NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET
OKTATÁSI SEGÉDLET az AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZEREK c. tárgyhoz
Készítette: Geipel Dávid MSc.stud és Dr. Horváth Sándor
Sopron, 2012.
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés........................................................................................................................3 2.Témafelvetés, aktualitás, célmeghatározás ..................................................................4 3.Erdészeti vonatkozású agrártámogatási rendszerek a múltban Magyarországon .....7 3.1. Támogatási rendszer változása az erdészetpolitikai változások tükrében ................ 8 3.2. A nemzeti támogatások története ........................................................................... 8 3.3. A 2007-ben átalakult erdészeti támogatási rendszer ............................................. 14 4.Jelenlegi agrártámogatási rendszerek és erdészeti vonatkozásaik ............................ 15 4.1. Az Erdészeti igazgatás szervezeti felépítése Magyarországon .............................. 16 4.1.1. A felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok és szervek a támogatási rendszer tekintetében, az FVM rendelete alapján.......................................................... 18 4.1.2. Erdészeti vonatkozású támogatások igénylésének és kifizetésének menete ..... 23 4.2. Erdészeti támogatások formái .............................................................................. 25 4.3. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ÚMVP 2007-2013 ........................... 27 4.3.1. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ismertetése............................ 27 4.3.2. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései .......................... 28 4.3.3. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program illeszkedése az Európai Uniós támogatási rendszerekbe ............................................................................... 32 4.3.4. Az ÚMVP az erdész médiában ...................................................................... 39 4.4. Erdészeti vonatkozású támogatások .................................................................... 40 4.4.1. Nemzeti támogatások.................................................................................... 40 4.4.2. Európai Uniós támogatások .......................................................................... 41 4.5. A természetszerű erdőgazdálkodás támogatási lehetőségei................................... 44 4.6. Az ÚMVP támogatások félidei értékelésének összefoglalása különös tekintettel az erdészeti ágazatra ...................................................................................... 54 4.6.1. Az átfogó értékelés tengelyenként (2010)....................................................... 57 4.6.2. Erdészeti jogcímek rövid félidei értékelése (2010) ......................................... 59 5. Kitekintés Németország támogatáspolitikájára ........................................................ 66 6. Megvitatás .................................................................................................................. 83 7. Összefoglalás, javaslatok ........................................................................................... 88 Irodalomjegyzék
2
1. Bevezetés “A tompa elme számára az egész természet ólomszürke. A felvilágosodott elme számára az egész világ színekben tobzódik, és szikrázik a fénytől.” (Ralph Waldo Emerson) Mára a természetközeli erdőgazdálkodás egy bevett szófordulat az európai erdőgazdálkodók,
természetvédők
és
környezetvédők
körében,
egyre
nagyobb
jelentőséggel bíró erdőkezelési forma. Ezen eredmények az elérése visszavezethető az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciára, ahol különböző akcióterveken keresztül határozták meg a fenntartható fejlődés és a biológiai sokféleséghez való hozzájárulást, törekvést. Ezek a szempontok napjainkra kezdenek a legfontosabb szemponttá válni és áthat
a mezőgazdálkodásra, ezen belül az
erdőgazdálkodásra is. A
természetközeli
megfogalmazásra.
erdőgazdálkodás
A Magyar Tudományos
értelmezése
sok
féle
módon
került
Akadémia Erdészeti Albizottságának
állásfoglalását találom a legpontosabbnak, miszerint a „természetközeli” jelzőt a gazdálkodás módjára tartsuk fenn, azaz a természetközeli erdőgazdálkodás a természetes folyamatokat optimálisan kihasználó, a tartamosság és a biológiai sokféleség érdekeit figyelembe vevő gazdálkodás módot jelentse (MÁTYÁS CS. 1998). E megfogalmazás tehát a három kulcsszót hangsúlyozza ki, a természetes folyamatok optimális kihasználását, a tartamosságot és a biológiai sokféleséget. Sok esetben a természetközeli erdőgazdálkodás jelszó alatt olyan gazdálkodási módokat is értelmez az erdész szakma, ahol legtöbbször egy kulcsszó hiányzik a három közül, a tartamosság.
Pontosabban
állandó
erdőborítottságú
erdőterületet
is
lehet
természetközelinek nevezni, valamint egy olyan erdőterületet is, ahol például az állományt őshonos fafajok alkotják, de végvágási koruk egyidejűleg meghatározott. A három kulcsszó a Pro Silva nemzetközi hálózat alapelveiben is megjelenik. A Pro Silva már az első alapelvében a „felelősségteljes erdőgazdálkodásról” ad hangot. Felelős erdőgazdálkodást viszont csak akkor érhetünk el, ha megfelelő pénzügyi háttér áll a rendelkezésre. (URL 1.)
3
2. Témafelvetés, aktualitás, célmeghatározás A napjainkra jellemző gazdasági szűkösség megköveteli, hogy tisztában legyünk a természetközeli erdőgazdálkodás financiális kérdéseivel, problémáival is. 2009-ben elkészített B.Sc. diplomamunkám témáját a természetközeli erdőgazdálkodás ökonómiai vonatkozásai adták. Ebben a diplomamunkában ökonómiai összehasonlítást végeztem ugyanolyan adottságú, eltérő gazdálkodási módokkal (vágásos-természetközeli) kezelt erdőterületek között. Dolgozatomban leírást adtam a természetközeli erdőgazdálkodás elterjedésének tendenciáiról is Magyarországon. Ezenkívül szót ejtettem arról is, hogy a tudatos
természetközeli
erdőgazdálkodásunk
Magyarországon
még
meglehetősen
gyerekcipőben jár. Mint ahogy a minket körülvevő országok egy része is, főként az egykori „keleti-blokk” államosított nagyüzemi erdőgazdálkodása miatt. Jellemző hazánkra is a kisparcellás erdőgazdálkodás hiánya, ugyanakkor a magántulajdonú erdők normál aránya (~43%) az ország erdőterületének megoszlása szintjén, a többi EU-tagállamhoz hasonlóan. Ez eredményezte azt, hogy a rendszerváltásig csekély figyelmet kapott a természetközeliség szellemében való erdőgazdálkodás. Időközben ez a gazdálkodás mód egyre nagyobb teret nyert, főként az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után. Témám aktualitását is ez adja. A mai napig is fejlődő és a fenntartható fejlődésre alapuló támogatási rendszerek újabb speciális stratégiák kidolgozását igénylik. Ezekre az újításokra főként a sokszor nem stabil gazdasági helyzet miatt van szükség. Az Európai Unió máig nagy erőkkel arra törekszik, hogy az erre célra létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a tagállamokon keresztül a gazdálkodókat a természetes eljárásokra ösztönözze. A jelenlegi (2007-2013) időszakra tervezett Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnál, amely e diplomamunkának is a vázát alkotja. Diplomamunkámban azt vizsgálom, hogy milyen támogatási jogcímeken keresztül épül be a természetközeli erdőgazdálkodás, ezáltal a fenntartható fejlődés jegyében történő gazdálkodás, a természeti erőforrások kizsákmányolása nélkül. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tizenkettő, erdőgazdálkodást érintő intézkedést tartalmaz. Ezek az intézkedések elsősorban a fenntartható földhasználatra irányulnak. A támogatások összege a tervezési időszak hét évére kb. 75 Mrd Ft lenne, melynek azonban jelentős részét egy évvel az időszak vége előtt még mindig nem sikerült lekötni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program négy tengelye közül kettő tartalmaz erdészeti vonatkozású jogcímeket, amelyek a következők: 4
I.
tengely jogcímei -
Szaktanácsadási szolgáltatások,
-
Erdők gazdasági értékének növelése.
II.
tengely jogcímei -
Mezőgazdasági területek erdősítése
-
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
-
Erdészeti potenciál helyreállítása
-
(Natura 2000)
-
Nem termelő beruházások •
Erdőszerkezet átalakítás
•
Közjóléti létesítmények
A második tengelyben megjelenő – erdészeti potenciál helyreállítása, Natura 2000, valamint az erdőszerkezet átalakítása – természetközeli erdőgazdálkodást elősegítő jogcímek. Ezek erdő-környezetvédelmi kifizetések, az alább felsorolt műveletekre: -
agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása
-
szálaló erdőgazdálkodás
-
erdőállományok kézimunka igényes ápolása
-
őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása
-
speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása
-
véghasználat elhalasztása talaj és élőhely védelem céljából
-
közjóléti célú erdők fenntartása
-
erdei tisztások kialakítása és fenntartása
-
természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása
Véleményem megegyezik ALI T. gondolataival, miszerint „minden olyan támogatás, amely az erdő fennmaradását, területének növelését, vagy természetességi állapotának javítását szolgálja, egyben klíma és környezetvédelmi támogatás is.”
5
Témaválasztásomat a fentebb leírtakon kívül, még a németországi erdészeti támogatási rendszer struktúrájának megismerése és ottani tapasztalatok szerzése is befolyásolta. Németországban az erdőgazdálkodás évszázados hagyománnyal rendelkezik, ahogyan hazánkban is. Ezen hagyományok megismerésére főként a tíz hónapos németországi ERASMUS-ösztöndíjas tartózkodásomkor került sor a freiburgi Albert Ludwigs Universität, Fakultät für Forst und Umweltwissenschaften (karán) mint hallgató. Itt betekintést nyerhettem Baden-Württemberg tartomány erdeinek kezelési módszereibe, szűkebben véve Fekete-erdőt, ahol a természetközeli erdőgazdálkodásra (szálalás) a biológiai feltételek teljes mértékben adottak. Ennek ellenére a Fekete-erdőben is jelentős részt vágásos erdőgazdálkodás folyik. Ahol ilyen természeti adottságok vannak, ott valóban érdemes a következő kérdésekkel foglalkozni. Például ezen gazdálkodási módszerekre a pénzügyi feltételeket hogyan teremthetik elő a gazdálkodók? Mekkora összegű és milyen jogcímű támogatások igényelhetők rá és honnan? Milyenek az igénylések eljárási és elbírálási eljárási folyamatai? Diplomamunkámban, németországi kitekintés fejezet keretében ezekre a kérdésekre is választ adok. Fontos kutatást végezni magyarországi vonatkozásban, hogy az erdőgazdálkodók (kezelők erdőterület szerinti megoszlásban) elégedettek e a támogatási rendszerrel, tehát a visszacsatolás pozitív vagy negatív, egyáltalán van e visszacsatolás. Ez irányú kutatásaimat a 2010-ben közzétett félidei ÚMVP jogcímek értékelése határozta meg. Az eredmények alapján konklúziók adhatók, amely után javaslattétel következik. Ez irányú további kutatásaim esetleg a későbbi doktori tanulmányaim fő témáját képezhetné. A javaslattételben, az eredmények alapján egy új támogatási stratégia felvázolása a célom. Ebben a fejezetben szorgalmaznám a természetközeli erdőgazdálkodásra való átállásának támogatását különböző jogcímeken keresztül. Irodalmi kutatást végeztem az erdészeti támogatási rendszer kialakulásának történetéről az Európai Unióhoz való csatlakozásuk előtt, visszatekintettem az Európai Únió-csatlakozástól a mai napig való támogatási rendszer fejlődésére. Későbbiekben célom felmérni a támogató és a támogatást igénylők közötti kommunikációs csatornák hatékonyságát, a felek közötti információáramlás sebességét, minőségét, ugyanis az nagyon fontos, hogy a támogatási összegek valóban oda kerüljenek és akkor ahol, akinek és amikor szükség van rájuk. A kitűzött kutatási célok úgy gondolom, hogy közvetetten a fenntartható fejlődést ezen belül a természet ésszerű megőrzését szolgálja, hiszen, mint azt már írtam, ezek megvalósításához elengedhetetlen a pénzügyi háttér.
6
3. Erdészeti
vonatkozású
agrártámogatási
rendszerek a múltban Magyarországon A jelenkori agrártámogatás intézményéről, az 1989-es rendszerváltás után beszélhetünk Magyarországon. Az erdőtulajdon „tisztázása”, - amely még a mai napig tart - ezzel együtt a magán-erdőtulajdon növekedése, megkívánta, a nemzeti támogatások kialakítását. A 2004-es csatlakozásunk az Európai Unióhoz, megint csak a támogatások változtatásának
szükségességét
eredményezte,
hogy
az
Európai
Unió
támogatáspolitikájához idomulhasson. Az Európai Unió egyik legérzékenyebb gazdasági területe az agrárágazat, amelynek minden rezdülése érinti a lakosságot. Az emberek kisebb része mint termelő, összessége mint fogyasztó ugyanis naponta találkozik az ágazat hatásaival. Az EGK-t meglapító Római Szerződés tervezetébe hosszas viták után kerültek be a mezőgazdasággal kapcsolatos elemek, s ezzel megkezdődött a KAP alapjainak kidolgozása. A későbbiekben a közösségi szinten megvalósuló közös agrárpolitika, a közös piac sajátos, elkülönült területévé vált. (URL 11.) A Közös Agrárpolitika az Európai Gazdasági Közösség 1958-as megalakulását követően elsőként közösségi hatáskörbe vont területek egyike. Kereteit igen részletes, a tagállamok által kötelezően betartandó szabályok határozzák meg. Magyarország - a többi új csatlakozó országgal együtt - vállalta, hogy ezeket a szabályokat a belépéstől átveszi és alkalmazza. A kötelezettségek alól néhány pontosan definiált tartalmú és időtávú kivételt igényeltünk és kaptunk. Az Európai Unió ugyanakkor elismerte az új csatlakozók jogát a közösségi vívmányok által biztosított valamennyi támogatásra, de egyes támogatástípusok teljes körű bevezetését úgyszintén csak átmeneti idő alatt vállalta. (URL 10.)
A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók:
közvetlen termelői támogatások;
a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások;
beruházási támogatások;
szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások.
A Közös Agrárpolitika törekvései alapot adtak a jelenkori magyarországi erdészetpolitikai célkitűzéseknek. 7
3.1. Támogatási rendszer változása az erdészetpolitikai változások tükrében Az erdészetpolitika céljai az idők folyamán az erdőkkel szemben támasztott elvárásoknak megfelelően változtak, ezek a változások a támogatási rendszerben is jelentkeztek. Az erdészeti politikának igen lényeges eleme a célrendszernek megfelelő gazdasági környezet kialakításra szolgáló támogatási rendszer kiépítése. (MÉSZÁROS K. 2000) A támogatási rendszer a kilencvenes évek végén a tulajdonviszonyokban lezajlott változások nyomán kiemelt fontosságúvá vált, hiszen az erdők mintegy negyven százaléka magántulajdonú lett, így az állam, mint tulajdonos közvetlen befolyása megszűnt ezeken az erdőterületeken. Az Európai Unióhoz való 2004. évi csatlakozás a támogatási rendszer teljes átalakulását hozta magával, mely így az európai vidékfejlesztési politikával is összhangba került, összeurópai célok megvalósítását elősegítve. Ezzel együtt megnyíltak az Európai Unió forrásai az erdőgazdálkodás támogatására, kiegészítve, illetve helyettesítve ezzel a nemzeti források támogatását. Ez azt is jelentette, hogy a támogatási rendszerben új elemek jelentek meg, melyek az európai célok megvalósítását segítik elő. (ALI T. 2008)
3.2. A nemzeti támogatások története Az
erdők
tulajdonviszonyaiban
bekövetkezett
változásai
kapcsán
az
erdőgazdálkodásban megjelent mintegy 300000 - 700000 erdőtulajdonos, illetve 25000 erdőgazdálkodó, akik a korábbi években, a kizárólag állami tulajdonú erdőkben nem szerezhették meg a megfelelő erdőgazdálkodási szakértelmet. Ezeken a területeken a szakszerű erdőgazdálkodás iránti igény jelent meg, mint új, a támogatási rendszer átalakítását igénylő cél, és fontossá vált a magánerdőkben folytatott gazdálkodás beindítása, a stabil, életképes tulajdonosi és gazdálkodói kör létrehozása, és ennek eszköze a magánerdő-gazdálkodás támogatása volt. Ebben a támogatási körben fontos elem volt a szakképzett személyzet foglalkoztatásának és az integrátori rendszer kialakításának és működtetésének támogatása, valamint a kárpótlás során leromlott erdőállományok szerkezetátalakításának támogatása. A célok megvalósítását sikeresnek lehet tekinteni, mivel a gazdálkodás alá vont terület évről évre nőtt, mígnem 2008-ra 76 integrátor mintegy
8
196000 ha gazdálkodását felügyelte, azaz a magán tulajdonú erdők körülbelül 25%-át. (1. diagram) Az utóbbi években az erdők egyre fontosabbá válnak a társadalom számára, köszönhető ez a társadalmi változásoknak, a népesség mind nagyobb arányú urbanizációjának, és emiatt az erdők közjóléti funkciójukkal szemben megnövekedett igényeknek. Ezért a nemzeti támogatások között fontos szerepet játszottak a jóléti és parkerdők fenntartására, fejlesztésére szánt támogatások, melyek segítettek új közjóléti létesítmények, kirándulóhelyek, parkok létrehozásában, illetve meglévők fenntartásában, fejlesztésében. Az erdők közjóléti funkciójához kötődő támogatási elem volt az erdei vasutak üzemeltetésének támogatása.
Integrátorok számának és az integrációval érintett terület változása 80
250000
70 200000
Integrátorok
50
150000
40 100000
30
Integrációval érintett terület
60
db Terület
20 50000 10
0
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Év
1.
diagram: Integrátorok számának és az integrációval érintett terület változása (Forrás: ALI T.)
Az évek során számtalan kirándulóhely, pihenőhely, erdei tornapálya, forrásfoglalás, sétaút és tanösvény létesült állami támogatással, melyek fenntartására is lehetett különböző 9
formában
támogatást
igénybe
venni.
Az
erdészeti
közjóléti
létesítmények
nyilvántartásában jelenleg mintegy 1700 létesítmény szerepel, melynek döntő többsége részesült létesítési vagy fenntartási támogatásban. Az erdőterület növelése, az erdőtelepítés már az első világháború vége óta, - amikor jelentős erdőterületek kerültek el az országtól - elsődleges fontosságú erdészetpolitikai cél, ami egyrészt az ország faanyagigényének biztosítására, valaha erdővel borított területek újraerdősítését szolgálta, és komoly szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben is. Ennek megvalósítására a mindenkori kormányzat nagy súlyt fektetett, ezzel az erőfeszítéssel sikerült 1921 óta az ország erdőterületét megkétszerezni. A telepítési kedv az év folyamán többé-kevésbé töretlen volt, nagyobb társadalmi változások esetén megtorpant ilyen volt például a kilencvenes évek elején a rendszerváltás és az azt követő privatizáció. Ennek ellenére az elmúlt évtizedben évente átlagosan 10000 ha erdő telepítése történt meg, zömében magántulajdonú területeken.
Támogatási keretek
20000
18000
16000
14000
millió Ft
12000 Közösségi 10000
Erdőtelepítés Erdészeti feladatok
8000
6000
4000
2000
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Év
2. diagram: Támogatási keretek (Forrás: ALI T.) A meglévő erdők fenntartásának, megőrzésének biztosítására a költségvetés támogatást biztosított, melyet az erdők felújítására lehetett igénybe venni, lehetővé téve ezzel a kis 10
üzemmérettel rendelkező gazdálkodók számára is a folyamatos működést, a letermelt faállomány újratelepítését, mérsékelve az erdőfelújítás, mint legnagyobb költségtényező negatív hatását a gazdálkodásra. A támogatási rendszerben rendelkezésre álló összegek legnagyobb része ennek finanszírozására fordítódott, évente 20000 ha erdő felújítása történt meg. A nemzeti támogatások egy részének finanszírozását az erdőfenntartási járulék biztosította, mely a kitermelt faanyag után köbméterenként fizetendő összeg volt. Az erdőfenntartási járulék 2007 végén megszűnt. Az erdőfenntartási alap nekrológja Az erdőfenntartási járulék hosszú időn át az Erdőfenntartási Alap forrása volt, majd a '90-es évek végén adójellegű elvonássá vált, de a költségvetésben akkor is az erdőfenntartási, majd erdészeti támogatás párjaként kezelték. A fenti változtatással egy több mint fél évszázados erdészeti finanszírozási rendszer utolsó eleme szűnt meg. A tervutasításos évtizedekben jó szolgálatot tett, hogy az erdészeti ágazatnak ne kelljen évenkénti tervalkuban az erdőfelújítási költségei fedezetét kiharcolnia. A többéves költségelhatárolás
mai szabályai akkor
itthon teljesen
ismeretlenek
voltak.
A
rendszerváltozás után aztán egyre kevésbé felelt meg a piacgazdasági működés követelményeinek ez a rendszer, illetve a párját jelentő és önálló, más törvény alapján pályázható erdőfelújítási támogatás. Utóbbi a tényleges költségeknek egyre csökkenő, a végén talán a felét kitevő részét fedezte. Az állami, de különösen a magán erdőgazdálkodók egyre erősebben kritizálták e rendszer tulajdonosok és gazdálkodók közötti jövedelemátcsoportosító hatását. Az évek során egyre nagyobb úgynevezett determináció - pontosabban korábbi kötelezettség későbbi kifizetése - halmozódott fel. Végül 2007-re az a fura állapot jött létre, hogy a járulékot még be kell fizetni, de az agrártámogatási rendeletből az erdőfelújítást szolgáló támogatási sor "kimaradt", így erre pályázatot sem lehetett beadni, hanem helyette a magántulajdonosoknál, illetve az államiaknál eltérő, egyéb finanszírozást segítő megoldásokat kellett keresni. Időközben az Európai Uniós társfinanszírozású erdészeti támogatások keretei kialakultak és 2008-tól egyre több ilyen új támogatási lehetőség lett elérhető. Talán 11
nyugodtan
elmondható,
hogy
a
hazai
erdőgazdálkodás
szakmai
finanszírozási
rendszerváltozása - 18 éves késéssel, 2008-ban kezdődött el. Erdészeti gazdaságtörténészeknek szép téma lesz az Erdőfenntartási Alap, illetve az utána mostanáig volt erdőfelújítás finanszírozási rendszer dokumentálása, értékelése. (FAGOSZ-közlemény. URL 2. 2007) Az Európai Uniós csatlakozás után a nemzeti támogatások egyre inkább veszítettek jelentőségükből, és mind az azokra fordítható éves keret, mind a támogatási jogcímek száma egyre csökkent. (ALI T. 2008) Közösségi támogatások Az Európai Unió a Közös Agrárpolitika keretében befolyásolja a tagállamok vidékfejlesztésének működését, ehhez kötődően az erdészeti ágazat bizonyos céljait is. 2004-től nyílt lehetőség közösségi támogatások bevezetésére, erre a keretet az erdészeti ágazatban először a 2004-ben elfogadott, 2004-2006 időszakra szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Terv adta, melynek erdőgazdálkodást érintő intézkedése a Mezőgazdasági Területek Erdősítése jogcím volt, mely erdők telepítésére nyújtott támogatást. A jogcím lehetőséget adott az erdőtelepítési első kivitel mellet az ápolási támogatásra, illetve a fafajtól, és a betelepített mezőgazdasági terület minőségétől függően maximum húsz éven át adható, a mezőgazdasági kieső jövedelmet pótló támogatásra is. (ALI T. 2008) Ebben az időszakban összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatás került kiutalásra a mezőgazdasági termelőknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származott, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás volt. Az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdálkodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek ok- és korszerű használatát, beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhasználatra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természeti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék – az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán –, segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenységükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhetésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország erdőterületeinek jelentős növeléséhez mezőgazdasági területek erdősítése és 40000 12
ha erdő telepítése révén, valamint, a gazdálkodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatásokkal nem csak a gazdálkodók jártak jól, hanem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensúlyának helyreigazodása láttán. (URL 3.) AVOP 2004-2006 Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott stratégiai célokhoz kapcsolódik. Továbbvitte és beépítette az addigi hazai agrártámogatási rendszer elemeit, számolt az előcsatlakozási programok (Phare, SAPARD) adta lehetőségekkel, a programok keretében megvalósuló fejlesztésekkel. Kiemelkedő szerepe volt a mezőgazdasági termelés feltételeinek egyenlőtlenségéből adódó területi különbségek kiigazításában, csökkentésében, a vidék szociális problémáinak megoldásában, az ökológiai, a természeti értékek fenntartásában, megőrzésében, a környezet védelmében. Az AVOP keretében 2004 és 2006 között 78,8 milliárd forint Európai Uniós támogatást 26,2 milliárd forint nemzeti finanszírozás egészített ki, így 105 milliárd forint juthatott a programban megfogalmazott célok megvalósítására a kedvezményezetteknek. (URL 4.) A 2005-ben megszületett az Európai Unió új vidékfejlesztési rendelete, mely az erdőgazdálkodási ágazat számára is új támogatási lehetőséget hozott. A jogcímek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2007-től folyamatosan kerülnek bevezetésre, és döntően meghatározzák majd az erdészeti ágazat képét az elkövetkező hét évben, és szolgálják a közösségi szinten is jelentkező célokat, melyeknek eleme a versenyképesség javítása, és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése. (ALI T. 2008)
13
3.3. A 2007-ben átalakult erdészeti támogatási rendszer „2007-ben átalakul a magyar erdészeti támogatási rendszer” - mondta az MTI-nek BENEDEK FÜLÖP, az agrártárca szakállamtitkára Országos Erdészeti Egyesület (OEE) kecskeméti 2007. június 22-23-i vándorgyűlése kapcsán. A közösségi társfinanszírozás mértékét tekintve szintén teljes jogú tagként részesülnek a magyar pályázók a vidékfejlesztési támogatásokból. A támogatás maximum 80 %-áig felvihető közösségi hozzájárulási
mértékkel a nemzeti költségvetés
szempontjából még a korábbi szabályoknál is kedvezőbb társfinanszírozási feltételek vonatkoznak a támogatások jelentős részére (az EMOGA Garancia Részlegből finanszírozott támogatásokra, úgymint agrár-környezetvédelem, mezőgazdasági területek erdősítése, kedvezőtlen adottságú területek támogatása). A 2007-2013 közötti időszakban már az összes vidékfejlesztési kifizetés az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) történik, amely egységes alapként felváltja a vidékfejlesztést finanszírozó jelenlegi két forrást (az EMOGA orientációs és garanciaalapját). (URL 10.) Ezen kívül csak néhány, az uniós keretek közé nem illeszthető, a magyar nemzeti sajátságokat tükröző céltámogatást finanszíroznak továbbra is nemzeti forrásokból. 2007. az erdészeti nemzeti támogatások szempontjából átmeneti időszak, mivel április 30-ig még működtethetőek voltak a nemzeti támogatások, május 1-től azonban már csak az EU Bizottság által jóváhagyott - notifikált - nemzeti támogatások hirdethetők meg. Ezeket a támogatásokat a belépés napját követő 4 hónapon belül megfelelő módon be kellett jelenteni az Európai Bizottságnál. A bejelentett támogatások közül a KAP szabályaival össze nem egyeztethetőket Magyarország köteles volt legkésőbb a tagság 3. évének végéig megszüntetni. Az Európai Bizottság azonban a 3 év letelte előtt is vizsgálhatta ezen támogatásokat, és utasíthatta Magyarországot a megszüntetésükre. Ez azonban nem lehetett visszamenőleges hatályú, tehát sem büntetéssel, sem a támogatást már felvett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségével nem járhatott. További lehetőség adódott a támogatások nemzeti forrásból kifizetésére, a kisösszegű - úgynevezett "de minimis" - támogatási forma. E nemzeti hatáskörben engedélyezhető támogatás legfontosabb megkötése, hogy a kifizethető összeg bármely egymást követő 3 évben együttesen nem haladhatja meg a 200 ezer eurót (kb. 50 millió Ftot). (URL 5.) 14
4. Jelenlegi agrártámogatási rendszerek és erdészeti vonatkozásaik Erdészeti politikánk mára már a tartamosság elvén alapul, csakúgy, mint valamennyi fejlett országé. Az erdészeti politikák célja általában az erdők fenntartása és lehetséges fejlesztése gazdasági hasznuk és környezeti jelentőségük miatt. Első helyen említem a gazdasági hasznot, mert igen fontos, és tisztában vagyok azzal is, hogy szakszerűen kezelt erdeink a többi célt már puszta létükkel tudják szolgálni. (Itt gazdasági haszon alatt nem kifejezetten pénzbeli nyereséget kell csak érteni, hanem mindazon javaknak a rendelkezésre állását, amelyeket csak egyedül az erdőből szerezhetünk meg.) Az erdő és ember érdekeit egyaránt szolgáló erdészeti politika, a mindenkor hatályos jogszabályok és ezek alapján készülő erdőrendezési művek, az úgynevezett körzeti erdőtervek alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység során valósulhat meg. Ez a szabályozás, korlátozásokkal is jár, így az erdő, hasonlóan több más vagyontárgyhoz és tevékenységhez, korlátozott rendelkezésű tulajdon és a vele kapcsolatos tevékenységek szigorúan szabályozottak. A korlátozásra közérdekből van szükség. Miután az erdő, a legkülönfélébb társadalmi igényeket és spontán használatokat is szolgálja, fenntartását közérdekű támogatásokkal kell elősegíteni. A köz-érdekű támogatásoknak arányosnak kell lenni a közszolgáltatás mértékével. [HALÁSZ G. 2006, (URL 6.)] Az Európai Unió, támogatáspolitikáján keresztül a fent említett erdészeti célok megvalósulására törekszik. A támogatási összegek, különféle utakon juthatnak el a tagállamokba, azon belül a gazdálkodókhoz. Az Európai Unió támogatáspolitikáján belül fontos megkülönböztetni az EU által közvetlenül,
valamint
közvetve nyújtott támogatásokat. A közvetlen közösségi
támogatások bár jelentősen hozzájárultak többek között a csatlakozni kívánó országok gazdasági fejlődéséhez is, mégis kevésbé kerültek a figyelem középpontjába. A köztudatban ismertebbé vált közösségi közvetett támogatások megkülönböztető ismérve a közvetlen támogatásokkal szemben az, hogy azokat nem közvetlenül az EU szervein keresztül folyósítják, hanem a tagállamok közigazgatási szerveinek közreműködésével. A támogatási jogviszony alanyai a két támogatásnál különbözőek, így a közösségi és a nemzeti jog alkalmazhatósága is eltérő. A közvetlen támogatások esetében a jogviszony az 15
Unió és a kedvezményezett között közvetlenül jön létre, és a jogviszonyra teljes egészében a közösségi jog az irányadó. A közvetett támogatásoknál a kedvezményezett mellett a másik oldalon az EU helyét valamely tagállam foglalja el, ezáltal közvetett támogatásoknál a tagállamok nemzeti joga az eljárásjog területén meghatározó. (VERSES I. et LELKES P. 2007) Magyarország, mint EU tagállam is a közigazgatási szervein keresztül juttatja el a közvetett támogatásokat a kedvezményezettekhez. Mielőtt a támogatási formákat tárgyalnám, fontos megismerni a nemrég átszervezésre került közigazgatási rendszert, amelyet a következő fejezetben tárgyalok.
4.1. Az
Erdészeti
igazgatás
szervezeti
felépítése
Magyarországon Az ország termőföld területének mintegy 25%-a az erdőgazdálkodás által kerül hasznosításra. Az ágazat nemzetgazdasági fontossága vitathatatlan, hiszen az erdő a természetes és épített környezetünkben mindenütt megtalálható. S habár a GDP-ből az ágazat viszonylag kis mértékben részesedik, a hatalmas földterület, a nagyszámú tulajdonos, gazdálkodó és foglalkoztatott, a természeti viszonyok változatossága, valamint a társadalom erdőkkel szemben megnyilvánuló elvárásai kellő szakmaisággal megalapozott igazgatási rendszert kívánnak meg. Az erdészeti igazgatás jelenlegi felépítése a rendszerváltást követően végbement társadalmi és gazdasági változások hatására, valamint az ezzel párhuzamosan létrejött jogszabályi háttérnek megfelelően alakult ki. Az erdővagyon védelem, az erdőgazdálkodási ágazat irányítása a vidékfejlesztési miniszter hatás- és felelősségi körébe van utalva. A Vidékfejlesztési minisztérium – amely a kormányváltás
hatására,
a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési minisztériumból
szerveződött át - szervezetén belül az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály látja el az erdészeti ágazat szabályozási- és irányítási feladatait. Az első- és másodfokú hatósági irányítási és szervezési-, valamint igazgatási feladatokat a Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai (MKEI), illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Erdészeti Igazgatósága látják el. (Kivételt képez a szaporító anyag előállítás és forgalmazás felügyelete, melyet az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága lát el.) Az erdők kezelése szempontjából elkülönülnek az állami- és nem állami tulajdonlású erdők. Az állami területeken az államot, - mint tulajdonost- a Magyar Fejlesztési Bank 16
(MFB Zrt.) személyesíti meg. Az állami erdőket az MFB Zrt. vagyonkezelésbe adja a 100%-os állami tulajdonban lévő - döntően - erdészeti részvénytársaságoknak. A nem állami tulajdonban lévő területeket az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erdőgazdálkodók kezelik, akik az adott területen tulajdonosi, vagy használati joggal bíró magán- illetve jogi személyek lehetnek. (URL 7.) A szervezeti felépítést a következő ábrán szemléltetem:
1. ábra: Az erdészeti igazgatás felépítése Magyarországon (Forrás: URL 7.) Speciális, az erdőgazdálkodást és erdőgazdálkodókat összefogó szerveződés az integrátor, amely a saját jogon kezelt erdőterületeken túl, más erdőgazdálkodók területein szakirányítást
végez,
illetve
egyes
erdőgazdálkodási
munkák
elvégzésére
más
erdőgazdálkodókkal szerződést köt. Jogszabályi háttér: Az erdőgazdálkodás jogszabályi hátterét ma Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek, köztük az általános szabályokat tartalmazó 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet jelenti. A hatósági, igazgatási munka másik jelentős jogi háttere a 17
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény. Az MgSzH és az MKEI munkájuk során természetesen figyelembe vesznek valamennyi vonatkozó jogszabályt, így különösen a - szintén 1996-ban elfogadott természet védelméről szóló LIII. törvényt, és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló LV. Törvényt. A magyarországi erdészeti intézményrendszer felépítése és azok funkcióinak tárgyalása után szeretném ismertetni a következő alfejezetekben a támogatások „életútját” az igényléstől, a támogatási összegek kiutalásáig, valamint ezeket a folyamatokat mely felügyeleti és hatósági szervek teszik lehetővé.
4.1.1.
A felelős hatáskörrel rendelkező hatóságok és szervek a támogatási rendszer tekintetében, az FVM rendelete alapján
2. ábra: Az illetékes hatóságok bemutatása és kapcsolati rendszere (Forrás: NAGY J.)
18
Az Illetékes Hatóság A 162/2006. Korm. sz. rendeletnek megfelelően az EMVA, tekintetében az Illetékes Hatóság a vidékfejlesztési miniszter. A miniszter -
jogosult
a
kifizető
hivatal
meghatalmazásának
megadására
és
annak
visszavonására, -
felügyeli, hogy a Kifizető Hatóság továbbra is betartja-e a meghatalmazási kritériumokat,
-
jogosult utasításokat adni a Kifizető Hatóságnak, ha úgy találja, hogy a Kifizető Hatóság nem tartja be a meghatalmazás kritériumait,
-
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főosztály felel a Miniszter segítéséért, a meghatalmazással kapcsolatos feladatok ellátásában.
Az Igazoló Szerv Az Igazoló Szervet az Irányító Hatóság nevezte ki az 1290/2005/EK rendelet 7. cikke értelmében, közbeszerzési eljárás keretében. Az Igazoló Szerv – amely a KPMG Hungária Kft. – magyar, korlátolt felelősségű társaság, és a KPMG Internationalhoz, egy svájci szövetkezethez társult független tagvállalatokból álló KPMG-hálózat tagvállalata. Az Igazoló Szerv teljes mértékben független a Kifizető Hatóságtól és az Illetékes Hatóságtól. Könyvvizsgáló cégként rendelkezik a 885/2006/EK rendelet 5. cikke által megkövetelt technikai szakértelemmel. Az Igazoló Szervvel kötött szerződés biztosítja, hogy a Kifizető Hatósággal kapcsolatos vizsgálatát a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati szabványoknak megfelelően, a Bizottság által esetlegesen megállapított iránymutatásokat figyelembe véve végzi el. Az Irányító Hatóság A vidékfejlesztési minisztert nevezte ki a magyar kormány az ÚMVP Irányító Hatóságaként. A miniszter ezt a feladatot a minisztériumon belül az EU-ügyekkel foglalkozó államtitkárnak adta át. Az államtitkárt az Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (AVF) segíti az Irányító Hatóságként végzendő feladatok teljesítésében. Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke szerint az ÚMVP Irányító Hatósága felel a program hatékony, sikeres és rendszeres ellenőrzéséért és irányításáért, és felhatalmazással rendelkezik arra, 19
hogy elvégezze mindazokat a feladatokat, amelyeket a fent említett Rendelet az Irányító Hatóság számára előír. Ezen belül, az Irányító Hatóság -
gondoskodik arról, hogy az egyes tevékenységeket az ÚMVP-re alkalmazandó kritériumoknak megfelelően válasszák ki;
-
gondoskodik arról, hogy legyen egy, a megvalósítással kapcsolatos statisztikai információk rögzítését és karbantartását szolgáló rendszer, az ellenőrzés és az értékelésértékelés céljára alkalmas, számítógépes formában;
-
gondoskodik arról, hogy a kedvezményezett és más, a tevékenységek végrehajtásában érintett testületek tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő
kötelezettségeikről,
tisztában
legyenek
az
Irányító
Hatóságnak
megküldendő adatszolgáltatással kapcsolatos, valamint a kimenetek és az eredmények rögzítésével kapcsolatos kötelezettségeikkel; -
gondoskodik arról, hogy a program értékelésértékeléseit az 1698/2005/EK rendeletben megállapított határidőkön belül végezzék el;
-
vezeti a monitoring bizottságot és annak megküldi azokat a dokumentumokat, amelyek az ÚMVP megvalósításának ellenőrzéséhez szükségesek, különös tekintettel annak konkrét célkitűzéseire;
-
gondoskodik arról, hogy a 76. cikkben említett, a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeket betartsák;
-
éves haladási jelentést készít, majd a monitoring bizottság jóváhagyását követően, azt a Bizottságnak benyújtja;
-
gondoskodik arról, hogy a kifizető hatóság minden szükséges információt megkapjon, különösen azokról az eljárásokról és esetleges ellenőrzésekről, amelyekre a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek kapcsán kerül sor, még mielőtt a kifizetéseket engedélyeznék.
A fent említett feladatokon kívül, a magyar jogszabályok értelmében, az Irányító Hatóságnak joga van különösen: -
a Kifizető hivatal projektkiválasztási eljárásait jóváhagyni és felügyelni;
-
meghatározni a támogatás részletes feltételeit, az ÚMVP alapján;
-
hivatalos és kötelező érvényű nyilatkozatokat tenni bizonyos, az ÚMVP megvalósításával kapcsolatos kérdésekről;
20
-
dönteni – az Európai Unió kapcsolódó programjainak alapján – a rendelkezésre álló közösségi forrásoknak a technikai segítségnyújtásra való felhasználásáról;
-
meghatározni és koordinálni a program megvalósulását;
-
meghatározni a monitoring bizottság résztvevőit;
-
folyamatosan ellenőrizni a program megvalósulását;
-
kezdeményezni a program módosítását, amennyiben az szükséges;
-
éves jelentéseket készíteni a program előrehaladásáról.
A többi érintett minisztériummal és partnerrel, illetve a Kifizető Ügynökséggel együttműködésben, az Irányító Hatóság elkészíti a megvalósítással kapcsolatos jogszabályokat. Az Irányító Hatóság felügyeli és ellenőrzi az ÚMVP megvalósulását, a programot monitoring bizottság határozatainak, a vonatkozó törvényeknek, a programban meghatározott feltételeknek és a célcsoportok igényeinek megfelelően. Az Irányító Hatóság megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az ÚMVP-ben meghatározott kimeneteket, eredményeket és hatásmutatókat elérjék. Az Irányító Hatóság állandó és hatékony partneri együttműködést valósít meg a vonatkozó szervezetekkel annak érdekében, hogy a partnerek speciális tudása rendelkezésre álljon. A Kifizető Ügynökség A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)
meghatalmazott Kifizető
Hatóságként fog működni az EMVA tekintetében, az 1290/2005/EK rendeletnek megfelelően. Az MVH az egyetlen Kifizető Hatóság Magyarországon. Az MVH kormányzati szerv és meghatalmazott kifizető hatóság a Garanciaszekcióban 2004 óta. A Közösség által finanszírozott támogatásokon kívül az MVH kezeli a belföldi forrásokból finanszírozott támogatásokat is. Az MVH szervezete egy központi hivatalból és 19 megyei hivatalból áll. A létszám körülbelül 1600 munkatárs. A központi irodában foglalkoztatott személyek száma körülbelül 500, a megyei hivatalokban ez a szám 20 és 100 között van, a megye méretétől függően. A központi irodában nyolc igazgatóság és nyolc főosztály van. A Kifizető Ügynökség biztosítja, hogy: -
a kérelmek támogathatóságát és a támogatás elosztásához kapcsolódó eljárást, valamint a közösségi szabályoknak való megfelelést a kifizetés engedélyezése előtt ellenőrizzék; 21
-
az elvégzett kifizetésekről pontos és teljes körű nyilvántartások legyenek;
-
a közösségi jogszabályok által előírt ellenőrzéseket végezzék el;
-
az alátámasztó dokumentumokat a megadott határidőkön belül mutassák be, a közösségi szabályok által megkövetelt formában;
-
a dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, és olyan módon kezeljék azokat, ami biztosítja teljeskörűségüket, érvényességüket és olvashatóságukat hosszabb idő után is,
ideértve a közösségi szabályok értelmében vett
elektronikus
dokumentumokat is. A Kifizető Ügynökség -
felel az igénylések engedélyezéséért és ellenőrzéséért, teljesíti az adminisztrációs és a helyszíni ellenőrzéseket;
-
elvégzi és nyilvántartja az összes kifizetést;
-
foglalkozik az előlegekkel és az értékpapírokkal, vezeti a kintlévőségek nyilvántartását és beszedi az esedékessé vált tartozásokat,
-
ügyfélnyilvántartást vezet,
-
Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert üzemeltet.
22
4.1.2.
Erdészeti vonatkozású támogatások igénylésének és kifizetésének menete
A konkrét jogcímek megszületéséről, illetve rendeletekkel való kialakításáról, illetve milyen intézményi döntésfolyamatokon keresztül kerülnek meghirdetésre, a 4.3.3. alfejezetben ejtek szót bővebben. A következő sorokban inkább a támogatást igénylők szemszögéből próbálom bemutatni a pályázás menetét. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) folyósítandó támogatások nem pályázat, hanem úgynevezett támogatási kérelem útján hozzáférhetőek, amely a támogatás igénybevételére való jogosultság megállapítására szolgál, közvetlenül nem fűződik hozzá kifizetés. A támogatási kérelem formanyomtatványait kézzel, illetve elektronikus módon is ki lehet tölteni. Utóbbi használatához az ügyfélnek mindenekelőtt regisztrálnia kell magát, ami személyesen történhet bármelyik okmányirodában, mindössze személyi igazolvány, lakcímkártya, valamint egy élő e-mail cím szükséges hozzá. A sikeres azonosítást követően az okmányirodai ügyintéző regisztrálja az ügyfelet a rendszerben és rögzíti felhasználói nevét, majd az ügyfél az általa megadott e-mail címre megkapja egyszer használatos kódját (ideiglenes jelszavát), melyet az első belépés során le kell cserélnie. Az elektronikus ügyintézés támogatására az ügyfélkapu háttérszolgáltatásokat is biztosít (időbélyeg szolgáltatás az adott tranzakció időbeli hitelességének biztosítására; biztonságos ideiglenes tároló hely, ahol az ügyfél át tudja venni az intézmény határozatát egy adott ügyben). A támogatási kérelem benyújtása után a kérelmek értékelésre, pontozásra kerülnek, mely rangsor alapján a költségvetési keretből finanszírozható pályázatok kerülnek kifizetésre, vagy az összes elbírálható, eredményes pályázat kifizetésre kerül, de a támogatási összeget egyenlő arányban csökkentik. Tehát ebben az esetben nem elég a támogatási előírások teljesítése. A pályázatos támogatások részletes szabályozása a hatályos, tárgyévi agrártámogatási rendeletben foglaltakon felül pályázati felhívás részletes leírásában kerül szabályozásra. Kifizetési kérelem Amennyiben az ÚMVP tengelyeinek valamely jogcímében támogatást nyerése fennáll úgy az utófinanszírozott rendszerben támogatási összegeket a már megvalósult fejlesztések után lehet lehívni. A valós pénzügyi tranzakciót azonban meg kell előznie, egy azt megalapozó kifizetési kérelem benyújtásának, melynek feltételeit különböző 23
jogszabályok és közlemények szabályozzák. A pályázat megvalósítása során vannak továbbá egyéb adminisztratív, szabályozási feltételek. Az ÚMVP Irányító Hatóságának 68/2011. (V. 11.) Közleménye „A 2011. évi kifizetési kérelmek benyújtási feltételeinek változásáról az ÚMVP agrár-erdészeti rendszerek
létrehozása és a
mezőgazdasági területek erdősítése
intézkedéseinél a 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet és a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet lehetővé teszi,hogy a támogatási kérelmeket benyújtó, de még jogerős támogatási határozattal nem rendelkező magán-erdőgazdálkodók saját felelősségre elkezdjék a támogatandó beavatkozásokat. Annak érdekében, hogy e gazdálkodók már 2011. évben is kifizetési kérelmet nyújthassanak be, ezáltal korábban részesülhessenek támogatásban, a rendeleteket módosították. A módosítás értelmében kifizetési kérelem benyújtására 2011. évben az “agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozása” és a ”mezőgazdasági területek erdősítése” intézkedések esetében – a jogerős elutasító határozattal vagy jogerős, eljárást megszüntető végzéssel rendelkező ügyfél kivételével az az ügyfél - jogosult, aki támogatási kérelmet nyújtott be. Fenti módosítás hatálya a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed. Azon gazdálkodók, akik jogerős támogatási határozattal rendelkeznek, a kifizetési kérelem benyújtása során a támogatási határozat számát továbbra is kötelesek feltüntetni.” (MEGOSZ-közlemény. 2011)
24
4.2. Erdészeti támogatások formái Az erdőgazdálkodás során az MgSzH Erdészeti Igazgatóság közreműködésével igénybe vehető támogatások, pályázatok két fő csoportra oszthatók:
Tagállamon belül megvalósítható támogatások
Nemzeti támogatás
Közösségi támogatás -EU és tagállami forrás egyaránt -a tagállami önrész mértéke változhat
Korlátozás nélküli támogatás -kizárólag tagállami költségvetésből
De minimis támogatás -kizárólag tagállami költségvetésből
3. ábra: Mezőgazdasági támogatási formák Nemzeti támogatások és jellemzőik: A nemzeti támogatási rendszer átalakulóban van, főként a közösségi támogatások kiegészítésére szolgál. Ide tartoznak még a kifutó (determinált) támogatások és a De minimis támogatások, amelyekről még a 4.4.1. alfejezetben bővebben szót ejtek. De minimis: csekély összegű állami támogatásnak minősül minden olyan (központi költségvetési vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás vagy bevételkiesést pótló juttatás, amelynek összege három egymást követő év alatt nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget, és amiről a támogatást nyújtó, vagy törvény kimondja, hogy de minimis támogatásnak minősül. Az állami támogatásokat be kell jelenteni az Európai Unió felé azaz notifikálni kell. Az eljárás során az EU vizsgálja, hogy az adott állami támogatás nem sérti-e a közösség érdekeit. Ha Bizottság jóváhagyja, a tagállam további korlátozás nélkül nyújthatja.
25
Közösségi támogatások és jellemzőik: A tagállam által előterjesztett fejlesztési terv Európai Bizottság által jóváhagyott dokumentuma, mely tartalmazza a cselekvési programok stratégiáját és prioritásait, a speciális célokat, a Strukturális Alapok és más szervezetek hozzáhárulását. Középtávú (hét éves) komplex fejlesztési programok. Bővebben a 4.3.3. és a 4.4.2. alfejezetekben írok a közösségi támogatásokról.
A SAPS-rendszer Az Európai Unió az újonnan csatlakozó országok számára lehetővé tette, hogy a közvetlen agrártámogatásokat az SPS helyett egy egyszerűsített rendszerben fizessék ki a termelők számára. Ez az ún. egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS), amelynek használatát az EU - többszöri hosszabbítás után - 2013-ig engedélyezte az új tagállamok számára. A rendszert 2009-ig 10 tagország vezette be, Málta és Szlovénia pedig a régi tagállamok által alkalmazott SPS mellett döntött. A SAPS célja, hogy az új tagállamoknak egyszerűsített közvetlen kifizetési lehetőségeket kínáljanak, és ezáltal megkönnyítsék a csatlakozás előtt és a tagság első évei alatt folytatott előkészületi munkát, valamint csökkentsék annak költségét. A SAPS értelmében nincs területpihentetési kötelezettség, és a kifizetés nem állatonként vagy a termelés tonnában megadott mennyiségét alapul véve történik, hanem kizárólag mezőgazdasági földterület hektáronként. A rendszer szerint egységes támogatás jár a támogatható mezőgazdasági földterületek hektárja után, a csatlakozási
megállapodásokban
meghatározott
nemzeti
felső
határok
erejéig.
Magyarország az eredeti tervek szerint 2009-ben tért volna át a SAPS-ról az SPS alkalmazására, de az intézkedést bevezető magyar törvényt a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta. (URL 14.)
26
4.3. Új
Magyarország
Vidékfejlesztési
Program
ÚMVP 2007-2013 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal egy új támogatási időszak vette kezdetét. Magyarország az Európai Tanács által megfogalmazott céljok és saját tagállami érdekeit összevetve, 2007. február 21-én nyújtotta be hivatalosan Brüsszelbe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Az első körben benyújtott programtervezetet az Európai Bizottság nem fogadta el. A februárban benyújtott változathoz képest az időközben átdolgozott program terjedelme jelentősen (mintegy 100 oldallal) tovább nőtt, emellett kiküszöbölték a források tengelyek közti elosztási arányok és összegek jelentős eltérését. (ÁNGYÁN J. 2007) Ezután megkezdődött a teljes körű jogcímek kidolgozása specifikusan a különböző ágazatokra, amelyet a következő fejezetben bemutatott négy tengely érint.
4.3.1. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ismertetése A jelenlegi is soron lévő vidéket, egyben a mezőgazdaságot, szűkebben az erdészeti ágazatot is) felzárkóztató pályázati program hatására magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés nagy lehetőségek előtt áll. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében 2007 - 2013. között hazánk mintegy 1300 milliárd forint támogatás felhasználására jogosult, amely teljes egészében a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanácsnak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelete alapján elkészített, a 2007 - 2013. közötti időszakra vonatkozó hazai vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ezen stratégiai terv továbbrészletezett változata,
amely
intézkedés-szinten
tartalmazza
az
említett
fejlesztési
időszak
mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó prioritásait. Ezen prioritások az alábbi felsorolás szerint foglalhatók össze:
27
•
A mezőgazdasági, az erdészeti és az élelmiszer-feldolgozási szektorok versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése;
•
A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet terjesztésére;
•
A fenntartható gazdálkodás garanciáinak erősítése;
•
A vidéki foglalkoztatási gondok enyhítése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, az életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése;
•
Helyi közösségek fejlesztése.
A felsorolt prioritások végrehajtása érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) az alábbi négy támogatási tengelyt fogalmazza meg: •
ÚMVP I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban;
•
ÚMVP II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével;
•
ÚMVP III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása;
•
ÚMVP IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése.
4.3.2. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. tengely úmvp 111.1. Innovatív technológiák megismertetéséhez nyújtandó támogatás úmvp 111.2. Megújuló energiaforrások támogatása úmvp 111.3. Az ÚMVP I. és II. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása úmvp 111.4. Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó képzések támogatása úmvp 111.5. Az ÚMVP III. tengely intézkedéseihez kapcsolódó bemutató támogatása úmvp 112. Fiatal gazdálkodók induló támogatása úmvp 113. Mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás úmvp 114. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele úmvp 115. Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadás 28
úmvp 121.1. Kertészet korszerűsítése úmvp 121.2. Állattartó telepek korszerűsítése úmvp 121.3. Önálló, építéssel nem járó gépek és technológiai berendezések beszerzése úmvp 121.4. Gazdanet program úmvp 121.5. Ültetvénytelepítés, ültetvények korszerűsítése úmvp 121.6. Kertészeti gépek és technológiai berendezések beszerzése úmvp 122. Erdők gazdasági értékének növeléséhez nyújtandó támogatás úmvp 123.1. Mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás úmvp 123.2. Erdészeti termékek értéknövelésének támogatása úmvp 123.3. Mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatása úmvp 124. Együttműködés új termékek, technológiák és eljárások fejlesztésére úmvp 125. Mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra úmvp 125.1. Öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás fejlesztésének támogatása úmvp 125.2. Erdészeti infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtandó támogatás úmvp 125.3. Mezőgazdasági bekötő- és feltáró utak fejlesztésének támogatása úmvp 125.4. Mezőgazdasági telepek energia- és vízellátásának fejlesztése úmvp 125.5. Birtokrendezés úmvp 125.6. Megújuló energiaforrások felhasználásához nyújtandó támogatás úmvp 132. Élelmiszer-minőségi rendszert irányító mezőgazdasági termelők támogatása úmvp 133. Termelői csoportok élelmiszer-minőségi rendszerének bevezetése úmvp 141. Félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakítása úmvp 142. Termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. tengely úmvp 211.1. Évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása úmvp 211.2. Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása úmvp 212. Kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodás támogatása úmvp 213. Natura 2000 és 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések úmvp 214. Agrár-környezetvédelmi kifizetések úmvp 215. Állatjóléti kifizetések úmvp 216. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása úmvp 221. Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása úmvp 222. Agrár-erdészeti rendszer első létrehozása mezőgazdasági területen 29
úmvp 223. Nem mezőgazdasági területek első erdősítésének támogatása úmvp 224. Natura 2000 kifizetések úmvp 225. Erdő-környezetvédelmi kifizetések úmvp 226. Erdészeti potenciál helyreállítása, megelőző intézkedések bevezetése úmvp 227. Nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely úmvp 311. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás úmvp 312. Mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtandó támogatás úmvp 313. Turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása úmvp 321. Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása úmvp 323. Vidéki örökség megőrzéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás úmvp 341. 1698/2005/EK rendelet szerinti készségek elsajátítása, ösztönzése Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengely úmvp 411. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása úmvp 421. Hazai és nemzetközi kooperációk úmvp 431. Folyó kiadások, készségek elsajátítása, animáció Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részletes ismertetése, tengelyek és intézkedések leírása (URL 8.) internetes hivatkozás alatt elérhető. A Vidékfejlesztési Minisztérium alapvető célja az egyes agrár, illetve agrárvidékfejlesztési támogatások esetében alkalmazandó eljárások egyszerűsítése, illetve azok gyorsítása. Az alábbi 1. táblázatban a korábban alkalmazott támogatási folyamat és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program esetén érvényben lévő támogatásigénylés folyamat kerül bemutatásra.
30
A korábbi támogatási rendszer Pályázati felhívásban történő meghirdetés. Elektronikus beadásra nem volt lehetőség. Egy eredeti példányt, két másolati példányt és a pályázati adatlapot tartalmazó CD lemezt kellett beadni. Félig üres adatlap is beadható, ha megfelel az alapjogosultsági kritériumoknak, így a hiánypótlás során szinte új pályázat kerül beadásra.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási rendszere Jogszabályban történő meghirdetés. Elektronikus beadásra van lehetőség (az ügyfél webes felületen is beadhatja a kérelmet). Webes feltöltés és egy példány, vagy elektronikus adathordozó és egy példány beadása. Webes felületen ellenőrző pontok beépítése, automatikus hibafelismeréssel. Amíg nem tölti ki az ügyfél teljes körűen a pályázati adatlapot, addig a felületet nem lehet elmenteni és elküldeni az MVH-nak. Így minimálisra csökkenthető a hiánypótlások száma.
Folyamatos pályáztatás. A rendelkezésre álló forrást folyamatosan figyelni kell. A pályázók kapkodnak és rossz minőségű pályázatot adnak be, mert nem tudják mikor kerülnek felfüggesztésre az intézkedések. A felmerülő módosítások bevezetése csak határnapok (aki addig adta be, arra az eredeti, aki az után, arra az új feltétel vonakozik) megállapításával, és ezek folyamatos figyelésével oldható meg, ami jelentősen lassítja a pályázatkezelési folyamatot és jelentős odafigyelést követel.
Szakaszolt beadás. A források elosztása ütemezhető, jobban átlátható, a költségvetés tervezése egyszerűbb. Az ügyfél számára tervezhetőbb lesz a különböző beruházások ütemezése.
A folyamatos pályázatatás alatt változó feltételrendszer van, mely megnehezíti a pályázó és a pályázatkezelő dolgát is. Egységes üzleti terv mindenhol, nem vette figyelembe az esetleges szakágazati sajátosságokat. Minden esetben be kellett nyújtani, függetlenül a projekt jellegétől és értékétől. Rengeteg mellékletet és hitelesített vagy eredeti dokumentumot kellett benyújtania a pályázónak. Jogerős építési engedélyt benyújtáskor, de legkésőbb hiánypótláskor be kell nyújtani. Elektronikus és papír alapú pályázatkezelés. A beruházás fedezete ingó és ingtlan vagyontárgy is lehet, ami rengeteg idő, pénz és bonyolult eljárási folyamatot igényel, valamint ha be kell hajtani a támogatásra kifizetett összeget, akkor nehezen érvényesíthető és szinte kezelhetetlen az eset.
Egységes bírálati rendszer egy szakaszra Jogcímre szabott pénzügyi terv, mely figyelembe veszi a szakágazati sajátosságokat is. Üzleti tervet csak nagy értékű projektek esetén kell csatolni és csak akkor, ha a beruházás jellege igényli. Csak olyan dokumentumot kell benyújtania az ügyfélnek, amelyek a bírálathoz feltétlenül szükségesek. A jogerős építési engedélyt csak az első kifizetés alkalmával kell benyújtani. Elektronikus kérelemkezelés. A kedvezményezett esetleges tartozása adó módjára behajtható köztartozásnak minősül, ezért nincs szükség biztosítékra. Azokban az esetekben amikor kell biztosíték (pl.: előleg), akkor készpénzes biztosítékot fogad el a Kifizető Ügynökség (MVH).
A pontozás nagy mértékben szubjektív volt, valamint a pontozáshoz tartozó útmutató nem nyújtott segítséget az értelmezéshez. Ezért nem volt egységes a pontozás a kirendeltségek között.
A pontozás főleg objektív szempontokra épül, ahol pedig nem határozható meg teljesen objektív pont (az ügyintézőnek kell döntenie, pl.: a beruházás valóban minőségjavító, magasabb hozzáadott értéket eredményez), ott pontos útmutató fogja garantálni az egységes pontozást. A döntést a Kifizető Ügynökség hozza meg.
A döntési folyamat során a Kirendeltségek felterjesztik a pályázatot, a Döntéselőkészítő Osztály országosan összesíti a felterjeszéseket, és egyszerre terjeszti fel a Döntés Előkészítő Bizottságnak, ahol a pályázatokat megtárgyalják és ha támogatásra javasolják, akkor az Irányító Hatóság vezetője hozza meg a támogatási döntést.
Két szakasz között a tapasztalatok alapján módosítások eszközölhetők anélkül, hogy a kérelemkezelésben ez kavarodást okozna.
A döntés a pályázatok beérkezésének sorrendjében történik addig, amíg a rendelkezésre álló keret ezt lehetővé teszi. Amennyiben előre láthatóan a keret már nem elég az összes beadott pályázatra, akkor határnap (addig az időpontig beadott pályázatok még beérkezés sorrendjében támogatásra kerülnek) megállapítása után a pontszám szerinti rangsor határozza meg azt, hogy a támogatásra javasolt pályázatok közül melyik lesz támogatott.
A szakaszolt benyújtási időszakok lehetővé teszik, hogy az egy időszakban benyújtott kérelmeket egyszerre dolgozzák fel, és így a pontszám szerinti rangsor alapján valóban a legjobb projektek kerülnek támogatásra.
Támogatási döntést követően szerződést kell kötni. Legkésőbb a tám.szerz. keltétől számított 60. napon meg kell kezdeni a fejlesztést, vagy 30. napon meg kell kezdeni a közbeszerzési eljárást és annak befejezésétől számított 30 napon belül a fejlesztést. A beruházást be kell fejezni közbeszerzés esetén 36 hónapon, építési beruházás esetén 24 hónapon, gépbeszerzés esetén 12 hónapon belül. Kizárólag szerződésmódosítás keretében történhet, indokolt esetben a beruházás műszaki tartalmának, kezdési és befejezési határidejének, a mérföldkő dátumának, a költség kategóriáknak, a maradványösszeg éven túli átütemezésének változtatása.
Támogatási döntést követően szerződés kötés helyett határozatot hoz a kifizető ügynökség. Csak a beruházás befejezésének időpontja van meghatározva. Közbeszerzés esetén 36 hónap, építési beruházás esetén 24 hónap, önálló gépbeszerzés esetén 12 hónap. Ettől eltérően, indokolt esetben, rendelkezhet a támogatási rendelet. Ha a kérelmező módosítani akarja a határozatot, akkor a kifizetési kérelem benyújtása előtt legalább 30 nappal be kell nyújtani a támogatási határozatra vonatkozó módosítási kérelmet, melyet módosító határozattal hagynak jóvá.
A szerződés módosításhoz mindkét fél egyidejű jelentléte szükséges.
A határozat módosítása kérelem alapján történik, és ezáltal az eljárás gyorsabb.
(Forrás: Az ÚMVP hivatalos honlapja) 1. táblázat: A korábbi és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási rendszerének összehasonlítása
31
4.3.3. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program illeszkedése az Európai Uniós támogatási rendszerekbe Az előző fejezetben már említett Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST)
az
Európai
Tanács
1698/2005/EK
az
Európai
Mezőgazdasági
és
Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján elkészített, a 2007-2013 évekre vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. Az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva a Stratégia célja, hogy – összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal – kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit. Az EU, közösségi támogatásait mindig hét évre tervezi a kiszámíthatóság érdekében. Ezekhez a támogatásokhoz előre kitűzött célokat, azaz stratégiákat (ÚMVST) köt ki az EU, hogy a célok tagállamaiban hatékonyan, érvényesüljenek. Általában az előző program időszakát is figyelembe véve, azok előnyeiből és hibáiból okulva, tervezi meg az EU a következő támogatási ciklust, amelynek céljait EU-Tanácsi rendelet formájában tesz közzé. Ez a rendelet csak célmeghatározás, egy iránymutató „vonal”.Az EU-Bizottság, alapul véve alapul véve az EU-Tanács rendeletét, fogalmazza meg a tagállamok számára a támogatások kialakításának keretszabályait. A tagállamok ezután, az EU-Tanácsi célokat összevetik saját gazdasági érdekeikkel. Ahol az érdekek egyeznek, ott a tagállam megkezdi a jogcímek tervezési műveleteit. Ezek a tervezési műveletek széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetések mellett
folynak. Amennyiben az előzetes egyeztetések
visszaigazolják az előre vetített társadalmi igényt és a potenciális ügyfeleket képviselő szervezetek elfogadják a végrehajtásra vonatkozó EU-s feltételrendszert, megkezdődhet a jogcím elvi alapjainak, a támogatás nyújtásához kötődő tényleges feltételrendszernek a kidolgozása. Az összesített végeredmény egy, a hét éves ciklusra vonatkozó 32
vidékfejlesztési programtervezet. Ezt a tervezetet meg kell küldeni az EU-Bizottságnak. Az EU ellenőrzi a saját keretszabályainak érvényesülését és vizsgálja az egyes jogcímek megvalósíthatóságát, ellenőrizhetőségét és a kalkulált támogatási összegek valódiság tartalmát. E folyamat alapján jött létre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program is. A tagállamok, megkezdik a jogalkotást a konkrét jogcímekre (esetünkben Magyarország, minisztériumi rendelettel). A 2. ábrán jól látható, hogy jogilag hogyan kerülnek érvényre a különböző jogcímek az EU-tagállamokban. A jogcím ágazati rendeletbe történő foglalásakor a jóváhagyott Vidékfejlesztési Program feltételrendszerétől eltérni nem lehet. Amennyiben ez mégis szükséges, akkor az EU-Bizottság felé ezt egy program módosítási dokumentum benyújtásával kezdeményezni kell. A módosítás csak a jóváhagyást követően léptethető életbe.
4. ábra: A Támogatási Programok és azok jogcímei létrejöttéhez szükséges jogalkotás menete
33
Támogatási kérelemkezelésre és ügyintézésre vonatkozó általános jogszabályok A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról; A Bizottság 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)
nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló
1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról; A Bizottság 2006. december 7-i 1975/2006/EK rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében a 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; A 2007. évi XVII. Törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről; A Bizottság 2009. november 30-i 1122/2009/EK rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott
közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet. Az általános rendelkezéseken kívül, a Vidékfejlesztési Minisztérium a támogatás valamennyi mozzanatát és jogcímeit rendeletekkel szabályozza. A különböző erdészeti jellegű intézkedésekről és azok rendeleteiről a 4.4.1. alfejezetben szemléltetem.
34
Tanácsadás és véleményezés az erdészeti jogcímek hatékony szabályozása érdekében 2011 februárjában alakult meg az ÚMVP Monitoring Bizottság Erdészeti Albizottsága. Az Albizottság abból a célból jött létre, hogy segítse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program erdészeti jogcímeinek minél hatékonyabb felhasználását, és ennek érdekében elemzi az egyes jogcímek alacsony felhasználását okozó problémákat. Az Albizottság arra a megállapításra jutott, hogy szükségszerű az egyes jogcímek módosítása, illetve ezen túlmenően felismerte, hogy ugyanilyen fontos az erdészeti támogatások jogszabályi
feltételrendszerének
népszerűsítése,
minél
jobb
megismertetése
az
erdőtulajdonosokkal, az erdőgazdálkodókkal, az erdészeti szakirányítókkal, illetve ennek érdekében a támogatások felhasználásáról szóló mind szélesebb körű eszközrendszer alkalmazása is. (URL 12.) Az integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) Az Európai Unió minden tagállamában, támogatás kifizetésére csak az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer keretében van lehetőség. Itt történik a kérelmek rögzítése, feldolgozása, a döntés meghozatal és a kifizetés egyaránt. Minden ügyfél minden adata és kérelme egy helyre fut össze.
A rendszer kiépítésének célja többfunkciós: -
az Európai Unió adott pénzügyi alapjának védelme, ezzel együtt az adófizetők védelme is,
-
A támogatás céljának, a jövőbeni kedvező hatás kiváltásának biztosítása,
-
A kettős (jogcím és/vagy támogatási egység) igénylés kiszűrése,
-
A jogosulatlan részvétel kiszűrése.
A jogosulatlan részvétel kiszűrésénél egy alapfogalmat érdemes tisztázni: Jogosultsági kritérium: A pályázat/támogatási kérelem benyújtásának időpillanatában a pályázó/kérelmező által teljesítendő olyan jogszabályi feltétel, melyet a kifizető ügynökség előre és 100%-osan (minden ügyfél, minden kérelem, minden támogatási egység) köteles vizsgálni. A jogosultsági kritérium ellenőrzése adminisztratív úton történik, tehát azt vizsgálják, hogy a beadott kérelem formailag és tartalmilag megfelel e, a követelményeknek. 35
Ha a támogatást igénylő jogosultságát megállapították és pozitív elbírálásban részesült, akkor még mindig fennáll a kötelezettségnek való eleget tevés kérdése: Kötelezettség: A támogatásra jogosult számára előírt olyan tevékenység, melyet a kifizető ügynökség utólag, kizárólag az ellenőrzési ráta mértékéig ellenőriz, általában a helyszínen. A kötelezettségnek való eleget tevés mindig helyszíni ellenőrzéssel történik a következő módon: -
Terepi bejárás (pl fafajok),
-
Mérés (pl GPS-es területmérés),
-
Mintavétel (pl sikeresség vizsgálat),
-
Dokumentum ellenőrzés (származási igazolvány),
-
Laborvizsgálat (erdészeti jogcímeknél nem kötelezettséghez kötődik- pl.: előzetes talajvizsgálat). Az ellenőrzések folyamata körültekintően történik bürokratív és gyakorlati téren
egyaránt a következő rendelkezések alapján: Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, a pályázatban, illetve a döntést követően a határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak. Nem fizethető támogatás annak, aki az ellenőrzést akadályozza, vagy meghiúsítja. Az ellenőrzés intézkedésenként és időszakonként (kérelem alapú) vagy meghatározott időszakra több intézkedés tekintetében is lefolytatható (ügyfél alapú). Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre. A kérelem megalapozottsága a döntést megelőzően és azt követően is ellenőrizhető. A helyszíni ellenőrzést a hatáskörrel rendelkező hatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH), vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv (MgSzH-MK EI) megbízólevéllel vagy szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja folytathatja le. A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható. Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, akkor az ügyfelet úgy kell értesíteni, hogy az ügyfél – jelenlétének korlátozása esetén – képviseletét biztosítani tudja. Az ügyfél alkalmazottja, meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. A helyszíni ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet 36
telefonon, elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet útján is lehet értesíteni. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés időpontjáról való értesítésről hivatalos feljegyzést kell készíteni. Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így az intézkedéssel összefüggésben jogosultság megállapítására alkalmatlanok, mulasztási bírság szabható ki, továbbá az ügyfél nyolc napon belül köteles mindent pótolni, javítani. A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet és filmfelvételt készíthet. Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető. Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr – amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak – köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.
Az ellenőrzésre történő kiválasztás: Alapesetben a benyújtott kifizetési kérelmek 5%-át kell a helyszínen is ellenőrizni. Az 5%20-25%-át
véletlenszerűen
kell
kiválasztani,
míg
a
maradék
75-80%-ot
kockázatelemzéssel. Amennyiben a minta jelentős szabálytalanságokat mutat, az ellenőrzések számát növelni kell. Jogkövetkezmények: -
Minden kötelezettségnek párja van a jogkövetkezmények között,
-
Minden kötelezettség szerepel a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben,
-
Minden kötelezettségszegés (hiba,
hiány
megállapítása)
jogkövetkezményt
eredményez, -
Minden jogkövetkezmény befolyásolja a támogatás eredeti feltételrendszerét, összegét,
37
Az IIER működésének jogi alapjai a következő jogszabály környezetben vannak lefektetve: -
2419/2001796/20041122/2009/EK
rendelet
az
Integrált
Ellenőrzési Rendszerről, -
EMVA-nál a 1975/2006/EK rendelet, mint ellenőrzési vhr;
-
2007. évi XVII. Törvény,
-
23/2007 FVM rendelet,
-
Adott jogcím FVM rendelete.
38
Igazgatási
és
4.3.4.
Az ÚMVP az erdész médiában
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hivatalos honlapja a www.umvp.eu link alatt található. Az oldal a Vidékfejlesztési Minisztérium, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóság kezelése alatt áll. Ezenkívül megannyi szakmai portálon találkozhatunk hivatkozással, részletes leírással a támogatásról. Feliratkozhatunk a különféle pályázatfigyelő oldalak hírlevelére, ahol időben értesülhetünk a támogatást érintő változásokról, határidőkről, újdonságokról. Utóbbi időben kereskedelmi televíziók fizetett reklámhirdetéseiben is találkozhatunk a Program népszerűsítésével. Az erdészeti szaklapokban minden, erdőgazdákat érintő történésről készül közlés. Az utóbbi időben tájékoztató körút is indult az erdészeti támogatások népszerűsítésére. Szentgálon tartották az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program jogcímeit népszerűsítő országos előadó körút nyitórendezvényét. Az eseményt a Magán Erdőtulajdonosok
és
Gazdálkodók
Országos
Szövetségének
(MEGOSZ)
nagyrendezvényével is összekötötték. Az ország félmillió magánerdő-tulajdonosának szóló eseményen a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeit is bemutatták. (URL 12.) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program bármely intézkedése keretében támogatást nyert kedvezményezettek által a projekt megvalósulási helyszínén kötelezően feltüntetendő arculati elemeket köteles kiállítani és feltüntetni promóció céljából. Ezt ÚMVP logóval ellátott projekttáblákon, posztereken, matricákon tehetik meg.
5. ábra: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hivatalos logója
39
4.4. Erdészeti vonatkozású támogatások Az alábbi kettő alfejezetben a jelenleg is pályázható, illetve kifutó támogatásokat szemléltetem részletesen a pályázati és támogatási információk 2011 évi összefoglalása alapján. (Részletes leírás: Melléklet 6.).
4.4.1.
Nemzeti támogatások
Erdőtelepítésekre nemzeti hatáskörben nyújtott nemzeti támogatások kifuttatása (K2). A támogatás célja: a 2004. május 31-éig telepített erdők esetében az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló hatályos FVM rendeletek alapján megkötött támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek, valamint az erdészeti hatóság által engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenység teljesítése esetén, támogatás vehető igénybe,az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, fásításhoz, valamint a fiatal erdők ápolásához
Az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatása (K-1) A támogatás célja az erdők természetes, illetőleg mesterséges felújításának támogatásával az erdők területének (mennyiségének), valamint természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése.
Az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás A támogatás
célja
a
többségében
nem
állami tulajdonú
erdőkben
folytatott
erdőgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, az erdészeti szakirányítási tevékenység igénybevételének és gyakorlásának biztosítása.
Fiatal erdők állománynevelése A támogatásról a 4.5. fejezet végén a Darányi Ignác Terv keretében számolok be.
40
4.4.2.
Európai Uniós támogatások
Évelő, lágyszárú energiaültetvények telepítése A támogatás célja: a mezőgazdasági területeken a fás szárú energia ültetvények, energianövények telepítésével az élelmiszer termékpályák stabilizálása, alternatív kultúraválasztási lehetőség biztosítása, az eróziós és belvíz okozta károk mérséklése, a kedvezőtlen talajszerkezet javítása, a megújuló energiaforrások széleskörű elterjesztése, a vidéki lakosság foglalkoztatottságának és életszínvonalának javítása.
Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítése A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági területeken fás szárú energiaültetvények telepítésével... - hozzájáruljon az élelmiszer-termékpályák stabilizálásához a nem élelmiszeripari növények termesztésére történő áttéréssel; - alternatív, a termőhelyi adottságokhoz igazodó kultúraválasztási lehetőséget biztosítson; - mérsékelje a szél- és vízerózió, illetve belvizek okozta károkat; - az energetikai célú faanyag biztosításával hozzájáruljon a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való használatának elterjesztéséhez; - mérsékelje az erdészeti potenciál túlzott energetikai célú használatára irányuló nyomást; - a betakarítási, telepítési műveletekkel foglalkoztatási lehetőséget biztosítson a vidéken élő, alacsony képzettségű munkaerő részére; - hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalának javításához.
Erdészeti potenciál helyreállítása A támogatás célja a természeti katasztrófa által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállításának támogatása, valamint másodlagos erdőkárok megelőzése. A támogatás jellege szerint normatív, vissza nem térítendő. Helyreállítási alaptámogatásból, illetve kiegészítő támogatásból áll.
Mezőgazdasági területek erdősítése (NVT MgTE, az EMVA-ból finanszírozott is) A támogatás célja a mezőgazdasági szerkezet-átalakítás elősegítése, az ország erdőterületének növelése, a vidéki térségek természeti és táji örökségének fenntartása, a
41
lakosság életkörülményeinek, valamint a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken A támogatás célja: Az agrár-erdészeti rendszerek lehetőséget teremtenek fás legelők létesítésére és hasznosítására, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartására, a mozaikos tájszerkezet kialakítására. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP) támogatott agrárerdészeti rendszerek olyan földek, melyeken fákat nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak.
Erdő-környezetvédelmi intézkedések Az Erdő-környezetvédelmi intézkedésekről a következő 4.5. fejezetben szólok részletesen.
Az erdő szerkezetátalakításához nyújtandó támogatások A támogatás célja: Az erdők természetességének, biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javításához kapcsolódó nem termelő beruházások támogatása a leromlott szerkezetű vagy idegenhonos fafajokból álló erdőtársulások tájhonos, adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásokká történő átalakítása, valamint a megfelelő elegyesség, illetve több szintes állományszerkezet kialakítása révén.
Kertészeti ültetvények korszerűsítése, korszerű ültetvények létesítése A támogatás célja: A meglévő ültetvények korszerűsítésével, a korszerű, intenzív, víztakarékos öntözőrendszerrel ellátott ültetvények telepítésével, valamint a fajtaszerkezet javításával
a
piaci
igényekhez
alkalmazkodni
tudó
hatékony
és
minőségi
követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtése.
Az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése A támogatás célja: Az erdészeti gépek beszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás célja az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása, a használt géppark fejlesztése és korszerűsítése az első kiviteltől a fakitermelési szakaszig, beleértve a fakitermelés gépeit is. A támogatás a következő, Gépkatalógus szerinti gépváltozatok alá tartozó erdészeti gépek és technológiai berendezések beszerzésére vehető igénybe: -
1111 Kerekes traktorok
-
6111 Erdészeti traktorok 42
-
6112 Erdészeti rakodók, közelítők
-
6119 Egyéb erdészeti magajárók
-
6121 Talajművelő gépek
-
6122 Vető- és ültető gépek
-
6123 Növényvédő- és tápanyag-kijuttató gépek
-
6124 Betakarító- és fakitermelő gépek
-
6125 Álló és vegyes munkák gépei
-
6126 Szállító járművek
-
6127 Motoros fűrészek, aljnövényzet tisztítók
-
6129 Egyéb erdészeti munkagépek
-
9193 Gödörfúrók
EMVA szaktanácsadás Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. tengelyében lehetőség nyílik a gazdálkodók és a vállalkozások számára szaktanácsadási szolgáltatást támogatott formában igénybe venni.
43
4.5. A természetszerű erdőgazdálkodás támogatási lehetőségei „Az erdőgazdaság fejlődésének története különös képet mutat. Kiindult a szálalásból, azután elleste a mezőgazdaságtól annak nagyszerű monokultúráját és a rendes táblás gazdálkodását, az egyszerre való aratást, amit a tarvágásos erdőgazdaság néven igyekezett tökéletesíteni sok évtizeden át. Sok csalódás révén ráeszmélt arra, hogy ez számára nem járható út és ma megint bekanyarodik a szálalás felé, mert a tapasztalat és a kutatás is egyformán azt mutatja, hogy az erdőt a természetének megfelelő módon kell gondozni és csak a szálalás felel meg az erdő természetének és csak ez elégíti ki a fáknak az igényeit…” (ROTH GYULA: A szálaló erdőről tartott előadása, amely 1958 május 11-én hangzott el) Az erdő-környezetvédelmi program, amely az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programba hatékonyan érvényesül, rendkívül változatos célokat fogalmaz meg az erdők környezetvédelmi értékeinek megvédése és fejlesztése érdekében és gyakorlatilag ez a program testesíti meg a természetszerű erdőgazdálkodás elősegítéséhez való támogatások javát. A részletes célokat és a támogatási feltételeket összesen 11 célprogramba dolgozták ki annak érdekében, hogy a környezetvédelem komplexitása minél teljesebb körűen érvényesüljön. Az egyes célprogramokat a következőkben mutatom be röviden: I.
Agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása -
A célprogram fontos feltétele, hogy az erdőrészlet ne minősüljön folyamatban lévő erdőfelújításnak, valamint hogy záródásának ártéren fekvő területen nagyobbnak kell lennie 80%-nál, ártéren kívül pedig 60%-nál.
-
Hazai erdőgazdálkodásunkban ez a kérdés igen hangsúlyosan vetődik fel, főleg az ártéri erdők esetében. Az egyes agresszíven terjedő idegenhonos fajok, például a gyalogakác, gyakorlatilag elborítja az ártéri erdőket, és ezzel megakadályozza a felújítási tevékenységet. Ez esetben a program lehetőséget ad vegyszeres védekezésre is.
44
-
A célprogram ideje alatt gondoskodni kell az erdőrészletben az egy évesnél idősebb, agresszíven terjedő idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolításáról, melyre hektáronként évi 196 euró támogatatás nyerhető.
II.
Szálaló erdőgazdálkodás -
A szálaló erdőgazdálkodás célprogram keretében folyamatos erdőborítottságot kell biztosítaniuk a támogatást elnyerő erdőgazdálkodóknak. A támogatás az átállás időszaka alatti jövedelemkiesést pótolja. A többletköltség elsősorban abból származik, hogy egy adott erdőrészletet nem lehet egyszerre kivágni, hanem csak egyesével. Ezen erdőgazdálkodási módszer eredménye, hogy megőrizhető az erdő ökoszisztémája, mivel nem történik olyan drasztikus beavatkozás, mint tarvágás esetén. Már a munka megkezdésekor rendelkezni kell egy ún. szálaló tervvel, vagy átállást tartalmazó átalakítási tervvel.
-
Az előzetes adatok alapján 269 erdőrészlet, összesen 2000 hektár területtel érintett ebben a célprogramban jelenleg. Ugyanakkor, aki szálaló vagy átalakíttató tervet készíttet, s engedélyezteti az erdészeti igazgatóságnál, 2013-ig pályázhat erre a programra. A legkisebb támogatható terület 2 hektár és az is szabályozott, hogy az egyes fák kitermelése után mekkora lék maradhat a legkedvezőbb mikroklíma elérése érdekében. A fakivágás után keletkező lékben megjelenő újulat fejlődését megfelelő módokon elő kell segíteni, például vadriasztás alkalmazásával is. Ugyanabban az erdőrészletben az erdőgazdálkodó 5 évig nem végezhet fakitermelést. Fontos követelmény, hogy ne alakuljanak ki nagyobb összefüggő vágásterületek, ezért kötelező előírás határozza meg a fakitermeléssel érintett területek minimális távolságát is.
-
Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik nagyobb területen vállalják a szálaló erdőgazdálkodás megvalósítását. Plusz pontot jelent például, ha az erdőterület lejtése 10 foknál nagyobb és az egyéb paraméterek (elegyesség, őshonosság, stb.) is befolyásolják az elérhető pontszámot.
-
Szálaló erdőgazdálkodás alkalmazására hektáronként évi 164 eurót kaphatnak a nyertes pályázók. A szálalás jelentősége, hogy a fákat nem nagy területen egy időben, hanem válogatva, szálalva termelik le, s ezzel biztosítják a folyamatos erdőborítottságot.
-
Az erdészeti hatóság által engedélyezett fahasználatot a támogatási kérelem benyújtását követően, az első kifizetési kérelem benyújtásáig kell elvégezni. 45
III.
Erdőállományok kézimunka-igényes ápolása -
Az erdőállományok kézimunka-igényes ápolását azokon a területeken segíti elő az ÚMVP, ahol természetvédelmi okokból nem célszerű gépeket használni. Ez esetben hektáronként az első évben 196, a második évtől pedig 76 euró támogatást kap az erdőgazdálkodó.
-
Az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától az újulati szintben egyévesnél idősebb agresszíven terjedő idegenhonos fa- és cserjefaj egyede nem lehet.
-
Az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor a felújítási szintben a főfafaj többéves csemetéinek a támogatási rendeletben meghatározott darabszámban, elegyarányban és fafajösszetételben kell jelen lenniük.
IV.
Őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása -
Ezen célprogram fő célja az erdő egységének megőrzése. Ezt azáltal lehet elérni, hogy az erdőgazdálkodók felhagynak a nagyobb területeket érintő tarvágással. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági, erdővédelmi és a közjóléti funkciók összekapcsolódjanak, s ne boruljon fel az egyensúly a fakitermelés érdekében.
-
A tarvágás felszámolását vállalók hektáronként évi 160 eurót kaphatnak, a kötelező előírások teljesítése esetén. (Az összefüggő véghasználati terület nagysága legfeljebb 0,5 hektár lehet; fakitermelés csak október 1. és március 31. között végezhető; az újulat szabad fejlődését folyamatosan biztosítani kell megfelelő ápolással; az újulati szintben egy évesnél idősebb agresszíven terjedő idegenhonos fa- és cserjefaj egyede nem lehet.)
-
Az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig a fakitermelést úgy kell végrehajtani, hogy az erdőrészlet területének legalább 25%-áról, legfeljebb 50%áról lehet a fákat eltávolítani.
-
Az első kifizetési kérelem benyújtását követően 5 köbméter/hektár mennyiségű, az egyes törzsek legvastagabb részén 20 cm átmérőt meghaladó méretű, lábon álló vagy fekvő holtfa jelenlétét biztosítani kell. A támogatás fontos feltétele, hogy az adott erdészeti tájban valamely, támogatható faállománytípus forduljon elő.
V.
Mikro-élőhelyek kialakítása, fenntartása -
A mikro-élőhelyek kialakítása és fenntartása program célja az élővilág változatosságának fenntartása. Mikro-élőhelynek nevezzük azokat a kis élőhelyű 46
területeket, ahol lehetőség van arra, hogy az uralkodótól eltérő másfajta élőlények is meg tudjanak telepedni. -
A program része ezért a holtfa erdőben hagyása is, amelyen rengeteg fajta rovar és gomba találja meg életterét.
-
A programba vont erdőrészletben az első kifizetési kérelem benyújtásától legalább 10 köbméter/hektár mennyiségű, az egyes törzsek legvastagabb részén 20 cm átmérőt meghaladó méretű, lábon álló vagy fekvő holtfa jelenlétét kell biztosítani és a földön fekvő holtfát darabolni nem lehet.
-
Amennyiben a holtfa biztosítása fakitermeléssel történik, a kitermelt fák tőrészei nem lehetnek 10 méternél közelebb egymáshoz.
-
Fontos feltétel, hogy az erdőrészlet vágásos üzemmódban szerepeljen és vágásérettségi mutatója nagyobb legyen, mint 15 év.
VI.
A véghasználat során facsoportok visszahagyása -
A véghasználat elhalasztása a talaj- és erdővédelem szempontjából célprogram keretében
hektáronként
200
euró
támogatás
jár
évente
annak
az
erdőgazdálkodónak, aki a talaj vagy a víz védelméhez hozzájárulva a fakitermelés időpontját késlelteti. -
Az első kifizetési kérelem benyújtásáig a véghasználat elvégzése kötelező.
-
Az erdőrészleten belül legalább 90%-ban tájhonos fafajokból álló állékony csoportokat kell kijelölni és meghagyni a támogatásra jogosult terület minimum 5%-án.
-
Agresszíven terjedő idegenhonos fafajt a koronaszintben a facsoport nem tartalmazhat.
-
A facsoport záródása legalább 60% kell, hogy legyen.
-
Fontos feltétel, hogy az erdőrészlet vágásos üzemmódban szerepeljen és vágásérettségi mutatója ne legyen több mint 9 év.
VII.
Erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás
-
Ezt a célprogramot kifejezetten erdőfelújításban lehet alkalmazni.
-
Az első kifizetési kérelem benyújtásától a cserjeborítást az erdőrészlet teljes területén 10-20% között kell tartani.
-
A célprogram ideje alatt az idős állomány és az újulat együttes záródása nem csökkenhet 80% alá. 47
-
A célprogramban a részvétel fontos feltétele, hogy az adott erdőrészletben a cserjeborítás 30-70% között legyen, valamint az erdőrészlet legfelső lombkorona szintjének záródása érje el a 80%-ot.
VIII. Véghasználat elhalasztása talaj- és élőhelyvédelem céljából -
Ezen program keretében csak az erdészeti hatóság által engedélyezett egészségügyi termelést lehet elvégezni.
-
Az első kifizetési kérelem benyújtásáig elő kell segíteni a 10 fok feletti lejtésű területek
esetében
az
eróziós,
illetve
talajpusztulást
okozó
folyamatok
akadályozásával a természetes újulat megtelepedését. -
Fontos feltétel, hogy az Adattár alapján az erdőrészlet legalább 70%-os záródású, a vágásérettségi mutatója pedig 0, vagy annál kisebb legyen.
IX.
Közjóléti célú erdők fenntartása -
A közjóléti célú erdők fenntartására eddig kevés forrás jutott, az új támogatási lehetőségek bizonyára elő fogják segíteni e fontos közjót szolgáló tevékenység fejlesztését, illetve fenntartását. Ide tartozik például parkerdő, kirándulóerdő vagy kiránduló iskola kialakítása, fejlesztése vagy fenntartása.
-
A programba vont terület korlátozás nélküli, térítésmentes látogathatóságát folyamatosan biztosítani kell.
-
A közjóléti berendezések és sétautak 30 méteres környezetében folyamatosan gondoskodni kell a balesetveszélyes (megdőlt, korhadt, törött, hasadt, stb.) fák, illetve a 10 cm-nél vastagabb, letört vagy korhadó ágak eltávolításáról.
-
A sétautakat, turistautakat akadályoktól (pl. kidőlt fa, keréknyomvályú, kátyú, vízátfolyás) mentes állapotban kell fenntartani, és mindkét oldalán minimum 1-1 méter szélességben a cserjéket el kell távolítani.
-
X.
Gondoskodni kell a támogatott területen a hulladékgyűjtők rendszeres ürítéséről is.
Erdei tisztások kialakítása és fenntartása -
Ezen program az erdei ökoszisztéma változatosságának fenntartását szolgálja.
-
A támogatási kérelem benyújtását követő első évben kétszeri szárzúzást vagy kaszálást kell végrehajtani, szeptember 30-ig.
48
-
A támogatási kérelem benyújtását követő második évtől kezdődően évente legalább egyszer, szeptember 1. és október 10. között egy őszi tisztító kaszálást kell elvégezni, és ezt követő harminc napon belül el kell távolítani a szénát a területről.
-
A támogatási kérelem benyújtását követő első év október 1-jét követően a támogatott területen a védett fajok kivételével egyévesnél idősebb fa- és cserjefaj nem lehet.
-
A támogatási kérelem beadását követő második évtől kezdődően a kaszáláson és lehordáson kívül egyéb beavatkozás nem végezhető, a közlekedés és a munkák során nem keletkezhet 20 cm-nél mélyebb keréknyom.
-
Az erdei tisztások kialakítására és fenntartására az első évben 196, a másodiktól 36 eurót kapnak a programban résztvevő erdőgazdálkodók.
XI.
Természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása -
Olyan technológiák megvalósítását támogatja ez a program, amelyek kevésbé rongálják a talajt a kivágott fák elszállítása során. A ma használatos nagy teljesítményű gépek ugyanis komoly talajsérüléseket okoznak és rombolják a természetes erdei ökoszisztémát is. A pályázat célja, hogy a faanyag kiszállítása természetvédő módon kerüljön megoldásra. A pályázati feltételek között ezért előírják, hogy milyen technológiák alkalmazhatók anyagmozgatásra. Előnyt jelent, aki védett, vagy fokozottan védett területen gazdálkodik, vagy a terület lejtése 10 foknál nagyobb, mivel itt a talaj lebontódásának kockázata fokozottabb.
-
A fakitermelés és anyagmozgatás során, az erdőrészleten belül csak kötélpálya, vasló, erdészeti csúszda, állati erővel vont fogat, közelítő kerékpár, szán, vagy a kitermelt faanyag emelve történő szállítására alkalmas önjáró kerekes eszköz használható.
-
A fakitermelés és anyagmozgatás során nem keletkezhet 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom.
-
Minden kitermelt 5 köbméter faanyagra legfeljebb egy sérült élő fatörzs juthat.
-
A jogosultság feltétele olyan gyérítés, készletgondozó-használat, szálalás, egészségügyi termelés vagy a tarvágást és az egyéb termelést kivéve véghasználati fakitermelés, amelyre vonatkozó bejelentést az Erdészeti Hatóság tudomásul vett vagy engedélyezett.
-
Ezen módszerek alkalmazása esetén köbméterenként 12,45 euró támogatás jár az erdőgazdálkodónak, legfeljebb 50 köbméter kiszállítása esetén. 49
Az EKV támogatások néhány fontos alapfeltétele A természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram keretében 1 évig, az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram keretében 5 évig, a szálaló erdőgazdálkodás és az erdőállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram keretében 10 évig, a többi célprogram esetében 7 évig vehet igénybe támogatást az erdőgazdálkodó. Az intézkedés keretében célprogramonként területalapú, normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető, melynek feltétele az előírások betartása. A támogatásra az jogosult, aki a támogatási kérelem benyújtásakor az erdőtörvény alapján nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó, és ezen jogosultsága határozatlan időre, vagy az adott célprogram teljes támogatási időszakára fennáll. Emellett rendelkeznie kell az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőterv-határozattal, a támogatási kérelemben szereplő területre vonatkozóan. Nem vehető igénybe támogatás azon erdőrészletek után, amelyek a magyar állam többségi tulajdonában vannak. (URL 9) Egyéb erdészeti valamint természetszerű erdőgazdálkodást elősegítő támogatások Mindenképpen tudni kell, hogy a táj, a vidék fejlődésének elősegítése céljából csupán erdészeti tárgyú támogatásokra, pályázatokra támaszkodni nem elég. Figyelni kell a Vidékfejlesztési Minisztérium más ágazatai számára kiírt pályázatokat. Így például még a 2009. január elején kiírt falumegújításra és –fejlesztésre igénybe vehető támogatásokat, ahol többek között a védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, látvány és használati térelemek, valamint a kültéri játszóterek kaphatnak jelentős segítséget. Vagy a turisztikai tevékenységek támogatása, így a falusi turizmus, erdei turizmus, borturisztikai szolgáltatások támogatása, továbbá a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások, mint a tanösvény, tematikus út, túraútvonalak kialakítása, vagy tájékoztató kiadványok, táblák készítése. A 2007-2008-as években egy különleges támogatási formát is igénybe vehettek az arra pályázók: Az adó felajánlott 1%-ából az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának támogatására készült pályázati felhívás. Ez a pályázat a forrása miatt
50
egyedülálló, ugyanis nem nemzeti, nem Uniós, hanem az állampolgárok „adták össze”, azaz tulajdonképpen magán-forrásból származik. (KELEMEN G. 2008) A legújabb hírek szerint fiatal gazdák induló támogatására 4 milliárd forintot szán a Darányi Ignác Terv, a mezőgazdasági termékek értéknövelésére 5 milliárd forintot. A zöldség-gyümölcs ágazat 1,4 milliárd forintra számíthat, de lesz tanyaprogram és az erdősítést is támogatná a Vidékfejlesztési Minisztérium.
1. kép: A Darányi Ignác terv logója (Forrás: URL 20.) A program átfogó célja a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, amely mellett a tárca több stratégiai célt is megfogalmazott. Ilyen a tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszer-biztonság valamint a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése. A tárca a Darányi Ignác Tervben a vidéki közösségek megerősítését és a vidéki népesség életminőségének javítását is célul tűzte ki. „A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia (NVS) végrehajtási kereteit adó Darányi Ignác Terv forrásainak jelentős részét az európai uniós támogatások biztosítják. A 2014-ig, az újabb 7 éves uniós pénzügyi tervezési időszak indulásáig a le nem kötött EU források – mintegy 300 milliárd Ft – képezik a Darányi Ignác Terv uniós pénzügyi keretét. Felgyorsítjuk a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását, törekedve a Nemzeti Vidékstratégia szakmai szempontjainak érvényesítésére. 2012 első félévében a következő jogcímekre lehet pályázni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál” –
51
olvasható a Darányi Ignác Tervben, ahol konkrét számokkal is találkozhatunk. A jogcímek közül csak az erdészeti vonatkozásúakról teszek említést. I.
Fiatal gazdák induló támogatása
A támogatás célja, hogy a fiatal gazdák számára a mezőgazdasági tevékenység megkezdésénél jövedelempótló jelleggel, egy alkalommal a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra segítséget nyújtson. Pályázatot nyújthatnak be: 18 és 40 év közötti, megfelelő szakirányú képesítéssel, illetve végzettséggel rendelkező agrárszakemberek, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként. Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 4 Mrd Ft A gazdaságnak a kötelező működtetési időszak 4. évére vállalt üzemméretét alapul véve 20.000-40.000 eurónak megfelelő forintösszeg. A rendelet megjelenésére, megnyitására 2012. év elején kerül sor. II.
Mezőgazdasági területek első erdősítése
Az intézkedés fő célja az ország erdővel borított területének növelése, az erdészeti szektor fejlesztésével a vidéki foglalkoztatottság elősegítése, az erdők környezetvédelmi, társadalmi, közjóléti és gazdasági szerepének növelése, hogy a területek alternatív hasznosításával lehetővé tegyük a mezőgazdaság újrastrukturálását. Pályázatot nyújthatnak be: természetes és jogi személyiségű földhasználók. Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: a teljes – 2007–2013-as – tervciklusra 257 millió euró. A támogatás összege és mértéke: 853 – 2 065 euró/ha közötti összeg. Pályázni lehet: 2012. május 1-je és június 30-a között.
52
III. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartását, a mozaikos tájszerkezet kialakítását teszi lehetővé. Pályázatot nyújthatnak be: földhasználók. Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: a teljes – 2007–2013-as – tervciklusra 2,8 millió euró. A támogatás összege és mértéke: 740 – 1 050 euró/ha közötti összeg. Pályázni lehet: 2012. május 1-je és június 30-a között. IV.
NATURA
2000
erdőterületeken
történő
gazdálkodáshoz
nyújtandó
kompenzációs támogatás Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az érintett erdőgazdálkodókra háruló, az uniós elvárásokat szolgáló kötelezettségekből fakadó kieső jövedelmet és többletköltséget jelentősen csökkentse. Az intézkedés célja a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt, a kijelölés alapjául szolgáló fajok, valamint élőhelyek kedvező természeti helyzetének megőrzése és fenntartása a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység által. Pályázatot nyújthatnak be: azok az erdőgazdálkodók, akik rendelkeznek az adott erdőrészletre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtervvel. Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 35,8 millió euró. A támogatás összege és mértéke: 40–200 euró/ha/év között. Pályázni lehet: Az egységes területalapú támogatási kérelem részeként május 15-ig. 2012 második félévében az alábbi erdészeti jellegű jogcímek megnyitását tervezi a Vidékfejlesztési Hivatal: -
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS).A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatás,
-
Erdő-környezetvédelmi kifizetések,
-
Erdészeti potenciál helyreállítása. (URL 20.) 53
4.6. Az ÚMVP
támogatások félidei
értékelésének
összefoglalása különös tekintettel az erdészeti ágazatra Eddig sikeresnek bizonyult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), a 2013-ig rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forint fejlesztési forrásból a magyar gazdálkodók a félidei értékelés lezártáig több mint 500 milliárd támogatást már kérelmeztek. (WEISZ M. 2009) A Tanács Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapról szóló 1698/2005/EK rendeletének 84-86. cikkei előírják, hogy 2010-ben a folyamatos értékelés keretében félidős értékelést kell készíteni. ennek keretében készült el az „Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013)” félidei értékelése,
melynek célja,
hogy
hozzájáruljon a Program eredményesebb és hatékonyabb folytatásához. Az értékelés a programvégrehajtás, az eredmények, és a hatások vizsgálatán keresztül megalapozza a program esetleges kiigazítását és inputokat szolgáltat a soron következő stratégiai tervezési és programozási ciklus számára. Az értékelési tevékenység az EMVA források jövőbeni allokációjának ésszerűségét, valamint, az eredmények nyilvánosságán keresztül, az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítását szolgálja. Az ÚMVP félidejét megelőző időszak tanulságainak feldolgozása mellett az értékelés célja az is, hogy a független szakértők által olyan hasznosítható javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek az összegyűjtött információk alapján kialakított következtetéseken alapulnak. A félidei értékelés résztvevői: Az érintett, érdekelt országos érdekképviseleti/civil szervezetek: 1. amelyek az ÚMVP Monitoring Bizottságában (ÚMVP MB), továbbá 2. az Érdekegyeztető Tanácsban tagsággal rendelkeznek. A Vidékfejlesztési Országos Fórum (VOF) Szerkesztőbizottsága lehetőséget kívánt adni a közös értékelő folyamatba való bekapcsolódáshoz továbbá azoknak az országos szakmai (pl. növény-, állattenyésztő, élelmiszer, közösségfejlesztő, épített, természeti 54
környezettel foglalkozó, stb.) érdekképviseleti/civil/ kamarai szervezeteknek, amelyek ugyan nem tagjai az ÚMVP MB-nek vagy az ÉT-nek, de egy-egy szakterület tekintetében relevánsak. Bemutatták tevékenységüket és érdekeltségüket az adott ÚMVP intézkedéssel összefüggésben. Az ÚMVP közös értékelését egy kérdőíves rendszer segítette (Melléklet 5.):
2. -
kép: A kérdőív tulajdonságai (Forrás: URL 21.)
Az adott szervezet megjelölte a kérdőíven szakmai érintettsége szerint, hogy az ÚMVP intézkedések közül melyeket kívánta értékelni.
-
A kitöltött és visszaküldött kérdőíveket a program összesítette, azaz láthatóvá vált, hogy az adott intézkedésekhez bejelentkezett érdekelt, érintett szervezetek köre. Ezzel ők automatikusan létrehozták az ÚMVP adott intézkedésének értékelő csoportját.
-
Arról, hogy az adott intézkedés értékelésére mely szervezetek jelentkeztek be, mely szervezetek alkothatják az adott intézkedés értékelő csoportját, valamennyi résztvevő tájékoztatást kapott a VOF Szerkesztőbizottság gesztorától. 55
Az adott intézkedést értékelő csoport működése a következő volt: a./ A csoport minden egyes tagja elkészítette az adott intézkedés félidejű megvalósítására, az azokhoz kapcsolódó kérdésekre a saját értékelő válaszát, és azt a csoport rendelkezésére bocsájtotta (és természetesen azt a saját kommunikációjában felhasználta); b./ Csoport (team) ülésen (és a csoportnak megnyitott internetes fórumon) a csoporttagok egyeztették a saját álláspontjaikat, kialakították (ha kell, többségi szavazással) a csoport közös válaszát az adott intézkedésre feltett kérdésekre. c./ A csoport felvette a kapcsolatot az adott intézkedés Irányító Hatóságbeli felelősével az akkori (FVM, MVH), amelytől/akitől adatot, előzetes értékelő anyagot, konzultációt, egyeztető tárgyalást kért az értékeléshez; d./ A csoport tagok maguk közül egy gesztort jelöltek ki/vagy választottak, amely gesztor szervezet: -
technikailag összefogta a csoportot és a belső kommunikációt;
-
a (c./) ponttal kapcsolatban szervezte, képviselte a csoportot;
e./ A cél, végeredmény az volt, hogy a csoport közös értékelő szöveget fogadjon el válaszaként az adott intézkedésre vonatkozó kérdésekre. f./ A csoport a saját maga által elfogadott értékelő szöveget a VOF Szerkesztőbizottsága plenáris ülésének adta át. A csoportok értékelő válaszait a VOF Szerkesztőbizottsága összegezte, illetve ezzel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdésekben döntött (pl.: azért, mert nincs egységes álláspont, vagy a kisebbségi álláspontok bemutatása, stb.). Mindezek elvégzéséhez a szervezetek képviselői saját maguk közül szöveg-szerkesztő csoportot választottak, melynek tagjai egy-egy tengely és/vagy intézkedés-csoport, valamint egy-egy horizontális dimenziót kezelték, és az érdekképviseletek összefoglaló véleményének szöveg-tervezetét elkészítették.
56
Végül a VOF Szerkesztőbizottsága elfogadta és kiadta a./ az ÚMVP MB érdekképviseleti/civil szervezetek platformjának az EU által a félidejű jelentéshez feltett kérdésekre adott válaszait, és b./ az összefoglaló értékelő véleményét az ÚMVP félidős teljesítéséről, valamint c./ a javaslatait az ÚMVP továbbfejlesztéséről a hátra lévő időszakra vonatkozóan, továbbá d./ a kormány által készített jelentés civil-érdekképviseletek által történő összefoglaló véleményezését. (URL 21.)
4.6.1. I.
Az átfogó értékelés tengelyenként (2010) tengely
Az intézkedéscsoporton és az egész I. tengelyen belül meghatározó volt a 121-es (Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése) intézkedés szerepe, amely 76%-át teszi ki a tengelyen belül megítélt támogatásoknak. Az erdészeti alágazat fejlesztését célozta az Erdők gazdasági értékének javítása (122) intézkedés, amelyben a félidei értékelésig Az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás jogcím indult el. Ebben 4 586 432 127 Ft értékben történt kötelezettségvállalás 139 kedvezményezett felé, a többi gépbeszerzési támogatásra jellemző hatások mellett. a munkaerő változása szempontjából releváns jogcímek tervezett létszámváltozásának összesítése alapján 5097 fő létszámcsökkenés várható a tengely beruházásai nyomán, ha a támogatottak a projekteket a terveik szerint valósítják meg. II.
tengely
A II. tengelyben a legnagyobb forrást a 214 Agrár-környezetvédelmi kifizetések intézkedés kötötte le, 228 343 334 978 Ft kötelezettségvállalással. Az intézkedés 21 célprogramot hirdetett meg, amelyekből 9 az ország teljes területén (horizontális célprogram), 12 pedig csak kijelölt területeken volt elérhető (zonális célprogram). Az intézkedés összesen 1 151 100 hektárnyi területet támogatott. Látható, hogy az új program több mint 40%-os forráslekötés mellett 12 %-kal kevesebb területi érintettséget, illetve 32%-al kevesebb gazdálkodó bevonását eredményezte mint a Nemzeti Vidékfejlesztési 57
Terv (NVT) hasonló programja. Az intézkedés hatásosságát jelentős mértékben befolyásolták a lebonyolítás eljárásrendi és szervezési anomáliái. Az intézkedés támogatási logikája és a nehezen áttekinthető előírásrendszer elfedte a gazdálkodók előtt a valódi célokat és ezért - élve a lehetőségekkel - a gazdálkodók a bevétel-költség arány mentén mérlegelve választották a számukra legkedvezőbb támogatási portfóliót. Összességében az AKG intézkedésről megállapítható, hogy – még kevésbé sikeres célprogramjai esetében is – jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti szempontok fontossága széles körben elfogadottá váljon. III.
tengely
Az ÚMVP III. tengelye (A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása) egyszerre tűzte ki célként a vidéki gazdaság diverzifikációját valamint a vidéki területeken az életminőség javítását. Összességében megállapítható, hogy a tengely intézkedései a vidéki lakosság problémái közül többet is felvállaltak, ugyanakkor természetesen egyik problémakör teljeskörű feloldása sem volt lehetséges a rendelkezésre álló források korlátossága és a megvalósítás elhúzódása miatt. A tengely értékelése kapcsán fontos jellemezni az eljárásrendet is, mert a vidékfejlesztés esetén a támogatások tényével egyenértékű hatást vált ki azok megvalósításának módja. Az eljárásrend sajnos nem biztosított kellő teret a helyi szereplők döntéshozatalba történő bevonására, kevéssé épített a partnerség elvére. IV.
tengely
A IV., LEADER tengely legfőbb célja az ÚMVST szerint a térségi szintű vidékfejlesztési koncepciók kialakításának, illetve azok helyi fejlesztési stratégiába való beillesztésének és megvalósításának ösztönzése. Ezáltal a tengely támogatása elősegíti az összes intézkedéscsoport intézkedéseinek összevonását és területi koherenciáját, és ösztönzi a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakításához és megvalósításához szükséges helyi humán kapacitás fejlesztését. Az intézkedés a gyakorlatban az előzetes elképzelésekhez és az EU-s normákhoz képest is jelentős eltérésekkel működött. Az egyik legnagyobb eltérés a finanszírozás mértékében és elérhetőségében van. A feltáró munka tapasztalata szerint a pályázatkezelés feladatainak HACS-okra delegálásával az akciócsoportok erőforrásainak jelentős részét a kérelem- és pályázatkezelési feladatok ellátására fordították. A helyi akciócsoportok nagy része helyi kis MVH-ként kezdett 58
működni, eltekintve a valós kifizetések lebonyolításától. A Programban foglaltakkal ellentétben az akciócsoportoknak rendkívül kevés energiája, ideje és figyelme maradt az előrehaladási folyamatban történő önértékelésre, a HVS mentén történő valós fejlesztő tevékenységekre, ösztönző és hálózati feladatok teljesítésére, a partnerség aktivizálására, a passzívabb társadalmi csoportok bevonására, a LEADER kulcsszempontjait magukon hordozó projektek generálására. (MTA. 2010)
4.6.2.
Erdészeti jogcímek rövid félidei értékelése (2010)
A Pályázatkezelési és Támogatási Osztály végzi az erdészeti támogatási jogcímek végrehajtásának szakmai koordinációját, és részt vesz a tervezett jogcímek kialakításában. Az osztály elsődleges és legfontosabb feladata minden évben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kötött Delegálási szerződésben rögzített feladatok maradéktalan és magas színvonalú ellátása, koordinálása. Az Osztály 8 EU-s és 3 nemzeti támogatási jogcímmel dolgozik folyamatosan. Jogcímenként külön meghatározott feladatokat lát el mind a támogatási, mind a kifizetési kérelemkezelés, valamint helyszíni ellenőrzések tekintetében. A 2010 évi félidei értékelésben is jelentős monitorozó szerep hárult az osztályra, melynek alapján jogcímek szerinti értékelési beszámoló készült. Jelen értékelést az MVH adatai alapján a HUNGARICUM konzorcium megbízásával CSERNECZKY T. készítette 2010-ben. Az I. tengely erdészeti jellegű intézkedéseinek félidei értékelése Az üzleti, piaci informáltság bővítését a 111. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek 111.1 Komplex tájékoztatási tevékenység: gazdálkodói információs szolgálat jogcím szolgálta. Hasonló célt töltött be a 114-es szaktanácsadás intézkedés, amelynek révén a gazdálkodók speciális szakértői segítséget vehettek igénybe a kölcsönös megfeleltetés előírásaival, a munkahelyi biztonsági előírások betartatásával, továbbá tevékenységük
eredményességének
növelésével
kapcsolatban.
Az
intézkedés
a
szaktanácsadás költségét finanszírozta összesen 16 069 esetben, 1 867 991 357 Ft kötelezettségvállalással. A szakmai tudás fejlesztését a 111.3 Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó képzések alintézkedés szolgálta, amelynek keretében a képzéseket a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) által koordinált képzési központok bonyolították le. Összesen 39 képző intézmény képzéseiből választhattak a támogattak, akik 6001 esetben vettek igénybe képzést. 59
A korszerkezet javítását szolgálta a 112 Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdését
támogató
intézkedés.
Az
intézkedés
24
455
969
000
Ft
kötelezettségvállalást vállalt 2 373 kedvezményezett gazdálkodó beruházásaira. A Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdését a 67/2007 (VII. 26.) FVM és a 113/2009 (VIII. 29) FVM rendelet hirdette meg jövedelempótló támogatásként. A támogatás összege a négy éven belül elérni kívánt üzem méretre vonatkozó vállalástól függő összeg volt 20.000 EUR-tól (4-7 EUME) 40.000 EUR-ig (10 EUME feletti érték). A támogatást a jogcímrendeletben előírt agrár-végzettségű, 40 évnél fiatalabb magánszemélyek vehették igénybe, amennyiben a támogatással először váltak mezőgazdasági üzem vezetőjévé, illetve alapítottak, vagy vettek át. gazdaságot. A kérelmek száma mindkét benyújtási körben (2008, 2009) jelentős érdeklődésről adott számot. Az első körben a kérelmezők 58%-a, a másodikban 14% nyert. Az e-monitoring adatszolgáltatás adatai alapján az 1423 válaszadó kedvezményezett összesen 12 435 hektár saját tulajdonú, míg 21 367 hektár bérelt földet kezelt összesen. Az intézkedés output indikátora már meghaladta a tervezett értéket (2000 támogatott fiatal gazda), megnyitása mégis indokolt a jövőben is, mert a korszerkezet érdemi módosítása további fiatal gazdálkodók bevonását igényli. Az eddigi jelentkezési számok alapján igény is van a támogatás iránt. Az erdészeti alágazat fejlesztését célozta az Erdők gazdasági értékének javítása (122) intézkedés, amelyben a félidei értékelésig Az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás jogcím indult el. Ebben 4 586 432 127 Ft értékben történt kötelezettségvállalás 139 kedvezményezett felé, a többi gépbeszerzési támogatásra jellemző hatások mellett. Az intézkedéscsoport másik meghatározó intézkedése a Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (123). Ennek keretében 624 kérelmező 78 623 586 645 Ft támogatást használt fel a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét növelő beruházásokra két jogcímben (Mezőgazdasági termékek értéknövelése és a Mezőgazdasági termékek értéknövelése félkész vagy végtermékek energiatermelési célú felhasználásra való előállításával). A beruházások összesen 446 fős munkahelybővítést mutatnak egyenlegként a tervek alapján. A projektek vegyesen terveztek létszámbővítést, vagy csökkentést, mert ez támogatási sikerességüket csak kis mértékben befolyásolta. A már lezárt beruházások ökonometriai vizsgálata nem mutatott szignifikáns növekedést az értékesítés nettó árbevételében. Az eredmény egyelőre az alacsony mintaszám és a rövid működési időszak miatt csak erős korlátozással értelmezhető. 60
A Mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra (125) intézkedés a 121 intézkedés keretében meghirdetett Öntözés, meliorizáció, vízgazdálkodás jogcímet finanszírozta. A II. tengely erdészeti jellegű intézkedéseinek félidei értékelése Az erdészeti jogcímekben (221, 222, 225, 226, 227 ) 2010.06.30-ig 19 666 277 842 Ft kötelezettséget vállalt a Program. Ezek közül a Mezőgazdasági területek első erdősítése (221) volt a legjelentősebb 17 226 077 899 Ft-os kötelezettségvállalásával. A támogatás
célja
a
mezőgazdasági
szerkezet-átalakítás
elősegítése,
az
ország
erdőterületének növelése, a vidéki térségek természeti és táji örökségének fenntartása, a lakosság életkörülményeinek, valamint a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása és az erdők közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése. A támogatást telepítésre, ápolásra és jövedelempótlásként lehetett igényelni. A jogcím keretében első három évében mintegy 2.500 támogatási kérelemben szereplő közel 20.000 ha erdő telepítése került jóváhagyásra, melyből 2008 – 2009. években 12.000 ha erdő telepítése meg is történt (2010. évi adatok jelenleg feldolgozás alatt állnak). Az erdőtelepítések döntő többsége (több mint 80%) magánszemélyekhez köthető, a benyújtott támogatási kérelmek töredékét adják az egyéb gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, erdőbirtokossági társulatok. A leggyakoribb telepítésre tervezett fafaj az Akác (32,4%), amit követ a tölgy (29,5%) és a hazai nyár (21,9%). Örvendetes a tölgy magas aránya, ugyanakkor az akác további telepítése nem kedvező (a bírálati szempontrendszer se preferálta), mivel invazív fafajról van szó. A mezőgazdasági földterületek első erdősítése intézkedés (221) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv időszakát
követően az Új Magyarország Vidékfejlesztési
Programban is jelentős szerepet kapott. A nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004 – 2007 között időszakában mintegy 4.500 kedvezményezett 44.000 ha-t meghaladó erdőt telepített. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az erdőtelepítések a korábbinál kisebb mennyiségben kerültek megvalósításra, azonban a 20.000 ha-t meghaladó erdőtelepítés így is jelentős. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kitűzött célok (6.600 kedvezményezett, 66.000 ha telepített erdőterület) azonban a jelenlegi ütemet tartva nem elérhető. Környezeti szempontból mindenképpen hasznosnak nevezhető az újonnan telepített erdők szénmegkötő-képessége, biodiverzitást növelő szerepe. Ezen a ponton azonban meg kell jegyezni, hogy környezeti szempontból sokszor ellentétes érdekek is jelentkezhetnek egyes területeken. Társadalmi szempontból az újonnan telepített erdők hozzájárulnak a közelben élő lakosság életminőségének javításához, az egyes 61
területek turisztikai vonzerejének növeléséhez. Az erdőtelepítések kivitelezése, pótlása és ápolása munkalehetőséget jelent a helyi lakosságnak. Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok: Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig a benyújtott 2.495 db támogatási kérelemből jóváhagyott támogatási kérelmek száma 2.223 db, a jóváhagyott támogatási összeg 17.226.077.899 Ft. Az agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken intézkedés (222) első ízben, előzmények nélkül, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban jelent meg. A Programban megfogalmazott célok (300 kedvezményezett, 3.000 ha agrár-erdészeti rendszer) vélhetően alábecsülték a potenciális kedvezményezettek szándékait, hiszen mindössze egyetlen év alatt a tervezett terület harmadára támogatási kérelmet nyújtottak be. Az egy kérelem átlagos területnagysága jelzi, hogy vonzó intézkedésről van szó. Környezeti szempontból mindenképpen hasznosnak nevezhető az újonnan telepített agrár-erdészeti rendszerek szénmegkötő-képessége, biodiverzitást növelő szerepe. Kiemelendő, hogy az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához csak őshonos fafajokat, vagy tájjellegű gyümölcsfajtákat engedélyezett a támogatási rendelet. Társadalmi szempontból az újonnan telepített agrár-erdészeti rendszerek hozzájárulnak a közelben élő lakosság életminőségének javításához, az egyes területek turisztikai vonzerejének növeléséhez. A gyep, és fatelepítések kivitelezése, a fatelepítések pótlása és ápolása csekély munkalehetőséget jelent a helyi lakosságnak. Az intézkedésre vonatkozó pénzügyi adatok: Az MVH-tól kapott adatok alapján az értékelés készítésének időpontjáig a benyújtott 48 db támogatási kérelemből jóváhagyott támogatási kérelmek száma 38 db, a jóváhagyott támogatási összeg 230.341.548 Ft. Az erdő-környezetvédelmi intézkedés (225) első ízben, előzmények nélkül, az Új Magyarország
Vidékfejlesztési
Programban
jelent
meg.
Az
Új
Magyarország
Vidékfejlesztési Program 45.000 támogatott erdőgazdálkodóval és 170.000 ha támogatott erdőterületet tervezett. Az adatok alapján látszik, hogy ezek a célok nem fognak megvalósulni. Mivel a rendelkezésre álló adatok száma nagyon kevés, az intézkedés teljes körű értékelése nehézségekbe ütközött, ugyanakkor az megállapítható, hogy a 62
célprogramok rendkívül bonyolultak, elaprózottak, sok esetben nincsenek harmóniában az erdőtörvénnyel (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) sem. Jellemző példája ennek, hogy a vonatkozó támogatási rendelet (124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet) a szálaló erdőgazdálkodás célprogram esetében aprólékosan tárgyalja a szálaló erdőgazdálkodás szabályait, ugyanakkor elegendő lett volna az erdőtörvényre hivatkozással üzemmód váltásra kötelezni a kérelmezőt. Környezeti szempontból mindenképpen hasznosnak tekinthető az erdő-környezetvédelmi intézkedés, hiszen az erdők ökológiai értékének növelését, az őshonos, elegyes erdőállományok részarányának növelését, az idegenhonos fafajok visszaszorítását szolgálja. Ezeken a célokon keresztül maximálisan hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, az erdők ökológiai értékének javításához. Az erdészeti potenciál helyreállítása, megelőző intézkedések bevezetése (226) Mivel a rendelkezésre álló adatok száma nagyon kevés, az intézkedés teljes körű értékelése 2010-ben nehézségekbe ütközött, de már akkor megállapítható volt, hogy a támogatási rendeletben (32/2008. (III. 27.) FVM rendelet) meghatározottak nem differenciálják kellően a különböző korú és fafajú erdőállományokban keletkezett károk helyreállításának támogatását. További problémát jelent, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott célokkal szemben az értékelés készítéséig megjelent támogatási rendelet nem tartalmazza a megelőző intézkedések (tűzpászta, erdőtűzvédelmi monitoring rendszer, stb.) támogatását, kizárólag a bekövetkezett károk felszámolására fókuszál. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése intézkedés ugyanakkor jelentősen hozzájárult a természeti csapásokból következő károk enyhítéséhez, felszámolásához, elősegítve ezzel a károsodott erdők gazdasági, védelmi és közjóléti feladatainak ismételt betöltését. Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások (227) Mivel a rendelkezésre álló adatok száma nagyon kevés, az intézkedés teljes körű értékelése 2010-ben nehézségekbe ütközött, de már akkor megállapítható volt, hogy a támogatási rendelet (139/2009. (X. 22.) FVM rendelet) meglehetősen bonyolult feltételrendszert támaszt a kedvezményezettekkel szemben. További problémát jelent, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott célokkal szemben az értékelés készítéséig megjelent támogatási rendelet nem tartalmazza a közjóléti célú 63
létesítmények létrehozásának támogatását, illetve az erdőszegélyek kialakítását, így ezeknek a vállalásoknak a teljesítése tovább tolódik. Az erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások intézkedés ugyanakkor jelentősen hozzájárult a leromlott szerkezetű erdőállományok szerkezet-átalakításához, elősegítve ezzel a erdők gazdasági, védelmi és közjóléti feladatainak ismételt betöltését. Az erdészeti vonatkozású jogcímek 2009 évi kifizetéseit a 3. táblázatban mutatom be.
64
2. táblázat: A 2009. évi kifizetések erdészeti jellegű és az azokhoz kapcsolódó jogcímekre (Forrás: MVH)
65
5. Kitekintés Németország támogatáspolitikájára „Die Bundeswaldinventur hat gezeigt, dass wir in Deutschland über enorme Holzvorräte verfügen – es wächst mehr Holz nach als wir nutzen. Holz ist eine sich selbst erneuernde Rohstoffquelle mit vielfältigen Verwendungsmöglichkeiten und vielen Vorteilen für unsere Umwelt. Dies ist ein ökologisches und auch ökonomisches Potenzial, das es zu erschließen und zu nutzen gilt. Mit der gerade verabschiedeten Charta für Holz wurde das Ziel formuliert, die Nutzung einheimischer Hölzer in den nächsten zehn Jahren um 20 Prozent zu steigern, das ist ehrgeizig, aber mit vereinten Kräften machbar. “ (Renate Künast) ...amely szabadfordításban annyit tesz: „mint az állományleltár mutatta, hogy Németországban rengeteg fakészlettel rendelkezünk – több fa nő, mint amit felhasználunk. A Fa egy önmagától megújuló nyersanyagforrás, sokoldalú felhasználási lehetőséggel és sok előnnyel a környezetünk számára. Ez egy ökológiai és gazdasági potenciál is, amit feltárni és használni kell. Az újonnan elfogadott fáról szóló rendeletben ez a cél megfogalmazódott, hogy az őshonos fafajok felhasználása a következő tíz évben 20 százalékkal növekedjen, ami nagyravágyó ugyan, de közös erővel elérhető.”
5.1. Általános adatok Németország erdőgazdaságáról röviden A fent megfogalmazott idézet alapján Németország is arra törekszik, hogy területi és klimatikus viszonyait ezekkel együtt előnyeit kiaknázza az erdőgazdálkodásuk terén. A következő oldalakon a jelenlegi általános adatokat szeretném bemutatni Németország erdőgazdálkodási viszonyaival kapcsolatban. Németország a több mint11 millió hektáros erdőterülettel rendelkezik, így az ország harmadát erdők borítják. Az erdőterületekből való részesedés 0,14 hektár egy lakosra. 1960 óta az ország erdőterülete 500.000 hektárral növekedett, a rohamos városi-, ipari- és infrastrukturális fejlődés ellenére. Az éves folyónövedék 120 millió m3, ez hektáronként 12,6 m3-t jelent. Az összterületből kb. 9 millió hektáron folytatnak erdőgazdálkodást és csupán 1,5 millió hektáron folyik mezőgazdálkodás jelleggel pl.: energiaültetvény, erdeigyümölcsök, gombák, egyéb faipari alapanyagok, stb. termesztése.
66
A fafajmegoszlás mértéke Németországban teljesen eltérő képet mutat hazánkétól, ugyanis itt a tűlevelű fafajok megoszlása jelentősen uralja a lombos fafajok arányát az összes erdőterülethez viszonyítva, melyet a következő diagram is jól ábrázol.
3. diagram: A fafajok százalékos megoszlása Németországban (Forrás: NUTTO L. 2010) A kördiagram megoszlása szerint a lucfenyő és más tűlevelű fafajok (jegenye-fajok, duglász-fajok) 35%, az erdei fenyő és a vörös fenyő 31%, a bükk és egyéb lombos fafajok 25%, valamint a tölgy-fajok 9%-os aránnyal veszik ki részüket Németország erdőterületéből. A fenti adottságokból eredően a fafelhasználás illetve a fakitermelés is eltérő képet mutat hazánk fakitermeléséhez viszonyítva. (4. diagram) A legnagyobb arányban a luc/jegenye/duglász-fajok kerülnek kitermelésre 60%-os arányban, majd ezt követi az erdei/vörösfenyő 20%-os, bükk 15%-os, tölgy mindössze 4%-os és egyéb lombos fafajok 1%-os megoszlással. Az éves fakitermelés választékok szerinti megközelítéssel a következő eredményeket adja (5. diagram): -
fenyő (összes tűlevelű) rönk:
54%
30.863 m3
-
lombos (összes lombos fafaj) rönk:
6%
3.569 m3
-
fenyő (összes tűlevelű) iparifa:
27%
15.079 m3
-
lombos (összes lombos fafaj) iparifa:
13%
7.435 m3
67
4. diagram: Éves fakitermelés fafajcsoportok szerint százalékban (2005) (Forrás: NUTTO L. 2010)
5. diagram: Éves fakitermelés választékok szerint százalékban és m3-ben (2005)
68
Tartomány
Baden-Württemberg Bayern Brandenburg/Berlin Hessen Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen/Hamburg/Bremen Nordrhein-Westfalen Rheinland-Pfalz Saarland Sachsen Sachsen-Anhalt Schleswig-Holstein Thüringen Németország (összes tartomány) [Forrás: Wikipédia, (URL 15.)]
Állami erdők (Állami kezelésben)
Állami erdők (Tartományi kezelésben)
Közösségi erdők
Magántulajdonú erdők
7.302 56.545 73.088 7.595 53.486 54.884 30.276 20.413 791 30.116 49.452 5.973 19.419 409.340
321.678 769.886 328.245 342.986 218.244 343.926 126.679 203.338 47.450 191.069 135.196 50.373 197.592 3.276.661
541.031 345.686 73.840 318.601 56.286 85.706 135.841 390.146 21.748 57.839 33.101 24.290 76.074 2.160.189
492.219 1.386.344 449.988 211.068 125.468 678.006 594.754 221.660 28.470 171.723 196.612 81.831 185.580 4.823.722
Vagyonkezelővel működtetett erdők Összes (NDK államosított tulajdonosi/birtokosi erdei az újraegyesítés forma után) 0 1.362.229 0 2.558.461 146.572 1.071.733 0 880.251 81.479 534.962 0 1.162.522 0 887.550 0 835.558 0 98.458 60.831 511.578 77.767 492.128 0 162.466 39.238 517.903 405.887 11.075.799
3. táblázat: Az erdőterületek megoszlása Németországban tartomány és kezelői forma szerint (ha)
69
A naturáliák ismertetése során fontosnak tartom még ebben a fejezetben leírni az erdőterületek megoszlását tartományok és tulajdonosi formák szerint is, amelyeket a 2. táblázatban szemléltetem részletesen. A táblázatban jól látható, hogy Németországban hazánkétól eltérő tulajdonosi formák is kiveszik részüket az erdőterületek nemzeti megoszlásából: -
Állami erdők állami kezelésben (Staatswald/Bundeswald): Az erdőterületek tulajdonosa a Német Szövetségi Köztársaság, kezelője a Szövetségi Erdészeti Szolgálat. Százalékos arányban a terület 3,7%-a az összes erdőterületnek. Az erdőterületek, funkciójukat tekintve főleg katonai célra használt területek, valamint a szövetségi autópályák és autóutak védősávjait képezik. Ezenkívül még az egyéb rekreációs, zaj-, por-védelmi, stb. funkciókat ellátó erdőterületek nagy része is ide tartozik.
-
Tartományi erdők tartományi kezelésben (Landeswald): A német erdőterületek legnagyobb hányadából a tartományok osztoznak. Ezek az erdőterületek teljes mértékben a tartományi erdészeti hivatalok kezelése alatt állnak, a tartományok szabadkezet kapnak mindennemű kezelési jogosultságukhoz.
-
Közösségi/közbirtokossági erdők (Körperschaftswald): Ezen erdőterületek tulajdonosait, főként önkormányzatok, vállalatok, közösségek (egyesületek, szervezetek), közösségbe tömörült erdőgazdálkodók teszik ki.
-
Magántulajdonú erdők (Privatwald): Az össz-erdőterület ~45%-át magántulajdonban lévő erdőterületek képezik.
-
Vagyonkezelővel működtetett erdők (Treuhandwald): A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) újraegyesítése után az NDK területén lévő államosított erdőterületeket, vagyonkezelő szervezetre bízták, ahogy Magyarországon is.
Általánosságban
elmondható,
szerepvállalása/fennhatósága
az
hogy
erdőterületek
a
szövetségi
összességére
elenyésző,
köztársaság ezeket
a
tartományokra bízza. Ez azt eredményezi, hogy az egyes tartományoknak külön erdészetijogszabályi háttere van, a szövetségi erdészeti szabályozás csak a törvényi kereteket határozza meg a szövetségi erdészeti törvénnyel és így történik ez a támogatások esetében is. (Melléklet 1.)
70
5.2. Németország és azon belül Baden-Württemberg tartomány támogatási sajátosságai az erdészeti ágazatban A
német
erdőgazdálkodást
tartják
a
„fenntarthatóság
feltalálójának”.
(HATZFELD, 2004) A 250 évvel ezelőtti iparosítás hatására lecsökkent faállomány miatt a „fenntarthatóság” fogalma egyre inkább érvényre jutott a német erdőgazdaságban. Felismerték, hogy az emberiség a természettől, - esetünkben az erdőből – ne vegyen el többet, mint amennyi megújul, illetve amennyi a túléléshez és megélhetéshez szükséges. (HÖLTERMANN & OESTEN, 2001) A fenntarthatóság összefüggése a pénzügy témakörével kapcsolatban még nem egészen kiforrott és nyilvánvaló és a gazdasági világválság hatása még mindig érzékelhető: „A fenntarthatóság a pénz alapja. Célja a generációk közti igazságos elosztás elvén alapszik. (GABRIEL, 2008) A pénz napjainkban fontos szerepet játszik 2012-ben is az ENSZ fő témáját képezi és olyan kérdésekre próbál választ találni, hogy hogyan biztosítható a fenntarthatóság keretében a nemzetek államadósságának csökkentése. A fent említett problémák orvoslására és a fenntartható gazdálkodásmódok elősegítésére Németországban is különböző jellegű támogatásokkal reagálnak, a részproblémákhoz idomult jogcímeken keresztül. Ahhoz, hogy számot adhassak Baden-Württemberg tartomány támogatáspolitikai sajátosságairól, fontos megismerni a tartományra jellemző erdőtulajdonosi viszonyokat.
5.2.1.
Baden-Württemberg
tartomány
jellemzése
erdészeti-tulajdonosi szempontból A közel 36 ezer km2 területével Bajorország és Alsó-szászország után BadenWürttemberg a harmadik legnagyobb tartomány Németországban. A 295 Fő/km2 népsűrűségével sűrűn lakott tartománynak számít, de emellett az erdősültség aránya is igen magas (38%). Ez az arány 1.370 ezer ha erdőterületnek felel meg, melyen különböző erdőtulajdonosi formák osztozkodnak. 2. táblázat Az összes erdőterületből mintegy 520 ezer hektár magántulajdonú erdő. Ebből 2/3-a (kb. 342.000 ha) a tulajdonosi formának 200 ha alatti kis területű magán-erdőtulajdon és ezeknek is a legnagyobb része (kb. 187.000 ha) 5
71
ha alatti magántulajdon, a többi részen kb 150 ezer tulajdonos osztozik kisebb mint egy hektáros erdőtulajdonnal. (URL 16.) A következő ábrán Baden-Württemberg tartományban a tulajdonosi formákat különböző színekkel elkülönítve mutatom be: 6.
ábra:
A baden-württembergi erdőterületek megoszlása tulajdonosi formák szerint [Forrás: FVA (URL 16.)]
Közösségi erdők Tartományi tulajdonú erdők Kis területű magán-erdők <200 ha Nagy területű magán erdők >200 ha
72
5.2.2. Baden-Württemberg
tartomány
erdészeti
jellegű
támogatásai A tartományi erdőtörvény magánerdőkre vonatkozó rendelkezései A törvényi alapelveket a tartományi erdőtörvény tartalmazza. Elsősorban is az erdőgazdálkodásban eleget kell tenni a tartamosság és a tervszerűség követelményének, ennek során tekintettel kell lenni a tájápolás szempontjaira és az erdő üdülési funkcióira is. Az erdőtulajdonos teljesítőképessége függvényében köteles -
az erdészetileg célszerű telepítéseket elvégezni,
-
a telepítéseket és felújításokat időben pótolni, védeni és ápolni,
-
az állományokat ápolni és feltárni.
Fenyőállományokban 50 év alatt, lombos állományokban 80 év alatt a kitermelést és a növedékcsökkenéssel járó túlzott gyérítést általában mellőzni kell. A magán-erdőtulajdonosok segítése, különös tekintettel az erdőművelési, erdővédelmi, útépítési tanácsadásra, valamint az erdei termékek előállításával és értékesítésével, továbbá az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartással kapcsolatos tanácsadásra, az erdőhivatal feladatai közé tartozik. Az erdőhivatal ezen kívül segítséget nyújt a magánerdőtulajdonosoknak a vetőmag és csemeték beszerzésében, valamint a fa értékesítésében. A magán-erdőgazdálkodásban a gazdálkodásért a mindenkori tulajdonos felel. A gazdálkodás történhet egyénileg vagy erdészeti társulások formájában. A tartomány a magán-erdőtulajdonosoknak tűzkár elleni biztosításukhoz hozzájárulást fizet. A magán-erdőtulajdonosok számára az állam támogatást nyújt olyan erdészetileg fontos feladatok elvégzésére, amelyek a tulajdonosok teljesítőképességét meghaladják: pl. feltárás, erdőtelepítés terméketlen és parlagon fekvő területeken, objektív okokra visszavezethető tarvágás, a helyi érdekeket meghaladó turistaforgalom céljait szolgáló objektumok létesítése. A támogatás során előnyt élveznek az egyéni gazdaságok és az erdészeti társulások.
73
A magán-erdőgazdálkodás szervezeti struktúrája Csak kevés olyan magán-erdőgazdaság van, amely saját erdészeti személyzettel rendelkezik. Egy magán-erdőhivatalhoz hat magán-erdőgazdaság tartozik. Mivel a tartományi erdőtörvény értelmében a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk az erdőkerületi szolgálatról és erdeik védelméről, illetve amennyiben szükséges, kellő számú szakképzett szakszemélyzet
alkalmazásáról,
a
kis
magánerdők
támogatása
a
tartományi
erdőhivatalokon keresztül történik. Amennyiben a magán-erdőtulajdonos nem rendelkezik elégséges erdészeti ismeretekkel, a helyi erdőkerület alkalmazottja illetékes a segítségnyújtásban. Mint azt már a 6. ábrán bemutattam, a magánerdők tartományon belüli megoszlása eltérő. Legnagyobb részük Baden-Württemberg keleti területén és a Fekete-erdő területén található. Ezeken a területeken több hivatali szakember kizárólag a magánerdők segítésével van megbízva. Olyan erdőhivataloknál, amelyek területén a magánerdők aránya alacsonyabb, ezeket a feladatokat állami és önkormányzati kerületvezetők végzik. Önkormányzati szolgálat esetén a segítségnyújtás költségeit a tartományi költségvetés utalja át a települések számlájára. A magán-erdőtulajdonosok számára teljesített segítségnyújtás az erdőhivatal feladata, és a kis- és középüzemek részére ingyenes. Ha a tulajdonos kérvényezi, az erdőhivatal is elvállalhatja a magánerdők művelését, az ottani gazdasági feladatok végzését. Ezért az erdőtulajdonos a Tartományi Erdészeti Igazgatóság díjjegyzékének megfelelően térítést köteles fizetni. Azok az egyéni erdőgazdaságok, amelyeket nem saját szakember irányít és nem képeznek önálló erdőkerületet, a kerületi szolgálat elvégzésére csatlakozhatnak más kerülethez. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése – a tartományi erdészeti igazgatás lehetőségei Mivel alapvetően az erdőtulajdonos felelős az erdeiben folyó gazdálkodásért, ezért a magánerdők támogatása során azt kell célul kitűzni, hogy a tulajdonost együttműködésre legyen ösztönözve az erdőtörvény előírásainak megvalósításában, konkrétan a szakszerű gazdálkodásban, a gazdasági, védelmi és üdülési funkciók tartamos biztosításában. Az eredőhivatal által nyújtott tanácsadás és segítségnyújtás a tartományi erdészeti igazgatás legfontosabb eszköze, amellyel a kis magán-erdőgazdálkodás feltételeit javíthatja. Az említett tanácsadás és segítségnyújtás ismeretterjesztés és ajánlások formájában történik és elsősorban a következő területekre terjed ki: 74
-
állományápolás és fakitermelés megtervezése,
-
kitermelés és osztályozás,
-
közelítés,
-
telepítés és felújítás,
-
fafajválasztás,
-
állományok átalakítása,
-
erdővédelem és – ápolás.
A tanácsadás és segítségnyújtás további területei: -
tervezés, erdészeti munkák végrehajtása é szervezése,
-
erdészettechnikai és fakereskedelmi kérdések,
-
racionális eljárások bemutatása,
-
központi alapból támogatott feladatok megismertetése és tervezése,
-
kérelembenyújtás,
-
közös beszerzések előkészítése,
-
javaslat szükséges erdővédelmi intézkedések megtételére,
-
közös útépítési feladatok tervezése és előkészítése,
-
előadások, erdőbejárások és tanulmányi kirándulások,
-
erdészeti társulások alakításának támogatása. A segítségnyújtás nem lehet tolakodó jellegű. A tanácsadás csak ajánlat lehet,
amelynek során tekintettel kell lenni a magánerdőnek a tulajdonos koncepciójában elfoglalt speciális helyzetére és figyelembe kell venni a magánerdő és a tulajdonos mezőgazdasági tevékenysége közötti kapcsolatot. Az erdőtulajdonos kérésére a segítségnyújtás kiterjedhet további tevékenységekre is, amely során az egyes intézkedések végrehajtását a segítségnyújtó tervezi és ellenőrzi. Ez a fajta egyéb segítségnyújtás azonban nem ingyenes. A magánerdők különleges problémái az elaprózottság következtében a kis mennyiségű értékesítendő famennyiségben és az erdők elégtelen feltártságában rejlenek. Ezek a problémák
jellemzőek
hazánk
magán-erdőgazdálkodására
is.
Ezen
problémák
következménye a használat, az ápolás és a vékony választékok elhanyagolása, valamint az elégtelen feltárás következtében bekövetkező állomány- és talajkárosodás, továbbá a faértékesítésből származó alacsony árbevétel. A felmerült problémák kiküszöbölésére 75
jöttek létre az erdészeti társulások jelentettek megoldást Baden-Württemberg és más tartományokban is. Jelenleg Baden-Württemberg tartományban jelenleg 76 különböző nagyságú erdészeti társulás működik. Területileg a legnagyobb arányban az erdészeti egyesületek képviseltetik magukat. Baden-Württemberg legnagyobb és hagyományokban leggazdagabb erdészeti egyesülete mintegy 5000 tagot számlál. Az erdészeti egyesületeken kívül léteznek még egyéb gazdasági közösségek is. Egy erdészeti társulás vezetésének és tagjainak legfontosabb célja az erdőtulajdonosok szabadságának és önállóságának megőrzése, úgy hogy emellett az egyes üzemekben a nehéz piacgazdasági körülmények és a fokozódó versenyhelyzet ellenére is javuljanak az egzisztenciális lehetőségek. Egy erdészeti társulás
számos
lehetséges
feladatának
meghatározásánál (a
tájékoztatástól és tanácsadástól, a faértékesítésben nyújtott segítségnyújtáson át egészen a közös gazdasági vezetésig) mindig a tagok kívánságaiból és szükségleteiből, valamint az egyes üzemek helyzetéből célszerű kiindulni. A magánerdőknek nyújtott támogatás sikerei A magánerdők támogatására Baden-Württemberg tartományban a 2007-2013 ciklusban Európai Uniós forrásból összesen mintegy 160 millió euró áll rendelkezésre. Az erdészeti jogcímeket a következő oldalakon tárgyalom. Az utóbbi években megnövekedett viharkárok után a tanácsadás és a segítségnyújtás volumene ugrásszerűen megnőtt. Kb. 160.000-ről 300.000-re nőtt a regisztrált segítségnyújtási esetek száma. Különleges hangsúlyt kap a faértékesítés támogatása. A fapiac „pangásakor”, különösen ha a vékony választék szállítása nem lehetséges, kevesebb a tanácsadói feladat is. Sokkal kevesebb tanácsadást
vesznek
igénybe
az
erdőtulajdonosok
telepítéshez,
a
támogatások
közvetítéséhez és útépítéshez. Rendkívül fontos szerepe van a tájékoztatásnak és az erdőtulajdonosok képzésének is. Erre szolgálnak a szintén támogatásokból finanszírozott szervezett előadások, bejárások és tanulmányutak. A résztvevők száma az utóbbi években átlagosan 5000 fő volt. A tartományi erdészeti igazgatás általános tevékenysége a magán-erdőtulajdonosok érdekében A segítségnyújtás minél hatékonyabbá tétele érdekében a magánerdőkben tevékenykedő tanácsadók, de a magánerdővel rendelkező kerületek vezetői és az erdőhivatal vezetők is továbbképzési rendezvényeken vitatják meg a magánerdőkkel 76
kapcsolatos
problémákat.
A
magán-erdőtulajdonosok
különböző
szükségleteinek
függvényében megoldási javaslatokat dolgoznak ki. A Baden-Württemberg tartományi Erdészeti Kutatóintézet (FVA) kísérleti eredményei és gyakorlatorientált ajánlásai a magán-erdőtulajdonosok javát is szolgálják. Ugyanez vonatkozik azokra a gyakorlati eredményekre is, amelyeket az erdei munkákkal foglalkozó bázis-erdőhivatalok tesznek közzé a különböző munkamódszerek és gépek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Az egyes erdőtulajdonosok helyzete a fapiacon rendkívül nehéz lenne, ha tárgyalásai során nem támaszkodhatna a nagy állami piaci partnerrel kötött ár- és szállítási megállapodásra. Kárt szenvedett állományok kitermelésekor az állami erdőkben értékesítést
a
magánerdőkből
származó
fa
javára
csökkentik.
Az
igazgatás
reklámtevékenységéből és a fafelhasználás növelését célzó törekvéseiből a magánerdőtulajdonosok szintén profitálnak. A jövő A tartományi erdészeti igazgatás általános erdészetpolitikai tevékenysége során az erdőgazdálkodás gazdasági keretfeltételeinek javítására törekszik, pl.: -
imissziós károk kompenzálására irányuló törekvések,
-
az
erdőtulajdonosok
erdei
által
nyújtott
védelmi
és
üdülési
funkciók
társadalompolitikai elismertetése, -
tájápolási feladatok költségeinek kiegyenlítése, akár szerződéses formában folytatott természetvédelmi tevékenység keretében.
Az intenzív felvilágosító tevékenységnek köszönhetően az erdő szolgáltatásait és az erdőtulajdonosok munkáját a lakosság széles rétegei ismerhetik meg, amely az erdők jelentőségére igyekszik a figyelmet felhívni. Baden-Württemberg tartomány erdészeti igazgatása azon fáradozik, hogy tevékenységét a magán-erdőtulajdonosok kívánságainak és szükségleteinek megfelelően bővítse és támogatásuk feltételeit tovább javítsa. A jogszabályi keretet a támogatások és a segítségnyújtások lehetővé tételéhez és szabályozásához, a Melléklet 1. – ben közzétett erdő fenntartásáról és az erdőgazdálkodás fenntartásáról szóló Szövetség erdőtörvény negyedik fejezetének 41.§ - a adja és tárgyalja részletesen. Itt külön kiemelik a természetesség megőrzésének támogatását, rekreációs és védelmi funkciók betöltésének elősegítését, tehát a gazdasági érdekek mellett a társadalmi érdekeket is figyelembe veszik. 77
Tartományi szinten ezekkel az érdekekkel a különböző támogatásokon keresztül a baden-württembergi „Ministerium für Landlichen Raum und Verbraucherschutz” azaz a Vidék és Fogyasztóvédelmi Minisztérium foglalkozik, illetve ez az intézmény tölti be az Irányító hatóság szerepét, ahogy Magyarországon a Vidékfejlesztési Minisztérium. A támogatási ciklus itt is 2007-2013-ig lett meghatározva. A következőkben két grafikonon szeretném ismertetni a magán-erdőgazdálkodók bevételeinek típusát/jellegét és megoszlását a fakitermelés mennyiségének függvényében elmúlt évek során (6. diagram), valamint a támogatások és egyéb juttatások megoszlását. (7. diagram)
6. diagram: Az erdőkből származó jövedelemtípusok éves megoszlásban (EUR/ha) a fakitermelési tendencia (Fm/ha) tekintetében (Forrás: URL 16.)
78
7. diagram: Az erdőgazdálkodók támogatási juttatásainak éves megoszlása (EUR/ha) (Forrás: URL 16.) A következő oldalakon a 2007-2013 közé eső támogatási ciklusban, a fenntartható erdőgazdálkodást (Nachhaltige Waldwirtschaft) jogcímet és az alatta futó intézkedéseket fogom bemutatni. Előtte azonban a támogatás igénylésének menetét ismertetem. A támogatási igénylés eljárásának megkezdésekor először is regisztrálni kell egy ehhez kialakított űrlap segítésével, ahol részletesen be le kell írni az erdőgazdálkodó adatait, gazdálkodás nemét és tulajdonságait. (Melléklet 2.) A gazdálkodóra szóló kóddal ezután előhívható a támogatáshoz kitöltendő adatlap (Melléklet 3.), amely nyolc oldalon taglalja a pályázó adatait, a gazdálkodás adatait, (üzem-méret, gazdálkodási forma, tulajdonosi forma, a művelt terület nagysága). Következő lépésként az igényelni kívánt jogcím(eket) kell megjelölni. Ezután következik a konkrét terület pontos adatainak feljegyzése, (adott esetben a természeti adottságok behatárolása: fafaj, talajtípus, stb.).
79
A németországi 2007-2013 közötti támogatási ciklusban öt részre tagolták a támogatási jogcímeket. Ezeket a jogcím-részeket a „fenntartható erdőgazdálkodás irányelvei”-ben határozták meg, írták le részletesen, melyeket a Melléklet 4.-ben szemléltetek: Teil A: Teil B: Teil C: Teil D: Teil E:
Erdőtelepítések támogatása (Förderung der Erstaufforstung), Természetközeli erdőgazdálkodás támogatása (Förderung einer naturnahen Waldbewirtschaftung), Erdészeti egyesülések/társulások támogatása (Förderung forstwirtschaftlicher Zusammenschlüsse), Az erdészeti infrastruktúra támogatása (Förderung der forstwirtschaftlichen Infrastruktur), Egyéb ökológiai intézkedések támogatása és tartományon keresztüli segélyek.
A következő sorokban főként a „B” részjogcímre, azaz a Természetközeli erdőgazdálkodásra térnék ki részletesen. A Melléklet 4.-ben közzétett irányelv”B” részének 8.-pontjában mindenekelőtt a támogatás célja kerül meghatározásra, amely így szól, „a támogatás intézkedésének célja a természetközeli erdőgazdálkodás keretei között az erdők stabilitásának, ökológiai és ökonómiai teljesítményének növelése. Ezután a támogatás tárgyát képező tevékenységek felsorolása és azok részletezése következik. Az irányelv 9.1.1. pontjában az üzemterv szerű periodikus beavatkozások és azok szabályozása
kerül
leírásra,
többek
között
kitér
a
Natura
2000-es
területek
összeegyeztethetőségével, illetve ezen területek támogatási sajátosságaival. A 9.1.2. pontban a különleges előkészítési munkák kerülnek kihangsúlyozásra. Itt kitér a teljes környezeti leírásra, talajmeghatározásra és egyéb szakvéleményezések fontosságára. A 9.2. ponttól a 9.3. pontig az erdőtelepítés/felújítás és erdőápolás sorrendi mozzanatai kerülnek tárgyalásra. A 9.4. pontban a talajmeszezés eseti szükségessége és annak támogatása kerül említésre. A további 9.5. és 9.6. pontban az erdőszegélyek kialakításának támogatása és a rovarölőszer mentes erdővédelem kerül a középpontba. A 10. pontban a támogatási kulcsokat teszik közzé % - os formában, melyek mértéke kiegészítések oszlopban a különböző kritériumoknak való eleget-tevés függvényében változhat. A pontos támogatási összegek a 7. ábrán kerülnek bemutatásra (a magyar fordítás piros betűszínnel található a táblázatban.)
80
Az erdőtelepítések támogatása és a természetközeli erdőgazdálkodás támogatása jogcímrészek intézkedései a következők: -
Újraerdősítés - Wiederaufforstung (WAF),
-
Előtelepítés és alátelepítés – Vor- und Unterbau (VUB),
-
Pótlás (újraerdősítésnél, előtelepítésnél, alátelepítésnél) – Nachbesserung für WAF und VUB,
-
Erdőtelepítés – Erstaufforstung (EAF),
-
Erdőtelepítés pótlása – Nachbesserung der EAF,
-
Természetes felújulás és fiatalos ápolása – Naturverjüngung (NV) und Jungbestandspflege (JBF).
81
7. ábra: Költségtáblázat a baden-württembergi erdészeti támogatásokhoz (Forrás: URL 17.) 82
6. Megvitatás Az 2007-2013 közé eső erdészeti vonatkozású támogatások tekintetében számos párhuzam
vonható
Magyarország
és
Baden-Württemberg
tartomány
erdészeti
támogatáspolitikája között, amely főként a meghirdetett jogcímekben nyilvánul meg. Természetesen Baden-Württemberg tartományban is az erdőterület növelésére, valamint a mennyiségi növelés mellett a minőségi javításra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ennek alapján feltételezhető, hogy hatalmas összegek vannak lekötve erdőtelepítés támogatására korábbi mezőgazdaságilag hasznosított területeken, ápolásra és a természetes felújítás minden módjára. Ezeket az eredményeket az 5. táblázat is jól igazolja. A 4. táblázattal összevetve viszont sok jogcímnél kitűnik, hogy egybevágó jogcímeknél más a kifizetések jelleg. Míg a legtöbb esetben az ÚMVP - támogatások terület alapúak, addig a tartományi támogatásoknál a költségeket tekintik a juttatások alapjának, amelyek százalékos arányú részesedésben támogatási kulcsként vannak feltüntetve. Az ÚMVP – erdészeti jellegű jogcímei nem tesznek különbséget tűs és lombos fafajok között, viszont BadenWürttemberg tartományban igen eltérő támogatási összegek igényelhetők ennek függvényében. Ez főként az eltérő természeti adottságoknak köszönhető. Magyarországon az akác és a tölgy az erdőtelepítésre választott „favorit” fafaj, míg Baden-Württembergben a jegenyefenyő és a bükk. A tartományi erdőtelepítés támogatásánál négy szintre tagolják a kifizetéseket, aszerint, hogy mely fafajnál hány darab csemetét kell ültetni hektáronként. A négy szint között jelentős összegbeli különbségek vannak. Az erdőtelepítést megelőző üzemtervezésre is lehet támogatást igényelni a tartományban. Jellemző még az erdőtelepítési munkálatok után a különböző intézkedésekre tagolás, mint pl. a pótlás, ápolás, jövedelemkompenzáció, melyet az ÚMVP a „Mezőgazdasági földterületek első erdősítésébe” tömörít. Érdemes figyelembe venni a természetközeli erdőgazdálkodás elősegítésére meghirdetett jogcímeket, illetve azok eltéréseit a két támogatási rendszer között. Magyarországon ezeket az intézkedéseket az Erdő-környezetvédelmi Program (EKV) tömöríti magába és különös tekintettel van a szálalás elősegítésére, és az invazív fajok visszaszorítására, valamint az őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítására. A tartományban az ilyen jellegű jogcímet (Nachhaltige Waldwirtschaft fenntartható erdőgazdálkodás) főként a rovarölőszer-mentes erdővédelem és az erdőszegélyek kialakítása intézkedések testesítik meg a biodiverzitás fenntartása érdekében és itt is helyet kap a természetes felújítás támogatása. Az energiaültetvények telepítéséről 83
és kialakításáról az ÚMVP-vel ellentétben, Baden-Württembergben nincs meghirdetett jogcím. A tartományban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a letermelt famennyiség értékesítési útját végigkísérjék, támogatásokkal elősegítik a minél jobb értékesítést. Ezek a támogatások, mint pl. a faanyagmozgatás és felkészítés támogatása, a tárolása különböző körülmények között (nedves tárolás, hosszú távú tárolás) egészen az értékesítésig mind a legjobb áron való értékesítést teszik lehetővé. Ezt az ÚMVP részben a szaktanácsadás jogcímével tudja le, ahol csak elméleti síkon járulnak hozzá ahhoz, hogy a támogatást igénylők jó piaci körülmények között tudjanak érvényesülni. Az ÚMVP keretében újonnan bevezetett „fiatal gazdálkodók induló támogatása” - jogcím véleményem szerint megtérülő alapot biztosít a most induló „kezdő” gazdálkodók számára pénzügyi biztonsággal, motivációval és kellő szakértelemmel felruházva őket. Itt korcsoportok szerinti elkülönítésben változik a támogatás mértéke is, tehát nyertes pályázat esetén a fiatalabb korosztályt nagyobb támogatási összegek illetik. A támogatási összegek különbségei itt is szembeötlőek, ahogy is említette a szászországi (Sachsen) 2006-os beszámolójában, miszerint „a tartományi erdőgazdálkodás állami támogatása nominálértéken jelentősen meghaladja az itthonit. Meg kell azonban jegyezni, hogy ott a szakmunka bérszínvonala is magasabb” (HORVÁTH, 2006). A jövedelmi adatokat frissítettem és a 280 Ft/EUR középárfolyamot alapul véve 2011-ben ez átlagosan nettó 2776 EUR/hó (Statistisches Landesamt BW. közlése, 2011) volt, míg Magyarországon ez a szám csak 348 EUR/hó [KSH, 2011. (URL. 23.)]. Az erdészeti potenciál helyreállítása, mint rendeletbe foglalt támogatási forma, amely abiotikus kárt szenvedett erdők esetében kárenyhítésre, illetve kárfelszámolásra kérhető. A tartomány is preferálja ezt az intézkedést, ugyanis az elmúlt években többször is előfordultak viharkárok Baden-Württemberg területén. A tartományi agrártámogatások ugyanúgy tengelyekben vannak meghatározva mint az UMVP esetében, de ezen belül az erdészeti jogcímek még külön öt nagyobb (A; B; C; D; E.) csoportba tömörülnek (Melléklet 4.) jellegük miatt. A pályázati rendszer menete nem sokban tér el hazánkétól, viszont amíg nálunk elektronikus úton történik a pályázati űrlapok és a kifizetési kérelmek benyújtása, Baden-Württembergben ez papíralapon működik. Összességében elmondható, hogy mindkét támogatási rendszer a természetközeli erdőgazdálkodás támogatására fektet, nagyobb hangsúlyt, de az ÚMVP a megtermelt minőségi faanyag értékesítésének elősegítésére illetve a piaci lehetőségek kiaknázására már nincs akkora tekintettel.
84
I. A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása
Tengely
Intézkedés Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek
Támogatási juttatás
4-7 EUME: 20 000 €
Fiatal gazdálkodók induló támogatása
7-10 EUME: 30 000 €
10 < EUME: 40 000 €
Támogatási kulcs
Megjegyzés
80%
-
-
A vállalt üzemméretet 4 éven belül kell elérni Nem támogatható az a támogatási és kifizetési kérelem, amely esetén a támogatás nem éri el a 10 000 forintot.
Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele
max. 275.000 Ft
A támogatás mértéke az elszámolható kiadás 100%-a.
Fás-, és lágyszárú energiaültetvények telepítése
max. 735.000 Ft/év
40%
Ültetvénykorszerűsítés
max. 100.000.000 Ft/év
40%
A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra Mezőgazdasági földterületek első erdősítése
Agrárerdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületen
II. A környezet és a vidék fejlesztése
Tevékenységek
Telepítési támogatás
224.561 - 741.426 Ft/ha
Ápolási támogatás
33.604 - 123.482 Ft/ha/év
Jövedelempótló támogatás
3.696 - 75.183 Ft/ha/év
gyep- és fatelepítés együttes kivitelezése
1050 €/ha
meglévő gyep esetében, kizárólag fatelepítésre agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és cserje fajok visszaszorítása célprogram (7 év) szálaló erdőgazdálkodás célprogram (10 év)
740 €/ha 196 €/ha/év 164 €/ha/év 196 €/ha, a második évtől kezdődően 76 €/ha/év 160 €/ha/év 88 €/ha/év 92 €/ha/év az első évben 196 €/ha, a második évtől 76 €/ha/év 200 €/ha/év 200 €/ha/év az első évben 196 €/ha, második évtől 36 €/ha/év a kiközelített faanyag után 12,45 €/m3, de max. 50 m3-nek megfelelő € hektáronként.) 00-200 €/ha 290-800 €/ha 200 €/ha 12,63 €/100 méter 412,15 €/ha 1 € /méternek megfelelő forint összeg 1400€/ha
erdőállományok kézimunka igényes ápolása célprogram (10 év) őshonos erdőállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása célprogram (7 év) mikro-élőhelyek kialakítása, fenntartása célprogram (7 év) véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram (7 év) Erdő-környezetvédelmi kifizetések
erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram (5 év) véghasználat elhalasztása talaj és élőhely védelem céljából célprogram (7 év) közjóléti célú erdők fenntartása célprogram (7 év) erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram (7 év) természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram (1 év)
Erdészeti potenciál helyreállítása
Erdőszerkezet átalakítása
terület-előkészítésre és letermelésre helyreállítás első kivitelre és pótlásra helyreállítás tőrevágással vagy sarjaztatással padkára bakhátra rőzsefonatra / talajfogó gátra Erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás Tarvágást követő szerkezetátalakítás fafajcsere esetén fafajcsere, tuskózás, gyökérfésülés esetén fafajcsere, fainjektálás vagy tuskókenés esetén Állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás esetén
1019€/ha 1670€/ha 2090€/ha 496€/ha
50% (Fiatal gazda, vagy KAT) 50% (Fiatal gazda, vagy KAT, vagy Natura 2000)
60% (Fiatal gazda és KAT) 60% (Fiatal gazda és KAT és Natura 2000)
A legkisebb támogatható parcella nagysága 1 ha.
E jogcím keretében egy alkalommal vehető igénybe támogatás.
50%
az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása, a géppark fejlesztése és korszerűsítése az első kiviteltől a fakitermelési szakaszig, beleértve a fakitermelés gépeit is.
-
Nem támogatható karácsonyfa-telep létesítése, egy vágásfordulóra létesített faültetvény, illetve gyorsan növő, rövid (15 év alatti) vágásfordulójú fafajok telepítése.
-
Nem adható támogatás karácsonyfatelepre; bot-, vessző- és díszítőgally-termelést szolgáló fás terület kialakítására; fás szárú energetikai célú ültetvényre; Natura 2000 területen a külön jogszabályban előírt fenntartási, illetve fejlesztési tervek elkészítését megelőző időszakban, vagy ha a fenntartási, illetve fejlesztési terv nem teszi lehetővé az adott területen a fásítást; 50% feletti állami tulajdonú területre; az 50% feletti állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv kérelmező részére.
Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: erdészeti hatóság) által az erdőtörvény alapján a támogatási kérelem benyújtásakor nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó; erdőgazdálkodói jogosultsága az adott területre határozatlan időre, vagy az adott célprogram teljes támogatási időszakára vonatkozóan fennáll; rendelkezik az adott területre vonatkozó, az erdészeti hatóság által kiadott erdőtervhatározattal; a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben e rendelet alapján finanszírozott egyetlen támogatási célprogram esetén sem került kizárásra. -
Az EKV támogatások néhány fontos alapfeltétele: A természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram keretében 1 évig, az erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram keretében 5 évig, a szálaló erdőgazdálkodás és az erdőállományok kézimunka igényes ápolása célprogram keretében 10 évig, a többi célprogram esetében 7 évig vehet igénybe támogatást az erdőgazdálkodó. A támogatási időszak hossza megegyezik a kötelezettségvállalás időtartamával, amely az első kifizetési kérelem benyújtásától az egyes célprogramok időtartama által meghatározott év végéig terjedő időszak A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak minden célprogram esetén 2009-ben október 1-től november 20-ig tart. 2010-től évente október 1 és október 31 között lehet benyújtani. A célprogramok közötti váltásra a támogatási időszak alatt nincs lehetőség.
-
A legkisebb egybefüggő támogatható terület nagysága 0,5 hektár, Kiegészítő támogatás adható a következő tevékenységek elvégzésére: bakhátak létesítése; vagyErdőfelújításkor végzett bakhátazásra kiegészítő támogatás csak akkor vehető igénybe, ha az erdőrészlet ár- és belvíz veszélyeztetett területnek minősül a 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet alapján. 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése; vagy 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése.
-
Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: erdészeti hatóság) által az erdőtörvény alapján a támogatási kérelem benyújtásakor nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó; erdőgazdálkodói jogosultsága az adott területre határozatlan időre, vagy legalább a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak végétől számított további két évre vonatkozóan fennáll rendelkezik az adott területre vonatkozó, nevére szóló, az erdőtörvény szerinti erdőterv határozattal, melyben a szerkezetátalakítást valamelyik tájhonos állománytípus létrehozása érdekében tervezték meg; a támogatható terület legalább 1 hektár területű teljes erdőrészlet.
4. táblázat: A jelenleg futó jogcímek támogatási mértékei és sajátosságai (Forrás: MVH alapján saját szerkesztés)
85
Erdészeti Jogcímek Baden-Württemberg tartományban Intézkedések Erdőtelepítés mezőgazdaságilag hasznosított területeken Erdőtelepítés egyéb területeken Pótlás Periodikus üzemtervezés, szaktanácsadás és felvételezés/leltározás Különböző előkészítési munkák Újraerdősítés Elő- és alátelepítés Természetes erdőfelújítás Pótlás Fiatalosok ápolása Talajmeszezés Erdőszegélyek Rovarölőszer-mentes erdővédelem Gépek és berendezések Beruházás a fakészlet/fakínálat árukapcsolásába Vizsgálat és piaci elemzés
Támogatási kulcs vegyes állományoknál: 50%
Kiegészítő pótlékok stb. bizonyos intézkedéseknél -
lombos állományoknál: 70% vegyes állományoknál: 50% lombos állományoknál: 70% vegyes állományoknál: 50% lombos állományoknál: 70%
-
50%
max. 500€/szaktanácsadás beleértve 40€/üzemtervezési terület hektár
80%
max. 500€/szaktanácsadás beleértve 40€/üzemtervezési terület hektár
vegyes állományoknál: 70% lombos állományoknál: 85% jegenyefenyő előtelepítés: 70% lombos állományoknál: 70% 85% vegyes, egyben jegenyefenyő fajok: 70% lombos fafajok, erdőfelújítási munkálatok: 85% 50% 90% 85%
támogatás természetes erdőfelújítási munkálatokhoz -
70%
-
40%
-
40%
-
40%
max. 25.000 € 86
Ügyvezetés/Ügyvitel (megbízásos) Famozgatási járadék Régión felüli koordináció Utak/feltáróutak felújítása
Útalapozás helyreállítása
1-4 évig 60%, 5-7 évig 50%, 8-10 évig 40%, max. 40.000€ évente max. 80.000 €/év max. 80.000 €/év
40-60% 1-2 €/fm 0,20 €/fm 40%: 25 €/m költségig 50%: 37,50 €/m költségig 60%: 50 €/m költségig 70%: 50 €/m költség fölött 40%: 25 €/m költségig 50%: 25 €/m költség fölött
-
-
Fa-tároló/tartósító 30% berendezés Táj-, biotóp- és 70% élőhelyvédelem Nedves- és szivárgóvizes 70% erdei területek Natura 2000 egyezmény 40-200 €/ha által védett erdőterületek 40-200 €/ha Erdő-környezeti intézkedés 5 €/fm Raktári felkészítés 3 €/fm Nedves tárolás 5. táblázat: Összesítő táblázat a jelenlegi erdészeti vonatkozású jogcímekről Baden-Württemberg tartományban [Forrás: (URL 17.) alapján saját szerkesztés]
87
7. Összefoglalás, javaslatok A diplomamunka megírásával az volt a célom, hogy komplex rálátást adhassak a jelenlegi erdészeti támogatási rendszerről Magyarországon, valamint egy németországi, a Baden-Württemberg tartományi viszonyokról. Ennek érdekében összehasonlítást végeztem a két ország (tartomány) erdészeti támogatási politikája között, amelyet főként a jogcímek kiértékelésén keresztül végeztem el. Ehhez természetesen fontos volt megismerni Magyarország múltbéli támogatási rendszereit azok előnyeivel és hátrányaival együtt, a jelenlegi támogatási rendszer intézményi és jogi viszonyait. Fontosnak tartottam ismertetni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program félidei értékelését az erdészeti jogcímek tekintetében, így bemutatva azok sikereit és hiányosságait. Magyarország és BadenWürttemberg tartomány erdészeti támogatásainak összevetéséhez szükségszerűnek találtam röviden ismertetni Németország, majd azon belül Baden-Württemberg szövetségi tartomány naturális adatait, majd a társadalmi és gazdasági adatokat, bővebben szót ejtve a magán-erdőgazdálkodási viszonyokról. Az utóbbit azért tartottam különösen fontosnak, ugyanis az erdészeti támogatások túlnyomó része a magán-erdőgazdálkodók megsegítésére irányul. Javasolnám a fent leírtak alapján egy „gazdálkodó-barátabb” támogatási stratégia kidolgozását hazai szinten, amely különböző támogatásokon elkíséri az üzemtervezéstől, az általa megtermelt javak sikeres értékesítéséig. Ezáltal versenyképességet biztosítva a nemzetközi piacokon is. Magyarország irigylésre méltó területi adottságai kiváló alapot nyújtanak erre. Továbbá javasolnám e stratégia konkrét jogcímeken keresztüli megvalósítást. Alapul véve a baden-württemberg tartomány erdészeti jogcímeit létre lehetne hozni egy fakereskedelmi és fapiaci koordinációs rendszert, amely kizárólag az erdészeti támogatást nyert gazdálkodó érvényesülését segíti elő tanácsadással, illetve újabb piacok felkutatásával. A stratégia tartalmazná a szállítás minden egyes mozzanatának támogatását a közelítéstől a tárolásig. Úgy gondolom, egy ilyen stratégia kidolgozása a magán-erdőgazdálkodók létbiztonságát is szavatolná versenyhelyzetük javítása során.
88
IRODALOMJEGYZÉK ALI T. (2008): Erdészeti támogatás és pályázati rendszer. I. Erdész-közgazdász Találkozó – MÉSZÁROS KÁROLY Emlékülés, 2008. június 26-27. Sopron. ÁNGYÁN J. (2007): Kritikai megjegyzések az EU Bizottság észrevételei alapján átdolgozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007. július 9-ei munkaanyagához III. FVM-hivatalos kiadása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról (2007). Budapest. GABRIEL K. (2008): Es war einmal in Amerika ... - Geschichte des nachhaltigen Investierens, In: politische ökologie 112-113, S.30-33 HALÁSZ G. (2006): Az OEE elnökének írt levél Halász Gábor úrtól az OEE Erdőrendezési Szakosztályának elnökétől. Erdészeti Lapok, 2006 november. HATZFELD H S. (2004): Stiefkind und Nesthäkchen – Wald und Nachhaltigkeit, In: politische ökologie 89, S. 18-20 HORVÁTH S. (2006): Adózás és állami támogatások az erdőgazdálkodásban európai kitekintéssel. Írásbeli közlés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdővagyongazdálkodási Intézet és Technische Universität Dresden, Institut für Forstökonomie und Forsteinrichtung. HÖLTERMANN
A.
ET
OESTEN
G.
(2001):
Forstliche
Nachhaltigkeit
–
Ein
forstwirtschaftliches Konzept als Vorbild für die Strategie der nachhaltigen Entwicklung?
In:
Der
Bürger
im
Staat
51
1,
S.
39-45.
Internet:
http://www.buergerimstaat.de/1_01/wald.html KELEMEN G. (2008): Támogatások. In.: LETT B.
ET
AL. (2008). Múlt és Jövő-Kisparaszti
szálalás a Vendvidéken, előadássorozat-vázlat. Soproni Felsőoktatási alapítvány. Sopron. 146-151. old. MÁTYÁS CS. (1998): Az MTA Erdőgazdálkodási Albizottsága állásfoglalása a természetközeli erdőgazdálkodásról. Erdészeti Lapok 133 (9): 284. MÉSZÁROS K. (2000): Erdészeti politika a törvényalkotás tükrében. Soproni-műhely. [Publikáció]. Sopron. 89
MTA (2010): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013) félidei (midterm) értékelése. HUNGARICUM konzorcium, szerk.: CSERNECZKY T., MTA Regionális Kutatások Központja-Dunántúli Tudományos Intézet. NUTTO L. (2010): Hauptbaumarten und Verwendung. Órai előadás Forstliche Nutzung tantárgy keretében. Albert-Ludwigs Universität, Freiburg. ROTH GY. (1958): Idézet a szálaló erdőkről tartott előadásából. In.: GEIPEL DÁVID (2009): A természetközeli erdőgazdálkodás ökonómaia vonatkozásai. [Szakdolgozat]. Sopron. VERSES I.
ET
LELKES P. (2007): Bevezetés az Európai Unió regionális politikájába. In.:
Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe. Magyar Közigazgatási Intézet (MKI). Budapest. WEISZ M. (2009): Internetes közlés az ( http://www.agribusiness.hu/product/818/ ) oldalon. Letöltés ideje: 2012-03-28, 18:43
90
INTERNETES FORRÁSOK Hivatkozás száma
URL 1. URL 2. URL 3. URL 4. URL 5. URL 6. URL 7. URL 8. URL 9. URL 10. URL 11. URL 12. URL 13. URL 14. URL 15. URL 16. URL 17. URL 18. URL 19. URL 20. URL 21. URL 22. URL 23.
URL cím
Letöltés pontos ideje
http://www.prosilva.hu/alapelvek.php http://www.fagosz.hu/fataj/2007/12/040/200712040_M egszunik-az-Erdofennt-jarulekr.php http://umvp.eu/?q=tamogatas-szamokban www.umvp.eu http://www.fagosz.hu/fataj/2007/07/063/200707063_Er deszetiTamogatas2007.php http://www.erdeszetilapok.hu/index.php?page=view&i d=182 http://www.mgszh.gov.hu/print/http://www.mgszh.gov. hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/al talanos_informaciok/bemutatkozas/bemutatkozas.html http://www.szilberhorn.com/uj-magyarorszagvidekfejlesztesi-program.html http://www.agrarhirek.hu/erdogazdalkodas/5763.html http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag& id=45 http://www.eupalyazat.rs/index.php?data=tan&func=re szl&act=31&id=27 http://www.mnvh.eu/hirek/788/20110909/tajekoztatokorut-indult-az-erdeszeti-tamogatasokrol http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk 12032.pdf http://euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes &kerdes_valasz_id=1507 http://de.wikipedia.org/wiki/Forstwirtschaft http://www.fva-bw.de/fva/index1.html http://www.forstbw.de/landesbetriebforstbw/produktedienstleistungen/foerderung/forstliche -foerderung/ http://www.gesetze-iminternet.de/bwaldg/BJNR010370975.html#BJNR01037 0975BJNG001100319 http://www.landwirtschaft-mlr.badenwuerttemberg.de/servlet/PB/menu/1149607_l1/index13 05553051392.html http://www.agroinform.com/aktualis/AgroinformHirszolgalat-Daranyi-Terv-Mezogazdasagitamogatasok-2012-ben/20120117-18391/ http://vof.5mp.eu/web.php?a=vof&o=srXmSMZGER https://spreadsheets0.google.com/embeddedform?form key=dF90dWZhb2tza2FMY0JwQkYycXJKU0E6MA http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli 014.html
2009-04-01; 18:33
91
2012-02-12; 14:55 2012-01-24; 22:32 2011-12-14; 16:47 2012-03-04; 15:12 2012-03-29; 12:56 2012-03-18; 14:55 2012-02-01; 13:11 2012-03-11; 15:36 2012-03-30; 11:59 2012-03-15; 17:43 2012-03-15; 19:41 2012-02-14; 20:21 2012-03-30; 13:08 2012-04-05; 16:02 2012-04-20; 21:10 2012-04-22; 01:31 2012-04-02; 15:33 2012-04-20; 16:45 2012-04-21; 20:30 2012-04-22; 23:18 2012-04-23; 01:30 2012-04-25; 10:19
Melléklet 1. (Forrás: URL 18.) Részlet az erdő fenntartásáról és az erdőgazdálkodás támogatásáról szóló Szövetségi erdőtörvényből… Gesetz zur Erhaltung des Waldes und zur Förderung der Forstwirtschaft (Bundeswaldgesetz) -
-
BWaldG Ausfertigungsdatum: 02.05.1975 Vollzitat: "Bundeswaldgesetz vom 2. Mai 1975 (BGBl. I S. 1037), das zuletzt durch Artikel 1 des Gesetzes vom 31. Juli 2010 (BGBl. I S. 1050) geändert worden ist" Stand: Zuletzt geändert durch Art. 1 G v. 31.7.2010 I 1050
…
Viertes Kapitel Förderung der Forstwirtschaft, Auskunftspflicht § 41 Förderung (1) Die Forstwirtschaft soll wegen der Nutz-, Schutz- und Erholungsfunktionen des Waldes nach § 1 öffentlich gefördert werden. (2) Die Förderung soll insbesondere auf die Sicherung der allgemeinen Bedingungen für die Wirtschaftlichkeit von Investitionen zur Erhaltung und nachhaltigen Bewirtschaftung des Waldes gerichtet sein. Zu diesem Zweck ist die Forstwirtschaft unter Berücksichtigung ihrer naturbedingten und wirtschaftlichen Besonderheiten vor allem mit den Mitteln der Wirtschafts-, Verkehrs-, Agrar-, Sozial- und Steuerpolitik in den Stand zu setzen, den Wald unter wirtschaftlich angemessenen Bedingungen zu nutzen und zu erhalten. (3) Die Bundesregierung berichtet dem Deutschen Bundestag in dem Bericht nach § 4 des landwirtschaftsgesetzes vom 5. September 1955 (Bundesgesetzbl. I S. 565) auf Grund der Wirtschaftsergebnisse der Staatsforstverwaltungen und der Forstbetriebsstatistik über die Lage und Entwicklung der Forstwirtschaft und der Struktur der Holzwirtschaft des Bundesgebiets sowie über die zur Förderung der Forstwirtschaft erforderlichen Maßnahmen. Dieser Bericht erstreckt sich auch auf die Belastungen aus der Schutz- und Erholungsfunktion. (4) Der Bund beteiligt sich an der finanziellen Förderung der Forstwirtschaft nach dem Gesetz über die Gemeinschaftsaufgabe "Verbesserung der Agrarstruktur und des Küstenschutzes" vom 3. September 1969 (Bundesgesetzbl. I S. 1573), geändert durch das Gesetz zur Änderung der Gesetze über die Gemeinschaftsaufgaben vom 23. Dezember 1971 (Bundesgesetzbl. I S. 2140). 92
(5) Staatliche Zuwendungen auf Grund des in Absatz 4 genannten Gesetzes können erhalten: 1.
forstwirtschaftliche Zusammenschlüsse im Sinne dieses Gesetzes und nach § 39 gleichgestellte sonstige Zusammenschlüsse in der Forstwirtschaft sowie die nach Landesrecht gebildeten öffentlich-rechtlichen Waldwirtschaftsgenossenschaften und ähnliche Zusammenschlüsse einschließlich der Gemeinschaftsforsten, sofern ihre Aufgabe sich auf die Verbesserung der forstwirtschaftlichen Erzeugung oder die Förderung des Absatzes von Forsterzeugnissen erstreckt und sie einen wesentlichen Wettbewerb auf dem Holzmarkt bestehen lassen;
2.
Inhaber land- oder forstwirtschaftlicher Betriebe oder Grundbesitzer, soweit ihre forstlichen Vorhaben nicht über forstwirtschaftliche Zusammenschlüsse gefördert werden. § 41a Walderhebungen
(1) Zur Erfüllung der Aufgaben dieses Gesetzes sowie zur Durchführung von Rechtsakten der Europäischen Union oder völkerrechtlich verbindlicher Vereinbarungen im Anwendungsbereich dieses Gesetzes ist vorbehaltlich des Absatzes 3 alle zehn Jahre eine auf das gesamte Bundesgebiet bezogene forstliche Großrauminventur auf Stichprobenbasis (Bundeswaldinventur) durchzuführen. Sie soll einen Gesamtüberblick über die großräumigen Waldverhältnisse und forstlichen Produktionsmöglichkeiten liefern. Die hierzu erforderlichen Messungen und Beschreibungen des Waldzustandes (Grunddaten) sind nach einem einheitlichen Verfahren vorzunehmen. Dabei ist auf die Verwertbarkeit der Grunddaten auch im Rahmen der Beobachtung nach § 6 Bundesnaturschutzgesetz zu achten. (2) Die Länder erheben die in Absatz 1 genannten Grunddaten; das Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz stellt sie zusammen und wertet sie aus. (3) Zur Erfüllung von Berichtspflichten, die auf Grund verbindlicher völkerrechtlicher Vereinbarungen zum Schutz des Klimas bestehen, erhebt das Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz soweit erforderlich in den Jahren zwischen zwei Bundeswaldinventuren Daten zum Kohlenstoffvorrat im Wald. (4) Die mit der Vorbereitung und Durchführung der in den Absätzen 1, 3 und in Rechtsverordnungen nach Absatz 6 genannten forstlichen Erhebungen beauftragten Personen sind berechtigt, zur Erfüllung ihres Auftrages Grundstücke zu betreten sowie die erforderlichen Datenerhebungen und Probenahmen auf diesen Grundstücken durchzuführen. (5) Das Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz wird ermächtigt, durch Rechtsverordnung mit Zustimmung des Bundesrates nähere Vorschriften über das für die Bundeswaldinventur anzuwendende Stichprobenverfahren und die zu ermittelnden Grunddaten zu erlassen. (6) Das Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz kann durch Rechtsverordnung mit Zustimmung des Bundesrates vorsehen, dass Daten
93
1.
zur Nährstoffversorgung (Bodenzustandserhebung),
und
Schadstoffbelastung
2.
zur Vitalität der Wälder,
3.
zu Wirkungszusammenhängen in Waldökosystemen
der
Waldböden
erhoben werden können und dabei nähere Vorschriften über den Zeitpunkt, die anzuwendenden Verfahren und die zu ermittelnden Grunddaten erlassen. Im Falle einer Rechtsverordnung nach Satz 1 gilt Absatz 2 entsprechend. § 42 Auskunftspflicht (1) Natürliche und juristische Personen und nicht rechtsfähige Personenvereinigungen haben den zuständigen Behörden auf Verlangen die Auskünfte zu erteilen, die zur Durchführung der den Behörden durch dieses Gesetz oder auf Grund dieses Gesetzes übertragenen Aufgaben erforderlich sind. (2) Der Auskunftspflichtige kann die Auskunft auf solche Fragen verweigern, deren Beantwortung ihn selbst oder einen der in § 383 Abs. 1 bis 3 der Zivilprozeßordnung bezeichneten Angehörigen der Gefahr strafgerichtlicher Verfolgung oder eines Verfahrens nach dem Gesetz über Ordnungswidrigkeiten aussetzen würde. § 43 Verletzung der Auskunftspflicht (1) Ordnungswidrig handelt, wer vorsätzlich oder fahrlässig entgegen § 42 Abs. 1 eine Auskunft nicht, nicht richtig, nicht vollständig oder nicht rechtzeitig erteilt. (2) Die Ordnungswidrigkeit kann mit einer Geldbuße bis zu zehntausend Euro geahndet werden.
94
Melléklet 2. (Forrás: URL 17.)
95
96
Melléklet 3. (Forrás: URL 17.)
97
98
99
100
101
102
103
104
Melléklet 4. (Forrás: URL 19.)
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
Melléklet 5. (Forrás: URL 22.)
121
Melléklet 6. Nemzeti támogatások
I. Erdőtelepítésekre nemzeti hatáskörben nyújtott nemzeti támogatások kifuttatása (K-2) Támogatás célja: a 2004. május 31-éig telepített erdők esetében az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló hatályos FVM rendeletek alapján megkötött támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek, valamint az erdészeti hatóság által engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenység teljesítése esetén, támogatás vehető igénybe, az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, fásításhoz, valamint a fiatal erdők ápolásához A támogatás forrása: a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű Nemzeti Erdőprogram, Erdőfelújítás determinációja előirányzat-felhasználási keretszámlája. Indulás időpontja: 2007. Támogatási célterületek: 2004. május 31-ig telepített erdők Támogatási kérelem benyújtásának határideje: november 15-től december 15-ig Támogatási kérelem benyújtásának helye: A területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül). Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. Kifizetési kérelem benyújtásának helye: A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. A Kapcsolódó joganyag száma: 122/2007. (X. 19.) FVM rendelet és annak módosításai
122
II. Az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatása (K-1) A támogatás célja: az erdők természetes, illetőleg mesterséges felújításának támogatásával az erdők területének (mennyiségének), valamint természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése. 102/2008 (VIII. 8.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe a 2008. január 1-jét megelőzően - az erdészeti hatóság által kiadott engedély alapján - végzett véghasználatok után keletkezett erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújítása érdekében végzett erdőgazdálkodási tevékenységekre. Támogathatónak minősülnek az alábbi, az erdészeti hatóság által engedélyezett erdőgazdálkodás során elvégzett tevékenységek: a; egyéves erdőfelújításokra vonatkozóan: aa; természetes mageredetű erdőfelújítás, talaj-előkészítéssel együtt, ab; természetes sarjeredetű felújítás valamennyi engedélyezett fafaj esetében, ac; mesterséges erdőfelújítások talaj-előkészítéssel együtt; b; befejezett erdőfelújításokra vonatkozóan: ba; természetes mageredetű erdőfelújítás, bb; természetes sarjeredetű felújítás valamennyi engedélyezett fafaj esetében, bc; mesterséges erdőfelújítások; c; tuskózás.(csak egyéves, mesterséges erdőfelújítások esetén és csak abban az esetben támogatható, ha az erdészeti hatóság által határozatban jóváhagyott felújítási technológia részét képezi) Támogatás igénybevételére jogosult - a nem állami tulajdonú erdőterületen folytatott erdőgazdálkodáshoz - az az erdőgazdálkodó, aki (amely): a 2008. január 1-jét megelőzően végzett véghasználatok után az erdészeti hatóság által elrendelt erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettségeit teljesítette;
123
A támogatás forrása: a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű Nemzeti Erdőprogram, Erdőfelújítás determinációja előirányzat-felhasználási keretszámlája. Indulás időpontja: 2008. Támogatási célterületek: Az erdészeti hatóság által engedélyezett erdőgazdálkodás során elvégzett tevékenységek:
egyéves erdőfelújításokra vonatkozóan: o
természetes mageredetű erdőfelújítás, talaj-előkészítéssel együtt
o
természetes sarjeredetű felújítás valamennyi engedélyezett fafaj esetében
o
mesterséges erdőfelújítások talaj-előkészítéssel együtt
befejezett erdőfelújításokra vonatkozóan: o
természetes mageredetű erdőfelújítás
o
természetes sarjeredetű felújítás valamennyi engedélyezett fafaj esetében
o
mesterséges erdőfelújítások
o
tuskózás
Támogatási kérelem benyújtásának határideje: november 15-től december 15-ig Támogatási kérelem benyújtásának helye: Az erdőrészlet elhelyezkedése szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül). Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. Kifizetési kérelem benyújtásának helye: A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. Kapcsolódó joganyag száma: 102/2008. (VIII. 8.) FVM rendelet és annak módosításai. III.
Az
erdőgazdálkodás
szakszerűségének
biztosítása
érdekében
végzett
szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás A támogatás célja: a többségében nem állami tulajdonú erdőkben folytatott erdőgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, az erdészeti szakirányítási tevékenység igénybevételének és gyakorlásának biztosítása. Vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető az erdészeti szakirányítási tevékenység végzéséhez.
124
A támogatás forrása: a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű Nemzeti Erdőprogram, Erdőfelújítás determinációja előirányzat-felhasználási keretszámlája Indulás időpontja: 2010. Támogatási kérelem benyújtásának határideje: április 30-tól június 15-ig Támogatási kérelem benyújtásának helye: lakhely/székhely szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül Kifizetési kérelem benyújtásának helye: a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül Kapcsolódó joganyag száma*: 50/2010. (IV. 27.) FVM rendelet és annak módosításai
EU-s Támogatások I. Mezőgazdasági területek erdősítése (NVT MgTE) Indulás időpontja: 2004. Támogatási célterületek: o első kivitel
alaptámogatás
tervezés (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása),
talaj-előkészítés
szaporítóanyag beszerzés
ültetés 125
növényvédelmi munkálatok elvégzése
célállománytípustól (fafajtól)
függően a tőrevágás,
egyszálra metszés, 20%-os természetes csemetepusztulás következtében szükségessé váló pótlás
kiegészítő támogatás
talajvédelem
legelő állatok, vad és a taposási kár elleni védelem
káros belvizek elleni védelem
tűzkár elleni megelőző védelem
o ápolás o erdőtelepítés miatti jövedelem-kiesés pótlása
Támogatási kérelem benyújtásának határideje: Erre a forrásra már nem nyújtható be támogatási kérelem! A támogatások kifuttatása zajlik, új támogatási jogcím az EMVA-ból finanszírozott Mezőgazdasági területek erdősítése
Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt május 15-ig
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: o internetes benyújtás az ügyfélkapun át o a papír alapú mellékleteket a terület elhelyezkedése szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságához kell benyújtani
Kapcsolódó joganyag száma: 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet és annak módosításai
126
II. Mezőgazdasági területek erdősítése (EMVA-ból finanszírozott) Indulás időpontja: 2007. A támogatás célja: A támogatás célja a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek erdőgazdasági művelés alá vonása, az erdők védelmi, gazdasági, szociális és közjóléti szerepének növelése, az egész Közép-európai régió környezeti állapotára kiható, levegőtisztító, széndioxid-megkötő, biodiverzitást növelő, talajvédelmi és kedvező vízgazdálkodást elősegítő hatások érvényesítése, a vidéki térségek természeti és táji örökségének fenntartása, a lakosság életkörülményeinek javítása, az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása, valamint az erdőterület növelésével a fa, mint a megújuló, környezetbarát és természetes energiaforrás mennyiségének biztosítása, valamint az ország faanyagszükségletének egyre nagyobb arányban hazai forrásból történő kielégítése.
Támogatási célterületek: o első kivitel
alap támogatás
kiegészítő támogatás
10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése a talaj védelme céljából
kerítés vagy villanypásztor létesítése a legelő állatok, vad- és taposási kár elleni védelem céljából
bakhátak létesítése a káros belvizek elleni védelem céljából
o ápolás o erdőtelepítés miatti jövedelemkiesés pótlása
Támogatási kérelem benyújtásának határideje: május 1-jétől június 30-ig (MVH által kiadott formanyomtatványon)
127
Támogatási kérelem benyújtásának helye: területileg illetékes Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt május 15-ig
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: o internetes benyújtás az ügyfélkapun át o a papír alapú mellékleteket a terület elhelyezkedése szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága kell benyújtani
Kapcsolódó joganyag száma: 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet és annak módosításai III.
Évelő, lágyszárú energiaültetvények telepítése
Megújuló energia, biomassza-termelés 2005 évi adatok szerint Magyarországon a megújuló energiaforrások az összes energiaigény mindössze 5,3%-át biztosítják. A környezetbiztonság növelése, fenntartható térségi rendszerek kialakítása egyre fokozottabb mértékben követeli meg a megújuló energiaforrások feltárását
és alkalmazásának
kiterjesztését.
A környezetvédelem
szempontjai az energiatakarékosság mellett a megújuló forrásokból származó energia arányának növelését követelik meg. A biomassza-termelés szempontjából Magyarország jó adottságokkal rendelkezik. A biomassza energetikai célú felhasználásának fokozásához elsősorban a biomassza energetikai célú felhasználása, energiatermelés céljából rövid vágásfordulójú sarjerdő és fűszerű növények ültetése és felhasználási arányának javítása szükséges. A biomassza termelésével és hasznosításával csökkenthetők a parlagterületek, és a gazdálkodók számára alternatív bevételi lehetőségek biztosíthatók. A megújuló energiaforrások előállítását szolgáló termelés, és a biomassza energetikai célú felhasználása a klímaváltozás elleni küzdelem részét is képezheti egyben. 128
A támogatás célja: a mezőgazdasági területeken lágy szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelésre fenntartható energianövények telepítésével: a; a nem élelmiszeripari növények termesztésére történő áttéréssel hozzájáruljon az élelmiszer termékpályák stabilizálásához; b; alternatív, a termőhelyi adottságokhoz igazodó kultúraválasztási lehetőségek biztosítása; c; hozzájáruljon a szélerózió, illetve belvíz elleni védekezéshez, a kedvezőtlen talajszerkezet javításához; d; az energetikai célú biomassza biztosításával hozzájáruljon a megújuló energiaforrások elterjesztésére vonatkozó célok teljesítéséhez; e; hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalának javításához Indulás időpontja: 2007. Támogatási kérelem benyújtásának határideje:
2010-ben március 1-31.
2011-től a beadási időszak hatályon kívül helyezésre került, jelenleg nem adható be pályázat
Támogatási kérelem benyújtásának helye: A lakóhely/székhely szerinti Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Kifizetési kérelem benyújtásának határideje:
az egységes területalapú támogatásokkal egyidejűleg május 15-ig az ügyfélkapun keresztül
augusztus 1-31. között a megvalósított és a májusban lejelentett ültetvényekhez további elszámolások nyújthatók be
Kifizetési kérelem benyújtásának helye:
internetes benyújtás az ügyfélkapun át
a papír alapú mellékleteket a lakhely/székhely szerint illetékes Megyei MVH Kirendeltségre 129
A vidékfejlesztési programot végrehajtó intézményrendszer eltér a többi operatív programétól: az Irányító Hatóság a Vidékfejlesztési Minisztérium, míg a Kifizető Ügynökség, azaz a kérelmekkel kapcsolatos végrehajtási feladatokat ellátó szerv a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Kapcsolódó joganyag száma: 71/2007. (VII.27.) FVM rendelet és annak módosításai IV.
Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítése
A támogatás célja: mezőgazdasági területeken a fás szárú energiaültetvények telepítésével a;
hozzájáruljon az élelmiszer-termékpályák stabilizálásához a nem élelmiszeripari növények termesztésére történő áttéréssel;
b;
alternatív, a termőhelyi adottságokhoz igazodó kultúraválasztási lehetőséget biztosítson;
c;
mérsékelje a szél- és vízerózió, illetve belvizek okozta károkat;
d;
az energetikai célú faanyag biztosításával hozzájáruljon a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való használatának elterjesztéséhez;
e;
mérsékelje az erdészeti potenciál túlzott energetikai célú használatára irányuló nyomást;
f;
a betakarítási, telepítési műveletekkel foglalkoztatási lehetőséget biztosítson a vidéken élő, alacsony képzettségű munkaerő részére;
g;
hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalának javításához.
Indulás időpontja: 2007. Támogatási célterületek:
energiaültetvény telepítés
termőre fordulásáig történő ápolás
130
Támogatási kérelem benyújtásának határideje:
2010-ben március 1-31.
2011-től a beadási időszak hatályon kívül helyezésre került, jelenleg nem adható be pályázat
Támogatási kérelem benyújtásának helye: Lakóhely/székhely szerinti Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: •
az egységes területalapú támogatásokkal egyidejűleg május 15-ig az ügyfélkapun keresztül
•
augusztus 1-31. között a megvalósított és a májusban lejelentett ültetvényekhez további elszámolások nyújthatók be
Kifizetési kérelem benyújtásának helye:
internetes benyújtás az ügyfélkapun át
a papír alapú mellékleteket a lakhely/székhely szerint illetékes Megyei MVH Kirendeltségre
A vidékfejlesztési programot végrehajtó intézményrendszer eltér a többi operatív programétól: az Irányító Hatóság a Vidékfejlesztési Minisztérium, míg a Kifizető Ügynökség, azaz a kérelmekkel kapcsolatos végrehajtási feladatokat ellátó szerv a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Kapcsolódó joganyag száma: 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet és annak módosításai V. Erdészeti potenciál helyreállítása A támogatás célja: a; a természeti katasztrófa által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállításának támogatása, valamint b; másodlagos erdőkárok megelőzése. A támogatás finanszírozása Európai Unió társfinanszírozásával, az EMVA alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás. Indulás időpontja: 2008. 131
Támogatási célterületek: o Alaptámogatás
a) az erdőfelújítást megelőző terület-előkészítési, károsodott faállomány letermelési,
első kiviteli,
pótlási,
tőrevágási vagy sarjaztatási támogatás
o Kiegészítő támogatás
bakhátak létesítése; vagy
10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése; vagy
15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése.
Támogatási kérelem benyújtásának határideje: évente november 1- november 30.
Támogatási kérelem benyújtásának helye: területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: az egységes területalapú támogatásokkal egyidejűleg május 15-ig
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: o internetes benyújtás az ügyfélkapun át o mellékleteket a terület elhelyezkedése szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósághoz kell benyújtani
Kapcsolódó joganyag száma: 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet és annak módosításai
132
VI.
Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken
A támogatás célja: Az agrár-erdészeti rendszerek lehetőséget teremtenek fás legelők létesítésére és hasznosítására, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartására, a mozaikos tájszerkezet kialakítására. A támogatás finanszírozása Európai Unió társfinanszírozásával, az EMVA alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás. Indulás időpontja: 2009. Támogatási célterületek: A
mezőgazdasági
területek
több
célú,
alternatív
hasznosítása
legeltetési célú
(hagyományos fás legelők) agrár-erdészeti rendszer kialakításával:
fás legelők, mezővédő fasorok létrehozása energia- illetve hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel
tág hálózatú ipari fa előállítását célzó faállománnyal együtt
továbbá erdei gyümölcs-, gyógynövény- valamint méztermelést szolgáló fás és lágyszárú növények termesztésével
Támogatási kérelem benyújtásának határideje: május 1-június 30.
Támogatási kérelem benyújtásának helye: területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
Kifizetési kérelem benyújtásának határideje: az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt május 15-ig
133
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: o internetes benyújtás az ügyfélkapun át o a papír alapú mellékleteket a terület elhelyezkedése szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósághoz kell benyújtani
Kapcsolódó joganyag száma: 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet és annak módosításai VII.
Erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítése
A jogcímre két alkalommal volt lehetőség támogatási kérelmet benyújtani először 2008.november 15-december 31. között ezt követően pedig 2010. június 1-június 30. között. Támogatás célja: az erdészeti ágazat technológia színvonalának javítása, a géppark fejlesztése és korszerűsítése az első kiviteltől a fakitermelési szakaszig, beleértve a fakitermelés gépeit is. Indulás időpontja: 2008 Támogatási kérelem benyújtásának helye: A lakóhely/székhely szerint illetéke Megyei MVH kirendeltséghez. Kifizetési kérelem benyújtásának helye: A lakóhely/székhely szerint illetéke Megyei MVH kirendeltséghez. Kifizetési kérelem benyújtásának határideje:
január 1-31; között
április 1-30; között
július 1-31; között
október 1-31; között
134
Az Erdészeti Igazgatóság szerepe a támogatási jogcímmel kapcsolatban: csak adatszolgáltatás az erdőgazdálkodó kódjára, erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételének dátumára,
üzemi
területének
nagyságára,
üzemtervvel
rendelkező
erdőterületek
nagyságára, valamint a származék és magasabb természetességi kategóriájú erdőterületek nagyságára vonatkozóan. Kapcsolódó joganyag száma: 144/2008. (XI.7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről EU-s és tagállami vonatkozó jogszabályok: -
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
-
Az
Európai
Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési
Alap
társfinanszírozásában
megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet -
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet
VIII. Erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás A jogcímre eddig két alkalommal volt lehetőség támogatási kérelmet benyújtani először 2009. október 26-november 20. között ezt követően pedig 2010. október 1-október 31. között. Kifizetési kérelmet 2010-ben lehetett először benyújtani, amelynek során 36 db kérelmet adtak be, amely 323 db erdőrészletet érint, vagyis többet, mint az összes támogatott erdőrészlet. Ennek oka, hogy az ügyfelek később kapták meg a támogatási határozatukat, vagy még meg sem kapták, mint a kifizetési kérelem beadási határideje, ezért minden olyan területre beadták a kérelmüket, amelyikre korábban pályáztak. Támogatás célja: az erdők természetességének, biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javításához kapcsolódó nem termelő beruházások támogatása a leromlott szerkezetű vagy idegenhonos fafajokból álló erdőtársulások tájhonos, adott termőhelynek 135
megfelelő természetes erdőtársulásokká történő átalakítása, valamint a megfelelő elegyesség, illetve több szintes állományszerkezet kialakítása révén.
Támogatható tevékenységek: -
erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás
-
tarvágást követő szerkezetátalakítás fafajcserével
-
tarvágást követő szerkezetátalakítás fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel
-
tarvágást
követő
szerkezetátalakítás
fafajcserével,
fainjektálással
vagy
tuskókenéssel -
állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás
Támogatási kérelem benyújtásának helye: október 1-31 között
Támogatási kérelem benyújtásának helye: Elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, papír alapú melléklet nincs
Kifizetési kérelem benyújtásának ideje: az egységes kérelem részeként minden év május 15-ig
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: Elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, a papír alapú mellékletet (szaporítóanyag igazolás) területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságához kell beadni.
Az Erdészeti Igazgatóság szerepe a támogatási jogcímmel kapcsolatban: a támogatási és kifizetési kérelmek IIER-ben történő ügyintézése az Országos Erdőállomány Adattár adati alapján, és az elkészült határozatok postázása. A kifizetési kérelmekhez az Igazgatóságokra beérkező papír alapú mellékletek szkennelése, iktatása, IIER-be történő feltöltése.
136
Kapcsolódó joganyag száma: 139/2009. (X.22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről EU-s és tagállami vonatkozó jogszabályok: -
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 49. cikk
-
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
-
Az
Európai
Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési
Alap
társfinanszírozásában
megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet -
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet
IX.
Erdő-környezetvédelmi intézkedések
A jogcímre eddig két alkalommal volt lehetőség támogatási kérelmet benyújtani először 2009. október 26-november 20. között ezt követően pedig 2010. október 1-október 31. között. Kifizetési kérelmet 2010-ben lehetett először benyújtani, amelynek során 145 db kérelmet adtak be, amely 840 db erdőrészletet érint, vagyis többet, mint az összes támogatott erdőrészlet. Ennek oka, hogy az ügyfelek később kapták meg a támogatási határozatukat, vagy még meg sem kapták, mint a kifizetési kérelem beadási határideje, ezért minden olyan területre beadták a kérelmüket, amelyikre korábban pályáztak. Támogatás célja: -
a spontán és agresszívan terjedő, idegenhonos fa-és cserjefajok eltávolításával az őshonos fafajok jelenlegi elterjedési területének megőrzése, bővítése
-
a korábban tarvágással vagy fokozatos felújító vágással kezelt erdőkben a szálalás feltételeinek megteremtése, azt követően a szálalás termőhelyi adottságokhoz
137
igazodó szakmai elvárások alapján történő kialakítása, valamint a természetes állapothoz legközelebb álló szerkezetű és faji sokféleségű erdőtársulás fenntartása -
az adott termőhelynek nem megfelelő erdőtársulások (sarj eredet, hiányos állományszerkezet, idegenhonos fafajok) a természetes állapothoz közel álló erdőtársulássá történő átalakítása, valamint a termőhelynek megfelelő őshonos erdőállományok további fejlődését, természetes felújulását biztosító kézimunka igényes ápolása
-
az élőhely kisebb bolygatásával járó és a helyi szaporítóanyagokat felhasználó erdőfelújítási módszerekre történő áttérés ösztönzése, a tarvágás visszaszorítása
-
a faji diverzitás fokozása, a természetes folyamatokra alapozott erdővédelem, illetve a tájvédelem elősegítése
-
az erdő és a szomszédos mezőgazdasági területek talajának szél és vízerózió elleni védelmének biztosítása, az erdőgazdálkodók ösztönzése a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerekre (készletgondozás, szálalás) történő áttérésre
-
a közjóléti rendeltetésű erdőkben a fokozott emberi igénybevétel mellett a jó és balesetveszélytől mentes környezeti állapot fenntartása
-
az erdei tisztások fenntartásának, az arra alkalmas területek (vadföld, erdei rakodók) átalakításának, valamint további tisztások kialakításának elődegítése
-
a hagyományos, természetkímélő anyagmozgatási módszerek alkalmazásának ösztönzése
Támogatási kérelem benyújtásának helye: június 15-július 15. között Támogatási kérelem benyújtásának helye: Elektronikus úton az ügyfélkapunk keresztül, papír alapú melléklet nincs
Kifizetési kérelem benyújtásának ideje: az egységes kérelem részeként minden év május 15-ig
138
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: Elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül a papír alapú mellékletet (szaporítóanyag igazolás) területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságához kell beadni.
Az Erdészeti Igazgatóság szerepe a támogatási jogcímmel kapcsolatban: a támogatási és kifizetési kérelmek IIER-ben történő ügyintézése az Országos Erdőállomány Adattár adati alapján, és az elkészült határozatok postázása. A kifizetési kérelmekhez az Igazgatóságokra beérkező papír alapú mellékletek szkennelése, iktatása, IIER-be történő feltöltése. Kapcsolódó joganyag száma: 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről EU-s és tagállami vonatkozó jogszabályok: -
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 47.cikk
-
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
-
Az
Európai
Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési
Alap
társfinanszírozásában
megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet -
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet
139
X. Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele Történelmi előzmény: a jogcímre először 2007-ben lehetett beadni támogatást, majd ezt követően 2008-ban egy alkalommal, ezt követően évente 3 alkalommal van lehetőség támogatási kérelem beadására. Támogatás célja: a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás révén a kölcsönös megfeleltetés és a munkahelyi biztonsági követelmények betartásának elősegítése, valamint a gazdálkodás összteljesítményének javítása. Támogatási kérelem benyújtásának helye: az adott évben hatályba lépő szerződésekre vonatkozóan
január 1-31 között
május 1-31 között
szeptember 8-október 8. között
Támogatási kérelem benyújtásának helye: a támogatási kérelmet a területi szaktanácsadási központhoz (továbbiakban: TSZK) kell benyújtani, a TSZK az összegyűjtött kérelmeket a székhelye szerint területileg illetékes MVH-hoz nyújtja be.
Kifizetési kérelem benyújtásának ideje:
január 1-március 3. között
április 1-30; között
július 1-31; között
október 1-31. között
Kifizetési kérelem benyújtásának helye: A kérelmet a területi szaktanácsadási központhoz (továbbiakban: TSZK) kellbenyújtani, a TSZK az összegyűjtött kérelmeket a székhelye szerint területileg illetékes MVH-hoz nyújtja be.
140
Az Erdészeti Igazgatóság szerepe a támogatási jogcímmel kapcsolatban: csak adatszolgáltatás az erdőgazdálkodó kódjára és üzemi területének nagyságára, vonatkozóan. Kapcsolódó joganyag száma: 52/2007. (VI.28.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási
szolgáltatások
igénybevételéhez
nyújtandó
támogatások
részletes
feltételeiről
EU-s és tagállami vonatkozó jogszabályok: -
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 24.cikk
-
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
-
Az
Európai
Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési
Alap
társfinanszírozásában
megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet -
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet
XI.
Kertészeti ültetvények korszerűsítése, korszerű ültetvények létesítése
Történelmi előzmény: a jogcímre 2010. évben lehetett először támogatási kérelmet benyújtani Támogatás célja: a meglévő ültetvények korszerűsítésével, a korszerű intenzív, víztakarékos öntözőrendszerrel ellátott ültetvények telepítésével, valamint a fajtaszerkezet javításával
a
piaci
igényekhez
alkalmazkodni
tudó
hatékony
követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtése. Támogatási kérelem benyújtásának helye: március 1 – június 31. között
141
és
minőségi
Támogatási kérelem benyújtásának helye: a lakóhely/székhely szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
Kifizetési kérelem benyújtásának ideje:
az egységes kérelem részeként minden év május 15-ig
Kifizetési kérelem benyújtásának helye:
Elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül
valamint augusztus 1-31. között az MVH-ba, utóbbi időpontban csak a megvalósított és május hónapban az egységes kérelemben bejelentett ültetvényekre vonatkozóan lehet beadni kifizetési kérelmet.
Az Erdészeti Igazgatóság szerepe a támogatási jogcímmel kapcsolatban: a támogatási és kifizetési kérelmek Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben (IIER) történő ügyintézése és az elkészült határozatok postázása. A támogatás és kifizetési kérelmekhez az Igazgatóságokra beérkező papír alapú dokumentumok szkennelése, iktatása, IIER-be történő feltöltése. Kapcsolódó joganyag száma: 35/2010. (IV.9.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről EU-s és tagállami vonatkozó jogszabályok: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 26.cikk
142
XII.
A fiatal erdők állománynevelése A legújabb bejelentés, miszerint megnyílt a fiatal erdők állománynevelése jogcím,
amelyre már májusban benyújthatók a támogatási kérelmek. Az erről szóló, a vidékfejlesztési miniszter által kiadott 25/2012.(III.20.) VM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, 2012. március 20-án megjelent a Magyar Közlönyben. A rendelet szövege megtalálható a Magyar Közlöny 32. számában a 6431-6441 oldalakon (nyomtatásnál a 93. oldaltól a 102. oldalig). (URL 13.)
143
