Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája
A vaddisznó táplálkozása Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
VADDISZNÓ TÁPLÁLKOZÁSA
1
Vaddisznó I. Emésztésmorfológiai sajátságok: • mindenevő bélcsatornája a növényevőkénél rövidebb, a ragadozókénál hosszabb • gyomra együregű, összetett • vakbele fejlett benne bizonyos szintű baktériumos cellulózbontásos emésztés folyik Élőhely-igény: • Eredetileg vizes, mocsaras élőhelyekhez kötődött • Jelenleg erdő- és nagytáblás mezőgazdasági területeken • Nappali pihenőhely sokszor kukorica és napraforgó táblában
Vaddisznó tápláléka I.
2
Vaddisznó tápláléka II. (Gazdag Ferenc, 2002. Adatok a vaddisznó táplálkozásáról. Vadbiológia, 9: 66-72.)
• Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve • Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek • A táplálék összetétel diverzitása gyenge – 2-3 faj adja 8085 %-át (búza 75%, majd kukorica 80%) • Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad- és csigafogyasztás nincs • Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) • Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) • Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg)
Vaddisznó tápláléka III. (Schley, L. és Roper, T.J. 2003. Diet of wild boar sus scrofa in Western Europe, with particular reference to consumption of agricultural crops. Mammal Rev, Volume 33, No. 1, 43–56.)
• 21 NY-európai vizsgálat alapján • Mindenevő, de növényi >> állati • 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, mezőgazdasági termény • Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! • Legalább egy E-dús alkotó • Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) • Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő)
3
Vaddisznó tápláléka IV. Gyakorlat (Schley és Roper 2003) • Etetés fokozása -> gyökerek és állati táplálék fogyasztása nő • Oka: kukorica gazdag karbohidrátban, de fehérjében szegény • Hasonló hatás jó makkos években • Azaz jó makkos évben, etetett helyen növekedhet a túráskár • De: makkot preferálja kukoricával szemben is! • Állati fehérje kell túléléshez, növekedéshez (fiataloknak főleg)
Vaddisznóskertek, vaddisznó hatása a növényzetre (SZIE VMI, Kiss Péter, Hoffer Krisztián)
4
Kőrösladányi vaddisznóskert
Sziki kocsord és pettyegetett őszirózsa a vaddisznóskerten belül
5
Vadászkertben nő a tőszám!! Bolygatás pozitív hatása?
Vadászkertben nő a tőszám!! Nem kevesebb, mint a kerten kívül vagy a bekerített részen!
6
Kitúrt, letört, megrágott kocsord
Kint nagyobb a bolygatás, mint benn („rosszabb formájú” legelés vs. túrás)
7
Velencei tavi úszóláp Hagymaburok orchidea vs. vaddisznó •
Úszólápon a mérsékelt vaddisznóhatás (felszíni túrás) az egyetlen lehetséges hatékony természetvédelmi beavatkozás az orchidea terjeszkedéséhez?
Isaszegi vaddisznóskert • Zsombéksásos eltűnése Elkerített külterület – vadászkert (két „véglet”, összesen 5 terület)
8
Sásborítás bár tényleg alacsony a vadászkertben, mégsem ott a legkisebb! Külső elkerítettben egyáltalán nincs, pedig ott kellene legtöbbnek lenni!
Legalacsonyabb értékek ott, ahol nem volt sás! Vízhatás és/vagy vaddisznóhatás?
9
C. Calenge, D. Maillard, P. Fournier, C. Fouque: Efficiency of spreading maize in the garrigues to reduce wild boar (Sus scrofa) damage to Mediterranean vineyards. Eur J Wildl Res (2004) 50: 112–120
• Elterelő etetés kukoricával működhet-e szőlőben? • Ismert, hogy működött több helyen gabonára • DK Franciaország, garrigue vegetáció • Kérdőívezés szőlősgazdák között 1990-1992ben
Eredmények • • • •
283 szőlőterületből 124 károsítva 43% 193kg/ha szőlő elfogyasztva (termés 3,5%-a) Az erdőhöz közelebbi részek erősebben károsítva A koranyáron termő fajták erősebben károsítva (ekkor nyári szárazság, makk is csak szeptembertől) • 1993-ban a kukoricakiszórás következtében csökkent a szőlőkár az esetek 35%-ban • Ahol nem volt kár korábban, ott továbbra sem • Jóval kevesebbet költöttek a kietetésre, mint amennyit anélkül a vadkárért kellett volna fizetni
10
Elterelő vagy attraktív etetés? • Attraktív: egész évben adva vonzó hatású • Elterelő: – rövidtávon adva csak, amikor érik a szőlő – a természetes táplálékhoz képest elhanyagolható mennyiség – Helyettesítő és nem kiegészítő takarmány! – 5-10 m-es csíkokban kiadagolni a kukoricát – 2-4 kg/100m
Laurent Schley & Marc Dufrêne & Ady Krier & Alain C. Frantz: Patterns of crop damage by wild boar (Sus scrofa) in Luxembourg over a 10-year period. Eur J Wildl Res (2008) 54:589–599
• • • • •
Luxemburg fele mezőgazdasági terület De ennek a fele gyepes terület, fele művelt Minden vadkárt azonnal be kell jelenteni 10 éves adatsor 1997-től 13276 terméskár eset elemezve
11
Eredmények • Átlagosan 396 EUR fizetve, 0,297 ha károsítva (évente 394 ha összesen) • Döntően 1000 EUR alatti igények és 0,25 ha-nál kisebb kárterületek • Gyepek feltúrása az esetek 50,1%-ában és a kifizetett pénzek 57,8%-ban • Aztán kukorica (30,1% és 29,5%), búza (11,7% és 6,5%) • Kukorica az előforduláshoz képest jóval gyakrabban károsítva, az árpa kevésbé
Eredmények • Kukorica és gabonák előbújás után és tejesérésben károsítva főleg • Gyepek főleg télen
12
Eredmények • Erős korreláció a növekvő éves vadkárértékek és növekvő vaddisznóállomány között
Jing Cai & Zhigang Jiang & Yan Zeng & Chunwang Li & Benjamin D. Bravery: Factors affecting crop damage by wild boar and methods of mitigation in a giant panda reserve. Eur J Wildl Res (2008) 54:723–728
Kína 15% védett terület Sok vaddisznó károsít 2003-2005 között egy kis faluban mindenki körbekérdezve és megmérve a kár
13
Eredmények • 153 ember 35 gazdaságának fele károsítva • Gazdák és kutatók által becsült kár között nem volt jelentős eltérés • Kukorica és burgonya preferált volt • Terméseket preferálta gyökerekkel, szárakkal szemben • Erdőhöz közelebb (<60m) jóval több kár • >160m már nem volt károsítás • Egyetlen jó megoldás károk megelőzésére a földön való emberi jelenlét • Ökoturizmus felé nyitó gazdák kevéssé érezték súlyosnak a károkat, kevéssé függtek a terménytől
CHARLES J. WILSON: Rooting damage to farmland in Dorset, southern England, caused by feral wild boar Sus scrofa. Mammal Rev. 2004, Volume 34, No. 4, 331–335.
• 1997-2002, D-Anglia Dorset térsége • 58 riport gyepkárosításokról felvéve • Január-február-március a károk többsége (74%)(főleg március) • Károsított területek 70%-a erdőtől <100m-re
14
Thilo Heinkena, Marcus Schmidt, Goddert von Oheimb, Wolf-Ulrich Kriebitzsch, Hermann Ellenberg: Soil seed banks near rubbing trees indicate dispersal of plant species into forests by wild boar. Basic and Applied Ecology 7 (2006) 31-44
• Epizoochorus magterjesztés a bundába akadt magokkal • Vaddisznó vakaródzófák szerepe magbankban • Itt várhatóan több faj magja lesz és nyílt területi fajokéi is • 7 németországi erdőből különböző fafajok alól összesen 27-27 minta (vakarózódfa és kontrol)
15
Eredmények • • • • • • • • • •
54 talajmintában 2950 mag azonosítva 1757-1193 db (vakaródzófa vs. kontrol) Több mint 2x annyi edényes növény vakaródzófák alatt Vakaródzófa alól sokkal több mag csírázott (összesen 61 edényes növény csírázott ki) 31 faj csak a vakaródzófák alatt, 8 csak a kontrollban Juncus effusus (békaszittyó) volt messze a leggyakoribb faj mindkét csoportban (61,6%-a a magoknak, és a minták 85,2%-ában) 10 faj sokkal gyakoribb a vakaródzófák alatt Epizoochor fajok voltak ezek főleg. kampós szőrű magokkal pl. Nyílt és erdei vegetációban egyaránt jellemző fajok jóval gyakoribbak voltak a vakaródzófák alatt Nedvességkedvelő fajok jóval gyakoribbak a vakaródzófák alatt
16
