NYITNIKÉK ÓVODA
Fogjuk a kezed Helyi Nevelési Program
2011.
Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkorm á n y z a t á n a k K é p v i s e l ı - t e s t ü l e t e 2 0 1 6 / 2 0 11 . ( V. 1 9 . ) Ö k . s z . h a t á r o z a t a l a p j á n m e g a l a k í t o t t a a z 5 . Régiót Pesterzsébeten, mely határozat értelmében a Nyitnikék Óvodába (1203 Bp. Kossuth L.u.3.) beolvasztásra került a „Zöld Ovi” Óvoda (1201 Bp. To r o n t á l u . 7 . é s 1 2 0 3 B p . C s e p e l i á t j á r ó 1 0 / a ) i n t é z ménye.
Ö S S Z E S Í T E T T H E LY Z E T K É P
Óvodáink Önkormányzati finanszírozású peremkerületben lakótelepi illetve zöldövezeti környezetben hel y e z k e d n e k e l . Te r ü l e t i l e g ö s s z e f ü g g ı e g y s é g e t k é peznek.
Régión belül négy tagóvoda mőködik 6-6 illetve 4-4 csoporttal. Az óvodapedagógusok szellemiségére jellemzı, a környezeti nevelés iránti elkötelezettség, a hivatástudat.
2
GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP
A szerkezetileg összevont óvodákban, de egységes szemlélet alapján az egyéni arculatot megırizve kívánjuk az óvodai nevelésünkben biztosítani a 3-7 éves korú gyermekek harmonikus fejlıdését, egyéni képességeinek kibontakoztatását.
SZERVEZETI EGYSÉG
Nyitnikék Óvoda - „Zöld Ovi” Óvoda
Budapest, 1203 Kossuth L.u.3.
6 csoport
Budapest, 1203 János u. 2.
6 csoport
B u d a p e s t , 1 2 0 1 To r o n t á l u . 7
4 csoport
Budapest, 1203 Csepeli átjáró 10/a
4 csoport
3
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
Jelenleg A Nyitnikék Óvodában 44 fı közalkalmazott dolgozik Felsıfokú végzettségő óvónı
22 fı
Gyógyopedagógus
1 fı
Szakközépiskolát végzett óvónı
3 fı
Nevelı-oktató munkát segítı
15 fı
Egyéb
3 fı
Jelenleg a „Zöld Ovi” Óvodában 27,5 fı közalkalmazott dolgozik Felsıfokú végzettségő óvónı
16 fı
Nevelı-oktató munkát segítı
9,5 fı
Egyéb
2 fı
A Régió megalakítása után óvodapedagógus
41 fı
gyógypedagógus
1 fı
nevelı-oktató munkát segítı Egyéb
24,5 fı 5 fı
4
K Ü L D E T É S N Y I L AT K O Z AT Küldetésünk hogy: -
Az Országos Alapprogram megvalósítása
-
A Helyi Nevelési Program feladat ellátása
-
Partnerkapcsolatok kiépítése a fenti célok eléréséhez
(részleteiben a küldetés nyilatkozatot az IMIP tartalmazza)
RÉGIÓS ÖSSZEVONÁSBAN HELYI NEVELÉSI PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA
A Nyitnikék Óvoda és „Zöld Ovi” Óvoda egy régióba történı beolvadása adja a Helyi Nevelési Programok összedolgozásának aktualitását. A két program jellemzıje, hogy egységes a környezeti nevelés szemléletében, megtartva a tagóvodák helyi sajátosságait.
5
Ta r ta l o m ÖSSZESÍTETT HELYZETKÉP ...........................................................................................2 GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP .............................................................................................3 SZERVEZETI EGYSÉG .......................................................................................................3 SZEMÉLYI FELTÉTELEK .............................................................................................4 KÜLDETÉS NYILATKOZAT .............................................................................................5 Tartalom.................................................................................................................................6 Az óvoda jellemzı adatai.....................................................................................................10 Bevezetés, helyzetelemzés...................................................................................................12 Az óvoda személyi feltételei................................................................................................13 Az óvoda tárgyi, dologi feltételei.........................................................................................14 Gyermekkép, óvodakép intézményünkben..........................................................................15 Gyermekkép.....................................................................................................................15 Óvodakép .........................................................................................................................16 Pedagógiai alapelvünk .................................................................................................18 Az óvodai nevelés feladatai .................................................................................................21 Az óvoda nevelésének alapvetı keretei ...............................................................................22 Az egészséges életmód alakítása .....................................................................................22 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az óvodai nevelés folyamatában...........25 Elsıdleges szocializáció ..............................................................................................25 Másodlagos szocializáció ............................................................................................27 Beszoktatás ..................................................................................................................28 A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás ......................................................30 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása........................................32 Anyanyelvi nevelés......................................................................................................32 Értelmi nevelés ............................................................................................................34 6
Az óvodai élet megszervezése .........................................................................................35 Ajánlott napirend: ............................................................................................................36 Az óvodai élet tevékenység formái......................................................................................37 Játék .................................................................................................................................37 Játékfajták ....................................................................................................................39 Vers – Mese .....................................................................................................................43 Ének, zene, énekes játék ..................................................................................................45 Ábrázolás és kézimunka ..................................................................................................47 Mozgás.............................................................................................................................49 A külsı világ tevékeny megismerése...............................................................................54 Matematikai tapasztalatszerzés a külsı világ tevékeny megismerésén keresztül............58 Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei ...................................................61 Munka ..............................................................................................................................63 Tevékenységekben megvalósuló tanulás .........................................................................68 A hatékony kompetencia fejlesztés kritériumai (KAP) ...............................................69 Inklúzív pedagógia...............................................................................................................71 Alapelvek: ........................................................................................................................71 Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás................................................73 Tehetséggondozás:.......................................................................................................73 Felzárkóztatás: .............................................................................................................74 Óvodai integrált program.................................................................................................76 A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelési koncepciója...........................................80 A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek......................87 Az iskolai élet megkezdésének feltételei .............................................................................89 Óvoda és Iskolaátmenet támogatása ....................................................................................92 Az óvoda kapcsolatai ...........................................................................................................93
7
Az óvoda és a család kapcsolata : ....................................................................................93 Az óvoda kapcsolata más intézményekkel: .....................................................................95 Az óvoda speciális szolgáltatásai.....................................................................................96 Legitimációs záradék I.........................................................................................................97 Legitimációs záradék II. ......................................................................................................98 Legitimációs záradék III. .....................................................................................................99 Legitimációs záradék IV. ...................................................................................................100 Legitimációs záradék V. ....................................................................................................101 Legitimációs záradék VI. ...................................................................................................102 Legitimációs záradék VII...................................................................................................103 Legitimációs záradék VIII. ................................................................................................104 Felhasznált, ajánlott szakirodalom.....................................................................................105 Legitimáció ........................................................................................................................108 A PROGRAM ÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK.................................................................109 AZ INTÉZMÉNY ADATAI .............................................................................................110 „Zöld ovi” Óvoda...............................................................................................................110 GONDOLATOK A HELYI PROGRAMHOZ..................................................................112 A „MI ÓVODÁNK, A MI GYERMEKEINK”.................................................................113 HELYZETKÉP ..................................................................................................................116 1. A PROGRAM CÉLJA ÉS FELADATAI......................................................................121 1. 1. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE.................122 1. 2. AZ ÓVODA NAPIRENDJE, A CSOPORTOK SZERVEZÉSE ..........................125 1. 3. A NEVELÉS KERETEI .......................................................................................128 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD...............................................................................................128 ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ .......................................................................133 ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS ......................................................................137
8
2. A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS TARTALMA,.................................................................143 A NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁIJÁTÉK ............................................................143 JÁTÉK ...............................................................................................................................144 A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .........................................................151 VERS, MESE.....................................................................................................................160 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK ................................................................................164 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA.......................................................................169 MOZGÁS...........................................................................................................................173 MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................178 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ..........................................181 A GYERMEK FEJLİDÉSÉNEK MEGFIGYELÉSE, ÉRTÉKELÉSE ...........................184 3. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE ..........................................................186 4. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATA ..........................................................................195 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK NEVELÉSE.......................................196 HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ..............204 GYERMEKVÉDELEM.....................................................................................................210 AZ ÓVODAVEZETİ ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .....................212 A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ..........................................................214 A PROGRAM TERVEZETT KÖLTSÉGKIHATÁSAI ...................................................215 KÖTELEZİ IRODALOM ................................................................................................216 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ...........................................................................218 A PROGRAM MÓDOSÍTÁSA.........................................................................................220 Legitimációs záradék IX. ...................................................................................................221
9
A z ó v o d a j e l l e m z ı a d a ta i Az óvoda hivatalos elnevezése: Nyitnikék Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Budapest, 1203 Kossuth L.u.3.
Tel/fax.: 284-5755, 421-5408
Budapest, 1203 János u. 2.
Tel/fax: 284-6398
Email.cím:
[email protected] Az óvoda fenntartója: Budapest Fıváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest, 1203, Kossuth tér 1.
Tel.: 283-0640
Az óvodai csoportok száma: Tagóvodánként 6-6 csoport, összesen 12 csoport A program felülvizsgálói: Gyırné Varga Kornélia
óvodavezetı
Várhalmi Andrásné
tagóvodavezetı
Bíróné Vida Regina
minıségfejlesztési team vezetı
Kereszti Jánosné
munkaközösség vezetı, team tag
Horváth Judit
minıségfejlesztési team tag
Schimkovitsné Szilágyi Mónika
minıségfejlesztési team tag
Hájas Ildikó
IPR program felelıs
A felülvizsgált program benyújtója: Gyırné Varga Kornélia óvodavezetı
10
Törvényességi háttér a helyi program felülvizsgálatához A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. Nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet 39/D.§ (9) 2OO2. évi XXI. törvény 2OO3. évi LXI. törvény a közoktatás módosításáról, valamint 3/2OO2. rendelet a Közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl Egyezmény a gyermekek jogairól - UNICEF 2/2005. (III.1.) OM sz. rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveirıl Az 1997. évi XXXI. Tv. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény Az Óvodai nevelés országos alapprogramja / 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet Budapest Fıváros Közoktatási Fejlesztési Terve Pesterzsébet Oktatási koncepciója Az intézmény alapító okirata Pesterzsébet Önkormányzatának – fenntartásában mőködı közoktatási intézményeire vonatkozó – minıségirányítási programja /7/2OO4. (I.21.) OKKB. határozat alapján Az 1989. évi Óvodai Nevelési Program „Fogjuk a kezed” - a Nyitnikék Óvoda helyi nevelési programja
11
Bevezetés, helyzetelemzés Óvodánk önkormányzati finanszírozású peremkerületben, lakótelepen helyezkedik el, két tagóvoda 6-6 csoporttal mőködik. A "Fogjuk a kezd" helyi nevelési programunk 1999 évtıl került beveztésre. A helyi sajátosságok figyelembe vételével már ekkor speciális feladatként választottuk az integrált nevelést és a környezeti nevelést.
Az országos nevelési irányelvek figyelembe vétele mellett, központi helyen szerepel az integrált neveléssel párhuzamosan, a környezetbarát gondolkodás és az egészséges életmód kialakítása, továbbá az inklúzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése.
Alapító Okiratunkban foglaltak szerint, sajátos nevelési igényő- beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdı- kisgyermekek nevelése is történik óvodáinkban.
Intézményünk kiemelt feladatának tekinti a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése mellett, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető, nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó, esetlegesen migráns gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének elısegítését integrált nevelési rendszerben.
Helyi nevelési programunk a Kompetencia alapú programcsomag (KAP) elemeit is tartalmazza, mivel 2008. évtıl egy csoportban kipróbálásra került.
12
Az ó voda személyi feltételei A Nyitnikék óvodában 44 fı közalkalmazott dolgozik. Felsıfokú végzettségő óvónı
22 fı
Gyógypedagógus
1 fı
A felsıfokú óvodapedagógusok közül másod oklevelet, szakvizsgát szerzett: drámapedagógus
1 fı
tánc és drámapedagógus
1 fı
közoktatásvezetı
2 fı
gyógypedagógus (pszichopedagógia, oligofrén pedagógia szak)
1 fı
fejlesztıpedagógus
1 fı
gyógytestnevelıs
2 fı
anyanyelvi aszisztens
1 fı
Szakközépiskolát végzett óvónı
3 fı
Pedagógiai munkát segítık
14 fı
Gyermekfelügyelı
1 fı
Szakképzett dajka
13 fı
Szakképesítés nélküli dajka
1 fı
Egyéb foglalkoztatottak:
2 fı
4 órában foglalkoztatott gazdasági ügyintézı
1 fı
Összesen:
44 fı
Óvodáinkban a nevelımunkát az óvodapedagógusok végzik, speciális végzettségő szakemberek és szakképzett dajkák segítségével.
13
Az ó voda tárgyi, dologi feltételei
A Nyitnikék óvoda épületei az 1970-es évek végén épültek. Lehetıségeinkhez mérten az óvoda épületét, udvarát oly módon alakítottuk ki, hogy az a környezeti és esztétikai nevelés mellett szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megırzését, tegye lehetıvé mozgás, illetve játékigényük kielégítését. Óvodáinkban 12 csoportszoba van, melyben a törvényi elıírásoknak megfelelıen 20-25 gyermek tartózkodhat. János utcai tagóvodánkban tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére, a „Lila” tagóvodában, a csoportszobák átrendezésével biztosítjuk a mozgás feltételeit. A szabad játéktevékenységhez, ezen belüli kompetenciák fejlesztéséhez szükséges eszköztárat folyamatosan bıvítjük. Az eszközök beszerzését kötelezı eszköznorma alapján folyamatosan kívánjuk beszerezni fenntartói, alapítványi támogatással, illetve pályázatok elnyerésével.
14
Gyermekkép, óvodakép intézményünkben Az Alapprogram gyermekkép megrajzolásában az eltérı pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezık együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést. Nem ad helyet az elıítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.
Gyermekkép Programunk 3-7 éves korú gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését vállalja. Nevelési felfogásunk szerint, olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik érzelmileg gazdagok, boldogok, saját egészségüket értéknek tekintık, környezetükhöz kötıdık, abban jól tájékozódók, szépre fogékonyak, önállóak, megfelelı önismerettel és önértékelı képességgel rendelkezık, nyitottak, érdeklıdık, együttmőködık, mások iránt toleránsak elfogadók, kreatívak, képesek az értelmes fegyelem egyensúlyának normái között élni. Mindezek segítik a gyermekek kompetenciáinak, képességeinek fejlıdését. A kompetencia alapú nevelés a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben •
kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak;
•
kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és idıben, zenében és festésben; 15
•
átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát;
•
átérezhetik a hagyományok üzenetét;
•
bábozhatnak, dramatizálhatnak;
•
nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítı, befogadó, elfogadó felnıttek jelenlétérıl, a közösségrıl, az ıket körülvevı világról, a környezetrıl a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról;
•
játszva tanulhatnak egymástól és a felnıttektıl;
•
a gondolataikat bátran, nyíltan megfogalmazhatják
Óvodakép Alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Óvodánk pedagógusai elhívatottak az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésére, amely magába foglalja egymás tiszteletét, elfogadását. Gondoskodnak a testi, lelki, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhetı sokszínő életkornak és fejlettségnek megfelelı tevékenységrıl, a szabadjátékról. Tevékenységeken keresztül minden kisgyermek számára hozzáférhetıen gondoskodunk az életkornak a gyermek egyéni képességeinek megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl, általa olyan kompetenciák fejlesztésérıl, amely alkalmassá teszi a gyermekeket az iskolai élet megkezdésére. Az egészséges személyiségfejlıdéshez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet feltételeit biztosítjuk, a jogszabályokban megfogalmazottak alapján. Az inklúzív szemléletmóddal biztosítjuk az integráció, a differenciálás és az esélyteremtés érvényesülését. Olyan befogadó légkört és módszerkombinációkat alkalmazunk, amely kiemelten segíti a társadalmi (nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek), szociális (HH, HHH) és sérülésbıl (SNIa, SNIb) fakadó kisebbséghez tartozó gyermekek beilleszkedését, fejlesztését.
16
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét.
17
Pedagógiai alapelvünk
Gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az egyenlı hozzáférés biztosításával
A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg
A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítı szerepet játszanak
A gyermekeknek joguk van, ahhoz hogy megkapják a nekik megfelelı gondoskodást és nevelést - nyitott, rugalmas rendszer - igazodás az életkori és egyéni sajátosságokhoz - igazodás az egyéni szükségletekhez - igazodás az egyéni fejlıdési ütemhez
A játék az óvodás gyermek pszichikus szükséglete - napi 7-9 óra játék - semmivel nem pótolható - létforma - öröm és sikerélmény - a személyiség elsıdleges fejlesztıje
A munkajellegő tevékenységek is játékosak - az önként vállalt feladatok teljesítése öröm - a közösségért végzett tevékenység öröm - a munkajellegő tevékenységek normál, értékek, szabályok kialakítását segítik
A gyermek fejlıdésének alapja a féltı óvó gondoskodó szeretet, a stabil, biztonságos környezet - személyes, bensıséges kapcsolat minden gyermekkel - egyéni, differenciált bánásmód 18
A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes ám rugalmas szokásrendszer - szokásrendszer segíti a normarendszer alakulását - segíti a gyermeket az emberi érintkezés szabályainak elsajátításában - együttélés során, interakciókban formálódik
Az óvodáskorú gyermekek érzelmeik vezérlik - pozitív kedvezı hatások, élmények érjék - a felnıttek társat, természetes támaszt kell, hogy nyújtsanak
A közösségi nevelés alapelve,hogy a gyermek mint egyén megtalálja a helyét a közösségben - váljék igényévé a csoporttal való együttmőködés - ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen - a társas kapcsolatok alakulásának legfıbb eszköze a játék
A sajátos nevelési igényő gyermek is teljes értékő ember - a pedagógiai környezet sugallja azt, hogy a különbözıségek, az elfogadás, a tolerancia, a segítıkészség természetes
Az óvodában komplex nevelés folyik
•
a nevelési területek elméletben differenciáltak, a gyakorlatban egységet jelentenek;
a gyermeki aktivitás, motiváltság, ébrentartása, kielégítése, kreativitás elıtérbe helyezése, a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása
az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést
a nevelés eszközeinek és tevékenységrendszer tartalma;kiemelt jelentıségő
Az óvodapedagógus az ismerete tapasztalati úton történı megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket - megteremti a feltételeket, hogy a gyermek a játékban, a mővészetekben, alkotó munkán keresztül szerezzen tapasztalatokat, élményeket; 19
- igazi ismeret, amit a gyermek önmaga szerez meg; - a gyermek érdeklıdésére, cselekvésére elızetes tudására, tapasztalatra épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.
A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességei, készségei által.
Jelentıs alapvetés a megfelelı életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása - a gyermek számára rendszeres életritmus; - szokások kialakítása; - mozgásigény kielégítése.
A környezettudatos viselkedés megalapozása - ismerje, tisztelje környezetét és bátran alakítsa azt károkozás nélkül; - a felnıttek példája elengedhetetlen.
A családokkal való együttmőködés, a családok segítése - folyamatos párbeszéd feltételrendszerének kialakítása; - a családok nevelési szokásainak, sajátosságainak megismerése.
20
A z ó v o d a i n e v e l é s f e l a d a ta i
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása a környezet megismerésére és védelmére, megóvására való nevelés. integrált nevelés a sajátos nevelési igényő, hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére
Ennek érdekében feladataink: o a célok eléréséhez szükséges feltételek biztosítása o a fejlesztés tartalmának az egyén fejlıdéséhez igazodó tervezése, alakítása o a személyiség teljes megismerésére törekvés az optimális fejlesztés érdekében o a minıségileg garantált felemelkedés esélyét biztosító óvodai ellátás megteremtése valamennyi gyermek számára o a nevelés oktatás színvonalának folyamatos fejlesztése a külsı és belsı igények, a változások figyelembe vételével
21
Az ó voda nevelésének alapvetı keretei Az egészséges életmód alakítása Cél: Nyugodt, egészséges, testi – lelki fejlıdésében kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk. Feladatok:
Az alapvetı életszükségletek alakulásának elısegítése a gyermekek differenciált megismerésével, humánus érzelmi alapokra építve.
Elfogadó, befogadó kapcsolattartással, viselkedéssel, természetes testi közelséggel, tapintatos, segítı együttmőködéssel segítsük elı, a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét.
Az egészséges életfeltételeket megteremtı gondozás igazodjék az integrált és specializált fejlesztéshez.
Ezen belül -. a helyes életritmus kialakítása, pihenés alvás feltételeinek megteremtése - testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése -. az egészséges környezet biztosítása, a baleset megelızése -. az egészséges táplálkozás szokásainak megismertetése -. higiéniai szokások kialakítása -. öltözködési szokások fejlesztése
22
A gyermekek egészségének védelme - személyi, tárgyi, higiéniás feltételek biztosítása (felnıttek személyi higiéniája, környezet tisztántartása, megfelelı világítás, páratartalom, levegıcsere) - a gyermekek testi épségének védelme, baleset megelızés (biztonságos tárgyi feltételek, hibaforrás megszüntetése, szokások, szabályok alakítása), kisebb rendellenességének megelızıse, korrekciója (a gyermekek korábbi betegségeinek ismerete, felkészülés elıfordulásuk esetében a teendıkre, védınıi, orvosi, szőrések -látás, -hallás, fogászati szőrés) - megfelelı szakemberek bevonásával – a szülıvel, óvodapedagógussal együttmőködve prevenciós és korrekciós feladatok ellátása - a sajátos szükségletbıl adódó segédeszközök használatának segítése, segédeszközök használatának elfogadtatása
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló önkiszolgálásában: tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában a WC használatában fogápolásban fésülködésben öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet zsebkendıhasználatban
Megfelelıen használja: játékeszközöket az óvoda helyiségeit a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket a kultúrált étkezés eszközeit, szalvétát a sajátos nevelési igényő gyermek saját segédeszközeit egyre növekvı önállósággal
23
Tud:
főzni és kötni
gombolni, czippzározni
teríteni
hajtogatni (szalvéta, takaró stb.)
helyes testtartással állni, ülni
E területen a mozgásukban akadályozott gyermekek mutathatnak eltérést.
Ismeri:
ruházatának tisztántartási lehetıségeit
a rendetlenség megszüntetésének módjait
Segít:
a környezet tisztán tartására, a rend megırzésére irányuló tevékenységekben
a kisebbeknek, a különbözı önellátásra irányuló tevékenységekben
24
Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az óvodai nevelés folyamatában
Cél A gyermek kapcsolata felnıttel, társaival egyaránt kezdeményezı legyen. Tevékenységekbe bekapcsolódó, abban alkalmazkodó, együttmőködı, kezdeményezı, irányító, kitartó legyen. Érzelmi élete legyen kiegyensúlyozott, feladatokat értse meg és teljesítse. Elsıdleges szocializáció Az óvodapedagógus az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével - az anyaszerep részbeni átvállalásával,- empatikus, derős, elfogadó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes kapcsolatot alakít ki a gyerekekkel.
Feladatok:
óvodai nevelés és a családi nevelés szoros együttmőködése
az óvodáskort megelızı testi-lelki fejlıdés megismerése
környezettanulmány, családlátogatás
család-gyerek kapcsolat erısítése
25
Az óvónı helye és kapcsolatai a csoportban Az óvodapedagógus legyen elsı számú modell, példakép, a nevelımunka kulcsszereplıje. Az óvodapedagógus munkáját szorosan együttmőködve a dajka segítse elı, kapcsolatuk legyen összehangolt, kiegyensúlyozott, kommunikációjuk mind a gyermekekkel, mind egymással példaértékő. Magatartásukkal nyújtsanak példát a különbözıségek elfogadására, a társas együttmőködés, egyénre szabott konfliktuskezelés formáira. Feladatok:
közvetlen testi – érzelmi kapcsolat megteremtésére
összetartozás élményének elmélyítése
egyéni külsı- belsı tulajdonságok, különbözıség elfogadása, elfogadtatása, tisztelete
a csoport közös életének megszervezése a gyermekek fejlettségéhez és a sajátos szükségletekhez alkalmazkodó szokás, szabályrendszer kialakítása, magasabb szintre emelése
a közösségi együttélés szabályainak, normáinak kialakítása
gyemek éntudatának alakulását segítı, önkifejezı és önérvényesítı törek vések támogatása
az óvodapedagógus törekedjék toleranciára, igazságosan és differenciáltan egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjék a gyerekekkel
a nevelıtestület egységes szemléletével, egyéni beállítottságával az egyéni csoportarculat létrehozásával erısítse a közösségi élet minıségét (szokások, normák, magatartási formák stb.)
26
Másodlagos szocializáció Gyermek helye és kapcsolatai a csoportban Az óvodába lépéstıl a gyermeket szeretetteljes, kedvezı érzelmi hatások érjék. Legyen jellemzı a felnıtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatokra, a pozitív érzelmi töltés. Feladatok:
a kapcsolatfelvételre való belsı igény, erre való képesség kialakítása
alkalmazkodó képesség, tolerancia, empatikus készség, felelısségérzet, kötelességtudat, együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése
a türelem, a következetesség, a bizalom, az elismerés legyen jellemformáló hatással egyénre, csoportra
társas tapasztalatok (ok-okozati összefüggések) során a gyermekben tettei következményeinek meglátása, megláttatása,az életkori sajátosságnak megfelelıen, alá- és fölérendeltségi viszony elfogadása, elfogadtatása
a baráti kapcsolatok elısegítése, erısítése, megszilárdítása az óvodapedagógus által létrehozott derős légkör megteremtésével
az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, fejlesztése, erısítése az óvodapedagógus példamutatásával
A sajátos nevelést igénylı: - nehezen szocializálható - lassabban fejlıdı - alacsonyabb fejlettségi szinten álló - sérült vagy fogyatékos - hátrányos helyzető - halmozottan hátrányos helyzető - veszélyeztetett - migráns - kiemelkedı képességő
27
gyermekek fejlesztése szükség esetén a megfelelı szakemberek, pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztı pedagógus, logopédus, drámapedagógus, gyógytestnevelı és a családgondozó bevonásával – a szülıkkel, óvodapedagógusokkal együttmőködve Beszoktatás Arra törekszünk, hogy gyermekeink a beszoktatási idı (3 hónap) elteltével szívesen jöjjenek óvodába. Ennek érdekében mindennapjainkat a dicséreten, segítségnyújtáson, pozitív példa kiemelésén túl, a vidámságnak és örömnek kell áthatnia. Feladatok:
Folyamatos és zökkenımentes beilleszkedés elısegítése szülıi segédlettel (az óvoda és a család jó kapcsolatának megalapozása), különös tekintettel a sajátos nevelési igényő, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, migráns, beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdı gyermekek esetében.
A gyermekek – gyermek, gyermek – felnıtt közötti pozitív attitőd kialakítása.
A csoportszoba esztétikus berendezésének, kuckók, bensıséges zugok kialakításával, a nyugodt, családias légkör megalapozása, valamint a zavartalan szabad játék feltételeinek megteremtése.
Szokás szabályrendszer kialakításával, alkalmazásával a közösségi magatartás formálása, alakítása.
Tartalma: Az elsı idıszakban a gyermekek megismerkednek egymással, jeleikkel, az óvoda helyiségeivel, eszközeivel és az ıket körülvevı felnıttekkel, a különbözı területeken alkalmazható szabályokkal, szokásokkal. Igyekszünk elısegíteni az egymásra figyelı, egymást szeretı közösség kialakulását. Az együtt játszás, tevékenykedés által kiváltott öröm hatására ismerjék meg és alkalmazzák a közösségi élet szabályait, melyek elısegítik a közösségi magatartás és a közösségi érzelmek alakulását.
28
Az elsı idıszakban meg kell találnunk a módokat és lehetıségeket, hogy a családdal együtt elısegítsük a gyermek zökkenımentes beilleszkedését az új közösségbe. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Kapcsolattartás lehetıségei:
óvónık látogatása a bölcsödében
környezettanulmány, egyéni beszélgetések
szülıi értekezletek
óvodai rendezvények
29
A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás A közösségi szokások alakításával, a gyermekek beilleszkedésének elısegítése, a közös élet biztonságának, nyugalmának, a gyermekek védettségének, a közösségi érzelmek alakulásának megteremtése, szociális kompetenciák fejlesztése. Feladatok:
a szokásokhoz pozitív érzelmek társuljanak, hogy a gyermekek felismerhessék a szokások értelmét, amelyek késıbb a viselkedésük szabályozóivá válhatnak, cselekedeteiket irányíthatják;
képességek alakítása, amely a gyermekekben kezdetben érzelmi, majd belátáson és elfogadáson alapuló értékrendet alakít ki
a megfelelı szokásrendszer alakításával segítsük elı a gyermekek közötti jobb együttmőködést, egymás tevékenységére való figyelést
erısítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és türelmet, egymás meghallgatásának képességét
szoktatjuk a gyermekeket a kérésre, együttmőködésre, segítségadásra.
fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktustőrı és megoldó képességét, bizalommal támogatjuk a konfliktust okozó gyermek önálló feloldásra irányuló törekvéseit
a gyermekek magatartás, illetve viselkedéskultúrájának fejlesztése türelemmel, bátorítással saját példánkon keresztül.
az eltérı képességő és viselkedéső gyermekek fejlıdését leginkább serkentı egyéni bánásmód, differenciálás tervezése
a hagyományok, megemlékezések, egymás kultúrájának megismerése, amely segítse elı az erkölcsi értékek, normák kialakulását, megbecsülését
óvodánkra jellemzı értékek alapján, sajátos csoportszokások alakítása, melyek elısegítik az ugyanabba az óvodába, de más csoportba járó gyermekek összetartozásának, tartalmas kapcsolatának kiépítését
30
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére
a kialakult szokások váljanak a gyermekek igényévé, melynek természetes módon tegyenek eleget
a közös tevékenységekben aktívan vegyenek részt
szívesen segítsenek társaiknak
vegyék számba a csoport tagjait, érdeklıdjenek a hiányzók iránt
figyelmesen, türelmesen hallgassák meg az óvónık és társaik közlését, kérdéseit
tevékenységek közben figyeljenek az óvónıre és útmutatásaiknak megfelelıen hajtsák végre a feladatokat
tisztelettel viselkedjenek a felnıttekkel, az óvoda dolgozóival, a napszaknak megfelelıen köszöntsék ıket, vigyázzanak munkájuk eredményére
érzelmileg, értelmileg is fogadják el az óvónı kérését, útmutatását, fogják fel alapvetı metakommunikatív jelzéseit (pl.: elismerés, nemtetszés, öröm, bíztatás, szomorúság)
adott tevékenység (játék, munka, tanulás) által megkívánt magatartásformákat önként vállalják
az óvónık ill. társaik kérésére és saját kezdeményezésükre a közösség számára hasznos feladatot végezzenek
érezzenek felelısséget a vállalt feladatért, melyet akkor is végezzenek el, ha nehézséget jelent számukra
az óvónı által létrehozott, vagy spontán alakuló csoportban mőködjenek együtt a feladat elvégzésében, vállalkozzanak önálló véleményalkotásra
31
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai élet egészét, a nevelési folyamatokat, valamennyi tevékenységi formát. A nyelv szépségének, kifejezıerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásával a biztonságos önkifejezést alapozzuk meg. Segítse az ismeretszerzést, érzelmek kifejezését, információk átadását. Cél A gyermekek gazdag, árnyaltan kifejezı, szókinccsel rendelkezzenek, folyamatos beszédükben jelenjenek meg az elvont kifejezések. Legyenek képesek teljes, pontos szövegvisszaadásra, képolvasás folyamán az összefüggések felismerésére. Feladatok:
az óvodapedagógus magas szintő anyanyelvi kultúrája, mőveltsége, felkészültsége segítse a nevelés gyakorlatát
a kommunikáció különbözı formáinak alakítása, beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel
törekedjen arra, hogy saját és a gyermekek beszédében is megjelenjen a kifejezı beszédhasználat, változatos szókincs alkalmazása
törekedjen a kedvezı alkalmak kihasználására
egyéni beszéd, sajátosságok figyelemmel kísérése
anyanyelvi feladatok tervezése egyénre szabottan, egyes gyermekek fejlesztése
szóbeli aktivitásra késztetés, anyanyelvi játékok alkalmazása, újak kitalálása
32
folyamatos továbbképzés, önképzés egyéni anyaggyőjtés
Az anyanyelv, a beszéd fontosságának jellemzıi:
a kommunikációs készség fejlesztése verbális és non-verbális szinten
beszédfegyelem betartása, aktív és passzív szókincsfejlesztés
önbizalomra való nevelés
verbális emlékezetfejlesztés
beszédhibák korrigálása (logopédus segítségével)
önálló mesemondásra, szövegalkotásra való ösztönzés
képolvasás, beszédészlelés, értés
nyelvhelyesség fejlesztése
emlékezet, figyelem, képzelet és fantázia fejlesztése
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére:
szívesen, önállóan mondjon mondókákat, verseket, meséket
szóban egészítse ki az ismert meserészleteket
tudja az ismert szavak jelentését, használja megfelelıen azokat
szívesen vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban
alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait ( köszönés, kérés)
nyelvhelyességi szabályoknak megfelelıen főzze mondatait, rendelkezzenek megfelelı tapasztalatokkal, jártasságokkal (szórend, ragok, jelek, képzık stb.)
tudja elkülöníteni a különbözı mondattípusokat
képes legyen anyanyelvi játékok játszására, melyek alkalmazásával fejlıdik beszédhallásuk, beszédmegértésük és beszédmozgásuk
tudja alkalmazni a különbözı gondolkodási alapmőveleteket (analízis, szintézis stb.)
ismerje fel az ok-okozati összefüggéseket, lényeglátásuk életkoruknak megfelelı legyen 33
képes legyen gondolatait kifejezni, egységet alkosson a beszéd és a gondolkodás
Értelmi nevelés Az értelmi nevelés a gyermekek kíváncsiságára, érdeklıdésére, meglévı tapasztalataira, illetve spontán szerzett tapasztalataira, élményeire és ismereteire támaszkodva az óvodai nevelés módszereinek alkalmazásával fejleszti a gyermekek megismerı képességeit. Változatos tevékenységeken keresztül, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. Cél A gyermek értelmi képességeinek, kompetenciáinak fejlesztésével az iskolai élet megkezdésére alkalmassá váljon. Feladatok
a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása
három szintő differenciált képességfejlesztés
Megismerı képességek fejlesztése: - az egyre pontosabb, valósághőbb érzékelés, észlelés - a figyelem összpontosításra való képesség - a valósághoz közelítı képzeleti mőködés - a reproduktív emlékezet - a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, és tevékenység - az alakuló fogalmi gondolkodás
34
Az óvodai élet megszervezése
Nevelési Programunkat osztatlan gyermekcsoportokban valósítjuk meg, de szükség esetén osztott csoportot is szervezünk. Nevelési célkitızéseinket, csak maximálisan 25 fıs csoportlétszámmal tudjuk maradéktalanul megvalósítani (1993. évi LXXIX. törvény, 3. sz. melléklet). Az óvodai csoportok kialakításakor figyelembe vesszük a gyermek életkorát, a szüleık igényeit.
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányitja, együttmőködve a gondozást végzı többi munkatárssal. A napirendet és a hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A jó napirendet a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A napirend kialakítása életkor függı, és a csoportban dolgozó óvodapedagógusok feladata a helyi programban megfogalmazott célok, feladatok maximális figyelembe vételével.
35
Ajánlott napirend:
6.00-tól
7.00-ig/tıl
Közös gyülekezés összevont csoportok Folyamatos reggeli Külsı világ tevékeny megismerése Kezdeményezés, kötetlen tanulás Mindennapos mozgás Játék az udvaron
Szabad játék
10.30-tól
12.00-tıl Ebéd
13.00-ig
Életkornak megfelelı idı biztosításával, eü. teendık végzése a napirendi pontnak megfelelıen
13.00-tól Pihenés 15.30-ig
Szabad
Folyamatos felkelés, eü.teendık Uzsonna
17.00-ig/tıl
Játék Összevont csoportok 17.30-ig
36
Az ó vodai élet tevéken ység formái Játék A játék fejlıdése a gyermeki személyiségfejlıdés egészének tükre. A gyermek fejlıdésében alapvetı jelentıségő, tájékozódó a pszichikumot, a kreativitást fejlesztı és erısítı, élményt adó semmi mással nem helyettesíthetı tevékenységi forma. A játék fejlıdését nagymértékben befolyásolják az élmények, benyomások, tapasztalatok, melyeket a gyermekek a családban és az óvodában szereznek meg. Szervezettség szerint a játékélmény szerzés lehet spontán és tudatosan irányított, melyre az óvónınek nagy figyelmet kell fordítania A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. A sokszínő játék biztosításával segítjük a gyerekek érzelmi, értelmi, mozgásos, és kommunikációs fejlıdését, ezért támogatni kell a gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek, fantáziájának, kreativitásának kibontakozását, a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Cél A játék biztosítsa a harmonikus személyiség életkorra jellemzı tulajdonságainak kibontakoztatását és megerısítését, ezzel egyidejőleg tudatosan és tervszerően alakítsa a szociális és értelmi képességek fejlıdését. Feladatok (óvoda és óvodapedagógus számára) a játék feltételeinek biztosítása a gyermek személyiségének fejlıdéséhez a nyugodt, barátságos légkör megteremtése, élményszerzési lehetıségek biztosítása rugalmas napirenden belül elegendı hely, idı és játékeszközök biztosítása
37
a nyugodt játékhoz szükséges, a csoportszoba adottságait figyelembe vevımegfelelı hely kialakítása, melyet a játék tartalmától függıen a gyerekek választanak meg, illetve a játékszituációnak megfelelıen alakítanak át a felszabadult szabad játék biztosítása, óvónı türelmes magatartásával, a gyermek érezze a felnıtt jelenlétét, védı szeretetét, tudatosuljon benne, hogy van, akihez bizalommal fordulhat a gyermekek számára a szabad döntés lehetıségének biztosítása,a játék faj ták, játszótársak, a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában ötletek, helyzetek, lehetıségek kihasználása a sokszínő játék kialakításához, lehetıség biztosítása arra, hogy a gyerekek játékukat folyamatosan gazdagítsák, akár több napon keresztül folytathassák az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetıségek biztosítása, teremben, udvaron, kirándulások helyszínein idıjárástól függıen, minél több idıt töltsünk a szabad levegın játékkal
Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében: - a gyermekek jelzéseinek megfigyelése, az információk értékelése - az egyéni érdeklıdésnek megfelelı játékfeltételek megteremtése - az egyéni szándékok, elképzelések támogatása - konfliktus helyzetekben az egyén bevonása a megoldásba - az egyének eltérı szociális szükségleteinek kielégítése - a gyermekek érzelmi kötıdéseinek erısítése, formálása - közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedı gyermekek esetében
38
Játékfajták Gyakorló játék Gyakorlójátéknak tekintjük az olyan játékot, amely során a gyermek tárggyal vagy tárgy nélkül mőveleteket ismétel, funkciókat gyakorol saját örömére. A gyakorló játékban a különbözı funkciók gyakorlása és az újak felfedezése adja a játék örömét. A gyakorló játék eredménye képen a gyakorolt funkciók mőködıképesek lesznek s ezáltal fejlıdnek. E közben a gyermek tapasztalatot szerez a környezetével való tárgyi érintkezésre vonatkozóan A gyermekek egymás melletti játéka során, ez a játékforma lehetıséget teremt a társak szándékának megismerésére, a velük való kapcsolatfelvételre,az együttes játék igényének a kifejezésére. A gyakorlójáték fejlıdésével szoros összhangban bontakozik ki a gyermek egész személyiségét döntıen befolyásoló érzelmi élete. A gyakorlójátékból a szimbolikus játékba való átmenet feltétele a tárgy képzetének kialakulása. A gyakorlójátéktól a szerepjátékig való fejlıdést különösen azoknál a gyerekeknél segítjük, akik tartósan a gyakorlójáték szintjén maradnak. Szimbolikus játék A szimbolikus játék az a játék, amelyben a gyermek fiktív vagy valóságos élményeit – ami lehet kitalált vagy valóságos személy, állat, gyermekek, természeti jelenség – sajátos játékkörülmények között, „minthahelyzetben” megelevenít. Felosztásuk -
szerepfelvétel nélküli utánzó játékok
-
fantázia szimbolikus játékok
-
szerepes szimbolikus játék: tematikus (téma szerinti), bábozás, dramatizálás
39
Bábozás és dramatizálás E tevékenységek során a gyermekek közvetlenül szabadon jelenítik meg irodalmi élményeiket. A gyermekeket rendszeresen ismétlıdı meseélményekhez juttatjuk, modellt adunk egy- egy mesehıs megformálásához. A gyerekekkel közösen készített kellékeket, eszközöket használunk, fokozva a beleélı képességet, önkifejezést. A bábozási kedv erısítését egy-egy kedvenc bábbal is segíthetjük, általuk-, újra élik a meseélményeket, úgy hogy a saját elképzeléseiket, vágyaikat helyezik elıtérbe. Szerepjáték Az óvodáskorú gyermek legjellemzıbb játékfajtája a szerepjáték. .A szerep dominanciáját érvényesítı játék,a szimbolikus játéknak az a csoportja, amelyben a szerepbeleélés adja meg a játék egész hangulatának örömét. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetıségeket nyújtó játékfajta, mely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyermek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az eszközhöz főzıdı érzelmeiket tükrözi. Feltételezi a gyermekek önállóságát, kezdeményezı készségét. A vállalt szerepeken keresztül megjeleníti a számukra lényeges mozzanatokat a valóságból, miközben sokoldalúan megnyilvánulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok. A létrejövı tartalmas játékban a gyermekek alkalmazkodnak társaikhoz, beszélgetnek a szerepvállalás során, általa fejlıdik képzeletük, beszédkészségük, együttes cselekvıképességük. Szabályjáték Lényege a bennük érvényesülı szabály jellege /tartalom, bonyolultság/. Egyes fajtái a mozgást, mások elsısorban az értelmi képességet fejlesztik, és lehetıségeket nyújtanak a helyes magatartás alapvetı normáinak gyakorlására.
Mozgásos szabályjátékok: - testnevelési játékok - dalos és mondókás népi játékok - fogócskák, bújócskák
40
- labdajátékok, mozgásos versenyjátékok
Értelmi képességeket fejlesztı szabályjátékok: - társasjátékok - képes kirakó - dominó - kártyajátékok - nyelvi játékok stb.
Konstruáló játékok Formái: - építıjáték - barkácsoló tevékenységek - konstrukciós játék A konstruáló játék az alkotó játéknak az a tipikus formája, amelyben a gyermek a környezet tárgyinak, eszközeinek kombinatív felhasználásával, esetleg megmunkálásával tárgyszerő alkotásokat hoz létre játékukhoz, vagy az alkotás öröméért.
A konstruáló játék egyik legjellemzıbb válfaja az un. gyermeki barkácsolás. A természetben győjtött anyagokból az érdeklıdı gyermekekkel barkácsolunk, melyeket a gyermekek játéktevékenységükben felhasználhatnak. Ezen tevékenységek hozzásegítik a gyermekeket önmaguk megismeréséhez, s ezáltal az egyre jobban mélyülı alkotáshoz. A barkácsolás természetes velejárója a dramatizálásnak és a bábozásnak.
41
Udvari játék Biztosítjuk a mozgásos, ügyességi, sport játékok, szerepjátékok, közlekedési játékok tereit. A játék eszközei hatékonyan szolgálják a nagymozgások fejlıdését és gyermekeink egészségmegırzését. Játékhoz szükséges eszközöket a szabadban is biztosítjuk. Kiemelt feladatunkhoz kapcsolódva törekszünk, hogy az udvaron is természetes anyagokból készült játékeszközök legyenek.
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: a megfelelı tapasztalatok, élmények alapján a gyermekek játékában váljon dominánssá a szerepjáték tartósan alakuljon ki a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye tudjanak egymáshoz, valamint a játékszabályaihoz alkalmazkodni az általuk kedvelt mese vagy történet hozzájuk közelálló mozzanatait, dramatizált szövegben, mozdulatokban, bábok segítségével adják vissza képesek legyenek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére tartsák be a játék és a társas viselkedés normáit
42
Vers – Mese A vers és mese a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének és fejlesztésének egyik legfıbb segítıje. Általa a 3-6-7 éves gyermekek pozitív személyiségjegyeit alapozzuk meg, melyek fejlesztése a gyermekirodalom és a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, módszerek sajátos eszközeivel történik. Irodalmi nevelésünkben érvényesül az érzelmi, anyanyelvi és értelmi nevelési feladatok egész sora, mely feladatokat intellektuális, morális és esztétikai hatások rendszerében, a gyermekek spontán kíváncsiságára, a gyermeki önállóságra, a külsı és belsı aktivitásra támaszkodva, nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben valósítunk meg. Cél A gyermekek ismerjék meg a magyar gyermekköltészet, a klasszikus, a kortárs irodalmi mővek és a népi, dajkai hagyományok gazdag kínálatát. Az irodalmi nevelés feladatai: az óvodapedagógus biztosítsa a vers- mesehallgatás, bábozás, dramatizálás, egyszerő történetek kitalálásának, annak mozgással, beszéddel, ábrázolással való megjelenítésének feltételeit a gyermek kezdeményezéseire, vagy az óvodapedagógus ösztönzésére, az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódjon Az irodalmi mővek során gyermekeink ismerjék meg a népi hagyományokat, amelyek az óvodai élet hétköznapjaiban és ünnepnapjaiban hagyományokat, szokásokat teremtsenek az irodalmi mővek tartalma szorosan kapcsolódjon a környezet jelenségeihez, a természethez és társadalomhoz, azok mindennapi eseményeihez A színház, múzeum és könyvtár látogatással mővészeti, irodalmi,esztétikai értékekre nyitott gyermekek nevelése
43
Irodalmi anyagok kiválasztása az irodalmi anyag mondanivalója, motívuma legyen a játéknak a felhasznált mesék, versek forrásai a magyar népköltészet, klasszikusaink és mai költık, írók, valamint más népek gyermekeknek való alkotásai, amelyekbıl ıszinteség, jókedv sugárzik a versanyagot népi mondókák, közmondások, kiolvasók, rigmusok, ritmikus játékok, zenei hatású vidám versek, költıi képeket megjelenítı lírai versek alkotják a kisebbek meséi legyenek egyszerőek, cselekményük jól érthetı, melyeken keresztül önmagáról és környezetükrıl egyre gyarapodó ismereteket szereznek a nagyobb gyermekek számára cselekményesebb népmeséket, állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás népmeséket és mőmeséket is választhatunk, melyek esztétikai és erkölcsi élményt nyújtanak
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére a gyermekek szívesen hallgassanak és ismételgessenek verseket, mondókákat, várják és igényeljék a mesemondást az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása kedvelt tevékenységük legyen meséket, egyszerő történeteket találjanak ki, melyet mozgással és beszéddel vagy ábrázolással jelenítenek meg tudjanak egyszerőbb meséket, történeteket önállóan felidézni, elmondani
44
Ének, zene, énekes játék A zenei nevelésnek a gyermeki személyiség egészén át kell hatnia. A megfelelı zenei élmény fejleszti a gyermekek alkotókedvét, esztétikai kíváncsiságát, megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását. A gyermekek számára alkalmas ölbeli játékok, mondókák, népi gyermekdalok, énekes játékok, eltáncolt dallamok és a zenehallgatásra szánt dalok átszövik a teljes nevelési folyamatot. A zenei nevelést elsısorban Kodály Zoltán útmutatásai alapján építjük bele programunkba. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, elsıbbsége az emberi hangnak, éneklésnek van, ehhez kapcsolódik a természetes mozgás, amely a gyermekek mondókáit és dalait kíséri. A gyermek a felnıttel átélt együttes játék során olyan zenei élményhez jut, amely fokozza a biztonságérzetét, elısegíti a szeretet kapcsolatának kialakulását. A gyakori ismétlések elısegítik az éneklési készségfejlıdést. A gyermekek megfigyelik a környezet, és a természet hangjait, a csendet, az egymástól eltérı hangokat, zörejeket. Megtanulják az egyszerő, játékos mozgásokat, gyakorolják a nehezebb játékformákat, táncos mozdulatokat, odafigyelve a helyes légzésre. Elsajátítják és gyakorolják a dallamot szöveg nélkül. Mozgás improvizációt végeznek zenére, gyakorolják a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély éneklést, mondókát, beszédet, érzékelik az egyenletes lüktetést. A zenei hallás fejlıdése a halk-hangos, magas-mély közötti különbség érzékelése közben dallambújtatással, tempóváltással fejlıdik. Kialakul az egyenletes lüktetés biztos érzékelése, s erre épül a ritmus megéreztetése. A mozgáskultúra gazdagodásához hozzájárul a zenei mozgás is. A fejlıdési fokok egymásra épülnek. /körben járás, együttes mozgás, szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító, páros forgás mozgásai/ Cél: Óvodásaink a zene iránt érdeklıdıek, befogadására képesek legyenek. Fejlıdjön zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk, zenei anyanyelvük. 45
Feladat: zenei tevékenységek, szervezeti formák biztosítása a zenei anyagok életkornak, csoport fejlettségének,gyermekek egyéni képességeinek megfelelı igényes összeállítása az óvodapedagógus egyénileg, vagy kisebb csoportokban foglalkozzon a gyerekekkel, ha szükséges speciális nevelési eljárásokat alkalmazzon zenei képességek fejlesztése / tiszta éneklés, zenei hallás, ritmus érzék, zenei formaérzék fejlesztése / zenehallgatásra nevelés, zenei emlékezet fejlesztés mozgáskultúra alakítása elsıdleges legyen a játék, a játékosság más nemzet, nemzetiségek zenei kultúrájával való ismerkedés
A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére : a gyerekek örömmel énekeljenek, jókedvvel játszanak énekes játékokat bátran vállalkozzanak énekelni egyénileg is különböztessék meg az egyenletes lüktetést és a ritmust ismerjék fel egymás hangját és a környezet hangjait, zörejeit egyszerő, játékos táncmozgásokat végezzenek, és formákat alakítsanak ki a bemutatott élı zenét, népdalokat, mőzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgassák az óvodai fejlesztés végére a gyermekek ismerkedjenek meg a pentaton, hexakord dallamfordulatú énekes játékokkal, dalokkal a negyed és a nyolcad ütem mellett jelenjen meg a szünet és a szinkópa is a gyermekek jussanak el a bonyolult mozgásformák elsajátításához, utánozzanak egyszerőbb tánclépéseket, éljék át a jól hangzó, összecsengı éneklést, a ritmikus együttmozgást, a játékhelyzet kínálta társas kapcsolatok örömét, a szerepvállalás izgalmát, egy-egy zenei feladat több féle módon való megoldásának sikerét 46
Ábrázolás és kézimunka Az óvodai vizuális nevelés magában foglalja a látásnevelést, képalakítást, plasztikai munkákat, az építést, a környezetalakítást, mőalkotásokkal és a népmővészeti elemekkel való találkozást. Mindezeket sokoldalú megfigyelésekre, élményekre alapozottan bontakoztatjuk ki. A gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja összhangban és szoros kölcsönhatásban a többi nevelési területtel. A személyiségfejlesztést elsısorban a gyermekek aktivitásából fakadó játékos tevékenységek útján kívánjuk megvalósítani, a gyermeki élmények és tapasztalatok rendszerére építve. A személyiségalakítás komplex folyamatában a vizuális nevelés egyik fı jellemzıje, hogy fejlesztését az egyéni érettségi szinthez igazodó differenciáltsággal valósítjuk meg. Személyiség fejlesztı hatása megmutatkozik az értelmi képességek formálásában: gazdagítja az érzékelést, a látásélesség fejlıdését, a valóság képekben történı reprezentálódását. A forma, a méret és a tárgyak elhelyezkedésének felfogása jelentısen fejleszti a térészlelésének képességét. Az alkotóképzelet fejlıdése átjárja az egész megismerı tevékenységet Cél: A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával fejlıdjön a tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, sajátos formanyelv, önkifejezés, az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság és fogékonyság. Feladatok a tevékenység feltételeinek megteremtése megfelelı légkör biztosítása, melyben csoportjaink külsı megjelenésükben tükrözik az évszakokat, tárgyi dekorációk ízlésesek, színviláguk harmonikus legyen. a megfelelı légkör mellett megfelelı hely biztosítása a tevékenységekhez kellı idıtartam biztosítása a gyermek alkotó-alakító tevékenységéhez tevékenységükhöz szükséges eszközök elérhetıek legyenek, elısegítve igény szerinti használatukat 47
az óvodapedagógus sajátíttassa el minden gyermekkel az eszközök biztonságos kezelését, hangsúlyozva a kapcsolódó egészségügyi és viselkedésbeli szokásokat. az ábrázoló tevékenység helyének, idejének, eszközfeltételének biztosítása a szabadban A fejlıdés eredménye óvodáskor végére: fokozott önállósággal használják a megismert technikákat. megfelelıen használják az eszközöket, rendelkezzék helyes ceruzafogással, a ceruza nyoma erıteljessé váljon, tartsa tisztán az eszközöket egyéni, alkotó módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket, megfigyeléseiket a képalakításban emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerő mozgások plasztikai munkáik változatosak, egyéniek legyenek, tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat megfigyelés után tudjon formát mintázni építésben, téralakításban, térrendezésben ötletesek, együttmőködık legyenek, figyelembe véve az alapvetı térviszonyokat ismerjék a síkbeli irányokat nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait legyen véleménye saját és társai mőveirıl, mőalkotásokról rendelkezzék koordinált kéz és szemmozgással
48
Mozgás
A mozgás, fogantatásunktól kezdve végigkíséri életünket, általa fejlıdik személyiségünk, fizikumunk, testünk-lelkünk. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges testben az egészséges lelket megırizve a mozgás életfilozófiánkká váljon. Mindenfajta testmozgással kapcsolatos tevékenység feladata, hogy speciális eszközrendszerével javítsa, megszilárdítsa, vagy szinten tartsa a szervezet egészségi állapotát, növelje teljesítıképességét. Az óvodáskorú gyermeknek igen nagy a mozgásigénye, a mozgásfejlıdés zavartalansága érdekében ennek kielégítése döntı fontosságú . A rendszeres mozgás kedvezıen befolyásolja az egész szervezet növekedését,hozzájárul a légzı és keringési rendszer teljesítıképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Továbbá segíti a térben és idıben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodás képességét és ezen keresztül alakítják a szociális magatartásformákat. A mozgás fejlıdése ebben az életkorban a játékon keresztül valósítható meg hatékonyan. Az óvodai testnevelésben a játékot, a játékosságot alapvetı eszközként értelmezzük és alkalmazzuk,de a feladattól függıen, mint cél is megjelenik. Az életkori sajátosságot alapul véve, a mozgáson keresztül komplex hatások érvényesülésével a gyermek egész személyiségét pozitívan befolyásolhatjuk. Cél : A spontán és szervezett szabad mozgás által fejlıdjön a gyermekek koordinációs, kondicionális, alkalmazkodó képességei, akarati tulajdonságai, Fejlıdjön mozgáskultúrájuk, testi – lelki egészségük.
49
Feladatok: a mozgás feltételeinek biztosítása: - a természetes és szervezett mozgásra inspiráló, biztonságos és tiszta környezet megteremtése a csoportszobában és az udvaron - a szabad mozgás feltételeinek megteremtése, kirándulás, óvodai programok helyszínein is - a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelı eszközök biztosítása a gyermekek mozgásigényének felkeltése, mozgáskedvének megırzése a mozgás megszerettetése rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, az egészség megırzése, mozgástapasztalatok bıvítése, mozgásmőveltség fejlesztése a testi képességek fejlesztése (kondicionális, koordinációs,) mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése. harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások alakítása
A kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: szabad játékban, a gyermekek spontán természetes mozgása közben szervezett, mozgást fejlesztı foglalkozásokon, napi rendszerességgel
50
Mozgásfejlesztés a szabadjátékban: Feladatai : a természetes nagymozgások fejlıdésének alakítása, fejlesztése a nagymozgások, rugalmasság, egyensúlyérzék párhuzamos fejlesztése keresztcsatornák, szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb, koordináció fejlesztése finommotorika fejlesztése a testrészek megismertetése, testséma ismerete, „oldaliság” alakítása észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés), térészlelés, térbeli viszonyok alakítása a vesztibuláris (egyensúlyérzetet befolyásoló) mozgások végeztetése mozgás koordinációjának alakítása alapvetı szabályok elsajátíttatása, betartatása
Mozgásfejlesztés, a szervezett mozgás-foglalkozásokon A szervezett foglalkozások anyaga: - természetes mozgások,( járások,futások, kúszás, csúszás , mászás, gurulás,függések,ugrások,dobások) - szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok ( gimnasztika,szer, kézi szer, társas gyakorlatok) - játékok (utánzó játékos mozgások, futó, fogó, versengések és sorversenyek)
51
Feladatai : mozgásfejlesztés (nagy és finommozgások alakítása) térészlelés fejlesztése alapvetı térirányok megismerése saját testének közvetítésével (térirányok, térbeli viszonyok, jobb-bal oldal) keresztcsatornák fejlesztése (látás-hallás-mozgás összerendezettségének, kinesztetikus mozgásészlelés, szem-kéz, szem-láb,szem-kéz-láb, koordinációjának fejlesztése) a testrészek megismertetése, testséma ismerete, „oldaliság” alakítása alaklátás, formaállandóság fejlesztése verbális fejlesztés a feladatok végzése közben a foglalkozásokon jó hangulat, egészséges versenyszellem, kialakítása a társas kapcsolatok alakítása alkalmazkodó képesség fejlesztése a gyermekek megfelelı terhelésének biztosítása, az aktivitási szintek változtatásával, az egyéni képességek, fejlettségek figyelembe vétele mellett légzı- keringési és izomrendszer teljesítı képességének növelése, (nyújtás, lazítás, erısítés arányos megosztásával) figyelemmel a mozgásfejlıdés lépcsıfokaira, egyéni szükségletekre, képességekre tartásjavító gyakorlatokkal, utánzó mozgásokkal, megfelelı izomfejlesztéssel a helyes testtartás megéreztetése, kialakítása talpboltozat erısítése, fejlesztése a prevenciós lehetıségek kihasználásával megfelelı légzéstechnika, megéreztetése, kialakítása, gyakorlása
52
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: finomodjon a gyermek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyi észlelése; mozgásos teljesítıképessége differenciálódjon, összerendezettebbé váljék növekedjen figyelemkoncentrációjuk, kitartásuk, feladattudatuk, együttmőködésük, alkalmazkodóképességük a mozgásfejlıdés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit, azok összekapcsolását különbözı mozgásfunkciókban legyen képes különbséget tenni - a harmonikus, összerendezett járás és futás - irány és tempóváltásai között, tudja azokat megnevezni - legyen képes különbözı alakzatok felvételére és megtartására - ismerje a vezényszavakat, a hallottak szerint tudjon cselekedni egyensúlyozzon egy lábon, valamint különbözı szereken, emelt magasságban két lábon (10-30cm) ugorjon át kisebb akadályokat (magas és távolugrás) függeszkedés után mélyugrással legyen képes a talajra érkezni tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vezetni és célozni vele végezzen szabad-, páros-, társas-, szer-, kézi szer, gyakorlatokat a szabályjátékokban tartsa be a szabályokat, alakuljon ki benne az egészséges versenyszellem
53
A külsı világ tevékeny megismerése
"Ha a jövı évrıl akarsz gondoskodni- vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz- ültess fát, Ha terved egy életre szól- embert nevelj !" /kínai közmondás/ Cél: Alakuljon ki a gyermekekben pozitív érzelmi viszony a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, az értékek megırzését Feladatok: a természet megismerésén keresztül megalapozni a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét, az élet tiszteletét a gyermek közvetlen környezetének, szociális hátterének megismerése (a család értékközvetítı szerepe) a gyermek spontán érdeklıdésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára, élményeire tapasztalataira támaszkodva új ismeretek nyújtása illetve a meglévı ismeretek mélyítése,tevékenykedéseken keresztül a gyermekek képességeinek, tulajdonságainak formálása, az érzéki megtapasztalás révén összefüggések keresése, ok-okozati viszony megláttatása a napi életet átható, tudatos, természetszeretetre, annak gondozására nevelés (környezetbarát gondolkodásmód) pozitív viselkedési formák, magatartásmódok alakítása környezetünk esztétikumának felfedeztetésével az óvodapedagógus a természeti és társadalmi témaköröket a szabadban, természetes környezetben figyeltesse és tapasztaltassa meg a gyermekekkel
54
olyan készségek, képességek, attitődök kialakítása, amelyek által képesek lesznek a biztonságos, kultúrált közlekedésre értékrendek alakítása a gyermekben (tolerancia, tőrıképesség, tiszteletre nevelés, szokások, viselkedésmódok), amelyekkel tanulják meg értékelni, illetve elutasítani a helyes és helytelen magatartási formákat, melyek meghatározóvá válnak a felnıttkori természethez kapcsolódó értékrendjük alakulásában a gyermekek érdeklıdésének felkeltése a környezetalakító, munkajellegő tevékenységek iránt, azok fontosságának hasznosságának átélésére, eredményeinek megbecsülésére nevelés a környezetvédı magatartás megalapozása:
szelektív papírgyőjtés
növények és állatok megismerése, gondozása, etetése
természetvédelmi teendık, tevékenységek évszakok szerint
az óvoda épületében, csoportszobákban, folyosón természetsarkok kialakítása, gondozása az óvodaudvaron „zöld szigetünk” folyamatos alakítása, gondozása az évszakok hagyományos ünnepei között kapjanak szerepet a környezet és a természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napok ( Európai autómentes nap, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld napja, Madarak és Fák Napja, Takarítási Világnap, Környezetvédelmi Világnap) minden óvodapedagógus törekedjen arra, hogy a szenzitív környezetpedagógia a nevelés részévé váljon
55
Környezeti nevelési program területei 1) Külsı természeti környezet
levegı
víz
talaj
növények
állatok 2) Külsı ember alkotta (épített) környezet
Az épületek, tárgykultúra, mőemlékvédelem, téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, hulladékkezelés, vásárlási szokások, emberi kapcsolatok a városi környezetben. 3) Belsı természeti környezet Táplálkozás, mozgás, megfelelı napirend, az egészséges életmód szokásainak alapozása, betegség megelızése. 4) Belsı személyes környezet Mentálhigiéné, a lelki élet egészsége, önértékelés, énkép.
56
A kompetencia alapú óvodai nevelés képességfejlesztés területei (KAP)
Nevelési területek törzsanyaga
külsı világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok
anyanyelvi, irodalmi nevelés,
vizuális nevelés
A komplex fejlesztési tervek felosztása az ısmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében megtalálhatók. Levegı: július, augusztus, szeptember. Tőz: október, november, december Víz: január, február, március Föld: április, május, június
A négy komplex fejlesztési terv három Fejlesztési tématerv köré csoportosul. Család Élı és élettelen világ Közösségi nevelés
Ezt a koncepciót kiemelten egy csoport alkalmazza helyi programunkhoz illesztve, illetve rész eleme egy-egy csoportban megjelenik.
57
Matematikai tapasztalatszerzés a külsı világ tevékeny megismerésén keresztül Cél: A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatok által fejlıdjön a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemlélete,alakuljon ítélıképessége. Feladatok: a gyermek matematikai érdeklıdésének felkeltése játékos tapasztalatszerzéssel, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva matematikai tapasztalatok szerzése munkajellegő tevékenységek során spontán és szervezett keretek között:
óvodán kívüli, helyszíni tapasztalatok
óvodán belüli tapasztalatok
a komplexitás érvényesítése a matematikai nevelés során a differenciálódás szem elıtt tartása az egyén és a csoport fejlettségi szintjének összehangolásával elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása képességek fejlesztése: tapasztalás (érzékelés, észlelés, megfigyelés) emlékezés (mozgásos, cselekvéses, képi, szóhasználat, anyanyelvi nevelés) konstruálás (formák, mennyiségek, összességek) ítélıképesség (összefüggések, igaz-hamis állítások)
logikus gondolkodás megalapozása a problémahelyzetek megoldásához szükséges pozitív érzelmi viszony kialakításával
58
Fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére szívesen bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe, védik, óvják a természetet megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemzı jegyeiket, tudják, hogyan követik egymást, felismerik a napszakokat felismerik az összefüggéseket a megfigyelt természeti jelenségekben ismerik az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit a növények fejlıdése és az idıjárás közötti ismereteket, összefüggéseket ismerik győjtıfogalmakat használnak környezetük növényeit felismeri, gondozásuk egyszerő mőveleteit elvégzik a munkaeszközöket rendeltetésszerően használják, és tisztán tartják ismernek néhány háziállatot, madarat, bogarat, vadon élı állatot, azokat élıhelyük szerint csoportosítják megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatban véleményt mondanak ismerik a víz fontosságát, a hulladék kezelés alapjait, a papírgyőjtés és újrafeldolgozás lényegét közvetlen és tágabb környezetükben az elsajátított erkölcsi, viselkedési normákat betartva cselekednek ismerik teljes nevüket, születési idejüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, lakhelyük címét,óvoda környéken jól tájékozódnak és tudják annak címét gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait ismerik környezetükben lévı néhány intézmény rendeltetését egyéni fejlettségük szerint tudjanak 15-20-ig számlálni, halmazokat összemérni, összehasonlítani, elemek párosításával mélyítik a több, kevesebb ugyanannyi fogalmát
59
sorozatokat alkotnak mennyiségi tulajdonságok szerint, ismerik a sor és tıszámneveket a különbözı egységekkel való mérések területén megfelelı jártasságokkal rendelkezzenek a geometria körében tapasztalatokkal rendelkezzenek síkban és térben, különbözı testeket, lapokat ismerjenek, tevékenykedjenek a tükörrel különböztessék meg a jobbra és balra irányokat, értsék és kövessék a helyet, irányokat kifejezı névutókat a megismert szavakat, kifejezéseket használják
60
Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Alapelvek: Egyik kiemelt feladatunk a környezet megismerésére nevelés, ezért elsısorban a természetóvó " zöld " jeles napok kerülnek megrendezésre: Takarítási Világnap
Szeptember harmadik szombatja
Európai Autómentes Nap
Szeptember 22
Állatok Napja
Október 4.
Víz Világnapja
Március 22.
Föld napja
Április 22.
Madarak és Fák Napja
Május 10.
Környezetvédelmi Világnap
Június 5.
A " zöld napok" lebonyolításában hagyományt teremtve a szülıket is bevonjuk.
Nemzeti ünnepeink közül kiemelkedik Március 15. Az eseményhez érzelmileg hozzuk közel gyermekeinket. A vizuális, irodalmi (mese, vers), és zenei nevelés mellett, helyet kapnak a séták, kirándulások szervezése a megemlékezési helyekre.
61
Hagyományos ünnepeink megjelenítése a csoportban, érzelmi ráhangolódás: Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Gyermeknap Mikulás Évet lezáró programok A magyar népi kultúra elemeinek (népszokások) megismerése, megismertetése Más népek kultúrájának elemi szintő megismerése / etnikai kisebbség, migráns/
62
Munka Cél: A munkatevékenységek által fejlıdjön a gyermekek együttmőködési képességei, akarati tulajdonságai.
kitartás
felelısségérzet fegyelmezettség erıfeszítésre késztetés cselekvı tapasztalatszerzés
motoros képességek fejlesztése
Munkafajták: Önkiszolgáló munka: Legfontosabb, és legkiemeltebb munkafajta, melynek óvodáskor kezdetétıl fogva igen nagy jelentısége van. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendıt a lehetı legkorábban próbáljanak önállóan elvégezni (testápolás, öltözködés, környezetük rendben tartása). Naposság: Középsı csoporttól meghatározott szabályok szerint végzik. A naposság idıtartamában illeszkedik a folyamatos napirend kereteihez, formáihoz. A reggeli és a délutáni étkezések idején szerepét az önkiszolgálás veszi át. A naposok ismerik feladataik folyamatának szabályait, melyektıl egy megengedett határon belül eltérhetnek. A naposok felnıtt felügyelete mellett, akkor kezdik feladatuk végzését, amikor saját maguk elvégezték az egészségügyi szabályoknak megfelelı mőveleteket.
63
Mindennapi élettel kapcsolatos munka: A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni feladataik egymás közötti megosztásáról. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetıségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. Lakótelepi óvoda révén a mindennapi munkában is fı feladatként meg kell jelentetni a természet közeli neveléshez kapcsolódó munkatevékenységeket. Ilyen a folyamatos növénygondozás, locsolás, növények átültetése, felfrissítése. A természetsarok rendben tartása is a gyermekek napi munkatevékenységi feladatai közé tartozó óvónı által irányított tevékenység. Esetleges akvárium, terrárium gondozása is napi feladat. A környezetünk rendben tartása, tisztán tartása, nem csak higiénés, hanem esztétikai értékeink miatt is fontos napi feladat. Egy- egy ünnep, hagyományainkhoz kapcsolódó megemlékezés elengedhetetlen velejárója a készülıdés, az ajándékkészítés, a terem feldíszítése. Az elhasználódott, elszakadt, de még javítható játékokat a gyermekekkel együtt naponta javítjuk, ezzel fokozzuk környezetünk értékeinek megóvására való nevelésüket. A napi élet, a csoportszobák berendezése magával hozza a játék közbeni elrendezést, majd rendrakást. Ez sok esetben a gyermekek ötletei alapján, alkalmanként óvónıi irányítással a gyermekek napi munkatevékenysége lehet. A kisebbeknek segítségnyújtás nem kizárólag munka tevékenység, hanem az emberi humánum, odafigyelés, szeretet, a különbözıség elfogadásának, elsajátításának lehetısége. A mindennapokban a gyermek egyéni megbízatásra üzeneteket adhat át, más csoportba mehet az óvónı figyelemmel kísérésével.
64
Évszakhoz kapcsolódó munka: Az indíttatást a természethez kötıdı pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyermek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük, szívesen dolgozunk, hogy még szebb, még kellemesebb legyen mindanynyiunk számára. A kerti munka elsısorban az évszakhoz kötıdik. Az óvodai kert fogalma alatt virágok, gyümölcsfák, örökzöldek, bokrok, cserjék ültetését, gondozását értjük. tavasz: csíráztatás, hajtatás, rügyeztetés; talaj elıkészítés; tavaszi virágok ültetése nyár: udvar rendben tartása; növények gondozása, madáritatók feltöltése ısz: termések, magok begyőjtése; udvarunk folyamatos gondozása, falevelek összegyőjtése; a nem évelı növények felszedése, rózsabokrok téliesítése tél: madáretetés, hólapátolás Témakörökhöz kapcsolódó győjtımunkák: Évszakokat, állatokat, közlekedést ábrázoló képek, újságcikkek, matricák; termések, kövek, elhalt bogarak győjtése megadott szempontok szerint. Természetvédelmi feladatok: a gyermekek a szemetet szedjék össze, azt mindig a megfelelı helyre (szelektív hulladék győjtés lehetıségének megteremtése) tegyék óvják, gondozzák a virágokat, növényeket figyeljék meg, védjék a bogarakat, állatokat értsék meg, hogy mi a természet részei vagyunk, vigyáznunk kell rá, hogy sokáig élvezhessük környezetünk szépségét
65
Hagyományokhoz kapcsolódó munkák: mikulásvárás – cipıtisztítás, ajándékkészítés a télapónak karácsony – ajándékkészítés a családnak, díszítések elkészítése, adventi koszorú, adventi naptár, stb. farsang – jelmezkészítés, terem feldíszítése, Kisze-báb készítése, elégetése húsvét - ünnepi szimbólumok nyúl, tojás megismertetése, tojásfestés technikáinak bemutatása, húsvéti tojásfa készítés, ajándék a csoportnak és a szülıknek anyák napja – ajándékkészítés édesanyáknak, nagymamáknak évzáró - játszó, táncos délután a szülıkkel, terem feldíszítése
Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban minden gyermeknek biztosítson lehetıséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenysége ill. a társai érdekében végzett munkatevékenységeket folyamatosan biztosítsa és bıvítse a munkatevékenységhez szükséges megfelelı munkaeszközöket olyan helyen, ahol a gyerekek bármikor elérhetik és használhatják adjon lehetıséget a gyermekeknek bármilyen ıket érdeklı munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermekek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban- segítségnyújtás arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat
66
Várható fejlıdés jellemzıi: törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat ismerje fel saját képességeinek határait ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket, végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelı feladatokat legyenek rendszeresen visszatérı feladatai teljesítse pontosan megbízatásait ismerje fel a segítségadás lehetıségeit ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát legyen képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megırzésére legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására gondozza, óvja környezetét, környezetében lévı növényeket, állatokat alakuljon ki benne pozitív viszony a munkához
67
Tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermekek tanulási tevékenységeinek tere, szervezeti keretformája a játék, amelynek nevelési alapelve és módszere a játékosság. Spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, tevékenységi formákban valósul meg. Ezen belül juthatnak el a gyerekek, meglévı tudásszintjükrıl, elızetes tapasztalataira és ismereteire támaszkodva, különbözı képességeik szerint, más-más tempóban haladva, a számukra lehetséges és várható szintre. A gyerekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelı játékos tanulás magába foglalja: sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalást cselekvéses tanulást, felfedezést, kreativitás erısítését a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzést gyakorlati problémamegoldást a pszichomotoros készségek gyakorlását a tanulás elemi szintő technikáinak megismerését a gondolkodás képzetét, elemi, fogalmi használatát a társadalmi és/vagy helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások szociális viszonyulások, magatartásformák megismerését
Cél Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül. Tudásgyarapítás, a tanulási képesség megalapozása.
68
Az óvodapedagógus feladatai: A játékba integrálódó tanulási folyamatban a gyerekek differenciáltan reagálnak arra, ami körülöttük, velük történik. Ennek érdekében teremtse meg számukra: a játék objektív és szubjektív feltételeit egyéni szükségleteik, adottságaik, képességeik kibontakoztatásának lehetıségeit a választható mőveletek, szerepek, szabályok magatartás- és viselkedésformáló értékrendjét pszichológiai értelmezés szerint tanulási típusok- motoros, szenzoros, verbális, szociális érvényesülésének lehetıségeit, mintáit gyerekek érzelmiakarati életének megnyilvánulási lehetıségeit személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását A hatékony kompetencia fejlesztés kritériumai (KAP) Akkor hatékony a képességfejlesztés, ha: szervesen illeszkedik a nevelési folyamatba messzemenıen épít a gyermek érzelmi – belsı motivációjára és lehetıség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységéhez, az óvoda egész napos életrendjéhez a fejlesztendı részképességeknek megfelelı tevékenységeket gyakoroltatunk, a gyakoroltatás hosszantartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan nehezedı és játékos a megismerı képesség fejlesztése természetes közegben szerzett tapasztalatra épül, és lehetıvé teszi, hogy önkéntes, örömmel végzett tevékenységi formában, kerüljenek elıtérbe
69
az óvónı pontosan tudja milyen elızetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzıkkel rendelkezik a gyermek, mely területeken fejlettebb, hol vannak lemaradásai, azaz milyen a képességszintje
70
Inklúzív pedagógia AZ INKLUZÍV – befogadó - PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN A gyermekek alapvetı joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelı segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.
A hazájukat elhagyni kényszerülı családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét.”
Alapelvek: Az inklúzív szemléletmód biztosítsa az integráció, a differenciálás és esélyteremtés érvényesülését Az inkluzív szemlélet az egyénre szabott pedagógiai gyakorlatban, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódjon A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az egyenlı hozzáférés biztosításával A multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése. A differenciálás, mint az inkluzív szemlélet gyakorlati eszköze segítse elı, hogy a gyermeki a személyiség a maga útját bejárva fejlıdjön A differenciálás érvényesüljön a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. A differenciálás megtervezésnek kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhetı személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb. 71
Intézményünk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezıkbıl és sajátos nevelési igénybıl adódó integrációs gyakorlatot valósít meg. Elızményei: Az integrált nevelés, már 1997 szeptemberétıl megjelent óvodánk mindennapi életében. A sajátos nevelés igényő gyermekek mellett kiemelt figyelmet kaptak a cigány gyermekek szocializációjának elısegítése is. 2007-ben elkészítettük óvodánk Integrációs programját, a halmozottan hátrányos, kiemelten roma gyermekek részére. A gyermekközpontú és családorientált szemlélet alapján az óvoda integrált nevelési program fı nevelési céljai a következıkben fogalmazódtak meg: a halmozottan hátrányos helyzet következményeinek csökkentése prevenciós feladatok ellátásával, gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással a halmozottan hátrányos helyzető, elsısorban roma gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének elısegítése integrált nevelési rendszerben – személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás az iskolába való átmenet megkönnyítése, iskolaérettség elérése a halmozottan hátrányos helyzető, kiemelten roma gyermekeknél család-óvoda kapcsolatának pozitív alakítása
A társadalmi változások, szociáliskörülmények, szükségessé teszik, hogy az integrációs gyakorlatunkban kiemelten helyet kapjanak a hátrányos helyzető gyermekek, valamint nyitottakká váljunk az esetlegesen megjelenı migráns családokba tartozó gyermekek nevelésére is.
72
Cél A HH; HHH, SNI gyermekek, ezentúl roma és/vagy migráns családokba tartozó gyermekek társadalmi integrációjának támogatása, esélyegyenlıségük elımozdítása. Feladatok: az integrált körbe tartozó gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, hogy szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá váljon prevenciós gyakorlat alkalmazása a hátrányok csökkentésének, a leszakadás megelızésének biztosításával A kirekesztés, az elıítéletes kiszorítottság megszüntetése multikulturális nevelés megvalósítása az óvodai nevelés változatos tevékenységformáinak felkínálásával egyenlıség pedagógiájának megvalósítása az SNI gyermekek integrálása megvalósítása az adaptivitás, és a teljesség szemléletében történjen (érzelmi elfogadás, szakemberek) Olyan befogadó légkör- és eljárásrendszer, módszerek alkalmazása, amely biztosítja a gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítását esélyegyenlıségét.
Differenciálás – hátránykompenzálás, tehetséggondozás Fontosnak tartjuk, hogy az óvónı munkája során vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlıdési ütemét, szociokultúrális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetébıl való felzárkóztatásában. Tehetséggondozás: Az óvoda feladatai közé tartozik, a kiemelkedı képességekkel rendelkezı gyermekek felismerése és fejlesztése. Tehetséges az a gyermek, aki valamely területen speciális, kiemelkedı képességekkel rendelkezik.
73
Óvónı feladata: a szülı figyelmének felkeltése a gyermek kiemelkedı képességére megfelelı tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához az óvodapedagógus folyamatos felkészülése a speciális képességek támogatásához differenciált, egyéni bánásmód tudatos alkalmazása Felzárkóztatás: Elsıdleges pedagógiai eszköz a speciális nevelésben, a lassúság, tapintatosság és az óvatosság.
Hátrányokkal rendelkezı gyerekek olyan segítséget kapnak, hogy sajátproblémáikhoz mérten korrekció, kompenzáció történjen, tehát a veszélyeztetettség csökkenjen, valamint a késıbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük.
Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában lemaradt, vagy tartósan stagnál, abban az esetben az óvodapedagógusnak vissza kell térnie a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog, és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell ıt eljuttatnia következı szintre. Idıt és lehetıséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek elmélyítésére, korrigálására. A lemaradás megelızhetı, ha természetes módon fejlesztjük a gyermekek képességeit illetve tudatosan alkalmazzuk a prevenció módszerét.
74
óvónı feladata: az óvodában intézményes keretek között, saját csoportjában biztosítsa minden gyermek egyéni fejlıdését ismerje fel a gyermek viselkedésében képesség, valamint a részképesség gyengeség tüneteit az észlelt probléma jellegétıl függıen kérjen segítséget más szakembertıl (orvos, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus) az óvónı az esetleges problémákról korrekt módon értesítse a szülıt, játékos fejlesztési ötletek átadásával segítse, hogy a szülı hatékony segítıjévé váljon gyermekének, és képes legyen kooperatív módon együtt dolgozni az óvónıvel (otthon is együtt játszhat a család) az óvónı készüljön fel a preventív, játékos de módszertanilag megalapozott, tudatos, a napi tevékenységformákba beépíthetı, fejlesztı tevékenységekre, mellyel elısegíti a gyermekek egyéni fejlesztését
75
Óvodai integrált program
Integrációs programunk szerves részét képezi a helyi nevelési programunknak. Évenkénti felmérést igényel az integrációs program körébe tartozó gyermekek létszámának felmérése (helyzetelemzés), ez alapján a konkrét feladatok megfogalmazása az intézményi és csoport szintő tervezési és értékelési dokumentumaiban rögzítettek. A gyermekközpontú és családorientált szemlélet alapján az óvoda integrált nevelési program fı nevelési céljai:
•
a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzet következményeinek csökkentése prevenciós feladatok ellátásával, gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással
•
a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, esetlegesen megjelenı roma/migráns gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének elısegítése integrált nevelési rendszerben – személyiségfejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, multikulturális nevelés
•
az iskolába való átmenet megkönnyítése, iskolaérettség elérése
•
család-óvoda kapcsolatának pozitív alakítása
76
Feladatok: 1. Szervezési feladatok A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beíratásának támogatása •
Minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása (minél hamarabb kerüljenek intézményi nevelésbe - kapcsolattartás a gyermekorvosi, védınıi hálózattal; "Nyitott kapu" óvodaprogram szervezése)
•
integrációt elısegítı csoportalakítás
•
igazolatlan hiányzások minimalizálása (óvodai tartózkodás vonzóvá tétele, család és az óvoda kapcsolatának erısítése)
•
A szülık munkába állását lehetıvé tevı nyitva tartás kialakítása (igények felmérése, nyilatkozatok kitöltése)
2. Nevelı testület együttmőködése Az IPR feladatok végrehajtására munkacsoport alakult, Tagjai a gyermekvédelmi felelısök. Irányítását az IPR felelıs végzi. Az Intézményi Minıségirányítási program alapján az óvoda szakmai vezetıje koordinálja.. •
személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal, a megfelelı módszertani kultúrával rendelkezı kollégák képzése (innovatív módszerek ismerete –önképzés, kerületi, helyi munkaközösségben való részvétel – integrációt elısegítı módszerek megismerése)
3. Pedagógiai munka kiemelt területei A gyermekek személyiségfejlesztı, felzárkóztató, tehetséggondozó munkáját a hatékony képességfejlesztés kritériumok alapján a csoportban végzi az óvodapedagógus a szakmai együttmőködést elısegítı intézmények munkatársai segítségével (SZRB, EGYMI, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet).
77
Az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodóan egyénre szabott fejlesztést a sajátos felépítéső csoportnaplóban, személyiség anyagban rögzíti. A kiemelt területekben megjelenı feladatok pedagógiai alapját a helyi programunk tartalmazza. •
komplex állapotfelmérés (anamnézis kitöltése, környezettanulmány, óvodánkban alkalmazott mérés, értékelési rendszer szerint, valamint szakemberek által végzett szúrések)
•
kommunikációs nevelés (kiemelt anyanyelvi nevelés, multikulturális tartalom
•
Érzelmi nevelés és szocializáció (Személyes percek, Játssz Velem, Játssz velünk)
•
Egészséges életmódra nevelés (egészséges életmód szokásai)
•
Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése (mások és önmagunk elfogadása
•
Korszerő pedagógiai módszerek megismerése, alkalmazása
(Tevékenységben megnyilvánuló tanulás elıtérbe helyezését segítı módszerek megismerése, alkalmazása – szabadjáték, kompetenciák fejlesztése.)
4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka (gyermekvédelmi munkatervben rögzítve) •
Egészségügyi szőrıvizsgálatok
•
Gyermekorvosi, védınıi tanácsadás
•
Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése
•
Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttmőködés
5. Együttmőködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel •
Gyermekjóléti, családsegítı szolgálat
•
Védınıi hálózat
•
Szakmai szolgáltatók
•
Cigány kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek 78
6. Óvoda-iskola átmenet támogatása •
Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka
•
Iskolaválasztás támogatás
•
Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenet segítı program kidolgozása
•
A gyermekek fejlıdésének után követése
7. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés •
Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel
•
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
•
Rendszeres tájékoztatás a gyermekfejlıdésérıl
•
Egyéni beszélgetések
•
Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése
•
Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása
79
A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelési koncepciója
A korai segítségnyújtás A közoktatási törvény biztosítja, hogy minden sajátos nevelési igényő gyermek születése pillanatától, illetve a szülık igényeihez alkalmazkodva, támogató segítséget kapjon. Ahhoz, hogy a speciális nevelési szükséglető gyermek eredményesen illeszkedjen be a közösségbe, hogy saját képességeinek megfelelıen fejlıdjön, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai, óvónıi segítségre van szüksége.
Minden családnak és sérüléssel élı gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: •
a társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amiben él
•
teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában
•
az optimális fejlıdése érdekében a lehetı legkorábban kapjon megelızı, preventív, korrigáló, kompenzáló szolgáltatást
•
a család, a szakember egyenrangúan együttmőködjön a gyermek optimális fejlıdése érdekében
•
a társadalom elismerje, elfogadja, hogy az eltérı képességő emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez
80
Az együttmőködés akkor lehet hatékony, ha: •
a segítséget nem erıszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember
•
a komplex diagnózis korrekt, nem csupán deficitleltár, hanem esélydiagnózis is
•
a szakember ismeri a szülık igényét, lehetıségeit
•
a szülıket partnerként kezelik
•
igyekszik segíteni, hogy a család helyesen és hatékonyan értelmezze a gyermeke viselkedését, reálisan lássa gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetıségeit, korlátait
•
figyelembe veszi, hogy a gyermek spontántanulása is sérült, ezért tudatosan törekszik a tanulási helyzetek kiépítésére
•
olyan fejlesztıprogramot állít össze, mely nem csak funkciótréning, hanem szociális tanulás
Célja : Egy olyan feltételrendszer biztosítása, mely figyelembe veszi: •
a tünetek változatosságát
•
az egyéni teherbíró képességet
•
a speciális nevelési szükségleteket
•
a harmonikus személyiségfejlesztést
•
a testi, a szociális, az értelmi érettség szintjeit
Az iskolai potenciális tanulási zavarok prevenciója az iskolába való beválás érdekében.
81
A fejlesztés legfontosabb területei: A nagymozgások korrigálása; az egyensúlyérzék kialakítása, fejlesztése. •
a manuális készség fejlesztése
A beszédszervek ügyesítése; a beszéd indítása; a beszédhibák korrigálása. •
a játéktevékenység fejlesztése
•
a zenei nevelés alapjainak lerakása
Fejlesztési célok: A sajátos nevelési igényő óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, a fejlettségi szintben, a sérülések típusában és súlyosságában, a gyermek elızetes életében, a családi vagy intézeti nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk, hogy fejlıdésük lelassult, mennyiségi eltérésen túl minıségi eltérés is tapasztalható. Amíg a problémamentesen fejlıdı gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsıfokokon jut el a célig, addig a sajátos nevelési igényő gyermek kisebb, alacsonyabb lépcsıfokkal, soksok gyakorlás útján, hosszabb idı alatt közelíti meg a célt, a saját lehetıségeinek csúcsait. A családdal együttmőködve célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az idıpontokat, amikor bizonyos funkciók érése szenzibilis fázisban van. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program, a különbözı funkciók egymásba épülését, igyekszik sikerélményt biztosítania gyermekeknek azzal, hogy a tanítási technikák, elsajátíthatók, könnyen érthetık legyenek. A tanulás akkor hatékony, ha a gyermek biztonságot érez, tudja, hogy környezete elfogadja, megérti és szereti. A sajátos nevelési igényő gyermeknek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védı szeretet gátja is lehet önállósulásának. Ezért meg kell tanulni, elengedni a gyermek kezét, örülni elsı önálló kísérletének, de ezt elı kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon kell figyelembe venni, hogy a napirendben legyen pihenés, nyugalom, melyben "azt tesz, amit akar".
82
A játékba integrált tanulás keretén belül a gyermek megismeri: szociális szerepet érzelmeket motívumokat a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását A sajátos nevelési igényő gyermek mozgásjellemzıi A fejlıdésben akadályozott gyermek mozgása is eltérı ép társaitól. A pszichomotorikus fejlıdésüket befolyásolja az életkor mellett a fejlıdési tempó nagyfokú lelassulása, a fejlıdés szabálytalansága, egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz való viszonyában bekövetkezı változás. Ezeknél a gyermekeknél a mozgásfejlıdés során bizonyos szakaszok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minıségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció, egyensúlyérzék zavarában, a testséma, a téridı orientáció fejlıdésének elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy, hypermotivitásban. A mozgásfejlesztés feladata : Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbe ágyazott gondolkodás a jellemzı, tehát a mozgásos tanulásnak óriási jelentısége van. Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a szemléletes cselekvéses tanulás. Az óvodai mozgásnevelés feladata, hogy fejlessze az erıt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, biztos legyen az egyensúlyérzéke, növelje teljesítıképességét, javítsa összerendezetlen mozgását. Az utánzókészség fejlesztését a nagymozgások utánzásával lehet a legjobban fejleszteni. Elsı lépés a passzív mozgásindítás, passzív tornáztatás. Ezután a gyermeki mozgásfejlıdés állomásainak megfelelı alapmozgások kialakítása, gyakorlása. Ezzel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókákat tanulnak.
83
A mozgásfejlesztés területei: •
játékos utánzógyakorlatok
•
alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása
•
mozgásos játékok
A beszéd és zavarai A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális beszédfejlesztését az teszi szükségessé, hogy a beszédük minıségileg és mennyiségileg is eltér ép társaiktól. A beszéd és a mozgás fejlıdése szoros összefüggésben van. A kezdetben mozgásfejlıdésre fordított energiák a motorika megszilárdulása után felszabadulnak, és a beszédfejlıdés irányába hatnak.
A sajátos nevelési igényő gyermekek beszédfejlıdésének elıforduló sajátosságai: •
a tünetek formái összefüggnek a sérülés súlyosságával
•
nem csak a beszédfejlıdés egyes fokozatai késnek, hanem a nyelvi differenciáltság is tökéletlen marad
•
az élmények diffúz és pontatlan átélése már önmagában is csökkent nyelvi adottságokat és képességeket eredményez
•
gyakran évekig megrekednek a preverbális kommunikáció szintjén
•
beszédszervük innervációja következtében tagolt hangadásra képesek, szavaik elemi fonéma értékőek
•
jellemzı az artikulációs hibák nagy száma, mely részben mőködési eredető, részben a beszédszervek fejlıdési rendellenességeivel van összefüggésben
•
a gyermekeket jellemzi, hogy kognitív, emocionális és szociális területen oly mértékben gátoltak, hogy nehéz ıket motiválni
84
Az óvodába kerülı gyermekek beszédfejlıdési sajátosságai : •
a beszéd és a gesztusok használatának leszőkülése
•
a figyelem és koncentráció zavara
•
indítékszegény környezet
A megkésett mozgásfejlıdés gátolja, hátráltatja a beszéd kifejlıdését, megzavarja azt a folyamatot, melyben a gyermek közvetlen közelrıl ismerkedik meg a környezettel, gátolja a képzetek kialakulását, érezteti hatását az artikulációban, mely a beszédszervi mozgások magasabb fokú koordináltságát igénylik.
Fontos: •
a sokat beszélı, megértı környezet, család
•
a pedagógus, mint modell értékő személy érdeklıdése, empátiás készsége, színes egyénisége, jól artikulált, tiszta beszéde biztosíthatja a gyermekek sikeres beszédfejlıdését
A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója: A beszédfejlesztés egyéni és csoportos formában történik. A logopédusnak és óvodapedagógusnak ugyanaz a célja. A beszéd-fejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkoztatás keretében lehet jól begyakoroltatni. Ez a logopédus munkája. Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális, és verbális kommunikáció elemeinek egymásra épülése, ezek tudatos fejlesztése, a kommunikációs igény felkeltése.
85
A beszédfejlesztı munka fontos lépése a kommunikációs igény felkeltése, a hallásfigyelem fejlesztése. Ezeket a következık segítik: •
a gyermek aktivizálása, motiválása
•
állathangok utánzása
•
akusztikus figyelem felkeltése, hosszú-rövid; gyors-lassú; magas-mély hangok megkülönböztetése
•
a beszédszervek ügyesítése, tornáztatással, játékos gyakorlatokkal
•
a beszéd indítása a passzív és aktív szókincs bıvítése
•
mondatalkotás segítése (képekkel, tárgyakkal)
•
mondóka, illetve vers megismertetése
•
spontán beszédre nevelés
Fontos segítséget nyújtanak a gyakorlásban az automatizálás mielıbbi elérésében a tanítók és az óvodapedagógusok. Ahogy növekszik a gyermekek figyelemkoncentrációs képessége, úgy egyre hosszabb ideig lehet "együttdolgozni" velük.
86
A g yermek – és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek A gyermeki jogok védelme minden természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.(1997.évi XXXI.tv.11.(1))
A gyermekek védelme a gyermek családban történı nevelésének elısegítésére, veszélyeztetettségének megelızésére irányuló tevékenység. A nevelési oktatási intézmények közremőködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésébe, ennek érdekében együttmőködnek a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
A gyermekvédelmi tevékenység színvonalának fokozása érdekében az óvoda nevelıtestülete együttmőködik: a védınıkkel,gyermekorvosokkal, családgondozókkal és a családsegítı központtal, valamint szükség esetén a Gyámhivatallal
A gyermekvédelmi munka elsısorban a prevenció és a segítségnyújtás feladataiból áll.
Gyermekvédelmi munkánkat a Pesterzsébeti Család és Gyermekvédelmi Központ Családsegítı illetve Gyermekjóléti Szolgálat segíti.
87
Az óvodában gyermek és ifjúságvédelmi felelısök dolgoznak, feladataik a következık:
tájékoztatni a szülıket, hogy az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény kereshetnek fel problémáikkal
a gyermekvédelmi felelıs a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz a gyermekeket érintı esetmegbeszéléseken
a pedagógusok a hátrányos és veszélyeztetett okok feltárása érdekében kötelesek családlátogatáson megismerni a gyermek családi környezetét
a gyermekvédelmi felelıs a csoportban dolgozó óvodapedagógussal együtt javaslatot dolgoz ki az anyagi rászorultságú gyermekek szociális támogatására és pedagógiai gondozására
a gyermekvédelmi felelıs az IPR program feladatait beépíti a gyermekvédelmi munkatervbe, elısegíti azok megvalósulásá
88
Az iskolai élet megkezdésének feltételei Cél: A 3-7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságainak szem elıtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Kritériumok : 2. A szociális érettség magába foglalja az úgynevezett szociabilitást, a közösséghez való alkalmazkodás képességét, a teljesítményen keresztültörténı én érvényesítést, az önállóságot. Feladattudatot feltételez, feladattartást, a megfelelni akarás jelzését, az önálló helyzetmegoldásra való képességet. 3. Vizuális észlelés az alak, forma, a szín pontos felfogását jelenti, az egész vagy Gestalt látást, a formák és színek megtalálását az alak és a háttér észtelését, a látott képek téri elrendezését, sorba rakását. 4. A hallott információk pontos észlelése: az adott hangok kiemelése, majd a helyes egymásutániság felismerése és az egyes hangcsoportok egységbe foglalása. 5. Az összerendezett, koordinált mozgás a szem-kéz valamint az egyes testrészek célszerő, együttes mozgása, mozgatni tudása. 6. A keresztcsatornák együttmőködése a látott és hallott információk összekapcsolásának képessége és azok motoros visszaadása. 7. Rövid idejő vizuális és verbális memória. 8. Szándékos figyelem; hozzávetılegesen harminc perc. 9. Megfelelı mozgásfejlettségi szint.
89
Az ellenırzés és értékelés rendszere Az ellenırzés és értékelés rendszere az intézmény Minıségirányítási Programjában részletes kidolgozásra került. Az összevont óvoda teljes alkalmazotti körét valamint a gyermekek teljes korosztályát érinti. Óvodapedagógus: Az ellenırzés alapja a programunkban meghatározott cél- és feladatrendszer, melyet minden óvodapedagógus a saját csoportjában az általa ismert gyermekcsoportra bont le, az egyéni fejlıdési ütemet figyelembe véve. Az értékelést rövidebb távon kell megtenni, mint a nevelımunka tervezését, így a mért eredmények lehetıvé teszik az új elemek beépítését. A gyermek megfigyeléséhez személyiséglapot használunk.
Az óvodapedagógus feladatai a nevelımunka dokumentálásával kapcsolatban
nevelési tervek készítése (évszakonként, az ıszi terv a beszoktatási és visszaszoktatási idıt is tartalmazz)
a nevelımunka folyamatos értékelése
hetirend és napirend összeállítása
a gyermek megfigyelését szolgáló személyiség lap vezetése, sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető gyermeknél a gyógypedagógussal megbeszélve
együttmőködés: gyógypedagógussal, EGYMI-vel (részvétel team munkában a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek érdekében
éves nevelési, és ütemterv elkészítéséhez használható szakmai könyvek, kiadványok folyamatos „frissen tartása”
a gyermek egyéni fejlıdését nyomon követı dokumentáció
90
Az óvodavezetı konkrét feladatai:
dokumentációk ellenırzése
tematikus vizsgálatok
csoportlátogatások
óvónık beszámoltatása
szakmai vitafórumok tartása
nevelıi értekezletek levezetése
91
Óvoda és Iskolaátmenet támogatása Cél: Olyan kompetenciák fejlesztése, amelyekkel gyermekeink zökkenımentesen tudnak beilleszkedni az iskolai életbe
Feladatok: az átmenet megkönnyítése érdekében:
Az iskola alapdokumentumainak, az alapozó szakasz moduljainak, készség-képességfejlesztési feladatainak megismerése
Szakmai együttmőködés kezdeményezése a tanítókkal a nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében.
A gyermekek elıkészítése az iskolai látogatásra
Iskolalátogatás a gyermekcsoporttal
A gyermekek meglátogatása az iskolában
Információs segítségnyújtás a szülıknek az iskolára való alkalmasságról
Az óvoda értékeli az iskolával szemben támasztott elvárásait.
92
A z ó v o d a k a p c s o l a ta i Az óvoda és a család kapcsolata : A szülık az óvodában, az óvodapedagógusokkal együttmőködve - Szülıi Szervezetet választanak - mőködési rendjükrıl saját maguk döntenek. A szülık és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetıség:
nyíltnapok, játszódélutánok
nyilvános ünnepélyek
fogadó órák
családlátogatások
szülıi értekezletek
óvodai rendezvények
a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül
szülık képviselıinek részvétele a nevelıi értekezleteken
közös kirándulások
A kompetencia (KAP) alapú nevelés során a szülık biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy
a program középpontjában a gyerekük áll;
a boldog gyermekkort kívánjuk biztosítani a gyereke(i)k számára;
a program alkalmazása során a gyermekük iskolára felkészült lesz;
gyermekük komplex képességei fejleszthetık;
figyelembe veszi a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait;
értékelik gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait;
93
értékeli gyermeke(i) azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzıek;
gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is;
gyermeke(i) számára olyan tudástartalmakat adnak át, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat;
gyermekének olyan értékeket (hagyományırzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, amelyek örökérvényőek;
a hangsúly a különbözı kódszerekkel történı egyéni fejlesztésen van;
gyermekük nevelı, fejlesztı intézménybe jár;
a szabad játék a nevelés fı eszköze;
a gyermekével való közös győjtımunkát a közös élményfeldolgozás követi;
az óvodával való együttmőködésük szorosabbá válhat, fejlıdhet;
gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része;
a program figyelembe veszi az İ észrevételeiket is.
94
Az óvoda kapcsolata más intézményekkel: Óvodába lépés elıtt:
bölcsödével
védınıkkel, gyermekorvosokkal,
Óvodai élet alatt: Irányító, fenntartó szervekkel Önkormányzat, Oktatási Kulturális és Sportosztály; Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet; Gyermekjóléti Szolgálat; ONIGESZ, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértıi Bizottságok Társintézményekkel Környezı bölcsıdék, óvodák, iskolák, közmővelıdési intézményekkel Benedek Elek Óvoda és Általános Iskola,Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Nevelési Tanácsadó Együttmőködés célja: Egymás nevelési elveinek megismerése a gyermek optimális fejlıdésének érdekében. Formái:
tapasztalatcserék, látogatások egymás intézményeibe
bemutatók
szülıi értekezletekre, egyéb rendezvényekre, egymás meghívása
együttmőködési megállapodásban foglaltak teljesítése
95
S a j á t o s f e l a d a t o k , s p e c i á l i s s z o l g á l ta t á s o k Az óvoda speciális szolgáltatásai Az óvoda elsısorban a szülık kérésére egyéb szolgáltatásokat is szervez. A nevelési idıben szervezett szolgáltatások;
1. vízhez szoktatás Célja: Korai életkorban kedveljék, meg és természetes közegnek érezzék a vizet.
2. korcsolya Célja: Tapasztalják meg a korcsolyázás örömét. Javuljon a gyermekek mozgás koordinációja. Ügyességük, egyensúlyérzékük fejlıdjön.
3. játékos ismerkedés idegen nyelvekkel Célja: Az 5-6-7 éves gyermekek ismerkedjenek meg más népek nyelveivel is, elsısorban mondókákon, dalos játékokon keresztül.
4. hitoktatás Célja: Keresztény értékek és szokások közvetítése az óvodáskorú gyermekek felé- életkorának megfelelı versekkel, bibliai idézetekkel. Keresztény ünnepek hagyományos megünneplésének megismerése.
96
Legitimációs záradék I. A megvalósítás színvonalát, minıségét és eredményességét mindenek elıtt az önellenırzés eszközeivel állapítjuk meg. A közoktatási törvény értelmében az Országos alapprogramra épülı helyi programot 1999. 09. 01.-tıl vezettük be. A program felülvizsgálatát, az elızetes nevelıtestületi megbeszélés alapján, a minıségfejlesztési team tagok végezték, majd a nevelıtestület által került elfogadásra. Leadási határideje: 2004. április 15. A felülvizsgált program eredményességének ellenırzése a jövıben 4 évente történik. Az esetleges módisítás szükségességérıl, melyre javaslatot a Szülıi Szervezet, óvoda vezetıje, fenntartó, munkaközösség-vezetı tehet, a jövıben is nevelıi értekezlet keretében születik döntés. A Nyitnikék Óvoda "Fogjuk a kezed" címő helyi programja 1999.szeptember 1.-tıl visszavonásig érvényes.
97
Legitimációs záradék II. 1. Véleményezte: Pasarét Auditor Kft. megbízásából Lukácsi Lászlóné Közoktatási szakértı
Dátum: 1999.04.
2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Munkaközösség ROMA Önkormányzat
Dátum: 1999.02.12.
3. Elfogadta: Nevelıtestület
Dátum: 1999.02.12.
4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- OKKB
Dátum: 1999.05.12.
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 1999.05.16.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Munkaközösség ROMA Önkormányzat KÉE Növénytani Tanszék
Dátum: 1999.05.16.
6. Publikálás formája:
7. Irattár száma: 111/1999.
Dátum: 1999.03.24.
98
Legitimációs záradék III. 1. Véleményezte:
Dátum: 2004.04.12. 2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum:2004.04.12. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum:2004.04.14. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- OKKB
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2004.04.14.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezet 6. Publikálás formája:
Dátum:
7. Irattár száma: 126/2004
Dátum: 2004.04.14.
99
L e g i t i m á c i ó s z á r a d é k I V.
1. Véleményezte: Benedek Elek Óvoda és Általános Iskola,Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Vargáné Csigás Erzsébet gyógypedagógiai szakértı
Dátum: 2006.08.28.
2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum: 2006.08.29. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum: 2006.08.30. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- OKKB
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2006.08.30.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezet
:
6. Publikálás formája:
Dátum:
7. Irattár száma: 332/2006
Dátum:2006.09.01.
100
L e g i t i m á c i ó s z á r a d é k V. 1l. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum: 2007.08.29. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum: 2007.08.29. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- Oktatási és Média Bizottság
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2007.08.29.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezet Roma Önkormányzat
Dátum: 2007.08.30.
6. Publikálás formája:
Dátum:
7. Irattár száma: 396/2007
Dátum:2007.09.01.
101
:
Legitimációs záradék VI. 1l. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum: 2008.01.14. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum: 2008.01.14. 4. Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- Oktatási és Média Bizottság
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2008.01.14.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezet 6. Publikálás formája:
Dátum:
7. Irattár száma: 18/2008
Dátum:2008.01.15.
102
Legitimációs záradék VII. 1l. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum: 2010.03.06. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum: 2010.04.01. 4. Jóváhagyta: Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- Oktatási és Média Bizottság
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2010.03.29.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezet 6. Publikálás formája:
Dátum:
7. Irattár száma: 181/2010
Dátum:2010.04.01.
103
Legitimációs záradék VIII. 1. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum: 2010.09.06. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum: 2010.09.06. 4. Jóváhagyta: Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- Oktatási és Média Bizottság
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2010.09.03.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezet 6. Publikálás formája:
Dátum:
7. Irattár száma: 486/2010
Dátum:2010.09.16.
104
Felhasznált, ajánlott szakirodalom Az 1993. évi LXXIX.
Közoktatásról szóló,többször módosított törvény
Az 1997. évi. XXXI.
Törvény a gyermekek védelmérıl.
Az Oktatási Miniszter
Sajátos nevelési igényő gyermekek,tanulók
2/2005. (III.1.) OM rendelete
óvodai nevelésének,iskolai oktatásának irányelveirıl
ONP. Dankó Ervinné:
Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban
Salamon Jenı:
A megismerı tevékenység fejlıdéslélektana
Forrai Katalin:
Ének az óvodában
Kondits Mihályné, Podmaniczky Mária:
Vizuális nevelés az óvodában
Dr Tótszıllısyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Nagyné Kovács Ildikó:
Ecce homo
Vargáné Szabó Györgyi:
Epochális rendszerő óvodai nevelési program
Pereszlényi Éva Porkolábné Dr. Balogh Katalin Játék, mozgás, kommunikációs óvodai program Schantlné Farkas Julianna:
Játékos Természetvédelem
Dr. Kırısi Lászlóné, Németh Andrásné:
Természetvédelem az óvodában
Porkolábné Dr Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelızésére Nagy Jenıné:
Óvodai programkészítés, de hogyan?
Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Sugárné Kádár Júlia:
A beszédfejlıdés útjai - beszédfejlesztés az óvodában
Nagy József:
Az 5-6 éves gyermekek iskolakészültsége
Nádori László:
Az érzékszervek szerepe a mozgáskoordinációs folyamatban
Simonné Zachár Anna:
Iskolába készülök
Nagy Jenıné:
Óvodavezetık kézikönyve
Óvoda az ezredfordulón Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium Bp.1998. Pesterzsébet Önkormányzatának Oktatáspolitikai koncepciója. Az óvodásgyermekek matematikai nevelésének fejlesztıprogramja Szarvas 1991.Nemzeti Alaptanterv (NAT) 105
Perlai Rezsıné
Az óvodáskor viselkedéskultúrája
Szerkesztette: Rosta Katalin
Add a kezed! A mentális fejlıdés segítése sajátos neveléi igényő gyerekeknél
Maszler Irén
Játékpedagógia
Szerkesztette: Kaposi László
Drámajáték óvodásoknak
Dr Elıd Nóra:
Add tovább! Drámjátékok
Gabnai Katalin
Drámajáték
Várnagy Elemér-Várnagy Péter
A hátrányos helyzet pedagógiája
Perlai Rezsıné:
A család és az óvoda kapcsolata, Különös tekintettel a hátrányos helyzető cigány gyermekekre
Perlai Rezsıné:
Fejlesztı játékok az óvodában, Különös tekintettel a hátrányos helyzető cigány gyermekekre
Összeállította: Kósáné Ormai Vera Lehoczky János
Személyiségfejlesztı játékok
Iskola a természetben avagy A környezeti nevelés gyakorlata
Az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez Kovács Erika (szakmai vezetı) – Sulinova Kht. A kompetencia alapú óvodai programcsomag PowerPoint/pdf formátúmú anyagok az internetrıl (Közoktatási Fıosztály Közoktatás-szakmai Fejlesztési Osztály Brassói Sándor fıosztályvezetı-helyettes Paszkoszné Kulcsár Andrea óvodai szakreferens, vezetı-fıtanácsos Az óvodai nevelés országos alapprogramjának legfontosabb változásaiaz óvodák és fenntartók feladatai Dr Bakonyi Anna
Az inkluzív pedagógia - differenciálás - elvei és gyakorlata a kisgyermeknevelésben
Lendvai Lászlóné
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi nevelési programok kapcsolata 2009.
OM melléklet
interkulturális program irányelvei
106
„ZÖLD OVI” Óvoda OM azonosító: 034729
HELYI NEVELÉSI PROGRAM (KÖRNYEZETI NEVELÉS) A program benyújtója:
Sebık Éva óvodavezetı
2010. szeptember 107
A "Zöld ovi" környezeti nevelés program alkalmazója a „Zöld ovi” Óvoda (1201 Budapest, Torontál u. 7).
Legitimáció A módosítással egybeszerkesztett HOP Egyetértését nyilvánította:
Szülık közössége nevében: Pillangó csoport képviselıje Dátum: 2010.09.13.
Elfogadta: Nevelıtestület nevében: Weller F. Attiláné dátum: 2010. 09.13. Jóváhagyta: Oktatási és Média Bizottság Határozat száma: Irattári szám:
A módosított programot 2010. szeptember 1.-tıl alkalmazzuk.
A program következı felülvizsgálatának idıpontja: 2015 108
A PROGRAM ÍRÁSÁBAN RÉSZT VETTEK A program módosítását, a nevelési területek átdolgozását az intézmény nevelıtestülete végezte: Bardi Lászlóné Baráth Katalin Csögör Lászlóné Kovács Katalin Kanta Nikoletta Kondor Zsoltné Horváthné Petı Emese Lengvári Tiborné Leskó Mária Okányi szilvia Ötvös Péterné Sánta Ervinné Sörös Erika Tamás Jánosné Tóthné Oroszlán Erzsébet Weller Ferenc Attiláné A program felülvizsgálatának ideje: 2010. február-március A részanyagok alapján a programot írta és szerkesztette: Sebık Éva A programot benyújtja: Sebık Éva 109
A Z I N T É Z M É N Y A D ATA I Az intézmény fenntartója: Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselı- testülete 1201. Budapest XX., Kossuth L. tér 1. A helyi program alkalmazója: Az intézmény neve:
„Zöld ovi” Óvoda
címe:
1201. Bp. Torontál u. 7.
telefonszáma/fax:
2 831-275
e-mail címe:
[email protected]
Az óvoda vezetıje:
Sebık Éva
Az óvodához tartozó telephely:
Torontál u. 7. Óvoda Csepeli átjáró 10/a. Óvoda
Az óvoda csoportjainak száma:
8
Férıhely maximálisan:
189 fı
Idézet az Alapító Okiratból: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
Az óvoda a gyermek három-
éves korától ellátja – a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló tör-
110
vényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat.
Alaptevékenysége: Szakágazat megjelölése: 851020 TEÁOR szerinti besorolás: 8510 Iskolai elıkészítı oktatás
Az intézményben ellátott szakfeladatok: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása
Fogyatékossági típusok: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd
111
G O N D O L AT O K A H E LY I P R O G R A M H O Z
A nevelıtestületünk hisz abban, hogy munkánknak meghatározó szerepe van a gyermekek személyiségfejlıdésében. A fejlesztést az alapprogramhoz kapcsolódó környezeti nevelés programjával kívánjuk megvalósítani. Több éve folyó munka ez, mely a pedagógusok közös gondolatává vált. A szülık, gyermekek, óvodapedagógusok, partnerek körében végzett mérések azt mutatják, hogy intézményünk megfelel az elvárásoknak. Meggyızıdésünk, hogy munkánknak meghatározó szerepe van a gyermekek pozitív környezeti viszonyának kialakításában. Ehhez elsısorban saját személyiségünk folyamatos alakítására van szükség. Meg kell találnia ebben a feladatban minden pedagógusnak azt az utat, mely által ı maga is kész a pozitív szemléletre és képesnek tartja magát az ismeretek átadására. Úgy és azt kell közvetítenie, amit saját személyisége által szükségesnek tart az óvodáskorú gyermek számára. Nevelıtestületünk alkalmas a feladat megoldására, szakmailag megfelel a kor kihívásának. Rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, kereste és keresi az új lehetıségeket, betartva a törvényi kötelezettségeket. Amikor a nevelıtestület a helyi lehetıségeket figyelembe véve, a pedagógusok elkötelezettségét tekintve, a szülık igényeivel egyeztetve úgy döntött, hogy saját elképzelését, saját nevelési törekvését, saját pedagógiai értékeit figyelembe véve önálló helyi programot alkot, az eredmények tükrében azt mondhatjuk, jól döntött. Olyan programot alakítottunk ki, mely a gyermekek érdekeinek megfelelı, a folyamatos, egyéni fejlıdést biztosító, egyben a pedagógiai önállóságot megırzı és folyamatos megújulást lehetıvé tevı program. Nagy hangsúlyt fektettünk a gyermek testi-lelki fejlıdésére, meghatározó nevelésünkben a játékközpontú szemlélet, a tapasztalatszerzés. A helyi nevelési program módosítását a 2003. évi LXI törvény módosított 1999. évi LXXIX. közoktatási törvény és a 137/1996 (VIII.28.) kormányrendelet 2009. évi óvodai nevelés alapprogramja alapján végeztük el. A törvényi változások, elvárások alapján felülvizsgáltuk a nevelési programunkat, beépítettük a mérési eredményekbıl adódó tapasztalatainkat, egységes szerkezetbe foglaltuk. 112
A „MI ÓVODÁNK, A MI GYERMEKEINK” (Óvodakép, gyermekkép)
Célunk: A boldog gyermekkor biztosítása. Az önálló, érdeklıdı, érzelmeket kifejezı és befogadó, cselekvı személyiség kialakulásához szükséges alapok megteremtése. Szemléletében olyan magatartás formálása, melyben kialakul a környezet iránti pozitív viselkedés, a rácsodálkozás élménye, a felfedezés öröme.
Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit, a családi nevelés kiegészítıje.
Alapelvek: • Biztonságos légkör, kiegyensúlyozott óvodai környezet biztosítása • A gyermek megértése, a gyermek iránti bizalom • Demokratikus nevelıi magatartás, a gyermekkel való együttmőködés, ahol fontos a gyermek véleménye, ötlete, elképzelése • Az integrált neveléssel a másság elfogadása, elfogadtatása • A gyermeki szükségleteknek megfelelı nevelési célok megfogalmazása • A nevelımunka eredményessége érdekében együttmőködı, pozitív munkakapcsolat a nevelıtestület és a nevelımunkát segítık között • Szülıkkel való partneri kapcsolat a gyermek fejlıdése érdekében • Az óvoda – iskola közötti átmenet megkönnyítése 113
A gyermek fejlıdı személyiség, egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában leginkább az ıt körülvevı személyi és tárgyi feltételek szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. 221/2010.(VII.30.) kormányrendelettel módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Kormányrendelet értelmében. „ A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezık együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést. Nem ad helyet az elıítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.”
„A hazájukat elhagyni kényszerülı családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét”
Hitvallásunk, hogy „szeretjük a gyermeket” azt jelenti, hogy az óvodában eltöltött idı maximálisan szolgálja a gyermek egyéni fejlıdését. Alkalmassá tesszük ıt a tu-
114
dás iránti vágyra, az önkifejezésre, az értékek megbecsülésére. Kinyitjuk elıtte a szeretet, a szép, a jó felé vezetı utat, segítve a családi nevelést. Az óvoda óvó-védı, szociális és személyiségformáló alapfunkcióján belül olyan értékeket kívánunk eljuttatni a gyermekhez, mint a társadalmi és természeti környezet szeretete, óvása, megbecsülése, a hagyományok értéke.
Célunk elérése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésre. Egyaránt fontos a hátrányos helyzető gyermekek fejlesztése és a kimagasló képességő gyermekek támogatása. Az intézmény feladatának tekinti az integrált nevelést, melyben helyet kap a sajátos nevelést igénylı óvodás is. Biztosítjuk a feltételét annak, hogy minden gyermek saját képességeinek ütemében fejlıdjön. Az integrált nevelés esélyt ad a sérültnek, miközben az ép gyermekek szociális képességei is fejlıdnek.
A helyi programban meghatározott nevelési céljaink alkalmassá teszik a gyermeket az iskolai életre.
Feladatunk: A gyermek egészséges fejlıdésének biztosítása, érzelmi biztonságának megteremtése, a közösséghez és önmagához való viszony pozitív kialakítása, anyanyelvi és értelmi fejlıdésének önmagához viszonyított legmagasabb szintre juttatása. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése tevékenység által. Kommunikációra, kooperációra, cselekvésre képes gyermek nevelése.
115
H E LY Z E T K É P Így kezdtük… Évekkel ezelıtt az óvoda nevelıtestülete úgy döntött, hogy kiemelten kezeli a környezeti nevelést. Célul tőztük ki, hogy a gyermek érdeklıdését alapul véve, kíváncsiságát felébresztve olyan nevelést alkalmazzunk, mely érzékennyé teszi az ıt körülvevı világra. Az elhatározást tervezés és tett követte. Elsıdleges feladatunknak tekintettük, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, melyben a gyermek jól érzi magát. Az óvodába járás pillanatától szokják meg az esztétikus környezetet, a növények gondozását, az állattartást. Így vette kezdetét elıször a belsı környezet kialakítása. A csoportszobák harmóniájában törekedtünk a kellemes pasztell és natúr színek uralkodóvá tételére. A díszítı elemek, a tárolóedények természetes anyagból készültek. Fontosnak tartjuk, hogy mindig tisztaság és rend uralkodjon, melyben a nyugodt játék feltételei biztosítva vannak. A termekben, a közlekedı terekben egyre több a zöld növény, mely a díszítés meghatározó elemévé vált. A csoportokban kialakítottuk az élısarkokat, így a gyermekek együtt élhetnek a növényekkel, állatokkal, naponta tapasztalhatják, hogy azok élete, fejlıdése hogyan zajlik, ráébredhetnek az emberi gondoskodás fontosságára. A természetsarkokban az évszakra jellemzı győjteményeket helyezzük el. İsszel magok, termések, levelek; télen csíráztatás, hajtatás; tavasszal magültetés, rügyezı ág; nyáron gyümölcsök tükrözik a természetben zajló folyamatokat. A természetsarokban lehetıség van a különbözı „kincsek” raktározására is. Innen vehetik el a gyermekek a nagyítókat, növény- és állathatározókat, könyveket, stb. Az összekötı térben közös polcon a közös kincsek: virágtálak, gyökerek, kövek, kagylók „kiállítása” történik. A közös helységben helyeztük el a szülık által adományozott papagájt és teknıst is.
116
A belsı tér kialakítása után a kert átformálása vált feladatunkká. Kertrendezési tervünk találkozott a szülık igényeivel, így anyagilag és munkájukkal is támogatták a megvalósítást. Ennek eredményeként ma az óvoda kertjében van babaház, park, haszonnövénykert, minden csoportnak virágoskert, csoportokat elválasztó sövény, gyümölcsfák. A kertet a gyermekek és a felnıttek közösen gondozzák, a kertépítési tervezetünk alapján fejlesztik. Az udvar átalakításában irányelv volt a környezeti nevelés sajátos feltételrendszerének megteremtése. Célunk elérésének - mely a természet megismerése és megszerettetése, a szőkebb és tágabb környezet megismerése, a természet és ember alkotta „csodák” felfedeztetése - egyik módszere a séták, kirándulások szervezése. A sétákon túl rendszeres és tudatosan tervezett kirándulásokat szervezünk, melyek célja megismerni a természet változásait, a természeti jelenségeket, a múlt örökségeit, szépségeit. Állandó kirándulóhelyet kerestünk és olyan helyeket is, melyek lehetıséget adnak a megfigyelésre, összehasonlításra, játékra, élményszerzésre. Így lett a nagyobb korosztály rendszeres, könnyen megközelíthetı helye a Molnár-sziget, távolabbi az Ócsai Tájvédelmi Körzet, a Margit-sziget, Pákozd. A múzeumok is fontos helyszínei a környezeti nevelésnek, így ezek látogatása is szerepet kap munkánkban. Munkánk másik fontos módszere a szenzitív környezetpedagógia, mert úgy gondoljuk, hogy a belsı érzékenység fejlesztése által alakul ki a hatékony fogékonyság a külvilág értékei iránt. Az évek során kialakult bennünk, hogy a tervezés és nevelés összhangja csak úgy valósulhat meg, ha azt a nevelés tanulási folyamatának tervezésében megfogalmazzuk. Így jöttek létre a környezeti nevelésre épülı tervezések. Sikereink arra késztettek bennünket, hogy meglévı eredményeink hagyománnyá váljanak.
117
MOTTÓNK: „Óvd, szeresd, védd a környezeted!” Az óvónık szakmai igényessége fogalmazódott meg akkor, amikor létrejött a témához kapcsolódó intézményi szintő környezeti nevelés munkaközösség. 1996-tól a Füsti Fecske Környezetismereti Oktatóközpont bázisóvodája lettünk. 1998. szeptemberében, az Egerben megrendezett Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége találkozóján bemutatkoztunk és felvételünket kértük az oktatóközpontok sorába. 1999 óta intézményünk tagja a KOKOSZ-nak.
És a folytatás… A meglevı eredményeket megtartottuk. Tervezésünk alapján vizsgálatokat végeztünk: Év
Vizsgált terület
Elkészült dokumentáció
2003-2004 • Testi nevelés, testnevelés
2004-2005 •
2005-2006 • • •
• Felülvizsgálat a HOP-ban az óvodáskor végére elérendı eredmény területén • MIP kidolgozása Játék • Pedagógiai adminisztráció és a gyakorlati munka • Mérıeszközök kidolgozása • Kedvenc kirándulóhelyeink • MIP alkalmazása, tapasztalatok beépítése Neveltségi szint • Csoportnapló kidolgozása A csoportok és az intézmény • MIP környezeti esztétikája • Mérıeszközök alkalmazása, felülSzokás-szabályrend felülvizsgálata vizsgálata • Mérések idıpontjainak kidolgozása
118
2006-2007 • Neveltségi szint • Mérés - környezeti nevelés • Beszoktatás
2007-2008 • • • • • •
• 2008-2009 • • 2009-2010
•
• Csoportnapló bevezetése, egységes szokás-szabályrend kidolgozása • Mérési dokumentáció összeállítása • Mérıeszközök felülvizsgálata, módosítása • Zöld játékok módszertani anyag • Környezeti nevelés az óvodában (KOKOSZ módszertani anyag) Szokás-szabályrend megfi- • Új mérıeszközök alkalmazása gyelése • Környezeti mérılap felülvizsgálaKörnyezeti nevelés ta, módosítása Játék • Oktatófilm készítése madarak fák napja, természetes anyagokból kéNeveltségi szint szített festékek és alkalmazása Elégedettségmérés nagycso• Víz Világnapja módszertani anyag portosoknál Gyermekek képességfejlıdé- • Teljesítménymotivációs pályázat sének mérése (HorváthDubecz) Óvodapedagógusok teljesítményértékelése Mese-vers, irodalmi nevelés • A természet közelségével c. módszertani anyag szemelvényeinek Alkalmazotti kör teljesítírása ményértékelése Ének, zene, zenei nevelés • A HOP átdolgozása a 2009. Óvodai alapprogram alapján
Eredmény: A pedagógiai munka dokumentációja egységet alkot, a személyi lap az egyéni fejlıdés nyomon követésére alkalmas, a HOP folyamatos vizsgálata megvalósul.
Egyéb kiemelkedı, elvégzett feladatok 2004-2009-ig: • Szervezetépítı tréningek a csapatépítés érdekében • Akkreditációs továbbképzés a környezeti nevelés területén: -
2005. szeptembertıl - 2009. januárig a Csepeli átjáró 10/a óvodában 119
-
2009. októbertıl a Torontál óvodában.
• Kiállítás Pesterzsébet 85. születésnapja alkalmából a Csepeli átjáró 10/a óvodában • A kerület óvodapedagógusai részére környezeti vetélkedı szervezése
120
1 . A P ROGR AM CÉ LJA É S FE LA DATA I
121
1. 1. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE
SZEMÉLYI FELTÉTELEK: Az óvoda nevelési programja megkívánja a jó szakmai felkészültségő, a környezeti nevelés iránt elkötelezett pedagógusokat. A jelenlegi személyi feltételek erre adottak, az óvoda profilját az elmúlt évek során közösen alakítottuk ki, és e témában végeztük a továbbképzéseket. Szenzitív környezetpedagógia:
8 fı
Játékos természetismeret:
1 fı
Zoo - pedagógia:
1 fı
Környezeti nevelı – szakvizsga:
3 fı
Intenzív tanfolyam (környezeti diplomamegújító):
1 fı
Környezetkultúra az óvodában:
8 fı
Természet-ember:
1 fı
Környezet megismerése:
1 fı
Földön, vízben, levegıben:
1 fı
Környezetkímélı és környezetbarát magatartás:
2 fı
Minden csepp víz:
1 fı
Népszokások-hagyományok:
2 fı
Néptánc – szakvizsga:
1 fı
Drámapedagógia:
1 fı
Egészséges életmód:
1 fı
122
Mozdulj ügyesen, prevenció a testnevelésben:
3 fı
Tartásjavító:
1 fı
PEK torna:
1 fı
Könyvtár:
1 fı
Vizuális nevelés:
1 fı
Minıségirányítás (referens, int.ért, teljesítmény):
5 fı
Számítógép használata:
10 fı
Közoktatás vezetı:
3 fı
Pályázatíró:
1 fı
Távlati céljaink között szerepel a fejlesztıpedagógia, személyiségfejlesztı tréning, és a környezeti neveléssel kapcsolatos korszerő ismeretek bıvítése. A munkaközösség vezetıje segíti a pedagógusok szakmai munkáját, segít a közös gondolkozás, közös célok meghatározásában. Pedagógus-fluktuáció esetén a felvétel feltétele, hogy az érkezı kollega rendelkezzen környezeti nevelési irányultsággal, elkötelezett legyen ezen a területen. Az óvónık a csoportokban heti váltásban dolgoznak, közös elképzelés, közös cél érdekében. A dajkák segítıtársak, partnerek az óvodai nevelésben. A minıségi munka érdekében figyelemmel kísérjük a munkaidı és a feladatok összhangját. Mindenki rendelkezik szakirányú végzettséggel, és lehetıséget biztosítunk programunk szelleméhez igazodó tájékozódásra, továbbképzésre. Az intézmény mőködését segíti az óvodatitkár-gazdasági vezetı, a főtı-karbantartó-kertész, és egy négyórás kertész.
123
TÁRGYI FELTÉTELEK: A Torontál u. óvoda 1978-ban épült, 4 csoporttal mőködik, kerttel, sportudvarral, pancsolóval rendelkezik. Lakótelepi és családi házas övezetben helyezkedik el. A csoportok tágasak, szépen berendezettek, uralkodóvá váltak a természetes anyagú kiegészítı eszközök. Az udvar jól elkülönített a csoportok részére, felszereltségében még vannak feladataink. Az udvar fákkal, cserjékkel beültetett, van sziklakert, haszonnövénykert, liget és játszóterület. Az évek folyamán, elképzelésünk szerint a szülık segítségével alakítottuk óvodaparkká. Csepeli átjáró 10./a. az 50-es években épült, a 2006-os átépítés óta 4 csoporttal mőködik társasházi övezetben. A csoportok berendezése, kialakítása esztétikus, derőt és nyugalmat árasztó. Az udvar a forgalomtól elzárt, jól felszerelt, feltételei a gyermekek fejlıdését szolgálják. Távlati feladatunk mindkét óvodában az eszköznormának megfelelı ellátottság biztosítása, kiemelten az udvari játékok területén. A program teljes megvalósítása érdekében, mely a tapasztalati nevelést sugalmazza, anyagi támogatásra van szükség, melyet továbbra is a szülık, a Zöld ovi Alapítvány, és szponzorok segítségével oldunk meg.
124
1. 2. AZ ÓVODA NAPIRENDJE, A CSOPORTOK SZERVEZÉSE
Az óvodai élet a családi neveléssel összhangban oldja meg feladatait. Az óvoda a szülıi igényekhez igazodva maximum 12 órát tart nyitva. A teljes nyitvatartás alatt óvodapedagógus vezeti a tevékenységeket. A nevelés céltudatos megtervezésével alakítjuk ki a gyermek óvodai életrendjét, idıbeosztását.
Az óvodai nevelés megszervezésének elvei: • A szabad játék biztosítása • A gyerekek életkori sajátosságainak, egyéni igényeinek, szükségleteinek figyelembe vétele • Folyamatosság, rugalmasság • Rendszeresség, állandóság • A speciális fejlesztések, az önkormányzat által biztosított korcsolyázás beépítése
A hetirend rendszeresen visszatérı tevékenységekbıl épül fel, biztosítva a gyermekek számára az állandóságot és a változatosságot. Összeállításánál figyelembe veszszük, hogy minden csoport számára biztosított legyen a megfelelı hely, idı, eszköz és nyugalom a különbözı tevékenységformák gyakorlásához. Természetesen mindig szem elıtt tartjuk a gyermekek igényeit, a spontán adódó helyzeteket, így a hetirend bármikor a gyermekek érdeklıdéséhez alakítható.
125
A napirend rugalmas és stabil keretet ad a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik (pl. ebéd, pihenés), a rugalmasság az egyéni biológiai szükségletekhez, valamint az idıjárási viszonyokhoz való alkalmazkodásra vonatkozik. A napirend tervezésénél idıkereteket határozunk meg, így lehetıvé válik, hogy egymás mellett párhuzamosan folyjanak tevékenységek (pl. tízórai és uzsonna mellett játék, rajz, a gyermekek megfigyelése, az egyéni képességek differenciált fejlesztése). A folyamatos napirend lehetıvé teszi a játékidı teljes kihasználását, biztosítja az egyéni tempóhoz, teljesítıképességhez szükséges idıt. Fontos a napirend kialakításánál a biztonságérzet, az állandóság megteremtése. Ennek érdekében a következıket kell meghatározni: - a folyamatos étkezések idıkeretét - a közös öltözı és mosdóhasználat megosztását a csoportok között - a pihenés kezdetét, a folyamatos felkelés idıkeretét
Munkarend: Az óvodapedagógusok és a nevelımunkát segítık heti váltásban dolgoznak.
Csoportok szervezése: A csoportok az óvodába járó gyermekek összetétele szerint alakulnak. Elsısorban azonos korosztályból tevıdik össze a csoport, de szükség szerint vegyes életkorú csoport is alakulhat. Az óvónık felmenı rendszerben vezetik a csoportokat, a szülıvel való közös döntés alapján lehetıség van csoportváltásra is. A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, a gyermekközösség szociális hátterét, a szülık igényeit, az óvodapedagógusok véle-
126
ményét, az életkori arányokat vegyes csoport esetén. Arányosan, a törvényi elıírásoknak megfelelıen helyezzük el az SNI-s, HHH-s, és HH-s, az etnikai és a migráns gyermekeket.
127
1. 3. A NEVELÉS KERETEI
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
Cél: A gyermek testi és lelki fejlıdésének elısegítése. Az egészséges életmód szokásainak megalapozása, egészségügyi szokásokat betartó viselkedési forma kialakítása.
Gondozás Legfontosabb feladatunknak tekintjük a gyermek komfortérzetének, testi és lelki igényének, szükségletének kielégítését.
Az egészségügyi szokások elsajátíttatása során erısítjük, illetve motiváljuk a gyermek öntevékeny közremőködését, figyelembe vesszük önállósulási törekvéseit. Törekszünk a családi és óvodai nevelés összehangolására. Hangsúlyt helyezünk a testápolás igényének kialakítására (kéz és arcmosás, törölközı- és zsebkendıhasználat, fogmosás). A biológiai szükséglet jelzése, az eü.-papír használata váljon belsı igénnyé.
Öltözködés Az öltözködési szokásokat kialakítjuk és fejlesztjük. Az egészség védelmében figyelemmel kísérjük a megfelelı ruha és cipıhasználatot, igyekszünk az idıjárásnak megfelelı öltözködésre szoktatni a gyermeket a szülıkkel együttmőködve. 128
Fontos szempont, hogy az öltözet kényelmes, könnyen le és felvehetı legyen. Arra törekszünk, hogy a ruházat igényes rendbetételét sajátítsák el. Igyekszünk kialakítani bennük, hogy az öltözködéssel védekezni lehet az idıjárás ellen. A tevékenység fejleszti a gyermek önállóságát, esztétikai érzékét.
Étkezés, egészséges táplálkozás Az étkezés feltételeit esztétikus környezetben biztosítjuk. Fontosnak tekintjük, hogy megfelelı hely és idı álljon a gyermekek rendelkezésére. Folyamatosan szoktatjuk ıket az étel elfogadására, az új ízekkel való ismerkedésre.
Az
egyéni igényeket a szülık által benyújtott orvosi igazolás alapján figyelembe veszszük. Az egészséges táplálkozás része a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, melyre ösztönözzük a gyermekeket. Az egész nap folyamán lehetıséget biztosítunk a folyadékpótlásra. Az étkezési kultúra elsajátítása érdekében az evıeszközök biztonságos használatára, a szalvétahasználatra, a tálból való szedésre, a kancsóból való öntésre külön figyelmet fordítunk. A kulturált étkezés illemszabályait megismertetjük és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokásokat mindenkor a gyermek fejlettségi mutatói alapján tervezzük meg. Az étkezés hangulata, az óvónı példamutatása növeli az étkezés élvezetét, a kulturált étkezés elsajátítását. Az intézmény kidolgozta az egységes szokás- és normarendet a következetes nevelés érdekében.
Pihenés, alvás A gyermek fejlıdéséhez szükséges a délutáni pihenés. Ennek érdekében, amennyiben lehetséges, biztosítjuk a szivacson való alvást. Az életkori és egyéni igényeknek megfelelıen adunk lehetıséget az alvás idıtartamára. A gyermek alvási 129
szokásait a szülıkkel megbeszéljük. A nyugodt pihenés feltételeit adja a frissen szellıztetett terem, az óvónı alvás elıtti éneklése, mesemondása, a biztonságos, nyugodt légkör megteremtése simogató, óvó, gondoskodó szeretetének kifejezése által.
Mozgás, levegıztetés: Gondoskodunk a gyermekek harmonikus, egészséges fejlıdéséhez szükséges mozgásigény kielégítésérıl a csoportszobában és a szabadban egyaránt. A megfelelıen szervezett és közvetett módon irányított mozgás a gyermek személyiségfejlıdését szolgálja, növeli állóképességét, ellenálló-képességét. A termet az óvónı egyéniségétıl függıen úgy alakítsa ki, hogy abban legyen mozgásra alkalmas sarok vagy teremrész, de a gyermekek testi épsége ne legyen veszélyeztetve. A mindennapi testnevelés beépül a napirendbe, célja, hogy megalapozza a rendszeres mozgás igényét. Az életkori és az egyéni képességeknek megfelelı nehézségő mozgásos feladatokat szervezünk az udvari játék idejében is. Az udvaron, illetve a levegın való idıtöltés a délelıtt és a délután folyamán is elengedhetetlen, nem maradhat el, kivéve, ha az idıjárás egészségkárosodást okozhat (UV-sugárzás, erıs szél, stb.). Hővösebb idıben ügyelünk arra, hogy fokozottabban mozogjanak gyermekeink. A séták, kirándulások ne csak az ismeretszerzést, de a teherbírást, az izomrendszer növekedését, az állóképességet, az ellenálló-képességet is szolgálják. A napfürdızést, a pancsolást az idıjárástól függıen az óvodák lehetıségeihez alakítjuk. A napirendet rugalmasan kezeljük, az évszaknak és az idıjárásnak megfelelıen a levegıztetés biztosítása érdekében. Elvünk, hogy nincs rossz idı, csak nem megfelelı öltözék.
130
Egészséges környezet, egészségvédelem Az egészségvédelem érdekében biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket, betartjuk és betartatjuk a higiénés szabályokat. Törekszünk a lelki egészség ápolására, a viszonylagos érzelmi kiegyensúlyozottság megteremtésére Alapvetı feltétel az óvónı bensıséges kapcsolata, mely a belépésnél a gyermek személyre szóló fogadásával történik. A termek a gyermek szükségletei szerint vannak kialakítva. Megfelelı játékterületek kialakításával lehetıséget adunk a csoportos és egyéni elfoglaltságra is. A tiszta, ép játékok és berendezések a gyermekek tevékenységeit szolgálják. Legyen fontos számunkra a természetes anyagok dominanciája, a szobanövényekkel való díszítés. A folyamatos levegıcsere szellıztetéssel, a levegı páratartalmának növelése állandó párologtató használatával.
Az óvodapedagógus szerepe: • Igényesség a saját és a környezetében élık (dajka, gyermek) megjelenése iránt • A családdal való közös nevelési szemlélet kialakítására törekvés • Az egészséges életmód érdekében kialakított napirend biztosítása • Az életkorhoz, az egyéni képességekhez igazodó szokás-normarend kialakítása • Egészséges óvodai környezet megteremtése
A fejlıdés várható eredménye: • Igényli a tiszta, esztétikus környezetet, képes a tisztaság, a rend megóvására • Önállóan és kulturáltan étkezik (megfelelıen használja az evıeszközöket, képes tálból szedni, önteni, eldönteni az elfogyasztandó étel mennyiségét, asztal rendjére vigyáz, szalvétát használ szükség szerint)
131
• Tud az idıjárásnak megfelelıen önállóan öltözni (megfelelı sorrendet alakít ki, cipıt köt, gombol, csatol) • A ruházatát önállóan rendbe teszi, erre való igényessége kialakul • Kialakul a mozgás igénye, mozgása koordinált, izomzata életkorának megfelelıen fejlett
• Önállóan tisztálkodik, használja a tisztálkodási eszközöket, igényli teste tisztaságát
• A helyes fogápolást ismeri, eszerint ápolja fogait, az eszközöket tisztán tartja • Tudja miért fontos a személyi higiénia, tud az orvos gyógyító szerepérıl
132
ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ
Cél: A gyermek lelki egészségének, szociális érzékenységének, erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, éntudatának alakítása.
Fontosnak tekintjük, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat az óvodában, ahol bátran kifejezhetik különbözı érzéseiket. Ugyanakkor nevelésünkkel arra törekszünk, hogy cselekvésük másokat ne sértsen, inkább segítı, támogató legyen. Feladatunk az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, pozitív attitőd kialakítása, a közösségi normák megalapozása Az óvodapedagógus és a dajka személye biztonságot, bizalmat alakítson ki a gyermekben és a szülıben. A beszoktatás hangulata derős, bensıséges légkörben történjen. Az óvónı egyénisége és a szülık igénye alapján lehetıséget adunk az anyás beszoktatásra. Figyelembe vesszük a családok értékrendjének sokféleségét, eltérı szokásaikat, annak hiányosságait, erényeit. Fontos, hogy a pedagógus és a szülı meg tudjon egyezni a közös értékrendben, mely a gyermek személyiségének pozitív fejlıdését szolgálja. Ennek érdekében folyamatos kapcsolattartást biztosítunk, személyes kontaktust alakítsunk ki. Az óvodában nevelı minden dolgozó számára azonos a cél és a követelmény. Fontosnak tartjuk, hogy értékrendjük, viselkedésük pozitív mintát nyújtson. Szerepünk van a gyermek-gyermek, a gyermek-felnıtt közötti kapcsolat kialakításában. Demokratikus légkörben lehetısége van a gyermeknek az önkifejezésre, a reális énkép kialakítására, megtanulhatja összhangba hozni önérvényesítı törekvéseit a közösségi célokkal. Eközben fejlıdik erkölcsi értékrendszere: a mások
133
iránti együttérzése, segítıkészsége, figyelmessége, valamint akarati tulajdonságai: önfegyelme, önismerete, önértékelése, kitartása, feladat – és szabálytudata. A viselkedéskultúra megalapozója az óvoda. A közösségi érzés és magatartás fejlıdését segítik a közös élmények és közös tevékenységek: születésnapok, névnapok megünneplése, a különbözı ünnepekre való közös készülıdés, a közös kirándulások, séták szervezése, a spontán és irányított beszélgetések, szituációs játékok és történetek. A gyermekek szociális érettségének kialakításához fontos a következetes szokás- normarendszer felállítása és az egyén döntésének figyelembe vétele. Fontosnak tartjuk kialakítani a gyermekben a pozitív érzelmi viszonyulást a környezetükhöz és az abban élıkhöz. Ezt a közösségért végzett különbözı tevékenységekkel törekszünk elérni, miközben felhívjuk figyelmüket a természet vagy ember alkotta szépségekre, értékekre, a saját és mások munkájának fontosságára, hasznára. Egyéni bánásmóddal, példamutatással, az egyéni értékek felismertetésével törekszünk elérni, hogy a gyermekek a szokásostól eltérı viselkedéső, a kiemelkedı képességő, a fogyatékkal vagy hátrányos helyzetben élı, esetleg más kultúrából érkezett gyermekeket is befogadják, tiszteletben tartsák. Kiemelten kezeljük egymás elfogadása mellett, hogy a gyermekekben kialakuljon a felnıttek iránti tisztelet. Tudatosítjuk bennük, hogy milyen fontos és értékes a családban, a környezetében élı felnıttek munkája, szeretete, gondoskodása. A munka megbecsülésére neveljük ıket példák bemutatásával, saját munkájuk értékelésével. Megismertetjük a gyermekeket a különbözı munkaterületek hasznosságával.
Az óvodapedagógus szerepe: • A beszoktatást a családdal egyeztetett formában szervezi • Derős, kiegyensúlyozott, érzelmi biztonságot nyújtó légkört teremt
134
• A gyermek személyiségét elfogadva biztosítja számára az optimális fejlıdés lehetıségét • Megalapozza a gyermek viselkedéskultúráját, szokás- és normarendszerét, a helyes énkép kialakulását • Kölcsönös bizalomra épülı kapcsolatot teremt • Teret biztosít a gyermek önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek • Kommunikációjával, viselkedésével modellt nyújt egymás elfogadására, a különbözıségek tiszteletben tartására, a konfliktuskezelés módjaira • Közös tevékenységeket, élményeket szervez • Megismerteti a gyermekkel szőkebb és tágabb környezetét, megalapozza a szülıföldhöz való kötıdést • A munka megbecsülésére, a felnıtt tiszteletére neveli a gyermeket
A fejlıdés várható eredménye: •
Tudja társai nevét, jelét
• A gyermek szívesen jár óvodába o szívesen van együtt társaival és igényli társaságukat o kialakítja magának azt a társas kört, melyben szívesen tevékenykedik,
de nem utasítja el a többieket sem o kapcsolatteremtı társaival, a felnıttekkel és más csoportbeli gyerme-
kekkel •
Önértékelésének, önismeretének csírái megjelennek
•
Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait o használja az udvarias kifejezéseket („kérem”, „köszönöm”, „tessék”) o meghallgatja a felnıtteket és társait o elfogadó, segítıkész társaival és a felnıttekkel o keresi a megoldást a problémahelyzetekben 135
o elfogadja az alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonyt o képes együttmőködni, közösségért feladatot végezni o képes kívánságait elhalasztani, módosítani o együttérzı, érdeklıdı, toleráns, udvarias társaihoz, örül a közös siker-
nek o a nagyok odafigyelnek, segítıkészek a kicsikkel •
Kialakulóban vannak azok a magatartási szokások, melyek a természeti, társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek
136
A N YA N Y E LV I É S É R T E L M I N E V E L É S
Cél: A meglévı anyanyelvi képességeinek, a gyermek közlési vágyának, kapcsolatteremtı beszédkészségének fejlesztése.
ANYANYELVI NEVELÉS
Az anyanyelvi nevelés része az óvodai élet minden mozzanatának, komplex módon érvényesül a nevelési folyamatban. Feladatunk az anyanyelv elsajátíttatása, a szókincsbıvítés, a meglevı ismeretek, tapasztalatok megfogalmazásának kifejezıképességére nevelés. Ennek fejlesztése elengedhetetlen a majdani írás, olvasás, az értı olvasás elsajátításához. Az óvodai nyugodt, derős légkör, ingergazdag környezet ösztönöz a szóbeli megnyilatkozásra. A gyermek minél több beszédet hall, annál több kedvet kap a megszólaláshoz. Az óvodapedagógus közvetítı szerepe kiemelkedı a mindennapi kommunikáció során, hiszen a gyermek utánzás útján sajátítja el a kommunikációs folyamatokat. Az óvónı választékos, szép, tiszta beszéde automatikusan alakítja a gyermek tévesen használt kifejezéseit, szóhasználatát, fontos szerepe van az utánzásos mintakövetésnek. Az óvónı minden tevékenységi forma alkalmával kezdeményez beszélgetést, párbeszédet a gyerekekkel, különbözı típusú kérdésekkel, a gyermekek gondolkodását irányítva serkenti beszédre ıket. A gátlásosabb, hallgatagabb gyermekek megnyilatkozása kiemelt figyelmet kap. Testközeli kapcsolattal, spontán beszélgetésekkel, türelemmel próbáljuk elıcsalogatni beszédkedvét. 137
Olyan szituációkat teremtünk, melyben a gyermek megfigyel, felfedez, új ismereteket szerez, gondolkodik, mindenrıl beszélhet, kérdéseire választ kap. Feladatunk megteremteni a beszéltetés, beszélgetés lehetıségét. Ezt segítjük elı az anyanyelvi játékok szervezésével, felkínálásával is.
Tudatában vagyunk, hogy a beszédtanulást befolyásolja a gyermek idegrendszere, családi és óvodai környezete. Beszélgetések, kezdeményezések során egymás kivárása, végighallgatása segíti a beszédfegyelem kialakulását. Fontos szerepe van a testbeszédnek, a mimikai kifejezés ismeretének és használatának. A nevelési ciklus utolsó évében különös figyelmet fordítunk a tisztán artikulált, jól hangsúlyozott, folyamatos beszéd kialakítására, szükség esetén a lényegre törı tartalom megfogalmazására. Legkoncentráltabban a mese, vers, mondókázás során fejleszthetı a gyerekek beszédkultúrája, ám az anyanyelvi nevelés a többi képességfejlesztésnél is fontos szerepet tölt be. Anyanyelvi fejlesztı munkánkhoz logopédus segítségét vesszük igénybe.
Az anyanyelvi nevelés fejlesztésének lehetıségei, feladatai a tevékenységekben:
Játék A játék hangulata, a közös tevékenység, az egyetértés és barátság segítik és növelik a beszédkedvet. Törekszünk arra, hogy megfigyeléseiket, tapasztalataikat, élményeiket megfogalmazzák. A játék légköre, a társas kapcsolatok, az óvónıi minta lehetıvé teszi a gyermek mindennemő élményének kifejezését. Az együttes játék-
138
ban lehetıség nyílik a beszédkultúra fejlesztésére, a szép kifejezések, árnyalatok, hangsúlyok és mimikák átadására.
Külsı világ tevékeny megismerése A természettel való ismerkedés során bıvül a gyermekek szókincse, erısödik verbális önkifejezésük, képessé válnak fogalmi rendezésekre. A természet, az állatok hangjainak utánzása színesíti elıadásmódjukat, mozdulataik utánzása metakommunikációs jelzırendszerüket. Vers, mese A mesék, a versek, a bábozás, a dramatikus játék az anyanyelvi képességek fejlesztésének leghatékonyabb eszközei. Gazdagodik szókincsük, megismerkednek régi, népi kifejezésekkel, elsajátítják a megfelelı artikulációt, a nyelvtanilag helyes beszédet, kezd kialakulni beszédfegyelmük. A bábozás, dramatikus játék alkalmat teremt az önálló beszéd gyakorlására, az összefüggı mondatalkotásra, a párbeszédek kialakítására, a passzív szókincs aktívvá tételére. A nagyobbakat önálló mesemondásra, saját mese kitalálására ösztönözzük. Egymás kivárása, végighallgatása segíti a beszédfegyelem kialakulását.
Ének, zene, énekes játék Az énekek, mondókák tanulása gyarapítja a gyermekek szókincsét, fejleszti nyelvi emlékezetét, gyakorlása segíti beszédkészségük fejlıdését: a helyes hangzás, a megfelelı levegıvétel kialakulását.
139
Rajzolás, mintázás, kézimunka A közös tevékenység során ösztönözzük a gyermekeket a beszélgetésre. Megismerik a technikák kifejezéseit, beszéddel kísérik a térbeli elhelyezkedést, az arányokat. A gyermek új ismeretre tesz szert, ugyanakkor felidézıdnek az alkotás során emlékei, tapasztalatai, élményei, melyet a képi megjelenítés mellett szóban is megfogalmaz. A képzımővészeti alkotásokon látottak elmesélése mondatalkotásra, érzései megfogalmazására készteti.
Mozgás A gyakorlatokat, feladatokat szavakkal kísérjük, így új kifejezések, szakkifejezések épülnek be ismereteikbe.
Munka A munkavégzés közben felidézıdnek a már megélt élmények, melyeket megbeszélnek egymással. Egymás segítése által az udvarias magatartás, az udvarias beszéd fejlesztésére van lehetıség. Megismerkednek az eszközök nevével.
140
ÉRTELMI NEVELÉS
Az értelmi fejlesztés, nevelés a tanulás alapja (lásd. Tanulás c. fejezet). A játékban és egyéb tevékenységekben új és új ismeretekkel gazdagítjuk a gyermek tudásszintjét. Képessé válnak ítéletek, vélemények alkotására, alakul szelekciós képességük, meg tudnak különböztetni jót és rosszat, szépet és csúnyát a koruknak megfelelı szinten. Lehetıséget biztosítunk a tapasztalati úton szerzett önálló felismerésre, következtetések levonására, az ok-okozati összefüggések felismerésére. Rávezetjük a fejlıdés, változás megértésére, fejlesztjük a problémamegoldó, és feltáró képességet a természet megfigyelésével, a minket körülvevı változások érzékeltetésével. A fejlesztés során a gyermekek gondolati és képi képzeletét, öntevékeny és kísérletezı kedvét mozgósítjuk. Az emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás olyan fokú fejlettségét kívánjuk elérni, mely által képessé válnak élményeik feldolgozására, tapasztalataik alkalmazására, hogy meglássák a problémákat, elırevetítsék azt, és keressék a megoldást. A környezetükben szerzett ismereteiket segítjük felhasználni a nevelés más területén is. Segítjük ıket abban, hogy örülni tudjanak annak, ha tudnak valamit, ha képesek megoldani valamit, hogy örüljenek a tudásnak. Használják a kiválasztás, a kritikus gondolkodás, a döntési képességeiket, ezzel is érvényesítve a pedagógus és a gyermek, a nevelımunkát segítık és a gyermek, a gyermek és gyermek közötti pozitív kapcsolatot. Nevelésünkben fontos szerepe van, hogy mindez megfelelı hangnemben, a kulturált viselkedési kereten belül történjen.
141
Az óvodapedagógus szerepe: • Kommunikációja példaértékő • Olyan légkört teremt, mely önkifejezésre késztet • Olyan szituációkat és játékokat kínál fel, melyekkel tudatosan fejleszthetı a gyermek kommunikációs készsége • Figyelemmel kíséri a gyermek beszédértési, beszédtechnikai szintjét • Alkalmazza a humort • Beszédében is törekszik a szemléletességre • Kultúrált, pontos, rövid megfogalmazással segíti a gyermek beszédértésének alakulását • Cselekedtetés, ismeretnyújtás, gyakoroltatás útján fejleszti a képességeket • Ítéletek alkotására késztet • Felkelti a gyermekek érdeklıdését, pozitív élményeket biztosít
A fejlıdés várható eredménye: • Tiszta, érthetı, jól artikulált beszéde kialakul • Beszédfegyelme kifejlıdik • Képes a lényegre törı tartalom megfogalmazására • Örül és büszke, hogy eredményesen old meg feladatot • Érdeklıdı az új ismeretek iránt • Bevonható a kezdeményezésekbe • Felismer egyszerő ok-okozati összefüggéseket, egyszerő következtetésre képes • Várja, hogy iskolába megy • Önálló szereplésre hajlandó • Képes figyelmét koncentrálni, visszaemlékezni eseményekre • Képes az ismeretek rendszerezésére
142
2 . A KÉ PES SÉ GF EJ LES Z TÉS TA RTALM A,
A N EV ELÉS T EV É KENY SÉ GF ORM Á I
143
JÁTÉK
Cél: A játék által a gyermek képes legyen kifejezni önmagát, feldolgozni élményeit, tapasztalatait. A játékban fejlıdjön a gyermek érzelemvilága, szocializációja, mozgása, értelmi képessége. A játék váljon a nevelés és az egyéni képességfejlesztés színterévé.
A játék helye és szerepe a napi életben:
A játék a gyermek alaptevékenysége, spontán és önkéntes. A játék a tapasztalás és ismeretszerzés fı forrása, az érzelmek kiélésének lehetısége, az egyéni „színek” kibontakozásának, a kreatív önkifejezésnek a színtere. A gyermek a játék során a felnıtt mintát reprodukálja. A gyermek játékában a valóság tükrözıdik, a világ és az ıt körülvevı környezet megismerésének formája, az ismeretek pontosításának eszköze. A játék által elemi jártasságok, készségek, képességek alakulnak ki, fejlıdik egymás megismerése, megértése, a másik tevékenységének tiszteletben tartása, a másság elfogadása. A közös játék a közösségi élet alakulásának alapja. Biztosítjuk, hogy a gyermekek egymás mellett és egymással is nyugodt légkörben folytathassák tevékenységüket. A játék során fejlıdik alkalmazkodó készségük, fantáziájuk, toleranciájuk, együttmőködı képességük, döntési mechanizmusuk, konfliktuskezelı képességük, szellemi aktivitásuk.
Az élmény szerepe a játékban: 144
A játékot, annak tartalmát befolyásolják a családból hozott és az óvodai közös élmények, hagyományok, valamint a gyermek személyisége és egyéni képességei.
A program koncepciója sugallja, hogy minél jobban ismerjük meg természeti és társadalmi környezetünket. A séták, kirándulások tervszerő ütemezése és megvalósítása élményt kínál a játékfajták tartalmának gazdagítására is. Cél, hogy a gyermekek minél több helyen szerezzenek élményt, ismerjenek meg középületeket, munkahelyeket, természeti jelenségeket, mely által a játéktevékenység színesebbé válik, az új élmények motiválják közös játékukat.
A játék feltételei:
A játékhoz szükséges idıt egész nap biztosítjuk a folyamatos napirenddel. A gyermek az óvodába érkezéstıl hazamenetelig saját szabad döntése alapján választhat a játéktevékenységek közül. A játékhelyeket úgy alakítjuk ki, hogy jól elkülönítettek, de variálhatók legyenek, hogy a gyermek elképzelése szerint alakíthassa a teret, használhassa a csoportszoba eszközeit. Lehetıséget biztosítunk rajzolásra, mintázásra, barkácsolásra, mozgásra, bábozásra, dramatizálásra, éneklésre is. Egész évben a maximálisan lehetséges idıt töltjük az óvodakertben, ahol lehetıség van mozgásos játékokra, sportversenyekre, közlekedési játékokra. Élünk a játszóterek által nyújtott lehetıségekkel a séták, kirándulások alkalmával. A gyermeki ötlet, elképzelés megvalósításához nélkülözhetetlen a megfelelı játékeszköz. Az eszközök használata rávilágít a gyermeki gondolkodásra, képzelıerıre és valóságismeretre. Az eszközök között megtalálhatók a készen vásárolhatók, 145
az óvónı és a gyermek által készített és a győjtött eszközök is. A játékszerek szolgálják a gyermek manipulációs képességének, értelmi és érzelmi képességének fejlıdését. A helyi nevelési programban jelentıs szerepet kap a környezeti ismereteket fejlesztı játékok készítése, használata. A természet kincseit felhasználjuk a játékban. A természet nyújtotta lehetıségek a játéktevékenység helyszínei is lehetnek (bokrok – bújócska, árok – ugróiskola, stb.)
Az óvónı játékirányító tevékenysége: Az óvónı szerepe domináns a játékban. Tudatos jelenléte segíti a gyermekek játékát. Nevelési módszereink közül kiemelkedı a játék tiszteletét magában hordozó, a gyermek egyéniségét és ötleteit támogató, empátiát feltételezı indirekt játékirányítás. A szabad játékot tekintjük a gyermek fı tevékenységének, mely egész nap jelen van. Feladatunk a folyamatosság megteremtése a csoportban folyó játék és az udvaron történı játék között. A probléma- és konfliktushelyzetben segítı szerepet vállalunk fel, hogy késıbb a gyermekek önállóan, pozitív beállítódással maguk is képessé váljanak megoldani a felmerülı gondokat. Az elmélyülten játszó csoportot nem zavarjuk, csak kérésük esetén kapcsolódunk be tevékenységükbe. A spontán és indirekt irányítás váltja egymást a gyermekek játéktevékenységének megfigyelése alapján. A játszani nem akaró, társat nem találó gyermeket általunk kezdeményezett játékkal ösztönözzük játéktevékenységre. Törekszünk arra, hogy a gyerekek játéka ne egyoldalú tevékenység legyen, a játékfajták közül mindegyikben találják meg a számukra érdekes, egyéniségükhöz közelálló tartalmat. Lehetıséget adunk az elmélyült, egyéni játék kiélésére, segítjük a játék intimitásának megırzését. Fontos, hogy távlataiban lássuk a játéktevékenység tervezését és juttassuk el a gyermekeket a gyakorló játéktól a szerepjátékig, az egyéni játéktól az együttes játékig, úgy,
146
hogy figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességeit. A játéktevékenységbe építjük be a tanulás, ismeretszerzés folyamatát, a tanulási képességek fejlesztését.
Játékfajták és fejlettségi mutatói:
Gyakorlójáték: mely során a gyermek ismerkedik a játékok tulajdonságaival, megfigyeléseket végez a tárgyra vonatkozóan, mondatokat és mozdulatokat gyakorol be, fejleszti ügyességét, koordinálja mozgását. Fejlettségi mutatói:
- az észlelt jelenségek rögzítése - a mozgás koordináltsága - a játéktevékenység tartóssága
Szerepjáték: mely során a gyermek képes kifejezni belsı gondolatait, tapasztalatait. Szerepe lehet vállalt és választott. Mindkettıben saját megéléseit vagy vélt élményeit játssza ki. A szerepjátékban megmutatkozik a gyermek környezetéhez való viszonya, élményei, örömei és kudarcai. Fejlıdik képzelete, beszédkészsége (párbeszéd, beszédfegyelem), arc- és testjátéka, képessé válik mások ötleteinek elfogadására. A szerepjáték során lehetıség nyílik az egyéniség megismerésére, a társakhoz való viszony alakítására. Fejlettségi mutatói:
- a szerepjáték témája, tartalma - a szerep megosztása, vállalása - a figyelem tudatos irányítása - a felidézés pontossága - az együttmőködési képesség - az önálló kezdeményezés
147
- az ismeretek felhasználása - a képzelet megjelenése - a magatartási formák megjelenésének minısége - a szabály megértése, betartása, elfogadása - képes-e új szabály alkotására
Szabályjáték: melynek lényege a szabályok pontos betartása, a szabályok elfogadása, az új szabályok alkotásának lehetısége. Tervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni képességeit, az egyszerő szabályjátékoktól haladunk az összetettebb szabályjátékok felé. Így minden csoportban azonos játékok is jelen lehetnek, mert a gyermekek egyéni képességei ezt kívánják. A szabályjátékok által fejlıdik a koncentráló-képesség, a megfigyelıképesség, az alkalmazkodóképesség, a türelem, a kivárás erıfeszítése. Fejlıdik az igazságosság, a felelısség, az empátia érzése, a kudarc elfogadásának képessége. Fejlettségi mutatói:
- a szabály megértése, betartása, elfogadása - képes-e új szabályt alkotni, azt elfogadni - a siker, kudarc elfogadása
Építı, konstruáló, a játéktevékenységhez kapcsolódó barkácsolás: melynek lényege az alkotás, az alkotókedv felismerése. A barkácsolás, szerelés, a kész játékok variációs összerakása növeli az éntudat kialakulását, az önbizalom fejlıdését. Felismeri általa a gyermek saját ügyességét. Az óvónıvel közösen, egyszerő technikát igénylı konstruálás után folyamatosan jut el a gyermek a technikák önálló alkalmazásához és variálásához. A gyermek által készített eszköz fı eleme vagy kiegészítıje lehet építıjátékának, szerepjátékának, dramatikus játékának, bábozásának.
148
Fejlettségi mutatói:
- együttmőködése a játékban - a technikák alkalmazási szintje - az elképzelés megvalósításának képessége - irányító vagy partner szerepet vállal-e - mozdulatainak koordinációja
Udvari játéklehetıségek: A szabad játék lehetıségét biztosítjuk az udvari játék során is. Az épített eszközök mellett módot adunk a csoportban lévı játéktevékenységek folytatására az udvarra vitt eszközökkel (szerepjáték, építıjáték, rajz, gyurmázás stb.). Az óvónı kezdeményez verseny- és körjátékot, illetve bekapcsolódik a gyermekek által kezdeményezett játékokba is. Az udvari játéktevékenységben helyet kapnak a nagymozgásos, az egyensúlyt fejlesztı, a testedzı játékok. A játéktevékenység folyamatos fejlesztésének tervezésében megjelenik az udvari játéktevékenység tervezése is úgy, hogy az szolgálja a gyermekek mozgásfejlıdését, új játékok elsajátítását, a meglevı ismeretek gyakoroltatását.
Az óvodapedagógus szerepe: • Megteremti a szabad játék feltételeit, a játékhoz való nyugodt légkört, a játék folyamatosságát, a megfelelı helyet, idıt, eszközt • Tudatos jelenlétével indirekt módon irányít • Fejleszti a gyermekek játékát, eljuttatja ıket a gyakorló játéktól a szerepjátékig • Teret ad az egyéni képességek fejlıdésének, a kreativitásnak, fantáziának, egyéni ötleteknek • Élményt biztosít a gyermekek részére
149
• Engedi, hogy a gyermekek szabadon, önként játsszanak, elképzeléseiket megvalósítsák • Közvetett irányításával segíti a társas kapcsolatok alakulását • Javaslatokat, ötleteket ad a játék folytatására
A fejlıdés várható eredménye: • Feltalálja magát a játékban • Élményeit, tapasztalatait feldolgozza, beépíti játékába • Igénye van a társaival való együttjátszásra • A játékfajták fejlıdési mutatóit eléri • Képes a szerepmegosztásra • A játékához szükséges feltételeket megteremti (eszközt készít hozzá, átrendezi a teret) • Képes elfogadni más irányítását, új szabályokat felállítani • A játékszabályokat betartja
150
A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
Cél: A természettel, a környezettel való harmonikus együttélésre nevelés, természetszeretı, felfedezı, tapasztaló, a természetet értı és érzı személyiség alakítása.
Feladatunknak tekintjük, hogy amit látni lehet, azt lássák, amit érezni lehet, azt érezzék, amit megtehetnek, azt tegyék meg a természetért. İrizzék az ember és természet által alkotott értékeket, a helyi és néphagyományokat, szokásokat. Mutassuk be a tárgyi kultúra értékeit, és ösztönözzük a szülıket a családi hagyományok megismertetésére, átadására. Szerezzenek matematikai tapasztalatokat, általa ismereteik gazdagodjanak, és azokat a tevékenységeikben alkalmazzák. A természettel, környezettel való harmonikus együttélés a személyiség kibontakozásának legnagyobb lehetısége. Befolyásolja a viselkedéskultúrát, az anyanyelvi kifejezıkészséget, ezáltal a kapcsolatteremtı-képességet. Mindezek hatására a gyermekek érzelmeiben a pozitív vonások erısödnek, fizikai és szellemi fejlıdésük folyamatos, dinamikus elırehaladást érhet el. Keressük azokat a lehetıségeket, amelyekkel a gyermekek természeti és társadalmi környezetének megismerését színesebbé, sokoldalúbbá tudjuk tenni. Beavatjuk ıket a természet rejtett titkaiba. Közvetett módon irányítjuk felfedezéseiket, rácsodálkozásaikat a természet szépségeire és utat engedünk a gyermek általi kezdeményezéseknek. Megteremtjük a feltételét annak, hogy kövessék a természet ciklikus változásait, megláttatjuk az ember és a természet kapcsolatát, egymásra utaltságát. Segítjük a természetben végbemenı folyamatok minél mélyebb és sokrétőbb
151
megismerését, az összefüggések saját tapasztalat útján történı feltárását és megfogalmazását. Lehetıvé tesszük, hogy a természet felfedezése közvetlen érzékelés, észlelés útján történjen. Kihasználjuk a gyermekek érzékenységét, az érzelmi ráhatás módszerét gyakorivá tesszük. Kiemelt szerepet kap az érzékszervek érzékenyítése, a tapintás, látás, hallás, szaglás, ízlelés képességének fejlesztése szenzitív játékokkal. Az egyes témák feldolgozása többféle módszerrel, több alkalommal, a gyermek egyéni fejlettségének megfelelı szinten épül be a nevelésbe, melyet képes alkalmazni. Megmutatjuk a gyermekeknek az ember által létrehozott értékeket, ráébresztjük az emberi munka értelmére, hasznára. Fontosnak tartjuk, hogy különbözı tájak, korok hagyományait, szokásait úgy értékeljék, mint a jelenkor alapjait. Tiszteljék, szeressék, védjék a múlt örökségét és azokat, akik azt létrehozták. Amennyiben migráns gyermek jár óvodánkba, segítjük ıt saját hagyományai ápolásában, társaiban kialakítjuk a más kultúrák különbözıségei iránti elfogadást, kíváncsiságot, tiszteletet. Arra neveljük a gyermekeket, hogy szeressék és óvják a körülöttük lévı növény- és állatvilágot, tudjanak összehasonlítást tenni. Erısítjük és támogatjuk a bennük lévı érdeklıdést, megakadályozva azt, hogy felnıve közömbössé váljanak környezetük problémáival szemben. Megalapozzuk a „zöld szemléletet” a Föld kincseivel való takarékosság, a fenntarthatóságra való nevelés szemléletét. A rendszeresen végzett megfigyelések és aktív tevékenységek minden gyermekben nyomot hagynak. Kialakul a gyermek és a természet közötti viszony. A sikeres és eredményes munka által erısödik önbizalmuk, jártassá válnak a manuális ügyességet igénylı mőveletekben. Megtanulják, hogy az eredményes munkához társra és eszközre van szükségük, kialakul bennük a közös munkavégzés örömén keresztül az együtt végzett munka igénye. Elsajátítják a természetismeret alapjait a 152
tapasztalatok, élmények által. Megalapozzuk ökológiai szemléletüket az élılények hasznosságának, a tápláléklánc értelmének megismertetésén keresztül. A természeti és környezeti alapismereteket a csoportban, a kertben végzett folyamatos tevékenységek során már ismerik a gyermekek. Fontos azonban, hogy ezek az ismeretek rögzıdjenek, és a gyermek igényelje a természeti kultúra megóvását. Ehhez az ıt körülvevı világ összetevıivel tisztában kell lennie. Megismertetjük, megéreztetjük, megtapasztaltatjuk a levegı, a víz fontosságát, a talaj, a föld jellegzetességeit és különbözıségeit. A kerti munkák során, a növények és állatok gondozása közben, a kirándulásokon kitőnı alkalom kínálkozik a versek, énekek, képzımővészeti alkotások bemutatására, gyakorlására. Az eseményhez illı, helyi hagyományok és néphagyományok, szokások hangulatát idézı verssel, énekkel érzelmileg komplex élményt nyújtunk.
Helyi hagyományok, tradíciók:
Az óvoda kertjében: • A kert állandó és folyamatos rendezése, megfigyelése • Palántázás, ültetés, levélgyőjtés, komposztálás • Madáretetı készítése, madárgondozás • Madáritató készítése, elhelyezése • A növények „feltáblázása” a növények neveivel • Virágládákba való ültetés, gondozás Az óvoda épületében: • A csoportszobákban élısarkok gondozása • A természetsarkok folyamatos gyarapítása, „csoportkincsek” győjtése • Állatgondozás 153
• Természetes alapanyagú eszközök használata • A belsı tér szín és formai egysége • Esztétikus szobanövényekkel való díszítés Séták, kirándulások során: • Azonos kirándulóhely évszakonkénti változásainak megfigyelése • A séták, kirándulások a zöld ünnepek köré épülnek • Kerületünk nevezettességeinek felfedezése • A természetjárás alapismereteinek elsajátítása • A természeti jelenségekkel való ismerkedés • Állatokkal, növényekkel való ismerkedés • Múzeumlátogatás • A házak, épületek megfigyelése, munkahelyek látogatása Ünnepeink: Hagyományápoló,
Zöld – ünnepek
Csoport – ünnepek
Mikulás
Állatok napja
Névnap
Karácsony
Víz világnapja
Születésnap
Farsang
Madarak, fák napja
Játszó délelıtt a szülıkkel
Március 15.
Föld napja
Kirándulás a szülıkkel
nemzeti ünnepek
Húsvét
Közös munkadélután
Gyereknap
Évzáró
Anyák napja
Egyéb
Az ünnepek, hagyományok célja: a gyermekekben a környezet szeretetének, a hazafiság érzésének, a hagyományápolásnak, a szülı és az egymás iránti tisztelet 154
és megbecsülés érzésének kialakítása. Ismerkednek a nemzeti jelképekkel (zászló, kokárda, Himnusz). Fontosnak tartjuk, hogy kerületünk nevezettességeit is megmutassuk a gyerekeknek.
Matematikai ismeretek, tapasztalatok a tevékenységek során: A napi élet, a tapasztalatok, az aktív tevékenységek, a játék során számtalan lehetıség nyílik a matematikai ismeretek gazdagítására. A környezet megismerése során a gyermekek tapasztalatokat szereznek a tárgyak külsı jegyeirıl, azonosságairól, különbségeirıl. A cselekvés által analizálnak, szintetizálnak, összehasonlítanak, válogatnak, elvesznek és hozzátesznek. Megismerkednek a kisebb - nagyobb, több kevesebb fogalmával. Összemérik az eszközöket, tárgyakat nagyságuk, kiterjedésük alapján, őrtartalmuk szerint. Tapasztalataik során felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélıképességük, fejlıdik tér, sík, és mennyiségi szemléletük. Számlálnak, sorozatokat készítenek a különbözı termésekbıl, kavicsokból, a kincseikbıl. Tervezés:
A nevelés és tanulási folyamat tervezése a környezeti nevelésre koncentrálódik. Áthatja a napi tevékenységeket, a nevelést, alapvetı módszere a különbözı képességfejlesztı tevékenységeknek. A tervezésben fontos szerepet kap a szenzitív környezetpedagógia. A szenzitív környezetpedagógia módszere segít az ismeretek rögzítésében, a személyes környezetkép kialakításában, a környezeti élmény érzelmi megnyilvánulásában. Szerepet kap a figyelemfejlesztı, a bizalomfejlesztı, a saját élményt és az én-tudatot erısítı játék.
155
Séták, kirándulások tervezése:
A tanulási folyamat mellett kiemelten kezeljük a séták, kirándulások tervezését. A kirándulásokat a szülık engedélye, igényei alapján, szülıi és alapítványi támogatással szervezzük. Minden óvodapedagógusnak terveznie kell a séták, kirándulások helyét, idejét, célját, feladatait a nevelési évre. A séták idejének és távolságának tervezésénél figyelembe vesszük az életkori és egyéni fejlettségi szintet, a témák egymásra épülésének folyamatát. Élünk a spontán lehetıségekkel és a szülıi kezdeményezésekkel. Az óvónıknek át kell gondolniuk a megfigyelések tárgyát, készen kell állniuk a spontán tapasztalatszerzések irányítására. A séták, kirándulások tervezésénél és szervezésénél fontos a sorrend, a fokozatosság elvének betartása: • a legközelebbi környezettıl haladunk a távolabbiig óvoda belsı és külsı környezetének megismerése óvoda környéke sétával elérhetı helyszínek tömegközlekedési eszközzel elérhetı helyszínek bérelt jármővel elérhetı helyszínek Séták, kirándulások elıkészítése: • A megteendı távolságot és a túrázással töltött idı hosszát a gyermek edzettségéhez és erınléti állapotához választjuk • Elızetesen bejárjuk a kiválasztott útvonalat, feltérképezzük a megfigyelésre alkalmas jellegzetességeket • Megtervezzük a játék és pihenıhelyeket, figyelünk a hely egészségügyi alkalmasságára is • Kiválasztjuk a legmegfelelıbb utazási útvonalat
156
• Felkészülünk szakkönyvekbıl, a szükséges eszközöket magunkkal visszük • Minden esetben tervezünk alternatív programot rossz idı esetére • Felkészítjük a gyermekeket a sétára, kirándulásra
A gyermekek felkészítése: • Az óvónı élményszerő beszámolója az általa már ismert, tervezett séta és kirándulóhelyrıl • Közös beszélgetéssel megtervezik, mit néznek meg, milyen eszközöket és játékokat visznek magukkal • Kincses doboz, zacskó elıkészítése, a győjteni valók megtervezése • Mi kerül a hátizsákba (étel, ital, eszköz, stb.) • Öltözködés megbeszélése • Viselkedés megbeszélése, emlékek felelevenítése
Az óvodapedagógus viselkedése a sétán, kiránduláson: • Az óvónı modell: mozdulatai, gesztusai sugározzák a növény- és állatvilág szeretetét, védelmét • Érdeklıdı megfigyelıje a természet, és az ember által alkotott szépségeknek • Használja a növény- és állathatározót, az eszközöket • Játékokat kezdeményez, mely a környezet megismerését segíti elı • Tisztelettel beszél más tájak, korok emlékeirıl, hagyományairól, és arról ismeretei vannak Az óvodapedagógus szerepe: • Megláttatja a természeti és társadalmi környezet szépségeit • Élményeket nyújt 157
• Felkelti az érdeklıdést a természet iránt • Biztosítja a tapasztalat- és ismeretszerzés lehetıségét • A környezet értékeinek megırzésére nevel • Megismerteti a gyermekkel a helyi hagyományokat, néphagyományokat, szokásokat, a tárgyi kultúrát, lerakja a hazaszeretet alapjait • A környezethez való kötıdést kialakítja • A helyi program szellemében történı esztétikus környezetet alakít ki • Biztosítja az aktív tevékenységi formák lehetıségét • Elısegíti az önálló véleményalkotás, döntési képességek fejlıdését, a kortárskapcsolatban és a környezet alakításában
A fejlıdés várható eredménye: • Tiszteli, szereti, óvja a természetet • Tudja teljes nevét, hány éves, lakcímét • Felsorolja családtagjai nevét • Tudja óvodája, csoportja nevét, csoportja névadóját felismeri • Azonosítja testrészeit, ismeri az érzékszervek funkcióját • Betartja a közlekedési szabályok alapelemeit • Ismeri a közlekedési eszközöket, azokat különbözı szempontok alapján csoportosítja • Ismeri a növény és állat fogalmát • 20 állatot felismer, megnevez, képrıl azonosít, ismeri fıbb tulajdonságait, jellemzıit, különbözı szempont szerint csoportosítja • 20 növényt felismer, képrıl azonosítja, ismeri fıbb tulajdonságait, jellemzıit, különbözı szempontok szerint csoportosítja • Szívesen gondozza a növényeket, állatokat • Ismeretei vannak a természet körforgásáról: 158
o ismeretei vannak a napszakokról és a hozzá kapcsolódó tevékenységekrıl o fel tudja sorolni a napokat, évszakokat o ismeri az évszakok jellemzı jegyeit o felismeri az idıjárás összefüggéseit o tudja, milyen emberi tevékenység kapcsolódik az évszakokhoz, segíti elıkészületeit (munka, szórakozás, jeles napok) o egyszerő ok-okozati összefüggéseket felismer, megért • Ismer néhány természetvédelmi fogalmat (takarékosság, vízvédelem, hulladék újrahasznosítás) • Szeret kirándulni, sétálni • Különbséget tud tenni a szép, tiszta és a szennyezett, megrongált környezet között • Ismeri a természetjárás alapismereteit (megfelelı ruházat, étkezés, turistajelzés…) • Rendelkezik matematikai alapismeretekkel o összehasonlításokat végez szín, forma, nagyság szerint o a gyakran használt ellentétpárokat érti (hosszabb-rövidebb, magasabbalacsonyabb, stb.) o különbözı relációkat megbecsül, összemér, sorba rendez o a téri irányokat jelzı fogalmakat megfelelıen alkalmazza
159
VERS, MESE
Cél: A mesék, versek szeretetének kibontakoztatása, a gyermekek anyanyelvi kultúrájának, képességének fejlesztése irodalmi ízlésének megalapozása, az irodalmi önkifejezés lehetıségének biztosítása.
Ahhoz, hogy a mese, vers valódi élménnyé váljon, nyugodt, állandó helyet biztosítunk, ahol eleinte az óvónı, késıbb már a gyerekek is bármikor szabadon mesélhetnek, bábozhatnak. A mesekuckóban kapnak helyet azok az eszközök (bábok, fejdíszek, ruhák, képek, könyvek, stb.), melyek segítik a szemléltetést vagy az önkifejezést. Olyan eszközöket alkalmazunk, melyek elısegítik a képzeleti képek elıhívását, de nem vonják el a figyelmet a mesérıl, versrıl. Az óvónı élvezhetı, változatos elıadásmódjával mintát nyújt a gyermekeknek. A beszéd, mimika, gesztusok összehangolásával segíti az értelmi tagolást és az érzelmek hatásos kifejezését. A beszoktatás idıszakában a felnıtt ölében, a testmeleg megnyugtató biztonságában hallgatják a gyermekek a meséket, mondókákat, mely megkönnyíti az óvónı és a gyermek érzelmi egymásra találását. Alvás elıtt a már ismert mesék elmondása, halk altatóének segítik az elcsendesedést. Törekszünk arra, hogy minden nap kielégítsük a gyermekek mesélés, verselés, mondókázás iránti igényét. Az új verseket, meséket többször, hetekig ismételjük a gyermekek számára a módszerek változtatásával, idıt hagyva a tanulásra. Az új versek, mesék bemutatása elıtt, az azokban szereplı még nem ismert kifejezéseket, szavakat más és más szövegkörnyezetben használjuk, hogy a gyermekeknek ne okozzon problémát a mese, vers megértése. Egy-egy frappáns közmondás, szólásmondás helyzethez illı elmondásával is megéreztetjük a magyar nyelv gazdagságát. 160
Az óvodába lépés elsı napjától arra szoktatjuk a gyermekeket, hogy a könyv értékes élmény- és információforrás, vigyázunk rá. A kicsikkel leporellókat nézegetve beszélgetünk. Az egyszerő képek megnevezése még a bátortalanokat is segíti a megszólalásban, megnevezésben. Késıbb képes mesekönyvekbıl mesélünk, majd egy-egy ıket érdeklı témához keresünk könyvet az óvoda könyvtárából. Az otthonról hozott könyvekbıl is mesélünk a gyerekeknek. A mesék cselekményének figyelmes követése, a versek szövegének pontos felidézése segítik a figyelem, az emlékezet fejlıdését, a valóság megtapasztalását. A nyelvi képek az élet igazságaira, az emberi közösség értékeire tanítanak, miközben fejlıdik a gyermekek fantáziája, kialakul bennük a világ sokrétő látásmódja. A bábozás, dramatikus játék a szabad önkifejezés, az önbizalom fejlıdésének fontos eszköze. Az irodalmi élmény passzív befogadásától eljuttatjuk a gyermekeket annak aktív megéléséig. A bábozás, dramatikus játék során megosztják egymás között a szerepeket, megvitatják egymás ötleteit, odafigyelnek egymás beszédére, arra reagálnak saját mondanivalójukkal. Így megélik az együttalkotás örömét. A nagyobbak elıadják kedvenc meséjüket a kisebbeknek, ami segíti az egymás iránti megbecsülés, tisztelet kialakulását. A tehetséges gyermekeknek lehetıséget biztosítunk a szereplésre: ı lesz a mesemondó, a fıszereplı. Saját mese kitalálására, saját vers költésére késztetjük. A lassan oldódó gyermeknek sokáig testközeli kapcsolatban mesélünk, ölbeli játékokat játszunk. Közösen halandzsázunk, hogy a jókedvő játék oldja gátlásukat, feszültségüket. A báb mögé bújva próbáljuk megszólaltatni, késıbb egyszerő, beszéd nélküli szerepekre bíztatjuk. Lehetıséget teremtünk arra, hogy saját képi világát, a mese, vers által szerzett érzelmeit mozgással és ábrázolókészségének kibontakoztatásával fejezze ki.
161
A felhasznált irodalmi anyag összeállítása:
Az irodalmi anyag összeállításánál fokozott figyelmet fordítunk a nevelési programunkat meghatározó környezeti nevelésre. Az évszakokhoz, természeti jelenségekhez, állatokhoz, növényekhez kapcsolódó versek, mondókák kiemelt szerepet kapnak. A 3-4 éves korosztálynak elsısorban a hangutánzó, ritmikus ismétlıdéssel, egyszerő, könnyen érthetı cselekménnyel rendelkezı mesék; az erısen ritmikus, zenei hatású, játékos versek közül választunk. A 4-7 éveseknek az egyre bonyolultabb, több szálon futó cselekményt tartalmazó népmesék, klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, mőmesék, novellisztikus-realisztikus történetek, folytatásos meseregények; a halandzsát, humort, líraiságot tartalmazó versek közül választunk.
Forrás: • elsısorban a magyar népköltészet • a magyar klasszikusok gyermekeknek való alkotásai • a mai költık és írók mőveibıl azok, melyekbıl ıszinteség, jókedv, a gyermeki kedély átélése sugárzik • mőfordítások közül csak a hibátlan magyarsággal fordított mesék és versek Szempontok: • igazodjon a gyermek életkori sajátosságaihoz, elızetes tapasztalataihoz • segítse elrendezni, megfogalmazni az átélt élményeket • táplálja a gyermek érdeklıdését önmaga, az emberi kapcsolatok és a természet jelenségei iránt • elégítse ki a ritmus- és szókedvelés igényét
162
Az óvodapedagógus szerepe: • A felhasznált irodalmi anyagot igényesen állítja össze • Az irodalmi élmény létrejöttéhez szükséges körülményeket biztosítja • Fejleszti az anyanyelvi képességeket az irodalom eszközeivel • Az olvasóvá válást megalapozza A fejlıdés várható eredménye: • a gyermek szívesen hallgatja a mesét, verset • szívesen mesél, bábozik, dramatizál • ismer 10 – 12 mondókát, 8 – 10 verset, 4 – 5 mesét • képes saját mese, történet kitalálására • önállóan mond mesét • szándékos figyelme, beszédkészsége, szókincse fejlıdik • ismeri a könyv használatát, értékét
163
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK
Cél: A közös éneklés, a közös dalos játék örömének megéreztetése, a zenei anyanyelv és ízlés megalapozása, a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése, a hagyományırzés megteremtése.
Az éneklés a hangulatteremtés eszköze. A beszoktatás idején a ringatók, lovagoltatók, csiklandozók, kézjátékok testközelsége, megnyugtató vagy éppen felvidító jellege jelenti a gyermekek elsı pozitív tapasztalatát a késıbbi közös énekléshez, játékhoz. Éneklünk nap közben, tevékenységek közben, az udvaron, alvás elıtt, ébresztésnél. Az éneklés épp úgy ad nyugalmat, mint ahogy derőt és vidámságot is. Törekszünk arra, hogy a gyermekek maguk is alkalmazzák aktuális hangulatuk kifejezésére. Az óvónı éneklési kedve, hangszeres játéka a gyermekeket utánzásra készteti, közös muzsikálásra serkenti. Gépzenét ritkán alkalmazunk. A mozgással összekötött éneklés a hangot vizuálisan is felfogható ingerré változtatja, ami segíti a gyermekek számára a zenei kép megértését, és visszahat az elvont gondolkodásra is. Az énekes játékok során fejlıdik a gyermekek szabálytudata, koncentrálóképessége, türelme, koordinált mozgása. A közös éneklés és játék vidám hangulata ráébreszt az együttlét örömére. A játékok során várniuk kell, míg sorra kerülnek, így kialakul az egymás iránti toleranciájuk, fejlıdik önfegyelmük.
164
A hagyományırzés megteremtése: A nép karakterének egyik hordozója a mozgás, a „hagyományban” évszázadok óta rögzült mozdulat, testtartás és tempó, melyet nem lehet örökölni, csak megtanulni. A mondókák, gyermekdalok kifejezései, a dallamfordulatok, a játékok tartalma mind népünk szokásairól, sajátos hangulatáról szólnak. A magyar népi dalos játékok játszása során ezt a tudást adjuk tovább gyermekeinknek.
A felhasznált dalanyag összeállítása:
A játékdalokat, zenehallgatásra szánt énekeket szorosan kapcsoljuk a nevelési programunkat meghatározó környezeti neveléshez, ezen belül az évszakokhoz, a népszokásokhoz, néphagyományokhoz. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai, migráns nevelésben részesülı gyermekek hovatartozását.
Forrás: • elsısorban a magyar néphagyomány gyermekdalai, mondókái • a mődalok közül azok, melyek hat hangterjedelmen belül magukon hordozzák a magyar népzenei sajátosságokat (pentaton fordulatok, gyakori kvart, belsı kvintváltás, visszatérı formaszerkezet) • esetleg más népek gyermekdalaiból azok, melyek a magyar zenei sajátosságokhoz hasonlóak (hat hangon belül, félhang nélküli, pentaton fordulatú), és a szövege is mővészi értékő • Forrai Katalin: Ének az óvodában • Zenehallgatáshoz: Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában • Kortárs mővészeti alkotások 165
Szempontok: • igazodjon a csoport összetételéhez, zenei képességeihez: o a dallamfordulat o a hangterjedelem
szempontjából
o a játékforma • a mondókák, dalos játékok (70 %), mődalok (25 – 30 %) helyes aránya
Zenei képességek fejlesztése:
Ahhoz, hogy a gyermekek tisztán énekeljenek, az óvónınek ügyelnie kell arra, hogy a dalt megfelelı hangmagasságban kezdje, tisztán, lágyan, könnyedén, középerısen énekeljen. A gyermekek éneklési kedvét felhasználva megfigyeltetjük velük a zenei párokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú), a különbözı környezeti hangokat, egymás hangszínének különbségeit. Játszunk az ismert dalokkal: a dallamot felismerjük, visszaénekeljük, elbújtatjuk, ezzel fejlıdik a gyermekek zenei emlékezete is. A gyermekeket zenei improvizációra ösztönözzük: énekelve köszönünk, mondókákat megzenésítünk, énekes rigmusokat költünk, megalapozva ezzel a késıbbi önálló éneklési és szereplési vágyat. A beszoktatás idején az ölbeli játékok egyenletes ringatásától jutunk el oda, hogy a gyermekek sokféle módon fejezzék ki az egyenletes lüktetést, majd az egyenletes járást és a ritmust is. A gyermekek számára elérhetı helyen tároljuk a hangszereket (dob, háromszög, cintányér, ritmusbot, stb.), hogy bármikor zenélhessenek. A természet eszközeit is felhasználjuk hangszerként: dió, - gesztenyedob, mákcsörgı, szivarfa termésébıl ritmusbot, stb.
166
A tánc benne rejlik az énekes játékok egyszerő mozdulataiban: kifordulás, guggolás, belépés, kilépés, kapu alatt bújás, párválasztás, forgás. Késıbb egyszerő tánclépéseket kapcsolunk egy-egy énekhez, megalapozva gyermekeink mozgáskultúráját. Az egyéni képességek alapján a tehetségesebbek jussanak el bonyolultabb mozgásformák elsajátításához, tánclépésekhez. Használják ki és éljenek az éneklés lehetıségével, önállóan kezdeményezzenek körjátékokat, dalos játékokat. A tehetséges gyermekek egyéni éneklését mintaként állítjuk a többiek elé, a zenei képességek fejlettebb formáit gyakoroljuk velük. Azokat a gyermekeket, akiknél a zenei képesség területén hiányosságot, lemaradást észlelünk, egyénileg fejlesztjük. A hátrányos helyzető gyermekkel sokáig ölbeli játékokat játszunk, közösen dudorászunk, ringatva énekelünk, oldva gátlásukat, feszültségüket.
Az óvodapedagógus szerepe: • A felhasznált dalanyagot igényesen, a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazodva állítja össze • A tervezésben és a gyakorlatban a fokozatosság és az egymásra épülés elvét követi • A zenei élmény létrejöttéhez szükséges körülményeket biztosítja • Fejleszti a zenei képességeket • A hagyományırzést megteremti
A fejlıdés várható eredménye: • élményként éli meg a közös éneklést, az énekes játékot • egyénileg is szívesen énekel • élvezettel tud zenét hallgatni • különbözı tevékenységek közben is dudorászik, énekel 167
•
érzi az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát
• képes egyszerőbb tánclépések elsajátítására • megkülönbözteti az elemi zenei fogalmakat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú) • ismer 8-10 mondókát, 15-20 éneket
168
RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
Cél: A gyermek kedvelt tevékenységévé váljon az ábrázolás, melyben felhasználja az általa ismert és kedvelt technikákat. A technikák és anyagok alkalmazásának megtanítása. Komponáló, térbeli tájékozódó- és rendezıképesség kialakítása
A gyermek az ıt körülvevı tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétő tevékenysége során mindegyiket újraalkotja, rendezi. Az ábrázolás nem más, mint a gyermeknek a világról kialakított vizuomotoros reprezentációja. Az alkotótevékenység segíti az esztétikai érzékenység és igényesség, a szép iránti nyitottság kialakulását. A gyermek képzelete és emlékezete alapján rajzol, fest, mintáz, így ábrázolásaiban próbálgatja, alakítja saját formanyelvét. Az ábrázolótevékenység által az önkifejezés lehetıségét teremtjük meg. A gyermekeket érı hatások közül a legjelentısebb a közvetlen környezet hatása, ezért fontos, hogy esztétikus, funkciójukban is szép és egymással harmonizáló tárgyak vegyék körül. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyermekeket többfunkciós szemlélıdésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönzı ingerek és élmények érjék, megmutatjuk a hulladék újrahasznosításának lehetıségeit. Az egyéni és közös élménygyőjtés alkalmával figyelmüket ráirányítjuk a formai, színbeli térbeli elhelyezkedésre, motiváljuk ıket az egyéni kifejezésre. Megismertetjük a gyermekeket mővészek által alkotott képekkel, szobrokkal, fotókkal, hogy esztétikai ízlésük fejlıdjön, vizuális kultúrájuk megalapozódjon. Ráébresztjük ıket az alkotás, az anyaggal való játék örömére. Az alkotás élményét megélı gyermek számára maga a tevékenység és ennek öröme a fontos. A gyermekek önálló elgondolás szerint dolgoznak, a technikákat szabadon választják, 169
de nem zárjuk ki az alkalmankénti felnıtt általi irányítást sem (pl. ünnep). Értékként kezeljük, egyéni képességükhöz mérten értékeljük munkáikat. Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítjük a képi- plasztikai kifejezıképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezıképességek alakulását.
A napi tevékenységek
szervezésével megteremtjük a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését. A tapasztalás, a saját átélt élmények befolyásolják a gyermek tér, forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlıdését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakulását. A tehetséges gyermekek számára bıvítjük a technikák palettáját, a kevésbé jó kézügyességő gyermekeknek közös munkákkal, és egyéni módszerekkel fejlesztjük képességeit.
Az ábrázolási élmény létrejöttéhez szükséges feltételek biztosítása: A hét minden napján, az egész nap folyamán, az óvodába lépés elsı pillanatától lehetısége van a gyermeknek arra, hogy ábrázoljon. Jól szervezett napirenddel, a nyitott polcon tárolt, szabadon elvehetı eszközökkel állandó, folyamatos lehetıséget kínálunk a gyermekek ábrázoló, építı, alkotó tevékenységére. A kreativitást segíti elı, hogy szabadon választhatják meg a szükséges eszközt és technikát, melyhez az eszközök állandó, általuk is jól ismert helyen vannak.
A technikák megismertetése és alkalmazása: A technikák számtalan lehetıséget biztosítanak a manuális érzékelés, a finommotorikus mozgás, a szín, - forma, - térérzékelés fejlesztésére. Az agyagozás, a firkálás, tépés, homokozás során ismerkednek meg az anyaggal, az eszközzel. Lehetıséget kapnak a sík és térbeli alkotásra, a színvilág variálására. A rajzolásnál a zsírkrétától a krétáig, a ceruzáig van lehetıség az eszköz megválasztására. Változtatjuk a papír méretét, színét a képi gondolkodás fejlesztése
170
céljából. A festés állandó lehetıség a gyermek számára. Alkotási élmény a színek keverése, csöpögtetése, új létrehozása, a felület, majd a forma megfestése. Ha kedvet érez, akkor vág, ragaszt, tép és képet alkothat. Az agyagozás és a lisztgyurma a téri észlelést segíti elı, tapasztalatokat szerez a gyermek az alakíthatóságról, fejlıdik finommotorikája, kézügyessége. Az építés során ismerkedik az anyagok tulajdonságaival, összehasonlítja a különféle minıségő anyagokat, mely segíti tér- és formaérzékelését. A felsorolt technikák mellett helyet kap a szövés, fonás, üvegfestés, terményekbıl való képalkotás és bármi, mely gazdagítja a gyermekek szín- és formavilágát. A munkák készítéséhez felhasználunk természetes és újrahasznosítható anyagokat (pl. festéket, gyurmát, ragasztót készítünk természetes anyagokból, hulladékpapírból papírmasé-figurákat készítünk, stb.). Az új technikák bemutatásánál a kisebb csoportban történı foglalkoztatást tartjuk eredményesnek. A bizonytalan technikai ismeretekkel rendelkezı, kevésbé ügyes gyermekek részére egyéni fejlesztéssel adunk segítséget, kiküszöbölve a kudarchelyzetet.
Az óvodapedagógus szerepe: • Megismerteti a gyermekeket a környezetében található különféle anyagokkal, és a kézimunka technikai alapelemeivel, eljárásaival, a munkafolyamatokkal •
Megteremti a feltételeket a képi-plasztikai kifejezı nyelvhez, az ábrázoló és konstruáló-képesség fejlıdéséhez.
• Magatartása segítı és továbbfejlesztı a felzárkóztatásnál, tehetséggondozásnál • Felkelti a tevékenységvágyat, lehetıséget ad élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik újraalkotására, eljuttatja a gyermekeket az alkotás öröméhez.
171
A fejlıdés várható eredménye: • Önállóan alkalmazza a technikákat (rajzolás, festés, gyurmázás, vágás, ragasztás) • Az eszközök használatát készségszinten sajátítja el (olló, ceruza, ecset, zsírkréta, gyurma, ragasztó, papír) • Képes élményeit ábrázolásban kifejezni • Emberábrázolásában megjelennek a részletek • A színeket ismeri és változatosan alkalmazza • A mővészi alkotásokat nézegeti, nem utasítja el
172
MOZGÁS
Cél: A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése.
Az óvodáskorú gyermek életeleme a mozgás. Általa fejlıdik a gyermek testileg és szellemileg egyaránt. A rendszeresen végzett mozgás fejleszti a gyermek természetes mozgását, kialakul harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgása, mozgáskoordinációja, fejlıdnek testi képességei (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), miközben erısödik ellenálló-, teherbíró- és alkalmazkodóképessége, ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben. A fokozatos, egymásra épülı, tudatosan megtervezett gyakorlatvezetés, az úszás, az egyéni adottságokhoz igazodó differenciált terhelés fejleszti a légzı- és keringési rendszer teljesítıképességét, a csont- és izomrendszer teherbíró-képességét. Így képessé válik hosszabb séták, túrák, a monoton járás alapjainak elsajátítására. A gyermek mozgás közben megismeri a számára optimális terhelést, ezáltal fejlıdik éntudata, önbizalma, önértékelése. A mozgás által fejlıdnek a gyermek akarati tulajdonságai, önfegyelme, figyelme, kialakul testsémája, téri tájékozódóképessége. Az önkormányzat által biztosított korcsolyázás az egyensúlyérzék, a térérzék fejlesztésének eszköze. Spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetıséget biztosítunk a mozgásra.
173
A csoportszobákban megfelelı helyet alakítunk ki a szervezett és spontán mozgásra, állandó helyet a tornaszereknek. Az eszközöket úgy választjuk meg, hogy azok megfeleljenek az életkori sajátosságoknak, variálhatók legyenek. Az udvaron lévı játékok, a sportudvar a különbözı mozgásos játékok színtere. Az idıjárástól függıen kora tavasztól késı ıszig a szabadban tartózkodnak a gyermekek, és itt történik a testnevelés foglalkozás is. Az udvaron rendszeresen használják a kerékpárokat, köteleket, labdákat, stb. A fejlesztıeszközök között szerepelnek a padok, botok, különbözı járólapok, szalagok, csúszda, bordásfal, és egyéb kiegészítı eszközök. A meglévı eszközöket változatosan alkalmazzuk, ezzel is színesebbé téve a gyermekek tevékenységét. A mozgás fejlıdését egyénenként követjük nyomon, a fejlesztést erre építjük. Fontos feladatunk, hogy a fejlıdésben lemaradt gyermekeket felzárkóztassuk, ezért a foglalkozások szervezésénél a csoportokat megbontjuk és a képesség, illetve a fejlesztés irányának megfelelıen alakítjuk ki azokat. Lehetıvé tesszük, hogy egyéni tempójuknak megfelelıen mozogjanak, miközben ösztönözzük és segítjük ıket. Figyelemmel kísérjük a testi rendellenességgel rendelkezı gyermekeket, ezért tervezünk lábboltozat-fejlesztı gyakorlatokat és prevenciós tartásjavító tornát. Kihasználva a helyi adottságainkat lehetıvé tesszük a mezítlábas mozgást az udvaron jó idı esetén. Az alkatilag jó felépítéső, gyors, kiemelkedı mozgású gyermekeket a terhelés növelésével fokozott teljesítményre ösztönözzük.
A mozgás szervezeti formái:
A mindennapos testnevelés elsısorban a célirányos mozgásfejlesztést szolgálja játékos formában. Anyagát elsısorban mozgásos játékok, és a testnevelés foglalkozáshoz kapcsolódó egy-egy feladat adja. A mindennapos testnevelést a napirendben rögzítjük. 174
A testnevelés-foglalkozás szervezett formában az óvónı tervezése alapján történik heti rendszerességgel. Ennek száma függ a csoport mozgásigényétıl és az óvónı egyéniségétıl. A foglalkozást a feladat és a gyermekek különbözı fejlettségi foka szerint építjük fel. Míg a kisebbeknél a nagymozgásos gyakorlatok, az egyszerőbb játékok kapnak szerepet, addig a nagyobbaknál a finomabb, irányított mozgás, a verseny- és szabályjátékok. A feladatok összeállításánál az óvónık módszertani segédanyagot használnak, melyet kiegészítenek saját ötleteikkel, elképzeléseikkel. A testnevelés kiemelt szerepet tölt be a motoros képességek fejlesztésében. A gimnasztikai gyakorlatok, a természetes mozgásból induló gyakorlatok elvezetnek a bonyolultabb mozgások végrehajtásához, s ezáltal fejlıdik a gyermek mozgáskultúrája. A gyermekek a testnevelés során járás- és futásgyakorlatokat végeznek különbözı helyzetekben, irányban és ütemben. A labdagyakorlatok, a dobások a koncentrálást; a támasz- és függıgyakorlatok az erınlétet, az izomzatot fejlesztik. A motoros és finommotoros rendszer fejlesztésére kézi szereket alkalmazunk, ezeket változatos módon használjuk. A mozgáskoordináció fejlesztését szolgálja az egyensúlyozó járás, a járásnemek változtatása. A tartásjavító gyakorlatok a helyes testtartás kialakítását és megırzését eredményezik, a mozgásmőveltség fejlesztését szolgálják. A változatos módszerek és játékok segítik a fizikai állóképesség fejlıdését, a térben való tájékozódást. Az irány helyes elsajátítása érdekében használjuk a csuklóra tett szalagot.
A szabad mozgásban lehetıségük van a gyermekeknek eldönteni, hogy miben, mennyi ideig vesznek részt. Biztosítjuk számukra a testnevelı eszközök használatát.
175
Az óvodapedagógus szerepe: • A fejlettségi szintnek megfelelı feladatokat ad és gyakoroltat • A balesetmentes mozgás feltételeit biztosítja • Egészséges versenyszellemet alakít ki • Kielégíti a gyermekek mozgásigényét
A fejlıdés várható eredménye: • Szeret mozogni, igényli a rendszeres mozgást • Kialakult a testfogalma, kialakulóban van a személyi zóna ismerete • Képes a testrészeken megtanult irányokat a tér tárgyira kivetíteni • Mozgása összerendezett, megfelelı ritmusú • Képes a természetes járását ütemes járással váltakozni • Testi képességei (erı, ügyesség, állóképesség, gyorsaság) elérik az optimális szintet • Feladattudattal rendelkezik • Kialakul az összerendezett harmonikus mozgása • Mozgásában, a gyakorlat végrehajtásában kitartó • Képes kör és sor kialakítására • Tud szökdelni páros és fél lábon • Ismeri és tudja a mászás, kúszás, csúszás technikáját • Képes közös mozgásra (páros gyakorlatok, versenygyakorlatok) • Ismer néhány vezényszót, annak megfelelıen cselekszik • Behunyt szemmel is képes bizonyos mozgásformák elvégzésére • Képes futás közben jelre irányt változtatni, személyeket, tárgyakat kerülni • A gyakorlatokat fegyelmezetten, harmonikus mozgással hajtva végre
176
• Eredményesen vesz részt egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyen az elıírt szabályok betartásával • A másik sikerének örül, a kudarcot elviseli • Ismeri és használja a kézi szereket, mer a tornaszereken mozogni
177
MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK
Cél: Önállóság, kitartás, felelısség, céltudatosság fejlesztése. A munkához való pozitív viszony kialakítása.
A munka jellegő tevékenység a személyiségfejlesztés egyik eszköze, általa kifejlıdik az a képesség, mely lehetıvé teszi az önmagáért végzett teendık, a másokért végzett feladatok pozitív értékelését. A gyermekeknek lehetıséget adunk olyan munkajellegő tevékenységek elvégzésére, melynek megvalósítását képességei lehetıvé teszik. A munkafolyamatok gyakorlása során a munkavégzéssel kapcsolatos fogásokra, technikákra, ügyességre, tanítjuk ıket.
A munkajellegő tevékenységek fajtái: • önkiszolgáló munka • alkalmi munkák • közösségért végzett munka Az önkiszolgáló munka az óvodába lépés elsı pillanatától jellemzı a gyermek tevékenységére, melynek önálló végzésére ösztönözzük alkalmazkodva az egyéni fejlettségi szinthez. A gondozási feladatokra épülı önkiszolgáló munka alakítja a gyermekek saját szükségleteivel kapcsolatos igényességet, mely az egészséges életmód elengedhetetlen feltétele. Személyes dolgainak rendbetétele alakítja felelısségérzetét. Megéreztetjük, hogy a munka akkor igazán eredményes, ha ponto-
178
san, a szabályoknak megfelelıen végzik. Saját tapasztalatai alapján értékeli más munkájának eredményét is. Az alkalomszerő feladatok a spontán és szervezetten adódó munkák, mint az ünnepi sütés, salátakészítés, gyümölcstisztítás, különbözı megbízások teljesítése. A munkafolyamatban a képességeknek megfelelı részfeladatokat adjuk a gyermeknek. Megteremtjük azt a légkört, hogy kedve legyen önként bekapcsolódni a munkába. Kialakul bennük az egymáshoz való alkalmazkodás, a sikerélmény, az önbizalom, az önértékelés. Kimagasló szerepe van a közösségért végzett munkának. Az egymással, egymásért végzett tevékenység szorosabbá teszi a közösségi kapcsolatokat. Képesek együttmőködni, feladatot megosztani egymás között. Ilyen a naposi feladatok ellátása, a környezetük rendjének megırzése és helyreállítása. Ebben a helyzetben tanulják az egymáshoz való alkalmazkodást, a közös erıfeszítés örömét. A gyermek érezze meg a munka szükségességét, váljon igényévé a rendezett, esztétikus, kultúrált környezet. Az udvaron végzett kertrendezés, udvarsöprés látványos eredménye motiválja a gyermekeket. Fontos számunkra, hogy a gyermekek aktívan vegyenek részt a környezeti neveléshez szorosan kapcsolódó tevékenységekben (állat,- növénygondozás, kertrendezés). A munka értékelésével, az eredmény hangsúlyozásával ösztönözzük a munkába való bekapcsolódásra. Fokozatosan alakítjuk ki bennük az igényt a munka megbecsülésére.
Az óvodapedagógus szerepe: • A munkaformákat fokozatosan vezeti be az egyéni képességekhez igazodva • Érzékelteti milyen fontos a közösség számára a gyermek által végzett tevékenység • Példának állítja a sikeres munka eredményét, büszke az elvégzett munkára és annak eredményére 179
• Modellt nyújt a munkavégzésben • Folyamatos, konkrét, reális értékelésével segíti a gyermek önértékelését
A fejlıdés várható eredménye: • Önállóan tisztálkodik, öltözik, étkezik • Felszabadultan, aktívan tevékenykedik, átéli a munka örömét • Megszervezi saját és társai munkáját, a feladatokat megosztja • Megbecsüli a munka eredményét • Önként vállal munkát, a munkában kitartó, céltudatos, segítıkész • Munkavégzése alapos, pontos, tempója megfelelı, mozdulatai célszerőek • Kialakulóban van igénye az esztétikus környezet iránt • Ismeri és önállóan használja az óvodában megismert kerti szerszámokat
180
A T E V É K E N Y S É G E K B E N M E G VA L Ó S U L Ó TA N U L Á S
Cél: A tudásvágy felébresztése, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodási képességek fejlesztése a játék, a munka, a mese, rajzolás, éneklés környezeti nevelés által és a nevelés pedagógia módszereinek alkalmazásával.
Az óvodai tanulás elsısorban a tevékenységekbe és a nevelésbe integrálva történik, de élünk a tervezett, tudatos ismeretátadással is. A tanulás folyamatát a környezeti nevelés köré építve dolgozzuk ki. E témakörben koncentrálódik a többi tevékenység komplexen, a gyermek személyiségét egészében fejlesztve. A tanulási folyamatot a játékosság jellemzi. A tanulási folyamatban hangsúlyozott a gyermek mőveltségi-, tudás- és ismereti szintjének tudatos, tervszerő fejlesztése, nem szőkül le az ismeretszerzésre. A tanulási folyamatban a gyermek elsajátítja a fegyelmet, a feladatra való odafigyelés képességét, az önálló feladatvégzést, a feladat megoldására való törekvést, a várakozás képességét, az egymásra való odafigyelés, egymás meghallgatására való képességet. A tanulási folyamat rendszerében érvényesül a pedagógiai tervszerőség és céltudatosság. Megtervezzük a tanulás témáját, módszerét, eszközét, a képességfejlesztés területeit, és azt a csoport sajátosságaihoz igazodva szervezzük meg a nap folyamán. Tájékozottságunkat, szakmai mőveltségünket továbbfejlesztjük, hogy alkalmasak legyünk minden esetben a gyermek kezdeményezéseibe való bekapcsolódásra. Az eredményesség megköveteli a gyermek képességeinek, tudásszintjének,
181
érdeklıdésének ismeretét. A gyermek értékelése az egyéni szinthez viszonyítva történik. Az óvodai tanulás megteremti a tudáshoz való pozitív viszony kialakulását. A gyermek természetes érdeklıdésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára építünk. Gyakorlás útján rögzítjük az ismereteket, mellyel célunk, hogy új, megváltozott helyzetekben is tudja alkalmazni azokat.
A sokoldalúan elsajátított és alkalmazott tapasztalat, ismeret biztossá teszi a gyermeket a tanulási helyzetekben. Megismertetjük vele a tévedés lehetıségét, a javítás, az önellenırzés módját. Ezek által alakul öntudata, önállósága, magabiztossága, képes gondolatai kifejezésére. Tudja bizonyítani állítását, belátni tévedését.
A tanulás szervezeti formái lehetnek: • egyéni foglalkozás • cselekvéses tanulás • felfedezés
Egyéni foglalkozás, mely feladatul tőzi ki a gyermek képességeinek egyéni, személyre szabott fejlesztését. A pozitív értékelés sikerélményhez juttatja a gyermeket.
A cselekvéses tanulás a játékba integrált, önkéntes, együttmőködésre épülı, aktív cselekvés által létrejövı tanulás, mely áthatja az egész óvodai életet. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át és termé-
182
szetes kíváncsiságát kielégíthesse. A tapasztalás útján gyakorolhatja meglévı ismereteit és új ismeretekhez is juthat. Az a jó, ha hagyjuk ıket gondolkozni, biztosítjuk, hogy mindenki eredményesen el tudja végezni a feladatokat, ezzel kialakítjuk a gyermek tanulási kedvét, motivációját.
A felfedezés valamilyen gyakorlati probléma megfogalmazására, a feladat megoldására késztet. A gyermekek figyelmét ráirányítjuk a dolgok okára, céljára, kérdések feltevésére ösztönözzük ıt. A meglévı gyermeki kíváncsiságot felhasználva keressük a válaszokat a „miért”-ekre, keressük a „hogyan” módjait. A gyermekek válaszait, megoldási módjait örömmel fogadjuk, közösen megvizsgáljuk, kipróbáljuk megvalósíthatóságát.
Az óvodapedagógus szerepe: • Ismeri a gyermek egyéni fejlıdési ütemét, érdeklıdési körét • Alkalmazza az egyéni és differenciált bánásmódot • A gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelıen tervez, értékel, fejleszt • „Követelek, mert szeretlek” elvet alkalmazza A fejlıdés várható eredménye: • Képes önmaga fegyelmezésére • Tudja hibáit korrigálni • Kialakul benne a tudásvágy, a felismerés, a szándékos figyelem, a feladattudat, szabálytudat képessége • Hosszabb ideig tudja figyelmét összpontosítani • A cselekvı, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elvont fogalmi gondolkodás is kialakulóban van • Bátran kérdez, ı maga is keresi a válaszokat 183
A GYERMEK FEJLİDÉSÉNEK MEGFIGYELÉSE, ÉRTÉKELÉSE
A gyermek megfigyelése az óvodába lépéstıl az óvoda befejezéséig tart. A fejlıdés ütemét saját képességeihez mérten értékeljük. Az egyéni fejlıdés folyamatának nyomon követése megkívánja az anamnézis felvételét, a gyermek környezetének megismerését (szükség szerint környezettanulmány). A csoportnaplóban az óvodapedagógus feljegyzést vezet a csoport fejlıdésérıl, a használt módszerek eredményességérıl, a csoport közös tevékenységeirıl. A nevelési terveket a helyi nevelési program alapján állítja össze.
A gyermek személyi anyagának tartalma: • Anamnézislap, melyet a szülı tölt ki a gyermek óvodába lépésekor • Beszoktatási lap (a beszoktatás jellemzıi, a gyermek megismerése) • Horváth&Dubecz mérés az IMIP-ben, és az óvoda munkatervében meghatározott keretek között • Környezeti nevelés mérése • A gyermek fejlettsége, fejlıdési ütemének megfogalmazása a mérések, és az óvodapedagógus megfigyelése alapján (a szülı tájékoztatására is szolgál) • Egyéni fejlesztési terv a mérések, megfigyelések alapján • Családlátogatás feljegyzése • Fogadó óra, egyéni beszélgetés feljegyzése • A szülıvel folytatott megbeszélés (mely a gyermek fejlıdésérıl szóló tájékoztatás) feljegyzése
184
A gyermek értékelésének, a szülı tájékoztatásának folyamata: • Az óvoda elsı évében: családlátogatás, illetve egyéni beszélgetés a gyermek óvodába történı beilleszkedésérıl, a beszoktatás idıszakáról. • A következı évben, években a gyermek fejlıdési ütemérıl való tájékoztatás, a fejlesztés lehetıségei • Az iskola megkezdését megelızı évben a gyermek fejlıdésérıl, iskolai életre való alkalmasságáról tájékoztatás.
185
3 . A Z INT É Z M ÉN Y K AP CS OLAT RE NDS ZER E
186
AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD
Cél: Az együttnevelés, a közös gondolkozás kialakítása, közös tevékenységek szervezése a gyermekek érdekében, folyamatos kapcsolattartás.
Az óvónı a kapcsolattartásban érezteti a családi ház fontosságát, tájékozódik a gyermek eddigi életérıl, a család szokásairól. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlıdését A pedagógus a gyermek óvodába lépésétıl kezdve partneri kapcsolatra törekszik. Az együttnevelés elve: a kölcsönös bizalom, segítés, egymás tiszteletben tartása.
Fontosnak tartjuk az óvoda nevelımunkájának megismertetését, feladatunk, hogy a szülık bekapcsolódjanak a tevékenységekbe, saját tapasztalatokat szerezzenek. A szabadidı hasznos eltöltésére javaslatot adunk, és az óvoda kiadványával segítjük ıket a kirándulóhelyek megválasztásában. Lehetıséget adunk és ösztönözzük a szülıket arra, hogy ismerjék meg a gyermek csoportban elfoglalt helyét, képességeit.
Fontos szerepe van a szülıi közösségnek, mely összefogja egy-egy csoport életét, kapcsolatot tart az óvoda vezetésével. Ötleteivel, véleményével segíti az óvoda mőködését, feltételeinek javítását.
Az intézményi minıségirányítási program garantálja a meghatározott idıben történı szülıi elégedettség- és igényfelmérést.
187
A kapcsolattartás formái, módjai: • Beiratkozásnál ismerkedés: a pedagógus találkozik a szülıvel és a gyermekkel • A szülı tájékoztatást ad a gyermek óvodáskor elıtti fejlıdésérıl: anamnézislap kitöltése, (különösen HHH), beszélgetés (különösen SNI) • Családlátogatás: ismerkedés a családi körülményekkel, szociális helyzettel (HHH-s gyerekeknél szükség szerint többször is) • Beszoktatás: a szülık segítik a gyermek óvodába való beilleszkedését, ismerkednek az óvoda szokásaival • Anyás beszoktatás: anya együtt van a gyermekkel a csoportban egy ideig • Nyitott óvoda: a szülı részére biztosítjuk a csoportlátogatást, a rendezvényeken, sétákon, kirándulásokon való részvételt, ahol ismerkedhet a mindennapi élettel • Fórum: közös szülıi értekezlet a szülıket érdeklı, illetve a pedagógusok által javasolt témákban • Szülıi értekezlet: beszámolás a csoportról, a további tervekrıl, véleménycsere, programegyeztetés (a csoportba kerülı SNI-s gyermekekrıl tájékoztatás, szülık közös beszélgetése) • Fogadóóra, egyéni beszélgetés: az óvónı vagy a szülık által kezdeményezett, a gyermekrıl szóló tájékoztató beszélgetés (egyéni fejlıdés, fejlesztés üteme, esetleges problémák megbeszélése, HHH-s gyermekeknél a segítés lehetıségei) • Gyermek fejlıdésérıl vezetett feljegyzések, fejlesztési tervek megtekintése: szülık igénye szerint • A csoportokban a szülıi közösség igénye szerint szervezıdı programok
188
Az óvodapedagógus szerepe: • Kezdeményezi a partneri kapcsolat kiépítését, azt fenntartja • Elfogadja a szülıi közösség csoportra vonatkozó javaslatait • Segít a nevelési kérdések megoldásában tanácsaival, szakirodalom, szakemberek ajánlásával • Az óvodai életrıl, benne gyermeke fejlıdésérıl tájékoztatja a szülıket
AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA
Cél: Egymás nevelési céljainak ismerete, a nevelımunka segítése a gyermek átmeneti gondjainak csökkentése érdekében.
A kapcsolat lényege közös nevelési szemlélet kialakítása, az óvodai nevelés tevékenységrendszerének, az iskolai élet nevelési módszereinek megismerése. Lehetıség szerint a nevelés folyamatosságának biztosítása, ennek érdekében egymás elvárásainak ismerete. Az iskolával az együttmőködési szerzıdésben megfogalmazottak betartása. Feladatunk a kapcsolat olyan alakítása, mely megkönnyíti a gyermekek iskolai életbe való beilleszkedését.
A kapcsolattartás formái: • Tapasztalatcsere • Szülıi értekezlet • Egymás rendezvényére való meghívás 189
• Gyermekek látogatása az iskolában • Iskolások látogatása az óvodában • Nyílt napon részvétel • Közös pályázatírás
Az óvodapedagógus szerepe: • Készséges a kapcsolat kialakításában • Ismerkedik az iskola nevelési-oktatási koncepciójával • Párbeszédet alakít ki az óvodából iskolába történı átmenet érdekében
190
AZ ÓVODA ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEK
Cél: Együttmőködés a gyermekek és családok érdekében, a fejlesztés összhangja.
BÖLCSİDE: Tájékozódunk az óvodába jövı gyermekekrıl, amennyiben a létszám engedi folyamatosan vesszük fel ıket. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT: Intézményünk a jelzırendszer részeként együttmőködik a Gyermekjóléti és Családsegítı munkatársaival. A gyermekvédelmi felelıs közvetlen, napi kapcsolatot tart fenn, szükség esetén intézkedést kezdeményez. Beszámolók, esetmegbeszélések segítik a közös munkát. Folyamatosan tájékoztatást adunk a hátrányos helyzető gyermekekrıl, és közösen keressük a megoldást. Szükség esetén intézkedést kezdeményezünk. A Családsegítı szakemberei segítenek a rászoruló családoknak, gyermekeknek. Átmeneti otthont tartanak fenn, melyet az intézmény szükség esetén igénybe vesz. GYERMEKORVOS, VÉDİNİ: Alkalmanként bent tartózkodik az óvodában, figyelemmel kíséri az óvoda tisztaságát, a gyermekek levegın történı tartózkodását, egészséges fejlıdését. A gyermekorvos különbözı egészségügyi szőrıvizsgálatokat végez a törvényi elıírások alapján, a szülı beleegyezésével, probléma esetén beutalót ad egyéb vizsgálatokra. A szőrıvizsgálatokról az óvodapedagógus személyesen informálja a szülıt.
191
A tisztasági szőrıvizsgálatot (pl. tetvesség, stb.) a védını az óvoda jelzése alapján elvégzi. Emellett az óvodapedagógus alkalmanként ellenırzi a gyermek tisztaságát. Amennyiben problémát észlelünk a gyermekek egészségi állapotában, jelezzük az óvoda orvosának, aki szakorvos vizsgálatát kezdeményezheti, illetve felveheti a kapcsolatot a gyermek háziorvosával, védınıjével. Az óvodaorvost tájékoztatjuk az SNI-s gyermek felvételérıl, szükség szerinti megbeszélést folytatunk a gyermek biológiai fejlıdésérıl. HHH-s gyermekek esetén egyeztetjük az óvoda és a védınıi hálózatban felvett gyermekek feltételezett veszélyeztetettségi okait. Ha szükséges a védınıvel közösen szervez a gyermekvédelmi felelıs családlátogatást.
SZAKMAI SZOLGÁLTATÓK: Az óvoda közvetlen kapcsolatot tart fenn a szakmai szolgáltatókkal, különösen a HHH, kiemelten roma, illetve SNI és TMB célközösségbe tartozó gyermekeink integrált fejlesztésének elısegítését biztosítva.
NEVELÉSI TANÁCSADÓ: Elvégzi a vizsgálatokat (TMB, iskolaérettség, stb.), melyet a szülı beleegyezésével intézményünk kezdeményez, és biztosítja a gyermek egyéni fejlesztését a szülı kérésére. Kérésre látogatást tesz a csoportban, szakmai támogatást ad, módszereket javasol az egyéni bánásmódra. Vitás esetekben vizsgálatot végez, dönt az iskolai tanuláshoz szükséges alkalmasságról.
192
Óvodánkban kihelyezett fejlesztıpedagógus segíti munkánkat. Az ötödik életévét betöltött gyermekek képességeit felméri, a hiányzó részképességeket egyéni fejlesztési terv alapján, heti rendszerességgel fejleszti. Folyamatos konzultációt folytat a gyermek fejlıdésérıl az óvodapedagógussal, a csoportban használható módszerekre ötleteket, tanácsot ad. Amennyiben óvodánkban SNI-s gyermek van, úgy a sérülés fajtájának megfelelı utazó gyógypedagógus segíti az óvónık munkáját. Közösen állítják össze az egyéni fejlesztési tervet, folyamatosan konzultálnak a gyermek fejlıdésérıl. A gyógypedagógus a csoportban használható fejlesztı módszereket tanít a pedagógusoknak. Az óvónık a gyermek speciális fejlesztı foglalkozásán hospitálást végeznek. LOGOPÉDUS: Feladata a beszédfejlesztés azoknál a gyermekeknél, akiknek a tiszta hangejtés, a beszédértés nehézséget okoz. Rendszeresen gondozza ıket, de szükség van felzárkóztató munkára, prevenciós tevékenységre is.
SZAKÉRTİI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG A tanulási képességet vizsgálja intézményünk kérésére, a szülı beleegyezésével (SNI).
BESZÉDVIZSGÁLÓ
ORSZÁGOS
SZAKÉRTİI
ÉS
REHABILITÁCIÓS
BIZOTTSÁG A megkésett beszédfejlıdést vizsgálja intézményünk kérésére, a szülı beleegyezésével.
193
KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK: Folyamatosan tájékoztatnak a rendezvényekrıl. A számunkra megfelelı lehetıségekkel élünk, így a gyermekek részére élménynyújtás, tapasztalatok szerzésére van lehetıség. Kiállításokat, ünnepségeket szerveznek, ahova meghívást kap az intézmény is. Az óvodások a könyvtár olvasói, tagjai, folyamatos könyvkölcsönzésre van lehetıség.
ROMA KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, ill. CIVIL SZERVEZETEK Intézményünk nyitott Roma kisebbségi önkormányzat, illetve civil szervezetek programja iránt. Együttmőködünk a HHH, kiemelten roma család mentorával, szükség esetén segítségét kérjük. (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással kapcsolatban felmerülı esetekben, családlátogatás).
194
4 . AZ ÓV ODA SA JÁ TOS FE LA DATA
195
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK NEVELÉSE
Cél: A SNI gyermekek esélyegyenlıségének biztosítása az együttnevelés megvalósulásával, segítve a sikeres elırehaladást. A gyermek életkori sajátosságainak megfelelı nevelés, igazodva a sérülés területéhez, mértékéhez, a gyermek fejlıdési üteméhez.
A törvény értelmében sajátos nevelési igényő gyermek az, aki: • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autista • pszihés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
A gyermek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének alapja a szakértıi bizottság véleménye. Az SNI gyermekek ellátásához szükséges: • Szakértıi bizottság véleménye • A bizottság által meghatározott tárgyi és személyi feltételek biztosítása • Fejlesztési napló vezetése • A gyermek alkotásából egy munka a személyi anyagban
A sajátos neveléső igényő gyermekek fejlesztése integráltan történik. A csoportok összetételénél figyelembe kell venni a fogyatékosság mértékét, az arányos elosztást. Feladatunk, hogy saját képességeihez igazodó módszerekkel, a segítı 196
szakemberekkel közösen fejlesszük alkalmazkodóképességét, akaraterejét, önállóságát, érzelmi életét, együttmőködı-képességét. Az óvodapedagógusok és a gyermek fejlesztésében résztvevık között folyamatos konzultáció szükséges a gyermek fejlesztésérıl, fejlıdésérıl. A fejlesztési célok elérését a környezet megfelelı kialakításával, segédeszközök biztosításával, a tárgyi feltételek megteremtésével segítjük. Harmonikus fejlıdése érdekében kialakítjuk az elfogadó, az eredményeket értékelı légkört. Elvárásainkat a gyermek fogyatékosságának mértékéhez, jellegéhez fogalmazzuk meg, a szellemi és fizikai terhelést a gyermek biológiai állapotához igazítjuk. Kiemelt szerepe van a nevelımunkát segítıknek az SNI gyermekek ellátásában és a képességek fejlesztésében. A sérült gyermekeket nevelı pedagógusok és a nevelımunkát segítık feladata, hogy elfogadják a másságot, ismerjék a másság lényeges, jellemzı tüneteit, megnyilvánulásait, a szülıkkel és a gyermekkel olyan kapcsolatot építsenek ki, mely az egymás iránti bizalomra, megértésre, a közös munkára épül. Az SNI gyermekeknél is az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a megvalósítása a cél. Úgy kell tekintenünk ıt, mint a csoport egy tagját, segítséget a sérülés fokának megfelelı mértékben nyújtunk, alkalmazzuk az egészséges gyermek mintakövetésének módszerét. Nevelési feladatunk, hogy az egészséges gyermekek is így tekintsenek rájuk, viselkedésmintát adunk a sérült gyermekekkel történı bánásmódra. Fokozottan dicsérjük, ha egymás segítését, elfogadását tanúsító viselkedést tapasztalunk. Foglakozunk a mássággal élı gyermek érzelmi életével abból a szempontból, hogy ı is fogadja el azt a helyzetet, hogy ı a közösség egyik tagja, és ne éljen vissza másságából adódó helyzetével.
197
SNI gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének elvei, feladataink:
Testi fogyatékos gyermek (mozgáskorlátozott) A mozgásszervrendszer károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentıs és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.
Feladat: • Akadálymentes közlekedés, megfelelı mozgástér és élettér biztosítása • Az ehhez szükséges eszközök biztosítása (pl. lejtı, kapaszkodó) • Speciális, egyénre szabott eszközök használatának megtanítása, ezekkel a szőkebb és tágabb környezet sokrétő megismertetése • Megtanult mozgások gyakoroltatása
Látássérült gyermek (vak, aliglátó, gyengénlátó) A látássérült gyermek látásteljesítménye az ép látáshoz viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-33%-os látásteljesítmény közötti.
Feladat: • A közös játékban való résztvétel elısegítése (szenzitív játékok fontosak) • Közösséghez való alkalmazkodás kialakítása • A viselkedésminták elsajátíttatása, gyakoroltatása • Közösség elıtti szereplésre késztetés • Ép érzékszervek aktivizálása: a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztése. 198
• A biztonságos téri tájékozódás elısegítése támpontok biztosításával. Az eszközök kiválasztásánál - színek helyett - elsıdleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. • Testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelızése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. Az ehhez szükséges környezet (pl. dönthetı asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. • Önkiszolgálás megtanítása • A rendszeretet kialakítása, a tárgyak és helyük megtanítása • A higiéné, különösen a szem és kéz kiemelt tisztántartása • Az olvasás (Braille-írás) elıkészítése hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazásával.
Hallássérült gyermek (siket, nagyothalló) A súlyosan hallássérült (siket) és enyhébben hallássérült (nagyothalló) gyermekek hallásvesztesége a fıbb beszédfrekvenciákon olyan mértékő, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történı megértésére nem, vagy csak részben képesek. Ezért a beszédkommunikációban az érthetı ejtés teljesen elmarad, vagy erısen sérül, korlátozott a nyelvi alapokon történı fogalmi gondolkodás kialakulása, módosul a gyermek megismerı tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. Feladat: • A nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése • Arra kell törekedni, hogy a gyermek hangmegnyilvánulással, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. • Hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése • Beszédértés, szókincs, szájról olvasási készség, érthetı kiejtés fejlesztése. • A gyermek kommunikációs próbálkozásainak megértése 199
• A kognitív funkciók, az érzelmi élet fejlesztése • Önkiszolgálási szokások elsajátíttatása • Esetleges jelbeszéd használata
Értelmi fogyatékos gyermek (enyhe, középsúlyos)
Feladat: • Alapmozgások kialakítása, fejlesztése • Minimális kontaktus, kooperációs képesség fejlesztése • Verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése • Beszédintítás, beszédértés fejlesztése, aktív szókincs bıvítése • Alapvetı önkiszolgálási szokások kialakítása • A játékeszközök használatának elsajátíttatása • Kognitív funkciók fejlesztése, melyben fontos a rendszeresség, az utánzás, a gesztusokkal kísért egyszerő utasítások adása, a sok ismétlés
Beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlıdéső gyermek Szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája, illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérıen fejlıdik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. Feladat: • Anyanyelvi nevelés központba állítása • Beszédértés, kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bıvítése 200
• Mondókák, rövid énekek, versek ismétlése, gyakorlása • Mozgás, vizuomotoros koordináció fejlesztése
Autista, autisztikus gyermek Lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minıségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg: a kölcsönösséget igénylı társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányossága, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minıségi sérülése, egyenetlen képességprofil. Feladat: • Egyéni motiváció felébresztése • Viselkedéselemek kialakítása, fejlesztése • Gondolkodási, kommunikációs készségek fejlesztése
Kapcsolatrendszer A gyermekek fejlıdése, az együttmőködés érdekében kiemelten kell foglalkozni a kapcsolatrendszer felépítésével. Különösen fontos a szülık és az óvoda alkalmazottai között a kölcsönös bizalomra épülı folyamatos együttmőködés, segítségnyújtás, információcsere. Segíteni kell a szülık közösségében az empátia kialakulását, hogy az ne részvét legyen, hanem a másság segítéssel társuló elfogadása. Az óvónık a gyermek optimális fejlıdése érdekében folyamatos konzultációt tartanak az óvodaorvossal, és a nevelést segítı szakemberekkel (fejlesztıpedagógus, utazó gyógypedagógus, logopédus).
201
A fenntartót tájékoztatjuk az SNI-s gyermekekrıl, benyújtjuk költségvetési igényünket a megfelelı szakember és a speciális eszközök biztosítására. A munkatervi beszámolóban tájékoztatjuk az integrált nevelés helyzetérıl. Az óvodapedagógus feladata: • Saját szemléletét alakítja, a másságot elfogadja • A másság speciális vonásait megismeri • A sérült gyermeket is a csoport egyik tagjaként neveli • Az alapprogramban meghatározott célkitőzések megvalósítására törekszik • Megérti és megérzi, hogy a sérült gyermek fejlıdése hatékonyabb az egészséges gyermekek között • Egyéni fejlettségének megfelelıen foglalkozik a gyermekkel • Segíti a gyermek szüleinek beilleszkedését a szülıi közösségbe • Kapcsolatot tart, együttmőködik a segítı szakemberekkel • A szakemberek által kidolgozott fejlesztési tervet megismeri • Hospitál a szakembereknél • A fejlıdést segítı módszereket alkalmazza a nap folyamán a tevékenységek elsajátításában • Kapcsolatot tart az óvoda orvosával • Szervezett továbbképzésen vesz részt, önképzése folyamatos • A napirendet összehangolja a többi csoporttal • A diszkriminizáció-mentességet biztosítja, az esélyeket javító gyakorlatokat elterjeszti a speciális feltételek megteremtésével • Egymás elfogadására nevel
202
A fejlıdés várható eredménye: • Kölcsönös bizalom és egymás elfogadása kialakul benne • A másság toleranciája • Szereti az óvodai közösséget • Képes kapcsolat alakítására, illetve elfogadja a kezdeményezést • Beintegrálható a képességének megfelelı iskolába
203
H A L M O Z O T TA N H Á T R Á N Y O S H E LY Z E T Ő GYERMEKEK NEVELÉSE
Cél: Az érintett gyermekek esélyegyenlıségének elısegítése, a hozzá tartozó család társadalmi beilleszkedésének támogatása.
A „halmozottan hátrányos helyzető tanuló” jogi meghatározását az MKM rendelet 39/D. § (5) bekezdés módosításaiban és a Kt. 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján határozzuk meg, illetve azonosítjuk be. Intézményünkben halmozottan hátrányos helyzetőek azok a gyermekek, • akiknél megállapítható, hogy egyik szülınek (törvényes felügyeletet ellátó szülınek) sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál és gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak; • akiket tartós nevelésbe (korábbi elnevezéssel állami gondozottak közülük is csak az állandó gondozásba) vettek; • akiket, a jegyzı védelembe vett és egyik szülınek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál.
Szervezési feladatok
Szülıi nyilatkozat HHH megállapításához A halmozottan hátrányos helyzet megállapításának egyik feltétele, hogy a szülık írásban nyilatkozzanak iskolai végzettségükrıl a rendeletben szabályozott
204
személy elıtt (kerületi jegyzı). Intézményünk csak a szülı engedélyével értesül a nyilatkozattételrıl.
HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása A teljes körő óvodáztatás biztosítása érdekében a mindenkori gyermekvédelmi felelıs és/vagy az óvodavezetı, óvodavezetı-helyettes felveszi a kapcsolatot a gyermekorvosi, védınıi hálózattal, mely alapján érdeklıdnek az intézmény körzetébe tartozó halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számáról. Integrációt elısegítı csoportalakítás Törekednünk kell arra, hogy HHH gyermekeket egyenlı arányban helyezzük el a csoportokban. Szülıi kérés alapján a vegyes csoportokban biztosítjuk a testvérek, rokonok együttnevelését, illetve nem együtt nevelését.
Az igazolatlan hiányzások minimalizálása Támogató magatartásunkkal, empátiánkkal kívánjuk meggyızni a szülıket a gyermek rendszeres óvodába járásának fontosságáról. A nyolc napon túli hiányzás után családlátogatást végzünk, bizonyítva a gyermekre való odafigyelést, és hogy a szülık felelısségére felhívjuk a figyelmet. Felhívjuk a figyelmüket arra is, hogy az óvodáztatási támogatás feltétele a rendszeres óvodában tartózkodás.
A pedagógiai munka kiemelt területei: A beszoktatás ideje alatt tájékozódunk a szülıtıl a gyermek szokásairól, érdeklıdünk a család életérıl, roma családok esetén a roma nyelv használatáról. Azoknál a családoknál, ahol szükséges, az anamnézislapot a szülıvel közösen töltjük ki.
205
Érzelmi nevelés, szocializáció: Elsıdleges feladatunk az intézményes nevelésbe való beilleszkedés elısegítése, az óvodai és az általános iskolai lét alapját képezı szociális kompetencia fejlesztése. Olyan szociális készségek fejlesztése, mint a kapcsolatfelvétel, a társakhoz, a pedagógusokhoz való viszonyulás, a feladatvállalás készsége, valamint az elemi szintő szociális erkölcsi érzék kialakítása. A HHH, kiemelten roma gyermekek szüleiben a gyermekeken keresztül alakítjuk ki a bizalom, elfogadás, az együttmőködés készségeit. Olyan közösségi légkört alakítunk ki, melyben a gyerekek jól érzik magukat és a pozitív tapasztalatok hatására szívesen járnak óvodába. Mindez a szülıket is arra sarkalja, hogy rendszeresen járassák gyermekeiket az intézménybe. Hosszú távon pedig lehetıvé teszi, hogy saját gyermekeiken keresztül szemléletmód változást érjünk el a szülıknél. Az integrálás során a játék személyiségfejlesztı hatására alapozunk, a szociális készséget fejlesztı technikák közül a modellnyújtás, a szerepjáték, a problémamegoldás, a megerısítés a mesék, történetek megbeszélése kap kiemelt szerepet. A különbözı társadalmi rétegben élık egymáshoz való hozzáállásának pozitív befolyásolása kiemelt feladatunk. Intézményünk az élménygazdag óvodai élet megszervezésével lehetıvé teszi, hogy a HHH gyermekek kapcsolatteremtı képessége, a társadalmi normákhoz, értékrendhez való alkalmazkodóképessége fejlıdjön.
Egészséges életmódra nevelés: A HHH gyermekek esetében kiemelt feladatunk, hogy a gyermekek elsajátítsák az egészséges, kultúrált életmód szokásait, különösen a tisztálkodás-higiéniai szokásokat, a gondozott öltözködést, a kulturált étkezést. Ehhez a pedagógus részé-
206
rıl sok türelemre és tapintatra van szükség, hogy a gyermeknek legyen elegendı ideje hozzászokni a megváltozott körülményekhez. A megvalósítást segítheti, ha sikerül a szülık együttmőködését megnyerni. Ezt legeredményesebben úgy érhetjük el, ha a legapróbb pozitív változást is azonnal dicsérjük, elismerve ebben a szülık szerepét.
Anyanyelvi és értelmi nevelés: A HHH gyermekek, helyzetükbıl adódóan általában lemaradást mutatnak életkorukhoz képest a kommunikációs képességek terén, ami kihat értelmi fejlıdésükre is. A fejlesztés elsı lépése az alapszókincs bıvítése, ezért a gyermekkel egyszerő, rövid mondatokkal beszélgetünk, segítségül hívjuk a ritmikus rövid mondókákat és gyermekdalokat. Beszélgetéseink során gyakran teszünk fel neki rövid kérdéseket, hogy ıt is beszédre sarkalljuk. A mesekönyvek képirıl eleinte mi beszélünk, majd kérdésekkel ıt is segítjük, hogy megfogalmazza a látottakat. Mindig örülünk annak, ha valamit mesél nekünk, érdeklıdéssel hallgatjuk. A kommunikációs készség fejlesztéséhez segítségül alkalmazzuk a drámapedagógia és a szenzitív játék módszerét is, hogy metakommunikációs jelzırendszere is fejlıdjék. Kiemelt szerepet kap a HOP-ban megfogalmazott irodalmi és anyanyelvi nevelés cél- és feladatrendszerének megvalósítása, illetve a mővészeti élmények (zene, tánc, irodalom, képzımővészet, múzeum, színház, bábszínház) biztosítása, mely elsıdleges alapját adja a tehetséggondozásnak. Munkánkban kiemelkedı szerepe van a prevenciónak, ezért a HHH-s gyermekekkel különösen sokat foglalkozunk egyénileg. A csak rá figyelı, sikereinek örülı viselkedésünkkel felébresztjük tanulási vágyát, és így szívesen jön velünk játszani társasjátékot és egyéb fejlesztıjátékokat is. Játék közben lehetıségünk nyílik
207
meglévı ismereteit gyakoroltatni, újabb ismeretekkel bıvíteni. Kérdéseinkkel segítjük, hogy egyszerő ok-okozati összefüggéseket felfedezzen, gondolkodásra serkentjük, megalapozzuk tanulási képességeit.
Gyermekvédelmi felelıs feladatai: Folyamatosan figyelemmel kíséri a HHH gyermekeket és fejlıdésüket (beszélgetés az óvónıkkel, csoportlátogatás, egyéni mérés), ellenırzi a róluk készült feljegyzéseket. Kapcsolatot tart a segítı intézményekkel, adományokat győjt. Tájékoztatja, illetve segíti a szülıket abban, hogy az intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekhez eljuthassanak (Családsegítı, Önkormányzat szociális és oktatási osztálya, különbözı étkeztetést segítı alapítványok, Magyar Vöröskereszt stb.), így hozzájussanak az ıket megilletı szociális és normatív kedvezményekhez. Segít az adatlapok értelmezésében, kitöltésében. Ezen túl az óvoda él a pályázati lehetıségekkel, hogy az eredményes pályázat lehetıvé tegye a családok segítését.
Az óvodapedagógus feladata: • Nagyobb pedagógiai tudatosságot alkalmaz • Mérhetı fejlıdési eredményeket ér el
• Gyermekközpontú, családorientált szemlélete van • A családi szokásokat elfogadja • A családi neveléssel kapcsolatos elvárásainál figyelembe veszi a család másságát, szociális, intellektuális állapotát
• Segíti a szülıt az óvodai élet szokásainak megismerésében, elfogadásában • A gyermek érdekében következetesen ellenırzi a gyermek gondozását, ellátását, ha hiányosságokat tapasztal 208
A fejlıdés várható eredménye: • Rendszeresen jár óvodába • Az óvoda szokás-normarendjét elfogadja, elsajátítja • A tehetséges gyermek a megfelelı iskolatípusban kezdi meg tanulmányait • Képes a közösségben való együttélésre, alkalmazkodásra, megtartva a családi tradíciókat • Elfogadja származását, hagyományait megmutatja csoportjának
209
GYERMEKVÉDELEM
A gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus és a nevelımunkát segítı fontos, folyamatos feladata, a gyermekvédelmi jogok megvédése, a gyermeki élet nyugalmának biztosítása érdekében..
A gyermekvédelmi feladatok koordinálását a
gyermekvédelmi felelısök látják el, a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak alapján.
Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai: • Segíti a gyermekvédelmi felelıs munkáját azzal, hogy felméri a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekeket • Tájékoztat arról, ha az anamnézis alapján HHH-ra jogosító adatot észlel •
Felméri, vannak e csoportjában olyan családok, akik segítséget igényelnek
• A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı gyermekeket jelzi, és a fejlesztıpedagógussal megbeszélést folytat • Szükség esetén családlátogatást végez ezeknél a családoknál, feljegyzést készít, melyet a gyermek személyi anyagában irattároz. • Fejlesztési tervet készít az SNI-s, HHH-s, BTM-s gyermekek felzárkóztatására, melynek alapja az óvodai nevelés, az óvodai élet idıszakában elvárt fejlettségi szint • Kötelessége a differenciált, egyéni képességek alapján történı fejlesztés, melynek feltétele a gyermek ismerete, fejlıdési ütemének megfigyelése, és maximális együttmőködés a szülıvel. A partneri kapcsolat hiányában a szakszolgálatokra támaszkodik.
210
• A problémás, rászoruló családok esetében kommunikációjával segíti, hogy bizalommal forduljanak problémájukkal a gyermekvédelmi felelıshöz, az intézményvezetıhöz • A tanköteles korú gyermekek hiányzását figyelemmel kíséri, igazolatlan hiányzás növekedése esetén jelzi azt a gyermekvédelmi felelısnek, és az óvodavezetınek • Nagy figyelmet fordít a prevenciós munkára A gyermekvédelmi felelısök feladata: • Az óvónıket tájékoztatja a gyermekvédelmi feladatokról • Rendszeres kapcsolatot tart a kerületi gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, logopédussal • Folyamatosan tájékoztatja az óvónıket a törvényi elıírásokról és módosításokról • Tájékoztatja a szülıket jogaikról és kötelezettségeikrıl • Kapcsolatot tart a hátrányos helyzető és megoldást váró gyermekek szüleivel • Fogadóórát tart a szülık részére • A veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekeket felméri • Családlátogatást szervez • A rendszeres nevelési támogatásban részesülık dokumentációját ellenırzi • A tanköteles korú gyermekek hiányzását figyelemmel kíséri • Az óvónık által vezetett feljegyzéseket ellenırzi • Az étkezési kedvezményeket elbírálja • Munkájába beépíti a kerületi esélyegyenlıségi program elemeit, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai, migrációs kisebbségekre • Figyelemmel kíséri a csoportokban lévı mássággal élı gyermekek megoszlását a csoportlétszám függvényében
211
A Z Ó V O D AV E Z E T İ E L L E N İ R Z É S I É S ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
Az óvodavezetı egyénileg felelıs az óvoda törvényes mőködéséért, a gyermekek fejlesztéséért, az óvónık munkájáért, a nevelımunkát segítık feladatvégzéséért.
A vezetınek ismernie kell a pedagógiai munka belsı tartalmát, a gyermekek fejlesztésének módjait, a csoportok életét. Munkáját segítik a tagóvoda-vezetık, munkaközösség-vezetık, a gyermekvédelmi felelısök és az intézmény minıségirányítási programját mőködtetı csoport. Az óvodavezetı az ellenırzési és értékelési feladatait az adott évre szóló munkatervben rögzíti. Az ellenırzést megosztva végzi a törvény által feljogosított személyekkel, a tagóvoda-vezetıkkel, a munkaközösségvezetıvel, és a munkatervben meghatározott felelısökkel. Meghatározza az ellenırzés irányultságát, idejét. A felelısségteljes munkavégzés érdekében tervet készít, melyet rugalmasan alkalmaz.
Az intézményvezetı ellenırzı-értékelı munkájába beépíti az IMIP rendszerét, és folyamatosan kiépíti a minıségirányításra alapozott tervezési, végrehajtási, ellenırzési, értékelési, döntési feladattervét. Ellenırzı munkájának alapját képezheti az IMIP mérési eredményei. Az ellenırzés fı feladatainak kijelölésénél támaszkodik az intézkedési tervek feladataira. A tervezésnél együttmőködik a minıségirányítási csoport vezetıjével. Az alkalmazotti kör teljesítményértékelésénél a minıségirányítási program eljárásrendjét érvényesíti.
212
A vezetıi munka területei, céljai, irányultsága:
A feladat jellege
Cél
Irány Gyermek
A nevelımunka ellenırzése, Pedagógiai feladatok
Óvónı
szervezése, koordinálása Óvónık szakmai fejlesztése
Dajka, egyéb dolgozó Szülı Gyermek
Közigazgatás Tanügyi feladatok
Szülı Szabályok szerinti mőködés Irányítás (önkormányzat) Fenntartó
Gazdasági feladatok
Az intézmény mőködtetése Onigesz Dolgozók
Általános vezetıi feladatok
Az intézmény mőködése, közigazgatási feladatok
Fenntartó Külsı partner
Minıségi mőködtetés Közéleti tevékenység
Külvilág és óvoda Közéletben való részvétel Minıségi mőködtetés
Óvoda menedzselése
Külvilág és óvoda Közéletben való részvétel
Önfejlesztés, önképzés
A minıség javítása
213
Önmaga
A P R O G R A M B E V Á L Á S Á N A K V I Z S G Á L ATA Az elemzés és értékelés az IMIP alapján történik, melynek célja, hogy a hiányosságokat pótoljuk, eredményeinket megerısítsük. Elemezzük és értékeljük a program céljait, a megvalósítás szintjét. Részletes elemzı értékelés 4 év után történik. A vizsgálat célja, hogy a program megfelelıen szolgálja a gyermekek fejlıdését, az óvodáskor végére kitőzött fejlesztési eredményeket elérje, megfeleljen a kor követelményeinek, a korszerő pedagógiai elveknek. A vizsgálat ütemezése, tervezése, végrehajtása közös feladat, melybe bevonjuk a pedagógusok mellett a nevelımunkát segítı dajkákat, a szülıket, a szaktanácsadót. A vizsgálódás ütemezése, módszere, az eredmény rögzítésének módja, a felelısök meghatározása a minıségirányítási program intézkedési tervei alapján történik. A programot segítı szakmai dokumentumok: • Óvoda éves munkaterve, értékelése: rögzíti az adott év feladatait, értékeli azt • Csoportnapló: a gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési terve tartalmazza a csoportokra vonatkozó szokás-szabályrendet, elérendı feladatokat, annak ütemezését, kapcsolatrendszerét • Gyermek fejlıdési anyaga: anamnézislap, óvónı megfigyelése a gyermekrıl, gyermekek képességének mérési dokumentációja, a szülıvel folytatott megbeszélés jegyzıkönyve, fejlesztési feladatok • Munkaközösségi tervek: a program megvalósítására vonatkozó feladatok • Felvételi és mulasztási napló: a gyermek jelenlétének visszaigazolása • Intézményi minıségirányítási program (IMIP) • Az intézményben a fenntartó által végzett pedagógiai munka ellenırzésének eredményei 214
A P R O G R A M T E R V E Z E T T K Ö LT S É G K I H AT Á S A I
SZEMÉLYI FELTÉTELEK TERVEZÉSE
• Minden óvónı felsıfokú végzettséggel rendelkezik • A környezeti nevelés területén történı folyamatos ön- és továbbképzés (továbbképzési terv) • Speciális nevelést segítı továbbképzés • Dajkai létszám lehetıség szerinti fejlesztése
TÁRGYI FELTÉTEL TERVEZÉSE
• Az eszköznormának megfelelı alapeszköz-ellátottság folyamatos biztosítása, elhasználódás figyelembe vétele • A programhoz kapcsolódó élményszerzés lehetıségének biztosítása
Az óvoda koncepciójának megvalósításában továbbra is meghatározó az alapítvány mőködése, a pályázatokon való részvétel, szponzorok felkutatása, és a szülık erkölcsi és anyagi támogatása.
215
KÖTELEZİ IRODALOM
• A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai • A Kormány 137/1996 (VIII. 28.) rendelete „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” 2009. évi módosítása • Pesterzsébet Önkormányzatának közoktatási minıségirányítási programja 2007-2012. • 2/2005. (III.1) OM rendelet A Sajátos nevelési igényő gyermekek (továbbiakban. SNI) óvodai nevelése • Halmozottan hátrányos helyzető tanuló jogi meghatározása az MKM rendelet 39/D. § (5) bekezdés módosítása és a Kt. 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján • Egyezmény a gyermekek jogairól UNICEF 1992 • 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról” • Forrai Katalin „Ének az óvodában” Zenemő kiadó, Budapest 1974 • Óvodások környezeti nevelése, Réce-füzetek 5., 1998
AJÁNLOTT IRODALOM
• Fejes-Kanczler: Mesélı természet, (Alex- typo 1994) • Kanczler-Labanc: Óvodásokkal a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM 1997) • Aichele Golte-Bechtle: Mi virít itt? (Gondolat Bp. 1991) • Kis természetbúvár sorozat (Passage kiadó) • Kárász Imre: Ökológia és környezetvédelmi alapismeretek (KVM 1990) • Fehér Anna: A természet közelségével (Gyomai Kner Nyomda 2009) • Hater, Peter J.B.: Az állatok viselkedése (Helikon Kiadó 1996) • Dr. Laki- Dr. Miklovitz: Környezetismeret (Nemzeti Könyvkiadó 1993) • A környezeti nevelés pedagógiai, pszichológiai alapja (BTF 1997) • Ember és környezet (KTM 1993)
216
• Perlai Rezsıné: Matematikai nevelés – gondolkodásfejlesztés az óvodában (Magyar Pedagógiai Társaság 1990) • Dr. Hegyi Ildikó: Fejlıdési lépcsıfokok óvodáskorban (OKKER 1998) • Acsay- Hegedős-Vizy: A környezeti nevelés az óvodában (Környezetgazdálkodási Intézet, Bp. 1990) • Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában (Alex-typo 1993) • Dr. Balázs Sándor: A pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati problémái (Okker 2000) • Dr. Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata (Nemzeti Tankönyvkiadó 1999) • Zrinszki László: Neveléselmélet (Mőszaki Könyvkiadó 2002)
217
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 1999. 09. 01-én bevezetésre kerülı, 2004. 09. 01-vel módosított, és 2010. 09. 01-én életbe lépı program, visszavonásig érvényes.
Az óvodai nevelési program módosításának indokai: -feltételek hiánya -a szakmai koncepció módosítása -törvényi kötelezettség
Döntéselıkészítı és érdekegyeztetı fórumok közül a következık javaslatára össze kell hívni a módosítással foglalkozó nevelıtestületet: - nevelıtestület -
szülık közössége
-
közalkalmazotti tanács
-
fenntartó
-
szakmai munkaközösség
Elıírások a programmódosítás elıterjesztésére: -
Írásbeli elıterjesztés az óvoda vezetıségének 218
-
Írásbeli elıterjesztés a nevelıtestületnek
-
A nevelıtestület elé terjesztés szóban
219
A PROGRAM MÓDOSÍTÁSA
Az 116. évi LXXIX. törvény 94.§-a (3) bekezdésének, a 137/1996.(VIII.28.) Kormányrendelet mellékleteként, a program módosítása a 2009-ben kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása alapján történik.
A program átdolgozásában részt vett a nevelıtestület, véleményt nyilvánít a szülık közössége, a nevelést segítık képviselıje, a közalkalmazotti tanács, a szaktanácsadó.
A módosítás hatályba lépési ideje: 2010. szeptember 01.
A „Zöld ovi” környezeti nevelés program visszavonásig érvényes.
220
Legitimációs záradék IX. 1. Véleményezte: Dátum: 2. Egyetértését nyilvánította: Szülıi Szervezet Dátum: 2011. 3. Elfogadta: Nevelıtestület Dátum: 2011.08.23. 4. Jóváhagyta: Budapest Fıváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselı testülete- Oktatási és Média Bizottság
Dátum:
5. Tájékoztatásul kapja: Közalkalmazotti Tanács
Dátum: 2011.
Pedagógus Szakszervezet Szülıi Szervezetek Dátum:
6. Publikálás formája: 7. Irattár száma:
/2011
Dátum:2011
221
222
