Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája
Az őz táplálkozása –hazánkban és azon túl Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
Őz táplálékösszetétele Magyarországon
1
Őzbakok nyári területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, 2001-2002
Őzbakok őszi területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, 2001-2002
2
Őzbakok mozgáskörzet méretei Tiszapüspöki, 2001-2002
Őzek élőhelyhasználata
3
Őz táplálkozása I. • válogatós, pákosztos” - “koncentrátum válogató” • kis szájméret válogatásra alkalmas • kicsi bendő és recésgyomor • kevés mikroorganizmus rostok emésztése nem hatékony • gyorsan továbbítódik a tápanyag • az oltógyomor és az utóbél hosszabb NYÁRON VÁLOGAT. ÉS TÉLEN?
Őz táplálkozása télen II. • Erdei – Gödöllői dombvidék – Erdősültség:60-70% – Erdőállomány: tölgyesek, cseresek, akácosok és fenyvesek – K-ÉK-i határa mentén lucerna- és gabonatáblák • Mezei – Magyarország D-DK-i részén – fás vegetáció: fasorok – erdősültség 1%-os – nagytáblás, intenzív művelésű mezőgazdálkodás • Átmeneti – alföldi terület: Duna-Tisza középső és a Nagyalföld D-i része – erdősültsége 10%-os – erdők kisebb foltokban – a mezőgazdasági táblák mérete kisebb
4
Őz táplálkozása télen III. Erdei élőhely
Őz táplálkozása télen IV. Átmeneti élőhely
5
Őz táplálkozása télen V. Mezei élőhely
Őz táplálkozása télen VI. Következtetés • Nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat • fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják • télen az őznek takarékoskodni kell energiájával • Nem engedheti meg magának a keresés “luxusát”
6
Őz táplálkozása télen VII. Következtetés • Télen gazdaságtalan egy-egy ízletesebb növény felkutatása • A táplálék nagy részét alkotó növények minősége azonban alapvetően befolyásolja az adott élőhely őzállománya minőségét is
Őz táplálkozása nyáron, Tiszapüspöki (Mátrai Katalin)
• 77 hullatékminta „erdei” és a mezőgazdasági területeken gyűjtve – gabona betakarítása előtt (F1) (06.11.-07.02.) – betakarítása után (F2) (08.06.-08.26.),
7
•
•
Betakarítás előtt: – Erdőben főleg fásszárúak, – Mg-ban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok Betakarítás után: – Erdőben kiegyenlítettebb lesz, sokkal több gyümölcs – Mg-ban lágyszárú csökken, kukoricatermés nő Betakarítás után mg-i foltból nem mentek erdőbe!!
• Erdőben főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) • Mezőgazdaságban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce • Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék
8
9
10
Őz táplálkozása VIII. Gyakorlat • Tényleg pákosztos?? • “helybe” kell vinni a jó minőségű, könnyen emészthető, tápanyagdús növényeket
• pár 100 m2-es mozaikszerűen elhelyezett vadföldeken, földdarabokon termeszteni • erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása (bakok territorialitása) – tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel – pl. akác, bodza, kőrisfélék
Őz táplálékösszetétele Külföldön
11
Johnny Cornelis, Jim Casaer, Martin Hermy. 1999. Impact of season, habitat and research techniques on diet composition of roe deer (Capreolus capreolus): a review. J. Zool., Lond., 248, 195-207
• • • •
25 európai vizsgálat 10 táplálékcsoportba újrakategorizálva az eredményeik Szezonálisan is szétbontva az eredmények Csak a teljes fogyasztás %-ában is kifejezhető eredmények figyelembe véve
• Eredmények szerint a szezon nem magyarázza az étrendi változásokat • A vizsgálati módszer viszont részben igen (gyomor- vagy hullatékanalízis) • És fő magyarázó az, hogy milyen élőhelyen történt a vizsgálat! • Szeder kiemelkedő jelentőségű faj • Télen fenyőfélék is fontosak • Mezőgazdasági területeken sok kultúrnövény fogyasztás
Tavaszi őztáplálék
• 3 esetben kultúrnövények a táplálékban (14,11, 18 vizsgálat) • 3-nál sok tűlevelű (10,3,4 vizsgálat) • 3-dik csoport hasonló,csak a félfás fajok fogyasztása eltérő
12
Nyári őztáplálék
• 2 esetben főleg kultúrnövények a táplálékban (33,30 vizsgálat) • Egy másik csoportban sok tűlevelű (29,20,22,23 vizsgálat) • 3-dik, 4-dik csoport egységesebb (kivéve törpecserjék, gombák)
Őszi őztáplálék
• 3 esetben sok kultúrnövények a táplálékban (54,51,56 vizsgálat) • Egy másik csoportban sok tűlevelű, és nincs lombhullató (50,43,44 vizsgálat) • 3-dik, 4-dik 5-dik csoport egységesebb (kivéve törpecserjék, félcserjék, tűlevelűek)
13
Téli őztáplálék
• • • •
Egyik csoportban dominánsan kultúrnövények a táplálékban (78,75,61) Egy másikban sok tűlevelű és törpecserje (62, 82, 73, 74, 64, 65) 3-dikban van sok félcserje és jelen a gomba (76, 68, 63, 80, 71, 77, 79, 60) Utolsó csak a lombhullató fogyasztás szerint tér el
Őz szezonális táplálékválasztása
• • •
Nincsenek nagy szezonális eltérések Gombák főleg ősszel; Kultúrfajok, nyitvatermők főleg télen Lágyszárúak főleg tavasszal és nyáron
• • •
Kultúrfajokat főleg mezőgazdasági területen eszik az őz Fenyőerdőben fenyőféléket, törpecserjéket, fűféléket Lombhullató erdőben félcserjéket, lombhullató fásszárúakat
14
Miroslava BARANČEKOVÁ. The roe deer diet: Is floodplain forest optimal habitat? Folia Zool. 53(3): 285–292 (2004) • • • •
Dél-Morávia Ártéri erdős terület 2001-2002-ben egy éven át hullatékgyűjtés 296 db minta 6 alterületről
• • • • • • • • • • •
Mezőgazdasági rész közelében élők nem ettek több kultúrnövényt Dec-Jan legalacsonyabb táplálékdiverzitás Ápr-Máj, Okt-Nov legmagasabb táplálékdiverzitás Fásszárúak 27-76%-ban fogyasztva (szeder ebben nincs benne!) Főleg tölgy, galagonya és veresgyűrű som Szeder 16-51% az év során Fűfélék kisebb mértékben, főleg Novemberben Kevés lágyszárú kétszikű mindig fogyasztva (de mindig 3,5% alatt) Termések, magok egész évben alacsony százalékban (1%) Legtöbb télen ezekből Azaz sem mezőgazdasági termény nyár végén, sem a kiegészítő takarmány fogyasztása nem volt jelentős!
Eredmények
15
Cransac, N., Cibien, C., Angibault, J.-M., Morellet, N., Vincent, J.-P., Hewison, A.J.M. 2001. Variations saisonnières du régime alimentaire du chevreuil (Capreolus capreolus) selon le sexe en milieu forestier à forte densité (forêt domaniale de Dourdan). Mammalia, 65(1): 1-12.
• Dourdan 40 km-re DNY-ra Párizstól • 900 ha-os tölgyerdő (90%, ill. 10%-ban fenyő) • 1989-1990, 120 egyed elejtve egész évben (fiatal, felnőtt, bak és suta is)
Eredmények • Szederfogyasztás kiemelkedő (egyedek 95100%-a, 25-58%-ban ette) • Loncé is (70-95% egyedeknek, de csak 2-15%ban ették) • Gyertyánt és tölgyet sok egyed ette (télen egy sem, máskor 6-76, ill. 16-48%-uk) • Fogyasztás mértéke viszont 10% alatt mindig • Nemek között nincsen jelentős eltérés az egyes szezonokban (szederfogyasztás sutáknál jelentősebb)
16
Abbas et al. 2013. A typical browser, the roe deer, may consume substantial quantities of grasses in open landscapes. Eur J Wildl Res, 59:69–75
Ehet-e (eszik-e) füvet egy koncentrátum-válogató faj? Feltételezés: - ehet, ha nincs más - ehet, ha fűfélék leveleinek minősége aktuálisan megfelelő - Nyílt területen magasabb fűfogyasztásnak kell lenni - Télen magasabb fűfogyasztásnak kell lenni Dél-Francoaországi terület, 5% erdősülséggel és vegyes mezőgazdasági területtel Fűfélék elérhetőségét és minőségét vizsgálták szezonálisan Szezonálisan 400-600 növényzeti mintaegység (25x25x120 cm) 238 hullaték feldolgozva összesen mikroszövettanilag
Minden időszakban nagyobb fű-biomassza nyílt területeken, mint az erdőben (ott végig alacsony)
17
Minden időszakban jobb minőségű fű a nyílt területeken, mint az erdőben (több N kevesebb rost; főleg a legelőn)
Nyílt területeken a hullatékok 96%-ban, erdőben 65%-ban volt fűféle; Nyílt területen átlagosan 31%, erdőben 5% a fűtartalom étrendben
18
Őz táplálékválasztásának egyedfejlődése
Helene Tixier, Christian Maizeret, Patrick Duncan, Renaud Bertrand, Celine Poirel, Martine Roger. Development of feeding selectivity in roe deer. Behavioural Processes 43 (1998) 33–42.
• Őz táplálkozási preferenciájának egyedfejlődését vizsgálták • Korábbi elmélet: táplálóanyag tartalom jó, méreganyag kevés egyed túlél genetikai szelekció ilyen növényfajok választására • DE: tanulás (kondicionált elkerülés, korai tapasztalat, szociális tanulás) • Őz szelektivitása milyen mértékben tanult?
19
Etetett fajok (frissen gyűjtve) • Kettő ehető, nyáron fogyasztva: – gyertyán – juhar (Acer monspessulanum).
• Többit egész évben nem fogyasztják: – indás ínfű (Ajuga reptans) – tavaszi kankalin (Primula veris) – ostorménfa (Viburnum lantana), – kontyvirág (Arum italicum, A. maculatum) – kutyatej (Euphorbia amygdaloıdes).
Alanyok - fiatalok • 9 őzgida (1 hím, 8 nőstény) • 3 Franciaországban vadon született, 6 pedig fogságban • Vagy elárvultak vagy 1 hetes kor előtt elválasztva anyától • Októberig cumiból etetve mind • Csak tölgylevelet és lucernát adtak nekik biztosítani a bendőflóra kialakulását • Kb. 15 napos koruktól kezdődtek az etetéses vizsgálatok és 1,5 hónapos korukig tartottak • Együtt éltek a gidák, de nem volt természetes vegetáció
20
Alanyok - felnőttek • • • • •
8 tapasztalt felnőtt egyed (2 bak, 6 suta) Ember nevelte fel őket fogságban 3 ha-os kifutóban éltek természetes vegetációval A kínált táplálékot is megtalálták ott Ad libidum kecsketáp emellett
• 5 tapasztalt egyeden a következő évben vizsgálták a növényfajok illatának felismerését
Teszt - táplálékválasztás • 1993 és 1994 nyarán a 7 növényfajt felkínálták az elkülönített felnőtt egyedeknek 2 percre (ad libidum mennyiség nem fogy el, visszamérhető) • Gidáknak ez 10 perc volt (lassabban ettek) • Harapásszámot nézték (szárazanyag fogyasztással egyenes arányosság kb.) • 4-9 ismétlés fajra és egyedre is felnőtteknél • Gidáknál 12 ismétlés
21
Teszt - illatfelismerés • 1995 január –február • 2 cc kutyatej nedv beinjektálva kenyérdarabkákba • Vizuális eltérés nincs a kutyatejes-nemkutyatejes kenyerek között • Az 5 vizsgált egyed korábban nem evett kutyatejet a választásos tesztben • Cafeteria-tesztben ugyananyi injektált és nem injektált kenyérdarab felkínálva 2 percre • (kenyeret őzek nagyon szerették!) • Harapásszám, szaglálások feljegyezve
Felnőtt egyedek táplálékválasztása • Különböző mértékben ették az egyes fajokat • Egyedi eltérések is voltak • 2 fajt preferáltak (79% össz) : gyertyán, juhar • 2 fajt nem ettek (<0.2%) : kontyvirág, kutyatej • 3-at elkerültek (21%): ínfű, ostorménfa, kankalin
22
Fiatal egyedek táplálékválasztása • Hasonló választási mintázat, mint a felnőtteknél • Itt is jelentősek az egyedi eltérések • Az első etetési alkalommal két csoportba oszthatóak a táplálékok: • Gyertyán (22%) erősebben fogyasztott, kontyvirág, kutyatej (<10%) kevésbé fogyasztott) • Már hasonló a felnőtt választáshoz, de még nem erőteljesen (több növényt kerültek még el) • Harmadik próbánál már erős hasonlóság • A preferált növényeket ugyanis már jóval intenzívebben fogyasztották a gidák • Azaz preferenciát tanultak
gyertyán
juhar
kankalin
ínfű
ostorménfa
kontyvirág kutyatej
Felnőtt –fehér, fiatal (1,5 hónapos)– fekete Harapásszám az egyes növényfajokon
23
gyertyán
kankalin
ínfű
ostorménfa
juhar
kontyvirág
kutyatej
Harapásszám az egyes növényfajokon a fiatalok első tesztjénél
A fiatalok táplálékválasztásának fejlődése juhar gyertyán infű kankalin ostorménfa kontyvirág kutyatej
24
Szaglás szerepe a fiatalok első választásában • A fiatalok az első tesztnél nem ismerték a kontyvirág és a kutyatej illatát • Azaz nem ez alapján kerülték el • Első alkalommal a gyakran fogyasztott gyertyánt jóval többször kóstolták meg • Azaz lehet, hogy szag nem fontos, de az ízlelés igen
Szaglás szerepe a fiatalok későbbi választásában • A tapasztalt gidák kóstolás nélkül is elkerülték a kontyvirágot és a kutyatejet (54:82 és 36:58 próba). • Hasonlóan a preferált fajok szaglás útján felismerve, és csak alig elutasítva (5:89 és 4:91 a gyertyánra, ill. a juharra) • A többi fajnak az értéke a kettő között • Azaz a szaglásnak fontos szerepe kell, hogy legyen a táplálék felismerésben, miután a tanulási folyamat már beindult.
25
Szaglás szerepe a felnőttek választásában • 6 felnőtt egyed, aki korábban nem evett kutyatejet kínálva kutyatejes-nemkutyatejes kenyérrel • A kezeletlen kenyeret normál mértékben ették (4.75 harapás átlagban) • A kutyatejeset viszont mindannyian elkerülték (0.27 harapás) • Csak ketten ettek belőle az első próbánál, de később már nem • Azaz a kutyatej nedv szaga elegendő inger arra, hogy a tapasztalt egyedek elkerülhessék azt
Következtetések • Gidák elsőre egy átmeneti mértékű szelektivitást mutattak • Kicsit mindenbe belekóstoltak, felnőttek által leginkább elkerültekbe is • Embernél és más emlősöknél is találtak spontán averziót és preferenciát • Ez őznél kóstolással alakul ki vagy az emésztés során fellépő negatív hatásokkal
26
Következtetések • Kontyvirágnál kalcium-oxalát kristályok megsértik, ingerlik tápcsatornát • Oxálsavak bejutva a sebbe gyulladást okoznak • Kutyatejnedv másodlagos növényi anyagokat tartalmaz: terpének, flavonoidok irritáló hatásúak • Egyik őzgida többször kóstolta a kutyatejet, de egyszer sem ette meg • Egyébként épp ez a két legmérgezőbb faj is (kontyvirág idegrendszert támadó koniint, kutyatej rákkeltő anyagot tartalmaz) • Gyertyánban etanol-oldékony cukrok (11% preferencia
Következtetések • Nem csupán genetikai öröklődés lehetett, hanem méhen belüli tanulás is vemhes őzek (gidák anyjai) ehették ezeket a növényeket • Ám ez kontyvirágnál, kutyatejnél nem valószínű azokat nem ették a mamák • Szociális tanulás is lehet gidák egymás száját szaglászták (de nem láthatták másikat táplálkozni!)
27
Gyakorlat • Őz komoly vadkárokat okozhat • Szagos repellens anyagok nem működnek jól • Azért mert nem az erős szag a lényeg a spontán táplálékelkerülésnél – hanem genetikailag öröklött – van egy próbakóstolás, ha nincs negatív hatás, akkor nem nő az elkerülés
• A jó repellens genetikailag rögzítetten elkerülendő növény illata kell legyen, és kell valami kóstolás utáni negatív hatás is
28
