borito:Layout 1
3/10/10
8:43 AM
Page 1
Nyiri Istvánné
Hétszínvarázs 2. évfolyam
AP–020116
KOMPETENCIAALAPÚ
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 55
A mesék birodalma
Elhajózunk messze, a nagy idegenbe, Meseország közepébe, egy tündérszigetre. Várnai Zseni
Kérdések, feladatok: 1. Figyeld meg jól a rajzot! Találj ki hozzá egy mesét! Mondd el társaidnak! 2. Fogalmazd meg, mit mondanál a fiúnak, ha te lennél a sárkány! Mondd is el! 3. Jellemezd a szereplôket külsô és belsô tulajdonságaik alapján! 4. Búvárkodj a www.egyszervolt.hu internetes oldalon! Válassz ki és hallgass meg egy mesét! Mondd el társaidnak a mese tartalmát!
55
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 56
Az égig érô mesefa Volt egyszer a világon egy öregember. Nem volt neki senkije. Talált egyszer egy szem babot, elültette az udvarába. Hát a bab kikelt, elkezdett nôni. Nôtt, nôtt, nagyon nôtt. Addig nôtt, hogy egy szép magas fa lett belôle. De nem állt meg akkor sem, hanem mindennap tovább nôtt. Fölért az égig. Hát ott nem bírt tovább nôni, hanem csak terjedni.
Gyönyörû szép ágakat eresztett, és minden ágából kiság is hajlott. Az öregember nagyon megörült, mert jó hûvös lett az udvarában. De még csak akkor lett nagy a boldogsága, mikor az égig érô fa elkezdte hullajtani a meséket. Nem unta már magát! Annyi mese termett a fán, hogy hallgatni sem gyôzte. Teli lett vele az udvar, a falu, a város, az egész világ is! Egyszer történt, hogy a fa tetején, de épp a közepén, nôtt egy szem bab. Ez a bab megérett. Leesett a fáról, és lett belôle egy szépséges kisfiú. Az öregember elnevezte Babszem Jankónak. Hiába örült neki. Babszem Jankó nem akart nála maradni. Elindult a világba. Azt mondta, neki mennie kell, mert várják a gyerekek. Azóta vándorol, mindenhova benéz, mindenütt mesél. Csak látnátok, hogy fölcsigázza a gyerekeket! Ôt hallgatják éjjel-nappal. Legyen holnap a ti vendégetek! Magyar népmese
Kérdések, feladatok: 1. Figyeld meg, hogyan kezdôdik és fejezôdik be a mese! Mondd el, milyen a befejezése! Gyûjts te is hasonlókat! 2. Válaszolj a kérdésre! Hogyan szólíthatták a gyerekek Jankót? 3. Miért volt boldog, illetve szomorú az öregember? Fogalmazd meg röviden a véleményedet! 4. Fogalmazd meg és mondd el társaidnak a mese tartalmát! Kerüld a szóismétlést!
56
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 57
A búbos pacsirta meg a rezgôfû Egy kis búbos pacsirta meglátott egy tô rezgôfüvet. – Azt a füvet én gyökerestôl kihúzom – mondta hetvenkedve1 a többi madárnak. A fû nagy volt, a búbos pacsirta kicsike. A madarak nem hitték, hogy boldogul egyedül. – Gyönge vagy te ahhoz – csúfolták. Erre a kicsi pacsirta megmérgesedett, s leröppent a fáról a fû mellé. Csôrébe vette a rezgôfû szárát, s nagyot rántott rajta. A fû meg sem rezdült. – Minek erôlködsz, hiszen úgysem bírsz vele – mondták a madarak. De a búbos pacsirta csak nem tágított. Próbálta jobbról, próbálta balról. Mikor ötödszörre rugaszkodott neki, a fû szára elszakadt, a pacsirta pedig hanyatt esett.
A madarak úgy kacagtak, majd lefordultak a fáról. Elszégyellte magát erôsen a búbos pacsirta. De nem akarta megvallani, hogy felsült. Hencegve azt csicseregte hát: – Én is így akartam! Én is így akartam! Kolozsvári Grandpierre Emil 1
hetvenkedve: dicsekedve, hôsködve
A pacsirta Ki ne ismerné a széles országúton szaladgáló kis búbos pacsirtát? Barna kabátkájukban lapulva haladnak elôre, amikor feléjük közeledünk, csak hegyes kis bóbitájuk mered felénk. Néha finoman elnyújtott hívóhangjukat hallatják, amirôl kedvesen hangzó pipiske nevüket is kapták.
A búbos pacsirta egész évben nálunk van, a fészke környékét sosem hagyja el. Néha a magasban keringve dalol, legszívesebben mégis a föld közelében trillázik. Schmidt Egon nyomán
57
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 58
Ugorjunk árkot! Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, egy róka meg egy nyúl. Versenyeztek, ki tud nagyobbat ugrani. – Ugorjunk árkot! – mondta a róka. Széles árok volt az erdô szélén. Odaállt a róka az árok partjára, és így szólt: – Hosszú lábam, rövid fülem, lompos farkam, hopp! De nagy ez az árok! – zsupsz, már bele is esett. Utána a nyúl ugrott.
– Hosszú lábam, hosszú fülem, suta farkam, hopp! De nagy ez az árok! – ügyesen átugrotta, futott tovább, mintha puskából lôtték volna ki. Utoljára ugrott a farkas. – Hosszú lábam, hosszú fülem, hosszú farkam, hopp! De nagy ez az árok! – odapottyant ô is a róka mellé. Mély volt az árok, nem tudtak kijönni. Már nagyon éhesek voltak. – Ide hallgass! – szólt a róka. – Ha segítesz kimászni, kihúzlak téged is. – Jó lesz biz az – állt rá a farkas. A hátulsó lábaira ágaskodott, a róka felkapaszkodott a hátára, és egy ugrással kinn termett az árok szélén. Úgy elszaladt, hátra sem nézett. Még most is várja a farkas a rókát, ha azóta meg nem unta. Magyar népmese
Kérdések, feladatok: 1. Karikázd be a mese szereplôit! Mutasd be az egyiket társaidnak! Mondd el, mit tudsz róla! 2. Jellemezd a szereplôket az olvasottak alapján! Milyennek ismerted meg ôket? Mi a véleményed a viselkedésükrôl? 3. Gyûjtsetek a mesébôl az állatok mozgására utaló szavakat, szókapcsolatokat! Foglaljátok ezeket mondatokba! Fejezzétek ki mozgással is! 4. Keresd meg azt a mondatot, amelyik leginkább kapcsolódik a rajzhoz! 5. Képzeld magad a farkas helyébe! Mi jár a fejedben a mese elején, közben, a végén? 6. Magyarázd meg az alábbi közmondást a mesére vonatkoztatva! Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó. Melyik szereplôre vonatkozhat? Jelöld meg az állításodat igazoló mondatot a szövegben! 7. Olvassátok fel szerepek szerint a mesét! Figyeljetek a mondatvégi írásjelekre! 8. Milyen ismétlôdéseket fedezel fel a mesében? Beszéljétek meg, mi lehet a szerepük! 9. Készítsetek bábokat! Játsszátok el a mesét!
58
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 59
A nyuszi, az ôzike meg a répa A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel: – Hohó! Két répát találtam! Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: „Az ôzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!” Szaladt a nyuszi az ôzike házához, de az ôzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az ôzike azért nem volt otthon, mert ô is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, és örömmel vitte haza magával. Amikor visszatért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott: – Hát ez hogy került ide? Az jutott eszébe: – A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!
Szaladt az ôzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az ôzike nem akarta fölkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét csodálkozásában: – Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkozott egy keveset, aztán elmosolyodott. – Milyen jó az én barátom! Kínai népmese
Kérdések, feladatok: 1. Felelj a kérdésekre! Hány répát talált a nyuszi? Kinek ajándékozta el az egyiket? Miért nem volt otthon a jóbarát? Mi történt a répával? 2. Keresd ki a Magyar szinonimaszótárból az élelem szó megfelelôit! Mely kifejezések szerepelnek a mesében is? Olvasd fel az állításodat igazoló mondatokat! 3. Miért csak az egyik fôszereplô van a rajzon? Hol lehet a másik? 4. Fogalmazz a képrôl néhány összefüggô mondatot! 5. Adj találóbb címet a mesének! Írd is le a füzetedbe! 6. Mondd el, milyen tanulsággal szolgál ez a mese!
59
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 60
A holló és a róka Sajtot talált a holló, fölvitte a fára. Róka koma a sajtot nagyon megkívánta. Magas a fa, magasan ül a holló rajta. Csôrébôl a zsákmányt azért is kicsalja! „Holló asszony – szól neki –, örülök, hogy látom; nincs kegyednél gyönyörûbb madár a világon!” Csönd. A holló nem felel, épp csak egyet illeg. Rá a róka: „Tollánál, termeténél nincs szebb!” Fönn a holló hallgat, és szorítja a sajtot. A róka vár, majd úgy tesz, mint aki elcammog. Lép egyet, és morog, hogy a holló is hallja: „De mit ér a szépség, ha rút1 hozzá a hangja!” „Rút a hangom? – a hollót elfutja a méreg, s károgni kezd. – Ez neked nem elég szép ének?” „De még milyen!” – nevet a róka, és a sajttal, mit a holló kiejtett, vidáman elnyargal. La Fontaine2
1 rút: nagyon 2
csúnya La Fontaine (láfonten): francia író
60
055_080_III_fejezet.qxd:055_080_III_fejezet.qxd
3/10/10
8:49 AM
Page 61
Osztozkodik a róka Az üveghegyen innen, a selyemréten túl, volt egy rengeteg erdô. Ebben a rengeteg erdôben, annak is a kellôs közepében élt egyszer egy öreg medve. Ennek az öreg medvének volt két fia. Ezek egyszer elhatározták, hogy elmennek világgá szerencsét próbálni. Odaálltak az anyjuk elé, elbúcsúztak tôle illendôen. Az öreg medve megölelte a fiait. Lelkükre kötötte, hogy soha el ne hagyják egymást. Megfogadták. Azzal nekicammogtak az erdôirtásnak, onnan meg a szántóföldnek. Mentek, mendegéltek. Egyszer azonban elfogyott az ennivalójuk. Szomorúan, lógó orral kullogtak egymás mellett. – Hej, de ehetném, testvér! – szólalt meg a fiatalabb. – Én is! – lógatta buksi fejét a másik. Amint mentek, mendegéltek, nagy kerek sajtot találtak, de nem tudták elosztani igazságosan. Irigyen civakodtak, huzakodtak, morogtak, amikor közibük toppant a róka. – Min vitatkoztok, medve komák? – kérdezte a Ravaszdi. Elmondták. – Sebaj! Majd elosztom én igazságosan köztetek! – Jó lesz biz az, jó lesz! – hagyták helyben a dörmögôk.
Azzal fogta a róka a sajtot, eltörte kétfelé. Úgy intézte, hogy az egyik fele szemlátomást nagyobb legyen, mint a másik. Fölmordult egyszerre mindegyik mackó: – Ez nagyobb! – Csak lassan, mackók! Türelem! Azzal jó darabot leharapott a nagyobb félbôl. Most meg a kisebb darab lett a nagyobb. – Így se jó! – békétlenkedtek a mackók. – Ugyan, ne türelmetlenkedjetek már! Értem én a magam mesterségét! Le is harapott a nagyobb darabból egy jókora falatot. Most megint az lett a kisebb. Így ment az osztozkodás addig, míg a róka alaposan jóllakott. A két medvebocsnak alig-alig maradt a sajtból, mikorra egyforma lett a két darab. – No, jó étvágyat, medvebocsok! – mosolygott a róka, és faképnél hagyta ôket. Magyar népmese
61
105-138.qxp:105-138.qxd
3/10/10
9:07 AM
Page 141
Tartalom Szól a csengô, kezdôdik az iskola
3
Toldi estéje (Részlet) – Arany János
24
Szeptember – Tamkó Sirató Károly
3
Levelek hullása – Móra Ferenc
25
Iskola-nyitogató – Gyurkovics Tibor
4
Ôsz – Verbôczy Antal
25
Sehallselát Dömötör – Weöres Sándor
5
Galagonya – Weöres Sándor
26
Útra kel egy falevél – Osvát Erzsébet
26
Miért fontos megtanulni jól olvasni? – B. Méhes Vera
5
Mit nevezünk avarnak? – S. Csóka Eszter 26
Mire jó? – Janikovszky Éva
6
Októberi lakoma – Kányádi Sándor
Aranyablak – Károlyi Amy
7
Finom csemege a diós alma – Mészáros Katalin
Kezdôdik az iskola
27 27
– Szepes Mária nyomán
8
Cicaiskola – Sebôk Zsigmond
10
– Schmidt Egon nyomán
28
Jó, ha tudod!
11
Gesztenyefa – Veres Csilla
29
Kék színû falevelek – Oszejeva nyomán
12
Gesztenyekatona
A csodálatos radírgumi – Fehér Klára
14
Maga kárán tanul az ember – Zavaczki Gabriella
14
Már iskolás vagyok (Részlet) – Janikovszky Éva
15
Mesél az ôszi erdô (Részlet)
– Diószeginé Nanszák Tímea Vadrózsa – Takáts Gyula
30
Lekvárcirkusz bohócai – Csoóri Sándor
30
Csipkerózsa – Varró Aladár Béla
30
Hulló pelyhek – Móra Ferenc
31
A madárka télen – Vladimir Reisel
A kis bicebóca (Részlet) – Móra Ferenc nyomán
16
Kormos István fordítása
Boglyakemence – Árva Attila
17
A madáretetô téli vendégei
Illemkockák
18
– Vásárhelyi Tamás
Barátunk a természet
29
19
Cinegenaptár (Részlet) – Vitalij Bianki,
32
– Csiby Mihály nyomán
32
Hideg szél fúj – Csukás István
33
Hóember – Verbôczy Antal
33
Rab Zsuzsanna fordítása
20
Mesél a téli erdô – Schmidt Egon nyomán 34
A cinege cipôje – Móra Ferenc
21
A tél – Varga Domokos nyomán
35
A mi gólyánk – Gárdonyi Géza
22
Zúzmarás fa – Utassy József
35
Vadludak – Hárs Ernô
23
Tél derekán – Kányádi Sándor
36
Téli fák – Zelk Zoltán
36
A csókai csóka – Móra Ferenc
37
Napraforgó – Donászy Magda
38
A tulipán (Részlet) – Gárdonyi Géza
39
Vándormadár lennék – Tamási Áron nyomán
23
Itt van az ôsz, itt van újra… (Részlet) – Petôfi Sándor
24
105-138.qxp:105-138.qxd
3/10/10
9:07 AM
Page 142
Mesél a nyári erdô… – Schmidt Egon
53
39
Csizma, csizma – Dénes György
54
Nyitnikék (Részlet) – Szabó Lôrinc
40
Madarak voltunk – Népköltés
54
Tavaszébresztô – Csanádi Imre
40
Katicabogárka – Népköltés
54
Három cimbora – Osvát Erzsébet
40
Ess, esô, ess – Népköltés
54
Hóvirág (Részlet) – Gárdonyi Géza
41
A mesék birodalma
55 56
Tulipánból Jancsika – Diós Márta
Mesél a tavaszi erdô – Schmidt Egon nyomán
41
Az égig érô mesefa – Magyar népmese
Tavasz – Szilágyi Domokos
42
A búbos pacsirta meg a rezgôfû –
Csigabiga – Szabó Lôrinc
42
Kolozsvári Grandpierre Emil
57
Márciusi versike – Kányádi Sándor
42
A pacsirta – Schmidt Egon nyomán
57
Ugorjunk árkot! – Magyar népmese
58
Tyúkanyó mostohagyermekei (Részlet) – Gárdonyi Géza Gólya, gólya, gilice – Gárdonyi Géza
43 44
Ugráló verebek (Játékleírás) – Padisák Mihály
45
– Bolgár népmese A fecskék – Móra Ferenc
Napsugár a levegôben – Weöres Sándor
46 47 48 48
60
Osztozkodik a róka – Magyar népmese
61
Vitalij Bianki, Rab Zsuzsa fordítása
63
A kiskakas gyémánt félkrajcárja Arany László feldolgozása
49
A favágó és a vízitündér – Népmese
65 66
A halász és a nagyravágyó felesége – Magyar népmese
Hogyan kell egy növényt elültetni?
64
Ki korán kel, aranyat lel – Pokorádi Zoltánné
– Trish Kuffner, Illyés Emese fordítása 48
– S. Csóka Eszter
A holló és a róka – La Fontaine
– Magyar népmese,
Fû Benô Ültess fát! – Jókai Mór
59
A ravasz róka meg az okos vadkacsa –
Hol kezdtem a kertészkedést? – Jókai Mór
– Kínai népmese
A csökönyös kiselefánt – Afrikai népmese 62
A szôlôsgazda meg a rigó Csíkhelyi Lenke fordítása
A nyuszi, az ôzike meg a répa
67
49
A csillagszemû juhász – Magyar népmese 68
49
Csalimese – Magyar népmese
70
A kóró és a kis madár – Arany László
71
Megjárta Jancsi – Gárdonyi Géza
72
50
Furulyavásár – Magyar népmese
73
A pitypang meséje – Tompa Mihály
51
A három kívánság – Magyar népmese
74
Égi fagylalt – Nemes Nagy Ágnes
52
A pecsenye
Májusi mondóka – Kányádi Sándor
52
Illemkockák – A kirándulás A vadon élô kertész – A világ 100 állati csodája címû könyv alapján
– Kolozsvári Grandpierre Emil
75
105-138.qxp:105-138.qxd
3/10/10
9:07 AM
Page 143
Illemkockák – Étkezés
75
A beszélô ceruza – Fehér Klára
96
Mátyást megvendégelik – Magyar népmese 76
Arany Lacinak – Petôfi Sándor
97
Az idôjós – Magyar népmonda
77
Nagymamánál – Fecske Csaba
98
Idôjós megfigyelések – V. Deák Éva
77
Akár hiszed, akár nem – Janikovszky Éva 98
Az okos leány – Magyar népmese
78
Nagyapó – Móra Ferenc
Az okos pásztorfiú – Grimm testvérek
79
Milyenek a nagypapák? (Részlet)
Felelgetôk, sorolók
80
Egy szem borsót ültettem – Népköltés
80
Egy, érik a meggy – Népköltés
80
– József Attila
A tízéves rohan – Népköltés
80
A nehéz kétgarasos
– Hárs László
81
Este jó, este jó – Zelk Zoltán
82
Mi mondtuk... (Részlet)
100 102
Tíz kicsi barát – Kínai mese Mészöly Miklós feldolgozása
103
Két kis kezecske – Kányádi Sándor
103
Házimanók (Részlet) – Eva Sonntag
A családról. Anyuról. Apuról – Macskássy Kati – Fekete Anna
99
Csoszogi, az öreg suszter (Részlet)
– Móricz Zsigmond nyomán
Otthon, család, szeretet
99
83
Nemes Nagy Ágnes fordítása
104
A család (Részlet) – József Jolán
84
Illemkockák – Rend és tisztaság
104
Anyám tyúkja – Petôfi Sándor
85
A fiúk – Oszejeva
86
Szülôföldünk, környezetünk
105
Hazám, hazám, édes hazám! – Népköltés 106
A nagy fehér bohóc (Részlet) – Gyurkovics Tibor Kettônk titka – Nagy Katalin
87
Falum – Cselényi László
107
88
Nyári este – Weöres Sándor
107
Nô, nô, nô, kisdedecske... (Részlet) – Népköltés
Mi van a nagymamánál? 88
– Németh István
108
Vicces ez a Zsuzsi – Nagy Katalin
89
A jó orvosság – Móra Ferenc
109
Telefonnál – Radó Lili
89
Az eperfán – Móricz Zsigmond
110
Micó – Gárdonyi Géza
111
Ki jászik velem? – Janikovszy Éva nyomán
90
Falusi fiú a városról beszél
Sötétség – Fehér Klára
91
– Weöres Sándor
Este – Horgas Béla
91
Kicsi faluból való vers
Altató – József Attila
92
– Kányádi Sándor
112 112
Illemkockák – Közlekedés
112
93
Hazánk szíve: Budapest
113
A könyvvé vált kakas – Móra Ferenc
94
Mit jelent a piros kerek?
Meséltél és meséltél… – Osvát Erzsébet
95
Hogyan tanultam meg olvasni? – Móra Ferenc
Könyvismertetés
113
105-138.qxp:105-138.qxd
3/10/10
9:07 AM
Page 144
Húsvéti ünnep
Állatkerti útmutató (Részlet) – Devecseri Gábor
114
Állatkert – Kovács Zsolt
114
– Kósa László – Szemerkényi Ágnes
124
Locsolóversek – Népköltés
124
Anyák napja
126
Jeles napok, ünnepek
115
Buba éneke – Weöres Sándor
126
Mikulás
116
Anyámnak – Pákolitz István
126
Mese a Mikulásról – Veress Miklós
116
Nyaklánc papírból – Devecsery László
127
Szent Miklós – Linda Fennings
116
Anyának – Móra Ferenc
127
A szeretet ünnepe: karácsony
117
Pedagógusnap
128
Itt van a szép karácsony – Dsida Jenô
117
Ma szívünk ünnepel (Részlet)
Karácsonyi ének – Zelk Zoltán
117
A háromkirályok napkeletrôl
118
Köszöntô pedagógusnapra – Sass Ervin
128
118
Vakációváró
129
118
Mire jó? – Gárdonyi Géza
130
– Donászy Magda
128
– Heinrich Heine Fazekas Anna fordítása Karácsony – A Kaláka Szabad-e bejönni ide
Bolond Istók generális – Gárdonyi Géza 131
betlehemmel? címû könyve nyomán
Gyermeknap
132
Újév napja
119
Zenés ébresztô – Osvát Erzsébet
132
Újévi jókívánságok – Weöres Sándor
119
Játszom (Részlet) – Marék Veronika
132
Sül a fánk – Osvát Erzsébet
119
Barangolók – Weöres Sándor
133
Farsang
120
A sárkány – Szilágyi Domokos
133
Itt a farsang – Gazdag Erzsi
120
Labdaugrató Játékleírás
Farsangnapi kutyabál – Csoóri Sándor
120
– Padisák Mihály
Farsang (Részlet) – Bihari Anna – Pócs Éva
133
Misi Mókus kalandjai 121
(Részlet a meseregénybôl)
Március 15.
122
– Tersánszky J. Jenô
Nemzeti dal (Részlet) – Petôfi Sándor
122
Márciusi fiatalok – Jókai Mór nyomán
122
(Részlet a meseregénybôl)
Március 15. – Donászy Magda
123
– Bodó Béla
Illemkockák – Ünnepek
123
Illemkockák – Szabadidô
138
Húsvét
124
Fogalomtár
140
134
Brumi a Balatonon 136
