Kapitány Balázs: Az életutak individualizációja kinek lehetőség, kinek kényszer?

Kapitány Balázs: Az életutak individualizációja – kinek lehetőség, kinek kényszer?

NKI

„Új ifjúság” konferencia ELTE 2008 május. 31.

Kapitány Balázs: Individualizáció

2

Kapitány Balázs: A demográfiai helyzet, és a család változásai...

Előadásomban azt vizsgálnom, hogy a fiatal felnőtt életutak differenciálódása, a felnőtté válás folyamatának megnyúlása ma Magyarországon mennyiben lehetőség, és mennyiben kényszer az érintettek számára.

C É L

A kérdés teszteléséhez az életút individuális tervezhetőségét vizsgálom egy követéses adatállományon, két kiválaszott életút-esemény (elköltözés otthonról, első gyermek vállalása) példáján.


3


F E L É P Í T É S

Felépítés: Elméleti háttér, kutatási kérdések Eredmények Következtetések, továbblépési lehetőségek


4


E L M É L E T I K E R E R T E K

A felnőtté válás, a fiatal felnőttkor vizsgálata Sok igen különböző tudományág (szociológia, demográfia, pszichológia stb.) foglalkozik ezzel a témával, de van néhány közös eredmény, megfigyelés a különböző megközelítésekben. Ezek közül a legfontosabb, miszerint a modern társadalmakban az elmúlt évtizedekben jellemzően a felnőtté válási folyamat sokszínűbbé vált, egyre kevésbé követ előre meghatározott egységes mintákat. Az átalakulás leírására általában az ‘individualizáció’, vagy az ‘életutak individualizálódása’ kellően sokértelmű és sokféleképp érthető, minősíthető fogalmát szokták/tuk használni.

Kapitány Balázs:

5


Individualizáció


Ulrich Beck (Kohli; Baethge) Az individualizálódás „azt jelenti, hogy az emberek életútja kiszabadul az eleve adott rögzített pályáról, nyitottá, döntésfüggővé s az egyéni cselekvés előtt álló feladattá válik. Az elvileg a döntés előtt álló elzárt életlehetőségek száma csökken…” Beck nem csak pozitívan tekint a folyamatra, sőt: „Az egyén úgy tudja, hogy a maga ura, miközben divatok, viszonyok konjunktúrák és a piacok játékszerévé válik. Emiatt éppen az individualizált magánlétezés egyre erőteljesebben és nyilvánvalóbban olyan viszonyok és feltételek függvényévé válik, amelyekre semmilyen hatása nem lehet.” Az életutak individualizálódása felértékeli az állami szabályozás szerepet, hiszen a hagyományos életutak védőburkának megszűnése után az intézmények, intézkedések közvetlenül hatnak az egyéni életpályára: nő a politikai kitettségük. (bölcsődei szabályozás, lakáshitelek) – ezt nevezi az individualizált életút „intézményiesülésének”.

Kapitány Balázs:

6


Individualizáció


Anthony Giddens (Esping-Andersen; Robert Walker stb.) Mind mikro (személyi), mind makro (össztársadalmi) szinten igen pozitívan értékelik a folyamatot: A tartós demokrácia előfeltétele, hogy az emberekre ráerőltetett hagyománynak nevezett teremtett kényszeren alapuló - rendszer felbomoljon. Igaz, hogy ezzel jár egy egyéni kockázat, de ez „mozgatóerő egy olyan társadalomban, amely a változásra épül, maga kívánja megteremteni saját jövőjét, és azt nem a vallásra, vagy a hagyományra bízza”. Az életutak individualizálódása lehetőséget teremt a generációk közötti egyenlőtlenségek újratermelésének csökkentésére (EspingAndersen).

Kapitány Balázs:

7


Individualizáció


„második demográfiai átmenet” (van de Kaa; Cliquet) Az elmélet a mikroszinttel nem sokat törődik, alkotói az életutak individualizációját makroszinten alapvetően negatív hatással járó folyamatnak tekintik. De nem önmaga miatt negatív, hanem a vele együtt járó társadalmi jelenségek miatt: – a demográfiai viselkedés átalakulása (alacsony termékenység, házasságon kívüli gyermekvállalás, erősödő bevándorlás) – az egyéni vélekedések átalakulása (individualizmus, önkiteljesítés felértékelődése, tekintélyellenesség stb.) – és az életutak átalakulása (korai (!) elköltözés a szülői házból, házasodás, a gyermekvállalás ‘opcióvá’ válása, a kapcsolaton kívüli gyermekvállalás legális lehetősége stb.) >>> ezek igen összetett módon összefüggenek egymással (okai és egyben következményei egymásnak) és együttesen egy önmagát erősítő negatív folyamatot alkotnak.

Kapitány Balázs:

8


Individualizáció


Hans-Peter Bloßfeld (Globalife-projekt; E. Klijzing) A globalizáció folyamatának előrehaladtával az életutak individualizációjának egyre inkább a negatívumai kerülnek előtérbe. A globálizált világban az egyén előtt álló cselekvési alternatívákban egyre nehezebb a döntés (mert a jövő nem becsülhető meg). Nem csak az alternatívák közötti döntés válik egyre nehezebbé (pl. mit tanuljak), hanem a „helyes” időpont megválasztása is (pl. mikor vállaljak gyermeket). Ez a bizonytalanság különféleképpen hat az egyes generációkra és jóléti rezsimekre, de a felnőtté váló fiatalok általában nagy vesztesei ennek a folyamatnak. A fiatalok számára a bizonytalan helyzetben sok életút-esemény kapcsán a ‘halogatás’ a pszichológiailag racionális lépés, a látszólag kevés kockázatot hordozó döntés.


9


K U T A T Á S K É R D É S E K

Van tehát egy jelenségünk, amelyet mindenki érzékel, de igen különbözően értékel. Kutatási lehetőség: Egy követéses jellegű adatállomány lehetőséget biztosít személyi szinten vizsgálni az életutak individualizációjának jellegét. Kik azok, akik a döntési lehetőséggel valóban élni tudnak (tehát számukra pozitív ez a folyamat)? Kik azok, akik nem ‘uralják’ saját élet-életútjukat? Ha ezekre a kérdésekre választ találunk, talán közelebb jutunk legalább ahhoz, hogy mikroszinten empirikus alapon minősíthessük az életutak individualizációját.

A D A T B Á Z I S M Ó D S Z E R I


10


Adatbázis: A KSH-NKI ‘Életünk fordulópontjai’ vizsgálatának almintája. (magyar GGS survey) A vizsgálatról: Panel-vizsgálat: - Első hullám: 2001/2002. - Második hullám: 2004/2005. Alapsokaság: Magyarországon élő magyar állampolgárok, akiknek az életkora az első adatfelvételkor 18 és 75 között volt. Esetszám (panel-adatbázis): 13,650. Az alkalmazott módszer: Egyszerű leíró statisztikák. Magyarázott változók: a tervek és a valóság viszonya 2 független esemény kapcsán: - első elköltözés otthonról (szülővel él és 1-2 éven belül változtatni akar); - első gyermek vállalása, (3 koréven belül tervezi első gyermeke megszületését).

A D A T B Á Z I S M Ó D S Z E R II


11


Az alminta: 2001/2 fordulóján 18-35 évesek (N:4860) Alapeloszlások:

N

Nem tervezte, nem is történt

Nem tervezte, de megtörtént

Adathiány, egyéb (terhes stb.) 27

Már megtörtént

Tervezte, nem történt

Tervezte, meg is történt

(első) elköltözés otthonról

2246

278

310

1359

623

10,8%

12,1%

52,9%

24,2%

Első gyermek vállalása

1901

303

174

2214

206

10,5%

6,0%

76,4%

7,1%

valós %

62


12


Költözés, nem és korcsoport szerint tervez - nem sikerül

E R E D M É N Y E K

férfi

tervez - sikerül

-11% 11%

nő

-11%

14%

31-35

-7%

15%

26-30

-11%

21-25

-11%

18-20

-11% 4%

-20%

0%

nem tervez - nem is költözik

57%

22%

48%

27%

42%

22%

37%

39%

13%

28%

49%

27%

70% 20%

40%

nem tervezi - de költözik

15% 60%

80%

100%


13


Gyermekvállalás, nem és korcsoport szerint

tervez - nem sikerül


tervez - sikerül

férfi

-9% 5%

nő

-13% 7%

31-35

-24%

10%

26-30

-22%

11%

21-25

-8% 6%

18-20

-1% 1%

-40%

-20%

0%

nem tervez - nem is születik

nem tervez - de születik

80%

6%

71%

9%

63%

4%

57%

10%

79%

8%

93% 20%

40%

5% 60%

80%

100%


14


Költözés, apa iskolai végzettsége szerint tervez - nem sikerül


tervez - sikerül

nem tervez - nem is költözik

nem tervezi - de költözik

diplomás

-10% 13%

56%

22%

érettségizett

-10% 13%

56%

21%

szakmunkás

-11% 11%

8 osztály 8 osztály alatt -20%

-14% -8% 0%

53%

13%

26%

51%

14%

22%

39% 20%

40%

39% 60%

80%

100%

Hasonló irányú összefüggés etnikum és házt.jöv. helyzet szerint


15


Gyermekvállalás, apa iskolai végzettsége szerint

tervez - nem sikerül


tervez - sikerül

nem tervez - nem is születik

nem tervez - de születik

diplomás

-9%4%

81%

6%

érettségizett

-9%5%

81%

6%

szakmunkás

-11%7%

75%

8 osztály

-13% 8%

kevesebb mint 8 osztály -40%

-26% -20%

70%

9% 0%

7% 9%

58% 20%

40%

Hasonló irányú összefüggés etnikum szerint

7% 60%

80%

100%


16



A tervek együtt járnak, de nem csak a felnőtté válásra vonatkozó tervek. Úgy tűnik, hogy LÉTEZIK EGY ‘TERVEZŐS fiatal TÍPUS’: aki pl. - „készül takarékoskodással nyugdíjas éveire” (20%!), az nagyobb eséllyel valósítja meg gyermekvállalási és elköltözési terveit is! - pontos kort tud mondani arra a kérdésre, hogy „manapság hány éves korban a legjobb házasságot kötni”, az nagyobb eséllyel valósítja meg gyermekvállalási és elköltözési terveit is! Szubjektív bizonytalanságérzés, anómikus jegyek meglétével („Mindennapi dolgaimat nem tudom befolyásolni”; „Manapság annyira komplikált az élet, hogy leggyakrabban nem is tudom, mit tegyek”) NINCS SZIGNIFIKÁNS ÖSSZEFÜGGÉSE semelyik eseménynek!


17


Előzetes következtetések:

K Ö V E T K E Z T E T É S E K

- az életutak individualizációja csak látszólag egységes társadalmi jelenség, egy jelentős kisebbség nem képes előre tervezni az egyes életút-eseményeket -a kudarckerülő stratégia valóban alapvetően a halogatás (Bloßfeld) - a háttérben nem a ‘szerencse’ vagy a ‘véletlen’ áll, hiszen különféle demográfiai, társadalmi ismérvek összefüggenek a ‘tervezési képesség’-gel – a hagyományos rétegződés elég jó prediktornak tűnik - a szubjektív bizonytalanságérzet viszont – jelenleg úgy tűnik – nem mutat összefüggést a ‘tervezési képességgel’ Továbblépés: - újabb életút-események bevonása - többváltozós elemzés


18


Köszönöm a figyelmet!

Kapitány Balázs: Az életutak individualizációja kinek lehetőség, kinek kényszer?

Recommend Documents