M a r g ó c s y József
NYÍREGYHÁZA N E M Z E T - I L L . ORSZÁGGYŰLÉSI K É P V I S E L Ő I 1848- 1944 K Ö Z Ö T T
1. 2. 3. 4. 5, 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Név Hatzel Márton Benczúr Miklós Bánó József Vidliczkay József Somogyi Gyula Péchy Gábor Vidliczkay József Beniczky Miksa Ferlicska Kálmán Bencs László Meskó László Fényes László Dvorcsák Győző Kállay Tibor Rakovszky Iván Éber Antal Bertalan Kálmán
élt 1800- 1858 1821- 1862 1824- 1910 1818- 1890 1845- 1935 1858- 1888 1818- 1890 1829- 1912 1852- 1906 1841- 1905 1851- 1922 1871- 1944 1878- 1943 1881- 1964 1885- 1960 1872- 1950 1897- 1983
mandátumának ideje 1848-49 1861 1865-69 1869-72-75-78-81-84 1884 1884-87 1887-1890 1890-92-96 1896-1901 1901-1905 1905-10-17 1917-19 1920-22 1922 1922-26-30 1931-35-39 1939_1944
*** 1. Hatzel /Haccell/ Márton / l 800-1858/ Nyíregyháza első nemzetgyűlési képviselője, követe. Életének első évtizedeit nem itthon, nem családikörben töltötte. Édesapja, id. H . Márton Monokról került Nyíregyházára, bátyja, Antal /1790-1868/ postamester, a várossáváláskor a megalakult külső tanács tagja, majd 1850-től 1857-ig a város kinevezett polgármestere. Az ifjabb Márton, apja halálát követően, 1848. elején j ö n Nyíregyházára, hogy az atyai birtok kezelését átvegye. Ezt a szándékát április 10-én jelenti be a polgármesternek. Lakosítását azonnal engedélyezték, letelepedését jóváhagyták, és két nap múlva m á r nyugtázzák is a befizetett, ilyenkor szokásos illetéket. Mindössze másfél hónap múlva, május 25-én választják meg őt p o l g á r m e s t e r é , Krajnyák János l\ 793-1849/ utódjaként. Az 1848:V. tc. -Borús Sámuel hathatós közbenjárására- választókerületet és képviselőválasztási jogot biztosított Nyíregyházának. Hamarosan
elkövetkezett a választás: június 15-én a választási bizottság elé Benczúr Miklós terjeszti elő javaslatát Hatzel Márton megválasztására. Rövid vita után Krajnyák János elnök "összeolvadt akarattal, közfelkiáltás utján őt Nyíregyháza városa országgyűlési követének nyilvánította". /A választási bizottságnak Vidliczkay József volt a jegyzője./ Hatzel októberben a déli veszélyeztetett országrészben található: október 15-én. Újvidékről keltezett hosszú, meleghangú levelében ír az itthoniaknak az ott talált helyzetről. Jellacsicsnak a báni méltóságban történt megerősítése után immár minden pillanatban várható a fegyveres összeütközés a rác és oláh felkelők csapataival. - Majd csak Világos után van róla hír, hogy t . i . Nyíregyházáról hurcolják el 1849. októberében; 1852-ben még ő is, Benczúr is a fogva tartottak listáján található. Ennek az évtizednek a közepén m á r itthon: a szolgabíróság útján utólag kémek tőle, "a politikai megkegyelmezett"-től u n . lojalitási térítvényt. amelyet a város 1856. június 16-án terjeszt tovább. - Nem sokkal később, augusztusban, elkobzott birtokait visszakapja, s már ezekről is rendelkezhet 1858-ban készített végien deleiében. Saját családja nem lévén, vagyonát alapítvánnyá alakítja: ennek évi kamataiból vérrokonainak tanulni vágyó fiataljai részesüljenek. A két alapítványi helyet meg kell pályázni, s a kijelöltek tanulmányaik befejezéséig kapják az alapítványi ösztöndíjat, a felszabadult helyre újabb pályázat útján jelölik ki a legérdemesebbeket. Az alapítvány kezelése a városi képviselőtestület feladata. Nemsokkal ezután, 1858. szeptember 10-én, 58 éves korában meghalt a 129. népsorszámú házban. - Egyelőre nincs elegendő magyarázat arra, hogy mi okozta ezt a hihetetlen gyorsaságot, amellyel H. Mártont a város a lakosítás után polgármesterré, majd követévé választja. A család vagyonossága, netán előkelő rokonsága önmagában ezt aligha- magyarázza kellően, s az sem, hogy a követválasztást előkészítő bizottmánynak éppenséggel saját bátyja, Antal az elnöke. 1890 óta egyébként létezik a városban Hatzel téil amelyik a testvérek emlékét őrzi. 2. Benczúr Miklósnak / 1 8 2 l - l 8 6 2 / evangélikus lelkész édesapja, népes családjával, a Nógrád megyei Bánkról jött Nyíregyházára 1827-ben. A j o g elvégzése után Miklós 25 éves korában tér haza, itt ügyvédi irodát nyit, s a következő évben, 1847 végén lakosítási, letelepedési kérelemmel járni a képviselőtestülethez. A pesti március 15-i eseményekről hírt szerezve, afféle toborzó felhívást szerkeszt, a "nagyérdemű közönségnek" címezve, s ezt mint az itt lévő "nemesek testületének főjegyzője" hja alá 1848. március 20-án. Iratához újságokat, röplapokat mellékel, s úgy látja, hogy "polgári bűn lenne Nyíregyházán március 15-e napját és eseményeit meg nem ünnepelni." Ezért
ünnepély rendezését, a középületek kivilágítását tartja szükségesnek, s a másnapra már összehívott, összeülő megyei közgyűlés részvevőit is arra figyelmezteti, hogy a sorrakerülő tisztújításkor m á r vegyék tekintetbe a most, végre, érvény re jutott eszméket s azok képviselőit. A nyár végéig nem sokminden történt Nyíregyházán, azért szeptemberben, látva, hogy a szabolcsi önkéntesek indulása egyhamar nem válik valósággá, viszont Jellacsics nagy erőkkel át is kelt a Dráván. Benczúr újabb levelet ír, ezúttal a városi tanácshoz címezve szeptember 18-án. "Hazafiúi kötelességemnek tartom fegyvert fogni és a pesti önkéntesek közé állni, azok között szolgálni." Ehhez pedig "kilétemről és itteni viselkedésemről" bizonyítvány szükséges. így Benczúr nemzetőrként vonul a szabadságharc zászlaja alá, hamarosan főhadnagy, részt vesz a déli harcokban, Pákozdnál megsebesül. 1849 áprilisától a Védsereg szabolcsi osztályának vezénylő kapitánya, júliusban m á r zászlóaljparancsnok őrnagy. A zsibói fegyverletétel után menekül, emigrációjából 1851-ben tér haza, de elfogják és csak 1854-ben szabadul. A Bach-korszakot követően kiírt 1861-i választásokra két hadviselt jelöltje van a városnak. Benczúr az egyik, másikuk pedig Kovách Gergely /18211905/, aki főhadnagyként szerelt le. O is ügyvéd m á r ekkor, Bereg megyéből származott erre a vidékre. Viszonylag nagy szavazattöbbséggel Benczúr nyeri el a mandátumot 329:128 arányban. A z 1861 áprilisában megnyílt budai országgyűlés augusztus második felében már szétoszlott, Benczúr itthon a szűcsök ipartestületénél, a Kállayak családi ügyeiben jogtanácsos. 1862 elején súlyos beteg, június 14-én m á r meg is halt. Emlékét a század végéig, elsősorban a március 15-i ünnepségeken, társas vacsorákon fel-felemlegetik, olykor egy-egy iskola m é g a sírját is megkoszorúzza, de a mintegy hatvan évvel ezelőtti temetői felszámolások óta már nincs ilyen megemlékezés sem. 3. Bánó József /1824-1910/ eperjesi evangélikus földbirtokos, aki jogi tanulmányokat is folytatott. Igen fiatalon, 1849 tavaszán Sáros vármegye másodalispánja, aki a szabadságharc hírére önállóan szervezett csapatokat: egy gyalogos gerilla csoport vezetője, századosi rangban. Világos után birtokain gazdálkodik, majd csak 1861-ben kapcsolódik be a politikai életbe. Ekkor a sárosi Héthárs körzetében választják meg követnek az első, rövid szakaszra. mint nálunk Benczúrt. Csakhogy itteni követünk hamarosan meghalt, s az 1865. évi választások idején itthon nem akadt szabadságharcos jelölt. így kerülhetett előtérbe ez a felvidéki férfiú. Itt a Deák-párt jelöltje Riszdorfer János / l 815-1896/, városi főjegyző, aki csak 426 szavazatot kapott a függetlenségiek /48-asok/ 765 voksával szemben, így került Bánóhoz a nyíregyháziak mandátuma. A városi vezetőség "a város közönsége és hazánk törvényhozása terén az ismeretgyűjtést is előmozdítandó,
a szokásos két forint napidíj mellett egy év, egy hó időtartamra, felküldendő országgyűlési követünk mellé írnoknak" a nem sokkal előbb ügyvédi oklevelet nyert fiatal Bencs Lászlót alkalmazta, aki majd négy évtized múlva szintén országgyűlési képviselőnk lesz. Bánó, aki majd máshol három évtizeden át országgyűlési képviselő, párhuzamosan történettudományi kutatásokkal is foglalkozik, kellő elismerés kíséretében, a Történettudományi Társulat ill. a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia fórumain. Nyíregyházi mandátumával kevesebbet törődik. Így, egy évvel a ciklus lejárta előtt, amikor beszámolót tartott választói előtt, a jelenlevők többsége elégedetlenségének adott kifejezést. Elsősorban a parlamenti szavazások alkalmával tanúsított elvtelen seggel, jogfeladással vádolták. Vele szemben, ellene éltették Kossuthot és eszmeiségét, s bár még távol a következő választás, máris Vidliczkay József nevét kiáltották, halljukolták. A ciklus elmúltával m á r senki nem emlegette többé Bánó nevét. 4. Vidliczkay József a Pozsony megyei Vágszerdahelyen született 1818ban. Pesten járta iskoláit, majd a jogot is ott végezte. A 40-es évek elején került előbb az akkori megyeszékhelyre, Nagykálióba, ahol a megyei főügyész patvaristája. Immár nyíregyházi polgárként, 1844-től önálló ügyvéd és jogtanácsos. - Azt, a "nagyérdemű közönséghez" címzett felhívást, amelyet 1848. március 20-án Benczúr Miklós szerkesztett, azon melegében m é g heten írták alá, köztük Vidliczkay is. Egyébként a forradalomban és harcaiban nem volt tevőleges szerepe. Népszerű közéleti ember, ezért a kitartóan negyvennyolcas párti városiak őt szemelték ki a legközelebbi választásra. 1869 márciusában nagy kortescsaták folynak. Vidliczkay ellenfeleként Deák Ferenc hívei a szintén helyi ügyvéd, hasonlóképpen róm.kat. vallású Bodnár István /1825-1900/ megválasztásáért harcoltak. A választás napján azonban Bodnárék visszakoztak, Vidliczkay egyedüli jelöltként maradva, egyhangúan lett a város képviselője balpárti programmal. A z 1872. évi tavaszi választások előkészületéi az ország nyilvánossága előtt folytak, hiszen a szabadelvűek jelöltje Lónyay Menyhért / l 822-1894/, akkor már 1871 óta gróf és miniszterelnök. A szomszédos Bereg megyében, a Tiszaparton földbirtokos, már régóta megyéje országgyűlési képviselője több ciklusban; hasonló nevű fia /l849-1894/ a felső szabolcsi tuzséii Forgáchcsaládba házasodott, ott is él. - A város vezetősége nem idegenkedett Lónyaytól, hiszen 1870-ben díszpolgárrá is választotta, nem titkoltan azért, hogy Lónyay segítse a megyeszékhely idehelyezését Nagykálióból. - A harcias helybeliek azonban változatlanul szélsőbali, itthoni jelöltje mellett tüntettek. A júliusi két szavazási napon erős katonai kordon választotta el a két tábort. Vidliczkay hívei dacoltak a sok esővel, a választást manipuláló "halogatással"
is: 812-en szavaztak jelöltjükre, míg Lónyay grófnak 643 szavazattal kellett megelégednie. Az 1875-i nyári választások idején a megreformált részvételi szabályok szűkítették Vidliczkay híveinek táborát, éppenséggel a csizmadiák nagy részét fosztották meg szavazási "tehetségétől". A szabadelvű Vécsey Tamás /18391912/ eperjesi jogakadémiai tanár a kormány jelöltje, akinek sok egykori tanítványa él és működik a városban, s akinek tekintélye tovább emelkedett azzal, hogy az előző évben Budapestre nevezték ki egyetemi tanainak s evangélikus vallású. A választáskor Vidliczkay három szavazattöbbséggel nyert. A következő, 1878. augusztusi választások előtt a kormány nem küldött hivatalos jelöltet. Vidliczkay nagyra nőtt népszerűségére tekintettel helybeli ellenjelölt sem akadt. - 1881-ben ez a helyzet ismétlődik meg: mindkétszer egyhangúan megválasztva küldték Nyíregyházáról az országgyűlésbe. Ez utóbbi ciklus alatt folynak a tiszaeszlári események: 1883-ban a nyíregyházi városháza nagytennében folyik a per tárgyalása, mivel a törvényszék hivatalai is a városháza épületében kaptak helyet. A megyei antiszemitizmus a városban is terjed, sőt a balpártban, Vidliczkay környezetében is talajra talált, mindezzel azonban ő nem vállalt közösséget, így 1884-ben, a választások előtt 10 nappal már visszalép a hatodik jelölésétől. A függetlenségiek hirtelenében a párt népszerű helyi elnökét. Somogyi Gyula kir. közjegyzőt küldik harcba, - s nem is eredménytelenül. Itt, ezt a ciklust átugorva, 1877 tavaszára térünk át, amikor a kormány az igazságügyi minisztert, Fabinyi Teofilt /1822-1908/ tervezi Nyíregyháza képviseletére. A helyi függetlenségiek csakis Vidliczkayban látják azt a személyt, aki siker reményében mérkőzhet meg az országos tekintéllyel. A választásra egységbe verődve állnak k i : ez meghatja az immár 69 éves Vidliczkayt. Június 17-én, szoros harcban, 591:518 arányban győztesként veheti át hatodik nyíregyházi mandátumát, ezúttal immár öt évre. Ezt azonban már nem töltötte k i , mert 1890. augusztus 21-én meghalt, a ciklus hátralevő idejére pótválasztást írtak ki. Vidliczkay hosszú parlamenti működését illetően gyakran emlegették azt a nevezetes felszólalását, amelyet az u.n. bosnyák kérdésben mondott el. A z 1878-ban véghez vitt boszniai okkupációnak már a polgári közigazgatás bevezetésekor megmutatkoztak sebezhető pontjai. Ezek a nehézségek kerültek az országgyűlés elé 1882-ben. Beszédében Vidliczkay visszatekintett magára az okkupációra, az elfoglalás történetére. A z egésznek -mondotta- az a bűne, hogy a bosnyák népet egyszerű dolognak tekintik, amelyet úgy lehet birtokba venni, kezelni, mint valamilyen gazdátlan vagyontárgyat, így ez az elfoglalás lényegében nem egyéb, mint egy nemzetközi államcsíny. Képviselőnk ekkor a legnagyobb ellenzéki párt 78 tagjának egyike, a 263 tagot számláló kormánypárttal szemben. Ez a felszólalása meleg elismerést váltott k i ,
természetesen nem föltétlenül a szabadelvűek padsoraiban. Az akkori helyi lap, a Nyírvidék közölte a beszéd teljes szövegét, bár ez számára tilos, nem lévén joga politikai cikkek közlésére, hiszen engedélye csak társadalmi, nem politikai hetilapra szólt. Itthon munkássága, részvétele a város közéletében széleskörű és figyelemre méltó. Fontos a szerepe a megyeszékhely idekerülése idején, amikor nagy tapintatta volt szükség, hogy a vendégfogadó tirpák város és a vonakodó dzsentri megye képviselői hajlandók és képesek legyenek békében tárgyalni az immár törvénnyel előírt áthelyezés részletkérdéseiben. Szerencsés emberi tulajdonságaival nyerte meg az evangélikus többségű város szavazatait, nem valamilyen véletlen folytán, hanem hat fordulóban, katolikus ember létére. S az is bölcs emberségét jelezheti, hogy Széchenyi halálakor ö tart nagyhatású emlékbeszédet a kaszinóban, - jóllehet testestől-lelkestől Kossuth Lajos híve. 5. Somogyi Gyula szül Nyíregyházán. 1845. szept. 8-án. megh. itthon 1935. febr. 1 1-én. Jogot végzett, előbb a törvényszéken alügyész, majd 1875töl ö az első m.kir. közjegyző városunkban, s öt évtizeden át vezeti irodáját. Ugyancsak 1875-től tagja a városi képviselőtestületnek, s ott a pénzügyi bizottságban fejt ki eredményes tevékenységet - Amikor 1884-ben Vidliczkay az eszlári per utóhangjai miatt elkedvetlenedett s nem kívánt újra fellépni, a párt elnökeként Somogyi mindent elkövetett idősebb kollégája véleményének megváltoztatása érdekében, de hiába. Kapkodva kerestek posszibilis jelöltet, sikertelenül. Így a függetlenségiek Somogyit "bízták meg" a jelöltséggel, remélve, hogy az idejött dunántúli ügyvéd, pártonkívüli antiszemita programmal nem ragadhatja el a nyíregyházi mandátumot. Szajay Károlyról van szó / l 833-1906/. aki Kaposváron ügyvéd, lapszerkesztő. Az eszlári per idején járt Nyíregyházán, özv. Solymosiné képviseletében mint vádló vesz részt a tárgyalásokon. Ekkor szerzett hívei jelölték most az 1884-i választásra. A június 15-i választás hazai sikert hozott: Somogyi kétszer annyi szavazatot kapott, mint Szalay. Somogyi, mint a legendás mór, megtette kötelességét, de nem kívánta gyakorolni a megszerzett dicsőséget; visszalépési szándékát eleve hangoztatta, s így hamarosan, októberben, formálisan is lemondott, s emiatt pótválasztást kellett kiinti. Egész életében a város közéletének, fejlődésének élesztője, motorja; minden érdemes kezdeményezés támogatója, előbb-utóbb élharcosa. Fiatalon tagja a kezdő lépéseket tevő Takarékpénztár Egyesület választmányának, majd felügyelő bizottságának, később igazgatóságának. 1891-től elnökigazgatója. 1893-ban színházépítő részvénytársaságot szervez: az Alpár Ignác által tervezett. 1894-re fölépült színház ma is áll, 1981 óta önálló társulattal működik. - A sportegylet alapításának, majd újjá szervezésének is lelke - A 48as függetlenségi párt rendíthetetlen harcosa, hosszabb időszakokban elnöke.
Ugyanakkor nem idegenkedik az általánosabb emberbaráti és egyenlőségre törekvő nemzetközi mozgalmaktól sem: így a környéken a legelsők között válik tagjává 1876-ban a szabadkőművesek regionális központjában. Debrecenben, a "Haladás" páholyának. {Nyíregyházán helyi szervezet majd csak e század első évtizedében alakul.) Harcolt az evang. gimnázium teljessé fejlesztésééit; évtizedeken át az iskola kormányzótanácsának elnöke. Tevékeny szerepet vállalt a megyeszékhely idekerülésében, a villanyvilágítás bevezetésében és elteijesz-tésében; az idevezető szárny-vasútvonalak létesítése érdekében. - A közjegyzőség átengedése után sem nyugszik: 89 éves korában ügyvédi irodát nyit, naponta jár a törvényszékre, vállalt ügyeinek sikere érdekében. 90 éves korában halt meg. Amikor Síp utcai lakásából a hosszú gyászmenet a temető felé taitott, a polgármester a városháza előtt megállította a gyászkocsit, hogy Somogyi sok sikeres közéleti harcának, sikerének színhelye előtt ezzel is kifejezze a szülőváros régi és új polgárainak háláját. 6. Péchy Gábor /l858-1888/. - Édesapja. P. Tamás /1829-1887/ honvéd őrnagyként szolgált a szabadságharcban, ezért Világos után osztrák seregbe sorozták, ahonnan csak 1853-ban szabadult. 1861 után részt vesz a politikai életben. 1868-tól képviselő, élete végén a képviselőház elnöke. - 1884-ben a nyíregyháziak képviselője. Somogyi Gyula, megválasztás után három hónappal lemondott, a tanácstalan városi vezetőség egy szabadságharcos, országos név után kapott, akit az evangélikusok is szívesen fogadhatnak, ilyennek látták P. Tamást, - s ha már őt magát nem is nyerhették meg. legalább a fiát hívták megjelöltüknek. Ez volt Péchy Gábor, késmárki jogvégzett földbirtokos, aki éppenséggel a szabadelvű, kormánypárti táborhoz tartozott. - A helybeli függetlenségiek külön jelöltet állítottak: Lukács Ödönt /1843-1896/, a reformátusok esperes lelkészét kérték fel a harcra. Ö éppen akkoriban állította össze a város első. történelmi áttekintést nyújtó monográfiáját. - A helyi antiszemiták is szervezkedtek még: a bohémtermészetű Hudák Károly /1854-1919/ helybeli ügyvédet léptették fel. A november 10-i választás napján Péchy és Hudák kapott több, Lukács kevesebb szavazatot, így az újabb fordulóban m á r csak kettejük között folyt a mérkőzés. November 20-án 465:431 arányban Péchy győzött, így 1884-87-re ő a képviselőnk, első szabadelvűként. Képviselői aktivitásáról nemigen hallani, olvasni. Amikor e ciklus lejárt, senki sem gondolt újrajelölésére s a függetlenségieknek végül is sikerült az idős Vidliczkayt újra harcba indítani. Péchy egyébként m á r a ciklus végén betegeskedett, 30 éves korában el is hunyt. A z újságok a szokásos részvétet jelző szavakon kívül mást nem is írtak róla.
7. Beniczky Miksa /1829-1912/ Liptó megyéből indult, joghallgató korában élte a szabadságharc. A nagyobbára tanulókból álló egri 26. honvéd zászlóaljban harcolt Klapka, majd Nagy Sándor vezetése alatt. - Világos után birtokaira vonult vissza, később Borsodban vállalt megyei aljegyzői állást. 1863-ban telepedett Nyíregyházára, itt Lónyay Menyhért ügyeinek képviselője, gazdálkodik is a közeli Simán. 1890-ben. az akkor m á r ötévesre emelt ciklus végefelé halt meg Vidliczkay József, az üresen maradt helyért jelentkezett a szabadságharcos múlttal rendelkező Beniczky, - akinek egyébként ezen kívül nemigen volt több említésre méltó érdeme, tulajdonsága. Fellépett vele szemben a kormánypárti, szabadelvű Farbaky József /18381896/ evangélikus lelkész. A rövid másfél évért nem folyt nagy harc, a választásra jogosultaknak is csak mintegy a fele vett részt a szavazáson: a tótul is jól beszélő Beniczky így nagy többséggel győzött. A következő, teljes ciklusra is jelölteti magát 1892-ben, az ugyancsak függetlenségi programmal először fellépő Meskó László városi főügyésszel szemben. A 699:654 arány Beniczkynek kedvezett, de ebben a turnusban sem vette hasznát képviselősködésének a város. A következő választáskor újra fellép, megbukik, mindenképpen polgármester is akar lenni, - de hívei akkor már végleg cserben hagyták. Anyagi helyzete is megromlott, politikai aspirációi reménytelenné foszlottak. El is hagyta a várost, s egy budapesti honvéd menházban töltötte élete utolsó éveit. 8. Feriicska Kálmán /1852-1906/ régebben idetelepedett üvegkereskedő családból származik: ahol a fiúk már hivatalnoki, értelmiségi pályára mennek, s tanulmányaik elvégzése után szülővárosukban helyezkednek el. 1879-ben végezte jogi tanulmányait, ugyanakkona szerezte meg ügyvédi oklevelét is. Három évig még Pesten gyakornokoskodik, 1882-ben már itthon nyitja meg irodáját, s nem sokára meg is házasodik. A legtekintélyesebb lakatos ul esteinek, Andráscsik Józsefnek a leányát veszi feleségül. Szerencsésen alakul pályája: fiatalon előbb a képviselőtestületben, majd a megyei törvényhatóságban is taggá választják, 1893-ban pedig a városi tiszti főügyészi állást nyeri el. Nincs itt hely sokfele, sokirányú társadalmi tisztségének, megbízatásának felsorolására, jóllehet ezzel is bizonyítható lenne az a népszerűség, amely képviselővé választását lehetővé tette. A függetlenségiek büszkék voltak Vidliczkay példátlan sorozatára, röstelkedtek Beniczkynek előrehaladott korát is fölülmúló tehetetlenségéért. Az 1896. októberi választások előtt, amikor megint Beniczky a szélbaliak jelöltje, sajátságos helyzetbe került a város. A kampány megindulásakor ugyanis biztatás érkezett a Bánffy-kormánytól, hogy időszerűnek látják Nyíregyháza régebbi vágyának teljesítését: a törvényhatósági joggal rendelkező városok közé sorolást. Ez ugyanis függetlenítette volna a várost a megye gyámkodásától, olykor önkényeskedésétől. A feltétel azonban a
kormánypárti képviselő megválasztása. A város jól választotta meg a siker reményében felléptethető személyt, s bár a végeredmény, a 27 szavazattöbbséges győzelem szoros, a minőségi különbség a két jelölt között föltétlenül nyilvánvaló. Ferlicska képviselőként is hasznossá tette magát: gyakorta felszólalt a Házban, gondosan építette ki hasznosnak ígérkező kapcsolatait a j ó ügy érdekében. A költségvetési vitában mindig kesz újabb javaslatokra, kompromisszumokra is. Szónoki képességeit csillogtatja, amikor a kisiparosok érdekeinek védelmében érvel. - 1898-ban szakadás következik be a kormánypártban. 32-en kilépnek, köztük Ferlicska is. Amikor ezt itthon meg kell indokolnia választói előtt, közmegelégedésre "tisztázza magát", s az idő is lényegében őt igazolta. Néhány hét múlva Bánífy kormánya megbukik, Széli Kálmán lesz a miniszterelnök. Ez azonban azt is jelenti, hogy az új kormányfőt nem köti Bánffy egyébként is kétesértékű ígérete. A város vállalása, Ferlicska küldetése eredménytelen: Nyíregyházának ezúttal sem, s majd később sem sikerült elérni Debrecen, Szeged vagy Miskolc ilyen jellegű rangját Itthon maradván Ferlicska, dolgozik rendületlenül. Nem sokkal halála előtt, gyermekeivel együtt, eredeti családi nevét néhai nagyanyja nevére, Garaira változtatta. 1906. július 21-én halt meg a Selyem utca 5. sz. házban, ahol elődei és utódai éltek, amíg a házat le nem bontották. 9. Bencs László / l 8 4 l - l 9 0 5 / . Amikor 1901-ben a függetlenségi párt helyi szervezete vissza szerette volna szerezni egykori vezető szerepét az országgyűlési választások alkalmával, szerencsésen, Bencs Lászlóban találta meg sikeres jelöltjét, aki hosszú városi tisztviselői pályájának csúcsán: éppen polgármester. - Több generációs tiipák iparos családból származik, csizmadiák utódja. Tíz évvel idősebb testvére a vagyonos család gazdaságát vezeti, Lászlót azonban már értelmiségi pályára szánják. Flelyben akkor nem lévén magasabb iskola, az elemi után főleg a Felvidéken gimnazista, Eperjesen a jogot is elvégzi. Közben, 1859-ben. egy összejövetelen tanúsított "hazafias fellobbanása" folytán őrizetbe veszik és hat hónapig börtönben tartották. 1866ban szerezte meg ügyvédi oklevelét: ekkor a város egy év, egy hónap időre Bánó József követ mellé - országgyűlési tollnok minőségben - a szokásos két forint napidíj mellett kiküldte, okos előrelátással afféle magasabb körökben való tapasztalatszerzés címén is, nemcsak egyszerű titkári teendők ellátása érdekében. 1869-től tisztviselője a városnak másodtanácsnokként. Tíz évvel később már a széles hatáskörű I . tanácsosi tisztben működik, s mind nagyobb befolyásra tesz szert. Egyik javaslata külön is említésre méltó. 1889. március 15-én a függetlenségi párt emlékező ünnepsége után Bencs egy alapítvány létesítését indítványozza Kossuth nevének és példaadásának megörökítése
céljából. Ezer forintra tervezték az alapítvány összegét. 5 %-os kamataiból pedig a szabadság ünnepén az evang. főgimnázium V I I I . osztályos diákjai közül "a magyar történelemben legtöbb ismeretet felmutató jeles, tiszta erkölcsű növendéke, vallásfelekezeti különbség nélkül" részesítendő. Az iskola az előző évben tarthatta első érettségijét. - A tervezett összeg egyharmada azonnal összegyűlt, egy év múlva még ennél is több, így megírhatták Kossuthnak elgondolásukat, az eszme első támogatóinak aláírásával. Kossuth majd hosszú, részletesen latolgató válaszában hozzájárult a tervhez, s az első helyen szereplő Bencs Lászlónak, az előkészítő bizottság elnökének nevét tüntette fel a címzésben. A még hiányzó összeg begyűjtése után, a következő tanévtől már ki is oszthatták a "Kossuth-pályázatnak" elnevezett konkurzus díját a győztesnek. Kossuth levele ma is az iskola igazgatói irodájának dísze, s amikor az első háború után szokássá lett a középiskolák névfelvétele, természetes indok ez a levél, hogy a gimnázium 1921-től, megszakítás nélkül, a mai napig Kossuth nevét viselje. Minden történeti munka szerint Bencs városi működésének 32 esztendeje Nyíregyháza fejlődésének legeredményesebb szakasza. Méltányolták ezt a kortárs szavazók is: az 1901. évi választás alkalmával a leadott 1124 szavazatból 836-ot kapott Bencs. Ellenfelei: a helybeli ügyvéd Sütő József 1804-1916/, a szabadelvűek jelöltje és Simicska Endre i\ 864-1920?/ a vármegyei gazdasági egyesület titkára, pártonkívüli, osztoztak a maradékon. A z országgyűlésben azokhoz a kérdésekhez szólt hozzá, amelyek városi tisztségviselőként is leginkább foglalkoztatták: gazdasági, költségvetési feladatok, lótenyésztési eredmények és továbblépési lehetőségek, s egyéb országos fejlesztési koncepciók. Egyik utolsó felszólalásában éppenséggel a király katonai, újoncozási igényeinek az elutasítását hangsúlyozta. Ez egyébként az a kérdés, amelyik nemsokára majd a szabadelvű párt felbomlásának is oka. A ciklus lejártakor, megromlott egészségi állapotára tekintettel az újrajelölést kénytelen visszautasítani, néhány hét múlva meg is halt. 10. Meskó László Nyíregyházán született és halt meg l\85l-l922/. Nagyapja szabó, annak fia már orvos, ennek fia az országgyűlési képviselő. László. A jogot Pesten és Bécsben tanulja, diplomája megszerzése után apja hosszabb külföldi tanulmányi útra küldi. 1877-től szülővárosában nyit ügyvédi irodát, egy évvel később a város tiszti főügyésze. Nem sokkal később, lényegében váratlanul, az országos politika felé fordul, oly következményekkel, hogy majd városi állását is föladja. A fordulat személyes oka Irányi Dániel /1822-1892/, aki a nagy időkben Kossuth közvetlen környezetéhez tartozik, itthon, majd egyideig az emigrációban is. Irányi 1868-ban ér haza, hamarosan a negyvennyolcas i l l . függetlenségi párt országos elnöke. Nagy országjáró, így az eszméhez hű
nyíregyházi választókat is fel-felkeresi: ilyenkor mindig a Meskó-család Pazonyi /Dózsa Gy./ utcai házában vendégeskedik. Megjegyzendő, hogy Meskó felesége Vidliczkay-lány: ez is magyarázhatja Irányi vonzódását Meskóékhoz. - Innen eredt az indíttatás, hogy 1892-ben, amikor Beniczkynek a töredékidőre szóló mandátuma lejárt. Irányi biztatására Meskó is fellépett, de az 1882. januári választáson még kisebbségben maradt. Ennek az évnek a végén az erre járó és Meskóéknál megszálló Irányi rosszul lett, s rövid szenvedés után meghalt. Az agg harcos ebben a ciklusban a Nyíregyházához hasonló nagyságú Békés város országgyűlési képviselője. A temetésre érkezett békésiek egyöntetű határozattal felajánlották Meskónak Irányi örökét: így aztán a pótválasztáson megválasztották, sőt az 1896-1901-1 teljes ciklusra is. Amikor Bencs László képviselősége végeztével kidőlt az élők sorából, a helyi függetlenségiek nemcsak 1905-ben. hanem 1910-ben is - ellenfél nélkül hozzásegítették a mandátumhoz. - Meskó képviselősége idején a függetlenségiek adják a kormányt, így ő már nem ellenzéki küldötte a városnak. Kiváló tehetsége folytán az országos politika vezető egyéniségei közé emelkedik. 1907-től 1909-ig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára Wekerle Sándor kabinetjében. Képviselői munkája is főleg közjogi, igazságügyi, pénzügyi kérdésekre terjed ki; különös sikerrel szerepel a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor. A párt országos szervezetének egyik jegyzője. "Kiváló szónoki képessége, orgánumának kellemesen csengő volta, előadásának ritka folytonossága és szabatossága révén nemcsak szülővárosának határain belül, hanem a képviselőházban is e tulajdonai előkelő helyet biztosítanak számára a szónokok között" - írja róla a város monográfusa, Geduly. Hatvanhat éves, amikor szűkebb hazájában megyéje első emberévé nevezi ki a király: 1917 júliusában lett szabolcsi főispán s 1918 szeptemberéig töltötte be ezt a funkciót, amelyet eladdig csak arisztokraták, történelmi családnevek dzsentri birtokosai tölthettek be Szabolcsban. - Halálát érezve részletesen végrendelkezett tisztes vagyonáról. Helyi, békési és országos intézményekre köztük az M T A . a Kisfaludy Társaság, a Történelmi Társulatra hagyatékolt nem jelentéktelen összegeket. 11. Fényes László l\87l-l944/ különféle egyetemeken hallgató, majd újságíró Az Est c. lapnál. Érdeklődése a polgári radikálisok mozgalmához csatolja a háború második felében. Ilyen réven kapcsolódik Nyíregyházához, a Kereskedők és Gazdák Köréhez: itteni ismerősei hívták meg az 1917-ben megüresedett képviselői helyért folyó harcba, miután Meskó László, főispáni kinevezésekor lemondott mandátumáról. Az előcsatározások idején élvezte a kormány támogatását is. Somogyi Gyulával az élen a függetlenségi érzelműek is mellé álltak. Kortesútjain sokfelé megfordult, ügyes szónoklatai, jó kapcsolatokat teremtő látogatásai
során megnőtt a tábora, - még a gazdák támogatását is elnyelte: így végül is ellenjelölt nélkül, egyhangú lett a választása augusztus 13-án. Mandátumának átadásakor a város társadalmának minden rétege melegen üdvözölte. - Fényes a maga részéről udvarias levelet intéz a képviselőtestülethez, ott ezt szept. 20án olvassák fel. Ebben kiemeli, hogy "melléktekintetek nélkül" választották meg őt, - amin az értendő, hogy a nyíregyháziak nem utasították őt el zsidó volta miatt. A háborús idők nem tették lehetővé, hogy gyakran járjon Nyíregyházán, de a város ügyes-bajos ügyeire többször sikerült felsőbb fórumokon orvoslást találnia. Egy példa ilyenre: itt m á r 1912 óta törekedett a Kereskedők és Gazdák Köre, hogy egy felsőkereskedelmi iskola megnyitásával láthassák el a városban és a megyében egyre növekvő szakemberigény kielégítését. A z áldozatokat is vállaló szervezők, magános személyek is!, valamint a város törekvései folyamatos visszautasításban részesültek, míg aztán 1918-ban Fényesnek sikerült kijárnia a miniszteri engedélyt, s a nyár végén megnyílhatott ez, a megyében akkor egyetlen nem humán irányú középfokú iskola. A háború után m á r Nyíregyházán. Közismert, támadások középpontjába külföldre kell menekülnie. meg 1944-ben.
nincs nyoma annak, hogy Fényes járt volna hogy a forradalmak után igen erős politikai került; a rendőrségi üldözések elől 1926-ban 1940-től az USA-ban talál menedékre s ott is halt
12. Dvorcsák /Dvoitsák/ Győző /1878-1943/ nevét nemigen ismerte senki Nyíregyházán, míg csak - 1920 elején - Apponyi Albert nyomatékos ajánlására képviselőjelöltként nem emlegették. Lassanként kitűnt, hogy a felvidéki férfiú külföldi egyetemeken tanult, 1904-től a Sáros megyei levéltár vezetője, Eperjesen lapszerkesztő, harcolt a tót érdekekért és a cseh egyesítő törekvés, propaganda ellen. 1906-ban jelent meg első tót nyelvű verseskötete; gyarapodó költői működéséért majd a Petőfi Társaság tagjai közé választja. 1918-ban a Tótok Nemzeti Tanácsát szervezi a csehbarátokkal szemben, s ennek elnöke is. December 11-én Kassán kikiáltotta a Független Szlovák Köztársaságot, ami miatt a csehek bevonulása után menekülnie kellett. Több külföldi fővárosban folytatott propagandát a szlovák nemzetiségiek mellett, s valamilyen nehezen áttekinthető és nem teljesen világos elgondolás alapján a keleti tótság és a magyar nemzet barátságát hirdette, az önálló, de magyarbarát Szlovákiát álmodta meg. Ilyen előzmények után Nyíregyházán pártonkívüli programmal lépett fel. Kemény ellenfélre lelt a Nagyatádiék által erősen támogatott nyíregyházi gazda, Paulusz Mártonban. Ez a púposhalmi birtokos /l858-1929/ a Gazdaszövetség elnöke, a megyei Gazdasági Egyesületnek is alelnöke. Fellépett még Andor /Andráscsik/ Endre / l 868-1938?/, akkor már Budapesten
élő miniszteri tanácsos, a Keresztény Nemzeti Egyesülés jelöltje /Ferlicska Kálmán sógora/. O kapta az 1920 júniusi szavazáskor a legkevesebb voksot, így a vezető Dvorcsák és Paulusz között újabb forduló vált szükségessé. Előzőleg azonban - nem eléggé világos körülmények között - Pauluszt visszalépésre bírták, így 27-én Dvorcsák kapta a mandátumot. Az elkövetkező két évben alig volt Magyarországon, a parlamentben, még kevesebbet Nyíregyházán. Párizsban szerkeszti a La Slovaquie c. propagandalapot, postán olykor egy-egy számát ide is elküldi; egy-egy üzenete szerint a város érdekeit mindenkor szívén viseli, stb. - 1922-ben "nagy fájdalommal" értesül, hogy Nyíregyházán nem kívánják újra jelölni, 1929-ben Párizsból írt levelében kérte a képviselőtestületet, hogy igazolják nyíregyházi illetőségét, amit természetesen nem tehettek, s kérését határozatilag elutasították. Evek múlva is üzengetett, hogy "továbbra is védi Franciaországban az oda kivándorolt magyarok, éppenséggel nyíregyháziak érdekeit." ígéreteinek, üzeneteinek valóságtartalma m é g felderítésre, igazolásra vár. 13. Kállay Tibor l\88l-l964/ a nagykállói Kállay-család sarja, Budapesten született és halt meg. 1921. december 5-étől pénzügyminiszter, így amikor a választási előkészületek során személye előtérbe került, szívesen fogadják a városban. Március közepén népgyűlésen jelölik, a felkérést deputáció viszi a fővárosba. Érdekessége, hogy a Meskó László vezette küldöttség gazdatagjai között, szokatlanul, egy asszony is szerepel: Garai Jánosné Garai Erzsébet. Bár nagy korteshadjáratot indítottak mellette, néhány napon még ő is járt kelt a városban, megválasztása nem volt meggyőző erejű. Nagyatádinak most is volt jelöltje: a Benkő bokori Lovas Kovács János (1869-1932?), a helyi gazdatársadalom köztiszteletben álló tagja, aki csak 47 szavazattal maradt el Kállay mögött. Az 1922. május 29-én lezajlott választás után a miniszter Budapesten fogadta a mandátumot átnyújtó küldöttséget. Lefonázva jönnek haza, mert úgy látták, hogy hiába választották meg, nem jön: a nagykanizsaiaktól is kapott mandátumot, s valószínűleg azt fogadja majd el. így is történt: így amikor Kállay lemondott és pótlásául Rakovszky neve felmerült, vagyis hogy miniszter helyett miniszter a konnány jelöltje számunkra, immár lényegesen lanyhább érdeklődés mellett folytak az előkészületek. Ráadásul a fellépni szándékozó ellenjelölt nem kapta meg a jelöléshez szükséges ajánló aláírásokat, Rakovszky egyhangúan vált a város képviselőjévé. Nem sokkal később Kállay érzelemdús levelet küldött elhagyott választóinak: ebben hangsúlyozta, hogy nem szűnik meg szeretni családi megyéjét és a várossal is további kapcsolatokban reménykedik. Másfél évvel később Kállay minisztersége véget ért, a képviselőtestület ugyan, udvariasan.
"további rokonszenvét is biztosítja", de a helyi sajtó meglehetősen szenvelgő részvétét fejezi ki a felmentés kapcsán. 14. Rakovszky Iván /1885-1960/ Bethlen István kabinetjében 1922 júniusától belügyminiszter, így Kállay visszalépésekor már csak ezéit is bizonyos respektussal fogadták. 1922. július elején a hívó szóra hosszabban itt tartózkodik, sok rendezvényen résztvesz, szónokol, beszélget: rokonszenves magatartását ünneplik. így érthető, hogy a jelöltséggel próbálkozók nem találtak elegendő számú jelölő pártfogóra. Rakovszky augusztus 3-án egyhangú döntéssel veheti át a városháza erkélyén a mandátumot. Viszonylag gyakran jár a városban, olykor minisztertársaival érkezik, 1923-ban Bethlen miniszterelnökkel együtt, hogy megismerkedjenek az itteni bajokkal, tennivalókkal, lehetőségekkel. A város centenáris kiállításán, az 1824-i örökváltság évfordulóján is szerepek meglehetős népszerűségié tett szert. Mutatja ezt az is, hogy a ciklus végén, amikor hosszabb betegségéből felgyógyult, miniszterségéről viszont lemondott, újra jelölték, bár öt másik jelölt is fellépett. A z ajánlások összeszámlálása már előre vetítette Rakovszky újabb győzelmét, hiszen jóval több ajánlást szerzett mint másik öt vetélytársa összesen. Végül csak két ellenfele maradt. Mikecz Ödön /1894-1965/ bennszülött nyíregyházi, akkor itt ügyvéd - később szabolcsi főispán, államtitkár, miniszter-, szintén kormánypárti programmal, de kevés szavazatot kapott. Másikuk Klár Zoltán szintén itt született 1894-ben /meghalt New Yorkban 1965-ben/, orvos, újságíró. Fővárosi törvényhatósági tag, nemegyszer szerepel a budapesti botránykrónikában, Kossuth párti. Koitesei itt is többnyire kiskorú vagy egyébként is választójoggal nem rendelkező figurák. Rakovszkyt nagy szavazattöbbséggel választották meg másodszor. Már első fellépése idején megígérte a városnak, hogy a nem sokkal előbb szerveződött államrendőrség megyei és városi kapitányságának minden szempontból "megfelelő", szolgálati lakásokat és hivatali helyiségeket magábafoglaló, palotaszerű székházat emeltet. Az építkezés még 1925-ben elindult. A Lechner Jenő tervei szerinti, Adorján János és Várallyay Sándor' helyi vállalkozók kivitelezésében készülő épületben m á r 1926 decemberében tartottak egy szűkebbkörű avató ünnepséget, a beköltözés és a munka itteni megindulása azonban csak 1927 májusában ment végbe. A három utcára nyíló nagytömegű épület egyébként ma már csak egy része az itt székelő rendőrség nagyra nőtt épületegyüttesének, de ma is mutatós dísze a belváros szélének a Bujtos utcában. 16. Éber Antal /l872-1950/ budapesti kereskedőcsaládból származott. Jogi tanulmányainak elvégzése után ügyvédi pályára lépett, közgazdasági
érdeklődése 1904-től a bankszakma felé irányította. A z országos politikában 1906-tól vesz részt: függetlenségi programmal került be a parlamentbe. Nyíregyházával 1908 óta van kapcsolatban, részt vesz a Szabolcsi agrár takarékpénztár első évi közgyűlésén, mint a budapesti anyaintézet vezérigazgatója. Ezután is többször tesz itt látogatást, s mivel e banknak igazgatósági elnöke gróf Vay Gábor, egyidőben főispán is, így nemcsak kereskedelmi szakemberekkel érintkezhet. A z Agrárbank 1921-ben beolvadt a Magyar-Olasz bankhálózatba, éppen Eber Antal országos elnöksége idején, így látogatásai továbbra sem szakadnak meg Nyíregyházán. Rakovszkyt már 1930 végén széleskörben, ünnepélyesen búcsúztatták. A súlyos gazdasági helyzet a városban is sok gondot okoz, ezért az utódlást illetően valamilyen hathatós tanácsokkal, segítséggel közreműködő szakértő notabilitást kívántak képviselőnek. Eber 1926-tól /a háború utánig/ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak, 1930-tól pedig a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának is. Gazdaságtörténeti kutatásokkal is foglalkozik, kiadja Széchenyi gazdaságpolitikája c. könyvét, e témának máig egyik legjobb feldolgozását /1940/. Jelölése annyira megegyezett a város és a lakosság terveivel, érdekeivel, hogy 1931-ben és 1935-ben is egyedüli jelöltként, egyhangú vélemény alapján kapott mandátumot. Mivel Éber rokonszenvezett Bethlen gazdaság politikájával, először kormánypártiként lépett fel, de még 1931-ben, amikot Bethlen lemondott, Éber kilépett az Egységes Pártból s végig pártonkívüli maradt. - Gyakran jött ide a körzetébe. Előadásai, megbeszélései serkentőleg hatottak a megyeszékhely társadalmi életére, korszerűsödő közgondol kozására. Vállalt szereplést a Bessenyei Körben, az Ipartestületben, a Kereskedők és Gazdák körében és egyéb forumokon; a helyi lapban, a Szabolcsi Szemlében írt tanulmányokat, vitázó cikkeket. - 1934-ben segített ' létrehozni a nemzetközi Rotary Club nyíregyházi szervezetét, m é g az induláshoz szükséges belépési díjat, 100 dollár befizetését is magára vállalta, s a Club révén országos szaktekintélyek, nemzetközi vezetőegyéniségek nyíregyházi látogatását, előadását szervezte meg. Nemcsak értelmiségiek körében mozgott: a polgármester társaságában, a bokortanyákon szervezett u.n. tanyai panasznapokon is meg-megjelent, az akkor hallott nehézségek elhárításában konkrét segítséget is nyújtott alkalmilag. Népszerűségére jellemző, hogy volt olyan év, amikor 6000 levelet kapott ügyes-bajos dolgok elintézési kérésével, igyekezett minden esetben intézkedni, érdemlegesen válaszolni. Képviselősége elsőfelében 19 itteni születésű gyereknek vállalta el a keresztapaságát, ami minden bizonnyal elsősorban az újszülött kistaffírozásához való pénzbeli hozzájárulást jelenthette a megtisztelő felkérés viszonzásaképpen. A z Országos Közoktatási Tanács tagjaként szorgalmazta a hazai kereskedelmi szakember oktatás/képzés gyakorlatiasabbá tételét. Joga volt
iskolák munkájának alkalmi meglátogatására, elegendő közvetlen tapasztalat szerzésére is. így került el a nyíregyházi iskolába is, s mivel itt kedvére való eredményt talált, a továbbiakban sok segítséget nyújtott az iskolának. Folyamatosan látta el korszerű közgazdasági folyóiratokkal, értesítőkkel, könyvekkel. Mivel az iskola már 1924-ben szerette volna fölvenni Széchenyi nevét, de ez azóta sem sikerült, ezt 1938-ra kijárta: ehhez nagyszámú Széchenyi-témájú könyvet szerzett be, hogy kellő szakkönyvtár álljon rendelkezésére: ezek egyrésze átvészelte a háborús viharokat. A névadó ünnepségre Bihari-Fodor József nyíregyházi festőművészt bízta meg, hogy a Széchenyi legjobb portréjának tartott, Amerhng-féle nagy álló portrét lemásolja. Ez, szerencsére, ma is díszítheti az iskolát, a városmajori Széchenyi István közgazdasági szakközépiskolát. 1939-ben m á r nem vállalta az újabb jelölést, elhárította a zajosabb búcsúztatást is. Hosszabb nyílt levélben búcsúzott el a várostól, a bizalmát kifejező lakosságtól, s a levelet kommentáló újságíró is csak visszaigazolhatta Eber két ciklusban végzett áldozatkész, eredményes országgyűlési képviselői tevékenységét, eredményeit. 16. Bertalan Kálmán /1897-1983/ eredetileg nemigen készült politikai pályára. Nyíregyházi gyermekkorát beárnyékolta, hogy apja. anyja, mindkét nagyapja igen korán meghalt, így a család két ágáról való nagymamák nevelték, majd egyedüli örökösként jelentős földbirtok tulajdonosa lett. A helybeli evang. főgimnáziumban érettségizett, egy ausztriai katonaiskolába került, amelyet nem fejezett be a háború miatt, nem is lett hivatásos tiszt. Két évi frontszolgálat után tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1922-ben veszi át vagyona kezelését és aktívan gazdálkodik több tagban elterülő földjein: elsősorban a Szekeres bokori nagyobb tanyáján építkezik. Eleinte csak az evangélikus egyházi közéletben vállal aktívabb szerepet, a nagy helyi gyülekezetnek világi vezetője, felügyelője. 1939-ben Éber már nem jelölteti magát, nagyobb szabású vetélkedés indul, márcsak azért is, mert először lesz itt titkos választás, másrészt a megnövekedett német befolyás nyomán ebben a kerületben is indít jelöltet a Nyilaskeresztes Párt. A kormány párthívei két jelöltet is állítottak: a hivatalos jelölt Korompay Károly /1883-1972/, a közkórház igazgató főorvosa, messze híres gyakorló orvos, biztos kezű sebész, népszerű társadalmi személyiség, a helybeli római katolikusok első világi embere. Bertalan Kálmán is a kormányprogramot vallva lép fel, elsősorban az evangélikus választók támogatásában bízva. - A nyilasok jelöltje Kóródi Tibor, aki Budapesten 1904-ben született, apja banktisztviselő, őmaga ebben az időben ügyvédgyakomok. Már 1932 óta résztvett a szélső jobboldali mozgalmakban, ezért annak idején rendőri felügyelet alatt tartották.
Az 1939. május 29-i választáson a mintegy 8000 szavazatból Kóródi kapott 2802-t, Bertalan 2626-ot, Korompay Károly pedig 2598-at. A z újabb fordulóban már csak az első két személy vehet részt: a városban erös összefogás észlelhető az idegenből jött Kóródi ellen. Ekkorra már Bertalan a Magyar Élet Pártjának hivatalos jelöltje, s a megválasztását már a római katolikusok is támogatni kezdik. Helyi főpásztoruk fölhívásában ugyan nem nevezi meg név szerint Bertalant, de híveinek a kormány hivatalos jelöltjét ajánlja szavazatukra méltónak. Nem sikertelenül: június 6-án m é g többen jöttek el a szavazásra. Bertalan 4184 szavazatával szemben Kóródi 3977 támogatóra talált. Megjegyzendő, hogy Kóródi a listán gyűlt szavazatok alapján szintén m a n d á t u m h o z jutott. Az eredetileg négy évre tervezett ciklus a bábom miatt meghosszabbodott 1944-ig. A vizsgálat alá vett száz év utolsó nyíregyházi képviselője, Bertalan Kálmán, mérsékelt, konzervatív beállítottságú állásfoglalásaival, közvetlen emberi magatartásával mindig szemben állt a szélsőséges áramlatokkal. A z államfő elismerte, becsülte ezt, és 1943-ban kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. A szovjet csapatok közeledtére feleségével elhagyta az országot, az utolsó évtizedekben a tengerentúl éltek. Halála után nem sokkal felesége hazahozta férje hamvait, őmaga már itthon maradt, s három év elmúltával, amikor ő is elhunyt, őt is itt helyezik örök nyugalomra, a Morgóban, a Bertalant fölnevelő Palicz nagymama és család sírkertjében. # # *
Rövid visszapillantásként m é g néhány összefoglaló gondolat idekívánkozik: a. / A z esetek többségében vagy itteni születésű, vagy itt már régebben letelepedett személyt választottak. Kivétel csak Hatzel, akinek családja ugyan félévszázada már itt lakik, de Márton csak az utolsó napokban telepedett vissza. - Ezek, az idevaló képviselők már megválasztásuk előtt is a város fejlődésének eredményes hivatalos vagy társadalmi mozgatói, és később is ugyanígy munkálkodtak /Benczúr, Vidliczkay, Somogyi, Ferlicska. Bencs, Meskó, Bertalan, - kivétel Beniczky/. - A bokortanyák gazdái lényegében csak az első habom után jutnak jelöltséghez, abban az időben, amikor m á r a városlakók voltak többségben az urnáknál. De tekintélyes szavazótáboruk egyben munkájuk, tekintélyük elismerése is. Vagyis Paulusz és Lovas Kovács háttérbe szorulása nem a paraszti érték hiányát, hanem a paraszti szavazótábor csökkenő arányát jelezte. b. / Az apályosabb időkben kapkodva "importált" jelöltek megválasztásuk után nemigen tettek a városért semmit /Bánó, Péchy, Dvorcsák/: nem csuda, hogy emléküket nagyítóval sem találja az esetleges érdeklődő a korabeli monográfiákban. Viszont nem egy, idegen környékre való képviselőnk
megfelelt a választási ígéreteinek, szívén viselte a város gondjait: akkor elért eredményeik többnyire ma is érezhetők, a mai városlakók hasznára is szolgálnak /Fényes, Rakovszky, s főleg Éber/. c. / Aligha véletlen, hogy egyszer sem volt Nyíregyházának megyebeli arisztokrata vagy dzsentri jelöltje, képviselője. Ez minden bizonnyal a megye és a város viszonyának történelmi alakulásából magyarázható. NB Kállay m á r elszakadt innen, Budapesten született, különben is miniszterként küldték ide, nem szabolcsiként hívták. d. / A politika az egzigenciák tudománya: az adott helyzetben, hic et nunc követelményeknek megfelelően születik választási döntés - egyénileg is, a közösségben is. így az általános szélbaliság mellett is győzelemhez jutott az akkor vélt városérdek /Ferlicska/, a kormány rábeszélése /Dvorcsák/, a virtus, ami éppenséggel páithüség palástja alatt is jelentkezhet - (Vidliczkay hatosában, korifeusok legyőzésében), éppenséggel a fáradt nemtörődömség /Beniczky/. eV Közismert, hogy a X I X . században a lakosság túlnyomóan evangélikus. Mégis, az esetek többségében nem felekezeti szempontok döntöttek a választáskor. Igaz, a hírtelen "jött" jelöltek esetében a szabadságharcos múlt, az evangélikusság biztosan főszempont volt. De ahogy az első követ, Hatzel, római katolikus, úgy a hatszor megválasztott Vidliczkay is az, mint Ferlicska, Kállay vagy Rakovszky. A z 1939. évi választáskor a felekezetieskedés fölé emelkedő összefogásnak a sikere méltó betetőzője volt annak a hagyományos toleranciának, amely mindig jellemezte a régi várost. És ez ma is folytami való tulajdonság.
JEGYZETEK 1. Hatzel Márton lakosítás kérvénye V . B . 133. 262. 3. dob. 28. sz. - Követté választásáról Bene János: Népképviseleti választások... 1848-ban Nyíregyházán. In: Tanulmányok választásokról... 1848/49. Nyháza, 1994:26. - Újvidékről írt levele V . B . 133. 262. 3. dob. 1848: 7.cs. Lojalitási téritvényéről V . B . 154. 74/1. d. 1856:2. - Birtokai elkobzásának felfüggesztéséről V . B . 154. 74/1.d. 1856:9. - Végrendeletéről V . B . 161. 110/1. 1861. júl. 11. N B . végiendelétének végrehajtója Vidliczkay József. V.B. 162. 122/5. 1865. jún. 19. Erről az alapítványról részletesebben Galambos Sándor: Alapítványozási j o g és gyakorlat Nyíregyházán a dualizmus korában, Nyháza, 1994. kéziratban. - Ez a 129. népsorszámú ház, az egykori Hatzel-féle postamesteri szállás, telephely, későbbi száma a
Posta köz. manapság Bethlen utca 3. sz. nagykiterjedésű telek, a római katolikus iskolák központja - volt. Jelenleg a városháza irodaépületei találhatók itt, a főépület mögött. 2. Benczúr Miklós 1848. márc. 20-i levele V . B . 133. 262. 3. dob. 1. pali. N B a hét további aláíró egyike Vidliczkay József. - A polgármesterhez címzett, szept. 18-i levele, kérvénye V . B . 133. 262. 3. d. 1848: 47. cs. Szabadságharcos adatai: Bona Gábor Tisztek, törzstisztek... Bpest 1987: 104. - N e m r é g jelent meg Tidrenczel Sándor A Benczúrok c. tanulmánya, melyből világosan kitűnnek a városban annak idején élt Benczúrok családi kapcsolatai, amelyeket egyébként többen, gyakran, főleg Krúdy és nyomán mások meglehetősen összekavaniak. In: SzSzB Szemle 1994. 4: 544-562. 3. Bánó József szabadságharcos adatai: Bona G. Kossuth kapitányai Bp. 1988. 678-9. - Bencs László képviselői tollnoki megbízatásáról V . B . 161. 1 14/5. 1868. márc. 5. - A Bánó működésével elégedetlen választóiról Lukács Ödön: Nyíregyháza története 1886:319. 4. Vidliczkay József utolsó megválasztásakor Fabinyi Teofílt ütötte el a nyíregyházi mandátumtól. Közismert, ekkor már másfél évtizede a városháza teljes déli részében hivataloskodik az 1872-ben idetelepült törvényszék, azért az épület neve is inkább "igazságügyi palota". Ekkoriban készültek el az első kincstári tervek egy önálló törvényház megépítésére, s így a városháza helyiségeinek visszaadására. A z igazságügyi miniszter választási kudarca miatt azonnal lekerült a napirendről ez az építkezés, s majd csak jóval Fabinyi lemondása után, a kilencvenes évek elején indulhat meg a börtön és a töivényszék építése. - A boszniai okkupáció ügyében elmondott, sokat idézett beszéde 1882. máj. 23-án hangzott el a Házban; a Nyírvidék jún. 4-én közölte, majd - kellő keretszöveggel - újra A z ötvenéves Nyii^vidék c. emlékkötetben Nyháza. 1928: 130-133. - A kaszinóban elmondott Széchenyi-nekrológjáról in: Vietórisz József A nyházi kaszinó története, Nyháza, 1896:27. 5. Somogyi Gyula kapcsán: Szalay Károly az eszlári perben, az 1883. júl. 27-i ülésen emel vádat Solymosiné nevében, majd 31-én bocsátkozik vitába a védőkkel. In: Eötvös Károly A nagy per... III.k. 319. Itteni kudarca után Szalay 1885-ben a csurgói pótválasztáson jutott mandátumhoz. - Somogyi szabadkőműves tagságáról csak Gedulynál találtam konkrét adatot in: Nyíregyháza az ezredik évben Nyháza, 1896: 150. - A fentebb már idézett Választásokról és önkormányzatokról Szabolcsban c. nemrég megjelent kötetben meglehetősen pontatlanul, és méltatlanul kedélyeskedő hangon kapott torz beállítást a Vidliczkay "fölé kerekedő" Somogyi szerepe, ill. a "jó öreg honatya", azaz Vidliczkay revansa /?/. Nyháza, 1994:55.
8. Ferlicska /Garai/ Kálmán a szabadelvű pártiak helyi gyűlésén: szenve-délyes vita után tudomásul vették kilépését, de a gyűlés a kormány mellett bizalmi nyilatkozatot tett. Nyírvidék, 1898. dec. 25. 9. Bencs László fia, Kálmán, az első háború végétől a város polgármestere, 1928-ban részt vett az amerikai u.n. Kossuth zarándoktalon. Faragó Lászlónak ilyen című könyvében közöl életrajzokat a résztvevőkről. Ott is említés keml arról, hogy az apa, B. László "hazafias fellobbanását" bebörtönzés követte. Békés, 1928:8. - Uerről Nyírvidék, 1905. febr. 5. - A Kossuth-alapítvány historikumáról legújabban Galambos S. idézett kéziratos disszertációja. - Megjegyzendő, hogy az alapítvány első háború utáni elértéktelenedése ellenére a város, az iskola Szülői Munkaközössége, Baráti K ö r e mindmáig lehetővé tette anyagilag az évszázados pályázat és a díjazás folytatását, fenntartását. Kossuth levele fac similében az iskola 1894/95. Értesítőjének melléklete. - A Bencs család Selyem u. 4. sz. házával szomszédos Zöldség teret 1928-ban B. Lászlóról nevezték el. Így is hívták 1944. december 21-ig. Akkor, a nemsokkal előbb bevonult szovjet hadseregrész itteni parancsnokának kívánságára Leninről teret kellett elnevezni. A z akkor hozott városi határozat ennek érdekében törölte az utcatáblákról B . L . nevét, emlékét. In: Urbán Teréz Nyíregyháza utcanevei Bpest, 1978:62. - Bencs szerteágazó városfejlesztési eredményeiről legutóbb Kelet-Magyarország 1994. júl. 30. 10. Meskó László meleghangú jellemzése in: Geduly i.m. 208-210. - 1943-ban az erdő szélén, Meskó egykori villája közelében a Sóstói út és az Ószőlő utca között keresztutcát vágtak és róla nevezték el. 1950-ben azonban ezt hatálytalanították, és -miért-miért nem?- Garibaldi nevét írták az utcatáblákra. In: Urbán Teréz i.m. 50. 11. Fényes László említett köszönőlevele: V B . 181/43. Kgy. 496. 1917. szeptember 20. - Szerepe az iskolanyitás engedélyének megszervezésében legutóbb: A nyházi fiú felsőkereskedelmi iskola alapítása In: SzSzB Levéltári Évkönyv X . kötet. Nyh. 1994:155-158. 12. Dvorcsák Győzőt a bemutató cikkekben a Nyírvidék "a magyarbarát tótság Európaszeite ismert kimagasló vezéralakja" gyanánt emlegeti 1920. ápr. 22., 25. - Ujabb jelültetésének elmaradása miatt írt nyilatkozata Uo. 1922. okt. 3. - Illetőségi ügyéről u.o. 1929. júl. 28. 13. A Kállay Tibort felkérő delegációról Nyírvidék 1922. márc. 23. - A hazatérő mandátumvivők baljós értesüléseiről u.o. 1922. jún. 17. - Kállay érzelékeny levele itteni visszalépése után u.o. 1922. júl. 19. - Minisztersége után a kimért hangú híradás 1924. febr. 23. 14. Rakovszky Iván második jelölésekor láttak nyomdafestéket a rigmusok /Nyírvidék 1926. dec. 1.- 2.- 4./ Ezekből egy sorozat:
Fogjon össze minden magyar Mutatva, hogy egyet akar. Szavazz Bethlen jelöltjére. Mindenki mást dobjál félre! Éljen Rakovszky!
Nagyon jól tudja azt Iván. Nyíregyháza hogy mit kíván: O gyógyítja itt a sebet, Klár meg Budán csak az ebet. Éljen Rakovszky!
Hátra van m é g Mikecz Ödön, Neki is jár zsírosbödön? Azéit beszél össze füt-fát: A z se lásson, aki jól lát. Éljen Rakovszky! - Búcsúztatására már 1930 nyarán sor került nagy ováció kíséretében. Nyíl-vidék, 1930. júl. 12. 15. Eber Antalnak a felsőkereskedelmi iskola ügyében írt levelei Levél tárunkban a V I I I . 57. fondban a B: 4-5. dobozban. - Kapcsolatukról legújabban Kelet-Magyarország 1994. aug. 27. - Hírlapi úton eljuttatott búcsúszavai a Nyírvidék - Szabolcsi Hírlapban 1939. máj. 16. 16. Bertalan Kálmán megválasztása kapcsán a róni. kat. plébános. Török Dezső üzenete: Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1939. jún. 4.
József Margócsy: Abgeordnete aus Nyíregyháza in der Nationalversammlung und in den Landtagen zwischen 1848-1944 Nyíregyháza ist eine junge Stadt, sie hat erst 1848 das Recht erworben, eigene Abgeordnete in die Nationalversammlung zu entsenden. Im Laufe der untersuchten etwa hundert Jahren haben 16 Personen die Stadt vertreten: es gibt aber einen, der in sechs Legistlatuiperioden ein Mandat erworben hat, in zwei Perioden mehrere. In den meisten Fällen wurde ein Ortskandidat gewählt: die zuvor bereits bewiesen haben, daß sie der Stadt zugute kommen - auch in der späteren Zeit in diesem Geiste tätig waren, auch in lokalen Gremien. Falls kein geeigneter Oitskanditat gefunden wurde, hat die städtische Fühlung meist jemanden aus Obeiungam, der landesweit bekannt war, kandidiert: diese haben aber nach der Übernahme ihrer Mandate keinerlei Kontakte zu ihren Wählern aufrechterhalten. Eine strenge Ausnahme bilden die drei "Fremde" im 2 0 . Jahrhundert: László Fényes, Iván Rakovszky und Antal Eber. Durch kontinuierliche Kontakthaltung haben sie der bürgerlichen Umgestaltung von Nyíregyháza, der wirtschaftlichen und kulturellen Hebung viel beigetragen. Es kann auffallen, daß Nyíregyháza kein einziges Mal einen Aristokraten- oder Gentry-Kandidaten aus Szabolcs gestellt hatte. Es ist dadurch zu erklären, daß die offiziellen Kontakte zwischen der Stadt und dem Komitat reserviert waren, zu freundlichen gesellschaftlichen Berührungen ist es fast nicht gekommen. - Obwohl im 19. Jahrhundert zuerst die überwiegende Mehrheit, später der größere Teil der Stadtbevölkerung evangelischer Konfession war, hat dieser Umstand die Wähler daran nicht gehindert, in der Mehrzahl der Legistlatuiperioden Kandidaten anderer Konfession ins Parlament zu entsenden. Ein denkwürdiger Fall war die letzte Wahl, im Jahre 1939, als der Kandidat der Partei der Pfeilkreuzler in dem ersten Wahlgang unerwartet viele Stimmen erhalten hat. Da hatte der römischkatholische Pfarrer auch über die Zeitung aufgefordert, den offiziellen Kandidaten der Regierung zu unterstützen. Nur auf diesem Wege ist es gelungen, den weltlichen Intendanten der evangelischen Kirche, Kálmán Bertalan zu mehr Stimmen und dadurch zu einem Mandat zu verhelfen. Die Bevölkerung der Stadt war immer treuer Anhänger von Kossuth, so war sie auch Vertreter der Unabhängigkeitsideen. Die Mehrheit ihrer Abgeordneten haben auch ein entsprechendes Programm. Aber wenn die Interessen der Stadt die Unterstützung der Regierung verlangt haben, haben sie anders gestimmt (im Falle von Ferlicska und Dvorcsák), obwohl sich doch gezeigt hat, daß die Stadt keine
handfeste Vorteile daraus holen konnte. - Es ist aber auch vorgekommen, daß die Wähler gegenüber dem Ministerpräsidenten und dem Justizminister ihrem Ortskandidaten, Vidliczkay treu geblieben sind: da zeigten sich spürbare Regierungsmaßnahmen, die gegen die Interessen der Stadt ausgelichtet waren.
