Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas éveiben. A mindenkit leginkább foglalkoztató témaköröket - a mikor és a mennyit -, épp ezért nem lehet elégszer átismételni! Összeszedtük és az alábbiakban közérthető formában adjuk át a legfontosabb tudnivalókat. A jogszabály szerint, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottak állami nyugellátásra jogosultak. Egy 2012-es döntés értelmében megszűntek a korkedvezményes öregségi típusú nyugdíjak, amelyeket a nyugdíjkorhatár előtt, különböző korhatárkedvezményekkel lehetett igénybe venni. A hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottaknak jár (kivéve a nők számára biztosított 40 év szolgálati idő esetén járó nyugdíjat), a korhatár előtti ellátások viszont semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak. Milyen fajtájú nyugellátások vannak? - Kettő típusú nyugellátást különböztetünk meg: 1. a saját jogú nyugellátást és 2. a hozzátartozói nyugellátást. A saját jogú nyugellátásra a nyugdíjas a saját szolgálati ideje megszerzését követően, míg a hozzátartozói nyugdíjra a hozzátartozója által megszerzett szolgálati idő réven jogosult. A saját jogú öregségi nyugdíj a meghatározott életkor elérése és a meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. A fentiek közül az első, saját jogú nyugellátásnak jelenleg három fajtája van: - öregségi teljes nyugdíj: jogosult az, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
- öregségi résznyugdíj: jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
- nők életkorától független öregségi nyugdíj: jogosult az, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő napjától biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ezen nyugdíj esetében a szolgálati időbe beleszámít például a terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben eltöltött idő is. A 40 év jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Mi az öregségi nyugdíjkorhatár? Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár a 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak esetén az alábbiak szerint módosul:
aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Nyugdíjkorhatár táblázat Születési idő
Öregségi nyugdíjkorhatár
Öregség nyugdíjra jogosultság kezdete
1952
62,5
2014. II. félév, 2015. I. félév
1953 1954 1955 1956 1957
63 63,5 64 64,5 65
2016 2017. II. félév, 2018. I félév 2019 2020 II félév, 2021 I. félév 2022
Most pedig lássuk a legfontosabb kérdést! Mennyi az annyi? A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnél a nettó értéket kell figyelembe venni. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját adó havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege – az alábbi táblázat szerint – a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százaléka. Szolgálati idő
A havi átlagkereset százaléka
15 évtől
43
25 évig
63
26 évtől
64
36 évig
74
37 évtől
75,5
40 évig
80
50 évig
100
50 év szolgálati időnél eléri a maximális 100%-ot
Éves növekedés (százalékban) 2 1 1,5 2
Amint az a fenti táblázatból is látható, az öregségi nyugdíj összege az 50. szolgálati évnél eléri a 100 százalékot, a havi átlagkeresetnél több azonban nem lehet. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása: az összes jövedelmet el kell osztani az átlagszámítási időszak biztosításban töltött azon napok számával, amelyeken a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az osztásnál a pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni, majd a kapott átlagot 365-tel kell megszorozni, azt pedig elosztani 12-vel. Rendelet szabja meg, hogy mekkora az a jövedelem, amelyet még elismer a rendszer. Ez az összeg havi 372 ezer forintnak megfelelő átlagbér. Gondtalan nyugdíjas évek? Megmondjuk, hogy miből! Ma már van olyan nyugdíjas, aki havonta 868 ezer forintot kap kézhez. Ehhez a munkában töltött hosszú évekhez magas fizetésnek kellett párosulnia, így a mai átlagfizetésekkel ez az összeg sokak számára elérhetetlen. Egy-két jól megválasztott befektetéssel és hosszabb távú megtakarítással azonban önerőből is jócskán növelhető a nyugdíjas évekbeli állami ellátás összege. Januárban – a 2,4 százalékos általános nyugdíjemelés után - a legmagasabb saját jogú nyugdíj összege elérte a 868 ezer forintot, míg a legalacsonyabb, minimumként folyósított nyugdíj 28 500 forint volt – számolt be a Napi.hu az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adataira hivatkozva. A két szám között óriási, több mint harmincszoros különbség mutatkozik. Ezt tegyük a nagyobb pénzügyi függetlenség és a komolyabb összegű vagyon kialakítása érdekében: tűzzünk ki egy pénzügyileg reális és teljesíthető célt, és megtakarítással teremtsük meg magunknak a gondtalanabb nyugdíjas éveket. A nyugdíjcélú előtakarékosság hat formája A nyugdíjcélú előtakarékosság három főbb formája ismert: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjelőtakarékossági számla, és nyugdíjbiztosítás, azonban léteznek még egyéb lehetőségek is. Mindegyik konstrukció esetében a befizetett összeg húsz százalékát lehet levonni a személyi jövedelemadóból. A választáskor két dolgot érdemes mérlegelni: a termék mögött álló befektetést, illetve a kifizetés feltételeit. A nyugdíjcélú konstrukciókat akkor érdemes választani, ha az összeget nyugdíjra fordítjuk, ellenkező esetben a jóváírás 120 százalékát kell visszafizetni (kivétel Önkéntes Nyugdíjpénztár 21 év után). Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP): mögötte jellemzően befektetési portfóliók találhatók, amelyek között a váltás gyakran nem, legfeljebb évente egy alkalommal javasolt a felmerülő költségek és a változtatás időigénye miatt. Az ÖNYP esetében a személyi jövedelemadó kedvezményének maximum összege 150 ezer forint. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): ennél a terméknél már jóval szabadabban dönthetünk pénzügyeink kezeléséről így szabadon vásárolhatunk hazai értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat) is. A NYESZ esetében az éves adókedvezmény mértéke 100 ezer forintig terjedhet (a nyugdíjkorhatárt 2020-ig elérők esetében 130 ezerig). Nyugdíjbiztosítás: az öngondoskodás viszonylag egyszerű formája, amelyben két terméket kínálnak a biztosítók. Az egyik egy fix hozamú, a másik pedig egy mögöttes eszközalapokat kínáló konstrukció. A
fix hozamú esetében nagyjából a kamatokkal és a jóváírással növelt befizetett összeg garantált, a másik megoldás esetében pedig a használt eszközalap(ok) teljesítménye alapján fizet a biztosító járadékot, azonban a jóváírás a hozammal együtt ebben az esetben is jár. A jóváírás mértéke a nyugdíjbiztosítás esetén évente 130 ezer forintig terjedhet, függetlenül más megtakarításunk mértékétől. Nyugdíj-takarékszámla: a befizetés összege szabadon választható, a megtakarítás vagy annak egy része bármikor, kamatveszteség nélkül felvehető. Önálló, saját befektetés: a bátrabb, nagyobb kockázatot is szívesen vállalók a nyugdíj-megtakarításaikat a nagyobb hozammal kecsegtető értékpapírokba is fektethetik. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a megoldást kizárólag a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők számára javasoljuk, személyes pénzügyi tanácsadó közreműködésével! Bankbetét: a szóban forgó bank helyzetétől függően kockázatmentes befektetésnek minősül, azonban sok esetben az inflációt sem elérő, alacsony betéti kamat miatt ennek hosszú távú használata nem javasolt. Felelős, hosszú távú öngondoskodással nem érhet senkit váratlanul a mai nyugdíjrendszer esetleges negatív változása, és pénzügyileg nyugodt viszonyok között várhatja a nyugdíjas éveket. Azt javasoljuk, hogy a fentiek közül mindenki a saját pénztárcájának és kockázattűrési képességének megfelelően döntsön.
A fenti tájékoztatás nem teljes körű és nem személyre szabott. Amennyiben saját magára vonatkozó, pontos adatokat szeretne, azokat érdemes kikérni a területileg illetékes nyugdíjigazgatóságtól.
