Nyugat-Pomerániai vajdaság 1. Útvonal

Nyugat-Pomerániai vajdaság 1. Útvonal (województwo zachodniopomorskie) A Nyugat-Pomerániai vajdaság (lengyelül: województwo zachodniopomorskie) közigazgatási egység, egyike Lengyelország 1999-ben alkotott 16 vajdaságának. Központja Szczecin. Területe 22 892,48 km², népessége 2009-ban 1 693 284 fő, (2008) népsűrűsége 74,0 fő/km², a városi lakosság aránya 68,7%. A vajdaság Lengyelország észak-nyugati részén található a Balti-tenger mellett. Nyugaton Németországgal határos 186,6 km hosszan Mecklenburggal és Brandenburggal. A tengerpartja 185 km hosszú. Továbbá határos három lengyel vajdasággal: délről a lubusi és a nagy-lengyelországi, keleten a pomerániai vajdasággal. A régió a dél-balti tengerpart szczecini és koszalini partvidékén és a pomerániai tóvidéken és a dél-balti tóvidék egy részén helyezkedik el. A vajdaság többnyire a történelmi NyugatPomeránia területét foglalja el. Déli részei egykor Nagy-Lengyelországhoz és Új Marchiához tartoztak. Később a vajdaság területe a porosz Pomeránia provinciához (Provinz Pommern) tartozott. 1946-tól a vajdaság területének nagy része a szczecini vajdasághoz tartozott, melyet később elosztottak a szczecini és koszalini vajdaság között. 2013-ben a RALLY POLSKA útvonala során egy teljes hetet töltöttünk a tengermelléki vajdaságban. Több mint hetven helyet kerestünk fel túránk során. Reméljük, hogy a városok és a szép tájak bemutatásával széles körű érdeklődést keltünk a magyarok körében a terület bejárására, túrék és kirándulások vezetésére. A tájleírásokat a WIKIPEDIA és a települések honlapjain található turisztikai információk feldolgozásával készítettük. Az első utunkat a Goleniów – Wolin – Międzyzdroje – Świnoujście – Dziwnów – Kamień Pomorski útvonalon tettük meg, eljutva Lengyelország észak-nyugati részébe, a német határvonalra.

58

I. útvonal

142. ábra. A Szczecini-öböl

59

Szczecin körül

143. ábra. Az útvonal térképe

60

144-145. ábra. Az első útvonal helyszíne

61

ang. Lusatian culture) tartoztak, a szokásos elnevezése a Kr. e. 1200 – Kr. e. 800 közötti késő bronzkori kultúrának Közép-Kelet Európában, amelynek fő jellemzője az urnamezők kialakítása, azaz a hamvasztásos temetkezés szokása volt. (Nevét Lausitzról kapta.) Az urnamezős kultúrákhoz tartozik, egyes területeken vaskorba is mélyen átnyúlt (i.e. 1200-400).

Goleniów Goleniów (a háború után Gołonóg néven is említették, németül: Gollnow) – kisváros a nyugat-pomerániai vajdaság nyugati részében, a goleniówi járásban. Az Ina folyó mellett, a Szczecini Partvidéken (Pobrzeże Szczecińskie), a Goleniówi síkságon fekvő város. Szczecintől 35 km-re, északkeletre terül el. Az S3-as gyorsforgalmi és 6-os országos út mellett fekszik, elkerülő út vezeti el a tranzit forgalmat. A közeli Glewicében található a Szczecin-Goleniów repülőtér.

A következő csoportok az itt folyamatosan letelepedett urnasíros kultúrához tartoztak. A kora középkori különböző vándorló népcsoportok jelentek meg itt. Golinog (Goleniów) név írott forrásokban először 1220-ban fordul elő. A következő említés a településről 1248-ból (Golenoge) illetve 1255-ből (Golnowe) való. A kezdeti cölöp építkezések az Ina folyón a X. századig nyúlnak vissza. A folyó környékén lakók a szczecini hercegség részére mézet, kátrányt, halakat, szurkot szolgáltattak. A település fontos kereskedelmi pont volt a vízi és szárazföldi utak mellett. Mellette állt az őrség vára. Golinog neve agyagos, rétet, fa nélküli területet jelentett.

Fekvése: 53°33′55″N 14°49′50″E. A Balti-tengertől egyenes vonalban közel 50 km távolságnyira található. Területe: 11,78 km2. Területének 40 %-a (470 ha) mezőgazdasági terület, 5,96 %-a erdőterület (70 ha) és a maradék használatok kívüli terület 54 %-a (634 ha). A város a Goleniówi Erdőség (Puszcza Goleniowska) peremén található. A városon folyik keresztül Nyugat-Pomeránia leghosszabb folyóinak egyike, az Ina, valamint az abba befolyó Wiśniówka és Struga Goleniowska.

A település fejlődése az Ina mellett a városi fejlődést eredményezte és 1268-ban I. Barnim herceg magdeburgi városjogot adott a városnak. Az újonnan alapított város megszerezte a privilégiumokat, így korlátlan hajózási lehetőséget, önkormányzatot, vámmentességet valamint szántóföldeket és egészen az Odera torkolatig elnyúló erdőket.

2012. évi adatok szerint lakossága. 22 844 fő. 1268ban kapott városjogot. A XIV. században a Hanzavárosok szövetségéhez tartozott. Ekkor építették a kikötőjét és a várost védő bástyás városfalakat. Ezek a harmincéves háború során nagyrészt elpusztultak.

1314-ben Goleniów megkapta a lübecki városjogot, ami további városfejlődést eredményezett és 1368ban a Hanza városokhoz csatlakozott. A Hanzaszövetség (németül die Hanse) kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely ÉszakEurópában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.

* A legrégebbi településnyomok Goleniów területéről az újkőkorból valók. I. e. 4200-3500 között a vonaldíszes kerámia kultúra első földművelő csoportjai jelentek meg itt. A vonaldíszes kerámia kultúra (rövidítve: VDK, angolul: Linear Pottery Culture, németül: Linearbandkeramik, németül rövidítve: LBK) az európai neolitikum egyik fő régészeti tipológiája, mely körülbelül 7500-6500 éve virágzott. Vonaldíszes áruként (portékaként), vonaldíszes kerámiaként vagy bekarcolt áru (portéka) kultúraként is ismert, és a Vere Gordon Childe által leírt Duna I. kultúrába tartozik. A kultúra legsűrűbb bizonyítékai a Duna középső szakaszán, az Elba felső és középső szakaszán és a Rajna felső és középső szakaszán vannak. Ez a kultúra reprezentálja a mezőgazdaság európai elterjedésének fő eseményét. A korai vagy nyugati vonaldíszes kultúra a Duna középső szakazán fejlődött ki, beleértve Nyugat-Magyarországot, majd a Rajna, az Elba, az Odera és a Visztula folyásiránya mentén terjedt tovább.

145-146. ábra. A Hanza városok szövetsége 1400 körül.

A következő csoportok az urnasíros kultúrához tartoztak. Ezek a lausitzi kultúrához (néha magyarosan luzsicai kultúra, ném. Lausitzer Kultur,

A város aktív kereskedelmet folytatott egykor a Balti-tenger medencéjében.

62

Goleniów a Hanza városok körében való korai jelenléte Szczecinnel számos konfliktushoz vezetett, amely az oderai hajózás monopóliumának megszerzésére törekedett. Goleniów városával együttműködött Stargard Szczeciński, amelynek hajói korlátlanul birtokolták az Inát. Az első nagyobb viszály a városok között Goleniów és Stargard győzelmével ért véget 1397-ben.

Goleniów a független pomerániai hercegségben virágzott. Fejlődött a folyami kikötő, átépült Inoujście (1945-ig németül: Ihnamünde, Camelsberg) kikötője is. A kézműipar fejlődése a céhek alapításhoz vezetett, amelyek a XV. és XVI. században egyre nagyobb számban alakultak. A következő időszakok sajnos a fejlődés gyors végét jelentették. 1529-ben a várost pusztító tűzvész sújtotta. A népességet két évszázad során még négyszer tizedelte tűzvész és járvány.

A késő középkor a város gyors fejlődésének korszaka volt. A város lakói meggazdagodtak a kereskedelemből és a kézműiparból, melynek következtében számos ház épület a városban. A mai napig fennmaradt egyházi és védelmi építmények főleg a XIV. és XV. századból valók. A várost kő és tégla városfalakkal vették körül.

A XVII. században a harminc éves háború (1618– 1648) sújtotta. A háború következtében kifosztották, Goleniów gazdaságát letörték, a hajózás és a kézműipar összeomlott. Az 1648. évi vesztfáliai béke a svédekek ítélte a várost, melyek uralma alatt volt 1679-ig, amikor is Svédország eladta Goleniówot 50 ezer tallérért Branenburgnak. Négy évvel később visszakerült Svédországhoz. A Svédország és Poroszország között létrejött, az északi háborút lezáró 1720. február 11-i stockholmi szerződés alapján azonban a svédek visszaléptek. Poroszország uralma kezdődött.

A falakon több bástya és négy kapu (Wolińska, Młyńska, Szczecińska és Stargardzka, de csak az első maradt fenn) volt. 1386-ban a város saját pénzverési jogot kapott, a fehér goleniówi garasra. A XV. században épült fel a Dom Żeglarza (Tengerész Ház) valamint a Szent Katalin plébániatemplom. A XV. században a város megerősítette helyzetét. A számos konfliktus Stargarddal és Szczecinnel nagy károkat okozott. Széleskörű heves vetélkedés folyt a jelenlegi vajdasági székhellyel.

A porosz időszak alatt átépül a város. Az egykori Wyk település mellett új külvárost alapítanak, városháza, magtár, kórház, iskola épül. 1830-ban a várost szilárd burkolatú út köti össze Szczecinnel, 1870-ben Szczecin Dąbie állomásig létesül vasúti összeköttetés. További vasúti összeköttetések létesülnek: 1882-ig Gryficéig, 1892-ben Wolinig és Świnoujściéig épül ki a vasútvonal valamint Kołobrzegig és Maszewoig. A város nagy részét csatornázzák. Új épületek (iskola, a mai napig álló posta) épülnek. A XIX. és XX. század fordulóján a városban fellendül a faipar, főleg a bútoripar, ami a Goleniówi Erdősséggel volt kapcsolatban. 1913-ban alapították a bútorgyárat. A II. világháború idején a goleniówi börtön (ún. Zuchthaus Gollnow) több német politikai fogoly, lengyel hadifogoly és munkaszolgálatos munka és gyűjtőhelye volt. Benne raboskodott a megkínzott, német Albert Hirsch (1894-1944) Luisanthal (jelenleg: Borzysławiec) római katolikus plébánosa, a nemzeti szocializmus is ellenzője is. Méltóságot és jogot követelt a lengyel kényszermunkásoknak, ezért megkínozták. 1945. március 7-én a várost a Vörös Hadsereg csapatai foglalták el. A harcok során pl. a városháza és a kórház valamint az óváros és a Szent Katalin templom nagy része elpusztult. A város területén közel 60-65 %-a romokban hevert. A háború befejezését követően az első időszakban a város a háborút megelőző, Gołonóg nevét viselte. Jelenlegi nevét a Közigazgatási és a Visszavett Földek minisztereinek rendeletrére vezették be 1946. május 7-én.

147-148. ábra. Goleniów Eilhardus Lubinus (Eilert Lübben) 1617-es atlaszán A heves viszály egészen 1618-ig tartott, amikor is a két város egyezményt kötött egymással.

63

1954-ben a város újra játási székhely lett. A Lengyel Népköztársaság idején a gazdasági megélénkülés a társadalmi fejlődést vonta maga után. A város hamarosan megnövekedett. 1954-ben hozzácsatolták Helenów települést.

Fejlődött a faipar, az élelmiszeripar, és 1989-ben a szolgáltató és kisipar visszanyerte önállóságát. 1987-ben a goleniówi repülőtéren fogadták II. János Pál pápát. 1999-ben Goleniów székhellyel hozták létre a goleniówi járást. Goleniów egykor a német Hanza várások közé tartozott, napjainkban ebből a célból hozták létre 2005-ben a Festiwal Hanzeatycki w Goleniowie találkozót, amely az „Új Hanza” tagvárosainak folyamatos találkozója lett 2007 és 2011).

1968-ban a városból hozták létre a 4200 ha kiterjedésű övezetet Domastryjewo, Inina, Ininka, Janiszewo, Krzewno, Twarogi, Zabród és Żółwia helységekkel. Új kultúrház, iskolák, lakótelepek, parkok létesültek és új vasútállomás és repülőtér épült.

149. ábra. A település látnivalói A templom patrónusa Alexandriai Szent Katalin. Alexandriai Szent Katalin alexandriai szűz és vértanú, Maximinus császár idejében élt. A legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon keresztényként nem akart részt venni, és nyíltan ellenszegült a császár parancsának. Ezért börtönbe vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcseséggel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenen keresztényekké lettek. Először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, ezért lefejezték 307-ben. Emléknapja november 25. A bölcselők, a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, a filozófusok és a magasabb iskolák védőszentje.

Műemlékek Goleniów Óvárosának egész területe műemléki oltalom alatt áll. A műemlékek között az alábbi építmények találhatók: A Szent Katalin templom későgótikus épülete a XV. századból való. Korábbi román stílusú templom alapjaira épült. Goleniów legszebb és temploma és műemléke. Háromhajós kőből és téglából épült templom, alacsonyabb szentéllyel, négy nyolcszögű pilléren nyugvó keresztboltozata van. Tornya alacsonyabb, mint a háború előtti. Bejáratánál található a tornyából leszedett harang. felszerelése jelenkori. A XV. században több oltár alapítottak itt. 1534-ben a protestánsok kezére került. A háború idején elpusztult, 1957-1959 között építették át. Plébániáját krisztusi papok (księży chrystusowców: Zgromadzenie zakonne Księży Chrystusowców) vezetik.

A templom két építési fázisban épült. A XV. század kezdetén háromhajós csarnoktemplomot emeltek szentéllyel, toronnyal és sekrestyével.

64

(bejáratok, ablakok, boltívek, kápolna csúcsok). 1885-ben készül el a központi fűtés. 1892-ben új neogótikus fiatornyos kialakítás készült. 1903-ban új üvegablakok készültek és beszerelték a villanyvilágítást. A templom ilyen formában 1945ig maradt fenn.

150. ábra. Szent Katalin templom – Kościół św. Katarzyny A XV. század II. felében átépítették a sekrestye feletti I. emeletét, előcsarnokot és kápolnákat építettek a torony két oldalán és kápolnákat a hajótest északi oldalán.

152. ábra. A templom és a városháza 1921-ben 1945-ben a háború következtében részben kiégett és súlyosan megrongálódott. A templomot a Towarzystwo Chrystusowe dla Polonii Zagranicznej, TChr (Societas Christi pro Emigrantibus Polonis, SChr = Krisztus Társasága a Lengyel Emigránsokért.) lelkészei vették át. 12 évvel később, 1957-1959 között a romokat eltakarították és a templomot a II. világháborút megelőző állapotban építették át. Szentélyét 1960ban szentelték fel.

151. ábra. A Szent Katalin templom tornya Az épület három fő része (szentély, hajótest és torony) téglából épült vend kötésben. A templom többször átépült. 1529-ben a várost sújtó tűzvészben a templom tornya leégett. 1534-ben a katolikus templom a protestánsok kezére került. 1589-1686 között sorozatos tűzvészes sújtják. Az 1686. évi tűzvész során a templom középkori díszítése valamint a templom történetével kapcsolatos dokumentumok elpusztultak, ami meghiúsította az átépítése idején a rekontrukcióját, ezért az akkor uralkodó trend szerint alakították át. 1701-ben fejeződik be a templom átépítése. Az egyik középkorból fennmaradt építészeti eleme a csúcsíves kapuzat a torony nyugati homlokzatán.

153. ábra. Főoltár, Stanisław Szulc alkotása 1961-ben a templomot Ignacy Ludwik Jeż (*Radomyśl Wielki, 1914. július 31. †Róma, 2007. október 16.) koszalini püspök szentelte fel. 19621964 között folytak a torony restaurálási munkálatai, a belső kivitelezési munkák azonban csak 1967-ben fejeződtek be. 1989-ben visszaállították a templom gótikus formáját. Új főoltárát 1996-ban szentelték fel.

1828-ban újjáépítik a templom tornyát. Az újonnan épített torony kisebb volt, az ablakok keskenyebbek és rövidebbek, a kápolnához kapcsolódó belső módosított boltívek félkörívű csúcsívesek. A templom a XVIII. századig így nézett ki. 1829-ben új gótikus torony készül. 1836-ban új orgonakórus létesült a korábbi ún. Molnár-kórus (chór Młynarski) helyén. 1865-1867 között szinte 100 %-ban neogótikus stílusjegyekkel épült át

1895-ig a templom mellett volt a középkori temető. 1865-ben zárták be, azonban harminc évvel később elegyengették és terméskővel kikövezték.

65

A templom jelenlegi belső díszítése a XIX. századi neogótikus tervek visszaállítása. A szentélyben található a szárnyasoltár, Stanisław Szulc alkotása.

A Wolini kapu a városkapuk egyikeként maradt fenn. A Csúcsos kapuk típusát szemlélteti. A XV. századtól változatlan formában maradt fenn. ¼-e kőből, ¾-e téglából épült. A csúcsos falak eltérő építészeti megoldást mutatnak, külső - védelmi, belső – esztétikai. A kapu magassága 26 m (a nyúlvánnyal 29,85 m), a kapunyílás viszont 5,25 m-es, melynek szélessége 4,85 m, az átjáró hossza pedig 10,5 m.

A négy csúcsíves nyílászáróban lévő üvegablak balról jobbra: Szent Maksymilian Kolbét, Krisztus Királyt valamint Szent Hedviget, Szent Adalbertet és Szaniszlót, II. János Pált illetve az utolsó Szent Katalint ábrázolja. A templom kápolnái a halottakért, August Hlondért, a Szent Családért, a Mindenkor Segítő Szűz Máriáért – Segítő Mária, Segítő Boldogasszony (ném. Mariahilf) – vannak felszentelve. A következő kápolnában – melyben Jézus Jordánban való keresztelését ábrázoló üvegablak díszít – a keresztelőmedence található.

A kaput 1971-1972 között a Goleniówi Föld Múzeuma céljára restaurálták. A munkálatok befejezését követően jelenleg a Goleniówi Kultúrház székhelye. Az egykori átjáró a 20022003 évi átépítés után Turista Információs Központ lett.

A főbejáratnál található a templomtoronyból levett harang, ezzel szemben az oldalhajó közelében Szent Faustyna Kowalska relikviája található. Városi erődítmények:  Brama Wolińska w Goleniowie (Wolinikapu): a város legértékesebb műemléke, a XV. században épült, mint a város négy kaputornyának (Brama Szczecińska, Brama Stargardzka, Brama Młyńska, Brama Wolińska) egyike. Kőből és téglából épült, 26 m magas, ötszintes, csúcsíves és félköríves ablakokkal. Egykor védelmi funkciót töltött be, ma országos jelentőségű történelmi emlék. Helyreállítása után a Goleniówi Kultúrház kiegészítő székhelye lesz. A kapu alatti átjáróban jelenleg a Turista Információs Központ kapott helyet.

155. ábra. Wolini kapu a városfal egy darabjával o A XIV-XV. századi városfalak: kőből és téglából épültek, néhány részlete fennmaradt. Legszebb az Ina felett található, ahol a hengeres Lőpor Bástya (Baszta Prochowa) és a nyolcszögű Pénzverő Bástya (Baszta Mennicza) maradt fenn, melyben a pénzverde volt, a vízi kapu mellett. A másik falrészlet a Wolini kapu mellett található (a nyolcszögű tornyocska a város címerével).

154. ábra. Brama Wolińska Az eredeti kőből készült őrhely a XIII. század II. felében épült, a következő évszázadokban (XIV, XV. század) téglából épült át. Ez az építmény ötszintes, védelmi tipusú épület (ilyen funkciót töltött be a XVIII. századig). A falak végződésénél lévő tornyocskák egyikén, a Wolini kapunál két történelmi városcímer tűnik fel, a régi (folyóval, csónakkal, fákkal és griffel) valamint a jelenlegi (két félholddal és négy csillaggal).

156. ábra. Városi védőfal a Lőpor Bástya (Baszta Prochowa) és a nyolcszögű Pénzverő Bástya (Baszta Mennicza)

66

 Az Ina melletti egyik magtár (spichlerz nad Iną) gerendavázas épülete a XVIII. században épült. A magas, háromszintes a folyó egykori kikötőjének területén található, érdekes építészeti alkotás. Jelenleg nem használják.

 II. Jáűnos Pál pápa 1987-es látogatásának emlékműve a Szent György templom mellett.  A 2000. év emlékműve a Szent György templomnál (ul. Andersa). Egyéb építészeti emlékek:

 A goleniówi Szent György templom (Kościół św. Jerzego w Goleniowie) a három városi plébánia egyike, az új városrészben, egy XX. század elejéről való régi német templom alapjain épült a 70-es és 80-as években. II. János Pál pápa és Irgalmas Krisztus szobra található mellette.

 XIX-XX. századi víztorony a kórház mellett.  Vasúti víztorony a vasútállomáson (1912), gerendavázas fejjel.  Ignacy Jan Paderewski Park a régi vadászház, jelenleg az erdészet épülete. Közlekedés

 Szent György kápolna romjai (XIII-XIV sz.) a régi temető, valamint a régi Wyk település területén található. 2004-ben régészeti feltárást végeztek. Alapjai valamint padlózata fennmaradtak. Jelenleg a romok és a park területe rendezett és megvilágított valamint a turisták részére látogathatóvá tett. Az alapokat bejárhatók és a templom középkori maradványai megtekinthetők. Továbbá fennmaradt néhány síremlék a német község és a város területén.

Közúti szállítás A város a 3. és 6. számú országutak régi kereszteződésében fekszik. A XX. század 80-as éveiben kiépült a 3-as út elkerülő útszakasza, illetve a 90-es években a 6. számú főút északi elkerülő szakasza.

 Az iskola vöröstégla épületegyüttese (ul. Kilińskiego 11) a XX. század elejéről való, jelenleg gimnázium.

158. ábra. Goleniów közúthálózata Jelenleg a keleti elkerülő szakasz építését tervezik. Az elkerülő utak kiépítése jelentősen csökkentették a város központjának körforgalmát és a város nyugati területén kívülre terelték a Świnoujściéből a déli országrészbe és Gdańskba irányuló közúti szállítást.

157. ábra. Az iskola épületegyüttese  A posta épülete (ul. Konstytucji 3 Maja 17) vöröstégla épülete a XIX. század végéről való.  A fegyintézet XIX-XX századi. A II. világháború idején a Büntetésvégrehajtó intézet területén a gdański Zivilgefangenenlager Stutthof – Konzentrationslager Stutthof – foglyai dolgoztak, akiket a Szczecin környékén lévő Police altáborában helyeztek el.

Łozienica valamint Domastryjewo és Modrzewie környékén található az elkerülő útról való akadálytalan be és kihajtás. 2006-ban épültek meg a Lubczyna és Świnoujście felé kivezető utakra a viaduktok, és az elkerülő útra zárt kijárat is Żdżary falu irányában, új utat építve. A gazdag közúti közlekedésnek köszönhetően a város nagyon keresett a befektetők és a turisták körében. Goleniów központján kereztül vezet a nyugat-kelet irányú 113. számú vajdasági út is. Ezen az úton nagy helyi teherforgalom bonyolódik. A város utcáinak nagy része aszfaltozott.

Más városi érdekességek:  Goleniówi sétány az 1992-ben felállított Függetlenség Emlékművel (Pomnik Niepodległości Rzeczpospolitej) a városközpontban található a Kościuszko és a Konstytucji 3 Maja utcák sarkán.  A Szovjet Hadsereg elesett katonáinak felszentelt emlékműve (Pomnik poświęcony poległym żołnierzom Armii Radzieckiej), akik 1945 márciusában estek el a Goleniówéert folyó harcok során (ul. Wolińskiej).

A város Pomeránia nagyvárosainak többségével (Szczecin, Koszalin, Kołobrzeg) valamint más városokkal (Gorzów Wielkopolski, Poznań) autóbusz kapcsolattal van összekötve.

67

Goleniów ugyancsak fontos megállóhelye a helyi szállító cégek gépjárműveinek, a város lakosait leggyakrabban Szczecinbe szállítva.

tartozó szervezetek által vezetett oktatási egységek működnek. A községi egységhez tartoznak az önkormányzati óvodák, az általános iskolák és a gimnáziumok. A város területén 5 önkormányzati és 3 magán óvoda található, három községi áltaános iskola:

Új átkelőhid építését tervezik az Oderán és a nyugat-kelet irányú környékbeli közlekedés fejlesztését is célul tűzték ki.

 Szkoła Podstawowa z Oddziałami Integracyjnymi nr 2 im. Henryka Sienkiewicza,

Vasúti szállítás A városban található a 401-es, Świnoujście kikötőjét Szczecinnel és a déli országrésszel összekötő vasútvonal állomása. A nyári szünidő idején kívül itt található az Olcsó Vasútvonalak (Tanich Linii Kolejowych) egyik vonata is Poznannal, Varsóval és Krakkóval biztosítva kapcsolatot.

 Szkoła Podstawowa nr 3 i Szkoła Podstawowa z Oddziałami Integracyjnymi nr 4 im. Bolesława Chrobrego valamint két magán:  Prywatna Językowa Szkoła "Promyczek" nyelviskola és

Helyi vonatok közlekednek a városon keresztül Szczecinből Świnoujściéba és Kamień Pomorskiba, vagy Kołobrzegbe és vissza. A 90-es évek elején megszüntették a vasúti kapcsolatot Maszew településsel. Jelenleg a vasúti pályatest, melyen ezek a vonatokmentek, átépítés alatt állnak és helyén kerékpárút hálózatot létesítenek.

Podstawowa

 Szkoła Podstawowa Nr 8 im. Kardynała Augusta Hlonda; két gimnázium:  Gimnazjum z Oddziałami Integracyjnymi nr 1 im. Noblistów Polskich és

A városon keresztül több tehervonat is áthalad, többek között szenet és üzemanyagot szállítva.

 Gimnazjum nr 2 im. ks. Jana Twardowskiego valamint egy magán gimnázium:

Légi közlekedés

 Gimnazjum Nr 4 im. Kardynała Augusta Hlonda működik.

A várostól délkeletre, Glewice falu területén található a Szcecinnel kapcsolatban már említett nemzetközi repülőtér. A PLL LOT Varsóval, a Ryanair légitársaság Londonnal, Dublinnal, Edinburggal, Liverpoollal létesít légi összeköttetést. 2007 októberétől a Norwegian Air Shuttle ASA Oslóval köti össze. Hétfőtől péntekig és vasárnap Krakkóba is el lehet jutni. Ezt a kapcsolatot az Eurolot garantálja.

A járási kirendeltségekhez tartoznak a gimnázium utáni és a művészeti iskolák. Az előbbiehez tartoznak: a Továbbképző Iskolák Egyesületéhez (Zespół Szkół Ponadgimnazjalnych) és az Üzemi Iskolák Egyesületéhez (Zespół Szkół Zawodowych) tartozó I Liceum Ogólnokształcące im. Stefana Żeromskiego w Goleniowie. A művészeti iskolák közé tartozik az I. fokú zeneiskola.

Gazdaság

Kultúra

Goleniów helyi jelentőségű ipari központ. A Szczecini Ipari Körzet (Szczeciński Okręg Przemysłowy) területén fekszik. A XIX. századtól fő iparága a faipar. A városban ezt reprezentálják: az IKEA csoporthoz tartozó Swedwood cég fűrésztelepe, a Swedwood üzem és a Golblat valamint néhány kisebb asztalos üzem. A fémipar képviselője a Fabryka Opakowań Blaszanych "Crown Packaging Polska Sp. z o.o." (egykor Gopak). Más üzemekhez tartoznak: a Zakłady Chemiczne Spółdzielnia Pracy gumigyárak valamint az egykori „Alma” ruhakészítő üzemek. Az egykori POMET területén jacht gyár található. Az élelmiszer iparhoz néhány pékség és tésztagyár tartozik. Régen itt működött a Okręgowa Spółdzielnia Mleczarska tejgyár is. Goleniów lassan elvesztette saját ipari funkcióit a Goleniówi Ipari Park ügyében.

A Goleniówi Kultúrházban működik az „Ina” Goleniówi Föld Tánc és Ének Együttese (Zespół Pieśni i Tańca Ziemi Goleniowskiej "Ina"). A városban számos kultúrális egyesület tevékenykedik.

A város leghíresebb zenészei közé tartozik a Goleniówból származó rock gitáros, a többek között Ewelina Flintával együtt dolgozó Jarosław Chilkiewicz "Chilek".

Oktatás

A Kapu Színház (Teatr Brama) – lengyel alternatív színházat Daniel Jacewicz alapította 1996-ban.

Goleniów város területén községi és járási, valamint más területi önkormányzat egységéhez

68

159. ábra. Wolin szigete Wolin természeti feltételei változatosak: délen mocsaras területek, alföldek, erdők és morénás kiemelkedések (Wolini Sáv (Pasmo Wolińskie) Grzywacz – 1945-ig Relix Berg – 115,9 m-es magaslattal, a sziget legmagasabb pontja) valamint a szakadékos part – legnagyobb lengyelországban – kb. 80 m valamint 15 km hosszban húzódik, Międzyzdrojétól Święta Kępa területéig.

Wolin (wyspa) Wolin (németül: Wollin) – Lengyelországhoz tartozó tengermelléki sziget (kamieni járás és Świnoujście), a Pomerániai-öböl déli partján helyezkedik el. A szárazföldtől a Dziwna-öböl választja el, a Kamieni-öböllel és a Szczeciniöböllel, az Uznam-szigettől pedig a Świna. A sziget területe: 265 km². Elhelyezkedése: 53°55'N 14°34'E. Lakossága mezőgazdasággal, halászattal és a turisztikához kapcsolódó tevékenységgel foglalkozik.

161. ábra. Wolin sziget A sziget területén három jellegzetes félsziget különíthető el: a nyugati részen Półwysep Przytorski, a keleti részén Półwysep Międzywodzki valamint a półwysep Rów a Wolin-sziget déli részén.

160. ábra. Wolin sziget műholdas képe *

69

A sziget középső részén terül el a Wolini Tóvidék (Pojezierze Wolińskie), a legnagyobb méretű Koprowo tóval. A sziget középső részén található a Wolini Nemzeti Park (Woliński Park Narodowy). Woliński Park Narodowy

163. ábra. Wolini Nemzeti Park emblémája A tengermellék keleti területén az Odera-torkolat és a Szczecini-öböl Natura 2000-es területei találhatók. A délnyugati partvidékénél, a Szczeciniöbölben egy sereg apró szigetecske található, melyek körül a legnagyobb a Wielki Krzek. 161. ábra. Wolini Nemzeti Park területe

Turisztika Wolin szigetén rendkívül jól kialakított turista bázis található. A a sziget partvidékének északi részén ismert fürdőhelyek találhatók: Międzywodzie, Międzyzdroje, Wisełka és Świnoujście keleti kerülete – Warszów.

A parkot 1960-ban alapították. A park a Wolin sziget nyugati részét foglalja magában, a morénás magaslattal, amely a Baltitenger és a Szczecini-öböl partján tekervényes, szakadékos partfalat alkot, melynek magassága eléri a 95 métert – a klifes lengyel tengerpart legszebb szakasza. A tenger romboló munkája miatt a partvonal folymatos hátrálása figyelhető meg. Annak köszönhetően, hogy a Balti-tenger parti vízszakaszait a parkhoz csatolták ez Lengyelország első tengeri parkja.

Jelzett turista utak: 

E9 Szlak Nadmorski im. dr. Czesława Piskorskiego



Szlak Nad Szczecińskim



Szlak Leśny Przez Pojezierze WarnowskoKołczewskie



– eljutás (Warnowa, Kawczej, Wisełki régiók)



EuroVelo 10 - Międzynarodowy kerékpárút Bałtyku R-10 körül



Międzynarodowy kerékpárút Szczecińskiego R-66 körül.

Bałtykiem

és

Zalewem

Zalewu

A név eredete Az 1893-as szótárban található a Wolin lengyel név magyarázata (németül: Wollin). 1904-ben Rehman Julin nevet használta a szigetnél, mint ahogy a városnál is (Ez tűnik fel az alábbi térképen is: Kodeks dyplomatyczny Wielkopolski obejmujący dokumenta tak już drukowane, jak dotąd nie ogłoszone, sięgające do roku 1400, t.4, Poznań 1881 - Mapa Wielkopolski, autor Dr. T. Szulc).

162. ábra. Wolini Nemzeti Park bejárata A parknak csaknem a teljes területét erdők foglalják el, köztük a tengerparthoz méltó számban bükk ligetek. A park keleti részét néhány tó foglalja el, amelyek közül a Turkusowe tó emelkedik ki. A növényvilág sokféleségét az erdei aljnövényzet ritka fajai, homoki, melegkedvelő növények képviselik. A madarak között ritka fajokkal, rétisassal és a vízimadarak számos fajával lehet találkozni. A parkban egy bemutató bölénytenyészet található.

Wołyń néven szerepel: Dołęga-Kozierowski, Stanisław ks. dr, Atlas Nazw Geograficznych Słowiańszczyzny Zachodniej, Poznań 1934 művében. Az 1937-es katonai térképen is a lengyel exonima szerepel: Wołyń.

50 km hosszan 3 gyalogos ösvényen sétálhatunk itt és megcsodálhatjuk a bölényeket is.

A sziget neve nagy valószínűség szerint az ószláv "wołyń" szóból származik, ami alulról

70

átnedvesedett területet jelölt (pl. ukr. Волинь Volhiniában), és idővel csekély mértékben germanizálódott. Történelem a Wolin sziget területén az emberi település legrégebbi nyomait az újkőkorra (újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak), idegen nevén neolitikum) – datálják (i. e. 4200-1700). Ezután a népcsoport után fennmaradt régészeti lelőhelyeken kerámia és kőeszközök maradványait találták. A bronzkor végén (i. e. 1200-400) a Wolin szigeten a lausitzi kultúra (néha magyarosan luzsicai kultúra, ném. Lausitzer Kultur, ang. Lusatian culture) fejlődött ki, melynek számos telepmaradványa és kerámia töredéke ma is fellelhető. A római korban (i.e. 400-i. u.100) a szigeten a gót törzsek telepedtek le.

165. ábra. A gótok vándrlása (Ernst Swartz nyomán) Erre a területre a római birodalom különböző lakosai eljutottak, főleg a Baltikum legnagyobb kincsét, a borostyánt kereső kereskedők. Emléküket többek között a jelenleg előkerült római pénz kincsek őrzik.

A gótok (gótul , Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt. Ez adja jelentőségüket. A Kárpát-medence népvándorláskori történetében is szerepet játszottak. Két nagy törzsi csoportjuk volt: az egyik a vizigótok (az ógermán wise, azaz „nyugati” szóból, más néven terving) és az osztrogótok (az ógermán ostro, „keleti” szóból, másik elnevezésük greuthung). Nevük legelőször Tacitusnál (Germánia, 44.) fordul elő. Eredetileg Germania északkeleti részén éltek, ahova egy régi monda szerint Skandia szigetéről vándoroltak (a mai Skandinávia).

A Nagy Népvándorlás (Wielka Wędrówka Ludów) kezdetének időszakával együtt (i. sz. IV-VI sz.) a Wolin szigeten megkezdődött a szlávok bevándorlása. Wolin területe és környéke kedvező helyet biztosított a települések fejlődésének. A Balti-tenger szomszédsága valamtnt ezen e területen áthaladó kereskedelmi útvonalak általánosan kedveztek a fejlődésnek. Ezen a területen formálódott ki a Wolin szigeten élő törzs (Veluzani). Az első adatok a wolinianokról (Wolin szigetén élő törzs tagjai) a IX. század első feléből való, Geograf Bawarski (latinul: Geographus Bavarus) művében szerepel először. A szerző szerint a törzs hetven várat létesített, és az Odera és a Visztula völgyében lakó legnagyobb törzsek egyike volt. A törzsi államuk területe tehát közel 1,2 ezer km2-t ölelt fel. Régészeti kutatások megerősítették ezeken a területeken több mint 600 VI-XII. század közötti időszakból származó korabeli települési pont, közöttük mintegy húsz földvár létezését. A törzs központi vára Wolin volt. Kezdetben a nem nagy telep a VIII. és IX. század fordulóján a Dziwna folyó legkeskenyebb pontján jött létre, a szigetet a szárazfölddel összekötő átkelőhely mellett. Az Odera torkolatát a Balti-tengerrel összekötő kereskedelmi és vízi utak melletti kedvező elhelyezkedésének kszönhetően, a vár gyorsan fejlődött.

██ A hagyományos Götaland ██ Gotland szigete ██ A Wielbark kultúra kiterjedése a korai 3. században ██ A Csernyakov kultúra a korai 4. században

A következő évtizedekben Wolin nem csak rugalmas kereskedelmi központ volt, de Európa ezen részében a a leggazdagabb kikötők egyike is. Híre az akkori Európa határain túl is eljutott. A X. század első felében a Nyugati-Szlávok országát leíró Ibrahim ibn Jakub arab krónikás mint a Baltitenger mellett lévő erődített helyet említette meg, amelynek tizekét kapuja van.

██ A Római Birodalom területe 164. ábra. A gótok elterjedése A gótok a monda szerint Skandináviából szármatak és a Fekete-tenger partvidékéig elterjedtek. Számos temetőt hagytak hátra, többek között a Wzgórze Młynówka területén a mai Wolin város környékén lévő temetőt.

71

A másik arab geográfus és utazó, Ibn Said alGarnati (XIII. század II. fele) leírta Lujanija (Wolin) várát, ahol több hajó útjának céljából létesített nagy kikötő volt, legszebb a Baltikumban.

pomerániai viking erődben halt meg, míg a Gesta Danorum azt állítja, hogy egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lője le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. A roskildei székesegyházban temették el.

Wolin lakóinak sorsa gyorsan összefonódott I. Mieszko kialakulóban lévő államának sorsával, melynek célja többek között az Odera torkolatánál fekvő terület saját államához való hozzákapcsolása volt. 967-ben a wolinianok II. (Ifjabb) Wichmann (930-967) száműzött szász gróffal együtt harcot vívtak az apósa, I. Boleszláv cseh fejedelem által támogatott I. Mieszko hadaival.

1007-ben a wolinok elküldték követeiket II. Henrik német királyhoz. II. Henrik vagy Szent Henrik (németül Heinrich II der Heilige), (973. május 6. – 1024. július 13.) a Liudolf-házból származó ötödik német-római császár, a Szász dinasztia utolsó császára volt, Boldog Gizella magyar királyné bátyja. Bajor hercegként 995–1004 között, német királyként 1002–1024 között, német-római császárként 1014. február 14. után uralkodott.

I. Boleszláv, más néven Kegyetlen Boleszláv (csehül Boleslav I. Ukrutný), (912 – 967. július 15.) cseh fejedelem 935-től haláláig, ő hozta létre a középkori cseh állam alapjait. Miután része volt bátyjának, I. Vencel fejedelemnek meggyilkolásában, Boleszláv Csehország uralkodója lett. Később keresztény hitre tért. Prágát országa tényleges kormányzati központjává tette, elősegítette a kereszténység terjedését, és országához csatolta a mai Morvaország, Szlovákia és Szilézia területét. Amikor I. Ottó német-római császár támadást intézett ellene (950) kénytelen volt a német királyt elismerni hűbérurának. Feudális kötelékei azonban formálisak maradtak és Csehországnak sikerült megőriznie autonómiáját. Jó néhány évvel később Boleszláv Ottóval szövetségben szállt szembe a magyarok támadásával, és a Lech-mezei csatában (955) egy cseh csapatot vezetett a magyarok ellen.

Végül az 1007 körüli időszak Pomeránia nyugati részének egész területén a lengyel uralom megdöntéséhez vezetett. I. Mieszkoval folytatott harcok valamint a Piastok esetleges uralmának későbbi időszaka nem eredményezték egyértelműen magának Wolinnak elestét. A város saját nagyságával és gazdaságával a korabeli utazók csodálatát váltotta ki. A háromszáz méter hosszú partmenti kikötőjének köszönhetően, az akkori Baltikum legnagyobb kikötője volt. Wolint közel 810 ezer ember lakta. Összehasonlításul a koraközépkori Gnieznot vagy Poznant közel négyezer ember lakta. Ezzel összefüggésben az ekkor alkalmazott tengeri világítótorony a szlávok között alkalmazott szerkezettípusok egyike volt. A továbbiakban a krónikás megemlékezett számos Németországtól Oroszországig terjedő kereskedelmi kapcsolatáról.

A csata következtében a lengyel oldal a győzelmet aratott, maga II. (Ifjabb) Wichmann 967. szeptember 22-én elhunyt. A csata – a dokumentált források szerint – az első lengyel fegyveres siker volt. Nem jelentette egyben magának Wolinnal bevételét. A harcok az egész Nyugat-Pomerániában éppen csak elkezdődtek. Végül 972-ig I. Mieszko uralkodott az Odera torkolata felett. Nem lehet egyúttal megítélni, hogy vajon közvetlenül kapcsolódott-e a kora Piast-kori monarchia területéhez. Lehet, hogy Mieszko laza uralmat gyakorolt felette. A X. század végén egyben független politikát folytatott.

Egyben már a XI. század felében megkezdődött Wolin aktív kereskedelmi központ helyzetének fokozatos megerősítése. Ez többek között a konkurens tengeri kikötők, Kołobrzeg, Szczecin és Gdańsk fejlesztésével függött össze. Ennek az évszázadnak a kezdetén Wolin lakói a kereskedelmen kívül a nem kevésbé jövedelmező kalózkodással kezdtek foglalkozni. Wolin gyorsan a szláv kalózok búvóhelyén túl elismert kikötővé vált.

Ebben az időszakban a fia által elűzött Harald Gormsson dán király utolsó napjait éppen Wolinban élte le, ahol 987-ben elhunyt. ― Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth), (911–987. november 1.) dán király 958-tól és norvég király 976-tól, az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása. I. Ottó német-római császár halála után (973) megkísérelte Schleswiget elfoglalni, de 974-ben vereséget szenvedett II. Ottó német-római császártól, aki békére kényszerítette, s ezért fia, a pogány Sven megfosztotta a tróntól és száműzte a keresztény papokkal együtt. Harald Jomsburgba (az Odera torkolatánál lévő Wolinba) menekült, ahol egy

1043-ban Magnus Olafsson vagy Jóságos Magnus (1024 áprilisa/júniusa – 1047. október 25.) – Norvégia királya (1035 – 1047) és az 1042-es örökösödési szerződés alapján Dánia királya (1042 – 1047) – a dán tengermellék feldúlása miatt büntető hadjáratot vezetett Wolin ellen. A hadjárat nem törte meg véglegesen a wolinianokat, akik nem hagytak fel a kalóztevékenységgel. 1098-ban Wolin átélte a következő dán bűntető hadjáratot. I. Erik Svensson vagy Jóságos Erik (dánul: Erik Eingod), (1056 – 1103. július 10.) – 1095-től haláláig Dánia királya – hadserege foglalta el a váralját, ahol annyi kincset talált, hogy felhagytak a vár további ostromával. Wolin ebből a vereségből is felemelkedett.

72

A XIII. század elején az egykori Wolin büszke helyén kis település jött létre. Idővel egyben a város fokozatosan átépült és új erődök épültek. 1278-ban I. (Jó) Barnim (*1210; †Dąbie (ném.: Altdamm), 1278. november 13.) pomerán herceg lübecki városjogot (hatással volt az észak-német térség és a Baltikum városjog-fejlődésére) adományozott neki, azonban a város már nem nyerte vissza egykori jelentőségét. 1365-ben a Hanza-szövetség (ném.: die Hanse) tagja lett, ámbár a kisebb tagok közé tartozott. A XVI. század első felében a várost közel 300-400 személy lakta. 1535-ben protestáns hitre tért. Az első lekipásztora, a Wolinban született – Luther Márton egyik tanítványa – Johannes Bugenhagen (Wollin, 1485. június 24. – Wittenberg, 1558. április 20.) német reformátor volt. Kortársai Dr. Pomeranus illetve Dr. Pommer néven ismerték. Greifswaldban tanult, majd 1504-ben a treptowi iskola rektora lett. Luther Von der babylonischen Gefangenschaft című írása hatására elfogadta a reformációt és 1521-ben Wittenbergbe ment, ahol a teológiai tanulmányokat folytatott és a városi templom plébánosa és az egyetem professzora lett. Luther munkatársa, barátja volt. Az „új tan” egyik leghíresebb szervezője és terjesztője. Prédikációit az egyszerűség és tömörség jellemezte. Hamburgban, Lübeckben, Pomerániában, Koppenhágában terjesztette Luther tanait, egyházakat és iskolákat szervezett. Megírta Pomeránia történetét, amely csak halála után jelent meg nyomtatásban.

166. ábra. Wolin teleppülés terve a kora középkorban A XI. század 20-as éveiben Wolint III. Boleszláv, más néven Ferdeszájú Boleszláv, Görbeszájú Boleszláv (lengyelül: Bolesław Krzywousty) (1085. augusztus 20. – 1138. október 28.) – 1102-től haláláig – Lengyelország fejedelmének hadai szállták meg. Ez a Pomeránia körzet feletti Piast fennhatóság helyreállítására irányuló néhány évszázadnyi fegyveres küzdelem utolsó időszaka volt. Mindemellett ebben az időszakban már Szczecin volt a jelentősebb, az egész Nyugat-Pomeránia kereskedelmi és politikai viszonylatában. Maguk a wolinianok, elvesztve függetlenségüket és – a Gryfit dinasztiából való – I. Warcisław nyugatpomerániai herceg (1121–1147/1148) uralma alá kerültek, aki Ferdeszájú Boleszláv hűbérese volt. A 20-as években, Bambergi Szent Ottó érsek (*Schwaben, 1060 körül +Bamberg, 1139. június 30) által vezetett keresztény missziónak köszönhetően, a woliniánok egész NyugatPomerániával együtt felvette a kereszténységet. 1140-ben II. Ince (1081. november 26. – 1143. szeptember 24.) pápa Nyugat-Pomerániából külön egyházmegyét hozott létre Wolin székhellyel. Az első püspöke Ferdeszájú Boleszláv egykori káplánja, Wojciech (Adalbert) volt. Ugyanakkor Wolin már nem érte utol egykori fényét. 1173-ban, 1177-ben és 1184-ben három ízben dúlták fel a dánok. A második betörést követően a nyugat-pomerániai püspökség Kamień Pomorskiba (németül: Cammin in Pommern) költözött át. Végül 1186-ban a dánok egész NyugatPomerániát meghódították. Egyúttal 1227-től a Gryfitek, Wolinnal együtt a brandenburgi őrgrófok uralma alá kerültek. Lényegében a XIII. század folyamán Pomeránia önállóvá vált, egyúttal egészen a XVI. századig a Gryfit dinasztia tagjainak uralma alá került.

167. ábra. Johannes Bugenhagen - Lucas Cranach festménye II. Ferdinánd (Graz, 1578. július 9. – Bécs, 1637. február 15.) német-római császár, magyar és cseh király, osztrák főherceg; az ellenreformáció és az abszolutizmus képviselője volt. Trónra lépése vezetett a harmincéves háború kirobbanásához. A

73

harmincéves háború időszakában, 1627-től, a protestáns Nyugat-Pomerániát II. Ferdinánd császár hadai szállták meg.

magát. Az északi háborút lezáró stockholmi békében Svédország a Porosz Királyságnak átadta Szczecin (Stettin) városát, és Elő-Pomeránia keleti területeit egészen a Peene folyóig.

Egyúttal 1630-ban a háborúba belépett II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. – Lützen 1632. november 6.) svéd király is. Gusztáv Adolf 1620-ban feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a Habsburgokkal vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra is.

A XVIII. század első felében Świnoujście fejlődik, amely úgy, mint ahogy a kora középkori Wolin, az Odera torkolatát Szczecinnel összekötő fontos porosz kikötő lesz. 1815-ben, a bécsi kongresszus döntése értelmében Poroszországhoz csatolják az egykori Svéd Pomerániát (Pomorze Szwedzkie) is. A stockholmi szerződés alapján Wolin 225 éven át német város volt. Noha Pomeránia földje, Wolin szigetével együtt a német kolonizáció területei voltak, a XIX. századig a népszokásokban még a szláv kultúra elemei fellelhetők voltak. Viszont, amikor 1871-ben létrejött az egyesített Német Császárság (II. Birodalom), Wolin Pomerániával együtt – mint a Porosz Királyság része – annak része lett, Otto von Bismarck birodalmi kancellár megkezdte saját német kulturális harcát – Kulturkampf. A Kulturkampf elsősorban a 19. század 70-es éveiben Poroszországban az állam és egyház, később Otto von Bismarck kancellár és a IX. Piusz pápa között kibontakozott politikai harc elnevezése volt. Szélesebb értelemben az állam és az egyház elválasztása körüli, a 19. és a 20. század fordulóján sok országban kialakult politikai küzdelmet értik alatta. A politikai küzdelem leginkább a polgári házasság intézményének bevezetése körül zajlott. Az egyházak, túlnyomórészt a katolikus egyház, erősen ellenezték ezt és befolyásuk csökkenésétől tartottak. A vallásilag megosztott Németországban ez a harc a jól szervezett katolikus kisebbség aránytalanul nagy állami befolyásának visszaszorításáról is szólt. Bismarck kemény eszközökkel lépett fel a katolikus egyház ellen, ami idővel még a protestánsok és a liberálisok kritikáját is kiváltotta. A katolikus egyház ellen diszkriminatív törvényeket hoztak, betiltották a jezsuiták, ferencesek, domonkosok rendjét.

II. Gusztáv Adolf hadai 1630-ban előbb Uznam és Wolin szigetét hódították meg, majd később egész Nyugat-Pomerániát. XIV. Bogusław pomerán herceg, aki röviddel a háború kitörése előtt szinte egész Pomerániát egyesítette, kénytelen volt most szövetséget kötni a svédekkel. Amikor 1637-ben utód nélkül elhunyt, uralma Pomeránia felett látszólagos volt. Halálával együtt véget ért a Gryfitek uralma. A westfáliai béke következtében 1648-tól NyugatPomerániát Svédország és a Brandenburg között osztották fel. Maga Wolin, a harmincéves háború során, jelentős pusztítást sznvedett. Az egykori Pomerán Hercegség felosztását követően, ElőPomerániával együtt, most Svédországhoz került, a skandináv királyság uralma alá esett.

Bismarck politikája végül is várakozásaival ellentétes eredményt hozott, mivel megerősítette a katolikusok elszántságát, akik komoly politikai erővé válva megalakították a Centrum Pártot. A Kulturkampf 1880 körül ért véget, amikor egy új pápa hajlandó volt tárgyalni Bismarckkal, az antikatolikus liberálisok pedig kiléptek koalíciójából. Bismarck engedett, és így elnyerte a katolikus Centrum Párt támogatását a feltörekvő szocialisták ellen.

A Nagy Északi Háború (1700-1721) befejező szakaszában, az 1720. február 11-én, Svédország és Poroszország között megkötött stockholmi szerződés alapján a svédek eladták Wolin és Uznam szigetét 10 millió arany tallérért az egykori Brandenburgi Választófejedelemségből kialakult Porosz Királyságnak. I. Frigyes Vilmos porosz király (1713-1740), a „katonakirály”, uralkodása alatt a Porosz Királyság területe jelentősen gyarapodott. Frigyes Vilmos az ún. „északi háború” során megszállta ElőPomerániát, mely tettét azzal magyarázta, hogy a Svédországgal harcban álló oroszok ellen akarta megvédeni a területet. A megszállás XII. Károly svéd királynak sem tetszett, így Poroszország hamarosan a svédellenes szövetségben találta

Az akkoriban négyezres Wolin távol esett a népszerűségtől, már a XIX. század II. felétől üdülőhelyek alakultak, mint Świnoujście (németül: Swineműnde), Heringsdorf Uznamon, vagy végül Międzyzdroje (németül: Misdroy) a Wolin szigeten.

74

1892-ben nyílt meg a városon átvezető, Szczecint Świnoujściéval összekötő vasútvonal, és ez az állandóan növekvő kedvező feltételekkel együtt a város fejlődéséhez vezetett. Nem csak ez vezetett oda, hogy a város ismert lett.

szakma előtt beszél nézeteiről és terveiről, természetesen mindenki csak kineveti, hiába támogatja őt a nagy és híres tudós, Rudolf Virchow is. Az akadémia visszautasítása után Schliemann elhatározza, hogy az a pénz, ami a fegyverkereskedelemből gyűlt össze, éppen elég lesz ahhoz, hogy megvalósítsa régóta dédelgetett álmát.

A gazdag múltja és a hozzá fűződő legendája a XIX. század II. felében felkeltette a kutatók és a történelemkedvelők érdeklődését.

Heinrich Schliemann német kereskedő, amatőr régész, akit az ásó világhírű dilettánsaként is emlegettek. Gyermekkorától fogva vonzotta a görög mitológia, annyira, hogy ez vezette arra az elhatározásra, hogy az Iliasz helyszínét, Tróját a valóságban is megkeresse. Sikerrel tárta fel Mükénét és számos kisebb égei települést is. Élete, melyet megjelent emlékirataiban is olvashatunk, számtalan embert ejtett ámulatba. Azonban Schliemann megítélése ma is erősen ellentétes érveken alapul, az általa leírt történeteket már igen erős forráskritikával használják fel.

Jomsborg (a mai Wolin) legendás viking település volt az Odera torkolatában. Forrásokban a XII-XIII. században bukkan fel, de nem egy történész megcáfolja a skandináv saga, mint történelmi forrás hitelességét. A legteljesebb információt Jomsborgról az ismeretlen szerző által írt Jómsvikingasaga saga közli a XIII. század elejéről. A legendás Jomsborg – Wolin állítólagos német gyökereihez kapcsolódóan – számos kincsvadászt vonzott a városba. Saját városa, Wolin biztonsága miatti félelméből, Wolin polgármestere kénytelen volt kiadni egy szigorú rendeletet a kincskeresők miatt, akik a házakat is aláásták.

Végrendelkezése értelmében hagyatékul annak a nemzetnek szánta, „melyet legjobban szeretett, és legtöbbre becsült”. Először a görög, majd a francia kormánynak ajánlotta fel. Később az általa 80 000 font értékűre becsült gyűjteményt Pétervárnak odaadta volna 40 000 fontért. Rudolf Virchownak, a világhírű orvosnak köszönhetően a gyűjtemény Berlinbe, az őstörténeti múzeumba került.

Az első jelentősebb tudományos expedíciót 1871ben vezették. A kutatásokat Rudolf Virchow (Schievelbein (Świdwin), Pomeránia, 1821. október 13. - Berlin, 1902. szeptember 5.) német orvos, antropológus és patológus, politikus, az MTA kültagja vezette. (A későbbiek során Świdwinnel kapcsolatban részletesen bemutatásra kerül.)

Rudolf Virchow német politikus is volt, a Német Haladás párt – Deutsche Fortschrittspartei (DFP), baloldali-liberális (1918 előtt) párt – alapítója volt. A Párt 1873-as választási jelszava a Kampf fűr Kultur volt. Azonban ehhez hozzátartozik, hogy a Kulturkampf tényleges megvalósítója – Virchow nagy politikai ellenfele -, maga Otto von Bismarck volt. Rudolf Virchow Wolinhoz fűzött reményei azonban nem hozták meg a várva várt jelentősebb sikert, tehát vállalkozásában egyik asszisztense társult hozzá. Akkoriban az Ezüst-hegyen – Srebrna Góra (Srebrne Wzgórze) – és Wzgórze Wisielców területén folytatott megfigyelések valamint a wolini ryneken folytatott ásatások megerősítették benne a város múltjának nagyságáról és gazdaságságáról szóló elgondolásokat.

168. ábra. Rudolf Virchow Maga Rudolf Virchow az akkori lassan fejlődő régészet elismert személye volt. A Wolinba vezetett expedícióját követően, néhány évvel később a Heinrich Schliemann (Neubukow, 1822. január 6. – Nápoly, 1890. december 26.) által folytatott ókori Trója feltárásához nyújtott tudományos támogatást.

Egyik kérdés az volt, hogy milyen kultúra létezett ezen a megerősített helyen. A Kulturkampf téves elképzelése szerint ez germán kultúra volt, azonban Virchow ezt egyúttal nem tudta bebizonyítani. Ez az első kutatás különböző középkorkutatókat vonzott Wolinba. A kutatásokat maga Wolin polgármestere vezette.

Heinrich Schliemann már egészen a gyermekkora óta rajongásig szereti Achilles és Hektor történeteit. Teljesen meg van arról győződve, hogy Trója valóban létezett és Homérosz Iliásza pontosan elvezeti őt oda. Ám, amikor 1868-ban a berlini

1897-1898 között az újabb kutatásokat A. Stubenrauch, a szczecini múzeum őskori osztályának őre irányította. z első tudományosan

75

vezetett régészeti feltárás. Az általános érdeklődés akkoriban a Wzgórze Wisielców területén lévő kurgán temetőre rányult. Az expedíció ténylegesen bebizonyította, hogy az egykori szláv Wolin lehet a legendás Wineta erőd, kikötő és tengeri világítótorony az Odera torkolatában. Egyúttal beigazolódott, hogy a Srebrna Góra területén volt a kora középkorban a viking Jómsborg.

anyag nagy része azonban a háború következtében megsemmisült. A II. világháború folyamán a Wolin-sziget egész területén katonai létesítmények épültek. Świnoujściében volt a német Kriegsmarine (Haditengerészet) – a német haditengerészet elnevezése volt 1935 és 1945 között, a Harmadik Birodalom idejében, szárazföldi és légierő után a harmadik német haderőnem – bázisa működött. Lubin falu (Międzyzdroje község) közelében a V1 repülő bomba kilövőhelyét, valamint a közeli Wicko faluban (Międzyzdroje község) a V3 kísérleti telepét építették ki és Dziwnówban nagy légi támaszpontot hoztak létre. Magában Wolinban helyzeték el a 6 Légierő Híradós Iskoláját (6 Szkoła Łączności Wojsk Lotniczych) valamint a különböző fegyverfajták és hadifelszerelések számos raktárát létesítették. A III. Birodalom összeomlása előtt néhány hónapig a sziget és Wolin város a német hadsereg visszavonulásának és Nyugat-Pomeránia civil lakossága menekülésének egyik legnagyobb útvonala volt. Wolin városa két hídjával) közúti és vasúti) Dziwnon keresztül a sziget és tovább nyugat kapuja volt. Naponta ezen az átkelőhelyen ezer német katona és civil vonult át. A város területén akkoriban három szárazföldi ágyúüteget valamint aknavető üteget helyeztek el.

169. ábra. Wolin, Srebrna Góra (a 3-as úttól északra, az folyó bal partján) Ezen kutatások eredményei megerősítették, hogy a város területe egykor skandináv erőd volt, ami egyúttal a germánkultúrát is jelentett. Az I. világháború és a weimari köztársaság (németül Weimarer Republik) időszaka Wolin múltja iránti érdeklődés csökkenését eredményezte. A város nyugalmas életet élt. Egyúttal a múltja feletti eszmecsere a III. Birodalom idején újra felerősödött. Abban az időben a kutatást a Német Birodalom Régészeti Intézete vezette Németország keleti határvidékén, pótolva a kulturális hiányt a szlávok és az északi népesség kultúrateremtő szerepe között. Ezekben a munkákban személyesen érdekelt volt, mint társsszerző Heinrich Luitpold Himmler (München, 1900. október 7. – 1945. május 23.), az német politikai rendőrség, az SS vezetője és Dr. Paul Joseph Goebbels (Rheydt, 1897. október 29. – Berlin, 1945. május 1.) Adolf Hitler propagandaminisztere.

Wolin védelmében az első harcok 1945 márciusának elején kezdődtek. Március 6-án Mikołaj Sanajczew százados vezetése alatt a szovjet 2 Páncélos Hadsereg és a 9 Gárda Hadtest hadmozdulatokat folytatott vadászgépek támogatásával Dziwno irányában, elfoglalva a hidat és a város főterét. A városban két erőd ezred és a német tengerészgyalogság harcolt. A harcok során a város központja szinte teljes egészében megsemmisült. Egész márciusban Dzownotól keletre az 1 Lengyel Katonai Hadsereg (1 Armia Wojska Polskiego) hadosztályai küzdöttek. A Vörösd Hadsereg végül is 1945. május 4-én foglalta el a várost. A hadműveletek során a város 70 %-a megsemmisült. A sziget és maga Wolin városa Lengyelországhoz került. A város akkori lakosait Németországba telepítették át és Lengyelország keleti térségéből telepítették be a területet.

Sehol sem lehetne jobban bebizonyítani az északi népesség befolyását a Közép-Európa társadalmára és kultúrájának fejlődésére, mint éppen Wolinban. 1934-1940 között folyamatosan folytak a munkálatok a Srebrna Góra területén valamint a wolini ryneken. Ezeket Otto Kunkel (1895-1984), a Szczecini Pomerániai Múzeum (Pommersches Landesmuseum) akkori igazgatója valamint Karl August Wilde vezették. Erőfeszítve igazolták Wolin germán gyökereit. Ezeknek tényét a háború előtti lengyel tisztek és tudósok is igazolták. Ez utóbbiak a háború előtt többször is jártak Wolinban, megtekintve a Wolinban folyó régészeti ásatásokat. Hamarosan kitört a második világháború. A feltárt

A város fokozatosan újjáépült. 1952-től kezdve újabb régészeti kutatásokat folytatnak a város számos területen. Ezeket a munkálatokat több éve Władysław Filipowiak professzor vezeti. A régészeti eredményeket 1991-1992 között Dániában, Norvégiában és Izlandon is bemutatták. Wolinban 1993-ban rendezték meg az I. Wiking fesztivált, azóta 2013-banmár a 19. ilyen rendezvényre került sor.

76

országokkal. A szláv sírhalom és temető a 9. század világát idézi. A vikingek is építettek e helyütt erődöt. A város szomszédságában temetők álltak: Młynówka valamint Wzgórze Wisielców.

Wolin (miasto) Wolin (egykor Julin, Wołyń, németül: Wollin) ősi város Lengyelország észak-nyugati részében. 1278-ban kapott városjogot. 2009. évi adatok szerint területe: 14,47 km². A város lakossága pedig 2012ben: 4998 fő volt (ebből 2430

A X. század végén Ibrahim ibn Jakub 12 kapujú, falakkal körülvett városnak írja le Winetát, s a legnagyobb balti-tengeri városként említi. A XI. századi oklevelek Wolint Jomsborg néven is emlegetik.

fő férfi és 2568 nő).

A városállam kezdetben önálló politikát folytatott és I. Mieszko hadaival harcolt. I. Mieszko győzelme után Wolin és az egész NyugatPomeránia Lengyelország területéhez tartozott. A XI. század elejétől a XVII. század első feléig a város a nyugat-pomerániai hercegség része volt, melyben a Gryfit család uralkodott. Ferdeszájú Bolesław alapított itt püspökséget a XII. században. 1278-ban városi jogokat kapott.

Wolin a Nyugat-Pomerániai vajdaság észak-nyugati részében fekszik, a kamieni járás északi részében. Elhelyezkedése: 53°50′29″N 14°36′41″E. Wolin kis halásztelepülés a Szczecini-partvidéken (Pobrzeże Szczecińskie), a Wolin sziget déli részén, a folyószerű Dziwna-szoros partján, mely a kamieński öblön át Dziwnównál éri el a tengert.

1630 után Wolin svéd uralom alá került és 1720-ig ott is maradt, majd ezt követően porosz uralom alá került. 1975-1998 között a város közigazgatásilag a szczecini vajdasághoz tartozott. A dán támadásoktól sokat szenvedett Wolin, s emiatt helyezték át a püspökséget a biztonságosabb Kamieńbe. Az állandó támadások, de a Dziwna eliszapolódása is nagymértékben hozzájárult Wolin hanyatlásához, s rövid idő alatt jelentéktelen hellyé szűkült. A Wzgórze Chramowen állt valaha a pogány wolianok chramja, temploma, amely ugyancsak romként maradt meg.

170. ábra. A Dziwna folyó partja a 3. számú főút hídjával

A városháza elől induló sárga jelzés a Młynowadombra vezet, ahol több ezer IX-XII. századi szláv sírt tártak fel, míg a szomszédos Srebre Wzgórzedombon szláv erődtelepülés maradványai találhatók.

A városon át vezet a 3 számú országos út (Świnoujście – Szczecin). Története Wolin a legrégibb tengerparti szláv települések egyike, amelyet a VIII. században a szláv wolianok alapítottak, s már a IX. században a Balti-tengerpart jelentős kikötővárosa lett. A koraközépkor kezdetén Wolin Dziwna melletti település volt. A jó fekvésének és a gazdag kereskedelmének köszönhetően gyorsan fejlődött. A középkorban Świętowit (Elba-menti: Svątevit; valószínűleg a "święty" – egykor átvitt értelemben "potężny" = hatalmas és "wit" – "pan" = úr) pogány isten szentélye állt itt.

Wolin városa híres a nyári idényben rendszeresen megrendezett folklórfesztiválról, itt rendezik évente a Szlávok és Vikingek Fesztiválját (Festiwal Słowian i Wikingów). Névmagyarázat A város neve is olyan, mint maga a Wolin sziget neve, melyen a város fekszik. A név elsődleges hangzását nehéz megfejteni. Általánosságban a nevét az ószláv "vel", "vol", ("mokry", "wilgotny", "wodny" = nedves, vizes) szóból eredeztetik, tehát Wołyń-ként hangzott (éppen úgy, ahogy a Bugon túli lengyel-orosz határmente: Wołyń (ukr. Волинь) = Volhínia).

W ik i n go wie Festiwal Słowian i Wikingów A mai Wolin városának helyén épült meg egykor az egyik legrégibb szláv település, amely a 9-10. században élte fénykorát. A IX. században iparosok, kereskedők, hajósok lakták az akkor Wineta nevű települést, amely kereskedőköztársaságként jelentős forgalmat bonyolított le Hamburggal, Novgoroddal és a balti-tengeri

A német forrásokban Jumne, Jumneta, Julin, Wineta név alakban szerepel, a skandináv sagában: Jomsborg nevet kapta. Minden név, amely az eredeti név alapján áll, különböző írott alakban található.

77

Röviddel a II. világháború után már lengyel nyelven a Wołyń alakot használták, még a hagyományos háború előtti névalakban. A jelenlegi nevét 1946. május 7-től kezdődőan alkalmazzák.

elbontották és neogótikus stílusban építették újjá, a keleti falakat meg részlegesen újrafalazták valamint a torony övet megújították.

A kora középkortól kezdődően különböző névalakok ismertek: Yuloin (967), Yulin (1124), Wulinensis civitas, Willin (1140), Wołyń (1188), Wolin (1185), Yolin (1216) és végül Wolin és németesen Wollin (1217). Közigazgatás A város közigazgatási székhely. Wolin és a hozá tartozó községek lakói 15 fős városi tanácsot választanak. A városi szervezet élén a polgármester áll. A közigazgatás hivatala a városházán működik. Építészet A városi rendszerhez 42 utca valamint egy Munkás telep és a Jaromierz városrész tartozik.

172. ábra. Szent Miklós püspök társas egyház (Kolegiata św. Mikołaja Biskupa) Az utolsó átépítésére a második világháború pusztításait követően került sor, a templomtorony átépítését 1978-ban végezték, a korábbi kilátópont helyett egyházi célokra újították meg. A teljes átépítése 1988-ban fejeződött be, a Szent Szaniszló plébániának való átadását követően. A templom 1998-ig tartó átépítési koncepciójának tervezői Z. Becker, I. Kukla és Stefan Kwilecki voltak. Jelenleg a város legértékesebb műemlékeinek egyike.  A városháza és a vele szemben nyíló főtér, a Rynek volt a központja a 300 x 240 m kiterjedésű középkori városkának, amelynek területe megegyezett a szláv wolinok korábbi településével.

171. ábra. A város a Dziwna felől Látnivalói - Műemlékek Wolin műemléki védelem alatt álló építészeti emlékei:  az óváros területe,  Szent Miklós püspök társas egyház (Kolegiata św. Mikołaja Biskupa) – a főtéren áll a XV. századi gótikus Szt. Miklós-templom (Kościół parafialny pw św. Mikołaja). A plébániatemplom a XIII. század végén épült. A téglából épült háromhajós csarnoktemplom, álbazilika formájú. A templom első említése 1288-ból való, amikor azt a cisztercita szerzetesrendnek adományozták. 1343-ból való a megállapodás értelmében néhány oltár patrónusa a szentmiséhez való jogával együtt városi tanács lesz. Az első protestáns lelkipásztora 1535-ben – a korábban már megismert, wolini szermazású –Jan Bugenhagen, Luther Márton tanítványa lett.

173. ábra. A Rynek műholdas képe  XIX. századi műemlék házak találhatók az ul. Wojska Polskiego (nr 2, 4, 6, 8 és 10) valamint az ul. Zamkowej (nr 4, 5, 16, 18, 19, 20) vonalában. Ezen előbbiek a Rynek nyugati házsorai egyben a korábbi régebbi épületek helyén állnak. A keskeny, csúcsos kőházak oromzatos tetővel borítottak.

Az 1628. évi tűzvészben elpusztult, átépítése csaknem 100 évig tartott. Az építmény számos főjavításon ment keresztül (1857, 1860, 1879). 1857-1898 között az oldalhajók falait

78

 A városháza (Ratusz) neogótikus stílusú épülete 1880-1881-ből való, a hercegi vár és a későbbi cisztercita kolostor helyén épült. A Rynek északi részén, a Zamkowa utcában helyezkedik el. Jelenleg a Városi Polgármesteri Hivatal található itt.

temetőn túl. háromszintes.

A

kör

alaprajzú

épület

 Az óváros déli részében X-XII. századi óvár található, melyet a XVII. században erőd rendszerben építettek át (valószínűleg itt állt a régi pogány Trzygłow szentélye. Trzygłów, Trygław, latinul: Triglav háromfejű szláv főisten, az ég, a föld és az alvilág ura.).

174. ábra. Ratusz  Egy XIX. századi épület (ul. Zamkowa 16), egy XX. század elejéről való ház, jelenleg a posta épülete (ul. Zamkowa 22), valamint a XVIII/XIX. század fordulóján épület udvarház (ul. Zamkowa 23a) műemlék.

176. ábra. 1967-ben, I. Mieszko hódításának 1000. évfordulóján, a szláv háromfejű isten, Trzygław tiszteletére emlékművet emeltek  Az egykori Wzgórze Chyrowe területén – a Mostowa és a Konopnicka utcák között – a XVII. században a svédek egy erődöt építettek, melynek bástyája és néhány téglából épült maradványa fennmaradt. Egy jelentősen kisebb bástya az Ogrodowa utcánál is megmaradt.  Régészeti lelőhelyek a város körül: o a Młynówka dombon, a földvártól nyugatra, csontvázas és hamvasztásos temető a IXXII. századból,

175. ábra. A posta épülete (ul. Zamkowa 22)  A városházától láthatók.

jobbra

o A 21,0 m magas Gołogóra – ismertebb nevén Wzgórze Wisielców – magaslaton, a Szczecini-öbölben (Zalew Szczeciński), a város déli részének szélén, a Dziwna szoros partján IX-X. századból való település és halotthamvasztásos halomsíros (kurgán) temetőt tártak fel.

várfalmaradványok

 A város régi külvárosaiban a halásztelepülésre jellemző városszerkezet alakult ki.  XIX. és XX. századi épületek találhatók a vasútállomás közelében is.  Műemlékvédelem állnak templom romjai is.

a

Szent

o Srebrne Wzgórze – a Dziwna melleti magaslaton, a várostól északra, mintegy fél kilométernyire található az egykori IX-XII. századi földvár nyoma (valószínűleg őrvár), amely a Dziwna forgalmát ellenőrizte. A 3 méter magas földsánc és várárok található itt.

György

 A XIV-XV. századi kőből épült városfalak maradványai közel 50 méter hosszban maradtak fenn. A városházán túl találhatók, a város északkeleti részében. Három méter magasak és heterogén szerkezetűek.

Oktatás Wolinban egy általános iskola és egy gimnázium valamint két gimnázium utáni oktatási intézmény található.

 a holland típusú szélmalom 1850-ből való (ul. Jaracza), Wolin nyugati részében található, a

79

Az általános iskola 1946-ban kezdte meg működését. A kereszténység felvételének 100 éves éfordulójára az iskola III. Boleszláv, más néven Ferdeszájú Boleszláv, Görbeszájú Boleszláv (lengyelül: Bolesław Krzywousty) (1085. augusztus 20. – 1138. október 28.) lengyel fejedelem nevét kapta.

személyiséggel rendelkező társaság és magánszemély dolgozik. 2008 áprilisában 356 fő munkanélküli személyt tartottak nyilván. Kommunális gazdálkodás A városban egy szennyvíztisztító üzemel. Wolinban található egy 219 000 m³/év kapacitású vízvezeték rendszer, melyet a városon kívül Mokrzyca Mała és Mokrzyca Wielka is hasznosít.

A gimnázium 1999-ben kezdte meg működését. Wolinban két felnőtt oktatási intézmény (Zespół Szkół Ponadgimnazjalnych) található, melyben különböző szakmák (újságírói, hoteles, közgazdasági, építészeti) képzése folyik.

Wolin egy 15 kV-os felszíni hálózattal is rendelekzik egy 15/0,4 kV-os helyi transzformátor állomással. A városközpontban föld alatti kábelhálózat, a parton felszíni hálózat üzemel. A villamos energetikai szolgáltató az ENEA S.A.

Népszerű a németországi csereoktatás és táborozás. A viking hagyományok őrzése. Torgelow német várossal tartanak szoros együttműködést a viking hagyományok ápolása terén.

Kultúra Számos rendezvény valamint zenei-, művészeti és tudományos foglalkozás helyszíne a Wolin Községi Kultúrális Központ (Ośrodek Kultury Gminy Wolin). A pincéjében különböző kiállításokat rendeznek. Kávézójában kisebb városi zenei csoportok adnak helyi koncerteket. Játszott már ott többek között a Greenwood, After Blues, Percival Schuttenbach vagy a Shannon valamint a Stary Szmugler. A kultúrális központi szervezi az éves rendezvényeket, mint a Wikingek és Szlávok Fesztiválja (Festiwal Słowian i Wikingów) és a Dni Morza (Tenger Napjai). Itt tartjék próbáikat a Wolinianki és Wiolinki együttesek is.

A Közgazdasági Líceum tanulói a német Eggesin gimnáziumával tartanak fenn testvérkapcsolatot.

A városháza épületének földszintjén helyezték el a városi könyvtár székhelyét. Anyagában több mint 25 ezer könyv található. Ezen kívül az általános iskola és a gimnázium is számos rendezvényt tart. A gimnáziumban Daniel Strzelczyk vezeti a kermia kört. De történeti és politikai szakkör is működik itt. A gimnáziumban tevékenykedik a "Sprinter" Sport Klub.

177. ábra. Wolini skanzen a Dziwna felől Gazdaság A városban felszámolták a "Cepelianka" Népi Kézimunka és Művészeti Szövetkezetet – Spółdzielnia Pracy Rękodzieła Ludowego i Artystycznego "Cepelianka" –, az itt működött közel 100 főt foglalkoztató Wolini Tejgazdasági Szövetkezetet, a Mozgássérültek „Pokój” (Béke) Szövetkezetét, egy hentesüzletet és egy gabonaraktárat. Néhány kisebb üzemet is. Magánkézbe került – a ma már nem létező "Centrala Rybna" halfeldolgozó üzem.

Az általános iskolában népszerűségnek örvend a Danuta Nawrocka vezette színházi kör. Évente, karácsony környékén a tanulók betlehemes játékokat tartanak, és minden ősszel megszervezik a plein air "Wolińska jesień" = Wolini Ősz festészeti rendezvényt. Az óvodások a hagyományos Nagymamák és Nagypapák Napját rendezik. Az Andrzej Kaube (1945-1992) régész nevét viselő Wolini Regionális Múzeum Wolin kora középkori és középkori régészeti anyagából rendez néprajzi kiállítást. 2009-től a múzeumban kis mozi is működik.

Jelentősen korlátozták tevékenységüket a "Samopomoc Chłopska" Járási Élelmiszeripari Szövetkezeti Üzemek (Zakłady Spożywcze Gminnej Spółdzielni). Jelenleg a városban található egy pékség, egy kisebb malom és a Zakład Gospodarki Komunalnej i Mieszkaniowej (ZGKiM) keretében egy fűrészüzem. Asztalos üzem is létesült. Ezek az üzemek helyi szükségletekre termelnek, és mindegyikükben csak néhány fő dolgozik.

Egyre nagyobb kultúrális szerepet tölt be a Szent Miklós templom, melyben különböző lengyel és külföldi kórusok tartanak előadásokat. Sport A város területén működik a "Jantar" Táncos Sport Klub. Ugyan itt található az "Albatros" Diák Sport Klub is hajós és birkózó szakosztályokkal. A

A városban két nagykiterjedésű üzlet üzemel: a Netto és a Biedronka. A városban számos jogi

80

városban működik a IV. osztályú Vineta Wolin labdarúgó csapat is.

Wolin Kikötőjében főleg gabonát valamint építőanagokat és más daranos árúkat pakolnak ki. A halászati kikötő funkcióját is betölti. A Dziwna folyó (szoros) tengeri vízi utat biztosít a Szczeciniöblön keresztül a Kamieni-öböllel. A legnagyobb hajóhossz a kikötő méretét figyelembe véve 90 m-t, a legnagyobb szélessége 10 m-t is elérheti. A hajóforgalomnak a városban a Dziwna szoroson át négy híddal van kapcsolata.

A városban, a gimnázium mellett található a stadion és mellette a többfunkciós sportpálya. Lehet itt kosarazni, teniszezni és kispályás labdarúgást folytatni. Wolinban az iskolákban három sport terem is található. Infrastruktúra Közlekedés és szállítás A városon vezet keresztül – Wolinba új hídon át – a 3. számú országos út Świnoujście és Szczecin közötti szakasza. Az E65 nemzetközi útvonal részeként létesít kapcsolatot a svédországi Malmö és Európa déli része között.

178. ábra. A 3. számú főút hídja, háttérban a vasúti híd A leközelebbi repülőtér a már korábban említett Szczecin-Goleniówban található, a várostól 44 kmnyire.

180. ábra. Szlávok és Vikingek Fesztiválja, 2013. - plakát

Wolin Pomorski vasúti megállóhelynél halad a villamosított 401. számú vasútvonal (Szczecin – Świnoujście). A megállóhelyen megáll a regionális személyvonatok egyike, Szczecin Główny – Świnoujście viszonlatban, kapcsolatot teremtve a "Uznam" szezonális gyorsvonattal.

181. ábra. Olaf Tryggvason norvég királynak szentelt rúna kő Olaf Tryggvason norvég király három éven át Jómsborgban lakott. Erről az eseményről a „Norvég Királyok könyve” is megemlékezik. I. Olaf vagy Olaf Tryggvason (óészakiul Óláfr Tryggvason, norvégül Olav Tryggvason), (964 k. – 1000. szeptember 9., Svoldi tengeri ütközet), Norvégia egyesítője és Yngling-házbeli királya volt 995-től haláláig.

179. ábra. A Dziwnán kikötött német hajó Wolinban folyamai és tengeri kikötő is található.

81

Olaf Tryggvason Angliában nevelkedett, és ott tért keresztény hitre is. Ő alapította Nidarost (Drontheim), Norvégia fővárosát, és a kereszténységet buzgón terjesztette. Tizennyolc esztendős korában indult első hadjáratára, amelynek során megtámadta Bornholm szigetét és a vandálok lakta Vindlandot is (a mai Északkelet-Németország partvidékén).

182. ábra. A földvár bejárata Ez utóbbi helyen 982-ben vette feleségül a helyi király, Boriszláv (Burysław vagy Burisleif) legendás szláv király Geira (ca. 965 – 985) nevű leányát (egyes források szerint I. Mieszko lengyel fejedelem leánya volt). Három éven keresztül, felesége hirtelen bekövetkező, feltehetően 985. évi haláláig itt is éltek.

183. ábra. Viking hajó a Dziwnán A Rally Polska 2013 idejében rendezték a 19. Viking Fesztivált. Az ide látogató és itt időző hagyományőrzők városkája lenyűgöző látványt nyújtott.

185-188. ábra. A viking-szláv település részletei

184. ábra. XIX Festiwal Słowian i Wikingów Wolin 2013

82

189-193. ábra. Életképek a településről

Międzyzdroje Międzyzdroje (németül: Misdroy) – Lengyelország északnyugati részében, a nyugat-pomerániai vajdaságban fekvő város. 2010-ben lakosainak száma 5479 fő volt. Międzyzdroje híres tengeri gyógyüdülőhely és turista központ. A Balti-tenger mellett, a Wolin szigeten fekszik. Itt található a Wolini Nemzeti Park (Woliński Park Narodowy) igazgatóságának székhelye. Népszerű nyári rendezvény az évente rendezett Csillagok Európai Fesztiválja (Europejski Festiwal Gwiazd) Fekvése Międzyzdroje földrajzi fekvése: 53°55′44″N 14°27′05″E. 2009. évi adatok szerint területe: 4,50 km2. A nyugat-pomerániai vajdaság északnyugati részében fekszik, a kamieński járás nyugati részében található. A város a Wolin szigeten terül el, Świnoujściétől 13 km-re északkeletre, Wolintól 14 km-re északnyugatra és 21 km-re délnyugatra Kamień Pomorskitól. 3 km távolságra, délnyugatra található a Wicko Małe, a Szczecini-öböl kis nyúlványa.

83

A város közigazgatási határán belül található a Lubiewo település, kb. 2 km-nyire délnyugatra a város központjától.

részében, ahol a dűnés part szakadékba megy át, tengeri hajóállomás található.

1946–1998 között a város közigazgatásilag a szczecini vajdasághoz tartozott.

A közúti csomópont Lubiewo település délnyugati részén található, ahol összefut a Szczecin – Świnoujście közötti 3. számú országos főút és a Kołobrzegig vezető 102. számú vajdasági út.

Közlekedés – szállítás

Neve Międzyzdroje név semleges nemű nyelvtani alakú és a források közötti területet jelölő jelentéssel bír. Jan Miodek lengyel nyelvész professzor szerint Miedzyzdroje elnevezést nyelvtanilag másképp kell használni (e betűt ę-vel kell helyettesíteni), a német Misdroy hangzású név végén pedig a német i-vel, ami szláv e-t jelent.

A városban a Szczecin Dąbie – Świnoujście vonal vasútállomása található. Międzyzdroje városi közlekedését a Świnoujściéból érkező 10-es autóbusz vonala biztosítja.

Természeti környezet A város a Pomerániai-öbölnél (Zatoka Pomorska) fekszik, a Wolin sziget partvidékének középső részében. Międzyzdrojów keleti része a Wolini Sáv (Pasmo Wolińskie) nyugati morénás lejtőjén fekszik, melyen 4-5 km távolságban uralkodik a Gosań (93,4 m tszf.) és Grzywacz (116,0 m tszf.) magaslat, a várostól délre pedig a Leśnogóra (91 m tszf.). város területe 450 ha, keletről és délről a Wolini Nemzeti Park területeivel határos. A város a posztglaciális rész és víz által ráhordott rész határán található, ahonnan határában találhatók a Przytorski-félsziget fészkes komplexum elemei (part, dűnék, tőzegtelepek), mint ahogy a posztglaciális magaslatok elemei is (parti szakadékok, moréma magaslatok).

195. kép. Sétahajó Międzyzdrojéban 2 tengeri kikötő létesült. Ezek egyike a móló, amelyről rövid sétahajózást tehetünk a Balti-tengeren. A másik tengeri kikötő a mólótól keletre található, melyet a helyi halászok használnak.

Międzyzdrojéban erős antropogén hatás és a tengermelléki természetvédelem alatt álló területek parti dűnés sávjának eróziója figyelhető meg. A város a Pomerániai-öbölnél fekszik, egy keskeny dűnés sáv mellett, amely a turisztikai infrastruktúra által intenzív használat alatt áll. A tengerparti fal gerince néhány helyén vendéglátóipari létesítmények épültek és a korszerűen felszerelt Hotel „Amber Baltic” messziről is látható.

196. kép. A móló tetején A tengeri kikötő határában 25 ezer m2 területű akvatórium található, melyxet a Balti-tenger vizéből hoztak létre és a középső szélessége 100 m, a partvonaltól számítva, a szárazföldi kikötővel szemközt fekszik.

194. kép. Hotel "Amber Baltic" w Międzyzdrojach Międzyzdroje nyugati részében, a dűne egy részén sétány létesült. A dűnés part középső részét terek és a városi park területei borítják. Międzyzdroje keleti

84

Történelem

Bükkök:

A XII. században a mai Międzyzdroje területén két település létezett: Żelazo és Kępieńce, mindkettő a várostól délre. Żelazo falut a kutatások a jelenlegi Zalesie falu területére, Kępieńce falut a mai Lubiewo telep területére helyezik (a Wolińska és a Nowomyśliwska utcák kereszteződésében).



„IV. (Waza) Ulászló király bükkjei” – 3 bükk 420, 325, 320 cm-es kerülettel,

Tiszafenyők: 

A XIII. század első felében, a jelenlegi Międzyzdroje központjában (a Krótka és a Gryfa Pomorskiego utcák találkozásában) állt egy kocsma, amely au Uznamon át Kamień Pomorski városáig és Wolinig húzódó kereskedelmi főútvonal mellett működött.

„Jadwiga” tiszafája – közönséges tiszafa v. tiszafenyő (Taxus baccata) 94 cm-es kerülettel (ul. Zwycięstwa 41)

 „Jagiełło” tiszafája – tiszafenyő 140 cm-es kerülettel (ul. Zwycięstwa 41)  „Strażnicy Księcia” = „Hercegi Strázsák” – 5 m magas tiszafenyők (ul. Gryfa Pomorskiego és ul. Krótka)

Eredeti Misdroige, Misdroie neve I. Bogusław herceg XV. századi – Kamień Pomorski katedrálisának egyházi dolgaira vonatkozó – adománylevelében maradt fenn. 1579-ben Mysdroye néven vált ismertté.

Tölgyek:  „Bolko” tölgy – 22 m magas kocsányos tölgy (Quercus robur), 435 cm-es kerülettel (ul. Kolejowa és ul. Leśna)

A harmincéves háború után Międzyzdroje területe és az egész Wolin sziget svéd uralom alá tartozott. 1715-ben a sziget Poroszországhoz került. A XVIII. században az angolok feltárták és híressé tették a tengeri fürdők sajátosságait. A tengeri üdülés Európában egyre inkább divatosabb és közkedveltebb lett.

 „Karczmarz” tölgy – 24 m magas kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) 415 cm-es kerülettel (ul. Gryfa Pomorskiego és ul. Spokojna),  „Regalinda” tölgy – 460 cm-es kerülettel (ul. Kolejowa – Leśne Ustronie)  „Storrada” tölgy – 310 cm kerületű kocsányos tölgy (ul. Kolejowa 24)

A XIX. század elejéig Międzyzdroje még szegény halászfalu volt. 1832-től kezdtett fokozatosan átalakulni. 1835-ben létesítették a tengerparton az első fürdő létesítményt, a XIX/XX. század fordulóján meg sós üzemmel modern gyógyhelyet, sétányt, parkot, hoteleket, panziókat és villákat építettek. 1895. július 1-jén adták át a 300 m hosszú fa mólót. 1913-ban 20 000 nyaraló kereste fel Międzyzdrojét.

 „Svédek” tölgye  „Telesfor” tölgy – 24 m magas kocsányos tölgy 465 cm kerülettel, kora körülbelül 500 év– a város legidősebb és legnagyobb fája (ul. Gryfa Pomorskiego és ul. Wesoła). Más fák:  Fehér akác borostyánnal, 195 cm kerületű, 15 m magas (ul. Zdrojowa)

Az első és a II. világháború megkímélte a várost jónéhány pusztulástól. 1945 után Międzyzdroje Lengyelországhoz került. 1947-ben a település városjogot kapott. A XX. század 50-es éveitől lassan megjította turisztikai-üdülő tevékenységét. 1972–1984 között Międzyzdroje Świnoujście része volt. 2004-ben adták át az új, 395 méter hosszú vasbeton mólót.

 „Gryf” mannakőris (Fraxinus ornus) magas (ul. Bohaterów Warszawy)

– 8 m

 Lubiewo teleptől 0,5 km-nyire délnyugatra (ul. Wolińska és a ul. Nowomyśliwska sarkán) 3 km hosszú, ún. „Paprocie” tanösvény indul. 10 bemutató táblás megállóval rendelkezik.

Természeti értékek

Turisztika

A fő vízi látványosság a Stary Zdrój patak, amely Międzyzdroje központján déli irányban folyik keresztül, ahol a Wicko Małe tóba ömlik.

Gyönyörű tengerpartja és kristálytiszta levegője gyógyítja a légúti megbetegedésekben szenvedőket. Elsősorban maga a tengerparti séta és ottlét gyógyít, ezért nincsenek kimondottan szanatóriumok.

2005. évi adatok szerint a város területe 73 ha erdő és erdősített terület, 60 ha mezőgazdasági művelés alatt áll.

Międzyzdroje földrajzi-természeti turisztikai látványosságai közé a város területén található tengeri fürdőhelyek tartoznak. Międzyzdroje Zachód fürdőhely (strand) a mólótól nyugatra 500 m hosszban húzódik, 50 m-es biztonsági sávval. A másik, Międzyzdroje Wschód fürdőhely a mólótól keletre húzódik 500 m hosszban.

Międzyzdroje a „Wolin és Uznam” szárazföldi területe és az „Ostoja na Zatoce Pomorskiej” tengerparti övezete speciális Natura 2000-es természetvédelmi oltalom alatt álló területet alkot. A városban természeti emlékek és emlékfák találhatók:

85

Gustaw Teofil Holoubek (Krakkó, 1923. április 21. – Varsó, 2008. március 6.) lengyel színész, rendező és színház igazgató, tanár, a Stowarzyszenie Polskich Artystów Teatru i Filmu (SPATiF) elnöke, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja, szenátor majd országgyűlési képviselő volt.  Móló: 395 m hosszú, mint tengeri kikötő is funkcionál, ahonnan hajóutak vezetnek Świnoujściéba és a német Uznam kikötőjébe.

197. kép. A mólótól keletre húzódó strand A város turisztikai értékei: a tengerparti fekvése, a homokos partja, a Wolini Sáv (Pasmo Wolińskie) magaslatai, a Wolini Nemzeti Park közelsége, az üdülőhely történelmi kiépítése és a Pak (Park Zdrojowy) a város tengerparti részében.

200. kép. Móló  Gabinet Gwiazd panoptikum és a 2009-ben nyílt „Eva” mozi,

198. kép. Tengeri fürdőzés Międzyzdroje számítható:

turista

látványosságai

közé

 Promenada Gwiazd w Międzyzdrojach (más néven: Aleja Gwiazd) – „Csillagok sétánya”: a hollywoodi Bulwar és a Cannesi Croisettesétány mintájára készült. A sétányt 1996-ban alapították, amikor a Csillagok fesztiválja alkalmából ismert lengyel színházi személyiségek saját tenyereiket egy emléklapba nyomták.

201. kép. A viráglány  A Wolini Nemzeti Park létesítményei, melyek között az 1976-ban létesített Zagroda Pokazowa Żubrów – Żubrowisko bölény bemutató telepe mellett a Természeti Múzeum madárketrecekben élő sasokkal érdekes látnivaló. 199. kép. Gustaw Holoubek padja a Csillagok sétányánál (Michał Selerowski alkotása, 2008)

 Kilátópontok: Kawcza és Gosań.

86

Międzyzdroje jellegzetes épülete a 395 m hosszú vasbeton móló, amelynek végében található a partmenti hajók kikötője.

Vallás Międzyzdrojéban a Szent Péter Apostolról elnevezett római katolikus plébániatemplom (kościół św. Piotra Apostoła) mellett a „Stella Matutina”, a Betegeket Gyógyító Istenanya kápolnája vallási jellegű épület.

203. kép. Sétahajó a mólónál A móló bejáratának keleti oldalán található a XIX/XX. század fordulóján létesített meterolológiai állomás szekrénye, melynek eszközei napjainkban is közlik az aktuális időjárást.

202. kép. Kościół pw. św. Piotra Apostoła A városban működik az evangélikus keresztények gyülekezete (Kościół Ewangelicznych Chrześcijan) valamint a Jehova Tanúinak Gyülekezete (Chrześcijański Zbór Świadków Jehowy) a Királyság-termével. A város számos hotellel, panzióval, gyógyintézménnyel, üdülőközponttal, turista házzal és más szálláshellyel rendelkezik. Turistautak: Jelzett turistautak Międzyzdrojén:

vezetnek

keresztül



E9 Szlak Nadmorski im. dr. Czesława Piskorskiego



Szlak Nad Szczecińskim

  

Bałtykiem

és

Zalewem 204. kép. A móló bejárata

Szlak Leśny Przez Pojezierze WarnowskoKołczewskie

A móló érdekes turistalátványosság.

Szlak Przez Kawczą Górę – Żubrowiskoig

bejárati

kapuzata

Városi zöldterületek

R-10 nemzetközi kerékpárút a Baltikum körül,

 R-66 nemzetközi kerékpárút a Szczecini-öböl körül. Az itteni mólóról rövid kiréándulásokat szerveznek a Balti-tengeren. A város területén működik a PTTK „Na Wyspach” túrvezetők klubja, amely túravezetés folytat valamint helyi és regionális kirándulásokat szervez. Építészet A tágas rendszerhez 69 utca tartozik a Neptun térrel valamint a Lubiewo lakótelep. Międzyzdroje tengerparti városrésze a gyógyhely történeti épületeit és a Park Zdrojowy trületét tartalmazza, amelyek restaurált állapotban vannak.

205. kép. Fryderyk Chopin Park, a virágpáva

87

A városi zöldfelületek legnagyobb egysége a Fryderyk Chopin (Park Park Zdrojowy im. Fryderyka Chopina) az ul. Bohaterów Warszawy, ul. Tysiąclecia Państwa Polskiego, ul. Zdrojowa és a szakadékos tengerpart négyszögű kiterjedésében fekszik. A XIX/XX. század fordulóján létesítették és azóta restaurálták. A parkban 1999-ben állították fel Fryderyk Chopin emlékművét. Itt található a régi fürdő ház is a XIX. század végéről, a jelenlegi Nemzetközi Kúltúrház (Międzynarodowy Dom Kultury). Mellette található a Gabinet Gwiazd sétánya, a panoptikummal. Emlékművek  Fryderyk Chopin Zdrojowym)

emlékműve

(w

207. kép. Nemzetközi Kultúrház

Parku

A város kultúrális intézménye a Nemzetközi Kultúrház (Międzynarodowy Dom Kultury), amely nagyszámú kultúrális rendezvényt szervez. A Międzyzdrojéban rendezvények:

időszakosan

megtartott

Május elején:  Eurofestiwal – zenei program, előadások, kabaré – május elején

színházi

 Międzynarodowy Turniej Tańca Towarzyskiego Perła Bałtyku – május elején rendezett nemzetközi társastác bemutató  Międzynarodowy Festiwal Muzyczny Amber Baltic – Festiwal Muzyki Klasycznej i Romantycznej – május második felében megrendezésre kerülő zenei fesztiválok Júniusban:  Międzynarodowy Festiwal Pieśni Chóralnej – június második felében megtartásra kerülő nemzetközi kórus fesztivál

206. kép. Fryderyk Chopin emlékműve, 1999-ből  Pomnik poświęcony ludziom, którzy nie powrócili z morza – a tenger áldozatainak emlékére

Júliusban:  Europejski Festiwal Gwiazd – július elején rendezik az Európai Csillagok Fesztiválját

 Pomnik Chwała Bohaterom (a rondón) – a hősök dicsőségére.

 Muzyczne lato w Międzyzdrojach – zenés nyár pleinair-előadások

Kultúra és oktatás

Augusztus:

Międzyzdroje területén egy gimnázium (Gimnazjum nr 1 im. Jana Pawła II), egy általános iskola (Szkoła Podstawowa nr 1 im. Bolesława Chrobrego) valamint egy óvóda található.

 Międzynarodowe Czwartki Organowe – cstörtökönként megrendezésre kerülő nemzetközi orgona hangversenyek Szeptember:

Międzyzdrojéban egy városi közkönyvtár (Miejska Biblioteka Publiczna im. Jana Kochanowskiego) található, melynek több mint 7 ezer könyvet tartalmazó gyűjteménye van. A könyvtár mind a városlakók, mind pedig a turisták igényeit is kielégíti.

 Spotkania Artystyczne Seniorów – Idősek Művészeti Találkozója Október:  Turniej Tańca Towarzyskiego o puchar miasta Międzyzdroje – a város által megrendezésre kerülő társastánc kupa

A könyvtárnál egy gyemek színházi kör is működik.

88

Karsibór (németül: Kaseburg, Caseburg) – sziget a Szczecini-öbölben, a nyugat-lengyelországi vajdaságban, Świnoujściében.

November: Morskie Zaduszki (Tengeri Halottak-napja) Sport és rekreáció Városi sport és rekreációs létesítmények:  a hotelek medencéi (Amber Baltic, Bielik, Wolin, Trofana, Aurora)  teniszpálya  műfüves, világítással ellátott városi stadion a különböző sportágak részére  Sportcsarnok (Hala Sportowa im. Andrzeja Grubby) 

„Fala Międzyzdroje” Sport Klub (2001-ig Leśnik Międzyzdroje) – A osztályú mérkőzések

 A tenger is számos sportolási lehetőséget biztosít.

209. kép. Karsibór sziget műholdas képe Az öböl északi részében fekszik, Wolin szigettől délre, melytől a Stara Świna választja el. A sziget 1874–1880 között jött létre az Uznam sziget délkeleti szakaszának a Piast-csatornával (1945-ig németül: Kaiserfahrt) történő átvágásával, amely lerövidítette a Świnoujście-Szczecin közötti vízi utat.

208. kép. Jet-ski, egy belső vízsugaras meghajtású motoros vízi jármű. Közigazgatás A városi közigazgatás élén a 13 fős városi tanács, a végrehajtó szervezet élén a polgármester áll. Międzyzdroje tagja a Balti Városok Szövetségének (Związek Miast Bałtyckich). 210. kép. Karsibór sziget földrajzi helyzete

Az üdülő nevezetességei:

A sziget neve Karsibór falu nevéből származik (jelenleg Świnoujście kerülete). Rendkívül régi pomerániai név. 1945-től alkalmazzák hivatalosan. A pomerániai nyelvben „karś”, „karśniawy”, jelentése „lewy” = bal oldali, amit úgy lehet lefordítani, hogy „bór po lewej stronie” = bal oldali erdő.

 a XIX. században épült, a IV. Frigyes Vilmos porosz király együttműködésével tervezett neogótikus római-katolikus templom, nyáron Nemzetközi Kórus Fesztivál és orgona hangversenyek színhelye,  Stella Matutina Kápolna (ul. Krótka) a XX. század elején épült, érdekes műemlék, melyben kezdettől fogva a rászorulókkal apácák foglakoznak,  Woliński Nemzeti Park Természeti Múzeuma, ul. Niepodleglosci 3. A Nemzeti Park gazdag flórája, faunája valamint borostyán gyűjtemény látható. A múzeum mellett a Park szimbólumát fehér sas párokat láthatunk.  A strand keleti részen halász kikötő található, az itteni halászok főleg hering halászattal foglalkoznak.

A sziget közel 14 km² kiterjedésű. Sík területe nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt áll. Nyugati részében terül el a 4 km2 területű Lasy Karsiborskie erdő. Délről a Szczecini-öböl vize határolja. Északon a Stara Świna kanyarulata és annak nyúlványai, a Rzecki Nurt és a Młyńska Toń szegélyezi. Keletről több mint 40 kis sziget határolja a Świna deltájában, melyekből a Warne Kępy, Wielki Krzek (1945-ig németül: Grosse Kricks Wiesen) és Karsiborska Kępa (1945-ig németül: Kaseburger Hutung t. Caseburger H.) a legnagyobbak.

89

A KOMPÁTKELÉS RÉSZLETEI

211-218. kép. A kompátkelés rejtelmei

90

Karsibór (egykor Karsibórz, 1945-ig németül: Kaseburg) – Świnoujście városrésze, egykor falu; halászati és üdülési funkciókat tölt be a szigeten.

219. kép. Hajó a Świnán 2008. évi adatok szerint az egész Karsibór szigetet mindössze 733 fő lakja. Fennmaradt a műemléki gótikus temploma. Az 5. számű autóbusz járattal közelíthető meg.

211. kép. A közúti híd a komp mellett Karsibór műemlékei közé tartozik a XV/XVI. századi Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása fíliális templom (Kościół Niepokalanego Poczęcia NMP).

1242-ben más földbirtkokkal együtt, I Barnim herceg hozzájárulásával a mecklemburgi Dargun kolostora vásárolta meg. Lakói a földművelés és erdőgazdálkodás mellett halászattal foglalkoztak. Egykori birtokosai, Sabik i Rozwar lausitzi bocskoros nemesek eladták földrészüket a darguni kolostornak 80 márkáért. Ezen kívül a kolostornak még 32 márkát kellett fizetnie Sabikkét fiának, akik nem voltak jelen az eladásnál, akik hangoztatták, hogy nekik is joguk van a birtokrészhez. 1265-ben a darguni ciszterciták már saját majort alapítottak Karsibórban. 1630. július 14-16 között, Peenemündéből Wolinra menet Kaseburg településen éjszakázott a lovassági hadosztályával együtt II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9. – Lützen 1632. november 6.) svéd király. Karsibór a múltban jelentéktelen település volt. Épp csak a XIX. században, amikor 1880-ban megépült a Piastcsatorna (Kanał Piastowski), radikáisan megváltozott a helyzete. Létrejött a Karsibór sziget, amelyen üzembe helyezték a komp vonal átkelőhelyet. A híd, amely napjainkban összeköti a Karsibór és Wolin szigeteket épp csak 1967-ben épült.

212. kép. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása fíliális templom A halászház (chata rybacka - ul. Wierzbowa 7), gerandavázas épület a XIX. század elejéről. Az evangélikus (nem üzemelő) temető A parcella része a XIX. század első feléből, a B rész pedig 1910–1914 közötti évekből való. Más építményei között tartják számon Karsibór kikötőjét, és a magánkézben lévő "Marina" kajakhajó kikötőt.

Karsibór nevet 1946. évi rendelettel vezették be hivatalosan a korábbi német Kaseburg név helyett. Karsibór települést 1951. december 31-én Świnoujściéhez csatolták. 1991–2004 között Karsibór együttesen alkotja a Sołectwo KarsibórOgnica bíróságot.

A RAF (Royal Air Force) brit légierő pilótáinak emlékművét az itt, 1945. április 16-án lelőtt, RAF "Dambusters" KC-V z 617 számú taktikai Bombázó Divízió Lancaster Mk.I, NG 288 sorozatszámú bombázójának 6 fős legénysége emlékére állították.

Természeti értékei között tartják nyilván a "Powodzianie" tölgyet (ul. Trzcinowa) és a Społeczny rezerwat Karsiborska Kępa madárvédelmi rezervátumot (Ogólnopolskie Towarzystwo Ochrony Ptaków, OTOP).

Basen U-bootów – a Karsibór szigeten található. 1944-ben a katonai kompok bázisaként és a szczecini német Kriegsmarine Unterseebootsflotille 4 kiképző flotilla állomáshelyeként alapították.

91

A város a Świna szorosban fekszik, amelyet északról a Balti-tengerrel határol, délről pedig a Szczecini-öböllel van kapcsolatban.

Świnoujście Świnoujście (németül: Swinemünde) – járási jogú város, üdülőhely Lengyelország északnyugati szélén, a nyugatpomerániai vajdaságban tengeri kikötővel és tengeri fürdőhellyel. 1765-ben kapott városjogot. A Balti-tengernél, a Świna torkolatánál fekszik, Szczecin előkikötője. Innen indulnak a svédországi Ystadba közlekedő komphajók.

215. kép. Świnoujście a Świna szorosban fekszik Uznam és Wolin szigetek között állandó és ingyenes komp összeköttetés létesült, a Wolin sziget és Karsibór pedig a Piast-híddal vannak összekapcsolva.

213. kép. Świnoujście műholdas képe A város három nagy szigeten – Uznam, Wolin, Karsibór – fekszik, valamint 41 kisebb, lakatlan szigetecskén. 2011. évi adatok szerint lakosainak száma: 41 516 fő (a vajdaság 5. legnagyobb városa). Tengerszint feletti magassága. 5 m. Świnoujście területe 2009-ben: 197,23 km² (a vajdaság 2., az ország 8. legnagyobb kiterjedésű városa). Ebből 91,23 km² szárazföldi terület, 106 km² pedig vízfelület, a Szczecini-öbölben. Ebben a tekintetben Świnoujście megelőzi az olyan városokat, mint: Bydgoszcz, Katowice, Lublin vagy Rzeszów. 16,11 km² (8,2%) területe beépített. Elhelyezkedése: é. sz. 53° 54′, k. h. 14° 14′.

216. kép. Város térképét ábrázoló tábla Świnoujściében Nevének eredete 1182-ben Szvvine helységnéven jegyezték le. A további írások a szorosra vonatkoztak. 1945-ig a lengyel nevét Świnioujście és Swinoujście írásmód szerint együtt használták. 1946-ban a Świnoujście helységnév mellett döntöttek. A város neve a szókapcsolat alapján jellegzetesen olyan helyre utal, ahol a város központja a Świna és a Balti-tenger találkozásánál, a folyótorkolatban alakult ki. Ennek megfelelően a lengyel név a német Swinemünde helységnévből fordították le. Kapcsolatok Świnoujście Berlintől 160 km-re, Dániától 150 kmre, Svédország partjaitól pedig 175 km-re fekszik. Świnoujściéba többek között a 3. számú országos főúton autóval is lehet eljutni, amely Lengyelország déli határától, Jakuszycéből vezet ide. Ezen kívül vonattal valamint – a nyári szezonban – szárnyashajóval lehet elérni. A kompok Skandináviával kötik össze a várost.

214. kép. Świnoujście földrajzi fekvése A város területe évente növekszik a tenger hullámai által a tengerparton lerakott homok miatt.

92

Świnoujściében feltűnnek a Lengyelország és Németország környező helységeibe induló fehér flotta hajói is. Ezeket az utakat főleg a német AdlerSchiffe hajótársaság szervezi. 2008 áprilisától Świnoujściéból Szczecinig és vissza szárnyas hajók közlekednek.

Közúti közlekedés Świnoujście a 3. számú országos út elején fekszik (tervezik az S3 autópályát is), amely az európai E65 út része, mely északról Európa déli részeibe vezet, Malmötől a krétai Chaniáig vezet. Łunowoból a Świnoujście-Garz egykori határátkelőhelyről a 93. számú országos út indul, amellyel kapcsolatban évekkel ezelőtt már tervezték a Świna alatti közúti alagút kiépítését.

Városi közlekedés Az autóbuszjáratokat a Komunikacja Autobusowa w Świnoujściu Sp. z o.o. üzemelteti.

Volt egy másik határátkelőhely is Seebad Ahlbeckig, de ezt 2007-ben, a Schengeni Egyezmény alapján felszámolták.

A városi közlekedés Świnoujście város területe mellett az Uznam, Wolin és Karsibór szigeteken valamint Międzyzdroje területén bonyolódik. 2004-től a városban közlekedtetik – az Ostseebus GmbH-val együtt – az Európai Vonalak (Linia Europejska) járatait, Świnoujście és a német gyógyhelyek: Ahlbeck, Heringsdorf és Seebad Bansin között.

Świnoujścién átvezető útvonalak: Út

Útvonal

Świnoujście – Szklarska országos PorębaJakuszyce / főút granica PL/CZ 3 E65

93

Świnoujście – országos Garz főút

Utca

ul. Fińska, ul. Wolińska

A regionális és távolsági buszok végállomása a Świnoujście vasútállomással szemközt található. Az Uznam és Wolin szigetek között a közlekedést a Bielik kompok biztosítják, melyek a centrum és Warszow között, melyek egész nap gyalogosokat, motorkerékpárokat, személyautókat szállítanak és gazdasági tevékenységet folytatnak annak területén.

ul. Grunwaldzka, ul. Nowokarsiborska, ul. Karsiborska, ul. Pomorska

Vízi közlekedés A vízi út a Kanał Piastowski csatornán, az Oderán, a Kanał Haweli csatornán vezet keresztül és kapcsolja össze Świnoujściét Lengyelország déli részével. A Balti-tengeren keresztül kereskedelmi kikötőt biztosít az egész világra, ahogy a személyszállító és árufuvarozó tengeri kompok terminálja is és Skandinávia régióival. Tengeri szállítás

218. kép. Komp átkelőhely Świnoujście központjában

Świnoujściében található a Terminal Promowy Świnoujście komp átkelőhely, ahonnan menetrend szerint 9 tengeri komp indul Svédországba (Trelleborg és Ystad) valamint Dániába (Kopenhagába valamint nyáron Bornholm szigeten lévő Rønnéba). Az összeköttetést a Polferries valamint a Unity Line biztosítják.

A másik kompvonal – a Karsibór kompok állomáshelyével – Ognica és az Uznam sziget déli része között közlekedik és gyalogosokat valamint mindenféle gépjárművet szállít.

219. kép. Karsibór IV átkelő komp a Świnán 217. kép. Az Unity Line hajója

93

A várost már a 12. században említik Schutzburg néven. 1170-ben és 1173-ban a Świna két partján őrhelyek álltak, melyek az 1177. évi dán hadjárat során semmisültek meg és 1181-1182 között épültek át. 1185-1227 között Świnoujście egész Nyugat-Pomerániával együtt Dánia hűbérese lett.

Vasúti közlekedés A Wolin szigetén a Świnoujście vasútállomás mellett Świnoujście Odra, Świnoujście Przytór és Świnoujście Port vasúti megállóhelyek találhatók, melyek a PKP-hoz tartoznak. A városban a Szczecinig közlekedő regionális vonatok és a távolsági vonatok (gyors, expressz, InterCity valamint TLK) egyaránt megtalálhatók. A távolságio vonatok többek között Krakkóba, Varsóba, Poznańba, Wrocławba, Lublinba vagy Katowicébe közlekednek.

1628-ban császári csapatok uralták a Świna Kaput (Brama Świny) és erődöket építettek a Świna tenger felőli oldalára. 1630. június 24-én svéd csapatok szálltak partra Uznam szigetén. II. Gusztáv Adolf svéd király öt napot töltött Karsibórban.

Uznam szigeten csak egy állomás, a Świnoujście Centrum található, melyről 2008-tól az Usedomer Bäderbahn GmbH, UBB (lengyelül: Uznamska Kolej Nadmorska) vonatai közlekednek Heringsdorfba, Wolgastba, Züssowba valamint Stralsund, és idényjelleggel Berlinbe.

A hamincéves háborút (1618-48) lezáró wesfáliai béke a várost eégész Nyugat-Pomerániával együtt Svédországnak ítélte 1720-ig, amikor az Wolin és uznam szigeteit 10 millió arany tallérért eladta Poroszországnak. 1738-40 között, a Pianán (németül: Peenestrom – ez a víztér Wolgasttal együtt 1815-ig Svédországhoz tartozott) való átkelés utáni magas díj miatt szükségképpen a portosz kormány hajózási lehetőséget biztosított Świnán Szczecinig és megkezdte fő folyosójának kimélyítését.

2008 elején Németország meghosszabbította az UBB vonalat mintegy 1,5 km hosszban Świnoujście központjáig és kiépítették a Świnoujście Centrum állomást, ahonnan mintegy 300 m-re volt egykor a már nem létező Świnoujście Nieradków (németül: Swinemünde Bad).

1743-ban Swine falutól északra megalapítják a Swinemünde nevű települést, 1747-ben hivatalosan is tengeri kikötővé nyilvánítják. 1746-ban nyitották meg a nyilvános kikötőt. Świnoujście 1765-ben II. (Nagy) Frigyes porosz királytól városi jogot kap.

Több vonalszakasz is létesült. Az egyik vonal építése a német Heringsdorf repülőtérig történt és 2012-ben fejeződöttk be. A másik vonal várhatóan 2015-ig, Ducherowig épül ki, ahol a vonal a német Deutsche Bahn vonalhálózatához kapcsolódik. A beruházás befejezése után a Berlinve való utazás közel 2 órát vesz igénybe.

A XIX. század a kikötő jelentős átépítését hozta, megépült a fa móló, a vízi utat kimélyítették és megépült a tengeri világítótorony, annak idején jelentős mértékben javítva a hajózás biztonságán.

Légiforgalom A város központjától 13 km távolságra, a határ német oldalán található a Heringsdorf repülőtér, amely idényjellegű légi összeköttetést biztosít 6 német várossal (Brema, Dortmund, Düsseldorf, Kolonia/Bonn, Monachium, Frankfurt nad Menem) valamint 2009-től a svájci Zürich városával illetve a lengyel fővárossal, Varsóval.

Ennek a századnak a végén megindult a menetrend szerinti személyszállító hajózás, a városban vasúti kapcsolat létesült Berlinnel. Mindez nagy hatással volt a város fejlődésére.

Lengyelországban, Świnoujściétől mintegy 70 kmre található a már korábban említett SzczecinGoleniów repülőtér, amely jelenleg egész évben nemzetközi összekötettést biztosít. Történelem Az első emberi település a mai Świnoujście területén, már 5 ezer évvel ezelőtt feltűnt, melyet régészeti leletek is megerősítenek. Az első írásos említés a területről a XII. századból való. Ezer évvel ezelőtt a Świna melletti területek Wolinian törzsi állam része lett, amelyet I. Mieszko saját államához csatolt. 220. kép. A Świna torkolata 1830-ban

A későbbi évszázadokban a pomerániai hercegek uralkodtak itt, akik a folyó két oldalán védműveket építettek, melyeket a XII. század során a svéd hadjáratok néhányszor elpusztítottak.

A Świna Kaput 1818-23 között két kő hullámtörőbe fogták és 1875-1890 között a Szczecin és a Baltitenger közötti hajózás javításának céljából az Uznam sziget délkeleti részében kiépítették a Kanał Piastowski csatornát.

94

Erőszakosságok, verések és csonkítások is előfordultak. Ezen esetek elkövetői az Államvédelmi Hivatal és az Milicja Obywatelska (MO) fiatal tiszségviselői voltak. 1948-ban kezdték meg Świnoujście kikötőjének hadi helyett kereskedelmi-halászati célú átépítését és kiépítését. Hozzákezdtek egy nagy halkombinát, egy órisi medence és ipri épületek kiépítéséhez is, és 3 évvel később üzembehelyezték a Halászati Bázist. 1950. november 27-én az NDK kormánya hozzájárult a Wolgastsee tó melletti vízgyűjtő Świnoujście részére történő átadásához, és ott új határ létesült. 1951-ben újabb 76,5 ha kiterjedésű területet kapcsoltak Lengyelországhoz, egy vízművel együtt.

221. kép. A tengeri világítótorony 1857-ben kezdte meg működését 1854-ben megkezdték a világ akkori legnagyobb tengeri világítótornyának építését, amely 1857 decemberében kezdte meg működését.

A 40-es és 50-es évek fordulóján állították fel a PPDiUR "Odra" hadikikötőt. A város üdülőhelyi részét 1957-ig a szovjet hadsereg szállta meg, a 80as és 90-es évek fordulóján Świnoujściében szovjet hadihajó bázis üzemelt. 1972-ig a város a wolini járáshoz tartozott.

1834-ben a város gyógyhely lett, 1895-ben pedig a só- és gyógyforrások megnyitása után üdülőhely. A XIX. század végén gyors iramban kiépült a város központjáról parkkal elválasztott üdülő kerület. A XIX. század második felében vasúti kapcsolat létesült Berlinnel (Świnoujście Główne, Świnoujście Nieradków és Świnoujście Port állomások 1945-ben elpusztultak).

A XX. század 60-as és 70-es éveiben tengeri kikötő létesült, mely a szczecinivel együtt a Szczecin– Świnoujście kikötőegyüttest képezte. 2006 decemberében hoztak határozatot a Wolin szigeten, Świnoujściében a lengyelországi energiaellátás biztonságát növelő Terminal LNG w Świnoujściu kikötőterminál építéséről.

222. kép. A város 1900-ban A II. világháború idején kis hajógyár, átrakó kikötő vaalmint a hadiflotta ellátó bázisa (tengeralattjárók, kutterek) működött itt. A város és a kikötő nagyrészt az 1945. március 12. és április 16. között tartó angol légitámadások idején pusztult el. Az áldozatak száma meghaladta a 23 ezer főt. A várost 1945. május 5-én a Vörös Hadsereg szállta meg. A II. világháború befejezése után, a postdami egyezmény értelmében Świnoujście Lengyelország legnyugatabbra fekvő kikötője lett. 1945/1946 telén a Świnán jégzajlás eredményeképpen szárazföldi kapcsolat jött létre Lengyelország maradékával. Akkoriban ez a városban a túlélő német civil lakosság legyilkolásához vezetett. Az Instytut Pamięci Narodowej – Komisja Ścigania Zbrodni przeciwko Narodowi Polskiemu (IPN) szerint az áldozatok száma meghaladta a 40 főt.

223-224. kép. Terminal LNG w Świnoujściu

95

borítják nagyrészt bükk és fenyő állománnyal, szórványosan tölgyekkel és nyírfákkal vegyítve. Aljnövényzetében nagy számban találhatók a nedvességfüggő mohák és zuzmók valamint más zöld növények. Ezek a dünék a Dicrano-Pinion különböző változatainak élőhelyei. A dünéken megtalálhatók a tengerparti iringó, homoktövis valamint a dünék növényeinek fajai, mint a Honckenya peploides, a tengeri mustár és a Homoki ballagófű.

Természeti környezet Az Uznam sziget lengyelországi részét nagyrészt fenyővel vegyes Świdny Las erdeje borítja, a sziget délkeleti szegélyétől húzódik a Szczecini-öbölnél (Rezerwat przyrody "Karsiborskie Paprocie" – 38,10 ha kiterjedésű természetvédelmi rezervátum), a város nyugati területén és keleten a 93. számú országos útnál valamint nyugaton a lengyel-német határnál. Az erdő és a Wojska Polskiego utca peremén fut a városközpontból az államhatárig vezető kerékpárút. A kerékpárút mellet, a Wojska Polskiego és a 11 Listopada utcák találkozásánál található a Świnoujście Centrum vasútállomás. Świdny Las területén a świnoujściei erdészet működik.

A város területén ugyancsak megtalálhatók a Galio odorati-Fagetum állományok, erdők és bükk-tölgy erdők. A szigeten kiterjedt rétek és mezők valamint tőzegtelepek is megtalálhatók. A Wolin sziget déli oldalait sűrűn borítják a kökény bokrok és galagonyák, csipkebokrok valamint különböző zöld növények. Számos sótűrő faj él itt.

 Karsiborska Kępa madárvédelmi rezervátum: a Karsibór szigeten található, közel 140 madárfaj fészkel itt.

A 44 sziget területe számos állat, főleg tengeri állatok élőhelye, mint például a halak (hering, tőkehal, lepényhal, spratt és makréla), medúzák (fülesmedúza) vagy a különböző rák-félék. A Szczecini-öbölben viszont sósvízi halak találhatók, különösen a keszegek, lazacok, sügérek és csukák.

 Karsiborskie Paprocie (florisztikai) természeti rezervátum: 38,10 ha területű, az uznam sziget legdélebbi részén, a Piast-csatorna és a Szczecini-öböl között fekszik.  védelelem alá tartozik a lombhullató erdő több fajt tartalmazó részlete az Óriás királypáfrány és a pomerán lonc állománnyal.

Számos madár menedékhelye található itt, mint például kacsák, sirályok, hattyúk, kormoránok stb. A város területén lévő erdőségekben főleg vaddisznók, őzek, rókák, mókusok és vadnyulak laknak.

 Świna-delta: speciális madárvédelmi terület, sótűrő fajok tömlekele, télisás, számos nádas található benne.  szürke és fehér düne a tengerpart hosszában, mint például a Przytorski-félszigeten.

A rovarok között számos bogarat lehet meghatározni. A sziget területén található Lengyelország legnagyobb bogara és szarvasbogara.

Geológiája és felszíne

Műemlékek

A sziget és maga a város felszínének természeti képe nagyrészt a 11-12 ezer évvel ezelőtti jégkorszak idején alakult ki. A város tágas rendszerét a terület domborzata, illetve a Świna és annak csatornái határozzák meg.

Świnoujście legfontosabb nevezetességei:

műemlékei

és

 A város urbanisztikai rendszere a XVIII-XIX. századból származik, a belváros városképi rendszere a XVIII. század 20-as éveiben épült ki, a tengerparti kerület városszerkezete pedig a XIX. század 40-es éveiben.

A Świna Kapu (Brama Świny) földnyelve két geológiai egység peremén: a pomerán falon és a szczecini teknőben fekszik. Lengyelország nagy része alföld: az ország 3/4-e 200 méternél alacsonyabban fekszik, aminek egy részét a korábbi eljegesedések formálták. A Baltitenger partvidékét jégkori, tengeri és folyami üledékek borítják, a partvonalat turzások, lagunák tarkítják. Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez, északon emellett óceáni éghajlat jellemző. Flóra és fauna A növényzet elhelyezkedésében a város területén döntően a domborzat játszik szerepet. Uznam és Wolin szigetek dünés magaslatait bükkerdők

225. kép. Świnoujście turisztikai térképe

96

 Świnoujście 1848-63 és 1877-1900 között, a Świna folyó torkolatában épült erődítményei közül, melyek az idegen hajók behatolása ellen védték a várost három maradt meg: az Angyal, a Nyugat, és a Gerhard.

földművek pentagonális formát alkotnak megerősített védelmi kapuval, valamint másodlagos lövész- és ágyúállásokkal. 1863-ig az erődöt fölsből készült falakkal övezték, kettős vizesárokkal. 1870-1880 között a belső földműbe a tábori ágyúk számára három óvóhelyet, kis lőszerraktárat valamint a lövegkezelők óvóhelyét szerkesztettek bele. A XIX. század végén az erődhöz távírókapcsolatot valamint villamos hálózatot vezettek.

o I erőd – Fort Gerharda (Fort Wschodni = Keleti erőd): 1856-1863 között épült, az erőd helyiségeiben a korabeli Świnoujście erődítéséről található magyarázat, területén kiállítási tárgyak találhatók.

A II. világháború idején az objektumot és az erődítmény más erődjeit keskeny nyomközű vasúttal kapcsolták össze. Az erőd körül géppuskaállások létesültek. A két világháború közötti időszakban az erődöt alkalmassát tették a vegyi háborúra, gázálló ajtókat építve be itt és az ablakokat páncélzattal látták el. A bástyán kiépült a légelhárító radarállomás.

226. kép. Gerhard erőd, melyben a Parti Őrság Múzeuma található o II erőd, 1848-60 közötti időkből való, a XX. század 70-es éveiben Świnoujście kikötőjének építése során felrobbantották o III erőd – Fort Anioła (Angyal erőd), Hadrianus mauzóleumának (olasz nyelven Castel Sant'Angelo, latinul Moles Hadriani = Hadrianus császár síremléke) mintájára épült 1845-58 között.

228. kép. Fort III – Fort Anioła átnézeti rajza A XIX. század második felében a Fort Anioła erődjében gyalogságból és tüzérségből felállított közel 100 fős századot helyeztek el. Az I. világháború idején, mint hadi létesítmény veszíteni kezdett jelentőségéből. A két világháború közötti időszakban a német tengerészet birtokába került. A XX. század 30as éveiben légelhárító megfigyelő-híradós századot állítottak fel itt. 1945 májusában személyzetét harc nélkül hajóval nyugatra evakuálták. A háborút követően, megfigyelő létesítménytként használva a szovjet haditengerészet szállta meg. A védőkapu lőrésekkel ellátott az ágyúk és a lőfegyverek részére. A külső pilléreken még látható az acélgyűrű a vizes árok felvonóhídjának felhúzásához. A kapuszoros mindkét oldalán – egykor a fegyverés lőszerraktár céljára szolgáló – két kisebb helyiség található.

227. kép. Fort III – Fort Anioła Fort III Anioła – Świnoujście porosz erődítéseinek egyik erődje. 1854-1858 között épült ki a szárazföld felől, az erődítési komplexum nyugati védelmi állásaként. Háromszintes terasszal övezett rotundát és megfigyelő bástyát alkot. A külső falakban lőrések nyílnak a könnyű ágyúk és a kézifegyverek számára. Az épület körüli

Az erődítmény sáncai körül jól látható még a tüzérség szertára, a kis lőszerraktár és a tüzérek óvóhelye.

97

231. kép. A régi városháza ma Tengerhalászati Múzeum

229. kép. Az erőd tiszti helyisége Az erőd bejáratában két pár elválasztó páncélajtó van, itt alakították ki a két háború közötti időszakban a vegyifegyverek elleni védelmet. A lépcsőfeljárónál és a következő szinteken az egykori felvonó ovális nyílásailáthatók, a lőszer ellátmány szállításához a magasabb emeleti teraszra és a sáncra. Kő csigalépcső vezet a lépcsőfeljáróban a földszintről az erőd teraszára.

A régi városi kórház (ul. Wyspiańskiego 34a) 191419 és 1927-29 közötti időszakból való, a járványügyi osztály főépületeivel, valamint az erdős park. Egy kőház két melléképülettel (Plac Słowiański) 1906-ból való. Az ul. Żeromskiego 14 alatti panzió 1905-ből való. Az ul. Żeromskiego 28 szám alatti fából épült villa 1920 után épült.

o fort IV – Fort Zachodni, 1843-63 között épült ki, többször modernizálták, a II. világháború után 1962-ig a szovjet hadsereg állomásozott itt.

Egy mészárszék és húsfeldolgozó (ul. Kościuszki 15) együttese, a gépház, a vágóhíd csarnoka, egy víztorony és a hivatali épület (jelenleg lakóház) (ul. Kościuszki 13)1911-ben létesültek.

A Park Zdrojowy területét a XIX. században hozták létre. Az ul. Armii Krajowej 13 alatti lakóház 1904ben épült, az ul. Bolesława Chrobrego 21 alatti pedig 1908-ból való. Műemlék bérházak állnak az ul. Hołdu Pruskiego vonalában is. A „Posejdon” panzió (ul. Kasprowicza 15) a XIX. század végéről való. A bezárt villa (ul. Konopnickiej 2) 1920-ból való.

A 2 adminisztrciós épületet, műhelycsarnokot (később raktár), 3 raktárat, vízállás mutató tornyocskát, az északi rakpartot a daruval valamint vasúti víztoronnyal magába foglaló régi hajógyár 1897-1903 között épült a IV. (Waza) Ulászló rakparton (Északi Medence), 1898-ban vörös téglábólés vörös gránitból épült át, és 1945-ben, a kikötőt ért bombatámadás során jelentős mértékben megsérült.

A gimnázium (jelenleg 1. sz. Általános Iskola) az ul. Gabriela Narutowicza 10 alatt 1922-27 között épült. A posta épülettömbje (ul. Piłsudskiego 1) vörös téglaépület, 1878-ban épült, 1900-ban átépítették.

Świnoujście kerületeiben az alábbi műemlékek találhatók:  Karsibórban található a Boldogságos Szűz Máriának szeplőtelen fogantatása fíliális templom (kościół filialny Niepokalanego Poczęcia NMP) a XV. századból való, 1826-ban épült át, XV. századi gótikus oltárral és XVII. századi szószékkel.  Karsibórban található a már nem üzemelő evangélikus temető is (ul. Kwiatowej), melynek A parcellája a XIX. század első feléből, a B része 1910-14 közötti időszakból való.  Przytórban álló halászház gerendavázas épülete (ul. Wierzbowa 7) a XIX. század elejéről való. Ugyanitt található az 1901-2 között épült Az Úr Jázus Legszentebb szíve plébániatemplom (kościół parafialny Najświętszego Serca Pana Jezusa, ul. Sąsiedzka).

230. kép. A posta épülettömbje Az egykori városháza 1805-ből való, ma Tengerhalászati Múzeum a halászat történetével kapcsolatos gyűjteménnyel, a város és a régi történetével, navigációs eszközök gyűjteményével (Muzeum Rybołówstwa Morskiego, plac Rybaka 1).

98

 Tengeri világítótorony

A jelenlegi világítótorony építését 1854-ben kezdték meg és nem egészen három évig tartott. 1857. december 1-jén helyezték üzembe. Azokban az időkben csodálatra méltó volt építészeti eredmény volt. 1902-ig a világítótorony az alsó galériától a felső galériáig nyolcszögletű formájú volt, tetejéig keskenyedő, és sárga falazó téglából épült. A fal vastagsága az alsó galéria körül 1,7 m-t, a felső galériánál 1,3 m-t tett ki.

A kikötőbe igyekvő és a tengeren levő hajókat a Balti-tenger egyik legmagasabb, XIX században épült, 68 m magas világítótornya (Latarnia Morska) köszönti a mai napig (ul. Bunkrowa). Aki a toronyba vezető 300 lépcsővel megbirkózik – nem bánja meg – fentről felejthetetlen kilátás nyílik az egész városra, Szczecini-öbölre és tengerre. Az 1854-57 között épült, 68 m magas építmény a Keleti Erődítmény körzetében, a Świna jobb partján található, 500 méterre a tengertől. A legmagasabb világítorony a Balti-tenger partján, Európa és egyben a világ egyik legmagasabb ilyen jellegű építménye. Świnoujście város Warszów kerületében fekszik. A világítótorony a német Leuchtturm Peenemünde (38 km-re, nyugatra) és a lengyel Latarnia Morska Kikut (28 kmre, keletre) között található.

234. kép. Tengeri világítótorony a Świnánál A súlyos légköri viszonyok, melyek Świnoujściében uralkodnak, a téglák jelentős mértékű pusztulásához vezettek és 1902-1903 között a torony nagymértékű felújításon ment keresztül. Mivelhogy látszott, hogy a tégla legnagyobb pusztulása a párkányokon volt, a torony nyolcszögletes formáját kör alakúra változtatták. A tornyot beállványozták és új védőköpennyel látták el azt lentről felfelé. Így látható napjainkban is. A II. világháború hatása és a későbbiek során a világítótorony közelében az átrakó part építése odavezetett, hogy a torony több helyen erősen megrepedt valamint a légkör jelentős mértékű vegyi szennyeződése a környező kikötőben a hajók átrakodása előidézte, hogy a világítótorony jelentős mértékben károsodott.

232-233. kép. Tengeri világítótoronyok a Baltikumban A látogatható világítorony a Szczecini Tengeri Hivatal igazgatósága alá tartozik. Az egész világítótorony három részből áll. A világítótorony téglából épült.

1998 novemberétől 2000 tavaszáig felújították a világítótornyot és a hozzá csatlakozó kétszintes épületeket. A tornyot 2000. augusztus 5-én nyitották meg a látogatók számára. A 300 lépcső leküzdése után a felső körfolyosóról gyönyörő látvány tárul elénk.

* A XII. században még nem volt világítótorony Świnoujściében, de a jelzőfény funkcióját nagyméretű tüzek töltötték be a Chorzelin magaslaton (1945-ig németül: Osternothafen). Az első tengeri világítótorony Świnoujściében 1805-ben épült, a hullámtörő végén állt és deszkából épült és világítótükörrel látták el. 1828-ban helyére új, acélszerkezetű tornyot állítottak.

Az északi és déli oldalától kétszintes vöröstégla épületek símulnak hozzá, amelyekben a rádiónavigációs állomás valamint kiszolgáló helyiségek helyezkednek el.

99

 Az erődítmény nyugati rendszerének kapuja (Brama Zachodniego Kompleksu Fortecznego), 1877 körül épült. Az erődítményrendszert és a Jacht Kikötőt a várossal összekötő szárazföldi kapcsolatok egyike.

Egykor családjukkal együtt az épületekben laktak a világítótorony-őrök, gondoskodva arról, hogy a világítás soha se szűnjön meg. A világítótoronyban a fényforrást I. osztályú Fresnel-készülék biztosította.

 hullámhárítók: o A nyugati hullámhárító a Malom Irányjelzővel (Falochron Zachodni ze Stawą Młyny) – 350 m hosszú, 1818-1923 között épült, az Uznam szigeten, a part végén, a Świna Balti-tengeri torkolatánál. Stawa Młyny Świnoujście szimbóluma.

235. kép. A világítótorony légifotón A világítorony az északi szélesség 53 54·96 és keleti hosszúság 14 17·05 foknál helyezkedik el. Magassága 64,80 m, a lámpa magassága 68, 00 m a tszf. A fényforrás fehér fényének névleges hatótávolsága 24 tengeri mérföld (46,30 km), a vörös fényé 9,0 tengeri mérföld. 

Rádió-navigációs torony

237. kép. A nyugati hullámtörő a Szélmalommal.

1958-tól a világítótorony töltötte be a rádiónavidációs torony fukcióját is. 1999. november 10-én kapcsolták ki. 2013-ban a két működő tengeri rádió-navigációs torony egyike volt a lengyel tengerparton. Az adótorony S betű jelét küldte (Morze ábécé szerint: • • •).

o Falochron Wschodni (keleti hullámtörő) – 18181923 között épült a város jobbparti részén, a Wolin szigeten, a Świna torkolatánál. Az 1400 m hosszú hullámtörő a tenger szívében (Európa leghosszabb kő hullámtörője).

238. kép. A kikötő bejárata Świnoujściében (Świna torkolata – a bal oldali része az Uznam szigeten, a jobb oldali rész a Wolin szigeten helyezkedik el Európa leghosszabb kő hullámtörőjével)

236. kép. Új irányítótorony a tengerparton Történelmi létesítmények  basen U-bootów (német tengeralattjárók bázisa) – Karsibór szigeten található, 1944-ben katonai kompok bázisaként és a 4 iskolaflotta tengeralattjáró állomáshelyeként létesült. a medence mellett áll még a szerelőcsarnok romja, amelyben a hajókat javították. Napjainkban a medencét halászati célokra használják.

Świnoujście templomai: o Krisztus Király templom (kościół Chrystusa Króla), melyet egy korábbi gótikus templom helyén 1788-1792 között emeltek a város központjában, a Templom téren – Plac Kościelny 1 (Słowiańskim).

100

 A Luther Márton nevét viselő evangélikus helyőrségi templom tornya 1904-ből való, a II. világháború végén elpusztult, jelenleg kilátótorony és kávézó funkcióját tölti be (ul. Paderewskiego 7).

Érdekessége – egy a főhajó mennyezetéről lógó hatalmas árbóos fahajó modell. Egy értékes orgona is található itt.

239. kép. Árbócos fahajó modellje a templomhajóban Nyári szezonban, a templomban május első felétől szeptemben első feléig, az Orgona Esték (Świnoujskie Wieczory Organowe) keretében, minden szombat este kitűnő, több országból érkező zenészek koncerteznek. 242. kép. kép. Luther Márton nevét viselő evangélikus helyőrségi templom tornya  Kikötői Kapitányság (Kapitanat Portu) épülete 1870-ből való, a kikötő gyors fejlődésének és átépítésének idején épült. Környékén egy műemlék horgony található.

240. kép. Krisztus Király-templom o Szűz Máriáról, a Tenger Csillagáról elnevezett neogótikus templom (Kościół Najświętszej Maryi Panny Gwiazdy Morza w Świnoujściu, "Stella Maris") a 1895-96-ból való.

243. kép. Kikötői Kapitányság épülete  Egykori városháza (dawny ratusz) épületében Tengerhalászati Múzeum található. Emlékművek és nemzeti emlékhelyek  A Lengyel Świnoujście 50 éves emléktáblája – Tablica Pamiątkowa "50 lat Polskiego Świnoujścia", 7.10.1945. - 7.10.1995.  A tengeren elhunytak emlékére 1993-ban ellított emlékmű – Pomnik wystawiony "Tym, którzy nie powrócili z Morza", 241. kép. A neogótikus templom homlokzata

101

 A kommunizmus lengyelországi áldozatainak (üldözöttek, meghaltak, meggyilkoltak) emléktáblája –1939-1989  Az angol légierő – Piastowski-csatornán őrködő "Lützow" cirkáló által 1945 áprilisában lelőtt – repülőgépének személyzete emlékére szentelt emlékmű.

246. kép. Świnoujście légi felvételen A város tengerparti jelleggel épült ki. Számos kikötői műemlék épület mellett bérházak, több panzió és hotel található itt. A Świnoujściei sétány és az őt zöld sávval, mindenekelőtt a Park Zdrojowy területével a városközponttól elválasztó tengerparti kerület másodlagos városszerkezete is kialakult itt. A város zöldfelületei

244. kép. Az angol légierő pilótáinak tiszteletére szentelt emlékmű Karsibórban

A város zöldfelületei 3 parkot és a tengerparti sétánynál lévő ligeteket ölelik fel.

 Egy földalatti óvóhely – "Miasto wczoraj i dziś" = „A város tegnap és ma” – a város történetét képeken és más kiállítási tárgyakkal bemutató kiállítás (ul. Wyspiańskiego 51.)

 Park Zdrojowy – a 40 hektáros park 1826-27 között létesült (Peter Joseph Lenné tervei szerint). A borostyán és loncok mellett földközitengeri fák példányai is megtalálhatók. 17 kilométer hosszú sétány és ösvény.

 "Stella Maris" = „Tenger csillaga” emléktábla a templomban, amely świnoujściei lakosok grenoblei autóbusz balesetére emlékeztet: 2007. július 22-én a huszonhat lengyel zarándok vesztette életét egy franciaországi buszbalesetben Grenoble közelében, miután a jármű felborult, és tizenöt métert zuhant. Az összesen ötvenhét utasból tizenkét sérült állapota volt súlyos, hatan pedig eltűntek. A katasztrófa miatt még vasárnap Franciaországba utazik Lech Kaczynski lengyel államfő. A busz a Francia-Alpokban – valószínűleg fékhiba miatt – áttörte egy hegyi patak hídjának korlátját, 20 métert zuhant, majd kigyulladt és kiégett. A szerencsétlenségben 26 ember halt meg, 24-en megsérültek. Lengyelországban a baleset után háromnapos gyászt rendeltek el.

247. kép. Park Zdrojowy  Tengerparti sétány (promenada nadmorska) – a lengyel-német határtól az üdülő kerület teljes hosszában húzódó háború előtti bulvár.  A Chopin utcánál lévő park az egykori temető területe. Świnoujście Gyógyhely A gyógyhelyen az következő betegségeket gyógyítják: ortopédiai és baleseti betegségeket, idegrendszeri betegségeket, reumatológiai betegségeket, kardiológiai és magas vérnyomás betegségeket, alsó és felső légúti megbetegedéseket, elhízás, endokrinológiai megbetegedéseket, csontritkulást és bőrbetegségeket. Świnoujście területén 15 gyógyintézet: 2 gyógykórház, 11 gyógyszanatórium, 1 fizikoterápiai intézet és 1 rendelőintézet található.

245. kép. Buszbaleset Grenobleban (Foto: AFP)

102

1824-ben Świnoujście közismert tengeri fürdőhely lett. 1897-ben nyílt meg a város területén a gyógy sósfürdő forrása, akkoriban teremtődtek meg a fizikoterápiai eszközök feltételei. Alkalmazásra kerülnek a természetes gyógyászati anyagok meghatározott tulajdonságai, az alföldi iszapok valamint a bróm-jód-szóda sósfürdők. Különböző balneoterápiai, hidroterápiai, gyógytorna, elektroterápiai, fototerápiai kezeléseket alkalmaznak itt.

a FEEE (Foundation for Environmental Education in Europe, Alapítvány az Európai Környezetvédelmi Oktatásért) javaslatát. Abban az évben 10 ország 244 strandja és 208 kikötője kapta meg az elsimerést. 1992-ben a Kék zászló elnyerésének feltételei szigorodtak és egységessé váltak az összes részt vevő országban. 2001-ben a kezelőszervezet Foundation for Environmental Education-re (Alapítvány a Környezetvédelmi Oktatásért) változtatta a nevét és kiterjesztette a programot Európán kívülre is. 2008-ban 37 országban összesen 3700 strand és kikötő vett részt a programban.

Turisztika Świnoujściében egész évben turista információs pontok működnek, ezek egyike a IV. Ulászló rakparton (a városi komp-átkelőhelyél), a másik a Świnoujście-Ahlbeck egykori német-lengyel határátkelőhelynél található. Idényjellegű turistatájékoztató hely a hajókikötőnél működik. Berlin – Szczecin – Baltikum víziút szervezését tervezik.

Świnoujście elismert fürdőhely, amely teljesíti a tengerpar magas biztonsági és minőségi követelményeit. Sétány Świnoujście tengerparti sétánya az üdülőhelyi kerület háború előtti bulvára. A promenád teljes hosszában étkezőhelyek, kávéházak, bárok, kerthelységek, kagyló alakú koncertterület, kaszinó és óceanárium találhatók. A świnoujsciei sétányon elérhető a vezeték nélküli internet.

Tengerpart A Świnoujście látványosságainak egyike a tengerpart, amely 10 kilométer hosszban húzódik (3,7 km az Uznam szigeten valamint 6 kilométer a Wolin szigeten). A tengerpart a tenger visszahúzódása következtében évről évre szélesedik s ennek a jelenségnek köszönhetően a świnoujsciei fürdőhely lapos. A Pomerániai-öböl ŚwinoujścieUznam nyári fürdőhelyként ismert. 2013-ban a fürdő szezon július 1-től augusztus 31-ig tartott. Nyáron a Balti-tenger vize Świnoujściei régióban a legmelegebb a lengyel tengerparton. Az Uznam szigeten lévő świnoujsciei fürdőhely 2006-tól évente megkapja a a dániai székhelyű Foundation for Environmental Education – FEE szervezet "Błękitna Flaga" = “Kék zászló” tanúsítványát. A Kék zászló program (angolul: Blue Flag) egy minőségbiztosítási rendszer, mely a strandok és kikötők vizének tisztaságát hivatott jelezni. A programot 1985-ben, Franciaországban indították útjára, ahol olyan helyi strandok kaptak a víz tisztaságát jelölő kék színű zászlót, amelyek betartottak bizonyos víztisztaságra és szennyvízkezelésre vonatkozó előírásokat.

248. kép. Tengerparti sétány Útvonalak A szabadidő eltöltésének egyik lehetősége a fehér flotta hajóinak útvonala. Nyáron a kikötőből elérhetők a Bal-tenger menti és a közeli német nyaralóhelyek: Ahlbeck, Heringsdorf i Bansin valamint 2004-től Międzyzdroje is. Katamaránnal el lehet hajózni Rügen szigetére és szárnyashajóval Szczecinbe és vissza. Túrista útvonalak Kerékpáros útvonalak Świnoujscie kerékpárútjai jól tervezettek, jelzettek és az európai turista szabványok szerint készültek. A folyamatos útvonalak egyenletesek és szilárd burkolatúak, az útvonalak mellett 249 jelzés található a fákon és a táblákon. Az utak mellett esőbeállók találhatók, jól felszereltek pl. kerékpárállványokkal meg oktatótáblákkal. A kerékpárút 109 m hosszú.

248. kép. Blue Flag - “Kék zászló” A programot 1987-ben kezdték el Európában kiterjeszteni, miután az Európai Bizottság elfogadta

103



Świdny Las melletti kerékpárút – a Piastcsatorna hosszában futó kerékpárút része. Ez az útvonal fekszik a legtávolabb az Uznam sziget délnyugati darabján és részint belefut a "Karsiborskie Paprocie" turista tanösvény is.



Karsibór sziget körüli kerékpárút – ez az útvonal keresztülvezet a Karsibór szigeten. A kerékpárút területén található többek között a Basen U-bootów (tengeralattjáró bázis), a szerelőcsarnok romja, a Piast-csatorna bejáratának hullámtörője, Zajęcze Łęgi – cukornád ültetvény



R-66 Nemzetközi kerékpárút a Szczeciniöböl körül – Uznam és Wolin szigeteken vezető kék jelzésű útvonal



R-10 Nemzetközi kerékpárút a Balti-tenger körül (Tenger melletti Hanza-útvonal).

– szabadidős, egészségmegőrző, egészségnevelő tevékenységet folytat, segíti a szenvedélybetegségek megelőzését. (1993. évi III. törvény). Oktatási – képzési tevékenységet folytat a felnőttképzés keretei között. Megelőző egészségügyi – mentális tevékenységet folytat, egészségügyi szűrővizsgálatokat szervez. Szociális – család – gyermekvédelmi preventív tevékenységet végez elsősorban a szakmai tanácsadás, információnyújtás, szakmai rendezvények szervezésével. (1997. évi XXXI. törvény) „Az egész életen át tartó tanulás”, a felnőttképzés, egészségügyi – szociális összefüggéseivel kapcsolatos kutató munkát végez. Alaptevékenységével összhangban nemzetközi szakmai tapasztalatcsere látogatások, szakmai konferenciák, szakemberek cseréje, kulturális és sport kapcsolatokat kezdeményez és megvalósít. Kulturális tevékenységet folytat az időskorúak alkotásainak – népművészet, hagyományőrzés – támogatása, kiállítások, bemutatók szervezése.

Turista utak 

Szlak Nadmorski – Tenger melletti út



Balti-tenger és a Szczecini-öböl melletti út

Świnoujście Városi Kultúrházában színházterem és kamaraterem is található. Az intézmény fíliái megtalálhatók a környező kerületekben: Przytorban, Warszowban valamint Karsibórban is. Kulturális objektumai között az amfiteátrum és a „koncert kagyló” (muszla koncertowa) a part közelében, a tengerparti kerületben, a promenádon található.

 Świnoujście Erődrendszere mellett húzódó turistaút  Ścieżka dydaktyczna "Karsiborskie Paprocie" tanösvény Kajak utak  „44 sziget” kajakút – útvonal a świnoujsciei sziget és és a Świna delta csatornái között, kijelölt és jelzett vízi út a szakavatott evezősök részére.  Kajakút a Wolin sziget partszegélye hosszában. Kultúra A kultúra fő központja a Miejski Dom Kultury (Városi kultúrház), melyben különböző típusú kiállításokat és színházi előadásokat is szerveznek. Itt működik a Kino "Pegaz" mozi. Itt működik Świnoujście elnökének védnöksége alatt – az idősebb korosztállyal foglalkozó – Uniwersytet Trzeciego Wieku (fr. Universités: du Troisieme Age, Tous Ages, du Temps Libre, UNI3, des Aînés, ang. University of the Third Age, U3A) Intézete is.

249. kép. „koncert kagyló” (muszla koncertowa) Świnoujściében. A fesztiválok és koncertek mellett a Festiwal Artystyczny Młodzieży Akademickiej (FAMA) hallgatói 1966 óta itt rendezik a júliusi nyári fesztivált.

A Harmadik Kor Egyeteme – Magyarországon elsődleges célja a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és végrehajtási rendeletei alapján az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, kiterjesztésére elsősorban az idősödő és időskorú állampolgárokra, figyelemmel a generációk együttműködésére és a kirekesztettség megelőzésére. A felnőttképzés szolgáltatásainak városi – megyei – regionális és országos kiterjesztése, foglalkoztathatóság elősegítése.

A plac Rybaka területén álló, 1805-09 közötti időből való egykori városháza ma Tengerhalászati Múzeum (Muzeum Rybołówstwa Morskiego). A Gerhard Erődben működik a Partvédelmi Múzeum (Muzeum Obrony Wybrzeża). A város művészeti galériái: Galeria "ART", Galeria "Słowianin" valamint Galeria 99 valamint a leendő modentkori művészetek tagozata.

Idősödő és időskorú állampolgárok részére – együttműködve a különböző életkorú generációkkal

104

 Sołectwo Karsibór – a Karsibór szigeten található és hozzá tartoznak a Świna delta szigetei.

Közigazgatás Świnoujście járási jogú város. A város lakói három választási körzetben választják a Świnoujście Város Tanácsának tanácsosait. A végrehajtó hatalom élén a város elnöke (prezydent miasta) áll. A városi hivatal a Wojsko Polskie utcában áll.

Świnoujście lakói választják a Nyugat-Pomerániai Vajdaság Közgyűlésének (Sejmik Województwa Zachodniopomorskiego) tagjait és a lengyel szejm valamint az Európa Parlament képviselőit. A városban egy képviselői iroda található.

Świnoujście tagja a lengyel Városok Szövetségének (Związek Miast Polskich), a „Pomeránia” Eurorégió Lengyel Községei Társaságának (Stowarzyszenie Gmin Polskich Euroregionu "Pomerania"), a Tengeri Városok és Községek Szövetségének (Zwiazek Miast i Gmin Morskich), a lengyel Járások Szövetségének (Związek Powiatów Polskich) és a Nyugat-Pomerániai Tengeri Kikötők és Hajóállomások Szövetségének (Związek Portów i Przystani Morskich Województwa Zachodniopomorskiego).

Helyi média Świnoujściében három helyi újság jelenik meg: "Nowy Wyspiarz", (leendő ingyenes, a nyári szezonban kéthetente megjelenő) "Kurier nad Morzem" valamint a (leendő Świnoujściében, Międzyzdrojéban és Wolinban is megjelenő) "Wyspiarz Niebieski". A városban működik a Głos Szczeciński osztálya is, melynek melléklete a hetente péntekenként megjelenő "Głos nad Morzem".

Świnoujście jelenleg 4 körzetből áll:  Dzielnica Uzdrowiskowa – Üdülőhelyi kerület: az egész Uznam szigeten elterül, a Świna Kapunál, a Malom Hullámtörővel és a promenáddal. Nem tartozik hozzá a Nyugati Erőd, az Angyal Erőd, a Téli Medence, a Szén Medence, a Déli Medence valamint a Kosa és Zieliny félszigetek.

Az internetes szolgáltatók között két információs portál is található: eswinoujscie.pl valamint iswinoujscie.pl. A városban két helyi televízió is működik: Telewizja Świnoujście (a legnagyobb helyi televízió) valamint a Telewizja Słowianin. A Lengyel Rádió Szczecin osztálya is megtalálható itt. Sport Świnoujściében található az Ośrodek Sportu i Rekreacji (OsiR) sportközpont stadionja, melyben a MKS Flota Świnoujście játsza mérkőzéseit.

250. kép. Uzdrowisko Świnoujście S. A. logója  Osiedle Warszów – Warszów település, 1954ben csatolták Świnoujściéhoz.

Świnoujściében három sportcsarnok található a kosárlabda, a röplabda valamint a tenisz céljaira, 4 teniszpálya, 5 konditerem, fitness klub, úszómedence, Skate Park a gördeszkásoknak és a görkorcsolyásoknak. Az Északi Medencében (Basen Północny) található a jachkikötő.

251. kép. Osiedle Warszów – tengeri kikötő  Osiedle Przytór-Łunowo – a Wolin szigeten elterülő kerület.

252. kép. Jachkikötő

105

Handlowy Świnoujście), a Porthol, a Świnoujście Komp Terminál (Terminal Promowy Świnoujście), a Unity Line valamint a Szczecin és Świnoujście Tengeri Kikötők Igazgatósága (Zarząd Morskich Portów Szczecin i Świnoujście SA – nem hivatalosan: Zarząd Portu Szczecin-Świnoujście).

Oktatás A városban egy bölcsöde, hat óvoda, nyolc általános iskola és négy gimnázium, számos középiskola meg művészeti iskola és gimnázium utáni iskola is működik. A városban egy főiskolai kirendeltség valamint a független NyugatPomerániai Üzleti Iskola Vállalkozási Tagozata (Zachodniopomorska Szkoła Biznesu Wydział Przedsiębiorczości) is tevékenykedik. Vallási közösségek A városban vallási tevékenységet folytatnak a következő közösségek:  Baptista Egyház (Kościół Chrześcijan Baptystów) Marana tha (aram. Przyjdź, Panie Jezu! = Jöjj, Úr Jézus! vagy másként írva: maran atha = Nasz Pan przyszedł) gyülekezete  Az evangélikusok (Kościół Ewangelicznych Chrześcijan) świnoujściei gyülekezete  A római katolikus egyház (Kościół Rzymskokatolicki) świnoujściei dekanátushoz tartozó 6 plébániája.  Jehova Tanúi (Świadkowie Jehowy) 2 Királyok Terével. A városban az Uczennice Krzyża (ŚwinoujściePrzytorban) valamint Siostry Maryi Niepokalanej apácák házai is fennállnak. A Krisztus Király plébánián működik Duszpasterstwo Młodzieży lelkészség is. Gazdaság Świnoujście gazdasági fejlődését földrajzi fekvése határozza meg. A tengergazdaság és a turisztika az üdülőhelyi funkcióval együtt valamint a kereskedelem az az érték, melyekre a város fejlődése támaszkodik. A város jobbparti része erősen iparosított, míg a baloldali részén a tisztikával és a gyógyászati tevékenységgel kapcsolatos gazdaság uralkodik.

253-254. kép. A Świna torkolatában lévő kikötők Kereskedelm és szolgáltatás A város fejlett kereskedelmi bázis. A városban 3 nagy kereskedelmi központ és 2 kereskedelmi passzázs valamint több élelmiszer diszkont és bolt található. Építés alatt áll a Platan kereskedelmiszolgáltató galéria.

Świnoujście Lengyelország leggazdagabb városainak egyike. Az ország egy főre jutó jövedelmeit tekintve a járási jogú városok között a 2. helyen áll. Ennek ellenére 2012 áprilisának végén a regisztrált munkanélküliek száma a városban 1,5 ezer körül volt, ami az aktív keresők 10,67 %-át tette ki. Tengergazdaság A gazdasági tevékenység fő súlya az erősen iparosított jobbparti városrészben, Warszów kerületben összpontosul. Itt helyezkednek el a świnoujsciei, nem csak a tengeri ágazattal kapcsolatos fővállalkozások.

255. kép. A Galéria terve

A tengergazdaság fővállalkozásai a városban: a Modernizált Tengeri kikötő (Morska Stocznia Remontowa), az Euro Terminal Sp. z. o.o., a Lengyel Balti-tengeri Hajózás (Polska Żegluga Bałtycka), Świnoujście Kereskedelmi Kikötő (Port

Határon túli együttműködés A Balti-tenger melleti város a Pomerania eurorégióban fekszik. Kulturális és gazdasági kapcsolatban áll a Balti-tenger országaival. A város több díjat is kapott az Európa Tanácstól.

106

Dziwnów Dziwnów (tört.: Dyuennow, Diuenow, Dievenau, németül: Dievenow) – város Lengyelország északnyugati részében, a Balti-tenger partján, a nyugat-pomerániai vajdaságban, a kamieński járásban. A 102-es számú út mellett fekszik. Dziwnów a tengertől 3 km-re fekvő halászkikötő, tengerparti nyaralóhely. 2010. évi adatok szerint területe: 4,97 km2, lakossága: 2867 fő volt. Fekvése: 54°01′40″N 14°45′49″E.

258. kép. A felnyitott felvonóhíd Története Dziwnów első írásos említése 1243-ből való. A kora középkorban a Szczecini-öblöt a Baltikummal összekötő fontos kereskedelmi útvonal vezetett erre. A XIII. században Dziwna feltöltődött és elvesztette kereskedelmi jelentőségét. 1820-30 között kezdtek Dziwnówba érkezni az első üdülővendégek, elősegítve ezzel a város tengeri fürdőhellyé való fejlődését. 1823-ban már ismert üdülőhely volt. 1896-ban fedezték fel a sósvizes forrásokat, ezt követően sósvízes és gyógyiszapos fürdők épültek. Az üdülőhely rövid ideig még működött a háború után. A sósvizes fürdők napjainkban nem üzemelnek.

256. kép. Dziwnów földrajzi fekvése Fekvése

Dziwnów a XIX. században keletkezett, a tengerparti utak növekvő népszerűségének köszönhetően. Ráadásul (sósvizes és gyógyiszapos) üdülőhely alakult ott

Dziwnów a nyugat-pomerániai tengerpart középső részén fekszik, a kamieński járás északi részében. A város a Balti-tenger mellett, a Dziwna torkolatánál helyezkedik el. A várostól délre található a Kamieński–tengeröböl (Zalew Kamieński) és a Wrzosowski-öböl (Zatoka Wrzosowska), melyek a Dziwna részei. A helység a Szczecini partvidéken (Pobrzeże Szczecińskie) található. A város délnyugati része a Wolin szigeten fekszik, vele szemben, északkeletre a Trzebiatowski-part mezorégióhoz tartozó Dziwna Földnyelv található.

1958–1972 között a helység városias jellegű település volt. Dziwnów 1999-ben a „Sport és Turisztika” folyóirat által szervezett és a Lengyel Köztársaság Elnökének kancelláriája által támogatott „Legnépszerűbb turisztikai helység” szavazáson harmadik helyezést ért el. Dziwnów Dolny, Dziwnów Górny és Dziwna egy helységgé egyesült és 2004. január 1-én városi rangot kapott.

Dziwnów Nyugat-Pomeránia északi részében található, 1946–1998 között közigazgatásilag a szczecini vajdasághoz tartozott.

259. kép. Dziwna parja

257. kép. A Wolin-szigetet a Dziwna folyó fölött forgóhíd köti össze a szárazfölddel

107

Nyaranként a személykikötőből három kalózhajó indul: Roza Weneda és Korsarz, melyek összegyűjtik a turistákat, 2,5 órás turistautat tesznek a Balti-tengeren. Jelenleg a Victoria I hajó Kamień Pomorskiba és onnan vissza közlekedik.

Turisztikai látványosság Dziwnówban a tenger mellett 800 m hosszú partmenti nyári strand található (a Park utcától a Żeromski utcáig). A Wolin szigetet a város nyugati részével összekapcsoló, Dziwna felett átívelő felvonóhídat Międzyzdroje felől közelítettük meg.

A Sport Csillagainak Fasora (Aleja Gwiazd Sportu), az ul. Reymonta és az ul. Mickiewicza a Sienkiewicza között található. A lengyel olimpiai érmesek emlékére alapították 2002-ben. A fesztivál 2001-től minden nyáron megrendezésre kerül. A sportfesztivál végén, hagyományosan augusztus 17e táján rendezik meg a nemzetközi Cztery mile Jarka elnevezésű emlékfutást Jarosław Marzec atléta (Kamien Pomorski, 1963. január 21.Szczecin, 1998. augusztus 22.) emlékére, aki Lengyelországot képviselte a 400 m-es távon. 1998-ban Tadeusz Ślusarski, Władysław Komar valamint Jarosław Marzec Goleniówtól északra, Ostromicénél, a 3. számú főúton, tragikus autóbalesetben vesztették életüket. A városnál vezető jelzett turistautak: 

E9 Szlak Nadmorski im dr. Czesława Piskorskiego (Międzyzdroje→ Kołobrzeg) – turistaút



R10 Zielony Szlak Rowerowy Nadmorski (Międzyzdroje→ Kołobrzeg) – kerékpárút

Tervezik a Berlin - Szczecin – Bałtyk víziút szervezését. 2012-ben nyílt meg a lengyel tengerpart műemlékeit, mint például a tengeri világítotornyokat maketteken, bemutató Nadmorski Park Miniatur. A parkban keskeny nyomközű modellvasút közlekedik.

260-261. kép. Felvonóhíd a Dziwnán A kikötő bejáratánál lévő két hullámtörő egyaránt 350 m hosszú. A tenger mellett kilátó promenád húzódik a Park Zdrojowy hosszában pompás öreg fákkal. A Dziwna partjánál lévő halászkikötőnél az egykori Belona halászati szövetkezet házai találhatók. Mellette helyezkedik el a közel 20 jachtot befogadó kikötő.

263. kép. Keskeny nyomközű modellvasút a parkban Közlekedés A városban kikötő üzemel valamint a Morska Służba Poszukiwania i Ratownictwa (MSPiR) kereső- és mentőszolgálat állomása illetve Vízimentő Csoport (Grupa Ratownictwa Wodnego) működik. Műemlékek Az ul. Mickiewicza 3 alatt található panzió együttes (pensjonat I és pensjonat II) valamint az ul. Parkowej 5 alatti villa a XX. század elejéről valók.

262. kép. Hajó a Dziwna partján

108

 Horgony hajólánccal (kotwica z łańcuchem okrętowym) és emléktáblával, azon halászok emlékére szentelték, akik a tengeren haltak meg. Az emlékművel 1981. június 27-én szentelték fel, a kikötő partján állították.

Plébániatemplomok  A városközpontban álló modern Szent József plébániatemplomot (Kościół parafialny pw. Św. Józefa Oblubieńca NMP) 1977. augusztus 28-án szentelték fel. A templom csónak formájú, és a nehéz tengeri munkára emlékeztet. A tengeri mentőszolgálat szertárának helyén épült.

266. kép. Horgony hajólánccal Dziwnówi Garnizon 1959-1963 között a helyőrségben a 3 Tengerészgyalogos Ezred (3 Pułk Piechoty Morskiej) teljesített szolgálatot.

264. kép. Kościół parafialny pw. Św. Józefa Oblubieńca NMP  Rózsafüzér Királynéja katonai plébániatemplomot (Kościół parafii wojskowej pw. Matki Bożej Różańcowej, ul. Dziwnej 10b/4), 1993-ban alapították, 2007. április 15-én szentelték fel a város délnyugati peremén, a Wolin szigeten. A plébánia hívei nagyrészt a 8 Partvédelmi Flotilla tengerészei és családtagjai.

1964–1986 között Dziwnów faluban állomásozott az 1 Batalion Szturmowy (Roham Zászlóalj), az 1 Különleges Kommandó Ezred és a Katonai Kommandó Egység elődje. A 4101 Katonai Egység 1961-ben alakult. 1985-ben kezdték meg a Jednostka Wojskowa Komandosów JW 4101 kommendós egység áthelyezését a sziléziai Lubieniecébe, ahol az egység máig is szolgál. Jelenleg a helyi helyőrségben a 8 Kołobrzeski Batalion Saperów (utász zászlóalj) és a 8 Flotylla Obrony Wybrzeża im. Wiceadmirała Kazimierza Porębskiego (Partvédelmi Flotta) 2006-ban létrehozott 8 Dywizjon Przeciwlotniczy (8 dplot) (légelhárító egység) leendő alegységei állomásoznak.

Nemzeti emlékhelyek  A 2 Divízió – 1945-ben, Dziwnówi Földnyelven – hősi halált halt katonáinak 1963-ban leleplezett emlékműve (Pomnik z tablicą pamiątkową ku czci żołnierzy polskich z 2 Dywizji Piechoty im. Henryka Dąbrowskiego I Armii WP)

267. kép. Kazimierz Porębski (1872-1933) altengernagy emlékműve

265. kép. A 2 Divízió hősi halált halt katonáinak emlékműve

109

Kamień Pomorski centruma a Balti-tenger partjától 7 km-re található. A városból a tenger a Dziwna szoroson keresztül közvetlenül elérhető.

Kamień Pomorski Kamień Pomorski (németül: Cammin in Pommern) – nyugatpomerániai város, a kamieński járásban, járási székhely.

Nevének eredete A város neve vend eredetű és első ízben Bambergi Szent Ottó érsek (*Schwaben, 1060 körül +Bamberg, 1139. június 30.) életrajzában tűnik fel. (Herbordnál „civitas ducis Camina”, máshol: „castrum magnum Gamin” vagy „in urbe Games”). Más forrásokban Chamin és Camyna néven szerepel.

A Kamieński-öböl partján, a Świniec folyó torkolata mellett található festői fekvésű műemléki város. A szczecińsko-kamieński érsekség második székhelye. Tengeri kikötő és halászati-hajózási célú vízgyűjtő terület található itt.

Egy a pomerániai püspökségnek kiadott 1140. október 14-i bullában így szerepel: „Chamin cum taberna et foro”. Egy másik, 1188. február 25-i támogató bullában „apud civitatem Camyn”. Végül a XIII. században állandósult a Camin névváltozat.

2011. évi adatok szerint területe: 10,74 km2, lakossága 2010-ben 9094 fő volt. Fekvése: 53°58′11″N 14°47′09″E.

A név egy óriási jéghorta kővel kapcsolatos (legnagyobb kerülete 20 m) amely a Dziwna medrében fekszik. Ez a „Głaz Królewski” = Királykő hajózási jelként szolgált, mely a város nevének kialakulásához vezetett.

268. kép. Kamień Pomorski a Kamieński-öböl keleti részén fekszik Kamień Pomorski a szczecini partvidéken fekszik (Wybrzeże Trzebiatowskie), a Kamieński-öblöt létrehozó Dziwna szoros árterületén. A város az öböl két kiszélesedésénél fekszik: északról a Karpinka és nyugatról a Promna, melyeken túl a Wyspa Chrząszczewska szigete található.

270. kép. „Głaz Królewski” = Királykő A Buniewice helységtől északra, a Chrząszczewski szigeten található az a kő, melyről Kamień Pomorski város a nevét kapta. Természeti értékek A vízi árterület (Dziwna szoros és annak részei (Zalew Kamieński, Zatoka Cicha) a vízisportok és a szabadidő aktív eltöltésének, a pihenésnek egyik eszköze (vitorlázás, kajakozás, szörfözés valamint horgászás). A város 10 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A város területén sósvizű gyógyforrások és gyógyiszapok lelőhelyei vannak. Ezek a feltételek vezettek az üdülő-gyógyhely fejlődéséhez. A város a balneológiai intézet közelében lévő jelenlegi vízkitermelő-kutat (Edward II) hasznosítja, valamint gyógyiszaplelőhelyek találhatók a szanatóriumtól 200 m távolságra.

269. kép. Kamień Pomorski földrajzi helyzete A helység Szczecintől északkeletre, 90 km-nyire található. Kamień Pomorski a Nyugat-Pomeránia északi részén fekszik. 1946–1998 között a város közigazgatásilag a szecini vajdasághoz tartozott.

A katedrális területén kis liget található értékes fa és cserjefajokkal.

110

ahol a krakkói dominikánusok telepedtek le. A XIV. században még a Hanza-városokhoz tartozott.

Időjárás Kamień Pomorski időjárását tekintve a balti körzetben helyezkedik el. A tengeri klíma erős befolyása jelentkezik itt: nedves levegő, hosszantartó tél, hőmérsékleti amlitúdók. Meterorológiai adatok szerint az évi középhőmérséklet ezen a területen 7-8,3 0C között alakul. A legmelegebb hónap az augusztus, a leghidegebb pedig a január. A legmagasabb hőmérsékletek 32,1° - 33,1 °C között, a leghidegebbek -18,6° és -19,2 °C között változnak. Az évi csapadékmennyiség 550-650 mm között alakul. A vegetációs ciklus ideje eléri a 210-220 napot. A leggyakoribb szélirány a délnyugati és az északnyugati.

1545-ben a püspökség javait szekularizálják, létrejön az 1648-ig fennálló lutheránus püspökség, a város jelentéktelenné vált. A XVII. században a város előbb Svédország később Brandenburg tulajdona lett, majd a következőkben a II. világháború végéig a Porosz Királyság illetve Németország birtoka lett. 1876-ban nyílik meg az első sóforrás, és a XIX-XX. században egyre inkább látogtott gyógyhely lett. 1892-ben nyílt meg a Szczecinig vezető vasútvonal, majd 1906-ban a Trzebiatówba vezető vasútvonal, de ez utóbbit 1945-ben a szovjet csapatok elbontották.

Gyógyhely

1945. március 5-én a Vörös Hadsereg foglalta el, melynek következtében épületeinek 40 %-a elpusztult, a legnagyobb pusztítás az Óvárost érte. A város a továbbiakban lengyel közigazgatás alá került. A XX. század 60-as éveiben a megmaradt részt lerombolták és átépítették, lakótelepet hoztak létre.

Az gyógyhely területén dokumentált természetes gyógyászati nyersanyagok találhatók: sósforrás gyógytőzeg telepei – gyógyiszap, gyógyvíz. A gyógyhelyen a következő betegségek gyógykezeléseit végzik: reumatikus betegségek, szív- és érrendszeri betegségek (ebben korai rehabilitáció), alsó légúti megbetegedések, neurológiai betegségek, ortopédiai-baleseti betegségek, gyermekbetegségek (kadiológiai, alsóés felső légúti megbetegedések).

2009. április 13-án a szociális szálló leégett, 23 személy meghalt és 21 súlyos sérüléseket szenvedett. A tűz a háromszintes szálló északi részén lobbant fel, melyben 77 személy volt bejelentve. A tűz rendkívül gyorsan az épület minden emeletére kiterjedt, a szálló lakóit kitelepítették.

Kamień Pomorskiban 5 gyógyintézet található: „Mieszko” gyógykórház, „Feniks” Természetgyógyászati Intézet, „Gryf” Gyógyszanatórium (a Mieszko Kórház osztálya) valamint a „Chrobry” és „Dąbrówka” Gyógyszanatóriumok.

Építészet Műemlékek Kamień Pomorski középkorból származó történelmi területén lévő tágas elrendezés 1945-ben megsemmisült, és helyén a XX. század 60-as éveitől többemeletes lakóházak épültek. Ebből eredően az Óváros területe műemlék védelem alatt áll.

Történelem A IX-X. században a szláv wolin törzs telepíti be. A IX-XI. században halásztelepülés és kikötő volt. A XI. században már nagy földvára volt itt, a nyugatpomerániai hercegség székhelye. Első írásos említése 1124-ből való.

Kamień Pomorski katedrális együttese elismert történelmi műemlék. A város a román kori művészeti emlékek útvonalán található.

A XII. században a várost falakkal erősítik meg, kereskedelmi piac alakul ki a keleti kapunál és kikötő található a Karpinka kanyarulatában. Wolin eleste után gyors fejlődésnek indul.

Az Óvárosban áll a XVIIII. századból való, barokk stílusú Kościół Wniebowzięcia Najświętszej Maryi Panny (Boldogságos Szűz Mária mennybevétele) barokk templom. A templomot a XIII. században a Gryfit hercegek földvára helyén emelték. A város lakói által épített templom első írásos említése 1297-ből való. A középkorban a Keresztelő Szent János katedrális fíliája volt. 1308-ban és 1483-ban leégett. 1619-ben építették át a lutheránusok temetőkápolnájaként. 1743-ban egy erős viharban elpusztult. 1750-ben barokk stílusban építették újjá. A II. világháború után bezárták. 1960-1985 között kultúrházként funkcionált, később egyházi funkcióját állították vissza.

1176-ban a püspökség székhelye Wolinból ide kerül. Ferdeszájú Bolesław lengyel király 1176ban alapított itt – a gnieznói érsekség alá tartozó – püspökséget, amely az elkövetkező századokban is a Kołobrzegig terjedő terület ura volt. A Pomeránia határán lévő állam békétlensége és a rivalizálása éveiben a kamieński püspök függetlenítette magát a gnieznói érsektől és kb. 1188-tól kezdve közvetlenül Róma alá tartozott. A város legértékesebb műemléke a XII-XIII. századi gótikus székesegyház. 1274-ben Kamień Pomorski lübecki városjogot kap. Később, amikor a püspökséget áthelyezték, a püspök kasztellánusa székelt Kamień Pomorskiban,

*

111

Ratusz w Kamieniu Pomorskim – A Rynek dísze a késő gótikus XV-XVI. századi városháza. Jelenleg a városi önkormányzat székhelye. A városháza a XIII. században épült a piactér központjában. A XVI. században reneszánsz stílusban építtték át. 1945-ben az épület elpusztult. A II. világháborút követően homlokzatát és belső elrendezését gótikus stílusban építették újjá. Földszintje és pincéje gótikus stílusú, keresztbordás boltozattal épült. Keleti oldala gazdagon díszített.

273-274. kép. Keresztelő Szent János konkatedrális (Konkatedra św. Jana Chrzciciela)

271. kép. Városháza A kerületi bíróság épülettömbje és a börtön a Kościuszko utcában található, közelében a ryneknél egy műemlék ház található.

Kamień Pomorski román-gótikus székesegyházában csodálatos orgona- és kamarazenei fesztiválokat rendeznek évente.

A városfalak maradványai műemlék jellegűek. A városi erődítésekhez tartozó Brama Wolińska (Wolini-kapu) gótikus stílusú, a XIV. században épült. A mellette álló Piast-torony (Wieża Piastowska) ugyan ekkor épült. Jelenleg együttesen a Muzeum Kamieni (városi múzeum) székhelyét képezik.

o A katedrális gótikus kerengője XIII. századi.

275. kép. Gótikus kerengő o Püspöki palota – a püspöki kúria reneszánsz épületét a XV. században emelték, és a XVI. században jelentős mértékben átépítették. o A katedrális plébániája – a kanonoki ház a melléképületekkel együtt a XVIII. században épült. A sekrestye épülete a XIX. században épült, jelenleg lakóház.

272. kép. Piast-torony és a Wolini-kapu (Wieża Piastowska i Brama Wolińska)

o A dékán háza – a XVIII. századból való udvarház, 1722-1747 között épült, a leydeni üveg egyik feltalálója, Ewald Jürgen Georg von Kleist (1700-1748) lakott benne.

 Katedrális kerület o Keresztelő Szent János konkatedrális – romángótikus balizika, a pomerániai egyházmegye történelmi katedrálisa, jelenleg a plébániatemplom és a szczecin-kamieni érseki konkatedrális funkcióját tölti be.

o kanonokház – a XVIII. században épült, jelenleg lakóház, a másik kanonokházban jelenleg szerzetesnővérek háza.

112

o A protestáns egyházközség háza – 1934-ből való, jelenleg nyugdíjas papok háza.

Oktatás A város területén 3 óvoda valamint 2 általános iskola található. Ezeken kívül Kamień Pomorskiban egy gimnázium, egy líceum valamint egy felnőttképzési intézmény található.

o Az iskola 1907-1909 között épült, jelenleg általános iskola. A leánynevelő intézet épülete 1691-1694 közötti időből való, jelenleg lakóház. o A katedrális kerületben műemlék jellegűek.

lévő

Kultúra és sport

erődfalak

Kamień Pomorski időszakos rendezvényei közé tartozik az 1964 óta megrendezésre kerülő Nemzetközi Kamara- és Orgona Zenei Fesztivál, a Népi Modernkori Kultúra Fesztiválja, az „Ottonalia” (Bambergi Szent Ottó püspök emlékére rendezett) Keresztény Kultúrális Napok rendezvénysorozata (a püspök 1124-ben járt itt).

 Rági pogány temető o A szláv temető a kereszténységet megelőző időszakból való. o Szent Miklós-templom (kościół św. Mikołaja) – a fíliatemplom a XIV. századból származik, a XVII. században építették át.

A vízi sportok közé tartozik a Kamieński-öbölben rendezett vitorlásverseny. 1999-től november 11-én rendezik meg a Függetlenség Futást (Bieg Niepodległości).

Emlékművek és nemzeti emlékhelyek  A Stanisław Staszic emlékműve, a Győzelmi emlékmű és a Halász-emlékmű mellett Ewald Jürgen Georg von Kleist obeliszkje figyelemre méltó. Kamień Pomorski háború előtti zsidó társadalmának emlékkövét 2008. április 3-án leplezték le. Gazdaság A város gyógyhely jellegű. A város nyugati részében, az öbölben helyezkedik el Kamień Pomorski kikötője. A kikötőben helyet kapott a magánhalászat, a hajózás és néhány éve a kiránduló turizmus. A szállítás-rakodás funkció elenyészett a meglévő műszaki létesítmények ellenére.

Kamień Pomorski futballcsapata az 1946-ban alakult és jelenleg IV. osztályú MGLKS „Gryf”.

275. kép. Hotel „Pod Muzami” Szállítás A városon vezet keresztül a 107. számú vajdasági út, amely a 3. számú országos főúttal köti össze és fut tovább Dziwnówek irányában. A várostól délre vezet a várost Golczewoval és a 6. számú országos úttal összekötő 106. számú vajdasági út. A városhoz vezet Trzebiatów irányából a 103. számú vajdasági út is. A városban lévő vasútállomásról vonatok indulnak Wysoka Kamieńskába és Szczecinbe. Itt is tervezik a Berlin – Szczecin – Baltikum vízi út szervezését.

113