343
Nyelvm velés
NYELVM
VELÉS
Illeszkedési vizsgálat szembesítéssel 1. Ha teszttel vizsgáljuk a nyelvhasználatot, gyakran felvet dhet bennünk a kérdés: mennyire tekinthet k véletlenszer nek, alkalminak a kapott válaszok? Különösen akkor ütközünk ebbe a problémába, ha felmérésünknek olyan jelenség a f szerepl je, mellyel kapcsolatban tapasztalataink szerint az egyéni nyelvhasználat hajlamos az ingadozásra. Ilyen például a vegyes hangrend szavak toldalékolása is. Mely pontokon, milyen mértékben és miért térnek el saját korábbi megoldásaiktól egy kísérlet résztvev i, ha bizonyos id elteltével megkérjük ket ugyanannak a tesztnek a kitöltésére? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ 1994 végén és 1995 elején, illet leg 1996 végén és 1997 elején végzett felmérésemmel. Véleményem szerint két év elegend id ahhoz, hogy az adatközl k ne emlékezzenek korábbi válaszaikra, s így azokat se megismételni, se felülbírálni ne akarják. 2. A teszt összeállításához Hernádi Gyula „Dogma” cím drámája adott ötletet. (Megjelent: Rivalda 86—87. Nyolc magyar színm . Sorozatszerkeszt : Jovánovics Miklós. Magvet Kiadó, Bp., 1988. 173—229.) Olvasása közben felt nt, hogy a szerz a vegyes hangrend olasz személyneveket az esetek dönt többségében velárisan toldalékolja. A teljes drámából gy jtött adatokat az 1 . t á b l á z a t tartalmazza. 1. táblázat Toldalék -ba -ról -ra -nél -t l -hoz -nak -val mély magas összesen
Castiglione — — — — — 5 — — 5 — 5
Mazzini — — — — 1 — — — — 1 1
Guidi 11 11 12 — — 10 11 11 16 — 16
Antonelli — — 11 11 — 19 12 12 14 11 15
Összesen 11 11 13 11 11 24 13 13 35 12 37
Kíváncsi lettem arra, hogyan viselkednek mások nyelvhasználatában ugyanezek a nevek, ezért — a várható válaszokat tekintve — tízféle raggal kombináltam ket, és a következ t e s z t e t állítottam össze: 1. Antonelli... nincs er a javításhoz. 2. Ez a viselkedés Mazzini... cseppet sem volt jellemz . 3. Castiglioné... nem vártam semmi jót. 4. Az asszony szombaton találkozott Guidi... 5. A tizenhatos környékén hatalmasat rúgtak Antonelli... 6. Mazzini... nem volt fegyver. 7. Mi a véleményed Mazzini...? 8. Castiglioné... a szeme barna. 9. Antonelli... sütött a gy lölet. 10. Mikor mész látogatóba Castiglioné...? 11. Hallottál már Castiglioné...? 12. A lány egyre közelebb került Guidi... 13. Antonelli... sok szolgája volt. 14. Búcsúzz el Mazzini...! 15. Guidi... azóta is sokszor gondolok. 16. A fene essen Guidi...! 17. Mazzini... nincs semmi bajom. 18. Castiglioné... igazi m vészt ismerhettünk meg. 19. Holnap Antonelli... tartják az ünnepséget. 20. Elegem van Mazzini...! 21. Guidi... három zsák arany jár. 22. Castiglioné... nem hiányzott az akarater . 23. Mazzini... igazán nem méltó a dicsekvés. 24. A bíboros nem mert Castiglioné... nézni. 25. Guidi... nem akarok veled vitat-
344
Nyelvm velés
kozni! 26. Nincs eszesebb államférfi Guidi...! 27. Antonelli... együtt indultunk útnak. 28. Tegnap Castiglioné... valósággal az ördög bújt. 29. Guidi... nem kell tartanod, nem veszélyes. 30. Nagy csatát vívott Guidi... az ész és a lelkiismeret. 31. Te még Castiglioné... is bölcsebb vagy. 32. A merényl Mazzini... mártotta t rét. 33. Antonelli... csurgott a veríték. 34. Mazzini... nem fogsz csalódni. 35. Antonelli... szerdán futár érkezett hozzánk. 36. Castiglioné... ideje volna leszámolni! 37. A titkár Antonelli... fordult segítségért. 38. Mazzini... egy szót se err l! 39. Guidi... jó hadvezér válhatott volna. 40. A tömeg átkokat szórt Antonelli... 3. Miel tt belekezdtem volna a címben és a bevezet ben említett szembesít vizsgálatba, 1994 szén arra kértem Bertha Franciskát, hogy o l a s z b ó l felvételire vagy nyelvvizsgára készül tanítványaival töltesse ki a kérd ívet. Segítségének köszönhet en ki l e n c adatközl megoldásait kaptam meg: 17—26 éves n kr l van szó, többségük budapesti születés . E csoport eredményét a 2 . t á b l á z a t mutatja be. Láthatjuk, hogy az összkép er sen különbözik a Hernádi drámájából megismertt l. Szembet n , hogy nevenként, a szó magánhangzó-struktúrájának függvényében mennyire más és más az illeszkedési arányok részesedése, összességében viszont a palatális toldalékolás dominál. Ezzel összhangban az egyes ragpárokat tekintve is a magas magánhangzójú változatok vannak fölényben, különösen a -nek és a -vel túlsúlya felt n . Mivel a felmérésben kilencen szerepeltek, azt várnánk, hogy ennyi az egyes nevekhez ragpáronként tartozó válaszok száma is. Hogy ez nincs mindenütt így, annak az az oka, hogy a kísérelt résztvev i olykor nem az általam várt toldalékkal látták el a tesztszót. 2. táblázat Toldalék -ban -ben -ból -b l -ba -be -ról -r l -ra -re -nál -nél -tól -t l -hoz -hez -nak -nek -val -vel -t -ék
Castiglione 5 4 6 3 4 5 8 1 7 2 8 1 6 3 5 4 4 7 4 2 — 1 —
Mazzini 4 5 5 4 4 5 4 5 2 8 6 4 5 4 4 3 3 5 2 8 — — —
Guidi 1 7 2 7 2 6 3 5 3 6 2 7 3 6 5 4 3 6 3 7 2 — —
Antonelli — 7 — 5 — 7 1 13 — 9 1 8 — 7 1 9 1 11 — 9 — — 1
Összesen 10 23 13 19 10 23 16 24 12 25 17 20 14 20 15 20 11 29 9 26 2 1 1
% 30,30 69,70 40,63 59,38 30,30 69,70 40,00 60,00 32,43 67,57 45,95 54,05 41,18 58,82 42,86 57,14 27,50 72,50 25,71 74,29
345
Nyelvm velés Toldalék mély % magas % semleges % összesen (váratlan)
Castiglione 57 63,33 32 35,56 1 1,11 90 (3)
Mazzini 39 43,33 51 56,67 — — 90 (6)
Guidi 27 30,00 61 67,78 2 2,22 90 (3)
Antonelli 4 4,44 85 94,44 1 1,11 90 (10)
Összesen 127 35,28 229 63,61 4 1,11 360 (22)
%
(6,11)
A váratlan megoldások száma a 2. táblázat alsó sorában olvasható. (Az efféle példákhoz itt és a következ kben szükség esetén szögletes zárójelben adom meg a tesztmondat sorszámát és a várt ragpárt.) Közülük némelyik egyszer en figyelmetlenségb l ered: „Antonellinek nincs er a javításhoz” [l. -ban/-ben]. Gyakoribb eset, hogy a régensnek egyébként létez , de az itteni mondatba nem ill vonzata jelenik meg: „Mazzinire igazán nem méltó a dicsekvés” [23. -hoz/-hez]; „Nagy csatát vívott Guidival az ész és a lelkiismeret” [30. -ban/-ben]; „Castiglionének ideje volna leszámolni!” [36. -val/-vel]. Vannak szokatlan, de érthet és elfogadható megoldások is: „Antonelliról sütött a gy lölet” [9. -ból/-b l]; „Mazzinivel egy szót se err l!” [38. -nak/-nek]. Külön említést érdemelnek a váratlan megoldások közül a semleges, vagyis az illeszkedés irányát el nem áruló válaszok. — A „Castiglionét ideje volna leszámolni” [36. -val/-vel] a felszámolni vagy a megölni analógiás hatását tükrözheti. Az 5. mondatban a várt -ba/-be helyetti „A tizenhatos környékén hatalmasat rúgtak Antonelliék” arról tanúskodik, hogy az adatközl (egy 18 éves lány) nem találta a megfelel ragot, de grammatikailag a mondatba ill vel helyettesítette. — Természetesen a semleges megoldásokhoz sorolom a ragtalanságot (ha úgy tetszik: a válaszhiányt) is. E jelenség mindkét példájával ugyanaz a (19 éves) lány szolgált: a 16. mondatban („A fene essen Guidi...!” [-ba/-be]) inkább kapkodásból, figyelmetlenségb l eredhet a hiány; a 25.-ben (Guidi... nem akarok veled vitatkozni!” [-ról/-r l]) viszont az is szóba jöhet, hogy a válaszadó a névben megszólítást vélt felfedezni. Az olaszul tanulók csoportjának eredményeire a továbbiakban többször, eddig nem említett szempontokból is vissza fogok térni. 4. A 3 . t á b l á z a t a 2.-nak a rendjét követve összegzi az 1 9 9 4 / 9 5 - ö s felmérés eredményét, ugyanígy a 4 . t á b l á z a t az 1 9 9 6 / 9 7 - e s é t . 3. táblázat Toldalék -ban -ben -ból -b l -ba -be -ról -r l -ra -re
Castiglione 6 1 6 1 6 1 5 2 4 3
Mazzini 5 2 4 2 3 4 5 2 5 2
Guidi 2 5 3 4 3 4 2 3 2 5
Antonelli — 7 — 7 — 5 1 6 — 7
Összesen 13 15 13 14 12 14 13 13 11 17
% 46,43 53,57 48,15 51,85 46,15 53,85 50,00 50,00 39,29 60,71
346 Toldalék -nál -nél -tól -t l -hoz -hez -nak -nek -val -vel mély % magas % semleges % összesen (váratlan)
Nyelvm velés Castiglione 5 2 5 2 5 2 5 2 5 2 — 52 74,29 18 25,71 — — 70 (—)
Mazzini 5 2 5 3 4 2 7 1 4 3 — 47 67,14 23 32,86 — — 70 (4)
Guidi 3 4 2 5 2 5 2 4 3 6 1 24 34,29 45 64,29 1 1,43 70 (3)
Antonelli — 5 — 7 — 7 — 10 — 8 — 1 1,43 69 98,57 — — 70 (4)
Összesen 13 13 12 17 11 16 14 17 12 19 1 124 44,29 155 55,36 1 0,36 280 (11)
% 50,00 50,00 41,38 58,62 40,74 59,26 45,16 54,84 38,71 61,29
Összesen 14 14 12 15 14 12 14 11 14 13 14 12 14 14 15 12 18 18 14 14 2 143 51,07
% 50,00 50,00 44,44 55,56 53,85 46,15 56,00 44,00 51,85 48,15 53,85 46,15 50,00 50,00 55,56 44,44 50,00 50,00 50,00 50,00
(3,93)
4. táblázat Toldalék -ban -ben -ból -b l -ba -be -ról -r l -ra -re -nál -nél -tól -t l -hoz -hez -nak -nek -val -vel mély %
Castiglione 7 1 5 1 7 — 6 1 6 1 6 1 6 1 7 — 5 2 7 — — 62 88,57
Mazzini 5 2 4 3 5 2 5 2 4 2 5 2 5 2 5 1 7 3 5 1 — 50 71,43
Guidi 2 5 2 5 2 5 2 3 3 4 2 5 2 5 2 5 3 4 1 6 2 21 30,00
Antonelli — 6 1 6 — 5 1 5 1 6 1 4 1 6 1 6 3 9 1 7 — 10 14,29
347
Nyelvm velés Toldalék magas % semleges % összesen (váratlan)
Castiglione 8 11,43 — — 70 (1)
Mazzini 20 28,57 — — 70 (4)
Guidi 47 67,14 2 2,86 70 (2)
Antonelli 60 85,71 — — 70 (8)
Összesen 135 48,21 2 0,71 280 (15)
%
(5,36)
A s z e m b e s í t vizsgálatban heten vettek részt, valamennyien n k. Az els felméréskor természetesen nem tudták, hogy két év múlva ugyanazzal a kérd ívvel fordulok hozzájuk. Ezúton is köszönöm nekik, hogy ismételten vállalkoztak a feladatra. A résztvev ket nagybet kkel jelölöm. Lássunk róluk néhány információt (születési helyüket és évüket, foglalkozásukat, valamint azt, tudnak-e olaszul): A: Cegléd, 1927, tudományos ügyintéz , nem; B: Budapest, 1928, tudományos ügyintéz , igen; C: Újpest, 1942, tudományos ügyintéz , nem; D: Budapest, 1966, magyar—spanyol szakos tanár, nem; E: Budapest, 1969, magyar—olasz szakos tanár, igen; F: Budapest, 1970, magyar—történelem szakos tanár, nem; G: Budapest, 1976, magyar—olasz szakos egyetemi hallgató, igen. A szembesített összeredmények azt mutatják, hogy a személynevek sorrendje a veláris és palatális toldalékok gyakoriságának szempontjából nem változott: a Castiglione és a Mazzini mindkétszer többségében mély, a Guidi és az Antonelli viszont magas magánhangzójú ragokat kapott. Módosultak ellenben az arányok, mégpedig — a Guidi kivételével — a veláris toldalékok javára. Így az összes adatot tekintve a második felmérésben a veláris megoldások kerültek némi fölénybe. Ennek okáról az egyes résztvev k válaszainak elemzésekor lesz szó. Érdemes összevetni az ismételt vizsgálatot a 2. táblázattal, vagyis az olaszul tanuló fiatalok eredményével is. A nevek sorrendje az illeszkedési irányok szempontjából ott ugyanilyen. Lényeges különbség azonban, hogy már a Mazzini ragjainak többsége is palatális, összességében pedig majdnem kétharmados a magas toldalékok részesedése. Célszer lesz tehát figyelni arra a szembesítésben szerepl k válaszainak áttekintésekor, vajon tapasztalható-e olyan tendencia, hogy a fiatalabbak szívesebben választják a palatális végz déseket. A hangrendi vizsgálatokban fel-felbukkan a kérdés: befolyásolhatja-e a toldalék az illeszkedés irányát? GÓSY MÁRIA például (Nyr. 1992: 431—2) nagyobb jelent séget tulajdonít a toldaléknak, mint a KONTRA MIKLÓS—CATHERINE O. RINGEN—JOSEPH P. STEMBERGER szerz hármas (NyK. 1989: 133). GÓSY úgy tapasztalta, hogy a -ról/-r l párra jellemz bb a mély változat túlsúlya, mint más ragokra, én pedig a vegyes hangrend keresztnevekkel foglalkozó vizsgálatomban a -tól-nak a -t l-lel szembeni dominanciáját figyeltem meg (HORVÁTH LÁSZLÓ Nyr. 1997: 152—3). A 2—4. táblázatokból látható, hogy sem a magam korábbi észrevétele, sem GÓSYé nem kapott meger sítést: a -tól és a -ról gyakorisága sem az olaszul tanuló fiatalok csoportjában, sem az ismételt felmérésben nem felt n . — Már szó esett róla, hogy az olaszosok körében a -nek és a -vel t nik igen népszer nek. Az utóbbinak a fölénye veláris párjával szemben a szembesít vizsgálat els felmérésében is elég nagy, a másodikban azonban megsz nik. A mostani megfigyelések tehát nem igazolják azt a feltevést, hogy bizonyos toldalékok lényegesen befolyásolhatják az illeszkedés irányát. A szembesített felmérésekben a váratlan, ezen belül a semleges válaszok aránya alig tér el egymástól. A részletekr l az egyes adatközl k megoldásaihoz kapcsolódva ejtek majd szót. 5. A tulajdonképpeni szembesítést, vagyis a z e g ye s r é s z t v e v k eredményeinek és azok változásainak elemzését az els , illetve a második felmérésr l tájékoztató 5 . é s 6 . t á b l á z a t se-
348
Nyelvm velés
gítségével végezhetjük el. Igyekszem úgy jellemezni az egyes adatközl k megoldásait, hogy egyúttal feltárjam a megfigyelhet különbségek lehetséges okait is. 5. táblázat Adatközl (váratlan) A (2) B (—) C (3) D (1) E (—) F (4) G (1)
Irány
Castiglione
Mazzini
Guidi
Antonelli
mély magas mély magas mély magas semleges mély magas mély magas mély magas mély magas
17 13 10 — 10 — — 13 17 18 12 15 15 19 11
16 14 10 — 10 — — 14 16 15 15 17 13 15 15
— 10 — 10 19 — 11 18 12 — 10 17 13 — 10
11 19 — 10 — 10 — — 10 — 10 — 10 — 10
Összesen 14 26 20 20 29 10 1 15 25 13 27 19 21 14 26
% 35,00 65,00 50,00 50,00 72,50 25,00 22,50 37,50 62,50 32,50 67,50 47,50 52,50 35,00 65,00
6. táblázat Adatközl (váratlan) A (5) B (3) C (5) D (—) E (—) F (1) G (1)
Irány
Castiglione
Mazzini
Guidi
Antonelli
Összesen
%
mély magas semleges mély magas semleges mély magas mély magas mély magas mély magas mély magas
19 11 — 10 — — 10 — 15 15 19 11 19 11 10 —
10 — — 10 — — 10 — 13 17 11 19 17 13 19 11
— 19 11 — 19 11 10 — 13 17 — 10 18 12 — 10
10 — — — 10 — — 10 — 10 — 10 — 10 — 10
29 10 11 20 19 11 30 10 11 29 10 30 24 16 19 21
72,50 25,00 22,50 50,00 47,50 22,50 75,00 25,00 27,50 72,50 25,00 75,00 60,00 40,00 47,50 52,50
A-val jelölt adatközl mnek a második alkalommal adott válaszai az els felméréshez képest szemlátomást a mély toldalékolás felé mozdultak el; éppen játszotta a legnagyobb szerepet abban, hogy a második felmérés összeredményében a veláris ragok kerültek többségbe (l. a 4. táblá-
Nyelvm velés
349
zatot). Az sem lényegtelen, hogy A a már el ször is némi veláris többséggel ragozott Mazzini-t másodjára kizárólag mély toldalékokkal látta el, de még fontosabb az Antonelli esetében észlelhet , csaknem 180 fokos fordulat. Ennek magyarázata valószín leg az, hogy a második alkalommal A nem próbált valamiféle vélt vagy valós köznyelvi normát követni, hanem bátran teret engedett Duna—Tisza közi anyanyelvjárásának, melyre — ELEKFI LÁSZLÓ megfigyelése szerint is (NymKk. 2: 81) — jellemz a mély illeszkedés. — A-nak az els felméréskor két váratlan megoldása volt: „A tizenhatos környékén hatalmasat rúgtak Antonellinek” [5. -ba/-be]; „Guidivel nem akarok veled vitatkozni” [25. -ról/-r l]. Az els ként idézett megoldás, melyet A másodszorra is alkalmazott, de veláris raggal, félreértésb l eredhet; a második példa inkább a figyelem kihagyásából. Az utóbbi lehet a magyarázata a második felmérés váratlan válaszaiból kett nek: „Antonellinak nincs er a javításhoz” [1. -ban/-ben]; „Mazzininak nincs semmi bajom” [17. -val/-vel]. Kissé furcsa, de elfogadható ez a mondat: „Ez a viselkedés Mazzininak [’Mazzini számára’] cseppet sem volt jellemz ” [2. -ra/-re]. A egyetlen semleges válaszát az magyarázhatja, hogy a nevet megszólításként kezelte: „Guidi... nem akarok veled vitatkozni!” [25. -ról/-r l]. B igen következetes maradt önmagához: a Castiglione és Mazzini neveket mindkétszer csakis mély, a Guidi-t és az Antonelli-t pedig magas magánhangzójú ragokkal látta el. Az egyetlen kivétel a második felmérésbeli semleges, ragtalan válasz, melyet a 25. mondattal kapcsolatban Atól is láttunk. B másik két váratlan válaszát szintén a második alkalommal adta; lényegében már ezek is ismer sek A-tól: az 1. mondatból az Antonellinek, a 2.-ból pedig a Mazzininak. C ugyancsak igen következetes. Három nevet ugyanúgy toldalékol, mint B, a Guidi-t azonban mély végz désekkel látja el. — Y az els felméréskor sejtett megszólítást a 25. mondatban: ezt azzal is jelezte, hogy a név után vessz t tett! Figyelmet érdemel, hogy két váratlan megoldást is megismételt. Közülük az els meglep , de grammatikailag tökéletes: „Holnap Antonellinek tartják az ünnepséget” [19. -nál/-nél]; a második valószín leg kontamináció eredménye: „Mazzinira igazán nem méltó a dicsekvés” [23. -hoz/-hez, vagyis Mazzinihoz nem méltó × Mazzinira nem jellemz ]. Eredeti látásmódról tanúskodnak C egyéb váratlan megoldásai: „Antonelliben sütött a gy lölet” [9. -ból/-b l; a -ben talán a forr, izzik igék hatására jelent meg]; „Castiglionéban nem hiányzott az akarater ” [22. -ból/-b l]; „Antonellib l csurgott a veríték” [33. -ról/-r l]. D válaszai sokkal változatosabbak. Az Antonelli-hez mindig magas végz dést illeszt, a másik három névvel kapcsolatban viszont elég er s az ingadozás. Külön említést érdemel a Guidi esetében megfigyelhet éles fordulat a palatálisok felé. — D egyetlen váratlan válasza kissé talán furcsa, de mindenképpen elfogadható: „Ez a viselkedés Mazzinit l cseppet sem volt jellemz ” [2. -ra/-re]. E az egyetlen, aki mindig a várakozásomnak megfelel raggal egészítette ki a tesztszavakat. Szerinte a Guidi és az Antonelli mindig palatális toldalékot kíván, a Castiglione viszont egy-két kivétellel velárisat. Egyedül a Mazzini esetében figyelhetünk meg nagyobb változást, mégpedig a magas magánhangzójú ragok javára. F-r l ugyancsak elmondhatjuk, hogy három név toldalékolásának megítélésében h maradt önmagához. Ugyanakkor az egyetlen lényeges változás, a Castiglione er s elmozdulása a mély toldalékolás felé, azzal járt, hogy F összeredményében másodjára a velárisok kerültek túlsúlyba. — Számomra váratlan megoldásai közül F csak az egyiket ismételte meg: „Holnap Antonellivel tartják az ünnepséget” [19. -nál/-nél]. A többi csupán az els alkalommal fordult el : „Mazzininak nem volt fegyver” [6. -nál/-nél]; „Elegem van Mazzininál” [20. -ból/-b l]; „Guidival három zsák arany jár” [21. -nak/-nek]. Gondolom, nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy mind a négy válasz meglep ; kétségtelen azonban, hogy némi fejtöréssel mindegyikhez találhatunk megfelel kontextust, és pillanatnyi felületességre legföljebb a „Mazzininak nem volt fegyver” mondattal kapcsolatban gyanakodhatunk. G megoldásai sok ponton emlékeztetnek E válaszaira, noha természetesen — akárcsak a többiek — k is egymástól függetlenül töltötték ki a tesztet. Kett jük között az a lényeges különbség, hogy G a második felméréskor a Mazzini esetében szinte mindig a mély rag mellett döntött, míg E
350
Nyelvm velés
éppen ellenkez leg. Lehetségesnek tartom, hogy az ismétléskor a módosításban voltaképpen ugyanaz motiválta ket: törekedtek a szabályosságra. — Az els felmérésben G egyetlen váratlan választ adott, s ehhez (mint kés bb elmondta, a mondatbeli Antonellit kapusnak vélve) két év múlva is ragaszkodott: „A tizenhatos környékén hatalmasat rúgtak Antonellinek” [5. -ba/-be]. Még egy érdekesség: az els alkalommal a 25. mondatban G — az általa kitett vessz b l is sejthet en megszólításra gondolva — a Guidike megoldást alkalmazta, s valószín leg csak akkor írta fölé a statisztikában szerepl Guidir l-t, amikor ellen rzésképpen átolvasta a tesztlapot. 6. A 7 . t á b l á z a t a két felmérés közötti v á l t o z á s o k számát és a r á n yá t közli. Nemcsak az illeszkedés irányát érint módosításokat tartalmazza, hanem az olyan eseteket is, melyekben a korábbi várt, illetve váratlan választ az adatközl megváltoztatta. A 67 eltérésb l egyébként 54-ben (80,60%) fordult az ellenkez jére az illeszkedés iránya. 7. táblázat Adatközl A B C D E F G összesen %
Castiglione 2 — 1 4 3 4 1 15 21,43
Mazzini 6 1 — 5 4 6 4 26 37,14
Guidi 1 1 1 7 — 4 — 14 20,00
Antonelli 9 1 2 — — — — 12 17,14
Összesen 18 3 4 16 7 14 5 67 23,93
% 45,00 7,50 10,00 40,00 17,50 35,00 12,50
Az összegzésb l látható, hogy majdnem minden negyedik válasz különbözik az els felméréskor kapottól. A nevek közül a Mazzini-t érintették leginkább, az átlagot jóval meghaladó mértékben a változások, a legkevésbé pedig — A er teljes módosítása ellenére is — az Antonelli-t. Ami az egyes adatközl ket illeti, a változtatások arányai széles skálán helyezkednek el. Úgy látszik, az életkor vagy a foglalkozás önmagában nemigen határozza meg a módosításra való hajlamot, hiszen két legid sebb, azonos foglalkozású adatközl m produkálta ebb l a szempontból a legszéls ségesebb eredményeket. — Arra is gondolhatnánk persze, hogy A-nak a második felméréskor megfigyelt spontán válaszai számítanak kivételnek, s a viszonylag id sebb korosztályra a B és C képviselte következetesség a jellemz . Tapasztalhattuk azonban, hogy a fiatalabbak közül (legalábbis másodszorra) E és G is törekedni látszott a következetességre. — Másfel l igaz: a tesztlapok értékelésekor nemigen tudtam eldönteni, hogy B és C következetessége mennyire tükrözi természetes nyelvhasználatukat, míg például D vagy F válaszait szerintem aligha befolyásolta az, hogy nem természetes beszédhelyzetben, hanem kísérleti alanyként szerepelnek. Érdemes ellen rizni, szignifikánsak-e a változtatásban megmutatkozó különbségek az egyes adatközl k között. Ebb l a szempontból magától értet d en az átlagoshoz viszonylag közel álló értékeket illeti a legnagyobb figyelem. A megismételt és a módosított válaszok arányát tekintve E és F eredménye között (5%-os hibahatárt megengedve) még nem mondhatjuk statisztikailag számottev nek a különbséget (0,10 > p > 0,05), F-é és G-é között viszont már igen (0,05 > p > 0,01). 7. A szembesít vizsgálat lezárásaként szeretnék visszatérni arra a kérdésre, amely Bertha Franciska olaszul tanuló diákjairól szólva vet dött fel: vajon a szembesítés résztvev i közül a fiatalabbak hajlamosabbak-e a palatális toldalékolásra az id sebbeknél? Bár az adatközl k kis lét-
Él nyelv
351
száma fokozott óvatosságra int, úgy t nik, a válasz: igen. Az eredmények tehát meger sítik a palatális toldalékolás terjedésér l vallott nézeteket. (Ezekr l másutt szóltam részletesebben: MNy. 1997: 457—73.) S hadd álljon itt még egy kérdés, bár a résztvev k száma ebb l a szempontból is gátolja a meszszemen következtetéseket: befolyásolhatta-e az olasz nyelv ismerete a válaszokat? Ennek valószín ségét csökkenti, hogy a magyar szövegkörnyezet feltehet leg az idegen nyelvet ismer számára is valamelyest semlegesíti a magyartól eltér kiejtési sajátságokat. — A tesztbeli nevek közül a Guidivel kapcsolatban merült fel bennem, hogy az olasz kiejtést jobban ismer k az els szótagban némileg más hangot ejtenek, mint a magyar u, az olaszul nem tudók hangsúlyos u-ja viszont esetleg veláris irányba terelheti a toldalékolást. Talán ez is magyarázhatja azt, hogy az olaszul beszél B, E és G ezt a nevet sohasem ragozta mélyen, a nyelvet nem ismer k közül viszont ez csupán A-ra érvényes; biztosabbat azonban csak sok válaszadó megoldásait mérlegelve mondhatnánk. 8. Szembesít vizsgálatomat módszertani kísérletnek szántam. Kevés adatközl vel dolgoztam, tehát az eredmények nagyobb része csak óvatos következtetésekre ad lehet séget. Úgy t nik, változatlanul terjed ben van a vegyes hangrend szavak palatális toldalékolása: erre mutat, hogy a fiatalabbak az id sebbeknél szívesebben választják a magas magánhangzójú ragokat. A toldalék hatása az illeszkedés irányára kevésbé látszik lényegesnek annál, mint néhány korábbi felmérés alapján gondolnánk. Az idegen neveket érint illeszkedésben az adott nyelv ismeretének nem okvetlenül jut fontos szerep. Igazolódott az a feltevés, hogy az illeszkedési vizsgálatokban egyáltalán nem felesleges az ellen rzés, a felmérés megismétlése, hiszen ezen a területen az egyéni nyelvhasználatra is jellemz lehet az ingadozás. Láthattuk, hogy a másodszori felmérésben az els höz képest a válaszoknak mintegy 25%-a változott meg. Nemcsak azt volna célszer kipróbálni, hogy a minta növelésével módosulna-e ez az arány, hanem az is kutatásra érdemes, hogy más, az ingadozásra lehet séget nyújtó nyelvi jelenségekkel kapcsolatban (például köznyelvi e : ö, volna : lenne típusú szembenállások) milyen volna hasonló szembesítéskor a változások gyakorisága. Pszicho- és szociolingvisztikai néz pontból kísérletemben az eredményeket ellentétesen befolyásoló tényez ket tartom említésre méltónak: a valódi vagy vélt norma követését és az anyanyelvjárás vállalását; a következetességre, szabályosságra való törekvést és ezzel szemben a spontaneitást. A résztvev k számának növelését l, az adatközl k gazdag szempontrendszer szerinti kiválasztásától rejtettebb okok és célok feltárását is remélhetjük. HORVÁTH LÁSZLÓ
ÉL0 NYELV Alsótagozatosok anyanyelvhasználata kisebbségi helyzetben Míg az els dleges nyelvi szocializáció korszakában, a kisgyermekkorban a család nyelvhasználata hat leginkább a gyermek nyelvi fejl désére, addig az iskoláskorra es másodlagos nyelvi szocializáció folyamatát els sorban az iskolai oktatás határozza meg, amely a köznyelv írott és beszélt változatát közvetíti. A családban viszont nem mindig (különösen kisebbségi körülmények között nem) a presztízsváltozatot, hanem a nyelvjárást sajátítja el a gyermek, s ilyenkor az iskolában szembetalálja magát az írott és beszélt köznyelvi változattal, s t kisebbségi körülmények között még egy idegen nyelvvel, a többnyire ugyancsak magas presztízs államnyelvvel. Mindezek a tényez k hatással vannak az egyén további nyelvi fejl désére, s többek között azt eredményezik, hogy a kisebbségi magyar nyelvhasználat nyelvjárásiasabb az anyaországinál.
