Önrendelkezési jog – ellátás visszautasítása Dósa Ágnes
Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele, és melyeket utasít vissza. A beleegyezésnek megfelelő, részletes tájékoztatáson kell alapulnia De: számos kivétel van a szabály alól
Beleegyezés a gyógykezelésbe
◦ mi a megfelelő, elégséges tájékoztatás? ◦ cselekvőképes beteg minden beavatkozást visszautasíthat-e? ◦ mit kell tenni, ha a cselekvőképes beteg olyan beavatkozást utasít vissza, amire nem lenne joga? ◦ a cselekvőképtelen beteg helyett ki jogosult beleegyezni? ◦ mi történik, ha a nyilatkozattételre jogosult személy nem egyezik bele a szükséges beavatkozásba?
Kulcskérdések
Formailag: • ráutaló magatartással • szóban • írásban – csak invazív beavatkozásnál De: ami nincs leírva, az nem bizonyítható bizonyítási teher – a szolgáltatón van
Milyen formában kell beleegyezést adni?
invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat;
Mi tekinthető invazív beavatkozásnak?
Ez a definíció meglehetősen tág teret ad az értelmezésnek Példák: lokális érzéstelenítés fog eltávolítása (tejfog is?) implantáció mindenképpen ide tartozik. Tehát: írásos beleegyezést kell beszerezni (kivéve sürgős szükség esetén).
Mi tekinthető invazív beavatkozásnak?
általában elég az egyszerű írásbeliség (beteg aláírja) • bizonyos esetekben tanú kell hozzá (olyan beavatkozás visszautasítása, amely elmaradása esetében súlyos, vagy maradandó fogyatékosság keletkezhet, vagy életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása) •
Írásbeli nyilatkozatok fajtái
Tehát a legtöbb esetben a betegnek csak alá kell írnia, nem kell tanú! Mit tanúsít a tanú?
Két részből áll: 1.
a tájékoztató nyomtatványból, ez tartalmazza a tervezett beavatkozással kapcsolatos lényeges általános tudnivalókat (KOCKÁZAT, ÉLETMÓD!), ÉS van rajta hely az egyéniesített információ megadásának dokumentálására. Milyen a jó beleegyező nyilatkozat?
2.
Beleegyező nyilatkozatból, amely dokumentálja, hogy
• • • • •
a beteg megkapta a tájékoztatást megértette feltette a kérdéseit arra választ kapott. VAGY: a beteg nem tart igényt a tájékoztatásra, és így egyezik bele.
Cselekvőképes beteg maga egyezik bele a beavatkozásba. cselekvőképes az, aki nem cselekvőképtelen, és nem korlátozottan cselekvőképes ◦ nagykorú ◦ nincs cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt ◦ rendelkezik belátási képességgel, képes megérteni a kapott információt, mérlegelni és döntést hozni
Kinek kell beleegyezést adnia?
Aki cselekvőképtelen, mert
◦ még nincs 14 éves, vagy ◦ cselekvőképességet teljesen korlátozó gondokság alá helyezték, vagy ◦ állapotánál fogva hiányzik a belátási képessége (eszméletlen, zavart stb.)
Ki nem cselekvőképes?
Aki korlátozottan cselekvőképes, mert
◦ 14-18 év között van, vagy ◦ cselekvőképességet részlegesen gondokság alá helyezték. ◦ állapotánál fogva senki sem lehet korlátozottan cselekvőképes!!!
Ki nem cselekvőképes?
Beleegyezés jogát gyakorolja: 1. az, akit a beteg cselekvőképes állapotában teljes bizonyító erejű magánokiratban megnevezett, ennek hiányában 2. törvényes képviselő, ennek hiányában 3. hozzátartozó 1. közös háztartásban élők, majd ennek hiányában 2. közös háztartásban nem élők mit jelent a „közös háztartásban élő” fogalma? hogy lehet az eü. ellátásban megállapítani, hogy ki milyen fokú hozzátartozó, és hogy közös háztartásban élneke? ezek bizonyítására nincs lehetőség, nyilatkozati elv!
Ki dönt?
Hozzátartozók sorrendje:
Közös háztartásban élő
Közös háztartásban nem élő
házastárs, élettárs
gyermek
gyermek
szülő
szülő
testvér
testvér
nagyszülő
nagyszülő
unoka
unoka
Cselekvőképtelen beteg
honnan lehet tudni, hogy a beteg gondnokság alatt van? 2013. évi CLXXV. törvénya gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról Országos Bírósági Hivatal kezeli. a nyilvántartásból az adatfelhasználás jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet adatokat kapni, személyesen vagy elektronikus úton térítésmentes, határidő: nyolc napon belül
DE: a tv-es képviselő és a hozzátartozók nyilatkozata a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő beleegyezésre terjedhet ki, és a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. Rendkívül korlátozott a döntési joga Ez nem vonatkozik a kinevezett helyettes döntéshozóra
Miről dönt a helyettes döntéshozó?
sajátos szabályok vonatkoznak rá nem kell a törvényes képviselő (szülő) beleegyezése bármely általa meghatalmazott nagykorú személy megadhatja a beleegyezést kivéve: művi terhesség megszakítás
16 életévét betöltött kiskorú
„A felvétel napján még a vizsgálatok megkezdése előtt a kivizsgálásba, kezelésbe és a műtétbe beleegyező nyilatkozat önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 83. §-ának, 87. §-ának (2) bekezdésében előírt, műtét előtti megfelelő tájékoztatást megkapta.” (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 22.083/1998.) „A betegnek a műtétbe beleegyező nyilatkozata önmagában nem alkalmas mindezek bizonyítására; a nyilatkozat tényének és tartalmának a bizonyítási kötelezettség körében van jelentősége.” (Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 22.627/1999.)
Dokumentálás
A korlátozottan cselekvőképes beteg (akár kiskorú, akár nagykorú cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy) általában tehet jognyilatkozatot, azonban ennek érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ez az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos jognyilatkozatokra is vonatkozik, tehát a korlátozottan cselekvőképes beteg esetében mind a beteg, mint a törvényes képviselője beleegyezését be kell szerezni (invazív beavatkozások esetében írásban).
Korlátozottan cselekvőképes személy
A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak esetén ez a szabály azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ő esetükben az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos nyilatkozatot a törvényes képviselő önállóan is megteheti, a kiskorúnak magának nem kell a beleegyezése. Korlátozottan cselekvőképes nagykorú esetében akkor van lehetőség arra, hogy a gondnok önállóan eljárjon a gondnokolt helyett, ha azonnali intézkedést igénylő esetről van szó, ilyenkor a gondnokolt beleegyezését nem kell beszerezni. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és nagykorú esetében az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására, illetve az olyan ellátás visszautasítására, amelynek elmaradása súlyos, maradandó fogyatékosságot okoz, ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a cselekvőképtelen személyekre.
Korlátozottan cselekvőképes személy
A cselekvőképes személy a polgári jog szabályai szerint önállóan tehet jognyilatkozatokat, hozhat döntéseket, vállalhat kötelezettséget, szerezhet jogokat. Az egészségügyi döntések területén ez a jog azonban nem érvényesül korlátozás nélkül, a cselekvőképes beteg döntését bizonyos esetekben figyelmen kívül kell hagyni. ellentmondásos szabályozás, gyakorlatban nem alkalmazzák
Az önrendelkezési jog korlátai – cselekvőképes személy esetében
A beteg nem utasíthatja vissza az ellátását, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. Ez az általános rendelkezés az alapja a járványügyi kényszerintézkedések alkalmazásának is.
Az önrendelkezési jog korlátai – cselekvőképes személy esetében
a beteg közvetlen életveszélyben van – ilyen esetben sincs szükség a beleegyezésére, kivéve, ha az életmentő kezelés visszautasításának megvannak a feltételei (ha a beteg terminális állapotban van)
Az önrendelkezési jog korlátai – cselekvőképes személy esetében
kényszert nem lehet/kell alkalmazni dokumentálni kell a visszautasításról szóló nyilatkozatot alá kell íratni a beteggel, lehetőleg teljes bizonyító erejű magánokiratban
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása
Életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása. ◦ Életmentő beavatkozásnak minősül a tágabb értelemben vett sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység. ◦ Életfenntartó beavatkozásnak minősül a beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi tevékenység
Az önrendelkezési jog korlátai – cselekvőképes személy esetében
A hatályos szabályozás az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítását csak abban az esetben teszi lehetővé a cselekvőképes beteg számára, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. redundáns megfogalmazás mi van, ha nem felel meg a feltételeknek, és mégis visszautasítja az ellátás?
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása
a nyilatkozattétel formai feltétele: közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében, szóban kell megtenni; a nyilatkozatot kétszer kell megtenni, másodszorra az orvosi bizottság nyilatkozatát követő harmadik napon; háromtagú orvosi bizottság eljárása.
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítása
Az orvosi bizottságnak legkevesebb három tagból kell állnia, egyik tagja a beteg kezelőorvosa, másik tagja egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő –, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, harmadik tagja pedig egy pszichiáter szakorvos. Mind a három tagnak meg kell vizsgálnia a beteget, és nyilatkozniuk kell arról, hogy a beteg a törvényi feltételeket kielégíti (tehát terminális állapotú és cselekvőképes), valamint arról, hogy döntését úgy hozta meg, hogy annak következményeinek tudatában volt.
életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására két formája: ◦ meghatározott ellátásokat utasít vissza ◦ meghatalmaz más személyt a visszautasításra
nincs hagyománya nincs gyakorlata angolszász jogintézmény, most kezd átmenni az európai gyakorlatba, rendkívül sok problémával legnagyobb probléma: nincs lehetőség a visszavonásra, nincs kontroll a döntéshozó felett
Előzetes rendelkezés
A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell, b) bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.
Előzetes jognyilatkozat I. tartós meghatalmazás
A cselekvőképes személy - későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére - közokiratban visszautasíthat egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat, egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. Akkor érvényes, ha pszichiáter szakorvos - egy hónapnál nem régebbi - szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor - cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül - visszavonhatja.
Előzetes jognyilatkozat II. – élő végrendelet
Bizottsági eljárás itt is kell , a bizottság arról dönt, hogy a) a feltételek fennállnak, továbbá b) a döntéshozó döntését annak következményei tudatában hozta meg.
Előzetes jognyilatkozat II. – élő végrendelet
Az életmentő, életfenntartó kezelés megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.
Előzetes jognyilatkozat II. – élő végrendelet
Kórboncolás csak meghatározott feltételek esetén engedhető el a) a halál természetes eredetű, b) a halál oka egyértelműen megállapítható, c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható, A beteg hozzátartozója kéri, de a felelősség az eü. szolgáltatót terheli a döntésért Amennyiben elengedi, és nem állapítható meg a halálok egyértelműen utólag, akkor a bizonyítatlanság terhe őt terheli
Boncolás
