Nyomtatott és online sajtó

Dragnea kizárja az RMDSZ-szel való közös kormányzást 2016. november 2. – Krónika, transindex.ro, maszol.ro, Bihari Napló Nem vagyok hajlandó az RMDSZ-szel kormányozni a december 11-ei parlamenti választások után – jelentette ki Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A politikus egy kedd esti televíziós műsorban közölte, egyedül a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) tudja elképzelni a szövetséget, akikkel együtt reményei szerint pártja meghaladja az 50 százalékos támogatottságot, és kormányt alakíthat majd. „Az első és egyetlen szövetséges az ALDE" – tette hozzá az Antena 3 hírtelevízió műsorában Dragnea. Arra a kérdésre, hogy egyáltalán felmerül-e az RMDSZ-szel való tárgyalás lehetősége, a politikus tagadó választ adott. „Miért beszélünk erről? Nem akarok az RMDSZszel kormányt alakítani. Pont!” – idézte az Agerpres hírügynökség a PSD elnökét. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke Dragnea kijelentésére úgy reagált: mosolyra fakasztja a PSD elnökének álláspontja. Facebook-bejegyzésében a politikus hozzátette, jól emlékszik arra, amikor egy másik pártelnök a Bibliára tett kézzel mondta ugyanezt, majd néhány hónap múlva alakulata „gyümölcsöző közös kormányzást” folytatott az RMDSZ-szel.

Vezető hírek

Nyomtatott és online sajtó

Kegyeletadás a Vergődő madárnál 2016. november 2. – Vajdaság Ma, Pannon RTV, Vajdasági RTV, Magyar Szó A történelem során mind kegyetlenebb formákat öltött a római szállóige: Jaj a legyőzötteknek! Vae victis! – kezdte beszédét Némedi Imre műsorvezető, előadóművész a második világháborút követő magyarellenes megtorlások szabadkai és környékbeli áldozatainak emlékhelyén, a Zentai úti temetőben álló Vergődő madár szobornál –, 1944-45ben a „legyőzöttek” nem katonák voltak, hanem ártatlan civilek, akiken bosszút álltak, akiket nemzeti hovatartozásuk miatt végeztek ki a legfiatalabb áldozattól, egy tizenkét éves kislánytól kezdve a nyolcvan éves nyugalmazott vasutasig.

Megjelent a délvidéki tömegsírok műholdas adatbázisa 2016. november 2. – Vajdaság Ma, Vajdasági RTV, Magyar Idők, MTI Megjelent az 1944–45-ös ártatlan magyar áldozatok tömegsírjainak műholdas, számítógépes globális helymeghatározását, GPS-koordinátáit tartalmazó kiadvány, amely helytörténeti adatokat is közöl. Az MNT megbízásából a VMMI koordinálta azt a hosszú évek óta zajló munkát, amelynek eredményeként idén halottak napjára megjelent az a kiadvány, amely tényeket, számadatokat és GPS-koordinátákat tartalmaz a tömegsírok pontos helyéről – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Vajdaság Mának. A kötetben az a fájdalom, tragédia fogalmazódik meg egy-egy lapon, amely a vérengzések napjaihoz kötődik, a délvidéki magyarság nagy tragédiájához – mondta.

Napi Nemzetpolitikai Sajtószemle – 2016. november 3.

1

2016. november 2. – transindex.ro „Az RMDSZ kiemelten foglalkozik a családok anyagi gondjainak megoldásával. Arra törekszik, hogy minél jobb megélhetést biztosítson számukra, legyen szó fiatal családalapítókról vagy nagycsaládosokról” – jelentette ki Miklós Zoltán Kovászna megyei szenátorjelölt szerdán. Hozzátette: „nem engedhetjük, hogy közösségünk tagjai nélkülözzenek. Mindazok, akik gyermeket vállalnak, itthon, Erdélyben élik le az életüket, és szintén itt tervezik idős korukat, biztos anyagi helyzetet érdemelnek”.

Erdély

Minimálbér-emelést, adókedvezményt és rezsicsökkentést kezdeményez az RMDSZ

Molnár Zsolt: Bukarest tartsa tiszteletben a helyi közösségek akaratát 2016. november 2. – transindex.ro „Nagyobb decentralizációra, több pénzügyi mozgástérre, több fejlődési lehetőségre van szükségük az önkormányzatoknak. Bukarest tartsa tiszteletben a régiók, megyék, települések akaratát” – nyilatkozta Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselőjelölt szerdán Temesváron, ahol az RMDSZ Temes Megyei Szervezete sajtótájékoztatón mutatta be választási programját. Az eseménye részt vett Halász Ferenc területi elnök is, aki az RMDSZ országos oktatási reformjavaslatait mutatta be.

Rosszkor jött a Román Kosárlabda Szövetségnek a kolozsvári „bozgorozás” 2016. november 2. – maszol.ro A női kosárlabda-bajnokság múlt heti rangadóján elhangzott magyarellenes skandálásoknak várhatóan lesznek következményei. Rusz István, a Sepsi SIC menedzsere a Maszolnak azt mondta, a szövetségnek kötelessége megbüntetni a mérkőzést rendező Kolozsvári U-t.

Magyarul túl hosszú 2016. november 2. – szekelyhon.ro A digitális kijelzővel rendelkező húsz új marosvásárhelyi autóbuszon már érkezéskor látni, hogy honnan indult és merre tart – ez jó. Az viszont már kevésbé, hogy az útvonalat csak románul közlik. Pedig ismernek magyar karaktereket, szavakat is a kijelzők, hiszen például a Cursă ocazională feliratot a Különjárat váltja. A tömegközlekedési vállalat vezetője, Tatár Béla elmondta, hogy az új autóbuszok mellett hamarosan a régebbi típusú, de digitális kijelzővel rendelkező járatokon is fel fogják tüntetni a menetirányt, de csak románul. „Kevés a hely, nem tudjuk két nyelven kiírni azt, hogy Kombinát–Dózsa György út, Főtér és így tovább. Ha egy-két szóról van szó, mint az említett különjárat, akkor az megfelelő méretűben kifér két nyelven is, de az egész menetirány nem” – fogalmazott az igazgató, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a Különjárat kifejezés sem a román felirat mellett, hanem azt váltva jelent meg az autóbuszokon.


2

2016. november 3. – Krónika Körlevélben értesítette a Kovászna megyei tanfelügyelőség a háromszéki tanintézeteket, hogy a diákok ellenőrzőjébe magyarul írható be a tantárgyak neve, a minősítések és bármilyen más üzenet. Kiss Imre főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályától kapott értesítés alapján küldték el az iskolákba az üzenetet. Kifejtette: Kovászna megye sok tanintézetében már eddig is magyarul írták be az információkat az ellenőrzőbe, de ez nem volt általános, májusig ugyanis ellentmondásosak voltak a vonatkozó előírások. A tanügyi törvény ugyan biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, előírja, hogy az ellenőrzőbe az oktatás nyelvén kell beírni a tantárgyak nevét, azonban egy 2011-es miniszteri rendelet ennek ellentmondott, felsorolta ugyanis azokat a dokumentumokat, amelyeket kötelező módon román nyelven kell kitölteni, ezek között pedig szerepelt a tanulók könyvecskéje is. Ezt az ellentmondást oldotta fel az oktatási minisztérium idei rendelete. Kiss Imre hangsúlyozta: azért hívták fel a figyelmet, hogy a bizonytalanok egyértelműsítsék a szabályokat.

Erdély

Magyarul is „tud” az ellenőrző

Az ítélőtábla döntése ellenére sem távolítják el a Községháza feliratot 2016. november 3. – Krónika Nem hajtja végre a táblabíróságnak a Községháza felirat eltávolítására vonatkozó ítéletét Sándor József felsőboldogfalvi polgármester. Felsőboldogfalva immár a második község Udvarhelyszéken, ahol a magyarellenességéről elhíresült Dan Tanasă blogger pereskedése miatt le kell venni a polgármesteri hivatalról a magyar Községháza feliratot. A községi elöljáró határozottan kijelentette: nem fogja végrehajtani az ítéletet.

Szamos-parti sivatag

Társadalmi vitára bocsátotta a szaktárca az oktatás finanszírozásának elképzelését 2016. november 2. – Felvidék Ma, hirek.sk, Új Szó Rövid, mindössze néhány bekezdésből álló, úgynevezett „Előzetes tájékoztatás” című dokumentumot tett nyilvánossá az oktatási minisztérium a hétvégén. Ez az anyag társadalmi vitára bocsájtja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint az oktatás finanszírozásáról szóló


Felvidék

2016. november 3. – Páva Adorján – Krónika A Krónika vezércikke szerint „a városvezetés most simán bevállalta, hogy arcul csapja a fiatal civilek társadalmi szerepvállalását célzó, nagyrészt önkormányzati finanszírozású Com’on Kolozsvár nevű mozgalmat – csak azért, hogy ne valósulhasson meg a pályázaton nyertes Musai–Muszáj csoport többnyelvűséget népszerűsítő akciója. A 161 ötlet „versenyéből” győztesként kikerült kezdeményezést idén több mint másfél ezer városlakó támogatta (a második helyezett kevesebb mint 800 szavazatot kapott), de a döntéshozók magasról tesznek rájuk és azokra, akik még hisznek az alulról építkezésben, a fiatal civilek társadalomformáló, falbontó erejében”.

3

Beszéljünk iskoláink jövőjéről! - immár harmadszor 2016. november 2. – bumm.sk, hirek.sk, Új Szó A TANDEM nonprofit szervezet, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Magyariskola.sk portál Beszéljünk iskolánk jövőjéről címmel közös projektet indítottak. A kezdeményezés célja, hogy nyilvános párbeszéd induljon az iskoláink jövőjéről, s ebbe a párbeszédbe bevonják a szülőket is.

Felvidék

törvény módosítása készül. Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártja oktatási és kulturális alelnöke szerint az anyagban vázoltak több ponton nem megfelelőek a nemzetiségi oktatásügy elvárásainak.

A Gombaszögi Nyári Táborba ingyen mehetnek a Komáromi járásból 2016. november 2. – bumm.sk, hirek.sk, Új Szó A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői a napokban hozták nyilvánosságra, hogy 2017-ben melyik szlovákiai magyarlakta járás lakói vehetnek majd részt ingyenesen a július 10-e és 16-a között megvalósuló szabadegyetemen. A heti bérlet 2017-ben a Komáromi járás lakóinak lesz ingyenes.

Kényszerházasságból szerelem 2016. november 3. – Új Szó Kényszerházasságnak indult, szerelem lett belőle. Mi az? A Híd koalíciója a Smerrel és az SNS-szel. Míg a sokkoló koalíciókötés után a Híd azzal próbálta igazolni a frigyet, hogy nem volt más választása, úgy tűnik, az azóta eltelt időszakban az ifjú házasok megtalálták az egymáshoz vezető utat. Sőt, azt is megkockáztatjuk, hogy a szerelmi háromszögben a Híd a leghűségesebb, legstabilabb partner. Bugáréknál aligha találhatott volna hűbb menyecskét a Smer és az SNS. Nem csupán arról van szó, hogy a Híd a kormányprogramot szentírásként tiszteli, de képes olyan ügyekben is homlokegyenest szembe menni korábbi nézeteivel, amelyek politikájának alappilléreit képezték, lásd kettős állampolgárság vagy legújabban a nyelvtörvény.

Nyelvrendőrök pörölye 2016. november 3. – Új Szó Könyves Kálmán király szerint boszorkányok pedig nincsenek, róluk emlékezet ne legyen. Rigó Konrád kulturális államtitkár szerint nyelvrendőrök pedig nincsenek, és aki szerint vannak, az hangulatot kelt. Rigó minapi kijelentése – melyben kifogásolja, hogy a sajtó a „nyelvrendőrség, kommandó, razzia, sikanírozás” szavakat használva számolt be a kulturális tárca ellenőreinek bősi és izsai látogatásáról – akarva-akaratlanul lett ordas nagy „könyveskálmánozás”.


4

2016. november 1. – Pannon RTV, Vajdaság Ma, Magyar Szó, Vajdasági RTV A zentai Felsővárosi Köztemetőben kedd délután Holtak emlékezete címmel tartottak megemlékezést, így tisztelegve azok előtt a hősök és mártírok előtt, akik életüket áldozták, vérüket hullatták a városért és népéért. A zentai Felsővárosi Köztemető kálváriadombján ft. Szeles Oszkár esperes-plébános celebrált ünnepi szentmisét, a kegyeletadó megemlékezés szónoka pedig Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere volt, aki beszédében az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egybegyűltek ezt követően megkoszorúzták az 1848–49es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak, valamint az 1944-es ártatlan áldozatoknak az emléksírhelyét, majd a megemlékezés a Szózat közös eléneklésével zárult.

Vajdaság

A város hőseire, mártírjaira emlékeztek Zentán

Új képviselőcsoport alakult a tartományi parlamentben 2016. november 2. – Vajdaság Ma, Vajdasági RTV A tartományi képviselőházban szerdán új képviselőcsoport alakult, nyolc képviselővel, akik közül öten eddig önállóként voltak jelen. Az új képviselői csoportot Jelena Balašević, Amir Bislimi, Korhecz Tamás, Csonka Áron és Arsen Kurjački alkotják. Jelena Balašević és Amir Bislimi a Demokrata Párt listáján kerültek be a parlamentbe, de a párton belül választások után elhagyták azt. Arsen Kurjački az Elég volt mozgalom listáján szerepelt, ahonnan pár nappal ezelőtt kizárták, míg Korhecz Tamás és Csonka Áron a Magyar Mozgalom az autonómiáért listán jutottak be a tartományi parlamentbe. Pásztor István, a képviselőház elnöke a Tanjugnak azt nyilatkozta, hogy értesült az új képviselői csoport megalakulásáról, de arról még nem látott hivatalos dokumentumot, mivel ma nem tartózkodott Újvidéken.

A '44-es megemlékezés a hátramaradottak szent kötelessége 2016. november 2. – Vajdaság Ma A magyarkanizsai katolikus temetőben ma délután harangszóval, majd a Cifraszűr Vegyeskórus tolmácsolásában előadott nemzeti himnusszal vette kezdetét az 1944-es ártatlan magyar áldozatokra való megemlékezés. Az emlékhelynél az áldozatok hozzátartozói és a város polgárai mellett ismert közéleti személyek is lerótták kegyeletüket. Közöttük volt Plank Zoltán, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus konzulja, Nyilas Mihály és Dobai János, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének tagjai, Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) alelnöke, Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere, Nebojša Rakić polgármester-helyettes, Miloš Kravić, a községi képviselő-testület elnöke, Lackó Róbert Magyarkanizsa helyi közösségének elnöke, a Községi Tanács tagjai, vállalatok és intézmények képviselői.

Pásztor István: A magyar-szerb megbékélési folyamat már visszafordíthatatlan 2016. november 2. – Vajdaság Ma Jó irányba halad a magyar-szerb megbékélési folyamat, és nem lehet már visszafordítani hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szerdai szabadkai megemlékezésen az MTI-nek. Hozzátette: hosszú évtizedekig csak a


5

Emlékezés a muzslyai mártírokra 2016. november 2. – Vajdaság Ma, Pannon RTV Hetedik alkalommal gyűltek össze az emlékezők a muzslyai katolikus temetőben, hogy leróják kegyeletüket az 1944 őszén megkínzott, majd kivégzett hat ártatlan magyar ember emléke előtt, hogy gyertyát gyújtsanak, virágot helyezzenek a 2009-ben felállított emléktáblánál. Némiképp elégtételként szolgált ez a helyszín kialakítása, ám a rokonok, utódok még mindig fájlalják, hogy a nyugvóhelyük jelöletlen maradt, mert pontosan nem lehet tudni, hol nyugszanak csontjaik, talán az egykori, écskai téglagyár gödreiben.

Vajdaság

magyarok beszéltek arról, ami a negyvenes években történt a Délvidéken, az utóbbi években azonban áttörés volt tapasztalható, felállították a negyvenes években történteket vizsgáló akadémiai vegyes bizottságot, és a szerb kormány is eltörölte a hetven évig érvényben volt, három magyar település lakosságára vonatkozó kollektív bűnösséget kimondó határozatot.

Mohol: Az 1944–45-ös áldozatokra emlékeztek 2016. november 2. – Vajdaság Ma, Pannon RTV, Vajdasági RTV Az 1944–45-ben ártatlanul meghurcolt és kivégzett áldozatok tiszteletére tartottak megemlékezést ma délelőtt a moholi római katolikus temetőben emelt nagykeresztnél a Vajdasági Magyar Szövetség, a moholi katolikus plébánia és a Csobolyó Művelődési Egyesület szervezésében. Patyi Lajos, a VMSZ tartományi parlamenti képviselője beszédében az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, az ember általában tiltakozik, menekül a rossz emlékek, a más emberek által elkövetett szörnyűségek elől, hiszen nem felfogható számára, mi vezérelhette azokat, akik azokat a tetteket elkövették, ugyanúgy, ahogyan a mai világban sem felfogható, mi vezérli a szörnyűségeket és gyilkosságokat elkövető embereket.

Megemlékezés Bajmokon

Ülésezett az Egán Ede Alapítvány kuratóriuma 2016. november 2. – Kárpátalja, karpatalja.ma A múlt pénteken ismét összeült az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány kuratóriuma, hogy az egyéni vállalkozókat, mikro- és kisvállalkozásokat támogató pályázati kiírás keretében mezőgazdasági kategóriában


Kárpátalja

2016. november 2. – Pannon RTV Több mint 200 bajmoki és környékbeli ártatlan személyt hurcoltak el, és végeztek ki 72 éve. A település művelődési egyesülete és a kegyeleti bizottság már 1990 óta minden évben elhelyezi az emlékezés koszorúit. Idén a meggyilkoltak leszármazottai kondították meg a kegyelet harangját a helyi Akácfa Emléktemetőben. Az Akácfa Emléktemetőben többek között a Magyar Nemzeti Tanács, a Német Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Mozgalom képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait.

6

Tíz éve hitegetik a lakosságot – A határátkelő megnyitásáért tüntettek Nagypaládon 2016. november 2. – Kárpátalja Nagypalád lakói nagygyűlésen követelték, hogy nyissák meg a régóta megígért határátkelőhelyet településük és a magyarországi Nagyhódos között. A két ország miniszterelnöke már 2013-ban szándéknyilatkozatot írt alá a határátkelő létesítésének ügyében, melynek eredményeként a magyar oldalon időközben egészen a határig megépült a bekötőút. A nagyszőlősi járási község lakóit az háborította fel, hogy eközben az ukrán oldalon még a terveket sem készítették el.

Kárpátalja

benyújtott pályázatokra tegyen javaslatot. A többórás tanácskozáson a kuratórium tagjai 500 pályázatot vizsgáltak meg, ezeknek közel 94 százaléka támogatásra érdemes pályázat volt – tájékoztatta a Kárpátalja hetilapot Berki Marianna, az Egán Ede Alapítvány igazgatója.

’56-ra emlékeztek az egykori koronavárosban 2016. november 2. – kapratalja.ma A Visk Jótékonysági Alapítvány szervezésében október 28-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak. A rendezvény a délelőtti órákban a Kölcsey Ferenc Középiskolában kezdődött, ahol rendhagyó történelemórára és filmvetítésre várták az érdeklődőket. Czébely Lajos, a Visk Jótékonysági Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte az egybegyűltek. Kiemelte, hogy fontos az emlékezés, és fontos megemlékezni nemzeti ünnepeinkről, így 1956-ról is, hiszen a határon túli magyarok is szolidaritást vállaltak az eseményekkel, és több kárpátaljai résztvevője is volt a mozgalomnak.

Kettős ünnep a beregszászi római katolikus templomban 2016. november 2. – karpatalja.ma Százhetven éve szentelték fel a beregszászi római katolikus Szent Kereszt felmagasztalása templomot. A jubileum alkalmából Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke volt az egyházközség vendége, egyben a szentmise főcelebránsa. A szertartás elején Molnár János beregszászi esperes-plébános köszöntötte a püspök atyát.

Zelei Miklós Hubertusz című darabjának ősbemutatója látható Beregszászon 2016. november 2. – MTI, gondola.hu Zelei Miklós Hubertusz című darabjának ősbemutatóját láthatja a közönség Beregszászon november 3-án. Az 1957-ben és a rendszerváltás idején játszódó szerelmi történet a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciója. A drámát a magyarországi szovjet megszállás 60. évfordulójának előestéjén mutatja be a beregszászi társulat, így emlékezve az ellenállókra, "megmutatva a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit, amelyekkel az ellenállást az emberek szívében is, elméjében is meg akarták törni" - olvasható a darab ismertetőjében.


7

Pályázati felhívás fiataloknak 2016. november 2. – Muravidéki Magyar Rádió Az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala idén először sikerrel pályázott a Rákóczi Szövetség diaszpóra pályázatán, így 2017. júniusáig nyolcvan ausztriai magyar fiatal kap lehetőséget arra, hogy az anyaországba utazzon, és megismerkedjen annak fővárosával, tájaival, történelmi és idegenforgalmi nevezetességeivel.


Muravidék

2016. november 2. – Muravidéki Magyar Rádió A muravidéki vízvezeték-hálózat B rendszeréhez tartozó községek illetékesei még mindig nem jutottak közös nevezőre a szolgáltatási díj megszabását illetően. Irena Majcen környezetvédelmi miniszter a 12 község polgármesterét döntés elé állította. Amennyiben nem jutnak egyezségre, vissza kell fizetniük az európai eszközöket.

Őrvidék

Ultimátum 12 muravidéki községnek

8

Elektronikus sajtó Határok nélkül 2016. november 2. – Kossuth Rádió Tomiszlav Nikolics szerb államfő szerdán fogadta Pásztor Istvánt Tomiszlav Nikolics szerb államfő szerdán fogadta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Képviselőház elnökét, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjét. A találkozó után a Határok nélkül riportere hívta fel telefonon a magyar politikust, aki vasárnap Csúrogon a politikai, pártok, önkormányzatok, civil szervezetek képviselőivel együtt koszorúzta meg a II. világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek emlékművét A vajdasági magyarok ezekben a napokban emlékeznek a '44-45-ös vérengzések áldozataira A vajdasági magyarok ezekben a napokban emlékeznek a '44-45-ös vérengzések áldozataira. Az egykori dögtemetőben 2013-ban a magyar és a szerb elnök főhajtásával vette kezdetét a magyar-szerb történelmi megbékélés. Megemlékezés Horgoson A vajdasági magyarok nemcsak Csúrogon, de Vajdaságág szerte ezekben a napokban emlékeznek a 44-45-ös mészárlásokra. Horgoson minden évben, Mindenszentek napján tartják a főhajtást a helyi temetőben kialakított emlékhelynél. Vass Zoltán történésszel beszélget a Határok nélkül munkatársa. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 között címmel kiállítás nyílt a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi épületének aulájában Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 között címmel kiállítás nyílt a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi épületének aulájában, amelyet a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából rendezett a Magyarság Háza. A Határok nélkül munkatársa járt a megnyitón, ahol először Brendus Rékát, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársát szólította meg. Az RMDSZ kezdeményezésére kitüntetik azokat, akik egyetértettek a magyar forradalom eszméivel és terjesztették azt Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából az RMDSZ elindított egy országos kezdeményezést: kitüntetik azokat, akik egyetértettek a magyar forradalom eszméivel és terjesztették azt, amiért aztán a román kommunista hatalom meghurcolta őket. Az aradi Szabadság-szobrot ábrázoló ezüstérmeket, illetve okleveleket ünnepség keretében adták át.


9

Hogyan függ össze az '56-os forradalom 60-adik évfordulója és Zelei Miklós Hubertusz c drámája? Hogyan függ össze az '56-os forradalom 60-adik évfordulója és Zelei Miklós Hubertusz c. drámája? - erről kérdezte a Határok nélkül riportere a szerzőt. A forradalom bukásának November 4. – előestéjére időzített előadás ősbemutató lesz a beregszászi színházban. Több mint két és fél évtizedes kutatómunka eredményeként jelentette meg Ujj János helytörténész a Séta az aradi temetők című könyvét Több mint két és fél évtizedes kutatómunka eredményeként jelentette meg Ujj János helytörténész a Séta az aradi temetők című könyvét, amely a sírkertek történetét foglalja össze, és egyben a bennük nyugvó jeles aradi magyar személyiségek sírjainak a gyűjteménye. A történelmi sírok megmentéséről, az eltűnt síremlékekről beszélgetett a szerzővel, Ujj Jánossal a Határok nélkül riportere.


10

Nyomtatott és online sajtó

Recommend Documents