o k t ó b e r 9

A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2

0

1

1

.

o

k

t

ó

b

e

r

9 V I I .

A MEGÚJULÁS LEHETŐSÉGE Újuljatok meg lelketekben és elmétekben (Ef 4:23)

K M

ét presbiteri ciklussal ezelőtt vezették be egyházunkban azt, hogy a presbitérium mandátuma egyszerre kezdődjön és fejeződjön be. Ennek az volt a célja, hogy az egyház megújulhasson gyülekezeti szinten (is). Vajon a remélt megújulás megtörtént-e az elmúlt tizenkét évben? alakiás írja könyvének harmadik részében: „Én, az Úr, nem változtam meg, de ti is Jákob fiai maradtatok!” Tudjuk azt, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, és azt is, hogy újbort sem töltenek régi tömlőbe. Tudjuk azt is, hogy megtérés nélkül nincs istenfiúság, és elhívás nélkül nincs Istennek tetsző szolgálat sem. De tudásunk megújítja gondolkodásunkat és életünket?

. é v f o l y a m

3 .

s z á m

A tartalomból Gondolatok  Családi megtérésünk  Papucsférjek?  Ábrahám, Isten barátja  Sík Sándor Beszámolók  Nyári ifi táborok  Játszótér avató

Hírek, egyebek ézushoz közel álltak a gyermekek, és ma azt is hozzátehetjük, hogy közel  Anyakönyvi hírek állnak hozzá a fogyatékosok is. Boldogok a lelki szegények. Akkoriban nem voltak Bárka közösségek sem más szeretetotthonok, ahol a testi, szellemi sérültek védett környezetben élhettek volna. A legtöbb nem is nőtt fel, ill. nem volt kint az utcán, egyszerűen nem is találkozhatott Jézussal. Pár megszállottról olvasunk, akiktől irtóztak, de az Úr szerette őket. Ma vannak ilyen otthonok, és saját látogatásaink alapján is tudjuk, Jézus ott van a gyermekek, a fogyatékosok között. Legalább annyira, mint a lelkészi, esperesi és püspöki hivatalokban… Mert a gyermeki lélekben az igen igent jelent és a nem nemet. A gyermeki lélek nem bástyázza körül hamisságait az értelem és értelmezés bábeli falaival. Az egyszerű ember közel van az érzelmeihez, a történésekhez, a valósághoz. Nem érzékeli a látszatot, a kettősség is távol áll tőle.

J

D

e Mello is több történetben beszél arról, hogy Jézusnak már nincs helye a templomokban. Erről sok beszédes történetet tudnánk együtt felidézni a saját életünkből is. Oka pedig az, hogy nincs meg a lelki egyszerűség, a lelki szegénység. Csupa értelem, komolyság, felelősség az egyház. Szokások, rangok, címek, elméletek fedik el az igazságot. Nem vagyunk már olyanok, mint a gyermekek, pedig mit tart az Írás, kiké az Isten országa? De a gyermekek nem is választhatnak (az egyházban sem), mert a választás komoly dolog. De talán a választásnál is komolyabb a megújulás.

A

presbiterválasztás hogyan újíthatja meg a gyülekezetet? Erről szóltunk az újságban az elmúlt másfél év során. Érdemes újraolvasni a cikkeket. Lényegében azt írtam le korábban, hogy a presbitérium Isten erre a szolgálatra elhívott embereinek a szolgáló közössége, amely egy szívvel és egy akarattal, imádsággal keresi Isten akaratát a gyülekezetre nézve, és Szentlélekkel betöltekezve vezeti a reá bízott nyájat. A gyülekezet pedig úgy fogadja ezt el, ahogy a tanítvány a mesterét. Ezt kellene jelenlegi életünkben, helyzetünkben megvalósítani. Sikerülni fog?

(folytatás a második oldalon)

A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE

A lelki megújulás érdekében az első lépés a gyülekezeti tag – nevezzük most választónak – megújulása. Tudatosítsuk magunkban – nem lesz könnyű –, hogy nem országgyűlési vagy önkormányzati választáshoz hasonló szavazásra készülünk. Itt nem pártokat vagy érdekeket, személyeket erősítünk, illetve gyengítünk. Ahol és amikor így szavaznak, ott már tudjuk is a választ: Nem lesz megújulás. (Egy kisgyermeket megkérdeztek, hogy református / evangélikus-e családja, és azt válaszolta: „Nem, mi más gyűlölethez tartozunk.”) Az ilyen tisztújítás csak módszerváltást eredményez. Más gyűlölet lesz a következő hat évben, mint az előzőben volt. Ezért kell a szavazó embernek lelkében, elméjében megújulnia.

ne az emberi jó szándék, tenni akarás, fontoskodás, hatalom és becsvágy mozgatói legyenek. Legyenek szabadok abban, hogy ne haragosaik ellen és érdekeik mellett szavazzanak majd, hanem a remélhetően felismert isteni vezetés eszközei legyenek. Emellett komolyan segítheti a választást az, ha ismerjük a jelölteket lelki szempontból is. Tudjuk a reklámpszichológiából, hogy minden megjelenés reklám. Még a negatív ismertség is előny. Ha valakinek a nevét ismerik, az előny egy választásnál. De jó az, ha olyan emberből lesz vezető, akinek nevét azért ismerik, mert „minden lében kanál”, vagy mert mindenhol előretolja magát, vagy kiterjedt ismeretsége, befolyása, pozíciója van? Vizsgáljuk meg a jelöltek személyes bizonyságtételét hitükről, eddigi szolgálatukról, elhívatásukról! Ne a felszínes látszatra figyeljünk csupán! Ha valaki jár vasárnap a templomba és mosolyog vagy készségesen segít, az még nem presbiteri alkalmasság!

A presbiterjelöltekre is vonatkozik a megújulás szükségessége. Ezért célszerű és helyes, hogy minden elhívott jelölt és önjelölt – mert közülük kell kiválasztani a gyülekezethez illő munkacsoportot – mutatkozzék be a gyülekezetnek. Ezt elő is írja a törvény. De a bemutatkozás nem ér semmit, ha komolytalanul történik, vagy nem veszi komolyan a gyülekezet. A jelöltek és önjelöltek legtöbbször nem ismerik fel azt, hogy ők nem elhívottak. Jó szándék, tenni akarás, fontoskodás, hatalom és becsvágy keveredik az elhívással kibogozhatatlan kuszaságban. Hogy lenne képes egy választó ezt felismerni magától?

Ha ezekre az „apróságokra” odafigyelünk a következő hetekben, talán mi is tehetünk valamit gyülekezetünk és egyházunk megújulásáért. Készüljünk imádságos szívvel a választásra, nem feledve: „Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék, mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl.” 2Kor 10:17–18.

Ezért azt tanácsolom lelkipásztorként, hogy akik élni kívánnak választójogukkal, azok először a választási szándékuktól, hevültségüktől próbáljanak megszabadulni. Próbálják meg kinyitni szívüket Isten előtt, bensőjüket megtisztítani emberi vonzalmaktól és taszításoktól, hogy

Balogh Tamás lelkipásztor

2


EGYÜTT LÁTTUK MEG JÉZUS KITÁRT KARJÁT Családi megtérésünk története Másoktól is olvastam az enyémhez hasonló, átlagos történeteket. Kisgyermekként megkereszteltek, majd néhány évvel később konfirmáltam, de nem éltem hitben. Éltem a fiatalemberek mindennapos átlagos életét. Szüleim hívő emberek, de Isten nem töltötte be az életünket. Úgy szokták mondani, hogy „azokban az időkben a pénztelenség és a monoton mindennapok miatt nem is jutott eszünkbe Isten”, de azért tisztességben, és becsületben éltünk a 70-es, 80-as, 90-es években. A katonaévek után megismertem a feleségemet. Esküvő (templomi is), első közös otthon, gyermekáldások, keresztelők, öröm és bánat, pénztelenség és sikerek, szóval, eltelt még néhány év, de a saját közös családi életünk további folyamán sem kerestük az Urat. Édesanyám azonban aktív tagja lett a fasori gyülekezetnek, és általában megragadta az alkalmat, hogy beszéljen Istenről vagy Jézusról. Felolvasott a Bibliából, és a különböző ajándékozások alkalmával a kísérő kártyán vagy egy kis könyvjelzőn mindig megjelölt egy-egy igehelyet. Érdekes volt. Nem tudtam, hogy miért, de ilyenkor valami béke járta át a szívemet. Gödöllőre költöztünk, és Nóri lányunk abba a korba került, hogy lehetőség mutatkozott a líceumi felvételire. Gondoltuk, megpróbáljuk, legfeljebb nem sikerül. Említették, hogy a felvételi vizsga mellé egy lelkészi ajánlást is kell majd kérnünk. Ennek hatására vasárnaponként elkezdtünk templomba járni. Kezdetben főleg a gyerekek miatt, de alkalomról alkalomra mi is éreztük a hívást. Eljött a lelkészi ajánláshoz szükséges beszélgetés ideje, ahol a hit, Isten és vele kapcsolatos mindennapjaink kerültek szóba, de be kell vallanom, hogy nem volt sok mondanivalónk. A beszélgetés után hazafelé – esélyeinket latolgatva – úgy gondoltuk, hogy ez az ajánlás nem lesz túl hízelgő, ezért valószínű, hogy a líceumi felvételi sem fog sikerülni. És megjött az értesítés, hogy Nórit felvették! Nagy volt az öröm, és ezután az események egymást követték. Lelkészi hívó szóra kisebb feladatokat, szolgálatokat vállaltunk Andival, a feleségemmel, és napról napra együtt éltük meg e felfedezés gyönyörűségét. Nem tudtuk megfogalmazni, csak annyit éreztünk, hogy amit teszünk, az jó. Jó érzés volt a gyülekezet életében tevékenykedni, de az első igazán bizsergető érzés, furcsa módon, egy e-mail olvasása közben ért. Körlevelet írt a lelkészünk a gyülekezet tagjainak valamilyen témában, amiben megemlített engem is. Ebben a levélben úgy szólított, hogy „Gál Ferenc testvérünk”. Nos, ott, abban a pillanatban pontosan tudtam, hogy tartozom valahová. Éreztem, hogy itt szeretnek, és kérés nélkül befogadtak. Sok szeretetben volt már részem addig is, de ez valahogy más volt. Hosszú percekig borzongtam ettől a hatástól, és tudtam, hogy ezt Istennek köszönhetem. Egyre jobban otthonra leltünk a gyülekezetben, kezdetben házaskör, aztán házi csoport, gyülekezeti tábor, majd egyszer csak megkérdezték: Van-e kedved eljönni egy előadásra, ahol az Alpha kurzusról lesz szó? Mivel fogalmam sem volt, hogy mi lehet ez, igent mondtam. Itt megtudtuk, hogy az Alpha 10 héten át tartó csoportos foglalkozás jellegű vacsorázós, beszélgetős, filmnézős evangelizációs módszer, heti egy alkalommal. Megtetszett nekünk, így elindítottuk a saját első Alphánkat a gyülekezetben, azután a másodikat. A heti alkalmak sorában van egy vidéken eltöltött csendes hétvége is, amikor az Alpha kurzus résztvevői és vezetői több napot töltenek el együtt. A legutóbbi ilyen alkalom során, az utolsó napon mindenki kapott egy személyes áldást, melynek kapcsán közvetlen Isten-élményem volt. Szelíden szólt. Hívott, nem parancsolt. Az erőm elhagyott, és folytak a könnyeim. Minden bűnöm ellenére odaadó szeretetet és békét éreztem a lelkemben. Sokat gondolkodtam ez után a hétvége után. Andival, a feleségemmel mindig megállapítjuk, hogy minden alkalom, amit szolgálatban vagy a közösségben töltünk, és Isten közelségét érezzük, ajándék, áldás, ami már örökké tart. Gál Ferenc gyülekezeti tag (és testvérünk) 3


ÁBRAHÁM, ISTEN BARÁTJA Bibliai portrék sorozat Ábrahám Ur Kaszdimból származik. Ősei a Noé fiai – Sém, Hám, Jáfet – közül Sém leszármazottai, vagyis sémiták voltak. Apja Táré, Hárán és Náhor a testvérei; Lót, Hárán fia az unokaöccse, aki vele ment, amikor az Úr szülőföldjéről kihívta. Jómódú, előkelőnek mondható családról van szó, amely többek között az akkori bálványistenek szobrainak készítésével és eladásával foglalkozott. Ábrahám – a hagyomány szerint – már kiskorában sem hitt ezekben a szobrokban, és sokat összetört belőlük. A héber kifejezés Ábrahámmal összefüggésben a folyón – Eufrátesz – túlról, azaz Alsó-Mezopotámiából jött emberre utal. Ábrahámot tekintjük az egyistenhit ősatyjának, mivel Isten kihívta a több istent imádó világból, hogy róla tegyen bizonyságot. Az Úr ezt mondta Ábrahámnak: „Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat, és megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (1Móz 12,1–3) Ezzel a paranccsal és áldással indult útnak. Vándorló pásztor volt, de mindenütt az egy igaz Istent képviselte. Isten Ábrahámmal beszélt és vezette. Még azt is megengedte az Úr, hogy alkudozzon vele, mikor Sodoma megmentéséről volt szó. Ő az első pátriárka, akinek fia és unokája révén nyilatkozik a zsidó nép Ábrahám, Izsák és Jákób Istenéről, akikkel még szemtől szemben beszélt Isten. Ők azok, akikről azt mondjuk, hogy az Ószövetség kulcsemberei, kiktől származik Izráel népe, amelyből a Megváltó származik, és akik közé eljött. Ők képviselik a Biblia krisztusi vonalát. Vagyis a megváltó, a mi Urunk Jézus Krisztus Ábrahám nemzetségéből születik meg. Ő hozza az áldást. Ábrahám felesége, Sára szép nő volt, aki a vándorlás során felkeltette az uralkodók (fáraó, Abimélek, a filiszteus király) figyelmét. Félelmében húgaként mutatta őt be, hiszen ha a feleségének mondta volna, az uralkodók megölik, és nejét mint özvegyet a háremükbe viszik. A házasság intézménye védett volt abban a korban, melyet így igyekeztek kijátszani az uralkodók. Abban az időben az éhínség elől vándoroltak az emberek bőtermő helyekre, így jutottak Egyiptomba is, nyájaikkal, szolgáikkal együtt. Itt vet szemet a fáraó Sárára, de Isten meginti álmában, és betegséggel veri az egyiptomiakat. Így engedi el őket a fáraó. Innen visznek magukkal egy Hágár nevű szolgálót. Szomorúság Ábrahám és Sára életében a gyermektelenég. Öregszenek, de nem értik, hogyan teljesedik be az ígéret, hogy nagy néppé teszi őket az Úr. Sára türelmetlen, s kérésére Ábrahám bemegy Hágárhoz, aki gyermeket fogan, és fiút szül. A neve Izmáel lesz, aki az elsőszülött, az arabok őse, de nem az ígéret gyermeke. Ma is az Izrael és arab vita gyökere ide nyúlik vissza: ki az elsőszülött, kié az örökség? Később angyali látogatást kap Ábrahám: megerősíti az ígért gyermek érkezését – 99 éves korában gyermeke születik Ábrahámnak és Sárának, aki az Izsák (nevető) nevet kapja. De ekkor sem a nyugalom évei jönnek. Isten – emberileg érthetetlen – próbára teszi barátját. (Ezt a jelzőt egyedül Ábrahám viseli a Bibliában.) „Isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórijjá földjére és áldozd fel ott égőáldozatul, az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked!” (I Mózes 22,2) És Ábrahám nehéz szívvel, de veszi a fiát, és háromnapi járás után kész Izsákot feláldozni. Isten meggyőződve Ábrahám nagy hitéről, visszavonja kérését, és egy áldozati kost rendel, melyet apa és fia feláldoznak. Ez a jelenet tulajdonképpen Krisztus golgotai áldozatának előképe, amelyből ma mi is élhetünk. Fontos még az Istennel való szövetségkötésnek a jele, a körülmetélés: ez legyen a szövetség jele köztem és a népem közt – mondja az Úr! Ábrahámot tisztelet övezi mind a zsidók, mind az arabok oldaláról. De mi, keresztyének is példaképnek tekinthetjük, a hit példaképének, mint ahogy a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében olvashatjuk. Az Istenre hagyatkozó, a mindent Istennel megbeszélő, engedelmes ember, aki a környezetében is mindig a békességet kereste. Emlékezzünk, mikor Lóttól elvált, hagyta, hogy unokaöccse válasszon legelőt. Mikor Lótot rabságba vitték a pogány királyok, harcosaival kiszabadította, és ő volt, aki az eléje jövő Melkisédeknek, Sálem királyának hódolt, és tizedet adott. Azóta a tized a hívő ember természetes ajándéka Istennek. Judák Endre presbiter 4


SÁRKÁNYOK ÉS PAPUCSOK Avagy ki az úr a háznál? Szegény férj a szőnyeg alatt rohangál, mert otthon a nagyságos asszony viseli a kalapot – hány meg hány kabarétréfából ismerős ez a kép! Bár a valóságban talán nem olyan gyakori ez a „leosztás”, bizonyára mindannyian ismerünk papucshősöket és házisárkányokat. (Netán mi is közéjük tartozunk...) Vajon miért válik hatalmi harcok színterévé egy házasság? Anna mindig is a fiúk kedvence volt. Karcsú alakjával, hosszú szőke hajával bárkit képes volt levenni a lábáról. Nagy volt az öröm, amikor a jóképű, melegszívű Lacival egymásba szerettek. Esküvői fotóikat szájtátva bámulta mindenki, olyan mesésen mutattak egymás mellett. Aztán telt-múlt az idő, és sorra születtek a gyerekek. A kicsikkel való bíbelődés kellő határozottságot kíván, és Anna az otthon töltött évek során valahogy benne felejtődött ebben a szerepben. Felerősödtek addig elnyomott gyengeségei: dirigálni kezdett Lacinak, mindenért számon kérte, az égvilágon mindenbe beleszólt, kioktattalehurrogta társát. Laci egy idő után belefáradt a vitatkozásokba. Hogy kerülje a konfliktusokat, inkább csendben meghúzza magát, és engedelmeskedik az asszonyi parancsoknak. Még magának is nehezen vallja be: valójában fél a feleségétől. Mi rejtőzik ezek mögött a hatalmi harcok mögött? – kérdeztük Paksy Sándortól, aki a Válóháló nevű munkacsoport vezetőjeként számos bajba jutott házasságot lát. Mama pici fiacskája – A válások nagy részének hátterében az anyósprobléma húzódik meg, amely szorosan kapcsolódik a dominancia kérdésköréhez. Az „elhagyja apját, anyját, és ragaszkodik feleségéhez” bibliai parancs megtartása még a keresztény kapcsolatokban is az egyik legnagyobb vízválasztó – mondja Sándor. Bár a család szerepe, megtartó ereje egyre jobban gyengül manapság, az otthon szerzett benyomások, élmények kitörölhetetlenül belénk égnek. – Igen gyakori, hogy az anya irreális elvárásokat támaszt a fiával szemben, alig dicséri őt. Ennek hatására a fiú énképe torzul, s emiatt nem tud normális kapcsolatokat kialakítani, így aztán jobb híján a szülő lesz az egyetlen barátja, azt lesi-várja, mit mond neki – folytatja szakértőnk. – Az ilyen férfi nem képes függetlenedni, s ezt viszi tovább a házasságába is. Többnyire olyan kapcsolatot keres, ahol továbbra is megmondják neki, mit kell tennie, azaz passzív lesz, nem vállalja fel a döntés felelősségét. Sajnos ez könnyen átcsaphat agresszióba is, hiszen ha magát alulértékeli, a másikat még lejjebb próbálja nyomni. Egy férfinak már a választásnál fontolóra kellene vennie, hogy képes lesz-e a szeretett nőt védelmezni, a nagyrabecsülését kivívni és a meghozott döntésekért a felelősséget vállalni. Az a papucsférj, aki nem vállalja fel ezt. Ahogyan az a nő lesz házisárkány, aki nem tiszteli, nem becsüli, nem építi a férjét, és nem támogatja őt a felelősségteljes döntéshozatalban. Úgy is mondhatnánk: magára vállalja mind a döntést, mind a felelősséget. Természetesen az Isten szerint való felelős döntéshozatal nem azt jelenti, hogy a feleségnek egy szava sincs, és a férj „kiskirályként” egyedül határoz mindenben. Épp ellenkezőleg: a Biblia azt mondja, hogy a feleség Istentől rendelt segítőtárs, így igenis számít a véleménye. A férjnek kötelessége komolyan megfontolni az ő javaslatait is, és úgy kell kialakítania a konklúziót. Ám a döntésért a felelősséget a férjnek kell vállalnia. Gondoljunk csak arra, hogy egy jól működő vállalkozásban is az ügyvezető mondja ki az utolsó szót, de ehhez figyelembe veszi a gazdasági igazgató álláspontját is.

5


Nézd meg az anyját… Ma egyre gyakoribb, hogy a fiatalok eleve sérült emberként vagy rossz mintákkal érkeznek a házasságba. Paksy Sándor maga is átélte ennek a valóságát, hiszen első házassága válással végződött, noha hívő keresztényként kötötték össze az életüket. – Az én gyermekkoromra sötét lepel borult, beszélni sem tudtam róla. Szeretetet alig kaptam, és nehezen teremtettem kapcsolatot, sőt barátaim sem voltak. Így aztán nem tudtam azt sem, hogy nem azzal segítem a feleségemet egy-egy problémájában, ha rögtön nekiesek a megoldási javaslataimmal, vagy prédikálok neki. Az igazi gond azonban az volt, hogy ismertük ugyan Istent, de az életünk egy szakaszában nem vettük komolyan őt a döntéseinkben, a házassági problémáinkat is nélküle akartuk megoldani. Ha mi is a bibliai modell szerint éltünk volna, nem váltunk volna el. A szülőknek rendkívül nagy a felelősségük abban, hogy mennyire készítik fel a gyermeküket a majdani párkapcsolatukra. Ha tetszik, ha nem, ők lesznek az elsődleges minták a gyermekeik számára. Sok igazság rejlik a régi közmondásban: „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” Ha fel tudjuk ismerni azokat a rossz beidegződéseket, amelyeket magunkkal hozunk, akkor jó eséllyel szembefordulhatunk velük. – Ha egy passzív férfi egy domináns nőt kíván feleségül venni, akkor azt tanácsolnám neki, hogy először alaposan gondolja át a dolgot. Forduljon a lelkészéhez vagy egy szakemberhez, beszélgesse át vele ezt a helyzetet, majd gondolja végig a saját otthoni mintáit, és csak utána döntsön. Persze Isten a papucs–sárkány típusú kapcsolatoknak is az ura, és lehet – sőt: kell – dolgozni azon, ha egy házasságban megváltoznak az erőviszonyok. Soha nem mondhatjuk, hogy én már csak ilyen vagyok, fogadjatok el így engem! Ha vállaljuk azokat a szerepeket, amelyeket Isten nekünk szán, örömteli lesz az életünk. A boldog, működőképes házassághoz Pál apostol fogalmazta meg a legvilágosabb útmutatót: az asszonyok engedelmeskedjenek a férjüknek, a férfiak pedig szeressék a feleségüket. Sokan félreértik ezt a mondatot, és úgy ítélik meg, hogy mennyire korszerűtlen, elavult gondolat, hiszen a nők teljes elnyomására buzdít. Pedig egészen másról szól. Valaki egyszer úgy világította meg a jelentését, hogy ha egy feleségnek minden helyzetben engedelmeskednie kell a férjének – vagyis az engedelmességének a „mértéke” végtelen –, akkor a férfinak olyan módon kell önzetlenül szeretnie a feleségét, amelynek a „mértéke” végtelenszer végtelen. Azt is mondhatnánk: az engedelmesség és az önzetlen szeretet csak együtt működik a házasságban. Sz. Kiss Mária A cikket a Family magazinból vettük át, engedéllyel. E családi és párkapcsolati magazin már öt éve jelenik meg, évente négyszer. Tartalmas olvasnivaló: párkapcsolati, életvezetési kérdések, gyereknevelési tanácsok, őszinte vallomások – magyar szerzők tollából. www.family.hu Házassági, párkapcsolati kérdésekben számos jó könyv jelent meg, látogassa meg a www.harmat.hu oldalt, vagy nézze meg a könyvasztalt istentisztelet után.

VÁLÓHÁLÓ. A válás maradandó trauma lehet, s a feldolgozatlan keserűség éveken, akár évtizedeken át hatással lehet az életünkre. A Válóháló – mely a Magyar Evangéliumi Aliansz szárnyai alatt indult 2004-ben – olyan csoportokból áll, amelyek vezetői maguk is átélték, hogy milyen az, ha tönkremegy egy házasság, ezért megértik azokat, akik ezen mentek keresztül. Ebben a közösségben gyógyulhat a válás okozta seb, és kiscsoportos beszélgetéseken keresztül, bibliai történeteket tanulmányozva segítséget kaphatunk az életünk újjáépítéséhez is. Számos lelkigondozóval, lelkésszel, pszichológussal vannak kapcsolatban, akikhez személyes tanácsadásra is el tudják küldeni a rászorulókat. Alkalmaikat péntek esténként tartják Budapest néhány kerületében, Szigetszentmiklóson és hamarosan néhány vidéki városban is. Bővebb információ: www.valohalo.hu. 6


„ENGEM MAGNAK VETETT A MAGVETŐ…” 20. századi katolikus magyar líra Sík Sándor (1858–1927) I. rész „Költő vagyok ÉS katolikus” – hangsúlyozta többször is Pilinszky János, ha úgy jellemezték: „katolikus költő”. Miért a tiltakozás e jelzős szerkezet ellen? Mert más attitűd, ha költőként vallanak poétáink Isten-élményükről, és más feladat papköltőként megénekelni hitüket. Sorozatunkban ideje foglalkozni a 20. század modern vallásos költészetével, abban is a katolikus lírával. E líra „költőtriásza”: Sík Sándor, Harsányi Lajos és Mécs László. Sík Sándornak erős gödöllői kötődése van – ezért is vele foglalkozom először, és főleg azért, mert ő kétségkívül a legjelentősebb papköltő hármójuk közül. (Ugyanakkor népszerűségben – már-már színpadi sikerekben – Mécs László „vezetett” jó ideig.) Mindhármuk közös vonása, hogy szellemi gyökerük Prohászka Ottokár (1858–1927), akinek fő dilemmája a liberalizmus kezelése és a katolikus vallás megújításának lehetősége volt: „Lehet-e a keresztény világnézetet beállítani a mai kor kultúrvilágába? Én beszélni akarok a modern emberrel.” Milyen időszerű kérdések ezek napjainkban is! A fiatal Sík Sándor nagy célt tűzött ki maga elé: lírában akarta megvalósítani a lelkeket mozgósító örök hitigazságokat. A kettős szerep, a költőé és a papé s ennek tudatos átélése az ő lírájában fogalmazódik meg először. „Király vagyok!” – mondta adys büszkeséggel, de hozzátette: „királyok igrice vagyok”. (Véreső esik.) A Budapesten született Sík Sándor gyemek- és ifjúkorát nagyrészt Gödöllőn töltötte családjával. Emlékét őrzi az Isaszegi úti ház és versei, melyekben sokszor megjelennek ezek a felhőtlen évek. Gödöllő (részlet) Öt szomjas érzék néz a végtelenbe, A gödöllői dajka végtelenbe ……………………………… És gombolyítja: gondolatnak, És fonogatja: képzeletnek, Szabdalja: tettnek, mindennek, világnak, S már szülemlik a titokzatos ÉN, És csírázik a csodálatos ritmus, Fogantatik a kettős végtelen.

„Édes Gödöllő! Tágas végtelenség! Ti drága, dombok, lombok, rétek, erdők, Nyulas mezők, agancsos vadasok, Királyi parkok, csordás majorok, Kákabocikás, fűzfabús Malomtó, Nefelejcses Rákos a kert alatt, …………………………………

1898-tól 1903-ig a pesti piarista gimnáziumban tanul, ötödikes korában jelent meg első nyomtatott költeménye, s ugyanekkor határozta el, hogy a papi hivatást választja. Teológiai tanulmányai mellett később magyar–latin–görög szakos bölcsészdiplomát is szerzett. Sokrétű pályaképéből kettőt emelek ki:



1911-ben kapcsolatot keresett és talált a budapesti református ifjúsági szervezetek vezetőivel, akik a cserkészmozgalom hazai megalakítását fontolgatták, s végül Sík Sándor elnökletével megalakult a Magyar Cserkészszövetség. E tevékenysége a modern magyar pedagógia jelentékeny fejezete!



Piarista szerzetes rendfőnökként sokat tett a különböző felekezetek közötti eredményes párbeszéd ma is aktuális kibontakozásáért. Prohászka programja: „Dolgozni akarok a züllésnek indult magyar nép megmentéséért. Mindezt Jézus nevében, Jézus erejével!” (1905). Ez Sík Sándor programja is. A hitet evidens élményként élte meg, ezért tudta vállalni küldetését.

7


Ketten a Mesterrel Fehér fényben, fehér ruhában, Egy férfi jár előttem egyre. Vezet, vezet, kezem kezében, Föl a magányos, nagy hegyekre. Az emberarcok ködbe vesztek, Ketten vagyunk a hegyeken. Kézen fogva vezet a Mester, S én követem.

Lehevertem illatos fűre Oázisok mézes szelében, Elálmodoztam rózsás felhőn, Távol dalon, zsongó levélen. De kezét homlokomra tette S megnyitva álmodó szemem, Előre mutatott a Mester, S én követem.

Mikor az első csúcsra értem, Verejtékes nap estelén, Megkísértett a nagy Kísértő, És egy világot tárt elém. De a Mester szemembe nézett, Szomorú szemmel, könnyesen, S rajta kívül nem láttam semmit. És követem.

Megláboltam a pusztaságot, Homokviharos, sívó tengert. Szürke porát szívemre szórta, Szörnyű magánya majdhogy elnyelt. De tikkadt lelkem felüdítve A Mester arca járt velem. Kezem meleg kezébe fogta, S én követem.

Elértem a hegyek tövébe S indultam fölfelé nyomában. Dideregtem a szirti szélben, A szikla megvérezte lábam. Ha megálltam, szemembe nézett És rám mosolygott csendesen. S belém szállott a Mester lelke. És követem.

Járok magányos hegytetőkön, A magasságos szirthazában. S egy férfi jár előttem egyre, Fehér fényben, fehér ruhában. Léptünk alatt meleg virágok Serkednek a vad köveken. Kézen fogva vezet a Mester, S én követem.

A világháború Sík Sándor elől is „elfelhőzte a napot”, mint annyi más költő esetében. Rónay László írja: „A nemrég még diadalmasan felszárnyaló, a hatalmas hittitkok letéteményesének látszó lírikus hírtelen ráébred önnön végességére, az ember kiszolgáltatottságára, s így módosította költői programját”: Az Isten küld, testvéreim, tinéktek Hogy sugarai eleven tüzét Amik arcáról a szívembe égtek, Sugározzam csendesen szerteszét A testvéreknek, kik az égben járnak. Az Isten küldött, szentjánosbogárnak.

Csendes, nyugodt, magabiztos hit ez és papi-költői feladatának alázatos vállalása. (A 2. részt a következő számunkban közöljük.) Snekszer Károlyné ny. tanár, gyülekezeti tag

ÓKERESZTÉNY IMA Kölni Szent Brúnó imája

Isten, ki hatalmas vagy, s kinek szolgája lettem, kérlek téged, és mindig is állhatatosan kérni foglak, hogy kiérdemelhesselek Téged. Nem valamiféle földi jókra akarok szert tenni; azt kérem, amit érdemes kérnem: Tenmagadat egyedül! Ámen

8


VÁLSÁGKEZELÉS, ANNO: 1931 Szemelvények gyülekezetünk történetéből Kivonat a Gödöllői Református Egyházközség 1931. december 6-án – az első gazdasági világválság idején – megtartott presbiteri gyűlésének jegyzőkönyvéből:

1929-33

„Elnök felolvassa 3231/1931 sz. püspöki körlevelet, amelyben kötelességévé teszi a gyülekezetnek, hogy a maga saját körében és saját erejéből siessen nyomorgó tagjai segítségére. Megemlíti, hogy a gyülekezet már évek óta végzi a nyomor enyhítésének szolgálatát és megemlékezik a községi elöljáróság nyomort enyhítő tevékenységéről is.

Presbitérium egyhangú határozatban kimondja, hogy Isten igéje, az egyházi törvény és a püspöki körlevél által kötelességévé tett nyomorenyhítést továbbra is végezni fogja. Hálásan emlékezik meg a községnek általános nyomorenyhítő tevékenységéről, az ínségmunka részére 30 Pengőt ajánl fel, s egyúttal felajánlja a szegényeknél végzendő környezettanulmányra gyülekezeti munkatársainak szolgálatát. Egyúttal értesíti a községi elöljáróságot, hogy december 15től kezdődőleg 10 munkaképtelen szegény részére ebédet ad.” P.Tóth Zoltán válogatása

„…JÁTSZANI IS ENGEDD…” Játszótér avató Szeptember 18-án ünnepélyes keretek között avatta fel a Baba-Mama kör a templomkert új létesítményét. A gyermekek önfeledt játszadozással, a szülők remek bográcsgulyással ünnepelték meg, hogy birtokba vehették a gyülekezet céladakozásából létesített játszóteret; amelyet egy további fejlesztési lépcsőben szeretnénk alkalmassá tenni ifjúsági és felnőtt kiscsoportos foglalkozások megtartására is. A képek az öröm pillanatait örökítették meg:

9


IFI TÁBOROK BÜKKSZÉKEN Idén két ifi hetet is szerveztünk Bükkszékre. Egyet a legkisebb ifinek (12 éveseknek július 4–8 között), egyet pedig a konfirmandus csapatnak (13 éveseknek augusztus 8–12 között). A hely adottságait kihasználva a csoport fele sátrazott a kertben. Napi programunk a következőképpen alakult: reggeli után egyéni Bibliaolvasást tartottunk. Számomra (Tar Zoltán – beosztott lelkész) nagy örömöt jelentett, hogy sok fiatal elmélyült az Igében, és olyanok is, akikről nem gondoltam volna, 30– 40 percet olvastak, gondolkodtak egy-egy részen. Hála érte Istennek! Remélem, többen kedvet kaptak ahhoz, hogy itthon is folytassák a Szentírás olvasását. Ehhez, aki kért, kapott segítséget: az Útjelző ifjúsági Bibliaolvasó Kalauz mostani számát. 10 óra körül kezdődtek a délelőtti alkalmak. Témái a másik iránti érzékenységünk, a lázadásaink, a megbízhatóság és az állhatatosság voltak. A bevezető után a lányok és a fiúk két csoportot alkottak, hogy őszintén megnyílva egymás előtt beszélhessünk az adott kérdésről. Délutánonként a mozgásé volt a fő szerep: első nap focizás a helyi pályán, aztán kirándulás, strand, irányított szabadidő Egerbe. Ezek közül az egri csatangolás és a patakvölgyben való sárdagonyás, csúszkálós túra aratott nagy sikert. Este áhítat, illetve az egyik héten még egy misszionárius könyvéből való felolvasás zárta a napot (hivatalosan…). A hétbe még sok minden belefért: közösségi játékok, sok-sok nevetés, éneklés, bográcsozás, esti susmogás a sátrakban. Úgy hiszem, mindkét ifit megerősítette közösségileg a maguk tábora. Magam is örülök, hogy jobban megismerhettem őket. Lelkesen – bár fizikailag kissé elfáradva – érkeztem vissza mindkét hétről. Hálás vagyok Istennek azért, hogy ennyi fiatalban van valamiféle vágy a Krisztus követésére és a keresztyén közösségbe való tartozásra.

GYÜLEKEZETI TÁBOR Idén nyáron Piliscsabán töltöttünk hat napot a Pázmány szépen felújított kollégiumában, mintegy százan, közöttük sok gyerek, fiatal. A reggeli és esti áhítatokon kívül számos program közül választhattunk, kirándultunk az erdőben, megnéztük Esztergom nevezetességeit, az érdeklődök ellátogathattak az Üvegtigris helyszínére, strandra… Finomakat ettünk, egymást jobban megismertük – és Istenhez is közelebb kerültünk. Jövőre is szervezünk tábort!

ANYAKÖNYVI HÍREK K E R E S Z T E L É S E K – 2011.05.15. Baranyai Márton | 2011.05.15. Szabó Zétény | 2011.06.19. Fábián Sebestyén János | 2011.04.17. Kocsis Emese | 2011.05.29. Palotás Zsolt | 2011.07.17. Ujvári Vince | 2011.07.17. Micheal Gábor Lang | 2011.08.14. Nagy Hunor | 2011.08.14. Hemela Ferenc | 2011.09.11. Majoros Gréta | 2011.09.18. Vajda Hunor | 2011.09.11. Mészáros Bendegúz Soma | 2011.09.18. Rekeczki Rubina E S K Ü V Ő K – Godla Imre & Varga Mária 2011.06.25. | Guba Sándor & Miklósi Hosszú Ilka 2011.07.23. | Pintér Norbert & Kovács Ibolya 2011.07.30. | Szabó Márk & Somogyi Katalin 2011.08.06. | Gémesi Csanád & Pásztori Eszter 2011.08.27. E S K& ÜBakos VŐK | Ulicska Pál Krisztián Ágnes 2011.09.03. T E M E T É S E K – Polyák Sándor 2011.05.26. | Cseri Józsefné sz. Kristóf Mária 2011.05.26. | Takács Izabella 2011.06.17. | Csoma Sándorné 2011.06.24. | Gáspár Lajos 2011.07.29. | Mezei Mária 2011.08.06. | Horváth József Lajosné 2011.08.12. | Joó Béla 2011.08.23. | Béres Józsefné 2011.08.25. | Taliga Lajosné 2011.09.14. | Deáki Imréné 2011.09.21. 10


„MIKOR VÍZEN MÉSZ ÁT, TUDD MEG, VELED VAGYOK..” Vízitúra a Dezső ifivel A Dezső IFI idén is táborozni indult. Összeszokott csapatunk egykét új emberrel meg a Tofifi néhány tagjával felkerekedett július 25én reggel, és meg sem állt a Római-partig. Itt mind a tizennégyen kenuba szálltunk, és árral szemben elindultunk felfelé a Dunán. Mindennap tábortüzet raktunk, főztünk, játszottunk, énekeltünk és áhítatot tartottunk. Ezek során megismerkedtünk egy kolumbiai indiánok között lakó misszionárius életével s a történet tanulságaival. Számomra a legfőbb mondanivaló a kitartásban és a soha el nem csüggedésben rejlett, illetve a feltétel nélküli bizalomban. Ez az üzenet összefüggésben volt a túrával is, mert ha abbahagytuk az evezést, akkor az ár visszasodort, s ha valaki bizalmatlan volt a kormányossal, és irányítani akart, akkor abból mindig veszekedés meg szlalomozás lett. Az emberek általában naponta cserélődtek a kenukban, így az Ipolyig vezető négy napon és az egynapos visszafele úton mindenki közelebb kerülhetett az aznap vele utazókhoz. Ezeknek a mély beszélgetéseknek, az énekeknek, a jó társaságnak és a mindenhol jelenlévő Szentléleknek köszönhetően mindenki jól érezte magát az esős időjárás ellenére. Rengeteg élményben volt részünk, sok tapasztalatot szereztünk. Például:

       

Nem érdemes programot törölni a rossz időjárás miatt, mert annak ellenére is remekül érezhetjük magunkat. A Duna vize meglehetősen hideg, főleg, ha hajat mos az ember. Az éjszaka közepén a csillagos égből is könnyen hullhat eső. Az előző eset miatt érdemes mindig felverni a sátrat. Ha fáradt a társaság, akkor énekelni kell evezés közben, nem locsolni az előttünk ülőt. Az eső áldás, de ha mindennap esik, már nem mindenki gondolja így. Ha egy komp dudál, és vészesen közeledik, akkor ideje kibújni a vezetőkötelek alól. Július 29-én délután boldogan, élményekkel gazdagodva érkeztünk haza Gödöllőre.

Mindezekért köszönetet mondunk Zoli bácsinak, aki tapasztalt kenutúrásként megszervezte, vezényelte a tábort, Tamás bácsinak, aki jó kormányosként, valamint leleményes szakácsként velünk tartott, a szülőknek, akik autóval fuvaroztak minket Rómaipart–Gödöllő között és mindenkinek, aki ezt a tábort támogatta. De leginkább köszönjük Istennek, hogy a fent említett személyeket, valamint a táborozókat egyaránt vezérelte, és segített élményekben, kalandokban gazdag túrázásunkat megvalósítani. Dányi Leonetta Dezső ifis

11


FŐBB GYÜLEKEZETI ALKALMAK RR EE NN DD SS ZZ EE RR EE SS

AA LL KK AA LL M M AA KK ::

 Kórus próbák: vasárnap 9:00 óra (templom)  Istentisztelet: vasárnap 10:00 (templom)  Gyermek istentisztelet: vasárnap 10:00 (gyülekezeti és ifjúsági terem)  Ifjúsági körök: Kész ifi (17–18 év) péntek 20:00 | Dezső ifi (16–17 év) 18:00 – 19:30 | T.o.f ifi (14–15 év) péntek 18:00 – 19:30 | Konfirmandus 1. évfolyam (13–14 év) 17:00 – 18:00 | Mini ifi (12–13) 16:00–17:00  „Örökzöld” Bibliakör (50 év felettiek bibliaköre) – minden második pénteken 17:00-től a 2. gyülekezeti teremben  Minden hónap első vasárnapján úrvacsora, minden hónap utolsó vasárnapján presbiteri gyűlés.  Gyülekezeti bibliaóra: szerda 18:00 (gyülekezeti terem)  Kékkereszt bibliaóra: csütörtök 18:00 (gyülekezeti terem)  Ifjú házasok köre: minden hónap második vasárnapja 15:00– 17:00  Baba-mama kör: szerda 10:00–12:00 (ifjúsági terem) (időpont egyeztetés Dányiné Bak Zsófiával)  Házi bibliakörök: Szeretettel várják az érdeklődőket. A csoportok vezetői: Bak János (csütörtök 18:00, Alvég – Lovarda u. 24.), Boros Gyula lelkipásztor (kedd 18:00, Körösfői u. 55.) és Balogh Tamás lelkipásztor (hétfő 18:00, Szabadság tér 8.) Györke Gábor / Nagy Melinda (csütörtök 18:30). Érdeklődni a lelkészi hivatalban vagy a vezetőknél lehet (elérhetőségük a hivatalban megkapható).  Népi hímzés, szövés oktatás minden csütörtökön 16:00–20:00 óra között a II. emeleten Kunszt Veronika vezetésével Gyermekhitoktatás városi intézményekben: További információk Csontos (Gémesi) Kingánál (20/585-3684).

E G Y E D I

A L K A L M A K :

OKTÓBER 5-től DECEMBER 14-ig szerdánként Alfa-kurzus | 21-23. csendesnapok Szigetmonostoron NOVEMBER 12. szalagavató, 17 órától istentisztelet | 26. adventi ajándékkészítő délután | 25-27. Alfa-hétvége Vámosmikolán | DECEMBER 2-4. ifihétvége minden csoportnak | 18. gyermekkarácsony Az alkalmakra mindenkit sok szeretettel várunk! Bővebben érdeklődhet a 28-410-191-es számon. Bővebb információ telefonon, emailen ([email protected]) vagy személyesen a hivatalban.

H O N L A P – A honlapon további információ található a legfrissebb hírekről, ill. korábbi alkalmakról; nyári táborok, gyülekezeti féléves programterv: www.refgodollo.hu G Y Ü L E K E Z E T I P Ó L Ó K K A P H A T Ó K – Jó minőségű, olcsó, fehér. Érdeklődni a könyvterjesztésnél lehet.

I M P R E S S Z U M ŐSZI KÖSZÖNTŐ – a Gödöllői Református Egyházközség kiadványa – 2011; VII. évfolyam, 3. szám Felelős kiadó: Balogh Tamás lelkipásztor ● Főszerkesztő: Bakó Csaba, P.Tóth Zoltán ● Design Bakó Csaba Tördelés: Barabás Béláné és Bakó Csaba ● Terjesztés: Csákai Gyuláné, Greif Péter Lektor: dr. Lábadiné Kedves Klára Megjelent: 1050 példányban (a Kommunikációs bizottság gondozásában) Következő lapszámunk várható megjelenése: december 25. Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. Tel.: (28) 410-191 Internet: http://refgodollo.hu E-mail: [email protected] Gyülekezetünk számlaszáma: 10700196-44800507-52100008

12

o k t ó b e r 9

Recommend Documents