Kinek milyen szolgáltatás jár?

Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával találkozva egy meglehetősen gondterhelt embert láttam. Az okot firtatva továbbgondolásra érdemes választ kaptam.

Kinek milyen szolgáltatás jár? – Néhány napja egy a közeli hozzátartozómat infarktussal kórházba szállították… – A történet sajnálatos ugyan, de úgy gondolom, magánügy. – Igaz, de közügy valahogy úgy lesz belőle egy interjúban, ahogy a szakmai munka mindennapi, kézzel fogható valóságából egy pillanat alatt csontig hatoló, közvetlen tapasztalat válik a betegség kapcsán. Egyszerűbben fogalmazva: abban a pillanatban, hogy átléptem a kórház küszöbét, szinte az összes probléma „szembejött”, melynek megoldásáért az Orvostechnikai Szövetség és az egészségügyi érdekképviseletek régóta munkálkodnak. – Az egészségügyben dolgozó olvasók most bizonyára legyintenek, a toleránsabbak legfeljebb megjegyzik: jó reggelt kívánok! – Ez utóbbival magam maximálisan egyetértek. De most továbbmegyek, és nemcsak azt mondom, hogy jó reggelt kívánok, hanem határozottan hozzáteszem: ébresztő! Csak azért, hogy értse, térjünk vissza az általam megélt történethez. Például azt többé-kevésbé tudtuk, hogy milyen betegségeire szed gyógyszert a családtagunk, azt viszont nem, hogy pontosan mit. Mit mondjak, az első dorgálást hamar megkaptuk. Bennünket okoltak, mert nem vittük magunkkal a hozzátartozónk piruláit, ezért kénytelenek voltak megkatéterezni a beteget. Miközben leszegett tekintettel hallgattuk a „fejmosást”, nekem azon járt az eszem, tényleg, mióta is mondjuk, hogy integrált, az egészségügyi szakszemélyzet által meghatározott módon hozzáférhető, országos egészségügyi adatbázisra van szükség?! A kórházi ágy mellett pedig már azon filozofáltam csüggedten: hogyan is lehetne adatbázist építeni úgy, hogy papírra vezetjük fel a kliensek adatait, miközben szorgos gépek az életfunkciókat mérik? – Nem mondták, hogy bizonyára megoldható, hogy a hiányzó gyógyszert a kórház pótolja? – Dehogyisnem! Azt válaszolták, hogy nekik nincs ilyen medicinájuk. Mint ahogy sok más sincsen. Ezek közül csak néháKÓRHÁZ 2014/3.

korhaz2014_3.indd 25

nyat sorolok: nincs vécépapír, nincs papírtörlő a mosdók mellett, nincs evőeszköz, nincs vagy nem megfelelő méretű a pelenka stb. Akkor mi van? Zsúfoltság, zaj, ősrégi bútorzat. Az egészségügyi dolgozók lelkiismeretesek, de elképesztő módon le-

Rásky László

terheltek, és ebből fakadóan is sok esetben gépiesek, enerváltak. Az étel, amit a betegek kapnak megdöbbentően szegényes, azzal pedig nincs sem idő, sem energia foglalkozni, hogy a kedves beteg rendesen eszik-e, ha egyáltalán fogyaszt valamit. – „A magyar kórházrendszer a régi ispotályokra épül, ahová meghalni vitték a betegeket” – jut eszembe szövetségük korábbi társelnöke egyik előadásának kulcsmondata… – Pontos az idézet. De térjünk vissza a kórházba. A kórteremben a szomszédos ágyon jajongó, forgolódó bácsit néztem. Tudtam, hogy miatta a szeretett hozzátartozóm, bár nyugalomra lett volna szüksége, képtelen volt pihenni. Magam ugyan az elmúlt rendszerben születtem és nőttem fel, azért gondolkodásban már a jelenkort, vagyis a szolidaritást és kapitalista szemléletet képviselem. Tudom, a kormányzati szándék, kommunikáció szerint az a cél, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben „a mi-

nőségi szolgáltatásokhoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel férjen hozzá az ország valamennyi polgára”. Mégis jobban szeretném, ha lehetőségem lenne arra, hogy hivatalosan olyan szolgáltatásokat vásárolhassak, amelyek révén én vagy a hozzátartozóim olyan körülmények között gyógyulhatnak, amelyek nemcsak a fejlett gazdaságok, társadalmak 21. századi követelményeinek, hanem a saját igényeinknek is megfelelnek. – Azért az nem tagadható, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban sok minden történt a magyar egészségügyben, számos tekintetben talán több is, mint az azt megelőző húsz évben összesen. – Bár az egészségügy fejlesztésének fő irányai adottak, több olyan alapvető kérdés van, amelyről az idő vagy a megfelelő szándék hiánya miatt eddig nem folyhatott szakmai diskurzus. Úgy vélem, az is minden érintettnek nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság, a magyar társadalom, a magyar közszolgáltatás sok problémával terhelt. Ezek megoldása csak hosszú távon képzelhető el. – A négyévenkénti választási ciklusok pedig éppen nem az évtizedes tervezésnek kedveznek. – Valóban, ám vannak alapvető kérdések, feladatok, melyek megválaszolása, megoldása csak a kormány feladata lehet. Különösen ilyen az, hogy kinek milyen közszolgáltatás jár, és ahhoz milyen finanszírozás társul. És ennek kapcsán az is, hogy a járulékos források – például egészségbiztosításra félretett jövedelmek – bevonásával lehetőség nyílhasson többletszolgáltatások igénybevételére. Mint ahogy axiómának kellene lennie annak is, hogy az államigazgatás által hozott jogszabályok mindenkire egyformán, azaz magára az államra is vonatkozzanak. Például ha a maximális fizetési határidő hatvan nap, akkor ne fordulhasson elő száznyolcvan nap feletti átlagos fizetési határidő. – Önöknek, a beszállítóknak természetesen a késedelmes fizetés a legfájdalmasabb. AKTUÁLIS

25

3/31/2014 11:39:56

– Így igaz. Mint ahogy ugyancsak érthetetlen a szinte teljes elzárkózás a hatékonyabb, innovatív eszközök és eljárások befogadása elől. Vagy az, hogy miközben állítólag az országban hárommillióan használnak okostelefont, a telemedikai alkalmazások még jószerével gyerekcipőben sem járnak. Tudjuk, hogy kevés a pénz, kevés a rendelkezésre álló szaktudás és az emberi erőforrás. Ezért is mondjuk folyamatosan, hogy együttműködésre, szakmai megbeszélésekre, egyeztetésekre van szükség. Ezért

is ajánljuk fel unos-untalan segítségünket az egyes problémák megoldásában. Bízunk benne, hogy a választási időszak lecsengésével újra a szakmai munka ideje jön el, és sok, eddig nem vagy nem megfelelő mélységben tárgyalt kérdés megbeszélésére lesz időnk és alkalmunk. A több mint húsz éve, teljesen más tárgyban írt szakdolgozatom mottója a következő volt: „a kormány megoldása a problémára rendszerint van olyan rossz, mint maga a probléma” (Milton Friedman, magyar származású Nobel-díjas

amerikai közgazdász). Szerintem minden feltétel adott ahhoz, hogy az egészségügy kapcsán Magyarország kormánya rácáfoljon erre a tapasztalati úton sok esetben életszerűnek vehető állításra. Nem utolsósorban önös érdekből is remélem, hogy így lesz. Szeretném ugyanis, hogy ha majd én kerülök infarktussal kórházba, ne a jelenlegi, hanem azoknál sokkal jobb állapotokkal szembesülhessek...  Krasznai Éva

A nefrológiai gondozás országszerte kielégítő, a transzplantációs lehetőségek javultak. A dialíziskezelés még mindig nemzetközi színvonalú, de a kassza továbbra is zárt. A gyermeknefrológiában áttörést hozott a genetika fejlődése, a felnőtt vesebetegek felismerésében, az érintettek időben való ellátásában még mindig óriási hiányok mutatkoznak. Tőlünk nyugatabbra izgalmas fejlesztéseken dolgoznak a szakterület terápiás módszereit fejlesztő kutatócsoportok, Magyarországon egyre nagyobb gondot okoz az utánpótlás hiánya. A Vese Világnap alkalmából a nefrológiai ellátás aktuális kérdéseiről beszélgettünk prof. dr. Reusz György egyetemi tanárral, a Magyar Nefrológiai Társaság elnökével.

Vese Világnap 2014 – Mennyire megoldott a vesebetegség különböző stádiumainak ellátása az ország egész területét tekintve? – Az első kérdés, hogy felismerjük-e a betegeket. Sajnos az I-es és a II-es stádiumú vesebetegeket – akik országos szinten 600 000-en lehetnek – nem részesítjük kezelésben, mert maguk sem tudnak egészségkárosodásukról. Őket szűréssel kellene felfedeznünk. Ez a háziorvos, a belgyógyász, a hipertonológus, a diabetológus, valamint – ha már felmerült a vesekárosodás gyanúja – a nefrológus szakma feladata. Középkorú, cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással élő pácienseknél minden esetben meg kell nézni, hogy nem alakult-e ki egyúttal vesekárosodás is szervezetükben. A következő nagy csoport a III-as és a IV-es stádiumban szenvedő vesebetegek köre. Őket nefrológus gondozza – jelenleg 50-60 000 ember ellátására rendelkezünk elegendő kapacitással. A gond azonban az, hogy a betegek nagy része már a IV-V. stádiumban, nagyon elhanyagolt állapotban kerül az ellátórendszerbe, és rögtön dialízis kezelésre van szükségük. A betegek 50-70%-a akut állapotban kerül először orvoshoz. – Mi volna az ellátás megfelelő ritmusa?

26

AKTUÁLIS


– Az lenne az optimális, ha vesekárosodott pácienseinket előkészíthetnénk a vesepótló kezelésre, haemodialízisre. A legtöbben sürgősséggel kerülnek hozzánk, olyan állapotban, amelyben már csak a nagyvénán keresztüli dialízis jöhet szóba. Az akut dialízis mindig sokkal rosszabb kimenetelt jelent, mintha a beteg szervezetét a szövődmények kivédése mellett felkészíthetjük a vesepótló kezelésre. A vese védelmében és gyógyításában azonban az ellátórendszer célja nem kizárólag a vese betegségeinek felismerése és megelőzése lenne, hiszen a vesekárosodás szív- és érrendszeri problémákat is okoz – ez a két egészségkárosodás együtt jár. A vesebetegek nagy része szívinfarktusban vagy stroke-ban hal meg. Fel kell tehát ismerni a betegséget, és meg kell előzni, amennyiben már kialakultak, kezelni kell a szövődményeket. Ehhez kitűnő gyógyszerek állnak rendelkezésünkre. – Tesznek-e valamit az említett szakterületek képviselői az összefogás érdekében? – A Magyar Hipertónia Társaság a társszakmák bevonásával elindította a Magyar Egészségvédelmi Program 2012–2026ot, melynek prof. Kiss István a főkoordinátora. Angiológusok, diabetológusok és

nefrológusok egyaránt részt vesznek ebben a széleskörű szűrőprogramban, a hipertónia vonatkozásában már kitűnő eredményeket értek el. A Magyar Nefrológus Társaság is elindította Nemzeti Vese Programját, a Magyar Diabétesz Társaság is dolgozik saját programján. Külön-külön és együtt is próbáljuk oktatni mind a kollégákat, mind a lakosságot és ezen belül a betegeket. A Magyar Diabétesz Társaság éves kongresszusán szerepelni fogunk előadásokkal, mi is meghívjuk a diabetológusokat és a hipertonológusokat, a hipertónia kongresszuson szintén megjelennek a nefrológiai témák, a háziorvosok továbbképzésében pedig valamennyien részt veszünk. Tanfolyamokat szervezünk számukra, igyekszünk mindig más nézőpontból megközelíteni ugyanazt a témát. – A nálunk gazdaságilag fejlettebb országokban kisebb mértékben állnak fenn az említett problémák? – Ugyanilyen helyzetben vannak, sőt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában diabéteszes nephropáthiában még valamivel több ember is érintett, mint nálunk – bár sajnos ilyen szempontból lassan felzárkózunk. A Vese Világnap, a World Kidney Day megalapításában mi is részt KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:56

vettünk, és azt tapasztaltuk az évek során, hogy minden kontinensen egy kicsit más probléma kap nagyobb hangsúlyt, nálunk pedig ennek megfelelően az európai és amerikai gondok jellemzőek a nefrológia területén. A keleti részeken a dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek vonatkozásában rosszabbak az eredmények, de összességében ez egy globális probléma. – Mi volt az idei Vese Világnap fő üzenete? – Így szólt jelmondatunk: „Veséink velünk öregszenek! Védd a veséd, tudd meg, hogyan!”. Hetven éves korunkra veséink működő állományának nagyjából kétharmadát elveszítjük. A maradék vesetestecskék is elegendőek lehetnek ebben a korban, de csak akkor, ha a továbbiakban az állomány nem csökken rohamosan, illetve ha a páciens élete során nem veszített a normálisnál jóval több vesetestecskét. Honlapunkon megtalálható a „Nyolc Aranyszabály”, hogy mit tehetünk veséink védelmében. Az idei témának különös jelentőséget ad egyrészt az, hogy a lakosság átlagéletkora fokozatosan emelkedik, és ezzel együtt nő azoknak a kockázati tényezőknek a súlya is, melyek vesebetegségekhez vezethetnek. Másrészt a beteg vese súlyos szív-érrendszeri szövődményeket okozhat, ezzel ördögi kört létrehozva. Az idős emberek vesevédelmét számos módon elősegíthetjük, ezek közül kiemelhető két szempont: gyógyszereik beállítása a geriátriai ismeretek alapján, valamint a folyadékpótlás szükségessége, melyre azért is különösen oda kell figyelni, mert az öregedéssel csökken szomjúságérzésünk is. – A szövődmények megelőzésére szolgáló korszerű gyógyszerek nálunk is hozzáférhetőek a betegek számára? – Igen, a vérnyomáscsökkentők bizonyos formái jelentős támogatást kapnak, jó minőségű generikumok vannak a piacon, az ACE gátlók, az angiotenzin receptor blokkolók, a lipid csökkentők elérhetőek – ezek a bázisgyógyszerek. – Milyen egyéb gondok vagy sikerek foglalkoztatják a nefrológiai szakma képviselőit ebben az időszakban? – A gyerekkori és részben a fiatal felnőttkori vesebetegségeknél nagy áttörést hozott a genetika fejlődése. Számos olyan betegségnél, melynek korábban nem tudtuk az okát, ma már kimutatható a hibás genetikai háttér, az örökletes vesebetegségek egy részét diagnosztizálni tudjuk, és ennek terápiás következménye is van. A génmutáció ismeretében bizonyos kórképeket másképp kell kezelni, illetve más esetekben a transzplantáció előtt megállapíthatKÓRHÁZ 2014/3.


juk, hogy az operációt követően visszatérhet-e a betegség vagy sem. – Melyek a leggyakoribb gyermekkori vesebetegégek? – A húgyúti fertőzések és az ágybavizelés, illetve a mozgásszegény életmód kapcsán rohamosan terjed az elhízás, ami magasvérnyomás-betegséghez, csökkent glukóztoleranciához vezet. Ez ugyan még nem kimondottan vesebetegség, de tartós fennállása esetén a vese is károsodik. Ezeket a problémákat gondozás útján kell orvosolnunk, ami elég jól kialakított országszerte. A gyermekgyógyászati és a gyermeknefrológiai hálózat fejlődésének köszönhetően a húsz-harmincéves adatokhoz képest sokkal kevesebb súlyos vesekárosodás következik be a gyer-

Prof. dr. Reusz György

FOTÓ: BODÓ GÁBOR

mekek körében. A megelőzés is fontos, ez pedig az egészséges életmódra neveléssel kezdődik. Ezen a téren lenne mit tenni, hogy a gyerekek valóban ne a videójátékokkal, a képernyőt bámulva töltsék el szabadidejüket, hanem menjenek ki a grundra focizni, a szabadba játszani. Az egészséges táplálkozásnak is rendkívül nagy jelentősége van a vese védelme szempontjából. – A gyermeknefrológiában a genetika fejlődésének köszönhető eredmények az ország valamennyi régiójában hozzáférhetőek? – A gyermekgyógyászat területén igen, amennyiben a kollégák felismerik a betegségeket (márpedig általában a továbbképzéseknek hála megvan az ehhez szükséges tudásuk), úgy a megfelelő helyre utalhatják be a gyerekeket. Felnőttkorban ritkábbak az örökletes betegségek és sokkal több érintettet kell ellátni, így előfordulhat, hogy néhány esetben nem ismerik fel

a probléma valódi okát. Vannak olyan speciális vesebetegségek, amelyeket a betegre való egyszeri rápillantás alapján fel lehet ismerni, de természetesen csak akkor, ha az orvos tudja, hogy mit kell meglátni. – Milyen fejlesztések zajlanak jelenleg a nefrológia területén? – A vesepótló kezelés akut formái nagy fejlődésen mennek át, már Magyarországon is elérhető az akut betegséggel élő emberek folyamatos vértisztító kezelése. Ezt a terápiát kizárólag speciális ellátóhelyeken lehet végezni. Van olyan új eljárás, amely akut májelégtelenségben is életet menthet és elősegítheti a szerv regenerációját. Külföldi fejlesztések irányulnak olyan művese létrehozására, amiben már sejtek is vannak, és hívebben utánozza a vese működését, tehát nem csak a filtrációt, hanem a visszaszívást és a hormontermelést is elvégzi. Ezek a készülékek még kísérleti stádiumban vannak. Őssejtekből is létrehoztak már bizonyos vese-elemeket, de még ezt is csak kísérleti stádiumban hajtották végre. – Magyarországon milyen fejlesztési irányok jellemzőek? – Az Eurotransplanthoz való csatlakozásunk óta az eddig is elég jó minőségű magyarországi transzplantációs gyakorlat még egy lépéssel előrébb jutott. A kilencvenes évektől kiépült a dialízisellátó kapacitásunk, ami szintén nemzetközi színvonalú és költséghatékonyan működik. Az igazi eredmény azonban az lenne, ha jóval több páciensünket tudnánk megmenteni attól, hogy dialízisre szoruljon. Ismeretes a tizes szabály – 600 000 ember veszélyeztetett, 60 000 ember súlyos vesebeteg és 6000 páciens szorul dialízisre, emellett 2-3000 embert transzplantálunk évente. – A dialíziskezelésben évek óta problémát okozott a zárt kassza, történt valami előrelépés e téren? – A kassza továbbra is zárt. Emellett probléma még az utánpótlás hiánya. Ahogy minden szakmában, a nefrológiában is verseny folyik a szakemberekért – a fiatal orvosokat hívják a nyugati országokba, többszörös fizetésért, mint amit itthon kapnak. A fiatalok nagy része pedig – akiknek van egy univerzális diplomája és tudása, de nincs lakása, nincs gépkocsija és nem tud családot alapítani, elfogadja ezeket az ajánlatokat. A Magyar Nefrológiai Társaság próbálja vonzóvá tenni az itthoni munkavállalást, de egyedül, külső segítség nélkül biztos nem tudjuk megoldani ezt a problémát. Radnai Anna AKTUÁLIS

27

3/31/2014 11:39:56

Dr. Farkas Lilla Mercedesz irányítja a fél élve megalakult Innovációs Központot, amely a Semmelweis Egyetem kutatásszervezését végzi és kutatási stratégiáját hivatott előkészíteni, valamint a megvalósítást segíteni. Az igazgató orvosként végzett, Németországban tanult, dolgozott, de nem tervezte, hogy végleg külföldön marad: húsz év után végre megtalálva itthon a vonzó feladatot, haza is érkezett. Az új szervezetről, a kiemelt kutatási tevékenységekről és döntésének hátteréről beszélgettünk az igazgatóval.

Szolgáltató központ a Semmelweis Egyetemen a kutatás támogatására – Az Innovációs Központ új szervezet a Semmelweis Egyetemen, ígéretes, vonzó névvel. Miért kellett létrehozni, milyen eszközeik vannak az elképzelések valóra váltásához? – Az Innovációs Központ a kutatás, tudomány, menedzsment területén nyújt teljes körű szolgáltatást az egyetem kutatói és vezetése, valamint külső partnerei számára. Két fő területre osztható a szolgáltatások köre: kutatási pályázatok és projektek szervezése, valamint a hasznosítható szellemi termékek menedzsmentje – technológiatranszfer és innovációmenedzsment. Természetesen kapcsolódó feladatunk a specifikus menedzsmenti tudás átadása kurzusok és képzések formájában is. Ma az egyetemek állami kerete nem elégséges magas szintű kutatások elvégzéséhez, ezért szükség van projektekből származó forrásokra. A projektek felkutatása, a pályáztatás, a projektmunka adminisztrációja, valamint az eredmények hasznosítása és ennek menedzselése külön tudomány, ugyanakkor a kísérleteket végző kutatók ezt jellemzően nem ismerik kellő mélységben. Éppen ezért segíteni kell őket az adminisztratív menedzsmenti feladatok elvégzésében, hogy ebben is profeszszionálisak legyenek. Tehát mi segítjük a kutatókat a pályázásban, hogy minél több pályázati forrást tudjanak megszerezni ahhoz, hogy jó minőségű új berendezéseket, vegyszereket vegyenek, fel tudják újítani a laborokat a sikeres kísérletekhez. A központ missziója az ésszerű munkamegosztás a kutatói valamint a menedzsment feladatok között, hogy minden résztvevő a saját szakértelmének megfelelő területre koncentráljon: a kutató kutat, a szervező menedzsel. Korábban voltak már az egyetemen elődintézmények sokszor átfedő feladatspektrumokkal, de ezek szigetszerűen, nem egységesen működtek és az egyetemi vezetés számára nem volt átfo-

28

AKTUÁLIS


gó adatbázis, ismeret az egyetem intézményeinél futó, tervezett vagy éppen lezárult projektekről. Egy ilyen központi szervezeti egység ezt is sikeresen meg tudja oldani, miközben professzionálisan segíti a pályázati, valamint innovációs tevékenységet és támogatni tudja az egyetem kutatási stratégiáját. – Az új szervezet élén – remélem nem neheztel meg érte – kevésbé ismert személyiség áll. Miért választotta ezt a feladatot, hogyan tudja segíteni az Innovációs Központ munkáját? – Ezt nagyon sokan megkérdezik, és nem is meglepő számomra, hiszen sokáig, húsz évig voltam külföldön. Mindig is az volt a célom a külföldi tartózkodással, hogy tanuljak, akárcsak a középkori céhekben a mesteri tudásra vágyó mesterlegények, akik ismereteik birtokában hazatértek. Eddig a külföldi munkám megfelelő kihívást jelentett, csak most találtam olyan attraktív, izgalmas feladatot, ami miatt úgy döntöttem, hogy itthon folytatom a pályafutásomat. Amikor megláttam a pályázati kiírást, rögtön mondtam magamban: na, ez olyan vonzó és izgalmas kihívás európai feltételekkel, amiért szívesen térek haza. Ráadásul új szervezet, így sok mindent magam szabhatok meg, alakíthatok, és az eddig szerzett sok tapasztalatot bele tudom építeni a munkámba. – Tapasztalat... hol sikerült ilyen ismeretekre szert tennie? – Itt végeztem a Semmelweis Egyetemen orvosként, de már hallgatóként is aktívan kutattam, mert azt találtam izgalmasnak, hiszen mindennap valami újdonság jön, a felfedezés láza hatja át a munkát. Az idegrendszer fejlődését, illetve az idegsejtek pusztulását érintő területen végeztem alapkutatásokat, és egy ilyen projekttel kaptam még egyetemistaként ösztöndíjat a németországi Heidelbergbe. A szakdolgozatom té-

mája is a növekedési faktorok hatásainak tesztelése volt neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban. A diploma megszerzése után úgy döntöttem, hogy nem az orvosi, hanem a kutatói vonalra megyek, így jutottam el Németország mellett Angliába is. – A kutatói és a kutatásszervezői munka igen távol áll egymástól. Hogyan és miért váltott? – A kutatói munkám közben pontosan láttam, hogy ez nem egyszemélyes tevékenység, csak csapatmunkában lehet eredményeket elérni, ráadásul a biomedicinális kutatás nagyon drága, a kutatók, illetve az intézmények viszont nincsenek felkészülve arra, hogy kigazdálkodják az egyre nagyobb költségeket. Ráadásul nagyon bonyolult infrastruktúra kell hozzá, sok helyen még az épületnek is szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A még nagyobb kihívás miatt és a széleskörű rálátás érdekében kutatásszervezői kurzusokra kezdtem járni, majd a menedzsment és az ökonómia területén is szakirányú végzettséget szereztem: MBA-t végeztem vállalatvezetési szakiránnyal. Az összes tudásom birtokában léptem ki az alapkutatásból, és ugyanabban az intézetben – a Max Planck Institute for Molecular Cell Biology and Genetics Dresden (MPICBG) – szerveztem, menedzseltem kutatásokat, valamint a nagy stratégiai kutatóprojekteket. A siker záloga volt, hogy a kutatók és a gazdasági szakemberek között eredményesen tudtam közvetíteni, hiszen mindkét oldal motivációját, gondolatvilágát jól ismertem. Ez azért fontos, mert sokszor a tárgyalások megakadásához vezet az összhang hiánya, ugyanis kicsit mintha elbeszélnének egymás mellett. Így viszont sikerült elérni olyan megoldásokat, amelynek eredményeként a kutatás is megvalósult és belefért a költségvetésbe is. A mai világban ezek nélkül nem tudunk sikereket elérni, mert nagyon drága az infrastruktúKÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:56

ra, ezért meg kell keresni a partnereket intézményi és nemzetközi szinten is: amit nem sikerül egyedül megoldani, az eredményre vezethet összefogással. – Hogyan tudja a különböző szervezetek, csoportok közötti ellenérdekeltségeket feloldani? – Miután ugyanolyan verseny van itt is, mint bármely más területen, annak a szakmai kutatócsoportnak kell megkapnia a támogatást, amely a legrátermettebb, legprofeszszionálisabb, hogy a szakmai minőség győzzön. Az összefogás támogató hatása itt jön be: mára olyan bonyolulttá vált a kutatás, hogy az igazán innovatív, bonyolult projekteket csak csapatmunkában lehet sikerre vinni, különböző szakmai integrációkban, intézményi összefogással.

nálni. Ezen kívül innovációs központként feladatunk a technológiai transzfer segítése is. – Pontosan mit ért ez alatt? – A kísérletek magas színvonalon folynak a legtöbb helyen, kijönnek a kutatási eredmények, de utána van egy nagy szakadék, mire a kutatási eredményekből a gyógyá-

– A Semmelweis Egyetemen folyó kutatások milyen területen segíthetik a hazai gyógyító tevékenységet? – Ez egy elit kutatóegyetem, a magyar egészségügy sok szereplője szívesen átvenné az itt sikerrel kifejlesztett eszközöket és módszereket, hogy azokat alkalmazzák, illetve megvalósítsák a kórházi gyakorlatban is. Az egyetem vezetése straDr. Farkas Lilla tégiai kutatási súlypontokat szeretne meghatározni, amelyektől az elkövetkezendő időszakban áttörészatban valóban felhasználható diagnoszses eredményeket várnak. A továbbiakban is tika, diagnosztikai eszköz, gyógyszer lesz. súlyponti témaként kezelendő – mert társaEzért szintén feladatunk, hogy ezt a folyadalmi érdekből is fontos – a daganatos megmatot felgyorsítsuk, vagyis minél előbb betegedések kutatása, a személyre szabott bekerüljön a gyógyászatba a tudás, a terápiák kidolgozása és minél gyorsabb áttechnológia átadása. Ez még a nemzetköültetése a gyakorlatba. Szintén súlyponti tézi gyakorlatban is nehezen megy, a gyógyma a neurodegeneratív megbetegedések, a ászatban ugyanis sok lépésre van szükség Parkinson- és az Alzheimer-kór, illetve maga ahhoz, hogy a szélesebb körű alkalmazás az öregedési folyamat kutatása. Hazánkban fázisába jusson egy-egy orvostudományi is felfelé szélesedik az életkorfa, az orvosok eredmény. az öregedő népességgel találkoznak az orvosi rendeléseken, ami speciális helyzetet teremt: – Említette a gyógyszert. Gyógyszerkutaugyanaz a betegség középkorú személynél tásban is részt vesz az egyetem? másképp kezelendő, mint egy idős páciens– Különválasztanám az alapkutatást és az nél. A következő tematika a szív- és érrendipari felkérésre végzett klinikai fázisvizsszeri betegségek kutatásának továbbfejleszgálatokat. Ez utóbbiban természetesen az tése, amelynek szintén nagy hagyománya egyetem részt vesz, és ezen a területen szevan nálunk. Ez a három-négy téma, amit toretné a vizsgálatok, valamint az ipari kapvább kíván vinni az egyetem úgy, hogy a kucsolatok számát növelni. Gyógyszerkutatás tatás szabadságát megtartja, mégis meghaugyanakkor nagyon kevés helyen folyik határoz bizonyos súlypontokat, mert így lehet zánkban, csak a Richterben és az Egisben, a az erőforrásokat a legcélszerűbben felhasztöbbiek itt gyártanak, de nem itt kutatnak. KÓRHÁZ 2014/3.


Pedig jó lenne, mert ebben az egyetem szeretne partner lenni, és ez egy potenciális lehetőség az elkövetkező években, ami felé lehet építkezni. Jellemző tendencia, hogy nagyon sok gyógyszerkutatást, különösen a gyógyszerkipróbálásokat az ázsiai országokba vitték, mert olcsóbb ott, mint Európában megszervezni. Ám ezek most jönnek vissza, mert ráébredtek, hogy az ázsiai embereknek teljesen más típusú betegségösszetételük van, mint az európaiaknak. Fontos kipróbálni a gyógyszereket ott is, de a megszületett eredményeket ott lehet alkalmazni. Ha itt Magyarországon, illetve Európában akarnak a gyógyszerekkel gyógyítani, akkor itt kell kipróbálni őket. Van most egy ilyen mozgás, amit szemmel kell tartanunk. – Az Innovációs Központ célként fogalmazta meg a tudományos elit fejlesztését. Ez hogyan valósulhat meg? – Szeretnénk elérni, hogy a súlyponti témáinkban a mi kutatóink legyenek a világ élvonalában, s ha bárkinek kérdése van egy kutatási témában, mi legyünk az elsők, akihez fordulnak. A pályázatok versenyében, mint az élet más területén, sok szálon személyhez kötődik az eredményesség, tehát ha valaki kutatási partnert keres, minket keressen meg először. A kutatói elit és a kutatói szaktudás mellé a mai világban kell egy másfajta szaktudás az eredményes menedzseléshez is. Ezt a tudást szeretné a központ továbbképzésekkel, kurzusokkal, magasabb fokú master képzésekkel támogatni, aminek van előzménye nálunk. Szeretnénk, ha már az egyetemi évek alatt választhatnának a hallgatók ilyen kurzusokat, kiegészítő képzéseken vehetnének részt, hogy megtanulják a projektek, csoportok menedzselését is. – Milyen a fogadtatása a szervezetnek? – Bemutatkoztunk a Semmelweis Egyetem Kutatói Szalonjában, aminek nagyon jó volt a fogadtatása, rengeteg megkeresés érkezett projektötletekkel, tudományos eredmények gyakorlatba való átültetésével kapcsolatosan. Az, hogy van egy központi hely, ahová bizalommal segítségért lehet fordulni, pozitív visszhangra talált, volt egy „aha” élményük a kutatóknak. Sándor Judit AKTUÁLIS

29

3/31/2014 11:39:56

Stratégiai és kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodást kötött ünnepélyes keretek között március 25-én az Uzsoki Utcai Kórház és a Microsoft Magyarország.

Telemedicina program az Uzsoki kórházban

Ficzere Andrea, Szócska Miklós, Sagyibó Viktor

A

kórház Telemedicina Innovációs Projektje illeszkedik a kormányzati eHealth programokhoz, célja az, hogy minél több ember életminőségét javítsa. Ennek eszköze a folyamatos monitorozás, amelynek révén biztosítható az egészségügyi állapot karbantartása. A projekt fontos része az eszközök beszerzése mellett a preventív betegedukáció, a telemedicina részeként megvalósuló távfelügyelettel pedig csökkenteni tudják az ellátórendszer terhelését. Nyolc-tíz éve szívügye a telemedicina dr. Ficzere Andreának, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatójának, így nem véletlen, hogy olyan pilot program indul az intézményben, amelynek végső célja egy országos hálózat kialakítása. Mint a főigazgató bemutatta, többfajta betegség távfelügye-

30

AKTUÁLIS


letére dolgoznak ki olyan telemedicinális rendszert ez év októberéig, amely mobiltechnológiára épül, és képes egy-egy betegség kezelését úgy támogatni, hogy a páciensnek csak a legszükségesebb esetben kelljen a kórházat felkeresnie. A program

fontos része a betegedukáció, amelynek során az eszközök, így például a vérnyomásmérők, holterek, vércukormérők használatát elsajátítják a részt vevő betegek, illetve megismerkednek a gyógyszeradagoló automatával.

DIGITÁLIS MENETREND EURÓPA SZÁMÁRA (DAE) 2015-ig: az európai lakosság 15%-a hozzá tudjon férni saját egészségügyi adataihoz. 2020-ra: telemedicina széleskörű elterjedése. 2015-ig: európai e-health területén létrejövő szabványok, tesztelési módszertanok kialakítása. Az AAL (Ambient Assisted Living) közös program a Telemedicina IT-támogatását tekinti fő céljának.

KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:57

A telemedicina és annak egyik formája, a távfelügyelet előtt óriási lehetőség áll, hiszen jóléti társadalmakban folyamatosan növekszik a születéskor várható időtartam, és ezzel együtt egyre többen élnek valamilyen krónikus betegséggel. Magyarország például 2,5 millió hipertóniás és 573 ezer cukorbeteg él. A szív- és érrendszeri megbetegedések következtében 550 milliárd, a cukorbetegség és szövődményei miatt pedig 180 milliárd forint kiadás keletkezeik évente. Nagyon magas az orvos-beteg találkozások száma, évente mintegy 120-130 millió. A kiadásokat és az orvos-beteg találkozások számát csökkenteni lehet a távfelügyelet, telemedicina segítségével. A telemedicina nemcsak az idős, egyedül élő beteg embereknek nyújthat segítséget és biztonságot, de olyan aktív személyeknek is, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Az otthoni monitorozás ideális vércukor, vérnyomás, szívritmus, légzés folyamatos ellenőrzésére, valamint az így nyert információ alapján egyénre lehet szabni a terápiát. Az Uzsoki januárban indult telemedicina projektje két fázisban valósul meg. Májusig kiválasztják a szakmai és piaci szempontból legígéretesebb távegészségügyi alkalmazástípust, protokollt alkotnak, betanítják a betegeket, akik meg is kapják a készüléke-

A TELEMEDICINA ELŐNYEI – Javul a betegek életminősége, biztonsága – Csökken a kórházi tartózkodás gyakorisága, időtartama – Egységes, jól körülhatárolt betegkövetési, adminisztrációs rendszer – Öregkori önállóság – Egészségügyi szolgáltatások eljuttatása távoli, ritkán lakott területekre – Hatékonyabb, gyakran életmentő jellegű kezelés távoli biztosítása – A gyógyítás költségeinek csökkentése – Anyagmegtakarítás (filmek, papír stb.) – Utazási költség és idő megtakarítása

ket. A második fázisban – amely október 10én zárul – méréseket végeznek, kiértékelik ezek eredményét. Az Uzsoki Utcai Kórház tudományos partnere a Magyar Telemedicina és E-health Egyesület, stratégiai partnere a Microsoft Magyarország, technológiai partnerei pedig különböző orvostechnikai cégek. Elismerésre méltó az Uzsoki kórház példája, ugyanis az ellátók nem kapkodnak a multinacionális cégek ajánlatai után Sagyibó Viktor szerint. A Microsoft Magyarország Kft. kormányzati üzletágának igazgatója úgy véli, hogy a projekt a legjelentősebb hazai telemedicina program, amely jól mutatja a magán- és

a közszféra összefogását az egészségügy leggyorsabban fejlődő területén. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint Magyarország diagnosztikai nagyhatalommá válhat adatbázisainknak köszönhetően. Az e-egészségügy fejlesztésével hazánknak arra is esélye van, hogy a szolgáltatásokat a nemzetközi színtéren értékesítse. Bemutatta az „e-egészségügy” névre keresztelt új, okostelefonra fejlesztett alkalmazást, amelynek segítségével a betegek megkereshetik a hozzájuk legközelebb található patikát, kórházat, illetve a preventív jellegű szűrésekről is információt szerezhetnek. Sándor Judit

Az EMMI egészségügyi intézményekben keletkező hulladékokról szóló miniszteri rendelettervezetének véleményezési határideje március 11-én járt le. A jogszabály végleges változata valószínűleg a közeljövőben lép majd hatályba.

Új szabályok a hulladékok kezelésére A

tervezet szerint annak tartalma, tekintet nélkül a tulajdonos mibenlétére, kötelezően vonatkozik majd az öszszes, egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, vállalkozóra, cégre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (beleértve a kutatóintézeteket és a prevencióval foglalkozó intézményeket), továbbá az egészségügyben használt szereket, eszközöket gyártókra és importőrökre, valamint a hulladékokról szóló törvényben meghatározott közvetítőkre, kereskedőkre, szállítókra és hulladékkezelőkre, vagyis mindazokra, akik/amelyek gazdasági szereplőként hulKÓRHÁZ 2014/3.


ladéktermelőtől egészségügyi hulladékot kezelés (megsemmisítés, újrahasznosítás) céljából átvesznek. A tervezet külön kitér a lakossági gyógyszerhulladékokról rendelkező intézkedésekre is, azzal a megjegyzéssel, hogy az erre vonatkozó szabályokat külön rendeletben rögzítették. A jelen jogszabály nem terjed ki a halva született és elvetélt magzatokra, a csonkolt testrészekre, a felismerhető emberi szervekre, a felismerhető szervmaradványokra, továbbá a fokozottan ellenőrzött körbe vont gyógyszerekre. Ezekről szintén külön jogszabály rendelkezik.

Elkülönítetten tárolandók A rendelet szerint egészségügyi hulladéknak minősül minden humán biológiai vagy vegyi anyagból, illetve a hulladéktörvény hatálya alá tartozó hulladékból, állati eredetű melléktermékből származó anyag, továbbá azok az egészségügyi ellátás során felhasznált eszközök, tárgyak, amelyek veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékként keletkeznek. Ide értendők még a veszélyes, a speciális egészségügyi veszélyt hordozó, továbbá a gyógyszerhulladékok is. A jogalkotó szerint egészségügyi veszélyes hulladékként kezelendő az ellátás során keletkező valamennyi veszélyes illetve AKTUÁLIS

31

3/31/2014 11:39:57

speciálisan veszélyes hulladék. Az ezek öszszegyűjtésére alkalmazott, speciális gyűjtőhelyen tárolt gyűjtőedényeket, tartályokat (dobozokat, zsákokat) elsődleges csomagoló eszköznek kell tekinteni és kizárólag ezekben lehet a veszélyes vagy speciálisan veszélyes hulladékot gyűjteni, illetve meghatározott ideig tárolni. A speciális veszélyes egészségügyi hulladékok körébe sorolandók a beavatkozások során elhasznált éles vagy szúró eszközök és a kórokozókkal szennyezett eszközök, mint például az injekciós és transzfúziós tűk, fecskendők, ampullák, mikroszkóp tárgylemezek. Ebbe a körbe tartozik továbbá a műtét vagy egyéb invazív beavatkozás során visszamaradó vér/vérkészítmény, fel nem ismerhető szervmaradvány, testrész, váladék, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyag, illetve az annak maradványából keletkező hulladék, az intézmények elkülönített, fertőző részlegeiben képződő hulladék, valamint a járványügyi szempontból különösen veszélyesnek minősülő kórokozókkal szennyezett, vagy feltételezhetően szennyezett hulladék. Ilyen például a fertőző betegek ellátása alkalmával keletkezett vérrel, váladékkal szennyezett kötszer, ruhanemű, ágynemű, tampon, katéter, vizeletgyűjtő tasak, betét, pelenka stb. Ebbe a kategóriába természetesen nem sorolandók bele az egészséges csecsemők és az egyéb krónikus, nem fertőző betegségekkel ápolt, inkontinenciában is szenvedő páciensek pelenkái, illetve az ezekből keletkező hulladékok. Szintén a fokozottan veszélyes hulladékok kategóriájába sorolandó a légszűrő berendezések lecserélt mikrobiológiai szűrőbetétje, valamint a mikrobiológiai- és génsebészeti-, illetve a citosztatikummal szennyezett anyagból, eszközből származó hulladék. Minden egészségügyi hulladékot termelő intézmény köteles szeparált, biztonságos hulladékgyűjtőhelyet kialakítani, amely megfelel mind a környezetvédelmi, mind a közegészségügyi követelményeknek. Az itt elhelyezett elsődleges csomagolóeszközökben díjmentesen elhelyezhető a hulladék. A tervezet szerint a benne foglaltakat a hatályos hulladéktörvény és az egészségügyi törvény előírásaival összhangban kell alkalmazni. A szabályozás szerint az egészségügyi hulladékokat (beleértve a veszélyeseket és speciálisan veszélyeseket is) mind egymástól, mind az intézményben keletkező kommunális szeméttől jól elkülönítetten kell gyűjteni. Az elhasznált éles és szúró eszközök, a fertőző hulladékok például jól záródó, ütés- és szúrásálló edényekben gyűjtendők, amelyek illetéktelenek által nem

32

AKTUÁLIS


nyithatók ki. Zsákokban gyűjthetők azok a nem veszélyes hulladékok, amelyek nem okozhatnak fizikai sérülést (vágó, szúró eszközök) és nem fertőző betegek kezelésének hulladékai. A speciális veszélyes hulladékot tároló, biztonságos eszközt sárga, fertőzésveszélyt jelölő, erre a célra rendszeresített jelzéssel kell ellátni, ami megegyezik a bioveszélyre figyelmeztető nemzetközi jelzéssel. Mind a veszélyes, mind a speciálisan veszélyes egészségügyi hulladék maximum 48 órán keresztül tárolható hűtés nélkül a hulladékot termelő intézmény raktárában, amenynyiben biztosított a hűtés (0–5 ºC fokon),

Életet ment, majd életveszélyessé válik

akkor legfeljebb 30 napig. Ha a csomagolóeszköz megtelt, azonnal le kell zárni és a hulladékot el kell szállítani. A fokozottan veszélyes, speciális hulladékot tartalmazó edényeket a tartalmuk megsemmisítéséig tilos kinyitni. Az egészségügyi intézmények a náluk képződő hulladékról napra pontos nyilvántartást vezetnek, amelynek összesítését minden év február 1-jéig kötelesek a megyei/járási/fővárosi kormányhivatalok népegészségügyi intézményeinek eljuttatni. Az adatok összesítése a fővárosi és megyei szakigazgatási szervek feladata. Eredményét minden év április 1-jéig kötelesek az OTH és az OKTF részére megküldeni. A hulladékok kezelését/nyilvántartását az egészségügyi intézményeknél a járási népegészségügyi intézet végzi el, előre meghatározott terv szerint. Amennyiben az ellenőrzés alkalmával a hatóság szakértői szabálytalanságot tapasztalnak, megteszik a szükséges lépéseket.

Hulladékszállítás, kezelés Az egészségügyi hulladékok kezelésére és szállítására a veszélyes árukra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak. Az egyszerű egészségügyi hulladékokra az általános hulladékgazdálkodási szabályok érvényesek. A speciális, fokozottan veszélyes hulladékok csak égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók. E munkafázis előtt a hulladékok nem tömöríthetők. Amennyiben fertőtlenítés történik, annak mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatait követően mintavételt kell elvégezni és azt a fővárosi, vagy a megyei szakigazgatási szervek (Országos Epidemiológiai Központ vagy Országos Környezet-egészségügyi Intézet) akkreditált laboratóriumaiba kell továbbítani. A hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról mindenkor az egészségügyi intézménynek kell gondoskodnia. Azokban az intézményekben, amelyekben évente ezer kilogrammnál több hulladék keletkezik vagy három, illetve ennél több egészségügyi dolgozóval járóbeteg-szakellátást/alapellátást, vagy fekvőbeteg-szakellátást folytatnak, külön felelőst kell kijelölniük a hulladékgyűjtéssel, kezeléssel, elszállítással kapcsolatos teendőkre. Az egészségügyi intézmények vezetőinek hulladékgazdálkodási utasítást kell kiadniuk, amelyben meg kell nevezniük az intézmény hulladékgazdálkodásának feladataira kijelölt személyt, körül kell határolniuk a jogkörét, illetve a további részfeladatok felelőseinek a nevét is fel kell sorolniuk. Az utasításban a továbbiakban meg kell határozni hulladékfajtánként külön-külön a különféle kategóriákba sorolt hulladékok mennyiségét, fel kell sorolni a hulladékok mennyiségének csökkentésére irányuló teendőket (pl. különösen elkülönített gyűjtés), a hulladékok ártalmatlanításának az intézmény által elérhető legjobb technikai lehetőségét. A felsoroltakon kívül az utasításnak tartalmaznia kell a hulladékkezeléssel, tárolással, szállítással, ártalmatlanítással kapcsolatos speciális ismeretek oktatásának tematikáját is, valamint a nyilvántartás módját, annak gyakoriságát, az oktatásra kötelezettek felsorolását és a rendkívüli helyzetben végrehajtandó teendők részletezését. Az egészségügyi intézményekben a hulladékgazdálkotással kapcsolatos tudnivalókat jól látható helyre ki kell függeszteni, hogy abból ne csak a betegek, hanem a látogatók is informálódjanak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell többek között a miniszteri rendelet hulladékgazdálkodásra és speciális gyűjtőhelyekre vonatkozó rendelkezéseit is. A miniszteri rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:57

A Debreceni Egyetem OEC Ortopédiai Klinika és a makói székhelyű ASS Berendezési Rendszerek Ipari Bt. dr. Csernátony Zoltán ortopédiai klinikaigazgató egyetemi docens vezetésével közös projekt megvalósítására, speciális elektromos működtetésű betegágy kifejlesztésére 145 659 547 Ft uniós támogatásban részesült az Új Széchenyi Terv Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása nevű programja keretében. A projekt összköltségvetése 242 316 459 Ft.

Egyedülálló többfunkciós elektromos betegágy-fejlesztés Magyarországon

A

projekt célja egy olyan saját ötleten alapuló elektromos működtetésű betegágy kifejlesztése, amely a tartósan ágyhoz kötött betegek ápolási körülményeiben eredményez komoly változást.

testhelyzet alapvető megváltoztatása, a testhelyzet megtartása és a beteg kényelmének biztosítása, az életminőség javítása, a kiszolgáltatottság érzésének csökkentése révén és a korai rehabilitáció megkezdésével már ágyon belül.

vagy szerzett betegség következtében tartós vagy végleges károsodást szenvedtek. Magatehetetlen betegek. A tervezett szerkezet több újdonságerejű funkcióval fog rendelkezni, ilyen például a beteg ülőhelyzetbe emelése és az ülőhelyzet-

Többek között a mosokomiális fertőzések – decubitus, tüdőgyulladás – megelőzése, elkerülése, a biztonságos betegellátás, az egészségügyi szakdolgozók fizikai terhelésének csökkentése, a minőségi betegápolás hatékonyságának növelése, a

Célcsoport a mozgásukban korlátozott, átmenetileg vagy tartósan ágyhoz kötött és aktív izommunkára részlegesen vagy teljes egészében képtelen betegek, akik az önellátásra sem képesek. Fogyatékkal élő és rokkant személyek, akik veleszületett

ben lévő betegnek az ágy síkjára merőleges pozícióba történő kifordítása. A projektben kifejlesztett termék mind hazai, mind nemzetközi szinten merőben új, egyedülálló megoldás, mely egyedisége és funkcionalitása révén méltán kelheti fel a szakma érdeklődését. 

További információ a projekttel kapcsolatosan: ASS Magyarország Kft. 6000 Kecskemét, Irinyi u.17. Telefon: 76/418-831, 30/9586-661, e-mail: [email protected] web: www.assmedical.hu • www.assmako.com www.biomech.dote.hu

KÓRHÁZ 2014/3.


AKTUÁLIS

33

3/31/2014 11:39:58

Arra kértük a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét, hogy mutassa be az ápolószakmát érintő aktuális feladatokat és nehézségeket.

Segítő kezet nyújtanak A

fokozott orvoshiány közepette egyre vagy nem is az ágazaton belül dolgoznak tonagyobb felelősség hárul az egészvább a fejlettebb országokban. ségügyi szakdolgozókra, így még fontosabb, hogy kitűnően képzett ápolók keMit jelent a kiszámítható életút? rüljenek az ellátásba – tájékoztatott dr. Az egészségügy valamennyi szintjén isBalogh Zoltán. „Rendkívül fontos szemmert fogalom a kiszámítható életút, mint pontként kellene kezelni a kórházi struktúrákon belül az ápolást segítő eszközök beszerezését és fejlesztését” – mondta, majd reményét fejezte ki, hogy a jövőben az uniós forrásokból erre is lesz lehetősége az intézményeknek. A MESZK munkatársainak tapasztalata jelenleg azt mutatja, hogy számos helyen, ahol az uniós pénzeknek köszönhetően ragyogó új struktúrát adnak át, a felszereléseket már nem újítják fel. „A kórházak anyagi helyzete nehéz, de ez nem mehet az ápolás minőségének kárára, melynek feltétele, hogy a naponta használatos fogyóeszközök megfelelő számban álljanak a kollégák rendelkezésére. Az ápolás eszközei biztonságot nyújtanak az egészségügy valamennyi ellátási szintjén dolgozók és a betegek számára. Az ápolásnak a fertőzések megelőzésében és visszaszorításában hatalmas szerepe van. Dr. Balogh Zoltán Amennyiben az ehhez szükséges egyszer használatos eszközök nem a minőségi munkavégzés, emberhez mélállnak a munkavállalók rendelkezésére, aktó élet egyik alapfeltétele. Balogh Zoltán kor ezek a költségek hatványozottan fognak úgy gondolja, hogy bár a modell bizonyos jelentkezni a súlyos betegségek, jogos perek elemei már körvonalazódnak, ugyanakkor következményeként”. olyan alapfeltételek hiányoznak, amelyek nélkül nem beszélhetünk kiszámítható Nem csökken a migráció, sőt életútról. Az egyik ilyen feltétel természeAz ápolók minőségi munkájának elősegítése tesen a bérrendezés. Az elvándorlás kizárótermészetesen nem kizárólag az intézménylag akkor enyhíthető, ha a dolgozók bérét vezetők gazdálkodásán múlik, hiszen van4-5 éven belül garantáltan felzárkóztatják nak egyéb, globális szintű problémák is. Az egészségügyi szakdolgozók körében mereaz uniós átlaghoz. A szakemberhiányt súdeken emelkedik az országot elhagyók szályosbítja, hogy a nyugat-európai országokma. A külföldi munkavállaláshoz regisztban egyre nő az igény a külföldi egészségráló, engedélyt kérő ápolók létszáma is ügyben alkalmazható munkavállalók iránt. drámaian alakul, ám ők csak a jéghegy csúcsát képezik, tájékoztatott a MESZK elnöke. Kórházi balesetek, kockázatbecslés, Felbecsülhetetlen azon egészségügyi szakmegelőzés dolgozók aránya, akik képzettségüknél alaVisszatérve a kórházak falai közé, Balogh csonyabb munkakörben helyezkednek el, Zoltán beszámolt eredményeikről és terve-

34

ÁPOLÁS


ikről, amelyeket az intézményekben történő balesetek kockázatelemzése és elkerülése érdekében tettek, illetve határoztak el. A MESZK országos felmérést végzett a témakörben 2008–2013 között, három alkalommal, 5-5000 ember bevonásával. Tapasztalataik alapján kidolgozták az intézményi szinten szükséges továbbképzés háttéranyagát, amelyet el is juttatnak valamennyi magyarországi kórházba. Az ilyen balesetek, valamint az ezekből származó súlyosabb (pl. fertőzéses) betegségek elkerülésétől kezdve a sérülés bekövetkeztekor szükséges tennivalókig a háttéranyag számos fontos szempontot tartalmaz. Az ápolást segítő technikák elterjesztése mindenképpen kulcsszerepet töltene be a kockázat csökkentésében, a korszerű egyszer használatos eszközök, tűk, branülök, zárt vérvételi rendszerek alkalmazásával aktív és passzív biztonsági védelmet vehetnek már igénybe az ápolók. 2013. decemberében megjelent a megváltoztatott minimumrendelet Balogh Zoltánt az utoljára decemberben frissített humánerőforrásra vonatkozó minimumrendeletről is megkérdeztük. A szabályozás jelenlegi változatának kidolgozásában a MESZK munkatársai is részt vettek, a szabályozás tehát – a fekvőbeteg-ellátást tekintve – a ma Magyarországon rendelkezésre álló szakképzett szakdolgozók létszámát illetőleg szakmai alapokon nyugszik. (A járóbeteg-ellátásról ez kevésbé mondható el, de Balogh Zoltán reményei szerint idővel ezen a területen is sikerül eredményeket elérni.) A Kamara kidolgozott továbbá egy ajánlást, amelyben a különböző ápolói kategóriákat és szakképesítéseket figyelembe véve nyújtanak útmutatást a menedzsmenteknek és a működtetőknek a különböző szolgáltatásokhoz kapcsolódó minimumfeltételek betartására vonatkozóan. Radnai Anna KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:58


3/31/2014 11:39:58

Egy szülész-nőgyógyászati osztályon éppen úgy megfordulnak életük ígéretes és többnyire örömteli szakaszát élő kismamák, mint nőgyógyászati rákkal küzdő, súlyos beteg emberek. A nővérszolgálat egyik esetben sem könnyű, de ahogyan Tóth Miklósné Éva, az MH Egészségügyi Központ Szülész-Nőgyógyászati Osztályának részlegvezető nővére beszámol életéről és munkájáról, az olvasónak is úgy tűnhet: mégis gyönyörű. Az interjút érdemes annak is végigolvasnia, aki arra kíváncsi, hogy milyen egy ilyen közegben a jó vezető.

Egy beteg embernek nagyon hiányzik a szeretet – Milyen úton jutott pályafutása jelenlegi állomásához? – Tizennégy éves voltam, mikor húgom megszületett és akkor döntöttem el, hogy ezt a pályát választom. Nem az indított erre az elhatározásra, hogy testközelbe kerültem egy újszülöttel, hanem maga a születés volt rám ilyen hatással. Szülésznő is lettem, 1981-ben az SE I-es számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán kezdtem el dolgozni, a mai napig szívem csücske ez a hely. Utána szültem két gyermeket. A lányom érkezése után a Klinikára mentem vissza dolgozni, de nem sokkal később kaptam egy álláslehetőséget a Rókus Kórházban, amit el is vállaltam, gondolván, hogy a gyerekek mellett a nyolcórás munkaidő ideálisabb lesz. Annyira azért nem volt egyszerű így sem, mert minden hétvégére maradt. Tizenöt évig voltam a Rókus Kórház Szülész-Nőgyógyászati Osztályán főnővér, egészen addig, amíg egyik napról a másikra megszűnt az intézmény fekvőbeteg része és azt mondták, menjen mindenki ahová akar. Vezető főorvosunk, dr. Demeter János és még néhány orvos a Szabolcs utcai Kórházban helyezkedtek el, és két turnusban átmentettek ahány munkatársukat tudtak. Ezért vagyunk elég sokan az MH Egészségügyi Központban szülésznők a régi Rókusból. – Milyen hozzáadott tudás szükséges a szülész-nőgyógyászaton zajló nővéri munkához, mitől speciális ez a hivatás? – Először is két ember életéért vagyunk egyszerre felelősek, a magzat és az anya is a mi gondjainkra van bízva. Ezen kívül ehhez a munkához rendkívül fejlett empátiás készség kell. Az idős és a fiatal beteggel egyaránt tudni kell úgy kommunikálni, ahogyan az neki a legjobb. Egy mosoly már fél gyógyulást jelenthet, ha a kellő időben, a kellő módon érkezik – ha már reggel pozitívan állunk meg az ágy mellett. Egy beteg embernek nagyon hiányzik a szeretet, a gyógyulásban éppen elég a maga fájdalma és nehézségei, tő-

36

ÁPOLÁS


lünk szakmailag korrekt ellátást és mosolygó szempárt kell, hogy kapjon, és máris biztonságban érzi magát. Ezért nálunk elengedhetetlen a humánusság, az empátia. – Vezetőként is tudja a mindennapokban használni ezt a humánus szemléletet? – A vezetőnek figyelembe kell vennie a dolgozók megánéletét, szakmai tudását és mindennapi munkáját egyaránt. Mindenkinek

Tóth Miklósné Éva

vannak otthon problémái és nehéz időszakai, nem vagyunk egyformák. A betegeknek azonban nem az a lényeg, hogy nálunk mi történik éppen otthon, hanem az, hogy mit tudunk nyújtani számukra. Ezért igyekszem jókedvet teremteni és fenntartani munkatársaim körében. Mindannyian tudjuk, hogy az ágynál kiegyensúlyozottan és kedvesen kell viselkedni, mert sokkal könnyebb úgy a munka, még akkor is, ha gondjaink vannak. – Mennyire lehetséges vezetőként elvárni vagy megtanítani ezt a hozzáállást? – Ezt nem lehet tanítani, ez egy adottság. A szülésznők azért lesznek szülésznők, mert több van bennük, rendkívül fejlett az empá-

tiás készségük, a helyzetfelismerő készségük. Kell egy kis alázat mindenkivel szemben. Teammunkában dolgozunk, amibe nemcsak az orvosok és mi, hanem a műtősfiútól kezdve a takarítónőig mindenki beletartozik, így kerek az ellátás. Aki pedig bosszankodni akar, az bosszankodja ki magát a nővérszobában, a betegágynál viszont már mosolyogni kell. Minden szónál többet ér azonban a példamutatás, ezért nagyon figyelek saját viselkedésemre is. Igyekszem akkor is pozitív kisugárzással belépni munkahelyemre, ha épp fáradt vagyok. Nem szavakkal, hanem saját derűmmel rázom fel őket. Fontos az is, hogy nem állok senkinek a sarkában. Itt mindenki végzett szülésznő – szakember, aki 100%-osan teljesíti a munkáját, én pedig megadom ehhez a bizalmat. Néha nehéz az osztályon a munka, mikor sok az idős, vagy épp valóban fiatal beteg, nem pedig szülés előtt álló páciens. Ő fekszik, mi ott állunk felette, és nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Egy simogatás a takarón is sokat számíthat. De nincs gond a lányokkal, mindezt ők is tudják. – Okoz-e nehézséget ez a kettősség, hogy nagyon pozitív élethelyzetben lévő kismamák és rosszindulatú nőgyógyászati betegséggel küzdő emberek között kell cikázni? Hogy élik ezt meg a betegágy mellett, szakemberként? – Sokkal több segítség és pszichés támogatás kell a beteg pácienshez, mint az egészségeshez. Mindenkivel kedvesek vagyunk, de aki beteg, azzal szemben fontos, hogy kommunikációnk megnyugtató és csendes legyen, hogy éreztessük: vele vagyunk. A fiatal, egészséges páciensekkel lehet humorizálni. A folyosón, ahogy jövünk szembe egymással, mindenki egyforma minőségben lát bennünket, de a kórtermeken belül, az ágy mellett már személyre szabott kell, hogy legyen a kommunikáció. Próbálunk pozitív szemléletet vinni oda is, ahol nagyobb a baj, de vigyázunk az egyensúlyra, hogy ne bagatelizáljuk el mások tragédiáját, küzdelmét. Ahány emKÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:59

ber, annyi hozzáállás szükséges, mindenkinek más a betegsége, de más a habitusa is. Van, akinek az esik jól, ha összenézhet egy megértő szempárral és kap egy bátorító mosolyt, és van, aki nyitott arra, hogy némi humorral, iróniával eltereljük a gondolatait fájdalmáról. Próbáljuk pácienseinket pszichésen megismerni és vezetni. Ez persze nagyon fárasztó, de ezt kívánja a betegellátás. – Van-e az itt zajló ellátásnak speciális eszközigénye? – Ez inkább a műtőben jellemző. Az osztályon természetesen rendelkezésünkre állnak ápolási eszközök a haslaptól kezdve a steril ollóig és a betétig, ezekből nincs hiányunk. – Mennyire működnek jól a kompetenciák a teamen belül? – Ezeket fontos betartani, ami a mindennapokban nem is mindig könnyű. Egy fiatal kollégát, ha már bizonyította rátermettségét, elvileg elismernek fontos segítőtársukként az orvosok, de azért van ennek egy íve. Adunk, adunk, adunk, és egy idő után kigömbölyödik a dolog, kapunk is valamit. Mondanivalónkat leginkább úgy közöljük – hogy ne tűnjünk tolakodónak –, hogy hangosan gondolkozunk. Mikor kijön az orvos a műtőből, még tele van a feje az ott lezajlott eseményekkel, feljön megkérdezni, hogy mi van ezzel vagy azzal a beteggel, és tőlem például, aki már harminckét éve vagyok a pályán, örömmel veszi, ha adott esetben rábólintok aktuális döntésére, hogy „jó ötlet”. Segítjük egymás munkáját, és ez már csak azért is nagyon fontos, mert ha orvos és nővér között mérges a viszony, annak a beteg issza meg a levét. Nálunk az osztályon abszolút jól működik a teammunka. Mi, nővérek ápoljuk orvosaink betegeit, ők pedig elfogadják esetleges észrevételeinket. Ehhez azonban azért valamit le kell tenni az asztalra. – Milyen gyakorlati része van a részlegvezetői munkának? – Nem mindenki születik úgy, hogy jól tud vénázni és nincs mindenkinek jó vénája. Ugyanakkor bízni kell a lányokban és hagyni kell őket érvényesülni, különben suták lesznek és nem szereznek rutint. Ezért abban maradtunk, hogy kétszer megpróbálják a véna-szúrást, és ha nem sikerül, akkor szólnak nekem. Itt nem az a lényeg, hogy ő ügyetlen, én pedig ügyes vagyok, és nem is érzékeltetjük ezt így sosem a betegágynál, de amellett, hogy nekik is meg kell tanulniuk mindent flottul, önállóan elvégezni, természetesen az is fontos, hogy a betegnek jó legyen. Van, amikor hetek telnek el úgy, hogy nem szólnak, van, amikor minden nap. De a bizalom KÓRHÁZ 2014/3.


nagyon fontos. Én nem állok a fejük felett ellenőrizni őket, de tudják, hogy ha szükség van rám, akkor szólhatnak, és ebben nincs semmi megalázó, hiszen a páciensek is látják, hogy a részlegvezető idősebb, tehát nagyobb tapasztalata van. Mi a mindennapokban nem főnök-beosztott viszonyban vagyunk, hanem munkatársakként működünk, ha kell én is beállok ágyazni, vagy kikísérem a beteget a mosdóba. Az, hogy vezető beosztásban dolgozom, abban nyilvánul meg, hogy én tartom a kapcsolatot a műtőblokkal, én szervezem a kommunikációt, hogy gördülékenyen menjen az ott zajló munka. – Működik az idősebb generációnak való tiszteletadás a részlegen belül? – Igen, és ezt nem is kell megkövetelnem sem magam, sem mások számára, mindenki elfogadja, hogy az idősebb kollégák tiszteletet érdemelnek. De ez nem is kizárólag a kollégákkal, a pácienseinkkel szemben is működik. Mindig elmondom munkatársaimnak, hogy úgy álljanak idősebb betegeinkhez, mintha saját édesanyjuk lenne ott, ahogyan egyébként a fiatalabbak is lehetnének a lányok testvérei. A főiskolát nemrég elvégzett nővérutánpótlás egyébként nagyon értelmes és tisztelettudó, csak jót mondhatok róluk. – A továbbképzések szervezése is az ön feladatai közé tartozik? – Ez a főnővér kompetenciája. Együtt is meg szoktuk beszélni, hogy mik a lehetőségek, kinek hány pontja van vagy milyen irányban szeretné képezni magát, és a beosztást értelemszerűen úgy alakítjuk, hogy akinek fontos, az el tudjon menni. Országos szülésznői konferenciákon, a Semmelweis Egyetemen rendezett védőnői-szülésznői konferenciákon rendszeresen részt veszünk, és házon belül is nagyon jó szervezések vannak az I-es telephelyen, vizsgával záruló, pontszerzéses továbbképzéseket tartanak, ahová szintén mennek a lányok. A vezetőség erre odafigyel, nagyon jó előadások vannak. – Mennyire lehet figyelembe venni a beosztások meghatározásakor , ha valakinek magánéleti okoknál fogva szabadnapra van szüksége? – Figyelembe veszem az ilyen kéréseket. Számít, ha elvált kolléganőmnek kéthetente a férjénél van a gyermeke, mert ő akkor tud dolgozni, amikor azonban otthon van a gyerek, akkor nyilván semmiképpen nem szeretne. De azzal sincs probléma, ha valaki színházba szeretne menni vagy bármi egyéb oknál fogva szól, hogy egy adott időben nem jönne. Tudja, hogy akkor a másik fog dolgozni, ahogyan ha a kollégájának van szüksége szabadnapra, majd ő helyettesíti. Így az ilyen

kérések számunkra szentek és sérthetetlenek. Ez is fontos stratégia annak érdekében, hogy szívesen jöjjön be dolgozni a kolléganő. Nem gépek vagyunk. – Mennyire jelent plusz feladatot a szakterület fejlődésének követése? – Szakmai irányelvek alapján dolgozunk, amelyek sűrűn változnak. A fekvőbeteg-ellátásban minket leginkább az intelligens kötszerek megjelenése érint, a műtőblokk az, amely a laparoszkópos eszközök elterjedésével és egyéb fejlesztésekkel a legintenzívebben halad a korral. Az új műszerekkel megoperált beteg természetesen aztán a mi kezünk alatt sem egy gézlapot és két ragtapaszt kap a hasára, hanem légáteresztő, intelligens tapaszt, és jó minőségű branült használhatunk. Sokat fejlődött a betegellátás tárgyi eszköztára, és amilyen szinten teheti, meg is veszi kórházunk ezeket a tárgyi eszközöket. – A magyar egészségügy helyzete nem könynyű, ahogyan önmagában az Ön hivatása sem. Menyire tudta megőrizni a tizennégy éves korában felébredt lelkesedést? – Teljesen megőriztem, és ebben két gyermekem születése sem vetett vissza. Nem áldoztam fel a magánéletemet a szakma oltárán, sem fordítva – nekem ez a kettő párhuzamosan futott. Ehhez kell egy olyan férj, aki ezt elfogadja. Ha én éjszakáztam, „hosszúztam” vagy továbbképzésre mentem, ő pelenkázta és etette gyermekeinket, elfogadta, hogy ez nekem fontos. Nehéz ezt a mindig nehézségekkel küzdő egészségügyben elfogadni, ő azonban tudta, hogy nekem ez az életem, és alkalmazkodott hozzá. Hétfőn ünnepeltük harmincéves házassági évfordulónkat. Így is nehéz volt megfelelni a két gyerek mellett és a munkahelyen egyaránt, de a férjemmel együtt működött a dolog és nem ment egyik a másik rovására. Nem is tudtam volna másként élni. Fantasztikus volt a szülészeti munka is, de a nyolcórázást, a főnővéri és részlegvezetői beosztást is magaménak éreztem, érzem. Ha csak egy pelenkát cserélek ki egy idős hölgybetegen, abban is megtalálom, ami nekem a hivatásomban fontos. – Akkor szülésznőként már nem dolgozik? – Az imént bemutatott tevékenységeimnek nagyjából háromkor van vége, addigra el is fárad az ember mindebben. A szülésznői munkát így meghagyom a fiataloknak, a kettőt egymás mellett már nem lehet felelősségteljesen végezni. A fiaméknál júliusban érkező unokám, Zorka érkezését már alig várom, de születésénél csak mint aggódó nagymama leszek jelen. Radnai Anna ÁPOLÁS

37

3/31/2014 11:39:59

2014. 03. 15-ével lépett hatályba a 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv. Ezen új törvény természetesen az egészségügyi ágazatot is jelentős mértékben érinti nem csupán a szerződéses kapcsolatai, illetve az ún. műhibás perek miatti kártérítési felelőssége területén, hanem új jogintézményként jelenik meg a személyiségi jog megsértéséhez kapcsolt sérelemdíj, illetőleg a munkajog területén számos rendelkezése háttér-jogszabályként alkalmazandó. A teljesség igénye nélkül a jelen cikk keretében be kívánjuk mutatni a sérelemdíjat, továbbá az egészségügyi szolgáltatót mint munkáltatót érintő polgári törvénykönyvi szabályokat.

Az új Polgári Törvénykönyv egészségügyi vonatkozásai Sérelemdíj Az új Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok megsértéséhez kapcsoltan szabályozza új jogintézményként a sérelemdíjat, ezzel a személyiség-jogvédelem eszköztárát bővítve, megszüntetve a korábban kártérítési körben nevesített nem vagyoni kártérítési jogcímet. A sérelemdíj bevezetésétől a személyiségi jogsértésekkel okozott úgymond lelki károk megítélésének az egyszerűsödését, a bizonyítási nehézségek kiküszöbölését várják a szakemberek, hiszen nagyon sok bizonytalanság mutatkozott a nem vagyoni jellegű hátrány bizonyítása területén. Sok esetben az ún. személyiségi jogsértéshez kapcsolódó lelki károkat nem lehetett tényszerűsíteni, noha nem volt vitatható, hogy a károsult személy vagy annak hozzátartozója életminőségét, életpályáját, egzisztenciális helyzetét jelentős mértékben érintette a károkozás. Az új jogintézmény alkalmazása során a sérelemdíj akkor is jár, ha az érintett nem tud hátrányt bizonyítani, azaz nem szükséges, hogy a jogsértés valamiféle hátrányt okozzon. Így például jogosulatlan egészségügyi adatkezelés, mint személyiségi jogsértés bekövetkeztekor nem kell hátrányt bizonyítani, hanem a jogsértés bizonyítása esetén kérhető a sérelemdíj a bíróságtól. Természetesen a bírósági mérlegelés körébe tartozik a sérelemdíj összegének meghatározása. Fontos utalni azon szabályra, mely szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeinél már a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározásánál, a kimentés módjánál. A bíróság a személyiségi jogsértés összes körülményét mérlegelve (különösen a jogsértés súlyát, annak ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértett és a környezetre gyakorolt hatására tekintettel) fog-

38

PARAGRAFUS


ja a sérelemdíj nagyságát meghatározni. A sérelemdíj mindig egyösszegű díjkifizetést jelent. A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogoknál úgymond „gyűjtőkategóriaként” használja az emberi méltóság fogalmát és az abból fakadó személyiségi jogokat – amelyeket mindenki köteles tiszteletben tartani –, mely személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak. Néhány személyiségi jog azonban nevesítésre kerül, mint például az élet, a testi épség, az egészség vagy a magántitok, személyes adatok védelméhez való jog megsértése. Ugyanakkor a nevesített személyiségi jogokon kívül az emberi méltóság, mint személyiségi jogi gyűjtőkategória további személyiségi jogokat is magába foglal. Mindig a konkrét esetben fogja eldönteni a bírói joggyakorlat, hogy a személyiségi jogok vonatkozásában történt-e sérelem vagy sem. Napjainkban számos nyilatkozat jelent meg a tekintetben, hogy az egészségügy vonatkozásában sérelemdíjjal nemcsak az élet, testi épség, egészség megsértése vagy az egészségügyi adatok nem megfelelő kezelése, illetőleg a hozzátartozó elvesztéséhez kapcsolódóan a családi élethez való jog miatt számolhatnak az egészségügyi szolgáltatók, hanem az emberi méltóság megsértését jelentheti egy hosszú várakozás, az egészségügyi személyzet részéről sértő hangnem használata. Vélhetően azon jogszabályi kitétel eredményeképpen, mely szerint a sérelemdíj iránti igény esetén nem kell a sérelemhez kapcsolódó hátrányt bizonyítani, olyan személyiségi jogok vonatkozásában is benyújtják majd a sérelemdíj iránti igényt, amely korábban kisebb jelentősége, bizonyíthatatlansága miatt nem került érvényesítésre. A jövőben várható az egészségügyi szolgáltatók irányában a kártérítési igények mellett a sérelemdíj iránti igény benyújtása is, amelynek az összegszerűsé-

gét a bírói gyakorlat alakítja ki. Ezzel kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatóknak is fel kell készülniük az eljárási rend kialakítására, hiszen vélhetően a sérelemdíj iránti igényeket eleinte közvetlenül hozzájuk nyújtják be és csak elutasítás esetén választják a bírói utat. A sérelemdíj a felelősségbiztosítás kérdését is felveti, azaz hogy a jelenleg hatályos szakmai felelősségbiztosítások hatálya kiterjed-e ezekre a sérelemdíj jogcímen benyújtott igényekre. A hatályos biztosítási szerződések az egészségügyi szolgáltató által okozott károkra vonatkozva a korábbi Ptk. szerinti vagyoni és nem vagyoni kártérítésre nyújtanak fedezetet a szerződésben meghatározott limitösszeg erejéig. Ugyanakkor a személyiségi jogok körében elhelyezett új szankcionáló jogintézmény esetében szükséges, hogy a korábbi szakmai felelősségbiztosítások e körben felülvizsgálatra kerüljenek, és az egészségügyi szolgáltatók sérelemdíj jogcímen benyújtott igények tekintetében is rendelkezzenek megfelelő fedezettel. Ez garantálja azt, hogy a korábban nem vagyoni kártérítés címén benyújtott kárigények esetében a biztosító sérelemdíj jogcímén helytálljanak. A sérelemdíj jogintézménye természetesen megjelenik az egészségügyi szolgáltató, mint munkáltató vonatkozásában is, hiszen az alkalmazotti jogviszonnyal öszszefüggésben a személyiségi jogok megsértése is megalapozhatja a sérelemdíj iránti igények benyújtását. Az alkalmazotti jogviszony vonatkozásában is elegendő csupán a sérelem bekövetkeztét bizonyítani, és a hátrány bekövetkeztének bizonyítása hiányában is megítélheti a bíróság a sérelemdíjat az alkalmazott részére, az ügy összes körülményét figyelembe véve. Különösen a foglalkozási és üzemi balesettel kapcsolatban az élet, testi épség, egészség megsértése vagy a hátrányos megkülönbözteKÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:59

tés, a személyes adatok védelme, a kép- és hangfelvétel készítéséhez való jog megsértése körében merülhet fel a sérelemdíj jogintézménye. Például ha a dolgozó tájékoztatása nélkül szereltet fel a munkáltató térfigyelő kamerát, vagy ha a dolgozó személyes adatait nem a jogszabálynak megfelelően kezeli, illetve azokat jogosulatlan részére adja ki. Ezen intézkedésével a munkáltató az alkalmazott személyiségi jogát megsértheti, és az általános személyiségi jog megsértése esetén alkalmazandó szankciók mellett a sérelemdíj iránti igénnyel is számolhat. A sérelemdíj vonatkozásában az alkalmazotti jogviszonyra tekintettel a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai lesznek az irányadóak. A Polgári Törvénykönyv alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályai Adott helyzetben általában elvárható magatartás, a felróhatóság jogintézménye A Munka Törvénykönyve mind az alkalmazott, mind pedig a munkáltató vonatkozásában általános magatartási szabályokat fogalmaz meg, amelyet a jogviszony során mindkét félnek be kell tartania. Az általános magatartási követelményre vonatkozó szabályok területén több, Polgári Törvénykönyvben nevesített jogintézményt kell alkalmazni a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fennállása során. Azaz egy adott jogviszonnyal kapcsolatos kérdés esetén nem elegendő a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazotti törvény ismerete, hanem háttérjogszabályként a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó szabályait is ismerni kell. Az általános magatartási szabályok között jelent meg az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye, illetve a felróhatóság jogintézménye, mely szerint a felróható magatartásra előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás tekintetében tételes joganyagot nem találunk, minden esetben azt kell vizsgálni, hogy az adott munkaviszony keretében az érintett dolgozóval hasonló szakképzettségű, gyakorlatú, azonos munkakörben lévő dolgozótól milyen magatartás várható el, és ehhez kell viszonyítani a dolgozó magatartását. Azaz a Munka Törvénykönyvében egy általános zsinórmérték került megfogalmazásra, az adott helyzetben elvárható magatartási szabályok vonatkozásában. Fontos új szabály, hogy nem hivatkozhat a másik fél felróható magatartására az a fél, aki saját maga is felróható módon viKÓRHÁZ 2014/3.


selkedik. Így ha a dolgozó tudatosan azzal a céllal köt közalkalmazotti jogviszonyt határozott időtartamra, hogy majd utóbb megtámadja azt, mert ha jogellenes a határozott idő kikötése, akkor a jog kimondja, hogy ez a magatartása előnyszerzésre nem használható fel. Azaz a másik fél felróható magatartására nem hivatkozhat a dolgozó, hiszen saját maga is előny szerzése végett felróható magatartást tanúsított a határozott időtartamú jogviszony létesítése során. Természetesen e körben felvetődik, hogy aki maga is felróható magatartást tanúsít, de nem előnyszerzés céljából, az a másik fél felróható magatartására hivatkozhat-e. Így ha valaki a védőeszközökre vonatkozó munkáltatói előírásokat megszegi, ugyanakkor a munkáltató, látva, hogy a védőeszközöket nem használja, semminemű intézkedést nem tesz, akkor megállapítható mindkét fél felróható magatartása. Ha a dolgozónak károsodása származik a védőeszköz mellőzéséből, akkor jogvitát kezdeményezhet, de természetesen a felmerült kártérítésnél az önhibából eredő részt saját magának kell viselnie. Az általános magatartási követelmények miatt a korábbi jogszabályok is megfogalmazták a jóhiszemű és tisztességes magatartás követelményét az alkalmazotti jogviszony területén, mind a munkáltató, mind pedig az alkalmazott részéről. Ugyanakkor a munkajogi szabályok körében pontosításra került a Ptk. hatályba lépésével, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelményét sérti a fél azon magatartása, amely a korábbi magatartásával ellentétes, és a másik fél okkal bízhatott a korábbi joggyakorlat folytatásában. Például ha a munkáltató a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása esetén a kinevezés hosszabbítását rendszeresen a határidő lejártát követően adta át, ezen gyakorlat alapján a dolgozó joggal számíthat arra, hogy nyugodtan dolgozhat, majd később megkapja az okmányokat. Így a jóhiszeműség és a tisztességes joggyakorlás elvét sérti az a munkáltatói magatartás, hogy ilyen előzmények után arra hivatkozik, hogy a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya automatikusan megszűnt, hiszen újabb határozott időre szóló kinevezést nem kapott kézhez. Ez a munkáltatói magatartás ellentétben áll a korábbi munkáltatói gyakorlattal, ezért jogsértő. Joggal való visszaélés tilalma A Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével a korábbi rendeltetésellenes joggyakorlás fogalma helyett a joggal való visszaélés tilalma kerül megfogalmazásra. Azaz a Munka Törvénykönyve általános jelleg-

gel kimondja, hogy tilos a joggal való viszszaélés. Az alkalmazotti jogviszony során mind a munkáltatótól, mind a dolgozótól elvárható, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytassa a jogok gyakorlását és a kötelezettségek teljesítését. A jogszabály tartalmazza a joggal való visszaélés néhány nevesített alakját, valójában azonban gyűjtőkategóriaként jelenik meg, azaz a nevesített eseteken kívül más magatartás is megvalósíthatja a jogsértést. Fontos szabályként került megfogalmazásra a Munka Törvénykönyvében, hogy amennyiben a joggal való visszaélés valamely nyilatkozat megtagadásban nyilvánul meg, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy a másik fél különös méltányos üzleti érdekeit sérti, akkor a bíróság ezt a megtagadott nyilatkozatot ítéletével pótolhatja abban az esetben, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Például ha a szakszervezeti tisztségviselő felmentéséhez a felső szakszervezeti szerv nem adja meg egyetértését nyomós ok nélkül, ebben az esetben a szakszervezet egyetértő nyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolhatja, arra hivatkozva, hogy a felsőbb szakszervezet a joggal való visszaélés jogintézményét valósította meg. A személyiségi jog védelme – jogsértés következménye A Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével az alkalmazotti jogviszony területén a személyhez fűződő jogokat szabályozó rendelkezéseket a személyiségi jogok általános védelmének jogintézménye váltotta fel. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére – ha a törvény másként nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Természetesen megmaradt az a szabály, hogy a munkavállaló személyiségi joga bizonyos esetekben korlátozható, de ez csak a munkaviszonnyal közvetlenül összefüggő okból valósulhat meg, és csak a cél elérésével arányos módon. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és annak várható tartalmáról azonban a dolgozót előzetesen tájékoztatni kell. Ilyen korlátozást jelenthet, ha a munkáltató a munkahelyen munkabiztonság vagy a munkavégzés ellenőrzése céljából kamerát helyez el. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a kép- és hangfelvételhez való jog, mint személyiségi jog korlátozásra kerül. Szükséges e körben kiemelni, hogy nem tartozik a magántitok védelme körébe a dolgozó a hivatalos levelezésnek, e-mail fiókjának ellenőrzése. Természetesen az ellenőrzés lehetőségéről a PARAGRAFUS

39

3/31/2014 11:39:59

dolgozót tájékoztatni kell. Az adatvédelem vonatkozásában sok esetben a munkáltatónak külső adatszolgáltatáshoz, bérszámfejtéshez a dolgozó személyes adatait ki kell adnia, e körben is előírás, hogy a dolgozót erről tájékoztatni kell. A Munka Törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy az alkalmazott a személyiségi jogairól általános jelleggel előre nem mondhat le. Ha az adott dolgozó a személyiségi jogairól rendelkezni kíván, akkor az erre vonatkozó nyilatkozatot csak írásban teheti meg érvényesen. Ezzel szemben a személyiségi jog korlátozása vonatkozásában ráutaló magatartással is tudomásul veheti a dolgozó, hogy amennyiben belép egy kamerával felszerelt helyiségbe, akkor ezen magatartásával úgymond tudomásul veszi, hogy róla kép- és hangfelvétel készülhet. Ezzel szemben személyiségi jogról lemondani csak kifejezett írásos nyilatkozatban lehet. Jognyilatkozatok polgári jog szabályai az alkalmazotti jogviszonyban Az alkalmazotti jogviszonyban minden olyan nyilatkozat jognyilatkozatnak minősül, amely az alkalmazotti jogviszonynyal kapcsolatos joghatások kiváltására irányul, akár szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartással tett a nyilatkozat. A jognyilatkozatok tekintetében szintén a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Különös jelentőséggel bír az elektronikus dokumentum lehetősége, illetőleg hogy bizonyos jognyilatkozatokat a helyben szokásos módon is közzé lehet tenni. Az elektronikus dokumentáció akkor minősül írásbelinek, ha alkalmas az információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtételének időpontjának azonosítására. Ha a munkáltató elektronikus aláírása mellett juttat el egy utasítást a dolgozó számára, akkor írásbelinek tekinthető ez az e-mailen elküldött utasítás, ha az e-mail megfelel a fentiekben nevesített feltételeknek. A jognyilatkozatok közlése tekintetében is fontos szabály, hogy vannak olyan írásbeli nyilatkozatok, amelyek a helyben szokásos módon való közzététellel úgymond elérik a joghatásukat, azaz közöltnek tekinthetőek. A Munka Törvénykönyve nevesíti azon munkáltatói intézkedéseket, amelyek helyben szokásos módon is közzétehetőek. Így a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának a meghatározása, a munkaidő beosztásának közlése, a dolgozó kérésére történő rendkívüli munkavégzés írásos elrendelése, illetőleg behívással történő munkavégzés esetén a munkavégzés időpontjának a közlésére vonatkozó nyilatkozatok,

40

PARAGRAFUS


illetve az ügyelet és készenlét elrendelése helyben szokásos módon is megtehető. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell írásban átadni ezen jognyilatkozatokat a dolgozó számára. Helyben szokásos közlésnek minősül, hogyha az ügyeleti-készenléti beosztást az orvosi szobában kifüggesztik vagy a munkaidő beosztását a nővérpultban elhelyezett táblára teszik ki. A jognyilatkozatok a közléssel válnak hatályosan közöltté, az elektronikus dokumentum akkor válik közöltté, ha címzett vagy az átvételre jogosult számára hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentáció közlésének időpontjánál célszerű a munkáltatónak szabályoznia, hogy a munkaidőben vagy azon túlmenően is köteles-e a dolgozó az elektronikusan hozzáférhető e-mailjeit megtekinteni. Ugyanis e szabályozás hiányában a dolgozó csak a munkaidő alatt megnyitható e-mail üzeneteit köteles megismerni, nem kérhető számon a más időpontban elküldött e-mailben leírt munkáltatói intézkedés. A jognyilatkozatok tekintetében fontos szabály, hogy azok alaki kötöttség nélkül tehetőek meg, kivéve ha maga a jogszabály rendeli el az írásbeliséget. Ez utóbbi esetben az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat semmisnek minősül. Ha a dolgozó számára a felmondás szóban kerül közlésre, ez a felmondás joghatás kiváltására nem alkalmas, azaz semmis. Fontos szabály, hogy amennyiben elő van írva az írásbeliség adott jogintézménynél, akkor annak a megszüntetését vagy módosítását is írásba kell foglalni. Így ha a jogviszony létesítéséhez szükséges az írásbeli munkaszerződés, kinevezés, a jogviszony megszüntetése, módosítása is írásbeli formához kötött. A jognyilatkozatok értelmezésével összefüggésben fontos előírás, hogy jogvita esetén a nyilatkozó feltehető akarata az irányadó, és ezt az eset összes körülményének vizsgálatából kell megállapítani. A jognyilatkozatot, amely jogról való lemondást vagy jog átengedését tartalmazza, nem lehet kiterjesztően értelmezni. Például ha a dolgozó egy kártérítési igényéről lemond, az mindig egy konkrét károkozással összefüggésben merülhet fel, általánosságban kártérítési igényről nem lehet lemondani. Úgyszintén a dolgozó nem adhat általános felhatalmazást, hogy a munkabéréből a munkáltató mindennemű követelést levonhat, csak konkrét követelés vonatkozásában lehet nyilatkozni a munkabérből való levonás tekintetében. A személyiségi joggal összefüggésben is találkozunk a jogról való lemondás általános tilalmával, azaz a Munka Törvénykönyv

kimondja, hogy az érintett dolgozó a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. Ha a dolgozó a személyiségi jogáról rendelkezik, azt csak írásban teheti meg. Egy konkrét jog tekintetében joghatályos ez a nyilatkozat. Semmisség – jó erkölcsbe ütköző megállapodás A Ptk. hatályba lépésével a Munka Törvénykönyvében pontosításra került a semmisség fogalma is. Semmis a megállapodás, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközően vagy a szabály megkerülésével jön létre. Ez a kör került kibővítésre azzal, hogy az a megállapodás is semmis, amely a jó erkölcsbe ütközik. A jó erkölcs fogalmát maga a Munka Törvénykönyv nem tartalmazza, olyan társadalmi normát jelent, amely segíti a társadalmilag helyesnek, helytelennek ítélt cselekedetek megkülönböztetését. Több bírósági határozat is kifejtette, hogy amikor a jó erkölcsbe ütközést vizsgáljuk, akkor nem azt vizsgáljuk, hogy a szerződő felek között milyen érdeksérelem van, hanem azt, hogy az általuk megkötött jogügylet a társadalmi normáknak megfelelhet-e, vagy társadalmilag elítélendő. Minden olyan munkaszerződés, amely a társadalmilag elvárt erkölcsi normákat célzottan megsérti, az a jó erkölcsbe ütköző szerződésnek minősíthető. Lehet, hogy önmagában a szerződés megkötését a jogszabály nem tiltja, de például ha a kötelezettség teljesítésével nem áll arányban díjazás összege, akkor a magas díjtétel kikötése tisztességtelen szerződéses elemnek tekinthető, így megállapítható a munkaszerződésnél a jó erkölcsbe ütközés ténye, és ezzel a felek között létrejött szerződés semmissé válik. A semmissé válás jogkövetkezménye, hogy határidő nélkül hivatkozhat bárki rá, és a bíróságnak hivatalból is figyelembe kell venni, azaz az ilyen szerződés érvénytelen lesz. Az érvénytelenség körében szükséges még pontosítanunk, hogy a Munka Törvénykönyve a Ptk. hatályba lépésével a megtámadhatóság feltételeit teljeskörűen újraszabályozza. Így kimondja, hogy az a megállapodás, amelynek megkötésekor az egyik fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, és ezen tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette, akkor a megállapodás megtámadható. A megállapodást akkor is megtámadhatja bármelyik fél, ha a szerződéskötéskor valamely lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. A tévedés akkor minősül lényeges körülménynek, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volKÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:59

na meg a szerződést. Az a fél, amelyik a tévedést felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta, nem támadhatja meg a szerződést. Az új munkajogi szabály a jogi kérdésben hozott tévedést már nem tartalmazza, azaz erre hivatkozva nem lehet megtámadni a felek között létrejött megállapodást. Így például ha a munkáltató egy adott munkakörbe kívánja felvenni a dolgozót, és abban a téves felvetésben van, hogy a dolgozó rendelkezik a megfelelő végzettséggel, majd a jogviszony megkötését követően az okmányok utólagos bemutatásánál kiderül ennek hiánya, akkor a kinevezés, munkaszerződés megtámadható, hiszen a munkáltató a végzettség ismeretében a jogviszonyt nem kötötte volna meg. Beszámítás – tartozás elismerése, egyezség A Polgári Törvénykönyv tartozás elismerésére vonatkozó szabályai a munkaviszonyból eredő bármely kötelezettségre is alkalmazhatók. A tartozás elismerése egyoldalú nyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a munkaviszony közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettsége, tartozása a másik fél irányába fennáll. A tartozás elismerése következtében a tartozás jogcíme nem változik meg, csak a bizonyításteher fordul meg, hiszen jogvita esetén már a tartozást elismerőnek kell bizonyítania, hogy a tartozás a tartozáselismerő nyilatkozat ellenére nem, vagy más összegben áll fenn. Például ha a felek tanulmányi szerződést kötnek, akkor a dolgozó tartozáselismerésben nyilatkozhat,

hogy vállaja a tanulmányi szerződés nem teljesítése következtében a munkáltató irányába fennálló tartozását. Ha a dolgozó a tartozáselismerő nyilatkozatot utólag meg kívánja támadni, akkor neki kell bizonyítani, hogy az ebben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, azaz hogy a tartozás nem áll fenn, vagy esetleg elévülés miatt bírósági úton már nem érvényesíthető. Az új Polgári Törvénykönyv a teljesítés speciális esetét tekintve fogalmazza meg a pénzkövetelés teljesítésénél alkalmazható beszámítás jogintézményét. A beszámítás szintén egyoldalú nyilatkozat, amelyet a jogosulthoz intéznek, és ehhez nem szükséges, hogy a jogosult az elfogadja, vagy beleegyezzen a beszámításba. A gyakorlati nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy amennyiben mindkét félnek van tartozása a másikkal szemben, úgy a kötelezett jelezheti a másik félnek egyoldalú nyilatkozatában, hogy az irányában fennálló kötelezettségét nem vagy csak részben teljesíti oly módon, hogy a jogosultnak vele szemben fennálló tartozását a beszámítás erejéig megszűntnek tekinti. Azaz a munkaviszonyból származó munkáltatói, dolgozói követelések egymással szemben beszámíthatóak, így például ha a dolgozónak a munkáltató irányába kártérítési kötelezettsége van, de ugyanakkor a munkáltató is tartozik elmaradt munkabérével, akkor a dolgozó beszámítási kifogással élhet. Azaz egyoldalú nyilatkozatában jelezheti a munkáltató irányába, hogy a kártérítési kötelezettséget nem teljesíti, mert a munkáltatónak vele szemben fennálló munkabér-tartozása van, és ebben a munkáltatói

tartozásba számítja be kártérítési tartozását. Ugyanakkor a beszámítási kifogás alkalmazásának nincs helye tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben (a túlfizetést kivéve), illetőleg a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben. Nagyon fontos, hogy csak az alkalmazotti jogviszonyból származó követelést lehet beszámítani és csak a lejárt munkabér fizetési kötelezettséggel szemben lehet beszámítással élni. A beszámítási kifogásnál az úgynevezett levonásmentes munkabérrész jogvédelmét szem előtt kell tartani. Ez az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegével egyezik meg, jelenleg 28 500 forint. Ezen összegbe semmi sem számítható be, a beszámítási kifogás csak a levonásmentes munkabérrész felett fennálló munkabér tekintetében alkalmazható. Természetesen ha a dolgozó tartozása a munkáltató irányába magasabb, mint amely a levonásmentes munkabérrész felett őt megillető munkabér, akkor a beszámítási kifogási kötelezettség csak részben fog megszűnni. A fentiekben ismertetett szabályok is jól tükrözik, hogy az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével az alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok mellett szükséges a Polgári Törvénykönyvet, mint mögöttes jogszabályt is alkalmazni. A Munka Törvénykönyve pontosan nevesíti is, hogy mely jogintézményeknél kell a Polgári Törvénykönyv figyelembe venni, így ezek ismerete elengedhetetlen mind a munkáltató, mind az alkalmazott vonatkozásában. Dr. Kőszegfalvi Edit

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ 2014 szeptemberi kezdéssel indítja az EXECUTIVE EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMENEDZSER szakirányú továbbképzési program 22. évfolyamának oktatását illetve az integrált EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER mesterképzését. A képzés (előképzéssel együtt) 4 szemeszter időtartamú. Felvételi feltételek: főiskolai vagy egyetemi végzettség, az egészségügyben szerzett szakmai tapasztalat. Jelentkezési határidő: 2014. május 31. Tandíj: a 2014/2015-es tanévre a tandíj szemeszterenként 355.000 Ft. Részletes tájékoztatás kérhető Kóródi Ritától, tel: (1) 488-7605 E-mail: [email protected] További információ és jelentkezési lap: www.emk.sote.hu

KÓRHÁZ 2014/3.


PARAGRAFUS

41

3/31/2014 11:39:59

Az idén 175 éves múltra visszatekintő B. Braun Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kórházi beszállító, valamint egészségügyi szolgáltató vállalata. A cégcsoport élete egy német kisvárosban, Melsungenben, a Rosen-Apotheke nevű gyógyszertár megalapításával kezdődött, és a cég 175 év alatt a világ egyik meghatározó egészségügyi vállalatává fejlődött. A B. Braun napjainkban hatvan országban kínálja szolgáltatásait az egészségügyi ellátórendszer olyan területein, mint az orvosieszköz-gyártás, fejlesztés, értékesítés és vesebeteg-ellátás.

Patikából nemzetközi vállalkozásig – 175 éves a B. Braun

Akkor és most: a B. Braun által kifejlesztett branül 1962-ben és napjainkban

A

B. Braun a XIX. század közepén gyógyfüvek postai úton történő értékesítésével kezdte meg tevékenységét, majd az évtizedek során egyre több magas színvonalú termék és egészségügyi innováció került a cég által kínált palettára. Legyen az az 1951ben kifejlesztett Perfusor infúziós pumpa, az első műanyag infúziósoldat-palack 1956-

ból, vagy az infúziók beadását 1962-ben forradalmasító branül, a B. Braun mindig is úttörő szerepet vállalt az egészségügy és a modern orvosi terápiák fejlődésében. A B. Braun termékeinek időtállóságára kiváló példával szolgálnak a sebészeti varróanyagok, amelyek története átszövi a vállalat életének oroszlánrészét. Carl

Braun 1908-ban kezdte meg a felszívódó varróanyagok (úgynevezett Catgut) gyártását birkabélből, és ezzel elsőként iparosította a varrófonalgyártást – a vállalat napjainkban is a sebzárás-piac egyik legszélesebb termékpalettájával rendelkezik. A folyamatos fejlődés eredményeképpen ma már több mint ötezer kiváló minő-

Akkor és most: infúziós pumpa 1951-ben és napjainkban

42

TECHNOLÓGIA


KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:39:59

ségű orvosi eszköz viseli a B. Braun vagy a cég sebészeti üzletágát jelölő Aesculap feliratot, és 2013-ban a vállalat forgalma meghaladta az 5 milliárd eurót. A B. Braun, amint azt a cégcsoport neve is jelzi, igazi családi vállalkozás. A Braun név azóta meghatározó a vállalat vezetésében és a családi értékrend képviselésében, amióta Julius Wilhelm Braun 1839ben megvásárolta a cég születését jelentő melsungeni patikát. Az elmúlt csaknem

vosieszköz-gyár két évvel ezelőtti bővítése. De nemcsak az öt kontinensen való jelenlét, hanem a munkatársak számának gyarapodása is fémjelzi a vállalat állandó növekedését: az 1970-es években háromezer alkalmazottat foglalkoztató cég az ezredfordulón már harmincezer munkatársat számlált, és a vállalati családfa 2014 elején nőtt ötvenezresre. A B. Braun sikereit tömör filozófiájára alapozza, amelyet a cég logója is hirdet:

Sharing Expertise. A két szó a 175 év alatt felhalmozott tudás és szakértelem megosztását hangsúlyozza, ami világszerte meghatározó a partnerekkel való együttműködésben és az egészségügy fejlesztésében. A mottót mi sem példázza jobban, mint a B. Braun által működtetett Aesculap Akadémia, amely hazánkban is kínál képzéseket, szimpóziumokat, elméleti és gyakorlati előadásokat az egészségügy szakembereinek. 

Akkor és most: Aesculap sebészeti varrófonalak gyártása 1908-ban és napjainkban

két évszázad során a családi vezetés apáról fiúra szállva a cég életében ugyanúgy jelentett megbízhatóságot, mint állandó fejlődést, miközben a B. Braun multinacionális vállalatcsoporttá nőtte ki magát. A vállalat nemzetközi jelenléte 1925-ben vette kezdetét az első külföldi gyár megalapításával az olaszországi Milánóban, és a fokozatos bővülés eredményeképp a cégcsoport leányvállalatai mára 60 országban vannak jelen, köztük 60 orvosieszköz-gyárral és 202 dialízisközponttal. A közel egy évszázada kezdődött globális nyitás 2008-ra ért egyik csúcspontjára, amikor a B. Braun közel 3 milliárd eurós beruházási programot indított világszerte – ennek emlékezetes eleme a gyöngyösi orKÓRHÁZ 2014/3.


A Magyarországon közel 2000 munkatársat foglalkoztató B. Braun története hazánkban is több mint két évtizedes múltra nyúlik vissza. A vesebetegek kezelését végző B. Braun Avitum 1989-ben kezdte el kiépíteni 18 dialízisközpontból álló országos dialízishálózatát. A központok építésével párhuzamosan a B. Braun gyöngyösi orvosieszköz-gyára is fokozatosan bővült. Míg 1991-ben 80 fővel zajlott az infúziós szerelékek, vérvonalak és egyéb műanyag orvosi eszközök gyártása, ma több mint 800 fő vesz részt a termékek előállításában, kiváló minőségű eszközökkel ellátva az európai egészségügyi intézményeket. Hasonlóképp növekedett a cég fejlesztési divíziója is: a csoport már az 1980-as években végezte a dialízisgépek fejlesztési tevékenységét, napjainkban pedig 60 mérnök munkatársat és 30 gyakornokot foglalkoztatnak a kompetenciaközpontként működő fejlesztők. A B. Braun termékeinek értékesítési tevékenysége három divízión keresztül (Hospital Care, Aesculap és OPM – Out Patient Market) zajlik, átfogó megoldást kínálva valamennyi szakterületnek.

TECHNOLÓGIA

43

3/31/2014 11:40:00

Dr. Imre Lászlóval, a GYEMSZI Egészségszervezési, Tervezési és Finanszírozási Főigazgatóságának vezetőjével, a GYEMSZI főigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Bizonyítékokon alapuló döntéselőkészítés – Húsz éve dolgozik tanácsadóként. Hogyan lett a magyar egészségügy egyik legtapasztaltabb tanácsadójából a GYEMSZI főigazgató-helyettese? – Belgyógyászként dolgoztam a Kaposi Mór Kórházban, amikor jelentkeztem 1993-ban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában szervezett, európai pályázati forrásból megvalósuló posztgraduális képzésre. Mi voltunk az első, kísérleti évfolyam, csoporttársam volt például Evetovits Tamás és Gaál Péter. Intenzív hazai felkészítést követően lehetőségünk volt pár hónapig külföldön is tanulni. Én Hollandiában tanultam egy egyetemi szemesztert, gyakorlati időmet a terepen dolgozó tanácsadók között, illetve kórházi menedzsmentek munkáját, szemléletét megismerve Dr. Imre László töltöttem el, és három hónappal később teljesen más attitűddel jöttem haza. Szubjektív bizonyoshatok. A Semmelweis Terv megvalósításágot szereztem a modern menedzsmentsához megfelelő módszertani támogamódszerek egészségügyi környezetben való tásra van szükség, hiszen alapelve, hogy hasznosságáról. Azóta, 1994 óta dolgozom a döntéshozatalnak bizonyítékokon kell tanácsadóként. Elsősorban finanszírozásalapulnia. sal, kontrollinggal, szervezeti tanácsadással foglalkoztam, Magyarországon és a – Milyen módszertanokra van szükség? környező országokban: dolgoztam Romá– Például matematikai modellekre, ameniában, Lengyelországban, Szerbiában és lyek evidenciákon alapuló ellátási paraméterek, normák együttes figyelembevételével Bulgáriában. Azt hiszem elmondható, hogy segítenek az optimális rendszerszervezési tapasztalt konzultáns lettem az évek során. megoldások kidolgozásában. A közelmúltAztán, amikor 2011-ben elindult a GYEMSZI, ban kaptunk egy beadványt szakértői véleigény mutatkozott a szakértelmemre, himényezésre, miszerint egy vidéki kórházszen nagy szükség volt a módszertani taban felmerült a szülészet létesítésének nácsadói szaktudásra. Életemben nem igénye. Mi alapján formáljunk véleményt? gondoltam, hogy köztisztviselő leszek, Rendelkezésre állnak a szükséges adatbáde a hirtelen jött lehetőségre a kínálkozó zisok. Tudjuk, hogy a kérdéses intézményszakmai kihívás miatt nem tudtam nemet hez tartozó településeken az elmúlt évben mondani. 260 gyerek született. A szakmai irányelv szerint évente legalább 500 szülés mel– Miért csinálja? lett lehet szakmailag biztonságosnak ne– Érdekesnek találom a feladatot. Szevezni egy osztályt. A lakosság hozzáférése retném elérni, hogy létrejöjjön egy valódi, professzionális módszertani központ. a kérdéses területen a jelenlegi szüléA Semmelweis Tervben ez a cél benne szeti osztályokról pedig kielégítő, hiszen van, és stimulált az, hogy ezért dolgozmindenhonnan 45 percen belül elérhető

44

MENEDZSMENT


egy osztály közúton. Így a felvetett igényben megfogalmazott indítványra normatív alapon álló válasz adható. Ahogyan a terápiás területeken is egyre szélesebb körben terjed el az „evidence based” módszertan, ezt kiválóan lehet alkalmazni az egészségügyi rendszerek tervezésében, mintázatának kialakításában is. Például a „volume threshold”, a küszöb esetszámok nemzetközi irodalmának tanulmányozása, a kérdéskör megtárgyalása a szakmák itthoni vezető képviselőivel, a Szakmai Kollégiummal, sokat segítenek abban, hogy a szükségessé váló szerkezeti átalakulás a megfelelő minőségű, biztonságos ellátás felé történő lépésekben valósulhasson meg. – Hogyan gyűlt össze a csapat? – Három különböző területről érkeztek munkatársak az Egészségszervezési és Finanszírozási Főigazgatóságra. Egyrészt jöttek hozzánk munkatársak az OEP-től és OTHtól, akik korábban is közszolgálati szakértőként dolgoztak, másrészt néhányan az egészségügyi tanácsadói terepről is érkeztünk. De igazoltak ide pályakezdők is, akik főleg egészségpolitikai és egészség-gazdaságtani alapképzettséggel csatlakoztak, és ebben a műhelyben sajátították el – három év távlatából elmondható, hogy sikerrel – az alkalmazási lehetőségeket. – Mi az elsődleges feladatuk? – Főként az egészségpolitikát szolgáljuk ki döntés-előkészítő anyagokkal, opciókkal, modellszámításokkal, amikor az a kérdés, hogy a rendszerben egy bizonyos változtatásnak a modellek és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével milyen hatásai várhatóak. De nálunk található az irányelvfejlesztés is, amely az orvosi kezelések „evidence based” megalapozását szolgálja, valamint innen szerveződnek a kórházi auditok, amelyek többek közt azt vizsgálják, hogy a kórházi protokollok a bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján vannak-e megvalósítva. KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:00

– Mennyire lehet a rendszerszintű érdekek megerősítésére használni a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt? – A bizonyítékokon alapuló döntéshozatal nem a romboláshoz nyújt segítséghez, hanem a további építkezés irányát mutatja meg – hogy milyen irányokba induljunk tovább. Létezik egy rendszerterv, léteznek olyan modellek, amelyek az ideális irányba mutatnak, ám azt, hogy ennek megvalósítási lépcsői hogyan lehetségesek, a politika dönti el. A döntéselőkészítő anyagok, opciók megvalósulásáról ugyanis csak az egészségpolitika dönthet. – Miben segíthetnek Önök? – Amikor beléptem a GYEMSZI-be, végigcsináltunk egy országos konzultációs folyamatot, ami a kórházakban folyó kontrolling- és tervegyeztetéshez hasonlítható, csak éppen ez rendszer szintű, térségi és országos volt. Mindegyik kórházzal leültünk több órára és megbeszéltük, milyen szakmák működnek, mi ezekkel a helyi és központi távlati terv, hogy alakul például a HR utánpótlás. Akkor már tudtuk, hogy nagyjából hogyan néznek majd ki az egészségügyi térségek, így közösen át tudtuk beszélni, hogy milyen ellátásra van szükség az intézményben, illetve mire nincs. Már láttuk, hogy a regionális tervezés alapelve az, hogy a régióban a betegek 95 százalékát el lehessen látni, ami nem azt jelenti, hogy az összes lehetséges ellátásformára mindegyik megyében és városban szükség van. Így az intézményeket a nagyobb rendszerek céljaihoz jobban illeszkedve, adekvátabban lehet fejleszteni. Az esetek döntő többségében a kis szakmák működtetéséről a kisebb kórházak lemondtak, illetve mi ajánlottuk azok megyei vagy regionális összevonását. A megszülető döntéseket az intézmények – egyeztetések után, konszenzussal – végrehajtották, hiszen konzultációkon és bizonyítékokon alapuló döntéshozatal valósult meg. De ez a rendszer szempontjából is óriási előnyökkel járt, hiszen ha a kis szakmák, a kisebb kórházak nagyobb rendszerbe vannak kapcsolva, jóval kevésbé törékeny a rendszer. – Mi a különbség az üzleti és az állami tanácsadó között? – Korábban is nagyon sok ügyféllel dolgoztam, de a mostanihoz képest jóval határoltabb területen. Jelenlegi munkám nagy kihívása egy olyan módszertani egység felépítése, amely az egészségügy felsővezetőit látja el tanácsokkal. A mi főigazgatóságunkon valósul meg a rendszer teljesítményértékelése, az irányelvfejlesztés, a minőségellenőrzés. Emellett fontos feladatunk, hogy a KÓRHÁZ 2014/3.


térségi igazgatóságokat módszertannal és informatikai eszközökkel, dashboardokkal lássuk el, ilyeneket fejlesztünk és oktatunk a térségi igazgatóságok munkatársainak. – Mi a különbség az egészségügyi üzletember és a közszolga között? – Én igazából nem annyira üzletember, hanem konzultáns voltam. A konzultánsok egy-egy speciális szaktudást igénylő területen segítenek a kliens, vagyis az adott kérdésben többé-kevésbé laikus ügyfél számára, jó, hasznos döntések meghozatalában. Kis cégeknél dolgoztam. A kisvállalati létben előnyös a flexibilitás, döntési szabadság, gyors reagáló képesség. Nem nélkülözhető a környezettel, piaccal való élénk, ezerszálú kapcsolat. A közszolgálatban a prioritások értelemszerűen mások. Szakmailag az most nekem az igazi kihívás, hogy olyan rendszerszintű modellek létrehozásában való érdemi közreműködésre van lehetőségem, amelyeket aztán azonnal monitorozni is tudunk a gyakorlatban. – Mit tettek hozzá az elmúlt négy évben a rendszerhez? – Beszélgetésünkben folyamatosan viszszakanyarodunk a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalhoz. A Semmelweis Terv meghatározta azt a célt, hogy az egészségpolitikai döntéseket – lehetőség szerint minél nagyobb arányban – evidenciák alapján határozzuk meg. Nagy tömegű, szerteágazó adat begyűjtése, módszeres feldolgozása, az értelmes információ rendszeres kinyerése teremtik meg az evidenciákon alapuló döntéshozatal alapjait. Mi pedig megteremtettük ennek feltételeit a

GYEMSZI-n belül. A bizonyítékokon alapuló egészségpolitikai döntéshozatalnak persze léteztek korábban is hagyományai hazánkban, de most vált általános alapelvvé. A döntéseket nem mi hozzuk, hanem előkészítünk, a feltett kérdésekre adott különféle lehetséges válaszok következményeit igyekszünk minél alaposabban bemutatni, a választott opció működését monitorozni és így támogatjuk az egészségpolitikai döntéshozatalt. – Mi az, amire igazán büszke? – Van egy pár dolog az eddigi munkáink közül, amiket jelentős teljesítménynek gondolok. Az ágazati szintű feladatok megvalósítása mindenkor teammunkában történt, az EMMI Egészségügyi Államtitkárság irányításával, az OEP és az OTH szakembereinek kollegiális támogatásával. Voltak nagy volumenű munkák, például 2012 nyarán nagyon rövid idő alatt végeztünk az újonnan definiált progresszivitási szintek elemzésével, az intézmények között megvalósuló több ezer viszonyrendszer vizsgálatával, és ezzel nagymértékben hozzájárultunk a térségek logikus kialakításához. Mivel megfelelő módszertannal dolgoztunk, ezt azóta sem vitatja alapjaiban senki, hiszen logikus és maradandó eredmény jött létre. Összességében viszont a legnagyobb büszkeségem, hogy közel két tucat nagyon jó szakember, juniorok és szeniorok találták meg egymást és kiváló csapatmunkában dolgozunk. Mint ahogy eddig, ezután is azon vagyunk, hogy releváns bizonyítékokon alapuljon a legtöbb egészségügyi döntés Magyarországon. Zöldi Péter

E-EGÉSZSÉGÜGY: MAGYARORSZÁG MÉG NINCS AZ ÉLBOLYBAN Az Unió kórházainak 48 százaléka a háziorvosokkal, hetven százaléka pedig a külső egészségügyi szolgáltatókkal cserél elektronikus úton egészségügyi információt. E téren élen jár Dánia, Észtország, Luxemburg, Hollandia és Svédország, mert sürgősségi ellátást nyújtó kórházaik mindegyike cserél bizonyos szinten egészségügyi információt. A háziorvosok csak korlátozott mértékben alkalmazzák az elektronikus orvosi rendelvényeket és az e-mail útján történő orvos-beteg kapcsolattartást (32, illetve 35 százalékban). Az elektronikus orvosi rendelvények terén a három élenjáró ország Észtország (100 százalék), Horvátország (99 százalék) és Svédország (97 százalék), míg az e-mail használata Dániában (100 százalék), Észtországban (70 százalék) és Olaszországban (62 százalék) a legelterjedtebb. Az uniós kórházak kevesebb mint nyolc százaléka cserél elektronikus úton információt más uniós országokban található egészségügyi szolgáltatókkal. A kórházaknak csak kilenc százaléka teszi lehetővé a betegek számára a távolból történő figyelemmel kísérés lehetőségét, amely lerövidítené a kórházi tartózkodást, és biztonságosabb független életet tenne lehetővé. A háziorvosok kevesebb mint tíz százaléka tart online konzultációt a betegekkel, és kevesebb mint 16 százaléka más szakorvosokkal. Az europa.eu cikkében szó sem esik Magyarországról. (minuszos.hu)

MENEDZSMENT

45

3/31/2014 11:40:01

Egyre jelentősebb sikereket ér el Magyarországon a STERIS alacsony hőmérsékletű sterilizáló rendszere. Kérdéseinkre az eredményekről a Premier G. Med Kft. termékigazgatója, Nagy Attila válaszolt.

Sterilizálás gyorsan és hatékonyan – A Premier G. Med évtizedek óta ismert szereplő a magyar kórházi világban. A Hill-Rom betegágyak, a Cato onkológiai rendszer, az intervenciós termékpaletta kedveltsége folyamatosan nő. Mit ajánlanak partnereiknek a kórházi sterilizálás területén? – A Premier G. Med Kft. az amerikai STERIS gyár egészségügyi részlegének kizárólagos forgalmazója. A STERIS-ről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy egy kétmilliárd dolláros amerikai konszern, amely az infekciókontroll területén gyárt és fejleszt immár 120 éve. Napjainkban több tevékenységi körben jelentős piaci szereplő, ilyen a bérsterilizálás, légi- és hadipar, life science, és természetesen az egészségügy, mely divízió egyik legnagyobb előnye, hogy teljes termékportfolióval rendelkezik a kórházi higiénia és a komplett műtőtechnológia területén. Ezek Magyarországon is egyre több helyen megtalálhatóak már. A higiénia területe magában foglalja a mosó-fertőtlenítő berendezéseket, alacsony és magas hőmérsékletű sterilizálókat, önálló vegyszercsaládot és fertőtlenítőszereket, csomagolóanyagokat, endoszkópmosót, valamint indikátorcsaládot. A teljes portfólió legfontosabb előnye, hogy a termékeket azonos szemlélet szerint fejlesztik, a vegyszerekkel teljes összhangban tudnak dolgozni, valamint mindegyik technológia üzemeltetése azonos logikára épül. A mosógépeknél, autoklávoknál és alacsony hőmérsékletű berendezéseknél ez egy teljesen azonos felépítésű, egyszerű érintőkijelzővel irányított kezelőfelületet is jelent, ami csökkenti a tévesztési lehetőségeket, a betanítást egyszerűbbé teszi, és növeli a szakmai biztonságot. – Az elmúlt években a magyar kórházak széles körében terjedtek el a nedvesség- és hőérzékeny eszközök sterilizálásához ajánlott alacsony hőmérsékletű sterilizáló rendszerek. Miben nyújt újat, mást az Önök által képviselt STERIS gyár berendezése? – A hidrogén-peroxiddal való sterilizálási technológiák alapját a STERIS fejlesztette ki és szabadalmaztatta. A szabadalmak egy részét később értékesítette, de néhányat megtartott, melyekből kifejlesztette és több mint harminc éve használja az egye-

46

STERILIZÁLÁS


dülálló VHP-technológiát. Az először csak ipari környezetben használt technológia kórházi felhasználásra is alkalmas verzióját 2009-ben mutatta be, és V-PRO 1-nek nevezte el. A VHP-szabadalom technológiai

új, gyorsabb és sokkal környezetkímélőbb sterilizálási eljárás felváltsa őket. Ez pedig nem más, mint a hidrogén-peroxiddal történő sterilizálás. Ez a tendencia már több mint másfél évtizede Magyarországon is elindult,

Nagy Attila

előnye, hogy a hidrogén-peroxidot teljesen száraz, légnemű halmazállapotba hozza. Ennek köszönhetően a hidrogén-peroxid nem kondenzálódik az eszközökön és a csomagolóanyagon, a kamratérből való eltávolítása normál szellőztetéssel, azaz kizárólag a levegő mozgatásával megoldható. Ebben a halmazállapotban a hidrogén-peroxid kiegészítő fázis nélkül alkalmazható, sőt a kutatási eredmények azt mutatják, hogy légnemű állapotban hatékonyabban sterilizál, mint oldatként vagy porlasztott formában. – Mennyire használják az alacsony hőmérsékletű sterilizálási technológiát Magyarországon? – Korábban az etilén-oxidos és formaldehides alacsony hőmérsékletű sterilizálás terjedt el Magyarországon, ugyanúgy, mint Európa más területein. De azok káros tulajdonságai, vagy magas ciklusidejük magában hordozta a lehetőségét annak, hogy valami

a kórházak ismerik a hidrogén-peroxidos sterilizálást, használati előnyeivel tisztában vannak. A V-PRO maX nem úttörő, viszont egy olyan tapasztalati bázison alapuló innovatív fejlesztés eredménye, amely sokszorosára növelte és új szintre emelte az eljárás előnyeit. Gazdaságosságával, rugalmasságával, megbízhatóságával jóval szélesebb körben vált elérhetővé a technológia. – Milyen eszközöket lehet hatékonyan sterilizálni a V-PRO maX rendszerrel? – Eszközkompatibilitás szempontjából a hidrogén-peroxid határozza meg, hogy mit lehet a berendezéssel sterilizálni és mit nem. A technológia leginkább a nedvességre és hőre érzékeny orvostechnikai eszközök sterilizálására lett kifejlesztve. Ezek közül kiemelhetjük a különböző flexibilis és merev endoszkópokat, ugyanis az 50 °C sterilizálási hőmérsékletnek, valamint a VHP-technológiának köszönhető alacsony 59%-os hidrogén-peroxid koncentKÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:01

ráció és a kiegészítő fázisok nélkülözése jelentős mértékben megnöveli ezen eszközök élettartamát. A gyors ciklusidőknek köszönhetően azokat az eszközöket is előszeretettel sterilizálják segítségével, melyeknél fontos a forgási sebesség. A rövid, 28 perces ciklussal bármilyen egyszerűbb fémből vagy műanyagból készült orvostechnikai eszközt sterilizálhatunk, például ultrahang-fejeket, elektromos szikéket vagy olyan optikai endoszkópokat is, melyek nem rendelkeznek belső lumennel. – Mennyi ideig tartanak a sterilizálási ciklusok? – A STERIS AMSCO V-PRO maX alacsony hőmérsékletű hidrogén-peroxidos sterilizáló rendszer innovatív fejlesztés eredménye. Ennek köszönhetően nemcsak gyors ciklusai, hanem rugalmas használhatósága is jelentős erény. Széleskörű eszközkompatibilitása és kiemelkedő ciklusbiztonsága miatt a rendelkezésre álló kapacitás maximálisan kihasználható. A berendezés három előreprogramozott ciklussal rendelkezik: egy 55 perces lumenes ciklussal, egy 35 perces flexibilis ciklussal – mellyel egyszerre akár két duálcsatornás flexibilis endoszkópot is sterilizálhat –, de lehetőség van egy flexibilis endoszkóp mellett akár több mint 10 kg egyéb, nem lumenes eszközt is sterilizálni, azaz vegyes töltettel elindítani a ciklust. A harmadik egy 28 perces nem lumenes ciklus, mellyel elektromos kiegészítőket, kamerákat, lumennel nem rendelkező rozsdamentes acél és műanyag eszközöket sterilizálhatunk. A sterilizáló által alkalmazott száraz VHP-technológia lehetővé teszi, hogy a megfelelő nyomás- és hőmérsékletarány megtartása mellett ne legyen szükség kiegészítő fázisokra, így a 136 literes kamratérfogat teljes egészében a felhasználó rendelkezésére áll. – Mennyire népszerű a V-PRO maX rendszer Magyarországon? – A technológiát az elmúlt két évben megpróbáltuk minél szélesebb körben bemutatni a kórház-higiénikus szakmának, és talán mondhatom azt is, hogy aki kipróbálta, megszerette a gépet. A Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján működő berendezésén alig két év alatt több mint 2500 ciklust futott, a demózásra használt berendezés is 1000 ciklus felett jár, ezért szerintem ahol már ismerik, ott népszerű. Nagy előrelépés számunkra, hogy három egyetemre is sikerül a technológiát bevezetnünk, nevezetesen a Semmelweis Egyetemre a Korányi projekt keretében két berendezést, a Szegedi Egyetemre három berendezést és a Pécsi Egyetemre egy beKÓRHÁZ 2014/3.


rendezést – itt épp a minap hirdették ki a V-pro maX-ot győztesnek. – Mennyire üzembiztos a V-PRO maX rendszer a tapasztalatok szerint? – A STERIS, mielőtt 2009-ben bevezette termékét, elemezte az alacsony hőmérsékletű sterilizáló rendszerek használati tapasztalatait, és ez alapján alakította ki a V-PRO-t. Összegyűjtötték a hátrányokat, és azokra megoldást kerestek. A VHP-technológia már említett sajátosságai, mint a száraz eljárás és a kiegészítő fázisok hiánya, kiemelkedő ciklusbiztonságot garantálnak. Emellett a STERIS berendezést úgy alakították ki, hogy a ciklus megkezdése előtt a rakományt az előírt paraméterek mentén ellenőrzi, és csak abban az esetben indítja el a ciklust, ha azok megfelelnek. Így nem kerül sor a hidrogén-peroxid felesleges felhasználására, a ciklus menet közbeni megszakítására. Ezzel nemcsak megbízhatóbbá válik a berendezés, hanem a felhasználói hibák nagy része is megoldódik költségmentesen. Cégünk szervizháttere fontos garancia minden berendezés tekintetében az üzembiztonságra. A Premier G.

A STERIS AMSCO V-PRO MAX alacsony hőmérsékletű sterilizáló

Med Kft. több mint másfél évtizede egészségügyi piaci szereplő, kórházi ágyainkból több ezret használnak országszerte és ehhez az elmúlt évek során jelentős tapasztalattal rendelkező szervizhátteret építettünk ki. A STERIS berendezések forgalmazása során a már rendelkezésre álló ötfős állandó szerviz-

csapat továbbképzése mellett dedikált szakembereink is vannak ezen berendezésekhez, és márkaszervizként is működünk. Ezzel párhuzamosan másfél éve saját háromezer négyzetméteres szerviz- és logisztikai központot építettünk fel, ahol a legmagasabb minőségügyi elvárásoknak megfelelően tároljuk és szervizeljük orvostechnikai eszközeinket. – Mitől gazdaságosabb ez a technológia? – Talán az a legfontosabb, hogy a VHPtechnológiának köszönhetően a berendezés innovatív csúcstechnológia ugyan, de tulajdonképpen egyszerű. A fizika alaptörvényeit használja, ami a gyártási költségeket kordában tartja, és a fenntartási költségeket is kedvezően befolyásolja. Az egyedülálló alaptechnológia mellett a STERIS újragondolta a berendezés felépítését is, és racionalizált. A szakmai elvárások teljes körű biztosítása mellett ez jótékonyan hatott a bekerülési költségre is, a karbantartást egyszerűsítette, a hibalehetőségeket csökkentette. Jelentős gazdasági tényező, hogy a ciklusok jól kihasználhatóak. Az előírások szerint a már korábban részletezett vegyes töltettel is elindítható például a flexibilis ciklus. Ezzel a ciklusok kihasználhatósága és tervezhetősége közel maximálissá válik. A vegyes töltet alkalmazásának lehetősége szintén a VHP-technológiának köszönhető, de szerintem a 136 liter hasznos kamrakapacitás is jelentős gazdasági tényező. – Mi a tapasztalata, mit lát egy kórházi döntéshozó, ha infekciókontrollról és sterilizálásról van szó? – Talán az a legfontosabb tapasztalatom, hogy a kórházvezetők és gazdasági igazgatók számára sokszor nem könnyű feladat teljes egészében átlátni, hogy ezt a speciális és kényes területet hogyan lehetne a lehető leggazdaságosabban, mégis a legmagasabb szakmai követelményeknek megfelelően üzemeltetni. A gazdaságosság vagy szakmaiság kérdése minden területen örök harc. Mi egy új szemléletet próbálunk bevezetni a piacra azzal, hogy teljes portfóliót biztosítunk. Az egyéni elvárásoknak megfelelően, ha arra van szükség, csak az alacsony hőmérsékletű sterilizáló rendszert szállítjuk, de ha igénylik, teljes és egységes, homogén rendszert ajánlunk, hiszen a STERIS a sterilizálás teljes palettáját képes lefedni termékeivel. Akár így, akár úgy, a STERIS gyár tapasztalatával és saját szakmai tapasztalatainkkal partnereink rendelkezésére állunk, hogy gazdaságosabbá és „zöldebbé” tegyék sterilizálási eljárásaikat.  Zöldi Péter STERILIZÁLÁS

47

3/31/2014 11:40:01

Salamon Józsefet, a Steelco Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját a kórházi sterilizálás aktuális helyzetéről kérdeztük.

Steelco: bővülő termékcsalád sőbb Steelco és Webeco termékekkel, addig mostantól teljes egészében Steelco gyártmányú berendezésekkel. Szakembereink a korábban telepített Sanamij, Webeco és Steelco készülékek karbantartását, javítását gyártóműben szerzett tudással, tapasztalattal a mai napig megbízható minőségben végzik. Ezen belül a Webeco és Steelco készülékek szervizelésére kizárólagos joggal rendelkezünk.

Salamon József

– Az elmúlt négy évben a Steelco Hungary Kft. a magyar kórházi sterilizálás területén az egyik meghatározó vállalkozássá nőtte ki magát. De hogyan fejlődik a cég a nemzetközi színtéren? – Az elmúlt évben jelentős előrelépések történtek olasz anyavállalatunknál. Tavaly három fontos esemény történt a Steelco nemzetközi életében. Egyrészt új gyárat nyitottunk, amivel megtöbbszöröztük a gyártási területet. A jelenlegi termelés Velence közvetlen környezetében, négy gyárban, 22 ezer négyzetméteren folyik. 2013-ban jelentős mértékben növekedett a dolgozói létszám, már több mint 300 szakember dolgozik a termelésben, és a cég 55 millió eurós árbevételt ért el. A második jelentős esemény, hogy a Steelco tavaly elnyerte az olasz Tigris-díjat. Ezt minden évben azoknak a vállalatoknak ítélik oda, amelyek a gazdasági válság ellenére is képesek voltak stratégiai szinten megújulni. Az immár másfél évtizedes múlttal rendelkező Steelco ugyanis azt a célt tűzte ki, hogy az egészségügy, a gyógyszeripar és a kutatólaboratóriumok tisztítási és fertőtlenítési területén a világ öt legfontosabb gyártója közé kerüljön. A harmadik fontos esemény pedig az, hogy a Steelco tavaly megvásárolta az ICOS Impianti Group sterilizáló berendezéseket gyártó üzemének tulajdonjogát. Ezzel párhuzamosan a Steelco Hungary Kft. helyzete is stabilizálódott a magyar piacon, és a cég tovább növekedett.

48

STERILIZÁLÁS


– Az ICOS-ról néhány évvel ezelőtt már hallhattunk Magyarországon. – Valóban, stabil márkáról van szó, hiszen az ICOS több mint negyven éve gyárt sterilizáló készülékeket, melyekből Magyarországon is működik néhány berendezés. A jövőben ezt a technológiát a tapasztalatokat átvéve és továbbfejlesztve Steelco márkanéven forgalmazzuk. – Ezzel teljesebbé válik saját gyártású kórházi higiéniai készülék termékskálájuk? – Több, mint húsz éve folyamatosan műszermosogató, sterilizáló berendezések forgalmazásával, telepítésével, szervizelésével foglalkozunk. Míg régebben a Sanamij, ké-

– Milyen előnyökkel jár az új termékcsalád? – Az ICOS minőségi anyagokból, különleges megoldásokkal, megbízható berendezéseket gyártott. A Steelco pedig a műszermosogatás és fertőtlenítés területén meghatározó innovációs erővel bíró piaci szereplő. Az ICOS megvásárlásával a Steelco célja a teljes kórházi műszermosogató és sterilizáló készülékpaletta egy márkával történő kiszolgálása. Ezáltal például óriási előny lehet a különböző feladatokat végző készülékek azonos kezelőpanellel való ellátása. Így kezelőbarát, könnyen tisztítható és használható rendszerek jönnek létre, melynek következményeként jelentősen csökken a kezelői hiba lehetősége. – Mi fejlődik jobban? A sterilizálási vagy a műszermosogatási technológia? – A gőzsterilizálási technológia teljesen kiforrott, bár itt is van igény a folyamatos innovációra. A műszermosogatás technológiája a gyorsan fejlődő műtéti eszközök miatt állandó fejlesztést, nagy krea-

A többszáz négyzetméteres tesztközpont

KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:01

A Steelco Velence melletti központja

tivitást, folyamatos innovációt igényel. Erre a legjobb példa az, hogy pár évvel ezelőtt a Da Vinci néven mindenki csak a reneszánsz művészt ismerte. Ma már az egészségügyben inkább a Da Vinci robotra gondolnak, amelyhez természetesen a Steelcónak is ki kellett fejlesztenie a mosogatásához és fertőtlenítéséhez szükséges speciális mosogatórendszert. A legújabb orvosi technológiákkal a műszermosogatásnak is lépést kell tartania. Míg a tízéves műszermosogató-gépeket a műszaki-szakmai avulás miatt lecserélik, addig az autoklávok több évtizedig változtatás nélkül tovább működnek.

Steelco DS 610 műszermosogató-gép automata kirakó kocsival

KÓRHÁZ 2014/3.


– Hogyan értékeli a magyar kórházi sterilizálás aktuális helyzetét? – Magyarország az uniós fejlesztési források elköltésének utolsó fázisában tart. A következő években nem várható jelentős egészségügyi gép-műszer beruházási és rekonstrukciós fejlesztés. Ennyi új kórház nem épült, és várhatóan nem is fog, mint ahány megvalósult az elmúlt években, illetve meg fog valósulni a közeljövőben. Érdemes lenne olyan technológiai megoldásokat alkalmazni, amelyek az intézmények igényeire vannak szabva, belátható üzemeltetési költségek mellett a legmodernebbek és hosszú távon fenntarthatóak. Ezért jelentős probléma a hőérzékeny anyagok sterilizálása területén például az, hogy a kombinált gőz-formalin sterilizáló technológia, ami régi, elavult és világszerte sem terjedt el, ismét megjelenik Magyarországon az új beszerzésekben. Amikor a világ a szabványosítás irányába halad, amikor az egészségügyben a biztonságot az uniós szabványoknak való megfelelés jelenti, nem jó üzenet, hogy a legmodernebb technológiák mellett az évek óta érvényben lévő szabványoknak nem megfelelő régi technológiák újból megjelennek. Ez olyan, mintha valaki 2014-ben a vevőknek Trabantot akarna eladni. – Elégedett-e Ön a kórházi sterilizálás szakma fejlődésével? – Az idén lezáródó hétéves ciklusban olyan fejlesztések valósultak meg, amelyek a következő évtizedekre megalapozzák a minőségi infekciókontrollt. A szakma infrastrukturális háttere nagymértékben emelkedett. Hasonlóan a képalkotó diagnosztika egy évtizede tapasztalt fejlődéséhez, az elmúlt években végre a sterilizálás és a műszermosogatás is megfelelő helyre került, és jelentős fejlődésen ment keresztül az új beruházások eredményeként.

Az új Steelco gőzsterilizáló

– Kiemelt területté vált a kórházi sterilizálás? – A műszermosogatás és sterilizálás mára az Európában tapasztalt helyére került a magyar kórházak üzemeltetésében is. Még ha nem is vált preferált területté, az intézmények rájöttek arra, hogy akkor lehet biztonságosan műteni, ha van tiszta, megbízható, garantáltan steril sebészeti műszerellátás, és az eszközöket kíméletes módon lehet újrafelhasználható állapotba hozni. A nagy egyetemi városokban, Budapesten, Debrecenben illetve Szegeden a mai kor igényeinek megfelelően valósul meg a központi sterilizálás fejlesztése. Itt a központi műtőblokkokhoz kapcsolódva épülnek az új központi sterilizálók, megalapozva a XXI. századi, minőségi kórházi ellátást.  Zöldi Péter STERILIZÁLÁS

49

3/31/2014 11:40:02

Bemutatjuk a Wochna Medical Kft. szerviz üzletágát.

Wochna Medical: segít a szervizben is A

Wochna Medical Kft. az elmúlt tizenhét év során a neves berendezések széles skálájával látta el a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeket. Biztosította ezen berendezések szervizellátását is. A piaci igények, valamint ügyfélkörének átfogó kiszolgálása érdekében a cég lépésről-lépésre bővítette profilját. A koncepcióalkotásban nyújtott szakmai támogatástól a tervezésen, gép- és műszerszállításon át, az intézmény eszközparkjának teljes élettartamát átfogó szervizszolgáltatásig bővítette tevékenységét az elmúlt év során. 2013. március 1-jétől a GE Healthcare szerviz üzletágával kötött stratégiai megállapodás alapján a Wochna Medical Kft. teljeskörűen átvette a GE Healthcare által Magyarországon forgalmazott berendezések teljes palettájának javítási és karbantartási, valamint a GE európai leányvállalatától és szerződött partnerétől érkező berendezések javítási feladatait, valamint az ezen feladatokat ellátó, korábban a GE Healthcare állományában dolgozó szakembereket is: Bella Balázs, Lőrincz Gábor és Pap Miklós szervizmérnökként 2013. február 1-jétől a Wochna Medical Kft. munkatársai. Bella Balázs Bella Balázs informatikus, rendszergazda. 2001-től a GE Medical Systems, 2004-től a Medirex Kft., majd 2008-tól ismét a GE Healthcare üzletágának munkatársaként szerzett tapasztalatot a klinikai diagnosztikai és kiszolgáló berendezések szervizelése terén. Kiemelt szakterülete a GEHC-IT berendezések, PACS rendszerek, valamint telemetriás berendezések. Részt vett telemetriás rendszer tervezésében és telepítésében a balti államok területén, valamint rendszeresen végez javításokat a GE felkérésére Ausztriában, Németországban és a délszláv országokban. Elérhetőségei: e-mail: [email protected]; mobil: +36-30-422-5415. Lőrincz Gábor Lőrincz Gábor műszaki számítástechnikus. 2001-től a GE Medical Systems, 2004-től a Medirex Kft., majd 2008-tól ismét a GE Healthcare üzletágának munkatársaként szerzett tapasztalatot a klinikai diagnosztikai

50

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA


gióban az altató- lélegeztető berendezések időszakos karbantartásában. Elérhetőségei: e-mail: [email protected]; mobil: +36-30-816-9894. Pap Miklós Pap Miklós villamos-üzemmérnök. 12 évig a SOTE I. Nőgyógyászati Klinikáján műszer csoportvezető, 15 évig a Medirex Kft., majd 2008-tól a GE Healthcare munkatársa. 33 év alatt a GE jelenlegi teljes klinikai műszer palettáját megismerte és szervizelte, így a már kifutott, régi típusok javítása sem okoz számára gondot. Kiemelt szakte-

Bella Balázs

és kiszolgáló berendezések szervizelése terén. Kiemelt szakterülete az altató-lélegeztető készülékek, betegőrző monitorok és monitorrendszerek, kardiológiai (EKG, defibrillátor), valamint csontsűrűség mérő eszközök. A GE Németországi részlegével kötött megállapodás alapján részt vesz az észak-német ré-

Pap Miklós

rülete a Marquette, Hellige, Corometrics, Datex-Ohmeda, Suntech, Ergoline berendezések. Az eszközök javítása mellett a fogyóanyagok, tartozékok területén szerzett széleskörű tapasztalatával tud kiemelkedő segítséget nyújtani. Elérhetőségei: e-mail: [email protected]; mobil: +36-30870-1651.

Lőrincz Gábor

Kárpáti Péter Kárpáti Péter szerviz üzletág igazgató, gépészmérnök, MBA. 2001-től a GE Energy szervizalkatrész üzletágának közel-keleti operatív, majd európai és közel-keleti kereskedelmi igazgatója. 2007-től a GE KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:03

sen számos alkalommal vesznek részt a GE egyéb, radiológiai képalkotó berendezései szervizfeladatainak ellátásában is. Mérnökeink szakmai háttere gyakorlatilag összefonódik a GE klinikai eszköz portfoliójával. Ma Magyarországon kizárólag a korábban a Medirex Kft., valamint GE Healthcare állományában, majd 2013-tól – stratégiánk alapján hosszú távon – a Wochna Medical Kft. munkatársaként dolgozó három szakember rendelkezik a GE összes hivatalos szerviztréningjével, így a gyártó által megkövetelt, a szerviz és karbantartási feladatok ellátásához szükséges hivatalos képesítéssel. A Wochna Medical Kft. szakemberei tudásának, a piacon jelenleg egyedülálló képesítésüknek, va-

lamint az elmúlt évtizedek során kiépített szakmai kapcsolataiknak köszönhetően az országban egyedülálló felkészültséggel tudja a megbízói igényeit a legmagasabb szakmai színvonalon kielégíteni. Igény esetén örömmel végezzük el Intézményük klinikai diagnosztikai- és kezelő berendezéseinek műszaki állapotfelmérését és dolgozzuk ki az Ön és Intézménye igényei szerint karbantartási és/vagy szerviz ajánlatunkat.  Kárpáti Péter Wochna Medical K. e-mail: [email protected] mobil: +36-30-382-7532

Kárpáti Péter

Healthcare Service kelet-európai operatív igazgatójaként szerzett tapasztalatot a diagnosztikai képalkotó és klinikai kiszolgáló berendezések szervizelése terén. Irányítása alatt a kelet-európai régió a meghatározó szerviz- és vevőkiszolgálási mutatók mindegyikében Európa vezető régiója lett. 2010től a klinikai diagnosztikai és kiszolgáló berendezések kelet-európai stratégiai igazgatója, majd 2012. októberétől a Wochna Medical Kft. szerviz üzletágának igazgatójaként irányítja a GE klinikai eszközeinek magyarországi szerviztevékenységét. A Wochna Medical Kft. és a GE Healthcare szakmai együttműködésének minőségét jelzi, hogy a Wochna Medical Kft. minden szervizmérnöke továbbra is tagja a GE nemzetközi műszaki szakértői csapatának, így a GE fejlesztő mérnökeivel szorosan együttműködve a világon bárhol felbukkanó, rendhagyó szervizproblémák megoldása is a feladataink közé tartozik, valamint részt veszünk az eszközök továbbfejlesztésében is. Tevékenységünk lefedi az altató-lélegeztető berendezések, egyedi és hálózatban üzemelő monitorok és ezek perifériái (telemetriás rendszer és mérőmodulok), kardiológiai diagnosztikai berendezések, invazív kardiológiai berendezések, csontsűrűség-mérő berendezések, magzati- és újszülött-diagnosztikai és kiszolgáló berendezések teljes körű karbantartási, hitelesítési/bemérési és szerviz feladatait. A szervizportfolió bővítéseként 2013. március 1-jétől cégünk elnyerte a Győri Petz Aladár Megyei Kórház haemodinamikai labor berendezéseinek karbantartását, ezzel beindítva a képalkotó diagnosztikai eszközök szervizelését is. Szakembereink a GE mérnökeivel közöKÓRHÁZ 2014/3.


A GE Healthcare egyik legmodernebb digitális angiográfiás berendezése


51

3/31/2014 11:40:03

MR-technológiára épülő molekuláris kutató központot adtak át március 26-án a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumában. A központban Siemens berendezések segítik a kutatók munkáját.

Világszínvonalú Molekuláris Képalkotó Centrum Kaposváron A

Kaposvári Egyetem tulajdonában álló PET Medicopus Kft. és a Siemens Zrt. még tavaly szeptemberben írt alá egy zöldmezős kutatási-fejlesztési tárgyú multimodális szerződést. Ennek keretében 2014. március 26-án ünnepélyes keretek között átadták a beruházás részeként szállított Siemens Biograph mMR berendezést, amely Magyarországon az első ilyen típusú készülék. Átadtak továbbá egy komplex radiokémiai labort és egy Eclipse RD cyclotron, Biograph Truepoint 64 ECO line PET/CT berendezést. A műszerek a hagyományos vizsgálatokkal ellentétben nem csak a daganatos, agyi és keringési betegségek okozta anatómiai elváltozásokat jelenítik meg, hanem a szervezetben lezajló bonyolultabb élettani folyamatokba is bepillantást engednek. A problémák időben való észlelése lehetővé teszi a korai stádiumú és pontos felismerést, amely magasabb gyógyulási esélyt jelent a betegek számára. Az új Siemens berendezések egy világszínvonalú kutatóközpont alapját képezik, melyek kiegészülve a Kaposvári Egyetem

HOGYAN MŰKÖDIK? A modern képalkotó eljárásokat (PET – pozitronemissziós tomográfia) elsősorban a daganatos megbetegedések vizsgálata során alkalmazzák a gyógyításban, emellett kiemelt szerepet töltenek be a jövőbeni gyógyászati megoldásokat biztosító kutatás-fejlesztés területén. Az új MR/PET technológiára épülő Siemens Biograph mMR a legmodernebb 3T térerejű MR és a csúcstechnológiát képviselő, molekuláris képalkotású PET teljesen integrált egysége. A hozzákapcsolódó ciklotron a radioaktív izotóp előállításában játszik kulcsszerepet. A ciklotron által előállított radioaktív izotóppal a vizsgálni kívánt szerv anyagcseréjében résztvevő molekulákat jelölik meg. A radiokémiai laborban radioaktív fluorral megjelölt glükózt (FDG-t) készítenek, melyet a vizsgálat megkezdése előtt adnak be a betegnek. Az FDG eloszlása a szervezetben a különböző szövetek funkciójának megfelelően, és az esetleges kóros elváltozásoktól függően, eltérő lesz. Az intenzív anyagcserével rendelkező rákos sejtek egységnyi idő alatt több FDG-t vesznek fel. A PET-berendezés detektálja a radioaktív izotópok bomlása során kibocsátott sugárzást, mely a PET-képalkotás alapja. Az MR/PET berendezés ezt a képet egy szimultán MR-felvétellel kombinálja, így a funkcionális eltérések jól meghatározott anatómiai struktúrához rendelhetők. Ezáltal lehetséges a kóros folyamatok felderítése és lokalizálása a lehető legpontosabban és legnagyobb biztonsággal.

Dale András Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Vermes Zoltán, a Siemens szakembere és Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár FOTÓ: MTI, VARGA GYÖRGY

52



szakembereinek tudásával és szakmai tapasztalatával jelentősen hozzájárulnak a gyógyítás eredményességéhez. Ugyanezen a napon egy kutatási-fejlesztési együttműködésről is megállapodás született, ennek fő célja az Egyetemen már folyó agyi, kardiovaszkuláris és szívkutatások kiterjesztése állati és humán modellekre (a PET vizsgálatok bevonásával). Az együttműködés megteremti a nemzetközi projektekben való részvétel lehetőségét is, melyek témája ugyancsak a daganatos folyamatok, az agy- és szívműködés kutatása. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a PET Centrum ünnepélyes avatásán hangsúlyozta: az állam tud jó tulajdonos lenni, végig tud vinni egy olyan beruházást, amely „a 21. század technológiáját hozza el ide, Kaposvárra”. A beruházásnak nemcsak a gyógyításban, hanem KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:04

az egyetemi kutatásban és a tanításban is fontos szerepe lesz – tette hozzá. Az államtitkár irigylésre méltónak nevezte, hogy az országban egyedülálló berendezéseket működtető beruházásnak nemcsak a gyógyításban, hanem az egyetem kutatásaiban és a tanításban is fontos szerepe lesz, hiszen remények szerint itt fogják képezni azokat a szakembereket, akik ezt a technikát működtetni fogják. A Kaposvári Egyetem onkoradiológiai és diagnosztikai intézetének tudásbázisára épülő PET-berendezéseket genetikai, molekuláris biológiai, szerves kémiai, ideggyógyászati, sugárbiológiai, szív- és érrendszeri kutatásokban használják. A háromdimenziós képekkel szervi, szöveti jellemzőket jelenítenek meg, így jóval az anatómiai elváltozások előtt képesek jelezni a betegséget.

Szita Károly polgármester, Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára és Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke FOTÓ: MTI, VARGA GYÖRGY

Március 11-én a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Tanácsa döntött: az Uzsoki Utcai Kórház az egyetem oktatókórháza lesz.

A Semmelweis Egyetem oktató kórháza lett az Uzsoki A

nemzeti ünnepünk tiszteletére összehívott tanácsülés ezzel az ünnephez méltó döntést hozott. Az előzmények meszszire nyúlnak vissza: a kórház több osztálya évtizedek óta részt vesz az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében. Az intézményben működik az SE Traumatológiai tanszéke. Vezetője az MTA tagja, amely a gyógyítás mellett nemzetközi jelentőségű tudományos kutatómunkát is végez. A kórházban továbbá két MTA doktor és harminc PhD minősítéssel rendelkező orvos dolgozik, az orvosképzés személyi feltételei tehát kiemelkedően jók. Az intézet az elmúlt években hatalmas műszaki fejlesztésen esett át, új részei és csodálatosan felújított régi épületei teljes egészében megfelelnek a XXI. század követelményeinek. Orvostechnikai berendezései, műszerei, betegellátó helyei kiváló színvonalon szolgálják a betegellátást, élen járnak a korszerű információ-technológia alkalmazásában. A kórház modern menedzsmentje, minőségügyi rendszere, KÓRHÁZ 2014/3.


az oktatást korábban is magas színvonalon szervező oktatási munkacsoportja, és az egyes osztályok országos és regionális je-

Oktatókórház az Uzsoki utcában

lentőségű szakmai munkája megalapozta az egyetem döntését. Az oktatókórház feladatra benyújtott pályázatukat – egy évig tartó alapos vizsgálat után – ismerte el a kitüntető címmel az ÁOK tanácsa. A döntés az elmúlt időszak teljesítményén alapul, de kijelöli a jövő útjait. Az Uzsoki nagyszerű fejlődése ezzel új célokat, új lendületet kap. Szervezetten bekapcsolódhat az ország egyik legjelentősebb egyetemének vérkeringésébe, részt vehet feladatainak teljesítésében. Szakemberei előtt új lehetőségek nyílnak, tudományos és gyakorló orvosi pályájukon, betegeik számára pedig biztosíték és garancia, hogy a modern orvostudomány legmagasabb színvonalú ellátásában részesülnek. A KÓRHÁZ Szerkesztősége örömmel gratulál a nagyszerű teljesítményhez, amely az intézmény hatalmas sikere mellett a magyar kórházügynek is jelentős eseménye, szakterületünk fejlődésének, megújulásának ékes bizonyítéka. AKTUÁLIS

53

3/31/2014 11:40:04

A kiskunhalasi Semmelweis kórházban a közelmúltban tartották annak a 2009 óta húzódó, 3,2 milliárd forint összértékű uniós pályázatnak a záró rendezvényét, amelynek köszönhetően a kórház hotelépületének egyik fele részlegesen megújult. Dr. Romhányi Zoltán főigazgató tájékoztatta lapunkat a felújítás eredményeiről, a kórház gazdasági helyzetéről, terveiről.

Halason nem ismerték az adósságot – Kórházuk pár év leforgása alatt többszörös tulajdonosváltáson esett át. Az állami tulajdonba vétel előtt volt önkormányzati fenntartású intézmény, a HospInvest tulajdona és önkormányzati nonprofit kft. egyaránt. E folyamatos változás, átszervezés milyen hatással volt a működésükre? – Az első változás 2003-ban volt, ekkor az addigi fenntartó a költségvetési intézményként működő kórházat gazdasági társasággá alakította át. Tulajdonosváltás 2004-ben történt, a kórház a várostól a HospInvest tulajdonába került, amely a cég körül kialakult közismert problémák miatt felszámolási eljárás alá került, ezért Kiskunhalas Városa a működtetésre új gazdasági társaságot alapított, így 2009. szeptember 1-jén Semmelweis Halasi Kórház Kft. néven kezdte meg az egészségügyi szolgáltatást. Ez a társaság teljes egészében átvette a kórház üzemeltetésének feladatait. 2012. májusától állami tulajdonú nonprofit kft.-ként működtünk, majd 2013. április 1-je óta intézményünk, hasonlóan a többi hazai kórházhoz, teljes egészében állami fenntartásba került, mint központi költségvetési intézmény. Az eltelt évek távlatából szemlélve a Semmelweis kórház helyzetét ma már világosan látszik, hogy a térség többi intézményéhez képest mi mindig hátrányos helyzetben voltunk. Míg a többi kórházat saját településének önkormányzata erejéhez mérten, kisebb-nagyobb mértékben, de anyagilag folyamatosan támogatta, addig mi (az erkölcsi támogatáson kívül) városunktól az említett időszakban soha, egyetlen fillért sem kaptunk. Minden anyagi problémánkat magunknak kellett megoldanunk. – Ennek a támogatáshiánynak az lett a következménye, hogy folyamatosan deficitet produkáltak? – Korántsem ez volt a helyzet, az államnak történő átadáskor egy fillér adósságunk sem volt. Mindig sikerült megoldanunk a pénzügyi gondokat és egyensúlyban tartanunk a gazdálkodásunkat. A HospInvest felszámolása idején és azután is, a beszállítóink többsége csak úgy volt hajlandó szállítani a kórházunknak, ha azonnal kiegyenlítjük

54

KÓRHÁZI VIZIT


a számláikat, de személyes jó kapcsolatok, célratörő tárgyalások révén sikerült elérnünk nemcsak azt, hogy ugyanolyan feltételek mellett egyenlíthettük ki a számláinkat, mint más, nem reménytelenül eladósodott kórházak, hanem gyakran kedvezőbb feltételeket (például nagyobb kedvezményeket) is kaptunk tőlük. Gazdasági társaságként a gazdálkodásunk lényegesebben rugalmasabb lett, mint a költségvetési intézményeké. Ennek köszönhetően minden külső segítség nélkül megálltunk a saját lábunkon, vagyis a kórház ilyen formában való működtetése sikeresnek volt mondható. A kedvező gazdasági mutatók mellett persze voltak hátrányai is a nonprofit kft.-nek, mégpedig abban a periódusban, amikor az állam átvette a működtetést. 2012-ben minden állami kezelésbe vett kórház, anyagi gondjainak orvoslására állami forrásból, konszolidációs támogatás címén, kisebb-nagyobb összegű állami segítséghez jutott. Mi 121 millió forintot kaptunk, amelyről utóbb kiderült, hogy az utolsó fillérig vissza kell fizetnünk az államkasszába, mert nem volt kifizetetlen számlánk, tartozásunk, vagyis jól gazdálkodtunk. Akkoriban ez az intézkedés nagy csapást jelentett a költségvetésünkre, mert éppen túl voltunk egy jelentős mértékű adósságtörlesztésen, ezért nagy segítség lett volna a támogatás. – Milyen adósságot törlesztettek? – Amikor a HospInvestet felszámolták, akkor derült ki, hogy a kórházban használt berendezések, eszközök jelentős része bankok tulajdonában volt, a működtető cég csak lízingelte, bérelte azokat. Ilyen volt a teljes konyhafelszerelés, a komplett kazánházi fűtőberendezés és az ahhoz tartozó gépészet, a gyógyító munkához használt ultrahangkészülékek és CT, valamint a cég gazdasági igazgatója által működtetett közforgalmú és kórházi gyógyszertárak. Hosszas tárgyalások eredményeként mindezeket nekünk, mintegy 160 millió forintért, a saját forrásainkból kellett megvásárolnunk. Így elmondhatom, hogy ma már minden a kórház, illetve az állam tulajdonában van. Számunkra éppen ezért volt fájó intézkedés a 121 milliós állami

támogatás visszavonása (melyet ugyan címzetten visszakaptunk, azonban ebből nem a működésünket tudtuk konszolidálni, hanem a fentebb említett kazánösszességet kellett megvásárolni, amihez azonban a körülbelül 40 millió forintot nekünk kellett megfizetnünk), hiszen mi a saját erőnkből, az általunk megtakarított forrásokból áldoztunk arra, hogy végül az állam tulajdonába kerülhessenek a fentebb említett nagy értékű berendezések. – Nonprofit gazdasági társaságként akkoriban más hátrányos megkülönböztetés is érte önöket, hiszen az egészségügyben dolgozók általános állami béremeléséből is kimaradtak. Erről is saját forrásból kellett gondoskodniuk? – Valóban így történt. A költségvetési intézményekkel ellentétben mi semmilyen állami támogatásból nem részesülhettük és a béremelésből is kimaradtunk. Sőt, a 2009-ben pályázati forrásból elkezdett fejlesztési projektünk is megrekedt egy időre. – Napjainkra mégis sikerült befejezni a projektet, a közelmúltban volt a programzáró rendezvényük. Melyek voltak a fejlesztés legfontosabb elemei? – A 3,2 milliárd forint összértékű TIOPpályázat keretében tető alá hoztunk egy 1000 négyzetméteres új épületszárnyat, a meglévő kórházépületből pedig több mint 4000 négyzetméteres területet teljesen felújítottunk. Mindezt úgy sikerült megoldanunk, hogy a kórház mindvégig működött, a felújítás alatt sem zártunk be részlegeket, osztályokat. A pályázatnak köszönhetően a kórház 45 százalékában 21. századi körülményeket teremthettünk, ám még felújításra vár az épületegyüttes 55 százaléka. Itt ma is a negyvenéves, vagyis nem a kor által megkövetelt színvonalú kórtermekben, kiszolgáló helyiségekben fogadjuk betegeinket. A pályázat fontos eleme volt az egymilliárd forintos eszközbeszerzés is. Ennek köszönhetően sikerült modernizálni radiológiai eszközparkunkat. Jelenleg Kiskunhalason működik az ország egyik legmodernebb radiológiai KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:05

részlege, amelyben az MR kivételével minden szükséges, a kor technikai színvonalának megfelelő diagnosztikai eszköz a gyógyító munka rendelkezésére áll. Százmillió forintból megújult a kórház informatikai rendsze-

re is, szervereket, szoftvereket, modern informatikai eszközöket vásároltunk. Félmilliárd forintért pedig olyan eszközöket, berendezéseket (műtőasztalokat, eszközöket stb.) sikerült beszereznünk, amelyek közvetlenül a

gyógyító munkát segítik. A felsorolt fejlesztéseknek köszönhető, hogy napjainkban a kiskunhalasi kórház magas színvonalon képes ellátni a betegeit. Annak ellenére, hogy nemcsak a kórház, de a település infrastruktúrája is elmaradott, rosszak az utak, nehézkes a közlekedés – a környék tanyavilágában pedig még ennél is gyengébbek az adottságok –, intézményünket az utóbbi években egyre több beteg keresi fel. Ami érthető is, hiszen a tanyavilágban az átlagosnál is roszszabbak a morbiditási mutatók, sok a beteg, a gyógykezelésre szoruló. A halasi kórház ennek megoldásában kulcsszerepet játszik. A gyógyító munka teljes palettájával a betegek rendelkezésére állunk. Számos osztályunk (pl. a traumatológia, a gyermekosztály stb.) kettes szintű besorolást kapott. Az itt nyújtott szolgáltatások nemcsak a környéken, hanem a megyében is a legkorszerűbbnek minősülnek. Az urológián pedig országos hírű gyógyító munkát végzünk. – Programzáró rendezvényük azt is jelezte, hogy a gyakorlatban sikerült mindent véghezvinniük, amit a projekt kezdetekor elhatároztak? – Igen, a jövőben már csak a pénzügyi elszámolás és a megrendelt eszközök és berendezések utolsó részleteinek leszállítása van hátra. Visszatekintve az elmúlt öt év történéseire elmondhatom, hogy a legtöbb időt, 26 hónapot a pályázati „papírmunka” igényelte. 2009-től a pályázat elfogadásától kezdve két éven keresztül zajlottak a közbeszerzési tendereztetés és egyéb adminisztratív tevékenységek. A valódi munkát, az építkezést tizenkét hónappal ezelőtt kezdtük el, ennyi idő alatt valósulhattak meg a terveink.

Dr. Romhányi Zoltán

PÁLYAKÉP Dr. Romhányi Zoltán karrierjét versenyszerű kajakozással kezdte 1968-ban. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán sportmenedzseri, 1981-ben kajak-kenu szakedzői diplomát szerzett. Versenyzői pályafutása során nyolc világbajnokságon és két olimpián indult. Világbajnoki aranyérmet, ezüstérmet és bronzérmet szerzett, két olimpiai döntőben (Montreálban és Moszkvában) kétszer nyolcadik helyen végzett. Okleveles könyvvizsgáló, mérlegképes könyvelő, okleveles közgazdász és jogász, valamint gazdasági büntetőjogi szakjogász. Gazdasági stratégia specialista. 1986-tól könyvvizsgálóként dolgozott, 1999-ben egy évre a Semmelweis Egyetem Neurológia Klinikájának gazdasági vezetője volt. 2000–2001 és 2003–2007 között a váci Jávorszky Ödön Kórház gazdasági igazgatójaként dolgozott. 2007. októberétől irányítja a kiskunhalasi Semmelweis kórházat. Angolul és olaszul beszél. Felesége pszichiáter, a váci kórház osztályvezető főorvosa, két gyermeke van. Szabadidejében komolyzenét hallgat, sportol: fut, kajakozik és síel. Budapesten és Kiskunhalason lakik.

KÓRHÁZ 2014/3.


– A pályázati célokat uniós forrásból, az Európai Szociális Alap közreműködésével valósították meg. Mennyi volt a magyar önrész, és azt végül ki fizette ki? – A város már a pályázat benyújtásakor közölte: támogatja a kórház fejlesztési terveit, de anyagi támogatásra ne számítsunk, vagyis az önrészt (mint a nonprofit kft. és a kórház akkori egyedüli tulajdonosa) nem volt hajlandó kifizetni. A város vezetői ugyan hajlandók voltak támogatni a beruházást készfizető kezesként, de ragaszkodtak hozzá, hogy mi fedezzük hitelből az önrészt, vegyünk fel banki hitelt a saját kockázatunkra. A mintegy 320 millió forint önrész-fizetési kötelezettségből 67 millió forintot végül a kórház saját OEP-finanszírozásából fizetett ki. Ugyancsak mi fizettük ki egy másik pályázat (TIOP 2.2.2, PIC-pályázat) ötmillió forintos önrészét is, a város ehhez sem járult hozzá egy fillérrel sem. Az összes beruházás önrészeként, ami különböző pályázatok révén az KÓRHÁZI VIZIT

55

3/31/2014 11:40:05

utóbbi években a Semmelweis kórházban történt, mi körülbelül 80 millió forintot törlesztettünk, a maradék 260 millió forintot a jelen struktúra-átalakítási pályázatra vonatkozóan az állami kezelésbe vételkor átvállalta az állam. – Korábban említette, hogy a kórházrekonstrukció óta nagymértékben nőtt a betegforgalmuk. Ez csupán a térség lakóinak romló egészségi állapota, illetve a korszerűbb ellátás miatt következett be, vagy az új rendszerben megnőtt az ellátási területük is? – Összességében a régebbi felosztáshoz képest nem nőtt az ellátási területünk. Körülbelül 134 ezer lakos tartozik kórházunkhoz az alapszakmák (belgyógyászat, traumatológia, kardiológia, urológia stb.) ellátási területén. A fertőző betegek kezelését a megyében viszont csak mi látjuk el, vagyis ezen a területen 550 ezer lakosnak szolgáltatunk. A rehabilitációs és reumatológiai ellátásunk határai a megye felét ölelik fel. – A kórháznak az állami kezelésbevételkor, mint mondta, nem volt egy fillér lejárt adósságállománya sem. Mostanában kerültek nyilvánosságra a Magyar Kórházszövetség adatai, miszerint a hazai fekvőbeteg intézményekben országosan, összességében 4-4,5 milliárd forintos adósságnövekedés tapasztalható. Kiskunhalason is ez lett a trend? – Nálunk is megjelent a számunkra korábban ismeretlen adósságállomány, ami szerintem két tényező számlájára írható. Egyrészt mára, éppen a fentebb említett gazdálkodási merevség miatt elfogytak a tartalékaink, így nincs miből pótolnunk a finanszírozási forráshiányt. Korábban, gazdasági társaságként, lehetőségünk volt rá, hogy a finanszírozási hiányt a beszállítóinkkal kötött kedvezményes szerződések hozadékával pótoljuk. A számlák nyolc napos határidejű kifizetésével jelentős engedményeket értünk el a szállítóknál, és ennek hasznát a gazdasági egyensúly megtartására fordítottuk. Ma erre állami intézményként már nincs lehetőségünk. Az eladósodás másik oka (országosan) a folyamatosan és krónikusan alulfinanszírozott teljesítmény és ellátási kötelezettség. Jómagam magánszorgalomból készítettem egy számítást. Ebből kitűnik, hogy a teljesítményfinanszírozás bevezetésekor 1993-ben 70 ezer forint volt egy egység teljesítményérték. Akkoriban ebből a kórházak kényelmesen fedezni tudták a gyógyítással kapcsolatos kiadásaikat. Ez az összeg elegendő volt a kisebb felújítások és állagmegóvási munkák fedezésére, sőt még a dolgozói jutalmak, béremelések finanszírozására is. Amennyiben az azóta eltelt 21 év inflációs és egyéb, negatív gazdasági hatásait is figyelembe veszem, a HBCS-

56

KÓRHÁZI VIZIT


pontérték összege ma 403 ezer forint kellene hogy legyen, ahhoz hogy az megfeleljen az 1993-as szintnek és e szerint szolgáltathassunk és végezhessük az ellátást. Ezzel szemben 2012. decemberében például a mi kórházunknak kisebb volt a HBCS-kerete, s míg 1993-ban közel teljes kapacitással működött az intézmény, addig ma a TVK mintegy 60 százalékos kapacitáskihasználást tesz lehetővé, amely bevételi lehetőség szinten nem éri el a fedezeti pontot. A fenti gondolatmenetet folytatva tehát, amennyiben az 1993as év HBCS-értékét fordítjuk át 2014 évre, akkor körülbelül mintegy havi 1 milliárd forint pluszt (vagyis évi 12 milliárdos többletet) kellene kapnunk ahhoz, hogy a 21 évvel ezelőtti színvonalat elérjük. Ez a megállapítás természetesen nemcsak ránk, de az ország összes fekvőbeteg-intézményére érvényes. – A fejlesztésekkel szinte egy időben a kórházban egészségfejlesztési irodát is nyitottak, amely – figyelemmel a megye lakosságának átlagosnál sokkal rosszabb népegészségügyi mutatóira – a betegségek megelőzésében fontos szerephez juthat. – Az iroda már aktívan működik, folyamatosan végez szűrővizsgálatokat mind a helyszínen, mind a kihelyezett rendezvényeken. A lakosság körében egyre népszerűbbek ezek a vizsgálatok, hónapról-hónapra többek keresik fel a szűréseket. Sok támogatást és ötletet köszönhetünk a Richter gyógyszergyár Egészségváros programjának, aminek során – éppen a szűréseken résztvevő lakosok létszámát figyelembe – véve tavaly országos szinten a harmadik helyezést értük el. E program segítségével igyekszünk nagyobb tömegekhez is eljutni és megértetni a lakossággal a szűrővizsgálatok rendszeres látogatásának célját és fontosságát. Törekvéseink pozitív fogadtatásban részesültek, ezt igazolja a vizsgálatok látogatottságának folyamatosa növekedése is. Az irodában a szűrés minden munkanapon elérhető, nincs várólista, a jelentkezőket azonnal ellátjuk, a problémás eredményeket produkálókat pedig vagy különböző egészségklubokba irányítjuk, tanácsokkal látjuk el, vagy komolyabb esetben szakorvosi rendelőbe utaljuk további vizsgálatokra. – A kórház tőszomszédságában terül el a kiskunhalasi gyógyfürdő. A gyógyvíz számos betegség kiegészítő kezelésében hasznos lehet, együttműködik a kórház ezzel az intézménynyel valamilyen szinten? – A fürdő üzemeltetője a város. Mi már évekkel ezelőtt szerettük volna átvenni a kezelését, de mindezidáig nem jártunk sikerrel. Holott a fürdő tudomásom szerint jelenleg deficittel működik, mi pedig kiválóan és ren-

tábilisan tudnánk hasznosítani az adottságait a betegellátásban. A fürdő vize kitűnő adottságokkal rendelkezik, kimagasló értéket képvisel az európai fürdővízkultúrában. A kálihidrogén-karbonátos, fluoridos és jódos hévíz összetételénél fogva reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek (idült degeneratív ízületi- és gerincbetegségek, gyulladásos kórképek nem aktív szakaszában, csontritkulás, húzódások, rándulások, ficamok, sportsérülések esetén), ideggyógyászati megbetegedések és perifériás keringési betegségek gyógyítására alkalmas. A termálvizes kezelést kiválóan be lehetne illeszteni intézményi struktúránkba. Valószínűsíthető, hogy külföldi forrásokat is be lehetne vonni, az ehhez szükséges skandináv szakmai kapcsolatokkal ma is rendelkezünk. Szerbia is érdeklődik az együttműködés iránt. Sokszor, sokakkal tárgyaltam már róla, optimista vagyok, bár a város vezetése számomra érthetetlen módon ettől elzárkózik. Remélem, a jövőben célt érhetünk, hiszen ezzel nemcsak a kórháznak válnánk hasznára, hanem a fellendülő gyógyturizmus által a város is sokat nyerhetne. Persze ehhez szükséges lenne a kellő infrastruktúra kiépítése is, aminek a terhe nem hárulhatna csak a kórházra. A fürdő jelenlegi állapotában ugyanis nem alkalmas a gyógyturizmus céljainak 21. századi igények szerinti megvalósítására. – A város vezetői mostanában voltak Kínában. Sajtóértesülésekből úgy tudom, hogy többek között a gyógyturizmus is a tárgyalások programpontjai között szerepelt. Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a városvezetés a jelenleg tulajdonában lévő gyógyfürdőnek az önök terveitől eltérő szerepet szán? Netán a kórház helyett inkább kínai kezelésbe adná? – A hozzám eljutott információkból anynyit tudok, hogy Kínában a gyógyturizmus is napirenden volt. A kiutazás előtt velünk senki sem egyeztetett, nem kérték a véleményünket, csakúgy, mint a városban létesítendő kínai orvosi központ ügyében sem. Egészségügyi kérdésekben úgy tárgyaltak a kínai féllel, hogy a szakmához értő, a helyi ellátási igényeket, körülményeket és lehetőségeket ismerő szakember a városból nem utazott ki a küldöttséggel. A már említett gyenge infrastruktúra, az autópálya, a repülőtér, a megfelelő számú és színvonalú szálloda hiánya miatt egyébként nem sok esélyt látok arra, hogy a kínai fél komolyabb gyógyászati beruházásba kezdene Kiskunhalason. Lóránth Ida KÓRHÁZ 2014/3.

3/31/2014 11:40:05

korhaz2014_3.indd b3

3/31/2014 11:40:05

korhaz2014_3.indd b4

3/31/2014 11:40:06

Kinek milyen szolgáltatás jár?

Recommend Documents