Ny 940 SR 943 SS 948

S S / Sz / Z hangok

905

XS és SX

906

SB/V

907

SC

912

SD

912

SP/F

914

SG/Gy

918

SH

920

SJ

923

SK/Ch

925

SL/Ly

929

SM

935

SN/Ny

940

SR

943

SS

948

SSz

950

ST/Ty

951

S-Z/Zs

955

904

Az S / Sz / Z hangokról Mindhárom hang elıdje a t volt. Az s megjelenése-kiejtése (feltehetıen Európában) megelızte az sz hangot. A z az sz hang jóval késıbbi változata (pl.: mákosz → mákoz), a zs hangé pedig az s (pl.: Sosanna) – Zsuzsanna. De ez nem abszolút szabály, mert fordítva, az s-bıl is válhat z és az sz-bıl zs (pl.: a héber balszam = balzsam). Az a tény, hogy a héberben közös bető jelöli az s és (a régi betővel írt) sz hangot arra utal, hogy eredetileg a kettı egy hangzat volt. (A finnben ma sincs valódi sz.) Ez az oka annak, hogy az s kezdető magyar szavak héber rokona sz-szel is kezdıdhet. Az sx- a héberben viszonyító elırag, a jelentése: aki, amely, amire, stb.)

Az -xk a magyar többesszám jele és az 1. szám 1. személyő ige ragja, de mi volt eredetileg? Ha sok seb van, vagy ha tartósan fennállnak, akkor a seb-ek-kel borított rész → seb-es. Ahol fá-k vannak, az fá-s terület. A rak-ak, az rak-ás. Az -xk és az -xs kapcsolata a héberben ugyanez, pl. porek = lerak, pores = leválik (porok). Eredetileg a magyar jelenidejő igeragozás 1. személyének ragja is csak egy folyamatos-gyakorító képzı volt. Tehát a mos-ok régen nem azt jelentette, hogy én mosok, hanem azt, hogy valaki "mos-ós". vagyis folyton ismételgeti a vízbıl való kihúzogatást (a mosást). A hoz-ok azt jelentette, hogy valaki rendszeresen hozogat valamit: "hoz-ós". Példák a héberbıl: hazak, hózek = erıs, erısség (hoz-ós, húz-ós), szrok = vadszılı, szroch = zsinór, szrak = terméketlen – nem nehéz felismerni a magyar "szárak" szót. (Igen, eredetileg a szar-ok is azt jelentette, hogy szár-as, vagyis szárat szokott kiereszteni magából ott hátul).

905

S Az XS és SX gyök, héber Az XS gyökök ısképe: ahol tőz van, ott emberek tanyáznak – s ezek, mint a moly – eltőnnek, de a nyomukban "kiégett lyukak" maradnak. Az XS gyök: es, isim = tőz(ek), is, anasim = ember(ek). XS gyök: as = moly. Az -xs ragként és képzıként is általános mindkét nyelvben. Jelentése: olyan tulajdonságú, mint amit az alapszó jelent. Pl.: enos = ember (én-es). A héber SX gyökök közös értelme: már a múlté... Az SX gyök: moly, Göncölszekér (elmozdul az égen). Az SX gyök: saá = pusztává vált, soá = katasztrófa. Az SX gyök: saá = el-, odafordult, óra. Az SXX gyök: sai/j/á = síma. A héber sx- általános viszonyító elırag: se- = olyan. A magyarban ez utóragként szerepel, pl.: hát-só, kopor-só.

XS és SX, héber táblázat XS

es, isim = tőz

is, anasim = ember, férj, férfi alef isá, nasim = asszony, nı, feleség alef isi, isit = egyéni, személyes, -en alef

as = moly, Göncölszekér ájin

XS

XS

usá = egy ısi város

se- = hogy, mert, aki, ami, amely, amerre, stb. saá = pusztává, kietlenné vált alef sáa = feléfordul, elfordul tıle ájin-hé

SX

soá = katasztrófa alef-hé SX

so'á = /pénz/ mágnás, gazdag, elıkelı

saá = idı, /hány/ óra ájin sai/j/á = síma 2 ájin

SXX

A Göncölszekér olyan, mint egy felkerekedı, hosszú útra induló kocsi – amire már felraktak minden göncöt. Talán loptak is hozzá (gonev=lopkod) a környékrıl). Aztán eltőnik, s csak a hőlt helye marad, mint a molyrágásnak.

906

XS és SX, összehasonlító táblázat A magyar XS gyök értelme: többszörös. Az SX gyöké: múló. as = moly, szú

is, isá = ember, asszony

as = moly

ás

és

ıs

is

saá = pusztává válik his = gyorsan se

sí, Sió /csatorna/

soá = lepusztul

soá=katasztrófa

só /Holt tenger/

sú, ső /betegség/

A Sió nem természetes víz, már eredetileg is emberkéz (a rómaiak) által alkotott vízleeresztı – a Balatonból a Dunába.

SB/V gyök, héber Az alábbi két SV gyök ısi képe: sívó szél, segítség! SVX gyök: sává, sév'a = kiáltás, siv'a = segítségért kiáltott, saavá = viasz. Az SV gyök: sáva = fogság (leüli), sev! = ülj le! sove = foglyul ejt. E két gyök értelme: sívó szél, segítség! Az SV gyök: save = egyenlı, egyforma, megéri, savá = hasonlít, megérdemeli, sivá = kisimította, kiegyenesítette, odatette, sove = felér vele. E gyök értelme: sávos, lesimított, egyenlıvé tett. A következı két SV gyök ısi képe: savas hányás. A héber SVX gyök: sáv, la-sáv = hiába, hamisság. Az SV gyök: sáv /suv/ = ismétel, sivá = visszatérés, s'vó = agátkı (sávos), suv = megint, újra, suvá = békesség, nyugalom. Az SXV: soev = merít, felszív, s'ivá = szivattyúzás (pl. seb). E három gyök értelme: ismétel, visszatér. S a következı gyök is hasonló: A héber seva = hét (hetes szám) a Hold hétnapos fázisai-ról kapta a nevét. Az SB/VX gyök: savúa = (egy) hét, seva (nn) = 7, svi'i = hetedik, siv'á = gyászhét, sib'á = hétszerezte, svuá = eskü. Az Egyenlítıhöz közeledve megfigyelhetı, hogy a Hold sarlója már nem álló, hanem mindinkább elfekvı "csónak". Aki eltávozott egy csónakban, azért aggódni kellett, hogy visszatér-e valaha... A magyar Hold szavunk gyöke, a "hó" nem pusztán a betakart Holdra utal, hanem annak ezüstfehér színére is. A Hold elfogy és újjászületik – a héber holadá = születés, halál = holttest. A magyar meg-hal szó is azonos a hal-lal, ami ezüstfehér. 907

A héber SB/V gyök kétszótagúvá válása A héber SB/V gyök nem vesz fel p/f, g, m, z mássalhangzót. svx svx sv sb/vx svx sv sb/vl

sxvn svxn

sb/vv

sb/vc

svr sxbr sb/vr

sxbd sb/vs

sb/vh

svj sb/vj

svsz svsz

svk sb/vk

svxt svt sb/vt

SB/V, héber táblázat save, sává, sév'a = segély-, kiáltás vav-ájin saavá = viasz vav-ájin-hé

SVX

/sivalkodik/

siv'a = segítségért kiáltott vav-ájin

sáv /lasáv/ = hiába, -valóság, hamisság vav-alef

SVX

svá = : /szünetjel/ vav-alef save = egyenlı, egyforma, felér vele, megéri

sovi = /pénz/ érték vav SV

savá = megérte, felér vele, hasonlít, megérdemelte

sove = megéri, felér vele vav

vav sivá = tette /helyezte/, egyenlıvé tette, kisimította, kiegyenesítette, jelleget adott neki

sáv /suv/ = vissza-, megtér, ismétel

SV

suv, suvi /sav/ = térj vissza!

sivá = visszatérés suv = megint, újra suvá = békesség, megtérés, nyugalom hesív /sov/ = válaszolt, visszaadta, -vonta, -tette s'vó = agátkı sáva / sevi = foglyul ejtette / fogság, hadifoglyok

/sávos/

sove = foglyul ejt

/'leülteti'/

sev, sví /jasáv/ = ülj le! /hn, nn/ savúa, -ot = /egy/ hét, hetek ájin

JSV

siv'á = gyász-, hét /hn/

SB/VX

seva /nn/ = hét, hétszer svi'i = hetedik, hetedrész ájin

s'vui = heti ájin

sib'á = 7-szerez sub'á = héttel szorzott hasbaá /savá/ = ráolvasás, fel-, megesketés ájin saáv=szivattúzta, merítette, felszívta

svuá=eskü ájin

SXV alef soev, saóv=merít, vízmerítı /edény/

sauv = merített alef

s'ivá = merítés, fel-, szívás, szivattyúzás alef

saviv = szikra, sugár, lángnyelv

sviv = szikra, fénysugár, lángnyelv

s'váv, saváv = szilánk, forgács

sibev = megtör, forgácsol

SB/V-V

subáv=forgácsolt

sovev /suv/ = visszavisz, -hoz, -állít, bőnözik, rossz útra tér

908

sováv, sovavi = rakoncátlan, pajkos, huncut sibec, sibuc = befoglalta, -ás / követ/, közbeszúrta, -ás, beiktatta, bekockázta, -ás /papírt/, besorolta /alkalmazottat/, beillesztés

SB/VC

savac = szél-, hődés, görcs

subac = besorolt, befoglalt, kockázott

SXBD

ájin siabud = rabszolgaság, leigázás, elnyomás, meghódítás, betáblázás

SXBD

siabed, suabád=alávetette, elnyomta, -ott, leigázta, meghódította, -ott, rátáblázta, -ott /birtok/ ájin

SB/VH

sibah / soveh = meg-, dícsérte, lecsendesítette / feljavult

sevah = meg-, fel-, javul, a java, dicséret, dicsıség, erény, feljavulás, értéknövekedés subáh = dícsért, feljavított SVJ vav sivuj = összeegyeztetés, -hasonlítás, egységesítés, egyenlıség, formálás sivjon = egyenlıség vav savuj = fogoly

s'víja = foglyul ejtés

sabáj = fogoly kísérı alef

siv/j/a = fogság, hadifoglyok

SVJ SBXJ

vav-kuf sivek, sovek /suk/ = piacra vitte, értékesítette

SVK

vav-kuf sivuk / suvák = piacra vitel, értékesítés / piacra vitt, értékesített

savak = elmegy, otthagy kuf

sibuk = elválás, elhagyás

saavak = porszívó alef-kuf SVCh

SB/VK SXVK

svech = ág-bog sovach, sovech = galambdúc

sablul = csiga /belel-ös/ SV/BL

svil=ösvény, /haj/ választék, /égitest/ pálya

tav sibólet = kalász, örvény sovel = uszály, hullámsáv

savuon = hetilap

SVXN

siv'im = hetven ájin

saavanijá / saavanit = viaszos vászon, linóleum, stencil ájin-vav savár = kötéltáncos vav

SVR

savár = el-, meg-, össze-, törte

s'iber = hebraizálta ájin

SVXM SXVN SXBR

sover = el-, tör, elismervény, szelvény /verés/

sever = csapás, törés, szilánk, törtszám, sérv, megfejtés, magyarázat, gabona /bibl/ savur, savir = törött / törékeny /se-ver/

siber / sibur = el-, össze-, törte / el-, összetörés svirá = össze-, el-, törés

svarim = törtszámok, töredékek, sofárhangok 909

SB/VR

savrír=töredék, törmelék, szilánk SB/VS

sibrón / svirut = csapás, összeroppanás / törékenység

sibes = összezavarta, hibát ejtett, kiforgatta /értelmét/, utat rongált

savsevet = szélkakas, lépvesszı

subás = megrongált /út/, összezavart, hibás szöveg

sabesta=hiba, tévedés /arám/ alef

sibus = hiba, tévedés

savisz = fejkendı, diadém szamech

SVSz

/se-visz/

sviszak = töpörtyő vav-szam-kuf savat = megbotozta tet savit = üstökös

SVSz

sovet = megbotoz tet SVT

sevet = vesszı, néptörzs, jogar tet

/se-vet/

svát = február-március tet

s'but = süllı

/süvít/

SVXT

sviit = hetedik /nn/ hetedrész, hetedik év /ugar/ ájin siv'atáim = hétszeresen ájin

savat = sztrájkol, szünetel, megszőnik, szombatot tart tav sabát = szombat, munkaszünet

S/VBT

sovet = szünetel, sztrájkol tav

tav sevet = ülés, szünetelés svitá = sztrájk, munka-, szünetelés, szombattartás

sabtáj = Szaturnusz tav-alef-jud

tav svut = hazatérés, visszahonosítás

sabaton / sabatin = munkaszőnet / szombatista tav

SB/V gyök, magyar A magyar SV gyöknek két ısi képe van: sívó szél és savas hányás. Az SV gyök: sáv, sav, savó (felböfögik), sívó, suba. Az SB gyök (ısi képe is): seb (szivattyúz). Az SB/V gyök kétszótagúvá válása A héber SB/V gyök nem vesz fel p/f, g, m, z mássalhangzót. A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, c, d, j, k, m, z hangokkal. svx svx sv sb/vx svx sv

sb/vv

sb/vc

sxbd

sb/vh

sv sb

svb

svd

svg

svh

svj sb/vj

svk sb/vk

sb/vl

sxvn svxn

svr sxbr sb/vr

sb/vs

svsz svsz

svxt svt sb/vt

svl sbl svly

svn svny

svr

svs

svsz

svt sbt

910

SB/V, összehasonlító táblázat sáv = visszatérı soev=szivattyúz

save = érdemes

sav /böfög/ savó seb

süv /sógor/

sav=egyforma, sáv=ismétel

siv'a = segítség!

subá = hétszerezett

sáv

sívó /sivalkodik/

suba /7 bırbıl/

sováv = huncut

sviv=lángnyelv

sváb

sebbel /lobbal/

siabed = hódító siabud=leigázás svádli

suabád=elnyomott súvad /süllyed/

svéd sevah='dicséret'

subah=dícsért, sovech=galambdúc süveg

svihák

saavá = viasz suvikszol sovel = uszály

sibólet=örvény

savit = üstökös

sávoly /szövet/

síbol /ellop/

süvölt

sablul = csiga

siv'á=segítségért kiált

sipulim = alja

sablon

sivalkodik

sublót /suplód/

sáv=visszatérı

sáv = hamisság

sevet = vesszı

savanyú /böfög/

svindli

sovány, sövény svung

sovet=megbotoz

savur=összetört sáv=visszatérı sivár

sover = szelvény

sóvár /kerülgeti/ súber /zárólap/

sáv=ismétlıdı

hasavá=elfújás

savisz=fejkendı

sávos

sebes/ség/

suvaszt

savit = üstökös

hisív = fúj

sebté/ben/

sivít

svát = héber hónap süvít /febr-márc/

Sáv = visszatérı. A savat visszaböfögik, ami savanyú. Erdélyben és a Dunántúlon a süv, sü fınév is ismeretes a sógor jelölésére. A sógor biztonságot jelent, esetleg kibékíti a családot. Amikor az aludttej kazeinje (sajt, túró) kicsapódik, a savó marad vissza. A savószín világos sárgás-barna, de "üres" szín. 911

S'vó=agátkı – az achát sávos: szalagos, vagy csíkos. A suba palástszerő bunda, amely 5–7 hosszúfürtő magyar juh bırébıl készült. Sublót, komód, suplód: alacsony fiókos szekrény. Süveg: magas, hengeres férfi fejfedı. Megsüvegel: tisztelettel köszönt. Svil = ösvény (oda-visszajáró). Sávolyos, zsávolyos: textil szövési technika. Suber 1. trapéz alakú deszkalap a szekérderék elöl-hátul való lezárására. 2. A sütıkemence kéményét is suberrel – ki-behúzható pléhlappal zárják.

SC gyök A héber SC gyök: sacaf = tajtékzik, secef = áradat. sacaf = tajtékzott /dühtıl/

secef = áradat /tajtékos/

A sicc! /sietsz-tész!/ magyar indulatszó is feldühödést jelent.

SD gyök, héber A héber SD gyök az ST (stí=ital, sotef=ömlik) utódja. A d hang a kárpátnyelvben jelent meg, ennek idejét az SD kétszótagúvá válása jelöli ki. Az SD gyök: sad = mell, emlı, sed = ördög, rossz szellem, sidá = komód, fiókos szekrény, sod = rablás, fosztogatás, csapás. Az elvont értelem: erıszakos önellátás. Az SD héber gyök kétszótagúvá válása A héber SD gyök nem vesz fel v/b, c, g, h, k, s, sz, z hangot, tehát – az s kivételével – mindezeket a d hang megelızte. sd

sdd

sdf

sdj

sdch

sdl

sdm

sdn

sdr

SD, héber táblázat sad=mell, emlı

/ami ad/

SD

sod = ki-, rablás, fosztogatás, csapás

sed, sedi = ördög, démon, -i, rossz szellem sidá = ruhásláda, komód, fiókos szekrény hé sadád = ki-, rabolta

SDD

sided, sudad = fosztogatott, kifosztotta, kirabolta

sadud = kifosztott, kirabolt, halott

soded = rabló, ki-, el-, rabol sidud, sdidá=ki-, rablás, -fosztás

912

sadaf = kiszárította /növényt/

sidafón=aszály

sodef = kiszárít

SDF

saduf = aszott, elperzselt /növény/, 'üres szavak' sedef, sdéfa = kiszárít /növényt/, aszott gabona sadá/j/ = a Mindenható

SDJ

sidech, sudách=közvetítette, -ett, kiházasította, -ott

sadchán = házasság közvetítı SDCh siduch = házasság, -közvetítés, összeházasítás sidel=rávette, rábeszélte, kérlelte

SDL

sidul, sudál=rábeszélés, rábeszélt s'déma = mezı, termıföld

SDM

/'emlı'/

sedon = 'ördögfióka' sadár = küldte, nyírfa /sudár/

SDN

sidur = küldés, rádióadás

SDR

sider, sudár = le-, adta, -ott, közvetítette, -ett sdérá, sdérot = fa-, sor, társadalmi réteg soder = küld seder = gerinc

sidrá=hátgerinc

Sida = sifonér 1. komód, almárium a ruháknak 2. fiókosszekrény, sublót. Sóder = küld, sidur = rádióadás. Magyar szleng: "nyomja a sódert".

SD gyök, magyar Az egyetlen magyar gyökszó, a sodó újkori. A magyar SD gyöknek csak egy bıvítménye van: sdr, de annak értelme kitőnıen egyezik a héberrel. Azt, hogy a d hang megjelenésekor még nem "indult be", a héber nyelvtani flexibilitás, az egyoszlopos magyar táblázat árulja el. Az SD gyök kétszótagúvá válása A héber SD gyök nem vesz fel v/b, c, g, h, k, s, sz, z hangot. sd sd

sdd

sdf

sdj

sdch

sdl

sdm

sdn

SD, összehasonlító táblázat sad = emlı sodó /tejszerő mártás/ sadar = küld

soder = küld

sedre /szeles/

sodor, sodrás

913

sdr sdr

sidrá = hátgerinc sódar /lapocka/ sudár = közvetítı sadár = nyírfa sóder, sodrony

sudár

SP/F gyök, héber Mivel az s nem ıshang, az SP/F nem valódi ısgyök. Az sx- viszonyító elırag is ráolvadhatott a szavak egy részére, amelyek más gyök sajátjai voltak. Az alábbi gyök képe: beszívás. A héber SFX gyök: soef = belélegez, beszív, törekszik, óhajt, vágyik. Az SP/FX gyök: safá = áradt, árasztotta, séfa = bıség, sipúa = lejtı, sif'á = sokaság, tömeg, soféa = bıvelkedik, supá = ferdére állított. Elvont értelem: lejtırıl árad – bıvelkedik. Az alábbi gyök képe: lejtın súrlódik, eltapos. Az SF gyök: sefi = békésen, sífá = lemosás, faháncs, s'fí = domb, magaslat, sofe = súrol, kapar, gyalul, lesimít, átönt, megnyugszik, sofi = csípıcsont (vaskos), suf = súrlódik, eltapos. Az SP/F héber gyök kétszótagúvá válása A héber SP/F gyök nem vesz fel v/b, g, k, sz, z hangot. sfx sp/fx sp/f sp/fl

spc

sfxm sp/fm

sp/fd

sff

sfxn sfn

sfh

sp/frx sp/fr

sp/fj sfsf

sfch spxt spt sft

SP/F, héber táblázat saáf = belélegezte, beszívta, törekedett, óhajtotta, vágyott alef

SXF

soef = belélegez, beszív, törekszik, óhajt, vágyik alef alef s'ifá = törekvés, óhaj, vágyakozás, beszívás, belélegzés

SP/FX

séfa=bıség ájin

soféa = bı, bıséges, árad, ferde, áraszt, bıvelkedik sif'á = sokaság, bıség, tömeg ájin

safá = árasztotta, áradt, lejtı, ferdén állt

sipá, supá = ferdére, lejtısre állít, -ott ájin

sfí'a = lejtés, -ség, árasztás, bıség ájin sipúa = lejtı, lejtés, túlméret ájin 914

saf = súrlódott, le-, súrolta, eltaposta

SP/F

suf = súrlódik, súrol, eltapos

safá = lesúrolta, lekaparta, -gyalulta, -simította, átöntötte, megnyugodott sofe = lesúrol, lekapar, legyalul, lesimít, /lassan/ átönt, megnyugszik SP/F

sipá, supá = legyalul, -t, lesimít, -ott sífá = súrolás, lemosás, fa-, háncs s'fí = domb, magaslat jud

sefi = békésen, nyugodtan SPC

sofi = békesség, nyugalom, csípıcsont sipec, sipuc = tataroz, -ás, javítás supác=renovált

sapud = nyárs, kötıtő

SP/FD supád = kihegyezett, felnyársalt, leszúrt

sapad = hegyezte, felnyársalta, átszúrta safid = hegyes /nyársal/

soped=hegyez, felnyársal, átszúr

sipud = hegyezés, felnyársalás, köret

safuf = dörzsölıdı, görnyedt, guggolva lehajlott, nyomorúságos

SFF

sfifa = guggolás, meghajlás sfifon = vipera, /játék/ sárkány sfoferet = tubus, csı, telefonkagyló

safuj = épesző, sima, higgadt

sifhá = rab-, szolgálónı

SFH

sfija = átöntés /lassan/

SFJ

sipuj = lejtı, gyalu-, forgács safach = ontotta, ki-, öntötte

sfichá, -ut= ki-, öntés, magömlés

safuch = kiöntött, kiontott /vér/

SFCh

sofech / sofchá = ontja, kiönt / húgycsı

sefech = torkolat, szemétdomb

sofchim, -n, sfachin = szennyvíz

histafech = kiönt, ömleng

sfichut=kiöntés

safel = lealacsonyodó

siflá = alacsony fekvéső hely

sefel = apály, mélypont, alacsony fok

SP/FL huspál = megalázott

safál / siflut = aljas, alantas, alázatos, alacsony / alázat, -osság, aljasság sfélá=alföld hé

sipulim = alj, uszály

safám / sfamnón = bajusz / harcsa

SFM

sfáim /tsz/ = gyaluforgács alef

SFXM 915

safán = házinyúl /népies/, borz

sifon = rozs

SFN

/borzas/

sfánija = nyúltenyészet

sofin = ráspoly, reszelı jud

saafán, -i = törekvı, becsvágyó alef SP/FRX

SXFN

alef /arám/ supra / sufra = szépség, java / szépség, kiválóság

sapír = szép, jó, ám legyen /arám/

SP/FR

safár = szépül, javul

soper = szépül, javul, díszítı siper, sipur = tökéletesít, -és, szépít, javít, -ás, javulás, újítás

sefer = szépség

supár = tökéletesített, javított, szépített

safír = magzatburok /burkolat/

sofár = kürt /kosszarv/

sapár = kárpitos, dekoratır safrír / sapirit = baldachin, mennyezet / szitakötı SF-SF

sifsef, sifsuf = dörzsölte, -és, le-, súrolta, -ás, súrlódott

safsefet = lábtörlı

sufsaf = le-, elkopott, súrolt, ledörzsölt, -ıdött

sapaát = nátha, influenza ájin-tav

SPXT

safát, safut = tőzre tette, tőzre tett /fazék/ tav sfatáim /tsz/ = akol, tőzhely tav

sofet = 'tőzre való' tav SFT

sfitá = tőzretevés tav

safát = elítélte, ítélkezett, bírálta, bíráskodott tet

sofet=bíró, ítél, -kezik SFT

tet sefet = bíráskodás siput = ítélkezés, törvénykezés, mérlegelés

sfatim, sfut = büntetés

sfitá = ítélkezés, megítélés tet

SFT

tet-alef /arám/ suftaná = hülye, buta /ember/

SP/F gyök, magyar A héber gyökök értelmei csak a bıvített magyar szavakban vannak meg. A magyar használatba került idegen szavak egy része ókelta eredető. Az SP gyök: sáp (nem magyar) – síp. Az SF gyökszó is idegen: séf. Az SP/F gyök kétszótagúvá válása A magyar nem alkot II. szótagot c, d, f, h, j, m, s, z hangokkal. sfx sp/fx sp/f sp/f sfxm sp/fm

spc spc

sfxn sfn sp/fn

sp/fd

sff spp

sfh

sp/frx sp/fr sp/fr

916

sp/fj sfsf

sfch spk sp/fl spl spxt spt sft spt

SP/F, összehasonlító táblázat saáf = beszívta

safát=tőzre tette soféa=áraszt, sofár=kürt

sáp /'adó'/

séf /fazekat/

síp sipud=hegyezés

sfoferet = tubus

spicc /szıre/

süpped

sipá = lejtıs

sapud = nyárs

s'ifá = óhaj

sipulim=alsó rész

sapka /sipka/

spékel /német/

sipákol

spulni cérnaorsó

saafán = becsvágyó

saafán = buzgó szfog=spongya

sfanijá = ketrec

spanyol

spion /német/

spongya

sip'á = tömeges sipulim = alja

s'ifá = óhaj

sifonér /sublót/

sopánkodik

spenót /német/

sufni

siper = tökéletesít

socef=tajtékzik siper=szépít, sifsef=súrol

sáfárkodik

sipirc!

söprő, söpör

sipur = javítás

soféa = bıséges

spárga

spóra

sufá=lesimított

mé-safír=magzatvíz supár=tökéletesít

spárga /növény/

spriccel

spórol

sfatáim=tőzhely

sofár = kürt

sparherd /spór/

sofır

siper = szépít

sablul = csiga

suprá= szépség

sáfrány /sárga/

spirál

Sopron /Suprun/

sfatim=büntetés

soef=törekszik

sipur=feljavulás

sápítozik

seftel

sport

Spicc – kutya / hegye valaminek / részegség. A német spicc, a tızegkutya leszármazottja, már a kıkorszakban háziállat volt. Felálló szırzet jellemzi. Spékel (német: Speck = szalonna) a húst metéltre vágott szalonnával tőzdeli. A spenót, paraj (spinat), német szó. A sifonér, ruhásszekrény, almárium – egyik fele polcos, a másik akasztós. Sáfár: udvarmester – sáfárkodik: gondoz, helyesen gazdálkodik. Spárga vagy csírág. Az "asparagos" görögül nyelet, fiatal hajtást jelent. 917

A sparherd, spór: sütı-fızı tőzhely. Eredetileg vályogból, téglából falazták, s vaslemez tetejő, zárt tőzterő, sütıtérrel ellátott építmény volt. Lexikon: Sopron kb. a 9. században kapta nevét Suprun nevő ispánjáról lsd: sáfár. (Az ispán megnevezése azonban nem jelent szófejtést!) Sáfrány A Kárpát-medencében ıshonos fajok tavasszal, a "jóféle sáfrány", a fúszer, ısszel virágzik. Bibéje a főszer, ami az ételt aranysárgára festi.

SG gyök, héber Az SGX a GXS tökörgyöke – lásd: goes = bıg. İsképe: vulkán kitörés. A héber SGX gyök: s'agá = üvöltés, soeg = ordít, kiabál (Ság hegy). Az SGX gyök: sigá = megırjítette, megbolondította. Az SG gyök: soge = téved, tévelyeg, sgi/j/a = baklövés, hiba. A héber SG gyök kétszótagúvá válása A héber SG gyök nem vesz fel v/b, c, d, p/f, h, k, sz, t, z hangot. sgx sgx sg

sgg

sgj

sgl

sgm

sgxn

sgxr sgr

sgs

SG, héber táblázat saág / s'agá=ordított, kiabált / ordítás, üvöltés alef SGX

soeg = ordít, kiabál

SXG

sigá, sugá = megırjít, -ett, megbolondít, -ott sigúa = megırjítés ájin

sagá = meg-, téved, tévelyeg hé

sgi/j/a = baklövés, /írás/hiba alef

sagág=megtévedt, hibázott, akaratlanul lett bőnös

SG

sogeg = akaratlanul vétkezik

sgagá = meg-, tévedés, /szándéktalan/ bőnözés

SGG

sgigá = tévedés, baklövés sgi/j/a = baklövés, /írás/hiba alef

SGJ

sgíja = képzelgés, elmélyedés hé sigajón = hóbort, rögeszme, zsoltárvers sagál = hál, /nıvel/ közösül

sigloná = ágyas, szeretı

segál = ágyas, szeretı segem=fa csap

sogel = hál, közösül

sigem = csapot készít /ács/, megkínoz

918

SGL SGM

SGM

sugám = csapolt /deszka/

SGXN

sigaón = örület, ırültség, bolondság, hóbort ájin sig'oni = örjítı, ırületes ájin

SGR

seger = /állat/ szaporulat

sagár = küldte

soger, sugár = küld, küldött

siger / sigur = küld, bemagol, begyakorol / küldés

sagur = begyakorolt, folyékony /beszéd/, gyakori /kifejezés/ hé sigrá = folyékonyság, megszokottság, gyakorlottság, rutin, gépiesség, sablon

sagrir = nagy-, rendkívüli követ SGRX

sigaron=reuma sigrá = folyékonyság, gyakorlottság /arám/ alef sgirut = folyékonyság, gyakoriság, gyakorlottság

sagrirut = nagykövetség

sigrati=megszokott, szokványos, gépies, sablonos

sagas = túrta, kotorta

soges = túr, kotor

SGS

siges, sugás = összezavar, -t sigus = zavargás, zőrzavar

Sugár = elküldött (mint a fény). Sugás = megzavart → súgdosnak neki. Segál = ágyas, szeretı. Sogeg = akaratlanul vétkezik (a szleng segg: hülye). Se-gem = kapocs → gém-kapocs. Sigaon = örület → se-gaon (mint a zseni). Sigrá velistá = folyékony beszéd → lista.

SG/Gy gyök, magyar A magyar SG gyök: Ság (hegy), súg. Az elvont jelentés: "megırjít". Az SG/Gy gyök kétszótagúvá válása A héber SG gyök nem vesz fel v/b, c, d, p/f, h, k, sz, t, z hangot. sgx sgx sg sg

sgg sgd

sgg

sgj

sgl

sgm

sgxn

sgl sgly

sgxr sgr

sgs

sgr

sgs

sgt

SG/Gy, összehasonlító táblázat saág = ordított

sigá=megbolondít

Ság /vulkán/

súg /megzavar/

919

soeg = kiabál segéd /segítség kell/ sogeg=megtéved, segem=csap

sudál=rábeszélt

segg

sugall /sogel-el/

segál = ágyas

seger = szaporulat sugár = küldött

segély /segél/

sógor

sugár

soges = kotor

sagur=gyakori

Segesvár

sügér

soges=túr, kotor

siges=megzavar

segít /segél/

súgás

A Celldömölk melletti Ság hegy kb. 5 millió éves. A kettıs csonkakúp egy pár százezer évig mőködı tőzhányó maradványa. A természetes erıdnek tekinthetı képzıdményen már ısemberi település is volt. Segesvár (román: Sighisoara) Érdekes, hogy ennek a közelében is van egy Hortobágy nevő patak. Wikipedia: "Az ısi magyar 'seg', 'ség' halmot jelentett. Ebbıl -es képzıvel és az erısséget jelölı 'vár' utótaggal lett a település neve." (Ezt jól megmagyaráztad, de: ami ennyire bonyolult, az mindig egyszerő:-). A sügérfélék, köztük a süllı is, fogakkal rendelkezı rablóhalak. Bemutató a két nyelv közös múltjából: A sügér népies magyar neveit Herman Ottó összeállításából vettük át: bules (a héber boléa = elnyelı), möshal (mose = kihúz), barsling (bérás = kefél), fésőshal, réti durbincs (darbán = tüske) dibbancs (diváv = ellenséges), kandró (kundesz = vadóc), dóber, dubár, duber, dubér, dübér (dobeá = bıség), sudér (sidrá = gerinc – nagy hátúszója van), síngér (suná = fogazott), körmöshal, sígér, süger, süget (sagur = gyakori), parcs, paris, persli (paric = rabló).

SH és SH gyök, héber A közös ısi kép: verembe ejtett. Az SH gyök: sah = uralkodó, sakk, görnyedt, megtört, halott, sehi = hónalj, sohe = meghajol, suhá = verem, gödör. SH gyök: sahá = idızött, ott tartózkodott, késlekedett, sihá = feltartóztatta. 920

A héber SH gyökcsoport kétszótagúvá válása A héber SH gyökcsoport csak v/b, s hangokat nem vesz fel. sh sh shl

shv

shc

shm shm

shd shn

shf

shh

shr shr

shsz

shj shj

shk shk

sht sht sht

shz

SH és SH, héber táblázat sahá=meghajolt /hajol/

SH

sohe = meghajol het-hé

sehi, s'hi=hónalj sihá / suhá = verem / verem, gödör het-hé

sah = meg-, lehajlik, görnyedt, /bánatól/ megtört, halott, perzsa uralkodó, sakk het sahá = idızött, késlekedett, ottartózkodott 2 hé

sahavár = uralkodó vav

hushá = késleltetett

sihá=késleltette, feltartóztatta 2 hé

SH

/hajlongásra vár/

SHV

sahác = dölyf, fennhéjazás, hencegett, arcátlankodott

SHC

sahuc, sahacán = dölyfös, fennhéjázó, arcátlan, nyegle sahcani, sahcanut = hencegı, -és, kevély, arcátlan, -ság

/se-henceg/

sihed, suhád = megvesztegetette, -ett

SHD

sóhád, sihud=vesztegetés, megvesztegetési összeg sahaf = sirály

sihef = sorvasztotta, tüdıbajt okozott

sahuf, sahafán / sahefet = tüdıbajos / tbc sahah / sahúah=meghajlik, meggörnyed / görnyedt

suhaf = tüdıbajt kapott SHH

s'húah = görnyedten

s'híja = meg-, lehajlás sahuj=késleltetett, feltartóztatott /sóhaj, suhaj!/

SHF

SHJ

sihuj = idızés, késleltetés, késedelem hé SHJ

hé s'hijá = késlekedés, késedelem, halasztás, idızés, ott tartózkodás

sahak = csuklás kuf /se-hukk/ SHK

sihek, sihuk = csuklott, csuklás

SHK

sihek = lekoptatta, -ott, összezúzta, -ott kuf

sahak = porrá zúzta, összetörte, lekoptatta, kopás, ég /menny/, /kı/por, felleg kuf sahuk = kopott, porrátört, darált

shiká = le-, kopás, ırlés, szétzúzás, összetörés kuf

shakim = egek, fellegek, cafatok

shik! = egy átokforma kuf

921

sahál = oroszlán, /bibl/ közösül

hishil /sahál/ = befőzte

sahul = befőzött, kificamodott

SHL

/se-hál/

sahalá = petefészek, magház sahaláim = zsázsa

shólet = fémreszelék

sahám = gránit

SHM

sohám=ónix hé

sahom, sahum = sötétbarna

SHM

hishim /sahám/ = barnul, megbarnít

SHM

s'hin = bırbetegség /bibl/

SHN

sahmat, -áj = sakk, sakkozó tet sahun = forró, száraz /évszak/

se-haré / saharón = hiszen / félhold alakú ékszer hé sahór = fekete

SHR

SHR

siher = kutatta, kereste

sahár = pártfogolta, istápolta, mővelte /mővész/ feketedett, hajnal, hajnalpír, jelentıség, értelem

s'hor = fekete szín, feketeség soher = kedvelı, barát, pártoló

sahur = befeketítés, fekete szín

sihúr, sahur = befeketítés

saharúr = feketerigó

sihrer, suhrár = fel-, kiszabadít, -ott, felment, -ett

sihrur = fel-, szabadulás, -ítás, felmentés, szabadságolás, leszerelés /katonai/ sharhár / saharurit = sötétes, feketés / feketeség sharhár / sharhóret = feketés, sötétes / fekete hajú saharit = reggel, reggeli ima, délelıtti elıadás /matiné/ saharut = zsenge kor, ifjúkor, feketeség 2. sahisz, 3. szahis = a második és harmadik utótermés /pl. füge/ szamech SHSz sahut = halasztás, /elegendı/ idı

SHT

sahut / s'hitá = levágott /állat/ hegyezett, lelapított / levágás, mészárlás tet

SHT

sahát = lemészárolta, levágta /állatot/ tet /hat-ás/ sahat = verem, sír, pokol, széna, szálastakarmány sahut = alázatosság tav SHT

sohet=metszı, vág, mészárol tet tav shut, shit = verem, gödör

sihet=elront, -pusztít, tönkretesz, romlott /erkölcs/ sihut = /erkölcsi/ megrontás, rongálás tav shitá, shitut = el-, megrontás, romlottság tav

sahúz=élesített, köszörült /húzós/

s'hizá = élesítés, köszörülés

sihzer, suhzár, sihzúr=rekonstruál, -t, rekonstrukció 922

SHZ /hozer=visszatér/

A sahaf = sirály érdes hangú, nagyon lármás madár. Miben hasonlít a sirály a tüdıbajhoz? A "köhögésben" és abban, hogy a sirályok alapszíne szürke. Sahaláim = zsázsa. A kerti zsázsa (salátatorma, kányafő, rézsuka) a legrövidebb tenyészidejő zöldségnövény, vetés után 14 nappal már fogyasztható. Sohám = ónix – kvarcfajta, sötétkék vagy fekete-fehéres csíkozással.

SH gyök, magyar A magyar SH gyök: soha, süh (rüh). Közös értelem: veszteség, betegség. Az SH gyök kétszótagúvá válása A héber SH gyökcsoport csak v/b, s hangot nem vesz fel. sh sh sh shk shk

shv shl shl

shc shm shm

shd shd shn shn

shf

shg

shr shr

shsz

shh

shj shj shj

sht sht sht

shz

SH, összehasonlító táblázat sah=sah, se-ah=mint báty

mas'he=visszatart sehi = hónalj soha

sah /idegen szó/

süh /rüh/

sahuc = nyegle

sahaf = sirály

siheder

suhog súah = megtört

sahut=alázatos

sóhaj

/el/suhan

seol=mélység, pokol

sahuc=hencegı

sehol

suhanc siher=kereste, sóher=pártoló sohet = lemetsz sóher /idegen szó/ suhint

Suhanc, siheder, suttyó: bárdolatlan, otromba fiú. A süh a rüh népies neve.

SJ gyök, héber Mivel a j félmássalhangzó, nehéz elvont értelmet megállapítani. A héber SJ gyök: sáj = ajándék. Az SXJX gyök: sai/j/á = síma.

923

A héber SJ gyök kétszótagúvá válása sj

sjf

sjch

sjr

sjs

sjt sjt

SJ, héber táblázat sá/j/ = ajándék

SJ

sai/j/á = síma 2 ájin

SXJX

sijef = reszelte, ráspolyozta

SJF

sijuf = reszelés, ráspolyozás sajach = hozzá-, tartozik, -ott

sujáf = reszelt

sijech = -nek tulajdonít

SJCh

sajachut=hozzátartozás, összefüggés, kapcsolat tav sujách = -nak tulajdonított s'jará = karaván

sijér = meghagy /vmibıl/

/se-járó/

sjarim /s'jár/ = maradék, -vány

SJR

sijúr, sijóret = maradék, maradvány

sá/j/is = márvány /csomós/

/jár neki/

SJS

sájes bo = görcs benne sá/j/it = bogáncs tav

SJT

saját = úszó, evezıs tet /sajka/

sijut = evezés jud-tet

SJT

sá/j/it / sajetet = evezés, hajózás / hajóraj jud-tet

Sájit = a bogáncs "úszik" a szélben – az "ördögszekeret" (töviscsomót) görgeti. Sijef=reszelte, ráspolyozta, lecsiszolta – hangutánzás. Saját=evezıs (sajka).

SJ gyök, magyar Mivel a j félmássalhangzó (a héberben meg is maradt i/j változó hangnak), az összehasonlítások nehézkesek. Az SLy gyök szavait pedig az SL-nél találjuk. A magyar SJ gyök: saj (meggy), sej! Az SJ gyök kétszótagúvá válása sj sj

sjd

sjf

sjg

sjch sjk

sjn

sjr

sjs

sjt sjt sjt

SJ, összehasonlító táblázat sájes = görcsös

sáj = ajándék

sájes = görcsös

saj /meggy/*

sej!

súj sőly, betegség

924

sájes bo=görcsös sijech = -nek tulajdonít sajdul, sajog

sejdít

saját = evezıs

seh, séch = sejk

sajka

sejk

se-éjn=az nincs sajna! saá = feléfordul sajnál sijóret=maradék s'jár = maradék

sájit = bogáncs

sajt, sajtol

/egy/ sejt

sújt

sáj = ajándék

m'saer = sejti

saj-tár

sejti

sajách=hozzátartozik

saját = úszó

saját /az övé/

si/j/et /siel, siet/

*A sajmeggy savanyú (sanyarú) és a betegségek is azok. A sajmeggyet nem a

héber sáj = ajándék (mintegy "talált gyümölcs") szóval rokonítjuk – inkább a sajdul, sajog szavakhoz. A sajtár, zsajtár, sétár: a fejéskor használt tejgyőjtı edény.

SK gyökök, héber Az alábbi gyök elvont értelme: bemélyedés, elmerülés. A héber SKX gyök: saká = besüppedt, lehanyatlott, beesett (arc), seka=mélyedés, horpadás, konnektor, siká=elsüllyesztette, beverte (szöget), befektette (pénzt), ski'á = hanyatlás, alkony, naplemente, soké'a = elmerül. A következı két gyök elvont értelme: kiterjed, sok. Az SK gyök: sek = csekk, sok = lábszár, háromszög, szár, soká = sípcsont, suk = piac, vásár, vágy. Az SCh gyök egyelemő: sech, sah = sejk. A héber SK gyök kétszótagúvá válása A héber SK gyök csak g, sz, z hangot nem vesz fel.

925

sch skx sk

sk/chv

sk/chl skl

skc

sk/chm skm

skd

skf schp skf

sk/chh

skj

sk/chch skk

schnx sk/chn sk/chr skxr skr schsch sksk skt skt

SK/Ch, héber táblázat saká = el-, merült, el-, süllyedt, süppedt, lehanyatlott, beesett /az arca/ kuf-ájin SKX sakúa = elmerült, elmélyült, beesett /arc/

SKX

soké'a = el-, alámerül kuf-ájin

kuf-ájin siká = be-, el-, süllyesztette, beverte /szöget/, befektette /pénzt/ kuf-ájin suká=besüppedt, behorpadt, be-, elsüllyesztett, bemélyített, befektetett /pénz/ kuf-ájin ski'á = alkony, naplemente, elmerülés, süllyedés, hanyatlás kuf-ájin seka, sikú'a = mélyedés, horpadás, konnektor, besüllyesztés

SK

sek = csekk kuf

SCh

kuf suk = piac, -tér, vásár, vágy

hésik /suk/ = túlárad kuf

sok = lábszár, háromszög szár

séch, -im=sejk

soká = sípcsont kuf-hé /sonka/

sacháv = lefeküdt, nıvel hált sachúv = fekve

SK/ChV

sochev = fekszik, nıvel hál

schivá / sichvá = le-, fekvés / réteg sechev = alsó malomkö /a fekvı/

sakác = megvetette, -gyalázta, utálta kuf

SKC

huskáv = lefektetett sukác = utált, megvetett

kuf sikec = megvetette, utálta, meggyalázta /szentélyt/

sekec=nem zsidó /vallástalan/ fiú, 'csibész', utálat, undor, tisztátalan /csúszómászó/ kuf sikca, sziksze = nem zsidó /vallástalan/ lány sikuc = utálat, bálvány kuf sakád = igyekezett, iparkodott

skidá = igyekvés, szorgalom kuf

sakud, sakdán = igyekvı, szorgalmas kuf

SKD

soked = igyekszik, iparkodik

saked=mandula s'kédi / skedija = mandulavágású / mandulafa kuf SKF

kuf sikef = visszatükrözte, át-, megvilágította, hő képet adott róla

sakuf = átlátszó, áttetszı kuf

sikuf=megvilágítás /tény/, átvilágítás /rtg/

sekef = /átlátszó/ ábra skifut = átlátszóság, áttetszıség kuf SK/ChP/F

sichpel, sichpul = sokszorosít, -ás

926

sakáf = szíjjártó kaf

suchpál = sokszorosított

SK/Ch-P/F

sachíah, schihut = gyakori, -ság

SChH

sachah = el-, felejtette

sochéah = megfeledkezik

sachúah = elfelejtett

sikah, sukáh = elfelejt, elfeledtet, -tetett

sich'há, schihá = megfeledkezés, feledés, 'feledékenység' /szegényeknek hagyott termés/ sachéah, sach'hán = felejtıs, feledékeny sakuj = átitatott

sikuj = ital, üdítı kuf

sachach = megnyugodott, csillapodott, lecsendesedett

SKJ SK/Ch-Ch

kaf sikech, schichá = le-, csillapította, csillapodás, megnyugtatta, -vás kaf sikúach, sukach = enyhítés, lecsillapítás, -csillapított

sakak = nyüzsgött, hemzsegett, vágyódott, sóvárgott 2 kuf /sokak/ skak = kispiac 2 kuf

SKK

2 kuf sokek /suk/ = nyüzsög, hemzseg, epedı 2 kuf sikuk = dörmögés histokek = vágyakozik 2 kuf

skiká = dörmögés, szenvedély, vágy 2 kuf sachol, sachul = elveszti a gyermekét /meghal/

SK/ChL

sakul = gyermekétıl megfosztott schol = elhagyottság, gyermektelenség kaf sikel = elvetélte, el-, pusztította, gyermektelenné tette /sikolt/

kaf sikul / sukál = gyermek elvesztése, gyermektelenné vált

histachlel = tökéletesedik

sichlel, suchlál = tökéletesít, -ett

SChLL

sichlul, sich'l'tanut = tökéletesítés, racionalizmus sakál = meg-, mérte, mérlegelte

SKL

sokel = meg-, mér, mérlegel kuf

sekel = pénz-, súlymérték sikel = fontolgat, mérlegel kuf kuf sikul = megmérés, mérlegelés, megfontolás, szempont

sakul = megmért, -fontolt, felér vele, egyenértékő, döntetlen kuf SK/ChM

sikum = újjáépítés, talpraállítás /anyagi/ kuf

kuf sikem, sukám = újjáépítette, -ett, /anyagilag/ talpraállította, -ott rekonstruálta

haskama = koránkelés kaf

hiskim /sachám/ = korán kel, megelız

sechem = hát /felsı része/

sichmijá = ujjatlan köpeny

927

sikmá = szikomorfa kuf sachán = /ott/ lakott, a lakhelye sachun = lakozó

sochen = lakik

SKM SK/ChN

kaf siken, hiskin = elhelyezte, letelepítette, lakáshoz juttatta

sachen, schéná = lakó, szomszéd, -nı

schuná = lakótelep, városrész

schenut = szomszédság schiná = Isten szelleme hé histaken = letelepedett, lakáshoz jutott kaf

sukán, husken = letelepített kaf

kaf sikun = lakótelep, elszállásolás, lakáshoz juttatás

SChNX /kár-os/

ájin schiná, sichnúa, suchná = meggyızte, -és, meg van gyızve

seker = hazugság kuf

sakár = hazudott, hazug /ember/

SKR

siker, sikur = becsapta, hazudott, hazugság kuf

sakrán, -ut = hazudós, hazudozás kuf sachár = lerészegedett

sikor=részeg kaf

socher=lerészegedik SK/ChR

sechár = sör, részegítı ital sichrut = iszákosság, részegség kaf sikaron = mámor, iszákosság, bódultság, beléndek

siker = lerészegítette, leitatta kaf ska'arúri / skaarurá, -it = homorú / bemélyedés kuf-ájin

SKXR

SCh-SCh sichsech, sichsuch = farkát csóválta, -csóválás, lóbálta, -ás, lubickolt, ás SKSK

siksek, siksuk = benedvesítette, zakatolt, -ás kuf

seket = csend, nyugalom skitá = nyugvás, nyugalom tet sakát = elcsendesedett, megnyugodott tet /álldogál/

SKT

soket, saket=csendes, nyugodt

skitán = flamingó kuf-tet

SKT

soket = itatóvályú kuf-tav kuf-tav sokit = csizmaszár, szárkapocs /csont/

Soká = sípcsont, sokít = szárkapocs. A szárkapocs a lábszár külsı oldalán levı pálca alakú csont, ami feszes ízülettel kapcsolódik a sípcsonthoz. Sachíah = gyakori, sochéah = elfelejt. Mi a kapcsolat? Az, hogy a gyakori dolgokat hamar megszokjuk és nem foglalkozunk velük többé. Sokek=nyüzsgı → sokak. A magyar többesszám eredete a héber k gyakorító képzı volt (szokta): barak=villám, zorek=eldobó. A magyarban: törek, poc-ok. 928

A sekrestye (latin: sacristia) kisebb terem, a fıoltártól balra – amely a papság és a segédkezık öltözködését s a liturgikus szerek ırzését szolgálja. Elızetes: a hangfejlıdési sorrend s→zs (Sosána-Zsuzsanna), sz→z (mész-máz). A héber sichsuch = lóbálás, farkcsóválás, siksek = benedvesít, zakatol. Magyar énekelve-szólás: "Zsip-zsup, kenderzsup, ha megázik, kidobjuk". A sichsuch-siksuk és a zsip-zsup kifejezéseket azonos nyelvő nép használta. Következtetés: a kárpátnyelvő, "magyaros és héberes szekció" akkor is – ismét – együtt élt a Kárpát medencében, amikor a z/zs hang megjelent. S mivel a vezér szó az ókori Közel-Keleten vezir volt, a z/zs hangzás az Özönvíz után, de az újjáépült Suméria megalakulása elıtt jelenhetett meg. A azonban finnben nincs z/zs (továbbá c, b, g, f sincs). Éspedig azért nincs, mert a finnek – egy jégkorszakkal még az ószlávokat is megelızve – elıbb váltak ki a kárpát-populációból. Ennyire "közeli" a finnugor nyelvrokonság:-).

SK gyök, magyar A magyar SK gyök: sík, sok. Az elvont értelem a héberrel közös: kiterjedt. Az SK gyök kétszótagúvá válása A héber SK gyök csak g, sz, z hangot nem vesz fel. sk/ch sk sk

sk/chv skc skd sk/ch-p/f skf

sk/chh skj

sk/chch skk skk

sk/chl skl skl/ly sk/chm skm sk/chn sk/chr skr skr schsch sksk

skt skt skt

SK, összehasonlító táblázat sáia = síma

suk=piac, sokek=nyüzsög

sík

sok

kacuc=rövidített skicc gyors vázlat skak=piac, sahmat=sakk

sokek = vágyik

sokek=hemzseg

sakk

sikk

sokk/ol/

sokek=sóvárog sikkaszt sukál=elpusztult neki...

sakul=meghalt a gyereke

sakál /sikolt/

sikolt

929

sekel=pénznem

szikel=letisztít

skála

síkál

kalaf=lehántott seka=horpadás

goles=siklik, mesik=vízrebocsát

skalp /'kalap'/

sekély

sikló, siklik

siker=rászedte, sikor=részeg korbán=áldozat siker

skorbut

szikrá=vörös festék

sikca=nemzsidó nı

skarlát /vörös/

siksze

skaarurá=bemélyedés

skaáruri=homorú, mélyedés skorpió

sekrestye

Sokoró

soket = vályú

soket = csendes soket=nyugodt

skatulya

sikátor

sahut=levágott

sikel=meghal a gyermeke

seket = csend

sakter

sikít

süket

skót

Az aranysakál, csikasz, nádi farkas, toportyánféreg a kutyafélékhez tartozik. A rókához hasonlít. Régebben Magyarországon is élt. A sakálok a kora esti órákban hahotaszerő vonyítással hívják egymást. Sokoró hullámos magyar dombvidék – de Guineában, a Niger kanyarulatában is van Sokoro. Mindkét helyen homorú, bemélyedı területekrıl van szó.

SL gyök, héber Az SXL gyök: saál = lépés, si'ul = köhögés, suál = róka. Elvont értelem: elhúzódik, szakaszos. SXL gyök: seol=mélység, s'élá=kérés, probléma, siel=érdeklıdött, kéregetett, s'ol = pokol, alvilág, sír, soel = kérdez, kölcsönkér. Értelem: elmélyül. Az SL gyök: salá = békésségben élt, kihalászta, se-l = valakié, ıvé, abból való, sole, silá = kihúz, -ta. Elvont értelem: megszerzett. A héber SL gyök kétszótagúvá válása A héber SL gyök nem vesz fel c, r, sz, z hangot. sxl sxl sl slj

slch slk

slv slv sll

sld

slp/f

slg

slh slh

slmx slm

slxn

sls slsl

sxlt sxlt slt

930

SL, héber táblázat sa'ál = lépés /sá-sá/ ájin

SXL

soál = tenyér /poet/ ájin

ájin-u si'ul = köhögés

SXL

/lopakodik/

suál = róka

seol = mélység, pokol alef /sehol/ s'ol = sír, pokol, alvilág /só?/

saál = meg-, kérdezte, kölcsönkérte /tárgyat/ alef saul = kölcsönvett, kölcsönzött

soel = kérdez, -ı, kölcsönkér

siel = érdeklıdött, kérdezgette, kéregetett alef

s'élá = probléma, kérdés, kérés alef s'ilá = kölcsönzés, -kérés, meg-, kérdezés alef salá = ki-, elıhúzta, kihalászta, békésségben élt

silá, sole = kihúz hé

SL

se-l = valakié, -ból való se-lo=hogy ne, nehogy, -talanul saláv / selev = nyugodott, nyugalom, békésen élt / békesség salev, salvá = nyugodt, nyugalom, békés, békesség

SLV

solev = nyugszik, békésen él

salúv = összefont, -kulcsolt, egybekapcsolt, kapcsolt /bető/

SLV

silev = összefonta, -kapcsolta, -ás, egybevetés, egybekötötte, beleszıtte, -vés /beszéd/ sal-dag = jégmadár /hal-húzó/

sil-bek = felhólyagzást okozott /bırbaj/

seled = vázlat, csont-, váz

SLD

salaf = ki-, elırántotta, ki-, lehúzta /pl. cipıt/ saluf = kihúzott, kirántott /kard/ selef = tarló

SLP/F

slifá = elıhúzás, kirántás silfé- = vége, utója

salif = zsák, abrakos tarisznya salpuhit = hólyag, buborék, ballon SLG

seleg = hó

/húz-puhát/

sligá = havazás

huslág = behavazott

salgija=hóvirág

silgíja = Hófehérke

salgit = szánkó

silgon = hógörgeteg, fagylalt

salah = el-, küldte, kinyújtotta /kezét/ salíah = küldönc, megbízott

SLH

sluhá = inda, nyúlvány

silah, sulah = elküldte, -ött, elbocsátotta, -ott

salúah = küldönc, ki-, küldött, kinyújtott /kéz/ silúah = kiőzés, el-, kiküldés, elbocsátás 931

SLH

selah / siluhim = kard, nyersbır, öntözıárok / hozomány

slahin = öntözött terület

sulhán, -i = asztal, pénzváltó, bankár slihut = küldetés, megbízás

salhavet, -vit = láng, lángvirág

silhé = vég, utó /arám/

SLH

silhev, sulháv = lángra lobbantotta, -ott, felszította, -ott, lelkesítette, ett SLJ

s'lijá = kihúzás /víz/, kihalászás

suljá = inas, tanonc

sil/j/á = magzatburok salach = ragadozó madárfaj

siluch = hullatás

SLCh

salechet = lombhullás

hislich, huslách /salach/=el-, kidobta, -ott, odavetett

salak = leforráz, be-, meg-, kifız silek=forráz kuf saluk = fıtt, forrázott kuf

/salak/

SLK

sliká = kifızés, leforrázás kuf

selek = fıtt zöldség salál = zsákmány, elvitattta, elvonta, elvette, megfosztotta, helytelenítette

SLL

solel = ellenez, el-, megvon, elvitat, tagadó, tiltó salul = megláncolt, megfosztott

solál / sulál = kifosztott / megfosztott, nélkülözı

slilá, -i = elvetés, megtagadás, kifosztás, hiba, hiányosság slili, -t = tagadó, nemleges, káros /hatás/ slulit = tócsa salám = befejezıdött, beteljesedett, békében maradt, kifizetı /tisztviselı/ SLM salem = ép, egész, teljes

silem, sulám = befejez, meg-, ki-, fizet, kifizetett

selem, slamim = békeáldozat silum = kártérítés, fizetés, fizetség salom = épség, béke, békesség, 'hogylét' /köszöntés/ salmá = köntös

suláim = szegély, széle, alj, margó, perem

salmon = vadnövény fajta salmonim = sáp, megvesztegetés

SLMXL

*alef slumiél = ügyefogyott

silumim = jóvátétel, fizetség

slémut = teljesség, tökéletesség, épség s'élon = kérdıív alef salos = három /nn/

SLXN

slis = harmada

slasá = hármas csoport / hármas sor /katonai/

932

slosá = három /hn/

SLS

sulás = háromszorozott

SLS

siles = dédunoka, hárommal oszt /szoroz, háromszor ismétel silus = háromszorozás, /szent/ háromság slisi = harmadik, másodunokatestvér

salis = szárnysegéd, választott bíró, letéteményes, egy hangszer, őrmérték /kb. 13 liter/ slisijá = trió, hármasiker silsom = tegnapelıtt SLSL

/3. nap/

slosim = harminc, gyászhónap

silsul = földigiliszta, hasmenés, leeresztés, /levél/ bedobás

silsel, sulsál = meghajtotta /hasmenést okozott, leeresztette, -ett, bedobta, -ott /levél/ salselet = lánc, láncolat, hangjel /bibl/ salisut=segédtisztség, letétemény

slisoni = harmadkori

saelet = szamárköhögés ájin-tav salit, saletet = uralkodó, -nı tet

/si'ul=köhögés/

SXLT

slitá / silton=uralkodás, uralom, hatalom / hatóság

salat = uralta, uralkodott, bírt /nyelvet/ tet

SLT

selet = cégtábla tet s'iltá, s'éltá=interpelláció alef-tav

/soel=kérdez, kér/

SXLT

Salpuhit = buborék, hólyag (húz-puhít). Silbek=felhólyagosodik (húz-bök). Sel-eg = hó – "magyarosan": sál-og (sálként belep). Saál et pív = kérdezte ta-száj (a véleményét). Saál be-slomo = kérdezte ban-nyugalma (köszöntötte). Sliká = kifızés → salak. Se-lo = hogy ne → nehogy! Suláim = széle, alja, slumiel = ügyefogyott → slemil. *Magyar Zsidó Lexikon: "Szócikk: slemil – ügyetlen, kétbalkező ember. A szó eredete ismeretlen. Némelyek szerint a német eredető, de a lengyel képzıvel ellátott Schlim mezalnyik rövidítése." (Salom mazál-nyik: 'nyugta van a szerencsétıl' – a szócikk írójának).

SL/Ly, magyar Az SL gyök: sál, siló (új szó), sül, sül (állat). Értelme: hosszas, megsül. A magyar SLy gyök a héber SXL-lel rokon. Az SLy gyök: súly, sőly. Közös értelem: elmélyül.

933

Az SL/Ly gyök kétszótagúvá válása A héber SL gyök nem vesz fel c, r, sz, z hangot. sxl sxl sl sl sly

slv slv

slc

sld sld

slp/f slyp

slch slk slk slyk sll sll slyly slmx slm slym slxn slny

slg

slh slh

slj slj

sls slsl sxlt sxlt slt slt

SL/Ly, összehasonlító táblázat salá = elıhúz

hisil = lehullajt

s'ol = mélység

sál

siló /új szó/

súly s'ol = pokol sül, sül /állat/ si'ul = köhögés sőly, sú betegség

silbek = felhólyagosít silbakol /ır, sokat járkál/ saluf = kihúzott silá = kihúz slepp

seled=csontváz

slicc /sli-teszes/

süldı /süthetı/

seleg = hó

siul=köhögés, s'lijá=kihúzás

sláger /elborít/

slejm /köpet/

saluk = megfıtt

slajot=magzatburkok

saluf = kihúzott

salak

selejt

slukk

salpuhit=hólyag /szájban/

selach = kard

selypít

sulyok /bunkó/

salul=leláncolt

solel = elvon

salál=zsákmány

sallang

sellı /csábít/

süllı /ragadozó/

salma = köntös sai/j/á = síma slampos

slulit = tócsa

selyem, selyma

süllyed

salmonim=megvesztegetés

suláim=szegély

slamasztika

slingel

s'lijá = halászás, kihúzás sólyom

sulyom /termés/

szalát=saláta huslach=odavetett slilá=hiányosság solet=uralkodó

s'ol = pokol

saláta

sült

slendrián

silány 934

Solt/vadkert/

A sül a sünhöz hasonló állat, de sokkal nagyobb. Kb. 10 kilós. Az ember mindkettıt fogyasztotta – s hogy ne szurkálják össze, elevenen dobta a tőzbe. A siló (új szó) szecskázás, zsombolyozás: a takarmány raktározása és füllesztése egy sírgödörszerő veremben. (Eredetileg a falevelet silózták.) A vermelt takarmányt tömörítették és vastag földréteggel zárták el a levegıtıl. Sőly, sú, sü, suj (sújt), süh – a népi gyógyászat betegség elnevezése. Többféle jelentése volt: vérbaj, rák, scorbut, bırgomba, aranyér, gennyfolyás. A sőly állatbetegség is lehetett – gyógyítására pl. sőlyfüvet használtak. A szó szitkozódásban is elıfordul: "a sőly egye meg", a "sőly essen bele". Silbakol: ıriz. Olyan sokat járkál, hogy felhólyagzik a talpa. Gyakran mondjuk arra is, aki nem ér el semmi eredményt, hogy hólyag. Süldı a neve a néhány hónapos sertésnek. Ínyencségként sütik meg. Selypít: pöszén beszél. A lentörı sulyok fából készült ütıszerszám. Slejm: köpet. A selyma huncut, csintalan férfi vagy gyermek. A sellı a csábítás jelképe. Emberi felsıteste halfarokban folytatódik. A sulyom évelı vízinövény. Termése ehetı, a gesztenyéhez hasonló íző. A vízben lebegı sulyom termését botra erısített subadarabbal győjtötték ki. Sallang 1. bırcsíkokból összeállított csokor, a szőr összefogására. 2. Áttört, vagy fonással készített bırdísz, melyet a lószerszámra erısítettek. Slampos: elhanyagolt, toprongyos. Slamasztika: nyakig van a csávában. Slendrián (német: Schlendrian): elhanyagolt, rendetlen. Slingelés – a csipkésre szélezett vászonnemő huroköltéses beszegése. Lexikon: "Solt azonos eredető a Zoltán, Zsolt névvel, s az ótörök sultan szóból származik. Árpád fiának, a fejedelmi méltóságot betöltött Soltnak nevét ırzi." (A személy- és méltóságnevek emlegetése nem helyettesíti az etimológiát...)

SM gyök, héber A héber SMX gyök értelme hallás (smi'á), a kétszótagú SMN váz jelentése zsiradék. Az olaj (semen) és zsír (sumán) fogalma csak a magánhangzók szintjén különül el. Hallás és zsíradék – mi a kapcsolat? Az ısi tapasztalatok egyike, a hallószervvel kapcsolatban, nyilván a fülzsír jelenléte volt. Másrészrıl az SMN értelme a 8-as számfogalom (smóne) is. Következtetés: valami zsírszerő anyag kell, hogy alapja lett légyen ennek a számnévnek... A magyar 8-as számnév eredete más. Nyolc: nyúl-tesz. A nyúl teste is megnyúló. 935

Vagy inkább az üregi nyúl szaporulatának nagy számára utal? Az üregi nyúl azonban csak Afrikában és az Ibériai félszigeten volt ıshonos. Ha ez volna az eredet, akkor a magyar számnév kialakulásakor a kárpátnyelvőek délen éltek. Varga Csabának lesz igaza, aki szerint a magyar nyolc (nyúlsz) a pi szám kiszámításához szükséges számláló {4 x (8/9)2 = 3.16} – a kilenc (kölönc, kilincs) pedig e tört nevezıjének lehetett az elnevezése. Ez a teória ugyan fantasztikusnak tőnik, de tekintve, hogy az ember sokezer éve épít piramisokat – s akkor a köralakú, hatalmas jurtákat nyilván több tízezer éve – s mindezek felépítéséhez mértani szerkesztésre volt szükség volt – így Varga Csaba teóriáját a szerzı is elfogadja. Az alábbi gyök elvont értelme: hallja. Az SMX gyök: simá = hangot hallatott, összehívta, simúa = meghallgatás, soméa = hall, meghallgat, megért, sóma = hír, hírnév, smúa = hallomás. Az SM gyök: samá = pusztaság, sám = ott, sáma = oda, sém = név, Isten, hírnév, sémi = névszerinti, semita, simá = becslés, sum = fokhagyma (apró), valami, semmi, sumá = szemölcs, adókivetés. Értelem: ott van... Az SXM gyök: sa'ám = parafa (üreges). A héber SM gyök kétszótagúvá válása A héber SM gyök nem vesz fel v/b, p/f, g, h, k, l, sz, z hangot. smx sxm sm

smc

sxmd smd

smj

sxmm smm

sxmn smn

smr

sms

smxt smt smt

SM, héber táblázat SMX

semá = hallás, hír, hallomás ájin

soméa = meg-, hall, -hallgat, ért

sam'á = meg-, hallotta, hallgatott rá, meghallgatta, értett /vmilyen nyelven/ ájin smí'a = hallás, meg-, hallgatás, hallomás ájin ájin smúa = hallomás, hír, szájhagyomány

simá = hallat /hangot/, összehív sóma = hallás, hír, -név ájin sa'ám=parafa ájin /üreges/ SXM sám, sáma = ott, oda

sim'í / simúa = hallási / meghallgatás ájin

SM

samá = pusztaság, kietlenség

sum = fokhagyma, semmi, valami, becslés simá / sumá = becslés / adókivetés, szemölcs

sém / sémi = hír-, név, Isten neve, névszó / névszerinti, semita 936

semec = csekélység, szemernyi

SMC

simec / simcá = meggyalázta / gyalázat, hírhedtség s'mád=kiirtás, áttérítés SMD

simed, si'amed /ájin/ = áttérítette /erıszakkal/

SXMD

sumád, su'amad /ájin/ = áttérített, -és

samáj = becsős alef

SMJ

siamud = áttérítés ájin

samáim / smémi = égbolt / égi, mennyei

SMM

somem /samám/ = el-, megretten, kietlen, elhagyott hely, egyhangú, unott samám = megborzadt, megdöbbent, elpusztult /táj/, kietlenné vált, puszta samem = puszta, kietlen

sim'má, som'má, -ut = pusztaság / kietlenség

smamá = sivatag, kietlenség

simamón = unottság, levertség simem, si'amem = untatta

SXMM

si'amúm / suamám = unalom / untatott ájin samán = olajozta, zsírozta, olajárus, meg-, hízott, felbecsülte samen = kövér, zsíros, hízott

SMN

simen / simún = olajoz, felbecsül / olajozás

samni = olajos, olajtartalmú

sumán = zsír, zsiradék, háj, megolajozott

semen = olaj, zsiradék

somen = zsírtartalom, kövérség, zsírosság

smóna = 8 /hn/

smóne / smónim = 8 /nn/ / 80 sminijá = nyolcas csoport, oktáv sminit = nyolcadik /nn/ nyolcadrész

smanim / smanman = zsiradék / kövérkés samnuni, -t=zsíros, olajos, kövérkés, zsírtartalom samenet=tejföl

sémón = névjegyzék

saamanit, saavanit = linóleum ájin-tav samúr = ırzött, fenntartott

SXMN SMR

somer = vigyáz, ıriz, ır, csısz

samár = meg-, betartotta /törvényt/, meg-, ırizte, vigyázott rá, megvárta samír = kapor, tövis, korund, kırepesztı féreg

smurá = szempilla

smirá = betartás /törv/, meg-, ırzés, ırizet, ırködés, felvigyázás, magatartás simer = betart /törv/ maradi, megıriz, konzervál

937

smár-hom = termosz

somerá = csıszkunyhó sumár = ánizs, kapor, megırzött, konzervált

smarim = élesztı, borseprı

simur = konzerválás, borseprı eltávolítás

samrán, -i = maradi, konzervatív

simurim / somroni = konzerv / szamaritánus

SMS

semes = Nap

simes = ki-, szolgálta, szerepet töltött be simus = használat, kiszolgálás

samas = altiszt, templom-, iskola-, szolga

sumás = el-, használt /ruha/

simusi = célszerő, gyakorlati, praktikus simsa / simsijá = ablaküveg, -tábla / napernyı sumsum / sums'mani = szezám / mákszemnyi simson = margaréta SMXT

smíati = hallási ájin-tav

smá'ata= hagyományos vallási törvény /arám/ alef-ájin-tav samát = el-, le-, kiejtette, kicsúszott /a kezébıl/ elengedte /adósságot/ parlagon hagyta /7. év/ tet

SMT

somet=el-, le-, kiejt, elenged, parlagon hevertet tet simet = elenged /adósságot/ parlagon hevertet tet samut = ki-, félrecsúszott, parlagon hevertetett, megnyúlt tet tet simut = elengedés /adósság/, parlagon hevertetés, kirántás /kard/

samtán = fizetésképtelen tet

smita=7. évi pihentetés /föld/, elengedés /adósság/

samta = kiközösít tav

simet=kiközösít

SMT

sumát = kiközösitett

samot = tönkrement szent könyvek tav samaut = becslés alef-tav

SMXT

Samna ve-szalta (arám) – "zsírja és tisztelete" – magyarul: színe-java.

SM gyök, magyar A magyar SM gyök: sám (fa), sem, séma, sima, som. Az elvont értelem: van ott valami...

938

Az SM gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, v/b, d, h, j, s, sz, t, z hangokkal. smx sxm sm sm

smc

sxmd smd

sml smly sxmm smm smm

smf smp

sxmn smn smn

smg smgy

smr smr

sms

smj

smk

smxt smt smt

SM, összehasonlító táblázat sa'ám = parafa

sum = semmi

sum=valamicske

sám/fa/

sem

som /kicsi/

smúa=hagyomány samá = pusztaság sima

séma

sám=ott, pored=elválik sám=ott, poleg='folydogál' somfordál

sompolyog

mismes=fogdosta samá = pusztaság simogat

Somogy

sum = semmi

somem = unott

sumani=zsíros

soméa=hallja, érti

sámli /kicsike/

semleges

simul

somolyog /hamisan/

samem=puszta

sumá = adókivetés

semmi

summa

sam'á=hallotta

semec = szemernyi samás = szolga

sámán /'égieket'/

smonca

samír = korund

samír = korund sumár=tövises

smaragd /zöld korund/

smirgli

sömör /pikkely/

summás sumár = ırzött sumér

Somogy (német: Schomodei, latinul Simigiensis: utánzó) nagyrészt síkság. Sumér A sumérok önmagukat "kingir"-nek hívták. (Kin = sirat, gyászol, gár = lakik, gir = mészkı.) Sumérnak csak a hódító akkádok nevezték el ıket – mégpedig a "pikkelyes" díszítéső tárgyaik után. A héber samúr=ırzött. Ez a szó szlovákul pontyot jelent – a pontyot valóban ırzik a pikkelyei. Sömör, semer, sümör: arcon, testen lévı, viszketı, halványpiros kiütések elnevezése. A sömör értelme: durva bır, "rajta maradó". A smaragd: korund – oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj. A tiszta korund színtelen és áttetszı, de szennyezıdések hatására elszínezıdik. 939

SN gyök, héber A következı két gyök ısjelenete: a préda marcangolása fogakkal. A héber SXN gyök: saon = zaj, zsivaj, lárma. Az SN gyök: sani = karmazsin (vörös), saná = ismételte, év, sén = fog, agyar, séná = alvás, sné, snáim = két, kettı, siná = megváltoztatta, soni = különbség, sone = más, tanul, tanít (ismételget), suná = fogazott, rovátkált. Az SXN gyök: saun = támaszkodó, soen = megtámaszt, sa'ón = óra (tárgy). A héber SN gyök kétszótagúvá válása A héber SN gyök nem vesz fel v/b, d, g, l, m, s, z hangot. sxn sxn sn

snc

snf

snj

snh

snk

snm sxnn snn

snr snsz

sxnt snt

SN, héber táblázat sa'án = meg-, támaszt, órás ájin

s'iná = támaszkodás ájin

sa'ón = óra ájin

SXN

soen = meg-, támaszt ájin ájin saun / s'iná = megtámasztott, támaszkodó /-ás

saán / saon = zajongott, lármázott / zaj, lárma, zsivaj alef

SXN

sá'ni = az más! /arám/ alef sén, sináim = fog, agyar siná = fogaz, rovátkol sné, snáim = két, kettı sani = karmazsin /vörös/

SN

suná = fogazott, rovátkált, megváltoztatott sin = 's' betü /foghang/

seni, snijá = második snii, snijit = másodfokú seni barison / seni b'seni=unokaöccs / unokatestvér sná=alvás /poet/ séná = alvás

sone=más, különbözı, tanul, tanít

saná, -im = év, ismételte, tanulta, tanította, különbözött, megváltozott siná = megváltoztat soni = különbség, változatosság sanac / senec = szíjjal megkötötte / szíj, zsinór, szalag senef = vanília

SNC SNF

sén-háv, sanhevet = elefántcsont, elefantózis*

SNH

sanuj = tanult, ismételt

SNJ

sinuj = változás, változtatás

940

sanáj = transzformátor

SNJ

snijá = második /nn/, másodperc, 'egy pillanat'! snijoni = másodlagos, másodfokú

SNK

sinek, sunak = meg-, el-, belefojtotta, -ott sinuk = fojtás, fojtogatás, elfojtás

snáim, stáim = kettı /hn, nn/

sináim = fogak

SNN

SNM sunán = betanult, élesített, fogazott

sinen, sinun = betanulta, begyakorolta, élesítette, -és, bemagolta, -ás, ismételgetés sinán = fogtechnikus, gyermekláncfő sanán = élesítette, köszörülte

sniná = élc, szellemesség, csípıs megjegyzés

snaná = kardél

sninut = szellemesség, csípısség /irónia/ snunit = sziklazátony, szirt, elmosott /part/

sinená /arám/ alef / sanun = szellemes, éles, éleselméjő, élesített / élesesző

SNXN

sianen = gondtalanná, elbizakodottá tesz, biztonság érzetet ad alef saanán / suanán=nyugodt, gondtalan, biztonságos, elbizakodott / elbizakodottá válik alef saananut = nyugodtság, gondtalanság, biztonság érzet, elbizakodottság alef SNR

/arám, alef is/ sunrá = vadmacska

sinur'rot = koldulás snorer = koldul, kéreget SNSz

sinesz, sinusz = felköt /övet/, öv felkötés szamech

SXNT

ájin-tav s'onit = golgotavirág /óragyümölcs/

sanit = vörheny tav

SNT

tav senet = rovás, rovátka sinet, sunát = fogaz, -ott /kerék/, rovátkol, -t tav

snát = alvás /poet/

tav sunit = szirt, zátony, elmosott /part/

tav sénit = másodszor sniut=kettısség, kétszínőség

snati / snaton = évi / évjárat, évkönyv tav

Sén, sináim = fog(ak), agyar(ok). Az agyar két szembenálló fog. Innen ered a héber kettısszám: sné, snáim = két, kettık. A héber katua = kettévágott. Seni barison = unokaöccs: a testvér gyermeke. Seni baseni = unokatestvér: a testvér gyermekének a gyermeke.

941

A séná = alvás – ami ritmusos szuszogással, vagy horkolással jár. Ritmusos zajt okoz a saón = óra is, ami ketyeg. A fagy szavunk is a fog származéka: hiszen "foga van a fagynak". Sénháv = elefántcsont. Sén = fog, hav = adj! tehát "fogat-adj". *A sanhevet = elefántózis a nyirokerek megbetegedése, ami a végtagok elefántszerő megvastagodását okozza. Maga az elefánt neve is lehet sénháv, pl. a dán és skandináv nyelvekben.

SN/Ny gyök, magyar A magyar SN gyök: sín, sün. Az NyL gyök: sunyi. Elvont értelem: fogazott, tüskés. A héberrel való kapcsolat kétségtelen. Az SN/Ny gyök kétszótagúvá válása A héber SN gyök nem vesz fel v/b, d, g, l, s, z hangot. A magyar gyök nem vesz fel v/b, p/f, h, j, m, s, sz, z hangot. sxn sxn sn sn sny snj

snk snk

snc snc sncs snm

sxnn snn snyl

snd

snf snr snyr

sng snsz

snh sxnt snt snt

SN/Ny, összehasonlító táblázat siná=rovátkolt

suná = fogazott

sín

sün suná=megváltozott sunyi

saun=támaszkodó

senec = zsineg

sánc

sing /hosszmért/

sniut=kétszínőség

s' = az, éjn=nincs

dorbán = sül

sandít, sanda

sincs /se-nincs/

sün-dörög

sné=2. dor=nemzedék

siná=megváltoztat, kofá=ráborít

Sándor

el/sinkofál /ellop és eldug/

sinuk = elfojtás

soen=megtámaszt

senki

sonka

942

sunrá = vadmacska

sunak=elfojtott

sanyargat /cibetmacska/

sínylıdik

sinesz=felköt /harci övet/

snorer=kéreget

sansz

snúr

sniut=kettısség sánta

s'iná=támaszkodás saun=támaszkodó sintér

sönt, söntés

sone=ismételget sanzon

Sándor A névtárakból: "...jelentése férfiakat vagy férfiaktól oltalmazó – az Alexander név magyarosodott alakja. A név az egész i. e. 2. évezred égeikum térségében gyakori volt. Ismert a hettita Alakszandusz név is." (A fenti a magyarázat helytelen – a Sándor név nem azonos Alexszel. A héber "seni b'seni" = "másodfokú unokatestvér" mintájára, s figyelembe véve, hogy a dor = nemzedék – a Sándor szó jelentése: "második nemzedék". Az Alexander tehát maximum szóösszetétel lehet, a Sándor név része. Nem a sün, hanem a sül=darbán az, ami sündörög. A sünhöz hasonló, de sokkal nagyobb állat ma már csak a Magyarországtól délebbre levı vidékeken fordul elı. Ha megriasztják, hosszú, kemény tüskéit rázva "dörög". A sing hosszmérték (0,62 méter) Erdélyben volt használatban. A sonka sertéslapocka, a lábtı nélkül. Pácolva, füstölve, fızve fogyasztják. (El)sinkofál: ellopja és el is dugja. Snúr, vagy kakasozás: pénzt nyerı játék. Sönt 1. Párhuzamosan kapcsolt ellenállás, amely az áramnak csak egy hányadát ereszti a mőszerre. 2. Két ér közötti kóros, vagy mesterséges összeköttetés. Söntés (német Schenktisch) – elrekesztett hely a kocsmában, ahol a bort mérik. A sintér az állati hullák eltakarításával megbizott egyén. Sanzon – érzelmes, humoros vagy sikamlós, fülbemászó zenéjő dal.

SR gyök, héber A héber SR gyök három elkülönülı fajtája különbözı korokban keletkezett. 1. Az SXR gyök: s'ár = maradék, a többi, egyéb, s'er = hús, élelem, rokon, soer = megmarad, saará = rokonság. Elvont értelem: a hús-vér ember.

943

2. Az SR gyök: sár = énekel, sará = lakozik, honol, felold, beáztat, saré = szabad neki, sirá = költemény, sir = dal, ének, vers, sor = ökör, köldök, sur = kıfal, sor, sorozat. Értelme: sorban levı, folyamatos. 3. Az SXR gyök: saár = elképzelte, kapu, gól, címlap, fejezet, árfolyam, si'ur = lecke, mérték, arány, becslés, so'er = kapus, portás, suár = feltételezett. Az elvont értelem: beáramlás, mérték. A héber SR gyök kétszótagúvá válása A héber SR gyök nem vesz fel d, h, l, sz, z hangot. sxr sxr sr

srv srv srb

src

srf

srg

srj

srch srk

srxm

srn

sxrr srr

srsr srt

sxrt srt

SR, héber táblázat saár = meg-, maradt alef

soer = meg-, marad

s'ár, s'er = rokon, hús, élelem alef

SXR SXR

saará = nırokon. rokonság alef s'ár = maradék, maradvány, a többi, egyéb alef sár = énekel

SR

saré = szabad /megengedett/

sur, surá = kıfal, sor, -ozat sor = ökör, Bika /csillagkép/, köldök

sará = lakozott, honolt, feloldotta /tilalmat/, beáztatta sár /sir/ = költött, énekelt, -es

/ár-as/

sir = énekel, költ /verset/ dal, ének, vers jud sirá = ének, éneklés, költemény, költészet

saár = elképzel, kapu, gól, címlap, fejezet, ár, árfolyam ájin

SXR

so'er = kapus, portás ájin ájin sier, suár = elképzelte, -t, feltételezte, -ett, felbecsülte, -t ájin si'ur = lecke, mérték, arány, becslés /kb/, részlet

saráv = hıség, tikkasztó hıség SRB/V

SRV sirbev = kinyújtotta /nyakat/, nyelvet öltött, összekeverte /sorokat/, leeresztette, lógatta, felcserélte

srabev / sirbuv = kiölt, lógat, kinyújt, felcserél / felcserélés, összekeverés surbáv = kinyújtott, kiöltött, felcserélt, összekevert /sor/, leeresztett, lóg 944

sarvul, sarvulit = ruhaujj, kézelı

SRV

sravrav, -ut = vízvezeték szerelı, -és

SRB/V

sarvit = vesszı, karmesteri-, kormánypálca, jogar tet sarvitáj = tamburmajor alef

sirbet, sirbut = felduzzasztotta, firkált, -ás tet

sarac, saruc = hemzsegett, nyüzsgött, nyüzsgés, szaporodott, -ás /rovar/

SRC

serec = féreg srafraf = zsámoly szin /nem stabil/

SRF

sraga = gyertya, lámpás /arám/ alef

SRG

/sárga/

saruj = be-, áztatott, bemártott, megengedett, /vmilyen helyzetben/ levı

SRJ

sríja = lakozás, áztatás sirjen, surján = páncélozta, -ott, tartalékolta, -t sirjon / sirjun = páncél, -os alakulat / ellátás, tartalékolás, /páncéllemez/ burkolás sarach=páfrány

SRCh

saruk, sruká = 'ú'-val pontozott szó kuf

suruk = 'ú' bető

sarak = sípolt, fütyült, fütyörészett kuf

sorek = fütyül

SRK

sarkán = füttymővész kuf

sriká, sréka = sípolás, fütty, füttyentés

s'/j/árim = maradék, maradvány

sirá'im = selyem, selyemruha alef

saróni m'cujac = bibic

sirón = daloskönyv jud

SRR

SRN

SRXM suron=sorvezetı

sorer /sir/ = /verset/ költ, énekel, dalol, köldök

sarír = jogerıs, hatályos

srír=izom

sorér = uralkodik, ellenség, rosszakaró

srérut, srirut = önkény, megátalkodottság saárurijá / -n=botrány / -hıs ájin

siarer = botrányt okoz ájin

saras = kitépte, kiirtotta, kiirtott

sorsi = alapos, gyökeres

sarus = kiirtás

SXRR SRS

sérás / sérus = kiirt, gyökerestıl kitép / kiirtás gyökerestıl sóres / sorsón = gyökér, gyök, szótı / gyökérke sóras = begyökerezett, gyökerestıl kiirtott

sarseret = lánc, láncolat /'énekel'/ sirser = láncra kötötte, láncot alkotott sarsur = galandféreg

945

SR-SR

sarsijut = alaposság, begyökerezettség saret = ki-, szolgál, szolgálat tav

SR-SR

siret = szolgáltatta

SRT

sérut = szolgálat, kiszolgálás, szolgáltatás tav saarut = faj-, rokonság alef-tav

hisaárut = maradás alef

SXRT

s'érit = maradék, maradvány alef-tav

SR gyök, magyar A magyar gyök volt az eredeti – az ısi kép: szırös. A magyar SR gyök: sár, saru, sír, sor, sör, sőrő. Az SR gyök kétszótagúvá válása A héber SR gyök nem vesz fel d, h, l, sz, z hangot. A magyar gyök csak h, sz hangot nem vesz fel. sxr sxr sr sr srv srv/b srv/b src src srd srf srp srg srg srj srj srl srly

srxm srm

srn srn/ny

sxrr srr srr

srsr srs srs

srch srk srk

sxrt srt srt

srz

SR, összehasonlító táblázat s'ár=marad, sore=beáztat

s'ár=maradvány

tor, surá = sor

surá = sorozat

sár /sarun marad/

sír /temetı/

sor

sőrő

saára=nırokon

sir = énekel

sze'orá=árpa, sechár=sör

Sára

sír

sör, ser/bet/

saruk = 'ú' bető saru /sarkos/ sarvul=ruhaujj

saráv = tikkasztó hıség

sérv

sorvad

srabev=kinyújt

sirbet=duzzaszt

sarabol

serbli

sorec=nyüzsög

sorec=hemzseg

srác

serceg, sercli sze'ár = szır serdül

946

sraga = lámpás

szréfá = égetés

sárga

serpenyı

szérag = rácsos szarug=összekötött

sorec=hemzseg

sorec = nyüzsög

saroglya /létrás/ sereg, seregély

sürgıs

sürög, sürget

sarvit = vesszı

surján=tartalékolt

sarj

surján /újranövı/

saruj=beáztatott

surá = sorozat

sarjú, sarjad

sorjáz

sorek = fütyül sark /északi szél/ saruk= 'ú' bető /sarkos/ sarok, sarkantyú sarkán=fütyőlı

serec = féreg

sárkány

serke, serken

sriká = sípolás sarkall

serkent

sérás = kiirt

srirut = önkény sirá = ének

sur=kıfal, surá=sorozat

sarló, /le/sarol

sérül, sérelem

sorol

sará=beáztatta

sirbev=bekever sirá = ének

sárló /kanca/

serleg

siralom

súrol sorér = rosszakaró

sirály /zajos/

súrlódás

saarurán=botrány okozó

sjarim=maradvány

sarlatán /kontár/

surmó /elmaradott/

sraga = lámpás

sarach=páfrány sirón=dalgyőjt. suron=sorvezetı saróni = bibic

sármány /sárga/

serény

siránkozik

sorompó

sarseret = láncolat sír-ri

sorra/vesz/

sorás=begyökerezett

sirá = ének

sarseret=láncolat

saras, sáros

sírás

sors, soros

sörény siráim=selyem surran, surrog

szoret = karcol

sze'ár=szır, surá=sorozat

sért

sörte, sörét 947

sőrít

sarsi = alapos

sze'ár = szır

surá = sorozat

sarzsi

sertés /sörtés/

soroz, sorozat

A sár ma negatív fogalom, de nem így volt régen: a sár a begyökerezés helye. A héber sóres = gyökér – két dolgot jelent egyszerre: sáros és szırös. A földi maradványokat a sír-ba teszik (s'ár = maradvány). Saroglya 1. A szekérderekat zárja 2. két párhuzamos rúd létrafogakkal, vesszıfonásossal: trágyát, építıanyagot hordanak vele. 3. jászol feletti szénatartó. Sarjú másodkaszálású fő. A sirály nagyon lármás. A surján – fiatal hajtás, vagy surjánerdı – és serdülı kamasz. A serleg fedeles ivóedény. Ezüstbıl, aranyból készült és díszítették. Amikor a kanca sárlik nyugtalan, s a nemzıszerve nyálkát választ el. A surmó tapasztalatlan, fiatal, falusi ember. A nádi sármány sárgás. A hímje a párzási idıszakban szorgalmasan dalolgatja rövid énekét, míközben a tojó öreg füvek alá a talajra építi fészkét, A sörét ólomarzén öntvénybıl készül. Az arzén hígan folyóvá teszi az ólmot, mely kihőlve kemény lesz. A levegın csurgatva gömbalakú cseppekké fagy.

SS gyök, héber A héber SS gyök ısképe: simaság. A számfogalom alapja a HATszirmú lilom. Az SS gyök: sá/j/is = márvány, ses (nn) = 6, fínom szıttes, sisá (hn) = 6, sisi = hatodik, susá = hattal szorzott, 6 részre osztott, sus = édesgyökér. Az SXSX gyök: saasua = játék, szórakozás, siasá = játszott, szórakoztatta. E hangutánzó gyök ısképe közös a magyar SS gyökkel: susogás, surrogás. A héber SS gyök kétszótagúvá válása sxsx ss

ssv

ssl

ssm

ssn

ssr

sst

SS, héber táblázat SS

ses /nn/ = 6, márvány, fínom szıttes

sá/j/is = márvány jud

sisá /hn/ = 6, hatszorozta, hat részre osztotta sisi=hatodik

saasua = játék, szórakozás 2 ájin

sus=édesgyökér

susá = 6-tal szorzott, 6 részre osztott

siasá = játszott, szórakoztatta

948

SXSX

saasá = szórakoztatott 2 ájin

SXSX

SSV

sosvin = vıfély, násznagy, párbajsegéd sosvinut = nászkíséret, -ajándék

SSL

soselet = leszármazás, családfa, dinasztia

SSM

sisim = 60

SSN

sosán = liliom

/6 szirom/

sosána = liliom, rózsa /népiesen/, orbánc, szögfej sosenet = levélkoszorú sasár = piros festék /bibl/ SSR

sisit=hatodrész

SST

Sosvin = vıfély, vıfény, vıfér, a lakodalom szervezıje. Sosanát harúah = szélrózsa – azonos gondolkodás a két nyelvben!

SS gyök, magyar A magyar SS gyök hangutánzó: susogás (pl.: lilom). A gyök a héber SS-sel alig, az SSz gyökkel inkább rokonítható. Az SS gyök: sas, sás, sose, süsü. Az SS gyök kétszótagúvá válása sxsx ss ss

ssv

ssg

ssk

ssl

ssm

ssn

ssr

sst sst

SS, összehasonlító táblázat saszá=kifosztotta

siasá=szórakoztatta

sas

süsü

saszúa = felhasadt

soá=katasztrófa

sás

sose saásua = játék

sosána = liliom

ses-bes /ostábla/

susog sisá=6 részre oszt sovek=otthagy sisak

sóska /savanyú/

siszuj = uszítás suskus

sasár=pirosra festett

rohes=sustorog

sistereg /forró/

sustorog

949

S a magyar 6 számnév eredete mi lehetett? Valószínőleg a ragadozó emlısök 6 metszıfoga, ami hat, vagyis hatásos. A sasnak is 2x3 = 6 karma van.

SSz gyök, héber A héber SSz gyök származékait mind az új sz betővel, a szamech-hel írjuk. SSz gyök: sosze = kifoszt, fosztogat, siszá = uszította. SSzX gyök: sésza=hasadás, repedés, siszá=félbeszakította, fel-, kettéhasította. A közös értelem: nagy veszedelem. Az SSz gyök kétszótagúvá válása A héber SSz gyök csak j, f, k, sz, t hangot vesz fel. Valódi magyar szó nincs. sszx ssz

sszf

sszjx sszj

sszk

sszsz

sszt sszt

SSz, héber táblázat saszá = kifosztotta, fosztogatott

SSz

sosze = fosztogat szamech

siszá = uszít hé sésza = hasadás, repedés ájin saszá = fel-, kettéhasította saszúa = hasított, felhasadt ájin

suszá = uszított SSzX

ájin suszá = félbeszakadt, fel-, kettéhasított

siszá, siszúa = félbeszakít, -ás, fel-, kettéhasít, -ás siszef, suszaf = kettéhasította, -ott

SSzF

siszuf = fel-, kettéhasítás saszuj = kirabolt, kifosztott

siszuj = uszítás

saszáj = uszító alef

SSzJ SSzJX

seszek = /japán/ naspolya kuf

SSzK

saszasz = kifosztotta, kirabolta 2 szamech

SSzSz

sasztom = szelep, dugattyú, szívbillentyő tav

SSzT

Seszek=naspolya – de a valódi naspolyát Izraelben nem ismerik. A seszek az ú. n. japán naspolya. A két gyümölcs csak nagyságra hasonló. A seszek ovális, fényes sárga bırő, barna magvú, savanykás – és Kínából érkezett.

950

SSz, összehasonlító táblázat A magyarban nincs SSz gyök. saszá=fosztogat saszla /szılı/ siszá = félbeszakít

szandlár = suszter suszter

sasszézik /szökdécsel/

ST gyök, héber Az ST gyökök közös ısképei: két lábon járás → dobogás, suhanás → evezés. A héber SXT gyök: soet = dobbant (láb), dobog. Az SXXT gyök: s'u'it = bab (szelet okoz). Az ST gyök: sait = evezés, hajózás, sitá = sor, akácfa, rendszer, módszer, tréfál, sot = ostor, vesszı, sote = ostoba, buta, vad (növ), veszett, sut = úszik, evez, járkál, kószál, sutá = megbolondított (ızsuta). Az ST gyök: set = ülep (2), sté, stáim (nn) = két, kettı, sét = csapás, összeomlás, sit = tesz, helyez, sit = alapzat, sit! = elég! sti = ivás, láncfonal, sote = iszik. A héber ST gyök kétszótagúvá válása A héber ST gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, g, s, sz, z hangot. sxxt sxt st st stch stk

std

stf stf

stl

stm

sxtn stn

sth

stj stj str

stt stt stt

ST, héber táblázat saát = dobbantott, dobogott /láb/ ájin-tet SXT s'atá = /láb/dobogás ájin-tet-hé

soet = dobbant, dobog /láb/ SXXT 2 ájin-jud-tav s'u'it = bab

sait = evezés, hajózás jud-tet

ST

sat /sut/ = úszott, evezett, járkált, kószált

sut = úszik, evez, járkál, kószál sot = korbács, ostor, vesszı tet

jud-tet sitá, -ot = sor, rendszer, módszer, bolondította, -dá tette, tréfálkozott

sitá, -im=akácfa sutá = bolondított tet tet sote = ostoba, buta, vad /növény/, veszett /állat/

satá = ivott

tav sti = ivás, láncfonal sote = iszik tav

951

ST

sat /sit/ = tette, helyezte tav

sit=tesz, helyez hosit = nyújt

set, sétot=ülep /szét/

ST

sit, sitin = alap, alapzat jud-tav

sté, stáim = két sit = elég! /szleng/ tav sét = csapás, összeomlás alef-tav

SXT

stadlán = közbenjáró tav

STD

sataf = ömlıtt, zuhogott, elsodorta, felmosta, leöblítette, folyékony, folyó /ügy/, folyamatos, iramodott, száguldott tet

STF

tet sotef=ömlik, zuhog, iramlik, felmos, leöblít, folyó /ügy/, folyamatos, folyékony

satuf, sutaf = elöntött, leöblített, elárasztott, felmosott, belemerült /élvezetbe/ tet tet stifá = ki-, le-, öblítés, mosogatás, el-, felmosás, elárasztás, elsodrás

setef = ár, áradat, áramlás, folyékonyság, száguldás tet sitafon = áradat, árvíz, elárasztás tet stifut = belemerülés /élvezet/, szenvedélyesség tet STF

sitef = társít

/staff/

tav sutáf = társ, társított

tav situf / sutfut = társítás, társulás, közösség / társas viszony

situfi = társas, közös, szövetkezeti, kollektív tav satah = le-, ki-, szétterítette tet satúah = kiterített, lapos, elterült

STH

soteh = le-, ki-, szétterít

sitah / sutah = kiterítette, lelapította / lelapított tet sitúah = lapítás, kiterítés tet

/sétáló/

sétah, sithi = terület, térség, felszín, -es, felület, -es tet

satíah=szınyeg

stíhá = ki-, le-, terítés tet stíhón = ágyelı, kisszınyeg tet

sat/j/a = buta, csacska /nı/ /arám is/ tet-alef sat/j/ut = butaság, hülyeség tet

situj = bolondítás

satuj = ittas, részeg tav

stíja = ivás, alap

sá/j/it = bogáncs jud-tav

satján = iszákos

STJ

tet stujot = hülyeség!

STJ /it-ján: ivó/

satak = el-, hallgatott tav-kuf

STK

sotek = el-, hallgat

satuk = néma, hangtalan tav

suták = elhallgattatott, elnémított, megbénított tav sitek / situk = elhallgattatta, meg-, bénította / bénulás

952

satkán = hallgatag tav

stiká=hallgatás

STK

stuki = fattyú, lelenc

sitech = megrozsdásodott tav satál = ültette, plántálta tav

STL

sotel, stilá = ültet, -és, plantál, -ás

setel = palánta, facsemete tav satlán = ültetı, kertész tav

STCh

stul, satul = elültetett fa

stil=facsemete, palánta, dugvány

staltán = uralomra vágyó tav-tet satám = fel-, kinyitotta tav

sotem = felnyit

satum = nyílt, nyitott /bibl/ tav

STM

stimá = ki-, felnyitás

stáim, snáim = kettı /nn, hn/ tav stamtán, -ut = lógós, lógás /iskolából/ tav-tet satán = vizelt

seten = vizelet

soten=vizel tav

sa'atnáz = össze nem illı dolgok, kevert szövéső ruha /tiltott/ ájin-tet satár = rendet tartott fenn tet

soter = rendır

stár = bankjegy, váltó, okirat tet STT

STN SXTN STR

situr = rendfenntartás

2 tet sotet /sot/ = járkál, csatangol, csavarog, barangol, szemet forgat 2 tet sot'tut = csavargás, ıdöngés, csatangolás, barangolás

STT

tet-tav stut = butaság, hülyeség, ostobaság /út-ít: úsz-it/

tet-tav sutit = versenycsónak

jud-tet-tav sitati, -ut = módszeres, -ség, rendszeres, -ség

STT

/s'itat/

2 tav sotet, stitá = folyik, folyás, szivárog, -gás

satat = folyott, szivárgott 2 tav

stut = hatod /ar/

Sné, snáim (hímnem), sté, stáim (nınemn) = két, kettı. Úgy, mint a magyarban, a héberben is két szó van rá. A magyar két elıdje a szét. Set, sétot = ülep, sit, sitin = alap. A természetben jellemzı a szimmetria, tehát a kettı az alap (pl. ülep). Stáim = kettı (nn-ben) → stimá = felnyitás. Ellentéte a sztimá = eltömıdés. A sotek = elhallgat (nem beszél) – azt is jelenti, hogy csak elhallgat valamit. A "hallgat" a héberben ugyanúgy kétértelmő, mint a magyarban. Érdekes, hogy a héber sisit = hatod(rész) arámul: stut. 953

ST/Ty gyök, magyar A t a legısibb beszédhangok egyike, de az s nem az. Az ST gyökcsoportból nagyon sok német vagy szláv eredető szó van magyar használatban. Mindez a – szerzı szerint – azt jelenti, hogy a kárpátnyelvbıl kiváló második populáció, amely övszerően terjedt szét a Kárpát medence fölött, a késıbbi ógermán és szláv nyelvőek ıse lehetett. (Az elsı leválók az északra távozott a finnek.) A leválások idıszaka valószínőleg két egymást követı interglaciális. Az ST gyökök ısi képei: két lábon járás → dobogás, suhanás → úsztatás. A magyar ST gyök: satu, séta, siet, sıt, sut, süt, suta. A héber ST gyök kétszótagúvá válása A héber ST gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, g, s, sz, z hangot. A valódi magyar szavakban az ST gyök nem vesz fel v/b, c, d, p/f, g, h, j, l, sz, z hangot. sxxt sxt st st st sty stl stl

stm stm

std

stf stf

sxtn stn stny

sth str str

stj stj sts

stch stk stk stt stt stt stt stty

ST/Ty, összehasonlító táblázat sétah=térség, sat=kószál sut = úszik séta

sot = ostor

siet

süt

soet = dobog

sote=buta, vad

sete-suta

/ız/ suta

sté=kettı, sat=helyez

sté = két

sit = betesz

satu

sıt /még hozzá/

sut

sat = talapzat stáb, stabil satúah=elterülı stadion stádium sataf = száguld

sitek=megbénít sotef=zuhog, sit=elég!

staféta

stigma

stop!

satja = csacska

sétah = terület

stiká=elhallgatás sitech=rozsdásodik

satyak /sapka/

sétál

stikli

954

sütkérezik

szatán = sátán

sotel = beültet

stil = facsemete

sátán

stelázsi

stílus /íróvesszı/

sitech=rozsdásodik sütemény

satám = kinyit stanicli /papírzacskó/ setel = palánta

sat=járkál, sétah=térség

satnya

sétány

sat = alapzat

setef = áradat

sátor

strófa

satár = rendfenntartó strapa, satrafa

soter = rendır

stréber

sztima=dugulás

strici

struma

stitá = folyás

sat = betesz

satíroz

sütés /sutba tesz/

soter = rendır

sotet=barangol

stuki = fattyú

strázsa

sötét /barlang/

suttyó

sotet = beszivárog

satuk = hangtalan

settenkedik

suttog

Sutba: sütıbe dob. Suta, suttyó – sültbolond. Stelázsi – polc, polcos állvány. Satrafa házsártos, csúf öreg nı – a népnyelvi satrat (jön-megy) ige származéka. Satrapa, szatrapa: helytartó. A szó perzsa eredetije országvédıt jelentett. Stréber – túlságosan törekvı, törtetı, akarnok. Strófa – versszak, hosszabb költemények szerkezeti egysége. Satíroz – vonalkázással vagy sötétebb színnel árnyékol.

S-Z szármzékok, héber Az z hang újkori, elıdje az s/sz volt. S-Z gyökszó egyik nyelvben sem létezik. A héberben a kétszótagú alapfogalom a sazif = szilva (siszef = kettéhasít). A többi héber fogalom alapja a szilva ovális alakja és sötét színe. A héber S-Z kezdıszótag kétszótagúvá válása s-z s-z

s-zf

s-zr

955

S-Z, héber táblázat sazif = szilva

sizuf = lesülés /bır/

sazáf = nézte, látta, lebarnította sazuf = lesült, napbarnított

S-ZF

sozef = néz, lát, lebarnít /a nap/ s'zifá, sizafón = lesülés, barnaság /bır/

sazár = fonómunkás, össze-, fonta, -sodorta, beleszıtte /a beszédbe/

S-ZR

sozer = összesodor, -fon, beleszı /beszédbe/ sazur = összesodort, fonott, beleszıtt /beszédbe/ s'zirá = fonás, /fonal/ sodrás sizrá, sidrá = gerinc, kukoricacsutka

S-Z, összehasonlító táblázat A magyarban nincs S-Z származék. sazur = összesodort

sot = ostor

sezlon /idegen szó/

/oda-/ sóz

956

SZ XSz és SzX

957

SzV/B

960

SzC/Cs

964

SzD

964

SzP/F

967

SzG/Gy

971

SzH

974

SzJ

976

SzK/Ch

977

SzL/Ly

981

SzM

985

SzN/Ny

989

SzR

992

SzS nincs

998

SzSz

998

SzT/Ty

999

SzZ /Zs

1002

957

Sz A héber s / sz betőpáros neve: sin / szin. Az s-bıl nincs második bető – de van egy második, újkori sz, aminek szamech a neve. Kiejtésben nincs köztük különbség. Akad ugyan néhány szó, amit elfogadott, hogy mindkét sz-szel lehet helyesen írni, de a többinél nem cserélhetı fel a kétféle sz. Érdemes megjegyezni, hogy az újabb sz bető használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a szó, amiben elıfordul, maga is újkori jelentést hordozna.

XSz és SzX gyök, héber A héber XSz gyökök értelme: az életszükségletek alapvetı tevékenységei. Az XSz gyök: osze = csinál, tesz, készít, termel, idızik, tartózkodik, iszá = cselekvésre késztette, uszá = megtett, megcsináltatott. Az XSz gyök: iszá = dagasztotta, masszírozta, gyúrta, tészta. Az XSz gyök: aszi-á = Ázsia. Az SzX gyök ısi képe: amire a szél és a száj képes. Az SzX igéi felszólító módban vannak. Az SzX gyök: szá! szí! = vidd, emeld, indulj, szí = csúcs, tetıpont, rekord. Az Sz gyök: szé, széa = bárány (vett, vitt). Az SzX gyök: szi'á = csoport. Az SzX gyök: sz'á (szátim, sz'ot) = mérték, őrmérték.

XSz és SzX, héber táblázat aszá = csinálta, tette, készítette, termelte, kinevezte, tartózkodott ájin-szin

XSz

ájin-szin osze = csinál, cselekszik, tesz, készít, termel, idızik, tartózkodik

asze = vallási tétel ájin-szin

iszá = cselekvésre késztet

aszi-á = Ázsia alef-szamech XSz XSz

ájin-szin uszá = meg-, csinált, csináltatott

ájin-szamech iszá = gyúr, dagaszt, nyerstészta, masszíroz

sz'á, szátim, sz'ot = mérték, ókori őrmérték /13.3 lit/ szamech-alef szi'á = párt-, csoport szamech-jud-ájin szá, szí = vidd, emeld, indulj, bocsásd meg szin-alef Sz'X Sz

SzX SzX SzX

szí = csúcs, -pont, tetıpont, rekord szin-jud-alef sze, széa = bárány szin-hé 958

XSz és SzX gyök, magyar Az sz hang megjelenésekor nem "élt együtt" a magyar és a héber nyelv. A héber hajlítgatással differenciálta az XSz gyök értelmét – ugyanezt a magyar az "európai" v és a t (te) elıragként való felvételével oldotta meg. A magyar XSz gyök ısi jelentése: az élethez szükséges tevékenységek. ász/ok/

esz/ik/ ész

isz/ik/

vász/on/

vesz vész

visz

tasz/ít/

tesz tész /teszel/ Tisza

osz/t/ ısz

úsz/ik/ üszı

tosz/ogat/

túsz

tüszı

A héber az SzX gyök értelmét is hajlítgatással differenciálta, ugyanezt a magyar az "európai" v és az ısi t (te) utóragként való felvételével oldotta meg. A magyar SzX gyök ısi képe: amire a száj és a szél képes. szá/l/

sze/l/ szé/l/

Száva szá/d/

szét

szí

szó

szı

szív

szóvá szövi

szuv/as/ szüve

szít

szót

szut

szıt/t/

szú

sző szütyı

A magyar -szx rag jelentése: 1. állandó képesség arra, amit a gyök jelent pl.: ösz-sze, hosz-szú, a héberben: ari-szá = teknı, ár-szi = mérgezı (elárasztó). 2. régies múlt idı: mászá, veszé (mászott, vette). 3. régies felszólitás: addsza, eddsze, osszá, ússzá.

XSz és SzX, összehasonlító táblázat aszá = tette

osze = teszi

iszá = késztette iszá = késztette uszá=késztetett

tasz/ít/

tesz, vesz

Tisza visz

tosz

aszusz=kipréselt eszev = fő

s'ivá = szívás

oszer=részt adó szohe = úszik

aszu, asz/al/

isz/ik/

/meg-, el-/ oszt

esz/ik/ vész

tusz/kol/ túsz úsz/ik/

aszif=betakarítás széchel = ész

széva = ısz haj uszá=késztetett

ász /évszak/

ısz /évszak, haj/ üszı

ész /székely/

szoen = lármás

as = szú

szó, szı

szú

soev = szív

soev = szív

szí /szív/

sző /kebel/

959

SzB/V gyökök, héber Az SzB/VX gyök: szibá = jóllakatta, kielégítette, szóva = bıség, jóllakottság. Az SzB/V gyök: száv, szava, sziv = ısz, öreg, agg, széva = ısz haj, aggkor. Az SzB/V gyök: szába, száva = nagyapa, sziv = rost, szibá = ok, indok. Az SzXV gyök: szaáv = szenny, piszok, szeév = beszennyezte. Az SzVX gyök: száva = vedelt, leitta magát, szove = iszákos. A héber SzB/V gyökök kétszótagúvá válása A héber SzB/V gyökök csak v/b, g, ch, l, n, r, t hangot vesznek fel. szb/vx szxv szvx szb/v szb/v szv szb/vl

szb/vn szvn

szvv szb/v-v

szvg

szvr szvrx szb/vr szvr

szb/vch szvch szvxt szvtx szbt

SzB/V, héber táblázat szavá = jóllakott szin-ájin

SzB/VX

szave, szavéa = jóllakott, kielégült szin-ájin száva = bıség, jóllakottság

szubá = jóllakatott, kielégített szóva = bıség, jóllakás, -ottság

szibá = jóllakatta, kielégítte szin-ájin szví'á, szvi'ut = jóllakás, jóllakottság szin-ájin

száv, száva=ısz, ıreg, agg szin-he sziv = ısz, öreg, agg szin-jud

SzB/V

szév / széva, szav = öregség / ısz haj, aggkor szin-jud száv = öregapó, nagyapa szamech

sziv, szivi = rost, rostos /szívó/

SzB/V

szába / száva, szavin = nagyapa / nagyapa, öreg /arám/ szamech-alef száva, -ot = öreg-, nagyanyó hé szauv = piszkos, beszennyezett SzXV

szibá = ok, indok szamech szamech-alef szoáv = bepiszkított, beszennyezett

szeév, szeuv = bepiszkította, -ás, beszennyezte, -és szamech-alef

szaáv, szeavón = szenny, piszok szamech-alef száva = vedelt, leitta magát szamech-alef SzVX

szove = iszákos, részegeskedik

szví'á = megrögzött ivás, lerészegedés szamech

szaváv=el-, félre-, fordult, körülvette, elıidézte, okozta, asztalhoz ült szamech SzVV szamech szovev = abroncs, körüljár, körülvesz, fel-alá járkál

960

szaviv = körös-, körül szamech

szivuv=forduló, körforgás, körüljárás, menet /box/ szibev = forgattta, forgolódott, elfordította /fejét/ körüljárta, irányította, okozta, elıidézte szamech

SzB/V-V

szamech szubáv = forgatott, körülvett, -járt, oldalra hajtott, irányított, okozott, elıidézett

szabába = nagyon jó /népiesen/

szivuvi = forgási, körbeforgó szamech

szamech szvivá / szvivot = környék, környezet / környéke, körös-, körül

szvivón = pörgettyő szamech SzVG

szamech sziveg / szivug = osztályozta, elkerítette / osztályozás /minıség/

szuvág = osztályozott szamech szavach = ö.fonta, -bogozta szam szubách=elbonyolított, összefonódott, komplikált szibech = komplikált, összefonta /ágakat/ szamech szvach = bozót, gabalyodás, bonyodalom, zőrzavar szamech

SzVCh

szavich = bonyodalmas, kócos, bozontos szamech szvachá=rács, rostély, hálószövet szibuch = bonyodalom, komplikáció, elbonyolítás szavuch=bonyolult, ö.fonódott /ág/ szvachá = rács, rostély, háló szin

szovech = lábikra, bozót, erdı sőrője szamech SzVCh

szovech=ág-bog szin

szavál = szenvedett, tőrte, hordta /terhet/ szamech szevel=teher, szenvedés szamech

SzB/VL szovel = szenved, tőr, teher

szabál = hordár, rakodó, teherhordó szamech szavil, szvilut = szenvedı, passzív, -itás /nyelvtan/

szovlani = toleráns szamech

szavlán, -ut = türelmes, türelem szamech

szovlanut = tolerancia

szibólet=piknik szivlonot = jegyajándék szamech szabón = szappan szamech

szibun = be-, szappanozás

SzB/VN

sziben, szubán = beszappanozta, -ott szavión = margaréta szamech

/telt/

/jóllakató/

szubin = korpa

szabonit = szappanfő szamech szeavón = szenny, piszok szamech-alef szabonáj / szabonijá = szappanfızı / szappantartó szamech-alef /szívó/

sziván=május-június szamech-vav 961

SzXVN SzBNX SzVN

szvár = köteg, rakás szamech-vav

SzVR

szavár, -ut, szabál = rakodó, /kikötıi/ rakodómunka szamech-vav széver, széver = arckifejezés, remény szin / szamech szavár = szemlél, megtekint

SzVR

sziber = vár, remél szin

szavár / szavur = vél, gondol, értelmez / úgy véli, az a véleménye szamech SzB/VR szavir = értelmes, ésszerő szamech

SzVRX szvora = talmudista szamech-alef

szvará = vélemény, feltevés, logikus következtetés szamech szabár = magyarázó, ésszerően gondolkozó szamech szviut = jóllakottság szin-ájin

SzVXT

szavta=anyóka, nagymama SzVTX szibati = okszerő szamech

SzBT

Szaáb = szenny → szappan. Szabál = hordár, szavil = passzív → szabály.

SzB/V gyök, magyar A magyar értelmek régebbiek a hébernél, de meg kell jegyezni, hogy az eredeti, a kárpátnyelvi gyök még az SzP (szop) volt. A magyar SzB/V gyök: szab (eloszt), Száva (folyó), szív, szív(e), szoba, Szob (város), szövı, szúvas, szőve (kebel). Közös értelem: jóllakat, kielégít. Az SzB/V gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem alkot II. szótagot p/f, h, j, k, m, n, sz hanggal. Az n, s hangok kivételével a héber ugyanazt nem vesz fel, amit a magyar. szb/vx szb/v szxv szvx szb/v szv szv szb szbd

szvg szvg

szb/vch szvch

szvr szb/vr szvrx szvr szvr

szvs szbs

szvv szb/v-v szbv szvv szb/vl szvl szbly

szvcs

szvn szb/vn

szvxt szvtx szbt szvt szvty

szvz

SzB/V, összehasonlító táblázat szibev=irányít

civ, szivi=rost, rostos szóva = bıség

szab /formál/

szív /szí/

Szob /szop/

szába=öregapa, oreg=szabó

szivev = forgat

szovech = fon

szibá=jóllakatta

szabó

szív/e/

szövı /szı/

szú/ette/

száva=bıséges

szibá=kielégítı

szubá=jóllakott

Száva /folyó/

szoba

szü/ve, keble/

962

sziveg=osztályozta szabába=pláne jó! /szleng/

szvách=gabalyodás

szabvány

szövevény

szebb

szovev=asztalhoz ől

szivi = rostos

szvach = bozót

szabad

szivacs

szövedék

szibech=komplikál

szavuch=bonyolult

szabódik

szöveg

szóva = bıség szaval szavil=passzív

szubách=összefont

szabály

szovjet /szövetség/

szavál = hordta

szvár = köteg

szablya

szivar

sziván=máj-jún

szivi = rostos

szavanna

szivárog széver = remény széver=arckifejezés szivárvány

szobor

szubáv=irányított

szivi = rostos

szovech = összefon

szabás

szívás, szívós

szövés /fonás/

sabat = szünet

szavuch=összefont

szubách=összefonódott

szabotál

szvetter

szövetség

száva = öreg

szviut=kielégít

szavaz /szava van/

szivattyú /emlõ/

Szív = rost (szív és szívós is). Szabódik... ha az asztalnál kínálják. Oreg = szabó! Úgy látszik, az idısek foglalkozása volt a textilmesterség. Szop → szép, szepep → szebb – a magyar melléknév középfokának ısi képe a szopás, és a kicsinyek kikerekedésének szépsége. Szob Lexikon: "Magyar-tót falu. A Dunánál, Esztergomhoz közel fekszik. Határja jó, fája, bora van, a malmok, piatzok Esztergomban." Száva=bıség. Milyen szépen "belehallatszik" a folyó nevébe a héber szá=vidd! Vagy például: "felemeli a szavát", "viszi a szót".

963

Héber SzC gyök nincs Magyar SzCs gyök, összehasonlító táblázat szochech = takar

szote = el-, letér szut = öltözet

szecska /betakart/

szöcske /szökcse/ szőcs

A c/cs hangokról tudjuk, hogy a rovásírás elhagyása után, a latin abc-ben nem voltak külön betői, hanem tsz/ts -nek írták. Bár a csettegı hangok a legısibb afrikai nyelvekre is jellemzıek, a korai kárpátnyelv nem tartalmazta ıket. A c hangot (a babanyelv alapján) sz elızte, az s/sz eredetije t/ty, a cs ıse ty lehetett, pl.: cica → szisza, esı → etyı, szöcske → tötyke, macska → matyka. Szőcs: ısi kézmőves mesterség. A bır belsı felét késsel hústalanították, vékonyították, zsírozták. A szırös oldalt forró homokkal, a gyapjút vakaróval tisztították. Ezután csáváztak és megszárították a bırt. Rámázva nyújtották, majd méretre szabás után a metszett széleknél összevarrták. A szöcske általában zöld, mindenesetre a környezetéhez hasonló színő – nehéz észrevenni. Varga Csaba szerint a szöcske nevében hangcsere történt s eredetileg szökcse volt. Szerintünk mindkét név ráillik: a szöcske a rejtıszínére, a szökcse pedig vékony lábaira és az ugrálásra. Szecska (újkori szó): az apróra vagdalt szalmához korpát, kukoricát, répát kevernek s vízzel puhítva etetik. Ha füllesztıben érlelik, akkor erjedésen megy át (zsombolyozás). A szecskával fıként szarvasmarhát, juhot etetnek.

SzD gyök, héber A zöngétlen d kárpátnyelvi fejlemény, a t utódja. Bekerült ugyan a finn nyelvbe is, de ott (a héber f és v -hez hasonlóan), szókezdı nem lehet. Ez azt jelenti, hogy a d hang csak a kétszótagúak megjelenése után került az emberi beszédbe. Ebbıl tudhatjuk, hogy a finn már nem, de a többi finnugor nyelv még azután is kapcsolatban volt a kárpátnyelvvel, amikor a d megjelent. A héberben mindkét gyök, az SzD és SzD is, meszet jelent. A mész és mezı fogalmának kapcsolata: a hegyes vidékeken a vékony földréteg porlott mészkıbıl áll – de nemcsak emiatt. Azért is, mert a mocsárból felszárított (lúgos) talajokat meszezéssel szokták feljavítani. Az SzD gyökök ıs értelmei: 1. a héber szod = titok (magyar ısszó a tát – barlanglakás) 2. szid = mész (el-mész: porlik, legördül, pezsegve oldódik) 3. szade = mezı (szét-terjed, szed-eget) 4. sz'udá = étkezés (szá-j, szád). 964

Az SzD gyök: szid = mész, szod = titok, szud = meszelt, tapasztott, vakolt Az SzD gyök: szade = mezı, szántó, szid = mész, szujád = meszelt, vakolt. Az SzXD gyök: szaád = segítette, segély, támpont, szi'ed = támogatta, segédkezett, sz'udá = étkezés, lakoma. A héber SzD gyök kétszótagúvá válása szxd szd szd

szdd

szdk

szdn

szdr szdr

szdt

SzD, héber táblázat szade = mezı, szántóföld, térség szad /szid/ = meszel, meszelte

SzD

szujád = meszelt, vakolt, tapasztott

szid, szi/j/ed = mész, meszelte szin

SzXD

szamech-ájin sz'udá = étkezés, lakoma

szaád = étkezett, segített, támogatta, -ás, segély, támasz, támpont szamech-ájin szied = támogatta, segédkezett szamech-ájin szad /szud/ = meszel szamech

szid, -im=mész

SzD

szamech szud = meszelt, tapasztott, vakolt

szad = spanyolcsizma /száj: szorít/ SzDD

szamech szod, -i = titok, tanács /testület/, titkos

szin szided, szidud, szudád = boronálta, boronálás, boronált

szadak = hasította, repesztette

sziduk=hasítás, repesztés szamech

szedek = hasadék, repedés szaduk = hasított, repedt szadán = fatönk, vágótıke, üllı

SzDK

szodek = hasít, repeszt szamech

szidkit = rövidárú szamech-kuf-tav SzDN

szdom = Szodoma szamech

szadna /arám, alef/ szadna = ülı / mőhely szamech szadin = lepedı SzDR

szidán = kálcium szamech széder / sziduri = sor-, rend, rendszer / sorrendi szamech

szamech szider, szdár = el-, rendezte, el-, intézte, kitólt vele, betördelt oldal

szadár = sorbaállította, rendberakta, betüszedı /nyomdai/ szamech szam szidur, szadur = elrendezés, -ett, elintézés, intézkedés, /nyomdai/ szedés, imakönyv

szadir = rendszeres, rendes /szabályos/ szamech szamech szudár = elrendezett, elintézett, szedett /szöveg/, kendı, sál

965

szadrán = jegyszedı

szidrá = sorozatszám szamech

szadrán, -ut = rendfenntartó, -ás

szdirut = rendszeresség szamech

SzDR

SzDR

szdérá / szdérot = fa-, sor, társadalmi réteg / fasor szin

SzDT

szamech szodiut = titokzatosság, titoktartás

A széder = rend – a mezı fogalomból ered, ahonnan élelmet szedegettek és már a legkezdetlegesebb földmővelésnél (akár egymillió évvel ezelıtt is) párhuzamos csíkokat húztak a vetéshez – botokkal.

SzD gyök, magyar Az ısfogalom magyar, de nem az SzD gyök, hanem az igeszerő TT, majd az SzJ volt az "SzD fogalmak" eredete: tát, szá-j. A magyar SzD gyök: szá-d, szed, szid, szóda (pezseg). Az SzD gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök csak l, r hangot, vagyis a két igeképzıt veszi fel. szxd szd szd szd

szdd

szdk

szdl

szdn

szdr szdr szdr

szdt

SzD, összehasonlító táblázat szade = mezı

szade = mezı

szijed='bemeszel'

szid = mész

szaud = ellátott

szá-d /tátott/

szed, szedeget

szid /szidalmaz/

szóda /bugyog/ Szaud /Arábia/

szade=térség, szi'ud=támogatás szédül széder=sorrend szeder /gyüm/

A száj a nyílt térségbe beszél. A száj szid is: "bemeszel", "mószerol". Mivel a d azt az örökségét is átvette a t hangnak, hogy te értelmét hordozza, a "szád": tá-te, tátod – "szed": szé-te, szeded – "szid": szí-te, szítod, szidod. Szaud-Arábia, Lexikon: "Noha a mai állam területének ısi történelme van, nevét a Szaúd családnévre vezetik vissza." (Ezzel persze nem jutottunk elıbbre, hiszen családnevek felemlítése nem etimológia. – Szaud: az ellátó.)

966

SzP/F gyök, héber A számolás, gondolkodás, darabolás, stb. tevékenységeknek az HS gyökön kívüli egy másik gyöke is van a héberben: az SzP/F. Az eredet itt is magyar gyök, az SzP: szop. S a szopás ritmusa is benne él e gyök származékaiban. Az SzF gyök: szafá = ajak, part, széle, beszédnyelv. Az ısi kép: a szájhoz hasonló – ahonnan zaj is hallatszik. SzXF gyök: szaáf = tétovázott, széef = ágat nyes, sz'if = ág, sziklahasadék, részlet, szakasz, szoáf = elágazik. Az SzXF gyök: szaef = gondolat. Az ısi kép: prédát keresı ragadozó. Az SzP/F gyök: száif = kard, tır, szapá = kanapé, széfá = befejezı rész, szof = vég, szufá = vihar, szélvész, szuf = nád, elpusztul, küszöb, csésze. Az ısi kép: rátámad, elpusztít – elfekvı. A héber SzP/F gyök kétszótagúvá válása A héber SzP/F gyök nem vesz fel v/b, c, p, j, s, z hangot. szxf szp/f szxf szf

szp/fd

szp/fk szpk

szfm

szfl

szff szfn szfn

szfg szp/fg szp/fr

szfszf

szp/fh szft szft

SzP/F, héber táblázat szafá = ajak, part, széle, beszédnyelv szin szafá = elpusztult, elpusztította szamech szaf /szuf/ = elpusztul, elvész, küszöb, csésze

SzF szof = vég

szamech szufá = vihar, szélvész

száif = kard, tır szamech

szuf = nád, elvész, elpusztul

szapá = heverı, kanapé szamech SzXF

SzP/F

szofi = vég-, végleges, utolsó

szamech sz'if = ág, /szikla/ hasadék, cikkely, részlet, szakasz /szöveg/ szamech-ájin szoáf=elágazódik, szakaszokra osztott

széef = ágat nyes, szakaszokra oszt /törvényt/, fiókot nyit /vállalat/ szamech-ájin szaáf = habozó, tétovázó szamech-ájin

SzXF

szaef = gondolat szin-ájin

SzXF

széfá = befejezı rész /törvény/ /arám/ szamech-alef

SzFX

szpecifi = sajátságos, speciális szamech

SzPC

967

szafad = gyászolta, gyászbeszédet mondott szamech szefed = halottsiratás szamech SzFF

SzP/FD huszpád = halott, elbúcsúztatott

szamech hisztofef /szafaf/ = bejáratos, tartózkodott valahol

SzP/FG

szipeg = megtörölte, felszívta /szivacs/ szamech

szafag = felszívta, feláztatta, felszárította szamech

szofeg = magába szív, itatós

szafug = átitatott szamech

szfog, -i = szivacs, -os szfigá = fel-, be-, szívás, kikapás szamech szufganijá = fánk szamech

szafiah = utótermés

szipah = hozzácsatolta szamech

SzP/FH

szafah = bevonta /vmibe/, hozzácsatolta, alkalmazta, felvette /munkára/ szamech szamech szofeh = hozzácsatol, alkalmaz, bevon /vmibe/, felvesz /munkára/ szamech szupah = bekebelezett /terület/, hozzácsatolt, bevont /bizottság/ szamech szefah = melléklet szipúah = hozzácsatolás, bekebelezés szamech

szapáhat = bırbaj, 'kullancs' /ember/ szamech szfiká = ellátás, szükséglet, kielégülés, -ítés, lehetıség, termı-, átbocsátó képesség, kéz összecsapása szamech

SzP/FK

szafak = ütötte, összecsapta /kezet/, kielégítette, kétségbe vonta szamech szamech szefek = lehetıség szipek = kielégítette, ellátta, összecsapta /kezet/

szapák = szállító, ellátó, árukihordó szamech szafek = kétség szamech

szupák = kielégített, ellátott, kétségbe vont szamech szipuk = kielégülés, -ítés, ellátás, lehetıség, elégtétel

szafkán, -ut = kétkedı, kétkedés szamech szfékot, -ut = kétségek, kétségesség szamech szapak = elégnek bizonyult, összecsapta a kezét szin /szopik/

SzPK szopek = elég neki szin

széfel = csésze szamech szaflul = csészécske /makké is/

SzFL

sziflón = kis csésze szamech

szafám = bajusz szin

SzFM

szfamón / szfamnón = rövid bajusz / harcsa szin

968

szafán = befedte /tetı/, elrejtette, megbecsülte szamech

SzFN

szapán = hajóslegény szamech

szfiná / szipun = hajó / hajófedélzet, mennyezet

szafun = elrejtett, mennyezetes

szifón = szívócsı, szódásüveg szamech

széfán = kardvirág szamech szpanjolit = ladino /zsargon/ szamech-tav szapanut = hajózás szamech

szpontáni = spontán szamech-tet

szafun = rejtett szin SzP/FR

SzFN

szamech sziper = el-, mesélte, -beszélte, -mondta, megszámolta, hajat nyírt

szafár = meg-, számolta szamech

szofer = író, írnok, tóramásoló, meg-, számol

szafír=meg-, számlálható szamech szfirá = meg-, számlálás, idıszámítás, szféra szefer = tekercs, könyv szamech

szupár = elbeszélt, lenyírt

szfár = határ, -vidék, népszámlálás szamech szafúr = meg-, számlált

szifrá = számjegy szamech

szamech szipur / -i = elbeszélés, történet, mese, hajvágás / elbeszélı /költemény/

szafrá = írástudó, író /arám/ alef

SzFRX

szapár / szaparut = borbély, fodrász / fodrászat szamech szapír = zafír szamech szfarád = Spanyolország

szifrijá = könyvtár szamech

szfaradi, -it = spanyol, -ul, spanyol zsidó szafrán = könyvtáros szamech

szamech szfurim = néhány

szifron = kis -, füzetes könyv

szamech szifrer, szifrur = meg-, számozta, -ás, lapszámozás

szifrut, -i = irodalom, -i szamech szamech szpirt = spiritusz szport, -ai /alef/ = sport, sportoló

SzF-SzF szafszál = pad

2 szamech szifszef / szifszuf = kitép, pörköl / kései gyümölcs

SzFSz

szifszur, szafszarut=üzérkedés, spekuláció 2 szam

szafszár = üzér, közvetítı /kereskedés/ 2 szamech szafut = tetézett

SzFT

szofit = rag, végleg szamech-tav

szfatáim / szfatón = ajkak / ajakrúzs szin-tav

Szopek = elég neki → szopik. Szipeg = megtöröl, felszív → szipog. 969

SzFT

SzF/P gyök, magyar A magyar gyöknek nem egy ragadozó szája, hanem a szopás az ısképe. Az SzP származékok egy része mindkét nyelvben SzB/V gyökbe fordulta át – ahol az alapértelem, a szopás a héberben jóllakatás, a magyarban szívás lett. A magyar SzP gyök: szép, szop(ik). Az SzF/P gyök kétszótagúvá válása A héber SzP/F gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p, j, s, z hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, c, f, h, j, m, n, sz, z hangokkal. szxf szp/f szxf szf szp/f szp/fd szfl szp/fl szply

szff szpp

szfm szfn szfn

szp/fg szpg szp/fh

szp/fr szpr

szps

szfszf

szp/fk szpk szpk szft szft szft

SzP/F, összehasonlító táblázat széva = aggkor szifón=szívócsı szopek=elég, szupák=ellátott szép /szépapa/

szipó /szívó/

szop/ik/

szabón=szappan szipeg=felszívta szipah=bekebelezte szappan

/meg/szeppen

szippant

szipeg=felszívta, szafek=kétség szipeg=felszívta szipúah=bekebelezés szepeg szafah=bevonta

szipog

szopogat

szipeg = felszívta szipka, szipákol

szafaládé

szopik

szopek = üt

szeéb=bepiszkít szifón=szívócsı

szufa=szélvész

szapul

szeplı

szufla

szipolyoz

szofer=számol

szapír = zafír

szapora

sziporkázik sz'ef=szakaszol szeparál, szféra szapáhat='kullancs' szipirtyó

szafut=tetézett

szupak=kielégít

szupah=csatolt

szfatáim=ajkak

szaft

szépít

Szepes /megye/

szop/t/at

970

A közös fogalmak: szél és a száj széle: ritmusosan mozognak és zajt keltenek. Szepességben, a Magas-Tátra környékén már az i.e. 5000-ben is éltek emberek.

SzG gyök, héber Az ısi értelmet a magyar nyelv ırizte meg: szagról felismerhetı. Az SzG gyök: szug = hátrál, visszavonul, elkerít, körülvett, félrelép, fajta, fokozat, minıség, szig = fémsalak, szugá = kerítés. Értelem: bekerít. SzG gyök: szagá=megnövekedett, szagi=hatalmas, óriási, szig=ügy, dolog. SzGX gyök: szege = fenség, nagyság. Értelem: nagyon nagy. A héber SzG gyök kétszótagúvá válása A héber SzG gyök nem vesz fel b, c, p, g, h, k, m, s, t, z hangot. szgx szg szg szgv szgv szgd

szgf

szgj szgj

szgl

szgn szgr szgsz szgsz

SzG, héber táblázat szagá = megnövekszik szin

szig = ügy, dolog szin-jud

SzG

szagi = óriási, hatalmas szin-alef szege = fenség, nagyság szin-alef

SzGX

szag /szug/ = hátrált, visszavonult, elkerítette, félrelépett szamech

SzG

szamech szug=hátrál, visszavonul, elkerít, -ett, félrelép, körülvett, fajta, fokozat, minıség

szagi = elég /arám/ szamech-jud

szig=fémsalak

szamech szugá = sövény, kerítés

szagiv, szagiv, szagi = hatalmas szin és szamech szagáv = felmagasztosult szin

SzGV

szigev, szugáv = felmagasztosította, -ott SzGV

szegev, sziguv = fenség, magasztosság szin szagad=le-, térdre borult szamech szgidá=leborulás, letérdelés, behódolás SzGD szaguf, szugáf = megkínzott, sanyargatott szamech

SzGF

szigef, sziguf = kínozta, sanyargatta, -ás szamech szagfán, -ut = önkínzó, -zás, önsanyargató, -ás szamech sziguj = fenség, magasztosság szin sz/j/ág = kerítés, óvatosság, szabály szamech

SzGJ SzGJ

szamech szugijá = kérdés /probléma/, témakör

971

szagol = lila

szegel = viola, ibolya, testület szamech

SzGL

szam szigel, szugál = elsajátította, -ott, alkalmassá tette, - tett, hozzáillesztette, -ett

szigul = képesítés, idomítás, hozzászoktatás szam szam szgulá = becsesség, sajátosság, tulajdonság, alkalmasság, szer /orvosi, kuruzsló/ szamech szguli, -ut = fajlagos, sajátságos, -ság, utolsó elıtti szótag hangsúlya

szagul, szegol = 'e' magánhangzó, 'e'-re pontozott szöveg szamech szgalgal = ovális, tojás alakú szamech szigalit = ibolya szamech szagin / szegen = katonaköpeny / fıhadnagy szam szgán = al-, helyettes szamech

SzGN

szignen, szugnán = megfogalmaz, -ott, stilizál, -t

szamech szignon / szignún = stílus / fogalmazás, stilizálás

szagár = be-, elzárta, becsukta SzGR

szeger=tolózár

szagur = bezárt, zárkózott szam

szamech szoger = bezár, becsuk, zárósor /vers/

szgirá = be-, zárás szamech

SzGR

sziger = kiszolgáltatta, bebörtönöztette, bezáratta szamech szugár=becsukott, -zárt, ketrec, szájkosár

szamech szgor / szográim = fedél, elzáró, színarany / zárójel

szagrir = zuhogó esı szamech SzGSz

szigára, szigária = szivar, cigaretta szamech

2 szin szigszeg, szigszug = virágzott, felvirágzás, fejlıdött, -és

szagszóget = ötvözet. öntvény

szigszeg = ötvözte 2 szamech

SzGSz

szagusz = pokróc 2 szamech /'öntvény'/

A szug = fajta, osztály, s a szivug = osztályozás (961. old.), jó példa arra, hogy eleinte csak o/u volt s csak késıbb lett belılük az "európai" v. Se-galgál = mint-a- kerék → sz'galgál = tojásalakú, vagyis ovális. Következtetés: eleinte a héber s elıljárót is sz-nek ejtették.

SzG/Gy gyök, magyar A magyar gyök értelmét a szag fogalom és lila szín (orgona, viola) uralja. A lila a harc, menekülés, fogság, sebesülés és a holttest... szine és szaga. A magyar SzG gyök: szag, (be-) szeg, szög. Az SzGy gyök: szegy, szőgy. A két gyök közös értelme: bekeríti, lezárja. 972

Az SzG/Gy gyök kétszótagúvá válása A héber SzG gyök nem vesz fel b, c, p, g, h, k, m, s, t, z hangot. A magyar SzG/Gy gyök nem alkot II. szótagot v/b, p, h, k, m, s hanggal. szgx szg szg szg szgy szgv szgv szgl szgl/ly

szgcs szgd szgd

szgn szgn szgny szgyn

szgr szgr

szgf szgf szgg szgsz szgsz

szgt

szgj szgj szgz

SG/Gy, összehasonlító táblázat szag=meghátrál

szugá = sövény

szoger=lezár, szagszoget=ötvözet

szag

/be/szeg

szög

szagi=hatalmas szag = elkerít

szug=körülvesz

szágó

szegy

szőgy

szigef=kínozta

szegel = viola

szigel=ráillesztette

szaggat

szegfő /szagos/

szegecs

szugá = sövény

szoged=behódol

szegély

Szeged

szgalgal=ovális szigalit=ibolya

szigel=alkalmassá tette

száguld

/meg/szögel

szégyell /szerény/

szagur=zárkózott szgidá = behódolás szegény

szégyen szigef=kínozta szigony szugár=csukott sziger = bezáratta szegrıl-végre

szigor

szig = ügy

szug=körülvett

szoger = lezár

/neki/szegezi

sziget, szigetel

/le/szögezi

Szágó (pápua: kenyér). A szágópálma terméke a pálmaliszt. A fa bele puha és fehér. A széthasogatott belet leiszapolják s a lisztet lyukakon nyomkodják át. A szegycsont a mellkas falát határolja – azzal egyesül a hét borda. A szőgy az állat nyakától a lábak közéig terjed. A gyors járású lovakon széles és mély kell, hogy legyen, de nem túlzottan, mert akkor nehézkes a járásuk. 973

Szugija = probléma → "szöget ütött a fejébe" A szigony villaszerő, többágú, halszúrásra való vasszerszám.

SzH gyökök, héber A héber SzH gyökök közös ısképe a Hold lassú és folyamatos járása. Az SzH gyök: szohe = úszik, szúah = sétál. Héber SzH gyökszó nincs, de vannak származékai: szahár = Hold, szihed = tanúkkal igazolta, szohár = börtön (elzárt). Az Sz'H gyök: széah = beszélgetés, szihá = társalgás, szíah = bokor, beszéd, panasz, keserőség, ömlengés. Az SzH gyök: szah = beszél, elmond, szhí = szenny, szihá = elsodorta, elseperte, szuhá = szemét. A héber SzH gyökök kétszótagúvá válása A héber SzH gyökcsoport nem vesz fel c, g, l, m, z hangot. Magyar szó nincs. szh szh szh szhk

szhv

szhn

szhd szhd szhr szhr szhr

szhf szhf szhs

szhh szhsz

szhj szht szht

SzH, héber táblázat szahá = úszott szin

hiszhá=úsztatta

szohe = úszik

szah=sétál szin

SzH szúah = sétál

szin szíah = bokor, beszéd, beszélgetés, panasz, keserőség, ömlengés

széah szin-jud / szihá = beszéd, beszélgetés / társalgás szah = beszél, el-, mond szamech

szihá = elsodorta, elsöpörte szhí = szenny, szemét szamech

szaháv=cipelte, hurcolta, elcsente szamech SzHV

SzH szuhá = szemét

szohev = cipel, hurcol, elcsen

szamech szhivá=cipelés, el-, hurcolás, vonszolás, elcsenés, huzavona

szhavá / szahevet = cafat, rongy / huzavona szamech szahed = tanu /arám/ szin-hé SzHD

SzHD szihed = tanut állít, tanukkal igazol szamech-hé

száhaf=elsodorta, elmosta, /folyó, esı/ magával ragadta, hordalékföld szamech SzHF

974

szahuf = elsodort, megtört

szhifá / szhófet = sodrás / folyó hordalék szamech

szahif = léc, fadarab szin

SzHF

SzHH

szin szoháh /szíah/ = elmondta, beszélgetett

szahján, -ut = úszó, -sport szin

szhíjá = úszás szin-jud-hé

szahak = ki-, nevette, kigúnyolta szin

SzHK

SzHJ

szohek=ki-, nevet, mosolygó szin

szin szihek = játszott, játszadozott, tréfálkozott, kinevette, gúnyolta

szahuk = nevetés, -séges, játék

szohek = ki-, nevet, nevetı, mosolygó szin

szahkán, -it = színész, sportjátékos szin szahin = úszó

szhok=nevetés, nevetség, játék

szihón = társalgási könyv szin

szahár = hold szamech-hé

SzHR

SzHN

szohár, szoher = börtön, -ır

szaharuri=holdkóros szamech-hé SzHR szam szoher, -et = kereskedik, kereskedı szahár = kereskedett, kereskedelem szamech szharhár = szédülı, imbolygó

szhorá = áru

szihrer = szédít szhor-szhor=körbe-körbe szamech

szharherá / szharhóret = körhinta / szédülés, körforgás szamech szaharón = félhold alakú ékszer szin

SzHR

szahis: 3. / sahisz: 2. = utótermés szamech /SHSz/

SzHS

SzHSz

szamech szhusz = porcogó

szahát=kinyomta, -préselte, -facsarta szin-tet SzHT

szohet = kinyom, -présel, -facsar

szahát = zsarolta, kifacsarta, kipréselte, kicsavarta /ruhát/ szamech-tet szahut = kifacsart, kicsavart

SzHT

szhitá = zsarolás, kicsavarás szamech-tet

szahtán, -ut = zsaroló, -ás szamech-tet

Szohek = ki-, nevet, mosolygó, cohek = nevet → az sz hang c-re is változott.

SzH, összehasonlító táblázat szohev = hurcol, szahár = hold

szahin = úszó

Szahara

szahán /tepsi/

A tepsi neve a Dráva mentén szahán. A Szahara – némileg eltérı kiejtéssel – az arab "sivatag" szóval egyezik. 975

SzJ gyök, héber Az SzJ gyök: széja = bárányka (béget). Az SzJX gyök: szij'á = segítette, támogatta, szijúa = segítség, segély.

SZJ, héber táblázat SzJX

szij'á=segít, támogat szamech-ájin szijúa = segítés, segítség, segély szamech-ájin

SzJ

széja /sze/ = bárányka szin

/szá-j/

szajád=/aki/ meszel szamech

szijed, szijud=meszelte, -és SzJD szujád=meszelt

szá/j/if = kard, tör szamech

szijef / szijuf = vív /kard/, kiirt / kardvívás SzJF

szajáf / szajafá /arám, alef/ = kard-, tırvívó / harcos, kardvívó szamech sz'jafá = késın érı, selejtes gyümölcs szamech-hé SzJG

szamech szijeg, szujág = elkerítette, -ett, osztályozta, -ott

szjag=kerítés, óvatossági eljárás

szijug = elkerítés, osztályozás szamech

SzJH szin szi/j/ah /szah/=bokor, beszéd, beszélgetés, ömlengés, panasz, keserőség szjah, szjahim = csikó/k/

szí/j/ah=társalgás szamech /szó-k/

SzJM

SzJH

szijem, szujám=megjelölte, befejezte, -ett szamech szijum = befejezés, záróünnepély szamech szijómet = utórag szamech

SzJR

szamech szijur = felderítı, ör-, járat, /hivatalos/ látogatás

szajár = /kat/ felderítı szamech

szijer = cirkált, körüljárta, kirándult, felderítette

szajeret, szajarut = cirkáló /hajó/, légi felderítı raj, /katonai/ felderítés szamech szajász = lovász 2 szamech

SzJSz

SzJT

szijut = rémkép, lidércnyomás szamech-tet

SzJXT

szijatá = segítség /arám/ szamech-ájin-tav-alef

SzJ gyök, magyar A magyar SzJ gyök: száj, szíj. Az SzJ gyök kétszótagúvá válása A héber SzJ gyök nem vesz fel v/b, c, j, k, l, n, s, z hangot. 976

szjx szj szj

szjcs szjd szjf

szjg szjh szjh

szjm szjr

szjsz szjxt szjt

SzJ, összehasonlító táblázat széja=bárányka, szijah=beszéd

szijúa=segítség sihuj = késleltetés

száj /béget/

szíj

szója /bab/

szijeg = elkerít szíjács /háncs/ szatá = el-, letér szví'á=jóllakás széjjel /szét-el/

szijja /szívja/

A szójabab Kelet-Ázsiában honos hüvelyes növény. Nagyobb mennyiségben emésztési problémat okoz. A szó a japán shoyu: szójaszósz-ból ered.

SzK/Ch gyök, héber Az SzK/Ch gyök: szachá = nézte, látta, szach = olajozta, kente, sziká = tő, gombostő, jelvény, szoch, szochá = lomb, ág, szuká = lugas, lombsátor. A gyök eredeti értelme: lombsátor, szétnéz. SzK/Ch gyök: szech = tövis, tüske, szuká = tüske, szoch, szuchá = ág, gally. A gyök értelme: tüske, behatol. Az SzK gyök egyelemő: szak = zsák. SzK gyök: szak = zsák, guba. A héber SzK/Ch gyökök kétszótagúvá válása A héber SzK/Ch gyökök közül egyik sem vesz fel b, d, p, g, h, s, z hangot. szk/ch szk/ch szk szk

szchv szkv

szk/chch szchch szkk szk/chn szkn szkn

szkc

szchf

szk/chl szkl szk/chl

szk/chr szk/chr szkr szkr

szk/chj szkj szk/chm

szchszch szksz

szk/cht szkt

SzK/Ch, héber táblázat szin szech = tövis, tüske

SzK/Ch

szoch, -á, szuch, -á = ág, gally szin-kaf szuká = tüske

szachá = nézte, látta SzK/Ch szach = olajozta, kente szamech

szamech szoch, -im, szochá, szohot = lomb, ág

szichá / szuch = olajozás, kenés / olajoz, ken

977

SzK/Ch

szamech-kaf szuká = lugas, lomb-, sátor

sziká = gombos-, mell-, tő, jelvény szamech-kaf szak szin-kuf / szak szamech-kuf = zsák / zsák, guba

SzK SzK

szechvi = kakas szin-vav /szekál/

SzChV SzKV

szamech-kuf szikev, szukáv = feltörte, -t, felhorzsolta, -t /bırt/

SzKC

szkicá = vázlat, karc, skicc szamech-kuf

szachuf = megkínzott szamech

SzChF

szakáj = zsákvarró szam-kuf-alef

SzKXJ

szachuj = áttetszı szamech

szchíja = meg-, elıre-, látás

SzK/ChJ

szikuj = kilátás, remény, esély szamech-kaf szakik = zsacskó szin-2 kuf

SzKK

szachach, szachuch = befedte, -ett, betakarta, -t, védett szin

SzChCh

szochech /szoch/ = befed szin szachach = befed szamech

szikech = /tetıvel/ befed szamech-kaf SzK/ChCh

szakuch = védett, befedett

szikuch = sátorfedés /lombbal/ szamech-kaf

szamech szochech = befed, véd, takar, ernyı, bástya, napellenzı /ponyva/

szchach = befedı, sátorfedı /lomb/ szamech szchachá = szín /fészer/, lombsátor, lugas szamech SzKL

szamech-kuf szikel, szukál = megkövez, -ett, kövektıl megtisztít, -ott /terület/

szikul = kövek eltávolítása szamech-kuf szakál = megkövezte

szkilá = megkövezés szamech-kuf

SzK/ChL

szukál = keresztbe tett szin-kaf

szakul=/kéz-láb/ keresztbe tevés

szikel, -ul = keresztbe tette / - tevés szin-kaf

szachál = megbutul, balga, esztelen szamech

szochel=elbutul

SzK/ChL

széchel, szichlut = balgaság, esztelenség szamech szikel = elbutít, meghiúsít szamech-kaf szikul, szukál = meghiúsítás, -hiúsított szam-kuf szachál = sikerült neki, okosan viselkedett szin

978

SzChL

szin széchel = ész, értelem szichli = ésszerő szin szin szichliut / szichl'tanut = ésszerőség, értelmesség / racionalizmus

SzK/ChM

szamech-kaf szikem, szukám = összefoglalta, -t, összegezte, -ett

szchéma=séma

szikum = összegezés, összefoglalás szamech-kaf hiszkim /szachám/ = beleegyezett szamech-kaf

szam-tav szchemati = sematikus

szchum = vég-, összeg szamech

szakin, szakin = kés szin-kaf / szamech-kaf SzKN szakaná = veszély szamech-kaf

SzKN

sziken = kockáztat, veszélyeztet szamech-kaf

szamech-kaf szikun / szukán = kockáztatás, veszélyeztetés / veszélyeztetett

szachán, hiszkin = hasznos, -sá vált, hasznát vették szamech-kaf

SzK/ChN

szamech szochen, szochnut = ügynök, -ség, gondnok, képviselet

szakináj=késelı szamech-kaf-alef

SzKNX

szaknáj = pelikán szin-kuf-alef

SzKNX

SzKR

szeker = áttekintés, átvizsgálás, megszemlélés szamech-kuf szamech-kuf szikur, szkirá = tekintet, áttekintés, szemle

szakár = át-, megtekint, szemlél, pirosra fest szamech-kuf szamech-kuf sziker / szikrá = pirosra fest / vörös festék

/szikra/

szachár = elzárta, elrekesztette

szchirá = elzárás, -rekesztés szamech SzK/ChR

szecher = gát, zsilip sziker = kiszolgáltat szamech-kaf

szukár = cukor

szam-kaf szukarijá / szukeret = cukorka / cukorbaj

szachir = alkalmazott, bérmunkás, béres, bérenc, zsoldos szin-kaf szachár = kibérelte, fizetés, bér, dij, jutalom szin

SzK/ChR

szocher = bérel, bérlı szin-kaf

szachúr = bérelt szin-kaf

szchirá = bérfelvétel, munkás felvétel szin-kaf

hisztaker = keres /pénzt/ szin-kaf

szchirut = bér, bérlet /lakás/ szin

SzKR

sziker, szikúr = szemet fest, kacsint, -ás szin-kuf

szakrán, -i / szakranut = kiváncsi / -ság szamech-kuf

SzKR

szikarikon = terrorista, rabló szamech-2 kuf SzCh-SzCh

2 szamech szichszech / szuchszach = elbonyolít, uszít, összeveszít, -ett

979

2 szamech szichszuch = viszály, torzsalkodás, konfliktus

szachsz'chán / -ut = kötekedı / viszálykodás 2 szamech szikusz = fagörcs 2 szamech-kuf

SzKSz

szakit = zacskó, kis zsák szin-kuf-tav

SzKT

szachat = meghallgat szamech-tav

SzK/ChT

szachut = prognózis szamech-tav

szamech-kaf-tav szukot = sátoros ünnep

Szuká = lugas, lombsátor – amin átszőr a fény → szurkál. Szechvi = kakas → szekál (hangoskodik). Szikrá = vörös festék → szikra. Szachál = sikerül neki, tehát a széchel = ész – eredetileg siker-t jelentett.

SzK/Ch, összehasonlító táblázat Az ısi képet: lombsátor – a héber nyelv ırizte meg. A magyar SzK gyök három elkülönülı értelme: van benne, beléhatol, kiütközik. 1. szak, szák, szék, szok(ik) 2. szike, szuka, szők 3. szik, szökı, szıke. Az SzK/Ch gyökök kétszótagúvá válása A héber SzK/Ch gyökök nem vesznek fel b, d, p, g, h, s, z hangot. A magyar SzK gyök nem vesz fel b, p/f, g, h, m, z hangot. szk/ch szk/ch szk szk szk

szchv szkv szkv

szkc szkcs

szkd

szchf

szk/chj szkj szkj szk/chch szchch szkk szkk szk/chl szk/chl szkl szkl/ly szk/chm szk/chn szkn szkn szk/chr szk/chr szkr szkr szkny

szkr

szchszch szksz szk/cht szkt szks

szksz

szkt

SzK, összehasonlító táblázat iszuk=foglalkozás

szuká = tövis

szuká = lugas

sziká = tő

szak

szike /szúr/

szıke napfényes szők

szak = zsák

kisze = szék

szikev = kitört

szikev = feltört szakuch=fedett

szák

szék

szik /föld, levél/

szökı

szakin = kés

szikev = kitört

szakács

szökevény

980

szuka /'fedezés'/

szakit = zacskó

szikul=megkövezés

szakad

szökdécsel

szakin = kés

szechvi=kakas

szakuch=fedett szikuj = esély

szakajt

szekál

szikkad

szach = tüske

szikul=kövek eltávolítása

szikel=meghiúsította

szakáll

székel

szökik

szikla

széchel = ész

szokik

szukál=megkövezett

székely

szökell

szûköl

szakár=szemlélte szohev=hurcol

szochech=befed szachán=hasznos

szakértı

szekér

szoknya

szukár = cukor

szeker=áttekintés

szchirá=elrekesztés

szacharin

szekrény

szökröny

szikarion=terrorista szikrá=vörös festék szekerce /balta/

szikra

szikusz=görcs szichszuch=viszály szichli=ésszerő

sziká = tüske

szakasz

szükös

szex

szokás

szicher=kirekesztette szichszuch=torzsalkodás szekta, szektor

szkíta /szakadár/

A szekerce ácsszerszám. A kıbaltákat már i. e. 30.000 körül is használták. A szökröny, szuszék keményfából ácsolt láda, a paraszti lakás fontos bútora. Szerkezetét négy sarokpillér adta, a fejszével bárdolt oldaldeszkákat ezek hasadékaiba csúsztatták. Fedele háztetı alakú volt. A szökröny még az asztalos szerszámokat: a főrészt és a gyalut megelızı idıkbıl származik.

SzL gyök, héber A héber gyök ısképe: szikla, eltapos. A héber SzLX gyök: szal'i = sziklás, szela = szikla, pénzegység. Az SzLX gyök: szulá = értékelt. Az SzL gyök: szál = kosár, szela = mindörökké (ámen), sziló = siló, szilá = eltaposta, megutálta, szulá = letaposott, felmért.

981

A héber SzL gyök kétszótagúvá válása A héber SzL gyök nem vesz fel v/b, c, p, g, r, s, z hangot. szlx szlx szl szl

szlv

szlk

szlm szlm

szll

szld

szlf szln

szlh szlszl

szlj szlt szlt

SzL, héber táblázat szal'i = sziklás

szela = szikla, /ókori/ pénzegység szamech-ájin

SzLX

SzLX

szamech-alef szulá = értékelt

szala = megutál szamech-hé

szilá = eltaposta, megutálta

szamech-hé szela = mindörökké /zsoltári kif./

szál = kosár

SzL

szulá=felmért, letaposott

sziló = siló /takarmány/ szamech-jud

szláv = fürj szin

SzLV

/kövér, ovális/

SzLD

sziled = visszariadt, dícsıítette szamech

szalad = visszaborzadt, megundorodott szamech

szoled=utálkozik, visszahökken

szamech szilud = meghökkenés, visszariadás, /katonai/ tisztelgés, dícséret

szlidá = undor, émelygés, gyomorégés szamech SzLF

szelef = /igazság/ elferdítése

szuláf = elferdített szamech

szamech szilef, sziluf = hamisít, elferdít, -és /igazságot/

szalah = megbocsátotta

szlihá / szoléah = bocsánat / megbocsát szamech

szalhán, szolhán = elnézı, megbocsátó szamech szalhanut=elnézés, megbocsátás

szlihot = engesztelı imák szamech

SzLJ SzLK

SzLH szamech szul/j/a = cipıtalp

szelek = céklarépa szilek=eltávolít, leszed /asztalt/, kifizet /adós/ szam

szamech sziluk, szulák=eltávolodás, eltávolítás, -ott, kifizetés, -ett, kiegyenlített /számla/ szamech szlik = befejezés, rejtekhely, /titkos/ fegyverraktár

szalál = utat épített, orsózott

szilul = útépítés szamech

SzLL

szalul = épített, kövezett /út/

szlilá = útépítés, orsózás, kosárka szamech szlil = gombolyag, orsó, csavarmenet szamech

982

SzLL

szlili = kanyargós, spirális, csavarmenetes szam szamech szol'lá = /villamos/ elem, /vasúti/ töltés, ütegfészek

szalma = ruha, köntös szin

SzLM

szalon = bogáncs szamech

SzLN

SzLM szamech szulám = létra

szamech szilón = csı, csatorna, /víz, fény/ sugár, sáv, özön, bogáncs

SzL-SzL

2 szamech szilszul = ondolálás, trillázás, felcicomázás, díszítés, rátartiság

2 szamech szilszel = ondolálta, bodorította, trillázott, cifrázta, felcicomázta, tisztelte

szalszila / szalszalá = kosárka / krepp 2 szamech

szulszál = cifrázott, ondolált

szalát = saláta szamech-tet /bodorított/ szalut=/kat/ tisztelgés szamech-tet

SzLT

szilet, szulát = átrostál, -t /liszt/, 'kirostál, -t'

szaltanit = apró halfajta szamech-2 tav

SzLT

szólet = gríz, nullásliszt

Szalad = visszaborzad, megundorodik → elszalad. Sziled = dícsıít, visszariad → szelíd. Szalma = ruha, köntös.

SzL gyök, magyar A héber gyök ısképe: szikla, eltapos – a magyar gyöké: a szélhez hasonló. A SzL gyök értelme a két nyelvben különbözı természeti jelenségeken alapul. A magyar SzL gyök: szál, szel, szél, szél(e), szil fa), szól, szı(l), szül. Az SzL gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, c, f, h, sz hanggal. szlx szl szl szl szll szll

szlv szlv szld szld szlf szlp szlg

szlm szlm szlm

szln szln

szlr

szls

szlh

szlj szlj szlk szlk

szlszl

szlt szlt szlt

szlz

SzL, összehasonlító táblázat szolel = orsóz

silá = kihúz

sziled = dicsıít soel = kérdez

szál /húz/

szél

szil /fa/

seol = mélység

szelek = répa

szlidá = undor

szilek=eltávolít

szála /terem/

szel /vág/

/meg/szól

szül

szuljá=cipıtalp

szól

szulá = megtaposott

széle

szülı 983

szláv = fürj

szelek = répa

szláv=fürj, szilón=sáv

szláv /kövér, fut/

szelvény /vágott/ szilva /ovális, bevágott/

szulszál=bodorított

sziluf=elferdítés

szalvéta

szelep

szalad=borzadt szoléah=megbocsát

sziled=visszariadt

szalad

szolíd

szelíd

salá = elıhúzta

szulá=eltaposott

szalag

szolga, szolgál

sziluk=eltávolítás

szilá=eltaposta

szálka

szilaj

szilek=eltávolít szilek=eltávolít szalakóta

szulák=eltávolított

szelektál

szulák /gyom/

szalál=orsózott szilet = rostálta száll

szelel

szalul=épített út szlili=kanyargó

szlili=kanyargó

szállít

szöllı /szõlõ/

szellı, szellem

szalul=kıbıl épített szálloda szalma=köntös

szulám = létra

szalma, szalámi

szólam

szilón = sáv

szilón=bogáncs soel=érdeklıdik

szalonna szlon

szilánk

silá = kihúz

silá = elıhúz

szela = szikla

szálas, szálaz

szeles, széles

szilárd

szólongat

szaltanit=kishal szelek = répa

soel = kérdez

sulá=elıhúzott

szaltó

szólít

születik

szelet

szalut=tisztelgés

szalut=tisztelgés

szalutál

szultán

A szalakóta a harkály által készített faodvakban költ. Fészekanyagot sem hord, sıt az ott talált anyagot is kidobja s tojásai a csupasz odúba kerülnek. 984

SzM gyök, héber A héber SzM gyök nem (nemcsak) a látószervre utal, hanem bármely magalakú dologra, amit számlálásra lehetett használni. (S a csukott szem magalakú.) A héber gyök ısképe: mérget evett – elájulás elıtt már nem lát. Az SzM gyök: szamé = töröld ki! (arám), szám = méreg, kábítószer, orvosság, illatszer, szime = megvakította, szimá = kincs, szumá = vak. Az SzM gyök: szim = csinál, tesz, tedd! szimá = kinevezés, szumá = feladat. E gyök értelme: kijelölték a feladatra. A héber SzM gyök kétszótagúvá válása A héber SzM gyökök nem vesznek fel v, c, g, s, z hangot. szm szm

szmb

szml szmxl szml

szmd

szmp/f

szmm szmm

szmh

szmxn szmn

szmj

szmch szmk szmch

szmr

szmszm

szmt szmt

SzM, héber táblázat naszum /szum/ = megvakul

szime = meg-, vakította szamech-alef

szamé = húzd ki, töröld ki! /arám/

szimá = kincs szamech-hé /'vakít'/

SzM

szumá = vak

szám = méreg, kábítószer, orvosság, illatszer szamech szam /szim/ = csinálta, le-, tette

szim = csinál, le-, tesz szin

SzM

szin szim, -i = tedd, tedd le! csináld!

szumá=feladat

szimá = tevés, kinevezés szin-jud-hé szambuk = bodza szamech szmadár = érı gyümölcs szamech SzMP

/szem-bök/

SzMB

/mikor madár.../

SzMD

szamech szimpon / szimfoni = hörgı, /szerzıdés/ melléklet / szimfónikus

szamah = örült, örvendett szin

szimhá=vigalom, öröm, ünnepség

SzMH

szaméah = jókedvő, víg, vidám szin szin szimah, szumah = örömet okozott, jókedvre derítette, -ett

szamuj = rejtett, láthatatlan, vak

szamech = az új 'sz' betü

szimuj = megvakítás szamech

SzMJ

szmichá = takaró, paplan szin

SzMCh

szimech = támogatta szamech

SzMCh

985

szamach=bízott benne, meg-, támasztotta, támaszkodott, megközelítette, avatta szam szamech szomech = támogató, megtámaszt, /nyelvtani/ birtokos, meg-, bízik /benne/

szamuch = közel, -i, támaszkodó, megtámasztott, képesített szamech szmichá = közelség, támaszkodás, alátámasztás, /egyetemi/ avatás szemech = támaszték szamech

szmuchin = igazolás, bizonyíték

szamochá = karó, tartóoszlop szamech szamich = sőrő szamech szamech szmichut = közelség, sőrőség, /egyetemi/ képesítés, /nyelvtani/ birtokviszony

szamchut = szak-, tekintély, felhatalmazás, illetékesség szamech szamak = kipirult szamech-kuf

szimek = kipirosította

szamuk / szamik=piros, kipirult / vérvörös szemel = jelkép, jelvény szamál, szamelet = ırmester, -nı

szamech-kuf szomek = arc-, pír, pirosság

SzML

/szem-el: lát/

szumál = jelképezett

szimel / szimli = jelképezte / jelképes szamech

Szamáel = ördögök vezére szamech-alef SzMXL SzML

SzMK

szimlón = hám

szin szimlá / szimlit = köntös, nıi ruha / szoknya, ruhácska

szmali = baloldali, -kezes szin-alef

SzMXL

szmól / szmóla = bal, balkéz / balra

szmalut = balkezesség, /politikai/ baloldaliság szin-alef SzMM

szimúm = megmérgezés szamech szimem, szumám = megmérgezte, -ett szamech

szamemám = főszer, por /festék, orvosság/ szamech SzMN

szamech szimen, szumán, szimún = megjelöl, -t, jelılés szamech szimán / szimanijá = ismertetı-, jel, törvényszakasz / könyvjelzı

szimaón = vakság szamech-alef

SzMXN

szmamit = gekkó, pók szin

SzMM

szamur = merev, meredt, hörcsög

SzMR

szamár = égnek áll, megmered /csökönyös/, szütyı /növ/ szamech /szamár/ szamír = tüskehajú, drótszırő

szimur = merevedés, meg-, szögezés szamech

szamech szimer / szumár = megmerevít, -dermeszt, -szögel, összegez / megszögelt

986

szamech szimrer / szumrár = borzongat, megdermeszt, szögecsel / megszögezett

szmartut = rongy 2 tet

szimrur = szegecselés szamech

szamaritáni = szamaritánus szin

SzMR

SzMSzM

szin szumszum = szezám

szamiut=vakság szam-tav SzMT

szimta = mellékutca szamech-tet

SzMT

A szumá a héberben csak abban az értelemben jelent vakot, hogy csukott a szeme (pl. a kutyakölyöknek). Sz'madár = érı gyümölcs – m'darben = serkent. Akkor kezd érni a gyümölcs, amikor látjuk, hogy már szemezgetik a madarak. Amikor a madár szó bekerült a héberbe, valószínőleg lendülı volt a jelentése. Szmól=bal: szum-ol, vakoskodik. A balkezes olyan ügyetlen, mintha vak lenne. A Szamáel = fıördög – az elnevezés arra utal, hogy régen a balkezeseket nemcsak ügyetlennek, hanem gonosznak is tartották. Szem-el = jelkép, jelvény – amit szemmel néznek, kiszemelnek. Szimur = merevedés, megszögezés → csökönyös szamár. Szumszum = szézám mag. Magától nyílik fel, mint a szumá = a "vak" szem.

SzM gyök, magyar Az SzM gyök legkorábbi értelme nem a számlálás, hanem valóban a szem, vagyis a látás, figyelembe vevés volt. Mindkét nyelvben jelenti a szemet és a magokat is. A gyök eredete tehát magyar. Mai jelentés: számlálás, magalakú dolgok. A magyar SzM gyök: szám, szem. A héber SzM gyök kétszótagúvá válása A héber SzM gyökcsoport nem vesz fel v, c, g, s, z hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot v, d, p/f, g, h, k, m, n, s, z hanggal. szm szm szmb szm

szmb

szml szmxl szml

szmd

szmp/f szmcs

szmp

szmh

szmj

szmch szmk szmch

szmj

szmm szmm szmxn szmn szmr szmszm

szml szmly

szmr szmsz

987

szmt szmt szmt

szmz

SzM gyök, összehasonlító táblázat szamé=húzd ki! szumá=vak, szimá=kincs szám

szem /csukott, elvakult/ szumszum=szezámmag szem /termés/ szumá=még vak szem

sabat=szombat

szemecske

szombat

szamé=húzd ki! szemel = jelkép

szamich = sőrő

számol

szomj, szomjas

szemle, szemlél szmadár=érı gyümölcs szemelget

szamur=merev

szam = aki tesz szimla=köntös

szamaritánus

személy számoli szimulál

szimá=kinevez

szamuj = rejtett

számára

szemöldök /szem-elıd/

szamár=megmeredt

szumár = dermedt

szamár /csökönyös/

szomorú

szamich = sőrő

szumszum=szezám mag

szomech=támogató

Szamos

szemes /takarmány/

szomszéd

szam=tevékeny

m'szamel=jelképez

számít

szimat

szima = kincs

szamé = töröld ki!

számító

szemét

szamé=húzd ki! szmadár=érı gyümölcs szám-őz

szemez

A szamech, az újabb héber sz bető jele egy kör – számjelentése: 60. A héber közmondás: batel ba-sisim=elhanyagolható 60-ban – azt jelenti, hogy ami olyan kevés, hogy hatvan közül csak egy van belıle, az már nem is számít. Szmali – számoli: számbavett. A balkezes mintegy "megjelölt" személy. A számolás valójában egy jelkép-sorozat – egyforma "szemek" – használata. 988

A gyors, tisztaviző Szamos szeszélyesen kanyarog. A síkságra kiérve lassul, kiszélesedik – ekkor a homokot sodró folyó sárgásra és zavarosra változik.

SzN gyök, héber A héber SzN gyökök közös értelme: felszínen jelentkezı, kellemetlen. Az SzN gyök: szone = győlöl, ellenség. Az SzXN gyök: szné = csipkebokor, sz'ón = zaj, szoen = zajos, lármás. Az SzNX gyök: sznái = mókus (vörös). Az SzN gyök: szín = Kína. Pár szót a bibliai "csipkebokorban az Isten" mondáról. A csipkebogyó piros és ehetı, de a bokor szúrós és "lármás". Madarak lakmároznak rajta, s a tüskéi fájdalmat okoznak. Az Isten (vagyis a példabeszéd), amely a csipkebokorban lakozik, arra oktat minket, hogy nem érdemes mindent elkerülnünk, ami esetleg kellemetlen, mert szép és hasznos is lehet. A héber SzN gyök kétszótagúvá válása A héber SzN gyök nem vesz fel v/b, c, h, l, m, s, z hangot. szxn sznx szn szn

sznv

sznd

sznf sznp

szng

sznj

sznn

sznr

sznszn

sznt sznt

sznk

SzN, héber táblázat szane = győlöl szin-alef

szin'á=győlölet

SzNX

szaná / szanu, szani = győlölte / győlölt szin-alef

szone = győlöl, ellenség

szaán = zajongott, lármázott szamech-alef

szoen=zajos, lármás SzXN

szamech szne, sznaim /tsz. alef/ = csipkebokor sz'ón = zaj, lárma

sznái = mókus szamech-alef

SzNV szanverim = vakság, elvakultság

SzNX szin, szini = Kína, kínai szamech-jud

SzN

szin = 'sz' bető szin

SzN

szinvur, szunvár = elvakítás, elvakított szam-vav szinver = el-, vakit, elkápráztat szamech-vav

szandak = koma /körülmetélés/ szamech

SzND

szandál = szandál, tengeri halfaj szamech szandlár = cipész szamech

989

sznobiut = sznobizmus /sand=homok/

szanaf = hozzácsatolta szamech sznapír=uszony szamech SzNP

SzNF

szinef, szunáf = hozzácsatol, -t

sznif = /cég/ fiók szamech

szanegór=védı, -ügyvéd szamech szinger=védte /vádlot/, védelmére kelt SzNG szanegória = védelem /jogi/ szamech szanhedrin = /talmudi/ ítélıtanács szamech sznáj = mókus szin

/zajos szoba/

SzNJ

/vörös/ /vörös táj/

szanak = félrelökte, -dobta szamech

szináj = Síneai hegy, -félsziget szamech-jud SzNK

szunák = ellökött, eldobott

szamech-kuf sznokeret = ökölcsapás, fricska

SzNN

szamech szinen, szinún = átszőr, szőrés

szunán=átszőrt

szamech szinor /jud/ szinár = kötény

sznunit=fecske

SzNR

sznír = jéghegy, Hermon hegy szin

szanszán = pálmaág 2 szamech szanter = áll, -kapocs szamech-tet

SzN-SzN sznita = gúnyolódás, bosszantás, csipkelıdés

szanat = gúnyolta, ugratta, bosszantotta szamech-tet

SzNT

szenát = szenátus szamech-tet szanitár = ápoló, egészs. felügyelı szamech-tav

SzNT

szinteti = szintetikus szam-tav-tet

Szandál = tengeri nyelvhal fajta. Szin = Kína neve alighanem: vöröses.

SzN/Ny gyök, magyar A magyar értelem az eredeti: színe: felszínen jelentkezı hatás. Az SzN gyök: szán (szánkó), (meg-, neki-) szán, szana (szét), szén, széna, szín, szine (java), (fedett) szín, (fel) színe, szőn(ik). Az SzN/Ny gyök kétszótagúvá válása

A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, c, p/f, h, j, m, r, s hanggal. szxn sznx szn szn szn szny sznk sznk

sznl

sznv sznv sznd sznd sznf sznp

sznn sznyny

sznr

990

sznszn sznsz

szng sznyg

sznt sznt sznt

sznj sznz

SzN/Ny, összehasonlító táblázat szanszán=pálmaág

szinver=elkápráztat

sz'ón = zaj

szán /szánkó/

szín /színu-ár/

szőn/ı/

soen=m.támaszt szonen = átszőr szinver=elkápráztat szán /sajnál/

szén /fekete/

színe /java/

szanaf=hozzácsatol

szinún = szőrés

szán /neki/

szín /szélvédı/

szanuk=ellökött, ledobott

szinár='kötény'

séna = alvás

szana/szét/

színe /nem a fonákja/

szunya /alvás/

széna szanu = győlölt

szunvár=elvakított

szenv-ed

sznob

szandák=koma

szinvur=elvakítás

szándék

szenvedély

szandál=szandál szinen=kiszőrte

szinun = szőrés séná = alvás

szandál lábnyom szende /szent/

szonda

szundít

szanaf=rácsatol szunáf=hozzácsatolt

szinger = védı

szoen = zajos

szánkó

szõnyeg

szúnyog

szen/d/vics

szonek=félrelök szanu = győlölt szinver=elvakit szoen = lármás szanál

szenny

színlel

szanitár=ápoló

szenát=szenátus szinver=elvakit

szánalom

szeánsz

szónok

színész

szonef=rácsatol szinen=kiszőrte senet = rovás

szunáf=hozzácsatolt

/neki/ szánt

szonáta

szent, szentély

szint, szintén

senet = rovátka

senet = rovátka

sunák=elfojtott

/fel/ szánt

szintez

szünet

szinen=átszőrt

szoen = lármás

szinver=elkápráztat

szantálfa /illat/

szenzáció

színez

Szám-ára → arra a "szám"-ra. Ember = szám: szept(7)-, nov(9)-, dec(10)-ember. A sznob elıkelıket / szellemi kiválóságokat majmol, hozzájuk dörgölıdzik.

991

A szantálfa egy félparazita – más fafajok szíjács nedvébıl táplálkozik. Sárga olajat tartalmaz, melynek illata a belıle készült tárgyakban évekre megmarad. A szonáta zenei forma. Két vagy több témából és azok visszatérésébıl áll.

SzR gyök, héber Az SzR gyök két ısképe: viharos, szırös. Az SzXR gyök: sz'ará = vihar, roham, szé'ér = szétszór, szoer = viharzik. Az SzRX gyök: szarú'a = elterülve, kinyújtózva. SzRX gyök: sz'or = kovász. Az SzXR gyök: szaár = viharzott, rettegés, szaará = hajszál, sza'ir = szırös, bak, szatír, sze'ár = szır, haj, bolyh, sz'orá = árpa. Az SzR gyök: szará = küzdött, harcolt, úrnı, szár = uralkodó, vezér, miniszter, parancsnok, arkangyal. Az SzR gyök: szará = bőn, rágalom, szar = rosszkedvő, szirá = csónak, szir = tövis, fazék, szur = betér, elfordul, elhagy, vadhajtás. A héber SzR gyökök kétszótagúvá válása A héber SzR gyök nem vesz fel c, j, l, m, s, z hangot. szxr szr szxr szrx szrx szr szrv/b szrh szrh

szrch szrk szrch szrk

szrd szrd

szrxf szrxf szrp szrf

szrn szrn

szrr szrr

szrsz

szrg szrg szrt szrt

SzR, héber táblázat szé'ér=szétszór

sz'irá = viharzás szamech-ájin

szaár = vihar, viharzott szamech-ájin

SzXR

szoer = viharos, viharzik

sz'ará = vihar, /katonai/ roham szamech-ájin szaár = viharzott, vihar, rettegés

SzXR

sz'ará = vihar szin-ájin

sz'orá = árpa

/erjesztett/

szaará = hajszál sze'ár = szır, szırzet, haj, hajzat, bolyh szin-ájin sza'ir = szırös, bak, szatír szin-ájin szár /szur/ = be-, letért, elfordult tıle, eltávozott, elhagyta szamech

SzR

szamech szur = be-, letér, elfordul, eltávozik, elhagy, mellék-, vadhajtás

szar = rosszkedvő / szar taám=ízléstelen /szar ízlés/ huszár = letért, levett szamech

992

szará = bőn, rágalom szamech

szir = fazék, tövis szamech szirá = csónak

/szórös/ szamech szúri = szíriai

szarú'a = elterülve, nyújtózva szin-ájin /hisztéria/

SzR

SzRX

hisztaréa /szará/ = elterült, kiterjedt szin-tav-ájin

szár = uralkodó, nagyúr, vezér, miniszter, parancsnok, arkangyal szin

SzR

szará = küzdött, harcolt, úrnı, miniszternı, Sára szin hészír /szur/=uralomra juttatta szin SzRX

/huszár/

sz'or = kovász szin-alef

szaráv = tüske

szérav = megtagad, vonakodik, kérlel szam /szarv/

SzRB/V

széruv = vonakodás, megtagadás, visszautasítás szamech szarbál = köntös, buggyos nadrág, overál /kezeslábas/ szamech szamech szirbel, szurbál = bebugyolálta, -t, nehézkessé tette, elnehezedett

szarván=vonakodó, ellenszegülı

szirbul = elnehezedés, megnehezítés szamech

szarvanut = vonakodás, ellenkezés, ellenszegülés, megtagadás szamech szarid = maradék, maradvány /pusztulás után/ szin szarád = fenn-, megmaradt szin szrad = öltözék, egyenruha szin

/szar/

SzRD

szarid = a megmaradók, maradék szin /állandóság/

széréd / szered = meghagy / íróvesszı /stílus/ szin

/állandó/

szar'diot = katonatiszt /görög, római szarzsent/ szamech-tet

SzRD

szaraf = el-, meg-, égette, szeráf /angyal/, mérges kígyó szin

SzRF

szaruf = le-, égett, el-, megégetett, lelkesedı szin szréfá = tőz, tőzvész, el-, égés, elégetés szin szarif = gyúlékony szin szraf / széraf = gyanta, lé / gyantáz szin SzRP

/szúr-szád/

szar'afá = ág szamech-ájin

szirpád / szirpedet = csalán / csalánkiütés szamech /szár-fa-repül/

szar'efet = rekeszizom szamech-ájin szar'af = eszme, gondolat szamech-ájin

993

SzRXF

szar'af=eszme, gondolat szin-ájin

SzRXF

szar'áfim = gondolatok szin-ájin szarág = össze-, fonta, össze-, fonás szin

SzRG

szarig=venyige

szérag = össze-, fon szin

szarug = kötött

szérag=rácsoz, fon, átugorja /kihagyja/ szamech

szarág = fonómester, köt szarig=rács, háló

SzRG

szrigá = /harisnya/ kötés szamech

szérug=kötés, fonás, rácsozás

szargel = vonalzó szamech

szórag = fonott, berácsozott szin

szórag, szóreg = rács szamech

szirgel, szirgul, szurgál = vonalaz, -ás, -ott

szarúah = lelógó, lecsüngı, elnyúlt, bőzös szamech

SzRH

szarah = megbüdösödött, vétkezett, hibázott, lelógott, lecsüngött, elnyúlt szamech szérah = uszály /ruha/, fölösleg, bőz, bőn szamech szérúah = bőz

szrihá, szirahón = bőzlés, bőz szamech

szarhán = büdös, bőnözı szamech

/szarházi/

szirhev, szirhuv = unszol, -ás szamech-hé

SzRH

szaruch = vonszolt, megkapaszkodott szamech

SzRCh

szamech szrichá = összetapadás, hiba, heg /tüdın/, fogyatékosság

szerech = vonszolás, vonzódás szamech szrak = terméketlenség, üresség /arám/ szamech-kuf szarak = át-, fésülte, pirosra festette, piros festék szaruk = fésült SzRCh

/szárak/

SzRK

szórak=meg-, fésült szamech-kuf

szérak / szriká = meg-, fésül / fésülés, 'átfésülés' szamech-kuf szérach=kószál, cammog, ballag

szarok, szruká=rıt, vörösses szılı szin-kuf SzRK

szroch = zsinór, cipıfőzı szin szorek = nemes szılıtı szin-kuf

sza'irim = esı /poet/ szin-ájin

SzXRM

szaróni mecujac = bibic szin

SzRN

szeren = tengely, százados szironit = sellı, szirén szam-tav szarár = lázadozott, engedetlenkedett

SzRR

szarár / szrará = uralkodott / uraság, uralom szin SzRSz

SzRN

szorer=lázongó, engedetlen szam szorer = uralkodik

SzRR

szérasz = fel-, kiforgat /sorrend/, elferdít /értelem/, kiherél 2 szamech

994

SzRSz

szérusz=felforgatott /sorrend/, elferdített /idézet/, kiherélt 2 szamech

szarisz=kiherélt /eunuch/ 2 szam szarszur = közvetítı

szórász=kiherélt, elferdített, felforgatott /sorrend/ 2 szamech szurszi = arameus /közvetítı/ nyelv

szirszer = közvetít 2 szamech szarut = karcolt szérat = megkarcol szin-tet

szórat = megkarcolt

SzRT

szarát = meg-, össze-, karcolta, meg-, karmolta, bevágta /testét/, megkarcolta szin-tet szeret=bevágás, karcolás /testbe/ szoret = karcol, karmol szin-tet szritá / szirton = karcolás / zátony szin-tet sz'irut = szırösség szin-ájin

SzXRT

szamech-tet szérét, szarát = meg-, be-, karcol, -ta, megkarmol, -ta

szarut = felkarcolt szamech-tet szartán = rák

szritá = karcolás, karmolás

szeret = szalag, film szamech-tet

szartet = mőszaki rajzoló

szirtet / szurtat=rajzolta, vázolta / rajzolt szam-2 tet szirtut = rajz, vázlat szam-2 tet

SzRT

SzRT

SzRT

szirtut = vonalazás, vázlat, karc, karcolat, mőszaki -, rajz szin-2 tet

szartat = mőszaki rajzoló szin-2 tet szirtet, szurtat = vonalazta, -ott, megrajzolta, -t szartet, szaretát szaretet = karcolás, bevágás /testbe/ szin-tet

Huszár (het-szamech)=le van véve – heszír /szur/ (hé-szin)=uralomra juttatta.

SzR gyök, magyar Az elvont értelem mindkét nyelvben azonos: viharzó, szırös. A magyar SzR gyök: szar, szár, szer, -szerő, szérő, szór, -szor, szır, szúr, szőr. Az SzR gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem alkot II. szótagot f, h, r, s, z hangokkal. szxr szr szxr szrx szrx szr szr

szrb/v szrv szrb

szrxf szrxf szrp szrf szrp szrg szrg szrg szrl szrm

szrn szrn szrn szrny

szrr szrr

995

szrh szrh

szrcs

szrd szrd szrd

szrch szrk szrch szrk szrk

szrsz szrsz

szxrt szrt szrt szrt szrty

SzR, összehasonlító táblázat szarúa=nyújtott szé'ér=szétszór

sza'ir = szırös

szé'ér=szétszór

szír = tövis

szár

széria

szír /asszír/

szór, -szor

szúr

szár=eltávozó

szir=fazék, szered=íróvesszı

sze'ár = szır

sze'ár = szır

szar

szer /állandó eszköz/

szır

szőr /ruha/

saará=nırokon

szarú'a=elterült

Sára /Szara/

szer /falu/ szérő

szaráv = tüske

szir = fazék, tövis

szaru, szarv

szerv /eszköz/

szinen = megszőrte /meg/ szőr

szurbál=bebugyolált

sz'eer=szétszór

szerb

szórvány

sirbev = felcserélte szervál /átad/ szaráv = tüske

szarú'a = elterülı

szarvas

szerves szérav = kérlel szervez

szaruf = megégett szárcsa /fekete/

sz'or = kovász

szerecsen

sz'orá = árpa

szörcsög /erjed/ szürcsöl /sört/

szarad=m.marad

széréd = meghagy

szarut=bevágott

szárad

szer/e/da /a hét közepe/

szurdok

szrad=egyenruha szar'af=eszme szardínia

szerep szaraf=megéget szeráf /angyal/

szraf = lé, gyanta szirup

szörp

szarhán=büdös

szarah=elnyúlik

szérag = fon

'szarházi'

szeráj /település/

szorgos

szarah=vétkezett szaruch=vonszolt szarka /lop/

szrak = üresség

szerel, szerelvény

szórakozás 996

szürke

szerech=vonzalom

szroch = zsinór szaruch=ragadó

szerelem

szorul

/fa/szurok

szar'afá = ág

széruv=v.utasítás

sza'irim = esı

sze'ár = szırzet

származik

szérum

szirom /-esı/

szõrme

szeren=tengely

szaár = vihar

szórag = rácsozott

szerencse vezérli

szirén, sziréna szorong

szeren = tengely

sze'ár=szır, sóres=gyökér

szerint /vezérlı/

szõrén-szálán

szaár = viharzó szérav=vonakodik

szironit=szirén

szaróni = bibic

szárny /szarv-ni/

szerény /szeruv-éni/

szörny, szörnyő

szurony /szuroni/

szár=ural, szám=csinálta

szroch = zsinór sze'ár = szır

szer-szám

szoros

szırös

szirton=zátony szeret = szalag

szruká = szılı

szirt

szorít

szüret

szérasz=kiherél

m'szirut = hőség

sz'or = kovász

szérah = bőz

szárít

szeret

szortyog /erjed/

szurtos

szurtat=vonalazott szortíroz szered=íróvesszı

szé'ér = szór

szerez, szerzı

szoroz, szorzat

szaruf = égett

szaruch=vonszolt

sza'ir = szırös

száraz

szerzet

szõröz

A szer 5–10 házból álló domboldali település – átmenet a szórványtelepülés és a falu között. Eredetileg valószínőleg egyetlen család lakóháza és gazdasági udvara volt, a körülötte irtott földdel. Szarad = megmarad → szárad. Ami száradás után marad, az nem romlik meg. Szerda Csikszereda valószínő, hogy szerdai napon rendezett hetivásárokról kapta a nevét. Más források szerint a szláv eredető szreda, sztreda szóból származik, jelentése: közép. (Helyes, csak a szláv is a kárpátnyelvbıl lett:-) Szardínia Szicília után a második legnagyobb sziget a Földközi tengeren. 997

Másik neve Sandalyon ("lábnyom") volt, feltehetıen a sziget alakja miatt. A szardíniát (amely többféle hal készül) e sziget után nevezték el. Szarig = venyige: csak szárból van → szár-ig. A szarházi nem "házi" – csak a szarhán = büdös, bőnözı szóhoz hasonló. A szarka a fészkébe győjti a csillogó tárgyakat, ezért tolvajnak nevezik. Szarak = piros festék. A faégetés maradványa, a szurok, piros fakátrány. Szórag = összefont → szó-rag.

SzS gyök nincs (rossz hangzása volna) SzSz gyök, héber Az SzSz gyök értelme mindkét nyelvben: szuszog, szöszmötöl. Az SzSz gyök: szasz = moly, szisz = rojt, fecske, szusz, szuszá = ló, kanca. Az SzSz gyök: szisz = örvendezik, sziszá = öröm.

SzSz, héber táblázat szasz = moly

/szöszmötöl/

szisz = rojt, fecske szamech-jud-szamech SzSz 2 szamech szusz, szuszá = ló, kanca

szaszgoni=tarka, szines szamech

sziszgen = tarkít, színez

SzSzN

SzSzG

2 szamech szuszon = lovacska

SzSzM

sziszmá = jelszó szamech-jud-szamech

szász /szisz/ = örvend SzSz

szisz / sziszá=örvendezik / öröm, örvendezés szin

szaszon = öröm, vigalom szin

SzSzN

Szusz = ló, szisz = örvendezik – a ló azért "örvendezik", mert röhögve nyerít.

SzSz gyök, magyar Az ısi értelem: szuszog, szöszmötöl. A magyar SzSz hangutánzó gyök: szász, szesz, szisz, szósz, szösz. Az SzSz gyök kétszótagúvá válása szsz szsz szsz

szszg szszg

sszk

998

szszly

szszm

szszn szszn

szszsz

SzSz, összehasonlító táblázat szasz = örvend

szisz = rojt

sziszgen = 'tarkít'

szász

/kígyó-/szisz

szósz

meszisz=örvendeztet szász = moly szesz

szisz = rojt

sziszi /-fuszi/

szösz

sziszma=jelszó

szaszgoni=szines

szusz = ló

sziszeg

szuszék

szuszog

szaszon=öröm szisz = fecske

szasz = moly

szuszon = csikó

szeszély

szösszen

szusszan

szisszen

A szász a németség egy etnikai csoportja. A 4. században, az akkori Szászországban éltek. Egy részük – a hunok okozta népvándorlás idején – Britanniába vándorolt. Velük tartottak a közelükben élı angolok és jütök (nevüket a dániai Jütland ırzi): ez volt az angolszász betelepedés. Szuszék, szökröny: ládaszekrény. Szokás volt gazdagon díszíteni.

SzT gyök, héber A héber SzT gyök ısi értelem: szanaszét hordják. Az SzXT gyök: laszét /szét/ = vinni, hordani, elviselni, beszédet tartani, megbocsátani, feleségül venni, sz'ét = emelkedés, daganat, kiütés. Az SzT gyök: szut = öltözet. Az SzT gyök: szotá = hőtlen, szote = eltér, rosszútra tér, szit = arasz. Az SzT gyök: szote = eltér, megcsal. A héber SzT gyökök kétszótagúvá válása A héber SzT gyökön nem vesznek fel b, c, d, p, h, s, sz, z hangot. szxt szxt szt szt szt sztch

sztv sztv sztv

sztm sztm

sztn sztn

sztf sztr sztr

sztg

sztj szxt sztt

SzT, héber táblázat szatá = el-, letért, rosszútra tért

szit = arasz

SzT

hészít /szot/ = elmozdította szote = le, -eltér szamech-tet

999

SzT

szamech-tet szotá = hőtlen, hőtlenséggel gyanusított nı

sztói = sztoikus szamech-tet-alef szatá = letért, megcsalta /házas/

SzT

haszatá = uszítás szamech-tav

SzT

SzXT SzXT

szote = el-, letér, megcsal szin-tet szut = öltözet

szi'atá = segítség /arám/ szamech-ájin-alef laszét /szét/ = vinni, hordani, elviselni, megbocsátani, emelni, beszédet tartani, feleségül venni szin-alef sz'ét = emelkedés, magasztosság, daganat, kiütés szin-alef-tav

sztáv = ısz, esıs évszak

szitvanit = ıszi kikerics szamech-tav-vav SzTV

sztáv = oszlopos csarnok szamech-tet /mint az esı/

SzTV

sztavi = ıszi szamech-tav

SzTV

szatif = seb-, himlıhelyes szamech-tet

SzTF

sztaglán = megalkuvó, alkalmazkodó szamech-tav

SzTG

SzTJ

szamech-tet sztijá = eltérés, elpártolás, elhajlás, elferdülés /jellem/

SzTCh

sztichi = ösztönös, elemi erejő szamech-tet

szatám = homályba borította /értelmileg/, betömte szamech-tav

SzTM

szamech-tav szitem, szutám = betömte, -ött, bedugaszolta, -t

szatum = homályos /értelem/, betömött, eldugaszolt szamech-tav sztami = általános, semleges

szitum = betömés, eldugaszolás szamech-tav

sztám = csak úgy szam-tav

sztimá = betömés, eltömıdés szamech-tav

szetem = dugó, tampon szatám /nisztám/ = győlöl

szitmá, sztimá = győlölet szin-tet

SzTM

szatum = győlölt szin-tet szatán = ellenségeskedett szamech-tet

SzTN

szoten = ellenségeskedik

szamech-tet szitoni, -ai /alef/ = nagybani, nagykereskedı

szten = /automata/ pisztoly szamech-tet /hisztéria/

hisztin = vádaskodik, rágalmaz szin / szamech-tet

szatán = vádol, győlöl, ellenfél, sátán, zavaró személy szin-tet

1000

SzTN

sztani = sátáni, ördögi szin-tet

szitná = rágalom, vádaskodás szin-tet

SzTN

szatár = arcul-, pofonüt

sziter, sztirá = pofoz, pofon szamech-tet SzTR

szatiri = szatírikus

szitrá = oldal /arám/ szam-tet-alef

SzTRX

szatár = lebont, le-, megdönt /érv/, megcáfol, összeborzol /haj/ szamech-tav SzTR szatur = meg-, ledöntött /érv/, lebontott, összeborzolt /haj/ szamech-tav SzTR

szamech-tav sztirá = semlegesítés, /vegyi/ lebontás, ellentmondás

szeter = titok, rejtekhely sziter, szutár = elrejt, -ett szamech-tav szitrá = oltalom, menedékhely sztáti = statikus 2 tet

SzTT

szatat, -ut = kıfaragó, -ás 2 tav SzXTT

szamech-tav szoter = ellentmond, cáfol, ellenkezı

szitut = szilánk, kıfaragás 2 tav

SzTT

szitet / szutát = követ farag / faragott kı /építés/ szi'atiut = frakciózás, pártokra oszlás szamech-ájin-2 tav

Sztáv (a régi t betővel) = ısz, esıs évszak. Bordásan esik az esı → s az újabb t betővel – ugyanezzel a kiejtéssel – a sztáv = oszlopos csarnok -ot jelent.

SzT/Ty gyök, magyar Az SzT gyök értelme mindkét nyelvben: szanaszét. A magyar SzT gyök: szét, szít, szita. Az SzTy gyök: szütyı. Az SzT/Ty gyök kétszótagúvá válása A héber SzT gyökök nem vesznek fel b, c, d, h, s, sz, z hangot. szxt szxt szt szt szt szt szty sztm sztm

sztn sztn sztn

sztv sztv sztv

sztf sztg sztj sztch sztk sztyk

sztr sztr sztyr

szxt sztt sztt sztyty

SzT, összehasonlító táblázat laszét = vinni

heszít = uszít

laszét=hordani

szét

szít

szütyı

stitá=szivárgás szita szatá = eltért

szoten=vádol, győlöl

szotá=hőtlen nı

szatén /szövés/

szitok, szitkozódik

szutyok

1001

szatár=megdöntötte

szote=letér, esztón=észt

sztár

sztiná /esztená: külsı szállás/

sza'ir = szatír

laszét=használni

szote=el-, letér

szutár=elrejtett

szatír

szett /pl. asztali/

szottyan /kedve/

szuterén /alj/

szeter = rejtek

szitut=köfaragás szut=öltözet, szote=eltérı

szatyor

szittya, szittyó

szõttes

Szütyı 1. apró, egyrekesző, egy- vagy kétmagú belsı termés 2. fehér vászonból varrt kis oldaltarisznya, amit vállra akasztanak. Szatén – fényes átkötésekkel való szövés. Sztár – divatos színész, énekes, elıadómővész. Szatír 1. Túltengı nemiségő, erıszakos férfi 2. A görög mitologia másodrangú istenségei, erdei, hegyi és vizi szellemek (manók). A szuterén: alagsor. A szett személyenként leterített étkezési alátét. A szittyák vagy szkiták, Scythia lakói voltak. A földmővelı és pásztor szittyák a "királyi szittyáknak" engedelmeskedtek. Állítólag vitéz, harcias és durva emberek voltak. (Csodás ötvösmővészetük nem erre utal:-) Hol indogermánoknak, hol mongoloknak tartották ıket. Elıször az asszír krónikákban jelentek meg, askuza néven. Ezt a nevüket a Biblia is átveszi. I. e. 700 körül özönlöttek be északról és Aszkániában (ma Azerbajdzsán) telepedtek le. A szittyófélék egyszikő, főtermető, apró virágú növények. Gyakran kövek között találhatók. Szárukat kötözésre és kosárfonásra használták.

Héber Sz-Z gyök nincs Az -xz (korábban -xsz) rag / képzı is csak magyarban létezik, pl: sóz, szózat.

Sz-Z, összehasonlító táblázat záz = elmozdul

zu'aza=megrendített

szá-z

szőz /zúz/

zúz = régi pénz szumszum=szezám

szoen = lármás

század /-rész/

szózat

szezám /mag, olaj/

Szezám Az Ezeregyéjszakában a "szezám tárulj" varázsszó nyitotta meg a kincses barlang bejaratat. A hallhatatlanság szimboluma is volt. Fogyasztása Indiában, Kínában 5000 éves múltra tekint vissza.

1002

Z/Zs XZ és ZX

1004

Z/Zs-B/V

1004

ZCs

1007

Z/ZsD

1007

Z/Zs-P/F

1008

Z/Zs-G/Gy

1009

Z/ZsH

1010

ZJ

1012

Z/Zs-K/Ch

1012

Z/Zs-L/Ly

1015

Z/ZsM

1017

Z/ZsN

1019

Z/ZsR

1021

Z/ZsS nincs

1023

Z/Zs-Sz

1023

Z/Zs-T/Ty

1024

Z/Zs-Z /Zs

1024

1003

Z / Zs Legutoljára a z hang jelent meg az emberi beszédben – a Közel-Kelet térségében. A manapság z-t tartalmazó szavak egy része azonban korábban is létezett – csak s / sz -el ejtették ıket. Mivel a vezír szó már a legkorábbi mezopotámiai ékírásokból is ismert, a z az Özönvíz korszakában (vagyis azelıtt) már létezett. A t, j, k, s/sz, z kezdető szavak második mássalhangzója elé beékelıdhet egy kárpátnyelvi v hang. Pl.: szók-szavak – s a héberben hasonlóképp: zug-zivug.

ZX és XZ gyök, héber A z-gyökök ısképe mindkét nyelvben: hegyes vidéken kecskét, zergét, stb. őznek. A Z gyökszavai: ze, zo, zu, éze = ez! az! ezek! (felfigyelés a vadra). A ZXX gyök: zeá = izzadtság, verejték, ziá = rebbenés, mezía = izzad, izzaszt. Az XZ gyök: ez = kecske. ze = ez, aki, ami

Z

zo = ez /nn/

éze = ezek

zu = ez, amely ézu = azok

ez = kecske

iza = kecske /nn/ ájin

zeá = izzadtság, verejték ziá = rebbenés ájin mezía = izzad, izzaszt ájin

XZ ZX

/a vad őzése/

ZX gyök, magyar A z-gyökök ısképe mindkét nyelvben: vadkecskét, zergét, stb. őznek. A magyar ZX gyök: az, ez, íz, ız, úz, őz. Értelme: rámutatás, őzés, ízlelés.

ZX, összehasonlító táblázat zu = az, aki, ami az

ez

ez, iza = kecske íz

ız

hezía = megizzadt úz /nép/ őz

ZB/V gyök, héber Az ısi kép a tavaszi esızéses ragyogás volt – a Kárpát-medencében. A ZV gyök: ziv = fény, ragyogás, ziv = ijár hónap (ápr-máj),

1004

Majd fénnyel és özönvízzel kapcsolatos katasztrófa történt: A ZVX gyök: zvaá = orkán, földrengés, borzalom. ZXV: zaavá = borzalom. A ZV gyök: záv = kankós, zuv = folyik (zubog), zivá = folyás, kankó, ziv = zavar, moccanás. A ZXV gyök: zeév = farkas. A héber ZB/V gyökök kétszótagúvá válása A héber a ZB/V gyökök nem vesznek fel c, p/f, j, k, m, s, sz, z hangot. zvx zxv zxv zv zv zvv zvd zvd zvg

zvh

zb/vl zvn zb/vn zb/vr zvt zvt

ZB/V, héber táblázat ziv = fény, ragyogás, ijár hónap /ápr-máj/* vav

ZV

zvaá = orkán, földrengés, borzalom vav-ájin

ZVX

zaavá = borzalom ájin-vav

ZXV

z'ev, z'evá = farkas alef

ZXV

ziv = zavar, moccanás záv /zuv/ = folyott, kankós zavad = bıröndös vav

zivá = folyás, kankó /zubog/ ZVV

ZVD

zeved=ajándék zavad = megajándékozta

ZV zuv = folyik

zvúv, -ón = légy, legyecske

zivdá = tejfel

ZVD

zivug = párosítás, házasság vav

ZVG

zavah = mészárolta, vágó áldozatot hozott zevah=lakoma, mészárlás zavál=lakozott

zvihá = vágatás, áldozat hozás ZB/VL

zabál = szeméthordó

ZVH /zabálás/

zvul = hajlék, szentély, a 4. égbolt

zibel, zibul = trágyáz, -ás

zevel = trágya, szemét

zubál = trágyázott

zavl'gán = állandóan könnyezı zabelet / zavlit = szemét-, trágyadomb / szemétbogár zaván, zavón = vásárolt, vevı

ziben, zibun = árusított, árusítás

ZB/VN

zabán = elárusító, -segéd

zivanit = gyöngyvirág vav /fénylı/

ZVN

ziburit = szikes talaj, rossz áru, selejt

1005

ZB/VR

zavut = kankó

ZVT

zivorit = ballaszt /hajón/

zavit = sarok, szög /fény, mértan/

ZB/VR

zivtán = jóképő vav

ZVT

A héber ijár hónap neve az ókorban még: ziv = ragyogás volt – amit az európai v-vel írnak. Tehát még a "régi" héber hónapnevek sem túl régiek.

Z/Zs-B/V gyök, magyar A bıség-jóllakottság fogalmát, mindkét nyelvben, az SzX / SzB/V gyök már korábban hordozta. A magyar ZB gyök: zab, zaba. A ZsB/V gyök: zsába, zseb, zsib (vásár). A Z/Zs-B/V gyökök kétszótagúvá válása A héber a ZB/V gyökök nem vesznek fel c, p/f, j, k, m, s, sz, z hangot. A magyar gyökök nem vesznek fel v, c, d, p/f, h, k, m, s, sz, z hangot. zvx zxv zxv zv zv zb zsb zvl zbl zbl zsvly

zvv zbb zsbb

zvd zvd zbg

zvn zvn zbn zsbn zsvny

zvg

zvr zbr zvr zbr

zvh

zsvj

zvt zvt zvt

Z/Zs-B/V, összehasonlító táblázat záv = folyik zab zabál=szeméthordó* zabi /gyerek/ zevah = lakoma zaba zaavá=borzalom sibólet=örvény

ziben=árusított

zsába

zsib /árus/

zseb /seb, síbol/

sovel=hullámsáv

zvúvón=legyecske

szovev=körülvesz

zsávoly /sávoly/

zsibbad

zubbony

zalál=zabált, zevah=lakoma

sivuk=piacolás

ziv = zavar

zabál

zsivaj

zubog

szubáv = forgatott

zivtán=jóképő, z'ev=farkas

zabla

zsivány

1006

ziv = zavar

zabelet=trágyadomb

zavar

zsibong

zavit = szöglet

zov = folyik

ziv = ragyogás

závár

zebra /csíkos/

zivatar /szivárvány/

A zab jól bírja a nedves, hideg éghajlatot. İshazája Elıázsia. A gabonafélék gyomnövényeként került Európába. Az ókori civilizációkban nem termesztették, de a vaskori kelta és germán sírokban már találtak zabot. A magyarság az ú.n. honfoglalás óta ismeri, Erdélyben táplálék is volt. *A zabi-gyerek, a fattyú orozva-kıtt szemétön szödött. Sorsa rendkívül nehéz, csak az anya neveli, az apa legtöbbször tudni sem akar róla. Származását még nemrég is a éreztették vele a munkahelyén és a magánéletében. A zubbony ingszerő, bı, kék / szürke férfi felsıruha, munkások viselik. "Zubbonyosokon" a franciák a negyedik társadalmi osztályt értették. A zabla a legısibb lószerszám, amellyel a lovat fékezik. Két, csuklóval egybekapcsolt, lyukas vasdarabból áll, e lyukakba főzik a gyeplıt. A sávoly vagy zsávolykötés, a fonalak keresztezésének módját jelenti, ami lágyabb szövetet ad, mint a vászonkötés. A závár a puska zárszerkezete. Régebben egyszerően zár, retesz volt.

ZC gyök nincs Egy magyar ZCs származék van

szak, szakit = zacskó

zacskó

ZD gyök, héber A héber ZD gyök: zud = rosszat forral.

ZD, héber táblázat zad /zud/ = rosszat forral

ZD

zud = gonosz, rosszat forral

zéd, zedá = gonosz zadon = gonoszság, rosszindulat

zdoni = rosszindulatú

zedon = gonosz, háborgó

A ZD gyök kétszótagúvá válása zd zd zsd

zdn

zdl

1007

zdr

zdt

ZD, összehasonlító táblázat zad=rosszat forralt

zsidov=zsidó /orosz/

zedon = háborgó

Zádor

zsidó jidn /jiddis/

zúdul, zúdít

ZP/F gyök, héber A gyök magyar ısképe a zápor – héberben közeli értelmő a sörte. A héber ZXF gyök: zaaf = düh, harag, zoef = haragszik, bosszankodik, zaef = komor, bosszús. A ZF gyök: zif = sörte. A héber ZP/F gyök kétszótagúvá válása A héber ZP/F gyök csak f, k, n, t hangot vesz fel. zxf zf

zpf

zp/fk

zjf

zfn

zp/ft

zfzf

Z-P/F, héber táblázat zaaf = haragudott, bosszankodott, harag, düh ájin

ZXF

zaef = komor, bosszús ájin

zoef = haragszik, harag, bosszankodik

zauf = haragos ájin

zif = sörte

ZF

zipef = beszurkolta, aszfaltozta

ZPF

zapeket=golyva zefek = begy za/j/fán = hamisító

ZJF

ZP/FK zifán = muhar

ZFN

zapát = szurokkészítı munkás tav zipet, ziput = aszfaltozta, -ás, beszurkolta, -ás zefet = szurok, aszfalt tav zaput = szurokkal bekent tav

ZPT

zift /népiesen/ = vacak tav zifzif = sóder, tengeri homok

ZF-ZF

Z/Zs-P/F gyök, magyar Egy magyar ZP gyökszó van: záp. A Z/Zs-P/F gyök kétszótagúvá válása A héber Z-P/F gyök csak f, k, n, t, z – a magyar csak f, l, r hangot vesz fel. zxf zf zp

zpf zsf

zjf

zp/fk

zpl

1008

zfn

zpr

zp/ft zft

zfzf

Z/Zs-P/F, összehasonlító táblázat zaput = beszurkolt

szofi = utolsó

záp /fog, tojás/ zápul

Zsófia

za'af=düh, zif=sörte

cofef = zsúfol

zápor

zsuppol

szapír = zafír

szapár=borbély

zafír /kék/

zefír /szellıcske/

zefet = szurok

sichsuch=lóbálás

zaft /szaft/

zsip-zsup

A korund nagyon kemény ásványfaj. A tiszta korund színtelen és áttetszı, de szennyezıdések hatására elszínezıdik, pl. a zafír kék színő. Zefír: szellı (borzongat) – Zephüroszról, a nyugati szél istenérıl nevezték el.

ZG gyök, héber A gyök képe: egymáshoz verıdı két golyó. Az elvont értelem: páros. A héber ZG gyök: zag = csengı, harang, szılıhéj, zig = ujjas, zakó, zug = csengettyő, házaspár, zugá = pár (nı), feleség, zugi = páros.

ZG, héber táblázat zag = szılıhéj, csengı, harang

ZG zig=ujjas, zakó

zagag=üvegezı

zug = csengettyő, házas-, pár zugá / zugi = pár, feleség / páros

zigeg=üvegezte

ZGG

zugág = üvegezett

zigug = üvegezés, zománcozás ZG-ZG

zigzag, -i = cikk-cakk, -os

ZGT

zgugit = ablak-, üveg, zománc zugot-zugot = párosával

ZG/Gy gyök, magyar A gyök ısképe a héber gyöknél látható. A magyar ZG gyök egyelemő: zug, zúg. A ZGy gyök: (szüreti) zagy.

1009

A ZG/Gy gyök kétszótagúvá válása zg zg

zgyv

zgg

zgt

zgzg

Z/Zs-G/Gy, összehasonlító táblázat zag = szılıhéj

zug=házas-, pár

zagy

zug

zag = szılıhéj

zik=vihar, zag=harang

zagyva, Zagyva

zúg, zúgó

Zagyva: az Északi-Középhegységben ered. Mikor leér a síkságra, már zavaros.

ZH gyök, héber A héber ZH gyök: zehe = azonos, zehu = ez az! zihá = felismer, azonosít. ZH gyök: zúah = elbizakodik, nagyképősködik. Közös értelem: ráismerés. A héber ZH gyök kétszótagúvá válása A héber ZH gyökök nem vesznek fel c, d, p/f, g, k, n, s, sz, z hangot. zh zh

zhv

zhh

zhj

zhl

zhm

zhr

zht zht

ZH, héber táblázat ZH

zehu = ez az!

zihá, zuhá = felismerte, -t, azonosította, -ott hé

zehe = azonos

hizdahe = azonosítja magát hé

ZH

zúah = elbizakodik, nagyképősködik

zaháv = arany

zihuv = aranyozás hé

zahov = aranysárga, aranyszıke

hizhív /zaháv/ = bearanyozta hé

ZHV

zahúv, zehavi = aranyérme, aranymőves hé z'havháv / zahaván = aranyszıke, aranyló / sárgarigó hé zahíah=mozgatható, elmozdítható

hezíah = elmozdította, eltólta

zahóah = fennhéjázó ZHJ

ZHH

zhuhit, zhuhijot = üveg, üvegszilánkok zihuj = azonosítás, szembesítés, felismerés zhijá = érdem, nyeremény

1010

zahál = csúszott, mászott, lárva, hernyótalpas, páncélautó

ZHL

zahlil = hernyótalp

zhilá = csúszás, mászás, kúszás, megalázkodás

zahlán='csúszómászó' /alázatos/

zohel = csúszómászó

zihum = megfertızés, beszennyezés zuhamá = szenny

ZHM hizdahem = megfertızıdött

zihem, zuhám=megfertızte, -ött, beszennyezte, -ett

zahár = fénylett, ragyogott

zóhár = fény, ragyogás ZHR

zahír = óvatos, elıvigyázatos zahrur, -i = rıtes fénysugár, vörösen fénylı zaharut = rıt fénysugár tav

zhorit = bíborszövet

zhirut = óvatosság, vigyázat

zehut = azonosság tav

ZHT

zahtán = elbizakodott, nagyképő tav

ZHT

ZH gyök, magyar Ma már nincs magyar gyökszó. Bıvítményei: zuhog, zihál, zuhan. A ZH gyök kétszótagúvá válása A héber ZH gyökök nem vesznek fel c, d, p/f, g, k, n, s, sz, z hangot. zh zh zh

zhv

zhg

zhh

zhj

zhl zhl

zhm

zhn zhny

zhr

zht zht zht

ZH, összehasonlító táblázat zik = vihar zuhé /szleng/ zaáf = düh zuhog z'hilá = kúszás

zhirut = vigyázat

zihál

zuhan

z'havháv=aranyló

zuhamá = szenny

Záhony

zuhany /zúdul/ zahov=aranyszıke zuhatag /haj is/

1011

Az arany és zuhatag kapcsolata: zaháv = arany, z'havháv = "szıke zuhatag". A héber zuhamá = szenny s a magyar zuhany rokonságát, bár az értelmük ellentétes, a fülünk nem képes tagadni. Az utolsó Özönvíz után vagyunk...

ZJ, héber kezdıszótag Héber ZJ gyökszó már nem létezik, de nyilvánvaló, hogy a magyar zaj volt az. A közös értelem: zajjal járó tevékenységek.

ZJ, héber táblázat ZJF

zijef = hamisan énekel, hamisít zujáf=hamisított

zajfán=hamisító

zijuf=hamisítás

zaján = baszott, felfegyverezte

zijen = felfegyverezte

mizdajen = baszik, fegyverkezik

ZJN

zuján=megbaszott, felfegyverzett

zijun = közösülés, felfegyverzés, betonvasalás, bető díszítés zájin = fegyver, fasz, a 'z' betü neve, a 7-es betőszám zaját = olajfa termelı

ZJT

zájit = olajfa, olajbogyó tav

A héber m'zajen = megbassza, s a zájin = fasz pontosan a közismert "durva" magyar szavaknak felelnek meg.

ZJ gyök, magyar A magyar ZJ gyök egyelemő és nem is bıvült tovább: zaj. zj

zjf

zjn

zjt

ZJ, összehasonlító táblázat zijef = hamisan énekelt

zubog a tej

zaj

zsajtár /sajtár/

A zsajtár, sajtár, sétár fejıedény. Saj-tár alakban ez talán nem hangutánzó szó, hanem ajándék-ra utal.

1012

ZK/Ch gyök, héber A ZK gyök ısi képe mindkét nyelvben: segélykiáltás (zokszó). A héber gyökcsoport a bajt tőzesetben látja és a segélynyújtás fogalmát is tartalmazza. A héber ZXK gyök: z'aká = jaj-, segélykiáltás, zoek = segítségért -, kiált. A ZK gyök: zek = szikra, bilincs, zik = szikra, szélvihar, ziká = összefüggés, vonzalom. A ZXCh gyök: zoech = eloltja. A Z'K gyök: ziká = szikra, köze van, kötelezettség. A ZK/Ch gyök: zoche = megnyeri, nyertes, eléri, zachá = méltó, ártatlan, zach, zaká = tiszta, átlátszó, ziká = felmentette, feljogosította, jóváírta. A gyök értelme: kimenekült, kimenekítették a bajból. A héber ZK/Ch gyök kétszótagúvá válása A héber ZK gyökök nem vesznek fel v/b, c, d, p, g, h, m, s, sz, z hangot. zxch zxk zk/ch zk zkf

zk/chj

zk/chch zkk

zkn

zk/chr zkr

zk/cht zkt

ZCh/K, héber táblázat z'aká = jaj-, segély kiáltás ájin-kuf

ZXK

zoek = kiált, segítségért kiált

zaak = segítségért kiáltott ájin-kuf zik = szikra, szélvihar kuf

ZK

zek = szikra, bilincs ziká = összefüggés, kapcsolat, vonzalom kuf Z'K

ziká = szikra, köze van, kötelezettség jud-kuf

zaach = eloltotta ájin zach, zaká = tiszta, átlátszó

niz'ach=kialszik zoech = eloltja ZK/Ch

ZXCh

zoch = tisztaság, átlátszóság

zachá = nyer /kártya/, megnyerte /per/, méltó, elérte /h.jutott/, ártatlannak nyilvánított zoche = megnyeri, eléri /hozzájut/, méltó, ártatlannak nyilvánítják zachá = méltó, ártatlan, elérte

zuká = jóvá írt, felmentett kaf

kaf ziká = felmentette, feljogosította, jóvá írta, érdemekhez juttatta

zoche = nyertes kaf zakaf = kiegyenesedett, kiegyenesítette, felállította, számlájára írta kuf

ZKF

kuf zkifá = felegyenesedés, felállítás, /összeg/ beszámítása, jóváírás

1013

zakuf = emelt, egyenes tartású, merıleges, felhajtott /gallér/ kuf zakef = befogó /mértan/ kuf

ZKF

hizdakef = kihúzta magát, kiegyenesedett kuf

zakáj = jogosult, felmentett érdemdús kaf-alef

ZKXJ

zikuj = jóváírás felmentés kaf

ZK/ChJ

zchijá=érdem, elérés, nyeremény zikajon = használati jog kaf ZK/Ch-Ch

zikech, -uch, zukách = megtisztította, -ás, -ott kaf

zachach = megtisztult zakak = finomította, kötelezte

zchuchit, -jot = üveg, -szilánkok zikek = finomította, megtisztította 2 kuf ZKK

zakuk = szüksége van rá, ráutalt, finomított 2 kuf

zukak = megtisztított, finomított

hizdakek = megtisztult, rá volt utalva 2 kuf zikuk = szikra, rakéta, desztillálás 2 kuf zikukim / zikukit = tüzijáték / rakéta 2 kuf zakán, z'kankán = szakáll, -ka

zóken = öregség kuf

zakén = öregszik, öreg, nagyapa, tekintélyes kuf

ZKN

kuf zkunim = öregség

zkená = öregasszony, nagyanya kuf zakár = ledob, meglök kuf

ZKR

zoker = ledob, meglök kuf

hizdaker = kimeredt kuf /dákó/ zachár = eszébe jutott, emlékezett, hím, hímnemő ZK/ChR

zocher = eszébe jut, emlékszik

zecher = emlék zchirá / z'chur = meg-, emlékezés / férfinem

zachur = emlékezetes

zikaron = emlék, emlékezet emlékezıtehetség kaf

zachrán = jó emlékezı tehetségő

zichrija = nefelejcs

zachur-ni = én emlékszem

zichronot = emlékek

zachrut = férfiasság, hímvesszı

zchut = mentség, érdem, követel /könyvelés/, jog

zakut = tisztaság, áttetszıség kaf

ZK/ChT zikit = kaméleon kuf /zötyögıs/

Zik = szikra – az sz hang z-re változott. Zichrijá = nefelejcs!

1014

ZKT

Z/ZsK gyök, magyar A magyar ZK gyök: zok(szó) – zakó, zeke. A ZsK gyök: zsák – eredetileg szák volt és a héberben ma is az. A Z/ZsK gyök kétszótagúvá válása A héber ZK gyök nem vesz fel v/b, c, d, p, g, h, m, s, sz, z hangot. zxch zk/ch zk

zkf

zk/chj

zk zsk

zkg

zk/chch zkk zkk

zkn zkl zkn

zk/chr zkr zk/cht zkt zkr

zkt

Z/ZsK, összehasonlító táblázat zig = zakó, ujjas zakó

zoek=kiált, zakuk=ráutalt

zeke

zok/szó/

szák = zsák zsák zo'ek=segítségért kiált zokog zakuk = ráutalt

zóken=öregség, zikit=kaméleon

zaklat

zökken

zachrán = jó memóriájú

zikná=öregség

Zakariás

zokni /szlengben: gyagya/

zik=szélvihar, zikukim=tüzijáték

zoek = kiált

zakatol

zokon /vesz/

Zug = pár, zig = zakó, zeke, → páros ruhadarabok. A zeke kabátszerő gyapjúruha. Dereka a szőrhöz hasonlóan egy darabból áll, amely a vállaknál varrás nélkül fordul lefelé. Szélesedı oldal-toldásának neve pálha, vagy aszaj (a héber aszuj = elkészített).

ZL, héber A héber ZL gyık elvont értelme: csöpögı, hitvány. A ZL gyök: zol = olcsó ár, közönséges, zál = hitvány, zul = elpazarol.

1015

A ZL gyök kétszótagúvá válása A héber ZL gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, j, k, m, n, r, s, sz hangot. zl

zld

zlxf zlf

zlg

zlh

zll

zlt

zlzl

ZL, héber táblázat b'zil-hazol = potom áron

ZL

zul = olcsóbb lesz, elpazarol

zál /zul/ = hitvány, olcsó, olcsóbb lett, elpazarolta

zol = olcsó ár, -ság, közönséges

zal-dakán = gyér szakállú

ZLD

zal'afá = rémület, reszketés ájin

ZLXF

zul'af = megrémített, felkorbácsolt

zli'af=megrémít, felkorbácsol ájin zalaf = csepegtetett, permetezte

zilef=csepegtette, permetezte, -ett

ZLF

zelef = permetezı szer zlifá = csepegés, permetezés zalfán = öntözı, permetezı

ziluf = permetezés, fröcskölés

zalag=csepegett, folyott /könny/

ZLG

zoleg = csepeg, folyik /könny/

zligá = csepegés, könnyezés zelah=illatszer

zilah = locsol, permetez

ZLH

zilúah = fröcskölés, permetezés zalál = fel-, falta, megzabálta

ZLL

zolel = falánk, torkos

zlilá / zol'lán = falás, zabálás / falánk, falósejt zolelut = falánkság tav zalut = olcsóság, aljasság tav

ZLT

zolut = olcsóság, közönségesség tav zulát = csak, kizárólag, 'embertárs'

tav zulati / zulatiut = rajtam kívül / önzetlenség

zalzal = gally, venyige

zilzel = lenéz, semmibe vesz

zalzelet = iszalag tav tav

zilzul = lenézés, semmibevevés

Z/ZsL gyök, magyar Magyar ZL gyökszó nincs, csak a Zala folyó neve.

1016

ZL-ZL

A Z/ZsL gyök kétszótagúvá válása zl zl

zld zld zsld

zlg zlg

zlxf zlf

zlh zlh

zll zll

zlt zlt zslt

zlzl

Z/ZsL, összehasonlító táblázat sala=békés, zilah=locsol

solidus=római pénz zulah = locsolt

Zala /folyó/

zsold, Zsolt

zál=elpazarolta

zilah = locsolt

zálog

Zilah

zöld selek=fıtt zöldség zöldség

zolel = felfal

zalut=aljasság, zolel=zabál

zilál

züllik

szeleri = zeller

zulati=önzetlen

zeller

Zoltán

A Zala folyó Vas megyében, Szalafı határában ered. A rómaiak s egykori szláv szöveg is Sala néven említik. Forrásvidéke egykor İrfalu mellett a Fekete-tó volt. Elsı szakasza keleti irányú. A déli szakasz a pleisztocénban alakult ki. A Balatonba való betorkollást a süllyedı balatoni medence okozta. Zilah város Romániában, a Zilah patak két partján fekszik.

ZM gyök, héber Az ısi kép a magyar gyökszavakból: zim-züm, zöme – méhraj. A héber ZXM gyök: zaám = düh, dühöngött, harag, haragudott, zaum = győlölt, szégyenletesen kevés. ZM gyök: zim = kopoltyú, zimá = álnokság, paráználkodás, zom = hab (étel). A héber ZM gyök kétszótagúvá válása zxm zm

zmm

zxmn zmn

zmr

zmzm

ZM, héber táblázat zaám = dühöngött, düh, haragudott, harag, ájin

ZXM

zaum=haragos, győlölt, szégyenletesen kevés ájin ZM

zim = kopoltyú zom / zumit = hab /étel/, mártás zimá = álnokság, paráználkodás

1017

zamám = fondorkodott, szájkosárat tett fel zamúm = szájkosárral ellátott

zomem=fondorkodik ZMM

zimem = megcáfolta /tanut/

z'mám = szájkosár, fondorlat zaamán sahor = fekete sikló /kígyó/ ájin

ZXMN

zmán = idı, fél év /szemeszter/

ZMN

zimen = meghív, találkozást rendez, asztali áldást mond hizdamen = odavetıdik, alkalom adódik

zumán = meghívott, elıkészített

zmani = ideiglenes

zimun = idézés, meghívás, találkozás rendezése

zamár=/fát/ nyes, énekes ZMR

zmirá = nyesés, ének, dal

zamír = fülemüle, csalogány

zimer / zemer = dalol, énekel / dal, ének

zameret = énekesnı

zimrá = /a termés/ színe-java, ének, zene

zamzumit=lila vadvirág ZM-ZM

zimzem, zimzum = dúdol, -ás zümmög, -és

zmurá=gally, venyige

A zim = kopoltyú a vízi állatok (hal, rák, csiga, kagyló, férgek) légzıszerve. Általában a test kitüremlései, melyekben gazdagon ágaznak el a vérerek. A felület megnagyításáról a féső-, vagy levélalakú cimpázottság, bojtosság gondoskodik. A síkos halat a kopoltyújánál lehet kézzel megragadni.

Z/ZsM gyök, magyar A magyar ZM gyök: zim-züm, zöme – méhraj képét idézi fel. A Z/ZsM gyök kétszótagúvá válása zxm zm zm zsm

zsmb

zsmp

zsmly

zmm

zxmn zmn

zmm

zmn

zmr

zmzm zmt

Z/ZsM, összehasonlító táblázat zom = hab

zo'em = dühös

zöme

züm /méh/

zumit = mártás zsombék somer=konzervál zsombolyozás

1018

somer=megtart

szemel=jelkép*

somer = ıriz

zsámoly /sámli/

zsemlye /zsömle/

zsombor, zsompor zimzem=zümmög zümmög

zom = mártás

zmán=idı, za'ám=harag zgugit=zománc

zamat

zimankó

zománc

A zsombolyozás, silózás, szecskázás hasonló tevékenységek. Zsombolyázás: takarmány raktározása és füllesztése veremben. Zsompor (Vas megyében zsombor) gyékénybıl font fületlen, kúp alakú kosár. Lexikon: A zsombék (láp) a zsombéksás különálló kévéi, melyek Alföldön a mocsaras fenéken méter magasságú oszlopokként ezrével emelkednek ki. A zsombék alsó része a vizben van. Az elhalt gyökerek, levelek és szárak hulladékából keletkezik a barna turfás szövedék, aminek a teteje folyton nı. Éles levelei és szára mint szép zöld üstök koronázzák s gyakran csak ez emelkedik ki a vizbıl. Távolabbról a zsombékos rét zöld lepelnek látszik, de csónakkal, vagy (kiszáradás után) kocsival közte járni bajos. A zsámoly nagyon alacsony ülı-, térdeplıbútor. A sámli deszkaülıke, aminek két lábát kötıléc merevíti a s lapján fogónyílás van. *A zsemlye (német: Semmel) búzalisztbıl készült apró, kerek péksütemény. Szemel = jelkép – talán a pékség jele rajta volt a zsemlyéken... A zománc (email), fémoxidokkal színezett, porrátört üveg, melyet vízzel / gyantával kevernek, majd üveg-, cserép-, porcellántárgyak felületére égetnek rá. Vasedények rozsdamentes bevonására is használják. A zománcozás díszítı technikát is jelent – története az i. e. III. évezredre nyúlik vissza.

ZN gyök, héber A gyök ısképe a füleléssel, majd zajjal járó zsákmányolás. A héber ZN gyök: zan, zun = ellát, táplál, alfaj, fajta, zoná = örömlány, paráználkodik. A Z'N gyök: zá'in = fegyver, fasz (feszül). A héber ZN gyök kétszótagúvá válása zn z'n

znv

zng

znh

1019

znxj

znk

znt

ZN, héber táblázat zan /zun/ = táplál, ellátja, alfaj, fajta

ZN

zaná = paráználkodott

Z'N

zun=ellát, táplál zoná = örömlány, paráználkodik

zá'in = fegyver, fasz jud zanáv = farok, /tárgy/ vége

zinev = levágja /farkot, a végét/

ZNV

zanván = madár /Drossling/ z'navnáv = farkinca zan-g'vil = gyömbér

/giv'ol=szár/

zanah = abba-, elhagy, hanyagol

ZNG

znihá = elhagyás, elhanyagolás

zanáj=kujon, semlyemfiú alef-jud ZNK

ZNH ZNXJ

zinek = felszökken, elı-, ráugrik /megtámad/ zinuk / zniká = startolás, hirtelen ugrás / támadás, felszökés

ZNN

znunim=paráználkodás, bujaság

ZNT

znut=paráználkodás, prostitúció

ZN gyök, magyar İskép: füleléssel, majd zajjal járó zsákmányolás. Az ZN gyök: zene, zóna. A ZN gyök kétszótagúvá válása zn z'n zn

znv

znd

zng zng

znh

znxj

znk

ZN, összehasonlító táblázat ózen = fül

zun = ellátja

zene

zóna /táj/

zá'in = fegyver

zon = táplál

zendül, zendít

zóna /kisadag/

cinor = csı

haazaná=meghallgatás

zeng /cseng/

zongora

zinuk=felszökkenés zenit

1020

znt znt

Zóna – elterjedési terület, területsáv,. Más nyelvekben a zongorát a billentyősor után nevezték el, pl. franciául clavier. Ezt szorította ki a magyarban a Barczafalvi D. alkotta "zongora" szó.

ZR gyök, héber Az ısi értelem a megtermékenyítéssel kapcsolatos. A héber ZRX gyök: zéra = mag, magzat, ondó, zriá = vetés, zoréa = vet, szétszór, zróa = erı, felsıkar, karfa, mellékág. A héber ZXR gyök: za'ir = apró, kicsi, z'ér = keveset. A ZR gyök: zár = idegen, zará = kiszelel, eltávolít, zéra = szétszór, zér = koszorú, csokor, perem, zirá = aréna, porond, zir = kocsány, porzószál, zur = kinyom, kifacsar, elidegenedik. A ZRX gyök: zará = undor, utálat. A héber ZR gyökök kétszótagúvá válása A héber ZR gyökök nem vesznek fel b, c, p/f, g, l, s, sz hangot. zrx zxr zrx zr zrm

zrv

zrd

zrxn zrn

zrh

zxrr zrr

zrj zrxt zrt

zrk zrz zrzr

ZR, héber táblázat zéra = mag, magzat, ondó, vetésidı ájin zará = vetett, szétszórta ájin

zróa = erı, felsıkar, karfa, /folyó/ mellékága

zarúa = beszórt, elárasztott, bevetett /föld/ ájin za'ir=pici, apró

ZRX

zriá = vetés

z'ér = kicsit, keveset ájin

ZXR

zará = undor, utálat alef /szar/

ZRX

zéra=szétszórta zirá = aréna, porond

ZR

zár /zur/ = kinyomta, kifacsarta, elidegenedett, idegen, -szerő zará = szétszórta, kiszelelte, eltávolította zér = koszorú, csokor, perem

zorá = szétszórt, kivetett /háló/ zur = elidegenedik, kinyom, kifacsar

zir = kocsány, porzószál /szór/ zarbuvit = csır

/mag-búv-it/

ZRB

1021

zerev = lábmelegítı

ZRV

zered = új hajtás, ág, rızse, fiatal, gyenge

ZRD

zarád = ordít /farkas/, új hajtást hoz zéréd = levág, lenyes /ágat/ zarah = ki-, süt /Nap/, fénylik

ZRH

zérah = fény, ragyogás zrihá = napkelte, ragyogás zarhá, zarhán = foszfát, foszfor zaruj = szét-, beszórt

zríja = szórás

ZRJ

zarak = hintette eldobta, kuf

zriká / zerek = dobás, injekció / szérum ZRK

zarkór = fényszóró kuf zarám=áramlott

zrimá = áramlás, magömlés

ZRM

zerem = áramlás, áram, áramlat zar'ón = mag

zera'ón = mag

ZRXN

zarnuk = gumicsı, tőzoltó tömlı

ZRN

zarnich = arzén zaaruri = parányi ájin

ZXRR /zörög/

zar'it=leszármazott, pacsirta ájin

zrirá = tüsszentés zorer=tüsszent z'irut = kicsinység ájin

zarut=idegenség zeret = arasz, a kisujj zariz = ügyes, fürge, szorgos

ZRR ZRXT ZRT

ZRZ

zoráz = sürgetett, buzdított

zérez = buzdít, sürget zéruz = siettetés, ösztökélés zarzif = csurgás, záporesı

zirzef=csurgat

zarzír=seregély

zrizut = ügyesség, fürgeség

ZR-ZR

Z/ZsR gyök, magyar A közös ısi értelem mindkét nyelvben: megtermékenyítéssel kapcsolatos. A magyar ZR gyök: zár, zőr. A magyar ZsR gyök: zsír.

1022

A Z/ZsR gyök kétszótagúvá válása A héber ZR gyökök nem vesznek fel c, p/f, g, l, s, sz hangot. zrx zxr zrx zr zr zsr zrk zrk

zrm

zrv

zrd zrd

zrxn zrn zrn

zrg

zxrr zrr

zrh

zrj zrj

zrxt zrt

zrz zrzr

Z/ZsR, összehasonlító táblázat zar'ón = mag

zaaruri=parány

zirá = aréna

zérá = szétszór

zár

zéró

zrí /veszekedés/

zőr

zéra = ondó zsír /síkos/ zar'ón = mag

zarád = ordítás

zárda /zárt/

zord

zerád = lenyes

zur = elidegenedik

záradék

zordon

zarzir=seregély zariz = fürge

zirzef=csurgat

zorer=tüsszent

zargat

zireg /zörög/

zördül, zörög

zerge

zarak=dobta, zeret=arasz

zorer=tüsszent

zárka

zörej

zarut=idegenség zarándok zár = kifacsar zsarnok

ZERO Lexikon: "...(nyelv: arab, olasz) a zérus a legkisebb természetes szám, az üres halmaz számossága." Ezt azonban senki nem veszi komolyan. Még az sem, aki matematikából is leszigorlatozott. A zéró a héber zaáruri = parányi szó rokona. Az meg a szaporító – zer'á=ondó és zar'ón=mag szavakból ered. S visszajutottunk a magyar ZÁR szóhoz. Ami olyan kis helyre van bezárva, mint egy születendı ember, vagy egy platánfa, az zéro állapot -ban van.

ZS és ZSz héber gyök nincs

1023

ZSz, összehasonlító táblázat záz = mozdult zászló

A zászló már a római kortıl ismert: a katonai csapat menetirányát jelölte.

ZT, héber táblázat A héber ZXT gyök: zot (nn) = az, aki, ami. E gyök eredete: ez A ZT gyök: zut = fenék, tengerfenék, szuterén. E gyök ısképe: zutty. A ZTX gyök: zutá = kicsi, ifjabb (lenti).

ZT, héber táblázat ZXT

zot = ez, ezt /nn/ alef-tav

ZT

tet zut = tenger-, fenék, halászhajó alja

ZTX

tet-alef zutá = kicsi, ifjabb

ZTR

zotár = altiszt, ifjabb tet

zaátut = kamasz, kölyök, fickó alef-2 tet

ZXTT

ZTT

tet-tav zutot = apróságok

ZT/Ty gyök, magyar Egy magyar ZT/Ty gyökszó van: zutty – s ez a gyök értelme is. A ZT/Ty gyök kétszótagúvá válása ztx zxt zt ztyty

ztyg

ztyn ztyny

ztr

zxtt ztt

ZT/Ty, összehasonlító táblázat zot = az, azt

zot = ez, ezt

zikit=kaméleon zut=tengerfenék

azt

ezt

zötyög

zutty

szirton=zátony

zu'azá = rázkódott

zátony

zöttyen

ZZ gyök, héber A héber ZZ gyök: zizá = mozdulat, ziz = moccanás, rovar, kiálló rész, zuz = meg-, elmozdult, régi ezüstpénz. A ZXZX gyök: zaazúa = rázkódás, zi'azá = megrendítette, megrázkódtatta. 1024

ZZ, héber táblázat ZZ

ziz / zizá=moccanás, rovar, kiálló rész / mozdulat

zaz /zuz/ = meg-, elmozdul

zuz = meg-, elmozdult, régi ezüstpénz

zaazúa=rázkódás, megrázkódtatás

ZXZX

zu'azá = megrázkódott, -rendített

zi'azá = megrendít, megrázkódtat zizit = fali polc

ZZT

Z/Zs-Z/Zs gyök, magyar A magyar ZZ gyök: zaza, zizi (szleng), zúz, zuza. A ZsZs gyök: zsázsa, zsezse, zsizsik (apró, tömeges). A Z-Z/Zs gyök kétszótagúvá válása zz zxzx zz zs-zs

zzg

zzd

zs-zsk

zzm

zs-zsn

zzt

zzz

Z-Z/Zs, összehasonlító táblázat za'azúa=megrázkódtatott

zi'azá=megrázkódtat

zaza /hülye/

zuza

ziz=kiálló rész

zuz = mozdul

zu'aza = megrendült

zsázsa

zsezse /madár/

zizi /süsü/

zúz

zia'zéa=megrázkódott zúzódik ziz = rovar

ziz=kiálló rész

zsizsik

zuzmó

zizá=mozdulat

sosana = liliom

zizeg, zizzen

Zsuzsanna

Zsázsa Tömegesen (sokszor cserépben) keltetett salátaféleség. Olyan gyorsan nı, hogy néhány nappal a kelése után már fogyasztható. A zsezsemadár verébalakú pintyféle. Kifejezetten északi területek (nyíresek) lakója – "lefelé" a Kárpát medencéig található.

1025