Nyitott. Szemle. Húsvéti népszokások. Felső-szabolcsi szolgáltatói folyóirat. I. évfolyam 2. szám Tartalom:

Nyitott Szemle Felső-szabolcsi szolgáltatói folyóirat

Húsvéti népszokások A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága. A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat teszi színesebbé. A mulatságok és a böjti időszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi (farsang utolsó napja) játék szereplői szalmabábok, s a legyőzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elűzzék a betegséget, az éhséget.

A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a “pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel “keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik.

I. évfolyam 2. szám 2009

Tartalom: A 1848/49-es szabadságharc kisvárdai vonatkozásai 2. oldal Élő-világ 4. oldal A cukorbetegség 6. oldal Lemosó permetezés 7. oldal Sor(s)ok között II. 8. oldal Egészség-életmód 9. oldal Csángó Mitológia 10. oldal Egészség-életmód 11. oldal

Néző István

Kul t

úra

A 1848/49-es szabadságharc kisvárdai vonatkozásai

A pesti forradalom látványos és közismert mozzanatai ugyan egyik pillanatról a másikra játszódtak le, de „A világra szóló 48iki zivatarok előpostái, már 47. vége felé oda rajzolódtak a politikai-kivált nyugati láthatár égboltjára,- akkor kezdették ezen kifejezést, talán először használni: ”van valami a levegőben”- írta a kisvárdai kortárs. Kisvárdára március 20-án jutott el a változások híre, amikor a Pozsonyban tanuló Somogyi Rezső szüleihez írott levelében beszámolt az országgyűlésen történtekről, és az ekkor érkezett újságok is hírt adtak azon fejleményekről, melyeknek folyományaként március 25-én a megyei Központi Választmány határozatot hozott az ún. mozdítható nemzetőrség létrehozásáról, melynek rendfenntartó szerepet szántak. A Kisvárdai járás nemzetőreinek feje az anarcsi földbirtokos, Czóbel Imre huszárfőhadnagy lett, aki kapitányi rangot kapott. Április 6-án Kisvárdán a „Városi Köztanácskozás és Közcsendességi Bizottmány” ülésén a rend biztosítására határozatokat hoztak, s a városban is megalakult a nemzetőrség, melynek tagjai a főbb utcákon és a városházán teljesítettek szolgálatot. Április 28-án a megyei közgyűlés döntött a nemzetőrségi ös�szeírások megkezdéséről. A jogszabály vagyonhoz kötötte a nemzetőrséghez felveendőket, de lehetőséget adott arra is, hogy az arra alkalmas, de szegényebb embereket is összeírják. Az egész járásban 1.124 nemzetőrt szedtek számba, a 3.163 lakosú Kisvárdán 120-at, ők gyalogosak voltak és önként jelentkeztek szolgálatra. Egyénenként 276 nemzetőrségtől idegenkedőt jegyeztek fel, de pl. Anarcsról, Kis- és Nagybákáról, Dögéről, Kanyárról, Papról és Tuzsérról azt írták, hogy egyetemlegesen ellenszegülnek a nemzetőri szolgálatnak. Május végén megkezdődött az összeírt nemzetőrök kiképzése. Kisvárdára a 37. gyalogezred 3. zászlóaljától érkeztek kiképzők, de még ezt megelőzően sor került egy másikra. Kazinczy Ferenc első gyermeke, Kazinczy Lajos, a később Aradon október 25-én kivégzett honvéd-tábornok 1848 elején Gyulaházán, nővéré2

nél, Ifigéniánál (Becske Lajosnénál) tartózkodott. Itt érte őt a forradalom híre, mire Kazinczy azonnal szolgálattételre jelentkezett Kisvárdán, és az itt alakított nemzetőrséget ő tanította a katonai gyakorlatokra. Június végén a közel 10.000 fős megyei nemzetőrséget három zászlóaljba osztották be, a Kisvárdai járás a Nyírbátori járás nemzetőreivel a 3. zászlóaljat alkotta. A kisvárdai század tisztikarából Désy Imre főhadnagy, Kastal István hadnagy, Bartha Imre alhadnagy, Lúza György és Saller Ferenc őrmesterek nevét ismerjük. Az Életképek című folyóirat is megemlékezett a kisvárdai eseményekről, írván, hogy: „Harcfiai, köztök több úri család ivadék, s a helybeli hat Káplány, népességéhez képest más községek felett állottak ki.” A nemzetőrség mellett megkezdődött a honvédség szervezése is. A honvédek 3 évi szolgálatot vállaltak, belépéskor 20 pengőforint foglalót, majd havi zsoldot kaptak, ki-ki rangja szerint. A belépés önként történt, viszont a „meggyőzést” azzal segítették elő, hogy mindenhová toborzó biztosokat küldtek megfelelő felszereléssel, ami jelen esetben cigányzenészeket, verbunkost járó katonákat vagy táncosokat, szekereken szállított hordó borokat és pálinkát jelentett. A Kállóban működő hadfogó bizottság a megyéből 623 embert sorozott be a 10. honvédzászlóaljhoz és 230-at a Turszky gyalogezredhez. Az említett 10. zászlóalj katonái közé a Kisvárdai járásból 53-an álltak be, s ennek egyötödét Kisvárda adta. A 10. zászlóalj július 28-án indult Szemere Pál őrnagy parancsnoksága alatt Debrecenből a déli táborba a lázongó szerbek megfékezésére, szeptember 2-án a perlaszi tábor elfoglalásával estek át a tűzkeresztségen, majd ezt követően szinte minden csatában, pl. a tavaszi hadjáratban, Buda visszafoglalásában is részt vettek, s végül Világosnál tették le a fegyvert. Augusztus 13-án a kormány önkéntesen ajánlkozó nemzetőrökből álló sereg felállítását írta elő. Kisvárdát a lakosság számának figyelembevételével 16 nemzetőr kiállítására kötelezték. A jelentkezőket a Casinó-termében fogadták, a zászlóaljat szeptember 10-én a kállói piacon eskették fel a zászlóra, a hónap végén pedig Pestre indították őket. Parancsnokuk Patay István volt. Október elején Perczel Mór dandárjában harcoltak, majd rendes honvédzászlóaljjá alakulva a 48-as sorszámot kapták, de megtartották a „szabolcsi” előnevet. Rakovszky Sámuel parancsnoksága alatt sok dicsőséget szereztek, a komáromi várőrség részeként tették le a fegyvert 1849 őszén. Zászlójukat ma a megyei múzeumban őrzik.

t Kul Az 1848-as szabolcsi honvéd zászlóalj zászlaja

A szerkesztőség

Újságunk arculata még alakulóban van, ezért a segítségüket kérjük. Minden kedves olvasónk kreativitására szükségünk van! Pályázatot hirdetünk logókészítésre valamint arculattervezésre. Ötleteiket kérjük küldjék el a [email protected] e-mail címre, és kreatív ötletes pályázatukat elbíráljuk. A legjobbak értékes ajándékban részesülnek, valamint lapunk következő számában az ötleteit figyelembe vesszük.

tesen a K.Várdai járás menjen Záhonyhoz és Leányvárhoz…”A kormány által kinevezett népfölkelési vezér, Korponay ezredes július 17-én a vármegyét arra utasította, hogy egy héten belül két, egyenként 600 főből álló gyalogos zászlóaljat és két, egyenként 200 főből álló lovas osztagot állítson ki arra az időre, amíg az oroszok az ország határain belül vannak. A Kisvárdai járás népfölkelőinek gyülekezési helyéül Pálcán jelölték ki, Záhonynál és Leányvárnál kellett volna figyelniük, hogy hol akar az orosz sereg átkelni a Tiszán. A gyalogos fölkelők harcba nem bocsátkoztak, de nem is volt baj, hiszen csak parasztlándzsákkal, kaszákkal és baltákkal voltak felfegyverkezve. Augusztusban a lakossággal együtt a rendeletekből és a menekültektől tudták meg a világosi fegyverletétel hírét. A szabadságharc elbukott, de a hősöket a közvetlen utókor nem feledte el. Már 1861 márciusában Kisvárdán Honvédegylet alakult, a megemlékezések azonban csak a kiegyezés utáni korszakban kaptak nagyobb teret. Ekkor még az élőket is ünnepelhették, hiszen pl. 1890-ben is többen éltek az egykori kisvárdai harcosok közül: Tajthi Timót (százados), Hrabovszky Rudolf (főhadnagy), Somogyi Rezső, (főhadnagy), Sümeghi István (őrmester), Zakár István (őrmester). Közhonvédek voltak: Bíró János, Danziger Mór, Seres Ignácz. Legtovább élt az a Sarvay Elek, aki Nyíregyházára költözött, és 1915-ben, 90 évesen hunyt el. Kisvárdának leghosszabb ideig élő 48-as honvéde Somogyi Rezső gyógyszerész volt, aki 1907-ben hunyt el. Ma már mindössze őt tartják nyilván, mint egykori 48-as harcost. Az ő sírját minden évben megkoszorúzzák, a többi kisvárdai katonát pedig mára elfelejtette az emlékezet.

FELHÍVÁS!

úra

A Casinó termeiben alakult meg az ún. „verespántlikás” szabadcsapatnak egy része is, amely Szabolcs-, Szatmár- és Bereg megyei csapatok részeként november 25-én Désnél vereséget szenvedett Katona Miklós őrnagy vezetése alatt. Nem mindenki volt azonban buzgó hazafi. Augusztus 26-án elfogadták a katonaállítási törvényt, amelynek értelmében a járásban 440 embert kellett besorozni, ebből Kisvárdára 38 fő jutott. Amikor Irinyi István főszolgabíró elrendelte, hogy a községek elöljárói és a lelkészek ismertessék a néppel a toborzásról szóló rendeletet, ennek kapcsán Kaszap Pál kisvárdai esküdt azt jelentette a főszolgabírónak, hogy a „helybeli Tiszteletes Székely József Úr -amint a templomból kijöttek- megszólította a híveket, el ne mennének, amennyiben a ministerium rendeletét a káplány úrral el fogja olvastatni. Amint úgy is történt, hogy a káplány olvasni kezdte. Mire Kis várdai Kozma István azt mondta, hogy jobb volna, ha a miniszterium azon rendelettel a seggét kitörülné.” November 6-án a megyei bizottság ülésén határozatot hoztak arról, hogy a megyében lévő újoncokból egy új honvédzászlóaljat kell szervezni. Ez lett a 43. számú zászlóalj. November 8-án a járásból már 224-főt sikerült kiállítani, a hiányzó 216 személyből leginkább Kisvárda vette (illetve nem vette) ki a részét. A 43. zászlóalj is hamarosan harcba indult. December 6-án Schlick altábornagy betört Magyarországra, december 28-án Szikszónál történt meg az első ütközet, ekkor a 43. sz. zászlóalj felszerelése főleg csak lándzsából állt, ezért tartalékban voltak. A zászlóalj 1849. január elején Kassa alatt volt, 23-án Bodrogkeresztúrnál már győztes szuronyrohamot indított, ezt követően több csatában vett részt, s a temesvári vesztes csata után tette le a fegyvert. 1849. április 24-én az országgyűlés újabb 50 000 katona kiállításáról rendelkezett, ebből a megyére 867 fő esett, ezt a számot szokás szerint tovább osztották a településekre. Kisvárdának 13 katonát kellett volna besoroznia, június 11-ig a város 10 főt adott, június 21-ig újabb 2 főt, a hiányzó 1 újonc már nem befolyásolta a szabadságharcot, mert az az orosz beavatkozáskor eldőlt. Péchy László alispán 1849. június 25-én ugyan még minden szolgabírónak kötelességévé tette, hogy „helységenként a népet vasvillával s kaszával felfegyverezve, és 8 napi élelemmel ellátva rögtön indítsa a Tisza partjára. Neveze-

3

Élő -vil ág Dr. Mezey Károly

Már úton van hazafelé a tavasz hírnöke:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja Az Alföldön, kiváltképpen falun élő magyar ember arca felderül, amikor a hosszú téli csendesség és csepergő tavaszelő után egyszer csak meghallja a gólya kelepelést és megpillantja ezt a kedves jól ismert fekete-fehér ruhájú , de élénk piros lábú és hosszú csőrű madárbarátját, „ akit” múlt augusztusban látott utoljára. Tudja, hogy ez a magasan keringő vagy már kéményen, villanyoszlopon megpihenő madár meghozta a tavaszt! A gólya a magyar ember kedves madara. Népünk iránta táplált érzelmeit és érkezésének a tavasszal összekötő várakozását oly szépen fejezi ki Tompa Mihály : „ Megenyhült a lég, virul a határ S Te újra itt vagy, jó gólya - madár! Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott költhesd pelyhes magzatod.” A gólya piros lábára utal az a gyermek mondóka amit az én gyerekkoromban örömmel skandáltunk, ha megpillantottuk az első érkező gólyát: „ Gólya, gólya, gilice ! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, Magyar gyerek gyógyítja Síppal, dobbal, Nádi hegedűvel.” S hogy milyen becsben vagy ez a szép madár Euróba szerte mutatja , hogy még Finnországban is gólya hozza a kisbabát, hol ott az ezer tó országában nem fészkel a gólyamadár. Hazai népszerűségére utal, hogy több magyar tájon helyi nevet is kapott. Nevezik eszterágnak, czakónak, kosztának, (Székelyföldön) és gogónak is. A gólya aztán bizalommal hálálja meg a szeretet: odahúzódik az ember közelségébe. Fészkét településeink villanyoszlopaira rakja, ritkábban kéményekre, vagy épületek tetejére. Régebben főleg kémények, istálló, csűr, vagy akoltetők, kazlak és udvaron álló öreg fák voltak fészkelő 4

helyei. Ma már eltűntek az oldal füstnyílású kémények, ritka a nagy derék akácfa az udvarokban, nincs kútágas és boglya sem, hiszen a szalmát bálázzák és eltűntek a nádtetős csűrök, aklok és istállók a falusi portákról. Érdekes megfigyelni, hogy leginkább falvaink fő utcájára rakja fészkét és csak ritkán a falú szélére. Jól látható ez Dögén, Szabolcsveresmarton, Kékcsén, Tiszakanyáron vagy Dombrádon. De nem csak bizalommal van az ember lakta települések iránt, hanem hűséggel is. Ugyan az a gólya jön vissza fészkére, amelyik onnan ősszel eltávozott. Gondoljunk bele ! A mi gólyáink vándor útja a Boszporuszon át Törökországon, Izraelen, Szuezen keresztül a Nílus mentén Kelet-Afrikán át, egészen Dél-Afrikáig tart. Onnan 10.000 km-ről talál vissza mondjuk Kisvárdára a Dózsa György úton a Lidl üzlettel szemben lévő fészkére ! Feltéve persze ha túléli az oda-vissza 20.000 km-es utat, ami alatt gyakran viharok, vagy tikkasztó kánikula, sivatagi táplálékhiány gyérítik soraikat. Az is előfordul, hogy némelyik országban vadásznak rájuk. Volt gólya, amelyik testében nyílvesszővel érkezett haza. A gólya állománya egész Európában csökkent, némelyik nyugat-európai országból el is tűnt. Nálunk a múltszázad közepétől máig harmadára csökkent a számuk, de még így is Európában a második legnagyobb gólya populációval rendelkezünk. A magyar hivatalos természetvédelem és a leghatékonyabb természetvédő civil szervezet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kiemelt programja a gólyavédelem. Ez elsősorban a fész-

kelő helyek biztonságos megteremtését jelenti. Mintegy 50 éve kezdtek a gólyák egyre inkább villanyoszlopra fészkelni, de hamar kiderült, hogy gyakran a vezetékeket is érintő fészkelés nem csak gazdasági károkat okoz, hanem sokszor a gólyák halálát is áramütés révén. Nagy program indult a veszély elkerülésére. A villanyoszlopokra a Mol máig tartó anyagi segítségével és az áramszolgáltató cégek technikai közreműködésével több ezer fémmagasító kínál fészkelési lehetőséget az oszlopok tetején. A gólya fészkek kb. 60 %-a ma már ezekre épül. Emellett különösen a keresztrudas magasfeszültségű oszlopokra olyan szigetelő papucsok tízezreit helyezték fel, ami nem csak a gólya, hanem sok más pl. ragadozó madár életét menti meg. A magyar gólya állomány ma kb. 5000 pár s az országos megoszlásban épp az észak-keleti megyékben a leggyakoribb a gólya. Szabolcs-Szatmár Beregben mintegy 550 pár fészkel. A mi pátriánk, Kisvárda és környéke – a Rétköz vidéke – kiváló gólyatartó terület volt a sok vizes rét miatt, de a mezőgazdaság modernizálása során ezeket lecsapolták s így sok táplálkozási terület veszett el. Évtizedek óta figyelem környezetünk gólya populációját. Kisvárdán 30 évvel ezelőtt 5-6 fészekben költöttek a gólyák, így pl. a Posta épületén is.

kott lenni. Sajnos ez sem tiszta szaporulat, mert a fiatal, tapasztalatlan gólyák 30 %-a elpusztul az első vándorút során. Kedves látvány, amikor a bölcsességet sugárzó, megfontolt gólya szinte méltóságteljesen sétálva keresi táplálékát a határban. Mindent elkap ami mozog : békát, gyíkot, siklót, sekély vízbe kimerészkedő apró halat, csibort, piócát, gyakran vadászik pockokra, bogarakra. El-el kap néha fácán csibét, vagy nyúl fiókát is. Ezt az étlapot csak olyan terepen képes magához venni, ahol nem dús és szö-

Ma csak két lakott fészek van. Fényeslitkén a korábban megszokott négy helyett tavaly csak egy fészekben laktak a gólyák. Sajnos ez a helyzet Dögében, Kékcsén, Veresmarton, Tiszakanyáron és sok más községünkben is. Dombrádon pl. a pátrohai útról eltűntek a fészkek, és a református templom oromzatának két fészke is a múlté már. Köztudott, hogy olyan években, amikor kevés a táplálék a gólyaszülők kegyetlennek látszó családszabályozáshoz folyamodnak: A leggyengébb fiókákat kidobják a fészekből, hogy a megmaradtak megfelelően fejlődjenek hiszen 2-3 hónap múlva Afrika délvidékéig kell majd repülniük. Sajnos az utóbbi években egyre több fészekben csak 1-2 fióka nevelkedik fel, hol ott a tojások száma általában 4. Úgy 10 évvel ezelőtt Gégény Tölgyestanyán olyan fészket láttam, amiből 6 fiókát repítettek ki a szülők, s más években sem adták alább 4-nél. Sajnos egy nyári vihar 4, más tollas fiókával együtt leborította a fészket s azóta sem rakott újat, pedig erős új magasítót szereltek az elrozsdásodott régi helyett. Az elmúlt években az egy fészekből kirepült fiókák átlagszáma 2,4 – 2,6 között szo-

vevényes a növényzet: legelőkön, csatornapartokon, gátoldalban, tarlón, segély vízszéleken keresgél. Gyakran látjuk, hogy a szántó traktor után olykor csoportosan iparkodnak a gólyák, hogy összeszedjék a friss barázdák közül a kifordított pajorokat, gilisztát, pocok fészkeket. A már kitollasodott , fészkükben álldogáló kis gólyák amint megpillantják a hazafelé tartó szülőjüket még fekete színű és kissé puha csőrükkel fejüket hátra hajtva kelepelnek. Az öreg gólya pedig a fészekbe öklendezi az összeszedett táplálékot, amit aztán a csemeték egymást félrelökdösve mohón felkapkodnak.

ág -vil Élő

a gólya!

Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több gólyafészekbe web kamerákat helyezett el , így ha valaki látni akarja hogy éli minden napjait a gólyacsalád, az megtekintheti a www.golya.mme.hu honlapra kattintva. A technika lehetővé teszi azt is, hogy az őszi vándorútra kelő gólyák némelyikét rádió adóval lássuk el és pontosan meghatározzuk mikor , merre jár. Az MME egyik legsikeresebb programja a gólyavédelem , ami Európa szerte nagy elismerést vált ki. Az egyesület ezen kívül mintegy 10.000 támogató tagjával és több száz önkéntes aktivistával sok más nagyon értéke, színes természetvédelmi tevékenységet folytat. Ha valaki úgy gondolja, hogy e bolygón velünk élő más élőlények megtartása, védelme fontos, támogatásra érdemes, úgy erősítheti ezt a törekvést személyi adója 1%-ával. A Magyar Madártani és Természet védelmi Egyesült adószáma: 19001243-2-43 Kiemelten közhasznú társadalmú szervezet.

A képek a szerző felvételei 5

Dr. Káplár Miklós

Egé s

zsé g

-éle

t mó d

A cukorbetegeknek többet kell törődniük magukkal, mint az egészségeseknek – derült ki a szakorvos tájékoztatásából

A cukorbetegség gyakori és a betegeknek sok panaszt okozó szövődménye a diabéteszes láb - mondta dr. Káplár Miklós, az 1. sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa. Kialakulásának oka a végtagokat ellátó

idegek és erek károsodása, melyek következménye a láb keringésének, tápanyag ellátottságának megváltozása. A bőr alatti kötőszövet megfogyatkozik, beleértve a talpi zsírszövetet is, ami így kevésbé tudja betölteni rendeltetését, a láb mechanikai védelmét. A bőr is elvékonyodik, szárazzá és sérülékennyé válik utat engedve a fertőzéseknek. A bőrsérülések kialakulását az említett tényezők mellett a diabeteses betegek körében gyakrabban előforduló gombás fertőzések is elősegítik. A kötőszövetek meggyengülése miatt a lábboltozatok megsüllyednek és átrendeződnek a talpon a nyomáspontok, egyes területek túlterheltek lesznek. A túlterhelt

6

pontokon könnyen alakulnak ki fekélyek, melyeket rossz gyógyulási hajlam és esetenként – a cukorbetegség állapotától is függően – gyors progresszió jellemez. A nem megfelelő időben kezdett kezelés akár fél-egy évig is eltarthat és a begyógyult sebek könnyen kiújulhatnak. A súlyos, elhanyagolt fekélyek „vérmérgezéshez” és halálhoz is vezethetnek, elkerülésükre sokszor csak az amputáció lehet az egyetlen megoldás. Fontos tudni, hogy napjainkban a nem traumás eredetű végtag amputációk körülbelül 50 százalékáért a cukorbetegség felelős, ezért a cukorbetegeknek nagy hangsúlyt kell fektetni a fekély kialakulásának megelőzésére, illetve a kialakult sebek szakszerű és időben elkezdett kezelésére. A beteg feladatainak egyike, hogy hetente legalább egyszer-kétszer vizsgálja meg a lábát nincs-e rajta seb. Ha van, akkor forduljon orvoshoz és nagy gondossággal kezelje azt. Nem gyógyuló fekélyek esetén sebészeti ellátás is szükséges lehet. A fekélyek megelőzésében fontos a megfelelő mechanikai védelem biztosítása. Erre ideális megoldást nyújt az un. diabeteses védőcipő, melyet bizonyos fokú idegi károsodás esetén a szakellátó hely diabetológus orvosa javasolhat a beteg részére. A mechanikai védelem azért szükséges, mert a lábat ellátó idegek károsodása miatt a beteg nem érzi a kívülről jövő ingereket, pl. ha rossz cipő feltöri a lábát vagy valami megszúrja – utóbbi elkerülésére szükséges a mezítláb járás elkerülése. A diabeteses védőcipő fontos eleme a megfelelően kialakított talpbetét, ami tehermentesíti a túl-

terhelt pontokat elősegítve ezzel a fekély kialakulásának megelőzését. A lábápolás része a körömvágás, melyet szintén nagy körültekintéssel kell végeznie a betegnek, különösen ha a cukorbetegség miatt már a látása is károsodott és a gombás fertőzések következtében körme megvastagodott. Tanácsos ilyenkor pedikűrös segítségét igénybe venni. Az elvékonyodott, száraz bőr sérülése bőrápoló krémek rendszeres használatával csökkentető. Ellentmondásnak tűnhet, hogy a beteg nem megfelelően vagy esetleg nem érzi a lábát kívülről érő ingereket, ugyanakkor komoly fájdalmai lehetnek. A kezdeti tüneteket általában a lábujjaktól induló és

felfelé terjedő zsibbadás, hangyamászásszerű érzés jelenti, melyet később erős, nyugalomban – sokszor éjszaka – jelentkező fájdalom követ, de a neuropathiának akut fájdalmas formája is ismert. A fájdalom jellegét tekintve lehet égő fájdalom, hideg érzet, hasító vagy szaggató, gyakran izomgöcsök is kísérik. A zsibbadás vagy fájdalom megjelenése gyógyszeres kezelést is szükségessé tesz. Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a cukorbetegség okozta szövődmények megelőzésében elsődleges és legfontosabb magának a cukorbetegségnek a megfelelő kezelése, ami a gyógyszerek szedésén vagy az inzulin adásán túl az egészséges életmód megvalósítását jelenti, azaz megfelelő diéta tartását és rendszeres testmozgást.

Nagy János

t ova dar Gaz

A lemosó permetezéshez szükséges legfontosabb készítményekről A lemosó permetezést tél végén lehetőleg közvetlenül a metszés után, még a rügypikkelyek fellazulása előtt, - amikor a károsítók megkezdik élettevékenységüket – végezzük. Fontos, hogy fagymentes, száraz, és szélcsendes idő legyen, és 20Co alatti hőmérséklet legyen. A fákon, cserjéken, bokrokon beleértve dísznövényeinket is, különböző károsító szervezetek áttelelő alakjai találhatók. A rovarkártevők bábjai, lárvái, a korokozó gombák termőtesteiben áttelelt aszkospórák és micéliumok, valamint a baktériumok spórái.A lemosószeres védekezéssel a vegetációs időben lévő karosító szervezetek megjelenését nagyságrendekkel csökkentjük, így várhatóan kevesebb alkalommal kell védekeznünk, ezáltal pénzt, időt takarítunk meg, és kevésbé terheljük szintetikus vegyszerekkel növényeinket, ezáltal saját szervezetünket. Az alábbiakban felsorolt hatóanyagok és készítményekre jellemző, hogy un. kontakt vagy felületi készítmények, tehát nem kerülnek a növény szöveteibe, így a termésbe sem, ezért az ökológiai és biotermesztők is szabadon használhatják Ezek a készítmények réz, kén és növényivagy ásványi olajszármazékok, amit egyedi, vagy kombinált formákban kiszerelten hozzák forgalomba.

A szerek dózisát készítménytől változó, nyugalmi állapotban 3-5 % rügypattanáskor 2 %, egérfüles állapotban legfeljebb 1 %- ban, lehet alkalmazni. A vásárláskor mindig tájékozódjunk a szükséges vízmennyiséggel kijuttatható szer mennyiségéről. A kijuttatást áztatásszerűen kell végezni. Lényeges, hogy a repedéseket is jól mossuk át. A lombozat hiányában jelentős szermennyiség elsodródik, ezért ilyenkor mindig nagyobb mennyiség kell, mint az egyébként szükséges lenne. A réztartalmú szerek gomba és baktériumölő hatásának alapja, hogy a rézionok fehérjékkel való komplex vegyületet képeznek, Fitotoxikus hatásúak is ezért csak pirosbimbós, körténél, megyénél fehérbimbós állapot kezdetéig használhatjuk, és majd később az sziromhullás után, kisebb töménységben. A legismertebb réz hatóanyagok. A rézszulfát, köznapi nevén rézgálic, Rézgálic, Almalszkij, Kék kő, Zorka, stb. önmagukban savas kémhatásúak ezért perzselnek. így mésztejjel kell közömbösíteni. Ezt először 1885 Millardet francia professzor végezte erről kapta a Bordói lé nevet. 10 liter 3 %-os bordói léhez 10 liter víz 0,3kg rézgálic és 0, 6 kg mészpor kell. Mindig a rézgálicot tegyük a mésztejhez! Egyébként gazdaboltokban Bordói lé, Bordói mix néven kapható. A rézhidroxid Funguran, Cahampion, Cuproxat stb. és a Rézoxiklorid Rézkol, Rézoxiklorid, stb. készítményeket már nem kell közömbösíteni. A kéntartalmú szerek a lisztharmatok, levéllikasztó gombák és kismértékben az atkák ellen hatásosak, A kén általában elemi formában van jelen. Szintén savas kémhatású anyag hatásmechanizmusa, hogy a felületeken a kén kéndioxiddá oxidálódik, gázalakban bejut a konidiumokba, vagy spórákba és ott redukálódik. A semlegesített poliszulfid tartalmú mészkénlé készítéséhez 10 egységnyi víz 1,1 egységnyi égetett mész és 2 egységnyi Floristella- vagy Ventillált kénpor szükséges. Főzés közben a piros színű folyadékból a permetlé sűrűségét Baumé fokban kell beállítani 5-6 Bo.

Mivel a kén tűz és robbanásveszélyes csak nagyobb mennyiség felhasználásakor szakmai hozzáértéssel készítsük el. Kiskertekben használjunk semlegesített poliszulfid tartalmú Mészkénlé vagy Tiosol (26 % kalcium poliszulfid) néven forgalmazott készítményeket

Az olaj tartalmú szerek az atkák levélés pajzstetvek ellen használjuk. Hatásuk, hogy a felületen filmrétegként megtapadva gátolják a lárvák, rovarok légzését. Készítmények Biola (50% repceolaj), Agrol plus, Niral (90 % paraffinolaj) Agropon (90 % paraffinolaj) Gyümölcsfaolaj (90 % orsóolaj) nyugalmi állapotban 5-8 %- ban is használhatóak.Házikertekben, telkeken kisebb mennyiségek felhasználásánál inkább kombinált szereket használjunk, a csomagoláson előírt dózisban bekeverve kell kijuttatni Ezek a készítmények a következők: Réz és olajtartalmú készítmények Vektafid R (6 % rézoleát + 79 % paraffinolaj) Vegesol R (24% rézhidroxid+20% napraforgó olaj)

Kén és olajtartalmú készítmények

Nevekén (7 % poliszulfid kén +58 % vazelinolaj) Agrilkén (7,5 % poliszulfid kén +58 % vazelinolaj) Vektafid S (7,5 % poliszulfid kén +58 % vazelinolaj) Oleo Szulfur SC (48 % kén + 20 % napraforgó olaj)

Réz és kéntartalmú készítmények

Rézkénpor (20 % rézhidroxid + 70 % kén) Rézkén 650FW (200 g/l rézoxiklorid + 450 g/l kén) Bordói lé + kén (290 g/l kén + 215 g/l rézszulfát)

Teljesen összetett készítmények

Vegesol eReS (11,5% rézhidroxid+23% kén 21, 2 % napraforgó olaj) Olajos rézkén 90 g/l réz (rézoxiklorid) + 210 g/l kén + 36 % paraffinolaj

Az összes leírt növényvédőszer mindenki által használható, és biogazdaságokban is engedélyezett

7

Sor (s)o kk

özö tt 2

.

Lábiscsák János Óh, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félre vezetni már! Dante: A paradicsom XIX. Ének

Az első részben a nagypolitikai játszótérről, az embereknek ehhez való viszonyáról, a „fel- meg-világosodás” elodázhatatlanságáról írtam. A legkönnyebb azt mondani, hogy engem nem érdekel a politika, nem tudok beleszólni. Ez is a sok tévképzetek egyike ú.n. demokrácia-deficit.

A hatalom szereti, ha nem szólnak bele az ügyekbe. Nyugodtan teheti a dolgát, és ha ez a saját kényelmére van, fogja is tenni. A kényes kérdések elől kitér, vagy egyáltalán figyelembe sem veszi őket. Nyugodtan tud kormányozni, hiszen őket négy évre választotta a tömeg /gondolják ezt is tévesen/. Közben fejlődnek, ahogyan a nyelvezetük: a tagolatlan beszédtől, a

tagolt hazugságig. Korunk az irracionálisirracionalizmus. Itt nem kioltják egymást a látszatra ellentétes szavak, hanem hatványra emelik. A keresztény kultúrkörből veszem a bárányhasonlatot, ne érezze magát senki sértve: A bárányok szeretik az olyan pásztort, amelyik nem hajítja közéjük a botot, s nem uszítja állandóan rájuk a kutyát. A mi pásztoraink nem nagyon gyakorolják azt, amiért szerethetnénk őket. Országunkban jól van szervezve a félelem. A hatalom vigyáz arra, hogy soha ne fogyjon el az ellenség. Ott is ellenséget kiált, ahol csak a számonkérés legcsekélyebb mértékéről kérdezik. Ilyenkor: ez törvényes, ilyen a demokrácia, pl. …ban/itt az ENSZ tagállamai közül bármelyik ország szóba jöhet/ is így van. Ezek azok a kulcs-szó-fordulatok melyekkel kivonja magát a felelősségnek még a megkérdőjelezése alól is. Hivatkoznak az előző ciklus gyakorlatára-de mivel akkor is ők voltak-előveszik a ködbe vesző múltat, az 1775-ös beszállásolási törvényt. Sokba kerül a nyomorúság, megkérik az árát, a gazdasági válság már a kertek alatt és a kutyaugatás nem fogja feltartóztatni. Besomfordál a házba, és mint a

cunami, visz mindent. A nyomort elviselni: ahhoz kell intelligencia. „Egyszer vész el, de örökre e kincs

…“ e(szavahihetőség, szüzesség, bizalom, hitel, tisztesség) /Ovidius/ mondta még régen. Ennek a politikai elitnek ezt is sikerült megcáfolni, hisz naponta játssza el a hitelét, tisztességét stb. Szavakban nagyon sok az ellenfelük, de tetteké ez nem áll össze. Legkésőbb a szavazásokon: amiből lesz egy-kettő rövid időn belül. A demokrácia szabályait betartva tehetjük meg amit párszáz ember felvonulásával sohasem sikerülhet. Végül még egy záró mondat: A mohácsi vészt azért „ünnepelhetjük”, mert mi még itt vagyunk, az Ottomán birodalomnak régen vége. Mi kaptunk ki, de mi maradtunk meg. [email protected]

PROGRAMAJÁNLÓ A Várday István Egyesület szervezésében meghívja olvasóinkat a Kárpátalja kulturális és történelmi örökségei című előadásra. Az előadást tartja: Popovics Béla tanár, helytörténész. Az előadás helye: Bessenyei György Gimnázium díszterme. Az elődás ideje: április 5. virágvasárnap 15 óra A szerkesztőség 8

Dr. Seszták István

k Lel

Az ember a csodákkal szemben

e i-él t

Krisztus feltámadása a keresztény hit számára a legnagyobb csoda, a legtitokzatosabb jelentéssel bíró isteni jel. Éppen ez az a titok, mely rávilágít minden csoda értelmére, s arra a magatartásra, melyet az ember a csodákkal szemben tanúsíthat. De mi is ez valójában? Nap-mint nap találkozunk, találkozhatunk csodás gyógyulásokkal, csodás eseményekkel, melyek, mint életünk része élnek és vannak velünk. Azok elfogadása, mint isteni jel, mint Isten ereje azonban nem történik meg olyan egyszerűen, s pláne nem szükségszerűen. Egy csoda befogadása, furcsa szóval „hívése”, a személyes hit, a kegyelem, az Isten ajándékának a kérdése, egyszóval hit-kérdés.

A csoda megkülönböztetése, nem egyszerűen értelmi fogékonyság problémája, hanem sokkal inkább a vallásos érzék és magatartás horizontján belül képzelhető el. Ott, ahol egyszerre érzem és látom Isten és az ember csodálatos világát, melyet a felfoghatatlan, a látszólag természetesen túli (tényleg az?) titokzatos világ folyamatosan informál, mozgat és szépségét megadja. A csoda befogadása és megkülönböztetése egyet jelent Isten Titka előtti megállásunkkal, annak a Világnak a kitárulkozásával, amelyben az ember megérzi, hogy „egyedül nem megy”, rászorul a Másikra, be kell, hogy engedje azt, Őt, ami az ő „cso-

damentes” földi valóságának lehetetlen, mert tudja, hogy Istennél minden, a csoda is lehetséges! A csodában való hit Istenkérdés, talán azt is mondhatnám, hogy a teremtő, a rendező, a gondoskodó Istenben való hit. Az Ő üdvösségadó ajándékának, mely a legkülönbözőbb, legcsodálatosabb csatornákon keresztül érkezik, ennek az isteni ajándékozásnak az elfogadása, mely feltételezi, hogy számomra, az embernek vannak olyan dolgai, céljai, állapotai, melyeket egyedül nem érhet el, melyek számára lehetetlenek. A csoda az emberi végességnek és az isteni mindenhatóságnak a próbája. Pontosabban ennek megértése, elfogadása és az eszerint való élet! Hiszen, ahogy Y. de Montcheuil mondja, Isten szemében, Isten számára semmivel sem gazdagabb a csodás esemény a hétköznapitól, hiszen mindkettőnek Ő a létrehozója, mindkettő az Ő titokzatos hatalmától függ, és semmivel sincs kevesebb a hétköznapi eseményben, mint a csodában, mert valójában mindkettő az ő gondoskodó jóságának a hatása, amellyel az üdvösség eszközeit nyújtja az embereknek. (Vö. Sesboüé, B., Krisztus pedagógiája, Budapest 1997, 182.) Az embernek kell a csodában, ahogy a hétköznapi eseményekben is, Istent, az Ő valóságát, üdvösséget adó ajándékát meglátni, felfedezni és befogadni. Hinni…, a csodában, Istenben! Krisztus csodái az evangéliumban megmutatják az emberek legkülönbözőbb magatartásformáit, hitüket és az Isten üdvösséget ajándékozó szeretetének befogadását illetően. Krisztus csodái az Isten titka, az Ő Országának csodája felé fordítják az emberek, a rászorultak, a meggyógyítottak, de egyszerűen minden tanú és bámészkodó figyelmét, Isten felé, mely az embertől önmagukba tekintést, önismeretet és megtérést, folyamatos tisztánlátást kér. Mindezt anélkül, hogy kényszerítené! Ez a csodák, a krisztusi jelenlét szépsége, melyet vissza is lehet utasítani. Ezért a csodák befogadásának a klímája a kegyelem és a szabadság miliője. Az a világ, ahol az ember megtapasztalhatja az Isten szeretetének igenis konkrét nyomát: a kegyelem titkát

és a válasz felemelő, igazi szabadságot adó határtalanságát és végtelenségét. Nehéz döntés…, mert a csodákban nemcsak Isten mellett vagy ellen, hanem az ember mellett vagy ellen is döntünk! Elfogadom-e, hogy rászorulunk Isten csodáira, melyek csak a mi szemünkben csodák, hiszen megdöbbent egyszerűségük és megriaszt tehetetlenségünk! Bennük elkápráztat az isteni kegyelem csodája és megborzaszt szabadságunk gazdagsága és nagysága! A csodák, különösen is az evangéliumi, Krisztus örömhírét jelző csodák, az emberi létezés legmélyebb titkához, az egzisztenciánk legértékesebb forrásához vezetnek el.

A csodában való hit tehát Istenre mutat és megválaszolja az embert, legalábbis segít megfejteni azt. Mindkét szempontból tehát, azaz Isten abszolút transzcendenciájából és az emberi szabadság végtelenségéből fakadóan is, a csoda valóságához hozzátartozik, hogy megmarad titok jellege. Az emberi értelem kérdezi és kutatja, de igazán végességénél fogva, fel nem érheti, meg nem fejtheti. Segítségül hívja, hívhatja a hit bizonyosságát, mely Kasper bíboros szavaival, az az erő, mely engedi, hogy az ember életében Istent, mint Istent ismerje fel, s segíti, hogy az ember igazán ember lehessen. Az az ember, aki örül Isten csodáinak, Isten titokzatos ajándékainak, melyek a Vele való találkozásra, a Végtelen minél teljesebb megismerésére és megértésére vezetnek. 9

Ajá nló

Duma István András

Csángó Mitológia

Nemrégiben volt szerencsém részt venni egy érdekes és fontos előadáson a Klicsu Ferenc által szervezett tuzséri kézművestáborban. A tábor egyfajta küldetés és közvetítő szerepet tölt be a magyarság, a magyar fiatalság életében itt a megyénkben. A határontúli fiatalok találkoznak itt anyaországiakkal. A táborban azonban nemcsak gyerekeknek van program, hanem felnőtteknek is. Ilyen volt az is, amin részt vettem. Duma András csángó költő tartott egy előadást és könyvbemutatót. Ő a Szeret-Klézse alapítvány elnöke és fő kületése a csángó kultúra megmentése és átörökítése. Az ő személye számomra egy olyan példa, ami bemutatja, hogy azok a szomorú nemzetpusztulást megidéző gondolataink szerencsére nem mindig valósulnak meg úgy, ahogyan félve előre látjuk-láttuk. A csángóknál ma elindult egy olyan folyamat, ami nekünk anyaországiaknak biztató jelnek bizonyul. Egyfajta magáratalálás kezdődik náluk, ami ugyan még gyengécske, de már csírázik és bízzunk, abban hogy ki is fog hajtani mert az nekünk és az összmagyarságnak talán fordulópontot jelenthet az életében. A könyv részletesen és ízes archaikus csengésű nyelvben mutatja meg a csángók titkos kultúrájának fő elemeit. Beszél a boszorkányvilágról, a szépasszonyokról, a mesékről, népviseleti tárgyakról, szokásokról ahol mindennek megvolt a maga értelme és jelentése. Pl: ha egy másik ember jött a faluba mindenki tudta az öltözködéséről hogy honnan jött. Ha valaki beteg lett tudták hogyan lehet orvosság nélkül meggyógyítani. Beszél a „tátosokról”, vagy a bábák tudományáról, akik ismerték a gyógynövények titkait. A XX.-ik század végén is együtt él az ősi „tátoshit” vagy ahogy mi mondjuk: táltoshit, az egyházi hittel. Néha a papot is 10

Csernyánszky Gábor

Könyvbemutató:

tátos-táltosként nevezték. Az egész csángó világot áthatta a Nap tisztelete. A nap az Élő Isten jelképe is egyben. A szerző a könyvében pontos látleletet ad a mai modern világról is.”én ma látom milyen egyszerű a modern univerzum, megenged mindent, és mindent tárol ezért senkit, se érdekel a dolgok értelme. A mítoszi világban ellenben vannak korlátok és útmutatók, amik elvezetnek valahová.” András, mint láthatjuk egy olyan rég elfeledett nyelven, szól hozzánk, ami hiányzik a mai életünkből. Beszél a csángó falvakról és azok építészetéről is. Mint minden, itt is az égi és földi harmónia jegyében épül, él és működik. A falvak mind úgy épültek fel, hogy követik a nap útját keletről nyugatra. Így vannak elrendezve az utak, a temetők és a templom is. A nap közeledését harangszó jelezte a csángó ember így a napját egy rövid imával, kezdte: „Első kakasszó szólít Kelj fel Mária, Boldogságos szép Szűz Mária.” Majd mikor felkeltek a nap felé fordulva mind két kezüket a mellükre téve ismét rövid imát mondtak, amiben áldást kértek az egész napjukra. Majd kimentek a kertbe a kúthozcsaphoz, jelképezve ezzel a vizet, mint az élet és a teremtés egyik őselemét- majd azt megnyitva, hogy a nap ereje a tűz és a víz együtt keltse életre a növényeket ismét rövid áldást, mondtak. A Nap, mint az örök élet szimbóluma végigkövette tehát a napjukat. Mindent ehhez igazítottak. A déli napsütés a falu elrendezkedése miatt teljesen napvilágba borította az egész települést. Minden árnyék nélkül maradt és ilyenkor az egész falu megállt és imát mondott: ”Mü Atyánk ki vagy a mennyekben (.) őrizd meg nemzetünköt és szoboditsad

meg a pokol tüzitűl. A déli ebédben add erőben és nyuguvásban részesüljön minden ember testje és lelke.” A nap lenyugvását egyébként a „leszentült”szóval fejezték ki, jelezve, azt hogy milyen fontos szerepet tölt is be a nap az életükben. A könyv részletesen kifejti emellett, a védőkövek szerepét. A védőkövek olyan ősi szimbólumok voltak, amelyek házak, sőt templomok mellett is megtalálhatóak mind a mai napig. Említ még egy nagyon fontos témát is, ami nem más, mint a „keptár” Ez egy ruhadarab, amit mi ma inkább mellénynek, szűrnek mondanánk. Ehhez a témához kapcsolódik a könyv egyik fontos felfedezése és mondanivalója, azaz hogy e ruhadarab díszítései ősi magyar motívumai nem mások, mint, „rovosmaradékok”, rovásírással leirt szent szövegrészletek. A szöveg jelentése az Isten által teremtett világról ad hírt, amelyben minden Egy. Megtalálható a keptáron az élet vize, a szárnyas napkorong a Nap és az egész Mindenséget jelképező szimbólumrendszer. A könyvben számos archaikus ma már nem, vagy más jelentésűként használt szavainkkal is találkozhatunk. A csángók archaikus magyar nyelvét nem érintette a magyar nyelvújítás hulláma, így egy nagyon gazdag kincsestárát is megismerhetjük a magyar nyelvnek. Sajnos az erőszakos románosítás miatt csak románul misézhetnek és nagy asszimilációs nyomásnak, vannak kitéve mai napig, de az archaikus magyar nyelv kincsestára szerencsére még a mai napig felfedezhető. A kötet végén archaikus magyar nyelven íródott verseket olvashatunk a szerző tollából. A versek visszavisznek minket egy ősi tiszta romlatlanabb világba, amit a jövőben lehet, újra meg kell majd találnunk, hogy tiszta forrásból tudjunk meríteni a gyógyulásunkhoz. Ezért fontos ez a könyv, mert kapaszkodót és iránymutatót ad egy rég elfeledett ösvényhez, ami nélkül lehet nincs már jövőnk.

Dr. Kovács Tibor háziorvos

d

tmó

-éle

g zsé

s Egé

Lázcsillapítás Ügyeletben gyakran találkozom lázas állapot miatt megrémült kisgyermekes szülőkkel, a lázat nem szakszerűen csillapító hozzátartozókkal, a néhány órája fennálló és nem szűnő láz miatt pánikba esett betegekkel. Ezért gondolom, hogy érdemes erről a témáról írni, és a tévhiteket eloszlatni. A normál testhőmérséklet 36,5-36,8 fok között van 0,4 fokos napi ingadozással. 37-38 fok között hőemelkedésről, míg 38 fok fölött lázról beszélünk. Ezek az értékhatárok kisgyermekeknél végbélben mérve 0,5 fokkal magasabbak. A láznak több oka lehet, melyeket nem részletezem, de a leggyakoribb a vírusok és baktériumok által okozott gyulladásos eredetű testhőmérséklet emelkedés. A láz és fájdalom egyfajta jelzés a szervezet részéről hogy beteg, másrészt a védekezés része, mert a kórokozók szaporodása csökken magasabb hőmérsékleten, a szervezet gyulladásos válaszreakciója viszont nő. Tehát a láz nem a betegség része, hanem a betegségre adott válaszreakció, amely egy bizonyos szintig jótékony hatású, ezért nem kell feltétlenül megszüntetni. Lázcsillapítás esetén –a megnevezésből is következően- a magas hőmérséklet csökkentése a cél, nem pedig a láz megszüntetése! 38 fok körüli hőmérséklet napokon keresztül sem okoz károsodást a szervezetben, sőt a gyógyulásra jótékony hatású. 3940 fok körüli lázat csillapítani kell, de nem szabad célként a láz abszolút megszüntetését kitűzni. Lázat csillapítani kétféleképpen lehet: gyógyszeresen és fizikális úton külső hűtéssel. -Gyógyszeres lehetőségek: • Aminophenazon csoport: Algopyrin, Demalgon, Germicid stb. • Paracetamol származékok: Rubophen, Ben-uron, Panadol stb. • Nem szteroid gyulladáscsökkentők: Cataflam, Nurofen, Algoflex stb. • Salicyl készítmények: Aspirin, Kalmopyrin stb. Fent felsorolt csoportok tagjai mind képesek a láz csillapítására, de csakis a csillapításra és nem a megszüntetésre. Mindegyiknek lehetnek mellékhatásai, de ezek csak hetekig nagy dózisban történő szedés esetén fordulnak elő. A hatékony dózis megválasztása nagyon fontos, amelyről a gyógyszerek leírása pontos útbaigazítást ad. Általánosságban elmondható, hogy csecsemőket-kisdedeket kúppal kezelünk, kisgyermekeket cseppekkel, szirupokkal, 6 éves kor fölött tabletták felét adjuk, majd 12 éves kor fölött a felnőtt kiszerelés egész tablettáját. 90 kg testtömeg fölött dupla dózist. Mindezt legfeljebb 4 óránként ismételni lehet. Hangsúlyozom továbbra is, csak csillapítani, nem megszüntetni kell a magas lázat! -Fizikális úton külső hűtéssel: általában akkor alkalmazzuk, hogyha nincs gyógyszer a házipatikánkban, vagy a gyógyszeres csillapítás hatástalan. Ebben a formában a testet kívülről hűtjük vizes lepedővel, vagy ülőfürdőt alkalmazunk. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a test legalább 70%-át hűtsük, illetve a felmelegedett vizes lepedőt 3-5 percenként cseréljük. Tehát priznic

esetén a fejet leszámítva a teljes testet betekerjük a vizes ruhával, ülőfürdő esetén pedig nyakig engedjük langyos vízzel a kádat, majd lassan hideg vízzel hűtjük. Gyakran látjuk ügyeletes orvosra várva a beteget csuklóján és homlokán vizes ruhával, mondván ő megpróbálta a láz csillapítását. A testfelszín 10%-án keresztül nem lehet hatékonyan hűtést produkálni!!! A fizikális hűtést csak végszükség esetén ajánlom, a beteg számára nagyon kellemetlen, viszont jól végezve abszolút hatásos. A gyógyszeres lázcsillapítással kettős hatást érünk el. Lázat csillapítunk és a lázas betegségekkel szinte mindig együtt járó fájdalmat (fej, torok, izom fájdalom) is. Összefoglalva a 39 fok fölötti lázat csillapítani kell, de ha 38 fok körüli értékre sikerül csökkenteni, akkor tovább már nem feltétlenül szükséges folytatni.

A lázcsillapítás hatékony végzése felnőtt embertől elvárható, ügyeletes orvosi tevékenységet csak a 40 fok fölötti nagyon magas és csillapíthatatlan láz, illetve a lázgörcs indokol (láz hatására létrejövő eszméletvesztés általában végtagi rángásokkal). Lázzal járó megbetegedés esetén másnap vagy harmadnap keressék fel háziorvosukat. Impresszum: Nyitott Szemle Felső-szabolcsi ingyenes szolgáltatói, havonta megjelenő folyóirat Kiadó: KING KFT 4600 Kisvárda, Kölcsey u. 4. Tel.: +36/45-405-611 Fax: +36/45-500-361 E-mail: [email protected] Szerkesztőség: 4600 Kisvárda, Kölcsey u.4. E-mail: [email protected] 11