nyilvános anyagai (lista és mellékletek)

Cím Hatékony kommunikációs stratégiák tanárok/mentorok számára

Rövid leírás A megfelelő kommunikációs stratégiák tudatosan, és az adott körülményeknek leginkább megfelelően, körültekintéssel tervezendők. Ugyanakkor adaptálni is kell a kommunikátor céljaival, a többi szakember érzékelt szükségleteivel összhangban. Szó- vagy írásbeli formái lehetnek és non-verbális kommunikációs jeleket is magában foglalhat, amelyek a kiválasztott kommunikációs stratégia folyamatának bizonyos szabályait és lépéseit jelentik.

Az eszköz részletes leírása és eszköz kiosztandó/nyilvános anyagai (lista és mellékletek) A kommunikációs stratégiák a következők szerint változhatnak:  Az alapjául szolgáló filozófia: autokratikus, demokratikus vagy megengedő. A leghatékonyabb tanár-diák kommunikációs stratégiák demokratikus alapon állnak

és

humanisztikus

pszichológiai

megközelítésen

nyugszanak.

Egyenrangú felek vagyunk, és mindkét félnek szüksége van egyedi személyiségének megbecsülésére, akinek a gondolatai, ideje és értékei figyelmet érdemlőek.  A választott nyelv stílusa: formális vagy informális.  Az általa kezelhető érzelmi szint.  A kommunikációs szakaszok célja.  A folyamatra rendelkezésre álló idő. Például: Egy telefonon folyatott rövid beszélgetés lehet informatív, támogató, aktívan meghallgató, és a célja lehet egy rövid, de teljes folyamat vagy csak egy időben érkezett gyors segítség, amivel „működőképesen” tartjuk a másikat addig, amíg több időnk nem lesz egy teljes, eltervezett kommunikációs folyamatra.  A kommunikátor által vállalt szerepek:

 Coach – a legmegfelelőbb, amennyiben a másik személynek általában megvan a problémamegoldó képessége, de pillanatnyilag akadályozott ennek gyakorlásában.  Mentor

–

amennyiben

a

mentoráltnak

folyamatosan

szüksége

van

információkra és tanácsokra, és egy kis informális, baráti támogatásra is.  Terápiás megközelítés – amennyiben a cél a segítés és az érzelmileg kiegyensúlyozott állapotba kerülés.  Informátor – amennyiben a cél a megfelelő és naprakész információval történő ellátás.  Üzleti stratégiák – ez itt nem kerül részletezésre.  A használt kommunikációs stratégiák szerint Javasoltak, melyek folyamatleírással rendelkeznek: NVC, TET, vagy más coach modellek 

Hatékony kommunikációs eszközök: 1. A hatékony meghallgatás stratégiái:  Hagyja abba a cselekvést és fókuszáljon/figyeljen a személyre – szentelje minden figyelmét a beszélőnek.  Keresse és figyelje non-verbális üzeneteket – vegye észre a testbeszédet.  Figyelje a lényeg megragadását, a beszélő gondolatainak lényegét: részletek, főbb gondolatok.  Legyen empatikus – képzelje el, Ön hogyan érezne hasonló körülmények között.  Tegyen

fel

kérdéseket,

hogy

biztos

legyen

benne,

jól

értette

az

elmondottakat. 2. A pontos érzékelés stratégiája:  Analizálja/ ellenőrizze saját érzékelését – helyesen érzékelem?  Dolgozzon azon, hogy hatékonyabbá, jobbá tegye érzékelését – keresse az őszinte, konstruktív visszajelzést, ezzel is pontosítva énképét.  Koncentráljon a többiekre – fejlessze a másokra figyelés képességét.

3. Stratégiák a hatékony szóbeli kommunikációra:  Fókuszáljon a témára, és ne a személyre – próbáljon ne mindent magára venni, legyen empatikus, használja akár a non-verbális kommunikációt vagy más coaching modelleket és oldja meg a problémákat.  Legyen eredeti inkább, mint manipulatív – integrálódjon és legyen őszintén önmaga - nyíltan használjon Én-üzeneteket.  Legyen inkább empatikus, mint elkülönülő – tartsa meg a szakmai határokat, de mutasson érzékenységet - használjon Én-üzeneteket.  Legyen rugalmas és nyitott mások nézőpontja iránt – a különbözőség kreativitást eredményez.  Értékelje önmagát és saját tapasztalatait.  Mutassa magát inkább egyenrangúnak, mint feljebbvalónak.  Használjon megerősítő válaszokat – úgy reagáljon, hogy abból érezni lehessen, elismeri a többiek tapasztalatait, jogait a saját gondolataikhoz és érzéseikhez.

Használati útmutató anyagszükséglettel Eszközök Elkerülendők listája – A hatékony kommunikáció akadályai Non-verbális kommunikáció 4 lépése – lista Az E.T/P.E.T módszer összefoglalója A Gordon-féle Tanári Hatékonyság Tréning Modell lényege

Mennyiség

Nehézségi fok (könnyű, közepes, profi) profi Címkék beavatkozás a diákok szintjén, hatékony verbális kommunikáció, segítő kapcsolat, esetkezelés

1.sz. melléklet a “Hatékony kommunikációs stratégiák tanárok számára” eszközhöz

Elkerülendők listája – a hatékony kommunikáció akadályai

1. Ne fókuszáljon a saját mondanivalójára – Nem szabad a következő mondatán gondolkodnia, amikor másokat hallgat. 2. Ne hallgasson, amikor az információk túláradását tapasztalja. 3. Ne kritizálja a beszélőt. 4. Ne hagyja, hogy megzavarja saját belső érzelmi “zaja”. 5. Ne hagyja, hogy megzavarja saját külső zaja – kapcsoljon ki minden zajforrást: mobiltelefont, számítógépes hangokat, csipogót, stb. 6. Hagyja abba, ha fizikai nehézséget észlel. 7.Kerülje a közhelyeket és általánosítást. 8. Ne a minimálisan szükséges időt fektesse be. 9. Ne legyen eltorzított a fókusza. 10. Ne tételezze fel a hasonló értelmezéseket - tartsa szem előtt, hogy mindenki különbözőképpen értelmezheti a dolgokat. 11. Hagyja figyelmen kívül az inkongruens jelzéseket, legyen következetes saját verbális és testbeszéd jelzéseiben.

Szóbeli kommunikáció során 12. Hagyja abba az egyenes beszéd elkerülését – ne használjon elvont, túl formális nyelvezetet. 13. Hagyja abba az általánosítást és a sztereotípiák használatát. 14. Hagyja abba a következtetésekbe történő beleugrást – minden egyes információt körültekintően értékeljen. 15. Hagyja abba a nem jól működő reagálást – ne hagyjon figyelmen kívül, ne szakítson félbe és ne válaszoljon oda nem illő kommentárral. 16. Hagyja abba a kishitűséget – ne legyen félénk, legyen tudatában a jogainak, tudásának és tapasztalatainak.

2.sz. melléklet a “Hatékony kommunikációs stratégiák tanárok számára” eszközhöz

Hogyan használjuk a non-verbális kommunikációt? Váltogassa a szerepeket, (használja az empatikus meghallgatás és kifejezés eszközét) annyiszor, ahányszor csak szükségét látja ahhoz, hogy megértsék egymást. Az empátia és az aktív meghallgatás alkalmazása (tisztázó kérdések a non-verbális kommunikáció 4 lépésével) a másik meghallgatására, és 4 lépés használata belső világunk kifejezésére.

A non-verbális kommunikáció 4 lépése 1. A viselkedés vagy az események megfigyelése (értelmezés és értékelés belekeverése nélkül) 2. Érzéseink kifejezése (az értékelő kifejezéseket elkerülve) 3. Szükségleteink kifejezése (a non-verbális kommunikáció magában foglalja az emberi

szükségletek

ismeretét

és

az

alapvető

emberi

szükségletek

útmutatójának listáját) 4. Egyértelmű, pontos kérés a kapcsolatra vagy cselekvésre (Én-üzenetek vagy stratégiák)

3. sz. melléklet a “Hatékony kommunikációs stratégiák eszközhöz

tanárok számára”

A P.E.T: modell összefoglalója Linda Adams, (Gordon Training International) szerint

A konceptuális modell az ún. Viselkedésablak, vagyis egy keret, amelyet Dr. Gordon a probléma birtokosának meghatározására fejlesztett ki. A szülők megtanulják használni ezt az ablakot annak érdekében, hogy el tudják dönteni, melyik készséget kell elővenni attól függően, hogy kinek a problémájával állnak szemben. Nagy hangsúly van a kommunikációs és konfliktusmegoldó készségek elsajátításán, hogy ezek azonnal használhatók legyenek mind otthon, mind az összes kapcsolatban.

A modell fő fogalmai és a szükséges készségek: 

3 fő szülői stílus: autoriter, megengedő, demokratikus



A fókusz a demokratikus stílus tanításán van



Ne használjuk a szülői erőt, mind a szülő, mind a gyerek szükségletei fontosak, az így megoldott konfliktusok mindkettőjük szükségleteit ki fogják elégíteni



Képzés szükséges bármilyen új képesség elsajátításához



A Viselkedésablak egy keretet biztosít mindenfajta viselkedés kezeléséhez



A probléma birtoklása



Kommunikációs és problémakezelő készségek bármilyen kapcsolati probléma kezelésére



A gyermek elfogadása úgy, ahogy van



Az elfogadás demonstrálása aktív meghallgatás útján



12 kommunikációs blokk



A „rossz viselkedés” kifejezés az erő egy nyelvén szól



Autentikus, kongruens kifejezése a valós érzéseknek szemrehányás nélkül



A címkék és ítéletek elkerülése



A düh, és ami mögötte van



Én-üzenetek vs. Te-üzenetek



Átkapcsolás az Én-üzenetekkel kapcsolatos ellenállás esetén



A fizikai környezet megváltoztatása a problémák és konfliktusok elkerülésére



Mind a jutalmazások mind a büntetések veszélyes hatásai, beleértve a természetes következményeket és a szobából, teremből való „kiküldést”.



Mind a szigorú, mind a megengedő szülői stílus hátrányai



Győztes-vesztes konfliktuskezelési módszerek, összehasonlítva a vesztesmentes módszerrel



A szülők hatást gyakorolnak, nem kontrollt



Családi szabályok felállítása, a részvétel elve



A konfliktusok olyan módon oldódnak meg, hogy az mind a szülő, mind a gyermek szükségletei fontosak, és mindketten elégedettek a megoldással, senki nem veszít



Hogyan kezeljük az értékkülönbséget modellezés, konzultáció, Én-üzenetek által

4. sz. melléklet a “Hatékony kommunikációs stratégiák tanárok számára” eszközhöz

A Gordon-féle Tanári Hatékonyság Tréning Modell lényege Dr. Thomas Gordon és Noel Burch

A Gordon-féle modell az alábbi készségek mindegyikének egymással összefüggő használatán alapul – Értő-érző figyelem, Én-üzenetek, Kommunikációs akadályok, Átkapcsolás, III típusú konfliktusmegoldás és a Viselkedésablak,  A tanári hatékonyság tréningen a tanárok megtanulják, hogyan kell létrehozni és megtartani szabályokat és rendet az osztályban erő alkalmazása nélkül.  A III. típusú módszer egy speciális, mindennapi használatra szánt eszközt kínál a tanárok számára, amely biztosítja, hogy a diákok szükségleteit tiszteletben tudják tartani olyan módon, hogy mindemellett a saját szükségleteik se sérüljenek. A tanári hatékonyság tréning során a diák szükségleteinek tiszteletben tartása többé válik a tanár számára, mint pusztán egy elvont fogalom – megtanulják, hogyan kell ezt megvalósítani. Ugyanez mondható el a „demokrácia az osztályban” koncepciójáról. A tréning megmutatja a tanároknak azokat a készségeket és folyamatokat, melyek szükségesek ahhoz, az osztály szabályalkotó megbeszélésén meghozott döntések alapján az osztályban valódi demokráciát teremtsenek  Vesztes-mentes módszer, amely az osztályban meglévő ellentéteket együttműködéssel és kölcsönös tisztelettel helyettesíti – ez remélhetőleg végül segíteni fog abban, hogy véget érjen az a terméketlen vita, mely közel fél évszázadon keresztül feleslegesen egymás torkának ugrasztja a szülőket és az iskolában dolgozókat. A tanári hatékonyság tréning során alkalmazott készségek és módszertan a diákok ilyen homogén csoportként történő kezelésére szolgál.  Az értő-érző figyelem készsége például csodát tesz minden típusú gyerekkel, merthogy minden gyereknek szüksége van arra, hogy meghallgassák, megértsék és elfogadják.  Az Én-üzenet technika a konfrontálódó típusú diákok esetében, akik összeütközésbe kerülnek a tanárral (vagy más diákokkal), nagymértékben csökkenteni fogja az védekező mechanizmus működésbe lépését minden típusú diáknál, merthogy minden diák akkor védi magát, ha megtámadják és elnyomják.