KUJBUSNÉ M E C S E I ÉVA
NYÍREGYHÁZA MEZŐVÁROSI
FEJLŐDÉSÉNEK
SAJÁTOSSÁGAI A Z ÚJRATELEPÍTÉS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN
A X V I I I . század elején Szabolcs vármegyében a települések - lakosságuk szá mát és összetételét tekintve - rendkívül heterogének voltak. Sokszínűségüket m é g fokozta, hogy a török kiűzése, valamint a Rákóczi-szabadságharcot követő években voltak olyan települések, amelyek lakossága a korra j e l l e m z ő migráció, valamint a birtokosváltozást követő szervezett telepítések következtében meg sokasodott. A z újonnan érkezetteknek, i l l . a távol lakó földesurak j o b b á g y a i n a k már nem a régi rend szerint kellett szolgálni, terheik is könnyebbedtek. A törté nelem viharai által kevésbé sújtott mezővárosok és falvak azonban nem mentek át olyan típusú változáson, amely korábbi életüket megváltoztatta volna. A sok szor tucatnyi földesúr által bírt kis települések örökös j o b b á g y s á g a az évszázad ok alatt kialakult szokásjog szerint élt és adózott földesurának. A szabolcsi mezővárosok - mivel a megújulásukhoz szükséges városképző funkciójuk már alig volt - vagy hanyatlásnak indultak, vagy stagnáltak. A ko rábban jelentős Nagykálló még a megyegyülések székhelye, az itt élő mesterek száma lehetővé tette önálló céhek létrehozását, és így a mezővárost céhes k ö z pontnak is lehet tekinteni," de Kisvárdához hasonlóan a vár funkcióvesztése, va lamint Nagykállóban a lakosoknak a földesurukkal folytatott pere, Kisvárdán birtokos-bizonytalanság és a családi osztályviták miatt nem volt r e m é n y a me zővárosi lét kiteljesítésére. Korábban a Bátori család lakhelyeként jelentős Nyírbátor sem tudott az 1700-as években továbblépést tápláló lehetőséget talál ni. Szabó Sarolta megállapítása szerint „aXVIII. századra a város hajdani hír neve is megkopott, előbb a vármegye vonta joghatósága alá, majd a Károlyi család indított támadást a megmaradt mezővárosi kiváltságok megszüntetésére, a település megadóztatására. " A városfejlődésben mind nagyobb szerepet j á t s z ó árucsere sem volt olyan mértékű Szabolcs megyében, hogy az jelentős népesség- vagy gazdasági fejlő déshez vezethetett volna. Az első magyarországi népszámlálás adatsorába 1
3
4
1
2
3
4
Több településnek volt jogi személy a birtokosa (a kamara, az egri káptalan, Debrecen szabad királyi város), de a földesurak távollétét egyéb okok is előidézhették. Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. Nyíregyháza, 1993. 19. Uo. A további kutatás során figyelmet érdemel Bán Péter lektori megjegyzése, miszerint az árucsere X V I I I . századi lendületvétele 1730 előtt sehol nem következett be, csak az azután kezdődő ag rárkonjunktúra nyomán.
1784-1787-ben mezővárosként felvett kilenc település közül csupán Kisvárda, Nagykálló és Nyírmada országos vásárai voltak igazán látogatottak. T a k á c s P é ter azonban felhívja a figyelmet arra, hogy „túlzottan nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítanunk annak az árucsere forgalomnak, mely ebben az időben a szabolcsi ember számára kínálkozott... A megye féltucatnyi mezővárosát csak az emeli a falvak többsége felé, hogy egy-két tucat iparos él bennük, és évenként 1, 2, 4 vagy 6 vásár tartására privilégiumot kaptak." A z 1772-ben készült investigatio szerint azonban a vásárok közül többet meg sem tudtak tartani. A hajdani oppidumok többsége m á r semmilyen központi szerepkörrel nem bírt, sőt n é p e s s é g s z á m u k is csökkent. M i v e l sem gazdasági vagy j o g i kívána lom, sem népességküszöb nem volt meghatározva a mezővárosi rang megtartá sához, ezek is oppidumok maradtak. A m e l y i k település megkapta a rangot, azt akkor is megőrizte, ha elnéptelenedett. í g y fordulhatott elő, hogy a I I . József idején végzett népszámlálás szerint több falu is népesebb volt, mint p l . Szentmárton vagy Bakta mezővárosok. (Lásd az 1. sz. diagrammot!) A népes ségkoncentráció - amely egy volt a városiasságot meghatározó jegyek közül tehát nem feltétlenül járt együtt a mezővárosi ranggal." A Rákóczi-szabadságharc után a települések a késő középkori, kora újkori keretek között éledtek újjá. De volt m á r néhány olyan, amely a birtokos változás, valamint az újranépesítéssel j á r ó k e d v e z m é n y e k miatt a korábbinál némileg szabadabb életet kezdhetett. A z új birtokosok ugyanis általában nem telepedtek be a helységbe, nem avatkoztak bele j o b b á g y a i k mindennapi életébe, plenipotentiáriusuk vagy m á s uradalmi megbízottjuk révén éltek jogaikkal. A z újonnan szerzett jószágok is, amelyek csak öröklési j o g szempontjából tértek el az ősi javaktól, hiszen nem alkották a családi birtoktest részét, leginkább a j ö v e d e l m e k gyarapítását szolgálták. A bevételek növelésének egyik módja az a d ó z ó k szá m á n a k növelése volt. A z adózó fők számának szaporodásával gyarapodtak a ha tárt művelők, tehát több lett a földesúri kilenced mellett a kocsma és mészárszék j ö v e d e l e m is. 5
6
7
8
9
10
Az első magyarországi népszámlálás, 1784-1787. Szerk. Dányi Dezső - Dávid Zoltán. Bp., 1960. (a továbbiakban Dányi - Dávid, 1960.) Takács Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban, 1772. Bp., 1991. (a továbbiakban Takács, 1991.) 59. Uo. 63. A mezővárosok nagyobb „népességtömörülést jelentettek a falvaknál". Részletesebben lásd Orosz István: Mezővárosi fejlődés Északkelet-Tiszántúlon a késői feudalizmus korában. In: Tanulmányok Kisvárda történetéből. Szerk. Ács Zoltán. Kisvárda, 1983. 31. Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Bp., 2002. (a továbbiakban Bács kai, 2002.) 13. "'Nyíregyháza az első népszámlálás adatsorában még mint falu szerepel. Lásd Dányi - Dávid, 1960. Bácskai, 2002. 93.
5
6
7
8
9
11
1. sz. diagramm A szabolcsi mezővárosok népessége
• Bakta
• Bátor
Kisvárda • Nagykálló
ZLök
1784-1787-ben
•
Keresztúr Mándok • Szentmárton
m Polgár
2. sz. diagramm A legnépesebb szabolcsi községek 1784-87-ben
• Balkány • Földes • Nyíregyháza DSzentmihály
• • • •
Balmazújváros Nádudvar Püspökladány Újfehértó
Nőtt a földesúr birtokrészből származó haszna akkor is, ha jövedelemforrá sait bérbe adta. M á r ekkor volt néhány árendálásra vállalkozó communitas, amelyik külön szerződés szerint hosszabb-rövidebb időre bérelte a földesúri ha-
szonvételeket, valamint a földesúri pusztákat. Ez, a h a g y o m á n y o s gazdálko dástól eltérő forma ösztönzőleg hatott a közösségek gazdaságának fejlődésére, hiszen egyrészt saját autonóm vagyonkezelést tett lehetővé számukra, másrészt azzal, hogy az állattartáshoz biztosította a legfontosabb feltételek egyikét, a le gelőt, s közvetve hozzájárult a piacképesség erősödéséhez is. A helységek gazdasági fejlődésének fontos meghatározója volt az is, hogy a földesurakkal m á r olyan szerződést köthettek, amelyik rögzítette a szolgáltatá sok mellett a kedvezményeket is. A megye telepített vagy spontán vándorlással gyarapodó helységei különböző mértékű gazdasági és j o g i lehetőségeket kaptak földesuraiktól: a kisebb e n g e d m é n y e k mellett a jelentősebbek azok voltak, ame lyek a betelepülés utáni 1-3 é v b e n adómentességet, a határ szabad használatát, a földesúri haszonvételek egyikének-másikának bérlési lehetőségét, a j o b b á g y szolgáltatások pénzbeni megválthatóságát és házépítéshez fát ígértek. Takács Péter mutatott rá arra, hogy a vásártartástól mint formai kritériumtól talán m é g fontosabb a pénzgazdálkodásnak a contractusok által létrejövő emeltebb szintje, a földesúri szolgáltatások megváltása, a közjavakkal való felelősebb gazdálko dás. 12
13
Jelentősebb kedvezményeket ígérő telepítésre az egri káptalan birtokában lé vő Polgáron kívül a Rákócziaktól kamarai tulajdonba került Rakamazon került sor. A később népesség-kibocsátóvá váló helységbe 70 német, majd 11 rutén családot telepítettek az ott élő 8 család m e l l é . T ö b b birtokos telepített m é g ru téneket, románokat birtokára, de sehol nem alakult k i olyan nagy számú, homo gén közösség, mint az újratelepített Nyíregyházán, ahol a telepítés előtti n é p e s ségszám rövid időn belül megsokszorozódott, sőt az újratelepítés után m é g egy emberöltőnyi idő sem telt el, amikor a város Szabolcs megye legnépesebb tele pülésévé v á l t . De nemcsak a népességszám növekedésével tűnik k i N y í r e g y háza a régió települései közül, hanem azzal is, hogy betelepítésétől rendelkezett a mezővárosokra jellemző népességkoncentrációval, belső autonómiával, a 14
15
12
13
14
15
Lásd az 1. sz. táblázatban lévő községeket! Az 1772-es investigatio szerint a szabolcsi helységek többsége nem szerződés, hanem a földes úr által alkalmanként meghatározott mód szerint szolgált. Lásd Szabolcs-Szatmár-Bereg Me gyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. A. l/g. Szabolcs vármegye nemesi közgyűlés ének iratai. Úrbéri iratok, (a továbbiakban IV. A. l/g.) Közzétette Takács Péter: A dadái járás parasztjainak vallomásai, 1772. Nyíregyháza, 1987. (a továbbiakban Takács, 1987.); Uő.: A Dél-Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. Nyíregyháza, 1988. (a továbbiakban Takács, 1988/1.); Uő.: A kisvárdai járás parasztjainak vallomásai 1772-ből. Kisvárda, 1988. (a továbbiakban Takács, 1988/2.) Takács, 1991. 11. A legújabb számítások szerint a kb. 450 korábban itt lakóhoz 1753-1754 folyamán másfélezer nél többen érkeztek, és bár elvándorlásról is szólnak a források, 1754-ben már több mint 2000 fő élt Nyíregyházán. A migráció tovább folytatódott, de a jellemző a bevándorlás volt, hiszen az első magyarországi népszámlálás szerint hétezernél is többen, 1837-ben pedig már közel tizenhétezren éltek itt. Lásd Kujbusné Mecsei Éva: Pro Memória. Nyíregyházi összeírások (1752-1850). Nyíregyháza, 2003.
földhasználatban és a földesúri haszonvételek bérlésében nyert e n g e d m é n y e k kel, bár mezővárosi rangot és országos vásártartási jogot csak 1786-ban kapott. Figyelmet érdemel Nyíregyháza azért is, mert a m e g y é b e n egyedül váltakozott meg földesuraitól, és lett 1837-ben - az akkor m á r céhbe-szerveződött k é z m ű vesekkel, értelmiségiekkel tarkított szabad paraszti közösség - különleges j o g á l lású privilégiait mezőváros. Ha a város újratelepítés utáni évtizedeiben bekövetkezett robbanásszerű fej lődés okait kutatjuk, érdemes elsőként a természeti körülményeket, a település fekvését vizsgálni. Bár a X V I I I - X I X . században a népességkoncentráció mellett szerepe volt a várossá válásban az ipari-kereskedelmi fejlettségnek, de az A l földön ennél m é g mindig fontosabb a mezőgazdaság, amely a létfenntartás mel lett lehetőséget teremtett a mezőgazdasági terményekkel folytatott intenzív és nagy hatósugarú kereskedelemhez i s . A korabeli szántó-vető és állattartó gaz dálkodási m ó d n a k kedvezett az, hogy Nyíregyházán a településmagot árvíz által soha nem járt széles határrész övezte. Ráadásul nem apró, sűrű faluhálózat vette körül a várost, így elérhető távolságban voltak az állattartáshoz elengedhetetlen, bérelhető puszták. A Tokaj-debreceni országút közelsége révén pedig k ö n n y e b benjuthattak el a Nyíregyházán lakók a jelentős hegyaljai és debreceni vásárok ra, valamint a település o p p i d u m m á válása után a j á r h a t ó út előnyt jelentett az eladni és vásárolni itt szándékozók számára is. 16
17
Ahhoz, hogy az újratelepített Nyíregyháza a vásártartás j o g á n a k elnyerését követő fél évszázad múlva a régió elsődleges gyűjtő- és elosztó piacközpontjává tudott válni, szintén nagy szerepe volt a földrajzi tényezőnek: a tájegységek ta lálkozópontjaként koordinálta ugyanis az árucserét. A földesurak telepítési, majd folyamatosan megújított szerződései megala pozták a közösség számára a környék földrajzi lehetőségeinek mind jobb k i használását. Nyíregyházát a X V I I I . század közepén felerészben bírta Palocsayné Petheő Rozália, i l l . az ecsedi uradalom megvásárlásával jutott a másik félhez gróf Károlyi Ferenc. Innen származó j ö v e d e l m e i k nem voltak kiemelkedőek. Károlyi pl. a 36 népes telek után j á r ó taxából és a pusztaárendából összesen 496 rénes forintot kapott 1752-ben. Bevételeinek növekedését nem remélhette, sőt a bérlőkkel is állandóan problémák voltak. Ezért döntött úgy, hogy nagy lépésre szánja el magát: újranépesíti Nyíregyházát. K o r á b b a n Szatmár megyei birtoká nak m á r több helységébe hívott lakosokat, így ismerte a szervezett telepítés elő nyeit, lehetőségeit. A század elején indult impopulatio utolsó nagy hullámában azonban m á r nehezen talált olyan nagyobb magyar, katolikus, szabad menetelü 18
19
16
17
18
19
1803-ban a Palocsayné részét öröklő Dessewffyektől, 1824-ben a Károlyiaktól váltakozott meg a város. Erről részletesebben lásd Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1974. (a továbbiakban Cservenyák, 1974.) Bácskai, 2002. 8. Részletesebben lásd Bácskai Vera: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984. Magyar Országos Levéltár, Károlyi család levéltára. P 392. 123-127. fol.
jobbágycsoportot, amelyet a szokásos kedvezményekkel ide csábíthatott volna. B é k é s m e g y é b e n azonban az 1710-es évektől a Felvidékről letelepedetteknek azon második, harmadik generációja élt, amely m á r kellő m e n n y i s é g ű földet nem örökölhetett, és ismerve a telepítéssel j á r ó előnyöket szívesen vállalkozott a lakóhelyváltásra. A szokott k e d v e z m é n y e k mellett az 1753. május 16-án kiadott telepítési p á t e n s rögzítette, hogy minden gazda csupán egy arannyal tartozik évente, m á s szolgáltatással nem. ígérte, hogy a 3 szabad é v után a k ö zösség bérbe veheti a földesúri haszonvételeket, szabadságot kapnak a puszta bérlésben, valamint - minthogy a költözni szándékozók többsége evangélikus volt - biztosították őket a földesurak vallásuk szabad gyakorlásáról i s . 20
21
22
23
A pátensben ígérteket realizálta az 1754-es és 1757-es földesúri szerződés, amely további kedvezményeket is adott az alakuló új közösségnek. A z 1754. j ú n i u s 8-i contractusnak két olyan pontja van, amely meghatározta az ide tele pülők vagyoni viszonyait. Az egyik az, amely szerint osztatlan marad a telepü lés, és a földesurak sem különítik el egymástól, hogy k i kinek a j o b b á g y a - va gyis minden új lakos egyformán részesedik az előnyökben és terhekben. Ez ab ból következett, hogy a szerződés nem az egyes telepesekkel, hanem a telepesek közösségével történt. A másik az egyéni gyarapodás legnagyobb gátját jelentő robottól való mentesség volt. 24
25
A mezőváros kialakulásában, a gazdálkodás és igazgatás fejlődésében, a he l y i társadalom alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy közösségként ke zelik a betelepülőket, hogy mindannyian robotmentesek, hogy egyforma jogok kal és kötelezettségekkel bírnak, valamint, hogy a földesurakkal a letelepedés utáni években kötött szerződések rákényszerítettek minden lakost a szolgáltatás megváltásához és bérléséhez szükséges pénzgazdálkodásra. Az első ilyen jellegű szerződés a telepítést követő szabad évek letelte után jött létre. A z újonnan érkezettek közül 1757-re a vallási, társadalmi, gazdasági p r o b l é m á k miatt néhányan továbbvándoroltak, ezért a birtokból mind több j ö 26
Részletesebben lásd Kujbusné Mecsei Éva: Pusztuló faluból virágzó mezőváros (Migrációs okok, lehetőségek és következmények Nyíregyházán 1753-1837 között). In: Migráció. Tanul mánygyűjtemény, I . Szerk. Illés S á n d o r - T ó t h Pál Péter. Bp., 1998. 27-43. Általában a telepítési levelek elegendő földet, házépítéshez fát és némi szolgáltatási, ill. bérlési kedvezményt ígértek. SZSZBML, V. A. 101/b. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Kivált ságlevelek. 1753:7. A pátensben foglaltak közül a szabad vallásgyakorlás nem valósult meg azonnal, csak II. József türelmi rendelete után. SZSZBML, V. A. 10l/f. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Várossal kötött szerződések, (a továbbiakban SZSZBML, V. A. 10l/f.) 37a/37a. 1754:13. A földesurak nem kívántak itt majorságot létrehozni, így a robotra nem volt szükségük. Részletesebben lásd Cservenyák, 1974.; Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában. In: Jósa András Múzeum Évkönyve III. Szerk. Csallány Dezső. Nyíregyháza, 1960. Uő.: Az önkormányzat Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Bp., 1982.; Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886.
védelmet remélő földesurak kedvezménycsokorral igyekeztek gátat vetni a to vábbi elvándorlásnak, sőt ösztönözni szerették volna a spontán betelepülést. Ez a szerződés indította el a földesúri haszonvételeknek a közönség által történő bérletét, amit 3 évenként újítottak meg. Rögzítette a contractus a további fejlő désre vonatkozó ígéreteket is, így a szőlőhely biztosítását, vásártartási j o g , majd a mesteremberek szaporodásával pedig céhprivilégiumok szerzését. Biztosította továbbá a lakosokat arról, hogy sem zsidót, sem görögöt nem enged betelepülni közéjük. A szerződés megerősítette, hogy a földesurak j ó v á h a g y á s á v a l a lakosok által választott elöljáróság önállóságot kap a helység gazdálkodásában, az adósze désben és az árendált j ö v e d e l m e k kezelésében. A magánjogi szerződések (ingat lan adásvétele, végrendelet stb.) megerősítéséhez, valamint az új lakosok felvé teléhez - mint a birtokos j ö v e d e l m é n e k alapvető elemeihez - azonban földesúri j ó v á h a g y á s kellett. A földesurak betelepülőiknek máshol is biztosítottak különböző k e d v e z m é nyeket, de azok többnyire csak tucatnyi emberre, és nem egy egész közösségre vonatkoztak, í 11. nem voltak olyan széles körűek, mint a Nyíregyháza k ö z ö s sége által kapottak. 27
28
29
30
Szabolcs megye községeibe
Település Telepítő földesúr Bűd Kamara 31
1. sz. táblázat települtek szolgáltatásai század végén Kedvezmények
- az utolsó negyedévben kocsmáitatás
és kedvezményei
a
XVIII.
Szolgáltatások - telekbérért, terményszolgál tatásért, munkamegváltá sért, mészárszékért bérfize tés - tized - 1 tallér újévkor - pázsitpénz helyett 1 napi nyári munka - dézsma 32
Kállósemjén Kállay Ferenc 33
n
2 9
3 0
31
3 2
3 3
- kocsmáitatás Szent M i hálytól karácsonyig - makkoltatás - 1 forintig a helység ítél-
A görög kereskedőket mindaddig eltűrte a közösség, amíg közülük nem vállalkozott valaki bolt nyitására, de a zsidók betelepülését csak 1840-től engedélyezték. SZSZBML, V. A. 101/f. 37a/37a. 1757:8. Annak körvonalazása, hogy hová hány új lakos települt még feltárásra vár, az eddigi ismeretek alapján azonban elmondható, hogy nem jellemző a megyében a nagyobb közösségnek egyszer re, egy helyre való telepítése. A táblázat forrásai: SZSZBML, IV. A. l/g.; Takács, 1987.; Takács, 1988/1.; Takács, 1988/2. Ide szintén Rakamazról települtek új lakosok. Be is kellett szállítani a terményeket a tokaji raktárba. Az investigatio szerint Kállay Ferenc 1738 táján telepítette be Kállósemjénbe az új lakosokat.
Település Telepítő földesúr
Kiskálló Kállay György, Ferenc, László
Kedvezmények
Szolgáltatások
kezhet - szabad elmenetel adós ságrendezés után - gazdánként egyenlő telek - elegendő szántóföld - kocsmáitatás 2 évig - házépítéshez fa - szabad házeladás és vétel - szabad elmenetel
- harmados szénahordás - karácsony tyúkja
- 14 nap robot sarlóval, ásó val, kapával stb., - 5 nap kaszával - 3 nap szántás 2 nap élet-, 1 nap fahordás - marhával nem bírók kézi munkát adnak - dézsma mindenből (haza szállítva) - 1 hosszú forspont - karácsony tyúkja és tojások - árenda (serfőző, kocsma, - egyenként ^ fizetnek mészárszék, szappanfőző) 3 rénes forint 30 krajcárt - 3 szárazmalom - tized 35
36
Nagykálló Kállay család
3
T
Napkor Kállay Ferenc
Napkor Kállay László
3 5
3 6
3 7
3 8
3 9
4 0
4 1
4 2
i
•
37
- 3 vasár - elegendő föld - alkalmatos vályogház építéséhez fa - szabad házeladás és vétel 40
39
- egy szabad é v - házépítéshez fa
42
41
- 19 nap kézi robot - 3 nap marhás szántás - 1 nap élet-, 1 nap szalma hordás - Karácsonykor fahordás (marhásoknak) - évi 1 hosszú forspont - rövid forspont - gyümölcsökből dézsma - karácsony tyúkja, 10 tojás - tengeritörés - 20 nap szolgálat - minden mezei termésből dézsma - házi kertben termett do hányból dézsma
„Mi meg akarván szállítani kiskállai praediumunkat, áztat engedtük használni és megszállani, akinek tetszik. " Lásd Takács, 1988. 46. Ennek hasznából templomot építhettek. Szent György-napkor elmehetett az, aki adóját és tartozását rendezte. A kis értékű áruk vásárdíja a mezőváros jövedelme volt. A forrásban 257 jövevényt említenek. Kállay Ferenc a Szatmár megyei Fényből jött svábokat telepített le Napkoron. Aki akart, az a curialisból is kaphatott földet, de ez után dézsmát kellett fizetnie. A korábban Rakamazra telepedett svábok közül költöztek át Napkorra. A házasodó, új gazdaságot kezdő fiúknak is járt az 1 évi adómentesség.
Település Telepítő földesúr Nyírbéltek Kállay János
Kedvezmények - 1 szabad év " - házépítéshez fa 44
43
Nyíregyháza Károlyi Ferenc Palocsay Istvánné Petheő Rozália
- az egész határ és a régi táblaföldek szabad hasz nálata - 3 évi adómentesség - az összes földesúri benefícium árendálása - ingatlanok, ingóságok szabad adás-vétele - az elöljáróság joga a lakosbefogadás és 3 fo rintos ügyekig az igaz ságszolgáltatás - telek a házépítéshez - elegendő szántó, kaszáló - 1 szabad év
Szolgáltatások -
karácsony tyúkja, 10 tojás 1 rénes forint taxa 12 nap robot szüret idején szekerezés gazdánként 1 arany 45
46
47
Nyírgyulaj Károlyi Ferenc
Nyírmiháiydi Eötvös Miklós 49
Polgár Egri káptalan
48
- 2 köblös föld tavaszi ve tés alá - föld lencsének, borsónak, kendernek, dinnyének, tengerinek - 6-7 köböl föld rozs alá őszi vetésre - kuriális föld használata - az erdőben harmincados kaszálás - az egész határnak és a hozzá tartozó puszták szabad használata - 3 évi adómentesség - a kisfaludi révnél vám-
- 1 arany gazdánként - Bátor városához hasonló szolgáltatás a szabad év után - 3 rénes forint taxa - 6 nap robot lóval vagy ökörrel - kuriális föld használata után kilenced
- minden pár vonó marhától 1 tallér - gabonabeli dézsma helyett pénz - zsellérektől 1 rénes forint
Az investigatio szerint Kállay János a falu fele részét telepítette újjá. A betelepülők 1-3 évi adómentességet kaptak. A szüreti szekerezésen kívül Debrecenbe kellett vinni l - l szekér fát. A földesurak ígéretet tettek szőlőhely kijelölésére, valamint elegendő kézműves betelepülése esetén vásár- és céhprivilégium szerzésére is. ház, épület, szőlő 100 gazdának is elég helye lett volna a határban, de Károlyi már 60-nal is elégedett lett volna, azonban a kedvezmények ellenére sem telepedett be ennyi jobbágy. Négy szabad menetelű jobbágy a Borsod megyei Tiszakeszi helységből telepedett át.
Település Telepítő földesúr
Kedvezmények
Szolgáltatások
mentesség - kocsmáitatás - vízimalom-, halászat-, mészárszék-, dohányárenda - ingatlanok, ingóságok szabad adásvétele - az elöljáróság joga a lakosbefogadás és 12 fo rintos ügyekig az igaz ságszolgáltatás
- 15 nap szekerezést ad a communitas - 50 kaszást, szénarakót ad a communitas 1 napra - minden pár vonó marhától 1 kila búza, 1 kila árpa - segítség évente négy halá szathoz, a halak Egerbe szállítása - Karácsonyra, Húsvétra, Pünkösdre egy öreg vad vagy két borjú, Húsvétra minden káptalanbelinek 1 bárány - minden gazdától 1 icce vaj - hidakra gondot viselni - 12 nap robot szüretkor 1000 emberrel
50
51
Rakamaz Kamara
- szántó, rét szabad felosz tás szerint művelhető - az elöljáróság ítélkezhet 12 forintig - vesszőszedés, makkoltatás
52
A mezővárosi j e l l e m z ő k közül a népességszám alakulásának és a folyamatos migrációnak a vizsgálatához sok forrás áll a kutató rendelkezésére. Ezek alapján megállapítható, hogy sokan jöttek Nyíregyházára, de voltak olyanok is, akik elmentek. A közel két ezer új lakos kedvezményezettségét a régi, terhének könnyítését nem remélhető lakosság nehezen tudta elfogadni. A z impopulációt követően elég élénk a népességmozgás, mivel nemcsak a régi, hanem az új la kosok között szintén akadtak néhányan, akik újra vándorbotot fogtak és kedve zőbb lehetőségeket kerestek. Ugyanakkor állandó volt a befelé irányuló n é p m o z g á s is. Az ide költözők ugyanis megtartották és ápolták kapcsolataikat a Felvidéken élő rokonaikkal, ül. a Békés megyében hagyott családtagokkal, szomszédokkal, ismerősökkel. Ez a kapcsolattartás volt a forrása a folyamatos bevándorlásnak. A betelepítés utáni években földművelők jöttek a békési településekről, majd a század végén a k é z m ű v e s e k letelepedését szorgalmazó Nyíregyháza befogadója lett a c é h e k be-
51
5 2
Szent Mihálytól Szent György-napig (szeptember 29-től április 24-ig) ház, épület, szőlő Bogdán István számításai szerint 1 kila kb. 1-2 pozsonyi mérő = 62,08 vagy 124,16 liter, i l l . 46,56 vagy 93, 12 kg búza
zárkózása miatt mind több legényt és mestert kibocsátó felvidéki mezővárosok nak. A lakosságszám nagymértékű növekedése a természetes népességszaporodás mellett az évenként változó intenzitású, de folyamatos bevándorlással magya rázható.
Nyíregyháza
3. sz. diagramm népessége 1752-1837
között
Az egyre népesebb közösség túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalko zott. A hangadó békésiek javaslatára m á r 1759-ben szállásokra osztották a szé les határt, majd állataik legeltetéséhez pusztákat béreltek. M i v e l a határfel osztás után szabad szántóterület nem maradt, az elöljáróság m á r nem szorgal mazta újabb földművelők betelepülését. Annál inkább pártolták a j o b b á g y c o m m u n i t a s iparcikkigényeit helyben kielégítő mesterek bevándorlását, kikötve azonban, hogy csak mesterségükből fognak élni és földet nem m ü v e i nek. 53
54
A helyi társadalom legfőbb jellemzője, hogy szabad menetelü j o b b á g y o k : földművesek és k é z m ű v e s e k alkották. A kedvező gazdasági és j o g i lehetőségek azonban ide csábítottak n é h á n y nemest is, akik vállalva a jobbágyi terheket, „ rangrejtve " települtek be. Tucatnyira szaporodva azonban igyekeztek érvé5 5
" Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Ethnographia, 1970. 2-A. sz. 221-231. Az első pusztát, Micskét 1760-ban bérelték. A következő évtől árendálták Simát, majd később Császárszállást, Királytelek pusztát, Szegegyháza praediumot, Harangod, Szennyes és Butyka pusztákat. A kisebb puszták bérletét megszüntetve az 1820-30-as évektől a balmazújvárosi és tikosi pusztákat árendálták. Hársfalvi Péter kifejezése.
5 4
5 5
nyesíteni jogaikat, végül a földesurak és a nemesi közgyűlés hozzájárulásával e g y m á s közötti ügyeik intézésére létrehozták 1786-ban a hadnagyi széket. A mezővárosi társadalomnak számban elenyésző, mégis fontos részét képezték az értelmiségiek: az evangélikusok, valamint a reformátusok, római és görög kato likusok papjai, tanítói, a város orvosai, gyógyszerészei, valamint szaktisztvise lői: a nótárius, a físcalis és a számvevő. Nyíregyháza lakosságának közel 80 %-a evangélikus vallású „tót" volt. Ez meghatározta a város régión belüli kapcsolatrendszerét. N y í r e g y h á z a „ tót szi getként" állt a főként református megye közepén, s ezáltal a városban lakók, va lamint a közösség ügyeit intéző elöljáróság személyes és üzleti kapcsolatai sem a szomszédos települések, hanem előbb Békés megye, majd a X I X . század ele jétől mindinkább a Felvidék felé irányultak. A régió lakosaival a nyíregyháziak leginkább kereskedelmi kapcsolatban áll tak, hiszen az 1828-as összeírás szerint sokan megfordultak a piacközponttá vá ló mezőváros országos vásárain, i l l . a nyíregyháziak is gyakran jártak a debreceni és hegyaljai sokadalmakra. Távolabb is láttak azonban a mezőváros elöljárói, hiszen többször megfordultak B u d á n a Helytartótanácsnál, sőt Bécsben az udvarnál is - ilyenkor leginkább ügyeik intézőjeként ágenst fogad tak, i l l . pénzzel, kávéval, cukorral „kedveskedtek" a céljaik elérésében segítséget adóknak. Ahhoz, hogy a nyíregyháziak „ túl láttak a falu határán, " hozzájárult a felvi déki városokból ide települők tapasztalata, sőt az egyre n ö v e k v ő számú k é z m ű vesek vándorlása során szerzett „ világlátottsága " is. Ahhoz, hogy ez a szemléletmód a városvezetésben is érvényre jusson, szük séges volt annak megújulni tudása. A betelepüléstől meglehetősen nagy számú elöljáróság intézte a közösség ü g y e i t , amely újabb tisztségekkel is bővült a földesúri haszonvételek, majd a környékbeli puszták árendálásával. Kezdetben a közösség irányítására a Békésből jött, elismert gazdákat választották. A z 1790es évektől azonban megjelentek a városvezetésben - sőt a gazdák családjaiban is - a nemesek, a kézművesek, az értelmiségiek, majd a X I X . század elejétől mind nagyobb szerepet kaptak. A betelepüléstől nyomon követhető, hogy a szálláson gazdálkodók számára többletterhet jelentett a köztisztségek viselése, hiszen gazdaságuk irányítását ezen időszak alatt nem tudták ellátni. Mindezek miatt elég gyakran fordult az elő, hogy a köztisztségre jelölt gazda „házi környülményei miatt" nem tudta elfogadni a városban való tartózkodással, he tenkénti többszöri ülésezéssel, külön küldöttségi feladatokkal j á r ó megbízatást. A k é z m ű v e s e k és értelmiségiek viszont bent éltek a városban, és munkájukat is inkább abba tudták hagyni hosszabb-rövidebb időre a k ö z ö s s é g ügyeinek inté zése érdekében, mint a többnyire szálláson lakó, folyamatos ottani tartózkodást igénylő növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozók. 56
Részletesebben lásd Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodását irányító tisztségviselők. Levéltári Szemle, 1996/1. 3-17.
A nyíregyháziaknak a szabolcsi m e z ő v á r o s o k h o z viszonyított „más látás módját" igazolja a megváltakozás is. Egy alig fél évszázada alakult közösség, amely 1786-ban oppidum jogállásával 4 országos vásár tartására is jogot nyert, gondolta ú g y 1802-ben, hogy m á r az állattartáson és földművelésen alapuló egyéni gazdaságok, i l l . a földesúri regálék bérléséből profitáló város képes arra, hogy hitelek segítségével földesuraitól megváltakozzon, és országgyűlési hatá rozattal a szabad királyi városok közé emelkedhessen. Hogy mennyire újszerű és merész volt ez az elgondolás, mutatja, hogy az egész országban alig volt ek kor két tucatnyi megváltakozott helység, a régióban pedig egy sem. Bár a nagy álom, a szabad királyi városi c í m elnyerése nem vált valóra, és ekkor csak az éppen családi osztályt tevő Palocsay örökösök, a Dessewffyek fogadták el a vá ros ajánlkozását, a Károlyiak pedig csak 1824-ben, de a X I X . század közepéig nem volt a térségben hasonló fejlődési ívvel j e l l e m e z h e t ő település. A földesúri hatalom alól kikerülve pedig a megyei fennhatóságot igyekeztek korlátozni, amikor pénzt és fáradtságot nem kímélve 1837-ben szabad és kiváltságolt me zővárossá válhattak. A mezővárosi jellemzőket összefoglalva N y í r e g y h á z a a betelepítésétől kivé telesen kedvező mezővárosi starttal": jelentős népességgel, belső autonómiá val és a földesúri adózás előnyösebb rendszerével bírt. 1786-ban oklevél is dek larálta oppidum-voltát, és 4 országos vására lendíthette gazdaságát. B á r a X I X . század elejére, amikor m á r több száz mester és legény lett nyíregyházi la kos, céhek is alakultak, a város lakóinak többsége továbbra is földmüveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A piacközponttá válással, a földesuraktól való megváltakozással, majd az 1837-es privilégiumlevéllel meglehetősen auto n ó m m á váló közösség tudatosan, statútumai által igyekezett fenntartani a fejlő dés egészséges dinamizmusát: hitellehetőségeit felhasználva gyarapodott, de p l . subárendásként bevonta a bérletekbe a lakosokat is. Ugyanakkor szigorúan sza bályozta a gazdálkodás rendjét, korlátozta a városba költözést, a lakossá, majd a polgárrá válást. 57
Nyíregyháza mezővárosi létét nem csak a magyarországi oppidumjellemzőkkel körvonalazhatjuk, a faluból várossá válást j ó l mutatják Nagy Elek t é r k é p e i is: a népességszám növekedésével terebélyesedett a város, nőtt az ut cák, házak száma, a gazdálkodás mind több gazdasági ágra való kiterjedésével megjelentek az egyéni gazdasági épületek, a városi magtár, utak, kutak épültek. A közösség életében bekövetkezett változásokat j ó l követte az egyre nagyobb számúvá váló, speciális ismereteket kívánó igazgatási szervezet, amely számára új városháza épült. A középületek mellett a templomok közelében megjelentek 58
Az 1837-es privilégium szerint a város által biztosított gazdasági és egyéb jogokkal csak polgár rendelkezhetett, a polgárfelvételt azonban szigorú gazdasági, erkölcsi feltételekhez, valamint hosszabb idejű itt lakáshoz kötötték. Nagy Elek: Nyíregyháza fejlődése. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp., 1931.41,43.
az iskolák. A helyi kereskedelem helyszínei a boltok, üzletek voltak. A város rendjére városszépítő bizottság vigyázott. Bár Nyíregyháza X V I I I - X I X . századi mezővárosi fejlődése nyugat-európai mértékkel m é r v e nem igazán jelentős, Szabolcs m e g y é b e n azonban k i e m e l k e d ő , és talán országosan is figyelmet érdemlő.
NYÍREGYHÁZA 1754- BEN
Nagy Elek városi műszaki
tanácsos
rajza, 1924.
NYÍREGYHÁZA. 1795-BEN \ vö'rosHáza 3. Patika a. t. s t i a 9.
Ns.varmcgye. fcpifetya Vendégfogadó TNs.\Öfmcgyc haza Otosz tonplom gr. Karolyi ház. gcDessewffy hái Orosz parochta
w. R.C.remp/om
M. R.C.Oskola 12. R.,C.Parocrtia «s. Református F&roch» *K Templom 15, Reibrmáitus Oskola ifi. Lutfi.ParoüSa 17 Uitti.Oskola « . Templom « . Luihcrana Par ochia 20, Magazin z\ Serház.
Nagy Elek városi műszaki
tanácsos
rajza,
1924.
