NUTRITION & HEALTH. XII. évfolyam, 1. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * március

NUTRITION & HEALTH TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG

XII. évfolyam, 1. szám * A Magyar Egészségvédelmi Fórum tudományos hírlevele * 2006. március

Biológiailag aktív táplálékkiegészítők A ZenThonic lé Szedlák-Vadócz Valéria professzor, az orvostudományok doktora

„Az élet nem más, mint kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiák végtelenül intelligens kölcsönhatása.” Dr. F. K. Bellokossy

Bevezetés Kísérletekkel bizonyított tény, hogy minden élő szervezet érzékeli az őt körülvevő elektromágneses (EM) tér jeleit, és ezek részt vesznek az anyagcsere szabályozásában. Ily módon az élő szervezetek úgy tekinthetőek, mint a környezet genetikai struktúra által stabilizált megjelenési formái. Dr. Andrew Weil további bizonyítékokkal szolgált arra, hogy az élő szervezetek a környezetből származnak; megfigyelései szerint a legtöbb szintetikus gyógyszeralapanyag valójában félszintetikus, mert majdnem mindig valamilyen természetes vegyületből (egy növény vagy növényi rész „hatóanyagából”) fejlesztették ki őket a molekulaszerkezet kismértékű változtatásával. Ez azért van, mert az emberi szervezet általában nem reagál jól a tisztán szintetikus anyagokra; pszichoaktív szerek esetében az agy nem termel megfelelő neurotranszmittert az anyag és a válasz megkülönböztetéséhez. (Dr. Andrew Weil megfelelő orvos és természetgyógyász, aki teljesen elkötelezte magát a holisztikus gyógyászat alapelvei mellett. Több, világszerte megjelent könyvet írt; legnépszerűbb művének címe: Spontaneous healing (Spontán g yóg yulás; Alfred A. Knopf, Inc., New York, 1995.).

Mennyire voltak egészségesek a „primitív emberek”? Mennyire helytálló a „primitív élet”-ről alkotott képünk? A hagyományos nézőpont szerint a pri-

zen_nandh.indd

1

mitív emberek alultápláltak voltak és sokat betegeskedtek. Nyilvánvaló, hogy a primitív emberek nem rendelkeztek a modern orvostudomány vívmányaival, de szükségük volt-e rá egyáltalán? Az igaz, hogy sokkal több gyerek halt meg gyermekkori betegségekben. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a primitív emberek mennyi traumának és balesetnek voltak kitéve, reálisan mérlegelve mindezt arra jutunk, hogy fizikailag egészségesek voltak. A mezőgazdaság kialakulása előtt élő őseink sok szempontból egészségesebbek voltak nálunk. Megvizsgálhatjuk azoknak az antropológusoknak, felfedezőknek és egyéb szakembereknek a feljegyzéseit, akik vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink maradványait kutatták. Megnézhetjük a primitív emberek csontvázát és fogazatát vitaminhiány jeleit keresve. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a mezőgazdaság kialakulását megelőzően az emberek erősebbek, nagyobbak és egészségesebbek voltak. Álta lánosságban azt állíthatjuk tehát, hogy amikor a vadászógyűjtögető életmódot folytató emberek áttértek a mezőgazdaságra, az egészségük leromlott. Nem csoda, hogy az ókori görögök és rómaiak a modern gondolkodással ellentétben a múltat ünnepelték. Mitológiájuk a béke és boldogság aranykoráról mesélt. Minden évben szaturnáliával (hétnapos örömünneppel) ünnepelték az aranykort és siratták elmúlását. Még ma is sokat megtudhatunk a primitív emberek egészségéről, ha tanulmányozzuk azokat az embereket, akik oly módon táplálkoznak és

03/15/06, 9:04 PM

úgy élnek, mint a fölművelés kialakulása előtt élő őseink. Pápua Új-Guinea Kitava szigetének lakói között például rendkívül ritka a szívinfarktus vagy a szélütés miatti halálozás. Egy 1991-ben elvégzett vizsgálatban, melyben 213, húsz és kilencvenhat év közötti kitavait tanulmányoztak, minden felnőtt diasztolés vérnyomása alacsony volt (90 Hgmm alatt). Ahelyett, hogy harmincéves koruk felett elkezdtek volna elhízni (ahogy az a modern kori emberre jellemző), minden felnőtt súlya csökkent. A szigetlakók gyümölcsökkel, hallal, krumplival és kókuszdióval táplálkoznak. A vezető halálokok között nem a szívbetegség, hanem sokkal inkább a fertőzések, a balesetek, a terhességgel kapcsolatos szövődmények és a végelgyengülés szerepel. Dr. Albert Schweitzer orvos és misszionárius az alábbiakat írta gaboni tartózkodása során Afrikában (1913): „Meglepett, hog y eg yáltalán nem találkoztam rákos megbetegedésekkel. Eg yetlen eg y esetet sem láttam a parttól kétszáz mérföldre élő bennszülöttek között… Természetesen nem állíthatom eg yértelműen, hog y eg yáltalán nem fordult elő rákos megbetegedés, de más orvosokhoz hasonlóan csak azt mondhatom, hog y ha létezik is itt ez a betegség, akkor nag yon ritkának kell lennie. Úg y tűnik, a rákbetegség hiánya a bennszülöttek és az európaiak táplálkozása közötti különbségekből adódik.” Vilhjalmur Stefansson felfedező és antropológus Cancer – Disease of civilization (Rák – A civilizációs betegség); (Hill and Wang, 1960) című köny vében arról számol be, hogy sikertelenül kutatott rákos megbetegedés után az inuitok (eszkimók) között. Könyvében megemlíti egy bálnavadász hajó orvosát, George B. Leavittet, aki negyvenkilenc éves munkája során csupán egyetlen rákos esetet talált az alaszkai és kanadai inuitok között. A het venes évekre, miután az inuitok áttértek a modern táplálkozásra, a mellrák a rosszindulatú betegségek egyik gyakori formájává vált közöttük. A civilizálódott és kevésbé civilizált inuitokat összehasonlítva a szívbetegség és a magas vérnyomás előfordulása jelentősen magasabb a civilizálódott csoportban. 1958-ban egy alaszkai őslakosok körében elvégzett felmérés során a megkérdezettek egyike sem számolt be magas vérnyomás megjelenéséről, de tizenegy évvel később egy hasonló felmérés azt mutatta, hogy az alaszkai őslakos nők körében a magas vérnyomás mértéke már megegyező volt a nyugati nők körében észlelhető szinttel.

zen_nandh.indd

2

Az ausztrál bennszülöttek között az 1970-es évekig ritkán fordult elő cukorbetegség, de a Monash Egyetem professzora, Kerin O’Dea szerint mára a húsz és ötven év közötti őslakosok között tízszer több a cukorbeteg, mint azok között az ausztrálok között, akiknek az ősei Európából érkeztek. Wilmon Menard antropológus, akinek írásai a húszas években jelentek meg, annak összefüggéseit vizsgálta, hogy a Marquesas-szigeteken élő polinézek hogyan tértek át a konzervételek és cukrozott édességek fogyasztására pusztán azért, mert ez tekintélyt kölcsönzött azoknak, akik ezeket az európai ételeket fogyasztották. A 100 ezres népesség 2500-ra csökkent. Amikor azonban a kopra (a kókuszdió száraz bele) ára lezuhant, és a Marquesas-szigetek lakói nem tudtak többet impor tált élelmiszert vásárolni, visszatértek hagyományos étrendjükhöz, és hamarosan újra egészségük teljében voltak. A primitív étrenddel kapcsolatos, talán leg megbízhatóbb információk egy Harvardon végzett fogorvostól, dr. Weston A. Pricetól származnak. A harmincas években öt kontinenst beutazott, hogy megfigyelje a primitív népeket, étkezi szokásaikat és egészségi állapotukat. Járt távoli svájci falvakban és a Britanniát övező Hebridákon. Dr. Weston együtt élt az alaszkai inuitokkal és különböző indián törzsekkel Peruban. Feljegyzéseket készített a melanéziai Torres Straitszigetek lakóinak, a polinézeknek, az ausztrál őslakosoknak, az új-zélandi maoriknak és különböző közép- és kelet-afrikai törzseknek az életéről. Akárhova ment, mindenhol azt figyelte meg, hogy a modern kori táplálkozás betegségeket és a fogak romlását okozza olyan embereknél, akik kiváló egészségnek örvendtek egészen addig, amíg eredeti, természetes táplálékaikat fogyasztották.

Mennyire vagyunk egészségesek mi, a modern kor emberei? Szervezetünk normál élettani és biokémiai működésének fenntartásához őseink étrendje után kiált. Elődeink sokféle, még napjaink előírásainak is megfelelő ételeket ettek. Rengeteg különböző fajta állat húsát, vadon növő füveket, zöldségeket, lárvákat, gyökereket, rovarokat, dió- és mogyoróféléket, magvakat stb. fogyasztottak. Gary Nabhan biológus becslése

03/15/06, 9:04 PM

szerint az Egyesült Államok délnyugati részén élt amerikai őslakosok étrendjében 1100 féle különböző növény szerepelt. Vadászó-gyűjtögető őseink állandóan úton voltak. Rengeteg energiára volt szükségük, amelyet az ételük biztosított. Bármit lehetett róluk állítani, de azt nem, hogy röghöz kötött életmódot folytattak. Aztán a népesség növekedésével és a vadak számának csökkenésével alapvető változás következett be. Az emberek földművelőkké váltak. Ahol korábban a legkülönfélébb állatok sovány húsát ették, eztán mindössze néhány háziasított állat kevésbé egészséges húsára tértek át. A gabonafélék alkották az étrend gerincét. Az emberek ekkor ittak először tehéntejet. A fanyar gyümölcsöket és vadon termő füveket felváltották a magas keményítőtartalmú gyümölcsök és gumók. Az emberek kevesebb fajta ételt ettek, mert nem kellett többé a vadonban kutatni az élelem után, hanem megtermelték maguknak. Az élet sokkal nyugodtabbá, rendezettebbé vált, megkezdődött a ma ismert civilizáció kialakulása és végső soron virágzása. De még csak most jön az, ami a legrosszabb változást hozta az étkezési szokásokban. A táplálkozás legalapvetőbb változása az ipari forradalom kezdetére tehető. Ahogy az emberek a gazdaságokból beköltöztek a városokba, egyre nagyobb lett az igény olyan élelmiszerekre, amelyek hosszú távon szállíthatóak és sokáig tárolhatóak anél kül, hogy megromolnának. Emellett a népesség növekedésével a gazdaságokban maradt földművelőknek sokkal több embert kellett ellátni élel miszerrel. A nagyobb élelmiszerigény és a megromlás nélkül, hosszan tárolható élelmiszerek iránti kereslet kombinációjából már szinte önmagától adódott a mezőgazdasági technikák és az élel miszerfeldolgozási módszerek létrejötte. Manapság a gazdálkodók rovar- és gyomirtókkal permetezik terményeiket, hogy megvédjék azokat az élősködőktől. Hogy a termést növeljék, magas nitrogéntartalmú műtrágyákat használnak. A lábasjószágot antibiotikumokkal és növekedési hor monokkal etetik. A gyümölcsöket gázzal érlelik. A tartós élelmiszereket gyártó ipar termékei finomított lisztből, hidrogénezett olajból (margarin), kukoricaszirupból és sóból állnak. Mesterséges tartósító- és édesítőszerek kölcsönöznek aromát az egyébként ízelten ételeknek. A finomítással a gabonafélék tápértéke nagy-

zen_nandh.indd

3

mértékben lecsökken. A nagymértékű cukorfogyasztás, amely főként a szénsavas üdítőknek és „sportitaloknak” köszönhető, hozzájárult ahhoz, hogy gyakoribb lett a cukorbetegség, a csontritkulás és a fogszuvasodás. Ezzel egyidejűleg letelepedtünk (nem folytatunk vándorló életet).

Míg primitív elődeink a világ végére is elgyalogoltak, hogy megszerezzék élelmüket, nekünk mindössze a kanapé és a hűtő közötti távolságot kell megtennünk.

A kvantumfizika és a bibliai tanítások közötti konszenzus „Csak az élő anyag táplálhatja az Életet” Eljött az idő, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, mert a modern kor embere valódi egészségügyi problémákkal küzd. Az első kérdés – mi volt az őseink által fogyasztott élelem egészségmegőrző hatásának titka? Mindez kizárólag az étel biokémiai összetételén múlik? Vagy, ami valószínűbb, kellett lennie valami másnak az őseink által fogyasztott élelemben, ami modern korunkban elveszett? Mostanáig véget nem érő általános zűrzavar jellemezte azoknak a tudósoknak az ellentmondásos felfedezéseit, akik a celluláris válaszok mechanizmusára próbáltak fényt deríteni. A fő probléma a következő: Hogyan képes a szervezet olyan gyorsan annyi információt feldolgozni? A biokémiai reakciók nyilvánvalóan túlságosan lassúak ahhoz, hogy ezt a rengeteg feladatot elvégezzék! László Ervin Whispering Pond: A Personal Guide to the Emerging Vision of Science (A suttogó tó – személyes útmutató a tudomány kibontakozó jövőképéhez ); (Harper Collins UK, 1997) című művében mai szemmel mondja el, hogy a tudósok körében meglehetősen régóta fennálló elképzelés alapján az derül ki, hogy a fizikai világ – és különösen az élő természet – nem magyarázható meg jelenlegi ismereteinkkel, és valamifajta energiamezőnek kell léteznie, amely magyarázatot adhat rá. Ez nem új gondolat, gyökerei egészen az 1920-as évekig nyúlnak vissza, amikor a híres orosz orvos és biofizikus professzor, Alexadar Gurwitsch empirikusan bizonyította ezt a meglepő tényt (1922-ben), és felvetette egy morfogenetikus mező létezését; ez az egyes sejtek körüli térerő által generált, az egész

03/15/06, 9:04 PM

rendszert magába foglaló térerő. László ezt az ötödik mező nek nevezte (utalva a négy általánosan elfogadott mezőre: a gravitációs, az elektromágneses, illet ve az erős és a g yenge radioaktív mezőkre) és feltételezése szerint ennek a mezőnek a létezése magyarázatot ad a hullámtulajdonság rejtélyeire a kvantummechanikában, a természet figyelemreméltó szinkronizmusára, sőt még az emberek közötti, dokumentált pszichikai jelenségekre is. Valójában Gurwitsch már az 1920-as években kétséget kizáróan bizonyította, hogy az élő sejtek és szövetek egy rendkívül g yenge, mégis biológiailag aktív, az ultraibolya tartományba eső, elektromágneses jellegű sugárzást bocsátanak ki. Tapasztalatai szerint e sugárzás jelenléte valamiféleképpen szervesen kapcsolódott maguknak az életfolyamatoknak a természetéhez. Gurwitsch lényegében bizonyítani tudta, hogy a biológiai rendszerek nagyon gyenge (néhány foton/(s×cm 2)), de állandó fotonsugárzást bocsátanak ki az optikai tartományban, és rámutatott arra, hogy ez serkenti a sejtosztódást. Gurwitsch törvényszerűen és kérlelhetetlenül jutott el az általa „mitogén sugárzásnak” nevezett kísérleti felfedezéshez, melléktermékeként arra irányuló próbálkozásainak, hogy megfogalmazzon egy olyan univerzális biofizikai alapelvet, amely többek között felölelné a sejtosztódás (mitózis) és egyéb, az élő szervezet teljesen elkülönített helyein előforduló események közötti ellentmondásos, de mindemellett cáfolhatatlan összefüggéseket. A hosszú elhanyagoltság, sőt nyílt elutasítás időszakait követően kis kutatócsoportok alakultak szerte a világon (Oroszországban, Ausztráliában, Kínában, Olaszországban, Japánban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Álla mokban), amelyek egymástól függetlenül munkálkodva, modern fotonsokszorozó berendezéseikkel újra felfedezték az élő szövetek által kibocsátott rendkívül gyenge fényt. Azóta már számos tudós igazolta minden kétséget kizáróan, hogy az élő sejtek ténylegesen érzékelhető fényt bocsátanak ki.

Mindannyian a fény hordozói vagyunk A kutatócsoportok leghíresebbike a Fritz-Albert Popp professzor által vezetett német biofizikusokból álló csapat volt. Ezek a kutatók a tudományos módszerek legszigorúbb követelményeinek

zen_nandh.indd

4

megfelelve, 1975-ben cáfolhatatlanul megerősítették a fent említett feltevést, és létrehoztak egy új kifejezést a „biofoton”-t. Általánosságban a foton szó a „fény kvantumát” jelenti. A biofoton kifejezés úgy született meg, hogy a foton elé a bio- előtagot illesztették, ezzel kifejezve, hogy itt az élő anyag (sejtek) által kibocsátott fotonokról van szó. Időközben a Marburg egyetemen német fizikusok egy csoportja 1972-től kezdődően azt feltételezte, hogy a kvantumoptika területére tartozó biofoton-kibocsátásnak az élő rendszeren belüli, koherens fotonmezőhöz kell tartoznia; feltételezésük szerint ez a mező a felelős az intraés intercelluláris kommunikációért és a biológiai funkciók, például a biokémiai folyamatok, a sejtnövekedés és osztódás szabályozásáért. Kimu-

tatták, hogy a biofoton-kibocsátás egészen a DNS-molekuláig visszavezethető, amely feltehetőleg a (fő) forrása ennek a jelenségnek, és hogy a késleltetett lumineszcencia (delayed luminescence – DL), amely a külső fénnyel megvilágított élő rendszerek hosszú ideig tartó utólagos fénykibocsátását jelenti, megfelel a biofoton mező gerjesztett állapotainak. Emellett a biofoton-kibocsátás és a biológiai funkciók, például a sejtnövekedés és differenciálódás, a bioritmus, sőt a rák kialakulása közötti összefüggések megfeleltek a koherencia hipotézisnek, de csak nehezen voltak magyarázhatóak a szabadgyök-reakciók tekintetében. Jelenleg tehát kétség sem fér ahhoz, hogy létezik ez az intracelluláris lumineszcencia. Kifinomult tech nológiával olyan rendkívül hatékony berendezéseket fejlesztettek ki, amelyek a maradék fénynek nevezett parányi fénymennyiségeket is képesek felerősíteni és mérni; ezek cáfolhatatlanul bizonyítják a biofotonok létezését. Azt is megállapították, hogy a biofizikai erőtér nemcsak intenzitásában, de frekvenciájában is ingadozik. Ez kielégítően magyarázza a különböző szer vek között kialakuló kölcsönhatások mechanizmusainak dinamikáját. A továbbra is válaszra váró kérdés az, hogy: miért bocsátanak ki fényt a sejtjeink (és más élőlények sejtjei)? „Szervezetünknek percenként közel tízmillió sejtet kell pótolnia. Eg y ilyen gigászi feladat elvégzéséhez szükséges információmennyiséget nyilvánvalóan csakis a fény sebességével lehet feldolgozni. Ez az elsöprő nag yságú adatátviteli forgalom és adatfeldolgozás bármely élő szervezeten belül – leg yen az akár emberi, állati vag y növényi –

03/15/06, 9:04 PM

kétségtelenül a biofotonok segítségével valósul meg, méghozzá nag yfokú precizitással. Ezek a parányi koherens fénysugarak felelősek a szervezetben lévő összes élő sejtet összekötő információs hálózat fenntartásáért és működéséért, illetve lehetővé teszik az adatok folyamatos, zavartalan és intelligens frissítését” – magyarázza Popp professzor. Teljesen függetlenül attól, hogy mennyire valószínűtlennek is tűnik, a fény egyértelműen ott lakozik a sejtjeinkben. Valójában maga a fény az alapja a sejtek közötti kommunikációnak. Minden élőlény „fényhordozó”.

A nap – az életenergia forrása a bolygónkon Úgy tűnik azonban, hogy a modern férfiak és nők elvesztették a kapcsolatot saját benső lényük erőteljes rezgéseivel, melyek forrása összefügg a nap fotonenergiájával.

Ezek után jelent meg az 1960-as években egy könyv Solar Energ y and Man as Antenna (Sonnenenergie und der Mensch als Antenne – A napenergia és az ember mint antenna) címmel és egy előadássorozat, melyeket a hétszer is Nobel-díjra jelölt dr. Johanna Budwig írt. Dr. Budwig először analitikai kémikusként vált híressé olyan kulcsfontosságú analitikai módszerek kifejlesztésével, amelyekkel a különböző fajta zsírok azonosíthatóak. Régebben a tudomány nem tudta beazonosítani az élelmiszerekben található alapvetően eltérő zsírokat, így például az omega-3 zsírsavakat (amelyek az északi-tengeri halakban és a lenmagban találhatók), az omega-6 zsírsavakat (amelyek gabonafélékben, egyes magvakban és a kukoricaolajban találhatók) és az omega-9 zsírsavakat (amelyek az olívaolajban, a lenmagban és az avokádóban találhatók). Így dr. Budwig munkája a táplálkozástudományok fejlődésének tekintetében, különösen a zsírok területén rendkívüli fontosságú volt. Budwig szilárdan megalapozott tudományos munkája alapján ösztönösen ráérzett sokkal alapvetőbb igazságokra, amelyeket később klinikailag is igazolt, és amelyek együttesen hozzájárultak a modern fizika és biológia fejlődéséhez, sőt a mai kor emberének általános egészségéhez. Dr. Budwig a következőket figyelte meg: „ A napsugarak kimeríthetetlen energiaforrásként érik el a földet. Az ásványi olajokban (benzin), a szénben, a zöld

zen_nandh.indd

5

növényekből készült ételekben és a g yümölcsökben rejlő energia mind a napsugárzásból származik.” Ma már valóban tisztában vagyunk azzal, hogy a napenergia alapegységei a fotonok, az ismert elemi energia legkisebb és leggyorsabban mozgó egységei. Ezt a napenergiát az óceánban és a szárazföldön élő növények koncentrálják és átalakítják a sejtjeiket és a szöveteiket alkotó vegyületekké. A földön élő növények képesek a fotoszintézisre, ezáltal közvetlenül hasznosítják a nap energiáját. A napenergia növényi „biofotonokká” alakul át. A növényevő állatok a növények elfogyasztásával bőséges biofoton-utánpótláshoz jutnak. Vadászó-gyűjtögető őseink kellő időben elfogyasztották ezeket is. De hogyan is állunk manapság mi, a „szép új világ” büszke képviselői? „Egészségi állapotunkon javíthat, ha elektronokban gazdag ételeket eszünk, mert ezek önmagukban megkötik a napenergiát. Sok ilyen, a napenergia hullámhosszán rez gő elektron található a magvakból nyert olajokban” – figyelte meg dr. Budwig. „Tudományosan meg fogalmazva – magyarázza dr. Budwig – az olajok elektronban gazdag, nag ymértékben telítetlen esszenciális zsírok”. „Ug yanakkor azt gondolom, hog y amikor telített zsírokban gazdag ételeket, például húst és tejterméket fog yasztunk, ha ezek zöldségeken és fűféléken nevelt állatokból készültek, akkor voltaképpen előrecsomagolt elektronokban gazdag táplálékot kapunk” – jegyezte meg Jordan S. Rubin táplálkozási szakértő. Budwig munkájának nagy jelentősége azonban abban rejlik, hogy rávilágított arra, hogy a modern férfiaknak és nőknek vissza kell térniük az

olyan ételek fogyasztásához, amelyekkel megfelelő mértékben juthatnak hozzá az egészségük fenntartásához szükséges napenergiához. Érde-

kes, hogy az emberi szervezet legfontosabb védekező rendszere, a központi idegrendszer igényli a legtöbb telítetlen zsírsavat – különösen az omega-3 zsírsavakat – sejtmembránjai optimális működéséhez. Az is figyelemre méltó, hogy a természetben a zsírsavak cisz-izomerjei, azaz a horog alakú molekulák fordulnak elő, és jellemzően nem a transz-izomerek, amelyek sokkal inkább kiegyenesedett molekulák. A cisz-izomer molekula elekt romágneses feszültsége nagyobb, mint a transz-izomeré. Elképzelhető, hogy a cisz-konfigu ráció egy molekulán belüli tárolási forma, egy speciális napenergia raktár?

03/15/06, 9:04 PM

Modern, elektronhiányos étrendünk Régóta ismert tény, hogy a tartósításra tett hősies intézkedések nélkül az őrölt magvak hamar megavasodnak. Mivel a bennük lévő elektronok rendkívül érzékenyek az oxidációra, ezek az értékes olajok, a gyümölcsökhöz és zöldségekhez hasonlóan nagyon hamar tönkremennek.

Élelmiszerfeldolgozás A gabonaszemek hántolását és a csíra eltávolítását az 1700-as évek közepén vezették be Nagy-Britanniában, hogy meghosszabbítsák az eltarthatóságukat, de ezeknek a létfontosságú alkotórészeknek az eltávolításával olyan betegségek, mint például pellagra (B3-vitamin – nikotinsav, nikotinamid, PPF = pellagra megelőző faktor hiánya), illetve beriberi (B1-vitamin – tiamin-, aneurinhiány) kialakulását idézték elő, amelyek egyértelműen a B-vitamin-hiányra voltak visszavezethetőek. Ezzel elveszett ezeknek a fotonban gazdag élelmiszereknek az éltető ereje. Az 1900-as évek elején a búza és az egyéb gabonák nagy részét fehér lisztté őrölték, eltávolítva a korpát és a csírát, és mindezekkel együtt az összes értékes tápanyagot. Ami ezek után megmaradt, az a rossz minőségű étel, vagy helyesebben fogalmazva antiétel volt, és mai étrendünk alapvetően ebből áll. Az 1950-es években aztán felütötte fejét a kukoricaolaj-mánia. A termék gyártói nagyszabású, nyilvános félretájékoztató kampányt folytattak, egész oldalas hirdetéseket közöltek le az országos or vosi szaklapokban. Ezzel a kampánnyal arról győzték meg az orvosokat, hogy a kukoricaolaj (mely egészségtelen mennyiségű omega-6 zsírsavat tar talmazott!) hatékony a szívbetegségek megelőzésében, ami teljes badarság! Egy újabb, még rosszabb fordulat következett be a hidrogénezés bevezetésével (ezzel a módszerrel telítik a kétszeresen telítetlen hidrogénkötéseket), amellyel a növényi olajokat képlékeny zsírokká, azaz margarinná alakították.

A természetes táplálkozás és a biomágneses rezonancia kéz a kézben jár A biokémiai és élettani folyamatok összetett láncolatából álló életet láthatatlan biomágneses

zen_nandh.indd

6

erőtér aktiválja és tartja fenn. Ennek kapcsán dr. F. K. Bellokossy (Denver, Kolorádó állam) úgy írta le az életet, mint „kémiai anyagok által hordozott elektromágneses energiák végtelenül intelligens kölcsönhatását”.

A modern orvostudomány mára már nem tudna létezni az olyan diagnosztikai eljárások nélkül, mint az elektrokardiográfia (EKG), az elektorenkefalográfia (EEG) vagy az elektromiográfia (EMG), amelyek a szív, az agykéreg és a vázizomzat elektromos aktivitását mérik. Ha nem lenne elektromos energia a szervezetben, akkor ezeket a vizsgálatokat nem lehetne elvégezni. A bioinformatika (biomágneses alapelvek) nézőpontjából az egészség alapja az, hogy a szervezet minden egyes sejtje egy jellemző normál frekvencián rezeg. Másfelől a betegség voltaképpen nem más, mint a sejtek rezgésének kóros elváltozása. A megfelelő elektromágneses mezők, a biológiailag aktív víz, az élő (nyers) ételek és gyógynövények terápiás hatásai lényegében a sejtek normál rezgéseinek visszaállításán alapulnak.

Ennek a tudásnak elérhetővé kell tennie az elekt romágneses kezelést azok számára, akik a gyógyítást energetikai szempontból közelítik meg; ilyen módszerek például a természetes táplálkozás, a körültekintéssel alkalmazott táplálékkiegészítők, a tradicionális gyógynövényismeret, és kínai orvoslás (TCM), az ayurvéda, egyes nyugati holisztikus beállítottságú elme-test terápiák, és a biorezonancia-kezelés (BRT).

Biológiailag aktív élelmiszerek, táplálékkiegészítők és gyógynövények A biológiailag aktív élelmiszer és táplálékkiegészítő kifejezés olyan élelmiszereket és táp-

lá lékkiegészítőket jelent, amelyek természetes módon koncentrálva tartalmazzák az egészség megőrzéséhez szükséges tápanyagokat. Számos ilyen élelmi anyag megtalálható a tápláléklánc legelső láncszemében, azaz a napfényből és vízből létrejött planktonokban, valamint a fűfélékben (pl.: búzafűben, árpafűben stb.), amelyek kizárólag a talaj alkotóelemeiből és napfényből alakultak ki. Mivel ezek tápanyagokban rendkívül gazdagok, fogyasztásuk táplálkozási szempontból jelentős előnyökkel jár. Ezek a fajta biológiailag aktív élelmiszerek olyan növényi hatóanyagokat is tartalmaznak, amelyek

03/15/06, 9:04 PM

megvédik a szervezetet a degeneratív betegségek, pl.: a rák és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásától. A planktonban található klorofill, béta-karotin, valamint a szójacsírában lévő genistein és daidzein az eddig felfedezett nég y leghatékonyabb rák elleni növényi hatóanyag. A tény az, hogy nincs olyan degeneratív megbetegedés, amelyet ne lehet ne megelőzni pusztán azáltal, hogy többet fogyasztunk a fenti élelmi anyagokból. Még nagyobb biztonsággal állíthatjuk, hogy a legtöbb ember megtapasztalta már a „könnyű” étkezés előnyeit. Nemcsak a fizikai, de a szellemi – és a tiszta gondolkodásra gyakorolt – előnyeit is. Ha elcsábítanak a nehezebb ételek, például a vörös húsok, a finomított, feldolgozott ételek, de emellett több friss zöldséget és gyümölcsöt, egyéb egészségesen elkészített, biológiailag aktív ételt és táplálékkiegészítőt fogyasztunk, ez utóbbiak elkezdenek értékes hidat képezni a szervezet számára a szükséges átalakítások elvégzéséhez. Nemrégiben tudományosan igazolták, hogy a 72 MHz feletti rezgésszámú ételek fogyasztása segíti az anyagcserét és fokozza az energiatermelést. Sajnos a feldolgozott élelmiszerek rezonanciája mindössze 10–30 MHz, szemben a friss, természetesen készített ételekkel, melyek rezgésszáma 30–80 MHz. A speciális eljárásokkal elkészített élel miszerek és receptek (ún. energiamező-készít mények) esetében a rezgésszám elérheti akár a 121 MHz-et is, amely számos kutató szerint a DNS rezonanciájával harmonizáló rezgés. A természetesen előállított és megfelelő körültekintéssel elkészített élelmiszerek tekinthetőek biológiailag aktívnak. A biológiailag aktív táplálék kiegészítőket úgy állítják elő, hogy természetes élel miszereket és/vagy gyógynövényeket olyan gyártási módszerekkel dolgoznak fel, amelyek megőrzik azok létfontosságú élő tápanyagainak biológiai, biokémiai és biofizikai összetettségét. Ezek a készítmények megőrizhetik a nap megkötött fotonenergiáját. Amikor egy szerves anyag saját harmonikus mezejében van, adott a lehetőség, hogy megtapasztaljuk az adott anyagban rejlő maximális lehetőséget. Ez a lehetőség nem más, mint az élő anyag genetikai intelligenciájának kiteljesedése, amely megteremti az egységet az összes többi létező dologgal. Hasonlóképpen a gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudás is messze túlmutat a növények biokémiai összetevőinek puszta osztá-

zen_nandh.indd

7

lyozásán. Saját egyedi celluláris szubatomos elektromágnesességükkel a növények képesek pozitív és negatív töltés közvetítésére. Ezek a jelenségek, melyeket a tradicionális gyógynövényismeret már feljegyzett „fűtő” illetve „hűtő” energiaként, megfelelnek a növény terápiás tulajdonságainak, aromájának és némi bizonytalansággal a növények alakjának, textúrájának és színének is. A gyógynövények alkalmazása a legrégebbi gyógyító módszer a földön. A fűszernövények (és zöldségek) lényeges kapcsolatot jelentenek az élelmiszerek és a gyógyszerek között, mert számos, az élelmiszerekre jellemző mikrotápanyagot tartal maznak, így például vitaminokat, ásványi anyagokat és a közelmúltban felfedezett speciális összetevőket, a „növényi hatóanyagokat”.

Visszatérés a természetes (fényhordozó) életenergia forrásaihoz A kvantumfizika területén tett korábbi előrelépések egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy az emberiség ráébredjen, vissza kell térnie a Teremtő étrendjéhez. Furcsának tűnhet, hogy mindig, amikor valamilyen természetes vagy friss ételt, vagy azok megfelelően elkészített összetevőit fogyasztjuk el, valójában fényt is eszünk – amely így vagy úgy elindít bizonyos jótékony folyamatokat a szervezetünkben. Másként fogalmazva, amikor friss, nyers, egészséges ételt vagy biológiailag aktív táplálék kiegészítőt eszünk, egyedi összetevőik szervezetünkbe beépülve fényjelzéseket bocsátanak ki, amelyek elkerülhetetlenül részt vesznek egyes endogén biokémiai folyamatok kialakulásában és irányításában. Vagyis minél nagyobb a táplálékunk fény(energia)tároló kapacitása, annál erőteljesebben fejt ki jótékony hatást sejtjeinkre.

A CaliVita által kifejlesztett ZenThonic táplálékkiegészítő A természetes ételek és táplálékkiegészítők fogyasztásának fent felsorolt jótékony hatásaival kapcsolatos feltételezésekkel összhangban a CaliVita bemutatja új táplálékkiegészítő készítményét, a ZenThonic levet. Az új táplálékkiegészítő termék összetételének kialakításakor az volt a cél, hogy a minél inkább visszanyúljunk a természethez. Anélkül, hogy felmagasztalnánk vagy

03/15/06, 9:04 PM

túlbecsülnénk a ZenThonic lé erényeit, engedjék meg, hogy ismertessünk néhány alapvető tényt a Garcinia mangostana gyümölcsről, illetve a készítmény többi gyümölcsösszetevőjéről.

A ZenThonic táplálékkiegészítő összetétele Garcinia mangostana-lé koncentrátum Piros szőlőlé koncentrátum Eperlé koncentrátum Vörös áfonyalé koncentrátum Málnalé koncentrátum Cseresznyelé koncentrátum Almalé koncentrátum Körtelé koncentrátum Körtepüré Fekete áfonyalé koncentrátum

Mangosztán – Garcinia mangostana L. A legtöbbet dicsért, és minden bizonnyal a legnagyobb becsben tartott trópusi gyümölcs a Gutiferae családba tartozó mangosztán, Garcinia mangostana L. nevét majdnem mindenki ismeri, vagy hallotta már.

zen_nandh.indd

8

A mangosztán gyümölcse kisebb alma nagyságú, bíborszínű, vastag héjú. A termés gömbölyű, sötétbíbor illetve vöröses bíbor, kívülről sima felületű, 3,4–7,5 cm átmérőjű bogyó, a kocsány végén lévő feltűnő csészelevéllel, és a termés csúcsán csillag alakban elhelyezkedő 4–8 darab háromszögletű, lapos bibemaradvánnyal. A héj 6–10 mm vastag, metszete vörös, belső része fehér színű. Keserű, sárga tejszerű anyagot és bíbor, festő levet tartalmaz. 4–8 háromszögletű, hófehér, bő levű, lágy húsú rész található a termésben (ezek valójában magköpenyek). A termés belsejében 1–5 teljesen érett, ovális, bab alakú, kissé lapított, 2,5 cm hosszú és 1,6 cm széles, a terméshúshoz tapadó mag található, de előfordul olyan gyümölcs is, amelyben egyáltalán nincs mag. A jellemzően 5–7 darab mag köpenye (arillus) édeskés és lédús. A terméshús kissé savas kémhatású, az íze enyhén vagy határozottan savanykás, az elmondások alapján ananászra vagy őszibarackra emlékeztet, és kitűnő zamatú, és ízletes gyümölcsnek tartják. Ázsiában néha a gyümölcsök királynőjének hívják utalva finom ízére és gazdasági jelentőségére.

Származási hely és elterjedtség A mangosztán származási helye nem ismert, de a feltevések szerint a Szunda- és Moluku-szigetek lehetnek; de vannak vadon termő fák a Kemaman erdőségekben, Malajziában is. Senki nem tudja, hogy pontosan hol és mikor termesztettek először mangosztánt. A híres botanikus, Julia F. Morton szerint a Moluku- és a Szunda-szigetekről származik. De vannak vadon termő mangosztán fák a malájföldi erdőségekben is. Egyes szakértők azt állítják, hogy először Thaiföldön vagy Burmában kezdték el termeszteni. De a XIX. században a botanikusok behozták a magvait Európába és Amerikába is. Merész próbálkozások voltak a gyümölcs termesztésére Afrikában, a karib térségben és Közép-Amerikában. A növény azonban „ultra-trópusi” és rendkívül érzékeny. Nem tűri sem a 4,44ºC alatti, sem pedig a 37,78ºC feletti hőmérsékletet. A magról kifejlődött palánták 7,22ºC-on elpusztulnak. A termesztésére tett kísérletek kudarcot vallottak. „Jamaikában – mondja dr. Morton – a mangosztánt nag yon szép, de túlbecsült g yümölcsnek tartják; lokálpatrióta szemléletük szerint »közelébe sem jön a beérett ananásznak vag y eg y finom mangónak«.”

03/15/06, 9:04 PM

1. táblázat – A Garcinia mangostana összetétele

  

    
          !  "  #$  %  &' ' (  %%"  &' +   %% 

' 1'  21'  -+1' )   ""%  *+    , + %   '-  %  .     3 /' 0 %  *A Fülöp-szigeteken és Washington D. C.-ben elvég zett vizsgálatokban kapott minimum/maximum értékek.

A fitin (szerves foszforvegyület) a szárazanyagtartalomnak maximum 0,68%-át teszi ki. A terméshús az egész gyümölcsnek a 31%-a.

Egyéb felhasználási területek A gyümölcs héja pektinben gazdag. 6%-os nátrium-kloriddal történő kezelés hatására megszű nik az adsztringens hatás, és a héjból bíborszínű zselét készítenek. A mangosztán kocsányait Ghánában rágórudacskaként használják. A terméshéj 7–14% katechin cseranyagot és rozint tartalmaz, és Kínában bőrök cserzésére használják. Emellett fekete festék vonható ki belőle.

Alkalmazása a tradicionális (népi) gyógyászatban

vízben áztatják, majd ennek a főzetét krónikus hasmenés kezelésére adják felnőtteknek és g yermekeknek. A filippínók a levél és a kéreg forrázatát lázcsillapítóként, illetve szájpenész, hasmenés, dizentéria és húg yúti megbetegedések kezelésére használják. Malajziában a levelek főzetét éretlen banánnal és eg y kis benzoinnal keverik össze, és ezt a keveréket a körülmetélés hegének g yóg yítására használják. A g yökér forrázatát a menstruáció szabályozása miatt isszák. Az »amibiazin«-nak nevezett kéregkivonatot amőbás dizentéria kezelésére forgalmazzák.” A tradicionális indiai, kínai, maláj, thaiföldi, Fülöp-szigeteki és vietnami gyógyítók évszázadok óta használják a mangosztánt jótékony hatásai miatt. Az utóbbi 150 évben a növényt Afrikába, a karib térségbe, Ausztráliába és Dél-Afri kába szállították, ahol mind a kutatók, mind pedig az orvosok tanul mányozták és kihasználták gyógyító és betegség megelőző tulajdonságait. Indiában, Thaiföldön és Kínában a kéregből előállított készítményeket antimikrobás és parazitaellenes kezelésre használják dizentériás betegek nél, illetve a fertőzés okozta hasmenés egyéb formáinál. A növény adsztringens hatása miatt megelőzi a kiszáradást és az értékes tápanyagok kiürülését a gyomor-bél rendszerből hasmenés esetén. A kínaiak és a thaiföldiek ugyancsak ki használják a mangosztán antimikrobás és antiszeptikus hatását, és elfertőződött sebek, tuberkulózis, malária, húgyúti fertőzések, szifilisz és gonorrhoea kezelésére alkalmazzák. Ázsiában már régóta ismert, hogy a mangosztán erős gyulladáscsökkentő, és a beszámolók szerint hatékonyan kezeli az ekcémás bőrelváltozásokat és egyéb hiperkeratosisos állapotokat. A karib térségben az „eau de Creole”-ként ismert mangosztánteát isszák fáradtság, rossz közérzet és olyan általános tünetek enyhítésére, amelyek szerte a világon több millió ember számára jelentenek problémát. A brazilok hasonló teát használnak féreg telenítésre és az emésztés elősegítésére. Venezuelában parazitás bőrfertőzéseket kezelnek a gyü mölccsel elkészített dunsztkötéssel, míg a filippínók lázcsillapításra, szájpenész, hasmenés, dizentéria és húgyúti betegségek kezelésére használják a gyümölcs kivonatát.

A szárított mangosztánterméseket már sok éve szállítják Szingapúrból Kalkuttába, majd onnan Kínába gyógyászati céllal. A termés gyógyászati alkalmazásának lehetőségeiről a botani kus Julia Morton a következőket írta: „A felszeletelt és megszárított héjat elporítják, és a dizentéria kezelésére adják. Kenőcsbe beledolgozva   hatékony az ekcéma és eg yéb bőrbetegségek kezelésére. A héj forrázatát a hasmenés, hólyaghurut, gonorrhoea, Bátran levonhatjuk tehát azt a következtetést, gennyes vizelet kezelésére, külsőleg összehúzó hatású lemosóként alkalmazzák. A héj eg y részét eg y éjszakán át hogy a mangosztánt sokféleképpen alkalmazzák

zen_nandh.indd

9

03/15/06, 9:04 PM

a népi gyógyászatban, és mint ilyen, csatlakozhat azoknak a növényeknek a meglehetősen hosszú sorához, amelyek új gyógyszerek ígéretes for rásainak tekinthetőek.

A xantonokkal való összefüggés A mangosztánban található xantonok: · 1,3,6,7-tetrahidroxi-xanton · 2,4,5-trihidroxi-1-metoxi-xanton xantonok · 1,2,3,4,5,8-tetraoxigenizált xanton · 3-metil-but-2-enil-xanton · Garcinon A, B, C, D, E · Gartanin · 8-dezoxigartanin · 5,9-dihidroxi-2,2-dimetil-8-metoxi-7 · Calabaxanton · Dezmetil-calabaxanton · 1-izomangosztin · 3-izomangosztin · 1-izomangosztin hidrát · BR-xanton-A · 2,3,4,6-pentahidroxi-benzofenon (malacurin) · Alfa-mangosztin · Béta-mangosztin · Gamma-mangosztin · Mangosztanol · Garcimangoszon A, B, C · Mangosztenon A xantonok Rendkívül figyelemre méltó, hogy a mangosztán – nem csak a terméshús, de az egész gyümölcs – az eddig ismert leggazdagabb forrása ezeknek a jótékony hatású xantonoknak. A mangosztán pericarpiuma, vagyis a héja különösen gazdag xantonokban, amelyek a növényi hatóanyagok követ kező generációját képviselik; azokét a növényi hatóanyagokét, amelyek megváltoztatják a táplálék kiegészítők jövőjét. Dr. Morton azt írja: „a félig beérett g yümölcsök héjából eg y polihidroxi-xanton származék, az ún. mangosztán, azaz béta-mangosztán nyerhető. A teljesen érett g yümölcsök héja pedig gartanin, 8-dezoxigartanin és nomangosztin xantonokat tartalmaz. A mangosztin eg yik veg yülete a mangosztin-e, 6-di-O-glükozid eg y köz ponti idegrendszeri depresszáns, és vérnyomás-emelkedést okoz.” A xantonokkal való összefüggésből sok követ keztetés vonható le. Internetes hivatkozások

zen_nandh.indd

10

szerint: több mint 200 féle xanton létezik a természetben. Minden xanton más és más hatást fejt ki a szervezetre. Ami rendkívül figyelemre méltó a mangosztánnal kapcsolatban, hogy pericarpiumából, vagyis a héjából több mint 40 féle xantont izoláltak, így ez a gyümölcs a világ leggazdagabb xantonforrása. A xantonok közül mindössze hatot vizsgáltak meg teljes mélységében. Bár nem ismerjük pontosan annak okát, hogy a mangosztán miért hatékony ennyi kü lönböző betegség kezelésében, azt tudjuk, hogy ennek köze van ahhoz, hogy ez a gyümölcs a világ leggazdagabb xantonforrása. Minden xantonnak megvan a maga sajátos hatásprofilja, eg ymással kombinálva pedig hatásaik felerősödnek, és íg y az egész szervezet egészséges működését elősegítik. Kétségtelen tény, hogy a mangosztán sok xantont (antioxidáns hatású vegyületeket) tartalmaz. A Merck Index (11. kiadás, 5613. oldal) szerint a mangosztánból származó, első tudományosan meghatározott vegyület a mangosztán xanton volt. Ezt egy Schmid nevű német tudós izolálta 1855-ben. 1979-ben fedezték fel, hogy patkányokban a mangosztin jelentős gyulladáscsökkentő és fekélyellenes hatást fejt ki (Shankaranarayan, 1979). Bár a mangosztán xantonjait már közel 150 éve ismerjük, még mindig csak 19 PubMed cikk jelent meg xantonokkal kapcsolatban, és ezek egyi ke sem foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a xantonok emberi betegségek klinikai kezelésére használhatóak. De legyünk őszinték! Az egyetemen tanított orvostudomány általában nagyon konzervatív az olyan anyagok klinikai kipróbálásának tekintetében, amelyeket hivata losan még nem nyilvánítottak gyógyszerré. A mangosztánban található hatóanyagok sora azonban nem zárul le a xantonokkal. Jelentős mennyiségben vannak jelen polifenolok és katechinek is, amelyek hatékony antioxidánsok és daganatellenes szerek. Egyéb fontos összetevői a poliszacharidok; kétségtelenül ezek a felelősek a gyümölcs baktérium- és gombaellenes hatásáért. Végezetül a termés káliumot, kalciumot, foszfort, vasat, B1-, B2-, B6- és C-vitaminokat is tartalmaz. Az etnobotanikus dr. James Duke Fitokémiai és etnobotanikai adatbázisaiban (Duke, 2004) az összetevők sokkal részletesebb listáját találjuk meg. Az 1995-ben nyugdíjba vonult dr. James Duke Amerika talán legelső etnobotanikusa. 35 évig dolgozott az USDA-nál és a Maryland-i

03/15/06, 9:04 PM

Egyetemen. Termékeny író, nyugdíjba vonulása után is folytatta ezt a tevékenységét. Az évek során tagja volt jó néhány vállalat tudományos bizottságának, és sok cégnek tartott átfogó konzultációt a gyógynövényiparban. Dr. Duke lényegében számos táplá lék kiegészítőként alkalmazott természetes készítmény kémiai összetételét vizsgálta meg. A kémiai alkotóelemek alapján felsorolta az összetevők ismert hatásait. Ez útmutatóul szolgálhat más tudósok (illetve az érdek lődő laikus közönség) számára a különféle növények egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos további tudományos kutatások tekintetében. Dr. Duke megadja a feltételezett napi adagokat és a várható kedvező hatásokat (a magnosztán gyü mölcs alkotórészeivel kapcsolatban elvégzett saját és egyéb szakértők általi vizsgálatok alapján). A kedvező hatások teljes listája embert próbáló hosszúságú, 138 különböző tulajdonságot tar talmaz. Az alábbiakban felsoroljuk azt a néhány kedvező hatást, amelyeket a magnosztánt fogyasztó emberek nagy többségénél megfigyeltek: 1. Vérzsírszintcsökkentő hatás (csökkenti az LDLszintet); 2. Antihipertenzív hatás (csökkenti a vérnyomást); 3. Megelőzi az érelmeszesedést (az artériák elzáródását és megkeményedését); 4. Kardioprotektor hatás (védi a szívizmot); 5. Hipoglikémiás hatás (csökkenti a vércukorszintet); 6. Elhízás elleni hatás (természetes fogyás); 7. Parkinson-kór és Alzheimer-kór elleni hatás, illet ve kedvezően hat az elbutulás egyéb formáira is; 8. Antidepresszív és szorongásoldó hatás, a közönséges orbáncfűvel azonos növénycsaládba tartozik; 9. Gombaölő hatás; 10. Antibakteriális hatás; 11. Antivirális hatás, dermatitis, sebfertőzések, tinea és akne kezelésére alkalmazható; 12. Gyulladáscsökkentő hatás; 13. Antipiretikus hatás (lázcsillapító); 14. Immunstimuláns (serkenti az immunválaszt); 15. Hasmenést csökkentő hatás; 16. Ínybetegséget megelőző hatás; 17. Zöldhályogellenes hatás; 18. Szürkehályog-ellenes hatás; 19. Kimerültséget csökkentő hatás;

zen_nandh.indd

11

20. Öregedésgátló hatás; 21. Daganatellenes hatás. *Az érdeklődő olvasó közvetlenül is betekinthet az adatbázisba a www.ars-grin.gov/cgi-bin/duke/farmacy2.pl internetcímen.

A mangosztán és az ORAC-értékek Az ORAC – oxigén-gyökmegkötő kapacitás – egy anyag antioxidáns hatásának mértékét jelzi. A legtöbb gyümölcs és zöldség ORAC-értékét előírásszerű laboratóriumokban határozták meg, és tudományos folyóiratokban közölték. Egyes internetes hivatkozások szerint a magnosztán ORAC-értéke 17000 és 24000 között van. Összehasonlításképp 100 gramm aszalt szilva OR AC-értéke 5770. Mostanáig az aszalt szilva tartotta az ORACcsúcsot. Ha a vita kedvéért feltételezzük is, hogy a fent idézett értékek tényleg pontosak, azt ki kell hangsúlyozni, hogy a csillagászati nagyságú ORAC-érték önmagában nem jelent semmilyen kü lönleges előnyt. Nem minden, laboratóriumi

vizsgálattal igazolt antioxidáns tud felszívódni az emberi szervezetben. Emellett van egy határa annak, hogy a fokozott antioxidáns-bevitel még meddig van jótékony hatással. A Tufts Egyetemen működő Amerikai Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (Boston, Massa-

chusetts) munkatársa, dr. Ronald Prior szerint „g yümölcsök és zöldségek fog yasztásával jelentős, 15–20 százalékos antioxidáns-szintemelkedés érhető el, különösen, ha azok nag y OR AC-értékűek.” Ahhoz azonban, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns-kapacitását meg növeljük, az szükséges, hogy a napi egyszeri bevitelt 3000–5000 ORAC-egységre növeljük. En nél nagyobb mennyiség bevitele feltehetőleg felesleges. Ez azért van, mert a vér antioxidánskapacitása szigorúan szabályozva van – állítja dr. Prior. Így van egy felső határa az antioxidánsok által kifejtett kedvező hatásoknak. 25000 ORACegység egyszeri bevétele (ami állítólag a magosztán fogyasztása esetén előfordul) nincs kedvezőbb hatással, mintha ennek ötödét fogyasztottuk volna el: a felesleg egyszerűen kiürül a vesén keresztül. De hát akkor mi a probléma azzal, ha a magosztán tényleg ennyire erős antioxidáns? Az teljesen biztos, hogy nem káros. Amire a szervezetnek szüksége van, azt felhasználja, a

03/15/06, 9:04 PM

felesleg pedig kiürül. Miért van az, hogy az orvosok mindig annyira gyanakvóak a természet jótékony hatásaival kapcsolatban?

A valóságos helyzet Dr. J. Frederic Templeman, Georgia államban praktizáló családi orvos, aki egy kis könyvet írt a magosztánról, 44 tudományos publikációra hivatkozott a témával kapcsolatban, de a PubMed-ben, az amerikai Országos Egészségügyi Könyvtár tizennégymillió cikket tartalmazó adatbázisában csak 29 ilyen témájú publikáció található. E vizsgálatok közül összesen négy foglalkozik rákos megbetegedésekkel. Egy in vitro kísérletben azt találták, hogy a magosztánban található egyik xanton a kemoterápiás gyógyszerekkel azonos hatékonysággal pusztítja el a rákos sejteket. Az is kiderült (korlátozott számú adat alapján), hogy a mangosztánban bőségesen előforduló vegyületek képesek gátolni a káros hatású Cox 1 és Cox 2 enzimeket, illetve egyben időzített sejthalált (apoptózis) idéztek elő az abnormális sejteknél (Ho, 2002). A mangosztán így felkerült azoknak a vegyületeknek a meglehetősen hosszú listájára, amelyek potenciális daganatellenes hatással rendelkeznek. Ez a 29 cikk – eddig – nem szolgál túlságosan sok adattal. Ellentétben, például a PubMed-ben található, a C-vitamin és a rák közötti összefüg gésének témájában írt több mint 2300 cikkel, amelyek közül 125 klinikai vizsgálatokról szól. Hasonló számú vizsgálat áll rendelkezésre az E-vitamin és a rák összefüggéséről. 835 vizsgálatot végeztek a melatonin és a rák összefüggésével kapcsolatban, és igazán lenyűgöző számú – 16000 – vizsgálatot folytattak le a poliszacharidok és a rák kapcsolatának felderítése érdekében, melyek közül 536 klinikai vizsgálat, 277 pedig randomizált és kontrollált vizsgálat volt. De ne legyünk elfogultak a magnosztánnal kapcsolatban. A nyugati világban csak nemrégiben vált ismertté, ezért nem veheti fel a versenyt az olyan „öreg rókákkal”, mint a Cvagy az E-vitamin. A xantonokkal kapcsolatos szakirodalom mostanáig elsősorban a szakemberek számára volt hozzáférhető. Ázsiában számos klinikai vizsgálatot végeztek már el a xantonokkal a különböző egyetemeken és kutatóintézetekben, és ezek mostanában keltették fel a nyugati kutatók figyelmét.

zen_nandh.indd

12

A növényekben előforduló vegyületek már régóta érdeklik a rákkutatással foglalkozókat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kemoterápiás szerek körülbelül egyötöde – így például a vinkrisztin, vinblasztin, etopozid, tenipozid és a taxol – végeredményben növényi eredetű. Sok esetben hosszú időbe telt, míg ezek a hatóanyagok keresztülmentek az összes hivatalos ellenőrző eljáráson, mert a komoly gyógynövénykutatásokra gyakran nincs elegendő pénz, a kevésbé lelkiismeretes szervezetek pedig gyakran visszaélnek ezzel. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a természetes gyümölcslevek egészséges üdítőitalok, de a jó egészségi állapot megőrzését sok tényező, így örökletes és környezeti faktorok is befolyásolják.

Egyéb természetes bogyós gyümölcsök – a ZenThonic alkotórészei Az ízletes ZenThonic gyümölcslé igazoltan természetes eredetű, alacsony hőmérsékleten szárított fekete áfonyalé, vörös áfonyalé, almalé koncent rátumból, cseresznye- és eperléből, illetve mál nából és eperből készül. Teljes tápértékű koncentrátum – a megromlást akadályozó csomagolásban. A bogyós gyümölcsök a természet leggazdagabb antioxidáns forrásai. A természetes körülmények között termő fekete áfonya, eper, málna és szeder hatékony betegségmegelőző növényi hatóanyagokat, így ellagsavat, kvercetint, C-vitamint és antociánokat tartalmaznak. A bogyós gyümölcsök egyben magas rosttartalmúak. A vöröshagymához és almához hasonlóan mostanra már számos bogyós gyümölcsről is megál lapították, hogy a kvercetin nevű flavonoid kiváló forrásai. A flavonoidok a szervezetben nem termelődő, hatékony, vízben oldódó vegyületek. A vélekedések szerint megakadályozzák az oxidációt, azaz azt a folyamatot, amelynek hatására felhalmozódnak a sejtkárosító hatású szabad gyökök. A kvercetin leginkább a koleszterin oxidációját gátló, és ezáltal az érelmeszesedés, illetve végső soron a szívbetegségek kockázatát csökkentő hatásáról ismert. Antioxidáns aktivitásával javította a látást és megelőzte a szürke hályogot. Egy viszonylag nem olyan régen elvégzett, és az European Journal of Clinical Nutrition (A klinikai

03/15/06, 9:04 PM

táplálkozástan európai folyóirata) című szaklapban publikált vizsgálatban, melynek során 20 férfinak 8 héten át napi 100 g fekete ribizlivel és kék áfonyával egészítették ki az étrendjét, 32–51%-kal növekedett meg a kvercetinvérszintje ahhoz a 20 férfihoz képest, akik normál étrendet kaptak. Jelenleg a bogyós gyümölcsök közül a leg ismertebb kvercetinforrás a vörös áfonya, a kék áfonya, és a fekete ribizli. Mivel a bogyós gyümölcsök melegítése, fagyasztása, illetve a lé kinyerése károsít hatja a bennük lévő antioxidánsokat, a legjobb, ha a leginkább tápanyagdús állapotukban, nyers formában fogyasztják őket.

Az ORAC-ban gazdag gyümölcsök A természet adta celluláris védelem A kutatás azt mutatja, hogy sok degeneratív betegség a szabad gyökök által a szervezetben okozott károk eredménye. A szabad gyökök központi szerepet játszanak az öregedésben és a betegségek progressziójában. Az egészséges sejtek károsítása könnyen elkerülhető úgy, hogy napi étrendünket antioxidánsokkal egészítjük ki. Mai felgyorsult világunkban csaknem lehetetlen mindennap olyan mennyiségű tápanyaghoz jutni, amely segít az egészség megőrzésében. A Garcinia mangostana gyümölcsöt és egy szabadalmaztatott gyümölcskeveréket tartalmazó ZenThonic teljes értékű táplálékkiegészítő, amely sejtszinten segít az egészség megőrzésében.

Létezik egy, a Tufts Egyetemen végzett, ORAC elnevezésű vizsgálat – az oxigén-gyökmegkötő kapacitás rövidítése – amely az élelmiszerek, a vérplazma és bármely egyéb, az oxigén szabad gyökök hatását tompító anyagmegkötő képességének laboratóriumi vizsgálatát teszi lehetővé. A bostoni Tufts Egyetemhez tartozó, Jean Mayer USDA Human Nutrition Research Center on Aging (Emberi táplálkozástudományi öregedéskutató) központban elvégzett vizsgálatok alapján a jelentős ORAC-értékű gyümölcsök és zöldségek fogyasztása lelassítja mind a szervezet, mind pedig az agy öregedését. A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy ez az antioxidáns-aktivitás állatokban megvédi a sejteket és alkotórészeiket az oxidáció okozta károsodástól. Nagy mennyiségű magas ORAC-értékű étel, például spenót, eper és fekete áfonya fogyasztása nagymértékben megnövelte az

zen_nandh.indd

13

emberi vér antioxidáns aktivitását, középkorú patkányoknál megakadályozta a hosszú távú memória és a tanulási képesség elvesztését, fenntartotta az agysejtek kémiai ingerekre adott reakcióját és megvédte a kapillárisokat (apró vérerek) az oxidatív károsodástól. A gyümölcsök és zöldségek ORAC-értékei olyan széles tartományon belül mozognak, hogy ha csak a legalacsonyabb értékűeket fogyasztjuk, akkor az ORAC-bevitel épphogy eléri az 1300 egységet. Ha viszont hét különböző fajta, magas ORAC-értékű gyümölcsöt eszünk, akkor a vér átlagos ORACkapacitása elérheti a 6000 egységet is. Például egy csésze fekete áfonya önmagában 3200 ORAC egységet biztosít. Az eddigi tapasztalatok alapján az USDA és a Tufts Egyetem szakértői szerint a napi bevitelt 3000 és 5000 ORAC egység közötti mennyiségre kell emelni ahhoz, hogy a plazma és a szövetek antioxidáns kapacitása szignifikáns mértékben megváltozzon. 2. táblázat – Gyümölcsök antioxidáns pontszámai (a Tufts Egyetemen működő USDA kutatónak rangsorolása alapján) Gyümölcs ORAC-pontszám Aszalt szilva 5770 Mazsola 2830 Fekete áfonya 2400 Szeder 2036 Eper 1546 Málna 1220 Szilva 949 Narancs 750 Rózsaszín grépfrút 483 Kantalup dinnye 252 Alma 218 Körte 134

Megjegyzendő, hogy az aszalt szilva fontos védel mi tényező lehet az öregedéssel és az öregkorral összefüggő betegségekkel szemben a Tufts Egyetem Öregedéssel foglalkozó központjának kutatói szerint. Az aszalt szilva általuk megál lapított ORAC-értéke 5770 volt, több mint a duplája az utána következő legmagasabb antioxidáns értékű gyümölcsnek. És ahogy korábban már jeleztük, a mangosztán ORAC-értéke 17000–24000! Epidemiológiai és klinikai vizsgálatok, illetve empirikus adatok szükségesek an nak megállapításához, hogy mik a tényleges

03/15/06, 9:04 PM

kedvező hatásai ezeknek a kimagasló ORACpontszámoknak. A ZenThonic lé gyümölcsösszetétele (természetes antioxidáns összetétele) hatékony immunrendszer-erősítő. A bostoni Tufts Egyetemen elvégzett, korábban már említett átfogó ORAC-vizsgálat azt mutatta, hogy ezek a gyümölcskivonatok magas pontszámot kaptak abból a szempontból, hogy milyen jelentős mértékben védik meg a sejteket és összetevőiket az oxidatív károsodásoktól. Emellett lelassították az öregedéssel összefüggő folyamatok testre és agyi funkciókra kifejtett hatásait. A magas ORAC-értékű ételek az emberi vér antioxidáns kapacitását 15–20%-kal növelték meg, ezzel elősegítve a tanulási képességet és megakadályozva a hosszú távú em lékezetvesztést.

Az egyes gyümölcsösszetevők tulajdonságai Alma kivonat: Kiváló biohasznosulású polifenol antioxidánsokat tartalmaz, melyek központi szerepet játszhatnak az öregedéssel összefüggő degeneratív folyamatok lelassításában, valamint floridzint, amely a vércukorszint szabályozását segíti. Fekete áfonya kivonat: A kutatások szerint a fekete áfonyában található antioxidánsok csökkentik a glükóz felszívódását a belekből, fokozzák a glükóz lebomlását, megelőzik a vércukorszintingadozásokat, csökkentik a koleszterinszintet, megkötik a szabad gyököket és hozzájárulnak a degeneratív betegségek megelőzéséhez. A fekete áfonyában lévő hatékony antioxidánsok, például a klorogén- és a koffeinsav, lelassíthatják a korral járó idegrendszeri elváltozásokat. Vörös áfonya kivonat: Az apácák már emberem lékezet óta a vörös áfonyát javasolták a húgyúti fertőzések kezelésére, bár hatóanyagairól nem volt tudomásuk. Marwan és Nagel dokumentálták a vörös áfonya kivonat hatékonyságát Pseudomonas fluorescens és Saccharomyces bayauns kórokozókkal szemben, de ami még fontosabb, rámutattak, a gyümölcs bíborvörös-kékes színanyagai – a proantocianidinek és a flavonolok – lényeges antimik robás hatással rendelkező anyagok. A már leírt mechanizmusokon kívül, a bioflavonoidok részben a gyomor-bélrendszerben metabolizálódnak bizonyos szerves savakká, például fenil-ecetsavvá és fenil-propionsavvá, amelyek a mikroorganizmusok

zen_nandh.indd

14

egész sorával szemben antimokrobás hatásúak. Hasonló hatást figyeltek meg a flavonoid metabolitok egy másik osztályánál: a fenil-gamma-valerolaktonoknál. Szőlő kivonat: A teljes gyümölcs, így a héj és a mag vak felhasználásával készült lé hatékony antioxidánsokat, így például proantocianidineket tar talmaz. Málna kivonat: Bőségesen tartalmaz C-vitamint és ellagsavat – amely a daganatkeltő anyagok kiürítésében résztvevő, születési rendellenességeket csök kentő, sebgyógyulást elősegítő, és szívbetegséget megelőző hatású, természetben előforduló fenol. Az ellagsav a galluszsav (3,4,5-trihidroxi-bensoesav) dimer kondenzációs terméke, amely a gyü mölcsökben, főként a málnában fordul elő. Meg védi a DNS-t a szerkezeti károsodásoktól, és serkenti a májsejtek rákkeltő anyagokat sem legesítő aktivitását. Az ellagsav serkenti a májban az aktív rákkeltő anyagok semlegesítését végző, második fázisú celluláris méregtelenítő enzimek (pl.: a glükuronil-transzferáz, glutationszulfotranszferáz, acetil-transzferáz, metil-transzferáz és -konjugáz) működését. Bebizonyosodott, hogy az ellagsav kötődik a DNS-hez, és megakadályozza annak szerkezeti károsodását, az ártalmas (mutagén) rákkeltő anyagok hatására. Így a prokarcinogén aktivitás citokróm P450 enzimrendszer szintjén történő gátlásával kiegészítve (megakadályozva azok karcinogénné alakulását), az ellagsav megóvja a DNS szerkezetét a károsodástól, és fokozza a nem specifikus endonukleázok kijavító (repair) funkcióit. Emellett fokozza a májsejtek rákkeltő anyagokat semlegesítő hatását. Az ellagsav az eperben, szőlőben és a málnában fordul elő, és már azelőtt semlegesíti a rákkeltő anyagokat, mielőtt azok megtámadhatnák a DNSmolekulát.

Rosttartalom Rendkívül fontos, hogy megfelelően elkészített magvak, hüvelyesek, gabonafélék és gyümölcsök fogyasztásával biztosítsuk a szükséges rostbevitelt. Dr. Dennis Burkitt volt az első, aki felhívta a figyelmet a megfelelő rostmennyiség elfogyasztásának fontosságára. Világ körüli útjai során dr. Burkitt olyan bennszülöttekkel találkozott, aki

03/15/06, 9:04 PM

nagy mennyiségű, 35–75 gramm rostot fogyasztottak naponta, és nem szenvedtek a napjainkban olyannyira elterjedt betegségektől, mint például a székrekedés, aranyér, irritábilis bél szindróma (IBSZ), szívbetegségek, g yulladások stb.

Összefoglalás: – a ZenThonic igazoltan természetes eredetű, antioxidánsban gazdag gyümölcskivonatokat tartal maz; – segíti a szervezetet a szabad gyökök leküzdésében; – hatékony antioxidánsokat tartalmaz: ellagsavat, klorogén- és koffeinsavat; – lelassíthatja az öregedéssel összefüggő folyamatokat; – segít az oxidatív károsodás elleni védekezésben; – általában fokozza a tápanyagok biohasznosulását.

Következtetés Ne feledjük, hogy a szervezet természetéből fakadóan igyekszik elhárítani a betegségeket, hogy egészséges és stabil maradjon. Ezt a természetes belső stabilitást „homeosztázisnak” nevezzük. A homeosztázis ellenére a szervezet mégis megbetegedhet. De létezik egy tudományosan mega lapozott segítség a jó egészségi állapot és jó közérzet fenntartására. A biológiailag aktív élelmiszerek és táplálékkiegészítők – például a ZenThonic, az Ocean 21, a Noni juice, a Nopalin, a Rhodiolin, a Green Care, a Spirulina max és mások – a BioHarmonex elnevezésű elektromágneses eszközzel együtt a szervezet biológiai kommunikációjának serkentésére, a homeosztázis helyreállítására és egyes, szervezetben zajló biológiai folyamatok hatékonyságának javítására szolgálnak. Ha ezek a biológiai folyamatok hatékonyabbak, akkor a szervezet sokkal inkább képes megőrizni egészséges működését, kivédeni az egyensúlyzavarokat, betegségeket és a túlságosan korai öregedést.

zen_nandh.indd

15

A bevezetéshez és a biológiailag aktív élelmiszerekről és táplálékkiegészítőkről szóló részekhez felhasznált szakirodalom: Douglass, William Campbell. The Milk Book. (A tej könyve) Atlanta, GA: Second Opinion Publishing, 1994. Dunn FL. Epidemiological factors: Health and disease in hunter-gatherers. (Epidemiológiai tényezők: Egészség és betegség a vadászó-gyűjtögető élet módot folytatóknál.) In: Man the Hunter. (A vadászó ember.) Lee RB és mtsai. (szerkesztők) Aldine Publishing, Chicago, Il, 1968. Eaton SB. és mtsai. An evolutionary perspective enhances understanding of human nutritional requirements. (Egy evolúcióval kapcsolatos elképzelés, amellyel ért hetőbbé válnak az emberi táplál kozással kapcsolatos követelmények.) Journal of Nutrition. 1996; 126: 1732-40.331-40. Eaton SB. és mtsai. Women’s reproductive cancers in evolutionary context. (A nők körében előforduló, nemi szerveket érintő rákos megbetegedések az evolúció szempontjából.) The Quarterly Review of Biolog y. 1968; 69: 353-67. Enig, Mary. Know Your Fats. (Ismerd meg a zsírjaidat.) Bethesda, MD: Bethesda Press, 2000. Fallon, Sally és Mary Enig, Ph.D. Nourishing Traditions. (Táplálkozási szokások.) Washington, DC: New Trends Publishing, 1999. Fallon S. és mtsai. Out of Africa> What Dr.Price and Dr. Burkett discovered in their studies of sub- Saharan tribes. (Távol Afrikában> Dr. Price és Dr. Burkett megfigyelései a szubszaharai törzsek tanul mányozása során.) PPNF Health Journal. 1997; 21 (1): 1-5. FDA. FDA pesticide program, residues in foods, 1989. (FDA peszticid program, szermaradványok az élelmiszerekben, 1989.) Journal of the Association of Official Analytical Chemists. 1990; 73 (5): 127A-46A. Gottschall, Elaine. Breaking the Vicious Cycle. (Kitörés az ördögi körből.) Baltimore, Ontario, Canada: The Kirkton Press, 2ooo. Gurwitsch, AG. Über Ursachen der Zellteilung. Arch Entw Mech Org. 1922; 51: 383-415. Howell, Edward. Enz yme Nutrition. (Enzimes táplálkozás.) Wayne, NJ: Avery Publishing Group, 1985. Lindeberg S. és mtsai. Apparent absence of stroke and ischaemic heart disease in a traditional Melanesian island: A clinical; study in Kitava. (A szélütés és az iszkémiás szívbetegség nyilvánvaló hiánya egy tradicionális melanéziai szigeten: Egy klinikai vizsgálat Kitava szigetén.) J Intern Med 1993; 236: Nabhan G. Gathering the Desert. (Összejövetel a sivatagban.) University of Arizona Press. Prescott, AZ, 1987. O’Dea K. Traditional diet and food preferences of Australian Aboriginal hunter-gatherers. (Az ausztrál vadászó-gyűjtögető őslakosok tradicioná lis étrendje és kedvelt ételei.) Philosophical Transactions of the Royal Society of London, Series B. 1991; 334: 233-41. Price, Weston. Nutrition and Physical Degeneration. (A táplálkozás és a fizikai elváltozások.) Los Angeles: PricePottenger Foundation, 1997.

03/15/06, 9:04 PM

Rubin, Jordan S és Joseph, Brasco. Restoring Your Digestive Health. (Egészséges emésztésünk helyreállítása.) Kensington Publishing Corp. New York, NY, 2003. Rubin, Jordan. Patient Heal Thyself. (Beteg g yóg yítsd meg tenmagad.) (6. kiadás) Freedom Press. Topanga, CA, 2003. Schaeffer O. Eszkimos (Inuit) (Eszkimók – inutitok). In: Western Diseases: Their Emergence and Prevention (Nyugati betegségek: Kialakulásuk és megelőzésük); Trowell H. és mtsai. (szerkesztők) Harvard University Press. Cambridge, MA. Schmid, Ronald. Native Nutrition. (A bennszülöttek táplálkozása.) Rochester, VT: Healing Arts Press, 1995. Schweitzer A. előszó Berglas A.Cancer: Nature, Cause and Cure. (A rák: Természete, oka és g yóg yítása.) c. művéhez. Pasteur Institute. Paris, 1957. Weil A. Spontaneous healing. (Spontán g yóg yulás.) Alfred A. Knopf, Inc., New York, 1995). A Garcinia mangostana gyümölcsről és a bogyós gyümölcsökről szóló részhez felhasznált szakirodalom: Campin, Jac. Guide to Plant Relationships (for food allergy and intolerance identification) (Útmutató a növények közötti kapcsolatok hoz (étel allergia és intolerancia kimutatáshoz)), 12. változat (2004. április 14. Az alábbi internetcímről lementve 2004. április 27-én: http:// www.purr.demon.co.uk/Food/RelatedPlantList.html Duke, James, szerk. Dr. Duke's Phytochemical and Ethnobotanical Databases. (Dr. Duke fitokémiai és etnobotanikai adatbázisai.) United States Department of Agriculture (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma), Agricultural Research Service (Mezőgazdasági Kutató Intézet), Letöltve az alábbi internetcímről 2004. április 27-én: http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/ duke/farmacy2.pl?1228 Erlund I, és mtsai. Consumption of black currants, lingonberries and bilberries increases serum quercetin concentrations. (A fekete ribizli és a kék áfonya fogyasztása emeli a szérum kvercetin koncentrációját.) Eur J Clin Nutr 2003;57: 37-42. Hedrick, U.P. (szerk.) 1972. Sturtevant's Edible Plants of the World. (Sturtevant: A világ ehető növényei) NY, NY: Dover Publications, Inc., 1972. Letöltve az alábbi címről: www.swsbm.com/ Ho CK, Huang YL, Chen CC. Garcinone E, a xanthone derivative, has potent cytotoxic effect against hepatocellular carcinoma cell lines. (A garcinon E, xanton származék, hatékony sejtméreg a májsejtes karcinómát okozó daganatos sejtekkel szemben.) Planta Med. 2002 Nov;68(11):975-9. Matsumoto K, Akao Y, Kobayashi E, Ohguchi K, Ito T, Tanaka T, Iinuma M, Nozawa Y. Induction of apoptosis by xanthones from mangosteen in human leukemia cell lines. (Mangosztánból származó xantonok által okozott apoptózis, humán leukémia sejtvonalaknál.) J Nat Prod. 2003 Aug;66(8):1124-7. Moongkarndi P, Kosem N, Kaslungka S, Luanratana O, Pongpan N, Neungton N. Antiproliferation, antioxidation and induction of apoptosis by Garcinia mangostana (mangosteen) on SKBR3 human breast cancer cell line. (Garcinia mangostana (mangosztán) sejtosztódást gátló,

zen_nandh.indd

16

antioxidáns és apoptózist kiváltó hatása SKBR3 humán mellrákos sejtvonalra.) J Ethnopharmacol. 2004 Jan; 90(1):161-6. Morton, Julia F. Mangosteen. (A mangosztán). In: Fruits of warm climates (A meleg éghajlaton termő gyümölcsök). Saját kiadás. Miami, FL, 1987, pp. 301-304. ISBN: 0-9610184-1-0 Nakatani K, Nakahata N, Arakawa T, Yasuda H, Ohizumi Y. Inhibition of cyclooxygenase and prostaglandin E2 synthesis by gamma-mangostin, a xanthone derivative in mangosteen, in C6 rat glioma cells. (A gamma-mangosztin xanton származék ciklooxigenáz és prosztaglandin E2 szintézist gátló hatása C6 patkány glióma sejtekben.) Biochem Pharmacol. 2002 Jan 1;63(1):73-9. Negre-Salvayre A. és mtsai. Quercetin prevents the cytotoxicity of oxidized LDL on lymphoid cell lines (A kvercetin gátolja az oxidált LDL citotoxikus hatását lymphoid sejtvonalaknál). Free Radic Biol Med 1992; 12(2): 101-06. A Sunsweet-féle aszalt szilva ORAC-értéke: http:// www.sunsweetdryers.com/Sunsweet.htm Recio, M. C., Rios, J. L., és Villar, A., A review of some antimicrobial compounds isolated from medicinal plants reported in the literature 1978-1988 (A gyógynövényekből izolált antimikróbás hatású vegyületek áttekintése az 1978-1988 között publikált szakirodalomban), Phytotherapy Research. 1989:3(4)117-125. Shankaranarayan D, Gopalakrishnan C, Kameswaran L. Pharmacological profile of mangostin and its derivatives. (A mangosztin és származékainak farmakológiai tulajdonságai.) Arch Int Pharmacodyn Ther. 1979 Jun; 239(2):257-69.

TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉG

NUTRITION & HEALTH A Magyar Egészségvédelmi Fórum Tudományos hírlevele Szakmai szerkesztő: Dr. Varga Edit Felelős szerkesztő: Nahalka Judit A szerkesztőség címe: 1052 Budapest, Aranykéz u. 6.

03/15/06, 9:04 PM