NYILATKOZAT. Képzés megnevezése: Terület- és településfejlesztési menedzser posztgraduális képzés

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

NYILATKOZAT

Név:. Hamza Éva Kata

Képzés megnevezése: Terület- és településfejlesztési menedzser posztgraduális képzés

Szak: Terület- és településfejlesztési menedzser

Szakirány: Projektfinanszírozási

Fent nevezett kijelentem, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkám eredménye,

a

dolgozat

semmilyen

formában

nem

tartalmazza

szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részeit.

Miskolc, 2010. január 30.

..……………………… Hamza Éva Kata

korábbi

A Mátrai Erımő primer erıforrásokra vetített környezeti hatásainak modellezése

Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet


Hamza Éva Kata 2011


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS…………………………………………………………..

1

1.

SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ………………………………

4

1.1.

Energiaszükséglet és energiatermelés………………………………...

4

1.2.

Fenntartható fejlıdés………………………………………………….

7

1.3.

Primer energiaforrások……………………………………………….

9

1.4.

Biomassza, mint energiahordozó……………………………………..

10

1.5.

Az energiatermelés környezeti hatásai………………………………

11

2.

AZ EU ENERGIASTRATÉGIÁJA ÉS A HAZAI HELYZET…….

13

2.1.

Kiotói Egyezmény……………………………………………………..

13

2.1.1.

Az Egyezmény elıélete………………………………………………...

14

2.1.2.

Kiotó, 1997……………………………………………………………..

15

2.1.3.

Johannesburg, 2002……………………………………………………

15

2.2.

Európai Kibocsátási Rendszer………………………………………..

15

2.2.1

A rendszer célja………………………………………………………..

17

2.2.2.

A rendszer szereplıi…………………………………………………...

17

2.2.3.

A rendszer mőködése………………………………………………….

18

2.2.4.

Kiosztási alapelvek…………………………………………………….

18

2.3.

A második Nemzeti Kibocsátási Terv (2008-2012)………………….

19

2.4.

A Nemzeti Kibocsátási Terv hatása a Mátrai Erımőre…………….

21

3.

ERİFORRÁSOK ÉS ENERGIAPOLITIKAI KÉRDÉSEK………

22

3.1.

Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája……………….

23

3.1.1.

A klíma- és energiacsomag……………………………………………

25

3.1.2.

Éghajlatvédelem Magyarországon…………………………………..

27

3.2.

Az energiapolitika kihívásai…………………………………………..

29

4.

ESETTANULMÁNY A MÁTRAI ERİMŐ GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSÉVEL………………………………………………………

31


4.1.

A Mátrai Erımő Zrt. bemutatása…………………………………….

4.2.

Villamosenergia-termelés……………………………………………… 35

4.3.

Villamosenergia értékesítés…………………………………………...

4.4.

Környezetvédelem……………………………………………………… 37

5.

A KÖRNYEZETI HATÁS ELMÉLETI MODELLEZÉSE………...

38

5.1.

Kibocsátás 2005-2007 között…………………………………………..

38

5.2.

Kibocsátás 2008-2012 között…………………………………………... 40

6.

JAVASLATTÉTEL……………………………………………………. 44

7.

ÖSSZEFOGLALÁS……………………………………………………. 48 IRODALOMJEGYZÉK……………………………………………….

31

36

51

IDEGEN NYELVŐ ÖSSZEFOGLALÓ……………………………… 58 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE…………………………………………

60

ÁBRÁK JEGYZÉKE…………………………………………………..

61

MELLÉKLETEK……………………………………………………… 62


BEVEZETÉS

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan nı az energiaszükséglet, hiszen az élelmiszerellátás biztosításához és az életfenntartáshoz egyaránt energiára van szükség. Tehát pusztán az emberi lét magán az energiafelhasználáson alapul. Az emberiség minden tevékenységével igényli az energiát.

A Föld népességének egyötöde él a fejlett országokban, azonban részesedése közel 80% az összes energiafelhasználásából. Ez az aránytalanság a jelenlegi ipari és fejlettségi szintekbıl fakadó aránytalanság tovább fokozódhat napjainkban.

A 21. században nagyon fontos kérdés, hogy képes lesz-e a környezetünk ezt a megnövekedett energiaigényt kielégíteni? Ezt csak a jövıre vonatkozó feladatok elvégzése utáni értékelésben és számbavételben lehet meghatározni. A jelen azonban feladatokat tőz ki az emberiség számára.

A tudomány és technológia jelenlegi fejlettségét tekintve erre csak akkor lesz hatásos megoldás, ha a kutatási és fejlesztési eredmények által eddig még nem használt, ipari méretekben is alkalmazható energiaforrások kerülnek bevezetésre.

A másik nagy dilemma, hogy meg tudjuk-e akadályozni azt a környezeti katasztrófát, mely a jelenlegi, folyamatosan növekvı energiafelhasználás miatt fenyeget? Ezt a fejlett országok fogyasztásának egy fıre jutó mennyiségét csökkenteni szükséges, mely egyik lehetséges alternatívája a termelés fajlagos energiafelhasználásának csökkentése.

Napjainkban minden energetikai fejlesztés egyik legfontosabb hosszú távú célja az energiatakarékosság és a környezeti károk csökkentésének megvalósítása. Ennek megfelelıen egyre inkább csökken a primer energiahordozók kitermelési aránya és fokozódnak az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazási


arányainak növekedései. A jövı energiafelhasználásánál fontos, hogy az a legkisebb mértékben károsítsa a környezetet.

Dolgozatomban a magyarországi és Európai Uniós szabályozóknak megfelelve vizsgálom az Észak-Magyarországi régióban mőködı, a hazai energiaellátásban kiemelkedı szerepet betöltı Mátrai Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaságot. Vizsgálatom alapja a vállalat által energiatermelésre használt primer energiaforrás, a lignit környezeti hatásának elemzése. Célom az, hogy az immár 40 éve hazai alapanyagból, lignitbıl villamos energiát termelı társaságot bemutassam, magába foglalva tevékenységét, eredményei. Mindezeken túl nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy bemutatásra kerüljenek azok az erıfeszítések, melyeket a környezetvédelem és a megújulás, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztés területén tesz a Mátrai Erımő Zrt. Végig szem elıtt tartottam, hogy a fejlett országokban a gazdaság versenyképessége és a társadalom jóléte szempontjából alapvetı fontosságú és jelentıs befolyásoló erıt képviselı ágazat a gazdaságpolitika, annak is az energiapolitikai szegmense. Az energiapolitika szerves részévé vált a megújuló energiaforrások használatának elısegítése, mely az Európai Uniós tagságunk óta egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek több oka lehet, például az energiatakarékossághoz vezetı út keresése, az energiafelhasználás okozta környezeti károk mérséklése, a nemzetközi egyezmények betartása. Mindezek ismeretében vizsgáltam a vállalat által termelt elektromos energia technológiai környezeti hatását, az egyre nagyobb mértékő megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetıségét, a szennyezés mértékének lehetséges csökkentését. Dolgozatomban számítást végzek a jelenleg a lignit mellett égetésre kerülı biomassza környezeti hatásának elemzése érdekében. Ezt teszem abból a célból, hogy a


technológia által megengedett keverési arányra javaslatot tegyek, a legalacsonyabb CO2 emisszió körüli elméleti érték meghatározására. Diplomamunkámban a vizsgálatomat csak az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásra vonatkoztatva vizsgáltam. A környezeti modellezésbe minden szennyezı emisszió beszámítandó, azonban terjedelmi korlátok miatt ilyen nagy volumenő elemzés nem megvalósítható. Ezt a vizsgálati elemet azért vizsgáltam a dolgozatban, mert véleményem szerint az alternatív erıforrások lehetséges bevezetésénél, a keverési arány meghatározásánál elkerülhetetlenek és jövıbe mutató képet rajzolnak elı.

A dolgozat megírásakor a 2010. évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, hiszen minden évben áprilisi fordulóval kerülnek a termelési, villamos-energia átadási és üzleti eredmények összesítésre, így a rendelkezésre álló 2009. évi adatok alapján tudok dolgozni, elemzéseket készíteni.

Az adatok ismeretében arra keresem a választ, hogy milyen arányú lignit-biomassza égetés eredményezné a Mátrai Erımő ZRt.-ben a lehetı legkisebb károsanyag kibocsátást. A számítási modellek eredményeképpen kívánok javaslatot tenni – a jogszabályi és technológiai háttér határain belül- a biomassza alapú energiatermelés gazdaságos és környezetkímélı keverési arányára.

1. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ


Napjaink egyik gazdasági és társadalmi szinten is legfontosabb kérdése az energiaszükséglet biztosítása és az energiaellátás megbízhatósága.

A nemzetközi gyakorlatban az energia ellátás szabályozatlan környezetében történı megbízhatóságát két kategória szerint vizsgálhatjuk: • a rendszer megfelelısége szerint és • a rendszer biztonsága szerint. ( Vajda, 2004) A rendszer megfelelısége nem más, mint az ellátó rendszer szabad kapacitása, mely a megfelelı ellátás biztosítása érdekében kapacitás tartalékokat jelent és biztosít. A rendszerbiztonság az így rendelkezésre álló tartalékok mozgósítását biztosítja, figyelembe véve azt, hogy bármikor bekövetkezhet hirtelen üzemzavar, illetve pillanatnyi terhelési többlet. A rendszerbiztonságnak ilyen esetben szabályozó funkciója van a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megzavarása nélkül.

Véleményem szerint mindezeket figyelembe kell venni egy problémamentes rendszerüzemeltetéshez,

sıt

az

ellátásbiztonságon

túl

a

környezeti

terhelés

legalacsonyabb szintjének biztosítása is elengedhetetlen. A következıkben ezeknek a tényezıknek a jogszabályi, Európai Uniós elıírási és mőködtetési hátterét mutatom be.

1.1.

Energiaszükséglet és energiatermelés

A villamosenergia mind a gazdaság, mind a háztartások életében nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Általános tendencia és tény, hogy Európa számos országában, köztük Magyarországon is nagy a gazdaság import függısége energiaellátási szempontjából. Az önellátás a hagyományos fosszilis nyersanyagok esetében nem megvalósítható, a diverzifikálás hiánya pedig további kockázatokat jelent. (Szergényi, 2001)


1. táblázat Magyarország fıbb fogyasztói csoportjai (2004-2008, GWh) Megnevezés

2004

2005

2006

2007

2008

Háztartások

11032

11115

11251

10493

10572

Közvilágítás

231

221

218

194

-

Szállítás

2019

2014

2059

2208

2179

Építıipar

212

213

237

258

240

Feldolgozóipar

12549

13024

12691

12789

11542

Bányászat

387

376

617

421

516

Forrás: MVM Statisztikai évkönyv 2009 alapján saját szerkesztés

A táblázat adatai egyértelmően bizonyítják, hogy a felsorolt legfıbb fogyasztók összességében fogyasztásukat a vizsgált öt év alatt nem csökkentették. A fogyasztás mértékének ilyen mértékő hazai szintezése egyértelmően mutatja a folyamatos energiaigényt, mely generálja a fogyasztás szintjének tartását is.

Fontosnak tartom itt is megjegyezni, hogy az energia elıállítás hagyományos formái jelentıs mértékben hozzájárulnak a környezetterhelés szintjének egyre aggasztóbb emelkedéséhez.

Véleményem szerint ez az állandó energiaszükséglet vetítette elıre annak szükségességét, hogy a világ számos országa kiemelt stratégiai céllá vált a megújuló energiatermelés összes termelésben jelentkezı arányának növelése.

Az Európai Unió 2020-ra uniós szintő, illetve tagállamokra is lebontott célértékeket határozott meg a megújuló energiaforrások alkalmazására. Ezeknek a célértékeknek a megvalósítását egyrészt számos ösztönzıvel segíti, másrészt számon is kéri ennek fejében a megvalósítást. (Lukács, 2007)


1. ábra

A megújuló energiafelhasználás várható összetétele Magyarországon (2020,%) Forrás: Kazai, 2009 alapján saját szerkesztés

Véleményem szerint Magyarország számára a megújuló energiatermelés olyan feladatot jelent, mely kötelezı érvényő, azonban a megvalósítása többfélemérlegelésen alapuló- alternatívát teremt.

Lehetséges megoldások és várható eredményeik a piacra és a fogyasztókra gyakorolt áttételes hatások figyelembe vételével: • Állami beavatkozás, támogatás szükséges, hiszen a megújuló energiatermelés technológiájából fakadóan magasabb költségekkel jár.


• Kapcsolt energiatermelés megvalósítása, mely során egységnyi főtıanyagból több felhasználható energia keletkezik a hı és a villamos energia együttes termelése révén. • A kapcsolt energiatermeléssel nı az energiahatékonyság és csökken az egységnyi termelésre jutó CO2 kibocsátás. 1.2.

Fenntartható fejlıdés

Az emberi szükségleteket kielégítı természeti környezet a természeti erıforrások részét képzik. A természeti erıforrások kimerülésének kézzelfogható közelsége egyértelmő, mely által az emberiség számára a fenntartható fejlıdés megvalósítása komoly kihívást jelent. ( Gács, 2006)

A következıkben a köztudatban a fenntartható fejlıdéssel összefüggı, gyakran szinonimaként használt fogalmakat kívánom elkülöníteni. (Dinya, 2008)

•

Fenntartható fejlıdés: „olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek szükségleteinek kielégítését " Meglátásom szerint ez több, mint gazdasági növekedés, hiszen integrálja a gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontokat egyaránt.

•

Fenntartható energiagazdálkodás: „az energiatermelés – tárolás – szállítás – felhasználás komplex folyamatának társadalmi – gazdasági – ökológiai szempontokat integráló megvalósítása” Úgy látom, hogy a vizsgált témával is összhangban ez az energiagazdálkodás fenntartható fejlıdésbe pontosan illeszkedı átalakítása.


•

Ökoenergetika:

„a

megújuló

erıforrásokra

alapuló

energia-vertikum

tevékenységeinek rendszere” Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy csak a megújuló és a megújítható energiaforrások sorolhatók ebbe a csoportba.

•

Bioenergetika: „az élı szervezetekben történı energiaáramlás tanulmányozása” Valamikor a biológia egy részterületeként jelent meg, azonban mára szerintem a megújítható energiaforrásokra, mint a megújuló energiaforrások egy speciális csoportjára vonatkozik.

Fenntartható fejlıdés

Fenntartható

Ökoenergetika

Bioenergetika „O lya n f ejl ıd és, am e ly kiel égíti a jele n sz üksé gl et eit, a né lk ül , h og y v e sz élye zt et n é a jöv ı n em z ed ék ek „M eg új uló és m e gú jíth at ó sz üksé gl et ein ek e ne r giaforr ás okr a kie lé gít és ét " ala pu ló en er g iat er m e lés”

„ A f en nt arth at ó fejlı dé s sz em po nt jait ér v én y esítı en er g iag az d álk od ás” „ Bio m as sz a- ala pú e ne r giater me lé s”

2. ábra A fenntartható fejlıdés rendszere Forrás: Dinya, 2008

Mindezek alapján elmondható, hogy a fokozott energiafelhasználással kapcsolatban egyre fenntarthatatlanabbá válik környezetünk. Ezek közül talán legkritikusabb az


energiafelhasználás mértékének növekedésébıl adódó klimatikus változás és globális felmelegedés. (Tóthné-Síposné, 2006) Tehát a fenntartható fejlıdés megvalósítása az energiaszektorban nem kevésbé válik fontossá az energiatermelık számára, mint az ellátás biztonsága, a környezeti hatások csökkentése és a fosszilis energiahordozók arányának csökkentése.

1.3.

A

Primer energiaforrások

primer

energiaforrásokat

két

nagy

csoportba

oszthatjuk.

A

primer

energiaforrások alkalmasak arra, hogy belılük szekunder energiahordozókat, azaz üzemanyagot vagy villamos energiát nyerjünk ki különféle energiaátalakítási eljárások eredményeként. (Tombor, 2006) Pri mer energiaforrások nem megújuló

megújuló

szén, kıolaj, földgáz

szélenergia

hasadóanyagok

napenergia biomassza vízenergia geotermikus energia

3. ábra A primer energiahordozók rendszere Forrás: Tombor, 2006 alapján saját szerkesztés


Annak érdekében, hogy a fenntartható fejlıdés megvalósítható legyen, az elızıek szerint szükséges a fosszilis energiahordozókkal való takarékoskodás és a megújulók felhasznált mennyiségi arányának növelése egyaránt.

1.4.

Biomassza, mint energiahordozó

A biomassza tehát megújuló, de kimeríthetı primer energiaforrás. A biomassza biológiai eredető szervesanyag-tömeg. (Bai, 2002)

2. táblázat

A biomassza osztályozása a termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján

Elsıdleges biomassza erdı

Másodlagos biomassza

rét

gazdasági haszonállatok

Harmadlagos biomassza

legelı

állatvilág

biológiai ipari termék

természetes vegetáció

állattenyésztés fıtermékei

biológiai melléktermék

kertészeti növények

tenyésztés melléktermékei

biológiai hulladékok

szántóföldi növények

állattenyésztés hulladékai

települési hulladék

Forrás: Bai, 2002 alapján saját szerkesztés

A biomassza hasznosításának fı irányai napjainkban: • élelmiszertermelés, • takarmányozás, • energetikai hasznosítás, • ipari termékek alapanyaggyártása.


A szerves hulladék energetikai hasznosításának negatív környezeti hatásai nincsenek, ezáltal a környezetterhelést csökkenti. Mivel biohulladék a legtöbb gazdasági ágazatban jelentıs mennyiségben és szinte folyamatosan keletkezik, így hasznosítása sok elınnyel jár.

A szerves hulladék hasznosításának elınyei: • a környezetszennyezés csökken, • ráfordítást csak a kezelés igényel, • folyamatosan rendelkezésre áll a többi megújuló energiaforrással szemben, • csökkenthetı általuk az üvegházhatású gázok emissziója. ( Magonyi, 2008)

1.5.

Az energiatermelés környezeti hatásai

A kibocsátott környezetszennyezı anyagok jelentıs része az energiatermeléshez kapcsolódik, a szén-dioxid kibocsátás tekintetében ez az érték világméretekben megközelíti az 50%-ot. A környezetet terhelı gázok jórészt üvegházhatást okoznak, és klimatikus változásokat hoznak létre. Az üvegházhatású gázok nagy része fosszilis energiahordozók felhasználása révén kerül a légkörbe.


4. ábra A CO2 kibocsátás jelenlegi és várható alakulása a világban (%) Forrás: MAVIR alapján saját szerkesztés

A környezeti hatást napjainkban az üvegházhatású gázok emissziója alapján ítélik meg. (Tóthné-Síposné, 2006) Fontos itt megjegyezni, hogy a fenntartható fejlıdés megvalósításához szükséges a környezeti hatások csökkentése, mely magával hozza az ökohatékonyság javításának szükségességét. Ennek értelmében már nem csak azt vizsgálják és mérik, hogy a bevitt primer energiaforrások milyen hatásfokkal alakíthatóak villamosenergiává, hanem azt is, hogy egységnyi energiamennyiség mekkora környezeti hatást gyakorol az élı környezetre.


2.

AZ EU ENERGIASTRATÉGIÁJA ÉS A HAZAI HELYZET

Az adott ország, térség gazdasági és társadalmi mőködésének alapvetı feltétele az energiaellátás. Ez egyértelmően meghatározza az energiaellátás stratégiai súlyát. Az energiastratégiát eltérı gyakorlatban használják a gazdasági és a külpolitikai dokumentumokban. Így alakult ki offenzív és defenzív értelmezése is.

Offenzív értelmezést elsısorban azok az országok alkalmaznak, melyek bıvelkednek szénhidrogén-forrásokban. Ilyen esetben az energiastratégia legfontosabb célja a lehetséges felvevıpiacok felkutatásával a világpiacon a legnagyobb nyereség biztosítása. Itt az ellátás biztosítása, a rendelkezésre állás következtében nem központi, megoldandó kérdés.

Defenzív értelmezésnél legfontosabb kérdés az ellátás biztonságának megteremtése. Ez az energiastratégia azokra az országokra jellemzı, melyek nem rendelkeznek jelentıs energiaforrásokkal, ezáltal behozatalra szorulnak.

2.1.

Kiotói Egyezmény 38 iparilag fejlett ország számszerősíthetı üvegházhatású gáz kibocsátásának

csökkentését vállalta. A kiotói egyezmény ezen országok részvételével, az ENSZ gondozásában született. Az egyezményhez azonban a világ legnagyobb szennyezıi nem csatlakoztak, azaz nem vállalt kötelezettséget az Egyesült Államok, Kína, India és Brazília sem. Az aláírók kibocsátás kereskedelmi rendszert hoztak létre, mely a megújuló energiaforrások felhasználását ösztönzi.


A rendszer lényege, hogy ha valamely aláíró országban megvalósuló kibocsátást csökkentı projekt, akkor a projekt által realizált kibocsátás-csökkentés értékesíthetı, azt egy másik ország megvásárolhatja, kiváltva ezzel saját kibocsátás-csökkentési kötelezettségét. 2.1.1. Az Egyezmény elıélete Az Egyezmény elıélete 1972-re nyúlik vissza, amikor Stockholmban az ENSZ konferenciát rendezett az Emberi Környezetrıl. A konferencián hangsúlyos figyelmet a levegı szennyezıdése és az ahhoz kapcsolódó monitoring rendszer kialakítása kapott. Javaslatként jelentkezett annak vizsgálata, hogy az erıforrások egyre növekvı mértékő felhasználása milyen hatást gyakorol a meteorológiai folyamatokra. Vizsgálatát írta elı a légköri szennyezıdések klimatikus változásokban való megjelenésének mértékét. Ekkor még nem kerültek szóba az üvegházhatású gázok, a fenntarthat fejlıdés és a globális klímaváltozás. A Brundtland Bizottság 1984-1987 között már nyomatékosan foglalkozott a fenntartható fejlıdéssel, mint egy olyan modell felállításával, mely foglalkozik a gazdaságpolitikai, társadalmi és környezetpolitikai aspektusokkal is. A Bizottság által megfogalmazott jelentés új szemléletként állította fel ezt a jövıre nézı, alapvetı cselekvésprogramot. A jelentés már rámutatott, hogy a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz egyértelmően hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátása, így annak csökkentését javasolta. Az 1992-ben, Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Konferencia a Környezetrıl és Fejlıdésrıl nyilatkozatban rögzítette az elıvigyázatosság elvét. Ennek értelmében a tudományos bizonyosság hiánya a környezetromlást meg nem akadályozó intézkedések elmulasztása esetében nem elfogadható. Tehát javasolták az egyes országoknak a szakmai és politikai támogatását a légköri folyamtokhoz kapcsolódó kutatások kapcsán.


A Konferencián elfogadták az ENSZ Keretegyezményt az Éghajlatváltozásról címő, jogilag kötelezı dokumentumot. A dokumentum konkrét számokat és határidıket nem tartalmazott az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentése érdekében. 2.1.2. Kiotó, 1997 A Klímaváltozási Keretegyezményt sok bírálatot érte a kötelezettségek megjelölésének hiánya miatt. Kiotóban, 1997-ben kompromisszumos megállapodás történt, mely szerint 38 iparilag fejlett ország vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig. Nem csatlakoztak a legnagyobb kibocsátó országok, mint ez Egyesült Államok, Kína, India és Brazília. Mindamellet az orosz vezetés hét évig nem jelezte szándékát és csak 2004 ıszén csatlakozott a megállapodáshoz. Ily módon jogilag csak 2005. február 16-án lépett életbe a Kiotói Jegyzıkönyv. 2.1.3. Johannesburg, 2002 A Johannesburgban, 2002-ben megtartott ENSZ Fenntartható Fejlıdésrıl szóló Világtalálkozón a résztvevı kormányok megerısítették elkötelezettségüket az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizációjában. Ezt kiegészítendı sürgették a Kiotói Jegyzıkönyv hatálybalépését és annak megvalósításaként az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

2.2.

Európai kibocsátási rendszer Az Európai Unió akkori 15 tagállama a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalta, hogy az

üvegházhatású gázok 1990-es bázisévi kibocsátási szintjét a 2008-2012-es évek között évente 8%-kal csökkenti. Ahhoz, hogy ezt a direktívát a legalacsonyabb gazdasági teher mellett tudják teljesíteni, létrehoztak egy európai kibocsátás-kereskedelmi rendszert.


A rendszer kötelezı résztvevıi az alábbi iparágak nagy kibocsátói: • a villamosenergia termelés, • a távhı termelés, • a cukoripar, • az olajfinomítás, • a kokszolás, • a fémipar, • a cementipar, • a mésztermelés, • az üveg és kerámiaipar, • a papír és cellulózgyártás. (Bessenyei, 2009) Az egyes résztvevı országok ipari létesítményei évente meghatározott számú kibocsátási jogosultsággal (EUA-val) gazdálkodhatnak. Egy EUA 1 tonna CO2 kibocsátására jogosít, mely egységek a részvényekhez hasonlóan napi áron cserélnek gazdát. Amennyiben az éves kibocsátás meghaladja a kiosztott kvótát, további egységeket kell vásárolni a piacon, míg fölösleg esetén a kvóta eladható. A kibocsátást csökkentı projektek megvalósulásával piacképes kvótafelesleg keletkezik, mely értékesíthetı.

Az

így

keletkezı

többletbevétel

újabb

kibocsátás

csökkentı

beruházásokra ösztönzi a létesítményeket. A rendszer ilyen formán azért hatékonyabb, mintha a létesítményeknek írnák elı a csökkentést, mert a globális klímavédelem összköltsége így a legalacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy az 1 tonna szén-dioxidot csak nagy fajlagos költséggel csökkenteni tudó létesítmények a kibocsátás-kereskedelem segítségével a költséges beruházás helyett a piacon elérhetı legolcsóbb csökkentési beruházás fajlagos költségén vásárolhatják meg ugyanazt a csökkentési mennyiséget.


Mivel a létesítmények által az államtól ingyenesen kapott egység mennyisége egyre kevesebb, a szőkös rendelkezésre állással a jogosultságok árfolyama emelkedik, így újabb és újabb kibocsátóknak téve megtérülıvé a környezetbarát beruházásokat. Az egy-egy idıszakban, illetve éves szinten kiosztható egységek mennyiségét az egyes országok Nemzeti Kiosztási Tervei tartalmazzák. 2.2.1. A rendszer célja A rendszer célja a vállalatok ösztönözése az emisszió-csökkentési beruházások végrehajtására. Mindez megvalósulhat olyan szabályozás révén, amely emissziókereskedelem lehetısége nélkül határozná meg a kibocsátás megengedett felsı határát. Mindezek mellett a kibocsátás-csökkentéseket minden érintett létesítménynek végre kellene hajtani, amely csak magasabb költséggel lenne elérhetı. Ekképpen az EU kibocsátás kereskedelmi rendszere segít csökkenteni a kibocsátás-csökkentés teljes gazdasági költségét. 2.2.2.

A rendszer szereplıi

Az üvegházhatású gázok fı kibocsátói az ipari létesítmények, a közlekedés, a mezıgazdaság és a háztartások. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszer csak a kibocsátáshoz legnagyobb mértékben hozzájáruló ipari ágazatokat szabályozza, amelyek az összes emisszió 30-40%-át teszi ki. A háztartások kibocsátásai egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen mérhetıek, azonban nagy számuk és alacsony kibocsátásuk révén a rendszerben való megjelenésük jelentısen növelné a mőködési költségeket. Ezért nem kerülnek be, hiszen csak így érhetı el az, hogy a kibocsátáscsökkentést alacsony költséggel mőködjön. A rendszer a háztartások nélkül is a szektorokon belül hozzávetılegesen 15 ezer létesítmény CO2 kibocsátását szabályozza.


2.2.3. A rendszer mőködése A tagállamoknak meg kell határozniuk az érintett ipari létesítményeik összevont széndioxid-kibocsátásának éves felsı határát. A megengedett összes kibocsátást kibocsátási jogosultság egységek formájában szét kell osztani a létesítmények üzemeltetıi között. Mindezt az ún. Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) szabályozza. Egy kiosztott kvóta egy tonna CO2 kibocsátást engedélyez a létesítménynek. Elszámoláskor

a

létesítményeknek

minden

évben

az

évi

tényleges

CO2

kibocsátásaiknak megfelelı mennyiségő kibocsátási egységet kell átadniuk az államnak. A rendszerben szereplı teljes kvótamennyiséget ciklusonként csökkentik, így szorítva vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az átadáshoz szükséges egység-mennyiség összegyőjtéséhez a létesítmények vásárolhatnak egységeket. Amennyiben van tényleges kibocsátással nem fedett egységük, azt értékesíthetik. Az adott évben kiadott egységeket nem kötelezı abban az évben felhasználni, azok tartalékolhatók, és késıbb is felhasználhatók az átadásra illetve értékesítésre. 2.2.4. Kiosztási alapelvek A létesítmények számára juttatott kibocsátási jogosultságok a nemzeti összes kibocsátásból levezetve kerülnek szétosztásra. A rendszer ún. sapkákat képez a különbözı szintő összevont kibocsátásokra.


Nemzeti kibocsátási sapka

Szabályozott kibocsátási sapka

5. ábra Kibocsátási alapelvek Forrás: Bessenyei, 2009 alapján saját szerkesztés

A nemzeti kibocsátási sapka a teljes hazai kibocsátást foglalja magába. A szabályozott kibocsátási sapkába a szabályozás hatálya alá tartozó szektorokból azon létesítmények

tartoznak,

amelyek

egy

meghatározott

kibocsátási

potenciált

meghaladnak. 2.3. A második Nemzeti Kibocsátási Terv (2008-2012) Magyarország második Nemzeti Kiosztási Tervét 2007 januárjában küldte el jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. A terv a 2008-12-es idıszakban évente 30,73 millió tonna szén-dioxid kvóta szétosztását irányozta elı.


6. ábra Villamosenergia elıállítás Magyarországon Forrás: Green Capital A kibocsátási elırejelzések készítése során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a Villamosenergia iparra az alábbi feltételezéseket alkalmazta: - a 2005.évi hitelesített kibocsátási adatokat vette bázisnak - számításba vette az ágazatok termelésének reálisan várható növekedését (MAVIR éves növekedés az összes felhasználásban 2%) - számításba vette a várható importarányt (MAVIR import (6TWh)) - Paks bıvítés 2040 MW-ra - minden résztvevınél egy úgynevezett BAT (Best Available Technology - Legjobb Hozzáférhetı Technológia) hatásfokkal számolt. (MAVIR)


2.4.

A Nemzeti Kibocsátási Terv hatása a Mátrai Erımőre A 2005-07 közötti periódusra a Mátrai Erımő számára évi 6 794 106 egységet

osztottak ki. A 2005-ös év még kísérleti év volt, mivel az Erımő ekkor kezdett el elég magas arányban tüzelni biomasszákat, amik szén-dioxid szempontból semleges anyagnak számítanak. Így abban az évben a kibocsátás alacsonyabb lett, mint az adott évre rendelkezésre álló kvóták. Jól látszódik, hogy a 2005-2007-es próbaidıszakban kvóta megtakarítás történt, viszont a 2008-12-es idıszakra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) által készített Nemzeti Kiosztási Tervben (NKT-2) a Mátrai Erımő részére sokkal kevesebb a kvóta. Ez a csökkentés a 2006. évi kibocsátási szintet feltételezve meghaladja az évi 1,17 millió tonnát, amelynek piacon történı megvásárlása évente legalább 5-5,5 milliárd forint terhet róhat a Társaságra. A várható kvóta-hiány okozta óriási költségek ellensúlyozására a Mátrai Erımőnek olyan szén-dioxid stratégiát kell kidolgoznia, melynek segítségével továbbra is piacképesen és környezettudatosan tud villamosenergiát termelni.


3. ERİFORRÁSOK ÉS ENERGIAPOLITIKAI KÉRDÉSEK

Az energiapolitikai kérdések felvetıdésénél elsıdleges megoldandó feladatként jelentkezik az energiaellátás biztonságának megteremtése. Ez alapvetı kérdés, hiszen életünk minden színterén nélkülözhetetlen az energia, a háztartástól a közvilágításon keresztül az élelmiszerek elıállításáig. Az energiaigény folyamatos biztosítása szükségessé vált a mai társadalomban, mely több megoldandó problémát is eredményez.

Egyik ilyen sürgetıen megoldásra váró probléma a fosszilis primer energiahordozók elapadásának ténye.

A másik feladat az éghajlatváltozás egyre gyorsuló ütemének fékezése, melyet az eddigi fosszilis tüzelıanyagok égetése okozott, hiszen a káros környezeti hatás megváltoztatta a légkör összetételét.

Fokozatosan került elıtérbe ezen problémák megoldási lehetıségeként a megújuló energiaforrásokkal történı energiaszükséglet fedezés.

Magyarország számára is szükségszerővé vált- az Európai Unióval összhangbanenergiapolitikai stratégia kialakítása. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy nemcsak a termelési tényezık és technológiák szabályozásáról, hanem a fogyasztói magatartásról és a környezettudatosságról is együttesen, rendszerben szükséges intézkedni.


7. ábra

Nettó termelés Magyarországon (TWh, 2008) Forrás: UCTE alapján saját szerkesztés

Az ábra adataiból jól látható, hogy a primer energiaforrások energetikai célú felhasználásának mindössze 8%-át teszik ki a megújuló energiaforrások.

3.1.

Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája

Az Európai Unió által hosszú távra kidolgozott energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa a tagállamok jólétét és a gazdaság megfelelı mőködését. Mindezekhez elengedhetetlen az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutása a piacon.


M egfi z et h etı á ra k

Energiapoliti K ö rn yez etv éd el em

Fen n ta rt ha tó n ö vek ed é s

8. ábra Az energiatermékekhez való hozzájutás kapcsolt feltételrendszere Forrás: Dinya, 2008 alapján saját szerkesztés

Az ábrából jól látható, hogy az energiapolitika feladata, hogy az energia rendelkezésre álljon valamennyi fogyasztó számára a megfizethetı áron, úgy, hogy mindeközben figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat és a fenntartható növekedés irányába mutató elmozdulást.


Az EU energiapolitikája által megoldandó legnagyobb problémák: •

az ellátás biztonsága minden fogyasztó felé,

•

az energiapiacok megfeleltetése,

•

a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele.

3.1.1. A klíma- és energiacsomag

Az európai uniós energia és környezetvédelmi politika célkitőzéseit az Európai Tanács által 2007 márciusában fogadta el. A három központi célkitőzése: • versenyképesség, • ellátásbiztonság, • fenntarthatóság. Az EU a program megvalósítása érdekében elkötelezte magát a „20-20-20” kezdeményezés mellett. A kezdeményezés azt jelenti, hogy 2020-ig a következı mutatószámokat irányozzák elı: • az üvegházhatású gázok csökkentése 20%-kal, • az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 20%ra növelése a jelenlegi 8,5%-ról, • az energiahatékonyság javítását 20%-kal.


A célként meghatározott mutatószámok megvalósítása érdekében az Európai Bizottság 2007 szeptemberében nyújtotta be a belsı energiapiacra vonatkozó intézkedések és jogalkotási javaslatok csomagját. Mindez azért kiemelkedı fontosságú, mert a versenyképes energiapiac csak a „20-20-20” kezdeményezés megvalósításával valósulhat meg.

A versenyképes energiapiac megvalósításához szervesen hozzájárul a környezeti hatások mérséklésén alapuló tehermegosztás. Ezt szem elıtt tartva 2008 januárjában a Bizottság javaslatot nyújtott be a kibocsátás-kereskedelmi irányelvnek a 2013-2020 közötti idıszakra vonatkozó felülvizsgálatára. Ez a javaslat tartalmazott egy új irányelvre mutató ajánlást, mely a megújuló forrásból elıállított energiákra vonatkozott.

A klíma- és energiacsomagról az Európai Tanács 2008 decemberi csúcsán született tagországi megállapodás, amelyet az Európai Parlament még abban az évben, nagytöbbséggel megszavazott.

A csomag részét képzı jogszabályok: •

Az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) módosítása,

•

A tagállamok közötti erıfeszítések megosztása az ETS-en kívül esı szektorokban,

•

A megújuló energiaforrások elterjedésének elımozdítása,

•

A széndioxid megkötés és geológiai tárolás ,

•

A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése. (Dinya, 2008)

A döntés szerint az unión belüli üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal, míg ezt kibıvített nemzetközi megállapodás esetén 30 százalékkal kell csökkenteni.


A kibocsátás csökkentésének eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System - ETS). Ebben a kereskedelmi rendszerben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, melyben a fel nem használt kvótákat értékesíteni lehet.

Az európai tanácsi megállapodás értelmében a korábbi szövegezéstıl eltérıen nem 2020-ig, hanem 2025-ig kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak ehhez kapcsolódó aukción lehessen megvásárolni. Ezen a kibocsátási aukción 2013-ig 20 százalék, 2020-ig 80 százalék az elérendı cél. Az energiaszektorra ez a szabályozás már 2013-ban 100 százalék kell, hogy legyen.

3.1.2. Éghajlatvédelem Magyarországon

Az éghajlatvédelmi törvény megalkotásáról szóló Határozatot a Magyar Köztársaság országgyőlése 2009. június 22-én fogadta el. Az elfogadott Határozat hangsúlyozza, hogy az elkészülı törvénynek a hazai és nemzetközi feltételeket is figyelembe véve kell választ adnia átfogóan az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható ökológiai, társadalmi és gazdasági problémák okaira. Mindezt olyan eszközrendszer felállításával kívánja megvalósítani, amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek kielégítését. 2009 során a törvény megalkotása kapcsán komoly szakmai és civil tudományos munka bontakozott ki. Ennek a munkának az eredménye, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács 2010. január 21-én elfogadta az éghajlatvédelmi törvény tervezetét. Végül a törvény bekerült a parlament elé.


„A törvény célja az, hogy a termelési, fogyasztási és életviteli szerkezet, a települési szerkezet, az épített környezet és a területhasználat célirányos módosításával, a környezettudatos szemlélet, mindenekelıtt a takarékos energia- és anyagfelhasználás elımozdításával, továbbá az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás feltételeinek megfelelı kialakításával hozzájáruljon az éghajlatváltozás lassításához, hatásainak mérsékléséhez és a változásokhoz való alkalmazkodáshoz. A törvény hatálya

kiterjedne

üvegházhatású

gázok

légköri

kibocsátását

eredményezı

tevékenységekre és folyamatokra, az üvegházhatású gázok légkörbıl történı eltávolítására, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodásra, az ezekhez kapcsolódó társadalmi tevékenységekre és folyamatokra, különösen a társadalmi tudatosság növelésére, az oktatásra, képzésre és a kutatás-fejlesztésre, valamint mindezek finanszírozására.” (jogiforum.hu)

Klímatörvény

I. alappillér

II. alappillér

III. alappillér

Erıforrás kvóta

Zöldpiac

Visszatérülı Alap

9. ábra A tervezett klímatörvény alappillérei Forrás: klimatorveny.hu alapján saját szerkesztés


Az Erıforrás kvóta biztosító-szabályozó eszköz, mely igazságos erıforrás- hozzáférést biztosít és csökkenti a jelenlegi túlfogyasztást. A Zöldpiac a hazai zöld vállalkozások és munkahelyek erısítésére hivatott úgy, hogy megteremti a környezetbarát szolgáltatások és termékek piacát. A Visszatérülı Alap mindenki számára elérhetı, 0% kamatozású támogatás, melyet megújuló energia felhasználásával történı beruházásokba fektetnek, melyek során a megtakarításokból adódóan garantált visszafizetést eredményeznek.

3.2.

Az energiapolitika kihívásai

Tény, hogy Európa új energiapolitikája alapjaiban változtatja meg az Európai Unió

energiaügyi

kilátásait.

Az

energiacsomagnak

köszönhetıen

az

energiafelhasználás 2020-ra akár 15%-kal csökkenhet, az energia-behozatal mértéke pedig a „20-20-20” kezdeményezés elıtti szinthez képest akár 26%-kal mérséklıdhet. Európa jelenleg 54%-ban támaszkodik energia-behozatalra.

Az energiaimport tagországonkénti arányát a 2. számú melléklet tartalmazza.

Annak ellenére, hogy az energiakereskedelem pozitív szerepet is betölt, az energiarendszer teljes vertikumában szükséges lenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási mennyiségének csökkentése és az erıforrások diverzifikációja. A „20-20-20” csomag elfogadásával az Unió bizonyította, hogy szükségesnek tart olyan lépéseket tenni egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és technológiailag fejlettebb energiapolitika felé, amely egyértelmő gazdasági növekedést eredményez és ezáltal munkahelyeket teremt.


Kiegészítı intézkedéseket kell a fentebbiek mellé tenni annak érdekében, hogy az EU új energiapolitikájának alapvetı célkitőzései, a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság megvalósulhasson.

Az már körvonalazódni látszik, hogy a kıolaj, a szén és a földgáz tekintetében az EU még hosszú évekig energia-behozatalra szorul. Európa önálló fosszilistüzelıanyagtermelése az elmúlt évek során folyamatosan csökkent. Így annak behozatala 2020-ban is közelítıleg a mai szinten lesz, annak ellenére is, hogy az EU éghajlat-változási és energiapolitikája teljes mértékben megvalósul.

Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy az energiaellátás terén a tagállamok mindegyike önmaga felelıs saját biztonságáért, az Európai Unió alapvetése emellett a tagállamok közötti szolidaritás. Ez adódhat abból is, hogy a belsı energiapiacon a nemzeti szintő megoldások gyakran kevésnek bizonyulnak. A közös, tagállamokon túlnyúló cselekvés esetében a kockázatok megosztására és közös viselésére szolgáló stratégiák alkalmazása hatásosnak és eredményre vezetınek bizonyul. Ezért vált a tagállamok

által

közösen

kezelt

kérdéssé

az

energiaellátás

biztonsága.

Ezen célok megvalósítása érdekében az Európai Uniónak együttmőködésre kell lépnie a tranzitországokkal, szorgalmaznia kell az energiaracionalizálással kapcsolatos nagyberuházásokat, meg kell valósítani az Unión kívül esı országokkal a közös érdekeken alapuló együttmőködést.


4.

ESETTANULMÁNY

A

MÁTRAI

ERİMŐ

GYAKORLATÁNAK

ELEMZÉSÉVEL

A Mátrai Erımő Zrt. a Paksi Atomerımő után az ország második legnagyobb hálózatra szolgáltató villamosenergia termelıje. A társaság legfıbb hosszú távú törekvése, hogy a belsı intézkedések, fejlesztések és beruházások révén hosszú távon, gazdaságosan és versenyképes áron állítsa elı a villamos energiát.

3. táblázat A Mátrai Erımő Zrt. energiamérlege (2009) Megnevezés

Mértékegység

Mennyiség

Termelt villamos energia

GWh

6294

Értékesített villamos energia

GWh

5624

Fajlagos hıfogyasztás

kJ/kWh

11370

Villamos energia tüzelıhı felhasználás

PJ

63496

Értékesített hı

PJ

170

Összes tüzelıhı felhasználás

PJ

63864

Forrás: Üzleti jelentés, 2009

A villamos energia jellegébıl adódóan egy olyan energiahordozó, melynek elıállítását, szállítását, felhasználását minden idıpontra vonatkozóan folyamatosan egyensúlyban kell tartani.

4.1.

A Mátrai Erımő ZRt. bemutatása

A magyarországi lignit- elıfordulások a földtani kutatások alapján viszonylag jól ismertek. Az elızı évtizedek intenzív kutatásai és értékelései alapján kimondható, hogy Magyarország jelentıs lignitvagyonnal rendelkezik.


A telepképzıdés adottságai miatt a lignit minıségét viszonylag alacsony főtıérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi. A kísérı-meddı fıként szilikátokból és agyagokból áll.

10. ábra A magyarországi feketekıszén-, barnakıszén-, és lignit elıfordulások Forrás: Gács, 2006

Az

ábra

alapján

egyértelmően

látszódik,

hogy

az

észak-magyarországi

lignitvonulatban, fıként a Visonta-Karácsond térségi szénelıfordulás mellett jelenleg is egymilliárd tonna gazdaságosan kitermelhetı ásványvagyont rejtenek a kápolnai és a bükkábrányi területek is A visontai telephelyő Mátrai Erımő ZRt. a magyar villamosenergia-rendszer alapegysége. Fı tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW összes beépített teljesítménnyel rendelkezı Mátrai Erımő ZRt. az ország legnagyobb széntüzeléső erımőve.


A társaság saját bányáiban, Bükkábrányban és Visontán külfejtéses technológiával termelt lignitbıl állít elı villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli.

A cég biztos mőködéséhez alapot az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon nyújt. A képen a Mátrai Erımő látható

Forrás: www.mert.hu

A Mátrai Erımő Rt. zártkörően mőködı részvénytársasági formában mőködı gazdasági társaság, mely 1991. december 31-én alakult a Gagarin Hıerımő jogutódjaként.


A dolgozat megírásakor a 2010. évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, mert minden évben áprilisi fordulóval kerülnek a termelési, villamos-energia átadási és üzleti eredmények összesítésre, így a 2009. évi adatok alapján tudok dolgozni, elemzéseket készíteni.

2008-ban a társaság kiegyensúlyozott üzletmenet megvalósításával 6 303 GWh villamosenergia-, 8,0 M tonna széntermelés és 62,5 M m3 fedıkızet- letakarítás értékeket valósított meg. „Visontán és Bükkábrányban is a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A külfejtéses bányászat technológiája szerint elıször el kell távolítani a lignittelepek felett

elhelyezkedı

meddırétegeket

(agyag,

iszap,

homok

stb.),

majd

a

meddıanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddıanyagot az elızı terület gödrébe töltik. A bányászandó területen a széntermelést megelızıen három évvel megkezdıdik a terület elıvíztelenítése. Ennek során a fedı és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb víztároló képzıdményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. … A visontai bányákból szállítószalagon érkezik a lignit a törısorra, majd az erımőbe. A Bükkábrányban üzemelı törımő képes leválasztani a nagydarabos frakciót, így lehetıség van a lignit lakossági célú felhasználására. A törımő után a tört lignit a vasúti feladást biztosító széntérre kerül, ahonnan a szén beszállítása az erımőbe 55–60 tonnás vasúti kocsikkal történik. ” ( mert.hu)


11. ábra A társaság széntermelése (Et, 2008,2009) Forrás: Üzleti jelentés, 2009 alapján saját szerkesztés

A társaság árbevétele a 2007. évnél 25%-kal magasabban alakult, melynek oka a villamosenergia- értékesítés mennyiségi növekedése, a magas gázárszint, a biomasszatüzelési részarány, a zöldáram termelési lehetıség növekedése, valamint a CO2költségek tervezettnél magasabb szintje.

4.2.

Villamosenergia-termelés

A társaság fı tevékenysége a villamosenergia- termelés, melybıl árbevételének 96%-a származik. A villamosenergia elıállítás alapanyaga a saját bányákban megtermelt lignit, valamint a vásárolt biomassza és a gáz. Ezen üzletág pozíciója határozza meg a társaság helyét a villamosenergia piacon. A társaság a megtermelt villamosenergiát a hazai villamosenergia kereskedı társaságoknak és a MAVIR számára értékesíti.


A Mátrai Erımő ZRt. 2 db 100 MW-os, 1 db 220 MW-os 2 db 232 MW-os lignit és 2 db 33 MW-os gázüzemő energiatermelı blokkal rendelkezik. A blokkok fı egységei: gızkazán, elekrofilter, gızturbina, generátor, fıtranszformátor, hőtırendszer. A kazánok által szolgáltatott magas nyomású és hımérséklető gız energiáját a turbógenerátor-gépcsoportok alakítják villamos energiává. A gızturbinák sátorban helyezkednek el. A turbina vég-fokozatáról lejövı gız onnan kondenzátorokba kerül. Az I-II-IV-V. blokkok kondenzátorainak hőtıvize Heller-Forgó féle zárt, léghőtéses tornyokban, a III. sz. blokk hőtıvize pedig mesterséges huzatú, nyitott hőtıtornyokban hől le. 2007-ben kezdte meg kereskedelmi üzemét a kettı darab 33 MW teljesítményő gázturbinás gépegység, melyek bekapcsolódnak a IV. és V. számú lignitblokkokhoz, ezáltal megnövelve azok hatásfokát, csökkentve a fajlagos környezeti terhelést. Az erımő vízgazdálkodását a vízzel való takarékosság jellemzi. Mivel nagyobb hozamú vízfolyás nincs a közelben, így a vízigény ellátása elsısorban recirkulációval van megoldva, amely az erımő teljes vízfelhasználásának kb. 99%-át jelenti. Így az erımő teljes vízhasználatához képest a frissvíz használat kevesebb, mint 1 százalék.

4.3.

Villamosenergia értékesítés

„A Mátrai Erımő ZRt. üzembe helyezése óta a magyar villamosenergia rendszer egyik legmeghatározóbb termelıegysége. A Mátra a VET értelmében a saját termeléső villamos-energiát a Magyar Energia Hivatal 21/2003.sz. határozatával kiadott a termelıi engedélyesként értékesíti.” (mert.hu)


Mivel az energiatermelés alapjául szolgáló lignitfelhasználás 95%-át saját termelésben oldja meg a társaság, ezért a tüzelıanyag ellátás biztosítja azt, hogy az igényekhez és piaci elvárásokhoz szükséges állandó háttérrel rendelkezzen. A megvalósult projektek és beruházások hosszú távú elınyei: •

kiszámítható tüzelıanyagbázis beszerzési és piaci kockázatok nélkül,

•

biomassza együttégetéssel CO2 semleges zöldáram termelése,

•

a villamosenergia rendszer igényeihez alkalmazkodó rendszertartalék,

•

hosszútávon elıre tervezhetı árak.

4.4.

Környezetvédelem A több mint 35 éve lignitbázison üzemelı Mátrai Erımő mindig nagy hangsúlyt

fektetett a környezetvédelemre. Az 1995-ben hatályba lépett új környezetvédelmi törvény, Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása és a nemzetközi kötelezettségvállalások indokolták a füstgázkéntelenítı-rendszer megvalósítását. 19982000. években az erımő megépítette a kibocsátandó füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményezı leválasztó berendezést, a füstgáz-kéntelenítıt, mely a nedves mészköves technológián alapul. „A mosótornyokban a felfelé áramló 120-130°C-os füstgázba vizes mészkıporszuszpenziót permeteznek be. A több szinten bepermetezett mészkı-szuszpenzió hatására a forró füstgáz lehől, a kémiai reakciók eredményeként pedig a mészkı megköti a kéndioxid gázt, miközben kalciumszulfittá alakul. A mosóberendezések zsompjában összegyőlı szulfitiszapot állandó keverés közben, sőrített levegı bevezetésével kalciumszulfáttá, azaz gipsszé oxidálják.” (mert.hu) Mátrai Erımő ZRt. az energiatermeléssel összhangban, a melléktermékként elıállított (REA) gipszet is jól tervezhetıen tudja értékesíteni. A termelés kb. 30-40 ezer tonna gipszet jelent havonta.


5.

A KÖRNYEZETI HATÁS ELMÉLETI MODELLEZÉSE Az üvegházhatás alapvetıen nem negatív fogalom, hisz a jelenléte tette lehetıvé

a földi élet kialakulását és fennmaradását. A természetben a kibocsátott illetve az elnyelt széndioxid többé-kevésbé egyensúlyban van, mivel a növények a fotoszintézis során, a napsugárzás energiáját felhasználva cukorrá alakítják: 6CO2 + 6H2O → C6H12O6 + 6O2 A környezet számára a problémát az antropogén eredető üvegházhatású gázkibocsátás okozza. Ez keletkezhet energiatermelésbıl, melynek egyik részvevıje a Mátrai Erımő ZRt. Az üvegházhatás erısödése globális problémákhoz vezet, melyeknek lehetséges hatásai lehetnek: • globális felmelegedés, • idıjárási szélsıségek megjelenése, • vízhiány, • az egyes állatfajok kipusztulása, • az óceánok vízszintemelkedése. A következıkben modellezem a társaság kibocsátását, illetve javaslatot teszek a megújuló energiaforrások felhasználásának mértékére. 5.1.

Kibocsátás 2005-2007 között A társaság a vizsgált idıszakban a Nemzeti Kibocsátási Tervben meghatározott,

elméleti értéken számított kibocsátási jogosultságot kapott. Ez a jogosultság erre az idıszakra évente 31,7 millió EUA-t kapott.


1 EUA (kibocsátási jogosultság) 1 tonna CO2 kibocsátására jogosít. A Nemzeti Kibocsátási Terv értelmében kezdte el a társaság a biomassza alapú tüzelést, melyet jelenleg is folytat. A társaság által felhasznált biomassza: • faapríték, • korpa, • tönköly, • maghéj, • húsliszt. (Tóthné-Síposné, 2006) A biomassza alapú tüzelés arányának a technológia által engedett legmagasabb értékéig való növelése nagyon fontos környezeti és közgazdasági kérdés, hiszen az CO2 kvóta mentes villamosenergia termelést eredményez. 4. táblázat Kibocsátás és NKT I. Év

NKT I. elıírt maximum

Mért érték (tonna CO2)

Biomassza arány

(tonna CO2 )

(%)

2004

-

6 268 093

0

2005

6 794 106

6 109 935

8

2006

6 794 106

6 243 791

3

Forrás: MAVIR alapján saját szerkesztés A vizsgált idıszak 2007. évéhez adattal nem rendelkezem. A 2004. évet összehasonlításként vizsgálom, hiszen akkor még biomassza felhasználás nem volt.


12. ábra Az NKT I. által megengedett és mért kibocsátások (tonna, 2004-2006) Forrás: MAVIR alapján saját szerkesztés Az ábra is jól szemlélteti, hogy a kibocsátási értékek alul maradtak a Kibocsátási Terv adott idıszakára vonatkozó maximális értékeihez képest. A mért kibocsátások tekintetében jól látszik, hogy a biomassza keverése alacsonyabb kibocsátást eredményezett ugyanazon hatásfok mellett. A biomassza égetésének azon túl, hogy CO2 kvótát nem kell figyelembe venni az általa elıállított villamosenergia terén, közgazdasági haszna is van, hiszen nem szükséges kvótát vásárolni, illetve a fennmaradót értékesíteni lehet. 5.2.

Kibocsátás 2008-2012 között A második Nemzeti Kibocsátási Terv a 2008-2012 közötti idıszakra

vonatkozóan a Mátrai Erımő ZRt. számára éves szinten 5 072 888 EUA, azaz 5 072 888 tonna maximális CO2 kibocsátást határoz meg.


A vonatkozó idıszak 2008,2009 éveire mért adatokkal nem rendelkezem. Az elızı évek és a 2012-ig elıttünk álló idıszakra vonatkozóan számításokat végzek a lignit alapú villamosenergia termelés kibocsátási értékeinek meghatározására. A modellben csak az üvegházhatású szén- dioxid kibocsátással foglalkoztam. A környezeti modellezésbe minden szennyezı emisszió beszámítható. A számításokhoz felhasznált és alkalmazott képletek: Összes felhasznált szénhı: Qsz [TJ]= Qfr [TJ/t] * msz[t] ahol: Qsz : összes felhasznált szénhı Qfr : szén főtıértéke msz : felhasznált szén mennyisége Kibocsátási tényezı:

Et[tCO2/TJ]=

Ctr * MCO2/ MC Qfr [TJ/t]

ahol: Et : szén kibocsátási tényezı Ctr : szén karbontartalma MCO2: a CO2 relatív atomtömege


MC : C relatív atomtömege Szén CO2 kibocsátás: mCO2[t] = Qsz[TJ] * Et [TJ/t] * Qt ahol: mCO2 : kibocsátott CO2 tömege Qt : oxidációs tényezı A számításhoz rendelkezésre álló adatokat az Erımő elızı években mért adataiból, illetve azok lignitre vetített irodalmi értékekkel végzem és hasonlítom össze. 5. táblázat Alapadatok Megnevezés

Érték

Mértékegység

Forrás

Lignit főtıérték

0,00677

TJ/t

mért adat, MERT

Felhasznált szén

8000000

t/év

mért adat, MERT

Szén karbontartalma

63

%

Irodalmi érték

CO2 relatív atomtömeg

44

g

Irodalmi érték

C relatív atomtömeg

12

g

Irodalmi érték

Oxidációs tényezı

0,99

Irodalmi érték

Forrás: Saját szerkesztés Bessenyei, 2009 szerint 1 kWh villamos energia elıállítás közben körülbelül 0,5 kg szén-dioxid kerül a légkörbe, lignit alapon.


Az általam számítás során kapott értékeket össze kívánom hasonlítani az irodalmi értéken meghatározott kibocsátással. Alapvetés az elmúlt évek termelési adatainak ismeretében, hogy a jelenlegi 950 MW blokk mellé tervezett 440 MW beruházás teljesítményjavítást eredményez majd. Így a vállalat üzleti tervében és stratégiájában a lignitbefogadás továbbra sem nı 8 millió tonna fölé évente. A számításaimmal arra szeretnék javaslatot tenni, hogy a kitermelt lignit felhasználása mellett milyen mértékben alkalmazható biomassza keverés annak érdekében, hogy megvalósuljon a kvótaelıírás mértékének betartása. A számítás menetét és eredményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.


6.

JAVASLATTÉTEL

A Mátrai Erımő Zrt. a 2005. év óta, bár akkor még próbaüzemként éget biomasszát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

13. ábra A Mátrai Erımő biomassza felhasználása (%) Forrás: Üzleti jelentés alapján saját szerkesztés

Az ábrából jól látszik, hogy az elsı Nemzeti Kibocsátási Terv megjelenése óta egyre növekvı biomassza felhasználás történik az Erımőben. Ez az arány a lignittel történı együttégetéssel értendı, hiszen a felhasznált lignit mennyisége nem változik.

A biomassza alapon elıállított villamos energiáért nem kell szén-dioxid kvótát vásárolnia a társaságnak. A

272/2004

(IX.29.)

Kormányrendelet

egyes

létesítmények

üvegházhatású

gázkibocsátásának engedélyezésérıl és nyomon követésérıl tartalmazza, hogy a biomassza szén-dioxid semleges. ennek magyarázata, hogy égetéskor csak annyi széndioxid keletkezik, mint amennyit a növény a fotoszintézisnél felhasznál.


Mindezek értélmében dolgoztam ki javaslatomat, mellyel célom a keverési arány meghatározásában az volt, hogy folyamatos lignitkiváltással hogyan valósítható meg az elıírásoknak való megfelelés a technilógia figyelembe vételével.

Elméleti okfejtésem alapja, hogy a termelt villamosenergia mennyisége nem csökken, hanem a rendszerigényekhez alkalmazkodva folyamatosan nı.

A második Nemzeti Kibocsátási Terv a Társaságnak a 2008-2012 évekre évi 5 072 888 tonna szén- dioxid kibocsátást ír elı.

6. táblázat A II. Nemzeti Kibocsátási Terv elıírása Év

Elıirányzat (t CO2)

2008

5 072 888

2009

5 072 888

2010

5 072 888

2011

5 072 888

2012

5 072 888

Összesen

25 364 440

Forrás: Saját szerkesztés Az öt év alatt összes kibocsátás esetén az volt a célom, hogy azt minél hamarabb elérje a Társaság, és az általam javasolt keverési aránnyal azt, ha már nem is az elsı évben, de összességében ne lépje túl.

Az általam, a 3. mellékletben látható számítással a 2008. évi lignitfelhasználásból indultam ki.


7. táblázat Biomassza keverési arány javaslat Év

Elıírt CO2 kibocsátás

Számított CO2 kibocsátás

Biomassza arány

(t)

(%)

2008

5 072 888

6 567 977

9,2

2009

5 072 888

6 436 617

11,4

2010

5 072 888

5 254 381

20,0

2011

5 072 888

4 925 983

25,0

2012

5 072 888

4 925 983

25,0

Forrás: Saját számítás alapján saját szerkesztés

Elméleti levezetésem eredményei jól láthatók a táblázat adatai alapján. Javaslom ezek alapján, hogy a Kiosztási Tervben a 2012-ig tartó idıszakban, a technológia által egyelıre maximális, 25%-os biomassza égetési és keverési arány alkalmazását.

Mivel a 2008-2010 idıszakra javaslatot tenni nem tudtam, ezért vált szükségessé a következı évekre a maximális keverési kihasználási arány.

Az arány meghatározásánál fontos minden esetben szem elıtt tartani a technológia által engedett határokat. Jelenleg az Erımő villamosenergia- termeléshez a maximális biomassza bekeverési arány 25%.


14. ábra Szén- dioxid kibocsátás (t, 2008-2012) Forrás: Saját számítás alapján saját szerkesztés

Amennyiben a számításaim által meghatározott módon sikerül a szén-dioxid kibocsátást mérsékelni, abban az esetben is közel 3 millió tonna elıírás átlépés lesz, mely a társaságra már kevesebb gazdasági terhet ró, mint a jelenlegi kibocsásási szint.

Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy a kibocsátástúllépés jelentıs kvótavásárlási terhet ró a vállalatra. Amennyiben a kibocsátást nem csökkentik legalább az általam javasolt mértékben, abban az esetben folyamatos veszteséggel zárulnak az egyes üzleti évek.


7.

ÖSSZEFOGLALÁS

Folyamatosan erısödik világszerte a Föld éghajlatának változása iránt az érdeklıdés. Ennek egyik oka, hogy minden környezettudatos földlakó számára ismertté vált, hogy a jelenlegi éghajlati zónák elmozdulni látszanak, globális éghajlati változások követik mindennapjainkat. Ennek e folyamatnak az eredménye, hogy a környezettel foglalkozó szakemberek szembekerültek egy új kihívással, aminek kapcsán egyértelmővé vált, hogy jelentıs környezetpolitikai koncepcióváltásra van szükség. Mindez elıre mutat arra, hogy a folyamatosan növekvı energiaigénybıl adódó ipari produktum mellett az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének egyetlen járható útja a kibocsátások termékegységre jutó fajlagos csökkentése. Ennek egyik megvalósítási lehetısége az általam is bemutatott, melynek lényeges sarokpontja az energiatakarékos technológiák fejlesztése, a termelések hatásfokának növelése illetve a megújuló energiaforrások nagyobb kihasználása. A 21. századra a technika fejlıdése olyan mértékben felgyorsult, hogy az emberiségnek addig ismeretlen környezeti problémákkal kell szembesülnie. Ezek a problémák alapvetıen a természet erıforrásainak túl gyors kiaknázásából, környezetszennyezı technológiák alkalmazásából adódnak. Mindezek mellett jelentıs probléma, hogy ezek a hatások ritkán maradnak meg lokális szinten, általában globálisan is jelentkeznek. Az üvegházhatás jelensége már jó ideje ismert és vizsgált tényezı a Mátrai Erımőnél is, de a jelenség erısödésével minden nap számolva, hosszú távú hatását a klímára évrıl évre érzik a kibocsátók és a fogyasztók is.


8. táblázat Megújuló energiahordozók felhasználása Magyarországon 2009-ben

Megnevezés

Megújuló energiahordozó (PJ)

Vízierımővi villamos energia

0,8

Szélerımővi villamos energia

1,2

Geotermikus energia

4,0

Tüzifa

23,0

Egyéb szilárd hulladék

31,0

Napenergia

0,2

Biogáz

1,1

Bioüzemanyagok

6,9

Összesen

68,2

Belföldi energiafelhasználás

1040

Összes megújuló energia

66,3

A megújuló és a kommunális hulladék 6,37 részaránya

az

összes

energiafelhasználásból (%) Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért egyéb szektorok mellett a villamosenergia ipar is felelıs, legfıképp a fosszilis tüzelıanyagokkal tüzelı erımővek, melyek nagy számban mőködnek még ma is hazánkban, úgy, mint Visontán. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére illetve szabályozására az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében született a kiotói jegyzıkönyv, melyben a fejlett iparú országok a történelem során elıször konkrét, számszerősített üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket vállaltak.


A kibocsátások mérséklésének legkisebb költséggel történı elérésére az aláíró országok kibocsátás kereskedelmi rendszert hoztak létre, mely ösztönzi a megújuló energiaforrások felhasználását és a technológiák hatásfokának növelését. A villamosenergia ipar mint kiemelt terület szerepel a kibocsátás-csökkentési tervekben, éppen ezért választottam kutatási alapul, hogy

megvizsgálom és modellezem az

egyezmény hatásait erre a szektorra. Vizsgálatom alapjaként számítással határoztam meg a jelenlegi szén- dioxid kibocsátást, melyet összehasonlítottam a Nemzeti Kibocsátási Tervben az Erımő számára meghatározott értékkel. Mivel a vállalat jelenleg is foglalkozik biomassza tüzeléssel, így kézenfekvı volt annak vizsgálata, hogy milyen arányú keverés szükséges a lehetı legalacsonyabb kibocsátás megvalósulásához. Modellezésem eredményeként a technológia figyelembe vételével meghatásoztam egy folyamatosan növekvı, a 2011-2012 évekre vonatkozóan már maximális keverési arányt. Számításaim igazolták, hogy a biomassza 25%-os keverési arányával csökkenthetı a kibocsátás, sıt az elıírt alá is lehet menni. Javaslom a maximális keverési arányt, annak érdekében, hogy a vállalat hosszú távú gazdaságpolitikai céljai is megvalósulhassanak.


IRODALOMJEGYZÉK

[1] Az Európai Parlament 2008. december 17-i jogalkotási állásfoglalása a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD))

[2] Az Európai Parlament 2008. december 17-i jogalkotási állásfoglalása a 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei

Közösségen

belüli

kereskedelmi

rendszerének

továbbfejlesztése

és

kiterjesztése tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0016 – C6-0043/2008 – 2008/0013(COD))

[3] Az európai unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén

[4] A magyar villamosenergia rendszer 2008. évi statisztikai adatai, MVM ZRt., Budapest, 2009

[5] A magyar villamosenergia rendszer (VER) 2009. évi statisztikai adatai, MAVIR, 2009

[6] Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti idıszakra, GKM, Miskolc, 2006.

[7] Bai Attila: Biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002, 25-29 oldal


[8] Balogh János (szerk.): L’agriculture et l’indrustrie agroalimentaire hongroises en chiffres, Magyar Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2003, 6-8 oldal

[9] Barótfi István: Energiafelhasználói kézikönyv, Környezet-technika Szolgáltató Kft., Budapest, 1994, 927-929 oldal

[10] Bohoczki Ferenc: Megújuló energiaforrások terjedése Magyarországon, Ipari Szemle, Budapest, 2000

[11] Bessenyei Tamás: Villamosenergia és CO2, Jegyzet, Power Consulting Kft, 2009 [12] BioÜzemanyagok, a MOL-csoport kiadványa, 2007

[13] Brian Milani (2008): Designing the Green Economy (Rowman & Littlefield, Plymouth, UK)

[14] Büki Gábor: Energetika, Mőegyetem Kiadó, Budapest, 1997, 35-39 oldal

[15] Country Study on Political Framework and Availability of Biomass, Energy Centre Non-Profit Kft, 2009

[16] Dinya László: Fenntartható energiagazdálkodás - ökoenergetika ,„Ma & Holnap”, VII. évf., 2007/3. sz., 26-29. p.

[17] Dinya László: Fenntarthatósági kihívások és biomassza alapú energiatermelés, Károly Róbert Fıiskola, Gyöngyös, 2008, 2-5 oldal

[18] Dobos Edina: Az energiaellátás biztonságának elméleti kérdései, Nemzet és Biztonság, 2010. június


[19] Elırejelzési dokumentum a 2020-ig terjedı megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, 2009. december [20] European Commission: European energy and transport – Trends to 2030 – Office for Official Publicatoins of the European Commission, Luxemburg, 2003.

[21] EU energy and transport in figures, Statistical Pocket book, 2009

[22] Gács Iván et al. (2006.): Magyarország primer energiahordozó struktúrájának elemzése, alakításának stratégiai céljai (GKM, Budapest, 2006., 35-39. p.)

[23] Geschäftsbericht, Mátrai Erımő Zrt., 2001

[24] Geschäftsbericht, Mátrai Erımő Zrt., 2002

[25] Gyulai Iván:Környezetpolitikai döntések elısegítése- Döntéstámogató háttéranyag az éghajlatvédelmi törvény megalkotásához, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány, Miskolc, 29, 6-8. oldal

[26] Hová tegyük a CO2-t?, Energiainfo, 2003. szeptember [27]

Nem

fenntartható

Magyarország

jelenlegi

villamosenergia-termelése

és

fogyasztása, Sajtóközlemény, Green Capital, 2009.május 26.

[28] Greenpeace International: Energy (r)evolution, Published by Greenpeace International and EREC, 2007, 91-96. p.

[29] IEA (2007.): Bioenergy Annual Report, International Energy Agency, 2006, Paris, 101-104. p.


[30] IPCC Fourth Assessment Report: Working Group III Report "Mitigation of Climate Change", 2007

[31] Imre László: Megújuló energiaforrások, BME, Budapest,2000, 59-62 oldal

[32] Kaponyi László: Ásványi eredető természeti erıforrások rendszer- és függvényszemlélete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 6-9 oldal

[33] Kazai Zsolt: Áttekintés a megújuló energiaforrások alkalmazásáról az Európai Unióban és Magyarországon, Elıadás, MKIK, 2009.

[34] Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai, Aula Kiadó, Budapest, 1998, 51-53 oldal

[35] Kerekes Sándor: Gazdasági útkeresés, Környezetvédelmi stratégiák, KJK, Budapest, 1989, 45-48 oldal

[36] Lengyel Imre: Verseny és területi fejlıdés: térségek versenyképessége Magyarországon, Jatepress, Szeged, 2003, 57-59 oldal

[37] Lukács Gergely Sándor: Zöldenergia kézikönyv, Szaktudás Kiadó, Budapest, 2007, 18-32 oldal

[38] Magda Róbert: A magyarországi természeti erıforrások gazdaságtana és hasznosítása, Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2001, 20-23 oldal

[39] Magonyi, András: Primer energiahordozók helyzete és ellátásbiztonsága Magyarországon, BMF, Kandó Kálmán Fıiskola, Budapest, 2008, 3-5. oldal


[40] Mészáros Géza (szerk.): Vállalkozók Európában, Megújuló energiaforrások Magyarországon és Európában, MKIK, Budapest, 2009, 25-31. oldal

[41] Michael Renner - Sean Sweeney - Jill Kubit: Green Jobs - Towards decent work in a sustainable, low-carbon world, United Nations Environment Programme, September 2008

[42] Petznik Pál (szerk.): Megújuló energiaforrások, GMBSZ, Gödöllı, 2003

[43]

Popp

József

–

Potori

Norbert

(2008):

Az

élelmezés-,

energia-

és

környezetbiztonság összefüggései (Gazdálkodás, 52. évf. 6. sz., 528-544.)

[44] Posztor István: A nagymérető külszíni lignitfejtések rekultivációjánal és újrahasznosításának gazdasági elemzése, különös tekintettel a Mátraaljára, Doktori értekezés, Gödöllı, 2001

[45] P.W.Atkins: Fizikai kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, I. kötet, 2324 oldal

[46] Simon Tamás: A biomassza felhasználás jelene és jövıje, E-Gépész online szaklap, 2010.09.10. [47] Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020, Budapest, 2008. [48] Szergényi I.: Új szempontok az európai energetikában I., Energiagazdálkodás 42 2001, 5. 10-15 oldal

[49] Szergényi I.: Új szempontok az európai energetikában II., Energiagazdálkodás


42, 2001, 11-16 oldal

[50] Tombor Antal: Primer energiaforrások, Mindentudás Egyeteme, Elıadás, Budapest, 2006

[51] Towards a Eurpoean startegy for the security of energy supply - Zöld Könyv DOC.-COM. (2000) 769 (EU)

[52]

Tóthné

Szita

Klára.,

Síposné

Molnár

Tímea:

Az

energiatermelés

környezetterhelése összehasonlító életciklus vizsgálat alapján, Miskolc, 2006, 2-6. oldal

[53] Üzleti jelentés, Mátrai Erımő Zrt., 2007



[56] Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, MTA Társadalomkutató központ, Budapest, 2004

[57] Villamos energia- hazai alapanyagból, Mátrai Erımő Zrt., 2006

[58] World energy, technology and climate policy outlook 2030, WETO, European Comission, 2003

[59] Zöld Könyv. DOC.-COM. (94) 599. (EU)

[60] 30 éve a villamosenergiáért, Mátrai Erımő Zrt., 1999


[61] https://www.entsoe.eu/resources/publications/former-associations/ucte/graphicalstatistics/

[62] http://www.jogiforum.hu/hirek/22558#ixzz1BtYf2aSE

[63] www.klimatorveny.hu

[64] www.jogiforum.hu

[65] www.mert.hu


IDEGEN NYELVŐ ÖSSZEFOGLALÓ

Le besoin d’énergie augmente paralèllement à la population de la Terre, étant donné qu’on a besoin de l’énergie à la fois pour assurer l’approvisionnement de nourriture et pour maintenir la vie. Donc l’existance humaine se base sur l’utilisation d’énergie-même. L’humanité a besoin d’énergie pour chaqune de ses activités. Un sur cinq de la population de la Terre vit dans les pays développés, cependant sa participation de l’utilisation de l’énergie totale est de 80 %. Cette inégalité provenant des différents niveaux industriels et de développement peuvent encore s’aggraver de nos jours.

Au XXIème siècle, la question selon laquelle notre environnement sera capable ou pas de satisfaire le besoin d’énergie augmenté, est très importante. On ne peut la définir qu’après avoir accompli, évalué et fait la part les tâches concernant le futur. Le présent cependant désigne des tâches pour l’humanité. En considérant le développement actuel de la science et de la technologie, on aura une solution effective si on inaugure des sources d’énergie utilisables en volume industriel jusqu’ici non utilisés par les résultats des recherches et du développement.

L’autre grand dilemme est si on peut empêcher la catastrophe naturelle qu’on peut risquer à cause de l’utilisation d’énergie de plus en plus considérable. Pour cela on devra diminuer l’utilisation d’énergie par personne aux pays développés; une solution possible serait de réduire l’utilisation d’énergie spécéfique lors la production.

De nos jours, le but à long terme de tous les développements énergétiques est de réduire les dommages environnementaux. Dans ce but, la proportion de l’extraction des énergies primaires se réduit, tandis que la proportion de l’utilisation des technologies économisant des matières et d’énergie augmente.


En ce qui concerne l’utilisation d’énergie future, il est important qu’elle endommage l’environnement au moindre degré. Mon but est de présenter la société qui produit depuis 40 ans de l’électricité à partir des matières premières hongroises et du lignite. En plus, j’ai insisté sur présenter les efforts que Mátrai Erımő Zrt. fait pour la protection de l’environnement et pour le renouvelement, plus sur le développement dans ce domain. Dans mon mémoire, je ferai des calculs pour analyser les effets enviromentaux du biomasse qu’on brûle avec du lignite. Je le ferai afin de proposer une proportion de mixage, permis par la technologie pour définir l’émission théorique la plus petite du CO2.

Je n’étendrai mon étude sur l’émission de SO2 et de NOx parce que ces gaz deviennent eux aussi dommages environnementaux pendant la production d’électricité en utilisant des sources d’énergie primaire. J’ai met ce point dans mon mémoire, parce que, selon moi, ils sont inévitables et donnent une image sur le futur pendant l’inauguration possible des sources d’énergies alternatives.

Pour conclure, en examinant les résultats, je propose, que pour réduire les dommages environnementaux, que la proportion du biomasse mixé avec du lignite soit de 20 %.


TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1.

Magyarország fıbb fogyasztói csoportjai (2004-2008, GWh)………………. 5

2. 3.

A biomassza osztályozása a termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján………………………………………………………………………. A Mátrai Erımő Zrt. energiamérlege (2009)………………………………...

4.

Kibocsátás és NKT I…………………………………………………………. 39

5.

Alapadatok…………………………………………………………………… 42

6.

A II. Nemzeti Kibocsátási Terv elıírása……………………………………..

45

7.

Biomassza keverési arány javaslat…………………………………………...

46

8.

Megújuló energiahordozók felhasználása Magyarországon 2009-ben………

49

10 31


ÁBRÁK JEGYZÉKE

1.

A megújuló energiafelhasználás várható összetétele Magyarországon (2020,%)…………………………………………………………………. 6

2.

A fenntartható fejlıdés rendszere………………………………………... 8

3.

A primer energiahordozók rendszere……………………………………

4.

A CO2 kibocsátás jelenlegi és várható alakulása a világban (%)………... 12

5.

Kibocsátási alapelvek……………………………………………………. 19

6.

Villamosenergia elıállítás Magyarországon…………………………….

20

7.

Nettó termelés Magyarországon (TWh, 2008)…………………………..

23

8.

Az energiatermékekhez való hozzájutás kapcsolt feltételrendszere……..

24

9.

A tervezett klímatörvény alappillérei……………………………………. 28

10.

A magyarországi feketekıszén-, barnakıszén-, és lignit elıfordulások…

11.

A társaság széntermelése (Et, 2008,2009)……………………………….. 35

12.

Az NKT I. által megengedett és mért kibocsátások (tonna, 2004-2006)...

13.

A Mátrai Erımő biomassza felhasználása (%)…………………………... 44

14.

Szén- dioxid kibocsátás (t, 2008-2012)………………………………….. 47

9

32

40


MELLÉKLETEK 1. melléklet

2. melléklet


Forrás: eurlex.com


3. melléklet

Biomassza keverési arány: 0% r

Qsz [TJ]= Qf [TJ/t] * msz[t]

Qfr [TJ/t] msz[t] Év 0,00677 800000

Qsz [TJ]

Et[tCO2/TJ]= mCO2 (t)=

2008

54160 0,63 2,31

44

12

3,66667 341,211

18295200 Kibocsátási érték (t)

Mértékegység átváltás (TJ/kWh)

Forrás: Saját szerkesztés

0,359

6567976,8


NYILATKOZAT. Képzés megnevezése: Terület- és településfejlesztési menedzser posztgraduális képzés

Recommend Documents