NYILATKOZAT. Alulírott... (született:

7. számú. melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott ......................……………..........………. (született: …….......................................... ............................…........, lakik:……. ……………………………………………………..) mint a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel biztosítási szerződések közvetítésére irányuló jogviszonyban álló ………………………………………………………………………………………….. egyéni vállalkozó/gazdálkodó szervezet* vezető tisztségviselője kijelentem, hogy a Pénzmosásról szóló szabályzatot átvettem és annak tartalmát tudomásul vettem.

Dátum: …………………………………………………

……………………………………….. aláírás

* A megfelelő aláhúzandó.

1/47


X.

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat

2/47


Tartalomjegyzék I. II.

A szabályzat célja, az alkalmazandó mintaszabályzat, hatósági jóváhagyás4 A pénzmosás fogalma, fázisai 4 1. 2. 3. 4.

A pénzmosás meghatározása Pénzmosás a Büntető törvénykönyv szerint A pénzmosás fázisai Illegális tevékenység fogalma:

4 5 6 7

III. A pénzmosás gyanújára okot adó adatok, tények, körülmények és magatartások megállapításakor figyelembe veendő szempontok.

10

IV.

Díjfizetésekkel kapcsolatos szabályok

14

V.

Titokvédelmi szabályok

15

VI.

Ügyfél átvilágítási kötelezettség

17

1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 1. 2. 3.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Általános szempontok A “gyanú” és a “szokatlanság” Ismerni kell az ügyfelet (Know your customer – KYC) A pénzmosás gyanújának felismerése konkrét esetkörökben A pénzmosás megelőzését és megakadályozását elősegítő szempontok Készpénzfizetési korlátozás Díjfizető azonosítása

A bejelentésekkel kapcsolatos titoktartás A szabályzattal kapcsolatos titoktartás A felfedés tilalma

10 10 11 11 14 14 15 15 16 16

Általános szabályok Tényleges tulajdonos azonosítása Ügyfél átvilágítás természetes személy esetén Ügyfél azonosítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Egyszerűsített ügyfél átvilágítás Fokozott ügyfél átvilágítás Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések Formanyomtatvány használata Nyilvántartás

VII. A Biztosító alkalmazottainak kötelezettségei és jogai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben

1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az ajánlatok, illetve szerződések feldolgozását végző ügyintézők 2. A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő jogai

17 19 20 22 23 24 24 25 25 27 27

28 28 30

VIII. Tranzakció felfüggesztése 32 IX. A Belső ellenőrzés 33 X. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztály részére történő bejelentés eljárási rendje és formája 33 XI. Azonosítás kapcsán keletkezett adatok rögzítése, kezelése 35 XII. Az alkalmazottak képzése, továbbképzése 36 XIII. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása 36 XIV. Hatályba lépés, egyéb rendelkezések 38

3/47


A PÉNZMOSÁS MEGELŐZÉSÉRŐL, ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A szabályzat célja, az alkalmazandó mintaszabályzat, hatósági jóváhagyás A pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján (továbbiakban Pmt.), valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, annak érdekében, hogy a CIG Közép-Európai Biztosító Nyrt. (a továbbiakban Biztosító) alkalmazottai és a képviseletében eljáró más személyek (a vezérigazgatóság és az értékesítési hálózat vállalkozói státuszban tevékenykedő személyei, így különösen a képviselői) − a továbbiakban a foglalkoztatási formától függetlenül: alkalmazottak − a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, illetve képesek legyenek felismerni a pénzmosás-gyanús eseteket, az alábbi belső szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) alkalmazását rendelem el. A szabályzat rendelkezései − a megjelölt jogszabályokon túlmenően − a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló ajánlásán és a 2008. február 12-i keltezéssel kiadott mintaszabályzatán alapulnak. A szabályzatot, vagy annak módosítását a PSZÁF hagyja jóvá. A jóváhagyás beszerzése a vezető jogtanácsos feladata.

A pénzmosás fogalma, fázisai A pénzmosás meghatározása A "pénzmosás" kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely lehetetlenné teszi a bűncselekményből, illegálisan szerzett pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tünteti fel. A bűncselekményből származó jövedelem jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen, a Büntető Törvénykönyvbe (a továbbiakban: Btk.) ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét próbálják legalizálni, tisztára mosni. A jövedelmet így kísérlik meg "beforgatni" a legális gazdaság szférájába.

4/47


Pénzmosás a Büntető törvénykönyv szerint 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló-házi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 5/47

7. számú. melléklet (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 303/B. § Aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A pénzmosás fázisai a.) A pénzmosás első fázisa az elhelyezés (szeparálás). Az elhelyezés úgy történik, hogy a bűncselekményekből származó készpénz bevételeket a bűnözők pénzintézetekbe, esetleg biztosítóintézetekbe viszik be − befektetés, vagy biztosítási konstrukció formában −, ahonnan rövid időn belül belföldre, vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetőeszközre átváltva. A bűnözők ennek kapcsán sokszor teljesen ismeretlen, gyanútlan személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. Az idegen személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják. A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését követően azt oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne. Jellemző, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek, stb.) megszerzésére törekednek, és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket "piszkos" jövedelmeikkel vegyítik. Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, amelyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze nincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak 6/47

7. számú. melléklet messzemenően eleget téve irányítsák és mossák a pénzt. b.) A pénzmosás második fázisa a rétegezés (bujtatás). A rétegezés az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztását jelenti, különböző pénzügyi tranzakciókkal, és célja a bevétel forrása anonimitásának biztosítása. Nevezetesen az illegális bevételt oly módon próbálják elválasztani annak forrásától, a jövedelem megszerzőjének a személyétől, hogy ne lehessen következtetni a jövedelem tényleges forrására, a forrás helyére, a bevételt elérő személy nevére és a bevétel mértékére. Ez úgy érhető el, ha az illegális bevételt részletekre szedve, többszörös (lehetőleg nemzetközi) átutalást végezve juttatják el valamilyen intézetbe. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztező és fedő műveletek, vásárlások, elektronikus átutalások révén. Alkalmazott eljárások: − Az illegális bevételt részekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez; − A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok, off-shore területeken lévő bankok igénybevétele; − Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok; − Fiktív gazdasági társaságok, személyek felhasználása; − A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása. c.) A pénzmosás harmadik fázisa az integrálás. Az integrálás a bűnös módon "kigazdálkodott" tőkének a gazdaságba történő visszaáramoltatását jelenti. Ennek sikeres végrehajtása esetén a bevétel jogszerű üzleti tevékenységből származó pénzalapnak tűnik. Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, és ily módon a számlavezetésekből nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. Ezt a módszert alkalmazzák a pénzmosásra. A bűncselekményből származó készpénzt azonnal beforgatják (szintén készpénzként) a legális gazdaságba. Részben valós kifizetéseket teljesítenek, részben pedig fiktív teljesítést igazoló számlákat "egyenlítenek ki", bevett gyakorlat a vállalkozások közötti fiktív számlázás. Pénzügyi vagy bankműveletnek kell tekinteni a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások engedélyhez kötött tevékenységi körébe tartozó műveleteket, a biztosítók, befektetési szolgáltatók, magánnyugdíj-és önkéntes biztosító pénztárak, valamint képviselőik által végzett, engedélyhez kötött pénzügyi, biztosítási, befektetési, finanszírozási műveleteket és az ezekhez kapcsolódó pénzforgalmi, számviteli és jogi eljárásokat, valamint a pénzügyi intézmény alapítását.

Illegális tevékenység fogalma: Illegális

tevékenységnek

minősülnek

a

Btk.-ben 7/47

szabadságvesztéssel

büntetendő

7. számú. melléklet cselekmények, melyek az elkövetőt, jövedelemhez, vagyonhoz juttatják.

elkövetőket

és

segítőiket,

közreműködőiket

A pénzügyi szervezetek és szolgáltatók a pénzmosás minden fázisában veszélyeztetettek, mert a “pénzmosók” eljuttathatják e szolgáltatókhoz illegális vagyonukat, rajtuk keresztül mozgathatják azt és megkísérelhetik általuk legálisnak feltüntetni az eredetét. A pénzmosást a legkönnyebben az elhelyezési szakaszban lehet tetten érni. Ez az időpont az, amikor a pénzforrások bekerülnek a pénzintézetbe, biztosítóintézetbe, és a bűncselekmény maga a legsebezhetőbb. Ezt követően már sokkal nehezebb az illegálisan szerzett pénzek azonosítása. Definiciók Európai Unió Az Európai Unió és az Európai Gazdasági térség Európai Unió tagállama Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államot. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a biztosító között a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a biztosító között a biztosító tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony. Az ügyleti megbízás szabályai szerint kell eljárni többek között az eseti befizetés, az ügyfél kezdeményezésére történő rendkívüli díjemelés, szolgáltatás teljesítése (különösen a visszavásárlás, részvisszavásárlás) kötvénykölcsön felvételese esetén. A szerződés természetéből adódó díjváltozások, mint. pl. az indexálás nem minősülnek az ügyleti megbízással egy tekintet alá esőnek, nem vonatkozik rájuk az ügyfél-átvilágítási kötelezettség. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azok az ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Ügyfél alatt a Pmt. 3. §-a alapján az a személy, aki a biztosítóval a biztosító tevékenységi körébe tartozó szoláltatás igénybe vételére írásbeli szerződés köt, illetve a biztosító részére ügyleti megbízást ad. Az ügyfél-átvilágítás során ügyfélként kell kezelni többek közt az eseti befizetőt, (aki ténylegesen teljesíti a befizetést), a kedvezményezettet, az örököst, illetve a biztosítottat, ha a szerződő helyébe lép. Ügyfél–átvilágításnak minősül, ha a biztosító írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságra vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzést elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos 8/47

7. számú. melléklet személyazonosságára vonatkozó adatokat, és a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi adathordozón. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (Ptk. 685/B.§ (2)). Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság, és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

9/47

7. számú. melléklet Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége, a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatát ellátja, adatot kér a biztosítótól, más hatóságtól, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések kapcsán eleget tesz a 2007. évi CLXXX. törvény 10. §-ában foglalt bejelentések fogadásával és vizsgálatával kapcsolatos feladatoknak. A pénzügyi információs egység feladatait a Vám- és Pénzügyőrség Központ Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya látja el.

A szokatlan tranzakciók megállapításakor figyelembe veendő szempontok. Általános szempontok A pénzmosási tevékenységnek a terrorizmus finanszírozásának korlátlanul sok variációja van, mégis valamennyire jellemző a szokatlanság, a különösség és a normális ügymenettől való eltérés. A pénzmosás bármilyen típusú bűncselekmény következménye lehet, amelyből haszon származik. A pénzmosás elsősorban a pénzek utalásában, mozgatásában jelentkezik, de bármilyen típusú pénzügyi szolgáltatás felhasználása lehetséges a pénzmosás végrehajtása érdekében. A szabályzatban magánszemély alatt kizárólag a természetes személyek értendőek. Minden más üzleti partner − a gazdálkodási jellegtől, cégformától vagy elnevezéstől függetlenül, illetve más kategorizálási ismérvre tekintet nélkül − a "vállalkozás" vagy “nem természetes személy” gyűjtőnév alatt szerepel.

A “szokatlanság” A szokatlanság az ügyfél magatartásának, ügyleteinek nem vagy csak erőltetetten magyarázható változása. –

A

szokatlanság,

az

ügyfél

addig 10/47

tanúsított

pénzügyi

magatartásában

7. számú. melléklet bekövetkezett váratlan változás, az ügylet egyedisége, mely nem illeszthető az általa alkalmazott gyakorlatba; – függetlenül attól, hogy az ügyletre szánt összeg szokásosnak tűnik, és hogy az ügyletre vonatkozó műveleteket teljesítették-e vagy sem, azt az elfogadott eljárásoktól eltérő, erőltetett célra szánják; – ha ugyan kevés tény áll a rendelkezésre, de mesterkéltnek tűnik az ügylet magyarázata. .

Ismerni kell az ügyfelet (Know your customer – KYC) Szokatlannak kell minősíteni minden olyan ügyletet, mely nem illeszkedik az ismert ügyfél életbiztosítási volumenébe, addigi rendes üzleti szokásaiba és gyakorlatába, a biztosítás sajátosságaiba. Figyelmet kell fordítani arra, hogy – a szóban forgó ügylet nagysága illeszkedik-e az ügyfél megszokott tevékenységéhez, illetőleg a feltárt igényeihez; – ésszerű-e az újabb szerződéskötés, vagy rendkívüli befizetés az ügyfél korábbi üzleti és személyes gyakorlata alapján, illetőleg a feltárt igényeihez mérten; - az ügyfél által kezdeményezett befizetés a korábbi gyakorlathoz illeszkedő változást mutat-e, vagy eltér attól; A biztosító ügyfél-megismerési gyakorlata összhangban van a törvényi előírásokkal, így különösen a biztosítási tevékenységre, az adat-és személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Az ügyfél-megismerési gyakorlatot a biztosító a magas kockázati besorolású ügyleteknél évente felülvizsgálja.

A pénzmosás felismerése konkrét esetkörökben a.) Pénzmosás életbiztosítás használatával Az alábbi esetekben különösen felmerülhet a pénzmosás gyanúja: Az ügyfél nagyszámú, ám viszonylag kis összegű biztosítással rendelkezik, amelyeknél összességében az éves díj értéke eléri, vagy meghaladja a 260.000 Ft-ot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a 650.000 forintot. Az ügyfelek együtt és rövid (pár napos) időközönként, különböző alkalmazottnál tesznek több (legalább három) biztosítási ajánlatot, amelyek együttes éves díja eléri, vagy meghaladja a 260.000 Ft-ot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj meghaladja a 650.000 Ft-ot. Olyan ügyfél, akinek több biztosítása van, és azokra úgy helyez el rendkívüli befizetést (topup-ot), hogy az éves befizetés értéke eléri, vagy meghaladja a 650.000 Ft-ot, így különösen, ha egy napon ugyanazon ügyfél javára több helyről érkezik befizetés. Az ügyfél részéről erőltetett 3.600.000 Ft-ot meghaladó készpénzfizetési szándék, szokatlan sietség, óvatosság hiánya.

11/47

7. számú. melléklet Az ügyfél ismeretlen tanácsadót, közvetítőt vesz igénybe és ügyleteit szokatlanul magas szintű titkosság jellemzi. Tartózkodás attól, hogy az ajánlat megtételekor a Biztosító által kért, szükséges információt megadják, vagy nem valós információt adnak meg, az ajánlat tételekor az azonosítást az okmányok alapján nem lehet elvégezni. Az ügyfél elzárkózik az ügylet folytatásától, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítani kell. A biztosítási díjat a Biztosítóval személyes kapcsolatba nem kerülő személy kívánja fizetni. Az ügyfél az azonosítása során minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem tud könnyen ellenőrizni, különösen a személyazonosságra vonatkozóan. Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül(útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgálatását, amelyet a biztosító szerződéskötéshez igényel. Olyan gazdasági társaság, amely vonakodik attól, hogy teljes körű információt nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról, vagy tevékenysége végzésének helyéről. Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kisérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. Az ügyfél pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántatási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

Az alkalmazottnak olyan információ jut tudomására, amely arra utal, hogy a befizetés forrása nem tiszta, így különösen adómegkerülésből, illetéktelen előnyök elfogadásából származik. A befektetéshez kötött életbiztosítás volumene nem felel meg az ügyfél normál ügyleteinek, vagy a Pénzügyi látleletben feltártak alapján az ügyfél jövedelmi viszonyaival nem áll arányban. Az ügylet az alkalmazott ismeretei szerint az ügyfél üzleti, vagy személyes tevékenysége alapján logikusnak nem mondható.

12/47

7. számú. melléklet Az új szerződés megkötését követő 6 hónapon belül az ügyfél 3.600.000 forint feletti, vagy értéktől függetlenül jelentős pénzveszteséggel járó visszavásárlása, pénzkivonása, szerződő, vagy bankszámlaváltása megmagyarázhatatlan. Az ügyfél részére (nem azonosított) harmadik − különösen az ügyfél hozzátartozójától eltérő − személytől érkeznek befizetések, vagy a szolgáltatás igénybevételekor a szerződésben megjelölttől eltérő személy jelentkezik, vagy rövid idővel a kifizetés előtt bankszámlaszám változás történik. Azonos természetes vagy jogi személy által rövid időközönként, több kedvezményezett javára szóló szerződésének felmondása, esemény kapcsán történő kifizetése. A szerződés időtartama alatt - például rendszeres pénzkivonás esetén - változik a kedvezményezett bankszámla, illetve a szerződő a kedvezményezettet többször megváltoztatja. Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. c.) Pénzmosás esetkörei nemzetközi tevékenységek felhasználásával Olyan ügyfelek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek születési, vagy lakóhelye, illetőleg székhelye kábítószer termelő körzetekkel, illetve kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos országban van. Különös figyelmet kell fordítani a pénzmosással foglalkozó nemzetközi szervezetek által vezetett szankciós listán lévő, országokra, szervezetekre és személyekre. A biztosító a nemzetközi szankciós listát legalább évente aktualizálja, és ez alapján azonosítja a potenciális, új, és a meglévő ügyfeleket. A szankciós listát az EU pénzügyi szankciós rendeleteiben található természetes és jogi személyek, valamint csoportokat tartalmazó listák alapján állítja össze a Biztosító. d.) Pénzmosás lehetséges esetkörei az alkalmazottakon keresztül Az alábbi esetekben különösen felmerülhet a pénzmosáslehetősége: Az alkalmazott megváltozott életvitele (pl.: költekező életmódja, illetve csak a legszükségesebb esetben megy szabadságra). Változás áll be a képviselő teljesítményében (pl.: portfóliójában hirtelen indokolatlanul jelentős növekedés következik be). Az alkalmazott olyan üzleti kapcsolata egy ügyféllel, amelynek célja a szokásos eljárások megkerülése, így különösen az azonosítási adatlap nélküli kötvényesítés igénylése, a kockázat-elbírálás egyes műveleteinek elhagyása iránti igény kifejezése. A pénzmosás gyanújára a terrorizmus finanszírozására okot adó tények, körülmények, illetve magatartások teljes körét a pénzmosást elkövetők, illetve elkövetni szándékozók 13/47

7. számú. melléklet szinte határtalan találékonysága miatt nem lehet teljes körűen megadni. A Biztosító alkalmazottainak a szokatlanságot, különösséget, a normális ügymenettől való eltérést kell észlelniük. A pénzmosás gyanújára okot adó magatartások és körülmények körét, felismerésük módjait időről időre áttekintve és felülvizsgálva szükséges a szabályzatot kiegészíteni, illetve módosítani. Ennek érdekében − a PSZÁF és a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya ilyen jellegű ajánlásai alapján − a biztosító a jelen szabályzatát időszakonként felülvizsgálja és kiegészíti.

Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók A terroristák viselekedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása. A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek,: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek kiadványokat értékesítenek. Gyanút kelthet például, ha több személy az életbiztosítási kötvényét felmondva, annak összegét ugyanannak a személynek kéri kifizetni.

6. A pénzmosás megelőzését és megakadályozását elősegítő szempontok A biztosító alkalmazottja jelentse – ha tudomására jutott a pénzmosás szándéka, vagy pénzmosás gyanúja – ha valaki eltereli a figyelmet a nyilvánvaló szándékról, – ha valaki a szándékosan, vagy hanyagság révén elkövetett jogsértésből származó jövedelmet ésszerűnek és becsületesnek tünteti fel, – ha ismeri azokat a körülményeket, melyek a pénzmosás szándékára vonatkozó tényeket elleplezik, – ha ismeri azokat a körülményeket, melyek indokolatlanul becsületesnek tüntetik fel a pénzmosási kísérletet kezdeményező személyt.

Díjfizetésekkel kapcsolatos szabályok Készpénzfizetési korlátozás A biztosító alkalmazottja készpénzben díjat nem vehet át.

14/47


Díjfizető azonosítása a) Amennyiben a szerződő és a díjfizető nem azonos személy, akkor az ajánlat felvételekor, valamint a szerződő vagy a díjfizető személyének módosításakor díjfizető azonosítását is el kell végezni.. b) Céges díjfizetés esetén nem természetes személytől rendszeres díjat bankszámláról a biztosító kizárólag akkor fogad el, ha annak utalását a nem természetes személy azonosítható módon saját bankszámlaszámáról kezdeményezi.

Titokvédelmi szabályok A bejelentésekkel kapcsolatos titoktartás A jelen szabályzatban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a biztosítási vagy üzleti titok megsértésének, vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Nem büntethető üzleti titok megsértése és biztosítási titok megsértése miatt, aki pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Ilyen esetekben a Biztosító a bejelentő személye részére teljes körű jogi védelmet nyújt. A bejelentési kötelezettség teljesítéséről harmadik személynek − különösen az érintett ügyfélnek − tájékoztatás nem adható. Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő – a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfeleire, személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell. A biztosítási titkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A biztosítási titok megtartására köteles személy, aki biztosítási titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl, vagy nyilvánosságra hoz, büntettet követ, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pénzügyi információs egység a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény körülmény felmerülése esetén biztosítási titkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információs szolgáltatását kérheti a biztosítótól, amelynek átadása nem tagadható meg. Jelen szabályzat szerinti − pénzmosás gyanúját tartalmazó − bejelentés az ügyfél 15/47

7. számú. melléklet kötvénydokumentációjában nem helyezhető el.

A szabályzattal kapcsolatos titoktartás A jelen szabályzatot valamennyi alkalmazott köteles titkosan kezelni. A titkos kezelés szükségességének indoka, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatását csökkentené, ha a pénzmosás gyanújára okot adó − formailag egyébként jogszerű – pénzügyi műveleteket a potenciális bűnelkövetők számára is hozzáférhetően kezelnék. A titokvédelemre vonatkozó, az előző pontban található előírás miatt az alkalmazottak a szabályzatban foglaltakat az ügyfelekkel vagy harmadik személyekkel semmilyen formában nem közölhetik és nem is tehetik hozzáférhetővé. A szabályzat nyomtatott példányait zárt szekrényben kell tárolni, ahol illetéktelenek nem férhetnek azokhoz, és onnan elővenni csak a legszükségesebb időre, a szabályzat előírásainak tanulmányozása vagy alkalmazása esetén szabad.

A felfedés tilalma A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a biztosító az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről annak tartalmáról, az ügyletnek a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntető eljárás az ügyfélnek, harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személyek titokban maradjon. Nem terjed ki a tiltás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. Nem jelenti a felfedés tilalmának megsértését két vagy több szolgáltató között történő információ felfedése, feltéve, hogy - az információk ugyanazon ügyfélre ugyanazon ügyletre vonatkoznak, - a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja, és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, - érintett szolgáltatók ugyanazon tevékenységet folytatják (biztosítási tevékenységet) - a szakmai titoktartás és a személyi adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

16/47


Ügyfél átvilágítási kötelezettség Általános szabályok A Biztosító köteles olyan hatásos eljárásokat kidolgozni és foganatosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az ügyfelek azonossága a szabályzat hatálya alá tartozó ügyleteknél megállapítható legyen. Ennek érdekében a következőket kell tenni: A biztosító az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, melynek keretében azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Elemzi az üzleti kapcsolat fennállása során teljesített üzleti megbízásokat, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adataival. A biztosító köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni az ügyfél – átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően – a bekövetkezett változásról. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a biztosító köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Az azonosítással kapcsolatos adatokat, okiratokat nyolc évig kell megőrizni és nyilvántartani. A határidő a szerződéses kapcsolatok megszűnését követően kezdődik. A Biztosító az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ennek értelmében azonosítja az ügyfelet, mégpedig legalább azoknak az adatoknak rögzítésével a Pmt. 7. § (2) bekezdése határoz meg (minimum adatkör). A biztosító az ügyfelét szerződéskötéskor írásban átvilágítja a Pmt. 7-10. §-aiban rögzítettek szerint, amennyiben az életbiztosítás éves díja meghaladja a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj meghaladja a hatszázötvenezer forintot. Azoknak az ügyfeleknek az azonosítására, amelyekkel a biztosító szerződést nem kötött, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, eseti befizetés, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások eseti befizetések, illetve a részükre teljesített kifizetés vagy összefüggő kifizetések a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják. A biztosító azonosítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágításra még nem került sor. A biztosító abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

17/47

7. számú. melléklet A biztosító az ügyfél átvilágítás során a Pmt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében szükség van. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az új ügyfelek esetében kell alkalmazni. Hárommillió-hatszázezer forint értéket meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve szerződéskötés, üzleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, akinek átvilágítását végrehajtotta a biztosító. Amennyiben a biztosító nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan a biztosító köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését, és az üzleti kapcsolat létesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Nem kell azonosítani azokat az ügyfeleket, akik a Pmt. 13.§-a értelmében egyszerűsített ügyfél átvilágítás körébe tartoznak, azaz amennyiben az életbiztosítás éves díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot. Nem kell azonosítani a független biztosításközvetítő által azonosított ügyfeleket. Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy, mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés) a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. A biztosító a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján szolgáltatásra jogosultak, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből eredő jogait érvényesíti. Nem kell elvégezni az ügyfél-átvilágítási eljárást abban az esetben, amennyiben a biztosító az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, vagy az ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult továbbá a képviselő személyazonosságát az ellenőrzési eljárás során megállapította és a megadott adatokban nem történt változás. Amennyiben a biztosító az ügyféllel független biztosításközvetítő útján köt szerződést, akkor az ügyfelet a független biztosításközvetítő azonosítja, és a rögzített adatokat legkésőbb a felvett biztosítási ajánlattal együtt adja át a biztosítónak. A biztosító köteles ügyfél-átvilágítást alkalmazni, ha pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, vagy ha a korábban rögzített 18/47

7. számú. melléklet ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. 2009. január 1-jét követően a biztosító megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a Pmt. hatályba lépése 2007. december 15.) előtt lépett üzleti kapcsolatba és az ügyfél a biztosító írásbeli értesítése ellenére a szolgáltatónál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselője útján nem jelent meg és az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítási eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli a biztosítóval, úgy az adatváltozást az ügyfél személyes megjelenésekor kell rögzíteni. Ha az ügyfél jogi személy vagy más szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy személyazonosságának megállapításán túlmenően a jogi személy, illetőleg a más szervezet azonosítását is el kell végezni. A cég nevében eljáró személyt akkor is azonosítani kell, ha a Biztosító a jogi személyt, illetőleg más szervezetet egyéb ügylet kapcsán már azonosította.

Tényleges tulajdonos azonosítása A biztosító formanyomtatványon a szerződőt nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti. A nyilatkozatot a szerződő írásban, büntetőjogi felelősségének tudatában teszi. Amennyiben a szerződő a nyilatkozat tételét megtagadja, az ügyleti megbízást a biztosító nem teljesíti. Amennyiben a természetes személy ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár le, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimális adatkör) -

tényleges tulajdonos neve lakcíme állampolgársága

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minden esetben köteles a tényleges tulajdonosának ezen három adatát az írásbeli nyilatkozatban megadni. A biztosító jogosult, ha a kockázatot magasabbnak értékeli az alábbi adatokat is rögzíteni: -

az azonosító okmány típusa és száma külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely születési hely és idő anyja neve

A nyilatkozat a biztosító által készített formanyomtatvány, amelyben a nyilatkozó a nyilatkozatot büntetőjogi felelőssége tudatában kell, hogy tegye. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy az átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a szolgáltató nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti 19/47

7. számú. melléklet kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a biztosító az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat, jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél-átvilágítást akkor is el kell végezni, ha: olyan szerződésmódosítás történik, amelynek eredményeként a szerződést kötő személyekben történik változás.

Ügyfél átvilágítás természetes személy esetén A biztosító az üzleti kapcsolat létesítése vagy az üzleti megbízás végrehajtása, illetve a szolgáltatás teljesítése előtt az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Természetes személy esetén legalább a következő adatokat kell írásban rögzíteni (minimum adatkör): - családi és utónév (születési név) - állampolgárság - lakcíme (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel,) ha nincs cím akkor „lakcím nélküli” megjelölés - és az azonosító okmányai számát, annak típusát. Külföldi természetes személy esetében a (fényképes) azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. A biztosító kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy a minimum adatokon túlmenően további adatokat is rögzíthet. Ebben az esetben természetes személy esetében a biztosító a következő adatokat is rögzíti: -

születési hely, idő anyja neve

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekben a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását. Magyar állampolgársággal rendelkező természetes személy esetén: -

személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló 20/47

7. számú. melléklet hatósági igazolványa külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya 14 életévet be nem töltött természetes személy személyi azonosító igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. A biztosító köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. A Biztosító köteles az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): -

üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

Ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör) -

a teljesítés körülményei (hely, idő, mód)

A kockázatelbírálás során csak olyan ügyfél ajánlata kötvényesíthető, akinek az azonosítását a képviselő elvégezte. Az azonosítás tényét a számítógépes adminisztrációs rendszerben is rögzíteni kell. Az azonosítási adatok tárolása és hozzáférési jogosultságai azonosak a szerződések adatainak tárolási módjával és hozzáférési jogosultságaival. A biztosító a zökkenőmentes ügyintézés érdekében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezését közzéteszi az ügyfélfogadásra kijelölt helyiségeiben.

A hirdetmény szövege: „Az ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén: természetes személy esetén minden, a jelen szabályozás hatálya alá eső ügyfélnél ellenőrizni kell az ajánlati űrlapon kitöltött azonosító adatokat. Az azonosítást az ajánlat, illetve az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elvégezni. Ennek során rögzíteni kell, hogy az azonosítás milyen típusú és azonosító számú okmányok alapján történt. Az azonosítási adatok kitöltése az ügyfél fényképes - hatóság által kiállított - személyazonosító okmánya alapján történik. Az azonosításra szolgáló nyomtatványon fel kell tüntetni az azonosítás keltét és azt az ügyfélnek alá kell írnia.” Az azonosítási adatlapban foglalt adatok valóságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik az ügyfél. Az azonosításért, az azonosító adatlap meglétéért és annak továbbításáért büntetőjogi felelősséggel tartozik a képviselő. Az azonosításra fényképpel ellátott személyi igazolvány, 21/47

7. számú. melléklet illetőleg személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy tartózkodási engedély alkalmas. Azok az azonosítási dokumentumok, amelyeket nem hatóság állított ki, és nem tartalmaznak fényképet, nem alkalmasak egyértelmű azonosításra, ezért ezek alapján azonosítási nyilatkozat nem tehető. További azonosításra, pontosításra nyújt lehetőséget a megbízható források által kiadott dokumentum, a leendő ügyféllel történő személyes elbeszélgetés, valamint az, ha az ügyfelet egy már ismert ügyfél, vagy az őt ismerő személyek valamelyike bemutatja. Ez azonban nem helyettesíti az előző azonosítási módszert.

Ügyfél azonosítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Nem természetes személy esetén az ajánlat megtételével egyidejűleg be kell szerezni legalább (minimum adatkör) - neve és rövidített neve − gazdálkodó szervezet cégkivonatát; − más szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vételről az igazolást; − az előzőek hiányában a létesítésről rendelkező okiratot és a regisztrációról szóló igazolást; − aláírási címpéldányt; Ajánlatot csak cégjegyzésre, illetőleg aláírásra jogosult és azonosított személytől lehet elfogadni. Az aláírás csak az erről rendelkező irattal egyező módon történő formában fogadható el (cégszerű aláírás: együttes, vagy önálló aláírás és a cégnév képviseletében történő eljárás feltüntetése) A Magyarországon bejegyzett szervezetek azonosítását elsősorban (cég)bírósági iratok (30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány, vagy 30 napnál nem régebbi bírósági igazolás a nyilvántartásba vételről) alapján kell elvégezni. Egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta. Más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörténtét. A képviselő köteles beszerezni az aláírási címpéldány másolatát és kötelessége meggyőződni arról, hogy a nem természetes személy az okiratokban megjelölt címen tevékenykedik, tulajdonosai, vagy működtetői létező személyek. A hatályos jogszabályoknak megfelelően az 1. számú mellékletben található nyomtatvány kitöltésével el kell végeznie az ügyfél azonosítását és a kitöltött nyomtatványt, valamint az aláírási címpéldány másolatát köteles az ajánlathoz csatolni. Kockázatérzékenységi alapon a minimum adatokon túlmenően az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör) 22/47

7. számú. melléklet -

a főtevékenység a képviseletre jogosultak neve és beosztása kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok

A külföldön bejegyzett szervezetek azonosítási lehetősége a saját országának joga szerinti bejegyzése, vagy nyilvántartásba vételének igazolása útján történik. Az azonosítást ez esetben is (cég)bírósági eredeti iratok (30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány, vagy 30 napnál nem régebbi bírósági igazolás a nyilvántartásba vételről) és azok hitelesített fordításai alapján kell elvégezni, kivéve, ha az okirat nyelve az alkalmazottak által tökéletesen beszélt nyelv. A Biztosító megkövetelheti, 30 napnál nem régebbi okirat – hogy cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz, vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését mutassa be. Ajánlat elfogadására csak az előírt okiratok alapján kerülhet sor, enélkül az ajánlatot az ügyfél azonosítás hiányára hivatkozással el kell utasítani. A jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a biztosító elvégzi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A biztosító köteles az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát, és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti az alábbi adatokat is (maximum adatkör) teljesítés körülményei (hely, idő, mód) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri, annak érdekében, hogy az ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal.

Egyszerűsített ügyfél átvilágítás A Pmt. 12 §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél 23/47

7. számú. melléklet átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni. A Biztosító az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén egyszerűsített ügyfélátvilágítást végez, ha a biztosítás éves díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, egyszeri díjas biztosítás esetén, ha a biztosítás egyszeri díja nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, valamint olyan nyugdíjbiztosítások esetén, amit az ügyfél nem tud visszavásárolni, és sem hitel sem kölcsön fedezeteként nem fogadható el. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri annak megállapítása érdekében, hogy az ügyleti megbízások összhangban vannak-e a biztosítónak a jogszabályok alapján az ügyfélről rendelkezésére álló adataival.

Fokozott ügyfél átvilágítás A Pmt. 12 §-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén a szolgáltató köteles fokozott ügyfélátvilágítási eljárást alkalmazni. A következő két esetben köteles a biztosító a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására: 1. Az ügyfél nem jelent személyesen azonosítás céljából 2. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel létesítendő üzleti kapcsolatok esetén.

Az ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Biztosító az azonosítás során mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetén a maximum adatkört köteles rögzíteni. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Biztosító részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítást és a személyazonosságot igazoló ellenőrzés teljesítéshez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

Lakcím nélküli ügyfelek

24/47

7. számú. melléklet Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a biztosító szolgáltatást nyújthat azok részére is, akiknek nincs otthonuk. Lakcím nélküli ügyfeleknél azonban különös óvatossággal kell eljárni. Amennyiben nagyobb összegű biztosítást köt, vagy más gyanús körülmény merül fel, a biztosító megfontolja a bejelentés megtételének szükségességét. Lakcím nélküli ügyfél köteles a számára kézbesítendő iratokat személyesen átvenni a biztosító székhelyén.

9. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a biztosító részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. Amennyiben a biztosító a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja intézkedéseket tesz ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetővé nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a biztosító vezető jogtanácsosának jóváhagyása szükséges. Külföldi kiemelt közszereplő esetében az ügyfél-azonosítás során a lehetővé tett maximum adatkört kell rögzíteni.

Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a biztosítót terheli. A biztosító jogosult elfogadni a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a Pmt-ben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató szolgáltatók – kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók – által elvégzett ügyfél-átvilágítási eredményeket, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt-ben meghatározottakkal. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a biztosító az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél hozzájárulását a biztosító írásban, az ügyfél által aláírva köteles beszerezni. Ezen nyilatkozatok a szerződéskötési dokumentáció részét képezik, és mind papíralapon, mind elektronikus úton kerülnek archiválásra. Egyebekben a szerződés

25/47

7. számú. melléklet dokumentumaira vonatkozó megőrzési és megsemmisítési szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely a tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak a Pmt. 18. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek kell megfelelnie, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, ekkor a biztosító erről tájékoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A biztosításközvetítők tekintetében a függő ügynök által elvégzett átvilágítás nem minősül más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedésnek, mivel a Pmt. értelmében az képviselő a Biztosító részének minősül. Az ügyfél-átvilágítás során úgy kell tekinteni a függő ügynök tevékenységére, mintha maga a biztosító járna el. Más szolgáltató által elvégzett átvilágításnak minősül a független biztosításközvetítő által teljesített ügyfél-átvilágítási intézkedés. Amennyiben az ügyfél átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, az azonosítást elvégző szolgáltatóhoz kell fordulni a pénzmosásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos információk megadása végett. E feladatot a pénzmosásért felelős kijelölt személy köteles ellátni. A biztosító az azonos gyakorlat kialakítása érdekében compliance kérdőívet küld ki az azonosítást végző szolgáltatóhoz. A kijelölt személy a biztosító vezető jogtanácsosával a beérkezett compliance kérdőív alapján vizsgálja, hogy az adott szolgáltató a kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel-e, a magyar törvényekben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz-e és a felügyeletére is egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy a székhelye olyan harmadik országban van, amely a magyar jogi szabályozással egyenértékű követelményeket ír elő. Amennyiben a megfeleltetési vizsgálat azt eredményezi, hogy a biztosító megítélése szerint az azonosítást végző harmadik országbeli szolgáltató teljesíti a feltételeket, erről a megállapításról a pénzmosásért felelős kijelölt személy köteles haladéktalanul értesíteni írásban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A pénzügyminiszter rendeletben teszi közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogszabályai a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40.cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján közzé teszi azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható. Ennek megfelelően a biztosító folyamatosan ellenőrizni köteles, a más szolgáltató által elvégzett átvilágítás egyenértékűnek minősül-e.

26/47


Formanyomtatvány használata Az azonosító adatok rögzítéséhez az 1. számú mellékletben található formanyomtatványt kell felhasználni. Nem kell a formanyomtatványt kitölteni, ha az ügyfél részletes adatai már szerepelnek a biztosító nyilvántartásában és az azonosítása korábban megtörtént. Az ügyfél-azonosítást a biztosítási ajánlatkötési művelet részét képező természetes feladatként kell végrehajtani. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazottak fellépése ne bizalmatlanságnak tűnjön, hanem adminisztratív kötelezettségnek. Ha az ügyfél ezt követően az anonimitásának megőrzésével távozni kíván, akkor ebben tilos megakadályozni. Ebben az esetben pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt bejelentést nem kell tenni. Abban az esetben, ha az ügyfél az azonosítást megtagadja, a biztosító is megtagadja részére a szolgáltatás nyújtását. Erre az ügyfél figyelmét udvariasan, külön fel kell hívni. A biztosító az azonosítás papíralapú dokumentációját az ügyfél szerződéses aktájában fűzi le. Elektronikusan az ügyfél archívumban az ügyfél szerződéses aktájában kerül nyilvántartásra. A szerződéses adatokhoz , a belső ellenőr, a vezető jogtanácsos, a számviteli vezető, a pénzmosásért felelős kijelölt személy, illetve a bitztosító vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezetnél az arra feljogosított ügyintéző férhet hozzá.

Nyilvántartás A Pmt. 28. §-a értelmében a biztosító köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább 8 évig kell megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél átvilágítási intézkedések során a biztosító birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet a szolgáltató az adatrögzítéstől a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű (forintban, illetőleg valutában lebonyolított) ügyleti megbízásokat. A biztosító visszakereshető és ellenőrizhető külön nyilvántartást vezet az ügyfél azonosítása során a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján felvett minimum adatkörről és a Pmt. 7. § (3) bekezdése során rögzített maximum adatokról, valamint azon esetekről, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, illetve amikor a biztosító más szervezetek által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket fogad el.

27/47

7. számú. melléklet Amennyiben az elektronikus szűrőrendszer az adatok elkülönített legyűjtésre nem alkalmas, akkor az adatokra külön nyilvántartást kell vezetnie a belső és külső ellenőrzés érdekében. A Felügyelet részére szolgáltatandó adatok körét és módját (az erre vonatkozó PM rendeletben meghatározottak szerint) külön, a belső és külső ellenőrzés számára visszakereshető módon kell nyilvántartani.

A Biztosító alkalmazottainak kötelezettségei és jogai a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az ajánlatok, illetve szerződések feldolgozását végző ügyintézők A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a biztosító az ügyfél-átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül, haladéktalanul köteles elvégezni, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről bejelentés tesz a 2. számú mellékletben található formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg. A bejelentési kötelezettség szándékos vagy gondatlan elmulasztása bűncselekmény. A felismert pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújára utaló adatot, tényt vagy körülményt a biztosító bármely munkatársa észleli, közvetlenül az erre szolgáló 2. számú melléklet szerinti bejelentési adatlap kitöltésével köteles jelenteni a kijelölt személynek. A kijelölt személy az adminisztrációs vezérigazgató-helyettes. A kijelölt személynek feladata elsődlegesen a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, az alkalmazottak képzésének megszervezése, a pénzmosás elleni küzdelem vezetése. A biztosító Pmt. 24.§-a értelmében felfüggesztheti a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egység azonnali intézkedést lát szükségesnek. Ebben az esetben a biztosító haladéktalanul köteles értesíteni a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. A felfüggesztett ügyleti megbízás teljesíthető, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti a biztosítót, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a 28/47

7. számú. melléklet pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt. A bejelentés elmulasztása miatt az alkalmazott és vezetője vétkességük függvényében felelnek. A bejelentés továbbítását az alkalmazott vezetője nem tagadhatja meg. Ha a vezető pozitív irányban felülbírálja az alkalmazottat, vagyis bejelentendőnek minősít ügyletet, akkor az alkalmazott nem tagadhatja meg a bejelentési adatlap kitöltését, továbbküldését. Amennyiben a vezető megtagadja a bejelentés továbbítását a felelős személy felé, akkor az alkalmazott a felelős személy felé panasszal élhet, amelynek célja, hogy mentesülhessen a büntetőjogi felelősségre vonás elől. Az ügyintéző kötelezettségei: − az átvilágítási kötelezettség teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltése, nyilatkozat felvétele, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kisérése - pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése, - bejelentésben a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása - ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg vizsgálat tényének titokban tartása, kivéve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ha ellenőrzése keretében, illetve jogszabályban meghatározott feladata ellátásához kapcsolódó esetben kér információt. A bejelentő alkalmazottat megilleti a névtelenséghez való jog, amelynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentésen az eljáró szervezeti egységet kell megjelölni. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani. A bejelentő alkalmazott mentesül a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre. A bejelentő lap átadásáról átadás-átvételi jegyzőkönyvet köteles felvenni az alkalmazott és vezetője, ami a továbbiakban jelen szabályzat szerint a pénzmosás gyanúja kapcsán keletkezett egyéb iratokkal együtt kerül megőrzésre. A bejelentés tevő alkalmazott vezetőjének kötelezettségei: − a bejelentés haladéktalan továbbítása a kijelölt személy részére a tranzakciót követően. A bejelentő lap átadásáról átadás-átvételi jegyzőkönyvet köteles felvenni a vezető és a kijelölt személy, ami a továbbiakban jelen szabályzat szerint a pénzmosás gyanúja kapcsán keletkezett egyéb iratokkal együtt kerül megőrzésre, − az alkalmazottak azonosítással, bejelentéssel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése, - annak felülbírálása, amire csak akkor kerülhet sor, ha az alkalmazott egyébként indokolt esetben nem töltött ki adatlapot. A bejelentés tevő alkalmazott vezetőjének jogai 29/47

7. számú. melléklet − további információ kérése a bejelentésben szereplő tranzakcióról, az ügyfélről; − információhoz való hozzájutás a bejelentések sorsa, az eljárás eredménye tekintetében.

A kijelölt személy jogai A biztosító alkalmazottai közül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására kijelölt személyt (és annak helyettesét) választ, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések (pénzmosás elleni, terrorizmus finanszírozása elleni, vagyoni korlátozó intézkedés miatti bejelentés) továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Kiemelt jelentőségű feladata az oktatás megszervezése, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem vezetése kijelölt személy megfelelő felkészültséggel, képzettséggel, gyakorlattal, valamint erőforrásokkal és munkatársakkal rendelkezik, bírja a szervezet támogatását feladatai ellátáshoz. A kijelölt személy személyében bekövetkezett változásokról a biztosító 5 munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy vagy helyettese a biztosító alkalmazottjai számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre kell, hogy álljon és a bejelentést továbbítani köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy szükség esetén, a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban utasítást adhat a szervezeti egységek vezetőinek, illetve engedélyezheti, vagy negatívan felülbírálhatja a szerződéskötést a kockázatos ügyfelekkel, javaslatot tehet szerződésbontásra, vagy megtilthatja azt, illetve az alkalmazottakra kiterjedő utasítást, tiltólistát adhat ki. A kijelölt személynek aktuális ismeretekkel kell rendelkeznie az alábbi területeken: − jogi szabályozás és környezet, − nemzetközi megállapodáok, − pénzmosási technikák, − a társaság aktuális kockázat becslésének, valamint a kínált termékek és szolgáltatások pénzmosási érzékenységének ismerete, − belső szervezet: termékek, folyamatok és kulcspozíciókban dolgozó munkatársak, − gyanús esetek szűrése és jelentése, − vizsgálat: hogyan kell egy vizsgálatot végrehajtani, hogy az megfeleljen a felügyelet követelményeinek, − felügyeleti szervek: a helyi felügyeleti szervezet ismerete. Feladatainak végrehajtása során köteles: a.) információk megismerésére – az informatikai vezető biztosítja számára − napi gyakorisággal − a pénzmosás megelőzéséhez szükséges monitoring lehetőséget, szokatlan tranzakcióra utaló egyéb információja esetén felvilágosítást kérhet az alkalmazottól, biztosításközvetítőtől, – napi rendszerességgel megkapja a pénzmosás gyanúját tartalmazó jelentéseket, – ésszerű lépéseket tehet az ügyfelek megismerésére,

30/47

7. számú. melléklet b.) önálló döntésre – önállóan dönt a pénzmosással kapcsolatos intézkedések megtételéről, – a pénzmosással, terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésre hivatott hatósághoz, és ha szükséges a Felügyelethez is közvetlenül és haladéktalanul fordulhat, c.) jelentések, elemzések készítésére – a pénzmosási kísérletekről és az elhárításukra tett lépések tapasztalatairól az igazgatóság részére legalább évente, a Felügyelő Bizottságnak negyedévente jelentést készít, éves szintű pénzmosási,-kockázatfelmérési és megfelelőségi tervet készít, – amelynek részét képezi az oktatással kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása is. d.) szervezeti feladatok meghatározására – az egész cégre kiterjedő pénzmosás elleni irányelvek, képzések, eljárások és szabályozások meghatározása, kivitelezésének érvényesítése, - belső ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének, szabályainak kidolgozása, – kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén, információszolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplőszerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról, (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban így a Bit-ben és a büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek). – fokozott figyelem és a képzési intézkedések megfelelőségének biztosítása, – lépéseket tehet mind a saját maga, mind a biztosító alkalmazottai − pénzmosással szembeni fellépéshez − szükséges ismereteinek bővítéséért, korszerűsítéséért, – bekapcsolódhat a hazai és nemzetközi eljárásokba, ha a pénzmosás gyanúja kapcsán ez indokolt, A kijelölt személy az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával. A kijelölt személy elemzi a biztosító monitoring tevékenysége során kiszűrt adatokat, eseteket, mivel a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a biztosítónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. A kijelölt személy a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő eseményekről információt kaphat: -

ügyféllel kapcsolatban álló alkalmazottaktól, akik szokatlan átutalásos, illetve készpénzes tranzakciót észlelnek,

-

informatikai hálózatból, szűrés alapján,

-

bármely vezetőtől, illetve alkalmazottól, pénzmosásra finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén.

vagy

terrorizmus

Ezen csatornák alapján szerzett információkat elemzi a kijelölt személy és pénzmosásra 31/47

7. számú. melléklet vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

A kijelölt személy részére a 2. számú mellékletben található “Bejelentés” elnevezésű nyomtatványt 2 példányban kell kitölteni. A kitöltött nyomtatványt és az azonosítási adatlapot haladéktalanul “Sürgős” megjelöléssel, zárt borítékban „személyes felbontásra” a 3. számú mellékletben megjelölt illetékes felelős személyekhez vagy helyettesükhöz kell továbbítani. Az alkalmazott védelmét biztosítja, hogy a bejelentésen nem szerepel semmilyen adat a bejelentőről, a bejelentés megtételéről az alkalmazott vezetője, illetve a kijelölt személy tudhat. A kijelölt személy köteles gondoskodni, hogy a bejelentés papíralapon, és elektronikusan is archiválásra kerüljön, kizárólag a kijelölt személy által hozzáférhető módon. Az archiválást idő és ABC rendben kell elvégezni. A bejelenést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen közli a szükséges adatokat. A kijelölt személy nem bírálhatja felül az alkalmazott bejelentési szándékát, de kötelezheti az alkalmazottat a bejelentés megtételére, illetve saját maga is tehet bejelentést (pl. a szűrőrendszer alapján). A bejelentést 2008. december 15-től kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentésnek gyanú okon kell alapulnia, mely gyanú alatt nem a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Évi törvény által használt terminológiát kell érteni, hanem a Pmt-ben meghatározott pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot tény, vagy körülményt. A kijelölt személy feladata, hogy az alkalmazottaknak tartandó oktatás nyilvánvalóvá tegye, hogy lehetőleg csak a ténylegesen pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén történjen bejelentés. A pénzmosásért felelős személy és helyettesei kijelölése a vezérigazgató feladata. A szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza a kijelölt személy és helyettesei nevét, beosztását, címét, telefonjának és faxának számát. A 3. számú mellékletben bekövetkező változásokról a pénzügyi vezérigazgató helyettes köteles belső tájékoztatót megjelentetni.

Tranzakció felfüggesztése A Pmt. 24. §-a értelmében a biztosító felfüggeszti a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő

32/47

7. számú. melléklet hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A felfüggesztett ügyleti megbízás teljesíthető, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti a Biztosítót, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízást követően két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

A Belső ellenőrzés Kötelezettségei: a pénzmosási szabályok betartásának és a terrorizmus elleni fellépés rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata, a vizsgálatok megállapításairól a Felügyelő Bizottság (Igazgatóság) tájékoztatása.

A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztály részére történő bejelentés eljárási rendje és formája A kitöltött “Bejelentés” nyomtatvány kézhezvételekor, a pénzmosás gyanújára utaló körülményeknél a Pénzmosás jelentési Tisztségviselő (helyettese) − a belső ellenőrzést és az információs rendszert felhasználva − dönthet arról, hogy a fűz-e megjegyzést a bejelentéshez. Ennek során a bejelentés kiegészítéséhez szükséges adatokat, információkat kérésére a biztosító megkeresett szervezeti egységeinek soron kívül meg kell adniuk. A bejelentést haladéktalanul (24 órán belül) továbbítani kell a pénzügyi információs egység illetékes vezetője részére. A bejelentést a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, vagy postai kézbesítés útján teszi meg, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat. A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő bejelentését annak vezetője nem bírálhatja felül. Ha hiányos a bejelentés a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő kérjen kiegészítést, de a bejelentő munkatárs gyanúját mindenképpen továbbítsa az illetékes nyomozó hatóságnak a jogszabályban foglaltaknak megfelelően. 33/47

7. számú. melléklet A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő a pénzmosás gyanúját tartalmazó bejelentés továbbításának elmulasztása miatt felelősséggel tartozik. Ilyen esetekben a vizsgálatot a vezérigazgató folytatja le és alkalmazza a munkajogi jogkövetkezményeket. A bejelentések fogadási pontja a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi Információs Osztály. A szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztály illetékesei nevét, beosztását, címét, telefonjának és faxának számát. A 2. számú melléklet a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztályának értesítése alapján történő összeállítása, aktualizálása, a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő helyetteseinek történő átadása a Pénzmosás jelentési Tisztségviselő feladata. A bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, faxon, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a bejelentést. A bejelentést a formanyomtatványnak megfelelő adatok közlésével lehet a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya felé megtenni. A bejelentés igazolásául szolgáló átvételi elismervényt, az elküldést igazoló faxactivity report fénymásolatát, vagy a visszakapott, aláírt tértivevényt nyolc évig meg kell őrizni. Amennyiben a pénzügyi információs egység a bejelentés alapján pótinformációt kér, a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő (helyettese) azt köteles megadni. A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő (helyettese) az Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztályának történő bejelentés és tájékoztatás megtétele során köteles a titokvédelmi előírásokat megtartani. A bejelentés tényéről, annak tartalmáról, a bejelentő személyéről − kivéve a büntető eljárást − harmadik személynek vagy szervezetnek semmiféle tájékoztatást nem adhat és köteles biztosítani, hogy a bejelentő személye, a bejelentés tartalma és megtörténte titokban maradjon. A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő (helyettese) a bejelentésről köteles tájékoztatni a vezérigazgatót, pénzügyi vezérigazgató helyettest és a akik a pénzügyi információs egység eljárása alatt az ügyfél tevékenységét fokozott figyelemmel kísérik. Az eljárásáról érkezett visszajelzést a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselőnek kell továbbítani. A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő a visszajelzést köteles továbbküldeni a helyettesének, ha a bejelentést az tette. A Pénzmosás jelentési Tisztségviselő (helyettes) a visszajelzésről köteles tájékoztatni a bejelentést kezdeményező szervezeti egység vezetőjét és a bejelentést tevőt a fejleményekről, a gyanú megalapozott vagy megalapozatlan voltáról. A bejelentési kötelezettség teljesítése során a biztosítónak birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat 8 évig kell megőrizni és 34/47

7. számú. melléklet nyilvántartani. A bejelentésekről, a pénzügyi információs egység visszajelzéséről és annak tartalmáról (tehát arról, hogy a bejelentés megalapozott volt-e, az ügy lezárult-e) a Pénzmosás jelentési Tisztségviselő a naptári év végén összesített nyilvántartást, és adatbázist vezet. A nyilvántartásba, adatbázisba a vezérigazgató, az általános vezérigazgató helyettes, a vezető jogtanácsos, a pénzügyi vezérigazgatós helyettes, valamint a központi adminisztráció osztályvezetője jogosultak betekinteni.

Azonosítás kapcsán keletkezett adatok rögzítése, kezelése Biztosító az ügyfél azonosítása során készített azonosítási adatlapot az ügyfél kötvény és ajánlati dossziéjában köteles őrizni. Az azonosítási adatlapokat a biztosítás megszűnését követő nyolc éven át kell az irattárban megőrizni. A bejelentési kötelezettség teljesítése során a Biztosító birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratok irattározásáról a Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő köteles gondoskodni. A Biztosító pénzügyi, az informatikai és a központi adminisztráció vezetői kötelesek a pénzmosást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító pénzügyi műveletek megakadályozása érdekében az ügyfelek azonosítását elsegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtetni. A biztosító szűrőrendszert (szoftvert) működtet a meglévő számítástechnikai hátterében, amelyik szűri a biztosításokat nyilvántartó rendszerekből a gyanús tranzakciókat és azokat elemzésre továbbítja a kijelölt személynek. A következő havi lekérdezések képezik a gyanús tranzakciók szűrésének alapját: 3.600.000 Ft-ot elérő készpénzes tranzakciók, terrorista vagy szankciós listán lévő személyek külföldi ügyfelek, szerződések, ahol eltér a szerződő és a fizető személye, egyszeri díjas, nagyobb összegű – 650.000 Ft-ot meghaladó értékű befizetések (topup), 3.600.000 Ft-ot elérő, ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások, (egy évben egy ügyfél által indított egyirányú megbízások), 3.600.000 Ft-ot elérő kifizetések. NAPI szintű ellenőrzések: A 3.600.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó - készpénzes és átutalásos - tranzakciókat a Díjkönyvelés napi szinten is ellenőrzi és jelenti a Pénzmosási Jelentési Tisztségviselőnek.

35/47


Az alkalmazottak képzése, továbbképzése A pénzügyi, az informatikai, a központi adminisztrációs és az értékesítési oktatásért felelős vezető a vezető jogtanácsossal együttműködve köteles gondoskodni arról, hogy Biztosító alkalmazottai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás bűncselekményére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító pénzügyi műveleteket megtanulják felismerni, és a pénzmosás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni. A pénzmosás elleni ismeretek oktatása az képviselői alaptanfolyam, valamint a folyamatos képzés részét képezi. Az ismeretek elsajátítását az oktatásért felelős vezető pénzmosás ellenes ismeretekre vonatkozó vizsgakérdések beiktatásával ellenőrzi. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, a jelen szabályzat módosulásához. A Pmt. hatálybalépését követően egy éven belül, azaz 2008. december 15. napjáig az oktatás minden esetben vizsgával zárul. Egyebekben vizsgáztatni csak az új belépőket szükséges, amely vizsga eredményességét dokumentálni kell. A többi esetben a továbbképzésen a megjelenés kötelező, a kijelölt személy a résztvevők nevét, beosztását munkakörét jegyzi fel. A képzések rendszerességét dokumentálni szükséges, ami a vezető jogtanácsos feladata. A képzésen való részvétel és az oktatást követő vizsga minden munkatárs részére kötelező. A képzésen szerzett ismereteket 12 havonként kötelező frissíteni, feltéve, ha ez alatt az idő alatt nem áll be újabb törvényi változás. Ha ilyenre sor kerül, akkor a képzést lehetőleg a törvény hatályba lépéséig meg kell tartani. A vizsgadokumentumokat (jelenléti ívek, tematika, tesztek, stb.) 5 évig kell tárolni.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA A biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el. A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása. Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel.

A törvényben szabályozott befagyasztás önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik.

36/47

7. számú. melléklet Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

A törvény 10.§ értelmében a biztosító a mintaszabályzat mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a biztosító által - a törvény 7.§ (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével tett - bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.

A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik-e. A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő szolgáltatót is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseink a feltételei nem állnak fenn.

A biztosító a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapig, nem belföldi ügylet esetében két munkanapig nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

A biztosító a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapon, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

37/47

7. számú. melléklet Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében egy munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében két munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a biztosító olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

A biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtása során a Pmt.-vel összefüggő e szabályzat rendelkezései közül alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szűrőrendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, míg a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket is beépíti.

Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől.

Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében a biztosító a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

Amennyiben a biztosító a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listákat is szűri, akkor e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§ (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

Hatályba lépés, egyéb rendelkezések Jelen szabályzat rendelkezéseit a felügyeleti jóváhagyás napjától kell alkalmazni. A

szabályzat

ismerete

mindazon

alkalmazottaknak 38/47

kötelező,

akik

a végrehajtása

7. számú. melléklet szempontjából a biztosító ügyfeleivel kapcsolatba kerülnek, illetve munkakörüknél fogva a szabályzat előírást tartalmaz a részükre. Ha alapos gyanú merül fel arra, hogy a biztosító alkalmazottja pénzmosás bűncselekményét követte el, a biztosító minden esetben köteles haladéktalanul vizsgálatot kezdeményezni és az érintett személy tevékenységét felfüggeszteni A szabályzatban meghatározott összeghatárokat a biztosító évente felülvizsgálja és arról tájékoztatást ad ki. A szabályzat mellékleteinek felsorolása: 1. számú melléklet: Azonosítási adatlap 2. számú melléklet: Bejelentési formanyomtatvány 3. számú melléklet: Pénzmosás jelentési Tisztségviselő (helyettesei) adatai 4. számú melléklet: A pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos információkat tartalmazó web oldalak listája 5. számú melléklet: Megelőzési célzatú kockázati besorolás 6. számú melléklet: Bejelentés a 2007. évi CLXXX. törvény 7.§ (1) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására

Kelt: Budapest, 2008. .................................................. (Horváth Béla) vezérigazgató

39/47


40/47

7. számú. melléklet 1. számú melléklet

Azonosítási adatlap Ajánlatszám:

a 2007. évi CXXXVI. törvény 7.§-a alapján xxxxxxxxxx

1. A Biztosító adatai Cégnév: CIG Közép-európai Biztosító Nyrt. Székhely: 1033 Budapest, Flórián tér 1. Cégjegyzékszám:01-10-045857 2. A szerződő nevében eljáró természetes személy/kedvezményezett adatai Kinek a nevében jár el?  Más természetes személy (tényleges tulajdonos)  Más nem természetes személy (tényleges tulajdonos) Név: ___________________________ Állampolgárság: ___________________________ Születéskori név: ___________________________ Anyja születéskori neve: ___________________________ Születési hely, idő: ___________________________ Lakcím: ___________________________ Magyarországi tartózkodási hely (csak külföldi állampolgár esetén):________________________ Azonosító okmány típusa:  Személyi azonosító igazolvány  Útlevél  Kártyás vezetői engedély  Lakcímkártya Azonosító okmány száma: ___________________________ Adóazonosító jel:  A képviselt jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (tényleges tulajdonos) adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni) Név, rövidített név: _______________________________ Székhely, magyarországi fióktelep1 címe: _______________________________ Fő tevékenységi kör: _______________________________ Azonosító okirat száma: _______________________________ Azonosító okiratot kiadó ország: _______________________________ Képviseletre jogosult neve, beosztása: _______________________________ Kézbesítési megbízott azonosításra alkalmas adatai (neve és címe): _____________________________ 3.

Az adatokat rögzítette (képviselő neve):

_______________________________

Kelt:________________, dátum. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásom van arról, hogy a szerződéses kapcsolat fennállása alatt 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok írásban bejelenteni a Biztosítónak a fenti adatokban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

____________ Ügyfél aláírása

1

Csak külföldi székhely esetén kell megadni a magyarországi fióktelep címét.

41/47


BEJELENTÉS Pénzmosás gyanújára utaló körülményről (formanyomtatvány)

1. A bejelentő biztosító neve: CIG Közép-európai Biztosító Nyrt. 1.1. A tranzakciót észlelő fiók (egység) megnevezése, címe (Ha nem azonos „1.”-gyel) 1.2. A tranzakcióban érintett további fiókok, egységek megnevezése, telefonszáma 1.3. A szolgáltatói észlelés időpontja 1.4. A szolgáltatói bejelentés időpontja 1.5. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt) A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma: név, irányítószám, helységnév, utca, házszám, közvetlen telefoni elérhetőség 2.A biztosítónál a tranzakciót folytató ügyfél azonosító adatai (a Pmt. 7.§ (2) bekezdés a) és b) éés (3) a)pontjában foglalt adatok). Itt kell feltüntetni azt a személyt is – feltéve, ha van ilyen – akinek a részére a tranzakciót lefolytatják (külföldi bank/biztosító szerepe esetén azt meg kell pontosan nevezni). Rendelkezésre áll az összes azonosító adat az ügyfélről: Igen / Nem Szerepel-e más pénzügyi szervezet az ügyben? Ha igen, akkor a pénzügyi szervezet(ek) adatai: 3. A tranzakció leírása 3.1. A tranzakcióban résztvevő biztosítások (ügyfél és kedvezményezett) típusa(i) és adata(i) 3.2. A tranzakcióban szereplő biztosítási összeg (ek) és azok teljes értéke, ha több összeg 3.3. A tranzakció(k) leírása (biztosítás kérése, befizetés, stb.) 3.4.A pénzmosásra terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírása. 3.5 Más, a fentiekben nem ismertetett pénzmosásra utaló körülmények 3.6 A biztosító által tett intézkedések.

42/47


Címzett: Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi Információs Osztály e-mail cím: [email protected] [email protected] Osztályvezető: Simonka Gábor 1122 Budapest, Hajnóczy u.7-9. Tel: 06-1-4568-111 Fax: 06-1-4568-154

43/47


A Pénzmosás Jelentési Tisztségviselő (és helyettesei) adatai

Felelős személy

Vígh Sándor adminisztrációs vezérigazgató helyettes 1132 Budapest, Visegrádi u.40.al.2.

Helyettesei

1.) dr. Muhits Andrea Vezető Jogtanácsos 1132 Budapest, Visegrádi u.40.al.2.

2.) Kelemen Zsolt pénzügyi vezérigazgató helyettes 1132 Budapest, Visegrádi u.40.al.2.

44/47


4. sz. melléklet A pénzügyi információs egységként működő hatóság: Vám – és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7 – 9. Telefon: 06 -1- 4568 – 111 Fax: 06 – 1- 4568 - 154 E – mail: [email protected] , [email protected] A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségei Az Európai Unió szankciós listája elérhető a: http://europa.eu.int/comm/external_relations/cfsp/sanctions/list/version4/global/e_ctlview.html címen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái elérhetőek a: Security Council Committee established pursuant to resolution 1591 (2005) concerning the Sudan: http://www.un.org/sc/committees/1591 List of individuals and entities subject to the measures contained in paragraph 1 of security council resolution 1532 (2004) concerning Liberia (the assets freeze list): http://www.un.org/Docs/sc/committees/Liberia3/1532_afl.htm The new consolidated list of individuals and entities belonging to or associated with the Taliban and Al-qaida organisation as established and maintained by the 1267 committee: http://www.un.org/Docs/sc/committees/1267/1267ListEng.htm Security Council Committee established by resolution 661 (1990) concerning the situation between Iraq and Kuwait (Terminated pursuant to resolution 1483 (2003) of 22 May 2003): http://www.un.org/Docs/sc/committees/IraqKuwait/IraqSanctionsCommEng.htm címeken. Az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalának (Office of Foreign Assets Control, OFAC) szankciós listái elérhetőek a: http://www.ustreas.gov/offices/enforcement/ofac/ címen.

45/47


5. számú melléklet

Megelőzési célzatú kockázati besorolás 1. Alacsony kockázatú termékek Valamennyi kockázati biztosítási termék, továbbá azon életbiztosítások, amelyek rendszeres díja éves meghaladja a 260.000 Ft-ot, de éves díja 650.000 Ft alatt van, valamint a 650.000 Ftot elérő de 1.100.000 Ft-ot meg nem haladó egyszeri díjas biztosítások és eseti befizetések, továbbá ha az ügyfél személye, az üzleti megbízás jellege, az ügyfél körülményei nem indokolják a magasabb kockázati osztályba sorolást. 2. Közepes kockázatú termékek 650.000 és 1.200.000 Ft közötti rendszeres éves díjú termékek, valamint a 650.000-5.000.000 Ft közötti egyszeri díjas biztosítások és eseti befizetések, kivéve ha az ügyfél személye, az üzleti megbízás jellege, az ügyfél körülményei nem indokolják a magasabb kockázati osztályba sorolást, továbbá ha az ügyfél személye, az üzleti megbízás jellege, az ügyfél körülményei nem indokolják a magasabb kockázati osztályba sorolást. 3. Magas kockázatú termékek 1.200.000 Ft feletti rendszeres díjú termék, 5.000.000 Ft feletti egyszeri díjas termékek és eseti befizetések.

46/47


6. számú melléklet Bejelentés vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedés alapján 1.1 A bejelentésre kötelezett érintett szolgáltató szervezet, egység neve, címe, telefonszáma: 1.2 A pénzeszköz, gazdasági erőforrás észlelésének időpontja: 1.3 A bejelentés időpontja: 1.4 A kijelölt személy neve, címe, beosztása, telefonszáma: 2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai Az ügyfél adatai Születési családi neve: Születési utóneve: Házassági neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Pénzügyi és vagyoni jogi intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus által közzétett egyéb azonosító adatai:

3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson jogosultsággal rendelkező természetes személy adatai: A rendelkezni jogosult természetes személy adatai Születési családi neve: Születési utóneve: Házassági neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: Tartózkodási helye: 47/47

7. számú. melléklet 4. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság adatai A gazdasági társaság adatai Neve: Székhelye: Magyarországi fióktelepe: 5. Minden olyan egyéb adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a vagyoni és pénzügyi intézkedés alanyának vagyoni előnye származik 6. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása: Pénzeszköz értéke: Pénzeszköz neme: Pénzeszköz elhelyezésének módja: Gazdasági erőforrás adatai - tárgya: - azonosításra alkalmas egyéb adatok:

48/47

NYILATKOZAT. Alulírott... (született:

Recommend Documents