörténet és identitás. Budapest, Osiris Kiadó Kft.) Pataki Ferenc (2002): Identitás, személyiség, társadalom In: Lengyel Zsuzsanna szerk.: Szociálpszichológia szöveggyűjtemény, Budapest, Osiris Kiadó Kft Révész György (2007): Személyiség, társadalom, kultúra – a pszichoszociális fejlődés erikson-i koncepciója In: Gyöngyösiné Kiss E. – Oláh A. szerk.: Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Budapest, Új Mandátum, 224–243. oldal Sarkadi Tünde (2009): Mindennapok az Észak-magyarországi világörökségi helyszíneken (http://www.zemplenimuzsa.hu/10_2/sarkadi.htm) Sedlmayr Judit (2012): 40 éves a Világörökségi Egyezmény Városi Értékek Magyarországon (https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0ahUK EwjPxpL2zaTJAhXl_nIKHeUbBpQQFggeMAA&url=http%3A%2F%2Fwww.mut.hu %2F%3Fmodule%3Dnews%26action%3Dshow%26nid%3D185381&usg=AFQjCNEw X5T3YFapQfSJMSPE8e84qshBjg&sig2=_W7JMISfT2zvrlCxHRt5XA Sonkoly Gábor (2009): Nemzeti örökségből – világörökség: Budapest példája In: Cieger András szerk.: Kötőerők, Budapest, Atelier. 281–293. oldal Somlyódyné Pfeifel Edit (2007): Mozaikok a regionális identitás értelmezéséhez In: Tér és társadalom, 4. szám, 57–71. oldal. Sonkoly Gábor (2008): Nemzeti örökség – világörökség. A kulturálisörökség-paradigma. In: Czoch Gábor – Klement Judit – Sonkoly Gábor szerk.: Az Atelier-iskola. Tanulmányok Granasztói György tiszteletére. Budapest, Atelier, 247–255. oldal Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv a Tokaj-Hegyalja, Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület részére (2010)

54

Taktaköz,

Hernád-völgye

Tajfel, Henri (1998): Csoportközi viselkedés, társadalmi összehasonlítás és társadalmi változás In: Erős Ferenc szerk.: Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény, Budapest, Új Mandátum, 132–141. oldal Tokaj Hegyalja Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó Világörökségi Kezelési Terv, Város –Teampannon Kft., Budapest, 2014. Internetes források: www.ksh.hu www.vilagorokseg.hu www.tokajvilagvilagorokseg.hu

55

6. FÜGGELÉK

1-es számú: Lakossági kérdőív Kérdőív a tokaj-hegyaljai identitás felméréséhez I. Státusz A felvétel helye: .............................................................................................. Ideje: ................................................................................................................ Az adat felvevője: ............................................................................................ A válaszadó neme:  férfi  nő A válaszadó életkora:  20 év alatt  20 – 40 év között  40 – 60 év között Mióta él ön ezen a településen? -

Itt születtem néhány éve 5-15 éve 15 évnél régebben

II. Identitás 1. Mennyire büszke ön arra, hogy ezen a tájon (Tokaj-Hegyalja) él (nem------- nagyon 1

2

3

4

5

Ha 4 vagy 5 mire a legbüszkébb…………………………………………………………………………………….. 2. Tudna-e említeni olyan kézműves terméket, amely Tokaj-hegyaljára jellemző?  igen (1)  nem (2) Amennyiben igennel válaszolt, úgy kérem, nevezzen meg néhányat: ……………………………………………………………………………………… 3. Tudja-e Ön, hogy milyen szőlőfajták a leggyakoribbak Tokaj-Hegyalján? - nem tudom (1) - tudok említeni néhányat (2) - mindet fel tudom sorolni (3) Amennyiben tud említeni ilyet, vagy mindet ismeri, úgy kérem, sorolja fel -

ezeket:……………………………………………………………………………… 56

4. Előfordul, hogy helyi termelők által előállított kézműves termékeket vásárol? - nem szoktam (1) - ritkán előfordul (2) - rendszeresen előfordul (3) - Ha rendszeresen mit vásárolt legutóbb………………………………………………………………… 5. Amennyiben a Tv-ben Tokaj-hegyaljáról szóló műsort adnak, akkor mit tesz? (Kérjük, az alábbi lehetőségek közül csak egyet válasszon!) - nem nézek Tv-t (1) - nem tartom fontosnak, hogy megnézzem (2) - amennyiben településemet érinti a téma, akkor megnézem (3) - mindenképpen megnézem (4) 6. Amennyiben az interneten Tokaj-hegyaljáról szóló cikket lát, mit tesz? (Kérjük, az alábbi lehetőségek közül csak egyet válasszon!) - nem internetezek, így ez számomra nem releváns (1) - nem tartom fontosnak, hogy megnézzem (2) - amennyiben településemet érinti a téma, akkor megnézem (3) - mindenképpen elolvasom (4) 7. Tud-e említeni olyan néphagyományt, szokást stb., ami kifejezetten a településére jellemző?

 igen (1)

 nem (2)

Amennyiben igennel válaszolt, úgy kérem nevezze meg:………………………………………..

II.

A világörökségi cím hatásai 8. Tudja-e ön, hogy lakóhelye egy világörökségi helyszínen fekszik?

 igen (1)

 nem (2)

9. Tudja-e ön, hogy az ön lakóhelyén is található világörökségi helyszín melyik kategóriában nyerte el az a címet?

 nem (1)

 igen (2) ha igen, melyikben: ............................................................... (3) 57

10. Tudja-e ön, mikor nyerte el a világörökségi címet?

 nem (1)

 igen (2) ha igen, mikor: ....................................................................... (3)

11. Ismeri-e az ön világörökségi helyszínének logóját, emblémáját?

 nem (1)

 láttam már, de nem tudom felidézni (2)  pontosan emlékszem rá (3)

12. Találkozott e már olyan kiadvánnyal, ami az ön világörökségi helyszínét mutatja be?

 nem (1)

 láttam már (2)

 gyakran találkozom vele (3)

 nekem is van néhány (4) 13. Tudja-e, hogy hány település tartozik Tokaj-Hegyaljához?

 igen (1)

 nem (2)

ha igen, akkor kérem, határozza meg:………………………………………………………………

-

14. Hogyan érzi az Ön számára mit hozott az, hogy egy világörökségi helyszín lett a lakóhelye? -3

-2

-1

0

+1

+2

+3

nagyban

sok

apró

semmit

egy két

néhány

nagyon jót

mindenben dolgokban

apróság

dologban

tett a

az itt

nehezebbé

nehezebb

jobb lett

jobb lett

környéknek

élők

tette az

lett itt élni

életét

életet

rontotta

itt élni

Ha +3 vagy -3, kérem indokolja:…………………………………………………………………………… 15. A világörökség, mint beszédtéma felmerül az Ön mindennapjaiban? (Kérem, 1-soha, 2- nagyon ritkán, 3- néha-néha, 4 - jó néhányszor előfordult az utóbbi időkben, 5gyakran beszélünk róla)

58

1

2

3

4

5

Ha 5 mit volt a legutóbbi beszédtéma……………………………………………………………. 16. Amennyiben a világörökség beszédtéma (4 és 5-ös érték), úgy kérem az alábbi lehetőségek közül válassza ki, hogy általában ki a partnere ebben? (Több válasz is lehetséges!) - család (1) - barátok (2) - ismerősök (3) - munkatársak (4) 17. Tudja Ön, hogy milyen építési szabályozások vonatkoznak a világörökségi településekre? (Kérem az Önre leginkább jellemző állítást válassza ki!) - nem tudom, hogy vannak ilyen szabályozások - hallottam már róla, de konkrétan nem tudom megmondani - igen, tudok is említeni ilyet - igen, már személy szerint is érintett voltam/vagyok ebben 18. Lát-e esély arra, hogy a jövőben a szőlő és bortermelés terén vállalkozásba kezdjen? Vagy ennek érdekében tanulmányokat folytasson? - nem foglakozom ilyennel - nem - előfordulhat, ki tudja, mit hoz a jövő - ha jó lehetőséget látok és jók a feltételek igen - határozott célom és ennek érdekében mindent megteszek 19. Véleménye szerint befolyásolta-e az ön tulajdonát képező ingatlan/ingatlanok értékét a világörökségi cím elnyerése? (1-5 pontig értékelje) - 1. határozottan csökkentette 2. kismértékben csökkentette 3. nem 4. kismértékben emelte 5. határozottan emelte 1

III.

2

3

Az elmúlt évek eredményei

59

4

5

20. Ön szerint ját előnnyel a cím elnyerése az elmúlt években az ön települése számra  igen (1)  nem (2) Ha igen milyennel? (több válasz is megjelölhető) -

híresebb lett több turista érkezik, több a rendezvény több anyagi támogatást kap, több beruházás valósult meg a térségben Több lett a munkalehetőség megállt az elvándorlás szebbek lettek a települések jobb lett a közlekedés

21. Ön szerint ját előnnyel a cím elnyerése az elmúlt években Tokaj-helyalja  igen (1)  nem (2) -

Ha igen milyennel ? (több válasz is megjelölhető) híresebb lett több turista érkezik, több a rendezvény több anyagi támogatást kap, több beruházás valósult meg a térségben Több lett a munkalehetőség megállt az elvándorlás szebbek lettek a települések jobb lett a közlekedés

22. Van tudomása arról, hogy valamilyen fejlesztés vagy beruházás a világörökségi címnek köszönhetően, annak kapcsán valósult meg a településén? - nem tudok ilyenről (1) - tudok ilyenről (2) - ha igen, akkor kérem nevezze meg:…………………………………………………………………….. -

Amennyiben tud ilyen beruházásról, úgy elégedett vele a települése szempontjából? (1-5 pontig értékelje) 1. egyáltalán nem 2. teljesen közömbös számomra 3. van olyan, amelyikkel elégedett vagyok, de van olyan, amit értelmetlennek találok 4. általában elégedett vagyok 5. nagyon elégedett vagyok 1

2

3

4

5

23. Van tudomása arról, hogy valamilyen fejlesztés vagy beruházás a világörökségi címnek köszönhetően, annak kapcsán valósult meg Tokaj-Hegyalján? - nem tudok ilyenről (1) - tudok ilyenről (2) 60

-

ha igen, akkor kérem nevezze meg:……………………………………………………………………..

-

Amennyiben tud ilyen beruházásról, úgy elégedett vele Tokaj-Hegyalja szempontjából? (1-5 pontig értékeljen!) 1. egyáltalán nem 2. teljesen közömbös számomra 3. van olyan amelyikkel elégedett vagyok, de van olyan, amit értelmetlennek találok 4. általában elégedett vagyok 5. nagyon elégedett vagyok 1

2

3

4

5

24. Véleménye szerint, változott-e a település arculata, mióta a világörökséghez tartozik? -3

-2

-1

0

+1

+2

+3

nagyban

sok

apró

semmit

egy két

néhány

határozottan

nem

apróság

dologban

javult

változott

jobb lett

jobb lett

rontotta

mindenben dolgokban rosszabb

rosszabb

lett

lett

25. Mit gondol, Tokaj-Hegyalja számára jár valamilyen kötelezettséggel/feladattal a világörökségi cím birtoklása? - nem jár semmilyen kötelezettség/feladattal (1) - igen, vannak kötelességeink, feladataink (2) - nem tudom (3) 26. Ön szerint kik nyertek legtöbbet a világörökségi cím elnyerésével? (több válasz is megjelölhető) - a lakosok általában (1) - az ide érkező vendégek (2) - a helyi vállalkozók általában (3) - borászati vállalkozók (4) - a politikusok (5) 27. Amennyiben az Ön kezébe adnánk a döntést, úgy milyen területeken fejlesztene a településén?

61

………………………………………………………………………………………… ………………………………………. 28. Amennyiben az Ön kezébe adnánk a döntést, úgy milyen területeken fejlesztene Tokaj-Hegyalján? ………………………………………………………………………………………… ……………………………………..

62

2-es számú:

Vállalkozói kérdőív Kérdőív a tokaj-hegyaljai identitás felméréséhez I. Státusz A felvétel helye: .............................................................................................. Ideje: ................................................................................................................ Az adat felvevője: ............................................................................................ A vállalkozás jogi formája:  magán vállalkozó  bt, kft  szövetkezet  egyéb

Mióta él ön ezen a településen? -

Itt születtem néhány éve 5-15 éve 15 évnél régebben

II. Identitás 1.Mennyire büszke ön arra, hogy ezen a tájon (Tokaj-Hegyalja) él (nem------- nagyon) 1

2

3

4

5

Ha 4 vagy 5 mire a legbüszkébb…………………………………………………………………………………….. 2.Fontosnak tartja-e, hogy mások is (Magyarországon és külföldön) tudjanak arról, hogy milyen értékei vannak annak a világörökségi helyszínnek, ahol ön lakik?  Nem és nem érdekelt a dolog (1)  Nem fontos (2)  nem árt ha tudnak róla (3)  Fontos (4) 63

 ez az egyik legfontosabb a világörökséggel kapcsolatban (5)

3.Amennyiben a Tv-ben Tokaj-Hegyaljáról szóló műsort adnak, akkor mit tesz? (Kérjük, az alábbi lehetőségek közül csak egyet válasszon!)  nem nézek Tv-t (1)  nem tartom fontosnak, hogy megnézzem (2)  amennyiben településemet érinti a téma, akkor megnézem (3)  mindenképpen megnézem (4) 4.Amennyiben az interneten Tokaj-Hegyaljáról szóló cikket lát, mit tesz? (Kérjük, az alábbi lehetőségek közül csak egyet válasszon!)  nem internetezek, így ez számomra nem releváns (1)  nem tartom fontosnak, hogy megnézzem (2)  amennyiben településemet érinti a téma, akkor megnézem (3)  mindenképpen elolvasom (4) 5.Használja-e Ön, meggyőzés céljából a világörökségi címet Tokaj-Hegyalja népszerűsítésére?  előfordult már (1)  gyakran hangoztatom a meggyőzés céljából (2)  soha nem szoktam érvként felhozni (3) 6.Használja-e Ön, meggyőzés céljából a világörökségi címet vállalkozása népszerűsítésére?  előfordult már (1)  gyakran hangoztatom a meggyőzés céljából (2)  soha nem szoktam érvként felhozni (3) 7.Használja-e a világörökségi logót, vagy a világörökség kifejezést a marketing tevékenysége során?  nem (1)  néha előfordul, megemlítem, használom (2)  gyakran hivatkozok rá, használok (3) 64

 része a marketing stratégiámnak (4) IV.

A világörökségi cím hatásai

8. Ön, hogy látja? A lakóhelyén az emberek általában tudnak-e arról, hogy világörökségi helyszínen élnek?  nem tudnak (1)

 kevesen tudnak és nem is érdekli őket (2)

 kevesen tudnak, de fontosnak tartják (3)

 sokan tudnak (4)

 mindenki tudja (5) 9.

Tudja-e ön, hogy az ön lakóhelyén is található világörökségi helyszín melyik kategóriában nyerte el az a címet?

 nem (1)

 igen (2)

ha igen, melyikben: ............................................................... (3)

10. Ismertek Ön számára a világörökségi címmel járó iparjogi korlátozások? (Kérem az Önre leginkább jellemző állítást válassza ki!)  nem hallottam még ilyenről (1)  hallottam már róla, de konkrétan nem tudom megmondani (2)  igen, hallottam már, egy konkrét eset kapcsán (3)  igen, már személy szerint is érintett voltam ebben (4) 11. Rendelkezik-e bármilyen információval a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Kezelési tervről? (Kérem az Önre leginkább jellemző állítást válassza ki!)  nem hallottam és nem is olvastam róla (1)  igen, már hallottam róla (2)  igen, már olvastam róla (3)  igen, részt vettem az erről való egyeztetésen (4) 12. Rendelkezik-e bármilyen információval arról, hogy a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklusban milyen források állhatnak Tokaj-Hegyalja rendelkezésére?  nincs erről információm (1)  hallottam/olvastam már róla (2)

Amennyiben rendelkezik információval, úgy tudna említeni példát?.................................

65

13. Köthető-e az ön vállalkozásának tevékenysége valamilyen módon a világörökségi címhez?  nem (1)  csak érintőlegesen (2)  van olyan tevékenység, ami köthető (3)  kimondottan erre épülő tevékenységet folytat (4) 14. Érzékelhetően segíti-e vállalkozása tevékenységét az a tény, hogy világörökségi területen dolgozik?  nem (1)  kis mértékben (2)  vannak területek, ahol segít (3)  nagy mértékben segít (4)

V.

Az elmúlt évek eredményei

15. Ön szerint járt előnnyel a cím elnyerése az elmúlt években a Tokaji bor megítélését tekintve?  nem (1)  kis mértékben (2)  vannak olyan esetek, amikor segít (3)  nagy mértékben segít (4) 16. Ön szerint járt előnnyel a cím elnyerése az elmúlt években az Ön borainak megítélését tekintve?  nem (1)  kis mértékben (2)  vannak olyan esetek, amikor segít (3)  nagy mértékben segít (4) 17. Van tudomása arról, hogy valamilyen fejlesztés vagy beruházás a világörökségi címnek köszönhetően, annak kapcsán valósult meg a borászati ágazatot tekintve?  nem tudok ilyenről (1)  tudok ilyenről (2) 66

Amennyiben igen, akkor kérem, nevezz meg:………………………………………

18. Érzékelt-e változást az üzleti partneri körében a világörökségi cím elnyerése óta?  nem(1)  igen, de ez nem a világörökségi címnek köszönhető (2)  nagyon kis mértékben (3)  jól körülhatárolható változások történtek (4)  teljesen átalakult a partneri kör (5) 19. Érzékelt-e változást a vevői, ügyfelei körében a világörökségi cím elnyerése óta?  nem(1)  igen, de ez nem a világörökségi címnek köszönhető (2)  nagyon kis mértékben (3)  jól körülhatárolható változások történtek (4)  teljesen átalakult a vevő/ügyfél kör (5) 20. Adott-e már be pályázatot a vállalkozása eszköz/épület vagy humán fejlesztésére? Említette-e benne, hogy világörökségi helyszínen működik?  nem adtam be pályázatot (1)  adtam be pályázatot, de nem használtam (2)  adtam be pályázatot és megemlítettem (3)  pályázataimban következetesen használom a címet (4) 21. Ön szerint kik nyertek legtöbbet a világörökségi cím elnyerésével? (Több válasz is megjelölhető)  a lakosok általában (1)  az ide érkező vendégek (2)  a helyi vállalkozók általában (3)  borászati vállalkozók (4)  a politikusok (5) 22. Amennyiben az Ön kezébe adnánk a döntést, úgy milyen területeken fejlesztene a településén?

67

………………………………………………………………………………………… ……………………………………….

23. Amennyiben az Ön kezébe adnánk a döntést, úgy milyen területeken fejlesztene Tokaj-Hegyalján? ………………………………………………………………………………………… ……………………………………..

68

3-as számú: Döntéshozói kérdőív Kérdőív a tokaj-hegyaljai identitás felméréséhez I. Státusz A felvétel helye: .............................................................................................. Ideje: ................................................................................................................ Az adat felvevője: ............................................................................................ A válaszadó:  polgármester  jegyző  kulturális és/vagy turisztikai bizottsági elnök vagy tag  hivatali vezető beosztású személy Mióta él ön ezen a településen? -

Itt születtem néhány éve 5-15 éve 15 évnél régebben

II. Identitás 1.Mennyire büszke ön arra, hogy ezen a tájon (Tokaj-Hegyalja) él (nem------- nagyon) 1

2

3

4

5

Ha 4 vagy 5 mire a legbüszkébb…………………………………………………………………………………….. 2.Fontosnak tartja-e, hogy mások is (Magyarországon és külföldön) tudjanak arról, hogy milyen értékei vannak annak a világörökségi helyszínnek, ahol ön lakik?

 Nem és nem érdekelt a dolog (1)  Nem fontos (2)  nem árt ha tudnak róla (3)  Fontos (4)  ez az egyik legfontosabb a világörökséggel kapcsolatban (5) 3.Amennyiben a Tv-ben Tokaj-Hegyaljáról szóló műsort adnak, akkor mit tesz? (Kérjük, az alábbi lehetőségek közül csak egyet válasszon!)

 nem nézek Tv-t (1)  nem tartom fontosnak, hogy megnézzem (2)  amennyiben településemet érinti a téma, akkor megnézem (3) 69

 mindenképpen megnézem (4) 4.Amennyiben az interneten Tokaj-Hegyaljáról szóló cikket lát, mit tesz? (Kérjük, az alábbi lehetőségek közül csak egyet válasszon!)

 nem internetezek, így ez számomra nem releváns (1)  nem tartom fontosnak, hogy megnézzem (2)  amennyiben településemet érinti a téma, akkor megnézem (3)  mindenképpen elolvasom (4) 5.Használja-e Ön, meggyőzés céljából a világörökségi címet települése népszerűsítésére?

 előfordult már (1)  gyakran hangoztatom a meggyőzés céljából (2)  soha nem szoktam érvként felhozni (3) 6.Használja-e Ön, meggyőzés céljából a világörökségi címet Tokaj-Hegyalja népszerűsítésére?

 előfordult már (1)  gyakran hangoztatom a meggyőzés céljából (2)  soha nem szoktam érvként felhozni (3) 7.Használja-e a világörökségi logót, vagy a világörökség kifejezést a településmarketingben?

 nem (1)  néha előfordul, megemlítjük, használjuk (2)  gyakran hivatkozunk rá, használjuk (3)  része a marketing stratégiánknak (4)

70

VI.

A világörökségi cím hatásai

8.Ön, hogy látja? A lakóhelyén az emberek általában tudnak-e arról, hogy világörökségi helyszínen élnek?

 nem tudnak (1)

 kevesen tudnak és nem is érdekli őket (2)

 kevesen tudnak, de fontosnak tartják (3)

 sokan tudnak (4)

 mindenki tudja (5) 9.Tudja-e ön, hogy az ön lakóhelyén is található világörökségi helyszín melyik kategóriában nyerte el az a címet?

 nem (1)

 igen (2) ha igen, melyikben: ............................................................... (3)

10.Ismertek Ön számára a világörökségi címmel járó iparjogi korlátozások? (Kérem az Önre leginkább jellemző állítást válassza ki!)

 nem hallottam még ilyenről (1)  hallottam már róla, de konkrétan nem tudom megmondani (2)  igen, hallottam már, egy konkrét eset kapcsán (3)  igen, már személy szerint is érintett voltam ebben (4) 11.Rendelkezik-e bármilyen információval a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Kezelési tervről? (Kérem az Önre leginkább jellemző állítást válassza ki!)

 nem hallottam és nem is olvastam róla (1)  igen, már hallottam róla (2)  igen, már olvastam róla (3)  igen, részt vettem az erről való egyeztetésen (4) 12.Rendelkezik-e bármilyen információval arról, hogy a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklusban milyen források állhatnak Tokaj-Hegyalja rendelkezésére?

 nincs erről információm (1)  hallottam/olvastam már róla (2) Amennyiben rendelkezik információval, úgy tudna említeni példát?.................................

71

13.Rendelkezik-e az Ön által irányított település településfejlesztési stratégiával?

 nem (1)

 igen (2)

 tervezzük az elkészítését (3)

14. Foglalkozik-e a településfejlesztési stratégia a világörökséggel?

 nem (1)

 igen (2)

 tervezzük a módosítást a világörökségi helyszín miatt (3)

15. Van-e elkülönített forrás a település költségvetésében a világörökségi ügyekkel kapcsolatos teendőkre?

 nincs, még nem fordítottunk erre a célra pénzt (1)  van, pályázat útján fordítunk erre (3)

VII.

 ad hoc jelleggel (2)

 van, költségvetési tervben (4)

Az elmúlt évek eredményei

16. Ön szerint járt előnnyel a cím elnyerése az elmúlt években az Ön települése számra  igen (1)  nem (2) Ha igen milyennel? (több válasz is megjelölhető) -

híresebb lett több turista érkezik, több a rendezvény több anyagi támogatást kap, több beruházás valósult meg a térségben Több lett a munkalehetőség megállt az elvándorlás szebbek lettek a települések jobb lett a közlekedés

17. Ön szerint járt előnnyel a cím elnyerése az elmúlt években Tokaj-Hegyalja számára?  igen (1)  nem (2) Ha igen milyennel? (több válasz is megjelölhető) -

híresebb lett több turista érkezik, több a rendezvény több anyagi támogatást kap, több beruházás valósult meg a térségben Több lett a munkalehetőség megállt az elvándorlás szebbek lettek a települések 72

-

jobb lett a közlekedés

18. Van tudomása arról, hogy valamilyen fejlesztés vagy beruházás a világörökségi címnek köszönhetően, annak kapcsán valósult meg a településén?  nem tudok ilyenről (1)

 tudok ilyenről (2) Amennyiben igen, akkor kérem, nevezz meg:……………………………………… 19. Volt-e konkrétan olyan sikeres pályázata, amely köthető a világörökségi cím elnyeréséhez?

 nem (1)  folyamatban van ilyen jellegű pályázatom elbírálása (2)  volt már egy-két nyertes pályázatunk ebben a témában (3)  rendszeresen nyújtunk be és nyerünk ilyen pályázatokat (4) 20. A települése nemzetközi kapcsolatrendszerének alakításában játszik-e szerepet a világörökségi cím?

 nem (1)  még nincs ilyen, de keressük a kapcsolatot más világörökségi helyszínekkel (2)  igen, van ilyen kapcsolatunk (3) 21. Milyennek ítéli meg az együttműködést a világörökségi területen található önkormányzatok, települések között?

 nincs együttműködés e témakörben (1)  van kapcsolat, de sok konfliktus a világörökség kapcsán (2)  van kapcsolat, sok a konfliktus, de a végén mindig egyességre jutunk (3)  kifejezetten jó, konstruktív az együttműködés (4) 22. Ön szerint kik nyertek legtöbbet a világörökségi cím elnyerésével? (több válasz is megjelölhető)  a lakosok általában (1)

 az ide érkező vendégek (2) 73

 a helyi vállalkozók általában (3)  borászati vállalkozók (4)  a politikusok (5) 23. Amennyiben kizárólag Ön dönthetne, úgy milyen területeken fejlesztene a településén? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………. 24. Amennyiben kizárólag Ön dönthetne, úgy milyen területeken fejlesztene TokajHegyalján? ………………………………………………………………………………………… ……………………………………..

74

4-es számú:

Interjú jegyzőkönyv Készült: 2015. október , órakor, hol: Jelen vannak:

………………………………….., kérdezőbiztos

kivel: A jegyzőkönyv a Zempléni Múzeum megbízásából, felvett interjú alkalmával készült. I. Identitás: 1. Mennyire fontos Önnek, hogy Tokaj-Hegyalján él és az, hogy az itt található értékeket mások is megismerjék ( Magyarországon és külföldön)? 2. Mennyire fontos Önnek, hogy megnézze, ha a médiumokban Tokaj-Hegyaljáról szóló híranyaggal találkozik ? 3. Használja Ön települése, intézménye, vállalkozása népszerűsítése vagy pályázat írások alkalmával a világörökségi címet? 4. Mi a véleménye, a helyiek mennyire szeretik a települést, Tokaj-Hegyalját? II. A világörökségi cím hatásai 5. Ön, hogy látja? A lakóhelyén az emberek általában tudnak-e arról, hogy világörökségi helyszínen élnek? 6. Ismertek az Ön számára a világörökségi címmel járó iparjogi korlátozások? 7. Tudja-e Ön, hogy van-e világörökségi törvény, Tokaj-Hegyalja Világörökségi Kezelési Terv? 8.

Rendelkezik-e bármilyen információval arról, hogy a 2014-2020-as Európai Uniós

fejlesztési ciklusban, milyen források állhatnak Tokaj-Hegyalja rendelkezésére? 9. Milyen szinten jelennek meg a világörökségi ügyek a költségvetésében –(értelemszerűen települési vagy intézményi vagy vállalkozói szinten-) vagy a jövőre vonatkozó tervekben? III. Az elmúlt évek eredményei 10. Mi a véleménye, a világörökségi cím, milyen eredményeket hozott a települése és TokajHegyalja számára? 11. Van-e információja arról, hogy a világörökségi címhez köthetően sikeres pályázat valósult meg a településén, Tokaj-Hegyalján? 13. Mit gondol, mi lenne a legfontosabb, amit fejleszteni kellene a településén és TokajHegyalján? 75

76

5-ös számú: Kontrollcsoport jegyzőkönyv Készült: Jelen vannak: A jegyzőkönyv a Zempléni Múzeum megbízásából, felvett interjú alkalmával készült. I. Identitás: 1. Mennyire fontos Önnek, hogy Tokaj-Hegyalján él és az, hogy az itt található értékeket mások is megismerjék (Magyarországon és külföldön)? 2. Mennyire fontos Önnek, hogy megnézze, ha a médiumokban Tokaj-Hegyaljáról szóló híranyaggal találkozik? 3. Használja Ön települése, intézménye, vállalkozása népszerűsítése vagy pályázat írások alkalmával a világörökségi címet? 4. Mi a véleménye, a helyiek mennyire szeretik a települést, Tokaj-Hegyalját?

II. A világörökségi cím hatásai 5. Ön, hogy látja? A lakóhelyén az emberek általában tudnak-e arról, hogy világörökségi helyszínen élnek? 6. Ismertek az Ön számára a világörökségi címmel járó iparjogi korlátozások? 7. Tudja-e Ön, hogy van-e világörökségi törvény, Tokaj-Hegyalja Világörökségi Kezelési Terv? 8.

Rendelkezik-e bármilyen információval arról, hogy a 2014-2020-as Európai Uniós

fejlesztési ciklusban, milyen források állhatnak Tokaj-Hegyalja rendelkezésére? 9. Milyen szinten jelennek meg a világörökségi ügyek a költségvetésében –(értelem szerűen települési vagy intézményi vagy vállalkozói szinten-) vagy a jövőre vonatkozó tervekben? III. Az elmúlt évek eredményei 10. Mi a véleménye, a világörökségi cím, milyen eredményeket hozott a települése és TokajHegyalja számára?

77

11. Van-e információja arról, hogy a világörökségi címhez köthetően sikeres pályázat valósult meg a településén, Tokaj-Hegyalján? 12. Mit gondol, mi lenne a legfontosabb, amit fejleszteni kellene a településén és TokajHegyalján?

78