Nyíregyháza, február 20

Nyíregyháza, 2013. február 20.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4

I.1. Ügyrend hatálya

4

I.2. A szakigazgatási szerv jogállása

4

I.3. A szakigazgatási szerv alapadata

4

II. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

5

III. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

6

III.1.

Szervezeti felépítés

6

III.2.

Személyi állomány

6

IV. AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK

9

FELADATAI, MUNKAFOLYAMATAI

IV.1.

Az Igazságügyi Szolgálat általános feladatai

9

IV.2.

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

10

IV.2.1. Munkafolyamatok IV.3.

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

IV.3.1. Munkafolyamatok IV.4.

Jogi Segítségnyújtó Osztály

IV.4.1 Munkafolyamatok IV.5.

11

Áldozatsegítő Osztály

IV.5.1 Munkafolyamatok

14 15 18 20 21 23

2

V. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

25

V.1.

Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

25

V.2.

Irányítási jogkör, alárendeltségi viszonyok rendje

25

V.3.

Képviseleti jogosultság rendje

25

V.4.

A helyettesítés rendje

26

V.5.

A kiadmányozás rendje

26

V.6.

Az Igazságügyi Szolgálat bélyegző, érkeztetési, szignálási és postázási rendje

27

V.7.

Az Igazságügyi Szolgálat értekezleti rendje

28

V.8.

A munkavégzés munkarend és a munkaidő beosztás

30

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31

1. számú függelék

33

2. számú függelék

34

3. számú függelék

35

4. számú függelék

36

5.

számú függelék

37

6.

számú függelék

38

7.

számú függelék

41

3

FELHATALMAZÁS

30. §. (4, 6) bekezdése alapján a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Ügyrendjét az alábbiak szerint állapítom meg.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. Az Ügyrend hatálya

Az Ügyrend hatálya a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatára, annak belső szervezeti egységeire illetve valamennyi kormánytisztviselőjére és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerint foglalkoztatott munkavállalójára terjed ki.

I.2. A szakigazgatási szerv jogállása

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Igazságügyi Szolgálat) az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) szakigazgatási szerveként működő önálló szervezeti egység. Az Igazságügyi Szolgálatnál működő osztályok az igazgató és az osztályvezetők vezetése alatt állnak. Az osztályok a szakmai követelményrendszer érvényesítése érdekében horizontális együttműködésre kötelesek. Az együttműködés keretében a feladatkörükbe tartozó, más szervezeti egységet, illetőleg szakigazgatási szervet is érintő ügyekben egymással egyeztetve, egymást folyamatosan tájékoztatva kötelesek eljárni. Az Igazságügyi Szolgálat jogi személyiséggel nem rendelkezik. A Kormányhivatal törzshivatala, valamint a Kormányhivatal szakigazgatási szervei egy költségvetési szervet alkotnak.

I.3. A szakigazgatási szerv alapadatai

4

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata

Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9.

Postacíme:

4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9, Pf:165

Központi telefonszáma:

42/597-670

Központi telefaxszáma:

42/597-671

Központi email:

[email protected]

Illetékességi területe:

az

Áldozatsegítő

Osztály

kivételével

(a

bűncselekmények

áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. tv. 10. § (1) bekezdése alapján nincs meghatározott illetékességi terülte) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Területi Irodák: 1,

Fehérgyarmat

Petőfi Sándor u.16.

Tel: 44/510-434

2,

Kisvárda

Szent György tér 4.

Tel: 45/404-774

Az Igazságügyi Szolgálat bélyegző lenyomata kör alakú. A bélyegző felső részén 2 sorban, félkör alakban a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata” szövegrész, középen a Magyar Köztársaság címere – alatta a bélyegző sorszáma –, alsó részében pedig „Nyíregyháza” felirat található.

Az Igazságügyi Szolgálatnál használatos bélyegzők lenyomatát a jelen Ügyrend 7. számú függeléke tartalmazza.

Az ellátandó alaptevékenységek államháztartási szakfeladatonkénti besorolásban: 691001 Jogi segítségnyújtás, 842350 Pártfogó felügyelői tevékenység, 842370 Áldozatsegítés és kárenyhítés.

5

II.

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az Igazságügyi Szolgálat feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Khtv.), a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendeletben, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben, a pártfogó felügyelői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, az áldozatsegítésre és az állami kárenyhítésre vonatkozó hatályos jogszabályokban, a Kormányhivatal) Alapító Okiratában, Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ), az SZMSZ-hez kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, valamint a jelen Ügyrendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ( a továbbiakban: KIH) által kibocsátott módszertani útmutatásokban (elnöki intézkedések, állásfoglalások, tájékoztatók) foglaltak az irányadóak. A vezetők, az ügyintézők, az előadók feladatait az SZMSZ, a jelen Ügyrend és a munkaköri leírások szabályozzák. A munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellátandó feladatok jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltő alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét. Az

Igazságügyi

Szolgálat

valamennyi

munkatársa

köteles

a

feladatok

végrehajtásában

együttműködni. A belső szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért az igazgató, valamint az adott belső szervezeti egységek vezetői, az osztályvezetők a felelősek.

III.

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

III.1.)

Az

Szervezeti felépítés

Igazságügyi Szolgálatot az igazgató vezeti, aki a Kormánymegbízott szervezeti és a KIH

elnökének szakmai irányítása mellett irányítja és felügyeli az Igazságügyi Szolgálat szervezeti egységeinek és a közvetlen irányítási körébe tartozó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók tevékenységét.

Az igazgató vezetése alatt álló belső szervezeti egységek: 6

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya, Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya, Jogi Segítségnyújtó Osztály, Áldozatsegítő Osztály.

Az egyes osztályok vezetését osztályvezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselők látják el. Az egyes belső szervezeti egységek a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben önállóan járnak el az osztályvezető irányításával.

Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítésének ábráját a jelen Ügyrend 1. számú függeléke tartalmazza.

Az Igazságügyi Szolgálat egyes szervezeti egységeinek létszámkeretét a jelen Ügyrend 2. számú függeléke tartalmazza. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján és egyéb közszolgálati jogszabályokra is figyelemmel a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a jelen Ügyrend 3. számú függeléke tartalmazza.

III.2.)

Személyi állomány

a.) Az igazgató Az Igazságügyi Szolgálatot az igazgató vezeti, aki: 1.

a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja az

Igazságügyi Szolgálatot; 2.

gyakorolja az Igazságügyi Szolgálat vezetőjének címzett hatásköröket, az ehhez

kapcsolódó kiadmányozási jogot, amelyet átruházhat; 3.

elkészíti az Ügyrendet és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat 3

példányban; 4.

az osztályvezetők útján ellenőrzi és szervezi az Igazságügyi Szolgálat belső szervezeti

egységeit, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését;

7

gondoskodik a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges

5.

intézkedések megtételéről; 6.

tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államigazgatási Kollégiumnak;

7.

gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot az Igazságügyi Szolgálat

kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a Khtv. 15. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával; meghatározza az éves munkatervi feladatokat, továbbá elkészíti az éves beszámolót, valamint

8.

a szakmai irányító szerv által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl; 9.

a kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a

kormánymegbízott részére a szakigazgatási szerv tevékenységéről; 10.

szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben

felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából; 11.

gondoskodik a havi ellátmány határidőre történő elszámolásáról, biztosítja a források és

eszközök célszerű, takarékos és hatékony felhasználását, valamint gondoskodik a bűncselekmény áldozatai számára nyújtandó azonnali pénzügyi segély biztonságos őrzéséről; 12.

a munkaköri leírásában meghatározott szakmai területeken vezeti és ellenőrzi az adott

szervezeti egységek tevékenységét; 13.

az Igazságügyi Szolgálat vonatkozásában részt vesz a Kormányhivatal stratégiájának,

költségvetésének és beszámolóinak kidolgozásában, valamint a szakmai felügyelet irányában szakmai koncepciók kidolgozásában;

14.

meghatározza az egyes belső szervezeti egységek létszám keretét.

b.) Az igazgató-helyettes (nem önálló státusz)

Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az általa kinevezett belső szervezeti egység osztályvezetői munkakörét is betöltő osztályvezető helyettesíti. aki:

1.

segíti az igazgató irányító, felügyeleti jogkörének az ellátását,

2.

az igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörében eljárva

irányítja és felügyeli az Igazságügyi Szolgálat tevékenységét, 3.

a munkaköri leírásában meghatározott szakmai területeken vezeti és ellenőrzi a szervezeti

egység(ek) tevékenységét.

c.) Az osztályvezető

8

Az Igazságügyi Szolgálat osztályvezetője a jogszabályok előírásai szerint és az igazgatótól – annak távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott osztályvezetőtől – kapott utasítás szerint vezeti az osztályt és ellenőrzi annak működését Az osztályvezető a saját szakterülete vonatkozásában véleménynyilvánítással, javaslattétellel részt vesz az Igazságügyi Szolgálat stratégiájának és beszámolóinak kidolgozásában. Feladata továbbá a kockázatértékelés, a kockázatkezelés, a folyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetése, fejlesztése, a szabálytalanságok figyelemmel kísérése, kezelése. Az osztályvezető: 1.

munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellátja az osztály szakmai tevékenységének

irányítását, ellenőrzési jogosultságát – az általános jelentési kötelezettség betartása mellett – közvetlenül és folyamatosan gyakorolja, 2.

rendszeresen

ellenőrzi

az

alárendeltségébe

tartozó

kormánytisztviselők

szakmai

tevékenységét, az ügyintézési határidők betartását, 3.

gyakorolja a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódó

hatásköröket és döntési jogköröket, valamint szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, 4.

az osztály feladatkörébe tartozó ügyekben az igazgató nevében és megbízásából gyakorolja a

szerv vezetője által részére átruházott kiadmányozási jogot, 5.

biztosítja az ügyintézés szakszerűségét és az ügyintézési határidők betartását,

6.

közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és

szakmai koncepciók előkészítésében, véleményezésében, 7.

javaslatot tesz a szakmai vezetése alatt álló szervezeti egység éves munkatervi feladataira,

előkészíti az osztályán dolgozók munkaköri leírásokat, 8.

ellátja mindazon ügyeket, amelyet az igazgató vagy helyettesítése esetén az igazgató-

helyettes állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal.

a) Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselője A pártfogó felügyelő, az áldozatsegítő, a jogi segítségnyújtó munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő a munkatervben, a munkaköri leírásában részére megállapított és az osztályvezetője által rá osztott feladatokat, kapott utasításokat a határidőkre is figyelemmel, a jogszabályok és az egyéb szakmai utasítások betartásával végzi. A kormánytisztviselő a feladatkörét önállóan

látja

el

és

felelős

a

saját

tevékenységéért.

A

szakigazgatási

szerv

beosztott

kormánytisztviselői felelősek a kiadmány-tervezetek szakszerű előkészítéséért és a kiadmányozott iratok határidőben történő, ügyirat-kezelési előírásoknak megfelelő továbbításáért, elintézéséért.

9

A pártfogó felügyelő a feladatait az osztályvezetője által jóváhagyott heti munkaterv alapján végzi. A szakigazgatási szerv vezetője nevében és megbízásából a V. Fejezet 5.c. pontjában meghatározottak szerint gyakorolja az átruházott kiadmányozási jogot.

A középfokú végzettségű, előadó munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő (kormányzati ügykezelő) a részére megállapított feladatokat a munkaköri leírásban foglaltak,- valamint a közvetlen vezetőjétől/osztályvezetőjétől kapott utasítás szerint köteles ellátni.

IV.

IV.1.

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATAI

Az Igazságügyi Szolgálat általános feladatai

Az Igazságügy Szolgálat feladatellátásával, működésével összefüggésben: a)

ügyfélfogadási tevékenysége keretében, a hatáskörébe tartozó ügyekben fogadja az ügyfeleket az erre kijelölt helyiségeiben, a jogi segítségnyújtás területén ellátja a kihelyezett ügyfélfogadással kapcsolatos feladatokat, a pártfogó felügyelői feladatokkal összefüggésben a székhelyétől és a telephelyétől eltérően részirodákat működtet;

b)

ellátja a jogszabályok által hatáskörébe utalt feladatokat.

c)

rendszeres (különös tekintettel az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program keretein belüli kötelezettségre) és eseti jellegű adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat, statisztikai kimutatásokat készít elő a Kormányhivatal, valamint a KIH szervezeti egységei részére;

d)

a jogi segítségnyújtás szakmai feladatai vonatkozásában az ellátás előirányzata a KIH kezelésében lévő „Jogi segítségnyújtás” célelőirányzat, az áldozatsegítés szakmai feladatai ellátásának előirányzata pedig a KIH kezelésében lévő „Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” előirányzat,

e)

együttműködik a KIH ellenőrzéseiben, vizsgálataiban, részt vesz az általa szervezett képzésekben;

f)

egyes szakterületeit érintően, a KIH-hel együttműködve pályázatok előkészítésében és megvalósításában vesz részt;

g)

a KIH-hel együttműködve részt vesz az egyes szakterületek hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak a fejlesztésében;

h)

módszertani fejlesztéseit, és az egyes szakterületekre vonatkozó sztenderdek építését illetően - az előzetes egyeztetésre is kiterjedően - együttműködik a KIH-hel;

10

i)

erre vonatkozó megkeresés esetén véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok, kormánymegbízotti, elnöki intézkedések, illetve a kormányhivatal egyéb szabályzatainak tervezetét;

j)

közreműködik a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében;

k)

elvégzi az iratkezeléssel (iktatás, postázás, irattározás stb.) összefüggő feladatokat, közreműködik adatfeldolgozási

a

Kormányhivatal és

előkészítési

gazdálkodással feladatainak

összefüggő

teljesítésében,

egyes

nyilvántartási,

előkészíti

az

egyes

gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait, és azokat megküldi a Pénzügyi Főosztálynak; l)

gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről;

m)

ellátja a Humánpolitikai Főosztály által meghatározott humánpolitikai feladatokat;

n)

ellátja szakigazgatási szerv vezetőjének munkáltatói jogkörébe tartozó feladatokat és azokról nyilvántartást vezet;

o)

megtervezi a szolgálati gépjárművek várható kilométer futását, vezeti a szolgálati gépjárművek menetlevelét, elkészíti havi km. összesítésüket;

p)

megigényli a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára az azonnali pénzügy segélyt a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztályától, gondoskodik annak tárolásáról, biztonságos őrzéséről, teljesíti a kifizetéseket, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, elvégzi a hónap végi elszámolásokat.

IV.2

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

Az Igazságügyi Szolgálat a

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya útján végzi

a felnőtt korú, illetve az igazgató KIH-hel egyeztetett döntése alapján, az osztályok közötti egyenletes munkateher megteremtése érdekében, szükség és erre vonatkozó speciális szakmai képzés biztosítása esetén a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat.

Ennek keretében: a)

Koordinációs feladatkörben:

1.

illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-

végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; 11

2.

külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik

az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet.

b)

Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:

1.

az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró elrendelésére pártfogó

felügyelői véleményt, továbbá a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a felnőtt korú elkövetőkről; 2.

szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;

3.

végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban

meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; 4.

elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;

5.

az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást –

a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, amelyet a KIH-nek továbbít; 6.

ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás

befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; 7.

a Kormányhivatal helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos

foglalkozáson

való

részvétel

lehetőségét,

utógondozás

keretében

(az

intézetekkel

együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; 8.

a

jogszabályokban

meghatározott

feladatok

végrehajtása,

a

büntetőpolitikai

célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzése lefolytatása területén.

c)

Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:

1.

együttműködik

a

KIH-hel

a

pártfogó

felügyelői

tevékenység

nemzetközi

szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében;

12

2.

közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb

pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását; 3.

indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi

integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló számára; 4.

közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településen részirodát

működtethet, szívességi jogcímen ügyfélfogadást tarthat; 5.

közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok

ellátásában; 6.

közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai

program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában; 7.

vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó

felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; 8.

részt vesz a KIH és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken;

9.

részt vesz a KIH által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett

mediációs mentori rendszerben; 10.

együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában,

IV.2.1. Munkafolyamatok

A környezettanulmány munkafolyamata

Főként a nyomozóhatóság, kisebb részben büntetés-végrehajtási bíró illetve az ügyész vagy a bíróság a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes szolgálatot megkeresi a környezettanulmány elkészítése érdekében. A szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. Szükséges adatok illetve pedagógiai jellemzés beszerzése, környezettanulmány és interjúk elkészítése, más szolgálat együttműködésbe vonása, expediálás, irat ügyviteli lezárása.

A terhelt személyére, életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tények bemutatása. Az elkészítésben a rendőrség közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, a lakhelye

13

szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál.

A büntetés-végrehajtási intézet megkeresése esetén a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésének általános szempontjain túl különösen azt vizsgálja, hogy az elítélt által benyújtott kérelem indoka valós-e és visszavezethető-e közérdekre, az elítélt személyi-, családi körülményeire vagy egészségi állapotára mennyiben hozhatóak a tapasztalatok összefüggésbe a kérvényben foglaltakkal, a nevelési terv a szabad élet személyi körülményeit milyen módon és mértékben vegye figyelembe.

Pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének munkafolyamata

A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő kezdőiratot az ügyész vagy a bíróság megküldi a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes szolgálatnak. A szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet.

A pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni az alkalmazott vizsgálati eljárásokra és módszerekre. A vélemény elkészítéséhez sor kerül a terhelt meghallgatására, iratok tanulmányozására, felvilágosítás,- adat,- irat beszerzésre, a lakó,- tartózkodási hely megtekintésére. Az írásba foglalás során szükséges a szakmai ténymegállapítások illetve a konkrét kérdésekre adott válaszok megfogalmazása.

Az elkészítésben a rendőrség a szükséges mértékben közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál.

Közérdekű munka szervezés és ellenőrzés munkafolyamata

14

Az ítéletről az ítélkező bíróság értesítő lapot állít ki, melyet az ítélettel együtt megküld az elítélt lakóhelye (kérelme alapján tartózkodási helye szerint illetékes) büntetés-végrehajtási csoportnak. A büntetés-végrehajtási csoport megkeresését követően a szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A pártfogó felügyelő az iratokat áttanulmányozza, illetve szükség szerint intézkedik. Kiadja a felhívást az elítélt részére, jegyzőkönyvet vesz fel, illetve a kijelölésre javasolható munkahelyet nyilatkoztatja, majd pártfogó felügyelői véleményt készít.

A büntetés-végrehajtási bíró általi munkahely kijelölő végzés érkezését követően a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szervezése, ellenőrzése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A pártfogó felügyelő akadályoztatott végrehajtás esetén javaslatot tesz az elévülésre, végrehajthatóság megszűnésének illetve a végrehajtás félbeszakításának megállapítására. Ha az elítélt letöltötte a büntetését a pártfogó felügyelő erről értesíti az illetékes szerveket.

Pártfogó felügyelet végrehajtásának munkafolyamata

A kezdőirat érkeztetése, iktatást követően szignálás az osztályvezető által – a területi illetékesség és egyéni leterheltség mérlegelésével - nyilvántartásba vétel, előzmények keresése, az iratok pártfogó felügyelői könyvbe történő bevezetése. Az illetékes pártfogó felügyelő feladata az iratok tanulmányozása, adatok beszerzése, pontosítása, iratpótlás, nyilvántartás adatainak és a gyermekvédelmi előzmények beszerzése, nyilvántartó lap kitöltése.

A kezdő értesítés és a felhívás pártfogó felügyelő előtti megjelenésre haladéktalan kibocsátása, az időpont 15 napon belüli kitűzése, szükség esetén felkutatás kezdeményezése. További információ és adatszerzés, iratpótlás. A pártfogolt (szükség esetén törvényes képviselője) tájékoztatása, jegyzőkönyv felvétele, az életkori sajátosságoknak megfelelő speciális szabályok alkalmazása. A tájékoztatásról (vagy annak elmaradásáról) szóló értesítés kibocsátása. A jegyzőkönyvi tájékoztatást követő 30 napon belül, a teljes információs bázis birtokában (környezettanulmány, interjúk stb.) pártfogó felügyelői terv készítése.

A pártfogó felügyelet végrehajtása során alkalmazott feladatok között szerepel a családlátogatás, resztoratív módszerek, elszámoltatás, ellenőrzés, kérvény és beadványszerkesztés, személyes közbenjárás, intézményekkel való együttműködés, kontroll és segítő funkció alkalmazása,

15

dokumentáltság, informatikai rendszerben történő adatrögzítés.

Az utógondozás munkafolyamata

A lakó- illetve tartózkodási hely szerinti illetékes pártfogó felügyelő, a szabadult elítélt kérésére kezdi el az utógondozást, a szociális feltételek megteremtéséhez valamint a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében. Lehetőség szerint a szabadulót a pártfogó felügyelő segélyben részesítheti. Az első meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az utógondozást az osztályvezető szignálását követően a területileg illetékes pártfogó felügyelő látja el. Az utógondozás során a pártfogó felügyelő együttműködik a társszervekkel, hatósági intézményekkel (szociális, karitatív és öntevékeny szervezetekkel). Az utógondozás befejezésekor a pártfogó felügyelő jelentést készít a szabadító büntetés-végrehajtási intézet vagy javítóintézet felé.

Közvetítői eljárás során alkalmazott munkafolyamat

Az ügyészi határozat vagy bírói végzés érkezését követően a szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető a közvetítőre (pártfogó felügyelőre) szignálja az ügyet. A közvetítő idézést küld a terhelt illetve a sértett részére. A közvetítői megbeszélés - amelyen a sértett és a terhelt is személyesen jelen van – kimenetelétől függően a mediátor megállapodást készít, melynek megvalósulását figyelemmel kíséri. A befejezésről jelentést készít az illetékes ügyésznek vagy bírónak.

IV.3.

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

Az Igazságügyi Szolgálat a

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya útján végzi a

fiatalkorú, illetve az osztályok közötti egyenletes munkateher megteremtése érdekében, az igazgató KIH-hel egyeztetett döntése alapján, szükség és erre vonatkozó speciális szakmai képzés biztosítása esetén a felnőtt korú bűnelkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat.

Ennek keretében:

a)

Koordinációs feladatkörben:

16

1.

illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-

végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal; 2.

külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik

az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet.

b)

Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:

1.

az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó

felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a fiatalkorú elkövetőkről; 2.

szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;

3.

végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban

meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését; 4.

elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;

5.

az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást –

a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; 6.

ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás

befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, melyet a KIH-nek továbbít;

7.

az Igazságügyi Szolgálat helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos

foglalkozáson

való

részvétel

lehetőségét,

utógondozás

keretében

(az

intézetekkel

együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetben; 8.

a

jogszabályokban

meghatározott

feladatok

végrehajtása,

a

büntetőpolitikai

célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzése lefolytatása területén.

17

c)

Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:

1.

együttműködik a KIH- hel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi

szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében; 2.

közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb

pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását, 3.

indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi

integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, illetve a javítóintézetből elbocsátott számára; 4.

közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő településen részirodát

működtethet, szívességi jogcímen ügyfélfogadást tarthat; 5.

közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok

ellátásában; 6.

közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai

program céljaiból eredő feladatok végrehajtásában; 7.

vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó

felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIH szervezeti egységei részére; 8.

részt vesz a KIH és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken,

9.

részt vesz a KIH által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett

mediációs mentori rendszerben, 10.

együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.

IV.3.1. Munkafolyamatok

A környezettanulmány készítésének munkafolyamata

Főként a nyomozóhatóság, kisebb részben a büntetés-végrehajtási bíró illetve az ügyész vagy a bíróság a terhelt

lakóhelye

(tartózkodási

helye)

szerint

illetékes

igazságügyi

szolgálatot

megkeresi

a

környezettanulmány elkészítése érdekében. Az igazságügyi szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A szükséges adatok illetve a pedagógiai vélemény beszerzése, a környezettanulmány és az interjúk elkészítése, szükség esetén más igazságügyi szolgálat együttműködésbe vonása után történik az expediálás és az irat ügyviteli lezárása.

18

A nyomozóhatóság által kért környezettanulmányban a terhelt személyére, életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket kell bemutatni. Az elkészítésben a rendőrség közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, a lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és (nevelésbe vett gyermek esetén) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál.

A büntetés-végrehajtási intézet megkeresése esetén a pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítésének általános szempontjain túl különösen azt vizsgálja, hogy az elítélt által a büntetés félbeszakítása érdekében benyújtott kérelem indoka valós-e és visszavezethető-e közérdekre, az elítélt személyi-, családi körülményeire vagy egészségi állapotára. A fiatalkorú elítélt befogadó részlegbe helyezésekor kért környezettanulmány a megfelelő hatékonyságú, megalapozott és célravezető nevelési terv elkészítését szolgálja.

Pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének munkafolyamata

A pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő kezdőiratot az ügyész vagy a bíróság megküldi a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Igazságügyi szolgálatnak. Az igazságügyi szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet.

A pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni az alkalmazott vizsgálati eljárásokra és módszerekre. A vélemény elkészítéséhez sor kerül a terhelt meghallgatására, iratok tanulmányozására, felvilágosítás,adat,- irat beszerzésre, a lakó,- tartózkodási hely megtekintésére. Az írásba foglalás során szükséges a szakmai ténymegállapítások illetve a konkrét kérdésekre adott válaszok megfogalmazása.

Az elkészítésben a rendőrség a szükséges mértékben közreműködhet. A fiatalkorúval együtt élő szülőt, gyámot, gondozót meg kell hallgatni. Szükség szerint tájékozódni kell a fiatalkorú családjánál, törvényes képviselőjénél, az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál.

19

Közérdekű munka szervezésének és ellenőrzésének munkafolyamata

Az ítéletről az ítélkező bíróság értesítő lapot állít ki, amelyet az ítélettel együtt megküld az elítélt lakóhelye (kérelme alapján tartózkodási helye szerint illetékes) büntetés-végrehajtási csoportnak, aki megküldi az igazságügyi szolgálatnak. A büntetés-végrehajtási csoport megkeresését követően a szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség függvényében - a pártfogó felügyelőre szignálja az ügyet. A pártfogó felügyelő az iratokat áttanulmányozza, illetve szükség szerint intézkedik. Kiadja a felhívást az elítélt részére, jegyzőkönyvet vesz fel, illetve a kijelölésre javasolható munkahelyet nyilatkoztatja, majd pártfogó felügyelői véleményt készít.

A büntetés-végrehajtási bíró általi munkahely kijelölő végzés érkezését követően a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szervezése, ellenőrzése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A pártfogó felügyelő akadályoztatott végrehajtás esetén javaslatot tesz az elévülésre, végrehajthatóság megszűnésének illetve a végrehajtás félbeszakításának megállapítására. Ha az elítélt letöltötte a büntetését a pártfogó felügyelő erről értesíti az illetékes szerveket.

A pártfogó felügyelő a végrehajtás rendes menete szerint kettős ellenőrzést hajt végre, egyrészt a munkahely másrészt az elítélt felett gyakorol kontrollt. Ha az elítélt önhibájából nem tölti büntetését a pártfogó felügyelő javasolja a szabadságvesztésre történő átváltoztatást.

Pártfogó felügyelet végrehajtásának munkafolyamata

A kezdőirat érkeztetése és az iktatást követően az osztályvezető – a területi illetékesség és az egyéni leterheltség mérlegelésével – az illetékes pártfogó felügyelőre szignálja a kezdőiratokat. Az előzménnyel felszerelt aktát az iroda bevezeti a pártfogó felügyelői könyvbe. Az illetékes pártfogó felügyelő feladata az iratok tanulmányozása, adatok beszerzése, pontosítása, iratpótlás, a nyilvántartás adatainak és a gyermekvédelmi előzmények beszerzése, a nyilvántartó lap kitöltése.

A kezdő értesítés a felhívás kibocsátása, a kitűzés 15 napon belüli megtörténik, szükség esetén a felkutatás akadályozhatja az eljárást.. A pártfogolt (szükség esetén törvényes képviselője) előtt megtörténik a jegyzőkönyv felvétele, az életkori sajátosságoknak megfelelő speciális szabályok

20

alkalmazásával. A tájékoztatásról (vagy annak elmaradásáról) értesíteni kell az elrendelőt. A jegyzőkönyvi tájékoztatást követő 30 napon belül, a teljes információs bázis birtokában (környezettanulmány, interjúk stb.) elkészül a pártfogó felügyelői terv.

A pártfogó felügyelet végrehajtása során alkalmazott feladatok között szerepel a családlátogatás, resztoratív módszerek alkalmazása, elszámoltatás, ellenőrzés, kérvény és beadványszerkesztés, személyes

közbenjárás,

intézményekkel

való

együttműködés,

kontroll

és

segítő

funkció

alkalmazása, dokumentáltság, informatikai rendszerben történő adatrögzítés.

A rendőrség és gyermekvédelem intézményei felé szükség szerinti tájékoztatás valósul meg, A magatartási szabályok és a közvetítői eljárás során létrejött megállapodás teljesítéséről, vagy ezek hiányáról a pártfogó felügyelő az elrendelőt értesíti, súlyos eseben javaslatot tesz. A pártfogó felügyelet befejezése esetén jelentés kibocsátása, terv összegzése, nyilvántartó lap, adatbázis adatainak aktualizálása, ügyviteli befejezés történik.

Az utógondozás munkafolyamata

A lakó- illetve tartózkodási hely szerinti illetékes pártfogó felügyelő, a szabadult elítélt kérésére kezdi el az utógondozást, a szociális feltételek megteremtéséhez valamint a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében. Lehetőség szerint a szabadulót a pártfogó felügyelő segélyben részesítheti. Az első meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az utógondozást az osztályvezető szignálását követően a területileg illetékes pártfogó felügyelő látja el. Az utógondozás során a pártfogó felügyelő együttműködik a társszervekkel, hatósági intézményekkel (szociális, karitatív és öntevékeny szervezetekkel). Az utógondozás befejezésekor a pártfogó felügyelő jelentést készít a szabadító büntetés-végrehajtási intézet vagy javítóintézet felé. Az

önkéntesen

igénybevehető

utogondozásra

a

büntetés-végrehajtási

intézetben

és

a

javítóintézetben is lehetőség van.

Közvetítői eljárás során alkalmazott munkafolyamat

Az ügyészi határozat vagy bírói végzés érkezését követően az igazságügyi szolgálat az iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, előzményt keres, és az osztályvezető a közvetítőre (pártfogó felügyelőre) szignálja az ügyet. A közvetítő a szükséges előkészítés után idézést küld a terhelt illetve

21

a sértett részére. A közvetítői megbeszélés - amelyen a sértett és a terhelt is személyesen jelen vannak – kimenetelétől függően a mediátor megállapodást készít, amelynek megvalósulását figyelemmel kíséri. A befejezésről jelentést készít az illetékes ügyésznek vagy bírónak.

IV.4.

Jogi Segítségnyújtó Osztály

Az Igazságügyi Szolgálat a Jogi Segítségnyújtó Osztály útján végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb hatósági feladatokat, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlen segítséget nyújt az ügyfelek részére.

Ennek keretében:

a)

Koordinációs feladatkörben:

1.

illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a megyei ügyvédi

kamarákkal, a területi közjegyzői kamarákkal, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; 2.

részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok

előkészítésében és megvalósításában.

b)

Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:

1.

elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező,

nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat; 2.

a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd

igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, megvonásáról, a fizetési kedvezmény iránt benyújtott kérelmekről; 3.

megvizsgálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott döntés ellen benyújtott

fellebbezést, ennek alapján a döntését visszavonja, módosítja, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a KIH-hez; 4.

ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat

alaki-formai szempontból, valamint abból a szempontból, hogy azok a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III.30.) IM rendeletben és a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III.30.) IM rendeletben foglaltak figyelembevételével

22

megfelelnek-e a számlával együtt megküldött támogatást engedélyező jogerős határozatban, illetve a teljesítési igazolásban, vagy jogerős díjmegállapító határozatban foglaltaknak, a jogi szolgáltatást a jogi segítő, illetve a pártfogó ügyvéd a határozatban előírt igénybevételi határidőn belül kezdte-e meg, a jogi segítő igényérvényesítésére a törvényben meghatározott peren kívüli szolgáltatásnál 6 hónapon belül, peres jogi segítségnyújtásnál pedig 30 napon belül került-e sor, illetve a felszámított jogi segítői díj, vagy pártfogó ügyvédi díj megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak, a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak; 5.

a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást

engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot – a jogszabályban meghatározott összesítővel – továbbítja a KIH gazdasági szervezeti egységének; 6.

az állam által megelőlegezett, valamint a részleges költségmentesség alapján peres

támogatásban részesülő fél kérelmére – a jogszabályi rendelkezések teljesülése esetén – dönt a támogatásban részesülő fél pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettség alóli méltányosságból történő mentesítéséről, 7.

a visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez vagy

egyéb intézkedést tesz a követelés behajtása iránt; 8.

peres ügyekben a támogatott fél képviseletére indokolt esetben pártfogó ügyvédet rendel ki,

dönt a pártfogó ügyvéd felmentéséről; 9.

a pártfogó ügyvéd díjigénye alapján megállapítja a pártfogó ügyvéd díját, a bíróság döntése

alapján rendelkezik annak viseléséről; 10.

döntése alapján felülvizsgálhatja, a peres ügyekben a jogszabályi előírásoknak megfelelően

felülvizsgálja a támogatás feltételeinek fennállását; 11.

ha a gazdálkodó szervezet adós ellen a követelés végrehajtásra történő átadását

megelőzően felszámolási eljárás indult, vagy az állami adóhatóság a végrehajtási eljárás a felszámolási eljárás miatt megszüntette, és erről a végrehajtást kérőt értesítette, haladéktalanul intézkedik a felszámolónál a hitelezői igény bejelentése vagy a behajthatatlansági igazolás beszerzése iránt; 12.

a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági

kérelmeket felterjeszti a KIH-hez.

c)

Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:

1.

Továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket

és a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat; 2.

közreműködik a jogi segítségnyújtó tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok

előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.

23

3.

ügyfélszolgálati tevékenység keretében tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben

felmerült jogi kérdésekben; 4.

tájékoztató tevékenységet lát el a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatosan;

5.

számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről;

6.

a székhelyétől eltérő településeken kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;

7.

a jogi segítségnyújtó tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat,

jelentést és beszámolókat készít elő a KIH szervezeti egységei részére, 8.

részt vesz a KIH és a kormányhivatal által szervezett képzéseken, továbbképzéseken,

9.

együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.

IV.4.1 Munkafolyamatok:

Kérelem beérkezése (személyesen, illetve postai úton), osztályvezető általi kiszignálás, hiánytalan kérelem esetén határozati döntés a támogatás engedélyezéséről, mértékéről, vagy a kérelem elutasításáról. Hiányos kérelem esetén hiánypótlási végzés kibocsátása. 1. peren kívüli támogatás iránti kérelem: Kérelem beérkezése (személyesen, illetve postai úton), ügyintézőre szignálás (osztályvezető), hiánytalan kérelem, és jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén határozati döntés a támogatás engedélyezéséről, mértékéről, vagy a kérelem elutasításáról. Hiányos kérelem esetén hiánypótlási végzés kibocsátása. A jogi segítő által az elvégzett tevékenységről kiállított számlák, teljesítésigazolások ellenőrzése. Kifizetésre alkalmas számlák továbbítása KIH Pénzügyi Osztályára. Kifogásolt számlák visszaküldése javításra jogi segítő részére. Állam által előlegezett visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére kötelező határozat meghozatala. 2. peres ügyekben történő jogi segítségnyújtás iránti kérelem Kérelem beérkezése (személyese, illetve postai úton), kérelem kiszignálása (osztályvezető), hiánytalan kérelem, és a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén határozati döntés pártfogó ügyvédi képviselet biztosításáról, vagy a kérelem elutasításáról. Ügyfél kérelmére indokolt esetben pártfogó ügyvéd kirendelése. Jogszabályban meghatározott esetekben döntés a pártfogó ügyvéd felmentéséről, illetve a felmentés iránti kérelem elutasításáról. Pártfogó ügyvéd díjigénye alapján pártfogó ügyvédi díj megállapítása (elutasítása), döntés annak viseléséről. Pártfogó ügyvéd által kiállított számla ellenőrzése, kifizetésre alkalmas számla továbbítása KIH Pénzügyi Osztályára.

24

Kifogásolt számlák visszaküldése javításra pártfogó ügyvéd részére. Pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítési kötelezettség esetén visszatérítésre kötelező határozat meghozatala. Peres és peren kívüli támogatás során megállapított visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezése, vagy egyéb intézkedés a követelés behajtása iránt. Támogatások feltételei fennállásának felülvizsgálata, döntések ellen benyújtott fellebbezések, méltányossági kérelmek a másodfokú hatósághoz. felterjesztése. Halasztás, részletfizetés iránti kérelmek elbírálása.

3. európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem beérkezése, szignálása (osztályvezető), szakfordító kirendelése, és díjának megfizetése, kérelem továbbítása.

4. Ügyfélszolgálati tevékenység: Tájékoztatás nyújtása egyszerűbb megítélésű ügyekben.

Áldozatsegítő Osztály

IV.5.

Az Igazságügyi Szolgálat az Áldozatsegítő Osztály útján végzi a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló jogszabályokban meghatározott hatósági, engedélyező, nyilvántartó, ellenőrző és egyéb feladatokat.

Ennek keretében:

a)

Koordinációs feladatkörben:

1.

együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó

hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli

szolgálattal,

a

helyi

és

kisebbségi

önkormányzatokkal,

intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel,

az

egészségügyi

a személyes gondoskodást nyújtó

gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és 25

szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal; 2.

kiskorú veszélyeztetettségéről való tudomásszerzés esetén haladéktalanul jelzi azt a kiskorú

tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez; 3.

gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények,

hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék; 4.

továbbítja a kárenyhítési kérelmet a döntésre jogosult hatósághoz, útmutatást ad a

kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint beszerzi a kiegészítő adatokat és a kérelem elbírálásához szükséges igazolást; 5.

gondoskodik az áldozatsegítő tevékenységről szóló tájékoztatók elkészítéséről, azok

hozzáférhetőségéről, valamint a formanyomtatvány hozzáférhetőségéről; 6.

a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott

méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIH-hez; 7.

részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok

előkészítésében és megvalósításában. b)

Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatkörben:

1.

az

áldozatot

hozzásegíti

alapvető

jogai

érvényesítéséhez,

az

egészségügyi,

egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet; 2.

a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében jogaiban sérelmet

szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad, szükség esetén továbbítja a kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Osztálynak; 3.

az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet érdemben elbírálja;

4.

a kérelem elbírálásához a tényállást tisztázza, az áldozatot vagy más személyt

meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti; 5.

a KIH által kezelt, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi

segélyre szolgáló célelőirányzat terhére - a célelőirányzatot kezelő szervezet és a Kormányhivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint - azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes; 6.

az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére kötelezi a törvényben

meghatározott esetekben; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a

26

visszatérítési kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervnél; 7.

az azonnali pénzügyi segély tárgyában hozott döntés ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat

iránti kérelmet megvizsgálja, és az ügy iratait - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - továbbítja az illetékes megyei bírósághoz; 8.

a visszatérítésre kötelező határozat, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott

döntés, valamint az eljárás során hozott, önállóan fellebbezhető végzés ellen benyújtott fellebbezést megvizsgálja, ennek alapján döntését visszavonja vagy módosítja, illetve a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; egyébként a fellebbezést az ügy irataival együtt elbírálásra felterjeszti a KIH-hez; 9.

támogató hatóságként ellenőrzi a Kormányhivatal illetékességi területén lakhellyel rendelkező

járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntető ok fennállása esetén a járadék megszüntetése iránt előterjesztést készít, amelyet a döntő hatósághoz továbbít; 10.

az áldozat kérelmére segítséget nyújt a formanyomtatvány kitöltéséhez;

11.

kérelemre igazolja, hogy a kérelmező áldozatsegítési támogatásban részesíthető áldozatnak

minősül-e.

c)

Az európai uniós és nemzetközi, továbbá egyéb feladatkörben:

1.

az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére

bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez; 2.

közreműködik az áldozatsegítő tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok

előkészítésében, illetve támogatja ezek szakmai megvalósítását. 3.

tájékoztatja az ügyfelet büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól és kötelezettségiről,

a számára elérhető támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeiről, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá az áldozatok számára tájékoztató anyagokat készít; 4.

szakmai anyagokat készít elő a KIH áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységei

részére; 5.

nyilvántartást vezet az ügyféli tájékoztatásokról, a beérkezett kérelmekről, a megítélt

támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntető-, szabálysértési vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntető ügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóság, valamint a jogi segítő, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság részére; 6.

részt vesz a KIH által szervezett szakmai képzéseken, értekezleteken;

7.

a hivatal székhelyén ügyfélfogadást tart a függelékben meghatározottak szerint, a területi

irodákban pedig kihelyezett ügyfélfogadást tarthat;

8.

együttműködik a KIH szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában;

27

9.

folyamatosan nyomon követi a visszatérítésre kötelezés és a támogatásokból való

kizárás feltételeinek teljesülését; 10.

részt vesz a TÁMOP 5.6.2. projektben.

IV.5.1 Munkafolyamatok:

1. Azonnali pénzügyi segély iránti kérelem: Kérelem beérkezése (személyesen, postai úton, faxon), szignálása (osztályvezető), szükség szerint segítségnyújtás a kérelem kitöltésében. Kérelem érdemi elbírálása érdekében tényállás tisztázása, ennek érdekében áldozat meghallgatása, támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságok megkeresése a közölt adatok valódiságának ellenőrzése céljából. Áldozati státusz megállapítására szolgáló igazolás bekérése illetékes nyomozó hatóságtól, ügyészségtől, illetve bíróságtól. Hiánytalan kérelem, és a támogatás feltételeinek fennállása esetén határozathozatal azonnali pénzügyi segély megállapításáról. Hiányos kérelem esetén hiánypótlási felhívás kibocsátása. Támogatás feltételeinek hiánya esetén kérelem elutasítása. Törvényben

meghatározott

esetekben

határozati

döntés

a

pénzben

nyújtott

támogatás

visszafizetéséről, kérelemre halasztás, részletfizetés engedélyezése. Méltányossági kérelmek KIH részére történő továbbítása. Visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén intézkedés a tartozás összegének behajtása iránt. Döntések ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmek megvizsgálása, kereseti kérelem, ügy iratainak, és keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozat továbbítása a megyei bírósághoz. Visszatérítésre kötelező határozatok, hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott döntések, valamint az önállóan fellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezések megvizsgálása, ennek alapján döntés módosítása, visszavonása, fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, fellebbezés és az ügy iratainak továbbítása másodfokú hatósághoz.

2. Állami kárenyhítés iránti kérelem Kérelem beérkezése (személyesen, postai úton, faxon) kiszignálás (osztályvezető), segítségnyújtás a kérelem kitöltéséhez, útmutatás a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint kiegészítő adatok beszerzése. Kérelem továbbítása döntő hatósághoz. Támogató hatóságként a Kormányhivatal illetékességi területén lakhellyel rendelkező járadékra jogosult jogosultságának ellenőrzése. Megszüntető ok esetén, a járadék megszüntetése iránt előterjesztés készítése, döntő hatósághoz továbbítása.

28

3. Tájékoztatás, érdekérvényesítés elősegítése, tájékoztatás, szakjogászi segítségnyújtás Tájékoztatás büntető, illetve szabálysértési eljárásbeli jogokról és kötelezettségekről, igényelhető támogatásokról, igénylés feltételeiről, egyéb jogérvényesítési lehetőségekről. Közreműködés alapvető jogok érvényesítése érdekében, egészségügyi, egészségbiztosítási és szociális ellátások igénybevételében, jogi tanácsadás és segítség. Bűncselekmény, vagy tulajdon elleni szabálysértés során eltulajdonított személyes okmányok költségmentes pótlása érdekében érkezett, formai megkötés nélkül előterjesztett kérelem esetén hatósági bizonyítvány kiállítása, vagy kiállításának megtagadása. A nyújtott segítségről esetnapló készítése.

4. Európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében Az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelem esetén, az adott tagállam által használt nyomtatvány átadása, segítségnyújtás kérelem kitöltéséhez kérelem továbbítása az illetékes tagállam döntő hatóságához.

V.

V.1.

A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkavállalója (kormánytisztviselője, munkavállalója) felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A kormánytisztviselőnek javasolt személyről az igazgató tájékoztatni köteles a kormánymegbízottat, aki a tájékoztatást követően 15 napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek. Az igazgató akadályoztatása esetén, vagy tartós távollétében a munkáltatói jogokat az általa helyettesítésre kijelölt osztályvezető gyakorolja

29

V.2.

Irányítási jogkör, alárendeltségi viszonyok rendje

Az igazgató gyakorolja az Igazságügyi Szolgálathoz és annak vezetőjéhez címzett hatásköröket. Az igazgató akadályoztatása esetén, vagy tartós távollétében az általa helyettesítésre kijelölt osztályvezető gyakorolja az igazgatói hatásköröket és döntési jogköröket. Az osztályvezető a hatályos jogszabályoknak, továbbá az igazgatótól l kapott utasítás és iránymutatás alapján vezeti az osztályt és ellenőrzi annak működését.

V.3.

Képviseleti jogosultság rendje

Az Igazságügyi Szolgálatot – működési területére kiterjedően – az ügykörébe tartozó feladatok végrehajtásával kapcsolatosan külső szervek felé, a Kormányhivatal vezetése és törzskara felé az igazgató képviseli. A bíróságokkal, az ügyészségekkel, a hatóságokkal, az egyházakkal, a karitatív szervezetekkel és egyéb társadalmi szervezetekkel való kapcsolatban az Igazságügyi Szolgálatot ügykörében, az igazgatótól kapott felhatalmazás alapján az osztályvezető, valamint az egyedi konkrét esetekben felhatalmazott felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő is képviselheti.

Az Igazságügyi Szolgálatnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Kormányhivatal jogi képviseletért felelős szervezeti egysége e feladattal megbízott kormánytisztviselõi látják el, kivéve az áldozatsegítés szakfeladatnál az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet elbíráló első fokú döntéseket, amelyeknél az Áldozatsegítő Osztály osztályvezetője látja el a perképviseletet és szerkeszti meg az ezzel kapcsolatos iratokat.

Az írott, elektronikus és képi médiában az Igazságügyi Szolgálatot az igazgató képviseli, akinek a nyilatkozata - a nyilatkozat tartalmának a Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinetvezetőjével történt

egyeztetést

követően,

a

kormánymegbízottnak

a

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Kormányhivatal nyilatkozati rendjéről, a sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárásokról szóló 12/2011.(IV.13.) számú utasításában foglaltakra is figyelemmel - csak a kormánymegbízott előzetes írásos vagy szóbeli engedélye alapján lehetséges. A KIH-t és az Igazságügyi Szolgálatot közösen érintő kommunikációs kérdésekben (így különösen a média-megkeresések, arculati kérdések és a KIH weboldalain megjelenő információk aktualizálása tekintetében) a

nyilatkozatot a KIH

kommunikációs vezetőjével is engedélyeztetni kell. Az írott és elektronikus médiától érkező felkérésekről, megkeresésekről a szolgálati út betartásával kell értesíteni a szakigazgatási szerv vezetőjét, aki a sajtó nyilatkozat utasításban foglaltak szerinti eljárást követi.

30

V.4.

A helyettesítés rendje

Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az általa kinevezett belső szervezeti egység osztályvezetői munkakörét is betöltő osztályvezető helyettesíti. . Együttes távollét, akadályoztatás esetén az igazgató által kijelölt osztályvezető látja el a helyettesítési feladatokat.

Az osztályvezetőt távolléte esetén az általa kijelölt felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő helyettesíti. A helyettesítés jogkörében történő ellátást a jelen Ügyrend 4. sz. függelékét képező formanyomtatványon kell megadni és azt elektronikus úton tájékoztatásul meg kell küldeni az igazgatónak, aki az ellen 1 munkanapon belül kifogással élhet. Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselőjét távolléte esetén a közvetlen felettese/osztályvezetője által kijelölt személy helyettesíti.

V.5. A kiadmányozás rendje

a)

Az igazgató és az igazgató-helyettes kiadmányozási joga

Az igazgató kiadmányozza: 1.

az Igazságügyi Szolgálat irányításával és felügyeletével összefüggésben keletkezett iratot,

2.

a közvetlen hatáskörében keletkezett iratot,

3.

az egyes belső szervezeti egységek olyan feladat és hatáskörébe tartozó iratot, amely nem

konkrét ügyhöz/ügyirathoz köthető és más belső vagy külső szerv megkeresésén alapul.

Az igazgató távollétében és akadályoztatása esetén az általa kinevezett belső szervezeti egység osztályvezetői munkakörét is betöltő osztályvezető kiadmányozza, az igazgató 3 munkanapot meghaladó akadályoztatása, távolléte esetén az igazgató kiadmányozási jogkörébe tartozó iratokat. A határidős feladatokat a 3 munkanapos korlátozás nem érinti. Az igazgató kiadmányozási jogkörét osztályvezetőre átruházhatja, az átruházás azonban nem érinti az Igazságügyi Szolgálat munkájáért való felelősséget.

31

b)

Az osztályvezető kiadmányozási joga

Az Igazságügyi Szolgálat belső szervezeti egységeinek osztályvezetői – a pártfogó felügyelet szakterület kivételével – átruházott kiadmányozási jogkörükben kiadmányozzák az igazgató nevében és megbízásából az általuk vezetett osztály önálló feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett összes iratot. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét. Az osztályvezető akadályoztatása és távolléte esetén az általa kijelölt az osztályon dolgozó felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő helyettesítéssel gyakorolja a kiadmányozási jogát. A kiadmányozási jog helyettesítés jogkörében történő ellátását a jelen Ügyrend 4. sz. függelékét képező formanyomtatványon kell megadni és azt elektronikus úton tájékoztatásul meg kell küldeni az igazgatónak, aki az ellen 1 munkanapon belül kifogással élhet. A helyettesítés nem érinti az átruházott kiadmányozási jog jogosultjának felelősségét.

c)

A felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő kiadmányozási joga

Az Igazságügyi Szolgálat Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán, és a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán pártfogó felügyelői és közvetítői tevékenységet folytató pártfogó felügyelői munkakörben foglalkoztatatott kormánytisztviselők önálló kiadmányozási joggal rendelkeznek az ügykörükben keletkezett összes irat vonatkozásában azzal, hogy a közérdekű munka ügycsoportban a büntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása, a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban a magatartási szabályok megszegése miatt készített javaslatokat a pártfogó felügyelő és az osztályvezető együttesen kiadmányozza. Az ügyvéd közvetítő a rá szignált ügyekben önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.

V.6.

Az Igazságügyi Szolgálat bélyegzői, érkeztetési, szignálási és postázási rendje

a)

Bélyegzők használata

Az Igazságügyi Szolgálatnál sorszámmal ellátott körbélyegzőt, belső szervezeti egységenként fejbélyegzőt, egységesen pedig iktató és érkeztető bélyegzőt, valamint dátumbélyegzőt használnak. Az Igazságügyi Szolgálat bélyegzőiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy melyik sorszámú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni. A bélyegzőket úgy kell őrizni (elzárni), hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.

32

A bélyegző használója – aki aláírásával igazoltan átvette a bélyegzőt – felelős annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért. A körbélyegző elvesztését az igazgató részére jelenteni kell, aki gondoskodik a körbélyegző érvénytelenítéséről.

A bélyegzők lenyomatát, kiadási számát az Igazságügyi Szolgálat bélyegző-nyilvántartása és a jelen Ügyrend 7. számú függeléke tartalmazza.

b)

Igazgatói érkeztetés

Az Igazságügyi Szolgálatnál osztott iratkezelés és postabontás kerül alkalmazásra, amelynek során iratkezelésnél és központi postabontásnál először meghatározásra kerül az ügyintéző belső szervezeti egység, majd az egység vezetője meghatározza az ügyintézőt. A postai, vagy elektronikus úton érkező iratokat - az arra munkaköri leírása szerint feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselő - a postabontást követően, belső szervezeti egységek szerinti bontásban, érkeztető bélyegzővel történő ellátás után, megismerés végett átadja az igazgatónak. Az iratot az igazgató a megismerést követőn – amelyet szignójával igazol -, a belső szervezeti egységek erre munkaköri leírás szerint feladatkörrel rendelkező - kormánytisztviselői számára továbbítja, még az érkezés napján. Az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjének megfelelően kell eljárni.

c)

Szignálás

A belső szervezeti egység munkaköri leírása szerint feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselője, az egység iratait előzményezi, majd szignálásra továbbítja az osztályvezető részére. Mediáció ügycsoportban a szignálást az igazgató végzi, a vezető mediátorral történő egyeztetés alapján. A szignálásra jogosult osztályvezető kijelöli az újonnan keletkezett irat esetében az ügyintézőt, az ügyre vonatkozólag pedig határidőt vagy határnapot állapít meg, illetve arra megjegyzést tehet, előzményes iratok esetében pedig csak szignójával és megjegyzéssel látja el. Az ügyintézés menetét az 5. számú függelék tartalmazza.

A beérkező iratok szignálása során a vezetőnek mérlegelnie kell, hogy melyik ügyintéző legyen illetékes az ügyben, figyelembe véve

33

a)

pártfogó felügyelőknél a területi felosztást,

b)

a szervezeti egységnél az egyenletes belső leterheltséget,

c)

ha volt előirat, akkor a korábbi ügyintézőt,

d)

nincs-e összeférhetetlenség az ügy és az ügyintéző személye között,

e)

az ügyintéző távollétére, az ügy elintézésénél alkalmazandó különleges eljárásrara (sürgősség, határidő stb.), melyre vonatkozó utasítás kiadásáról gondoskodni kell.

A közvetlen vezetői szignálást követően a kiszignált szakmai iratokat a munkaköri leírása szerint feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselő beiktatja majd: a)

pártfogó felügyelők esetében az átadókönyvben átadja az ügyintézőnek, aki az irat átvételét aláírásával igazolja,

b)

áldozatsegítés, jogi segítségnyújtás és igazgatói iktatás területén átadja az ügyintézőnek.

d)

Postázás

Az igazgatói kimenő levelezéseket, a Jogi Segítségnyújtó Osztály és az Áldozatsegítő Osztály kimenő iratait, az adott belső szervezeti egység munkaköri leírása szerint ezen feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselője szereli fel postázásra – amely jelenti a borítékolást, boríték és tértivevényes küldemény esetén a tértivevény megcímzését -, és átadja az Igazságügyi Szolgálat teljes kimenő levelezéséért felelős kormánytisztviselőnek. A kimenő postáért felelős kormánytisztviselő a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán, és a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán dolgozó pártfogó felügyelőknek teljes körűen felszereli a kimenő iratot, majd elkészíti a postai úton kimenő összes levélhez tartozó postakönyvi bejegyzéseket.. Azon iratokat, amelyeket tértivevényesen kell kézbesíteni, – ide sorolva a pártfogó felügyelői véleményt,

környezettanulmányt,

egyéb

pártfogó

felügyelői

megkereséseket,

a

rendőrségi

levelezéseket - , és címzettje a nyíregyházi székhellyel rendelkező bíróság, ügyészség, büntetés végrehajtási intézet vagy nyomozó hatóság kézbesítőkönyvvel személyesen kerülnek átadásra a megjelölt társintézmények részére.

34

V.7.

Az Igazságügyi Szolgálat értekezleti rendje

A szakmai munkával kapcsolatos jelentősebb elvi és gyakorlati kérdések megtárgyalása, szakmai koncepció kialakítása, valamint az Igazságügyi Szolgálat működésével összefüggő egyéb kérdések megvitatása,

szakmai

döntések

előkészítése

és

ismertetése,

beszámoltatás,

tájékoztatás,

koordináció, továbbá az értékelés érdekében értekezleti rendszer működik.

a)

A vezetői értekezlet rendje

1.)

Vezetői értekezlet

vezetője:

az igazgató,

résztvevői:

osztályvezetők, meghívott személy(ek),

feladata:

a

szakigazgatási

szakigazgatási

szerv

vezetőjének

vezetésével

szerv, illetve a szakigazgatási

áttekintik

a

szerv szervezeti

egységeinek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok komplex ellátását. Célja a kormánymegbízotti és a szakmai irányító szerv vezetője által tartott

értekezleteken,

és

egyéb

formában

kapott

információk

továbbadása, a kölcsönös tájékoztatás az előző vezetői értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról. Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a szakigazgatási szerv vezetője által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a szakigazgatási szerv vezetője hagy jóvá. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kormánymegbízott részére, időpontja:

2.)

havonta egy alkalommal, illetve kormánymegbízotti értekezletet követően.

Belső szervezeti egység (osztály) munkaértekezlete

vezetője:

a szervezeti egység vezetője,

35

résztvevői:

a szervezeti egység munkatársai, meghívott az igazgató,

feladata:

a vezetői értekezleten, a szakterületi vezetői értekezleten meghatározott feladatok, elhangzott tájékoztatások, döntések, értékelések ismertetése, a végrehajtás megszervezése, a saját hatáskörben hozott döntések, feladatok, utasítások ismertetése,

időpontja:

az osztályvezető döntése szerinti gyakorisággal, évente minimum 2 alkalommal.

3.)

Igazságügyi Szolgálati összapparátusi értekezlete

vezetője:

az igazgató,

résztvevői:

a szakigazgatási szerv valamennyi munkatársa, meghívott személy(ek),

feladata:

az Igazságügyi Szolgálat egészét érintő előterjesztések megvitatása, a

kormánymegbízotti és a szakmai irányító szerv vezetője által tartott értekezleteken, és egyéb formában kapott az egész szakigazgatási szervet érintő információk

ismertetése, tájékoztatás.

Az értekezlet

összehívásáért és előkészítéséért a szakigazgatási szerv vezetője által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a szakigazgatási szerv vezetője hagy jóvá, időpontja:

az

igazgató

döntése

szerinti

gyakorisággal,

legalább

félévente

egy

alkalommal.

V.8. A munkavégzés, munkarend és a munkaidő beosztás

a)

Munkavégzés

A kormánytisztviselő köteles a kijelölt munkahelyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkát végezni. Ha a munkára képes állapot nem áll fenn, vagy ennek vizsgálatát a kormánytisztviselő alapos indok nélkül megtagadja, a munkába állástól vagy a munkavégzés folytatásától el kell tiltani, és az esetről a szervezeti egység vezetőjének/osztályvezetőnek jegyzőkönyvet kell felvennie. Minden kormánytisztviselő egyénileg felelős a személyes használatába adott hivatali vagyontárgyakért. A vagyonvédelem és a hivatali titoktartás érdekében köteles gondoskodni annak megakadályozásáról, hogy illetéktelenek a hivatal helyiségeibe belépjenek, és ott tartózkodjanak.

36

A

kormánytisztviselő

köteles

felettese

utasítását

végrehajtani,

azt

a közszolgálati

csak

tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben szabályozott esetekben tagadhatja meg. Ha a kormánytisztviselő az utasítást megtagadta, vagy az utasítást adó figyelmét felhívta az utasítás következményeire, vagy annak kiadását írásban kérte, az utasítást adó vezető e tényről köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki felülvizsgálja az utasítás jogszerűségét. A vezető ugyancsak köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját a döntésével, utasításával szemben írásba foglalt különvéleményről. b)

Munkarend

A napi munkaidőn belül – péntek kivételével – napi 30 perc munkaközi szünetet (ebédidő) kell biztosítani, amely 11.30-13.30 óra között vehető igénybe. Eltérő munkarendet az igazgató – a munka jellegére tekintettel, különösen indokolt esetben, illetőleg a kormánytisztviselő kérelmére – írásban engedélyezhet.

Az

Igazságügyi

Szolgálat

kormánytisztviselője

csak

az

igazgató

előzetes

engedélyével tartózkodhat a hivatal épületében munkanapokon 7.00 óra előtt és 18.00 óra (pénteken 15.00 óra) után, valamint pihenő és munkaszüneti napon. Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 4.§ (1) bekezdésére figyelemmel a képernyő előtt dolgozó kormánytisztviselő részére óránként tíz perces szünet áll rendelkezésére.

c)

Munkaidő

A munkaidő hetente 40 óra. Az Igazságügyi Szolgálat kormánytisztviselőire – az alább részletezett eltérésekkel - vonatkozó érvényes munkarend a hétfőtől csütörtökig 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig tart. A kormánytisztviselő jelenléti ív vezetésére kötelezett.

A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán és a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályán dolgozó pártfogó felügyelők heti munkaterv formájában - a 40 órás munkahétre figyelemmel - rugalmas munkaidő-beosztással, közvetlen vezetői jóváhagyás mellett is elláthatják feladataikat.

A Jogi Segítségnyújtó Osztály és az Áldozatsegítő Osztály kormánytisztviselőinek munkaideje hétfő, kedd és csütörtöki munkanapokon 8 pénteken 8

00

00

órától 14

00

órától 16

00

óráig, szerdai munkanapon 8

00

órától 18

00

óráig,

óráig tart.

Munkaidőben a munkahelyről eltávozni a hivatali felettes engedélyével lehet.

Az Igazságügyi Szolgálat ügyfélfogadási rendjét a 6. sz. függelék tartalmazza.

37

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5.1. Jelen Ügyrend a Kormánymegbízott jóváhagyását követő napon lép hatályba. Jelen Ügyrend hatályba lépésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatnak a 10/2012. (XII.05.) számú rendelkezésével kiadott korábbi ügyrendje hatályát veszti.

5.2. Az Ügyrend hatálya kiterjed a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának valamennyi kormánytisztviselőjére és munkavállalójára. A szervezeti egység vezetője az alkalmazottakat az Ügyrend tartalmának megismeréséről írásban nyilatkoztatni és a nyilatkozatot az Ügyrend érvényességének időtartama alatt megőriztetni köteles. Az Ügyrendben foglaltakat az Igazságügyi Szolgálat valamennyi dolgozója köteles megismerni és betartani.

Nyíregyháza, 2013. február 20.

………………………………………. Dr. Mozga Róbert igazgató

38

Egyeztetve:

Budapest, 2013. …..

………………………………………. Dr. Csonka Ernő elnök

Jóváhagyom:

Nyíregyháza, 2013. ….. ………………………………………. Dr. Vinnai Győző kormánymegbízott

39

1.sz. függelék

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata

Igazgató

Igazgató-helyettes (belső szervezeti egység/osztály vezetése mellett)

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztály osztályvezető

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztály pártfogó felügyelők, ügykezelők

Felnőtt korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztály osztályvezető

Pártfogó felügyelő-mediátor

Jogi Segítségnyújtó Osztály osztályvezető

Felnőtt korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztály pártfogó felügyelők, ügykezelők

Jogi Segítségnyújtó Osztály ügyintézők, ügykezelő

Csak a pártfogás vonatkozásában

Irányítás

Irányítás helyettesítési jogkörben

41

Áldozatsegítő Osztály osztályvezető

Áldozatsegítő Osztály ügyintézők, ügykezelő

2. számú függelék

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat belső szervezeti egységei, valamint létszámkerete

vezető

ügyintéző,

létszám (fő)

előadó szakigazgatási

szerv

igazgató,

1

1

2

Bűnelkövetők

1

11

12

1

10

11

Jogi Segítségnyújtó Osztály

1

3

4

Áldozatsegítő Osztály

-

2

2

4

27

31

titkárság

Felnőtt

Korú

Pártfogó Felügyelői Osztálya Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

Összesen:

43

43

44 3. számú függelék

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatnál vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök 1.

az Igazságügyi Szolgálat igazgatója

2.

a Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályának osztályvezetője

3.

a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályának osztályvezetője

4.

a Jogi Segítségnyújtó Osztály osztályvezetője, ügyintézője

5.

az Áldozatsegítő Osztály osztályvezetője, ügyintézője

44

45

Ügyiratszám:

Tárgy: Helyettesítés

Ügyintéző:

Hiv. szám:

Telefon:

Melléklet

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Ügyrendjének V.4. , és V.5. b) . pontjai értelmében, megbízom

……………………………………………… áldozatsegítő ügyintézőt, jogi segítségnyújtó ügyintézőt, pártfogó felügyelőt

hogy távollétem időtartamára ……………….-tól - …………….……….-ig helyettesítsen, helyettem és a nevemben eljárva az ügykörömben kiadmányozza az iratokat.

Nyíregyháza, 201……………………

45

46

………………………. osztályvezető

………………………….. helyettesítő

46

47

5. számú függelék

Ügyintézés folyamata Postabontás érkeztetés

Megismerés , szignózás

Előzményezés

Kiszignálás ügyintézőre

Iktatás

Ügyintézés

47

48 6. számú függelék Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat ügyfélfogadási rendje és ügyfélfogadó helyei szervezeti egységenként

1. Igazgató

Központi épület: Nyíregyháza, Kereszt u. 9. sz.

2.

Hétfő

10.00-12.00 óráig

Csütörtök

10.00-12.00 óráig

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

a, Központi épület: Nyíregyháza, Kereszt u. 9. sz.

Hétfő-csütörtök

8.00-16.30 óráig

Péntek

8.00-14.00 óráig

minden szerda

8.00-16.30 óráig

minden kedd

8.00-12.00 óráig

minden kedd

8.00-15.00 óráig

minden csütörtök

8.00-15.00 óráig

b, Területi Irodák: Fehérgyarmat:

Kisvárda:

c, Szívességi jogcímen használt helyiségek település

intézmény neve

cím

hónap

időpont

Baktalórántháza

Polgármesteri Hivatal

Köztársaság tér 8.

2. szerda

9.00-15.00

48

49 Csenger

Polgármesteri Hivatal

Ady Endre u. 14.

3. szerda

10.00-12.00

Demecser

Polgármesteri Hivatal

Szent István u. 2.

3. csütörtök

9.00-15.00

Dombrád

Családsegítő Szolgálat

Kossuth u. 63.

4. csütörtök

8.00-13.00

Mátészalka

Városi Bíróság

Kossuth u. 23.

1. és 3. hétfő

9.00-15.00

Nyírbátor

Városi Bíróság

Martinovics u. 19.

1. és 3. szerda

9.00-15.30

Nyíregyháza

Megyei Bv.

Bujtos u. 5.

kedd

14.30-16.00

Tiszalök

Polgármesteri Hivatal

Kossuth u. 67.

1. kedd

8.00-12.00

Tiszalök

Országos Bv.

Kossuth u. 124.

szerda,csütörtök

7.30-16.00

Tiszavasvári

Cigány Közösségi Ház

Széles u. 1.

2. csütörtök

8.00-12.30

Vásárosnamény

Rendőrkapitányság

Kossuth u. 7-11

1. és 3. kedd

7.30-16.00

Záhony

Polgármesteri Hivatal

Ady Endre u. 35.

1. szerda

8.00-12.30

Nyírlugos

Rendőrős

Debreceni u. 2.

4. szerda

9.00-13.00

Ibrány

Polgármesteri Hivatal

Hősök tere 3.

2. kedd

8.00-12.00

3.

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

a, Központi épület: Nyíregyháza:

Hétfő-csütörtök

8.00-16.30 óráig

Péntek

8.00-14.00 óráig

Fehérgyarmat:

minden csütörtök

8.00-16.30 óráig

Kisvárda:

minden szerda

8.00-15.00 óráig

b, Területi Irodák:

c, Szívességi jogcímen használt helyiségek

49

50 település

intézmény neve

cím

hónap

időpont

Balkány

Gyermekjóléti Szolgálat

Benedek u. 5.

3. szerda

10.30-12.00

Biri

Dankó Pista Szakk. Isk.

Mező I. u. 21.

3. szerda

8.00-10.00

Bököny

Gyermekjóléti Szolgálat

Kossuth u. 12.

3. szerda

12.00-16.00

Baktalórántháza

Polgármesteri Hivatal

Köztársaság tér 8.

2. és 4. szerda

Csenger

Polgármesteri Hivatal

Ady Endre u. 14.

1. és 3. kedd

8.00-16.30

Demecser

Polgármesteri Hivatal

Szent István u. 2.

1. szerda

9.00-12.00

Ibrány

Polgármesteri Hivatal

Hősök tere 4.

2. szerda

8.00-12.00

Nyírbátor

Gyermekjóléti Szolgálat

Édesanyák u. 3.

1. szerda

13.00-16.00

Mátészalka

Rendőrkapitányság

József A. u. 1-3.

1. és 3. szerda

8.00-16.30

Nagyecsed

Gondozási Központ

Rákóczi u. 104/a.

2. csütörtök

8.00-12.00

Nagykálló

Gyermekjóléti Szolgálat

Széchenyi u. 62

2. szerda

7.45-16.15

Nyírbátor

Polgármesteri Hivatal

Szabadság tér 7.

2. és 4. hétfő

9.00-16.00

Nyírmada

Gyermekjóléti Szolgálat

Kossuth u. 49.

2. hétfő

9.00-12.00

Nyírmihálydi

Polgármesteri Hivatal

Postakör u. 2.

1. szerda

7.30-10.00

Encsencs

Gyermekjóléti Szolgálat

Fő út. 31.-33

1. szerda

11.00-15.00

Tiszadob

Gyermekvédelmi Közp.

Táncsics u. 12.

3. szerda

9.00-13.00

Tiszalök

Polgármesteri Hivatal

Kossuth u. 67.

3. szerda

9.00-12.00

Tiszavasvári

Polgármesteri Hivatal

Városháza tér 4.

1. szerda

9.00-15.00

Újfehértó

Szociális és Gy. Szolg.

Petőfi u. 37.

1.kedd

7.30-16.00

Vásárosnamény

Gyermekjóléti Szolgálat

Rákóczi u. 32.

2.és 4. kedd

13.00-16.00

Rakamaz

Gyermekjóléti Szolgálat

Dózsa Gy. út 7/a.

4. csütörtök

9.00-12.00

Nyírlugos

Rendőrőrs

Encsencsi u 3/2.

4. szerda

14.00-16.00

9.00-15.00

50

51 Közvetítői tevékenység előre egyeztetett időpontban, a Központi épületben.

4. Jogi Segítségnyújtó Osztály a, Központi épület: Nyíregyháza:

Hétfő

9.00-13.00 óráig 13.00-18.00 óráig

Szerda Csütörtök

8.30-13.00 óráig

b, Területi Irodák: Fehérgyarmat:

minden hónap 4. szerdai napja

10.00-12.00 óráig

Kisvárda:

minden hónap 4. hétfői napja

10.00-12.00 óráig

5. Áldozatsegítő Osztály Központi épület: Nyíregyháza:

Hétfő

9.00-13.00 óráig

Kedd

13.00-16.00 óráig

Szerda

13.00-18.00 óráig

Csütörtök

9.00-13.00 óráig

Nyíregyháza, 2013. április 15. Dr. Mozga Róbert Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat igazgató s.k.

51