Ny 752 MR 759 MS 770

A héber előragok

687

M MX / XM

691

MV/B származék nincs

693

MC/Cs

697

MD

702

MP/F

707

MG/Gy

712

MH

718

MJ

726

MK/Ch

730

ML/Ly

740

MM

747

MN/Ny

752

MR

759

MS

770

MSz

779

MT/Ty

788

MZ/Zs

797

686

Az előragozást is a kárpátember vitte le Afrikába... A szuahéli és bantu nyelvekben a mai napig megvannak a névszóosztályok – tehát ezekben állandó előrag jelzi, hogy az utána következő szó embert, növényt, állatot, tárgyat, stb. fog-e jelenteni? Ezt a jelenséget a nyelvtani nemek alkalmazásának nevezzük. Úgy a héber előragok, mint a magyar igekötők és természetesen (később) a hím-, nő- és semleges nemek használata mind ezekből a névszóosztályokból fejlődött ki. Miért volt szükség arra, hogy az előember külön és jelezze, hogy milyen típusú az alany, vagyis hogy mi az oka van annak, ami történik? Válasz: a korai előember első beszédszavai csak az "igeszerűek" voltak. Arról szóltak, hogy mi is történik. Később azonban a beszélő már azt is jelezni akarta, hogy ki / mi okozza a történést? Akkor az igeszerű elé egy másik gyököt is tett, olyat, aminek a képies értelme vagy élőlényre (állat, növény) vagy élettelenre (mondjuk égiháború, vulkán) utal. Az ősi előragozás korában az tehát az előember még nem konkrét fogalmakkal fejezte ki a mondanivalóját, hanem egy általános mi történik? szó elé tett egy olyan másikat, ami arra utalt, hogy miféle az, ami miatt ez történik.

A héber előragok Itt kerül tárgyalásra az összes héber prefixum. Megvizsgáljuk, hogy mi lehetett az az ősi kép, amit – még mielőtt az előember levándorolt velük Afrikába – felidéztek. Azt is feltüntetjük, hogy manapság mit jelentenek (kb. ugyanazt:-). Általános előrag az, ami bármely szóhoz kapcsolódhat. Általános előragok a héberben: vx-, bx-, kx-, lx-, sx-. Eredetileg a tx- (dx-) is előrag volt, de ma már nem használják. Ez utóbbiak múltját az bizonyítja, hogy ma is gyakran elkülöníthetők a velük egybeolvadt a szavaktól. Az általános előragok használata az összes utóragozást megelőzte az emberi nyelvekben. A héber igei előragok: nx-, hx-, hit- mx-. Ezek manapság igemódokat jelölnek. Az nx- a szenvedő (plusz egyes visszaható) igék és a belőlük képzett névszók prefixuma. Léteznek ugyan valódi n -nel kezdődő igék is, de nagyon kevés. Az mx- a jelenidejű folyamatos, nyomatékos és műveltető igék s belőlük képzett névszók előragja. Az igei előragok múlt idejű változata egységesen hx-. S végül a visszaható igék mit- / hit- előrag-párosa a fentiekhez hasonlóan működik – de visszaható igékkel e a könyvben nem foglalkozunk.

687

A héber vx- és bx- előrag v'-, u- = és, majd /régen a múltidő képzője is volt/

V

és b'-, ba-, be

bi-

B

be-, -ba, be-, -ban, -ben, -val, -vel

kettős-, váltakozó /idegen szavakban, pl.: bicikli/

A BX gyök jelentései mabá = arc-, érzelem kifejezés ájin

BX

ájin mabá=arc-, érzelem kifejezés

bá! /bámul/

búú /bőg/ bú/s/

habá = ami jön, a jövő

bia = bejövetel, nemi érintkezés

BX

/arám/ bé = ház, család bi- = váltakozó, bennem, kérlek!

bá = be-, benne /nn/, vele, érkezik, jön, következik be, bele, benn, bent

bó = jön, benne, gyere! bő

A héber mx- igei előrag mé-, mi- = -ból, -tól, -nál /ahhoz képest/ meg- /befejezi, amit csinál/

Az MX gyök jelentései me'i = bél /vizes, mély/

MX

mea = száz, 100 év

MX

mé-, máim=víze, vizek

M

ma = mi? ami

meví=vivő, visz mi = ki? aki

muve = áhított

ma /most/

vesz, visz

múú /bőg/ mű

mi? mi /mink/

A héber lx- előrag l'-, la-, lá-, le-, lé- = -hoz, -hez, -höz, -nak, -nek, -ig, -ni, -ra, -re le-, el-

688

L

Az LX gyök jelentései la = őneki /nn/

lo = önmaga

li = nekem

lo = neki, magának

L

la = nem /arám/ alef

lo = nem, ne alef

lu = ha, bárcsak

ál /nem igazi/

öl, le! /vele/

le-

laá = dadog

lóa = garat

l-l-l...

lé, le

LX

lóa = kráter lő /láva/

A héber kx- előrag k'-, ka-, ke-, ki = olyan, mint, kb., -kor, -ként /viszonyító rag/ ki- /pl: kidolgoz/

A KX és K/ChX gyök jelentései ach = de, csak, bizony akó = zerge

éch = hogyan?

ak/ad/ ág

ék, eke

k' = mert, hogy, ha, hanem, amikor

ukáv = köbözött

kő /biztos, hogy/

ük /3. nemzedék/

akó = Akkó /kertváros/

iká = van /arám/

ko = úgy, most, itt hé

akó /űrmérték/

ki? aki

ok, ők

k-aá = lehangol

ki = hány, ke = hányás alef

áh! /vesztés/

ki /kifelé/

Az NX gyök jelentései A héber nx-, mint előrag, önmagában nincs értelmezve. ná=vándorol, mozog, rezdül ájin NX na! /mi lesz?/

NX

ni'á = mozgatás, billenés ájin /new=új/

ni! /nini/

naá, náe =szépen, illően alef NX

níá = takony ájin

nana! /lassan!/

nedv

nóa=mozdulat, moccanás ájin nu! = kezdjed! menj már! nő/l/, nő /nőstény/ NX

ná = kérem! na! /kérem!/

A mozgás észlelésekor való halk, figyelem felkeltő hümmögés genetikusan beírt őshang – ez az n-nek és későbbi hangváltozatának, az m-nek az eredete.

689

A héber és magyar HX gyökök jelentései A héber hx- előragok is a táblázatban vannak. ha- he- = a, az

hx- = -e? vajon? hé = Isten

a, az

ez, he? /kérdez/

H

hi = ő /nn/

hu = ő /hn/

ha = ez, az, de, akkor, hiszen

ihá = egyesít, összefog

ha

hó, hő /elborít/

H

A héber ha-, he- = a, az. A magyar határozott névelő h vesztéssel keletkezett. A a héber visszaható igék múlt idejű előragja hit-. Két részből áll: a múlt időre utaló h + te. A hit- előrag értelme: önmagadon, önmagaddal.

Magyar igekötők Azokat az igekötőket soroljuk fel, amelyekhez hasonló értelmű héber előrag van. A ba-, abba-

E be-, bele-, vele-

I

O

Ö

U

bi-,

B/V

oda-

D fel-, felé-

föl-, fölé-

F

hozzá-

H

kial-, alá-

Ü

K

el-, elé-, elő-, le-

L

meg-

M

rá-, arra-

erre-

R

át-

tele-

itt-

ott-

690

túl-

T

M XM gyök, héber A gyök elvont értelme: ami a túlélést biztosítja. A héber XM gyök: ám = nép, tömeg, im = -val, egyidőben. Az XMX: ima = anya. Az XM gyök: ám = nép, amá = alkar, hímtag, öl (e), szolga(nő), em = anya, anyaméh, alap, im = ha, vagy, om = nemzet.

XM, héber táblázat a → az

e → ez

ám = nép, néptömeg ájin

ám = nép alef

i → itt, most

XM

o → ott, folyton

u → befejezett

im = -val, -vel, egyidejűleg, beálltával ájin ima = anya, mama /arám/ 2 alef

XMX

im = ha, vagy alef

XM

em, imot, imahot = anya, anyaméh, alap alef alef om, umim=nemzet, csavaranya

umá = nemzet hé

amá = rab-, szolganő, alkar, rőf, öl, középső ujj, hímtag alef-hé ima = nyomdai matrica alef-hé

MX gyök, héber A héber m'i = bél (ami vizes) – a magyar "mély" fogalom őse. A héber MX gyök: maá = aprópénz, m'i = bél. MX gyök: ma = mi? ami, mi = ki? aki, mé = víz (e), mea = száz (sok, mint a víz).

MX, héber táblázat maá=/ókori/ aprópénz /belőle/ ájin

m'í=bél ájin-jud

mea = száz, évszázad alef-hé jud mé ... = a víze..

ma = mi? mit? mennyi? némi hé

m'-, mi- = -tól -ból, ahhoz képest

MX M

mi = ki? aki

mai = mi? mit? /arám/ alef-jud ma ze = mi ez? hé

MX

M' mi ze=ki ez? hé

691

MX és XM gyök, magyar Az MX gyök: ma, mai, mi, mi? mű. A magyar MX gyökszavakban már nem lelhető fel az ősi értelem: víz, mély. Az XM gyök: ama, ami, ám, eme, Emő, emu, íme, óma (ősanya). A magyar XM gyökszavak még őrzik az ősi anya értelmet.

MX és XM gyök, összehasonlító táblázat m'-, mi- = -tól, -ból, mea = 100 ánu = mi meg-, /mega-/

umá = nemzet

mi /mink/

ma, mai = mi? mit?

ma = mi? ami

ma, mai /most/

mi? ami

mű

im = ha, vagy

em = anya

hine = íme

em = anya, alap

ám

Emő /emlet/ emu

íme

óma /ősanya/

hahu = az a...

zehu = ez a...

ama

eme

Összetett kérdőszavak m -mel b'ma?

b'mi?

mibe/n/, mivel?

kibe/n/, kivel?

b'ma-se

b'mi-se-

amibe/n/, amivel

akibe/n/, akivel

l'ma?

l'mi?

mihez, mivé, mire?

kihez, kivé, kire?

l'ma-se-

l'mi-se-

amihez, amivé, amire

akihez, akivé, akire

matáj? / matáj-se-

mima? / mimi?

milyen tájban? mikor? / amikor

mitől, miből? / kitől, akitől

692

Az M gyökcsoportra vonatkozó általános megjegyzések: A héber M gyökcsoportra az jellemző, hogy a származékaik többsége újkori szó. Az m-mel kezdődő héber szavak legnagyobb része nem az M gyökcsoport, tagja, hanem csak m előragot hordozó egyéb gyökök származéka. Elkülönítésük azonban nem konzekvens, mert még a rövid szavaknál sem mindig egyértelmű, hogy eredeti, M csoportbeli gyökszármazékről van-e szó, vagy mégsem. Mivel e könyvnek nem célja (további nagy munkát jelentene) pontosan elkülöníteni az M származékokat, ezért – az összes jelentés áttekintése végett – általában kigyűjtöttük az m-mel kezdődő szavakat is. A táblázatokban kékkel jelzett mássalhangzó csoportok (pl.: JCV) a szó eredeti, az m előrag leválasztása utáni gyökszármazékra utalnak.

Valódi MB/V szavak egyik nyelvben sincsenek Ez újabb bizonyíték arra, hogy a magyarnak és a hébernek még a viszonylag késői b hang megjelenésekor is közös volt nyelve. Másrészt nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az m és b nemcsak a mai héberben előragok, hanem már a kárpátnyevben is azok voltak. Mégis létezik egyetlen, a kárpátnyelvi v hanggal képzett héber MV származék: mavet = halál. S a magyarban? A mivé? és a művi csak ragozott szavak. A héber MB/V gyök bővülése mv mb/vx

mvcc

mb/vg

mb/vj

mb/vk mbch

mb/vl

mb/vr

mb/vs

mb/vsz

mvt mbt

M előrag + B/V vagy V, héber táblázat MXV XV

alef-vav /művi/ m'uve = kívánt, áhított

ivá=vágyik rá/

ájin méív = felhőbe borít, borússá tesz

m'ave / maave = sűrít / sűrűje, mélye ájin-he

/áv=felhő/ ájin muáv = felhős /ave=sűrű/ m'ube = sűrű, sűrített

mabá = arc-, szem-, érzelem kifejezés ájin /bámul - bá=jön/

MB/VX

mabúa = forrás, kútfő ájin /búa=buborék - mi-ből?/ mav'e = tilosban legeltető ájin-he /mibe-visz/ mavó = bejárat, bevezetés /könyv is/ /ami-be/ B/VX

693

mová = bejárat alef /hová?/

jud-alef meví /bá/ = vivő

/bo, bá=jön, jött/ alef muvá /bó/=behozott, importált alef /bibliai nép/ moaví = moabita muvaá = idézet

MB/VC m'vacéa=kivitelező, kivitelez ájin

mivcá = művelet /pl. had/ ájin

m'abec = cinkez alef /avac=cink/

XBC

alef m'ubác = cinkezett

MVCC

/boc=sár/ m'vucác = besározott

m'vacel=kicsírázik, hagymával ízesít /bacál=hagyma/

B/VCL m'vucál=hagymás, - alakú

m'vacer = erődítést csinál /bicur=erődítés/ B/VCR mavcerá = vincellér olló he

B/VCX

m'vucár = megerősített /bástya/

mivcár = erőd, vár

MVCR

A mivcár kapcsolatban kell legyen a magyar Vác helység és erődítmény névvel. MB/VD ma'avid = munkaadó /oved=dolgozik/

XB/VD

mavded = szigetelő, elkülönít B/VDD m'vadéah = mulattató, tréfás mivdak = vizsgálat B/VDL

ájin m'ubád = ki-, fel-, átdolgozott

m'voded, -vudád=elkülönít, -ett, elszigetel, -t B/VDH

m'vudáh = vidám, tréfálkozó

mivdok = dokk /hajójavító/

B/VDK

mivdál = különbség, különbözet muvdál = elkülönített, félreállított

m'vader = szórakoztat

B/VDR

m'vudár = derűs, jókedvű, szétzilált

MBF, MVG MB/VGR

/bogár: boger=felnőtt/ m'vugár = felnőtt, nagykorú

MVH, MVH mavhik = fénylő, -lik, ragyog

B/VHK muvhak = kiváló, jellegzetes, el-, ismert

mavhíl = ijesztő, megijeszt

B/VHL m'vohál = ijedt, elhamarkodott, kapkodó

m'vahém = elállatiasít

B/VHM

mavhená = kémcső

m'vohám=elállatiasodott, baromi

mivhán = próba, vizsga, -anyag B/VHR

mivhár = választék, a java, szemelvények

mavhes = keverőkanál B/VHS MVJ mavó/j/ = sikátor /bo=jön/

B/VHN

MVJ 694

m'vajec = tojással habar /béca=tojás/

B/VJC

m'vajel = felbélyegez /bul=bélyeg/

B/VJL

m'vujác = tojásos /étel/ tojásdad m'vujál = felbélyegzett

m'vajem, m'vujám=színdarabot rendez, megrendezett /bijem=sz. rendez/ B/VJR

bajár=kútásó/

B/VJM

/vájt/ m'vujár = gödrös /terület/

m'vajes = megszégyenít B/VJS

/bújós/ m'vujás = megszégyenített, -szégyenült

m'vajet=megszelídít, szoktat tav

B/VJT m'vuját = szelídített, házhoz szoktatott MB/V-K/Ch

mavoch /boch/=útvesztő /boche=sír/

MBCh

maavák = küzdelem alef-kuf MXB/VK

XB/VK m'ubak = poros, beporzott, behintett

m'avek=porhintő készülék alef-kuf

B/VK

m'vakéa = hasít, repeszt kuf-ájin

m'vuchá = zavar, zavarodottság kuf-he m'vuká = kietlenség, sivárság

mivká = rés, repedés, katonai áttörés

mavkirá = először szülő /nő, nőstény/ kaf

B/V-K/ChR

m'vaker = kritikus, bírál, látogató, látogat, ellenőr, ellenőriz kuf m'vakes = kérelmező, kér kuf

B/VKX

B/VKS

B/VKR

m'vukás = kívánt, keresett kuf

MV/BL mabul = özönvíz, szóáradat /meví=viszi: elválás/ JVL

mi-blí = nélkül

/balá=lenyelte/

MB/VL

movíl, muvál /javál/ = szállít, -ott, vezet, elvezetett

mavlí'a=elnyel /szót/ ájin B/VLX

ájin-hé muvlaá = beékelt terület /másik államba/

m'valbel = összezavar

B/VLBL

mavlíg = tűrtőzteti magát

B/VLG

/bolek=rombol/

m'valem = megfékez, megbénít mavlet = sajtológép tet

MB/VLK B/VLM

m'vulbál = zavaros, zavarodott kuf m'vulák = sivár, kietlen

muvlám = megfékezett, megbénított

mivlat = kiszögelés /bolet=feltűnő/

B/VLT

MV/BN m'aben = kővé változtat /even=kő/ B/V'N

XVN

mevín = hozzáértő, ért, megért mi-bén = közül

alef m'ubán = kövület, kővé dermedt

muván /bin/ = érthető, értelme kaf ka-muván = magától értetődő

B/VN /mevin=érti, bone=építi/ mivne = forma, felépítés, építmény /vinni, venni/ he

695

MB/VR BuR

muvár /bor/ = ugaron hagyott

mavrí = üdülő, lábadozik alef

mivraá = üdülőhely /bari=egészséges/

m'vaer=meggyújt, kitakarít, kiirt ájin

B/VXR

m'vaer = megmagyaráz alef

B/VXR

MB/VRX

/boer =égő/

m'voár = megmagyarázott alef

ma'avár = átjáró, -menet, -kelés, hágó ájin

XB/VR

/avár=átment/

ma'abará=átmeneti tábor, átkelőhely, gázló /ubár=magzat/ ájin-tav m'uberet = állapotos maabóret = komp ájin

ájin mo'ovár = átvitt, -helyezett, átruházott

m'varec = megtetéz /bérác=ráadás/

B/VRC

m'vorác = megtetézett

mavríg, muvrág = becsavar, -t /csavar/, összetartott /csavarral/ B/VRG mavríah = csempész, -ik jud

mivráh = menedék, menekülő

m'varech = áld, megáld, fel-, köszönt

B/VRCh

m'varer = tisztáz, kiválogat

B/VRH

m'vorách = meg-, áldott muvrach = letérdeltetett, dugványozott

/barach=letérdelt, áldotta/

mavrík = ragyogó, fénylik kuf

/bóreg=csavar/

mivrak, -á=távirat, -hivatal /barak=csillogás/ MB/VR B/VRR

m'vorár = kiválogatott, tisztázott

m'vares=ki-, kefél /borer=kiválogat/ mivreset=kefe

m'vorás = kikefélt

B/VRS

mi-b'résít=elejétől, elölről alef-tav m'varez = csappal ellát B/VRZ m'varzel = megvasal /kereket/

/berez=csap/ m'voráz=csappal ellátott, csavarmenetes

m'vurzál = megvasalt /pl. kerék/

/barzel=vas/

MV/BS mav'ís = büdös, megbüdösít alef m'abes = penészedést okoz ájin m'vasel, -et = szakács, -nő, főz

mevís=szégyenletes /busá=szégyen/ /oves=penész/

m'ubás = penészes ájin XB/VS

mivsál, bisul = főzés

MB/VSM

B/VS

B/VSL

m'vusál = főtt

m'vusím = szeméremtest, nemiszervek MVSz

BoSz

szamech muvasz /bosz/ = eltiport, legyőzött

/meg...aszott/

maavusz=magtár, hízlaló, -vályú alef-szam MB/VSz

szamech m'vuszá = vereség, bukás

m'vaszem=illatosít, mámorít szam

m'vuszám = illatosított, 'becsípett'

m'vaszem = illatosít szin

B/VSzM B/VSzM

696

szin m'vuszám = illatosított

m'vaszer = hírt hoz /jó hírt/ szin

B/VSzR

/biszer=jó hírt hozott/

m'vaszesz = megalapozott, alapos 2 szam B/VSzSz

m'vuszász = megalapozott, alapos

MB/VT mavet = halál vav-tav

MVT

VT /ivet=eltorzít/ m'uvat = elferdített, hiba, bűn

mabát = tekintet, pillantás tet

/biet = megrémítette/

MBT

m'vate = kiejt /szót/ /bite=kiejt szót/ mivtá = kiejtés, kifejezés tet-alef ma'abáta = zálogház ájin-tet B/VTH

B/VXT

B/VT

/avot=zálog/

/boteh=bízik/ mivtáh = biztonság tet m'vutáh, muvtáh = bebiztosított

mavtéah = /villany/ biztosíték, bebiztosít tet m'vatek=leszúr, felkoncol tav-kuf

tet muvtahní=biztos vagyok benne

B/VTK tav m'vuták=széthasított, leszúrt, felkoncolt

m'vatel = érvénytelenít, megszüntet, semmibe vesz B/VTL m'vaten = kibélel /ruhát/ tet

B/VTN

m'vater = feldarabol, darabokra vág tav B/VTR

tet muvtál = munkanélküli

m'vután = kibélelt tet m'vutár=feldarabolt, szaggatott

MVZ m'vaze = megszégyenít, lenéz

BZ

m'vazbez = elpazarol, elprédál

B/VZ-B/VZ

/buz=megvetés/

m'vuzbáz = elpazarolt, elprédált

MC gyök, héber Az m előrag nélküli XC gyökszavak: ec = fa, ecá = tanács, coá = bélsár. MCXX /XCX gyök/: m'uce = fás. Az MCX gyök: macía = ajánl, macá = ágynemű, alapzat, micá = kettéoszt, középre tesz, moacá = tanács (testület). Közös értelem: elhelyez. Az m előrag nélküli XC gyökszó: cé = menj ki! Az MCX gyök: macá = talál, moci = kihúz, kiad, mocá = kijárat, származás, mocaá = illemhely. Az MC gyök: macá = pászka, viszály, míc = lé, nedv, moc = pelyva, moce = kiprésel, kiszív, kisajtol, mucá = bütyök. Közös értelem: kiszívás. A héber MC gyök bővülése mcxx mcx mcx mc

mcbx mcb

mc-h mc-h

mcl

mcj

mcc

mcmc 697

mcn

mcdx mcd

mcp/f

mxcr mcr

mcxt mct

MC, héber táblázat XCX

ájin m'uce = fás /pl. retek/

macá = kipréselte, kiszívta, kisajtolta, pászka, viszály hé /matosz=repül/

míc = lé, nedv

MC

moc = pelyva /motoszkál/

micá, mucá = kiprésel, -t kimerít, -ett /témát/ bütyök /növényen/ macá = meg-, fel-, találta alef

MCX

jud-alef moci = kihoz, -húz, -visz, -ad

m'cíá = talált tárgy, megtalálás, 'jó vásár' alef-hé mocá=kijárat, kiút, származás alef alef mocaá / mucá = illemhely / kivitt, kiadott

macá = ágynemű, -terítő, alapzat, politikai program ájin macía = ajánl, javasol, ágyaz ájin

MCX

moacá = tanács, testület ájin ájin mucá = megvetett /ágy/ ajánlott, javasolt

micá = kettéoszt, középre tesz, középarányos ájin ájin m'cuá = középarány, kompromisszum

MCXX

m'cíá = középső /arám/ ájin-alef

M-CB/V /cáv=parancs/ m'cuve = köteles, vallásilag kötelezett

CV macbóa = ecset ájin /céva=festék/

micbaá = kelmefestő, műhely ájin

macbía = szavaz, rámutat, szólásra jelentkezik ájin macáv = helyzet, állapot

JCV

MCBX

mucáv /jacáv/ = felállított, /földre/ állított

macavá / macevá = helyőrség, állomány / sírkő macbí = hadvezér, vezérel /katona/ alef macber = akkumulátor MCBR

CV/BX

m'cuvá = 3 lábú állvány /cavá=hadsereg/

micbatím=csipesz, harapófogó tet

maacevá=bánat, szomorúság ájin /ecev=bánat/ XCV

CBX CBT

m'ucáv=alakított, megformált ájin

MCC macác=szívta, szopta, szopogatott m'cícá=szívás, szopás, szippantás macuc=kifacsart mecec = cucli

MCC

m'cocá = szívószerv /pl. pióca/

mécíc = rápillant, kukucskál, kikandikál m'caacéa = kicifráz, kicicomáz 2 ájin

CXCX 698

2 ájin m'cu'cá = cifra, cifrázott

MCD ma'acád = vonókés ájin MXCD

mic'ád = lépés, dísz-, menet /coed=lép/

CXD

mac'íd = léptet, előrevisz, előremozdít ájin MCDX

mic'dá = tisztelgés /kat/ ájin

macod = razzia, hajtóvadászat /cud=vadászik/ MCD

CD

m'codá = háló, csapda

mécad = mellékvágány, biztosíték

m'caded = pártol, félrefordít

m'cudá = erőd, vár

m'coded = megnyerő /modor/

MCP/F m'caef = elfátyoloz /caif=fátyol/

CXF

ájin m'coáf = fátyolozott

m'cape = figyel, néz, várva vár /cofe=előrelát/ CP/F macof = bója, úszó golyó m'cafcef=fütyül

m'cupe=bevont, várvavárt, remélt

micpe=őrtorony

CFCF

CFF

m'cupaf = sűrű, szoros, összezsúfolt

macpín / macpen = elrejt, észak felé megy / iránytű macpun = rejtek, lelkiismeret

mucáf /cuf/ = elárasztott

MCP/F

/cafón=észak/

CPN

m'cofít = látcső

m'cufít=fúvóka

MCG macíg /jacág/ = felmutat, kiállít

JCG

mucág = bemutatott, tárgyi bizonyíték

MCH mécah=homlok

michá = sapkaellenző

machík=nevetséges, megnevettet

CHK CHCH

michalá = nyerítés, ujjongás hé

CHL

machír = kijelent, nyilatkozik hé

CHV

michár = délkör

MCH

m'cuhcah = fényesített, tisztított mucháv=elsárgult, sárg. festett hé /coher=kivilágosodik/

MCH

MCJ macuj = létezik, található, gyakori m'cijá = kisajtolás, kipréselés

MCJ

m'cajec = csicsereg

CJC

m'cujác = bojtos, búbos, imarojtos

m'cajed = ellát, felszerel

CJD

m'cuján = kitűnő, megjelölt

CJR

m'cujár=rajzolt, festett, díszített /könyv/

m'cajet = szótfogad tav

CJT

MCK macok = nyomor, szorultság

CK

mécík = szorongat, zaklat, kínzó

699

kuf m'cuká = nyomor, szorultság kuf m'cukím = 'nagy szellemek'

macuk = oszlop, felállított kuf

micuk = megfagyasztás, megszilárdítás kuf

macík = önt /öntvényt/

JCK

mucak, -ut /jacák/ = öntött /fém/, szilárd, -ság

MCL CLX

ájin m'culá = mélység, mélyvíz, halastó ájin m'culá = oldalakkal határolt /mértani ábra/

macíl /nacál/ = mentő, megment

NCL

mucál = meg-, kimentett

m'calcel / m'calc'lím = cseng, csenget / aprópénz maclíf=ver, ostoroz, csapkod CLF maclíah = sikerül, szerencsés

CLCL

CLV mucláv = keresztbe tett, keresztezett /állat/ miclah = átúszás, átkelés /vízen/

m'calek = sebhelyet hagy /arcon/

CLK

m'culák = sebhelyes, forradásos

mécál /calál/ = árnyékos, beárnyékol m'calem = fényképez /árnyékot csinál/

CLH

CLM

CLL m'culám = lefényképezett

m'ciltáím = cintányér

MCL

MCM macmí = szomjaztat alef

CM

maacamá = nagyhatalom, birodalom ájin

XCM

MCMC

micmec = cuppant, hunyorít, hunyorgat

m'camcem = csökkent, szűkít

CMCM m'cumcám = szűkös, szűkkörű, csökkentett

macmed = kuplung

m'cumád = felcsatolt, hozzákapcsolt, hozzászorított

CMD

m'camek = kiszárít, aszal, összezsugorít kuf CMK

m'cumák=aszalt, aszott, zsugorított

m'camet = pácol, konzervál, összegyűjt, hozzácsatol, megkínoz

CMT

MCN macnía = elrejt ájin

CNX

macnéah = ejtőernyő m'canen = ki-, lehűt

ájin mucná = el-, rejtett

micnefet = fez, kalap, turbán CNN

MCN

m'cunán = meg-, kihűlt, lehűtött, megfázott

mecenát = művészet pártoló

MCNT

MCR CR

mécar = /hegy, tenger/ szoros, szorultság

MCR

mecer = határ

m'curá = erőd, vár

mucár = gyártmány, készítmény 700

micrí, micráím = egyiptomi, Egyiptom CRN

micrán = szomszéd birtokos, közös határú /birtokos/

macref = olvasztótégely CRF

m'coraf = megtisztított /salak/, mellékelt, csatolt

macrích = igényel, kényszerít

micrách = közszükségleti cikk

CRCh

CRR

mécér /carár/ = keskenyít, szűkebbre szab, elnyom, sanyargat, sajnálkozik

CRX

ájin m'corá = leprás, tisztátalan /erkölcsű/

maacár = akadály, letartóztatás, őrizetbe vétel ájin maaceret = olajprés ájin MXCR

XCR

m'ucár = visszafojtott /sírás/, kipréselt /olajbogyó/

mac'ír = meg-, fiatalít, megfiatalodik, csökkent, kisebbít jud-ájin

C'XR

m'caer = elszomorító, fájdalmas

CXR

mic'ár = csekély, -ség, apró ájin

MCT macut = viszály, civakodás tav

MCT

macít = ön-, gyújtó, meggyújt tav

JCT

CXT

mucát /jacát/ = meggyújtott

/cét=kimenetel/ m'ciuti = létező, valóságos, gyakorlati, reális alef

MCXT

/caad=távgyaloglás/ m'cí'ut = közbenjárás, közvetítés ájin

m'catet = idéz 2 tet

CTT

2 tet m'cutát = idézett /szöveg/

Mic (mitosz) = lé, moc (motosz) = pelyva, matosz (tosz, taszít) = repülőgép.

MC/Cs gyök, magyar A magyar gyök elvont értelme: mocorog, szorongatott helyzetben van. Egy magyar MCs gyökszó van: mécs. Az MC/Cs gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök a héberrel közösen csak n, r, t hangot vesz fel. mc mc mcs mcl

mcmc

mcb

mcc mcscs mcn mcsn

mcf

mc-h

mcr mcr mcsr

MC/Cs, összehasonlító táblázat macit = meggyújt, öngyújtó mécs

701

mcj mc-s

mck mcsk mct mcst

macut = civakodás

mocec=szopik, matszísz=erjeszt

meccs

moccan /motosz-teszán/

mucák = szilárd m'tastes = elken

mucaá=vécé, coá=bélsár

mackó

mocsok

Mecsek /metesek: lankák/

matis=gyengít, m'cík=szorongat

matís=gyengít, kiszakít

macska /matiska/

mócsing

mécár=szorultság mucát=meggyújtott

maacár=akadály, m'tastes=elken

macerál

mécses

mocsár

macá=kipréselt

miszgád=mecset

matszísz = pezsget

macesz /pászka/

mecset

mocorog /motszorog/

MD gyök, héber Az ősi kép: párologtat, lendül. Megjegyzés: a tudás (jad=kéz, jodéa=tud, todaá=tudat) ős-fogalma hajítás volt. Az MXD /XD/ gyök: m'ade = párologtat, m'od = nagyon. A héber MD gyök: mad = ruha, mídé = -től, midá = méret, tulajdonság, mudá = kitaszított. Az MD /JD/ gyök: mode = bevall, megköszön. Az MDX gyök: madúa = miért? modá = ismerős, barát, madá = tudomány, mudá = tudatos. Az MDX /JDX/ gyök: modía = tudósít, hírnök. Az MXD /XD/ gyök: maád = elcsúszik, botlás, méíd = tanúskodik. moed = határidő, ünnep, muád = figyelmeztetett, megrögzött, arra szánt. A héber MD gyök bővülése mxd mxd md

mdb

mdch

mxdm mdm

mdl

mdd

mdp/f mxdn mdnx mdn

mdh

mdj mdr

mds

MD, héber táblázat mád = ruha, méret

MD

midá = mérték, méret, tulajdonság hé mídé = -tól, -től jud

mudá /hé/, mudah = kitaszított, kikergetett, /állásából/ elmozdított JD

hé mode /jadá/ = bevall, megköszön

702

JDX

ájin modía /jadá/ = tudósít, -ó, hírnök, értesít

XD XD

méíd = tanúskodik, tanúvallomást tesz ájin

/éd=tanu/

/ud=figyelmeztet/ ájin muád = figyelmeztetett, irányított, megrögzött, szánt

m'ade = párologtat alef

XD

/idu=párolgás/

m'od = nagyon alef

maade = gőzben főtt, párolt /étel/ alef-hé XD

MXD

m'ude = párolt

maád=el-, megcsúszik, botlás, elcsúszás ájin MXD

moed = határidő, időpont, ünnep

madúa = miért? /ok/ ájin

modá = barát, ismerős ájin

JDX

madá, -i = tudomány, -os ájin /jédá=tudás/

ájin mudá = tudatos

MDB/V madve = betegség, fájdalom /befogott medve: vád/ madbeká=cimke

midabek = tapadó, ragályos

DV

/dov=medve/

DBK m'dubak = hozzáragasztott

m'davlel=ritkít

DVL

m'duvlál = bozontos, gyér, ritkított

m'daber = beszél, 1. szem. /nyelvt/

DBR

m'dubár = megbeszélt, szóbanforgó

MDB

midbár = beszéd, puszta, sivatag DBS

DBR

m'dubás = púpos /teve/

Madve = fájdalom, betegség – a fogságban tartott medve sorsa. A "midbár", a sivatag is beszéd is? Üres, mint a puszta beszéd. MDD meded = mérés

mided, midud = mér, méreget, mérés

MDD

madád / madud = meg-, mérte / ki-, megmért moded = földmérő, mérőeszköz, mér /terület, szövet/ próbál /ruhát/ m'didá = mérés, mértékvétel, ruhapróba XDD

ájin m'oded, m'udád = bátorít, -ott, bíztató, -tt

MDP/F madáf = polc /daf=lap/

MDP/F

madpisz = nyomtat, nyomdász szamech DPSz

szamech mudpász = nyomtatott

m'duplám = diplomás, okleveles

/daf=lap/

703

MDG mad'íg = aggasztó alef

DXG

alef mud'ag=aggódó, gonddal telt

midge = haltenyésztés madgím = illusztrál

DG

midgám = minta, modell

DGM

madgerá = keltetőgép

DGR

mudgár = keltetett /tojás/

madgís = kihangsúlyoz

DGS

mudgás = kihangsúlyozott

MDH DH

midhe = akadály, hiba /erkölcsi/ bukás, ellenvetés, félrevezetés

madúah = félrevezetés, kísértés, rossz útra csábítás /düh, taszítás/ médiah /duh/ = leöblít, elmosogat madíah /nadah/ = bűnre csábít, félrevezet, kiűz, elmozdít /állásból/

NDH

madhef / madhefá = hajó-, légcsavar /propeller / erkölcsi/ bukás

MDH

MDJ midáj = valahányszor jud

DJ

l'madáj=eléggé, kellő mennyiség

midáj = /több, kevesebb/ ...mint elegendő /dáj=elég!/ midján = civakodás, bibliai nép

JDX

MDJ

jud-ájin modí'a = tudósít, hírnök, értesít

m'dajek = pontos, -an teszi kuf

DJK

kuf m'dujak = pontos

MDK madoch=mozsártörő, puskavessző

MDCh

m'dochá = mozsár /doch=tör, zúz/

m'dake = el-, nyom, lever /kedélyt/ kaf-alef DK

m'duká = levert /hangulat/ elnyomott

m'dachdech = lesújt, lever

DChDCh

m'duchdach = lesújtott, megtört

m'dakdek=pontosan végzi, nyelvtan író DKDK

2 kuf m'dukdák = hajszálpontos

m'daklem=el- szaval, deklamál kuf

DKL

m'duklám = deklamált, elszavalt

madkérá = szúrás kuf

DKR

kuf m'dukár = agyon-, leszúrt

MDL madle = emelődaru, karóra futtat medál=medália

MDL

mudle = karóra futtatott

midláh = zavarosság

medel /dalál/ = ritkít /ültetvényt/

704

DLH DLL

m'duldál = ritkás, elszegényedett, -gyengített, szárnyaszegett, csökevényes madlík = meg-, fel-, gyújt

DLK

mudlak = meg-, begyújtott

MDM ma'dim = Mars alef

MXDM

m'dame = képzelődik

/dam/vér/ alef m'odám = pirosra festett, pirosított

DM

madím = egyenruha

MDM

m'damdem=hallucinál, dereng, pislákol DMDM madmená = szemét-, trágyadomb

m'dume = képzelt, látszólagos DMX

ájin m'dumá = könnyes

m'dumdám = ködös /agy/, kábult

DMN MDN

maadán = gyönyör, csemege ájin

XDN

ájin m'udán = kifinomult, nemes

madaán = tudós ájin

MXDN

moadon = klub, -helység, otthon

MDXN

madon, m'danim = civakodás, veszekedés /dan=tárgyal, dönt/ MDN

DN

/dan=törvény, jog/ m'diná = ország, állam, vidék /provincia/

m'diní, -ut = politikai, politika MDNX

m'dinai / -ut=politikus, államférfi / diplomácia alef

m'daneg, m'dunág = beviaszol, viasszal bevont

DNG

m'dunág = viaszos

MDR maader = kapa ájin /kiszáradt patak/

XDR

meder = száraz agyag MDR

mador = rovat, alosztály, lakrész

mudár=eltiltott /fogadalom miatt/

DR

m'darben = serkent, ösztökél

DRB

madrégá = lépcső, fejlődési fok

DRG

/durranó/ m'durá = tábortűz

m'durbán = serkentett, ösztökélt m'dorág = lépcsőzetes

DRCh midrach / midrachá=lábnyom, taposás / járda mudrach = irányított, oktatott MRDN DRS

midrón, -i = lejtő, lejtős /deren=kukac/ midrás / midrasá = elmélet, bibl. fejtegetések gyűjteménye / főiskola

DRSz Tóra: Mózes 5 könyve a Bibliában.

midrász / -á = lábnyom, cipőbetét / lábtörlő szamech mid'orá/j/ta = Tóra-törvény /arám/ alef-tav MDS

DSX

midsaá = gyep, pázsit alef 705

/dese=fű/

MDS

mdísá=cséplőgép

m'dasen = zsírossá tesz

DSN

alef m'dusá=gyepes, füves, -ített

m'dusán = zsíros, kövér /dús/

MD gyök, magyar A magyar MD gyök: mód. Az ősi kép: párologtat, lendül (mint a madár). Az MD gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem vesz fel b, c, p/f, g, h, j, k, l, m hangot. md md mdl

mdb mdv mdm

mdd mdd

mdn mdn

mdp/f

mdr mdr

mdh mds mds

mdj

mdch

mdsz

mdz

MD, összehasonlító táblázat madve=fájdalom, dov=medve

muád=irányított

medve

mód

meded=megmérettetés meddő medál = medália

madle=felfuttat

medália

modell

m'diná = vidék

midá=mérték, midrachá=járda

medence /alföld/

modor

meder=száraz agyag

mid'orájta=vallási törvény

meder /időszakos folyó/

moderál

m'durbán=serkentett

m'dusán=zsíros

madár

módos

mador=lakrész

adár = kb. április hó

modaá=közlemény

Madrid

Medárd /esős/

módosít

mad = méret

meded = mérés

muád=irányított

madzag

meduza /mad-úszó: araszol/

módszer

A madár szó, amely a meder-re emlékeztet, valószínűleg déli eredetű. A sivatagos helyeken csak a folyómedreknél vannak fák és élnek madarak. Sz'madár = érő (gyorsuló) gyümölcs – s a m'darben = serkent. Következtetés: amikor a madár szó bekerült a héberbe, lendülő lehetett a jelentése. 706

MP/F gyök, héber A gyök eredete az ősi pe = száj – a ragadozó viselkedés-sel kapcsolatos. Bár az m nem a legősibb hangok egyike (elődje az n volt: mozog, megnő jelentéssel), az m is ősi előrag: a felemelkedő (a mag-magas, a víz). Egy újkori héber MP gyökszó van: mapá = terítő, térkép (ráterített). Az MP/F gyök bővülése mp

mfcx mp/fc

mxpl mp/fl mfl

mpn

mfgx

mpj

mfrx mp/fr

mp/fkx mp/fk mp/fs

mp/fszx

MP/F, héber táblázat mapá = asztal-, terítő, térkép he

MP

maof = szárnyalás, repülés, lendület, széles látókör ájin

/uf=repül/

XF

/ofe=süt/

XF

mafcéa, mafcéah = diótörő ájin

/pocéa=felhasít/

MFCX

mapac = csákány, feszítővas, rombolás, ágyelő

/poce = kinyit/

MP/FC

/puc = terjeszt/

PC

maáfe, maáfía = sült tészta, sütőde alef MP/FC

mefic = terjeszt m'face = kárpótol, kártalanít

PCJ

/picuj=kárpótlás/

m'facéah, m'fucah = feltör, -te /diót/, szétzúz, -ta

PCH

m'facel = szétforgácsol, felapróz

PCL

m'fucál = szétforgácsolt, felaprózott

mafcic = bombáz, bombavető jud

PCC

mufcac = bombázott

mafcír=unszol, kérlel jud /'reszel'/

PCR

m'fucac = felrobbantott

MP/FD mifde = váltság he /pode=kiváltja/

P/FD

m'fahed = fél vmitől /pohed=fél/

P/FHD

mufhad = ijedt, megijesztett

m'fader = púderoz /pudrá=fínom por/

P/FDR

m'fudár = púderozva van

MP/F-P m'faápéa = buborékol, fel-, átszívódik, áttör 2 ájin

707

/piapá=buborékol/

P/FXPX

MP/FG MFGX

/péga=viszontagság/

mifgá = akadály, zavaró tényező ájin

mafgí'a = kérlel, unszol ájin-jud

P/FGX

PGX

/pogéa=kérlelte/

m'fagel=élvezhetetlenné tesz, elront, megutál P/FGL

m'fugál = élvezhetetlenné vált

mifgán = díszbemutató /kat/

P/FGN

m'fager = visszamaradott, késik /óra/

P/FGR

mafgis = összehoz /találkozót/

P/FGS

mifgás = találkozó, találkahely

mafgíz = ágyúz

P/FGZ

/pagáz=lövedék/ mufgáz=ágyúzott

M'fugál = élvezhetetlen – fumingál. MP/FH mapah = kilégzés /puh=fúj/

PH

mapúah / mapahá = fújtató / kovácsműhely het-hé /fújó/ mafhid = ijesztő, megijeszt

P/FHD

mufhád = megfélemlített

m'fahem = elszenesít, befeketít

PHM m'fuhám=megszenesedett, szénnel feketített

mafhit = csökkent, levon jud-tav

P/FHT

tav mufhat = csökkentett

MP/FJ mapáj = térképész alef-jud m'fajéah = be-, kormoz m'fajesz = kiengesztel, - békít

mipuj = térképezés jud

MPJ

P/FJH

m'fujah = bekormozott

XP/FJ

alef-jud m'ufján = jellemzett

P/FJSz

szamech m'fujász = kibékített

MP/FK m'fake = csörgedezik, áramlik kaf

MPK

XP/FK

/pichpech=fakad/

alef m'upak /afak/ = visszafojtott, tartózkodó

/puki/ mefik /puk/=kihúz, -termel PK NFK kuf mufak /puk, nafak/=kihúzott, kitermelt

mafkía = kisajátít jud-ájin m'faked = vezényel, parancsnok

MPKX

mifkád = népszámlálás, katonai szemle kuf P/FKD

mafkid = bankba, letétbe tesz, kinevez, kijelöl m'fakpek = kételkedik 2 kuf

ájin mufká = kisajátított, drágított

P/FK-PK

708

MP/FK 2 kuf m'fukpak = kétes, kétséges

m'fakéah = felügyelő kuf

P/FKH kuf m'fukah = éleseszű, felügyelet alatt áll

m'fakéah = kijózanít kaf

P/FKH

kaf m'fukah = józan, kijózanodott

PKK mafkír=közprédára dob MP/FK

2 kuf m'fukak = bedugaszolt /dugóval/

kuf mufkár = lezüllött, garázda gazdátla, közpréda

MP/FL mapil /nafal/ = ledob, leejt jud

NFL

mufál, mupál = ledobott, leejtett

mapalá = vereség, kudarc, bukás, 'lebukás' mapilá / mapál = elvetél, abortál / hulladék mafle=kivételez, megkülönböztet

MP/FL

PL muflá /palá/ = kivételezett, megkülönböztetett

maf'il = működésbe hoz ájin

P/FXL

ájin muf'ál = működésbe hozott

maapál = vakmerő dolog ájin

MXPL

maapil = törtető, előretör, illegális bevándorló ájin mafli = csodálatba ejt alef

PLX

XPL

alef muflá = csodálatos alef m'upál = elhomályosított, besötétített

m'falbel = hunyorít

P/FLB

MP/FLC

miflecet = szörnyeteg

m'falpel / m'fulpál = megborsoz, elmésen vitázik / paprikás, szellemes, pikáns P/FL-PL PLD

m'fulád = acélozott

maflig = útnak indul /hajón/, eltávolodik, figyelmet elterel, túloz jud P/FLG

miflagá = párt

m'faleg = kettéoszt, szétválaszt

P/FLG

m'faléah=szeletel, hasít, átfúr, felszánt mafléah = tojás szeletelő

muflag=kiváló, igen nagy, távoli m'fulag = megoszlott, pártokra szakadt

P/FLH m'fulah=felszeletelt, felhasított /föld/ P/FLH

/pelah=gerezd/

MP/FLM m'fales = áttör, át-, behatol

MP/FLG

PLS

m'fulám = nyirkos m'fulas = átjáró, áttört, -fúrt /alagút/

m'falesz / mefulász=utat tör, kiegyenesít, mérlegel vízszintez / -ett, épített út szam P/FLSz maflit = kiköp, kiveti magából, elszólja magát, töltényvonó tet P/FLT

PLT

tet miflat / muflat = menedék / kivetett /víz által/ véletlenül kilőtt

mapólet=összeomlás, romhalmaz

MP/FLT /befulladt/ tav m'fulat = összeomlás, rom

709

MP/FM m'faem = lüktet ájin

MP/FXM

/poem=dobog/

MP/FN m'fane, m'fune=kilakoltat, -ott, kiürít, -ett, letakarít, -ott, szabaddá tesz, -tett hely he PN P/FN

mifne = fordulat /irány-, változás/

mapión = szalvétatartó

he mufne = irányított

mi-pné = miatt, -től, vmi elől

m'faanéah = megfejt /titkot/ ájin m'fanek = elkényeztet kuf

P/FXNH

MPN

m'funah = megfejtett /rejtjel/

P/FNK

m'funak = kényes, elkényeztetett

MP/FR m'aper = port hint rá ájin

XP/FR

m'aper = díszít, dícsér alef

P/FXR

mefír = megszeg /ígéretet/ mafre = megtermékenyít he mafríá = zavar

P/FRX

l'mafre=visszamenőleg, előre ájin P/FRC

m'foár = pompás, díszes alef

PR mufár /pur/ = megzavart, -hiúsított, megszegett P/FR

he mufrá = megtermékenyített

/frászol/ mufrá = meg-, zavart, zavarodott /lélek/

mifraá = előleg mifrac = öböl

mafrid=elszétválaszt, felbont /vegyi/ m'farper = vonaglik, vergődik P/FRH

ájin m'uper = port hint rá

MFRX m'forac = szaggatott /part/

P/FRD

/szétfúrt/ m'furad = szétválasztott

P/FR-PR

mufrah = felrepített, felvirágoztatott, szárnyra kapott /hír/ elhíresztelt

m'farech = összetör, szétmorzsol

P/FRCh

mufrach = megdöntött, -cáfolt

m'farek = felszámol, lerak /terhet/, leszerel, szétszed kuf mafreket=nyakszirt, hüvelyes /növ/ MP/FRK

P/FRK

kuf m'forak=szétszedett, felszámolt, lerakott /teher/

mifrak = izület, csomó /növényen/ kuf

m'farkesz=kikészít /arcot/, kiken

P/FRK

m'farem = felfejt /varrást/

P/FRM

/firkász/ m'furkasz = kipingált, kifestett

m'forám = felfejtett /varrást/

m'farnesz = eltart, ellát szamech

P/FNSz

P/FRR

/forr/ m'forár=szétmorzsolt, porlasztott

mifras = vízválasztó vonal m'fares = magyaráz, értelmez, nyíltan kimond, tengerész 710

MP/FRS P/FRS

mafris=félretesz, kiválaszt /váladék/

mufrás=elkülönített, eltávolított, félretett, szentelt

mafrisz = hasított patájú tet MFRSz m'farszem=hírdet, közzétesz szam

P/FRSz

/parsza=patkó/

mifrász, mifraszit = vitorla, vitorlás szin PRSz /fura szám/ m'furszám=híres, hírhedt, közismert

m'faret = részletez, felsorol tet

P/FRT

mafret = /hangszer/ pengető tet

MP/FRT

mafríz = túloz /parázik/

MP/FR

m'farez=semlegesít területet /kat/

P/FRZ

m'furzál = megvasal, -patkol

m'forát = részletes, -zett tet mufráz=túlzott m'furáz = semlegesített terület m'furzál = megvasalt, -patkolt

MP/FS maapes=megpenészedik, -penészesít ájin XPS m'faspes = keresgél, kutat

ájin maupás = penészes

PSPS

MP/FS

mufsál = hátravetett, felgyűrt, felhajtott /gallér/

mafsír = elolvaszt, felenged, langyosít

P/FSR

m'faser = egyeztető, kiegyeztet

PSR

mufsár = olvad, langyosodik

mafsit=levetkőztet, lenyúz, absztrahál tet P/FST

mufsat = elvont /fogalom/

MP/FSz MFSzX

mifszaá = járda, gyalogjáró szamech-ájin-he

MFSzX

mifszaá = lágyék szin-ájin

mafszid = veszít, károsodik szamech-jud PSzD P/FSz-PSz m'faszek = szétterpeszt szin-kuf

2 szamech m'fuszpasz = mozaikszerű

P/FSzK

szin-kuf m'fuszak = szétterpesztett

mafszik, mufszak = abbahagy, -ott, szünetel, -tetett, megszakított szamech-kuf P/FSzK mafszik=elválasztó jel szam-jud-kuf m'fuszak = elválasztott, írásjelekkel ellátott szöveg mafszelet = véső szamech-tav

P/FSzL

m'faszter = pasztőröz szamech-tet

P/FSzT

m'fuszál = faragott, kőből vésett szam-tet m'fusztár = pasztőrözött

MP/FT m'fate = elcsábít, rábeszél tav-he

P/FT

mapit = szalvéta tav

MP/FT tav mofet = csodajel, példakép, bizonyíték 711

/buta/ m'futá=elcsábított, rábeszélt

alef-tav mip'át = miatt

maftía = meglep ájin

mofti = példás, mintaszerű

P/FTX

P/FTH

ájin muftá = meglepett

miftah = nyílás, meg-, nyitás tav tav /futott/ m'futah=fejlett, fejlesztett, vésett, kidolgozott, előhívott /kép/

maftéah=fejlesztő, előhív /képet/ vésnök, kulcs, név-, tárgymutató tav P/FTL

tav miftál = kanyar

m'fatem = töm, hízlal tet

tav m'futál = kanyargó

P/FTM

P/FTN

tet m'futám = tömött, felhízlalt

miftán = küszöb tav

maftír = befejez, mentesít tet

P/FTR tet /futtatott/ m'futár = elbocsátott /állásból/ MP/FZ

PZZ

/pazar/ mufáz /pazaz/ = bearanyozott

P/FZM

kuf /fuszekli/ m'fuzmak = harisnyát viselő

m'fazer = szétszór

P/FZR

m'fuzár = szétszórt, szórakozott

Magyar MP/F gyök nincs Egy magyar MF gyökszármazék van, az is egy-az-egyben héber: mafla.

MP/F, összehasonlító táblázat mfápéa=f.szívódik, mapít=szalvéta

m'fuapá = áttört

mappa /itatós/

muff

mfápéa=átszívódik

muflá=csodálatos

maffia

muflon /vadjuh/

maflí='csodás', muflá=kivételezett

mfuszál=faragott moftí = példás

mafla /héber szó/

mopszli /pofája/

mufti

MG gyök, héber Az MG gyök elvont értelme mindkét nyelvben: mag (kerek, elkezdődik, kinő). A héber MG gyök: mág = varázsló, mígó = mivelhogy, mog = elolvad. Az MGX gyök: magá = érintés, kapcsolat (kezdet). Az MXG gyök: maóg = sütemény, fintor (kerekedő).

712

A héber MG gyök bővülése mgx mxg mg mgl mgll

mgbx mgb/v

mgmg mgm

mgd

mgn

mgxf mgf

mgrx mxgr mgr

mgg mgs

mgh mgh mgsz

mgz

MG, héber táblázat mág /mig/ = elolvadt, varázsló

MG

mog = elolvad

mug = olvadt

mágí = mágikus, varázslatos mígó = mivelhogy /talmudi kif./ magá = kapcsolat, érintés, érintkezés ájin

/maga/

MGX

magía /nagá/ = meg-, érkezik ájin

/odaér/

NGX

maóg = sütemény, fintor, vadvirág fajta ájin /kerek/

MXG

MGB/V magov, magev = gereblye, ablaktörlő kefe

MGV

GB/V

migbá /hé/ / magbit /tav/ = pénzgyűjtés / ~i akció

MGBX

migb'á, migbaát = cilinder, kalap ájin

magbéah = emelőgép

GBH

magbíl = határol, korlátoz MGB/V

GBV m'gubáv = egymásra hányt migbalá = korlát, határ, fonat

GVL

GVL /szellemi/ mugbál = korlátozott, korlátolt

magbelá = keverő-, dagasztógép

GBL

m'gubál = dagasztott

m'gabén = túrókészítő

GVN

m'guvnán = púpos, görbe hátú

m'gaven = színez, takarít

GVN

m'guván=tarka, színes, változatos

magbír = erősít

GVR

/tevékenység/ mugbár = fokozott

m'gabes=kikristályosít, beolvaszt

GVS

m'gubás = kikristályosodott, kialakult

magevet = törülköző

MGVT

m'guvsas = hepehupás MGD

magíd=hírnök, vándorprédikátor /ragad/

NGD

meged = édesség, csemege

m'aged=összeköt, megszervez alef

magod = ruhafogas /ragad/ MGD MGD

mugád=ízesített

XGD

m'ugád = összekötött, szervezett

m'gadel = nevel, növeszt, termel, tenyészt GDL

mugdál=nagyobított, nagyobbodott

713

magdelet = nagyítóüveg MGDL

m'gudál = növesztett, meg-, felnőtt, nagyranőtt migdál, migdalor = torony, világítótorony

migdán / -on = csemege, édesség, -ek / ajándékok m'gader = körülkerít

GDR

magidut = erkölcs prédikció

MGDT

MGDN mugdár = meghatározott

M-GP/F magáf = csizma

GF megíf / mugáf = becsap, becsuk, bezár / bezárt, becsukott /ajtó/

magefá = csapás, járvány

MGF

magof = biztonsági szelep

GF

m'agef = bekerít, körülvesz alef

MGXF

m'gapef=átölel, ölelget, körülvesz

GPF

alef m'ugáf = bekerített, körülvett

m'gaper = kénez, vulkanizál

GPR

m'gupár = kénezett, vulkanizált

m'agref = ökölvívó, ökölbe szorít

XGRF

m'gufá = dugó /hordón/ mugáf /guf/ = bezárt, becsukott

MGG magág = puhít, nyomkod

MGG

mogeg /mug/ = olvaszt, megpuhít

MGH magáh = döfés

MGH

magíah = átnéz, kijavít /kéziratot/

MGH

m'gahec, maghec = ki-, vasal / vasaló

GHC

m'gohac = kivasalt

m'gahech = mosolyog, vigyorog

GHCh

m'guhach = nevetséges, komikus

mugah /nagah/ = átnézett, kijavított

MGJ m'gajec = kivés, kifarag, kimar

GJC m'gujác=vésett, rovátkolt, kimart /vegyi/

m'gajed = zsigerel /gid=ín/

GJD

m'gujád = ínas, eres, kizsigerelt

m'gajer = zsidó vallásra térít

GJR

m'gujár = zsidó hitre áttért

m'gajesz=soroz, mozgósít, toboroz szam GJSz

m'gujász=besorozott, mozgósított

MGL MGL m'gaél = beszennyez alef GXL

mogel, muglá /hé/ muglatí = genny, -es

mig'ál = undor ájin

714

GXL

m'gale=felfedez, fedetlen, kitakar, leleplez, elárul

GL

m'gule = nyílt, fedetlen

magle = számüzetésbe küld

/golá=száműzetés/

magál = sarló

m'gilá = könyv-, irattekercs, füzet, alapokmány

MGL

maagál = kör, út ájin /életút/

XGL

ájin m'ugál=kikerekített, kerekded

maagilá = sodrófa, mángorló, hengergép ájin maglev = korbács

MGLV

m'galven = galvanizál

GLV

m'gulván = galvanizált

maglíd = fagyaszt, beheged

GLD

muglád = behegedt, beforrt

m'galgel = forgat, göngyöl, gurít

GLGL m'gulgál=göngyölt, átalakult, lélekvándorló

maglef / m'galef=véső / vés, farag

GLF

m'guláf = vésett, kifaragott

m'galéah = meg-, borotvál

GLH

m'guláh = meg-, borotvált

maglul, maglelá = mérce, mérőszalag MGLL GLL

m'golál = hányódik, összetekert

miglasáím = sítalpak

GLS

MGM m'gamá = cél, célzat, irányzat m'gamgem = dadog, -ó MGMG

MGM

XGM

GMGM

ájin m'ugám = szomorú, bánatos

m'gumgám = dadogó, akadozó /beszéd/

migmeg = össze-, ki-, kever

GMR

GMM m'gumám = hímlőhelyes

mugmár = kész, befejezett, tömjénfüst

m'gamatí, -t = tendenciózus, célzatos, -ság

MGMT

MGN magen = pajzs, védelem

migen = véd, kiszolgáltat

MGN

m'giná = bánat, szorultság GNN

megén = véd, -ő, hátvéd /futball/ XGN

GN

mugán /ganán/ = védett

maagán = móló, kikötőhely ájin

XGN

m'gane=/erkölcsileg/elítél, megró

GN m'gune = szégyenletes /viselk./ tisztességtelen

magnív / m'ganev=belop, -csempész / lopkod GNV m'gander = cicomáz maginór = lámpaernyő

GND MGNR

alef m'ugán = karimás, peremes

mugnáv = belopott, -csempészett m'gundár = piperkőc

mignet, mugnát = mágnesez, mágnesezett tet

715

MGR m'gare = izgat, ingerel, viszket

GR

m'gore, m'gure = felingerelt

magor=félelem

m'gorá = félelem

MGR

magír = folyat, ledönt, el-, letipor

m'gurá = félelem, magtár, magház, rekesz

migur, mugár = megdöntés, -ött, /uralom/ megsemmisítés, -ett /ellenség/ m'gérá = fűrész, asztal-, fiók maagor = vízgyűjtő alef MXGR

migraá = falmélyedés ájin

m'gared = le-, vakar, lekapar

GRD

magred / -et=lábtörlő, borona / kaparó

MGRD

MGRX

m'gorád = levakart, lekapart

magref / magrefá=habarcs kanál / gereblye XGR magrofít=ekevas, piszkavas /ökölbe való/ MGRF magríl=kisorsol

GRL

m'garem = kicsontoz

GRM

GR

alef m'ugraf = ökölbe szorított kéz /ugrál/ mugrál = kisorsolt

m'gorám = kicsontozott

/gur=kölyök/

MGRM

m'gurím = lakás, tartózkodás

m'garen = kimagoz /gar'in=mag/

MGRN

m'gurán = kimagozott

MGRR

/gorer=vontat/ migrár / migrará / migreret=pótkocsi / szánkó / reszelő /garus=elűzött/

migrás = telek

magrosz, -reszá = darálógép szamech GRX

GRSz

/goresz=darál/ ájin mig'eret = hiányosság, balszerencse

/gri'á=levonás/

magraát=kotrógyalu ájin MGRX

MGRS

migraát = hátrány, hiba, hiányosság ájin MGS

magos = mágus, varázsló /magas, magvas/

MGS

magís, magás /nagas/ = benyújt, felszolgál – tálca

NGS

magsím = megvalósít /gus=tömb/

GS-M

mugsám = kivitelezett, megvalósított

/gesem=eső/

GSM

m'gusám = testes, otromba, esőáztatta

GSR

m'gusár = áthidalt, híddal összekötött

m'gaser = hidat épít, áthidal

Magos = mágus, varázsló → magas (heidelbergi), és csodára képes (mint a mag). MGSz magesz = levesestál szamech

MGSz 716

MGZ magzím = túlzó, nagyzoló magzerá = vágógép

migzám = túlzás, lódítás

GZM

mugzám=túlzott

GZR

migzár = kivágott rész, levágott darab

MGZR

migzaráím, migzazáím = drótvágó -, birkanyíró olló

MG/Gy gyök, magyar Az MG gyök a Kárpát-medencében alakult ki s az ősi kép: mag, még. A magyar MG gyök: mag, maga, meg (+), meg-, még, míg, mögé, müge. Az MGy gyök: megy (elkezd), megye (kiterjed). Az MG/Gy gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem vesz fel v/b, c, d, p/f, g, h, j, m, t hangot. mg mg mgy mgm

mgv mgb

mgn mgn mgny

mgd

mgf

mgr mgr mgyr

mgg

mgh

mgs mgs

mgl mgl mgly

mgsz mgsz

mgz mgz

MG/Gy, összehasonlító táblázat mag = elolvadt

magía = érkezik

mag

még, meg /+/

míg

magá=kapcsolat

mag = varázsló

maga

meg-, mega-

magí=mágikus

magía=érkezik, magá=kapcsolat

magá = érintés

mágia

megy, megye

mögé

mug lev=nyúlszívű müge /nyugtató/

meged=édesség mogeg = megpuhít Magda

meggy /hasmenést okoz/

m'gilá=írat, mig'ál = undor

magá=kapcsolat

magol /tanul/

mögül

maagál = körkörös máglya magen=védelem, m'giná=bánat magán, magány

717

m'gundár=felcicomázott magnólia mugán = védett

magía = érkezik

mágnás

megint /még/

magnet=mágnes

migur=ledöntés m'gore=felingerelt

mágnes

migrén

mogorva

m'gurá=magtár, magír=folyat magyar /magor, megyeri/ magos=varázsló, magzím=túlzó

m'ugaf = körülvett

mágus, magas

mogyoró

magzím = túlzó magasztos m'garen=kimagoz /ki/magoz

migzár=kivágott rész magzat

A mag tulajdonságai: összefogott, ragadós, "elolvad" – varázsol. A szagos müge Európa és Ázsia erdeiben fordul elő. Görcsoldó, nyugtató hatású. A liliomfák (Magnolia) nemzetsége a legrégibb zárvatermők közé tartozik, lenyomataik több mint 100 millió évesek. Még az egyszikűek kiválása előtt különült el a kétszikűektől. Mivel még nem voltak méhek, bogarak porozzák be.

MH és MH gyök, héber Az MH gyökök ősképe mindkét nyelvben a: méh (összenőtt testű és fájdalmat okoz) s a méz (ami lágy és zsírszerű). A héber MH gyök: mahi, mahu = mi az, mi ő? mihi, mihu = ki az, ki ő? m'ahe = összeilleszt, összevarr, forraszt, m'uhe = összenőtt. Az MH gyök: méah = zsiradék, mihá = letöröl, felold, tiltakozik, móah = agy. A héber MH gyökök bővülése mh mhx mh mhv mhb/v mhc mhl mhl

mhm mhm

mhn

mhd

mhp/f mhp/f

mhr mxhr mhr 718

mhg mhh mhj mhs

mht mht mht

mhch mhk mhz

MH, héber táblázat mahi = mi az, mi ő? /nn/

mihi = ki az, ki ő? /nn/

M-H

mahu = mi az, mi ő? /hn/

mihu = ki az, ki ő? /hn/

M-H

m'ahe=összeilleszt, -forraszt MH

mahá jad = tapsolt alef /ütött-kéz/

alef-hé m'uhe=összeillesztett, -forrt -varrt, összenőtt

nimhá /mahá/ = elkopik

MH

m'hí, m'hí'á /alef/ = ütés, csapás

MHX

m'haá = tiltakozás alef mahá = tiltakozik, kitöröl /írást/

mihá=letörölte, feloldotta /víz/, tiltakozott MH

méah = zsír, zsiradék

móah, mohi = agy, agyi

nimóah /móah/ = megpuhul, elolvad

MoH

M-HV/B m'ahev, m'ahavá = szerető alef HV

/ohev=szeret/

m'oháv = szerelmes

mehvá = szólam, némajáték, kifejező mozdulat

XHV

hivá=nyilatkozott

mahave = mutató /pálca/

MHV

mahave, mahavó = rejtekhely, bújócska alef

/havu=rejtett/

HVX

mah'bíl = párolog, gőzölög, megtévesztő hé

/hevel=pára/

HB/VL

m'havhev=pislog, pislákol, habozik, perzsel HVHV

m'huvháv=pörkölt, perzselt 2 hé

mahaván = jelzőkészülék, indikátor vav

/muván=érthető/

mahvír=elsápad, -fehéredik, -halványodik vav HVR

m'huvár = világos, tisztázott /ügy/

m'habec, mahbécá = köpül, -ő

HBC

/hibuc=köpülés/ m'hubác = köpült

m'habek / mahabek = átölel / pánt, ölelés

HBK

/hibuk=ölelés/

m'habel=kártevő, megrongál, szabotál, -őr HBL mahberet / m'haberet=füzet / írónő, keresztgerenda mahavát = serpenyő tav

/havitá=tojásrántotta/

m'hubák = átölelt

m'hubál = megrongált

m'haber = összead /számtan/ összekapcsol, fogalmaz, író, szerző mahbet / mahbétá=poroló, teniszütő / cséphadaró tet

MHVN

HBR MHBR

/hovet=le-, ver/

HB/VT MHVT

MHC mahác = csapás /ütés/ szétzúz, -ás, szétroncsol, -ás

719

MHC

mahuc = betört, szétzúzott /fej/ mehecá = 1/2, fele m'hicá = válaszfal, rekesz, szétzúzás mahcev / mahcáv / mahcavá = kőfejtés / ásvány / kőbánya mehcacá = fogvájó m'hac'cer = trombitál, trombitás

HCV

/hocec=elválaszt/

HCC

MHCC

m'hucáf = pimasz, szemtelen

mahcelet, hocelet = gyékény mahacít = fele /vminek/

HC

HCL MHCT

/héci=a fele/

MHD m'ahed = egyesül, egyesít alef

XHD

alef m'uhád = egyesült, egyesített

m'haded / mahded = élesít, hegyez / hegyező HDD mahdír = behoz, terjeszt /elvet/

HDR

muhdár = behatolt /pl. elvek/

m'hades = újít, -ó

HDS m'hudás=meg-, felújított, átalakított hé m'hudak = szorosra kapcsolt

m'hadek=kapocs, összeszorít, szorsabbra fűz HDK m'hader=díszít, vallási felügyelet

HDR

hé m'hudár = díszes, pompás

mahadír / mahadurá = új kiadást készít / kiadás /könyv/

MHDR

MHP m'hape = fed, fedez /véd/ bevon

HP

m'hupé = bevont, befedett

mehpacá = ékszerdoboz mahpír = szégyenletes

/hafec=kedvel/

HP/FR

/hofer=megszégyenít/

mahper / mahperet = kotrógép / tárna, lövészárok m'hapesz = keres szin

HP/FSz

HPR m'hupász = álruhás, álcázott, keresett

mahpach = trópus, egy bibliai hangjegy hé m'hapech = fel-, forgat hé m'hapnet=hipnotizál, -tizőr hé-tet

MHP/F

/hefech=fordított/

HP/FCh HPN

MH-P/F

m'hupách = fel-, meg-, fordított hé-tet m'hupnát = hipnotizált

MHG mahog = /óra/ mutató

MHG HG

m'hager = ki-, bevándorló hé

HGR

720

m'hugá = körző muhag = megünnepelt

HGN

m'hugán=becsületes, tisztességes

mah'gár = hám, járomszeg mahgóret = öv, övezet

/hagor=öv/

MHGR HGR MHH

mahúah = feslett, kopott 2 hé

MHMH MHJ

mahu/j/ = kitörölt /írás/

mihu/j/ = le-, törlés, tiltakozás

MHJ

m'hijá = törlés, kitartás mihjá = élelmiszer, megélhetés, vadhús /kinövés/ m'hajev = kötelez, -ő, helyesel, bűnösnek talál

HJV

m'hujáv = köteles

m'hajel = besoroz /kat/

HJL m'hujál = besorozott /kat/ MHK

m'hake = vár /vmire/ kaf

/hache=remélte/

kaf m'huká = az el-, várt

mahoch = fűző

MHCh

mahkím = okosít, okosodik kaf

MHK/Ch

m'hukám = okoskodó, furfangos

mahkir = bérbead kaf

HK/ChR

kaf muhkár = bérbeadott /föld/

mahák=áthúz, eltöröl /írás/ radír

m'híká = kitörlés, kiradírozás

MHK

mahuk = kitörölt /írás/ csapott /űrmérték/ csapófa m'hake = utánoz /hiká=utánozta/ HKK HKR

HK

kuf m'huke = kivésett, utánzott

HKCX

hé-ájin m'hukcá = sima, gyalult

2 kuf m'hokek /hakak/=kőbe vés, véső, törvényhozó

mehkár=mélység, /tud/ kutatás, /írott/ tanulmány kuf MHL

mahól=tánc HL m'hilá = elengedés, megbocsátás, elnézés, barlang, odú, üreg MHL mahalá = betegség /hole=beteg/

HL

mahlavá = tejcsarnok, -üzem

HLV

m'halec / mahlec=kihúz, kiment / dugóhúzó HLC mahalíc=erősít

MHLC

mahalacot = dísz-, ünneplőruha

721

m'hulác = kihúzott, kimentett

mahlíd = rozsdásodik

HLD

muhlád = megrozsdásodott

mahalíf = be-, vált /pénzt/ ki-, cserél, felváltja mahlafá = hajfürt

HLF

muhláf = ki-, felcserélt

MHLF

m'halhel = megrázkódtat, felszívódik, beszivárog mahlaká = osztály, szakasz kuf

HLHL

HLK

m'hulhál = lyukacsos

m'hulák = szét-, elosztott

mahlík = ki-, elsimít, el-, csúszik, korcsolyázik kuf

MHLK muhlák = ki-, elsimított

mahalóket = viszály, nézeteltérés kuf m'halel=megszentségtelenít, keresztülszúr HLL

m'holel=előidéz, táncos, alkot, -ó

mahalím = lábadozik

MHLM

MHLN

moholán = elnéző, megbocsátó

mahalís = gyengít

HLS

MHLT

m'holít = vitustánc tav

mahlít = elhatároz tet

MHLT

tet muhlát = feltétlen, határozott, végleges, teljes

mahál, mahul = felhigít /italt/ vegyít, körülmetél, -t hé mihul = oldat

MHL

mohel = körülmetélő hé

hé / het mohál, mohál = lé, gyümölcs-, nedv

mahalách = járás /-nyira/ menet, sakklépés, sebesség /autó/ hé m'halel / mahalil=dicsér, dicsőít / dícséret hé HLL mahalumá = csapás, ütés hé

HLCh m'hulál = jóhírű, feldícsért

HLM MHM

maham'á / mahameá = bók / vajtartó alef

/mélyedő/

mehám = szamovár muhám /hamám/ = fűtött, melegített mahamic = be-, megsavanyít, -odik, elszalaszt /alkalmat/

MHMX MHM MHMC

mahmác / mahamecet = savanyúság / kovászos tészta

HMC

mahamád / -i = kedvenc / drágám, kincsem

HMD

mahamudím = kincsek, értékek mahmál = kedvelt, szeretett m'hamem = fel-, melegít

MHMD MHML

/homel=sajnál/

HMM

m'humám = fel-, melegített

mahmír = szigorú, szigorít, súlyosbít, súlyosbodik m'hames = felfegyverez, ötszöröz, öt részre oszt mé-hamát = miatt, végett tet hé méhém = tőlük, azoktól

HMR HMS m'humás = ötágú, ötszörös

/hom=forróság, homá=fal/

HM hé m'humá = zavargás, zűrzavar, fejetlenség

722

hitmahaméha /mahamá/ = késlekedik tav-hé XMN

MHM

m'hémán, -ut = szavahihető, -ség, megbízható, -ság jud-hé MHN

mahamorá = gödör, árok hé

MHMR

/m'urá=barlang, lyuk/

MHN mahane = tábor, sereg

HN

m'hanech = nevel, oktató

mohón = kisagy

HNCh

m'hunách = jólnevelt

mahanák = fulladás, levegő hiány, fülledt levegő / légkör MHNN

HN

MHN HNK

m'honán = tehetséges, megkegyelmezett

m'handesz = mérnök hé-szam

HNDSz

/handaszá=mértan/

MHR mahár = holnap, másnap

m'hír = ár, fizetség /utána levő/

m'aher = késik, későnjövő alef

XHR

alef m'uhár = késő, -i, későn

méahoré = mögül alef XHR maharaá = árnyékszék alef

MXHR

maharív = tönkretesz, le-, rombol

HRB/V

MHR

/aharé=utána/ /hara=szar/

HR

mohoráv = lerombolt

m'harben = tönkretesz, 'átejt'

m'hurbán=tönkretett, elrontott, pocsék, 'átejtett'

maharéca = maró-, vésőgép

HRC

m'horác = recézett, rovátkás

maharid = megrémít, rémisztő, ijesztő

HRD

mohorád, muhrád = ijedt, megrémített

m'haref = szid, káromol

HRF

m'harher = szító, uszító

HRHR

m'harech = megperzsel

HRCh

m'horách = megperzselt, -pörkölt

mah'rek / maharóket = véső / rovátkás felület kuf

HRK

maharím = elkoboz, bojkottál, kiközösít, kiírt, -átkoz

HRM

m'hirón = árjegyzék m'harer=lyukaszt, fúr, felszabadít

HRR

maharís=megsüketítő, hallgat /nem beszél/ mah'resá = eke

m'horár = lyukas, lyukacsos, felszabadított HRS MHRS

maharetá = esztergapad tet MHRT

MHRN

HRT

tav mohorát, mahár / mohoratáím = másnap, holnap / holnapután

723

maharózet = füzér

HRZ

mahír, maher=ügyes, gyors, -an hé

miher, mihur = sürget, siet, -ség hé

mahár=móringot ad /vőlegény/ hé

MHR

mohár = hozomány hé MHR

m'harher = tűnődik, gondolkodik 2 hé m'haresz=rombol hé-szam HRSz

m'horáz = rímes, felfűzött

HRHR

2 hé m'hurhár = elgondolkodott

m'hirut = gyorsaság, sebesség hé

MHRT

MHS HS

mehís = siettet, sürget

mahos = csáp

MHS

muhás /hus, his/ = érzékeltetett, sürgetett, siettetett himhis /mahás/ = érzékeltet

/hús=érez/

méhos = fájás, /testi/ fájdalom /méh/ m'hasev = kiszámít, összeszámol, mérlegel

HSV

mah'sof = tisztás, dekoltázs

MHSF

mah'sach = sötét, -ség

HSCh

muhsach = elsötétített

m'hasek = abroncsozott kuf

HSK

kuf m'husák = abroncsos

m'hasel = edz /acélt, jellemet/

HSL

m'husál = edzett /acél, jellem/

m'hasmel = megráz /áram/ villamosít, felvillanyoz HSML m'husmál = áram alatt van

Méhos = fájás, fájdalom → szülés: anyaméh. Az eredeti szó a rovar neve volt. MHSz mahasze = oltalom, menedék, fedezék szamech

HSz

m'haszpesz=érdessé tesz szamech

HSzPSz

m'huszpász = érdes, pikkelyes

m'haszel=felszámol, likvidál szam

HSzL

m'huszál = felszámolt, likvidált

mahszom = sorompó, barrikád szájkosár szamech m'haszem = edz /acél/ szamech m'haszen = edz, immunizál szamech m'ahszen=elraktároz alef-szamech

HSzM szamech m'huszám = edzett /acél/

HSzN

m'huszán = edzett, ellenállóképes

XChSzN

alef-szam m'uhszán=elraktározott

mahszán / -aut /alef/ = raktár / raktárkezelés szam m'haszer = ki-, le-, megvon szam

HSzR m'huszár=nélküli, kisebbítendő /kivonás/ MHT

máhat = tű /hut=cérna hat=metszőfog/

m'hítá = orrfúvás, orrtörlés tet

724

MHT

mahát = kifújja, megtörli az orrát, koromtalanít tet

mohát = lámpakorom tet

m'hate = fertőtlenít /ami hat/

m'hutá = fertőtlenített tet-alef

m'hatev=formál, farag, vés, metsz

HTV

mahtaní = tűalakú, tűlevelű fa tet

MHTN

m'hatet = turkál, kapirgál, vájkál 2 tet

tet m'hutáv = formás, formált, faragott

MHTR

HTT

tet m'hutár = púpos 2 tet m'hutát = ragyás

/purá=taposókád/ m'hít = püré tav

mah'tá = parázslapát tav HT

MHT

m'hitá = rettegés, pusztulás, katasztrófa tav

m'hatech=darabol, szeletel, vág tav

HT

HTCh m'hutách=szétvágott, kiejtett mássalhangzó

mahtech / mehtách = fém-, kenyérvágó gép / hosszmetszet tav

/matechet=fém/

m'hatel = bepólyál /hatul=macska/

HTL

tav m'hutál = bepólyált

mahtím = aláirat, lepecsétel, előfizettet

HTM

tav muhtám = aláíratott

mahtom = méhviasz tav MHTM m'haten = meg-, összeházasít

/hotem=aláír/

HTN

mahteret = alagút ásás, búvóhely tav /betörő/ HTR

tav m'hutám = aláírt, lepecsételt

m'hután=nős, sógor /-ságba került/ m'hutanut = komaság, sógorság

mahut = lényeg, jelleg, mibenlét /hat/ hé MHT mahatalá = tréfa /hetil=dob/ tav-he

MHTL HTCh

hé-tav m'hutach = fel-, olvasztott

MHZ maaház / maahez = nyél, fogantyú, iratkapocs alef mahóz = megye, kerület /húz, ház/

XHZ m'hozí=kerületi

mahaze / mahazáj /alef/ = színdarab, látványosság / színműíró m'hazek=meg-, erősít kuf

HZK

MHZ /hoze=lát, néz/

muhzák = el-, fenn-, tartott, az a vélemény róla...

m'hazer = udvarol, udvarló, utánajár

HZR

mahazor = /üzleti/ forgalom, keringés, ciklus-sorozat, ünnepi imakönyv

MHZR

mahaziror / mahazóret = fényszóró / körmondat

Mahpach=hangjegy / trópus (felfordított). Az egyenlítőn túl is "fordított a világ". Mahul = körülmetélt, felhigított (ami-hulló).

MH gyök, magyar A magyar MH gyök: méh, (anya)méh, moha, mohó. 725

Az MH gyök kétszótagúvá válása mh mh mhk

mhv/b

mhc mhcs

mhl mhly

mhm

mhd mhn

mhp/f

mhg

mhh

mhj

mhr mhr

mhs

mht

mhz

MH, összehasonlító táblázat m'uhe=összenőtt, méhos=fájdalom

m'uhe=összenőtt, moch=pehely

méh /rovar/

moha

méhos = fájás

méah = zsír

m'hí = csapás

méh /anyai/

mohó

Muhi /falu, csata/

máhat = tű

mohec=betör, szétzúz

m'híká=eltörlés

méhecske

Mohács

mohikán /utolsó/

muhág = becses

mahul=elvegyül mahól = tánc

m'hilá = odú

mahagóni

Mihály

mű-hely

maharid=rémítő

máhat = tű

maharadzsa

mehet /ami-het/

moholy

mahamád=kedvenc m'horáz=f.fűzött Mohamed

muhar

Muhi falu Miskolchoz van közel. 1241-ben ott győztek a tatárok. A falu többször is elpusztult és újraépült. A muhar, mohar, vörösköles: takarmánynövény. Cséplése padhoz veréssel történik. Ma inkább csak baromfi táplálék, de régebben kásás ételeket főztek belőle. Őshazája Közép-Ázsia. M.o.-on Vas, Zala, Somogyban termesztették. Mohács, horvátul Mohac, régi nevén Muvac vagy Moac. Wikipedia: Mohács nevének eredete ismeretlen. A városnév a honfoglalás előtti népektől származhat. A moholy, molyh bizonyos növények apró, sűrű szőrökből álló takarója. A molyhos növény szürkés szinű. Ha a moholy közé levegőbuborék is szorul, akkor ezüstszinű. A moholy mérsékli a nap tűző erejét és a gyors párolgást. A muhar, mohar, a pázsitfűfélék családjába tartozik szántóföldi gyom (a kalászkája molyhos). Van köztük takarmánynövény is, ami főleg lovaknak való.

MJ, héber gyök A héber MJ bővítmények mj

mjd

mjm

mjn

726

mjs

mjt

mjz

MJ, héber táblázat má/j/i = mi? mit? /arám/ alef-jud MJV/B m'jabel = gyomlál, jubilál, felhólyagosít JBL m'jabes = ki-, szárít

JBS

m'jubál = kérges, bütykös, jubilált m'jubás = ki-, szárított

MJC m'jaec = tanácsol, tanácsadó ájin

JCX

m'jacé = exportál alef

JCX

alef m'jucá = exportált /áru/

m'jacev = megszilárdít

JCV

m'jucáv = megszilárdított

m'jaceg = képvisel, -ő /megbízott/

JCG

m'jucág = képviselt

m'jacer = gyárt, előállít, termel

JCR

m'jucár=gyártott

MJD m'jaéd=kijelöl, szán /vkinek/ ájin

JXD

m'juád = szánt, leendő, kijelölt

JDX

ájin m'judá = jóbarát, ismerős, határozott névelős

MJD

/ami-kéz/ míjád, -i / mijadiut = rögtön, mindjárt, azonnali / sürgősség

m'ajed = porlaszt, -ó, karburátor alef

XJD JDD

alef m'ujád = párolt

m'judád = jó barátságban van

MJP m'jape = szépít

JP

m'jupe = szépített, díszített, felhatalmazott

MJG m'jagea=fáraszt, -ó, kimerít, -ő ájin

JGX

m'jugá=kifáradt, kimerült, -en ájin

MJH m'jahed = kijelöl, elkülönít het

JHD

het m'juhád = külön, különös, -leges

m'jahed=zsidó jelleget ad / - hitre térít hé JHD

m'juhád = zsidó jellegű, -hitre térített

m'jahel = vár, reménykedik het m'jahesz=tulajdonít /vminek/ szam

JHL

het m'juhál = remélt, várva-várt

JHM

het m'juhám = felhevült, -hevített

JHSz

727

m'juhász=előkelő, tulajdonított, kivételezett

MJL m'jaled, -et = szülész, -nő

JLD MJM

má/j/im = víz

mijem = vizesít, vízzel higít

m'ajem = fenyegető alef

XJM

majemet = vízkórság

MJM

alef m'ujám = félelemkeltő

mijamáv / mijamim = világéletében / régóta

JMN

m'jumán = jobbkezes, jobbra forduló, gyakorlott

A maj'min = jobbkezes – szokványost, mindennapost is jelent. MJN m'aján, -ut = forrás ájin

XJN

m'uján = egyensúlyban lévő ájin

m'ajen=betekint /könyv/ szemügyre vesz, utánanéz, megvizsgál, átgondol ájin XJN maján = osztályoz /milyen/

mijen, mijún = osztályoz, -ás

majonit = majonéz

mijnut = eretnekség

MJN MJNT

MJR m'jaer = erdősít ájin

JXR

ájin m'juár = erdős, -ített

MJS má/j/is = ostorfa jud m'jaes = kétségbeejt JSV

MJS JXS

↓ /jeus=kétségbeesés/

m'joás = kétségbeejtő, -esett, reményvesztett jud-alef

m'jusáv = higgadt, elsimított /viszály/ lakott, le-, betelepített, űlő

m'jasen = elaltat, elavulni hagy

JSN

m'jusán = álmos, elavult, idejét múlt

m'jaser = kiegyenesít

JSR

m'jusár = kiegyenesített

MJSz m'jaszed = alapító szamech

JSzD

szamech m'juszád = alapozott

JSzR

szamech m'juszár = megfenyített

MJT má/j/it = összeomlás tet

MJT

m'jatem = árvaságra juttat tav

JTM

tav m'jutám = elárvult

m'jater = hozzátesz, fölöslegessé tesz tav

JTR

tav m'jutár = felesleges

728

MJZ JZX

ájin m'juzá = izzadt

JZM

m'juzám = kezdeményezett

MJZN

m'juzán = jóltáplált

MJ gyök, magyar Az MLy gyök itt is szerepel az összehasonlításban. A magyar MJ gyök: máj. Az MLy gyök: mely, mély, mily, moly, mulya. Az MJ gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök csak d, m, r, sz hangot vesz fel. mj mly mj

mjd mjd

mjm mjm

mjn

mjr

mjs mjs mjsz mjsz mjt mjz

MJ, összehasonlító táblázat májím = víz

mé... =vize, me'i=a bele

má/j/it=összeomlás

máj /vizes/

mély

moly

maján=osztályoz m'jaed = kijelöl

meajen=megvizsgál

maja

mily

mely

m'juás=kétségbeesett mulya

míjád=mindjárt majd dimajón=hasonlóság majom m'jumán=gyakorlott majmol m'jasev=telepít

mijen=osztályoz

major

milyen

m'jusáv=betelepített május /tavasz/ m'ajed=porlaszt majszol

A maja számrendszerben a számokat függőlegesen, alulról felfelé írták úgy, hogy a legalacsonyabb értékű volt alul, s a legmagasabb legfelül. A számok 729

leírásához pontot és vonalat használtak. A nullát egy kagyló ábrázolta, egy pont egyet jelentett, egy vonal ötöt. (Pl. a 13, az 2 vonalból és 3 pontból állt). A major, esztena ideiglenes szállás és munkahely volt. Személyzete, élén a bács vagy major nevű juhásszal végezte az állatok legeltetését, fejését és a tejtermékek elkészítését. Esztenázás idején a pásztorok nem tértek haza a nyájjal. Május, ősi magyar nevén: "ígéret hava" az év ötödik hónapja. Nevét a lexikon szerint Maiáról kapta, aki termékenység istennő volt a római mitológiában.

MK gyök, héber A héber MK gyökök közös értelme: leromlás, összenyomás. Az MXCh gyök: maach = összenyom, gyűr, miéch = szétnyomás, meach = horpadás, m'íchá = összegyűjtés. Az MCh gyök: mach = elszegényedik, szerény, szegény, moch = vatta, pehely. Az MXK gyök: maake = korlát, meík = nyomasztó, muaká = szorongás. Az MK gyök: mak = rothadás. A héber MK gyök kétszótagúvá válása mxch mch mxk mk

mkv mchb mkb/v mkcx mkc mkd

mkj

mchxl mxchl mk/chl mklx mkl

mchch mkk

mxkn mk/chn mkn

mchrx/x mk/chr mkr

mxkf mkf mkh mchh mkh

mchmch mchm mkmk mkm

mxks mksx mk/chs mks mchsz

mk/cht mkt

MK, héber táblázat maká /niká/=ütés, csapás, seb kaf

NK/Ch

kaf muke /nachá/=megvert, elvert

mach /moch/ = elszegényedik, szerény, szegény

moch = vatta, pehely MCh

jud míchá = elszegényedés

maach=összenyomkod, -gyűr ájin

miéch / miuch = szét-, összenyomkod / -ás MXCh

méach = horpadás ájin mauch = szét-, összenyomott ájin ma'ake = korlát, karfa ájin-kuf áj-kuf meík = nyomasztó /légkör/

mak = rothadás kuf KX

kuf-alef mekí = ki-, hány

much = elszegényedett moach=összenyomott /móah=agy/

m'íchá = összenyomás, összegyűjtés ájin MXK ájin-kuf muaká = szorongás, nyomott hangulat

MK JKX

730

kuf-ájin muk'á /jaká/ = kipellengérezett

MKV/B mikve = vízgyűjtő, remény, rituális fürdő kuf-vav

MKV m'kave = remél, reménykedik kuf

KV

m'kuve=remélt, várva-várt kuf-vav 2 kuf-2 vav m'kuvkáv = vonalazott

KVKV

michvá = égési seb vav

KV

kaf m'kuvác = fürtös, göndör

m'chavec = összehúz, -zsugorít, -nyom K/ChVC

mikeván = minthogy, mivelhogy kaf-vav

KVN K/ChVN

vav m'chuván = irányított, beállított /rádió/, szándékos, nekiszánt

michveret = méhészet vav

KVRT

m'akev = gátol, feltartóztat, megakadályoz

XKV

m'chabe = eloltja /michvá=égési seb/

KB/V

machív = fájdít, fájdalmas, okoz alef

KXV

machbed / m'chabed = söprű, pálmaág / becsül, tisztel, megkínál, kiseper

KBD

machbéna = hajtű

KVR

KVN

mikvár = régóta kaf

machbír milim / l'machbír = szószátyár / bőségesen

MChBR

machberet = rosta

KBR

michbár = rostély

machbes = prés, úthenger m'chabesz = ki-, mos szamech

KBS

m'chubás = sajtolt, konzervált

mich'baszá = mosoda szam

XKV

ájin-kuf m'ukáv = köb

makev, makóv = lyukasztó /szerszám/ fúrókalapács kuf MKBV m'kabec = összeszed, -gyűjt kuf

KBSz

MKV

m'kubáv = parallelogramma kuf mikbác = gyülekezési hely kuf

m'kabel = fogad /vkit/, kap, el-, vállal kuf

KVC KBL

makbil, makbilím = párhuzamos, nyújtó /torna/ kuf

kuf m'kubálot = általános nézet

makevet = pöröly, kalapács, üreg kuf-tav MKVT

m'kubální = ismert, énszerintem

M'kubál-ni = én-szerintem: ez a -ni lett a magyar főnévi igenév képzője. MKC m'akec = megcsíp, -szúr ájin-kuf makcí'a=gyalul, lekapar MKCX

XKC ájin-kuf m'ukác = hegyes /tárgy/. fullánkos mikcoa=tantárgy, szakma, él/e/, foglalkozás kuf-ájin

731

mekíc /kuc/ = felébred, felébreszt kuf MKC

KC

hé mukce = kijelölt /terület/ félretett, elkülönített, tilos érinteni

makcív=kiutal, kiszab, adagol kuf

mikcáv = ütem, ritmus

KCV

m'kacec = csökkent /kiadást/ levág, vagdal kuf

KCC

makcíf = felbőszít, habzó, habot ver kuf

KCF

mukcaf = habbá vert, felbőszített

makcéra = kaszálógép kuf

KCR

kuf m'kucár = rövidített

MKD makod = pontozó /szerszám/ kuf

MKD moked=tűz, -hely, máglya, gyújtó-, központ

makded = csőfúró kuf

KDD

makdíah=elront, odaégeti /étel/, magas lázat okoz

mukdáh=kozmás /étel/ kuf KDH

makdéah, makdehá = fúró /szerszám/, -gép kuf makdím = megelőz, bevezetést mond kuf MKDM

MKDH mukdám = korai, korán, előzetes

mikdamá = előleg kuf

makdís / mikdás=szentel, dedikál / szentély kuf KDS

m'kudeset = házasságot kötött nő

m'chaden = szuronyt szegez

KDN

m'chudán = szuronyos

m'chader = kerekít, gömbölyít

KDR

m'chudár = gömbölyített

MKF m'akef=megkerül, körüljár ájin-kuf ma'akof = járdasziget

MXKF

makpi = zárol, befagyaszt kuf-alef

XKF áj-kuf m'ukáf=felderített /hely/, megkerült, körüljárt

mikpá = zselé, kocsonya kuf-alef

makíf /nakaf/=átfogó, körülvesz, bennfoglal kuf-alef makaf = kötőjel mekíf /kuf/ = hitelez kuf m'kapá=szűrőkanál, habszedő kuf

MKF

makpíd = szigorú, kínosan pedáns kuf

m'kupá = megrövidített /jog/ KP/F KP/FC KPD

m'kapéah = megrövidít /jog/, megkárosít kuf m'kapel=felölel, magába foglal, összehajt KP/FL m'akef = felnyergel alef-kaf

MKF

mikpá = pép /étel/ kuf-he

makpíc, makpecá = ugraszt, ugródeszka kuf

KPX

XKF

732

KP/FH kuf m'kupál = össze-, felhajtott alef-kaf m'ukaf = felnyergelt

machpíl / machpelá = sokszorosít, megkettőz, megszoroz / szorzat /mat./ m'chaper = megbocsájt /bűnt/ eltöröl m'chafter = begombol tav

KP/FL

KPR

m'chupár = engesztelést nyert

KPS

muchpás = sárba taposott

KFT m'chuftár = begombolt, 'begombolkozott' MKH

makhe=elvásik /fog/ eltompít kuf

KH

kuf mukhe = elvásott /fog/ eltompított

makhíl = egybehív, -gyűjt, összecsődít kuf-hé

KHL

makhel / makhelá = gyülekezet / énekkar, kórus kuf-hé

MKHL

MKH

mikah = vétel, -ár, vásárlás, árú kuf mikéah / mikúah = alkudozik / alku, alkudozás kuf

MChH

mochíah = bebizonyít, megró, erkölcs prédikátor

machhíd = kiirt, el-, letagad K/ChHL

K/ChHD

muchhád = kiírtott, kipusztított

michhol = ecset, szempillafestő

machhís = letagad, megcáfol, -hazudtol K/ChHS

muchhás=megcáfolt, -hazudtolt

MKJ MKJ

kuf m'kujác = tüskéktől megtisztított /terület/

/koc=tüske/

m'kajem /kum/=be-, fenn-, megtart /előadást/, igazol, megvalósít kuf m'chajer = megmintáz

KJR

KM

m'chujár = megmintázott

MKK mekek = rothadás 2 kuf

MKK

makák = könyvmoly, svábbogár 2 kuf

humak = olvasztott, rothasztott

machách / machoch = nyomorba jut / vetélő /textil/

MChCh

KChV

m'chukáv = csillagos MKL

m'akel = meg-, felemészt ájin-kaf

XKL

maachál=étel, eledel, étkezés alef

XChL

machlí = keresztez /fajt/ alef MChXL

/ikul=emésztés/ m'ukál = megemésztett /ochel=étel/

michlaá = akol, fogda alef-hé michael = arkangyal alef

733

K/ChLX

m'achlesz=benépesít alef-szamech

XChLSz

m'uchlász = népes, benépesített

maachelet / maachólet = húsvágókés / martalék alef

MXChL

jud mechál = tartály michál = patak jud

MChL

mechíl=magába foglal, tartalmaz

K/ChL

machlív=fércel

michláv = férc

machlíl = összefoglal, általánosít

miklál = -ból, kifolyólag kaf

MChLL

/kelev=kutya/

K/ChLV K/ChLL

michlál / michlalá = tökéletesség, lexikon / egyetem, főiskola

machlulím = dísztárgyak

michlol = dísz, sorozat

makólet = élelmiszer-, fűszerüzlet /népies/ kaf

/kol=minden/

MKLT

m'akel = lefoglal /árverés/ elgörbít, -ferdít ájin-kuf

/ikel=elferdít/

XKL

m'aklem = akklimatizál, meghonosít alef-kuf

XKLM

makl'án = golyószórós /katona/

MKLX

miklaát = fonat, parittya kuf-ájin

makel=bot, pálca mekél /kalál/ = enyhít, könnyítő kuf MKL

KLL

mikle = égetés, pörkölés kuf-hé

maklev, kluv = ruhafogas kuf m'kalef = meg-, hámoz kuf m'kaléah=folyik, árad, zuhanyoz m'kalkel = elront 2 kuf m'kalel = szid, átkoz kuf

KLV KLP/F

m'kulaf = hántolt, meghámozott

mikláhat = zuhany kuf KLKL KLL

KLH 2 kuf m'kulkál = el-, romlott kuf m'kulál = el-, átkozott

makolín = vágóhíd, mészárszék /fejbe-kólint/ kuf m'kalesz=dicsér, magasztal, csúfol, gúnyol KLSz maklet = rádió vevő kuf-tet

MKLN kuf-szam m'kulász =... nyársonsült

miklát = óvóhely, menedék kuf-tet

KLT

MKM m'akem = elgörbít ájin-kuf makóm, -i = hely, -beli kuf

XKM

áj-kuf m'ukám=görbe, elgörbített

mikum=elhelyezés, hely meghatározás kuf MKM

mekím /kum/ = felállít, létesít kuf

KM

m'kamec / m'kumác=kuporgat, takarékoskodik / -takarított, marokba szorított kuf KMC m'kaméah = belisztez kuf

KMH

734

kuf m'kumah=lisztes, belisztezett

MKMK

2 kuf mikmek / mikmuk = rothaszt, bomlaszt / rothadás, bomlás

KMR

kuf m'kumár = domború, boltozatos, ívelt

m'kamet = összeráncol, összegyűr kuf-tet

KMT

m'kumát = ráncos, gyűrött kuf-tet

MChMCh

michmech = szétnyom

K/ChMN

michmán = rejtett, - kincs

machmór = háló, csapda MChM K/ChMSz

michmár / michmartán tav = háló, csapda / hálókötő michmász = rejtekhely szamech MKN

m'kane = irigyel, féltékeny kuf-alef

/kínja/

KNX

/kiná=irígylés/

ma'akon = alacsony korlát ájin-kuf

MXKN

makne = birtokba juttat, felruház /jog/ elsajátíttat KN

/muki/ mukíon = bohóc

mikne = vétel, lábasjószág, szerzemény kuf-hé

m'kanéah = meg-, kitöröl kuf /konen=gyászol/

KNH

kuf m'kunah = meg-, kitörölt

MKN

kuf m'konen, -et = sirat, siratóasszony

m'kanen = lappang /betegség/, fészkel, tanyázik kuf m'kanter = csipkelődik, bosszant kuf-tet m'chane = nevező /mat/ el-, nevez machón = intézet, kar /egyetem/, alap K/ChN

MKN

/kintúr=bosszantás/

KN

KNN KNT

m'chune = nevezett

MK/ChN

mechín /kon/ = elő-, készít kaf

mechiná = előkészítő osztály

/kinen=fészkelt/

m'choná / mukán=gép / gépesített

muchni, -t = gépies, gépezet, automatikus, -an

mechání = mechanika, gépies /tett/, -esített

muchán = kész, készen

K/ChNF

m'chunáf = szárnyas, szárnyra kapott /hír/

K/ChNM

m'chunám = tetves

K/ChNN

m'chonen = alapít, -ó, gépszerelő

machnísz=behoz, -visz, jövedelmez szam MK/ChNSz michnász = raktározás, nadrágszár MChNT

m'chonít = autó, gépkocsi MKR

makrí = olvastat, felolvas, utána mondatja kuf-alef

735

m'korá=meghívott, nevezett KRX

MKRX

kuf-alef mikrá, mikrai = biblia, -i, felolvasás, összehívás

m'aker=kitép /gyökeres/ kiherél, sterilizál KRX kuf-ájin m'korá=széttépett, szakadt, -ított m'kaer = homorít kuf-ájin

KXR

m'koár = homorú kuf-ájin

makór = csőr, ravasz, forrás, eredet, -i szöveg kuf

MKR

kuf mikre = eset / véletlen m'korí, -ut = eredeti, -ség kuf

JKR

kuf-jud mokír /jakár/ = tisztelő, nagyrabecsül

m'kare = tetővel fed, mennyezet kuf-hé

KR

m'kore = tetővel fedett

makrív=közelhoz, áldozatot mutat be, fel-, áldoz kuf /korbán=áldozat/ m'karev = közel, -ebb hoz, megközelít, felkarol kuf KRC

MKRV

m'koráv=közel áll hozzá, -hozott

kuf mikrecet = vakarcs /tészta/ m'korac=formált, alakított, gyúrt

makríah = megkopaszít, -odik kuf

KRH

kuf mukráh = megkopaszodott

m'karkef = megskalpol 2 kuf

KRKF

2 kuf m'kurkáf = megskalpolt

makrím = hártyásodik, bőrösödik makrín = sugárzó, szarvasmarha kuf

KRM kuf mukrám=hártyával bevont, bebőrösödött MKRN

mukrán=vetített /film/ sugárzott

m'karer=ki-, lehűl, jégszekrény

KRR

makrís = meg-, fagyaszt, -alvaszt

KRS kuf mukrás = kocsonyásodott, megalvadt

MKRSz

m'korár = meghűlt, ki-, hűtött kuf

mikrász = békaugrás /torna/ kuf-szamech*

m'karzel = fodorít, göndörít kuf

KRZ

m'kurzál = fodorított, göndörített

m'aker = felzavar /vizet/ kaf-ájin

XK/ChR

m'ukár = felzavart /víz/

m'chaer = csúfít, elcsúfít ájin

K/ChXR

m'choár = csúf, csúnya ájin

machría = el-, dönt, döntő

MChRX jud-ájin muchrá = eldöntött, legyőzött

machár = elad, kiszolgáltat

MChR

mecher = áru, eladás, vételár KR

mocher = eladó m'chorá = szülőföld

michre = bánya

MKR mukár=tudatos, el-, ismert

m'charbel = bebugyolál

K/ChRBL

m'churbál = bebugyolált, tarajos

machríah = kényszerít

K/ChRCh

muchráh = kénytelen, kényszerült

/hurka/

K/ChRKV kaf m'churkáv = peremes, párkányos K/ChRCh

736

m'chorách = bekötött /könyv/

K/ChKRM

kaf m'churkám = elsárgult, sáfrányszínre festett

m'charszem = rágcsáló szamech

K/ChRSz

m'churszám = kimart, -vésett, -rágott

machrít = kiirt, megvon tav

K/ChRT muchrát=megvont /étel/ kivágott, kiirtott

machríz / michráz = kikiáltó, kihirdet / kihirdetés, versenytárgyalás, árverés K/ChRZ

*Mikrász = békaugrás /torna/ → mitugrász. Karzul = göndörített → körző. MKS m'akes = elferdít, eltorzít ájin-kuf

XKS

ma'akás = görbe út, bonyolult ügy

MXKS

ájin-kuf m'ukás = nyakas, makacs

mekís /kis/ = összehasonlít kuf

kuf mukás /kis/ = összehasonlított

KS

makis /nakas/ = üt, kopog, kalimpál kuf MKS

NKS

mikes, mukás = aknásít, -ott, aláaknáz, -ott kuf miksí / miksá = tömör/ kovácsolt fém, tömör kuf

makse=megnehezít, megkeményít, megtámad /állítást/ kuf /kase=nehéz/

KS

kuf muksá = kérges, kegyetlen

MKSX

miksaá = dinnyeföld kuf-alef

maksíah=megkérgesít, -keményít /szívet/ kuf KSH m'kaskes = fecseg, csörget, firkál

kuf muksah = kérges, kegyetlen

KSKS 2 kuf m'kuskás=zavaros /beszéd/ összefirkált

maksán = örökös kérdező, okvetetlenkedő kuf

MKSN

m'kaser = összeköt, -ő kuf

KSR

kuf m'kusár = összekötött

m'kaset=fel-, díszít, ékesít kuf-tet

KST

m'kusát=feldíszített, -ékesített, felcicomázott

makos = csákány, -ütés, kapa, gong, zongora billentyű kaf

MKS

makís /nachás/ = kopog, kalimpál, ráüt, megmar /kígyó/ kaf

NChS

m'chasef / m'chasefá = elbűvöl, varázsló / boszorkány machsíl = megbuktat, elgáncsol, félrevezet machsír = eszköz, szerszám, kiképez, alkalmassá tesz

MChSF /kisalón=bukás/

KSL MChSR

muchsár = tehetséges, képes, képesített, alkalmas makosit = xilofon, kasztanyetta kaf

MKST

kaf-tav m'kusát = ívelt

Mekís (kis) = összehasonlít → a magyar kis szó vminek a másolatát is jelenti. M'kusár = összekötött → kosár. 737

MKSz m'chasze=betakar, befed szamech MChSz mechesz = vám szamech

michsze = fedő

/kuszá=betakart/

KSz

szamech mochesz, mochszán = vámtiszt, vámszedő

michszá = kvóta, kiszabott mennyiség szamech machszíf = őszülő, ezüstös, fehérlő m'chaszesz = le-, rág 2 szamech

K/ChSzF

szamech muchszáf = ezüstözött

KSzSz

m'chuszász = lerágott /köröm/

KSzD

kuf-szamech m'kuszád = sisakos

KSzKSz makszím = elbájol, elbűvölő

2 kuf-2 szin m'kuszkász=pikkelyes

mikszám = varázs kuf-szamech

KSzM

MKT m'katéa = levág, rövidít, amputál

miktá=körszelet /mértan/ kuf-ájin

m'katef = le-, kitép, kiszaggat /tésztát/ kuf-tet KTF maktéfá=/szüreti/ nyesőolló kuf-tet maktín = kisebbít /katán=kicsi/

maktír = tömjénez, füstáldozatot mutat be m'katreg = vádló kuf-tet KTRG

m'kutáf = le-, kitépett kuf-tet MKTF

/kotef=leszakít/

KTN

KTX

kuf-tet muktán = kicsinyített, csökkentett /kitor=gőz: kitör/

KTR

miktóren=zakó, zsakett, rövid-, kiskabát MKTR mikteret = pipa kuf-tet

makot = verés kaf-tav

MKT

machut = szegénység tav

MChT

machtív = tollbamond, előír tav

michtáv = levél tav

machtev = pala-, íróvessző tav

m'chitá = szilánk, töredék tav

machtévá = íróasztal tav

KTV MChT

MChTV muchtáv = tollbamondott, előírt, íratott

m'chatef = vállára vesz /katef=váll/

KTF

machtím=foltot ejt /ruha, becsület/

KTM muchtám=pecsétes /ruha/ bemocskolt /név/

m'chater = bekerít /kat/ tav

MChTR

tav muchtaf = vállra vetett

tav m'chutár = bekerített /kat/

tav muchtár = falu bírája, megkoronázott, felavatott /doktor/

machtes, -et=völgykatlan, mozsár

MChTS

/kotes=összezúz/

MKZ m'achzev = csalódást okoz alef

XChZ 738

alef m'uchzáv = csalódott, kiábrándult

MK gyök, magyar Héber MK gyökök értelme: leromlás, ütőhangok. Magyar MK gyök: mák, móka. Az MK gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem vesz fel v/b, d, p, h, j, m, sz, t, z hangot. mk mk

mkv

mkl mkl

mkc mkcs

mkm

mkd

mkn mkny

mkf

mkg

mkr mkr

mkh

mkj

mks mks

mkk mkk

mchsz

mkt

MK, összehasonlító táblázat mekí = kihány mák /mérgező/ maká = csapás

muk'á=kipellengérezték, mukión=bohóc

Makó

móka

m'ukás=makacs makacs m'kadem=előre visz makadám /út/ m'chaden=szuronyt szegez macedon machoch=vetélő, m'hake=utánoz makog

muaká=szorongás

mekeg

mukkan

maká = ütés

moach=összenyomott

makk

mokka

mechil = tartalmaz

makel = bot

makula, makulá-tlan

Miklós

mekí = kihány

m'chunász=begyűjtött

mákony /mák/

mokány

m'kare=tetővel fed

mikre = eset

makra /pipa/

mikor

makrin=sugároz makrancos

m'ukás=nyakas, miksí=tömör makís = kopog Mikes, Miksa 739

mókus

makszím=elbűvöl

m'kuszad=sisakos

m'ukás = eltorzított

Maxim

Mikszáth

moksa /nyelv/

A makadám (zúzottkő) útburkolat Mac Ádámról lett elnevezve. (Valóban?) Lexikon: A macedon nem azonos az ókori és eltűnt makedon nyelvvel. A makedón az ókori göröggel állt rokonságban, míg a macedon egy szláv nyelv. A legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedon / makedon közötti különbség. (A szerző szerint a különbségtétel nem reális, csak a közös múlt "tűnt el".) Makula (latin: folt): szeplő. Átvitt értelemben fogyatkozás, szégyenfolt. Nagy és hosszú fejjel, aránytalan rövid nyakkal készült a makrapipa. A mókus szó az állat makogó hangját utánoza. Régi alakja móka volt.

ML gyök, héber A héber ML gyökök ősképe: felemelkedik, megtelik. Az ML gyök: milá = hímvessző, míl = mérföld, váltópénz, milá = szó, mul = szemben, körülmetél. Az MXL gyök: maale = felvisz, emelvény, feljárat, má'la = felfelé, mennybolt, ma'alá = lépcső, fok, előny, erény, maál = sikkaszt, visszaélés, m'íl = kabát, moíl = hasznos, m'ule = kiváló. Az MLX gyök: male = tele van, teljes, mal'e = kifáraszt, mélá = ám legyen! mile = betart (igéret), teljesít, milo = sánc, milúa = foglalat, mulá = megtöltött. A héber ML gyök bővülése mxl mlx m'l ml

mlv mlb

mlc

mld

ml'l mll mlml mlm mlxn mln mlr

mlf

mls

mlg

mlh

mlj

mlk/ch mlk

mlsz mxlt mltx mlxt mlt mlt

mlxz

ML, héber táblázat mal /mul/ = körülmetél mélá = kőrisfa ML male = tele van, teljes, megtelik málí = töltött /étel/ alef

milá=hímvessző, körülmetélés jud

M'L

míl = mérföld, váltópénz jud milá = szó hé MLX

mul = szemben, körülmetélt mulá = meg-, betöltött alef

mile = meg-, betölt /helyet/ betart /igéretet/ teljesít

740

alef-hé m'léa = beérett termés milu = meg-, feltöltés, telítés, telítettség alef

milo = sánc, erődítmény /feltöltött/ alef milúa = foglalat /drágakő/ vav-alef M'LX

jud-alef mélá = ám legyen! 'üsse kő' /méla/ m'ló = teljesség, telítési határ alef

mal'e = fárasztó, kifáraszt, kimerít alef /leá=kimerült/ má'la = fel, -felé, menny-, égbolt

XL

ájin m'ule = kiváló, elsőrendű

ma'alá = lépcső, fok, előny, erény, 'jó oldala' ájin maál = sikkaszt, -ás, visszaél, -és

LX

moíl = használ, hasznos

m'ílá = sikkasztás, visszaélés jud-ájin

MXL

MLB/V m'lave = kísérő

LV

/luve=elkísért/

malve = pénzt kölcsönöz vav

m'luve = el-, kísért /zongorán/. velejáró

milvá = kölcsön, kölcsönvett összeg vav MLV

m'labe = felszít

LB

m'lube = felszított, fellángolt

m'labev=szívderítő, megkapó, fánkot süt LBV malbín=fehérít, fehérlik LB/VN malben, -i = téglalap, tégla alakú

m'lubáv = szívalakú

m'lubán = fehérre izzított, tisztázott, tökéletes, -ített milbaná = téglagyár

malbus = ruha, öltözék

LB/VS

MLBN

m'lubás = fel-, öltözött

MLC m'alec=kényszerül, kényszeredett MLC melcár = pincér

XLC alef m'ulác = rákényszerített, kényszeredett

mélic = pártfogó, tolmács, költői stílusú MLCR

humlác=ajánlott

m'licá, m'lici = szóvirág, fellengzős stílus MLD

JLD MLD

/jeled=gyerek/

/léda=szülés/

melodía, mélodi = melódia, -kus

molád = szülés, újhold

LD

molíd = nemző, újszülött apja moledet = haza, szülőföld

MLP/F m'alef = betakar, beburkol ájin

XLF

m'uláf = betakart, beburkolt ájin

m'alef = oktat, idomít, tanulságos alef

XLF

m'ulaf = idomított, betanított alef

741

m'lapef = tekercsel, rátekeredik

LPF

m'laf'fón = uborka /körítésnek/

MLFF

m'lapet = körít /ételt/ tav

m'lupaf = körültekert, -tekercselt

LPT

tav m'lupát = körített /étel/

M'lapet = körít → rálapozzák és lefetyelik. MLG malág, malug = leforráz, -ott /szárnyas/ MLG MLGV

milgáv = belülről, beleértve, bezárólag vav

malugmá = tapasz, gyógyulás malgez=vasvilla

m'log = a feleség vagyona

MLGM

/lugmá=szájüreg: sebnyalás/

LGZ

/lgizá=villázás/

MLH malah = be-, meg-, kisóz, tengerész, rongy, cafat meláh = só malíah = sós, sózott, hering

MLH

mulah = meg-, kisózott

milhí = sótartalmú m'lihá = /rituális/ ki-, besózás

malúah = sós, besózott, egy vadcserje malhecet / melhacáim = satu, prés / csavarfogó

LHC

m'lahéch = nyal, nyaldos

LHCh milhamá, -ti = harc, háború, -s

malhem=hegesztő, forrasztópáka

mulhám = forrasztott, hegesztett

MLHC MLHM LHM

malhín = zene-, dalszerző

LHN

m'lahes = súg, suttog, varázsló, kígyóbűvölő

LHS

m'lahet = éget, tüzel hé-tet

LHT

m'lohát = izzított, tüzesített hé-tet

m'léhut = sósság, sótartalom m'lihut = sósság, sótartalom malahut = tengerészet /foglalk./

MLHT

milhít = vadnövény fajta MLJ

m'lá/j/=készlet, tölténytár alef-jud

milu/j/ = be-, töltés, töltelék u-jud

m'aljá = kiváló /arám/ alef XLJ

muljár = katlan

MLJ MLJR

MLK malák = lenyakaz /szárnyast/ kuf

m'liká = lenyakazás /szárnyas/

742

MLK

malke=megver, megkorbácsol kuf /melák/ LK malkóah = hadizsákmány kuf

kuf mulke=elvert, megkorbácsolt

LKH

malkoháím=íny melkaháím / melkáhat=csipesz, csípőfogó / laposfogó kuf MLKH m'lakek = nyal, nyaldos kuf

LKK

m'lukak = le-, fel-, nyalt kuf

malkos = az utolsó /tavaszi/ eső Izraelben kuf

MLKS

malkut = testi büntetés /szíjjal/ kuf-tav

MLKT

m'laket / mal'ket = összeszed, összegyűjt / csipesz kuf-tet malách / melech=uralkodik / király

MLCh

LKT

/lakat/

/m'lachá=mesterség/ m'luchá = királyság

mal'ách, -i=angyal, -i, küldönc alef

moloch = bálvány

m'lácha = munka, mesterség, dolog alef

molích = vezető, vezet /villanyt/

malká = királynő kaf

MLK

m'lake = lakkoz kaf

LK

malkódet = csapda kaf

LKD

kaf m'luke = lakkozott kaf m'lukád = egyesült, egyesített

m'lachlech = piszkít, szennyez

LChLCh

m'luchlach = piszkos, szennyes

m'lachszen = félrefordít, oldalra hajlít

LHSzN

m'luchszán = átlós, ferde szamech

LChT

molichut=vezetőképesség /fizika/

malachut = küldöttség alef malchut = királyság, birodalom

MLK/Ch

m'lachutí=mesterséges, mesterkélt alef MLChT

M'laket / mal'ket = összeszed, összegyűjt / csipesz → lakat. Molichut = vezetőképesség – lechet = menni, menés → lehet. MLL maalál = tett, cselekedet ájin

mil-'él=utolsó előtti hangsúly ájin

melel = fecsegés, /üres/ beszéd milel / miluli = beszél, mond / szóbeli m'lál = rojt, szegély

/mállás/

malál = beszegi, szétmorzsolja

m'líl = csipetke /tészta/ jud

MXLL MLL ML'L

m'lilá = telt, érett /kalász/ jud MLM

m'alem / m'alemet = kévét köt / aratógép alef mal'im = államosít /l'om=nemzet/

LXM

743

/alumá=kéve/

XLM

alef mul'ám = államosított

m'lamed, m'lamdut=tanít, -ás /vallási isk/ LMD malmad = ösztöke

m'lumád = tanult, jártas, tudós

MLMD

milmel = morog, motyog LMLM

milmul = motyogás, piszok /izzadó tenyér/ MLML

malmalá = batiszt, muszlin

Alim = erőszakos, m'alim = államosít. MLN malón=szálloda

/lun=hál/

LN

/sok mag/ melón = sárgadinnye milon = szótár

mal'ániel = árvalányhaj ájin-alef

m'luná = kutyaház, csőszkunyhó MLN

/milá=szó/

m'ílon = rövid kabát ájin MXLN

/elión=felső/

MLR milrá = utolsó szótagi hangsúly ájin

LRX

MLR

mulír = katlan

MLS malos = dagasztóteknő, -gép

LS

malsín, -ut = besúgó, -ás, árulkodik, -ás

MLSN

MLSz MLSz

molsza = melasz szamech MLT milta = tojik tet

malt=maláta tet

MLT

m'litá = ellés, menekülés tet melet = cement, malter tet

maltanit = szapora /nn/ tet /latin?/

/l'itá=tömés/

milet, milut = megment, mentés

m'lates / malteset = csiszol, köszörül / köszörű tet

/lut=beborít/

LTS m'lutás = csiszolt, köszörült

maálít = lift ájin

MXLT

maltaá = metszőfog /ragadozó/ tav-ájin

MLTX

MLXT

alef m'léut = telítettség miltá /tav-alef/, milé = szó, ügy, dolog /arám/

jud-tav mélat = finom gyapjú milét = töltelék, töltés, medence alef tav m'lit = /káposzta/ töltelék

milit = kötőszó, viszonyszó tav 744

MLT

mulit = tengeri halfaj

meltahá, -n = ruhatár, -os tav

MLTH

MLZ m'láz=idegen stílus ájin

MLXZ m'loáz = idegenszerű, idegen nyelvtől...

mal'óz = rágalom ájin

LZBZ

m'luzbaz = keretes, peremes

ML/Ly gyök, magyar A héber ML gyökök ősképe: felemelkedik, megtelik A magyar ML gyök: málé, méla, móló, múló. A magyar MLy gyök: mély, mely, mily (milyen), moly, mulya. Az ML/Ly gyök kétszótagúvá válása A magyar ML/Ly gyök nem vesz fel b, c, p/f, j, r, s hangot. ml ml mly

mlv mlv

mlc

mld mld

mlf

mlk mlk mll mll mlm mlm mln mln mlr

mlg mlg mls

mlh mlh mlyh

mksz mlsz mlt mlt

mlj

mlz mlz

ML/Ly, magyar m'jaed = kijelöl mijen=osztályoz

milá = szó

mely /mellik/

múló

mily /millen/

milu=feltöltés, májim=víz

moel = sikkaszt méla=ám legyen

mély /mél/

moly /mol-ok/

máli = töltött

mélá = kőrisfa

milo=sánc, maale=emelvény

málé /étel/

méla /lehajló/

móló

mulya

m'lave = kísérő Malvin m'labe=fellángol malhín=dalszerző

moledet=szülőföld

mályva /vörös/

melódia

Mold/o/va

male = telített

moleg=leforráz

malac /male-tesz/ meleg

m'alec=kényszerít milicia

m'licá=szóvirág meláh = só malícia /gúny/

mahul = elengedett

málha

molyh /moholy/

745

melech = király

malke = elver

mal'ách=angyal

malachit

melák

múlik

m'lilá = telt

melel = beszéd

m'lál = rojt

mell

moll /hang/

mull /pólya/

molel=morzsol

m'lál = szegély

malul=szétmorzsolt

mállik, mállaszt

mellé, mellett

millió

milmel=mormol

m'ílon=kiskabát m'lilá = telt

malom

mellény

milliárd

maltani=szapora moleg=leforráz

mijen=osztályoz molel=szétmorzsol

málna

melenget

milyen

male = tele van

molsza=melasz

malaszt

melasz /cukorgyártás/

molnár /porít/ m'lachszen=félrefordít mlitá=menekülés molesztál

mulaszt

mlitá=menekülés mélat=finom gyapjú

tmól=elmúlt idő

Málta

múlt

méltó

milet=megment

milét = betöltés

maláta

mulat /időt/

melet = malter

melankóli=méla

malter

méláz

m'leut = telítettség molett

mulatt

Málé: csíráztatott gabonából készült lepény, a parasztkonyha régi süteménye. Mélá = kőrisfa – ágai és termése is lehajlók → méla. Mulya, bamba, mafla, málé, tökfilkó, gügye, mamlasz. M'liká = szárnyas lenyakazása → lüke. A mull-pólya: kötszer, géz. A héber milon = szótár, melon = sárgadinnye (sok mag), malon = szálloda (sok ember) – vagyis a MLN olyan egységet jelent, amely sok részből áll. Málta i. e. 700 körül a föníciaiak szállták meg a környező szigeteket s a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el. Maláta – megmentett: a szőlőfürtök taposás vagy sajtolás után visszamaradt szilárd részei (héj, mag, csutka). Egyéb elnevezések: törköl/y/, mont. Molesztál: alkalmatlankodik, terhére van, zaklat valakit. A mulatt a fehér és néger közös utóda – gyakran kövérkés testalkatú.

746

MM gyökszavak, héber A héber többesszám jele a szóvégi -xm. Eszerint az MM gyökszavak mind többesszám alakúak kellene, hogy legyenek. Meg is fordíthatjuk azonban a gondolatmenetet: a héber többesszám eredetét valamely MM gyökszóban érdemes keresnünk. Így is van, ez a szó a máim = víz, vizek. A fentieket állítsuk párhuzamba a magyar többesszám jelével, a k-val. A témáról az 59. oldalon írtunk. Itt csak röviden foglaljuk össze: az -xk képző mindkét nyelvben a gyakorító igéket és az ismétlődő folyamatokkal kapcsolatos szavakat állítja elő. Ez az -xk vált a későbbiekben a magyar többesszám jelévé. A héber MM gyöknek nincs köze a magyarhoz. Gyökszármazékai jellemzően a modern kor szavait állítják elő (pl.: mamci = feltaláló, maamád = tsd.i osztály). Két héber MM gyökszó van: máim = víz, vizek, mum = testi hiba. Az MXM gyök: m'áim = belek. Az MXM gyök: m'um = valami, csekély. A héber MM gyök bővülése mxm mxm mm mmn

mmv

mmxr mmrx mmr

mxmd

mmh

mmj

mms

mmsz

mmt mmt

mml mmz

MM, héber má/j/ím = víz

/mé...=a vize/

mem = 'm' betű

mémá = hidrát mémí = vizenyős, vizes, vízízű

hamám /mum/ = elkábít, megrökönyít

mum = testi hiba, fogyatékosság

MXM MXM

MM

alef m'um, -é = valami, csekélység /a sokból/

méim = -tól, -től ájin

/m' = -ból, -ből, -tól, től/

meáím = belek ájin-jud XMM

ájin muám /amám/=letompított /fény/ elhomályosult

MMV MMV

mémáv = világéletében vav

/mé-jomáv=napjaiból/

JM

MMC m'amec = bátorít, erősít alef mamcí = feltaláló jud-alef

XMC alef m'umác = túlfeszített, örökbe fogadott mimcá = lelet alef

747

MCX

m'macéa = átlagol, kettéoszt, középre tesz

MCX

ájin m'mucá = átlag, -os, közepes

MMD maamád = állás, állvány, jelenlét, társdalmi osztály, anyagi helyzet m'amed = tördel /nyomda/ ájin /ma'ád=csúszás/

MXMD

XMD

m'umád = állva, tördelt /nyomda/

mim'ád = bukás, elcsúszás ájin

mémád / m'madím = méret, kiterjedés / méretek, arányok /mad=méret/

MXD MD

MMG m'magel = gennyesedést okoz

MGL

mamgurá = magtár, fiókos szekrény

MGR

m'mugál = elgennyesedett MGF

m'mugáf = csizmás

MMH MH

/méah=zsiradék/

MMH

het mumhe, mumhiut = szakértő, szakértelem

/móah=agy/

mamhís=érzékeltet, illusztrál het MHT

het m'muhe = velős, zsíros

MHS

mumhás=illusztrált, érzékeltetett

mimhatá = zsebkendő het-tet

mamhíz = színpadra átdolgoz het

MHZ

mumház = színpadra átdolgozott

MMJ /maim = víz/

mémijá = kulacs

MMJ

m'majen = osztályoz MMJT

MJN

mémijut = vizenyősség

m'muján = osztályozott, szortírozott MMJH m'mujah = velős /csont/

MMK m'maech, maech = szétnyom ájin

MXCh

maamík = mélyít, elmélyül

XMK

m'makmek = megrohaszt 2 kuf

MKK

m'maken = gépesít, motorizál kaf MK/ChR m'makes = aknásít

MK/ChN

m'moach = szétnyomott, elnyűtt 2 kuf m'mukmak=rothadt, mállott

m'mukán = gépesített, motorizált

mimkár, mimkeret = eladás, árú kaf /mocher=eladó/ MKS

m'mukas = aláaknázott

MML /mul=szemben/

mimul=szemben 748

ML

m'male = meg-, betölt alef m'amel = edző, testnevelő XML

MLX

alef m'mulá = meg-, töltött

mim'ál = fent, fölé, fölfelé

MXL

mimélá = magától, úgyis, különben is alef MLX mamleha=sótartó, kisózó deszka /het, hé/ MMLH mamlachá, mamlechet = birodalom, királyság XMLN

m'mulah = megsózott, furfangos MLCh

/m'lachá=munka/

ájin m'umlán = kikeményített

MMM MM m'amem=tompít, ködösít, homályosít 2ájin XMXM m'mamen = pénzel, finanszíroz m'mames = megvalósít

MMS

mumám /mum/ = nyomorékká tett m'um'am=homályos, elködösített

MMN

m'mumán = pénzelve van

/mamas=valóban/

m'mumas = megvalósított

MMN MMN

mimen, mimún = pénzel, -és finanszíroz, -ás

mamón / -i = pénz, vagyon / pénzügyi /mone=számlál/ mémán = hidrogén mim-eni, mim-énu = tőlem, tőlünk mémon = vízinövény fajta m'amen = edző, tréner, kiképez, betanít XMN m'amín = hisz, hívő alef XMN

MN

alef m'umán= képzett, begyakorlott

m'mune = felettes, kinevezett

m'manéa = motorosít ájin

MNX

m'muná = mozgatott, motorizált

mamonáj=pénzember alef

MMNJ

m'munut = mandátum, kinevezés

MMR mamre=lázadó, engedetlen hé /more=ellenáll/ MR mémér = keserűség /mar=keserű/ XMR

mémrá = köz-, mondás jud-hé

mumár = kitért, hitehagyott zsidó MR MMR

m'amár = mondás, újságcikk

MMXR

mam'ír = szúró, rosszindulatú /daganat/ alef-jud

MMXR

mimraá = kifutópálya /reptér/ alef mamríc = sürget, siettet, serkent

/mérá=gonosz/

MMRX

MRC mumrác = ösztönzött, késztetett, serkentett

749

MRH

mimráh, mimráhat = kennivaló, lekvár

m'marek=megtisztít, lesikál, kifényesít MRK m'marer = elkeserít

MRR

m'martet=lekoptat, elrongyol 2 tet

MRTT 2 tet m'murtát=kopott, feslett, foszladozó

mamrét=fényező /cipész szerszám/ /marut=fegyelem/

m'morár = elkeseredett

MRT

tet m'morát = tépett, csiszolt, fényesített

MRT

tav mumarut = kitérés, hitehagyás

MMS mamás = valóság, 'kézzel fogható', valódi, igazán mamasí = valóságos, konkrét

MSMX

mamsích = folytat, -ó

MSCh

/mosech=húz/ mimsách = csalétek

MMSL

mumás = megvalósított

mimus=megvalósítás, kivitelezés

m'masméa = fegyelmez ájin

m'masken = elzálogosít kaf

MMS

MSKN

ájin m'musmá = fegyelmezett

m'musach = hosszadalmas MSK/ChF m'muskáf=szemüveges kaf m'muskán = zálogba adott

memsalá = kormány mimsalá = példázat MSL

m'master = megrendszabályoz, fegyelmez tet

MST m'mustár = rendszerezett

M'mistár = rendszer, m'master = rendszabályoz → mester. MMSz maamísz / maamaszá=meg-, felrak, megterhel / teher ájin-szamech NMSz

memesz = felold, elolvaszt szam

m'maszper = számoz szamech

XMSz

mumász = feloldott, elolvasztott

MSzP MMSz

mumusz = bohóc, mumus

mimszach = italkeverék m'maszmer = megszögel szamech MSzMSz

MSzMR

MSzCh m'muszmár = szögelt

2 szamech m'muszmász = elolvasztott, szétnyomott, feloldott

mimszará = erőátvivő

MSzR

szamech m'muszrak = fésű alakú

MMT memít /mut/ = rá-, zúdít, rádob tet MT

MMT

/mut=meginog/

memít /mut/ = megöl mumát = megölt, kivégzett tav

mamutá = mammut tav

MMT

750

/megölt, kihalt/

MT /met=halott/

m'amet = beigazol alef-tav

XMT

m'umát = beigazolódott

m'maet / m'muát = kevesbít, -ett, csökkent, -ett, kisebbített ájin-tet m'mateg = megzaboláz tav

MTG

mamtéah = nyújtó /torna/ tav

MTH

mamtik = édesít, cukroz tav

MTK

MXT

tav m'mutág = megzabolázott

tav mumták, m'muták = édesített

mimtaná = váróterem tav

HMTN

mamtír / mamtérá = zúdít, záporoz / forgó öntözőcső tet /matár=zápor/

MTR

MMZ m'mazeg = kever, egybeolvaszt, mérsékel /mezeg=keverék/ MZL

/mazál=szerencse/

m'mazmez = szétnyom, elnyű mamzer=fattyú

MZG

m'muzal = szerencsés

MZMZ m'muzmaz = szétnyomott, elnyűtt, megpuhított MMZR

/mozer=sodor/

MM gyök, magyar A magyar MM gyök: mama, máma (ma). Elvont értelem: mi kell ma? Az MM gyök kétszótagúvá válása mm mm

mmv

mxmd

mmn

mmr mmr

mmg

mms mms

mmh

mmj

mml mml

mmsz

mmt

mmz mmz

MM, összehasonlító táblázat méim = -tól, -től

mum=testi hiba

máma, mama

múmia m'macéa=kettéoszt membrán

mum = fogyatékos

mimul=szemben

mamlasz

mímel /tükröz/

mumát=megölt

mumusz = mumus

mammut

mumus

751

mamre=lázadó

m'morát=csiszolt

mámor

memória

m'muzmáz=benyomott mimóza

MN gyök, héber Az alábbi, a héber MN gyök értelme: számításba veszi Az MN gyök: maná = adag, számlál, hányados, mán = manna, min = fajta, nem (ek), min- = mint, -ból, -tól, miní = közül, miná = kijelöl, mone = -szor. Az MXN gyök: maaná = szántóföld, ágyás, maán = otthon, méén = olyasmi, moen = címzett. E gyök értelme: életkörülmények Az MNX gyök: man'á = megakadályoz, elvon, m'ni'á = zavarás, manúa = tartózkodó, monéa = megelőzi, visszatartja. Az MNX gyök: méun = megtagadás, ellenkezés (megún). E két gyök értelme: ellene van, akadályozza. A héber MN gyök bővülése mxn mnx mnx mn mnk/ch

mnd

mnxm mnm

mnp/f mxnn

mng mnr

mnh mnh mns

mnsz

mnj mnt

MN, héber táblázat mán = mi? ki? /ar/ alef /ani=én/

min- = mint, -ból, ből, -tól, -től

MN

/ani=szegény/ alef-jud mé-én = híján miní = nemi /szex/, -ból, -ből, közül

mín jud / miniut 2 jud-tav = fajta, nem /hím, nő/ nemiség maná = adag, fogás /étel/ számlál, meg-, számol, hányados mán = manna

mone = -szor, meg-, számlál, villanyóra

mane = /régi/ pénzérme máon = lakhely, /intézeti/ otthon

miná = kijelöl, kinevez MXN

maán = lakcím

muná=kinevezett

moen = címzett ájin m'oná = lakhely ájin

maaná = szántóföld, ágyás /ókori/ földmérték ájin maane = válasz, felelet ájin manóa, min'á=motor, -orosít ájin

XN

ájin m'une = megkínzott

MNX mun'á /nóa/ = működésbe hozott, hajtott

mení'á = indít, hajt, mozgató rugó ájin

752

NX

man'á = megakadályoz, elvon

m'ni'á = akadály, zavarás, megvonás ájin MNX

manúa = tartózkodó, gátolt ájin

monéa = visszatart, megakadályoz, preventív

/megún/

méun=megtagadás, ellenkezés alef

/é'ni=én nem/

méén = megtagad, ellenkezik alef

MXN

MNB/V minbág = spóratok /fajta-csomag/

NVG

m'navel = aljasít vav

NVL

vav m'nuvál = csúf, gazember, aljas

m'naven=sorvaszt, elkorcsosít vav

NVN

m'nuván = elsatnyult, -korcsosodott

minbatá = csíráztató tet

NBT

MNC m'naec = gyaláz, szidalmaz alef

NXC

m'noác = meggyalázott alef

NC

/nucá=toll/

m'nuce = tollas, toll alakú

m'nacéah = karmester, vezényel /zenét/, le-, győz m'nacel = kihasznál, -zsákmányol /nicán=rügy/

NCH m'nucah=legyőzött /csapat/

NCL

m'nucál = kihasznált

NCN

m'nucán = rügyes

MND manod = rázás, mozgatás

ND

MND

m'nade = kiközösít

munád /nud/ = eltávolított, félredobott

ND

m'nadev = adakozó, -ik

NDV

m'nudá = kiközösített, pária

mindá = telekadó /arám/ MNP/F

NF

meníf=magasba-, fel-, emel, lenget

manof = emelőrúd, 'lendítőkerék'

munáf = magasba emelt /zászló/

m'nífá=legyező

m'nape = megszitál, rostál

MNP/F

NP/F m'nupá=megszitált, rostált, átfésült /kézirat/

m'naef = parázna, paráználkodik alef

NXF

m'napec = tilol, szétzúz, széttör, szétrobban

NPC

m'napéah=felfúj

NP/FH

m'nupe = szitált

m'nupah=felfújt /léggömb/, dagályos, felfuvalkodott MNG

m'nagéa, m'nugá = sújt, -ott /betegség/, megfertőz, -ött ájin 753

NGX

m'nagev = meg-, -szárít, feltöröl

NGV

m'naged = üt, ver, kovácsol

MNGD

manginá / m'nagen=dallam / zenél, zenész NGN

m'nugáv=meg-, szárított, feltörölt m'nugád = ellentétes, ellenkező m'nugán=el-, játszott /zenedarab/

manganón = szervezet, szerv, szerkezet MNGN m'nagesz = le-, beleharap

NGSz MNH

manhe=vezet, vezérel, rendez het

MNH

meníah /nuh/ = megnyugtat NH

munah /nuh/ = rajta fekszik, szakkifejezés

manóah = nyugalom, pihenőhely

het m'nuhá = pihenés, nyugalom

maníah = hátra-, békén hagy, feltételez, megenged, szakkifejezést határoz meg minha = ajándék, lisztáldozat, délutáni ima manhig=vezér, bevezet, irányít hé

NHG munhag=be-, vezetett /szokás/, irányított

m'nahel=vezet, igazgató, irányít hé

NHL

m'nahem = vígasztal het

NHM

m'nahes = jósol, kitalál

NHS

m'nohál = vezetett, igazgatott hé het m'nuhám = megvigasztalt

min-hará = alagút hé /hegy-ből/

manhít=partraszállít, leereszt, sújt, rámér /ütést/ tav

MNHR NHT

MNJ manuj = előfizető, előjegyzett, megszámlált m'najá=részvény

minuj=kinevezés

MNJ

m'nijá = megszámolás

MNJN

minján = létszám, számlálás, az imához szükséges 10 fő

m'anjen = érdekel, érdekes

XNJ

ájin m'unján = érdekelt

MNK m'nake = meg-, tisztít maanák = jutalom, ajándék kuf JNK

NK

kaf m'nuke = levont, leszámított

XNK

meniká = szoptat, -ós dajka, lopótök 2 jud-kuf

XNCh

MNK

alef m'unách = függőleges, merőleges

m'nakev = lyukaszt kuf

NKV

m'nukav = kilyukasztott

m'naked=pontoz /héber szöveget/

NKD

kuf m'nukád = pontozott /szöveg/

XNKL 754

alef m'unkál = horgas, kampós

m'naker=kiszúr, zsigerel, kapirgál

NKR

kuf m'nukár=kiszúrt, -tépett, -vájt

NK/ChS NKZ

kaf m'nukás = kigyomlált kuf m'nukáz = lecsapolt /mocsár/

MNL man'ul = zár, lakat

NXL

min'ál = lábbeli

m'noál = cipőt hord ájin

MNM N'M

miním = /ókori/ fuvola

NXM

MNM

alef min'ám = szónoklat moním = -szor

m'namek = meg-, indokol kuf

NMK

kuf m'numák = meg-, indokolt

manamin=élvezetek, nyalánkság

MNXM

m'namnem = szunnyadozik

NMNM

m'numnám = álmos, szunnyad

NMR

m'numár = tarka, foltos /állat/

NMS

m'numas = szeplős

NMSz

m'numasz = illemtudó, udvarias

m'namer=tarkít

MNN MXNN m'naánéa = ráz, mozgat, billentyű

NXNX

ájin m'unán = felhős

m'onen = jós, varázsló ájin XNN

MNR manor = pezsgés /víz/ MNR m'na'er = ki-, felráz

m'norá = lámpa

NXR MNRL

NR

m'noár = kirázott /szőnyeg/, felrázott, kiürített minerálí = ásvány /savtól pezseg/ MNS

MNSR NSL

minsár = szózat, kiáltvány m'nusál = megfosztott /állástól/ kifosztott /birtokból/ MNSz

manosz = menedék, menekvés szamech

NoSz

munász /nosz/ = megfutamított

m'nasze = megkísérel, -próbál, próbára tesz NSz

m'nusze = tapasztalt, kipróbált

m'naszeah = meg-, fogalmaz szam

NSzH

755

m'nuszáh = megfogalmazott

m'naszer = el-, fűrészel szamech MNSzR

NSzR

m'nuszár = el-, fűrészelt

minszará = prizma /hasáb/, fűrésztelep szamech MNT

m'nát = rész, adag tav

MNT

mintá = menta

monít = bérautó, taxi tav

jud-tav minut = eretnekség

/'fajiság'/

tav monítín = érdem, hírnév

m'natéah / m'nutah = sebész, megműt, elemez / operált, elemzett, feldarabolt tav NTH m'natek = meg- ketté-, elszakít, elvág tőle /kapcsolatot/ tav-kuf m'nater = szökdécsel tav

NTK

NTR MNZ

m'nazef = megdorgál, -szid

NZF

m'nuzáf = megdorgált, -szidott

m'nazel = csepegtet, náthát okoz, cseppfolyósít

NZL

minzár = kolostor

m'nuzál=náthás

NZR

MN/Ny gyök, magyar A gyök elvont értelmes: számításba vesz, indíték. A magyar MN gyök: manó, mánia, mén (megy, ló), men (ház), minő (milyen). Az MNy gyök: meny (e), meny (hal). Az MN/Ny gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem vesz fel v/b, h, j, l, m, r, z hangot. mn mn mny mnk mnk

mncs mnm

mnd mnd

mnp/f mnp

mxnn mnyny mnr

mng mng mnyg

mns mns

mnsz mnsz

MN/Ny, összehasonlító táblázat mán = ki? mi? /ar/

meníá=indít, hajt

Mann = ember

menő, mén, mén /ló/

monéa=akadályoz m'oná = lakhely

mín = fajta

manó

men/hely/

minő

manóa = motor

mone = számlál

mánia

menü

756

mnh

mnj

mnt mnt mnyt

mení'á = indít meny, meny/hal/ m'nuvál = aljas

manúa=tartózkodó

manőver

menyecske

m'nacel=zsákmányol

m'nijá=létszám

mancs

mind, minden munád=kiközösít mone = -szor mende-monda

mindig

manod = rázás

manod=mozgatás mijád=mindjárt

mandula

mendegél

m'nacel=kihasznál muníció miná=kijelölte mond, mondat*

mindjárt

mnadev=adakozó m'oná = lakhely

muná=besorolt

mandragóra

mundér

menedék

m'nadev = adakozik mandarin, mandátum meníf = felemel

ma=ami, nafál=lesüllyedt

manipulál

minap

mangál /sütésre/

mení'á=indít, m'nagen=zenél

nagol=elgördül

mangalica

menyegző

mongol /elment/

m'naged=üt, ver mángorol maanák=ajándék m'nake=megtisztít mankó

menekül eltisztul

mán = manna

m'unán = felhős

manna

menny

m'nuke=megtisztított munka

m'nazel=csepegtet m'na'er = felráz mennyezet munász = megfutamított mansy /nyelv/

menés, ménes

minaret

manor=pezsgés monarchia

m'nusze=tapasztalt

mín = fajta

miniszter, ministrál

minőség

757

menatek=elszakít tőle menti, mentő

menísz = megfutamít mínusz

mení'á=indító, mintá=menta min- = mint mente, menta

mint, mintha

monszun m'natek=elvág Mont, Mount = hegy

m'natek=kettészakít meén = hasonló menyét

minta

m'nater=szökdécsel menetel, menten m'nuták=megszakított meén = hasonló mentes, mentés

mintáz

A manó mitikus népmesei hős – nem a magyar hiedelem világ része. A mesékben alacsony, de rendkívül erős, okos, olykor rosszindulatú. Lakóhelye leginkább az erdő mélye. A szó legvalószínűbb eredete az iráni mamus. Meny, menyecske: fiatalasszony. Az idősebb menyecske: ángy, néni. Noec = beledöf, m'naec = meggyaláz → mancs. *A mond, a "beszél" szóval ellentétben, inkább "kijelent" értelmű. A mandula őshazája, a déli részeket kivéve, egész Ázsia. Legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbiak a szilva és kajszibarack. A mandarin (azon kívül, hogy gyümölcsnév), Kína, Tajván, Malázia és Szingapur hivatalos nyelve. A szerencsegyökér, mandragóra (kutya-, földi-, ördögalma, varázsgyökér) – a burgonyafélék családjába tartozik. A nadragulya és a mandragóra rokonságát már a görögök is felismerték. A mangál (arab) hordozható keleti rézlábas – az állandó kandallót helyettesíti. Menyhal: ragadozó fenékhal. Népies elnevezései: méhal, ményhal, menyus, kutyahal, stb. A meleget nem tűri, ezért a "nyári álmot" alszik – nem táplálkozik. Ministrál a papnak segédkezik a misében (a latin ministrare = "szolgálni"). A monstrum szörnyeteg, torzszülött / nagy és idomtalan, ormótlan építmény. A mente férfi és női posztóujjas. Kék, fekete, zöld vagy veres posztóból készült. Bélése és szegése fekete vagy fehér bárány, illetve rókaprémből készült. A menyét a néphit szerint emberben és állatban egyaránt tehet kárt. Göcsejben azt tartották, hogy fullánkja van, csípésétől az állat teste megdagad. Kalotaszegi 758

hit, hogy ha terhes asszony találkozott vele, beteges gyereke született. A menyéttel álmodni civakodást jelentett. A boszorkány is felöltheti menyét alakját. Távoltartási módja az volt, hogy munkát adtak neki – pl. hogy fonjon.

MR gyök, héber A héber nyelv egy olyan katasztrófa emlékét őrzi, amely szörnyű fényjelenségekkel is együttjárt. Több gyökben is felbukkan a rettenet (pl. az "ir" gyökszónál) amely nem valószínű, hogy puszta villámlásokra utalna. Ez a katasztrófa az utolsó Özönvíz volt a Közel-Keleten. Vagy kisbolygó becsapódás lett volna a kiváltó ok? Vagy vulkáni kitörések sorozata kísérte az áradatot? Kisbolygó becsapódás nyomait, a szóbajöhető időszakban, csak ÉszakAmerikában észlelték – a vulkáni kitörések sorozata valószínűbb.) A héber MR gyökcsoport közös elvont értelme: viszontagság, katasztrófa. Az MXR gyök: maor = fény, világítás, m'éra = átok, m'urá = odu, barlang, lyuk. Az MXR gyök: maár = meztelenség, tisztás, maor = szeméremtest, m'ará = barlang, m'are=átönt, kiürít, kitakar, meír = feébreszt, m'ore = elvegyült, begyökerezett. Az MXRX gyök: m'orá = esemény, viszontagság. MR gyök: mar = úr, keserű, mará = epe, mará = ellenszegül, m'rí = lázadás, more = tanító, mutat, lövész, morá = borotva, mor = mirha. Az MRX gyök: morá = félelem, mará = úr (arám), mare = mutat, látás, látomás, látvány, kinézés, mará = tükör, m'rí = hízott marha, mur'á = begy. Az MRX gyök: mérá = gonosz, méréa = barát, mir'e = legelő. A héber MR gyök bővülése mxr mrx mxrx mxr mrx mr

mxrv mrb/v

mxrf mxrf mrp/f

mrg

mrn

mrxs mrsx mrs

mrr

mrh

mxrc mrcx mrc

mxrch mrch mrkx mxrk mrk mrsz

mrt mrxt mrt

mrdx mrd mrm mrz

MR, héber maor = fény, világítás, világító test

MXR

alef m'urá = odu, barlang, lyuk

XR

alef muár = ki-, megvilágított

méír = világít alef-jud /r'i = tükör/

hemir /mor/ humár=felcserélik, -t alef m'érá = átok alef-hé*

759

mare = meg-, mutat, -ott, látás, látomás, látvány, kinézés alef /roe=lát/ mará = tükör, látomás alef

himrí /mará/ = felrepül, -repít

maré, mará alef = úr /arám/ MR'X

morá = isten-, félelem alef

m'rí = hízott marha jud-alef

MXRX

XRX

/erúa=esemény/

alef-hé mur'á = begy alef-ájin m'orá = esemény, viszontagság

/reá=barát/

méréa = barát

/raá=rossz/

mérá = gonosz, a legrosszabb ájin

mará /himrá/ = ellenszegül alef

MRX

mir'e = legelő ájin-hé

MRX

/roe=pásztor, r'i=legelő/

m'rí = lázadás, keserűség, ellenszegülés jud MR

mar = úr, keserű, -en

morá=keserűség

mará = úrnő, epe, keserűen, -ség

hé more = tanít, -ó, mutat, lövész, lázadó

morá=tanítónő, borotva /régi kif/ mor = mirha /bokor/ maár = meztelenség, tisztás ájin

/ore=kitakar/

mooré = tisztás

MXR

maor = szeméremtest ájin-o m'ará = barlang

ájin m'ore = elvegyült, gyökeret vert, egybefont

m'are=be-, átönt, kiürít, átömleszt /vért/ kitakar ájin

XR

/ore=átönt/

meír = megjegyzést tesz, felébreszt ájin /ér=éber/ * A fényjelenség látványába a héber a katasztrófa lehetőségét érzi bele. MRB/V marve = át-, itat, szomjat olt vav m'ravéah = kibővít, szellőztet vav

RV

mirváh = hézag, köz

marbe = szaporít, gyarapít, sok RV

/rive=megitatta/

MRB

RVH /rav=sok/ hé m'rube = sok, több

mérív = ellenfél, -ség m'rívá = civakodás, veszekedés

m'arev / maaráv = lesben áll / leshely, lescsapat alef m'arev = összekever ájin maaráv, maaravá /arám/ = nyugat ájin mar'ív = kiéheztet ájin-jud /rvuá=négyzet/

XRV MXRV RXV

/riv=veszekedés/

/orev=lesben áll/

XRV

m'oráv = vegyes, bele-, kevert /eráv=kever, erev=este/ /raev=éhes/

mur'áv = kiéheztetett

RB/VX ájin m'rubá=négyzet, -alakú, négyszög

760

m'arbel = felkavar, betonkeverő

XRBL ájin m'urbál = bekevert /beton/, felkavart

m'arbólet = örvény, forgatag ájin

/arbel=örvényt kelt/

RB/V-V

m'rubáv = foltos /pecsét/, tízezres

marbíc=el-, ver, letérdeltet /tevét/, fellocsol RB/VC

murbác=terjesztett /tan/ hevertetett

marbec = heverő-, lelőhely, /ásványi/ réteg marvad = fali-, szőnyeg

MRVD

marbek = hizlalda kuf

MRBK

MRBCh

murbach = leforrázott

marbít = kamat, nagyobb része, legtöbbje jud-tav MRBT murbít = kőréteg, fiatal hajtás MRC MRC

merec = erély, tetterő

marce = előad RC

/roce=akar/

m'rícá=talicska méroc=verseny-, futás, versengés

/rác=fut/

m'rucá = rohanás, futás, elnyomás

m'race = kibékít, kiengesztel marcéa = ár /szúr/

m'ruce = megelégedett MRCX

/r'ciá=átfúrás/

ma'aríc, moorác = imád, -ott, tisztel, -t, rajongó, körülrajongott ájin RCC

murce=előadott

MXRC

/rocec=szétzúz/

m'rocec, m'rucác = összetör, -t, összezúz, -ott

marcefet=kőlap, kövezet, padlózat

RCF m'rucáf = kikövezett, padlózott, csempézett

m'racéah = gyilkol, gyilkos marcín = elkomolyodik

/rocéah/gyilkos/

RCH

/racini=komoly/

RCN

MRD marád=fellázad

mered=lázadás

m'rídá = lázadás, felkelés

mored / morád = lázad, -ó / lejtő

/rode=önkényeskedik/

marud = nyomorúság, -os marde, rode = sütőlapát hé RD mar'íd = megreszkettet ájin-jud mardéa = ösztöke ájin

MRD

MRD

JRD murád /jarád/ = leeresztett

mirde = kipergetett, méztermés hé

/rode=perget/

RXD /roed=reszket/ mur'ád = megreszkettetett MRDX

m'raded = lemezzé nyújt

RDD

mardim = elaltat, -álmosít

RDM

761

/ridá=elnyomta/

m'rudád = lemezzé nyújtott /radum=álmos/

mardán, -ut = lázongó, -ás RDN

RDF

/rodef=üldöz/

murdáf=üldözött

mardut = lázadás, büntetés, bűnbánat tav MRDT mardaát = nyeregpárna ájin

MRDXT MR-P/F

m'rape = meg-, lazít, gyengít

RP/F

m'árofá = ásó /lefejező eszköz/ alef

MXRF

m'raef = tetőt cserepez /raáf=tetőcserép/ RXF /rofe=orvos/

m'rape=gyógyít

m'rupe=petyhüdt, meglazult, laza /roef=csepeg/

m'roáf = cserepezett ájin

mirpaá=orvosi rendelő, klinika alef

maarufíá = vevőkör /áru-fia:-/ ájin

MXRF

RPX

/m'are=átönt/

m'raped = kárpitoz, kipárnáz RP/FD mirpád / m'rupád = derékalj / kárpitozott, párnázott marpek=könyök

RPK

m'arpel = ködösít ájin RP/FS

/ripek=könyökölt/

XR-P/FL

ájin m'urpál = ködös

m'rupás / murpás = piszkos, sáros, szennyes / besározott, bemocskolt

MRPSzT

mirpeszet = erkély, tornác, veranda szamech-tet

m'rapet = elnyű, -hord, lerongyol

RPT

maarefet = nyaktiló ájin-tav

XRFT

tet m'rupát = rongyos, elhordott /aruf=lefejezett/

MRG marug = rovátkolt /rág-ma/

/rágott/

MRG

mérug=zöldség szedegetés, cséplés

morág = cséphadaró /arugá=kerti ágyás/

margía / margóa=megnyugtat / nyugalom, pihenés ájin /róga=nyugalom/ m'rugáv = göröngyös m'argel = hengerel /vasat/ ájin margíl = meg-, rászoktat /ragil=szokott/

RGV XRGL RGL

m'ragel=kém, kémkedik /vizsgál/ marg'lot = alj /pl. hegyalja/ tav

RGX

/regev=rög/ ájin m'urgál = hengerelt /vas/

murgál = hozzá-, rászokott, -tatott /rigul=kémkedés/

MRGL

margalít = gyöngy tav

/regel = láb/ /regel = -szor/

margemá = aknavető /rogem=megkövez/ MRGM m'argen = szervez, -ő, organizátor

XRGN

762

m'urgán = meg-, szervezett alef

margís = érző, érez

RGS

/ragis=érzékeny/ murgás = érezhető

margíz = feldühít, bosszant, -ó

RGZ

/rógez=dühös/ m'rugáz = dühös, mérges

MRH maráh = meg-, be-, ken /marha/

MRH

morah = meg-, bekent /rach=lágy/

meráh / m'ríhá = kenőcs, be- meg-, szétken / meg-, kenés marúah / mérúah = meg-, bekent / be-, szét-, kenés m'aréah = vendéglátó, vendégül lát alef

/oréah=vendég/

marhív / merhavíja = ki-, szélesít, kibővít / szabad tér

RHV murháv=bővített, szélesített

m'rahec / merhác = megmos / fürdő

RHC

kuf merhák = távolság, messzeség

XRH

m'ruhác = meg-, mosott

RHK murhák, m'ruhák=eltávolított, távoleső, -levő

m'rahem = megkönyörül marheset = serpenyő

RHM

/rahum=irgalmas/

MRHST

/rohes=csúszik/

marhesván, hesván = hesván hónap /okt-nov/ m'rahet = bebútoroz /rahit=bútor/

/rahas=moraj/

RHT

HSVN

m'rohát = bútorozott hé-tet

MRK maarích = elnyújt, meghosszabbít

XRCh alef moorach=meghosszabbított, hosszúkás

ma'arách = vázlat, katonai -, szervezet, hadállás ájin

/orech=szerkeszt/

MXRCh

maarachá=csata, harc, hadszíntér, rend, -szer, egység, készültség, sorozat, kategória maaroch = sodrófa, gyúródeszka ájin

/aroch=hosszú/

MXRCh

ma'arích / mo'orach=fel-, becsül, becsüs, értékel, kitevő / felbecsült /pl. ház/ ájin XRCh MRCh /orek=ér, megfutamodik/

markí'a = lapít, felrepül kuf-ájin

morech = félénkség, gyávaság, lágyszívűség MXRK

moorak = földelt /rádió/ alef-kuf

MRK'X

RKX m'ruká = lemezzé nyújtott

merík = kiürít /kimerik/ MRK

/rek=üres/ kuf murák /rik/=kiürített

kuf merek, mórak = lecsiszol, -sikál, -t, befejez, megtisztít /bűntől/ -tisztult, ablakgitt

marák=leves, tisztít, sikál, csiszol

m'ríká = fényesítés, sikálás, megtisztítás

maruk = csiszolt, fényesített kuf

morík /jarak/ = zöldell kuf JRK

meruk = fényesítés, csiszolás, meg-, tisztulás, -ítás /bűntől/ kuf

763

RK/ChV merkáv / merkavá=nyereg, jármű, karosszéria / hintó, harci-, kocsi kaf /rakott/ markív = alakít /kormányt/ összeállít, -tó, beolt, felvesz /szemüveget/ keresztez /növ/ kaf markív = rohaszt, megrothad kuf

RKV

kuf murkáv, rakúv = rothadt

markíd = szitál, megtáncoltat

RKD /roked=táncol/ murkád = megtáncoltatott

merkah = illatszer keverék mirkáhat = fű-, gyógyszer keverék m'rakech = megpuhít, enyhít kaf

RK/Ch-Ch

markeká=köpőcsésze 2 kuf RKK

RKM

markólet = árú, kereskedelem kaf /rakol-ma/ markín, murkán = lehajt, -ott /fej/ kaf

RK/ChN

maarchán = bőbeszédű alef

m'rukách = megpuhított, enyhített m'rukám = hímzett, képződött /r'chulá=áru/

RKN

RK/ChLT

/rachún=lehajlott/ /órech=hossz/

/rek=üres/

RKH

RChN

kuf m'rokán = üres, kiürített

m'rachrech, m'ruchrách=megpuhít, -ott RChRCh m'rakesz=befűz, felhúz /cipőt/ összekapcsol /zipp/ kaf-szam /rekeszt/

RKSz

MRChT alef merchaot = idézőjel m'rukász=befűzött /cipő/ begombolt, összekapcsolt maarechet = szerkesztőség, sorozat ájin

XRChT

kaf merkaz, -i = központ, -i mirkez, mirkuz = kijelöl, - középpontot

m'rakez=ügyvezető, összpontosít

MRKZ

kaf m'rukáz = tömény, összpontosított, központi

A héber merík = kiürít – magyarul ugyanazt jelenti: kimerik. A marak = leves tartalmát régen marokkal szedegették ki a léből. Lásd még a marok, murok, mer(ek), mér(ek), mór(ok) szavakat. Az eredeti értelem megmar, elmar volt. MRL mar'íl, mur'ál=megmételyez, -ett /erkölcsileg/ megmérgez -ett ájin-jud /raál=méreg/ RXL MRM RM

mérím /rom/ = emel, felemel

maróm = magasság, -lat, csúcspont, ég m'rame = csal, becsap hé m'arem = halomba rak, felhalmoz RMM

murám /rom/ = emelt, felemelt /ram=emelt/

mirma = csalás

MRM

hé m'rume = becsapott, rászedett

XRM ájin m'orám = halomba rakott, felhalmozott

m'romem / m'romám = felemel, magasztal/ emelkedett, magasztos

hitmarmer /mirmer/ = zúgolódik, kesereg

764

MRMR

marmíta = mormota tet MRMT

mirmász=taposás, eltaposott szam

m'ramez = /futólag/ említ, jelez, /kézzel/ int

RMZ

RMSz

m'rumáz = célzott, jelzett

MRN marán, morénu = 'mesterünk' /nagytudású rabbi/ marnín = örvendeztet, szívderítő

RNN

m'raanen = felüdít, felfrissít ájin

RXNN

MRN /ran=ujjong/

m'ruaanán = felüdült, felfrissült

MRR marár, mar = meg-, elkeseredik

m'rírí = keserű, mérgező

marór=torma, keserűfű /népiesen/

MRR

m'rorá, m'rirut = keserűség

merer / m'rérá = el-, megkeserít / epe morír /rir/ = nyálaz, nyálas XRR

RR

alef m'orer / m'urár = szellőztet, ventillátor / szellőztetett

XRR

m'orer = felébreszt, ébresztő ájin

m'ar'er=fellebez, tiltakozik, megrendít 2 ájin XRXR

m'ur'ár=cáfolt, vitatott, m.döntött

MRS marse / murse = engedélyez, megenged / megbízott, -hatalmazott marís=gerenda

MRS

morís / morasá /rus/ = örökül hagy, elszegényít / örökség, hagyomány

mar'ís = bombáz, fel-, lármáz, ágyúz, megrázkódtat ájin-jud /raás=zaj/ marsía = bűnösnek nyilvánított, bűn útjára tér RSX m'raasot = ágyfej alef

ájin m'rusá = gonosz

MRXS

/risul=hanyagság/

RSM

MRSX

RXS

RSL

m'rusál=hanyag

mirsám = vázlat, jegyzet, recept

RSS /RS/

MRSN murson = képviselőház

m'ruses, m'rusás /rus/ = elszegényít, -edett

m'raset=kockáz /papírt/ rácsoz, hálóval bevon RST

m'rusát = rácsos, hálóval bevont

MRSz MRSz

mérész = összekever, szétnyom, kiprésel szamech

/részek, merész/

szamech morász=összekevert, kipréselt, szétnyomott szamech m'ríszá = keverés

m'aresz = eljegyez /nőt/

XRSz

765

murszá = gennyes kelés, daganat m'orász = jegyes alef-szamech

m'raszek = áttör, szétzúz /ételt szitán/ szamech-kuf SzK

m'ruszák=reszelt, összezúzott

marszek = zúzó, burgonyatörő szam-kuf MRSzK

RSzN

RSzN

murszán=durva korpa

szam m'ruszán = mérsékelt, fegyelmezett, megzabolázott, visszafojtott

m'raszesz = szét-, zúz, permetez, összetör /diót/ 2 szamech marszesz = permetező 2 szamech

MRSzSz

RSzSz

m'ruszász = permetezett, szétzúzott

Mérész = összekever, szétnyom, kiprésel → rész, merész. MRT marát = kitép /tollat/ kopaszt, fényesít, élesít tet

/ratá=kicsavarta/

MRT

/kimart/ tet morát = kitépett /haj/ megkopott /szőrme/ kopasztott, élesített, csiszolt, fényesített

méret, marut = csiszolt, kitép, -ett, /hajat, tollat/ fényesít, -ett tet mérut / m'rítá = sikálás, csiszolás, fényesítés / kitépés, kopaszodás tet marát... = úrnő / + a neve/

MRT

marut = uralom, fegyelem tav marít = simítókanál tav mar'ít = legelés, legelésző, csorda ájin-jud-tav RX

MRXT

martía=visszariaszt, megrettent áj

RTX /réta=meghátrálás/ murtá = visszarettentett

mar'ít = kinézés, megjelenés alef-tav

RXT

martef=pince tav /ritef=tárol/ RTF

RTV

/ratúv=nedves/ tet murtáv = benedvesített

martíah, m'rateah = felforral, felháborít RTH

tav m'rutah / murtah = forralt / felizgatott

/r'ot=látás/

m'ratek = rögzít, lenyűgöz, -bilincsel

RTK

tav-kuf m'rutak = hozzákötött

m'ratech = hegeszt tav

RTCh

m'rutach = hegesztett

m'artel = kitakar, lemeztelenít ájin-tet

XRTL

m'urtál = kitakart, meztelen

m'rates / m'rutás = szétzúz, -ott, felkoncol, -t, felhasít, -ott /hasat/ tet

RTS

m'ratet = remeg, reszket 2 tet RTT mirtet, murtát = lekoptat -ott, lerongyol -t MRTT MRZ marzev = ereszcsatorna

MRZV

766

/raze=sovány/

MR gyök, magyar A magyar gyök még nem tartalmazza a "rettenetet" – az Özönvíz-katasztrófa emlékét – a magyar az ősibb. Ennek ellentmond, hogy a szóelemzések alapján az r hang megjelenésekor a két nyelv még azonos lehetett. A nehezen kiejthető zöngés-pergő r hangot azonban az ember sokáig nem tudta kiejteni. Eredetileg csak egy "hörgő" torokmagánhangzó volt – később meg raccsolt r. A kérdés az, hogy két nyelv sokkal későbbi írásrendszerei miként rögzítették e hangzatokat? Az MR gyök ősi képe: vadállat morgása, marása. A magyar MR gyök: mar, mar (magasság), már, mer (-i), (ki-) mer, mér, Mura. Az MR gyök kétszótagúvá válása A héber MR gyök nem veszi fel j és l hangot – a magyar csak r -et nem. mr mr

mrb/v mrv

mrh mrh mrr

mrj

mrc mrc mrk mrk

mrs mrs

mrd mrd

mrl mrl

mrsz mrsz

mrp/f mrf

mrm mrm mrt mrt

mrg mrg mrn mrn mrny

mrz mrz mrzs

MR, összehasonlító táblázat mará = ellenáll

mored = lázad

maor = világító

/meg-/ mar

mer

mór /világos bőr/

mar'e = kinézés

merík = kiürít

mar = úr

mar /magasság/

/ki-/ mer

Mór

kvár = már már mará = úrnő

more = tanít

m'are = átönt

Mária

Móra

Mura/köz, átönt/

marve = átitat

marbe=gyarapít

már = úr

maarích=értékel

mari /cseremisz/

mér

m'oráv=ö.kevert m'rí=ellenállás márvány

merev

merec = erély

meríc = futtat

Marcal /folyó/

mérce

Morva /folyó, ország/ murva /levél, kő/ moorác=körülrajongott m'rucác=ö.zúzott Móric

767

murci /szőlőlé/

m'racéah = gyilkol

hircín=elkomolyodott

marcangol

morcos

meríc=felfuttat

mur'ád=megreszkettet

március

mord, mordvin

marud=nyomorú mered=lázadás

more = lövész

marad

/fel/mered merev

mordály

morád = lejtő

m'rape=gyógyít

meredély

morfin

m'rugáv=göröngyös

m'rupe=lelazult

márga

morfondíroz

marug=rovátkolt m'rugáz=mérges, mar'íl=mérgez

morág=cséphadaró

margó

morog

méreg, mérgez

margalít = gyöngy

m'rugáv=göröngyös

Margit, margaréta

mirigy

moreh = beken

m'ríhá = megkenés mur'ád = m.reszkettet

marha /tehénlepény/

mirha

moraj

merík = kiürít marok, marék, markol maruk = fényes

morák=letisztít

Márk

murok sárgarépa

maaroch=sodrófa

maarachá=harc

markáns

mérkőzik

markólet=kereskedelem markotányos murtáv=nedvesít ma'arích=értékel

mar'íl=megmételyez

merül

mérleg

morál /erkörcs/

már = keserű

marán=szellemi mester

marmíta=mormota

márna /mérgező/ mereng

mormol

768

m'ráanen=frissít

m'raszek = szétzúz

mariníroz

merénylet mersz

mar'ís=fellármáz, megrázkódtat

m'rusá=gonosz

mars! Mars /bolygó/

móres/re tanít/

mar'ís = feldúl

marse = megenged

Maros, máris

mérsékel

mraszen=zaboláz meraszek=áttör maraszt

merész, mereszt

murtáv=nedvesít mare = mutat /be/márt

mert, miért

már, -at=úr, -nő marak = leves

m'ratek=lenyűgöz

Márton, Márta

merít

mirtusz

martía=elrettent

ma'arích=értékel

martalék, -lóc

méret, mérték

marzev=ereszcsatorna murizik

m'rutás=felkoncolt

m'ruszász=összetört

mártír

morzsa, morózus

A mór népnév a latinból származik, jelentése: Mauretániából való. A szót a spanyolországi mórokra, az észak-afrikai arabokra – sőt, általános értelemben, a sötét bőrűekre is alkalmazták. (Csakhogy az ott élő többség, a berber-tuaregek világos bőrűek!) A mar a lapocka fölötti kidomborodó rész. Marmagasság: a mar legmagasabb pontjának távolsága a talajtól. A Mura (németül: Mur, vendül Müra) a Dráva leghosszabb mellékfolyója. Wikipedia: "A marik saját elnevezése a mari, jelentése: férfi, férj, ember. Valószínűleg óiráni jövevényszó, a márya átvétele." A murvalevél hónaljából ered a virágzat. Murva: az apró- és a vágottkő. A murci erjedni kezdő szőlőlé. A Marcal a Rába mellékfolyója. A Móric név (a lexikon szerint) a latin Mauritiusból származik: szerecsen. A mordvin nép az eurázsiai erdőövezet / erdősztyepp területeken szétszóródva él. A fogásokból összerakott marok-ok (hónalj, nyaláb) lesznek kévébe kötve. Egy marok annyi levágott gabona, amennyit egy ember fel tud emelni.

769

A markotányos az, aki a csapatokat követi a táborba, hogy olyan cikkeket is juttasson a katonáknak, melyekről a katonai élelmezés nem gondoskodik. A márna sárgás, mérgező ikrát rak, mely jól ragad a meder köveihez. Marinírozott: ecetbe mártva puhitott halféle. A Maros folyton változtatja a medrét: "belemar" a környező területekbe. A folyó neve (románul Mures, németül Marosch) az ókorban Marsius volt. Mars Mivel a bolygó színe vörös, a római hadistenről nevezték el. Márta: úrnő, gazdaasszony – zsidó eredetű név. A mirtusz a görög-római mitológiában Afrodité, illetve Vénusz szent fája, a szenvedélyes szerelem jelképe volt.

MS gyök, héber Mivel az s/sz hang sem az – az MS gyök sem tartozik a legrégibbek közé. Az ősi kép a síma víz – ami katasztrófát is okozhat. Az MS gyök elvont értelme: segítség, vízből kihúzás. Az MS gyök: mase = adósság (bibliai kif.), mesi = selyem, mose = kihúz. Az MSX gyök: masúa = pusztaság, romhalmaz, masaá = pénzkövetelés, m'soá = katasztrófa. A héber MS gyök bővülése A héber MS gyökök nem vesznek fel c, d hangot. msx ms' ms msxl msl

msv msb/v

msmx msm

msp/fx msp/f mxsn msxn msn

msg msh msj msr

mskx msk/ch msk

mxss mss

mst mst

ms-z

MS, héber táblázat masá = kihúzta /vízből/ masu/i/ = /vízből/ kihúzott /saijá=sima/

MS

mose = kihúz

hemis /mos/ = elmozdít, levesz

jud mesí = selyem misíi = selymes 2 jud

mase = adósság /bibl/ hé

MS'

MS

masúa=pusztaság, romhalmaz alef

MSX

masá, masaá=követelés /adós/ alef

SX

m'soá = katasztrófa o-alef-hé

JSX

mosaá / mosía = segítség / megment, -vált ájin-hé

SXX

l'mis'íi = simára, tisztára ájin 770

MSB/V m'savéa = /segítségért/ kiált, ordít vav-ájin

SVX

/siv'á=segítségért kiált/

masve, musve = ki-, egyenlít, -ett, összehasonlít, -ott vav

SV

misvaá = egyenlet vav

MSV

m'savek = piacra hoz vav /sivuk=piacra vitel/

SVK

masvít = simítógyalu vav-tav

MSV

misveret = kengyel vav

masbí'a = megesket /svuá=eskü/ /seva = 7/

SXBD

SB/VX

ájin musbá = esküdt, fel-, megesketett

SB/VX

ájin m'subá = hétszög

ájin m'suabád = leigázott, alárendelt, rabszolga, meg-, terhelt /jelzálog/

masáv = fúvás, fuvallat /suv=ismétel/ MSV

MSV

mosavá = falu, mezőgazdasági telep, gyarmat

/suvá=békesség/

mesív = válaszol, felel, visszaad, -tesz, -von

SV

mas'áv / mas'evá = itatóvályú / szivattyú alef SVX m'sabev = lefarag, lecsiszol, lesújt, tör /sibuc=befoglalás/

m'suvá = csíny

SB/V-V

musáv /súv/ = visszatérített /soev=szív/ /sváv=forgács/ m'subáv=lefaragott

SBC m'subác=befoglalt, kirakott /drágakő/ kockás, beosztott /osztály/

masbíah = fel-, javít, -javított /sibólet=kalász/

m'saber = zúz, összetör /sover=tör/

SB/VH

m'subáh = kiváló, dicséretreméltó

SB/VL

m'subál = kalászos

misbár = /nagy/ hullám, -törés

masbír / masber=élelemmel lát el / válság, szülőszék /sover=összetör/ SBS SB/VT

/subas=megrongált/

SB/VR MSBR

/sebes/ m'subás = hibás, megrongálódott /út/, zavaros

tav musbát = megfosztott /munkától/ szüneteltetett, megzavart /öröm/

MSD m'sadech = összehoz, -házasít, házasságot közvetít

/siduch=házasság közv./ SDCh

m'sadel = kérlel, rábeszél

SDL

/sidel=rávette/

m'sader = le-, ad /rádió, áraszt/

SDR /soder=küld/ m'sudár = rádión közvetített

Soder = küld, közvetít. Magyar szleng: "nyomja a sódert" → túl sokat beszél. MSP/F m'sapía = befolyásos, elhalmoz, hat ájin MS-P/FX

771

/sefa=bőség/ muspá = befolyásolt

m'sapéa = ferdén állít, lejtősít ájin masof = ráspoly

/sofe=kapar/

SP/FX m'supá = lejtős, dűlt, bővelkedő, influenzás mispá = rüh, jogtalanság, jogfosztás hé

MSP/F

m'sape = lesimít, -gyalul /lenyal/ hé

SP/F

hé m'supe = legyalult, lesimított

m'sapec = kijavít, tataroz

SPC

m'supác = tatarozott, kijavított

m'saped = nyársra húz, keresztülszúr, hegyesít

/sapud=nyárs/

SPD

mispahá=család

/sifhá=szolganő/

MS-P/FH

MSP/FCh

/sofech=kiönt/

maspech = tölcsér SP/FL SP/FR

muspál = megalázott, lealacsonyított, lesütött /szem/, lehajtott /fej/ /sefer=szépül/

m'supár=javuló, javított, tökéletesített, megszépített

m'safsef = sikál, dörzsöl, lehorzsol, 'megizzaszt' /kat. népies/ SP/FT SP/FTM

SFSF

/sofet=ítél/ tet mispát = per, jog, ítélet, törvény, szokás, életmód, mondat /sfatáim=akol/

mispatáím = akol /bibl/ tet MSG

SG

/soge=téved/ misge = hiba, tévedés

m'sagéa = megbolondít, megőrjít

hé m'sugá=tévedés, hiba, baklövés

SGX

ájin m'sugá = őrült, mániákus

masgíah = figyel, néz, felügyelő, észrevesz /sagál=közösül/

m'sager=ki-, küld /megbíz/ SGR

MSGH

misgál = nemi aktus

SGL

MSGM /segem=facsap/ m'sugám=fogazott, fogaskerék MSH

mas'he = késleltet, visszatart hé

SHh

/sohe=késlekedik/

m'sahek = csuklik hé

SHK

/sohek=csuklik/

masah /nimsah/ = meg-, fel-, ken

m'sihá=meg-, be-, felkenés, zsineg

masíah, masúah=felkent, messiás

mishá = krém, kenőcs

MSH NMSH

m'sahed = megveszteget

SHD

m'suhád = részrehajló, megvesztegetett

m'sahef = sorvaszt /sihef=sorvasztotta/

SHF

m'suháf = tüdővészes

m'sahek, m'suhak = szétmorzsol, szétdörzsöl, -t, lekoptat, kikoptatott /sohek=összezúz/ mishák = porladék

mashíl, mushál = befűz, befűzött *

/sáhál = oroszlán, közösül/

772

SHK SHL

mashír = befeketít /sahór=fekete/ m'sahrer = felment, felszabadít mashít=elront, rombol, rongál tav

SHR

mushár = befeketített

SHRR

m'suhrár=felmentett, -szabadított

SHT

mushat = el-, romlott, -rontott /erkölcs/

mashíz / mashez = élesít, köszörül / késfenő

SHZ musház=élesített, köszörült

m'sahzer = rekonstruál /épületet, tényállást/

SHZ

m'suhzár=rekonstruált

*Mashil = befűz. Magyar szleng: befűzte: szexuális kapcsolatra vette rá. MSJ masuj = vízből kihúzott jud

misji = selymes /2 jud/

MSJ

MSK masách = el-, húzta, vontatta, vontató, komp, vonz, át-, kiutal /pénzt/

MSCh

mesech / mosech = húzás, folytatás, időtartam / húz, vontat masuch = nyújtott, el-, húzott, kibocsátott /csekk/

m'suchá = élő-, sövény

m'síchá = kibocsátás /csekk/ birtokbavétel, vonzás, vonzalom, húzás, húzóerő maskív=lefektet

kaf miskáv = fekvés, fekhely

maskíah = elfelejtett

SK/ChV

/sochéah=elfelejt/

/sochev=fekszik/

SKH kaf muskáv = lefektetett

maskuchít = vezérürü kaf

MSKChT

m'sakelá = elvetél, megfosztott /a gyermekétől/ kaf

/sukál=megmérettetet/

SKL

m'sachlel / m'suchlál = tökéletesít / tökéletesített, szabályos

SChLL

maskím = korán kel, -ő kaf

MSKM

masacháím = drótvágó, laposfogó

MSChM

m'sachnéa, m'suchn'á = meggyőz, -ött, meggyőződött ájin

SCHNX

m'saken=letelepít, elszállásol, lakáshoz juttat SKN maskanta=jelzálog kölcsön kaf-al m'saker = kábít, -ó, részegít kaf SKX

/sachen=lakó/

misken, miskun=elzálogosít, -ás kaf SKR

MSK/ChN

moskot=gyeplő kaf-tav MSKT

kuf-ájin m'suká = homorú, le-, besüppedt, el-, mélyített

miská = üledék, mélyedés kuf-ájin maske = ital, itat, itóka, pohárnok, vízbő talaj kuf mesek=gazdaság, /öntözött/ mezőgazdasági telep kuf

773

MSKX MSK

masák = zörej, zakatolás, gazdasági vezető kuf

muske = öntözött, megitatott

masík /nasak/ = összeérint, vízrebocsát, érintő /mértan/

NSK

m'sakec=utál, megvet, -utáltat, m.szentségtelenít kuf

SKC m'sukác=utálatos, undorító

SKD

kuf m'sukád = mandulavágású

maskíf = tekint, megfigyel, -ő, szemlél, néz kuf maskof = szemöldökfa

/sakuf=visszatükröz/

MSKF

miskafáím = szemüveg kuf

m'sakef = átvilágít, átlátszóvá tesz, 'visszatükröz', hű képet nyújt kuf /sokel=mérlegel/

MSKLT

SKF

miskál = súly, versmérték, szóalak kuf

SKL

miskólet = mérőón, -súly, -golyó /sport/ kuf

m'sakem, m'sukám = ujjáépít, -ett, talpraállít, -ott /gazdaság/ kuf

SKM

m'saker = hazudik kuf

SKR

/siker=hazugság/

maskít = csillapít, lecsendesít kuf-tet

SKT

/seket=csend/

MSL masle = áltat, ámít /másít/

misel = példáz /másol/

MSL

masál = mintha, uralkodik, példáz, példa, példabeszéd /másolat/ mosel = uralkodó, -ik, kormányzó, példáz /magyaráz/ másul=hasonló

misul = összehasonlítás /másolás/

/soel=kérdez, kölcsönkér/

SXL

/saál=lépés/

alef mus'ál = kölcsönzött /tárgy/, átvitt értelemben vett

mis'ol = ösvény ájin

SXL

MSXL

m'salev=keresztbe tesz /kart/, belekarol, bekapcsol, belesző, beilleszt mislevet = monogram maslíg=behavaz

/seleg=hó/

SLG

SLV MSLV

muslág = hófedte, behavazott

m'saléah = el-, kiküld, kiűz SLH

mislóah=szállítmány, küldemény, küldés /soléah=küld/

SLHV /sulháv=lángra lobbant/

hé m'sulháv=lángba borított, felhevült, fellelkesített

SLH

misláhat = küldöttség /salif=zsák/

maslích = el-, ki-, dob

SLF

/siluch=hullatás/ SLCh

/solel=elvitat/

m'salem = ki-, meg-, fizet

SLH m'sulhaf = hólyagos muslách = elhajított, kidobott

SLL

m'sulál = -talan, megfosztott /jog/

SLM

/sulám=ki van fizetve/

774

maslím=kiegészít, ki-, megbékül, befejez, békét köt

muslám=tökéletes, befejezett

m'sales / m'sulás = három részre oszt, háromszoroz / -ott, háromszög

M-SLS

m'salsel = hashajtó, 'meghajt', leereszt, bedob /postaládába/ /silsul=hasmenés/ SLSL maslit, muslát = uralomra juttat, -ott, bevezet, bevezetett /rendszer/ tet maslít = vasmacska tav MSLT

mislát = hadállás tet

SLT

MSLT

Másul = hasonló → másul – megváltozik vagy másolódik. MSM masmía = hallat, köztudatra hoz

mismá=hallás, szófogadás, fegyelmez ájin SMX

masmá = értelem, jelentés ájin

misum = miatt, nevében, -szerű

MSMX

MSMX

ájin mismaát / musmá = fegyelem, engedelmesség / fegyelmezett

masmíc = becsmérel jud /simec=gyalázta/ SMC

musmác = becsmérelt, gyalázott

masmíd = ki-, irt, pusztít /s'mád=kiirtás/ MSMD SMD

musmád=kiirtott, megsemmisített

/simed=erőszakkal áttérített/ m'sumád=kikereszkelkedett, kitért /zsidó/

masmím = megdöbbent jud

SMM

m'saamem = unalmas, untat ájin masmín = hizlal /étel/ meghízik SMR

m'somem = hallgatagon, megrendülten

SXMM

ájin m'suamám = unatkozó, unott

mismán = zsíros, termékeny /talaj/ mismár = őrség, őrizet, fogház

m'samer=maradi, őriz, betart /vall törvényt/, tartósít

SMN MSMR

m'sumár = tartósított, konzervált

m'sameret = szűrő tav MSMRT

mismeret = őrség, -hely, megőrzés, /éjjeli/ műszak tav

m'sames = szolga, szolgál

mismes, mismus = barack, fogdos, -ás, tapogat, -ás

SMS

masmít = kihúz, kihagy tet SMT

tet musmát = kihagyott /szöveg/, kimaradt

MSN /soen=támaszt/

m'asen = füstöl, dohányzik

mis'enet = támla, támaszték, bot ájin

MSXN

XSN /isún=dohányzás/ m'usán = füstölt, füstszínű

maasená = kémény

MXSN

m'sane = meg-, változtat hé SN

MSN hé m'sune = különös, furcsa, megváltoztatott

/asán=füst/

/sone=különböző/ misné = kétszerese, /kettő közül/ második hé /sone=más/

misní = mellék, másodfokú

775

/sone=tanul/

misná=tan, tanulmány, vall. törvény gyűjtemény hé

SNC

/senec=szíj/

m'sunác = összeszíjazott

m'sanek = meg-, elfojt, elzár /áramot, gázt/ SNK

kuf m'sunák=elzárt, meg-, elfojtott

masnek = szabályozó szelep

/sinuk=elfojtás/

MSNK

m'sánen=betanul, -gyakorol, bemagol, élesít, fogaz

SNN m'sunán = fogazott, recés

MSNSN

m'sunsán = recézett

MSNSz

szamech m'sunász = körülvett

/suná=fogazott/

m'sanesz = körülvesz /sinusz=öv felkötés/

MSR SR

/sur=sor/

misor, -i=sík, síkság, egyenesség S'R

/sir=énekel/

masír /nasár/ = le-, hullat

NSR

mas'ír = meg-, otthagy alef /saár=megmaradt/ SXR m'aser = igazol, jóváhagy SXR

XSR

/isúr=igazolás/

MSR

alef musár = énekelt /dal/

MSR m'surá=/nyomdai/ szedőléc mus'ár = otthagyott, visszamaradt m'usár = boldog, jóváhagyott

ájin m'soár = felbecsült, feltételezett, hozzávetőleges, körülbelüli, elképzelt

SRBV

m'surbáv = kiálló /fog/, lógó, csüngő, kinyújtott, becsúszott /hiba/

SRC

/serec=féreg/ misrác = rovarok, csúszómászók szaporodási helye /mocsár/

m'sarjen = páncéloz, tartalékol

SRJ m'surján=páncélos, páncélozott, tartalékolt

masrokít = síp, fütyülő kuf-tav

SRK

MSRM

mésarím = igazság, becsületesség SRR

/sorer=verset költ, énekel/

masrís = gyökeret ver, begyökerezik, meghonosít m'saret, -et = szolga, szolgálólány tav masrít=áztató edény tav

SRT

/sorek=fütyül/

MSRK

/jasár=becsületes/

m'sorer = költő, énekes, kórustag /sóres=gyökér/

SRS

/sarseret=lánc/ m'sursár = láncszerű

mis'eret = dagasztó teknő alef-tav

MSRT

MSS masas /hémés/=megtapogat MSS /ses=6/

SS

mises / misus = tapogat, -ózik / tapintás, tapogatás

/oses=bátorít/

XSS

MSS

m'sosá=antenna m'suse=hatszög

/asít=szilárd/

XST MXSS

m'osás=szilárd, megalapozott alef

m'saaséa = mulattat, szórakoztat, -ó 2 ájin

776

SXSX

Mesuse = hatszög (sosana = lilom, ami 6 szirmú). MSSz SSz

/sosze=fosztogat/ m'siszá = rablás, fosztogatás, zsákmány, préda szam

m'sasze=rá-, uszít szam-hé SSzJ

SSz

m'susze = rá-, uszított

/suszá=uszított/

SSzX /siszá=megszakította/ szam-ájin m'suszá=félbeszakított /beszéd/, széthasított, -tépett m'saszef, m'suszáf = széthasít, -ott, összekaszabol, -t szamech

SSzF

MST masot=evezőlapát /sut=úszik, evez/

ST MST

tet musát = úsztatott, kinyújtott

miste = tér, terület, felület tet m'sate = bolondít, bolondot űz tet ST

MST

m'sít /sut/ = héber kézírás formája tet miste, mistaot = ital, ivászat, lakoma alef MST

JST

tet mosít /jasát/ = kezet, segítséget nyújt

m'satef = társít

STF

/sutáf=társ/

tav m'sutaf = társas, közös

m'satéah, m'sutáh = egyenget, ellapít, -ott, kiterít, -ett, kinyújt, -ott tet mistah = tér, terület, felület

/sétah=terület/ /sotek=hallgat/

mastil = elültet, palántáz /sotel=ültet/

STL

mastín=vizel tav

STN

/seten=vizelet/

mastín = vádaskodik tet /soter=rendőr/

MSTR

musták = elhallgattatott

mustál = elültetett, palántált

tet mister / mistár = rendszabályoz / kormány-, rendszer

mastít = alap, alapzat, altalaj ST

STK

MSTK

MSTN STR

STT

STH

m'satek = /fájdalmat/ csillapít, bénít, elhallgattat

mastík = eltussol, elhallgattat, leplez, csillapít

MSTH

/sotet=barangol/

mistará, mistarti = rendőrség, rendőri tet/-tav/ MSTT

2 tav mustát = alapozott /vmire/

2 tet m'sotet = kószál, kiránduló, barangol, csavarog

MS-Z mas'zár=sodrott

/sozer=összesodor/

777

S-ZR

mus'zár=sodort

MS gyök, magyar Az MS gyök elvont értelme: mos, más, hasonló. A magyar MS gyök: más, mese, mis-más, mos. Az MS gyök kétszótagúvá válása A héber MS gyökök nem vesznek fel c, d hangot. A magyar gyök nem alkot II. szótagot b/v, c, p/f, g, h, j, m, s, sz, z hangokkal. ms ms

msv msb/v

msl msl msly

msd

msm

msp/f

msn msn

msg

msr msr

msh mss

msj mssz

msk msk mst

ms-z

MS, összehasonlító táblázat másul=hasonló

mismes=tapogat mose=kihúz, hemis=levesz

más

mis-más

mos /piszkot/

masál=példa, maaszíja=mese mosía=megvált mese

mise

misné=második

masre=eláraszt

másod-

mosdó /mosod/

masík= összeérint

m'szakel=keresztbe tesz

m'sakéa = beüt

másik

Miskolc, miskulancia

muskéta

m'saker = hazudik

miskaím = csapadék m'suká=bemélyül

maskara

mosakszik

másul=hasonló

masle = áltat

másol

mesél

muskátli

masle=ámít, psihá=szétnyitás maske = ital mosoly, pisoly

muskotály

maslich=odadob muske=megitatott moslék

muslica

misni=mellékes

misní = mellék

musár=elénekelt

masni

Mosoni /Duna/

műsor

m'asen = füstöl

hemis = mozdít miste = ital

masina

most mister=rendszabályoz

must

m'satek=elhallgattat mustár=rendezett

mester

mostoha 778

mustár, mustra

Má-s – a vízhez hasonló, ami mindig más. Mo-s – régen úgy mostak, hogy folyton ki-behúzogatták a ruhát a patakból. 50 évvel ezelőtt Vas megyében teknőben mostak, hullámos felületű mosódeszkán. Miskolc (lengyelül Miszkolc) több folyó kereszteződésénél van: m'szukál = keresztezett. Miskulancia – mesterkedés, csalafintaság, zavaros keverék. Muskéta, moskotér (francia mousquet): kanócpuska. A mosoly régi magyar szóval: pisoly (száját széthúzza). A masamód kisasszony divatos női kalapokat árult. A masamód tehát más-olt. Muskátli A nemesítetlen muskátlifajok virága csőrszerűen bemélyedő. Masál = példa – például a mesélés. Masina, gép, cséplőgép, mozdony, vonat, gyufa, takaréktűzhely. Mustra: minta, mutatvány, szemle, vizsgálat – kiselejtezett holmi vagy állat. A mustár készítése: a megtört mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót, és egyéb fűszereket adnak.

MSz gyök, héber A héber MSz gyökcsoport elvont értelme: hosszas folyamat, megpróbáltatás. Az MSzX gyök: maszá=utazás, hadjárat, kampány, musz'á=járműn szállított. Az MXSz gyök: maász = megutál, miusz = undor, csúfság, maosz = szenny. Az MSz gyök: maszá = próbatétel, tanulmány, masz = adó, m'szó = oltóanyag. Az MXSz gyök: maásze = tett, cselekedet, maaszí = gyakorlatias, m'asze = cselekvésre bír, maasze = eset, történet, mese, m'usze = tettetett. Az MSzX gyök: maszá=teher, prófécia, maszúa=jelzőtűz, muszá=tárgy (nyelvt). A héber MSz gyök bővülése A héber MSz gyök csak c, s, z hangot nem vesz fel. mszx mxsz mxsz mxsz msz mszv mxszv mszbx mszb mszxd mszd mxszf mszp/fx-x mszp/f mszp mszl

mszg mszg

mszm mszmsz

mszh mszh

msznx

mxszj mszj mszk/ch mszkx mszk/ch mszk

mszxr mszr mszr

779

mszsz

mxszt mszxt mszt

MSz, héber táblázat maász, -e=tett, cselekedet ájin-szin

XSz

m'usze = mesterkélt, tettetett

maaszí = gyakorlati, gyakorlatias ájin-szin MXSz m'asze = cselekvésre bír ájin-szin maasze = eset, történet, mese ájin-szin l'maasze = a valóságban, ténylegesen ájin-szin maszá = teher, szózat, prófécia szin-alef MSzX

szin-alef muszá = tárgy /nyelvtan/

maszúa = jelzőtűz szin-alef maszá = megpróbáltatás, tanulmány /esszé/ szam-hé himszá /maszá/ = elolvaszt, felold

MSz

szamech-vav m'szó = oltóanyag /túróhoz/

maszá = utazás, hadjárat, kampány, sakklépés szamech-ájin masz = adó /állami/ szamech

MSzX

szam-ájin musz'á=járműn szállított

maász=megvet, megutál alef-szam

m'iszá=utálkozás, megutálás, undorodás MXSz

maosz = szenny, undor

miusz = utálat, undor, csúfság alef-szamech MSzB/V

maszve = álarc, álcáz szamech-vav

MSzV

maszbí'a = jóllakat szin-ájin

SzBX

/szove=iszákos/

MSzBX

muszve = álcázott /szave=jóllakott/

miszbaá = söntés, italmérés szamech-alef-hé SzBX

m'szaev=beszennyez szamech-alef

SzXV

m'szoáv=szennyes, beszennyezett

m'aszev=füvesít

XSzV

ájin m'uszáv = füvesített

/eszev=fűféle/

maaszevá=növény gyűjtemény ájin-szin MXSzV /szibá=ok/

XSzV

m'szibá=ünnepi összejövetel, körülmény, csigalépcső szam-hé MSzB

SzVV szam mészév /szaváv/=asztalhoz ül, félrefordít /fej/, körüljárat, forgat /váltót/ m'szabev = ok, okozó, forgat, elfordít szamech maszbev = menetvágó szamech

/szovev=körüljár

SzBV

MSzBV m'szubáv=okozat, forgatott, elfordított

m'szabech / m'szubách=komplikál, összekuszál / összekuszált, bonyolult szam SzBCh maszbech = ág /oldalhajtás/ szam

MSzBCh /szvach=bonyodalom/

SzB/VCh

MSzBM szamech m'szubím, m'szubin = asztal körüliek /étkezés/ ünnepség résztvevői

780

m'szaben = beszappanoz szamech

SzBN

maszbír=meg-, magyaráz szamech

SzB/VR

m'szubán = beszappanozott muszbár=megmagyarázható, -zott

m'szibot = körülmények SzBT

MSzBT

MSzD maszád = alap, -zat szamech /jaszod=alap/

JSzD

/szaád=támpont/

SzXD MSzXD

masz'dedá = borona szin /másztató/

MSzD

szam muszád /jaszád/ = alapozott

szamech moszád = alapzat, intézet, intézmény

misz'ád = támasz, támaszték, támla szamech-ájin misz'adá = étkezde, vendéglő szamech-áijn SzDD

/szudád=boronált/

m'szader=szed /nyomda/ rendez, elintéz szam SzDR /széder=rend/

MSzDR

maszderet=szedőgép MSzDRT

m'szudár=elintézett, be-, rendezett

miszdár = sorakozó, /papi/ rend, dísszemle szamech miszd'ron=előszoba, folyosó szam

MSzDRN

MSzP/F MXSzF

alef-szamech m'uszáf = össze-, egybegyűjtött

m'aszef = összegyűjt, gyűjtő /pl. autóbusz/, utócsapat, irodalmi gyűjtemény alef-szamech MSzPX

miszpó = takarmány szamech-alef

m'szaef = kibővít /üzleti tevékenység/ szakaszokra oszt, ágat nyes szam-ájin MSzFX SzXF

m'szoáf = kiterjedt, szétágazó szam-ájin

/szoef=elágazik/

MSzF

szamech muszaf = melléklet, toldalék, ráadás

JSzF

moszif /jaszáf/ = hozzáad, folytat szamech

SzP/FD /szofed=gyászol/ szamech miszped, muszpád = elparentál, -t, meggyászol, -t maszpeg = itatós /szopogat/ szam

SzP/FG

m'szapéah = hozzácsatol /terület/ szamech SzP/FH

/szofeg=átitatott/

m'szupah = hozzácsatolt /terület/

miszpah = rüh, jogtalanság, jogfosztás szin

MSzPH

miszpáhat = bőrbetegség /bibl/ szam-tav SzPHT maszpik=győzi /idővel/ elég, -séges, kielégítő szam /szapák=áruellátó/ m'szapek = ellát, /élelmiszer/ szállító, kielégít szam SzP/FK

SzPK

/szafek=kétséges/

szamech m'szupák = ellátott, kielégített, kétes, kétséges, bizonytalan

781

m'szupám = bajuszos szin MSzP/FN SzP/FR

SzP/FM

szamech m'szupakní = kétlem

miszpaná = dokk, hajógyár szam

/szfiná=hajó/ /szofer=számol/

miszpár / -i = szám, néhány / számszerű szamech

szamech miszpur, muszpár = számozás, számozott /lap/

m'szaper, miszpará = elbeszél, megnyír / borbélyműhely szamech

SzP/FR

miszparáím = olló szamech

MSzPR

MSzG maszíg /naszág/ = felfog, el-, utolér, megszerez, ellenvet szin NSzG

MSzG

szin muszág /naszág/ = fogalom, felfogott, elért, beszerzett

meszeg = öntvény szamech /szagiv=hatalmas/

SzGD

/szoged=térdre borul/

miszgáv = erőd, oltalom szin

MSzGV

miszgád = mecset szamech

MSzGD

m'szagel=elsajátít, alkalmassá tesz, h.illeszt SzGL m'szagnen = fogalmaz, stilizátor

MSzG

szam m'szugál=képes rá, alkalmas

SzGNN szam m'szugnán=stílszerű, megfogalmazott

maszger = lakat, -os, börtön szam maszgerut = lakatos munka szam

MSzGR

m'szugár=körül-, elzárt, zárkózott

miszgeret = keret szamech

m'szagszeg=felvirágzik, fellendül, növekszik 2 szin

/szigszug=fejlődés/

SzGSzG

MSzH maszíah = elterel /gondolat/ szam

NSzH

/nuszah=kitépett/

MSzH

szamech muszáh /naszah/ = elvont /figyelem/, eltávolított

SzH SzH Sz'H

meszíah /sziah/ = beszélget, elmond szamech /szohe=úszik/

miszhe = úszás, úszóverseny szin

meszíah=beszélget, beszéltet szin

m'szahek=játszik, játékos SzHK m'szahrer = szédítő, szédít /szahár=kereskedelem/

maszhet = gyümölcsprés szam-tet

m'szohéah = beszélget szin SzHH

miszhak = játék, -szer, játszma, /szinészi/ alakítás szin SzHRR

SzHR

/szihá=beszélgetés/

/szihrur=szédület/

miszhár, -i=kereskedés, kereskedelem, -mi szamech MSzHT

782

/szohet=kipréseli/

MSzJ maszó/j/ = teher, rakomány szam

MSzJ

maaszíja = mese ájin-szin

/maszá=teher, de szin betűvel/

MXSzJ

m'szajéa = segítő, segédkező, hozzásegít szam-ájin

SzJX

/szijúa=segítés/

m'szajed = meszel /szujád=meszelt/

SzJD

m'szajef = vív /karddal/ szamech

SzJF

/szájif=kard/

Sz'JF

m'szujáf = későn érő /gyümölcs/

/szjafá=selejtes gyüm/

SzJG

szamech m'szujád = ki-, meszelt

szamech m'szujág = különálló /vélemény/, osztályozott, körülhatárolt

m'szajem = befejez szamech

SzJM

szam m'szujám = bizonyos /pl. időben/

MSzK/Ch maszuch = kevert, pohárba töltött /ital/ szamech

/szach=ken/

MSzCh

maszechá=álarc, szobor /öntött/ italáldozat szamech maszach = függöny /színház szamech MSzCh

SzCh /szuch=ág/

maszik /naszák/ = futó, fut, következtet szamech-kuf

/szoch=lomb/ m'szuchá = sövény szin m'szuchá = élő-, sövény /mászik/

NSzK MSzK

szamech-kuf muszák = be-, fűtött, következtetett

maszík = kipréselt olajbogyó, -szüret szamech-kuf MSzCh

szamech muszách = hangár, garázs, kocsiszín

/szak=zsák/

MSzKX

szam-kaf-alef muszíkái = zenész, zeneszerző

maaszík = foglalkoztat /szakma/ MSzKL

MSzK

XSzK

mo'oszák=foglalkoztatott szam-kuf szin-kaf muszkál=eszme, fogalom

/szechel=értelem/

maszkíl = művelt, kiművel, művelődik, intelligens, felvilágosult, tanult, sikeres szin-kaf m'szakel = keresztbe tesz /kezet/ szin-kaf

SzKL

m'szukál = keresztbetett /kéz/

m'szakel = kővektől megtisztít /területet/, megkövez szamech-kuf

SzKL

maszkim / muszkám = beleegyezik / egyezményes, elfogadott /szokás/ szam-kaf SzK/ChM maszkani, -á = következetes, következtetés szam-kuf m'szaken = veszélyeztet szam-kaf MSzKN

SzKN

/szakin=kés/

MSzKN

szamech-kaf m'szukán = veszélyes

szam-kaf miszken = szegény, szerencsétlen, elszegényít

783

maszkerá = cukortartó szamech-kaf /szikúr=szemle/

miszkár=szemle, áttekintés szamech-kuf SzKR

maszkír=bérbe ad, a bérbeadó szin-kaf SzK/ChR maszkóret = fizetés, bér szin-kaf SzChSzCh

SzKR

/szukár=cukor/

/szachúr=bérelt/ muszkár = bérlemény /szachár=fizetés/

SzK/ChR

MSzKR

szam m'szuchszách = összeveszett, -veszített, feldúlt, haragosa, csorba

SzKSz

/szikusz=fa görcse: szakasz/

maszkít = mozaik, festmény szin-kaf

m'szukasz = görcsös, csomós /fa/

MSzKT

maszechet=tanulmány, probléma, szövedék szam-tav

/szochet=meghallgat/

MSzChT

Maszik = fut, következtet (mászik). M'szupak-ní = kétlem (szepeg-én). MSzL SzLX

/szela=szikla/

MSzL

m'szilá = műút, pálya /égitest/ életmód szamech

m'szalef = elferdít, meghamisít szamech MSzLJ SzLK

szamech-ájin m'szulá = sziklás

SzLF m'szuláf = elferdített, meghamisított

m'sziláj = pályaőr, pályamunkás szamech-alef szam-kuf m'szulák = kifizetett /tartozás/ kiegyenlített /számla/ eltávolított*

maszlul = műút, pálya /égitest/ szamech SzLL maszuláím = papucs szamech SzLSzL

MSzLM

/szolel=orsóz/

MSzLL

szamech muszl'mí = muzulmán

szamech m'szulszál = fodros, bodros, cikornyás

/szulát=megválogatott/

MSzLT szamech-tav m'szulát=kiváló, válogatott

*Apró szulák – folyondár: eltávolítandó gyom. MSzM /szim=tesz/

mészím /szím/ = tesz, cselekszik szin

SzM

m'szimá = feladat, teendő szin m'aszem = tárol, raktároz XSzM m'szame = megvakít /vkít/

MSz

m'uszám=magtárba rakott, tárolt /gabona/ alef-szam SzMX szamech-alef m'szumá=megvakult, -vakított

maszm'il = balrahajló, balra fordít, balkezes szin-alef-jud /szmól=bal/

SzMXL

m'szaméah = örvendetes, örömet okoz szin

SzMH

/szimhá=öröm/

maszmich = képesít /dipl/, jogosít miszmach=okirat, dokumentum szamech SzMCh 784

maszmík = el-, kipirul szam-kuf

/szomek=kipirul/

m'szumak = kipirult

SzMK

m'szamel = jelképez, szimbolizál

SzML

m'szamem = megmérgez szamech

SzMM

m'szumám = megmérgezett

m'szamen = meg-, kijelölt /jellel/

SzMN

szamech m'szumán=meg-, kijelölt

maszmer=szög, lényeg, 'sláger' szamech SzMR

muszmár = meg-, összeszegezett

/szamár=megmeredt/

MSzMSz

m'szumál = szimbolizált szamech

SzMR szamech m'szumár = meg-, összeszögelt, szöges, szöghajú

2 szamech miszmesz, miszmusz=szétmállaszt, felold, -ás, megpuhít, -ás

MSzN m'szane = ellenség szin-alef

MSzNX

/szone=gyűlöl/

SzNX

maszní, -á=meggyűlöltet szin-alef m'szanver = elvakít, szemfényvesztő szamech-vav /szandál/

szamech m'szundál = szandált visel

SzNDL

/szunáf=hozzácsatolt/

SzNF

m'szanen=szűr

SzNN

SzNVR

szamech m'szunaf = hozzácsatolt /fiókintézet/

misznenet = szűrő m'szunán = átszűrt szamech MSzR miszeret = kefe szin-ájin

/szoret=karcol/

maaszer=tized, tizedet ad ájin-szin /le-szór/

XSzR

MSzXR

m'uszár=tízszögű, adózott termés

meszír /szur/ = levesz, eltávolít szamech

SzR

maaszár = letartóztatás, elzárás, fegyház, büntetés alef-szamech

XSzR

masz'ír = vihart okoz, felháborít, felkorbácsol szamech-ájin /szeár=vihar/

SzXR

maszor = fűrész szin

MSzR

maszará = fűrésztelep szamech

miszrá=állás, hivatal, uralom szin-hé /szár=uralkodó/ MSzR

maszur=odaadó, hűséges, átadott maszor = fűrész, besúgó szamech

m'szorá = hagyományos bibliai írásmód m'szirá = átadás, besúgás szam-hé

MSzR

MSzR

szam-hé moszérá = hám, kötelék, kantár

MSzR

szam muszár = erkölcs, - prédikáció, fenyítés, kötél

m'szarbel = nehézkessé tesz MSzRD

szin m'szurá = mérce, űrmérték

SzRBL szamech m'szurbál=lomha, nehézkes, testes

/szered=íróvessző/ miszrád, -i = iroda, hivatal, -i, minisztérium szin

785

SzRFT

/szoref=éget/

miszrefet = égés, égető kemence, krematórium szin

m'szareg=fon, rácsoz, kihagyással működik szamech maszrégá = kötőtű szam MSzRG

SzRG

/szóreg=összefon/

m'szorág = rácsos, fonott, kötött, hálószerű, horgolt

m'szargel = vonalaz szamech

SzRGL

maszrech = heveder szamech

MSzRCh

szamech m'szurgál = vonalazott /szerech=vonszolás/

m'szarech=döcög, vonszolja magát szin SzRCh maszrek / m'szarek = fésű / meg-, fésül

SzRK

/szérach=cammog/

m'szorák=meg-, fésült szamech-kuf

m'szaresz = kiherél, elferdít /értelmet/, összekever /szöveget/, elforgat 2 szamech SzRSz maszorít=lombfűrész szamech-tav

MSzRT

maszrit = filmez, operatőr

/szalag/ szamech-tet muszrát=megfilmesített

maszóret, maszorti = hagyomány, hagyományos, -hű szamech-tav /szeretet/

m'szirut = hűség, odaadás szamech-tav

maszret = karcoló szamech-tet

SzRT

/tű/

m'szartet, m'szartet=műszaki rajzoló, vázol, vonalaz szin-szam-2 tet

/szritá=karcolás/

SzRTT SzRTT

Eszer = tíz → m'uszár = tízszögű. Szered = íróvessző → a szer-ed. MSzSz maszosz=öröm, örvendezés 2 szin

SzSz

maszísz, -ut=oldható, -ság /vegyi/

MSzSz

/szisz=örvend/ 2 szamech moszesz=felold, olvaszt

meszesz = oltógyomor /kérődző/ 2 szamech MSzT SzT

szamech muszát /szot/ = elmozdított, félrehúzott

/szote=letér: szít/

MSzT szam-tav meszit /szot/ = uszít, felbujtó SzT

muszát /szot/=uszított, fellázított

misztí = misztikus szamech-tet maszaít = teherautó szin-alef-tav

/masza=tömeg/

masz'ét = ajándék, füstoszlop szin-alef-tav maasziut=gyakorlatiasság ájin-szin MSzTF

/szatif=himlőhelyes/

masztem = dugó, elzáró /csap/

MSzXT

/szét/ /osze=cselekvő/

MXSzT

szamech musztáf = túlérett, megrepedt /gyümölcs/

misztamá=valószínűleg /arám/ alef

786

SzTM

masztéma = gyűlölet, gyűlölködés szin-tet

/szatum=gyűlölt/

masztín, masztín = vádaskodó, ármánykodó szin-szam-tet /szitná=rágalom/ /szitrá=oldal/

misztár = pofon szamech-tet

masztír=el-, rejt /szorosan/ /szeter=titok/ SzTR masztorít = motolla

MSzTRT

SzTM SzTM SzTM SzTR

szam-tav m'szutár = rejtett, titkolt

misztorín = rejtély, misztérium szam-tet MSzTRN

m'szatet=követ farag szamech-2 tav

SzTT

m'szutát = faragott kő

MSz gyök, magyar A kőpor (kréta), mész: felodódik: "elmegy". Értelem: hosszas folyamat, eltünik. A magyar MSz gyök: mász (ik), (el)mész, mész. Az MSz gyök kétszótagúvá válása A héber MSz gyök csak c, s, z hangot nem vesz fel. msz msz

mszb/v

mszl mszl mszly

mszd mszm

mszp/f

mszg

mszh

mszn

mszr mszr

mszj mszj mszsz mszsz

mszk mszk mszt mszt

MSz, összehasonlító táblázat maszá = teher

maszá = utazás

maszá=megpróbáltatás

mász/ik/

/el/mész

mísz /unott/

hémész=feloldotta mész /kő/ miszech=álcáz, maszve=álarc

maszik = futó

miusz=utálatos

maszk

muszka

muszáj

m'szajed=meszel

maszuch=kevert maaszik=foglalk

meszel

Moszkva

m'szalef=hamisít m'szurá=űrmérték

műszak

m'szakel=kövektől megtisztít

maszlag

meszely

muszkli

masza = tömeg

maszor = fűrész

maszret=karcoló

massza, masszív mészárol

műszer

moszesz=felold maszá = utazás

maszá=kampány

masszíroz

misszió

messze

787

maosz = szenny maszuch=kevert

misztí=misztikus

muszát=elmozdított

maszat

misztikus

moszat

mesztic

Mász(ik) → masz-at – elmászó. A meszely: űrmérték. Egy magyar meszely 0,42 liter. A mesztic (spanyol "mestizo") különböző rasszhoz tartozó szülőktől származik.

MT gyök, héber Megjegyzés: A mit- kezdetű jelenidejű visszaható igék, mivel ez nem gyök, hanem előrag – nem szerepelnek e táblázatban. A magyar és héber MT/Ty gyök jelentései hasonlóak: bot, halál – lecsökken. A héber MT gyök: mate = vessző, törzs, meghajlít, elfordít, ragoz, máta = alul, mait = összeomlás, mitá = ágy, motá = járom, mot = bot, bukás, akadály, dorong, mut = meginog, mute = dőlt. Az MT gyök: mitá = kivégzés, halál, met = halott, meghalt. Az MXT gyök: maát = kevesbedik, ma'ate = lepel, boríték, miét = kivételezett, mi'ut = csökkentés, kevés, minimum, kisebbség, muát = csekély, csökkent. Az MXT gyök: maot = pénz, aprópénz. A héber MT gyök bővülése A héber MT gyök nem vesz fel c, s, sz hangot. mxt mxt mtx mt mt mthv mth mth

mtxv mtbx mtb mtb mtj mtj

mtxm mtxm mtmt mtm mtm

mtd

mxtf mtp/f

mxtk mtch mtk mtxn mtnx mtn

mtg

mtlx mtl mtl

mtr mtr

mtt mtt

mtz

MT, héber táblázat tav met /mot/ = meghalt, halott mitá=halál, kivégzés jud-tav MT /mot=bot/

MT

tav mut=meghal

/mutat/ tet mot = bot, bukás, dorong, akadály

mate, matot=bot, vessző, törzs, vezérkar, meghajlít, elfordít, oldalra dönt, ragoz tet mat /mut/ = megingott, megrázkódott tet máta = lent, alul, lejjebb tet

mitá=ágy tet-hé

mait = összeomlás jud-tet

tet mut = meginog, megrázkódik tet mute=dőlt, meghajlított /ferde/

motá = járom, -fa, összeomlás tet

788

máta = város, helység /arám/ tav-alef

MTX

/lemáta = lenti/

meít = századrész alef-jud-tav MX m'át, maát = kevés, kevesbedik

/mea=száz, alef/

miét = csökkent, kivételezett ájin-tet

maot = apró-, pénz ájin-tav

MXT

ájin-tet muát = csekély, kevés, csökkent

ájin-tet mi'ut / mi'utím = kevés, a minimum, csökkentés, kisebbség / nemzeti kisebbségek

ma'ate = boríték, burkolat, lepel ájin-tet-hé

XT

matá, mataá = gyümölcsös, ültetvény, ültetés tet-ájin mate, mute = tévútra, 'félrevezet', -ett tav-ájin-hé

/ote=beburkol/

MXT

/latáat=ültetni/

TX

/toe=eltéved/

TX

MTB/V TV

métáv = java, legjobb tet

mutáv = jobb, jó /helyes/, inkább

métív = jótevő, jót tesz, jól tet-jud

/tov=jó/

m'tabéa = elsüllyeszt, meggyűrűz /madarat/ tet-ájin matb'í=sablonos, mintáról készült

/tovéa=elmerül/

mitbá = a bélyege /jelző/ tet-ájin

matbéa = érme, képlet, szövegminta tet-ájin matb'án=pénzverő munkás tet-ájin m'taev = utál, megvet tav-ájin matve = fonal, szövet tet-hé TV

TB/VX MTBX

mitbaá = pénzverde tet-ájin MTXV

m'toáv = undorító, undok

mitvaá = fonoda tet-vav-alef TVX

/tove=fon/

matve=ki-, megjelöl, vázol tav-vav mitváh = lőtér tet-vav /tvah=lőtáv/

TVH

matvijá = fonoda, rokka, fonógép tav-vav

TVJ

TV

/t've=megjelölés/

mitva = vázlat

m'tavech, m'tuvách=közbenjáró, közvetít, -ett tav-vav matbéah = mészárlás tet /tabach=szakács/

/tivuch=közvetítés/

/tevach=mészárlás/

mitbáh, -ón=konyha, teakonyha tet

matbíl = bemárt, keresztelő tet /tovel=bemárt/

mutve = vázolt, meg-, kijelölt TVCh TB/VH MTBH

mutbál = bemártott, megkeresztelt mitbalá = jószág fürdető medence tet-hé TB/VL

m'tabel = fűszerez tav

/tevel=fűszer/

m'tubál = fűszerezett TB/VL

matbén = csűr, szalmakazal tav

/teven=szalma/

MTBN

Meét = -tól, -től → mettől. 789

MTD XTD

/atid=jövő/

ájin-tet m'utád = leendő, jövőbeli

metóda = módszer, rendszer tav

MTD

MT-P/F m'atef = beborít, beburkol ájin-tet

XTF m'utaf = fűzött, beburkolt, borított /könyv/

ma'átefet = talár, csészelevél ájin-tet

/otef=beborít/

MXTF

TP/F

MTF

matíf = csepegtet, prédikál, prédikátor tet TFF

/topog/

/tofef=dobol/

m'tapéah, m'tupáh = gondoz, -ott, ápol, -t tet /tafúah=felfújt/

TPS

/tipúah=ápolás/

mitpáhat = kendő tet

m'tapel, -et = gondoz, kezel, foglalkozik vele tet MTPL

m'tofef = dobol, -ás tav TPH MTPH

/tipul=gondozás/

TPL

tet m'tupál = sokgyerekes, túlterhelt /ügyekkel/ tet m'tupas = ostoba, bárgyú, hülye, meghülyített

/tipes=hülye/

m'tapesz=felmászik, folyondár, futónövény tet-szam

/tipesz=felmászott/

TPSz

matpísz = sokszorosít tet-szamech

MTPSz

mutpász = nyomtatott tet-szam

m'taftef = csepegtet 2 tet

TFTF

/tiftuf=csepegés/

MTG MTG

miteg = zaboláz, ki-, bekapcsol /villanyt/ tav meteg = zabola, villanykapcsoló, hangsúlyjel, bacillus tav

m'tagen = kisüti /zsirban/

TGN

tet m'tugán = kisütött /zsirban/

MTH matáh = sortűz tet

MTH

matáh = kifeszít, kinyújt /végtagot/ felcsigáz, 'ugrat' tav

MTH

matí/j/ah = ruganyos, nyúlékony

mitah = kinyújt, kifeszít tav

métah = feszültség, nyújtó /torna/ tav matúah = feszült, megfeszített m'tahave = lőtávolság tet-vav m'tahéah = porhanyít, lazít

mitúah = kifeszítés tav /tvah=lőtáv/ /thihá=porhanyítás/

790

MTHV THH tav m'tuhah = porhanyós

mathéhá = borona tav

MTHH

mathíl = kezdő, elkezd tav

/thilá=kezdet/

THL

mathén, -á = hús-, daráló tet

/tohen=őröl/

THN

m'taher, m'tohár = megtisztít, -ott, -tisztult, tisztának nyilvánít /rituál/ tet-hé /táhat=alatt/

mitáhat = alatt, alól tav

THR THT

m'tíhut=feszültség, ruganyosság tav

MTHT

MTJ matá/j/ = mikor? tav-jud

MTJ

m'tajev = feljavít /talajt/ tet

TJV

tet m'tujáv = feljavított /föld/

m'tajeg = betüt ékesít tav

TJG

tav m'tujág = ékesített betü

/mi tájban?/

m'tajeh=vakol, tapaszt /tíjah=vakolat/ m'tí/j/ah /toh/ = hozzáver, hozzácsap tet TJH m'tajek, m'tuják = irattárba rendez, -ett tav-kuf m'tajel = sétál, kiránduló tet

TJL /tjúta=piszkozat/

TJK TJL

/tijul=kirándulás/

/tájil=drót/

m'tajet = piszkozatot ír tet-tav

/tijuk=aktázás/

m'tujál = tekercselt, nyújtott /drót/ MTJT

2 tet m'tuját = malterozott

MTK m'atík = másol, másoló, áthelyez

ájin-tet mu'ták, muaták = lemásolt, áthelyezett

MXTK matích = önt, olvaszt /fém/ tav

NTCh

m'oták=lemásolt, áthelyezett ájin-tet /netech=öntvény/

matík = megmozdít, elvág, eltávolít /kapcsolatot/ tav /nituk=elszakítás/ maták, mitek=megédesedik, édesít

MTK

metek = édesség /tulajdonság/ matok = édes, kellemes tav

NTK

tav muták = megédesített

motek = édes /cuki/ /becézés/ tav

mituk, m'tíká = édesítés, édesség

matkif = megtámad /tokef=megtámad/

TKF

matkíl=elbuktat, elgáncsol tav-kuf

NTKL

matkín = elkészít, felszerel, bevezet /villanyt/ tav-kuf

tav mutkáf = megtámadott /takalá=nehézség/ /tiken=javít, bevezet/

TKN

tav-kuf mitkán / mutkán = készülék / felszerelt, hozzillesztett, megszerkesztett

matkón = recept tav-kaf

TK/ChN

m'tachnen = tervez tav

MTChN m'tuchnán=meg-, kitervezett, tervszerű 791

/tikún=tervezés/

TKSz

/tekesz=szertartás/

tet-kaf-szamech m'tukász=szertartásosan megrendezett

matechet / matachtí = fém / érces, fémes tav /matok=édes/

MTChT

/tiktuk=kattogás/

mitkít = glicerin 2 tav

MTKT

m'taktek = kattog, ketyeg, gépel 2 tav-2 kuf

TKTK

m'taktak = édeskés 2 tav-2 kuf

TKTK

m'tikut = édesség /tulajdonság/ tav

A m'taktek = kattog (tik-tak) és a m'taktak = édesség szavak írásban teljesen egyformák. A közös értelem: "de finom!" – a csettegés. MTL matíl /natál/ = kivet, kiró, dob tet /tól, túl/

NTL mutál /tul/ = fekszik, eldobott, elvetett, hever

tet mutál /natál/ = fekvő, rárótt, ráhátul, rádobott, rávetett, kivetett /adó/

tet métil /tol/ = hajít, dob m'tílá = tojik, tojóstyúk /toj → tól/

matalá = feladat tet /tole=ráhárít/

m'tíl = fémrúd

/til=rakéta/

m'tale, matl'í = foltoz /ruhát/ tet-alef

TLX

/talu=foltos/

matlaá = viszontagság tav-alef

TLX

/tlaá=viszontagság/

matlía = csírázik, megférgesedik

TLX

/sörgyártás/

m'tulá=foltozott

/toló-s/ tav-ájin m'tulá = férges

mitlaá = árpa csíráztató tav-ájin

m'talá = őrlőfog tav-ájin m'tael = csatornáz /t'alá=csatorna/

MTL

MTLX

/tole=ráakaszt/

TXL

m'toál = csatornázott tav-ájin

metel /talál/ = megtréfál, kigúnyol tav

TLL

MTL

m'talel=harmatoz /tál, talul=harmat/

TLL

tet m'tulál = harmatos, tetővel befedett

m'talem=barázdál /telem=barázda/

TLM

/megtólt/ tav m'tulám = barázdált

matlít, matlanít = törlő-, rongy /megtól-at/ tet-tav m'taltel = fodorít, hullámosít /haj/

TLT

MTLT

TLTL 2 tav m'tultál=bodros, fodros, hullámos /haj/

m'taltel = ide-oda rak, - dobál, áthelyez /tárgyat/

TLTL 2 tet m'tultelet = ingó

Metel /talál/ = megtréfál, kigúnyol – metél egy találó megjegyzéssel. MTM MTM

/halandók/

matmía = beolvaszt, asszimilál

m'tím=emberek

m'tom = ép rész /testben/ tav

mut'má = elkeveredett, beolvadt tet-ájin

792

TMX

mat'ám = ínyencfalat /taám=íz/

TXM

mat'ámíjá = falatozó, büfé tet-ájin

mut'ám = hangsúlyozott tet-ájin

MTXMJ

mat'ím = hozzá-, egymásbaillő, megfelelő, hozzáilleszt tav-alef TXM MTXM

tav-alef mitoám, mit'ám = arányos, -ság, szimmetria, összehangolt

matáim = kétszáz alef-tav-jud

/kettősszám/

matmíd = kitartó, állandó, szorgalmas tanuló tav

/mea=száz/

matmin / matmurá = elrejt / verem tet MTMT

TMN

MTMN

m'tamren = gyakorlatozik /had/, manőverez tet

TMD

/tamíd=mindig/

matmón, matmanít, matmónet = rejtett kincs tet-tav

TMTM

/toem=összeillő/

mutmán = elrejtett

MTMN tav m'tumán=nyolcszög /timron=manőver/

TMR

2 tet mitmet / mitmut = megingat, -remegtet / összeomlás 2 tet m'tumtám = bárgyú, hülye, bamba, dugaszolt

/tam-tam: dobolás/

M'tím = emberek, metim = meghalnak → halandók. MTN mat'ín = meg-, felrak, megterhel tet-ájin MTXN

/toen=megrak/

TXN

mit'án = szellemi feszültség, poggyász, rakomány tet-ájin

matní'a = mozgásba hoz, megindít tav-ájin /motor/

/tnuá=mozgás/

matnéa = /autó/ önindító tav-ájin

MTNX

l'matán /matán/ = lent tet matán / mataná=adás / ajándék tav

MTN

/iti=lassú, alef/

móten / motnáim=derék / csípő tav

/tnáj=feltétel, de alef/

meten = /szótag/ hangsúly tav m'tane = elpanaszol, ecsetel tav

MTN

/etnán=ajándék/ /éjtán=szilárd/

matne=feltételt szab, -hez köt tav

TNX

mutne = feltételhez kötött /ten=add!/

/táana=igény, de tet-ájin/

miten = mérsékel, mérsékletre bír, lassít tav

matún = higgadt, mérsékelt, megfontolt tav

mután, mitún = mérsékelt, -lés

m'tanef, m'tunáf=beszennyez, -ett, bemocskol, -t tet

/tunaf=bepiszkolt/

matenet = zsába /lumbágó/ 2 tav

motníja = rövid, kabát tav

/moten=derék/

m'tanen, m'tunán = átitat, -ott, benedvesít, -ett, iszapos /talaj/ tet TNN

793

TNF /tunán=beitatott/

MTNT

2 tav m'tínut = mérsékeltség, higgadtság, megfontoltság

matnitá=Misná /arám/ 2 tav-alef*

MTNT

/mataná=ajándék/

*A Misna jelentése: "ismétlés". Ez a Biblia utáni zsidó irodalom, az ú.n. szóbeli tan alapja. A Misna a Tóra (Mózes 5 könyve) rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, s az azokból leszűrt vallástörvények gyűjteménye. MTR matrí'a = riadót fúj, kikel /ellene/ tav-ájin

/truá=rivalgás/

TRX

/tor=sorozat/

MTR

/tur=sor/

TR

matár, -ot = eső, zápor /golyó, kő/ tet matará = cél, célpont, fogda tet meter, -i = méter, -es tet MTR

métár = húr, ín, kötél /notár=megmarad/ motár=maradék, felesleges, előny tav

mater = tengelykapcsoló tav

mutár = megengedett, szabad, kioldott

m'atir, m'ater = koronáz, ékesít, díszít ájin-tet

/atúr=feldíszített/

XTR

m'taer = vázol, ábrázol

mit'ár = kontúr, körvonal tav-alef

TXR

m'ater = lokalizál alef-tav

/itur=lokalizálás/

XTR

/tarbut=kiművelés/

m'tarbet = idomít, kultúrál /torác=kimagyarázkodott/

matríd = zaklat, megzavar RD matref = habverő /trifá=keverés/

TRBL

tav m'turbál = be-, gyakorlott

TRBT

tav m'turbát = művelt, kulturált

TRC

m'torác = kimagyarázott tav

mitrád = zaklatás, zavargás tet

/terud=zavarás/

MTRF tet m'toráf = megzavarodott, kizavart, őrült

m'tarped, m'turpád = megtorpedóz, -ott tet

TRPD

metropolín = fő-, világváros, anyaország tet TRGL /tirgum=fordítás/

TRGM

MTRP

tav m'turgál = be-, gyakorlott

/targil=gyakorlat/

tav m'turgám, m'turg'mán = lefordított, tolmács

matrí/j/ah, mutráh = zaklat, -ott, fáraszt, -ott tet

TRH

/taríjah=fáradságos/

mitríjá = esernyő tet

MTRJ

matrím = adományt gyűjt tav

/torem=adakozó/

TRM

matróna, -it=matróna tet MTRN

/tarmil=hüvely/

TRML m'turmál=hüvelyes /növ/

matrísz = 'visszavág', szembeszáll, fellázad tav-szam 794

mutrám = adományozott

/trisz=védelem/

MTRSz

MTRT

/mutár=megengedett/

TRZ

motarot = fényűzés, luxus 2 tav

tet m'toráz / m'turáz = piperkőc / felcicomázott

/tarzán=piperkőc/

MTS matís /natás/ = kitép, gyengít, kiszakít tav m'tuselah = Matuzsálem tav

NTS

/notes=kiszakít/ mutás=legyengített

/tésa=kilenc/

TSX tav-ájin m'tusá = kilencszög

m'tastes = elken, elmos, eltöröl, eltussol 2 tet

TSTS

/tustás=elmosódott/

MTSz matosz = repülőgép /tász=repül/

TSz

tet-szam mutász = szállított /légi/

matszísz = megerjeszt, pezsget tav-2 szamech

TSzSz

/toszesz=pezseg/

MTT MT MTX

motet /mot/ = megöl, öldös 2 tav

2 tav-alef /arám/ mítutá = halál

matát = ajándék, adomány 2 tav

TÉT

MTT

/la-tét=adni/

m'taatéa=becsap, félrevezet, csúfot űz, gúnyolódik 2 tav-2 ájin TXTX

/ta'túa=ámítás/

MT 2 tet motet /mut/ = megrendít, megrongál

/mut=megrázkódik/

MTTL matate, mat'ate=seprő, kiseper 2 alef-2 tet TXT

2 tet m'tutelet = inga /tit'u=seprés/

m'tuatá = kisepert

MTZ matíz /natáz/ = fröccsen, fröcsköl, levág, lenyes, nyomatékkal /sziszegve/ ejti tav NTZ /netez=vízsugár/

tav mutáz /natáz/=lenyesett, levágott, szétfreccsent, hangsúlyosan ejtett

matáz = repesz, szilánk tav

MTZ

/nitáz=szétrepült/

MT/Ty gyök, magyar A magyar MT gyök: Máté, méta, mit? műtő. Az ősi értelem: halál. Az MTy gyök: matyi, matyó, motyó, mutyi. Elvont értelem: csekély. Az MT/Ty gyök kétszótagúvá válása A héber MT gyök nem vesz fel c, s, sz hangot. mt mt mty mtl mtl mtly

mtv/b

mtd

mtp/f

mtm

mtn

mtr mtr 795

mtg mtyg mtys

mth mtsz

mtj mtt mtt

mtk mtk mtz mtz

MT/Ty, összehasonlító táblázat maát = kevés

mot=bot, mitá=halál

muát = csökkentett

matyi, matyó

méta /játék/*

mutyi /-ba: felesbe/

mate = törzs

ma'ate=burkolat

et ma? = mit?

ma'ate=burkolat

miét = csökkent

Máté

meta-

mit? /tükörszó/

motyó

műt, műtő

matok=édes, m'atík=áthelyez

m'taktek=kattog

mátka

motyog

m'tílá = tojó

m'talá = őrlőfog

Matild

metél m'tulá = férges

m'taltel = ide-oda visz

métely

motolla

mutál /hang/

matne=feltételes

m'tunán = iszapos

matiné

metán /mocsárgáz/

matár=kőzápor

métár=kötél, meter=méter

mutár = elengedett

Mátra, matéria

méter

motor

matír = elenged matrac /matir-tesz/ m'taer=ábrázol

metropolín=világváros

matrica

metropolisz

m'utár='koronázott' matróna m'toráz = piperkőc

métár=húr, kötél

matróz /szép ruha/

motring

matát = ajándék

metísz=felrepít

Mátyás /hosszú életű/

mítosz

m'tate = kiseper matíz = lenyes

méét = -tól, -től matát=adomány motet=m.rongál

matat

miatt

metsz

mate=bot, vezérkar mutat mottó

mutás=legyengített

m'tate=söpröget

Matuzsálem

motoz

796

műtét

*A méta egy játék: labda röptetés ütőfával. A pálya közepén cél van – ez a tilos hely, a méta (a vár). A matyó szó a katolikusok tréfás neve volt. Matyi – hüvelykmatyi (kicsi). Motyó: cekker, kis csomag. A metán állati és növényi részek rothadásakor, pl. mocsarakban keletkezik. Matiné (francia szó) a délelőtti színházi, film- vagy egyéb (ajándék) előadás. Az első metró 1863-ban indult Londonban: Metropolitan Földalattinak nevezték. Matrac, máta-rá-tesz (máta = alul) – tűzéssel rögzített töltésű derékalj. A Mátyás héber eredetű férfinév (Matitjáhu): matát = ajándék, jáhu = Isten. A szajkó népies neve mátyásmadár – majdnem minden hangot képes utánozni. Mit-mitke A magyar "mit?" és héber met = halál kapcsolata a népi hagyományban: A mit-mitke: csirke, lidérc. Az jut hozzá, aki fekete tyúk első tojását kikölti a hóna alatt. A lidérc válaszol a gazdája "mit-mit?" kérdésére és minden kívánságát teljesíti. Együtt él vele, mint a szeretője. Éjjel nyomja (lidércnyomás) vagy a vérét szívja, amitől a gazdája legyengül vagy meg is halhat. A motolla (áspa) a megfont fonal mérésére és motringba rendezésére szolgál. A motring lemotollált fonal. A matrózing bő, kék gyapjúszövet ing. Mottó: jelmondat, vagy rövid, más szerzőtől idézett szövegrész az írásmű élén.

MZ gyök, héber A z hang elődjének általában az sz – a zs elődjének az s tekinthető, de ez fordítva is előfordul: feles / felez. A héber MZ gyök ősképe: izzadva menekül. Az MZ gyök: maze = csepegtető, moz = banán, múza = múzsa. Az MZX gyök: méza = szvetter, m'uzá = izzadt. Az MXZ gyök: maóz = menedék, sziklaszirt, bástya. A héber MZ gyök bővülése A héber MZ gyök nem vesz fel b, c, d, p/f, j, s, sz, t hangot. mzx mxz mz mzl

mzv mxzv mzv

mzmz mzm

mzg

mxzn mzn

mzh mzxr mzrx mzr

mzk mzz

MZ, héber táblázat méaz = óta, azóta alef maze = csepegtető hé

/ázó/

MZ

moz = banán

mizá = permetező készülék hé

797

múza = múzsa /zea=izzadság/

maóz = menedék, bástya, sziklaszirt ájin méza = szvetter, melegítő ájin

XZ

/taóz=falu/

MXZ

MZX JZX

/jéza=verejték/

m'/j/uzá=izzadt

MZ-B/V maazívá = /mennyezeti/ vakolat ájin m'zave = éléskamra /sarok/ vav

MXZV MZV

/azivá=otthagyás/ /zavit=sarok/ m'zuve = szögletes

mizvadá = útitáska, bőrönd vav

/zavad=böröndös/

m'zaveg = párosít vav

ZVG

vav m'zuvag = párosított

/zivug=párosítás/

mizbéah = oltár

/zevah=mészárlás/

ZBL

ZVD

/zevel=szemét/

mazvít = szögmérő vav-tav

MZVH

mizbalá / m'zubál = trágya-, szemétdomb / trágyázott ZVT

/zavit=szög: mértan/

MZD /zud=gonosz/

mezíd = bűnöző, gonosz, tudatos, szándékosan jud

ZD

MZ-P/F m'zapef = kátránnyal bevon ZPF

tav m'zupat = szurkozott, pocsék /népiesen/

MZG mezeg = italkeverék, fröccs, itóka, vérmérséklet, természet, temperamentum

MZG

mazág = /pohárba/ beönt, kever

m'zígá = keverék, egybeolvasztás, öntés /pohárba/

mazug = kevert, higított, beöntött

mizeg, muzág = összekever, -t, egybeolvaszt, -ott

mozeg = kocsmáros, csapos, beleönt /pohárba/ kever /italt/ mizug=egybeolvasztás, forrasztás m'zageg = üvegező

ZGG

/zig-zag=cikk-cakk/

m'zugág = üveges, beüvegezett

/zigug=üvegezés/

ZGZG

m'zugzag = cikk-cakkos

MZH mézah = móló, öv

MZH

m'zahe, m'zohe=azonosít, -ott hé

ZH

mazhív = aranyoz /zaháv=arany/

ZHV

mazhilá = esőcsatorna

/maóz=bástya/

m'zohe=azonosított /zehe=azonos/

mizhelet = szánkó tav

798

hé muzháv = bearanyozott

MZHL

/zohel=csúszik/

/zihum=szenny/

hé m'zohám=piszkos, szennyes, szennyezett, fertőzött

ZHM

mazhír=csillogó, fényes, nagyszerű, figyelmeztet hé

ZHR hé muzhár=figyelmeztetett

MZJ m'zajef=hamisít

/zijuf=hamisítás/

/jozem=kezdeményez/

m'zajen = felszerel, felfegyverez

ZJF

m'zujáf = hamis, hamisított

JZM

m'juzám = kezdeményezett

ZJN m'zuján=felszerelt, felfegyverzett, felszerelt MZK

mazík = kártevő, árt, ártalmas, ördög jud-kuf /zkifá=jóváírás/

/mászik/

mizkáf=melléklet /könyvvitel/ kuf

m'zakech = tisztít, finomít kaf

ZK/ChCh

MZK MZKF

kaf m'zukach=tisztított, finomított

m'zakek=finomít /desztillál/ 2 kuf

ZKK

m'zukák = finomított, tisztított

mazkín = öregít, megöregszik

ZKN

kuf m'zukán = elaggott, szakállas

mazkír, -á = titkár, -nő, jegyző, emlékeztet kaf

ZK/ChR

muzkár=említett

MZL mazál = szerencse / - csillagkép /zol=olcsó/

MZL

muzál /zol/ = olcsóbbított

mezíl /zol/ = olcsóbbít, olcsóbb lesz, becsmérel

mazlef = permetező, öntözőkanna

ZLF

mazlíf = öntöz, permetez, csepegtet

muzlaf = permetezett, öntözött

/zul'af=felkorbácsolt/

mazleg = villa /evőeszköz/

ZL

ZLXF ájin m'zul'áf = viharos

MZLG MZM

/zimá=álnokság/

m'zímá = cselszövés, fondorlat

ZM

ZMN

/zumán=meghívott/

muzmán = meghívott, megrendelt, beidézett

MZMN

/zamin=kéznél levő/

m'zumán = készenlét, készpénz

m'zamer, -et=énekel, énekes, -nő

mizmór = nóta, zsoltár /zemer=dal/

mazmerá=nyesőolló, vincellérkés /zamat/

MZMZ

/zmirá=nyesés/

mizmut = mulatás, szórakozás

ZMR MZMR MZMT

mizmez , mizmuz = puhít, tapogat, -ás, nyomkod, -ás

799

MZN mazón = élelmiszer, táplálék maazin = hallgat alef /ózen=fül/

XZN

maazán, -ná = /kétkarú/ mérleg, vízszintező mazníah = elhanyagol

MZN jud-u m'uzán = jóltáplált

/zun=táplál/

m'uzán=vízszintes, kiegyenesített moznáim = mérleg alef ZNH

/zonah=elhanyagolás/

MZNN

miznón = büfé

MXZN

muznáh = elhanyagolt

m'zonot = tartásdíj, táplálék tav

MZR mazréa = vetőgép ájin-hé

miz'rá = vetés

m'zore = elhintett, kiterített hé MZR

/zéra=mag/

MZRX

miz'ár = kevés ájin /za'ir=apró/

MZXR

/zorá=szétszórt/

m'zore = elhintett, kiterített

mizre / mizrá = szórólapát / pelyva, csépelt gabona muzár, -ut = furcsa, különös, -ség

mazár=sodor, megromlik /zará=undor/ /zár=idegen/ mazor = kötszer, seb, súlykoló

mizer = érlel /gyümölcsöt/

m'azréah = honosít alef XZRH

m'uzrah = meghonosodott, polgárjogot nyert mizrah, -i = kelet, -i, díszhely alef

/zrihá=napkelte/

mazrik = befecskendez /injeciót/ mazrek / -á=fecskendő / szökőkút mazrim=el-, áraszt, elvezet /vízet/ MZRN

ZRK

MZRH

kuf muzrák = befecskendezett

mizrak = kupa, kehely kuf ZRM

MZRK

muzrám = árasztott, elárasztott

mizrón, mizrán = matrac, szalmazsák

m'zarez = sürget, serkent, -ő

ZRZ

m'zoráz = gyorsított, sürgetett

MZZ /zuz=mozdul/

mezíz /zuz/ = meg-, elmozdít

MZZ

ZZ

muzáz /zuz/ = elmozdított m'zuza = ajtófélfa, mezuza

m'zaá'zéa = megrázó, megrendít

ZXZX 2 ájin m'zua'zá=megrázkódtatott, megrendült

Mazik = kártevő (mászik). M'zuza = ajtófélfára erősített kis imatekercs tokban.

MZ/Zs gyök, magyar A magyar MZ gyök nem tartalmazza az izzadás fogalmát. Az MZ értelme: csepegés, permetezés. Az MZs értelme: nagy tömegű. Az MZ gyök: máz, mez, méz, mező, mozi. Az MZs gyök: mázsa, múzsa. 800

Az MZ/Zs gyök kétszótagúvá válása A magyar gyök nem alkot II. szótagot v/b, c, p/f, h, j, m, sz, z hanggal. mz mz mzs mzl mzl

mzv mzm

mzd mzn mzny

mzg mzg mzsgy mzr mzr mzsr

mzh mz-s

mzk mzk mzt

mzz

MZ/Zs, összehasonlító táblázat m'azivá=vakolat

méza = szvetter mezín = táplál

mizá= 'permetez'

máz

mez /ruha/

mozi

maze=csepegtet, moz=banán

mező

masza=teher, maóz=sziklaszirt mizá = permetez

méz

mázsa

múzsa

m'zupát = beszurkozott*

ziá=rebbenés, mezíd=szándékos

Mezopotámia /Özönvíz után/

mozdul

mezigá=egybeolvasztás

mezeg=temperamentum

mézga

mozog

mézah=móló, öv

m'zagzeg=cikk-cakkol

mezsgye

mizeg-mozog

mizá=permetező

m'zakek = finomít mzukán=szakállas

mázol

mozaik

muzsik

m'szalet=válogat mezin = tápláló

m'zore=szétszór

múzika=muzsika

mazsola, -áz

mezőny /mezőni/

mozsár

muzsika

mazur = sodort

maze=csepegtet

mozer=elsodor mose=kihúzott

mazál=szerencse

mazurka

mézes

mizéria

muzulmán

Mózes

m'zupaf=szurkos méza=melegítő

muzáz=mozdított

mázas, mázos

mozzanat

mez-telen

A mez: burok, takaró. Mez a szőr, a toll és a ruha is, lásd: meztelen. A múzsa eredeti jelentése hegy. A költészet, zene, tánc, tudomány istennője. *Mezopotámia másként: m'zave = éléskamra → zavit = sarok+potem = hízlaló. Mizéria: bajba keveredés, zűrzavar. Mózes héber neve: Mose, aminek jelentése: vízből kihúzott.

801