Óbudai fórum az egészségügyi reformról Emlékeztet
Helyszín: Budapest, Óbuda, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) székháza; 1036 Budapest, San Marco u. 76. Id pont: 2007. szeptember 18.
Kajner Péter (Él lánc Magyarországért): Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Külön köszöntöm Dr. Orosz Sándor urat és Donáth László urat, a III. kerület országgy lési képvisel it, valamint Dr. Szilvási István, egyetemi tanár és Németh György, közgazdász urakat, felkért szakért inket. Most szeptemberben szavaz az Országgy lés az egészségügyi reformról szóló törvénycsomagról, mely mindannyiunkat érint. Úgy érezzük, hogy a választópolgárok mégis keveset tudnak arról, hogy mi vár ránk az egészségügyi privatizáció következtében. Az Országos Civil Fórum és az Él lánc Magyarországért fórumsorozatot indított az országban, hogy ki-ki a helyi országgy lési képvisel jét l megtudhassa, hogyan fog szavazni az egészségügyi privatizációval kapcsolatban. A mai fórum célja, hogy Óbuda lakosai és a helyi civilek megismerhessék a most zajló folyamatokat, képvisel ink álláspontját ezekkel kapcsolatban, színvonalas vita alakulhasson ki a fontos kérdésekr l. Bevezet el adások Dr. Szilvási István (egyetemi oktató, a Magyar Orvosi Kamara volt alelnöke): Alapvet probléma, hogy Magyarországon az egészségügyre fordított állami kiadás a GDParányában az EU-átlaghoz képest alacsony. A konvergenciaprogram miatt ezt tovább akarják csökkenteni, a következ években kb. 300 milliárddal. Az egészségügy mai helyzetét egyértelm en javítani kell, ugyanakkor az átalakítást megel z en társadalmi konszenzust kell kialakítani a reform elemeir l. A struktúrát át kell alakítani. Jelenleg a betegségek megel zése, az egészséges életmód elenyész szerepet kap a szakpolitikában, súlyát feltétlenül növelni kell. A társadalmi szolidaritás fenntartása érdekében kötelez , általános egészségbiztosításra van szükség, ugyanakkor a rendszer m ködésében érvényesíteni kell gazdaságossági szempontokat is. Kíméletlen t keérdek igyekszik az egészségügybe. Az egészségügyi privatizáció alapkérdése, hogy lehet-e a közszolgáltatásból, az egészségügyb l profitot termelni? Tény, hogy az egészségügy rendelkezésére álló források sz kösek. Ebb l nem lehet mindenkinek, minden szolgáltatást elérhet vé tenni. De alapelvnek kell lennie, hogy azt a pénzmennyiséget, amennyi a feladatra van, szolidaritási alapon osszuk el. Nem fordulhat el , hogy a szegénység automatikusan vezessen a betegséghez vagy halálhoz. Üzleti alapon m köd biztosítókkal nem lehet szolidaritási alapon elosztani a meglév pénzmennyiséget. A járóbeteg-ellátás jóval olcsóbb a fekv beteg-ellátásnál. Ha sz kösek a források, akkor csökkenteni kell a kórházi ágyszámot és fejleszteni kell a járóbeteg ellátást. Mára a kett közül az egyik megtörtént, az ágyszám csökkentés, de a másik – a fejlesztés – nem. Így az ellátás színvonala jelent sen romlott.
1
Nem az a kérdés, hogy egy vagy több biztosító van-e, hanem hogy érvényesül-e a szolidaritás elve? Meg kell jegyezni, hogy biztosításmatematikai alapon kiszámítható, hogy minimálisan 4-5 millió emberrel kell szerz dnie egy biztosítónak, hogy m ködni tudjon, így a „piac” korlátos. A paraszolvencia (hálapénz) szörny jelenség, de megoldható. Ennek kulcsa, hogy az egészségügyi dolgozók bérét tisztességesen megemeljék, azután a Kamara m ködési engedély megvonással büntethetné a hálapénzt elfogadókat és valóban büntesse is meg. Németh György (közgazdász): Az egészségügyi reformra szükség van. Az európai típusú kultúrákban vívmány, hogy az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés a jövedelmi helyzett l független kell legyen. Az autóvásárlás ugye egyszer bb: A pontban elhatározom, B pontban megveszem. A pontból B pontba jutásra sok út van, de nem igaz ez az egészségügyben. Európában kulturális hagyománya van a szolidaritásnak. Az európai kultúrában, az utolsó 100-150 évben az egészségügy valóban elszakadt a jövedelmi helyzett l. Nyilván a jövedelmi helyzett l független, egyenl hozzáférés ideáltipikus helyzet, a valóság ett l eltér. A hozzáférés ma nem egyenl mindenki számára – a rendszert ma is a pénz mozgatja, a hálapénz. Viszont, ha ragaszkodunk az európai szolidaritás hagyományához, akkor efelé kell haladnunk. A kormány reform örvén sok olyat megtett, amit szükséges volt megtenni és sok olyat is, amit nem lehet megmagyarázni, hogy miért cselekedett. A patikaalapítás szabályozásának átalakítása helyes lépés volt. Megjelent a t keérdek a patikapiacon, ugyanakkor ez a vidéken nem segített, nem lett jobb az ellátás. Szükséges a gyógyszergyártókkal tárgyalni és korlátozni a profittermelést. A gyógyszerellátás informatikai rendszerét csak igen lassan sikerült kiépíteni. A szabadpiaci logika azt jelenti: legyen mindenb l annyi, amennyit csak akarnak csinálni. Ha ezt az egészségügyben is így alkalmaznák, akkor az kapacitásfejlesztést jelent – legyen annyi kórház, orvos, amennyi kell, a piac majd eldönti, hogy mennyi lesz. Nem ez a helyzet, ma ezt az orvosi egyetemeken felvételivel korlátozzák, meghatározzák az évente piacra kerül orvosok számát. Ezt mindenhol így csinálják. Az egészségügyben tervgazdaságra van szükség: tervezni kell a kapacitásokat. A meglév , túlfejlesztett kapacitásokat vissza kellett fejleszteni, de a kormány ezt rendkívül brutálisan csinálja. Elképzel egy szakmát, elképzel egy m ködést és eldönti, hogy erre a képre kell formálni, átszervezni fél év alatt. Emiatt óriási a bizonytalanság és sok sérüléssel jár az átalakítás. Egy ilyen átalakítást hosszú távon lehet csak megcsinálni. Németországban, Franciaországban pl. ha eldöntik, hogy bezárnak 10 kórházat, el tte végiggondolják, hogy mi lesz az onnan kikerül személyzettel, új lehet ségeket kínálnak nekik. Nálunk csak rendszerzsugorítás ment végbe, sok sérüléssel. Mária Terézia avatkozott be el ször az egészségügybe. A katonaorvosok rendszerének megteremtésével kialakult egy általánosan járó alapszolgáltatás, amelynek szintje felett még volt a magánellátás. Ez a rendszer fejl dött tovább. A második világháború idejére már látszott, hogy ez a rendszer hosszú ideig nem fenntartható, de a kormányok jelezték, hogy megbecsülik az orvosokat. Ádám György (1986) szerint a hálapénz rendszer arra visszavezethet , hogy a szocializmusban nem emelték az orvosok bérét. Ha a jelenlegi egészségügyi rendszert le akarnánk bontani, az 1945 el tti állapotokhoz jutnánk vissza. Társadalmi szerz dést kell kötni orvosok és a társadalom között: mi az a szolgáltatási színvonal, amit elvárunk? Az orvosok számára biztos egzisztenciát (karriertervet) kell kínálni. Ennek jellemz je, hogy kés bbi 2
életkorban kezd dik és hamarabb végz dik, mint más karrier. Aki pedig vétkezik, azt ki kell zárni az orvosok közül. Egy vagy több biztosító legyen? Lehet jól m köd több-biztosítós rendszer, de a jelenlegi érvek nem meggy z ek. Az üzleti alapú biztosítót az érdekli: hogy a beteg az biztosítottja-e, megtörtént-e a baleset, megkapta-e az ellátást a beteg? A szolidaritás másodlagossá válik. Van, ahol helye van a kemény költségvetésnek, van, ahol a puhának. A több biztosító igényli a kemény költségvetést, de ez járvány idején, egyéb vis maior esetén nem tartható. Az biztosan látható, hogy a most tervezett modell nem lesz tartható. Nem Európába, hanem inkább Hátsó-Eurázsiába tartunk ezzel. Dr. Orosz Sándor (III. kerületi országgy lési képvisel ): Köszönöm a szervez knek, hogy megszervezték a találkozót. Donáth László ma meggy zött, hogy jöjjek el ide, sok ugyanis a konkuráló program. Beszéljünk az egészségügyr l. A magyar közegészségügy ma beteg, csakúgy mint a társadalom. A problémák megoldásához beszédre van szükség, arra, hogy hagyjuk hatni magunkra a mások érveit. A mostani túlpártpolitizált légkörben ez nagyon nehezen megy. Nem vagyok szakpolitikusa az egészségügynek. Jogász vagyok. A képvisel k többségét feszíti a megfelelés igénye a választóknak. Felel sen szeretnénk a gombot megnyomni. A III. kerület országgy lési képvisel i vagyunk, MSZP jelöltként jutottunk be a Parlamentbe. Az el ttem elhangzottak az MSZP egészségügyi politikájának szerves részét képezik. De mégsem ez történik. Mondják azért, mert a koalíciós partnernél van a tárca. Nem azért. Inkább azért, mert egyszerre nem lehet mindenkinek mindent megadni. Arról szeretnék beszélni els sorban, amivel az Országos Civil Fórum programjából egyetértek. A szolidaritás elvének kell meghatároznia az egészségügyet. Ha ez nincs benne a rendszerben, akkor nem nevezhetjük társadalombiztosításnak. Csak akkor nevezhetjük annak, ha a teljes populációra kiterjed, érvényesül a szolidaritás, vannak mentességek. Önmagában a szolidaritás elve nem állítható szembe a piaccal, vagy a profittal. A profit logikájának kell m ködnie, de nem engedhet szabadjára. Bármit is teszünk, kell hozzá fedezet. Az egészségügyi ellátás ma már messze nem kizárólagosan állami üzemeltetés . Év elején többször kellett megfordulnom egészségügyi ellátókban (III. kerületi háziorvos, Irgalmas Kórház, János Kórház, stb.). A háziorvosi rendszer pl. ma már egy privatizált rendszer, de az önkormányzatok finanszírozzák. Ennek negatív következménye is érzékelhet : területi különbségek jellemz ek, pl. vidéki és városi területek között. Nem mondhatjuk, hogy egyedül üdvözít az egy biztosítós rendszer. Az egészségügyi intézményekben járva csak megfordul az ember fejében, hogy ha viszem a borítékot jobb lesz az ellátása édesanyámnak. Kinek ne jutna ilyen az eszébe? Pedig kórházi napidíjat, vizitdíjat fizettünk, és mégis. Az el ttem szólók szerint az egsészégügyi dolgozók béremelése, kiszámítható karrierterve javítana a helyzeten, megszüntetné a paraszolvenciát. Nem fogja. Ha lesz tisztességes bér, a hálapénz csökkenni fog, de nem t nik el. Csak akkor t nik el, ha a beteg megtudja, hogy mennyit fizetnek ténylegesen az ellátásáért. Helyes lépés volt a gyógyszerpiacon a kamarai monopólium megtörése, de ez is vitákkal járt – miért engedjünk be más szolgáltatókat? Nehéz ügy a másik indítékait feltételezni, nem vezet jóra. Szilvási István a forráskivonást feltételezi a rendszer átalakítása mögött, ezzel nem értek egyet. Kérdezem, mert még nem tudom: a III. kerületi kórház ügye hogy áll? Ami tisztességes úton elérhet , azt el akarjuk érni. Maga a Margit Kórház kérte, hogy a politikát tartsuk távol az ügyét l. 3
Donáth László (III. kerületi országgy lési képvisel ): Egyetértek Németh Györggyel. Az elmúlt 18 évben nem volt kormány, amely ne próbálta volna az egészségügyet reformálni. Az Antall-kormány idején Surján László az alapellátás reformját vezette be, a háziorvosi praxist alakította át. A Horn-kormány alatt Kökény Mihály vezette be a kórházi teljesítményfinanszírozást. Az Orbán-kormány idején Selmeczi Gabriella az alapellátás reformját, a kvázi tulajdont (praxisvásárlást) teremtette meg. 2002 januárjában Mikola István alatt lépett hatályba az els kórházprivatizációs törvény. Ezt májusban hatályon kívül helyezte Medgyessy Péter. Az elmúlt év eseményei társadalmi felháborodást keltettek. A betegút 60 év alatt kialakult, megszokott rendszerét keresztülvágták az átalakítások, ez brutálisan ért mindenkit. Harmincezer orvos érdeke sérült, sérelmeik hatványozódnak (családjaikkal). Az emberek számára a testi üdvösség még fontos, áldoznak rá. A lelki üdvösség már kevésbé. Az orvoshoz fordulási díj, egyéb díjak egyetlen oka: visszafogni a betegforgalmat. Ez sikerült is. A Budai Gyermekkórháznak pl. exponenciálisan növelték korábban a forgalmát, valamit tenni kellett. Az egészségügyi kassza tavaly 70 milliárd Ft hiánnyal zárt, most 50 milliárd megtakarítás keletkezett. Azaz a vizitdíj bevezetése 100 milliárdos többletet eredményezett. A létrehozott nagykórházak betegforgalma ezzel együtt n . Az egészségügy dolgozói inkább élnek a paraszolvenciából, kiegészíti a jövedelmüket. Hezitálok még. Valaki gy zzön meg arról, hogy az egy vagy a több-biztosítós modell a jobb. Leszögezem: az egészségügy magán hordozza mindazt amiben élünk. A különböz pártok különböz reformokat indítanak, de az egész egy sajátos ösvényen halad. Végül mégiscsak jóra fordul a dolog és végül azt mondjuk aztán: megérte. Puskás Péter (III. kerületi alpolgármester): Az önkormányzatnál hozzám tartozik az egészségügy. Mi történik ma? 2006-ban jelent s kapacitásokat vettek el. 2004-ben átvette a kerület a két szakrendel t. Aztán bevezették a vizitdíjat azzal az érveléssel, hogy majd jelent s forrásokhoz jutunk majd, lehet fejleszteni. Újabb források bevonása helyett azonban elvonások történtek. Még a vizitdíjjal együtt is kisebb a korábbi OEP kifizetésnél az, amit az intézmények kapnak. Molnár Lajos azt ígérte, hogy 40 sebészeti, 40 szülészeti ágy lesz. A mostani verzióban, nulla van. Változnak a játékszabályok menetközben. Az összevonások következtében a Budai Gyerekkórház bezár, a Margit Kórház elsorvad, azután zár be (január 1-t l), a János Kórház (átveszi a feln tt ellátást). A III. kerület és az agglomeráció megérdemli, hogy saját kórháza legyen. A kerületi önkormányzat kezdeményezte, hogy a Margit Kórház üzemeltetését átveszi a F várostól. Mi garantáljuk, hogy m ködtetni tudjuk. A f városi szocialaista-szabaddemokrata többség meggy zése lenne fontos. Sajnálom, hogy a III. kerületi önkormányzat nem kapott meghívást a rendezvényre. De köszönöm, hogy mint vendég szólhattam. Kérjük a két parlamenti képvisel t segítsenek k is a Margit kórhát megvédésében. Hozzászólások Jóny Iván: A holland biztosítók beperelték a holland államot azért, hogy korlátozta a piaci hozzáférést. Meg kellene várni, mi lesz a döntés, szabad-e a piac, hol az állami beleszólás határa? A 4
piacnak nem érdeke, a betegnek érdeke a prevenció. Az USA-ban 50 millió embernek nincs biztosítása. Lányi András (Él lánc Magyarországért): Az egyetértés szálai szerint meg tudnánk egyezni. Most beszéljünk arról, miben nem értünk egyet? Ne szavazzatok meg olyan törvényt amiben nem hisztek, nem értitek. Gy zzétek meg err l párttársaikat. 1. Kapacitáskérdés. Lepukkant kórházak helyett csupa jó adottságú, értékes területen fekv t zártak be. Nehéz nem azt mondani: itt b zlik valami. 2. Hatalmas kapacitásokat tereltek a magánpraxis felé. Talán szoktatják az embereket, hogy nem lesz mindig ingyenes ellátás? 3. Nem a magánpraxis, biztosítás ellen vagyunk, lehet az is. Oké, hogy nem jut mindenkinek minden. De meg kell határozni, hogy mi az ami igen, mi az ami nem? Mire ne számítsunk? Legyen társadalmi vita arról, hogy mi az alapszolgáltatás. 4. Alkotmányellenes a javasolt megoldás. A kötelez biztosítást az állami rendszer megtartja. A kassza még csak nem is az államé (most nem is ott van). Ez nem is az állam pénze, hanem a közösségek tagjaié – egymásnak fizetjük, nem az államnak. (A Fidesz kormányig a TB önkormányzat volt.) Köteles vagyok fizetni. Sokat. Hogyan kötelezhet az állam ezután arra, hogy kössek szerz dést egy magánbiztosítóval? 5. Hívei vagyunk a jól bevált magánorvosi praxisnak. De a kórházakban nem jelenhet meg a nyereségelv, mert ott nem lehet ellen rizni. Szeretjük az üzletembereket, de csak a piacon ahol el tudjuk dönteni, hogy mi mennyit ér meg nekünk. Az orvos-beteg kapcsolat a bizalmon alapszik. Ha az orvos profitért dolgozik, ez a bizalom megrendül. 6. Meg kell teremteni a kezelési protokollokat, irányelveket, hogy a teljesítmény mérhet legyen. Dr. Jánosi Gábor (Magyar Szociális Fórum): Alulról, a gyógyító területr l nézve minden egészen más. A betegirányítási rendszer helyes lenne. De most egy sz k pénzügyi kör irányítja a betegeket, ahova akarja. Ezzel a rendszerrel egyes kórházakat meg lehet kerülni, egyeseket tönkre lehet tenni. A hagyományos paraszolvenciától eltereli a betegeket, de egy új gazdasági elit születik. Egyenl színvonalat kell biztosítani mindenhol. Le kell szögezni, a nyereség-elvet nem lehet bevezetni az egészségügyben! A t kés, ha egy egységet betesz, akkor többet akar kivenni, nem kevesebbet. A pénzkivonásoknak óriási a lehet sége. Javaslatot teszek, itt vannak az országgy lési képvisel k, a kerületi alpolgármester is. Jöjjön létre egészségügyi bizottság szakemberekb l és civilekb l a kérdések megvitatására! Nélkülük ne lehessen dönteni! Szakolczai György (közgazdász): Soros György szerint az USA legnagyobb problémája az, hogy az üzlet oda is beteszi a lábát, ahova nem szabadna neki. A reform így nem fogadható el. 2001-ben három ember kapott Nobel díjat az egészségügyi privatizáció elemzéséért. Stiglitz szerint az egészségügynek és az oktatásnak kell az állami kiadások élvonalában lennie. A tudományos eredmények legfontosabb eleme, hogy a magánbiztosító sokkal drágább, mint a közösségi. Nem lehet így fejleszteni. Az egészségügy, oktatás színvonala mutatja, hogy egy társadalom hogyan bánik az elesettjeivel. A küszöbön álló egészségügyi privatizáció teljességgel ellentétes a szocialista felfogással. „Nem kaphat meg mindenki mindent”, de a gazdag meg fogja kapni.
5
A reform mögött a konvergencia program van. A kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, de a személyes fogyasztás korlátozása helyett a politika a közszolgáltatásokat korlátozza. Oka az a politikai felfogás, hogy a lakosság az egészségügyi rendszer romlását nem érzékeli olyan nagyon mint személyes jólét csökkenését. Ez a lehet legrosszabb politika. Az egészségügyi kiadások a GDP arányában jelenleg is alacsonyak nemzetközi összehasonlításban és ezt most még csökkentik. Ez nem egy fejl dési alap. Magyarország külföldi adósságai miatt egyre n a külföldre fizetend kamatteher. A hiánnyal indokolják a (külföldi) t kebevonást az egészségügybe. De a fogfájás jövedelme nem mehet külföldre. Az egészségügyi privatizáció bevezetése nem szavazható meg. Breuer Katalin (V. kerületi lakos): Magyarország kormánya a költségvetési hiány okozta kényszerhelyzetben csökkenti a kiadásokat. Az V. kerületben lakom, ott nincs kórház. Nem az a a cél, hogy minden kerületben legyen kórház. Ahol van elég beteg, igény ott legyenek az intézmények. Jó gondolat, hogy az eladott egészségügyi ingatlanok ellenértéke kerüljön vissza az egészségügybe. Pós Péter (Asztmás Betegek Országos Szövetsége): Nem lehet szempont, hogy mire kényszerül egy kormány, pláne ha alkotmány-, törvénysért módon teszi azt. Horváth Ágnes miniszterasszony levele van a kezemben észrevételez levelünkre válasz. Mind az el készítést, mind a törvényalkotást többen próbálták alkotmányos vizsgálat elé vinni. Miniszter asszony válasza szerint az Alkotmánybíróság nem kifogásolta a jogszabályokat. Ez csak azért igaz, mert 8 beadvány van el tte, de még nem bírálták el! Tudományosan megállapított tény, hogy a magánpraxis végül drágább mint a közösségi alapú. Válaszok Szilvási István: A reformnak nevezett átalakításról: ügyes megoldás, hogy az állam be is szedi a járulékot a biztosítóknak. Ez nem szolidaritás. Ha várólista van – márpedig van – az a paraszolvencia melegágya. Nem vagyok t keellenes, de vannak az életnek olyan részei, amelyek fontosak, de nem profitképesek. Prédikálásra van pl. kft? Lehet mondani, hogy profitképesebb prédikátor? Nem tartom sikernek, hogy a vizitdíj következtében csökkent a lakosság ellátási színvonala. Angolul tudó, internetet használó politikusoktól nem elfogadható, hogy olyat er ltessenek, ami bizonyítottan káros. Érvekre várok a privatizáció mellett. Üssék be az internetes keres be, hogy „health-care for profit”. Ezrével vannak a szakcikkek, hogy a nyereségérdekelt egészségügy negatív hatásokkal jár. Ez a vita lezajlott az orvostársadalomban a 90-es években. Nem lehet megcsinálni. Nem véletlen, hogy a WHO és más nagy szervezetek is óvnak t le. A politikai szószólók alighanem tájékozatlanok. Csodálkozom, hogy az egészségügyi privatizációnak vannak még szószólói. Köztudott, hogy Kanadában ugyanaz a gyógyszer feleannyiba kerül, mint az Egyesült Államokban. A költségek 30%-a nem a betegellátásra megy, hanem a nyereség fedezetére – ezt is az egészségügyi járulékból kell fizetni. Világszerte zajlik a harc a közszolgáltatások privatizációjáért. Az egészségügy jelenleg nincs benne a GATS egyezményben, de megy érte a harc, még nem d lt el. Hatalmas er k
6
mozognak a háttérben. Vannak értékek, amiket nem lehet odalökni a piacnak, ilyen az egészségügyi ellátás is. Orosz Sándor: A félelmekre, el ítéletekre épített vélemények nem minden esetben alapulnak valós tényeken. Jelent s vita a profit körül zajlik. Tisztítsuk meg képet. A szabályozatlan piacnak nem a nempiac, hanem a szabályozott piac az ellentéte. A szabályozottnak a szabályozatlan. Az a kérdés, hogy milyen szabályozások kellenek. Az emberi igények mögött anyagi folyamatok is vannak. Ahol pedig gazdasági tevékenység van, ott nyereségnek is lennie kell. Kérdés, hogy a profit hova megy. A kor kihívásának kell megfelelni: a szabályozott piacnak a fenntarthatóságot kell szolgálnia. Nem biztos, hogy a t ke automatikusan külföldi t két jelent. Nem biztos, hogy a nyereség magánelsajátítást jelent. A Margit Kórház az ágyszám-huzavona áldozata. Lobbier k csaptak össze (nem számít itt most ki), a János Kórház gy zött, a többinél csökkentették a kapacitást. A III. kerület lakói közül csak 30-35% veszi igénybe a Margit Kórházat… Toplak Zoltán, Puskás Péter: Nem igaz! Honnan származnak ezek az adatok? Orosz Sándor: Az adatok statisztikákból származnak. Kompetens, érintett fórumokra, az állampolgárok kontrolljára lenne szükség. Az egészségügy feletti társadalmi kontroll korábban biztosítva volt. Németh György: Mi a t ke helye az egészségügyi ellátásban? Árnyalt szeretnék lenni. Élesen meg kell különböztetni az egészségügyi rendszer biztosított és hozzájáruló részeit (gyógyszer, m szergyártás, stb.). Amikor azt mondjuk háziorvos, nem igazán azt gondoljuk, hogy ez ne hierarhizált rendszerben ismert karrierkép legyen. Kökény miniszter után bukdácsolás következett. Két bukott törvény. Kutatás-elemzés alátámasztja: az USA-ban az egészségügy 15%-a, az ágyak 12%-a, a bevételek 8%-a köt dik a forprofit szektorhoz. Az egészségügyi ellátás törzse az USA-ban is a nonprofit szféra. Az ellátás „rései”, a speciális m tétek, az abortusz, a plasztikai sebészet stb. tartozik a forprofithoz. Mindez ideológiai alap nélkül: nem volt soha szocializmus ott, mégsem rendelnek mindent a nyereségérdek alá. Mi igen. Miért? A tapasztalat azt igazolja, hogy a több-biztosítós modell nem javasolt. A biztosítók meghatározzák a díjat, kiszámítják a kockázatot, kialakítják a szolgáltatást. Szlovákiában kiépült a rendszer üzemeltetéséhez szükséges informatikai háttér és az ellen rzési rendszer. Ekkor átláthatóvá vált a rendszer. Hozzá lehetett az egészségbiztosítási pénztárhoz rendelni. Tudni lehet, hogy ki, mit ír fel. Ez a piaci befektet k elemi érdeke is. Viszont ez az egybiztosítós rendszer teljesítményét is javíthatná! Magyarországon az egybiztosítós rendszernek most csak a problémáit látjuk. De nincs ok a rendszer lecserélésére, csak a javítására. A legnagyobb félelem azzal kapcsolatos, hogy ha az egészségügybe beengedjük a profitérdekeltséget, fellazul a szolidaritás. Egyes publicisztikák már a szolidaritás kidobását is hirdetik. Ezzel felmorzsolnánk azt a történelmi vívmányt, amelyet a szocialista mozgalmak 7
(is) hoztak létre. A szocialistáknak büszkéknek kellene lenniük arra, hogy szocialisták. Ez értékeket is jelent, pl. a szolidaritást. Önök azt mondják bízhatunk Önökben, oké, de az utódaikban bízhatunk-e? Való igaz, hogy pl. Budapesten 1000 ágy leépíthet . A kormányban kialakult egy politikai reflex: a reformot gyorsan kell csinálni. „Ellenfeleink vannak, akiken át kell rohanni.” Persze, ellenfelek lesznek, hiszen nem tudják mi történik. Idegesek lesznek az egészségügyi dolgozók is. Meg lehetett volna ezt emberszabásúan is csinálni és kicsit lassabban is. Reformot nem lehet gyorsan csinálni. Az elbocsátott orvosoknak lehet ségeket kell kínálni. Az ágyszámban 20%-os esés következett be, ma visszajutottunk a 2003-mas állapothoz. Mit jelent ez? Kiesett a „vatta”? Vagy veszélybe került az ellátás? Nem tudjuk, nincs felmérve. Magyarországon a kórházi költségvetést soha nem tervezték, mindig a gyógyszerkasszával foglalkoztak. Lehet, hogy onnan kellene kezdeni, hogy tervezünk. Paraszolvencia: fontos, hogy az ember lássa a számlát: mennyi a konkrét és mennyi a közvetett ráfordítás a gyógyításában. De ez még nem megoldás. Molnár miniszternek volt egy találó mondása: valakinek a 400 ezer forintos fizetés álom, van akinek rémálom. Kovách Géza (Békásmegyer, Ófalu): Magam, családom használjuk az egészségügyet. A fiamnak volt egy ájulása 3 és fél hónappal ezel tt. Ügyelet, háziorvos, beutaló, majd 3-4 hetes várakozás az EEG-re. Ez rengeteg id , ez alatt hihetetlen bizonytalanságban, félelemben voltunk. Mindez bizalomvesztéshez vezet. A Margit Kórház, a Kossuth Zsuzsa szakiskola stb. jó ingatlanokon van. Tényleg érdemes elgondolkodni, hogy mi történik valójában. Itt valami b zlik. Az országgy lési képvisel k magyaráztassák el maguknak közgazdászokkal, hogy mit jelentenek a számok. A Nobel-díjas közgazdászok is azt mondják, hogy a privatizáció az egészségügyben káros. Csehák Judit (korábbi egészségügyi miniszter) szerint is refom kell, de ezt így ebben a formában ne. Gondolkodjunk el. Rágjuk át. Békásmegyerr l, Budakalászról napközben eljutni a Diósárok utcába (János Kórház) szinte lehetetlen, de legalábbis óriási költség és id . A hálapénz eltereli a figyelmünket a valódi problémákról. T lem nem kért senki semmit, adtam ha volt, nem adtam, amikor nem volt. Senki nem utazott a pénzemre, kedvesek voltak. A háziorvosi rendel ben most 3 és fél órás a várakozás, plusz még vizitdíj is van. Nem segített. Irgalmasrend Kórházában a Guiness rekordok könyvébe ill m tétet hajtottak végre rajtam. Reggel bementem, este kijöttem, közben meg is m töttek. Mi ebben a nagy csoda? Vannak akik már ezt így csinálják. Itt nálunk. Az OTI és a MABI 1945 el tt Magyarországon m ködtek, tanulmányozni kellene. Ujj Zoltán (Zöldgömb Egyesület): Csúcshegyen élek. Anyagi érdek létezik. Így van, de nem szabad erkölcsi kérdéseket ennek alárendelni. Gyógyszerárusítást privatizálták. Ma már a benzinkútnál is lehet kapni gyógyszert. Katasztrófa. Gyógyszert csak szakmai alapon lenne szabad árusítani. Fenntarthatóság: a kapitalista rendszer fenntarthatatlan. Ezért az ezen belüli piacnak nem lehet alárendelni az élet minden területét. Nem mindegy, hogy egy szolgáltatás kinek a tulajdonában van (magánember, cég, közösség). Valóban: 100 milliárd is megtakarítható az egészségügyben. S t 800 is, ha mindent bezárnánk. Képvisel úr hezitál – Önnek a választóit kell megkérdeznie és informálni ket, majd képviselni a döntéseit. Nem egy hét alatt. 8
Az ország egészségi állapota katasztrofális. Egy változás akkor nevezhet érdemi reformnak, ha a társadalom annak következtében egészségesebb lesz. Van aki azt gondolja, hogy ez a reform ide elvezet? Nem hiszem. A rendszer kimeneti végének megváltoztatása nem nevezhet reformnak. Olyan rendszert kell létrehozni, amelyik abban érdekelt, hogy az emberek egészségesebbek legyenek. Prevenció ma nincs (iskolai, tömegsport, stb.) 0,2%-a az összköltségnek. (máshol ez 1,2%, 1,5%). Attól nem gyógyulnak meg az emberek, hogy megszüntetjük az ágyakat. A sporttól van aki igen. Nem mindenki de sokan. A Margit Kórházba eljutni: egy járm vel 230 Ft. A Jánosba négy járm vel négyszer 230 Ft és még nem beszéltünk a vizitdíjról, stb. A Margit Kórház 30%-os használatához: nem az a kérdés mennyi ember megy oda, hanem, hogy mennyi mehetne, ha megbetegedne. Itt a III. kerületben sok. Konvergencia: borzalom (kormánymentés az egész). Semmilyen körülmények között nem lehetne erre hivatkozni. Ács Sándorné: III. kerületben laktam, most Fejér megyében élek. A két képvisel úrnak van lelkiismerete, mert eljöttek erre a fórumra. Nálunk Fejér megyében nem jöttek el. Nem vagyok egészségügyi szakember. Tiszteljük meg egymást, ha már leültünk. Az MSZP érdeke a hatalommegtartás, de ez csak a koalíciós partnerrel megy. De az barátaik szemet vetettek a magyar egészségügyre. Tudjuk, hogy tudják, igazunk van. Ne engedjék. Egy felmérés az Egyesült Államokban azt mutatta, hogy a szegénység betegségei elérik a nem szegényeket is. Kell velük tör dni. Ugyanakkor családok mennek tönkre egy-egy nagyobb betegségben. Hallgassanak a lelkiismeretükre! Ne szavazzanak a több-biztosítós rendszerre! Jánosi György: Csökken a betegforgalom – ennek a vizitdíj az oka? Vidéken pl. 80-90 %-a a betegeknek munkanélküli. A kihívás ára 1000 forint, ezután jön csak a gyógyszer. Azt kérik táskából adjak injekciót, receptet ne adjak, úgyse tudják kiváltani. Ne az egészségügyön spóroljanak! Több olyan értelmetlen presztizsberuházás van, aminek az árát erre lehetne költeni. Itt van 400 milliárdért a 4-es metró (100 ezer embernek) vagy a kormánynegyed 1300 milliárdért. L rincz Lászlóné (III. kerületi lakos): Négy alkalommal voltam a Margit Kórházban, súlyos következményekkel járt, nem kapaszkodnék ezért a kórházért. A járóbeteg-ellátás ma rosszul m ködik. Békásról a Mexikói útra küldtek. Én fizetnék is, csak ne ide utaljanak be. Megrendült a bizalmam. Márpedig az egészségügy bizalmon alapszik. Nem a 300 ft-os vizitdíj a baj. Legyenek nyomonkövethet ek a befizetések és, hogy mire költik a pénzt. Ma az elszámolási rendszer hazug. Sipos József (MSZP alapító tag): Az MSZP Társadalompolitikai tagozata osztja az itt elhangzottakat. A többi képvisel nek is az lenne a dolga, hogy találkozzon a lakosokkal, beszéljenek róla, stb. Az ügy nincs lezárva, van mir l beszélni. Az Országos Civil Fórum állásfoglalásából szeretném kiemelni: „A több-biztosítós rendszer bevezetése elfogadhatatlan. Akik a 9
biztosítási rendszert üzleti alapokra helyeznék, szétverik az egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló, kötelez , általános társadalombiztosítást.” Meggondolásra ajánlom nektek, képvisel társaimnak, barátaimnak: ne menjetek bele ebbe a fura alkuba! Orosz Sándor: A mai vita nem a végs fázis. Eleme egy folyamatnak. Nagy tisztelettel kérem az Él lánc Magyarországért mozgalmat, hogy ossza meg tapasztalatait velünk és folytassuk a párbeszédet. Önöknek köszönjük, hogy megosztották velünk gondolataikat, remélem az enyém is hatott önökre. Köszönöm Kajner Úrnak a szervezést. Donáth László: Vissza a Csúcshegyre: imponáló az indulat. 12 éve vagyok országgy lési képvisel , minden hó második szerdáján elérhet vagyok a Békásmegyeri M vel dési Házban. Valamint, mint spirituális jobbágy mindig elérhet vagyok a templom körül. Ez az elképeszt érzékenység nem pótolja az érveket. Gondolkodó embereknek kell d l re jutnia. Én a szabad magyar országgy lés választott képvisel je vagyok. Nem csak végromlásban kell leülni beszélni. Ha azt tapasztalom, hogy párbeszédre nem alkalmas a partner, akkor nem vagyok hajlandó odaülni. Professzor úrhoz: igaza van, vannak olyan felekezetek, akik prédikátor szövetkezetet hoznak létre. Elég baj ez. Kajner Péter: Orosz Sándor úr kérte: folytassuk a párbeszédet. Az Él lánc nevében ígérem: folytatjuk. A jegyzkönyvvel és javaslatainkkal megkeressük Önöket. És, hogy ne menjünk haza üres kézzel, két konkrét kérdést tennék fel és kérem, hogy konkrétan válaszoljanak: 1. Amennyiben a III. kerületi önkormányzat lépéseket tesz a Margit Kórház megmentése, kerületi kezelésbe vétele érdekében, hajlandóak-e támogatni azt? 2. Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök úr azt nyilatkozta, hogy 2008. január 1-jét l Magyarországon bevezetik a több-biztosítós rendszert. Önök az egy- vagy a többbiztosítós rendszer mellett fognak-e voksolni? Donáth László: Várjuk a III. kerület javaslatát, arra tudunk reagálni. A szándékokkal csínján kell bánni. Orosz Sándor: Az MSZP programjában az egybiztosítós modell mellé tette a voksát. Arra szavazok. A Margit Kórház ügyére téjünk vissza, ha konkrét a kérdés. Az emlékeztet t összeállította: Kovács Edit és Kajner Péter
10
