Novohrad - Nógrád Geopark. Selected References. Enclosure 3 to the application dossier for nomination as a European Geopark

Novohrad - Nógrád Geopark

Selected References Enclosure 3 to the application dossier for nomination as a European Geopark

A

B

Abel, O. (1935): Vorzeitliche Lebenspuren.- Jena, pp.160–167.

Bagdasarjan, G. P. – Vass, D. – Konecny, V. (1968): Result of absolute age determination of rocks in central and eastern Slovakia. – Geologicky Zbornik Geologica Carpathica, Bratislava 19. 2. pp. 419–425. -- et al. (1968): Result of absolute age determination of rocks in central and eastern Slovakia. – Geologicky Zbornik Geologica Carpathica, Bratislava 19 (2): 419–425.

Ádám L. (1984): Az Észak-magyarországi-hegyvidék alakrajzi jellemzése. – Földr. Ért. 33 (4): 321–332. (The landforms of the North Hungarian Mountains) -- – Marosi S. – Szilárd J. (1969): A magyarországi dombságok negyedkori felszínfejlõdésének fõbb vonásai. – Föld. Közl. 93 (3): 255–271. (The Quaternary geomorphic evolution of the Hungarian hills) Andreánszky G. (1953): Adatok a hazai harmadidõszaki erdõk ismeretéhez kövült fatörzsek vizsgálata alapján. – F. K. 83.: 278–286. (New data on the Tertiary forests on the basis of the study of fossil tree trunks in Hungary) -- (1959): Die Flora der sarmatischen Stufe in Ungarn. – Budapest. 360 p. -- – Kovács É. (1955): A hazai fiatalabb harmadidõszaki flórák tagolódása és ökológiája. –F. 1. É. K. 44. (1). (The classification and ecology of the young Tertiary flora in Hungary) Andreics J. (1894): A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. története. – Bányászati és Kohászati Lapok, pp. 43–58. (The history of the Salgótarján Coal Mine Company) Árkai P. (1967): Correlation of quantitative petrographic characteristics of pyroxene andesites in the volcanic complex of the Southwestern Cserhát Hills. – A. U. S. B. R. E. N. sect. Geol. 11. -- (1969): Fabric andjointing in pyroxene andesites, Cserhát HilIs, Northeast Hungary. – A. U. S. B. R. E. N. sect. Geol. 12. -- (1972). Correlation of quantitative petrographic characteristics of pyroxene andesites in the volcanic complex of the southwestern Cserhát hills. – Annales Univ. Sci. Budapest sect. Geol., 11: 69–82. Árváné Sós E. – Balogh Kadosa – Ravaszné Baranyai L.(1988): Mezozóos andezit a Nagybátony 324. sz. fúrásban. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1986. évrõl, pp. 117–120. (Mesozoic andesite in the borehole No. 324 at Nagybátony)

Entry of the one-time coal mine in urban county Salgótarján - today one of the world's few underground mining museums

Baktay M.– Fejes I.– Horváth A.: (1964.): A Pinuxylon tarnocziensis (Tuzson) Greguss évgyûrûinek vizsgálata. – F. K. 94: 393–395. (Study of the annual rings of Pinuxylon tarnocziensis, in Hungarian) Balassagyarmat körüli részének földtani ismeretéhez. - Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentései az 1933-35 éviekrõl II., pp. 733–775. (On the geology of the region of Balassagyarmat) Báldi T. (1969): A Középsõ Paratethys új rétegtani nevezéktanának irodalmáról. – F. K. 99 (1): 113–114. (On the literature of the new stratigraphic terminology of the Middle Paratethys) -- (1971): A magyarországi alsómiocén. (The Hungarian lower Miocene) – F. K. 101. (2-3): 85–90. -- (1973): Mollusca Fauna of the Hungarian Upper Oligocene (Egerian). – Budapest. -- (1979): A történeti földtan alapjai. 2. kiad. – Budapest, Tankönyvkiadó, 309 p. (The basics of historical geology) -- (1989): A palócföldi zöldhomokkõ-hegyek és az „égi mechanika”.– Természet Világa 113. (11): 522–524. (The green sandstone hills of Palócföld and "celestial mechanics") -- (1992): Jelentés „Az Északmagyarországi alsó miocén Szécsényi Slír és a Pétervásárai Homokkõ korrelációja” c. SzM 1/92 ill. 19/1992 KFH sz. külsõ megbízásos munkáról. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 47 p. (kézirat) (Correlation between the North Hungarian Lower Miocene Szécsény Schlier and the Pétervására Sandstone) -- (1997): Az észak-magyarországi alsó-miocén kõzetrétegtani tagolódása. – In: Haas János (szerk.): Fülöp Józsefemlékkönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 215–230. (The lithostratigraphical subdivisions of the North Hungarian Lower Miocene) -- (1998): Magyarországi epikontinentális oligocén képzõdményeinek rétegtana. – In: Bérczi István – Jámbor Áron (szerk.): Magyarország geológiai képzõdményeinek réteg-tana. Magyar Olajipari Rt.–Magyar Állami Földtani Intézet, pp. 419–436. (The stratigraphy of the epicontinental Oligocene forms in Hungary) -- – Hámor G. – Jámbor Á. – Kókay J. (1969): Földtani kirándulások magyarországi neogén területeken. Neogén kollokvium kirándulásvezetõje, IX. 5-8. – M. F. T. (Geological trips in Neogene regions of Hungary) -- – Senes J. et al. (1975): Chronostratigraphie und Neostratotypen. OM Egerien. -Vyd. Slav. Akad. Bratislava. 5.: Balla Z. (1977): Helyzetkép a Börzsöny hegység földtani felépítésére és ércesedésére vonatkozó adatok egységes értelmezésérõl. – MÁELGI 1986. Évi Jel., pp. 20–37. (On the unified interpretation of the data on the geological structure and mineralization of the Börzsöny Mountains)

3

-- (1978): A magas-börzsönyi paleovulkán rekonstrukciója. – F. K. 108 (2): 119–136. (The palaeovolcanic reconstruction of the High Börzsöny Mountains) -- (1989): A Diósjenõi diszlokációs öv újraértékelése. – A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1987. évi jelentése, pp. 45–57. (A new interpretation of the dislocation belt at Diósjenõ) – Csillagné Teplánszki E. (1979): A börzsönyi gránát eredete és petrogenetikai jelentõsége. – Á. F. Sz. 13.: 163–189. (The genesis and petrogenetic importance of the garnet in the Börzsöny Mountains) Balog A.– Haas J (1990): A váci Nagyszál Dachsteini Mészkövének szedimentológiai jellegei és diagenezise. ? F.K.120 (1-2): 11–18. (The sedimentological features and diagenesis of the Nagyszál Dachstein Limestone at Vác) Balogh K. (1971): The isopachyte Map of the Oligocene of North Hungary. – A. U. Sz. M. P. 20. (1): 19–30. -- et al. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához M-34-XXXII. Salgótarján. – MÁFI, Budapest, 155 p. (Explanations to the geological map series of Hungary at 1: 200 000) -- et al. (1975): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához M-34-XXXIII. Miskolc. – MÁFI, Budapest, 277 p. (Explanations to the geological map series of Hungary at 1: 200 000) Balogh Kadosa (1977): Jelentés a Magyar Állami Földtani Intézet és az MTA Atommag Kutató Intézet között 1977. február 25-én létrejött 778 812 ATOMKI témaszámú szerzõdés keretében 40 db hazai kõzet-, ill. ásványmintán végzett K/Ar kormeghatározás elvégzésérõl. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 9 p. (kézirat). (Report on the completion of the K/Ar dating of 40 Hungarian rock and mineral samples carried out in the frame of an agreement (778 812 ATOMKI) between the Hungarian State Geological Institute and the Nuclear Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences signed on 25 February 1977) -- – Miháliková, A.– Vass, D. (1981): Radiometric dating of basalts in southern and central Slovakia. – Západné Karpaty ser. geol. 7. pp. 113–126. Bartkó L. (1938): Cápafogak Ipolytarnóc vidékérõl. – F. É. 3 (1): 14–17. (Shark teeth from the region of Ipolytarnóc) -- (1939): Nummulinás kvarckavicsok. – F. K. 69. (1): 58-61. (Nummulitic quartz pebbles) -- (1946-47): A Sóshartyán és Szécsény környéki só- és szénhidrogénkutatások. – MGSZ Ad. 46 p. (kézirat) (Salt and hydrocarbon research in the region of Sóshartyán and Szécsény) -- (1948): Jelentés 1946. évben Sóshartyán-Szécsény környékén végzett kutatásokról. – J. J. M. 1947(48): 121–139. (Report on the research activities in the region of Sóshartyán-Szécsény) -- (1952): A salgótarjáni barnakõszén-medence ÉNy-i részének földtani viszonyai. – É. J. 1948-ról, pp. 101–110. (The geology of the NW part of the brown coalfield of Salgótarján) -- (1961): Az észak-magyarországi barnakõszéntelepek kora. – F. K. 91. (1): 143–146. (The dating of the North Hungarian brown coal seams) -- (1963): A nógrádi barnakõszénterület földtani vizsgálata. – Budapest, 234 p. (kézirat) (The geological study of the brown coalfields of Nógrád) 4

-- (1985a): Ipolytarnóc földtani vázlata.– Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 44–46: 15-71. (The geological review of Ipolytarnóc) .-- (1985b): Geology of Ipolytarnóc.- Geologica Hungarica ser. Palaeontologica, 44–46: -- – Szarvas I. (1998): Ipolytarnóc Õsmaradványok. – Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 196. 5. kiadás, Cartographia Kft., Budapest, 16 p. (The fossils of Ipolytarnóc) Bárta, J. (1963): Desa rokov speleoarcheologickej èinnosti Archeologického ústavu SAV. Slovenský kras 4, Martin, 87 p. Bél Mathias (1742): Notitia Hungariae novae historico-geographica IV. – Bécs. Belitzky J. (1973): Nógrád megye története I. 896–1849. – Salgótarján, 396 p. (The history of Nógrád County) Bendefy L. (1947b): A sóshartyáni régi sóskút és az I. sz. mélyfúrás. – Jelentés a Jövedéki Mélykutatásról 1946. pp. 167–174. (The old salt well of Sóshartyán and the deep borehole No. I.) -- (1974a): Összefoglaló jelentés az 1946 évi só- és sósvízkutató munkálatokról. Jelentés a Jövedéki Mélykutatásról,1946. pp. 5–16. (Summary report on the research for salt and salt water in 1946) Benkõ K. – Fodor L. (2002): Csõvár környékének szerkezetföldtana. ? F. K. 132 (2): 223–246 (The structural geology of the region of Csõvár) Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.) (1998): Magyarország geológiai képzõdményeinek rétegtana. – A MOL Rt. és a MÁFI kiadványa, 517 p. (The stratigraphy of the geological forms of Hungary) Berggren W.A.– Kent D.V. – Swisher III C.C.– Aubry, M. P. (1995): A revised Cenozoic geochronology and chronostratigraphy. – In: Berggren W.A.-Kent D.V.- Aubry M. P.- Hardenbol, J. (eds.): Geochronology, time scales and global stratigraphic correlation. SEPM, Special Publication, 54. pp. 129–212. Bertalan K. (1958): Magyarország nem karsztos eredetû barlangjai. – Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató (jan-jún.), Budapest, 18 p. (The non-karstic caves of Hungary) Beòo, J. – Oèenáš, D. (1967): Èamovce - zpráva o ažobnom prieskume. Geofond, Bratislava. Beudant, Francois-Sulpice (1822): Voyage mineralogique et geologique en Hongrie pendant l’anneé 1818. I-III., IV. Atlas. – Paris, chez Verdiére, libraire quai des Augistins 25. Boda J. (1974): A magyarországi szarmata emelet rétegtana. – F.K.. 104 (3): 249–260. (The stratigraphy of the Sarmatian stage in Hungary) Bogsch L. (1935): A nógrádszakáli tufás márga faunájának kora. – M. T. T. É. 53.: 720–732. (The dating of the fauna of the tuffic marl at Nógrádszakál) -- (1943a): A Sámsonháza környéki miocén üledékek földtani és õslénytani viszonyai. – É. J. 1939-40-rõl, pp. 492–510. (The geology and palaeontology of the Miocene sediments in the region of Sámsonháza) -- (1943b): Buják és Szirák közötti, valamint Mátraszõlõs környéki kövületlelõhelyek földtani viszonyai. – Magyar Királyi Földtani

intézet évi jelentése az 1939-40 évekrõl I. pp. 523– (The geology of the fossil sites between Buják and Szirák and in the region of Mátraszõlõs)

C

Bokor Gy.(1941): Adatok Ecseg és Kozárd szarmata faunájának ismeretéhez. – F.K. (4-6): 148– (Data on the Sarmatian fauna of Ecseg and Kozárd)

Cerová vrchovina: Geologicko-náuèné mapy Slovenska - 1. vyd. Mierka 1:50 000 - Bratislava: Štátny geologický ústav D.Štúra, MŽP SR,ŠOP, 2001. - 1.

Bolfík, J. et al. (1990): Gemer – Malohont. Gemerská vlastivedná spoloènos, Rimavská Sobota

Èeskoslovenská ochrana prírody 17. / Zost. Milan HIRŠ. - 1. vyd. Bratislava : Príroda, 1977. - 323 s.

Bondor L. (1960): Magyarországi glaukonitos kõzetek üledékföldtani vizsgálata. – F. K. 90. (3): 293–302. (The sedimentary geological study of glauconitic rocks in Hungary)

Chromec, M. – Oèenáš, D. (1961): Závereèná zpráva z etapy predbežného prieskumu s výpoètom zásob Stará a Kostolná Bašta - napenená èadièová láva a èadiè k 31. 10. 1961. Archív GP Spišská Nová Ves.

Borszéki B. et al. (1979): Ásványvizek és gyógyvizek. – Mezõgazdasági Kiadó, Bp. (Mineral waters and medicinal waters) Böckh H. (1866): Geologische Verhältnisse der Umgebung von Buják, Ecseg und Herencsény. – J. G. R. A. 16: 201–205. -- (1899): Orca Semseyi, új Orca-faj a salgótarjáni alsó-mioczén rétegekböl. – F. 1. É. K. 13 (3): 93–97. (Orca Semseyi, a new Orca species from the Lower Miocene layers of Salgótarján) Buda L. - Eszterhás I. – Prakfalvi P. (2004): A szentkúti Betyárbarlang 2004. évi feltárásai és kutatási eredményei. – Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyve az MKBT adattárában, Budapest, pp. 25–30. (kézirat) (The research results of the exploration of the Betyár Cave at Szentkút in 2004) Budkewitsch, P.– Robin, P.Y. (1994): Modelling the evolution of columnar joints. – Journal of Vulcanology and Geothermal Research 59. pp. 219–239. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (2001): Ipolytarnóci Õsmaradványok Természetvédelmi Terület kezelési terve 20022012, 103 p. (The management plan of the Ipolytarnóc Fossils Nature Reserve) The fortress hill at Ecseg with the remains of the walls of the fortress called "Ilona". Also a quarry for the Middle Bronze Age culture.

Cvachová, A.– Gojdièová E. (2003): Usmernenie na odstraòovanie inváznych druhov rastlín. ŠOP SR, COPK Banská Bystrica, 68 s. Cziráky J. – Schiefner K. (1962): Mátra-vidéki szénsavas források. – Hidr. Közl., 5. sz. (The carbonated springs of the Mátra Mountains region) Császár G. (szerk.) (1997): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Táblázatok és rövid leírások. – Magyar Állami Földtani Intézet, 178 p. (The lithostratigraphic units of Hungary. Tables and descriptions) -- – Tardy J.(2002): Földtani értékek és védelmük. – In: Magyar Tudománytár I., fõszerk.: Glatz F. I. köt. (szerk.: Mészáros E.Schweitzer F.) – Bp. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth K., pp. 352–360. (Geological heritage and their protection) -- – Haas J. – Halmai J. – Hámor G. – Korpás L. (1982): A fiatal alpi tektonikai fázisok szerepe Magyarország földtani fejlõdéstörténetében. – É. J. 1980-ról, pp. 509–517. (The role of the young Alpine tectonic phases in the geological genesis of Hungary) Csepreghyné Meznerics I. (1949): A salgótarján-vidéki középsõmiocén képzõdmények õslénytani vizsgálata. – É. J. 1949-röl: 59–61. (The palaeontological study of the Middle Miocene forms in the region of Salgótarján)

5

-- (1951): A salgótarjánvidéki slir és pectenes homokkõ faunája. – F. K. 81 (7-9): 303–319. (The fauna of the schlier and pectenic sandstone in the region of Salgótarján) -- (1952): A Salgótarján vidéki középsõ-miocén képzõdmények õslénytani vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1949 évrõl, pp. 49– (The palaeontological study of the Middle Miocene forms in the region of Salgótarján) -- (1953): A salgótarjáni kõszénfekvõ rétegek faunája és kora. – F.K. 83 (1-3): 35–56. (The fauna and dating of the coalfields of Salgótarján) -- (1954): A keletcserháti helvéti és tortonai fauna. – F. 1. É. K. 41. (4): 1–129. (The Helvetian and Tortonian fauna of the Eastern Cserhát Hills) -- (1956): A hazai miocén rétegtani taglalása az újabb faunavizsgálatok alapján. – A. H. N. M. N. H. Ser. Nova 7: 239–259. (The stratigraphical classification of the Hungarian Miocene on the basis new fauna studies) -- (1967): Az Ipolytarnóci burdigalai fauna. – F. K. 97: 177–185. (The Burdigalian fauna of Ipolytarnóc) -- – Senes J. (1957): Neue Ergebnisse der stratigraphischen Untersuchungen mioziiner Schichten in der Südslowakei und Nordungarn. – Neues Jahrb. f. Geol. Pal. Stuttgart No.1: 1–13.

D Dienes, I., (1968). Klinopiroxén megakristályok a medvesi bazaltokból. – Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése 1968. évrõl, pp. 125–130. (Clinopyroxene megacrystals from the basalts of the Medves Hills) Dobos I. (1988): A sóshartyáni Jodaqua gyógyvíz kutatástörténete. – Budapest, 25 p. (kézirat) (The history of the research of the Jodaqua medicinal water of Sóshartyán) Dobosi, G. – Downes, H. – Embey-Isztin, A. – Jenner, G.A. (2003). Origin of megacrysts and pyroxenite xenoliths from the Pliocene alkali basalts of the Pannonian Basin (Hungary). – Neues Jahrbuch für Mineralogy, Abhandlungen, 187, pp. 217–237. -- – Fodor, R.V. – Goldberg, S.A., (1995). Late-Cenozoic alkali basalt magmatism in Northern Hungary and Slovakia: petrology, source compositions and relationship to tectonics. – In: H. Downes and O. Vaselli (Editors), Neogene and related magmatism in the Carpatho-Pannonian Region. Acta Vulcanologica, 7, pp. 199–207. Domanický, A. 1971: Inventarizácia ložísk stavebných nerastných surovín ÈSSR - list Cinobaòa 1 : 50 000. Geofond, Bratislava Dombai T. (1947): Geofizikai felvételek Sóshartyán környékén. – J. J. M. 1946: 83–89. (Geophysical surveys in the region of Sóshartyán) Dornyay B. (1933): Beudant 1818-dik évi tanulmányútja Salgótarján vidékén. – Salgótarjáni Könyvek 1., 31 p. (The study trip of Beudant in the region of Salgótarján in 1818) -- (1935): Salgó-várrom és az alatta fekvõ Salgó-Menedékház. – Nyomtatott: Végh Kálmán könyvnyomdájában, 20 p. (The ruins of Salgó Castle and the Salgó resthouse) -- (1936): Sóshartyán nevezetességei. - Salgótarjáni Könyvek 4. St. 21 p. (The sights of Sóshartyán) Dulay A. – Moisette, P. (2002): Mátraverebély-Szentkút. Középsõ miocén (alsó bádeni), Rákosi Lajtamészkõ Formáció, 6

sekélytengeri gerinctelen lelõhelye. – 5. Magyar Õslénytani Vándorgyûlés 2002. május 3-4. Program, elõadáskivonatok, kirándulásvezetõ. – Magyarhoni Földtani Társulat ÕslénytaniRétegtani Szakosztálya, 41 p. (Mátraverebély-Szentkút. Middle Miocene (Lower Badenian), Rákos Leitha Limestone Formation, shallow sea invertebrate fossils) Drappan, L. (1994): Radzovce-Šiatoroš - výpoèet zásob stavebného kameòa na výhradnom ložisku, stav k 31.7.1994. Geofond, Bratislava. Dubovský, A. – Speráková, M. (1984): Geofyzikálny prieskum Èamovce - stavebný kameò. II. etapa. Geofond, Bratislava. Dzsida J. (1936): Tektonikai megfigyelések a salgótarjáni medencében. – B. K. L. 69. (3): 60-67; (4): 73–79. (Tectonic observations in the Salgótarján Basin) -- (1937): Szénsavkitörések a salgótarjáni medencében. – B. K. L. 70.: 457-464. (Carbonc acid eruptions in the Salgótarján Basin) -- (1944): Salgótarjáni Kõszénbánya R T nógrádi szénbányászatának története. 1868-1943-ig. – Kiadja a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. (The history of coal mining by the Salgótarján Coal Mine Company in Nógrád County from 1868 to 1943)

E Embey-Isztin A. (1981.): Hazai bazaltos kõzeteink fõalkotórészeinek statisztikai vizsgálata: Kísérlet a bazaltok tektonikai helyzetének meghatározására. – F. K. 111 (1): 43–58. (The statistical analysis of the main components of the basaltic rocks in Hungary: an attempt of interpreting the tectonic setting of basalts) -- – Dobosi G. (1997): A Kárpát–Pannon Térség neogén alkáli bazaltjainak nyomelem- és izotópgeokémiai viszonyai: következtetések a köpenybeli forráskõzetek jellegeire. – F.K. 127 (3-4): 321–351. (The trace elements and isotopicgeochemical conditions of the Neogene basalts in the Carpatho-Balkan Region: conclusions on the properties of the source rocks from the mantle) Erdélyi J. (1942): A sátorosi andezitbánya hidrotermális ásványai. – F.K. 72 (4-12): 192–221. (The hydrothermal minerals of the andesite mine of Sátoros) Eszterhás I. (1987): A kiskõi bazaltbarlang felmérése. – kézirat. (The survey of the basalt cave of Kiskõ Hill) -- (1988): A magyarországi bazaltbarlangok kutatásának eredményei. – Karszt- és Barlangkutatás 1988. I. füzet. Budapest, pp. 15–20. (New results of the study of basalt caves in Hungary) -- (1989): Adatok a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez. – MGSZ Ad. (New data on the interpretation of the non-karstic caves of the Cserhát Hills) -- (1991): A Medves–Ajnácskõi-hegység barlangjai. (kézirat). (The caves of the Medves- Ajnácskõ Mountains) -- (1993): Konsequenzhöhlen. – Proceedings of the 5th International Symposium on Pseudokarst in Szczyrk. BialskoBia³a. pp. 25–28. -- (1995a): A bujáki felhagyott homokkõ bánya és a Pappenheim barlang. – MGSZ Ad. (The disused sandstone quarry of Buják and the Pappenheim Cave) -- (1995b): Baglyas-kõ (excursion) - Proceedings of International

Working Meeting "Preserving of Pseudokarst Caves", Rimavská Sobota – Salgótarján, 126.p. -- (1995c): Konzekvenciabarlangok genetikája és védelme Proceedings of the International Working Meeting "Preserving of Pseudokarst Caves". – Rimavská Sobota – Salgótarján, pp. 77–83 (The genetics and protection of consequence caves) -- (1996): Natürliche und künstliche Hohlräume entstandene Risse in vulkanischen Gesteine - Proceedings of the 7th International Symposium on Volcanspeleology, Santa Cruz de La Palma, pp. 25–31 -- (1997): Konsequenzhöhlen in vulkanischen Gesteine. Proceedings of 12th International Congress of Speleology I. köt., La Chaux-de-Fonds, pp. 469–472 -- (2000a): Durch Exhalation entstandene Höhlen in Karpatenbecken. – Jahresbericht der Höhlenforschergruppe Rhein-Main (Jg. 21) Frankfurt a. M., pp. 85–95 -- (2000b): A Medves vidék fumarola- és konzekvenciabarlangjai. – Nógrádi Értékekért 1(1), Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány, Salgótarján, pp. 4–17. (The fumarole and consequence caves of the Medves region) -- (2003): A 2001. évi barlangkutatások eredményei Nógrádban. – Nógrádi Értékekért 2(1), Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány, Salgótarján, pp. 4–18. (The results of the caves research in Nógrád County in 2001) -- (2005a): Feltárás, térképezés és egyéb megfigyelések a szentkúti Betyár-barlangban – Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyve az MKBT adattárában, Budapest, pp. 27–31. (kézirat) (Exploration, mapping and other observations in the Betyár Cave of Szentkút) -- (2005b): Homokkõbarlangok képzõdésének magyarországi példái - Karsztfejlõdés X. tanulmánykötet, kiadta a BDF Természetföldrajzi Tanszéke, Szombathely, pp. 319–325 (Examples of the development of sandstone caves in Hungary) -- (2006a): A szentkúti Betyár-barlang - a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyve az MKBT adattárában, Budapest, pp. 36–52. (kézirat) (The Betyár Cave of Szentkút) -- (2006b): Szilvás-kõ 30 barlangja. - Barlangkutatók Szakmai Találkozójának CD-je, Szeged (30 caves of Szilvás-kõ) -- (2007): Betyárhöhle bei Szentkút (Nordungarn) / The Betyár Cave in Szentkút (North Hungary). – Nachrichtenbrief des Kommissions über den Pseudokarst (Nr. 16.), Isztimér, pp. 8–10.

The Betyár cave in Mátraverebély - Szentkút. It is famous for its rich echinodermata fauna. The cave is passable with basic potholing equipment.

F Fejfar, O. 1964: The Lower Villafranchian Vertebrates from Hajnáèka near Filákovo in Southern Slovakia. – Rozpr. Ústr. Úst. Geol., 30, Praha. -- – Heinrich, W. D. – Heintz, É. (1990): Neues aus dem Villafranchium von Hajnáèka bei Filakovo (Slowakei, ÈSSR). – Quartärpaläontologie 8, Berlin, pp. 47–70. -- – Heinrich, W. D. – Lindsay, E. H. (1998): Updating the Neogene Rodent biochronology. Mededel. – Nederl. Inst. Toegep. Geowet. 60, Leiden, pp. 533–554. Fényes E. (1851): Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betûrendben körülményesen leíratik. I-IV. köt. Pest. (1984-ben megjelent reprint kiadásban) I-IV. köt. Pesten, 1253 p (The geographical dictionary of Hungary with the detailed description of every town, village and farmstead in alphabetical order) Ferencz K. (1998): Beudant, a király geológusa. Bazaltjaink francia szemmel. – Élet és Tudomány 53 (43): 1359–1362. (Beudant, the royal geologist. The basalts of Hungary described by a Frenchman) Ferenczi I. (1939): Adatok az Ipolymedence SóshartyánKarancsság, illetve Balassagyarmat körüli részének földtani leírása. (Data on the geological description of the SóshartyánKarancsság and Balassagyarmat regions in the Ipoly Basin) -- (1940): Balassagyarmat vízellátásának kérdése geológiai nézõpontból. – É. J. 1933-35-röl, (4): 1701–1717. (The geological aspects of the water supply of Balassagyarmat) -- (1942): Újabb adatok az Ipoly-medence földtani viszonyainak ismeretéhez. – E. J. 1936-38-ról, (2): 1035–1075. (New data on the interpretation of the geological conditions of the Ipoly Basin) Forgó L. – Nagy E. (1986): A szúpataki mészkõbánya összefoglaló földtani jelentése. – (kézirat). (The summary report on the geology of the limestone quarry of Szúpatak) Földvári A.– Hajdú Molnár K.– Wallacher L. (1970): Studies on the "Schlier" formation. VI. The lithostratigraphy of the Miocene cover of the coal-bearing "Schlier" sequence in North Hungary. – A. G. 14. (1-4): 349–356. Földváry M.(1995):A riolittufából származó szenesedett famaradványok vizsgálata. Jelentés 1-3 (The study of the charred wood pieces from rhyolite tuff) Franko, O. – Vass, D. (1981): Výskyt a pôvod CO2 vo vrte FV-1, Blhovce. – Geol. práce 74: 121–132. Frics Gy. (1981): Védett értékeink. A bárnai Kiskõ. – Nógrád, Salgótarján, 37 (117): 4 (Our protected sites. Kiskõ of Bárna) Fuchs Th. (1879): Über neue Vorkommnisse fossiler Säugetiere von Jeni Saghra in Rumänien und von Ajnácskõ in Ungarn, nebst einigen allgemeinen Bemerkungen über die sogennante pliozäne Säugetier-fauna. Verh. Geol. Reichanst. 3, Wien. Furmánek, Václav (1966): Komplexný archeologický prieskum lokality Pohanský hrad nad Starou Baštou, okr. Rimavská Sobota. – In: NPR Pohanský hrad – inventarizaèný výskum. Fülöp J. (1990): Magyarország Geológiája. Paleozoikum I. ? Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 325 p. (The geology of Hungary) -- et al. (1983): Magyarország litosztratigráfiai formációi. – MÁFI, Budapest. (The lithostratigraphical formations of Hungary) -- – Rónai A.– Hámor G.– Nagy E. et al.. (szerk.) (1984): Magyarország földtani térképe (Magyarország Földtani Atlasza), 1:500 000 – MÁFI, Budapest (The geological map of Hungary – The geological atlas of Hungary) 7

The castle hill of Hajnáèka

G Gaál, ¼. (1993): Geologická stavba Štátnej prírodnej rezervácie Šomoška so zrete¾om na jej prírodné hodnoty. – Naturea Tutela 2. Liptovský Mikuláš, pp. 33–46. -- (2000a): Geologická stavba Pohanského hradu so zrete¾om na ochranu anorganických prírodných hodnôt. – Ochrana prírody 18. Banská Bystrica, pp. 5–22. -- (2000b): Vulkáni kitörési központok tudományos jelentõsége és védelme a Karancs-Medves, valamint a Cseres-hegység vidékén. – Nógrádi Értékekért 1(1), Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány, Salgótarján, pp. 33–40. (The scientific importance and protection of volcanic eruption centres in the Karancs-Medves and in the Cseres Hills region) -- (2006): Muèínska jaskyòa – nová náuèná lokalita v Cerovej vrchovine. – Aragonit 11. Liptovský Mikuláš. -- – Eszterhás I. (1990): Pseudokrasové jaskyne Cerovej vrchoviny – otázky genézy a rozšírenia. – Slov. kras 28, Liptovský Mikuláš, pp. 71–102. -- – Koneèný, V. (1995): Geologická stavba Steblovej skaly v Cerovej vrchovine s dôrazom na jej prírodné hodnoty. – Naturae tutela, 3, Liptovský Mikuláš, pp. 115–124. Gaálová, K. – Balázs, P. (1991): Chránená krajinná oblas Cerová vrchovina. 1. vyd. – Bratislava. Ekológia. -- – Gaál, ¼. (1999): Návrh využívania ažobných priestorov v CHKO Cerová vrchovina na roky 2000–2010. – Rimavská Sobota. Gartner, O. (1932): Èeskoslovenské èedièe a jejich technický význam. – Praha, Kámen, 13 (1):1–29 Gasparik Mihály (1993): Deinotheres Proboscidea, Mammalia of Hungary. – Annales hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 85: 3–17. Gatter I. (1985): Ércprognosztikai célú folyadék-gáz zárvány vizsgálatok és ércgenetikai értékelése magyarországi hasznosítható anyag elõfordulások anyagán. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 17 p. (kézirat) (The study and oregenetical evaluation of liquid-gas inclusions for the purpose of ore forecast on the basis of usable occurrences in Hungary) Gazdag L. (1964): Nógrád megye térképei. – Balassagyarmat, 13 p. (The maps of Nógrád County) Gecse A. – Pintér Z. (2006): Az Apácapuszta-Benczúrfalvi telér földtani és földrajzi viszonyai. – Nógrádi Értékekért 3(2), 8

Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány, Salgótarján, pp. 16-26. (The geology and geography of the vein at ApácapusztaBenczúrfalva) Geologická mapa Luèenskej kotliny a Cerovej vrchoviny - 1.vyd. Mierka 1:50 000 - Bratislava: ŠÚDŠ, 1992. - 2 mapy. Gergely A.– Kiss G .– Óvári I. – Sikabonyi M. (2003): A hollókõi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve. – SZIE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, 187 p. (The management plan of the Hollókõ Nature Protection District) Góczán F. (1997): New organic framework plant microfossils in the Lower Rhaetian beds of the Csõvár Limestone Formation. ? Acta Geologica Hungarica 40 (2): 197–239. -- – Benkõ J. (szerk.) (1979): A magyarországi pannonkori képzõdmények kutatásai. – Budapest, 361 p. (Research of Pannonian forms in Hungary) Gojdièová, E. et al (2001): Predbežný zoznam nepôvodných, inváznych a expanzívnych cievnatých rastlín Slovenska (Druhá verzia) Greguss P. (1954a): Les vestiges de bois silicifié du Miocene inferieur d’Ipolytarnóc.– F.K. 84(1-2): 91–109. -- (1954b): Az ipolytarnóci alsó-miocén kövesedett famaradványok. – F. K. 84.: 91–108. (The Lower Miocene petrified woods of Ipolytarnóc) -- (1967): Fossil Gymosperm Woods in Hungary from the Permian to the Pliocene. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 136 p. Gyalog L. – Budai T. – Prakfalvi P.et al. (2004): Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására. Karancsi Andezit F. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002., pp. 195–232. (Recommendations on the lithostratigraphic divisions of the geological forms in Hungary. Karancs Andesite Formation) -- (szerk.) – Budai T.– Chikán G. et al.(2005): Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100 000. – A Magyar Állami Földtani Intézet térképmagyarázói, 188 p. (Explanations to the covered geological map of Hungary (short description of the units) 1: 100 000) -- – Síkhegyi F. (sorozatszerk.) (2005): Magyarország földtani térképe M=100 000. – M.Á..F.I. (nyomtatott és digitális változat) 88 szelvény. (The geological map of Hungary 1: 100 000)

H Haas J. (szerk.) (2001): Geology of Hungary. – Eötvös University Press, 317 p. -- – Juhász Györgyi – Sztanó O. (1998): Merre tart a szedimentológia? Az üledékképzõdési folyamatok dinamikája. – F. K. 128 (1): 71–91. (What is the direction of sedimentology? The dynamics of sedimentary processes) Hably L. (1979a): Klímaváltozások a Kárpát-medencében és környékén a tercier folyamán (makroflóra alapján). – Õ. V. 24.: (Climatic changes in and in the region of the Carpathian Basin in the Tertiary on the basis of macroflora) -- (1979b): Some data to the Oligocene Flora of the Kiscellian Tard Clay, Hungary. – A. H. N. M. N. H. 71: 33–53. -- (1980): Platanus neptuni (Ett.) Buzek- Holy- Kvacek in the Hungarian Oligocene. – A. B. A. S. H. 26 (3-4): 301–318. -- (1985): Early Miocene plant fossils from Ipolytarnóc, N Hungary. – Geologica Hungarica ser. Palaeontologica, (44-46): 75–255. Hajós M. (1968): Mátraalja miocén üledékeinek Diatomái. – G. H. 37. (The diatoms of the Miocene sediments of Mátraalja) Halmai J. et al. (1983): A Nógrádszakál Nsz-4 a fúrás földtani vizsgálata. – MGSZ Adattár, 107 p. (kézirat). (The geological study of the borehole No. Nsz 4 at Nógrádszakál) Hámor G. (1971): A Kisterenye–Gyulakeszi (Nógrád m.) ottnangien fácies-sztratotípus. – A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1969. évrõl, pp. 199–212. (The Ottangian facies stratotype of Kisterenye-Gyulakeszi in Nógrád County) -- (1984): Palaeogeographic reconstruction of Neogene plate movements in the Paratethys realm. – A. G. 27 (1-2): 5–21. -- (1985): A Nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. (Geology of the Nógrád-Cserhát area ). – G. H. S. G. 22: 307. -- (1997): A magyarországi miocén fejlõdéstörténete és õsföldrajza. – In: Haas János (szerk.): Fülöp József-emlékkönyv. Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 231–250. (The evolution and palaeogeography of the Miocene in Hungary) -- (1998): A magyarországi miocén rétegtana. – In: Bérczi István – Jámbor Áron (szerk.): Magyarország geológiai képzõdményeinek rétegtana. Magyar Olajipari Rt. –Magyar Állami Földtani Intézet, pp. 437–452. (The stratigraphy of the Miocene in Hungary) -- (2001): Miocene paleogeography of the Carpathian Basin. – Explanatory notes to the Miocene paleogeographic maps of the Carpathian Basin 1: 3 000 000, Budapest, 70 p. + 4 térkép. -- – Jámbor Á. (1969): Das mittlere Mioziin Ungarns. – Kolloquium über das Neogen. Verhandlungen der Plenar- und Sektionssitzungen. Budapest, pp. 21–40. -- – Ravaszné Baranyai L. – Balogh Kadosa – Árvainé Sós É. (1979): K/Ar dating of Miocene pyroclastic rocks in Hungary. – Ann. Géol. Pays Hellen. H.S.2. pp. 491–500. -- – Jámbor Á.– Ravaszné Baranyai L.– Árva-Soós E.– Balogh Kadosa (1981): K/Ar dating of miocene acidic and intermediate pyroclastics and lava rocks in Hungary. - Abstracts of the 12th Congress of Carpatho-Balkan Geol. Ass. Bucharest, pp. 598–599. -- et al. (1985): Paleoenvironment at Ipolytarnóc. – Field Guide, MÁFI, Budapest, 33 p. -- – Ravasz-Baranyai L. – Halmai J.– Balogh K.– Árva-Sós E.et al. (1987a): Dating of Miocene acid and intermediate volcanic activity in Hungary. – MÁFI Évk. 70. pp. 149–154. -- et al. (1987b): The bio-, litho- and chronostratigraphy of the Hungarian Miocene. – MÁFI Évk. 70. pp. 351–353.

Hámor T. et al. (1985): Jelentés a Szirák-2 sz. fúrás földtani eredményeirõl. – MGSZ Adattár I-V.köt., 695 p.(kézirat). (Report on the geological study of the borehole No. 2 of Szirák) -- et al. (1986): Jelentés a Sámsonháza 16/a sz. fúrás földtani eredményeirõl. – MGSZ Adattár, I-II. köt., 399 p. (kézirat). (Report on the geological study of the borehole No. 16/a of Sámsonháza) Harangi Sz. (2000): A medence belseji alkálibazalt-vulkánosság. – In: Karátson Dávid (szerk.): Magyarország földje. Pannon enciklopédia. Kertek 2000 Kiadó, pp. 69–71. (Alkaline basaltic volcanism in the middle of the basin) Hauer F. (1867-1874): Geologische Übersichts-Karte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1: 575 000 Wien. Hegedûs Gy. – Jankovich I. (1973): Badenien korallzátony Márkházáról. – É. J. 1970-rõl, pp. 39–53. (The Badenian coral reef of Márkháza) Hermesz M. – Szarvas I. (1986): Nógrádi Barnakõszénmedence, peremi kibúvások, külfejtések. Nógrádi Szénbányák, 14 p. (The brown coalfields of Nógrád, outcrops at edges, open pit mines) Herrmann M. – Emszt K. (1940): Der untermiozäne GlaukonitSandstein von Ipolytarnóc. – Ann. Hist. Nat. Musei nat. Hungaricae 33: 99–106. Hir J. (1992): Évmilliók üzenete Pásztó környékén. – Mikszáth Kiadó. Salgótarján, 68 p. (Messages from millions years ago in the region of Pásztó) -- (2000): Évmilliók üzenete Nógrádban (Állandó kiállítás a Pásztói Múzeumban). – Pásztó, 51 p. (Messages from millions years ago in Nógrád County) Hojstrièová, V. – Vass, Dionýz – Žáková, Eva (1995): Kontaktné a hydrotermálne úèinky šiatorskej intrúzie na sedimenty fi¾akovského súvrstvia (Cerová vrchovina). – Mineralia Slovaca 27: 20–28. Holec, G. (1968): Staré odstavené uho¾né bane na Slovensku. – Zborník Slov. Ban. múz. 4. Banská Štiavnica, pp. 83–100. Holló Gy. – Nováky B. (1985): Magyarország vizeinek mûszakihidrogeológiai jellemzése. Ipoly. – Vízgazdálkodási Intézet, 211 p. (The engineering-hydrogeological description of the waters of Hungary. Ipoly River) Horusitzky F. (1939): Felsõoligocén és alsómiocén faunák az Ipoly medencébõl. (in Ferenczi 1.) – E. J. 1933-35-rõl (2): 775–788. (Upper Oligocene and Lower Miocene fauna from the Ipoly Basin) -- (1940): A kárpátmedencei alsó miocén földtörténeti tagozódása és õsföldrajzi kapcsolatai. – R. A. I. G. D.: 9–14. (The geological divisions of the Lower Miocene in the Carpathian Basin and its palaeogeography) -- (1942): Földtani tanulmányok a D-i Cserhátban. – É. J. 1936-38ról (2), pp. 561–624. (Geological trips in the Southern Cserhát Hills) -- (1952): Földtani vizsgálatok a Galga-völgyben. – É. J. 1948-ról, pp. 9–18. (Geological studies in the Galga Valley) -- (1953): Magyarországi kovaföldelõfordulásokról. A szurdokpüspöki-gyöngyöspatai kovaföldelõfordulás. – É. J. 1950-rõl, pp. 39–47. (Siliceous earth occurrences in Hungary. The siliceous earth occurrence at SzurdokpüspökiGyöngyöspata) -- (1954): Az Északi-középhegység nyugati részének földtani áttekintése. – Földr. Ért. 3. (2): 213–242. (The geology of the western region of the North Hungarian Mountains) -- (1979): Alsómiocén vitakérdések. – Akadémiai Kiadó, Budapest. (Discussions on the Lower Miocene) 9

Horváth G. (1991): A nógrádi bazaltvulkánosság. – Földr. Ért. 40 (34): 339–346. (The basalt volcanism in Nógrád) -- (1993a): Nógrád megye domborzattípusai. – Kandidátusi értekezés. Budapest. (The relief types of Nógrád County) -- (1993b): Nógrád megye természetföldrajza. – In: Nógrád Megye Önkormányzatának évkönyve 1991–1992, Salgótarján, pp. 5–17. (The physical geography of Nógrád County) -- (1994): Nógrád megye domborzattípusai. – In: A Magyar Földrajzi Társaság 47. Vándorgyûlése tudományos ülésszakának elõadásai, pp. 16–21. (The relief types of Nógrád County) -- (1998): A Medves-vidék természeti képe. – In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, pp. 63–72. (The physical geography of the Medves Region) -- (1999): Táji értékek a Medves-vidéken. – In: Füleky György (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllõ, pp. 13–18. (The landscape heritage of the Medves Region) -- – Munkácsy B. – Pintér Z. et al. (1997): A Medves. – Földr. Ért. 46 (3-4): 217–248. (Medves Region) -- – Karancsi Z. – Prakfalvi P. (2004): A Medves és környéke vízföldrajzi és vízföldtani viszonyai, különös tekintettel az emberi tevékenység hatásaira. – In: Füleky Gy. (szerk.): Víz a tájban. Gödöllõ, pp. 109–117. (The hydrology and hydrogeology of the Medves region with special emphasis on the influence of human activity) Horváth M. (1972): A szécsényi amussiumos slir felsõ tagozatának mikrofaunája. – F.K. 102 (2): 163–175. (The microfauna of the upper member of the amussiumic schlier at Szécsény) Hovorka, D. – Lukáèik, E. (1972): Xenoliths in andesites of the massifs Karanè and Šiator (Southern Slovakia) and their geological interpretation. – Geologica Carpathica 23 (2): 297–309. -- – Fejdi, P. (1980): Spinel peridotite xenoliths in the West Carpathian late Cenozoic alkali basalts and their tectonic significance. Bull. of Volcanol. 43 (1): 95–106. Hrnèár, A.– Schwarz, J. – Sýkorová, E. (1991): Závereèná správa úlohy Šiatorská Bukovinka, surovina: štrkopiesky, etapa prieskumu: vyh¾adávací prieskum. Stav k 04/91. Geofond, Bratislava. Hruškoviè, S. et al. (1984): Závereèná správa a výpoèet zásob Šiatorská Bukovinka II západ - stavebný kameò, stav k 21.9.1982. Manuskript, Geofond, Bratislava. Hvízdová, ¼.. (1992): Regionálny územný systém ekologickej stability Cerová vrchovina, URBION, Košice Gravel–pit near Šiatorská Bukovinka is a typical locality for Bukovinka Formation presentation

10

I IUCN (2004): Evaluation of Nominations of Natural and Mixed Properties to the World Heritage List, Report to the WHC, 147 p.

J Jablonszky J. (1914): Über die medterrane Flora von Tarnóc. – Annales Geol. Inst. Hung., 22(4): 227–274. Jáchymek, S. (1938): Èakanovské kamenouho¾né bane úè. spol. Dôl “Generál Štefánik” v Raïovciach. Sborn.Spoj.ban.revíru Slov.Podkarp.Rus, 1, Bratislava, pp. 302–309. Jámbor Á. (1971): A magyarországi szarmata. – F. K. 101. (2-3): 103–106. (The Sarmatian in Hungary) -- et al. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L-34-II. Budapest. – MÁFI, Budapest, 358 p. (Explanations to the geological map series of Hungary 1: 200 000) -- – Radócz Gy. (1970): Pectináriák Magyarország felsõneogénjébõl. – F. K. 100. (4): 360-371. (Pectins in the Upper Neogene in Hungary) -- et al. (1987a): General characteristics of Pannonian s.l. deposits in Hungary. – MÁFI Évk. 7: 155–167. -- et al. (1987b): A magyarországi kunsági emeletbeli képzõdmények földtani jellemzése. – MÁFI Évk. 69. 452 p. (The geology of the forms from the Cumanian stage in Hungary) Janík, S. (1964): Geofyzikálna zpráva z akcie Blhovce-èadiè vyh¾adávací prieskum. Geofond, Bratislava. Jánosi M. (1984): A Nógrád–Gömöri bázisos vulkanitok kõzet- és megakristály-zárványainak kõzettani-geokémiai vizsgálata. – ELTE szakdolgozat. Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 122 p. (kézirat) (The petrographic-geochemical analysis of the rock and megacrystal inclusions of basic volcanites in the Nógrád- Gömör region) Jánossy D. (1959): Neuere Angaben zur Kenntnis der postglazialen und holozänen Kleinvertebratfauna Ungarns - Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 51. köt. Budapest, pp. 113–118. -- – Vörös I. (1979): Grossäuger – Streufunde aus dem Pleistozän Ungarns. – Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica, 9: 21–60. -- – Kordos L. - Krolopp E.(1983): A Függõkõi-barlang (Mátraszõlõs) felsõ-pleisztocén és holocén faunája - Folia historico-naturales Musei Mátraensis 8. köt. Gyöngyös, pp. 47–61. (The Upper Pleistocene and Holocene fauna of the Függõkõ Cave in Mátraszõlõs) Jaskó S. (1947): Lepusztulás és üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozóikumban. – F. K. 77: 26–36. (Denudation and accumulation in Hungary in the Cainozoic) -- (1950): Adatok a palócföldi oligocén rétegtanához. – F. K. 80: 151–155. (Data on the Oligocene stratigraphy of Nógrád County) -- (1986): A Mátra, a Bükk és a Tokaji-hegység neotektonikája. – F. K. 116 (2): 147–160. (The neotectonics of the Mátra, Bükk and Tokaj Mountains) Józsa G. – Kéri J. (1973): Nógrád megye kõbányászati helyzetképe. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 21 p.

(kézirat) (The present picture of coal mining in Nógrád County) -- – Nagy E. – Radócz Gy. – Raincsák Gy. (1985): Jelentés a Karancs-hegy, ÉSZAKKÕ kõfejtõjébõl bejelentett színesérc indikáció vizsgálatáról. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 18 p. (kézirat) (Report on the study of the non-ferrous ore indication in the Északkõ quarry of Karancs Hill) Jugovics L. (1934): A medvesi bazalttakaró felépítése és kristálytufája. – M. T. T. É. 51: 443–470. (The structure and crystal tuff of the basalt cover of Medves) -- (1940): Adatok a Somoskõ és Rónabánya környéki bazaltelõfordulások ismeretéhez. – E. J. 1933-35-rõl, 4: 511–516. (Data on the interpretation of basalt occurrences in the region of Somoskõ and Rónabánya) -- (1942): Salgótarján és Bárna környékén elõforduló bazaltok és bazalttufák. – Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése az 1936-38 évekrõl II. pp. 957–969. (Basalt and basalt tuff occurrences in the region of Salgótarján and Bárna) -- (1944): Somoskõ-Fülek-Ajnácskõ között települõ bazaltelõfordulások. – É. J. 1939-40-rõl, 2.: 643–668. (Basalt occurrences among Somoskõ, Fülek and Ajnácskõ) -- (1949): Adatok a Cserhát-hegység andezitjeinek ismeretéhez. – F. K. 79: 434-453. (Data on the interpretation of the andesites of the Cserhát Hills) -- (1971): Észak-magyarországi – Salgótarján környéki – bazaltterületek. – MÁFI Évi Jel. az 1974. évrõl, pp. 145–165. (Basalt regions of Northern Hungary – the region of Salgótarján) -- (1976): A magyarországi bazaltok kémiai jellege. – Magyar Állami Földtani Intézet évi Jelentés 1974-rõl, pp. 431–470. (The chemical properties of the basalts in Hungary) Juhász Á. (1987): Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. –Gondolat K., Budapest, 522 p. (Memories of million years. The geological history and mineral resources of Hungary)

The Nagykõ (Grate Stone) in Bárna. The bent plates provide the uniqueness of the basalt-filled neck.

K Kantor, J. – Wiegerová, V. (1981): Radiometric ages of some basalts of Slovakia by K/Ar method. – Geologica Carpathica 32: 29–34. Kákayné Szabó O. (1963): Az ipolytarnóci kövesült õsfenyõ. – Természettudományi Közlöny 7. (1): 40–41. (The petrified ancient pine tree of Ipolytarnóc) Kéri J. (1957): Jelentés a szentkúti próbaszivattyúzásról. – (kézirat) (Report on the test pumping at Szentkút) -- (1962): A szorospataki vízkutatás eredményei. – H. T. ápr. 28. (The results of the water research at Szorospatak) -- (1964): A dél-nógrádi barnakõszénterület újabb kutatási eredményei. – F. K. 94(4): 466–472. (Latest results of the research of the brown coalfields in Southern Nógrád County) -- (1973): Nagybátony 324/I. sz. szerkezet és vízkutató fúrás. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattára, 37 p. (kézirat) (The structural and water research borehole No. 324/I at Nagybátony) -- (1975): Építésföldtani szakvélemény. Töltésagyag lelõhely kijelölésére a Salgótarján Sebaj-lakótelep durva tereprendezéséhez. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 16 p. (kézirat). (Engineering-geological expert report. The location of the clay quarry for the rough landscaping of the Sebaj housing estate in Salgótarján) -- (1978): Salgótarján és környéke építésföldtani vizsgálatának eredményei. – Kandidátusi értekezés. Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 145 p. (The results of the engineeringgeological study of Salgótarján and its region) Kertész P. (1956): Mûszaki földtani vizsgálatok a mátraszöllõsi mészkõbánya környékén. - F. K. 86: 403–408. (Engineeringgeological studies in the region of the limestone quarries at Mátraszõlõs) Kertész S.(1973): A Buják (Cserhát) környéki középsõ és felsõ miocén földtani és õslénytani viszonyai, különös tekintettel a makroflórára. – ELTE Szakdolgozat. MGSZ Ad. (kézirat). (The geology and palaeontology of the Middle and Upper Miocene in the region of Buják (Cserhát Hills) with special emphasis on the macroflora). Kessler H. (1959): Az országos forrásnyilvántartás. – Vízgazdálkodási Tudományos Kuta-tó Intézet. Tanulmányok és Kutatási Eredmények 7. 122 p. (The national inventory of springs) Klinda, J. (1976a): Cerová vrchovina neatraktívna? Krásy Slovenska 53, 11, Bratislava, pp. 500–503. -- (1976b): Štátna prírodná rezervácia Šomoška. Pamiatky a prír., 3/1976, Bratislava, pp. 13–16. -- (1985): Chránené územia prírody v SSR. Obzor Bratislava Klindová, A. (2001): Diplomová práca, Územný priemet ochrany prírody v CHKO Cerová vrchovina. – Prif. UK. Bratislava. Klubert, J. et al. (1986): Závereèná správa úlohy Rimavská a Luèenská kotlina, hnedé uhlie. – Kézirat, Geofond Bratislava. Knobloch E. (1972): Die gegenseitigen Beziehungen der tschechoslowakischen und ungarischen Tertiarfloren. – F. K. 102: 246–269. 11

Koch A. (1903): Tarnócz Nógrád megyében, mint kövült czápafogaknak új gazdag lelõhelye. – F. K. 33: 22–44 (A rich new site of fossilized shark teeth at Tarnócz, Nógrád County) -- (1904a): Pótlék a tarnóczi alsómediterrán homokkõ czápafaunájához. – F. K. 34: 202-203. (On the shark fauna of the Lower Mediterranean sandstone at Tarnócz) -- (1904b): Basaltlakkolith az ajnácskõi Várhegyben. – F.K.34. (5-7): 242–244. (The basalt laccolith on Várhegy Hill at Ajnácskõ) -- (1904c). Kövült czápafogak és emlõsmaradványok FelsõEsztergályból Nógrád vármegyében. – F.K. 34: 190–202. (Fossilized shark teeth and mammal fossils from FelsõEsztergály in Nógrád County) Kocsis L. (2003a): Az ipolytarnóci cápafogak revíziója.– Diplomamunka, Budapest, ELTE, Õslénytani Tanszék (kézirat) (The revision of the shark teeth of Ipolytarnóc) -- (2003b): Az ipolytarnóci cápafogak revíziója. – 6. Magyar Õslénytani Vándorgyûlés. Program, elõadáskivonatok, kirándulásvezetõ. Zirc. (The revision of the shark teeth of Ipolytarnóc) Kollár J. (1988): Helyi jelentõségû védett természetvédelmi területek és természeti emlékek. 5 p. (kézirat). (The protected areas and natural heritage of local significance) Koneèný V. – Lexa J. – Balogh K. – Koneèný P. (1995): Alkali basalt volcanism in southern Slovakia: volcanic forms and time evolution. – Acta Volcanologica 7 (2): 167–172. -- – Lexa J. – Balogh K. (1999): Neogene–Quaternary alkali basalt volcanism in Central and Southern Slovakia (Western Carpathians). – Geolines 9: 67–75. -- et al. (2004): Guidebook to the Southern Slovakia Alkali Basalt Volcanic Field. – ŠGÚDŠ Bratislava, 142 p. Kordos L. (1985): Lábnyomok az ipolytarnóci alsó-miocén korú homokkõben. – G. H. 46. (Footprints in the Lower Miocene sandstone of Ipolytarnóc) -- (1992): A Proboscidean és a Hipparion Datum Magyarországon. – A M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1990. évrõl, pp. 535–539. (The Proboscidean and Hipparion Datum in Hungary) -- et al. (1987): Enviromental change and ecostratigraphy in the Carpathian Basin. – MÁFI Évk. 70: 377–381. -- – Solt Péter (1984): A magyarországi miocén tengeri gerinces faunaszintek vázlata. – A M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1982. évrõl, pp. 347–351. (The review of the Miocene marine vertebrate fauna levels in Hungary) Kormos T. (1917): Az ajnácskõi pliocén rétegek és faunájuk. – A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi jelentése 1915-rõl. Budapest, pp. 524–541. (The Pliocene layers of Ajnácskõ and their fauna) Koroknai B. – Horváth P – Balogh Kadosa – Dunkl I. (2001): Alpine metamorphic evolution and cooling history of the Veporic crystalline basement in Northern Hungary: new petrological and geochronological constraints. – International Journal of Earth Sciences (Geologische Rundschau) 90. (3): 740–751. Korpás L. (2000): Ipolytarnóc. – In: Császár G.–Kecskeméti T– Korpás L. – Tolnai G – T. Dobosi V.–Rétvári L.: Kirándulásvezetõ. – HUNGEO 2000, Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozója, Piliscsaba, pp.7–13. (Guide to field trip) -- (2003): Az Ipolytarnóci Homokkõ új szedimentológiai modellje, a vulkáni esemény kronológiája és központjának rekonstrukciója. – Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 16 p. (kézirat) (The new sedimentological model of the Ipolytarnóc Sandstone, 12

the chronology of volcanism and the reconstruction of its centre) Kosschatzky L. (1962): Északmagyarországi szénbányászat. – B. K. L. 95: 530–545. (Coal mining in Northern Hungary) Košálik, J. – Hochmuth, Z. (1990): Vodstvo. – In: Bolfík, Július (szerk.): Gemer-Malohont. Príroda. Osveta, Martin, pp. 291–318. Kováè, Michal – Márton E. (1998): To rotate or not to rotate: Palinspastic reconstruction of the Carpatho-Pannonian area during the Miocene. – Bratislava, Slov. Geol. magaz. 4 (2): 7585. -- (2000): Geodynamický, paleogeografický a štruktúrny vývoj Karpatsko-panñskeho regiñu v miocéne: nový poh¾ad na neogénne panvy Slovenska. – SAV Bratislava, pp. 1–202. Kovács, I. – Zajacz, Z. – Szabó, C., (2004). Type-II xenoliths and related metasomatism from the Nógrád-Gömör Volcanic Field, Carpathian-Pannonian region (northern Hungary-southern Slovakia. Tectonophysics, 393: 139–161. Kovács, S.– Szederkényi, T.– Haas, J.– Buda G. – Császár, G. – Nagymarosy, A. (2000): Tectonostratigraphic terranes in the pre-Neogene basement of the Hungarian part of the Pannonian area. ? Acta Geologica Hugarica, 43 (3): 225–328. Kozur, H. (1993): First evidence of Liassic in the vicinity of Csõvár (Hungary) and its paleogeographic and paleotectonic significance. ? Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt 136 (1): 89–98. -- – Mostler (1973): Mikrofaunistische Untersuchungen der Triasschollen im Raume Csõvár, Ungarn. ? Verb. Geol. A. 2: 291–325. -- – Mock, R. (1991): New Middle Carnian and Rhaetian conodonts from Hungary and the Alps. Stratigraphic importance and tectonic implications for the Buda Mountains and adjacent areas. ? Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt. 134 (2): 271–297. Kõolajipari Tröszt (1960): Jelentés a Somoskõújfalu 3/29005. sz. kúton végzett gázmérésrõl. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 15 p. (kézirat) (Report on the gas measurement at the well No. 3/29005 at Somoskõújfalu) Kõrössy L. (1980): Neogén õsföldrajzi vizsgálatok a Kárpátmedencében. – F.K. 110 (3–4): 473–484. (Neogene palaeogeographic studies in Carpathian Basin) Krenner J. S. (1867): Ajnácskõ õsemlõsei. – Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai 3. Pest, pp. 114–132. (The palaeomammals of Ajnácskõ) Kretzoi M. – Pécsi M. (1982): A Pannóniai-medence pliocén és pleisztocén idõszakának tagolása. – Földr. Közl. 30 (4): 300–326. (The division of the Pliocene and Pleistocene in the Pannonian Basin) -- (1950): Az ipolytarnóczi lábnyomos homokkõ földtani kora és az akvitáni kérdés. – F. K. 80: 259–261. (The geological dating of the tracked sandstone of Ipolytarnócz and the Aquitanian stage) -- (1951): Új sziréna-típus a magyar miocénböl. – F. K. 81: 438–439. (New siren type from the Hungarian Miocene) Kubinyi F.: (1842): Nógrádmegyében Tarnóczhelység határában található óriásnagyságú kövesült fáról és azt környezõ kõnemekrõl földisméreti tekintetben. – M. O. T. V. M. 2: 67–70. (The geological interpretation of the giant petrified tree and the rocks in the region of Tarnócz in Nógrád County) -- (1843): Nógrád megye ásvány-földtani és ezzel összeköttetésben lévõ status gazdasági tekintetben. – Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûlésének Munkálatai 3.

Besztercebánya. (The economic review of the mineralgeological resources of Nógrád County) -- (1863): Ajnácskõi õsemlõsök. – Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai 2. Pest. (The palaeo-mammals of Ajnácskõ) -- – Vahot I. (1853): Magyarország és Erdély képekben. – Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest. (Hungary and Transylvania in pictures) Kubovics I. (1963): Az ÉNy-i Mátra földtani és vulkanológiai viszonyai. – F.K. 93. (4): 466–480. (The geology and volcanism of the NW Mátra Mountains) -- (1969): Elõzetes jelentés a Cserhát hegységi oligocén-miocén üledékes képzõdmények nyomelemvizsgálatáról. – MAFl Adattár (kézirat) (The preliminary report on the study of the trace elements in the Oligocene-Miocene sedimentary forms of the Cserhát Hills) -- et al. (1967-71): Összefoglaló jelentés a Cserhát hegységi üledékes és vulkáni képzõdmények komplex kõzettanigeokémiai-vulkanológiai vizsgálata. Cserhát hegységi komplex ritkafémkutatás. – Készült az ELTE Kõzettan-Geokémiai Tanszékén (kézirat). (The summary report of the complex petrographical-geochemical-volcanological study of the sedimentary and volcanic forms in the Cserhát Hills) -- – Pantó Gy. (1970): Vulkanológiai vizsgálatok a Mátrában és a Börzsönyben. – Budapest. (Volcanological studies in the Mátra and Börzsöny Mountains) -- – Pécsiné Donáth É.-Rózsavölgyi J.(1971): Cserhát hegység üledékes és vulkáni képzõdményeinek komplex vizsgálata. – MGSZ Adattár (kézirat) (The complex study of the sedimentary and volcanic forms of the Cserhát Hills) Kun Jáger E. (1997):Terepi szedimentológiai vizsgálatok és õsföldrajzi rekonstrukció Nógrádszakálon és környékén - ELTE, szakdolgozat, 90 p. (kézirat). (On-site sedimentological observations and palaeogeographical reconstruction in and in the region of Nógrádszakál) Kunszt J. (1878): Nógrádmegye felvidéke flórája. – Magyar Növénytani Lapok 2: 19–28, 35–44, 51–58. (The flora of the hills of Nógrád County)

L L. Molnár E. (1980.): A medvesi bazalt ultrabázisos kõzet- és megakristályainak kõzettani-geokémiai vizsgálata. – ELTE szakdolgozat, 67 p. (kézirat) (The petrographical-geochemical analysis of the ultra basic rock and megacrystals of the Medves basalt) Lacika, J. (1990): Transformácia vulkanického reliéfu na príklade Cerovej vrchoviny. – Geograf. èasopis 42. 4. Bratislava, pp. 375–396. -- (1996): Basalt surfaces in the Slovak Carpathians. – Zeitschrift für Geomorphologie 110. Lacko et al. (1980): Závereèná správa a výpoèet zásob - Šiatorská Bukovinka - stavebný kameò DP (stav k 1.11.1979). Manuskript, Geofond, Bratislava. Lázòovský, B. et al. (1933): Prùvodce po Èeskoslovenské republice II. Praha, pp. 1–691. Laczó Ilona – Jámbor Áron (1988): A vitrinitreflexió-mérések magyarországi földtani vonatkozásai. – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1986. évrõl, pp. 399–411.

(The geological aspects of the vitrinite reflection measurements in Hungary) Lambrecht K. (1912a): A borsodi Bükk fosszilis madarai és Magyarország fosszilis madarai. (Miocén korú maradványok. Az ipolytarnóci madárnyomok.) – Aquila. 19: 293–295. (The fossil birds of the Bükk Mountains and in Hungary. Fossils from the Miocene. The bird traces of Ipolytarnóc) -- (1912b): Magyarország fosszilis madarai. – Aquila 19: 288–315. (The fossil birds of Hungary) Láng S. (1952a): Geomorfológiai-karsztmorfológiai kérdések. – Földr. Ért. 1 (1): 120–126. (Geomorphologicalkarstmorphological questions) -- (1952b): A Börzsöny geomorfológiája I-II. – Földr. Ért. 1 (2): 315–336. és 1 (3): 442–469. (The geomorphology of the Börzsöny Mountains) -- (1952c): A Mátra morfológiája. – Földr. Ért. 1 (3): 512–572. (The morphology of the Mátra Mountains) -- (1952-1953): A Cserhát morfológiája I-II. – Földr. Ért. 1 (4): 738–804. és 2 (1): 139–164 (The morphology of the Cserhát Hills) -- (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. – Budapest, 512 p. (The physical geography of the Mátra and Börzsöny Mountains) Lassan József (1984): Nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni története 1945-1985. I. köt. – Kiadja a Nógrádi Szénbányák Vállalat. (The history of coal mining in Nógrád County after the liberation 1945- 1985) László P. (2001): A Páris-völgy és környéke. Földtani örökségünk diákpályázat. – Természet világa melléklete. 132 (2) (The Páris Valley and its environment) Leél-Õssy S. (1952a): Az Északi középhegység geomorfológiai problémái. – Földr. Ért. 1 (1): 54–62. (The geomorphological problems of the North Hungarian Mountains) -- (1952b): Geomorfológiai vizsgálatok a Középsõ-Mátra területén. – Földr. Ért. 1 (4): 681–709. (Geomorphological observations in the Middle Mátra Mountains) -- (1975): Összehasonlító mérnökgeomorfológiai vizsgálatok Salgótarján és Ózd környékén. – Földr. Ért. 24 (2): 141–158. (Comparative engineering-geomorphological observations in the region of Salgótarján and Ózd) -- (1984): A Börzsöny és a Cserhát domborzattípusai. – Földr. Ért. 33 (3): 207–218. (Relief types of the Börzsöny Mountains and the Cserhát Hills) Lelkesné Felvári Gy. (1998): A Börzsöny és a Csehát aljzatából ismert metamorf képzõdmények rétegtana. ? In: Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.): Magyarország geológiai képzõdményeinek rétegtana. MOL Rt és MÁFI kiadványa, Budapest, pp. 87–91 (The stratigraphy of the metamorphic forms from the basement of the Börzsöny Mountains and the Cserhát Hills) Liffa A. (1938): A hazai tûzálló-agyag és kaolin-elõfordulás 1937. évben végzett geológiai megvizsgálása. – É. J. 1937-röl, 3: 1172–1244. (The geological analysis of the Hungarian fireclay and kaolin occurrences in 1937) Lukniš, M. – Mazúr, E. (1956): Súèasný stav a novšie výsledky geomorfologického výskumu Slovenska. – Geograf. èasopis 8. 2–3. Bratislava, pp. 86–95. Lukniš, M. 1972: Reliéf. Slovensko. Bratislava.

13

M Magyar Állami Földtani Intézet Észak-magyarországi Területi Földtani Szolgálata (1979): Nógrád megye felszínmozgásos területeinek földtani-mûszaki katasztere. – MGSZ Adattár, 26 p. + kataszteri lapok (kézirat) (The geological-engineering inventory of the surface-movement areas in Nógrád County) Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (1970): Jelentés a Salgótarján környékén végzett komplex geofizikai kutatásról. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár. 14 p. (kézirat). (Report on the complex geophysical research in the region of Salgótarján) Majzon L. (1942): Újabb adatok Sóshartyán és Szécsény vidékének oligocén korú rétegeihez. – E. J. 1936-38-ról, 2: 987–1012. (New data on he Oligocene strata in the region of Sóshartyán and Szécsény) -- (1950): Újabb õslénytani adatok Ipolytarnócról. – F. K. 80: 262–265. (New palaeontological data from Ipolytarnóc) -- (1952): Adatok Romhány és Ipolyszög környékének földtanához. - E. J. 1948-ról: 19–30. (Data on the geology of the region of Romhány and Ipolyszög) -- (1961): Az észak-magyarországi oligocén rétegtani tagolódása Foraminifera tanulmányok alapján. – F. K. 91. (2): 121–125. (The stratigraphic divisions of the North Hungarian Oligocene on the basis of Foraminifera studies) -- (1964): Stratigraphic Rage of planctonic Foraminifera in Hungary. – A. G. 8.: 283–300. Márton P. – M. Szalay E. (1968.): Palaomagnetische Untersuchungen an Basaltlaven von Ungarn. - Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae Tomus 12 (1-4): 291–305. Márton E. – Vass, D. – Túnyi, I. (1995): Mladoterciérne rotácie megajednotky Pelso a pril'ahlých centrálnych západných Karpát. – In: Hamršmíd, B. (ed.): New results in Tertiary of West Carpathians II. Knihovnicka ZPN, 16. Hodonín, pp. 97–108. Márton E. – Fodor L. (1995): Combination of palaeomagnetic and stress data—a case study from North Hungary.– Tectonophysics, 242. pp. 99–114. -- – Márton P. (1996): Large scale rotation in North Hungary during the Neogene as indicated by palaeomagnetic data.– In: Morris A. and Tarling D. H. (eds.): Palaeomagnetism and tectonics of the Mediterranean Region. Geological Society, Special Publications 105. pp. 153–173. -- – Vass D.– Túnyi I. (1996): Rotation of the South Slovak Paleogene and Lower Miocene rocks indicated by paleomagnetic data.– Geologica Carpathica, 47 (1): 31–41. -- – Pécskay Z. (1998): Complex evaluation of paleomagnetic and K/Ar isotope data of the Miocene ignimbritic volcanics in the Bükk Foreland, Hungary.– Acta Geologica Hungarica, 41(4): 467–476. Matura, A.– Császár, G.– Kröll, A.– Vozár, J.– Wessely, G. (2000): Map of the pre-Tertiary basement. ? In: Császár , G. (ed.): DANREG Explanatory notes. Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt 142 (4): 465–482 Mazúr E. – Lukniš M. (1978): Regionálne geomorfologické èlenenie SSR. Geograf. èasopis, 30, Bratislava, pp. 101–125. -- – et al. (1980): Atlas SSR. – SAV a SÚGK, Bratislava. Miháliková, Anna (1966): Petrografická a petrochemická charakteristika bazaltov juhovýchodného Slovenska. – Západné Karpaty 5. Bratislava, pp. 151–199.

-- – Šímová, M. (1989): Geochémia a petrológia miocénnopleistocénnych alkalických bazaltov stredného a južného Slovenska. – Západné Karpaty 12. Bratislava, pp. 7–142. Mlejnek, R. (2000): Objav koreòových útvarov na Slovensku. Sinter 8, Liptovský Mikuláš, pp. 18–19. -- – Radinger, F. (2000): Stidòa na Ragáèi – nádejná speleologická lokalita. Spravodaj SSS 31 (2), Prešov, pp. 33–34. -- – Ducháè, V. (2001): Rozšíøení Mesiniscus graniger (Crustacea: Isopoda: Oniscoidea) v Západných Karpatech. Natura Carpatica 42, pp. 75–88.

N Nagy Lné (1958): A mátraaljai felsõ-pannóniai barnakõszén palinológiai vizsgálata. – F. I. É. K. 47. (The palynological analysis of the Upper Pannonian brown coal of Mátraalja) Naturae tutela 3/1995 - Zborník Slovenského múzea ochrany prírody a jaskyniarstva v Liptovskom Mikuláši. [Ochrana prírody.] – Liptovský Mikuláš: SMOPAJ, 1995. - 325 s. Naturae tutela 3/1995 - Zborník Slovenského múzea ochrany prírody a jaskyniarstva v Liptovskom Mikuláši / Red. Marcel Lalkoviè – Lipt. Mikuláš: SMOPaJ, 1998. - 325 s. Naturae tutela 10/2006 - Zborník Slovenského múzea ochrany prírody a jaskyniarstva v Liptovskom Mikuláši / Red. Dana Šubová – Liptovský Mikuláš: SMOPaJ, 2006. - 216 s. NCSVV (1983): Salgóbányai István táró 630 m-es szakaszának Mûszaki leírása. – Nógrád megyei Csatorna- és Vízmû Vállat, Salgótarján. (kézirat). (The engineering description of the 630 m section of the István Gallery in Salgóbánya) Nemèok, M.– Pospíšil, L.– Lexa, J. – Donelick, R. A. (1998): Tretiary subduction snd slab break-off model of the CarpathianPannonian region. – Tectonophysics 295, pp. 307–340. Nemecz E. (1944): A Karancs-hegységi andezit kõzettani vizsgálata. – ELTE szakdolgozat. Kézirat. Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 21 p. (kézirat). (The lithological analysis of the andesite of the Karancs Mountains)

Boszorkánykõ (Cliff of Witches) has a geological study trail. 14

Nìmejc, F. (1967): Paleofloristické studie v neogénu Slovenska. – Sborn. Národ. Mus. 23. 1. Praha, pp. 1–32. -- – E. Knobloch (1973): Die Makroflora der Salgotarjaner Schichtunggruppe (Die Flora aus Lipovany). – In: Chronostratigraphie und Neostratotypen, pp. 694–759. Nìmejc, F. (1967): Paleofloristické studie v neogénu Slovenska. – Sborn. Národ. Mus. 23. 1. Praha, pp. 1–32. -- – E. Knobloch (1973): Die Makroflora der Salgotarjaner Schichtunggruppe (Die Flora aus Lipovany). – In: Chronostratigraphie und Neostratotypen, pp. 694–759. Nemerkényi A. (1986): A Kárpátok vonulatának távérzékelési módszerekkel végzett tûzhányó-felszínalaktani vizsgálata. – Földr. Közl. 34 (4): 303–323. (The geomorphological analysis of the volcanoes of the Carpathian Mountains by remote sensing methods) -- (1987): Alakmérési vizsgálatok a Kárpátok vulkáni vonulatának egykori kitörési központjain. – Földr. Ért. 36 (3–4): 273–279. (The study of forms of the former explosion centres along the volcanic range of the Carpathian Mountains) Noszky J. id. (1910): A nógrádmegyei Karancs és környékének geológiai és fejlõdéstörténeti viszonyai. – F.K. 40: 61–69. (The geology and evolution of the Karancs Mountains and its region in Nógrád County) -- (1912a): A Salgótarjáni szénterület földtani viszonyai. – In: Kochemlékkönyv, Budapest, pp. 67–90. (The geology of the coalfields of Salgótarján) -- (1912b): A palóc Olympos és környéke. – In: Lasz Samu (szerk.): Földrajzi olvasókönyv I. Magyarország, pp. 194–205. (The Olympos of Nógrád County and its region) -- (1914): Szirák környékének földtani viszonyai. – Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1914 évrõl. pp. 335– (The geology of the region of Szirák) -- (1926): A magyar középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: I. Az oligocén. – Ann. Mus. Nat. Hung. 1926 (24): 284–330. (The Oligocene-Miocene strata of the Northeastern parts of the Hungarian Mountains. The Oligocene) -- (1940): Vándorlások a Palócföldön. – Atheneum, 163 p. (Wanderings in Nógrád County) -- – Hermann M. – Nemesné Varga S. (1952): A kelet-nógrádi andezitek. – F. K., 82: 8-36. (The andesites of Easter Nógrád County) Noszky J. (1929): Õsföldtörténeti emlékek Ipolytarnócon. – Természet, (3-4): 28–30. (Palaeontological heritage at Ipolytarnóc) -- (1935): Adatok az Ipolyvölgy hidrológiájának ismeretéhez. – Hidr. Közl. 14: 43–61. (Data on the interpretation of the hydrology of the Ipoly Valley) -- (1937a): Mátraszöllõs hidrológiai viszonyai. – Hidr. Közl. 17: 36–41. (The hydrology of Mátraszöllõs) -- (1937b): Új cseviceforrások az ÉNY-i Mátraszélen. – F. É. 2: 129–131. (New carbonated springs in the Northwestern parts of the Mátra Mountains) -- (1940): A Cserháthegység földtani viszonyai. – M. T. F. L. 3: 1–284. (The geology of the Cserhát Mountains) -- (1941a): Adatok az északi és középsõ Cserhát geológiai felépítéséhez. – É. J. 1936-38-ról, 1., pp. 531–545. (Data on the geological structure of the Northern and Middle Cserhát Hills) -- (1941b): Paleogeográfiai térképvázlatok a Nagyalföld harmadkorú fejlõdéstörténetéhez.

– A. H. N. M. N. H. 34: 22-29. (Palaeogeographical map sketches on the Tertiary evolution of the Great Hungarian Plain) Novohrad - Regionálna vlastivedná monografia = Príroda 1. / Zost. Ján SLOBODA. –1. vyd. - Martin: Osveta, 1985. - 336 s. : 2 mapky Nusszer A. (1979): Salgótarján környéki bazaltok kõzettani vizsgálata. – szakdolgozat ELTE, Budapest, 92 p. (kézirat). (The lithological analysis of the basalts in the region of Salgótarján) Nyáry J.(1870): Az ó-básti Pogányvár. – Századok. 1869., Pest, pp. 97–101. (The Pogányvár Hill of Ó-bást) Nyírõ M. R. (1967): Az ipolytarnóci tengeri rétegek Foraminiferafaunája. – F. K. 97: 186–193. (The Foraminifera fauna of the marine strata at Ipolytarnóc)

O Ochrana biodiverzity na Slovensku - Zborník referátov zo seminára v Záhorskej Bystrici 6.-8.apríl 1993 / Edit. Daniel Baláž Bratislava: PFUK-Katedra ekosozológie a fyziotaktiky, 1994. 388 s.: 20,Ódor L. (1962): A Karancs-hegység kõzettani és földtani viszonyai. – F K. 92 (4): 387–399. (The rocks and geology and of the Karancs Mountains) OFKFV (1971): Somoskõújfalu 3. sz. fúrás befejezõ jelentése. Újravizsgálat. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 12 p. (kézirat) (The final report on the borehole No. 3 at Somoskõújfalu) Ondrejièková, A. (1972): Eggenburgian mollusc of Southern Slovakia. – Západné Karpaty 16. Bratislava, pp. 5–147. -- (1980): Mäkkýše z vrtu EH-2 a EHJ-1 z južnej èasti Rimavskej kotliny., Geofond, Bratislava. (Manuskript). Orvan, J. 1963: Hydrogeologický prieskum rieènych náplavov v povodí Slanej. Manuskript, Geofond, Bratislava. Ožïáni, O. (2005): Eneolitické sídlo a stredoveký hrádok v Drni. In: Zborník Gemersko – malohontského múzea v Rimavskej Sobote. Ozoray Gy. (1957): Nógrádi bazaltüregek. – Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató (júl-dec.), Budapest, pp. 37-40 (Basalt cavities in Nógrád County) -- (1962): The Genesis of Non-karstic Natural Cavities as Elucidated by Hungarian Examples. – Karszt- és Barlangkutatás III. köt., Budapest, pp. 127–136 -- (1965): Az Északkeleti Középhegység vulkáni vonulatának vízföldtana. – Hidr. Közl 1965 (5): 214– (The hydrogeology of the volcanic range of the Northeastern Mountains)

15

P Pálfalvy I. (1972): Az ipolytarnóci kövesedett erdõ. – Természet Világa 2. (The petrified forest of Ipolytarnóc) -- (1976): Az ipolytarnóci lábnyomos homokkõ növénymaradványai. – É. J. 1974-rõl, pp. 95–96. (The flora remains of the tracked sandstone at Ipolytarnóc) Pálfy J. – Mundil, R.– Renne, Paul R. – Bernor, R.L. – Kordos L.: UPb and 40Ar/39Ar dating of the Miocene fossil track site at Ipolytarnóc Hungary and its implications. – Earth and Planetary Sciences. -- Demény A.– Haas, J.– Hetényi, M.– Orchard, M. J.– Vetõ, I., (2001): Carbon isotop anomaly and other geochemical changes at the Triassic/Jurassic boundary from a marine section in Hungary. ? Geology 29 (11): 1047–1050. Pályi I. (1980.): Salgótarján környéki bazaltok kõzettani-geokémiai vizsgálata. – ELTE szakdolgozat, 101 p. (kézirat) (The lithological-geochemical analysis of the basalts in the region of Salgótarján) Pamiatky a príroda (1988): Metodicko-odborný a informaèný èasopis. – XIX.(1988)- Bratislava: Obzor, 1988. Panin N. (1961): Asupra unor organice si mecanice din miocenul de la confluenta Putnei an Zabala.- Studii si Ícerestari de Geol., Geof., Geogr., ser Geol. Romine, 6 (1): 63-73. Panin P. – Avram, E. (1962): Noi urne de Vertebrate in miocenul Subcarpatiler Romanesti.- Studii si Cerestari de Geol., Geof., Geogr. ser. Geol. Romine, 7(3-4): 455-484. -- (1964): Coexistanta uermelor de pasi de Vertebrate cu mecanoglifele in molasa miocenica din Carpatii Orientali. – Studii si Cerestari de Geol., Geof., Geogr., ser,. Geol. Romine, 9 (2): 341–362. Pantó G.(1964.): Az ingnimbrit-vulkánosság újabb kérdései. – F. K. 94: 313–320. (New questions on the ignimbrite volcanism) Papp A. – Cicha I.– Senes J.– Steininger F. [et al.] (1978): Miozän der Zentralen Paratethys. M4 Badenien. In Chronostratigraphie und Neostratotypen. – VEDA Veri. Slow. Akad. Wiss., Bratislava. 6., 115 p. -- et al. (1973): Chronostratigraphie und Neostratotypen: Miozän der Zentralen Paratethys 3, Ottnangien. – SAV Bratislava, pp. 7–841. Papp F. (1949): Magyarország kõbányái. – Kiadja az Építéstudományi Intézet. 104 p. Pattantyús M.(1992.): Geofizikai szakvélemény az ipolytarnóci természetvédelmi területen végzett földradar mérések tapasztalatairól. – Magyar Állami Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet jelentése, pp. 1–3. (Geophysical expert report on the earth radar measurements in the nature protection area of Ipolytarnóc) Paul, C. M. (1866): Das Tertiärgebiet nördlich von der Matra in Nordungarn. – Jahrbuch der k. u. k. Geologischen Reichanstalt 16. Wien. Pavílek, J. 1999: ažba nerastných surovín v CHKO Cerová vrchovina. – In: Zborník referátov seminára 10 výroèia CHKO Cerová vrchovina, Rimavská Sobota, pp. 57–63. Pávai-Vajna F. (1948): Jelentés az 1939. évi középsõ Ipolymenti geológiai felvételeimrõl. – É. J. 1939-40-rõl, 2: 547–577. (Report on my geological survey in the Central Ipoly region in 1939)

16

Pécsi M. (1963): Hegylábi (pediment) felszínek a magyarországi középhegységekben. – Földr. Közl. 11 (3): 195–212. (The pediments of Hungarian mountains) -- (1964): A magyar középhegységek geomorfológiai kutatásának újabb kérdései. – Földr. Ért. 13 (1): 1–29. (Current issues of the geomorphological study of the Hungarian mountains) -- (1968): A magyar középhegységek lepusztulásszintjei, különös tekintettel a pedimentképzõdésre. – MTA FKI Term. Földr. Dok. 7., pp. 24–31. (The denudation levels of Hungarian mountains with special emphasis on the evolution of pediments) -- (1969): A hegységek és elõterük lepusztulásformáinak kutatásáról rendezett nemzetközi szimpózium fõbb eredményei. – MTA X. Oszt. Közl. 3. pp. 319–321. (Major results of the international symposium on the research of the denudation forms in mountains and in their forelands) -- (1980): A Pannóniai-medence morfogenetikája. – Földr. Ért. 29 (1): 105–127. (The morphogenetics of the Pannonian Basin) -- – Somogyi S. (1967): Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. – Földr. Közl. 91 (4):. 285–304. (The physical geographical regions and geomorphological subregions of Hungary) Peja Gy. (1937): Adatok a középsõ Cserhát geomorfológiájához. – Földr. Közl. 65 (6–7): 138–146. (Data on the geomorphology of the Middle Cserhát Hills) -- (1938): Negyedkori deflációs jelenségek a középsõ Ipolyvölgyben. – F. K. 68.: 169–179. (Quaternary deflation forms in the Central Ipoly Valley) -- (1941a): A nógrádi-medence geomorfológiája. (Adatok a pleisztocén kor tektonikájához). – M. T. T. É. 60.: 320–331. (The geomorphology of the Nógrád Basin. Data on the tectonics of the Pleistocene) -- (1941b): A Nógrádi-medence geomorfológiája. – Mat. és Term. Tud. Ért. 60 (1): 302–331. (The geomorphology of the Nógrád Basin) -- (1941c): Lösz és folyami kavics tektonikus eredetû elmozdulása a Nógrádi medencében. – Földr. Közl. 69 (3): 153–159. (The tectonic movement of loess and river pebbles in the coalfields of Nógrád County) -- (1954): Megjegyzések a Nógrádi medence geomorfológiai problémáihoz. – Földr. Ért. 3 (1): 50–54. (Comments on the geomorphological problems of the Nógrád Basin) -- (1975): Geomorfológiai megfigyelések az Északi-középhegység laza kõzetû tömegmozgásos lejtõin. – Földr. Ért. 24 (2): 123–140. (Geomorphological observations on the slopes of mass movement of loose rocks in the North Hungarian Mountains) Pilleri, G. (1985): The Miocene Cetacea of the Belluno Sandstones (Eastern Southern Alps).- Memorie di Scienze Geologiche, 36: 1–250. Pilous, V. (1982): Pseudokrasové dutiny v neovulkanitech jižního Slovenska. – Èeskoslov. kras 32. Praha, pp. 73–84. Pinczés Z. (1977): Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei. – Nemzetközi Földrajzi Tudományos Ülésszak elõadásai, Pécsi TKF, pp. 69–89. (The periglacial planation surfaces and deposits of Hungarian mountains) Pinna, G. (1999): Storia Naturale D’Europa.- Jaca Book, Milano. Pintér Z. (2001): Felszínalaktani megfigyelések a Medves-vidéken. – In: A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei CD. SzTE TTK, Szeged. (Geomorphological observations in the Medves region)

-- (2003): A Nemti-rögvidék felszínalaktana. – In: Horváth G. (szerk.): A földrajz szolgálatában. Budapest–Érd, pp. 103–116. (The geomorphology of the Nemti Hills) -- (2004): A Medves-vidék vízhálózatának változásai. – In: Füleky György (szerk.): Víz a tájban. Gödöllõ, pp. 105-108. (The changes of the drainage in the Medves region) Pojják T. (1944): Kõzettani megfigyelések nógrád-gömöri bazaltos kõzeteken. – F. K. 73–74.: 21-46. (The lithological observations of basaltic rocks of the Nógrád-Gömör region) -- (1956). A Medves-fennsík bazalttufája. – F. K. 86: 463–472. (The basalt tuff of the Medves Plateau) Póka, T., (1968). An undifferentiated stratovolcanic marginal facies of the Intra-Carpathian volcanic girdle (Cserhát hills, NE Hungary). Annales Univ. Sci. Budapest sect. Geol., 12: 37–47. -- – Simó B. (1966): A mellékkõzet szerepe a Nagybátony környéki szubvulkáni képzõdmények kialakulásában. – Földt. Közl. 96 (4): 441–452. (The role of the surrounding rocks in the evolution of subvolcanic forms in the region of Nagybátony) -- – Zelenka, T.– Seghedi, I.– Pécskay, Z. – Márton, E., (2004). Miocene volcanism of the Cserhát Mts. (N Hungary): integrated volcano-tectonic, geochronologic and petrochemical study. Acta Geologica Hungarica, 47: 221–246. Prakfalvi P. (1987): Salgótarján Pécskõ bazaltkúpja természetvédelmi terület földtani leírása és fejlesztési javaslata. – 8 p. (kézirat). (The geology of and the development plan for the nature protection area of the Pécskõ basalt cone at Salgótarján) -- (1994): A „kincsrejtõ” szilaspogonyi Kiskõ. – Polár Stúdió, Salgótarján 12 p. (The treasure of Kiskõ Hill at Szilaspogony) -- (1995): A nógrádszakáli csevice kutatástörténete és földtana. – Salgótarján, 34 p. (The history of the research and geology of the carbonated spring at Nógrádszakál) -- (1998): A tari csevicék kutatástörténete és földtana. – Szerzõ kiadása, Salgótarján 56 p. (The history of the research and geology of the carbonated springs at Tar) -- (1999): A Pécskõ és környezetének földtani felépítése. – Stromfeld Aurél SZKI Mûemlékvédelmi Diákköre, Salgótarján, 11 p. (The geology of Pécskõ Hill and its region) -- (2000): A hollókõi fürdõ története. A Vár-forrás vízföldtani viszonyai. – Salgótarján, 32 p. (The history of the swimming pool of Hollókõ. The hydrogeology of Vár Spring) -- (2001): Egy robbanásos vulkán lávacsatornájának szerkezete. – Salgótarján-Baglyaskõ, (kézirat). (The structure of the lava channel of an explosion volcano) -- (2002): A béri hajlott andezitoszlopok. – Polár Stúdió, Salgótarján, 20 p. (The bent andesite columns of Bér) -- (2003a): A jobbágyi Nagy-Hársas-hegy vonulatának földtani, õslénytani érdekességei és a Szilvás-kerti fúrás ásványvize. – Polár Stúdió, Salgótarján, 40 p. (The geological and palaeontological interests of the Nagy-Hársas Hill at Jobbágyi and the mineral water of the borehole of Szilvás-kert) -- (2003b): Észak-magyarországi bazaltok összefoglalása. – Földtani Kutatás 40 (1-2): 25–31. (The summary of the basalts in Northern Hungary) -- (2003c): A Kõvár földtani érdekességei (diatréma, láva barlang, köpeny eredetû zárványok). – Nógrádi Értékekért 2(1), Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány, Salgótarján, pp. 19–28. (Geological interests of Kõvár Hill. Diatreme, lava cave, inclusions from the mantle)

-- (2004): A Mátraverebély-szentkúti Betyár-barlang kutatástörténete, földtana, vízföldtana és keletkezése. – Kiadja a Polár Stúdió, 43 p. (The history of the research, geology, hydrogeology and evolution of the Betyár Cave at Mátraverebély-Szentkút) -- (2005): Egy diatréma szerkezetben elhelyezkedõ iszapzsák barlang – Salgótarján, Baglyaskõ. – Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tájékoztató, 2005 január-február, Budapest. (A mud-sack cave in a diatreme structure) -- (2006): A sámsonházai mamut és egyéb földtani, vízföldtani, ásványtani érdekességek a településrõl. – Nógrádi Értékekért (Kiadja a Karancs-Medves Természetvédelmi Alapítvány), 3 (1): 4–12. (The mammoth of Sámsonháza and other geological, hydrogeological and mineralogical interests of the settlement) Preh¾ad odborných výsledkov XVII.tábora ochrancov prírody: Kokava nad Rimavicou-Hámor,11.-19.1981. / Zost. K. Gaálová, Zost. J. Galvánek, Zost. J. Svoreò. - Bratislava : Ústredný výbor SZOPK, 1985; Rimavská Sobota: ONV, 1985., 179 s. Princz Gy. (1887): Bárna környékének földtani térképe. 1:3 600. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár (kézirat). (The geological map of the region of Bárna) Pristaš, J. – Schmidt Z. (1977): Find of Mammuthus primigenius (Blumenbach) 1799 from the environs of Chrámec (Rimavská kotlina basin, Southern Slovakia). – Západné Karpaty 2-3. Bratislava, pp. 241–248.

Study trail, Sámsonháza

R Rakonczay Z. (szerk.)(1989): Ipolytarnóctól Füzérradványig. ÉszakMagyarország természeti értékei. – Mezõgazdasági Kiadó, Budapest, 320 p. (From Ipolytarnóc to Füzérradvány. The natural heritage of Northern Hungary) Ratschbacher, Lothar et al. (1989): Extension in compressional orogenic belts: The Eastern Alps. – Geology 17. pp. 404–407. Ravasz Cs. (1987): Neogene volcanism in Hungary. – MÁFI Évk. 70. pp. 275–280. Ravaszné Baranyai L. – Ilkeyné Perlaki E. – Prakfalvi P. (1998): Az 1997 évi kutatási munkák a „Karancsi” területen. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 92 p. (kézirat) (Research activities in the Karancs region in 1997)

17

-- (1985): A mátraszelei tufabánya riolit-ártufa anyagának ásványkõzettani vizsgálata. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 45 p. (kézirat) (The mineralogical-lithological analysis of the rhyolite flood-tuff of the tuff mine at Mátraszele) Rásky K. (1958): Fosszilis növények a salgótarjáni kõszénfeküböl. – F. K. 88: 131–135. (Fossil plants from the coal floor at Salgótarján) (1959): The fossil flora of Ipolytarnóc. – Journ. of Paleontology. 33 (3): 453-461. Reichert R. (1925): Újabb adatok a Salgótarján környéki bazaltos kõzetek petrokémiai ismeretéhez. – F. K. 55: 181–196. (New data on the petrochemical interpretation of the basaltic rocks in the region of Salgótarján) -- (1928): Petrográfiai megfigyelések nógrádmegyei bazaltokon. 1. F. K. 57: 201-208. (The petrographical observations of the basalts of Nógrád County) -- (1931): A Szanda-hegy piroxénandezitje. – F. K. (1-2): 76- (The pyroxene andesite of Szanda Hill) Reineck H. E.- Singh I. B. (1973): Depositional sedimentary environments with reference to terrigenous clastics. – Springer Verlag, Berlin, 439 p. Repèok, I. (1981): Datovanie niektorých stredoslovenských neovulkanitov metódou stôp po delení uránu (fission track). – Západné Karpaty min., petr., geoch., metalogen. 8, Bratislava. Rimava 1995 = Odborné výsledky zoologických a mykologických výskumov : Vydané pri príležitosti roku ochrany európskej prírody ENCY’95. / Zost. Anton Krišín, Zost. Katarína Gaálová. 1.vyd. - Rimavská Sobota : SAŽP, 1995. - 118 s. Rodriguez Pascua M. A.- De Vicente G., Calco P. J. (2001): Paleoseismological analysis of late Miocene lacustrine successions in the Prebetic Zone, SE Spain. – Acta Geologica Hispanica, 36(3–4): 213–232. Rónai A. (1977): Negyedidõszaki kéregmozgások a Magyarmedencében. – F. K. 107 (3–4): 31–436. (Quaternary crustal movements in the Hungarian Basin) -- (1980): A negyedidõszak kõzettani formációi. – Ált. Földt. Szle. 14: 125–132. (Lithological formations of the Quaternary) Rozlozsnik P.– Emszt K. (1908): Elõzetes jelentés a Medveshegység (Nógrád vm.) amphibolos-nephelines basanitjáról. (Preliminary report on the amphibolic-nepheline basanite in the Medves Mountains, Nógrád County) -- – Emszt K. (1911): A Medves-hegység bazaltos kõzetei. – F. K. 41: 257–272. (The basaltic rocks of the Medves Mountains)

Large Copper Butterfly (Lycaena dispar) on the Maconka meadow 18

S Sabol, Martin et al. (2004): Early Villanyian site of Hajnáèka I (Southern Slovakia). – Gemer-Malohont Museum, Rimavská Sobota, 1–143. Šalaga, I. 1967: Ipe¾ III – hydrogeologický prieskum predpudovania pozorovacej siete podzemných vôd v povodí Ip¾a. Manuskript, Geofond, Bratislava. Schafarzik F. (1889): Trachytjaink néhány ritkább zárványáról. – F. K. 19 (11-12): 406-411. (On some rare inclusions of trachytes in Hungary) -- (1892): A Cserhát piroxén-andezitjei. – A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 1892. 9. 9. 327 p. (The pyroxene andesites of the Cserhát Hills) -- (1899): Adatok az ajnácskõi csontos-árok geologiai ismeretéhez. – F. K. 29 (10-12): 335–338. (Data on the geological interpretation of the Csontos Valley at Ajnácskõ) -- (1904): A Magyar Korona Országai területén létezõ kõbányák részletes is-mertetése. – Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest, 72 p. (The detailed description of the stone quarries in the lands of the Hungarian Crown) -- (1911): Kirándulás a nógrádi Medves hegységbe. – Magyar Geológiai Szolgálat Adattár, 8 p. (kézirat). (Trips to the Medves Mountains in Nógrád County) Scholtz M. (1917): A Karancs-hegység andezitjei. – F. K. 47 (4–9): 224–237. (The andesites of the Karancs Mountains) Schréter Z. (1912): A magyarországi szarmata rétegek stratigrafiai helyzete. – Koch emlékkönyv, pp. 127-152. (The stratigraphy of the Sarmatian strata in Hungary) -- (1919): Salgótarján környékének hidrológiai viszonyai. – F. K. 49. Hidr. Közl. II. (1): 82–102. (The hydrology of the Salgótarján region) -- (1929): A borsod-hevesi szén- és lignitterületek bányaföldtani leírása. – F. I. A. K.: 59-90. (The mining geology of the coal and lignite fields in the Borsod-Heves region) -- (1932): A kiskéri barnakõszénterület földtani viszonyai. – Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése a 1929-32 évekrõl, pp. 285(The geology of the brown coalfields at Kiskér) -- (1937): A kiskéri barnaszénterület földtani viszonyai. – É. J. 1929-32-röl, pp. 285–297. (The geology of the brown coalfields at Kiskér) -- (1940): Nagybátony környékének földtani viszonyai. – É. J. 1933-35-röl. (3): 1163–1178. (The geology of the Nagybátony region) Schwarz, J. (1994): Šiatorská Bukovinka - Šiatorská Bukovinka II - západ - výpoèet zásob stavebného kameòa. Geofond, Bratislava. Schwarz, R. (1938): Nástin geologických pomìrù v Hodìjovì-kúpelích (list spec. Mapy 4664/3, Rimavská Sobota). Vìstník Stát. geol. úst. Èeskoslov. rep. 14, 3, Praha, pp. 87-90. Šefara, J. et al. (1971): Geofyzikálny výskum Luèensko-rimavskej kotliny, správa o prácach za rok 1970. – Geofond Bratislava (kézirat)

Senes J. (1949): Geologické studiá terciéru juzného Slovenska. – Études géologiques du tertiaire de la Slovaquie du Sud. – Práce Státného Geologického Ustavu. Zosit 23: 5-85. -- (1961): A Nyugati Kárpátok õsföldrajzi fejlõdése a miocénban. – F. K. 91 (2): 147–161. (The palaeogeographical evolution of the Western Carpathian Mountains in the Miocene) Simoncsics P. (1959): A Salgótarján vidéki miocén barnakõszén palinológiai vizsgálata. – F. K. 89 (1): 71–84. (The palynological analysis of the Miocene brown coal in the region of Salgótarján) Sitár, V., Kvaèek, Z. a Bùžek, È. 1989: New late Neogene floras of suothern Slovakia (Pinciná and Hajnáèka). Západné Karpaty, Paleont. 13, Bratislava, pp. 43–59. Slávik, J. a kol. 1967: Neratsné suroviny Slovenska. Ústø.geol.úøad, Praha-Bratislava, pp. 1–510. Solt P. (1992): A kazári cápafogas réteg halmaradványai. – A M. Áll. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1990. évrõl, pp. 495–499. (The fish fossils in the shark teeth strata of Kazár) Somogyi S. et al. (1977 1978): A Börzsöny hegységnek és környékének agrogeológiai vizsgálata. – MTA FKI, Budapest 354 p. (kézirat). (The agrogeological analysis of the Börzsöny Mountains and environment) Stárka, V. (1968): Pseudokrasové sluje v èedièovém pøríkrovu Pohanského vrchu u Hajnáèky. Èeskoslov. kras 19, Praha, pp. 81–86. Stašiov, S. – Mock, A. – Mlejnek, R. (2003): Nové nálezy koscov (Opiliones) v jaskyniach Slovenska. Slov. kras 41, Liptovský Mikuláš, pp. 199–207. Steininger, F. F.- Berggren W. A.- Kent, D. V., Bernor L. R.- Sen S.Agusti J. (1996): Circum-Mediterranean Neogene (Miocene and Pliocene) marine–continental chronologic correlations of European mammal units. – In: Bernor L. R., Fahlbusch W., Mittmann H. V. (eds): The evolution of western Eurasian Neogene mammal faunas. New York, Columbia University, pp. 7–46. Strausz L. (1923): Az északkeleti Cserhát torton fáciesei. – M. T. T. É. 40.: 144-151. (The Tortonian facies of the Northeastern Cserhát Hills) -- (1924): Adatok az Ipolyvölgy vidékének geológiájához. – F. K. 54.: 71-77. (Data on the geology of the region of the Ipoly Valley) -- (1925): Az északkeleti Cserhát mediterrán rétegei. – Eötvös füzetek. 1.: 1–34. (The Mediterranean strata of the Northeastern Cserhát Hills) -- (1929): A bujáki lajtameszek. - F. K. 58. (1): 65–69. (The Leitha limestone at Buják) Stredné Slovensko Prírodné vedy 10: Zborník Stredosloveského múzea v Banskej Bystrici. / Zost. Peter Bitušík. - 1. vyd. Banská Bystrica: Stredoslovenské múzeum, 1991. - 333 s. : 1 mapka Sümeghy J. (1925): Szarmatakorú csigafaunák a Mátra meg a Bükk aljából. – F. K. 54.: 59-64. (Sarmatian gastropod fauna in the foreland of the Mátra and Bükk Mountains) Szabó Cs. – Nagy Bné – Solymos K. (1980): The genesis of garnets in the andesites of the Karancs-hill. – Ann. Univ. Sci. Rolando Eötvös Nom. Sep. Sect. Geol. 22. pp. 197–208. Szabó J. (1861): Ajnácskõ geológiai viszonyai. – Természettudományi Közlöny, Budapest. (The geology of Ajnácskõ) -- (1865a): A tarnóczi kövült fa. – M. T. T. K. 3: 374-383. (The petrified tree of Tarnócz)

-- (1865b): Pogányvár hegy Gömörben, mint bazaltkráter. – Mathematikai és Természettudományi Közlöny 3, Pest, pp. 320–373. (Pogányvár Hill in Gömör County as a basalt crater) -- (1872): Egy bazaltról Lõrinczi mellett a Mátra hegycsoportjában. F. K. 1 (1-3): 43–44. (On a basalt at Lõrinczi in the Mátra Mountains) -- (1879): Gránát és cordierit (dichroit) szereplése a magyarországi trachitokban. – MTA Értekezései a természettudomány körébõl 9. 23: 3–37. (The occurrence of garnet and cordierite (dichroite) in the trachytes of Hungary) Szabó, C. (1994). Mantle petrology and geochemistry beneath the Nógrád-Gömör Volcanic Field, Carpathian-Pannonian region. – International Geology Review, 36: 328–358,. -- – Bodnar, R.J. – Sobolev, A.V., (1996). Metasomatism associated with subduction-related, volatile-rich silicate melt in the upper mantle beneath the Nógrád-Gömör Volcanic Field, northern Hungary/southern Slovakia: evidence from silicate melt inclusions. – European Journal of Mineralogy, 8: 881–899,. Szádeczky Gy.(1899): A magyarországi korund-elõfordulásokról. – F. K. 29 (8-10): 240–252. (On the corundum occurrences in Hungary) Szakács A.– Seghedi I.– Zelenka T.– Márton E.– Pécskay Z.– Póka T. (1998): Miocene acidic explosive volcanism in the Bükk Foreland, Hungary. Identifying erruptive sequences and searching for source locations.– Acta Geologica Hungarica, 41 (4): 413–435. Szakáll S. – Gatter I. (1993): Magyarországi ásványfajok. – Fair System Kft., Miskolc, 211 p. (Mineral species in Hungary) Szalai I. – Zelenka T.(1979): A Darnó-vonal jelentõsége ÉszakMagyarország szerkezetfejlõdésében. – Á. F. Sz. 13: 7–31. (The significance of the Darnó Fault in the structural evolution of Northern Hungary) Szalai T. (1924): Az ipolytarnóczi aquitánien. – F. K. 54: 102–104. (The Aquitanian of Ipolytarnócz) -- (1930): A Prodinotherium hungaricum Éhik lelõhelyének geológiai viszonyai. – G. H. 6: 19–23. (The geology of the occurrences of Prodinotherium hungaricum) -- (1962): A Cserhát-Mátra gravitációs anomáliáinak tektonikai értelmezése és kristályos kõzeteinek helyzete a Ny-i Kárpátok rendszerében. – M. G. 3. (1-2): 31–40. (The tectonic interpretation of the gravitational anomalies in the CserhátMátra Mountains and the geology of rocks in the Western Carpathian system) Szarvas I.(2007): Case study of the Ipolytarnoc track site, Hungary. – New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin 42: 303–308. -- (2008a): Ipolytarnóc Fossils. – Bükk National Park Directorate, Eger, 20 p. -- (2008b): Földtani örökségünk ékessége, Ipolytarnóc. – TermészetBúvár, 2008 (4): 20–23. (Ipolytarnóc, a jewel of the Hungarian geological heritage) -- – Tardy, J. (2007): The would-be Novohrad-Nograd Geopark as one of the transborder candidates to protect geological heritage in Central Europe. – „Landscape and People: Earth Heritage, Culture and Economy”, 7th European Geopark Network Open Conference, Ullapool, Scotland, UK, 13-17 September 2007. -- – Tardy J. (2008): Bemutatkozik a Nógrád-Novohrad Geopark, (Introduction of the Nógrad- Novohrad Geopark ), Bükki NPI kiadványa, Eger, 6 p.

19

Székely A. (1954): A Zagyva-völgy geomorfológiája. – Földr. Ért. 3 (1): 3–25. (The geomorphology of the Zagyva Valley) -- (1958): A Tarna-völgy geomorfológiája. – Földr. Ért. 7 (4): 389–417. (The geomorphology of the Tarna Valley) -- (1964): A Mátra természeti földrajza. – Földr. Közl. 12 (3): 199–218. (The physical geography of the Mátra Mountains) -- (1965): Pleistocene periglacial landscape sculpture in the Northeastern Hungarian Mountains. – Acta Geol. Hung. 9: 107–123. -- (1969): A Magyar-középhegyvidék periglaciális formái és üledékei. – Földr. Közl. 17 (3): 272–289. (The periglacial landforms and deposits of the Hungarian mountains) -- (1973): A Magyar-középhegyvidék negyedidõszaki formái és korrelatív üledékei. – Földr. Közl. 21 (3): 185–203. (The Quaternary landforms and correlative deposits of the Hungarian mountains) -- (1978a): Structural forms and neotectonic movements in the Hungarian Mittelgebirge. – Stud. Geom. Carp.-Balc. 12. pp. 63–75. -- (1978b): Periglaciális domborzatalakulás a magyar középhegységekben. – Földr. Közl. 26 (1–3): 46–59. (Periglacial relief development in the Hungarian mountains) -- (1983a): Vergleichende vulkanische Mittelgebirgsforschung in Ungarn. – Ung.-Deutsch. Wiss. Koll. München, pp. 207–246. -- (1983b): A pleisztocén periglaciális domborzatformálás Magyarországon. – Földr. Ért. 32 (3–4): 389–398. (Pleistocene periglacial relief development in Hungary) -- (1985a): Recent research achievements and a tipology of volcanic mountains in Hungary. – In: Pécsi M. (szerk.): Enviromental and dynamic geomorphology. Budapest, pp. 157–170. -- (1987): Vulkáni hegységeink a legújabb kutatások tükrében. – Földr. Közl. 35 (3–4): 134–142. (Latest research activities on the volcanic hills of Hungary) -- (1997): Vulkánmorfológia. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. (The morphology of volcanoes) Szentes F. (1943a): Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. – Budapest, 68 p. (The geology of the broader environment of Aszód) -- (1943b): Salgótarján és Pétervására közötti terület. Magyar Tájak Földtani Leírása V. - Kiadja a Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest, 57 p. (The area between Salgótarján and Pétervására. The geology of Hungarian regions) Szentes Gy. (1971): Caves Formed in the Volcanic Rocks of Hungary. – Karszt- és Barlangkutatás VI. évf. Budapest, pp. 117–129 Szentirmai I. (1966): A kõszénképzõdés és az õsföldrajzi helyzet vizsgálata Nagybátony környékén. – F. K. 96 (1): 75–85. (The study of coal formation and the paleogeography in the environment of Nagybátony) -- (1967): Tengeri molluszka-fauna a szorospataki alsómiocén tarkaagyagösszletben. – F.K. 97 (4): 458–461. (Marine mollusc fauna in the Lower Miocene variegated clay beds at Szorospatak) Szepesházy K.(1942): A gömöri Ajnácskõ környékének bazaltos kõzetei. – Mathematikai és Természettudományi Értesitõ, Budapest. (The basaltic rocks in the environment of Ajnácskõ in Gömör County) Szerencsés T. (1987): Botanikai kutatásjelentés. – (kézirat). (Botanical research report) 20

Szilárd J. et al. (1974): Magyarázó az Északi-középhegység Bükktõl Ny-ra esõ területeinek 1:100 000-es méretarányú felszínmozgásos kataszteri térképéhez. – MTA FKI, 37 p. (kézirat) (Explanations to the 1: 100 000 cadastre map of surface movements west of the Bükk Mountains in the North Hungarian Mountains) Szili I. (2001): A kétágú Szanda - Séták egy tanösvényen és azon kívül. – Természet Világa, 132 (3) (Szanda Hill. Walking on a demonstration track and beyond) Szontagh T. (1880): A somoskõi bazaltkúp Salgótarján mellett és néhány szó a bazaltoszlopok keletkezésének elméletéhez. (The basalt cone of Somoskõ near Salgótarján and some words on the theory of the evolution of the basalt columns) -- (1883): A somoskõi bazaltkúp pusztulása. - F. K. 13.: 219–220. (The denudation of the basalt cone of Somoskõ) -- (1914): A természeti ritkaságok és szépségek védelme, gondozása, Nemzeti Park. – Jog- és Államtud. Továbbképzõ Közp. Biz. Kiadv., Budapest. (The protection and management of natural rarities and interests, natural park) Sztanó O. (1994): The tide-influenced Pétervására Sandstone, Early Miocene, Northern Hungary: sedimentology, palaeogeography and basin development.– Geologica Ultraiectina, 120., 155 p.

T Tamáshidy L. – Bazsalya Gy. (1971): Összefoglaló földtani jelentés a szúpataki mész-kõbányáról. – (kézirat). (Geological summary report on the limestone quarry of Szúpatak) apák, M. et al. (1990): Závereèná správa z ukonèenej výskumnej úlohy „Ekonomika nerastných surovín a geologickoprieskumných prác“. – Geofond, Bratislava. Tari G. – Horváth F. (1995): Middle Miocene extensional collapse in the Alpine-Pannonian transitional zone. In (Horváth et al. eds): Extensional collapse of the Alpine orogene and hydrocarbon prospects in the basement and fill of the western Pannonian Basin. – Guidebook of AAPG Intern. Confer. 6, Nice, pp. 75–105. Tardy J. (1986): A béri andezitek. – Élet és Tudomány (The andesites at Bér) -- (1995): The Story of 22 Million Years in Ipolytarnóc. – World of Nature, Special Issue, Budapest, pp. 54–55. -- (szerk.) (1996): Magyarországi települések védett természeti értékei. – Mezõgazda Kiadó, Budapest, 663 p. (The protected natural heritage of Hungarian settlements) -- – Kordos L.– Szarvas I. (2003): A global comparative analysis of the Palaeohabitat of Tarnoc, 45 p. -- – Szarvas, I. (2006): A Potential European Geopark, the transboundary Novohrad-Nograd Geopark initiative. – 2. Internat.Geopark Conf., Belfast. p.130. -- – Szarvas, I. (2007): The Novohrad-Nograd Geopark as one of the would-be stewards of Nature Protection in Central Europe (Abstract). – The Second International Symposium on Development within Geoparks: Environmental Protection and Education, China -- – Szarvas, I. (2008): The Novohrad-Nograd Geopark as a potential steward of geological heritage in Central Europe. – Osnabrück

Tari G. – Horváth F. (1995): Middle Miocene extensional collapse in the Alpine-Pannonian transitional zone. – In: Horváth F. et al. (eds.): Extensional collapse of the Alpine orogene and hydrocarbon prospects in the basement and fill of the western Panno-nian Basin. – Guidebook of AAPG Intern. Confer. 6. Nice, pp. 75–105. Tasnádi Kubacska A. (1939): Trilophodon angustidens Cuv. forma praetypica koponyamaradványa Zagyvapálfalváról. – A. H. N. M. N. H. Pacs Min.-Pal. 32.: 154–164. (The skull remains of Trilophodon angustidens Cuv. forma praetypica from Zagyvapálfalva) -- (1940): Jelentés az ipolytarnóci ásatásokról. – Akadémiai Értesítõ 50. (470): 297-299. (Report on the excavations at Ipolytarnóc) -- (1956): Õsállatok megkövesedett lábnyomai Ipolytarnócon. – Élet és Tudomány 11. (41): 1309–1312. (The fossilized footprints of ancient animals at Ipolytarnóc) -- (1958): Õséletkutatás Ipolytarnócon. – T. T. K. 89. (4). 162–166. (Palaeontological research at Ipolytarnóc) -- (1960): Az ipolytarnóci õsvilági strand. – (Une plage antique á Ipolytarnóc.) In: Kenyeres L., Tildy Z.: Védett természeti ritkaságaink. – Budapest, pp. 251–223. (The palaeobeach of Ipolytarnóc) -- (1976): Traces of Prehistoric Life in the Sandstone with Footprints at Ipolytarnóc Village (N Hungary). – Ann. Rep. Geol. Inst. Hung., 1974, pp.77–94. -- (1977): Expedició az idõben [Expedition in Time]. – Gondolat, Budapest, pp.1–125. Telegdi Roth K. (1912): A Magyar Középhegység északi részének felsõ oligocén rétegeirõl, különös tekintettel az egervidéki felsõ oligocénre. – Koch Emlékkönyv, pp. 111–126. (On the Upper Oligocene strata of the northern parts of the Hungarian Mountain with special emphasis on the Upper Oligocene in the region of Eger) Tuzson J. (1901a): A tarnóczi kövült fa. - Könyvismertetés Mágocsy-Dietz S.-tól. – T. T. K. 32.: 280–281. (The petrified tree of Tarnócz) -- (1901b): The silicified wood of Tarnóc. – Természetrajzi Füzetek, 24., pp.273–316.

U Uhrin, M. (1995): Predbežná správa o výskyte stavovcov (Vertebrata) v pseudokrasových jaskyniach Cerovej vrchoviny. – In (Gaál L. ed.): Preserving of pseudokarst caves. Proceed. Rimavská Sobota-Salgótarján, 96–98. UNESCO World Heritage Committee (2004): Decisions adopted at the 28th Session of the World Heritage Committee, 207 p. Uznesenie vlády Slovenskej republiky zo dòa 17.3.2004 è. 239/2004 – Schválený zoznam Chránených vtáèích území

V Vadász E. (1910): A Duna-balparti idõseb rögök õslénytani és földtani viszonyai. ? MÁFI Évkönyv 18 (2): 99-171. (The palaeontology and geology of the older hills on the left of the Danube) -- (1960): Magyarország földtana. 2. kiadás – Budapest. (The geology of Hungary) -- (1963): Magyarországi kövesedett famaradványok földtani kérdései. – F. K. 93. (4): 505–544. (The geological aspects of the petrified trees of Hungary) -- (1964): Riolittufában szenesedett fatörzs együttes vizsgálata. – F. K. 94. (3): 385-387. (The complex study of the tree trunk charred in rhyolite tuff) Vakarcs G.– Hardenbol J.– Abreu V. S.– Vail P. R.– Várnai P.–Tari G. (1998): Oligocene–Middle Miocene depositional sequences of the Central Paratethys and their correlation with the regional stages. – In: Mesozoic and Cenozoic sequence stratigraphy of European basins, SEPM Special Publications, 60. pp. 209–231. Valach, I. et al. (1995): Projekt Prírodnej rezervácie Vodná nádrž Gemerský Jablonec. – kézirat. ŠOP levéltára, Banská Bystrica. Vámos R.(1965.): Mikrobiológiai folyamatok szerepe növényi maradványok kovásodásában. – F. K. 96: 213–218. (The role of microbiological processes in the silification of plant remnants) Varga Gy. (1962): A Mátra hegységi dácit és dácittufa genetikai összefüggéseinek vizsgálata. – F. K. 92. (4): 375–386. (The study of the genetical relationships between the dacite and dacite tuff in the Mátra Mountains) -- (1966): A Mátra hegység fejlõdéstörténetének vázlata. – É. J. 1 964-rõl, pp. 389–402. (A review of the evolution of the Mátra Mountains) -- (1968): Szerkezeti mozgások és a vulkanizmus kapcsolata a Mátra hegységben. – É. J. 1965-rõl, pp. 305–316. (The relationship between structural movements and volcanism in the Mátra Mountains) -- (1971): Piroklasztikum változatok a Cserhát hegység keleti szegélyérõl. – É. J. 1968-ról, pp. 167-178. (Pyroclastic variants from the eastern rim of the Cserhát Mountains) Varga Gy. – Csillagné Teplánszky E.– Félegyházi Zs. (1975): A Mátra hegység földtana. – F. I. É. K. 57. (1): 1–575. (The geology of the Mátra Mountains) Vargáné Máthé K. (1967): A Mátra hegység hidropiroklasztikumos összletének elterjedése és õsföldrajzi vizsgálata. – E. J. 1965rõl, pp. 333-339. (The extension and palaeogeographical analysis of the hydropyroclastic beds of the Mátra Mountains) Vass D.– Koneæny V.– Œefara J.– Pristaœ J.– Œkvarka L. (1979): Geologická stavba Ipel’skej kotliny a Krupinskej planiny. – Geologicky Ústav Dionyza Œtúra, Bratislava, 277 p. -- – Eleèko, M. (1982): Litostratigrafické jednotky kišcelu až egenburgu Rimavskej koltiny a Cerovej vrchoviny (južné Slovensko). – Geol. práce 77. pp. 111–124. -- et al. (1988): Štruktúrny vrt FV-1 Blhovce. – Regionálna geol. Západnych Karpát 23. Bratislava. -- – Eleèko, M. – Pristaš, J. (1986): Klenba Cerovej vrchoviny – mladá štruktúra na južnom Slovensku. – Geol. práce, Správy 84. Bratislava, pp. 135–140. -- et al. (1992): Vysvetlivky ku geologickej mape Luèenskej kotliny a Cerovej vrchoviny 1 :50 000. – Geol. ústav D. Štúra, Bratislava. 196 p. 21

-- et al. (2000): Origin of the Pliocene Vertebrate Bone Accumulation at Hajnáèka, Southern Slovakia. – Geologica Carpathica 51. 2. Bratislava. -- (2002): Lithostratigraphy of Western Carpathians: Neogene and Buda Paleogene.– Œtátny geologicky ústav Dionyza Œtúra, Bratislava, 202 p. VÁTI Kht. ( 2003): World Heritage Nomination and Management Plan of Palaeohabitat Tarnoc, 84 p. Végh S.-né (1978): Csõvár (Couches de Csõvár). ? Lexique Stratigraphique International 1. 9. 61–62, Paris (Csõvár Hill) Velitzelos, E.(1999): La Foresta Pietriificata dell’Isola di Lesbo. – In Pinna, G. ed. Storia Naturale D’Europa. – Jaca Book, Milano, pp. 219–222. Vialov, O. S. (1985): The tracks of rata in the Lower Miocene of Hungary. – Palaeont. Sbornik., 22:71–78. -- (1986): Artiodactyla’s Traces from the Lower Miocene of Hungary. – Palaeont. Sbornik., 23: 63–69. Vitális Gy. (1960): Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetõségei. – Hidr. Közl. 40: 208–223. (The geological aspects of the planned reservoirs in the region of Salgótarján) -- (1972): A vízbeszerzés földtani lehetõségei Nógrád megyében. – Hidr. Közl. 52 (7): 273–278. (The geological conditions of water supply in Nógrád County) Vitális I. (1915): Adatok a Cserhát keleti részének geológiai viszonyaihoz. – M. T. T. É. 33 (8): 561–576. (On the geology of the eastern parts of the Cserhát Hills) -- (1923): Jelentés a Vác, Kósd, Csõvár, Nézsa, Legénd és Alsópetény szénterületérõl OFA, C/X 19. (kézirat) (Report on the coalfields of Vác, Kósd, Csõvár, Nézsa, Legénd and Alsópetény) -- (1930): Jelentés 1/ kósdvidéki és 2. csõvár–nézsa–legéndi reménybeli eocén szénelõfordulásokrólterület XY p. ? OFA, C/X. 22. (kézirat) (Report on the prospective Eocene coal occurrences in the region of 1/ Kósd and 2/ Csõvár- Nézsa- Legénd) -- (1932): Kutatási program az 1932 évre. Szén, Bakonyalja, Csetény, Budakalász, Kósd, Csõvár-Nézsa, Mecsek, Budafa. 5 p. ? OFA, B VIII. 114 (kézirat) (Research programme for the year 1932. Coal, Bakonyalja, Csetény, Budakalász, Kósd, Csõvár-Nézsa, Mecsek, Budafa) -- (1933): Jelentés Csõvár, Nézsa és Légénd-Romhány községek határának reménybeli szénterületérõl és a nézsai kutatófúrás kitûzésérõl XZ p. ? OFA, G/X. 44. (kézirat) (Report on the prospective coalfields at the villages of Csõvár, Nézsa and Légénd-Romhány, and the on the location of the exploration well at Nézsa) -- (1934): A Salgótarján–Egercsehi szénmedence, tekintettel az alsómiocén szén és a „schlier” földtani viszonyára. – Matematikai és Természettudományi Értesítõ 52. pp. 287-313. (The coalfield of Salgótarján- Egercsehi and the geology of the Lower Miocene coal and schlier) -- (1935): Jelentés a vizslási szénsavgáz-kitörésrõl. – MGSZ Adattár (kézirat). (Report on the carbonated gas eruption at Vizslás) -- (1938): A Salgótarjáni üveggyár artézi kútja. – Hidr. Közl. 18: 405–412. (The artesian well of the glass-works of Salgótarján) Vitális S. (1940): Földtani megfigyelések a salgótarjáni szénmedencében. – F. K. 70: 12–22. (Geological observations in the coalfield of Salgótarján)

22

-- (1961): Életnyomok a salgótarjáni barnakõszénmedencében. – F.K. 91 (1): 3–19. (The traces of life in the brown coalfield of Salgótarján) Vítek, J. (1983): Nekrasové jeskynì v Cerové vrchovinì. Krásy Slov. 60, 10, Bratislava, 39–40. Vörös I. (1980): Magyarország fosszilis elephantidái. 1. ÉszakMagyarország Elephantidae leletei. – Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. pp. 13–49. Vyhláška è. 24/2003 Z. z., ktorou sa vykonáva zákon è. 543/2002 Z. z. o ochrane prírody a krajiny. Vyhláška MK SSR è. 113/1989 Z.z. o Chránenej krajinnej oblasti Cerová vrchovina Vyhláška MŽP SR è. 433/2002 z.z. o Chránenej krajinnej oblasti Cerová vrchovina Výnos MŽP SR è.3/2004-5. 1 zo 14. júla 2004, ktorým sa vydáva národný zoznam území európskeho významu Výsledky mapovania inváznych druhov rastlín v CHKO Cerová vrchovina – interné materály S-CHKO Cerová vrchovina. Vysvetlivky k regionálnym geologickým mapám Slovenska (1992) Vysvetlivky ku geologickej mape Luèenskej kotliny a Cerovej vrchoviny. / Zost. Dionýz Vass, Zost. Michal Eleèko. - 1.vyd. Bratislava : GÚDŠ, 1992. - 196 s. : príloha 2 geologické mapy (Vysvetlivky k regionálnym geologickým mapám Slovenska) Vytøísal, M. (1995): V ríši ståpov – objav ståpovej jaskyne. Spravodaj SSS 4/1995, Prešov, 33-34.

Z Zajacz, Z. – Szabó, C., (2003). Origin of sulfide inclusions in cumulate xenoliths from Nógrád-Gömör volcanic field, Pannonian Basin (north Hungary/south Slovakia). – Chemical Geology, 194: 105–117. Zajzon, N. (2003): Micro- and clay mineralogy of carbonates In the T/J boundary beds at Csõvár, Hungary. – In: Michalik, J. (ed) IGCP 458 Triassic/Jurassic Boundary Events. Field Workshop, Stara Lesná, Slovakia, Bratislava, 41–42 Zákon è. 543/2002 Z.z. o ochrane prírody a krajiny a krajiny a o znení a doplnení niektorých zákonov è. 525/2003 Z.z., zákona è. 205/2004 Z.z., zákona è.364/2004 Z.z., zákona è. 587/2004 Z.z., zákona è.15/2005 Z.z. zákona è. 479/2005 Z.z a zákona è. 24/2006 Z.z. Zakoviè, M.– Bodiš, D.– Orvan, J. – Lopašovský, K. (1994): Hydrogeológia Rimavskej kotliny a východnej èasti Cerovej vrchoviny. Západ. Karpaty, séria Hydrogeol. a inž. geol. 12, Bratislava, 119–142. Zborník referátov seminára konaného pri príležitosti 10. výroèia vyhlásenia CHKO Cerová vrchovina - Spoloèné dedièstvo Obruèná, 7.-8.september 1999 - Banská Bystrica: SAŽP COPK, 1999. - 84 s. Zelenka, T. – Póka, T.– Márton, E. – Pécskay, Z., (2004). A Tari Dácittufa Formáció típuszelvényének felülvizsgálata. MÁFI Évi Jelentés 2004-rõl, pp. 73–84. (The revision of the type section of the Dacite Tuff Formation of Tar) Zepharovich, V. (1859): Mineralogischen Lexicon für des Kaisserthum Österreich. – Wien, 621 p. Zipser, Ch. A. (1817): Versuch eines topographisch mineralogischen Handbuches von Ungarn. – Oedenburg, 440 p. Zorkovský, B. (1950): Chemická povaha granátov z granátových andezitov od Tisovca a Šiatoroša. – Geol. sborník 1 (1): 225–231.

INTERNET Ipolytarnoc Fossils ( http://ipolytarnoc.kvvm.hu )

Abbreviations Á. F. Sz. = Általános Földtani Szemle (Budapest) A. G. = Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) A. G. P. H. = Annales Géologiques des Pays Helléniques (Athénes) A. H. N. M. N. H. = Annales Historico Naturales Musei Nationales Hungarici (Budapest) A. U. S. B. R. E. N. = Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae (Budapest) A. U. Sz. M. P. = Acta Universitatis Szegediensis. Acta Mineralogica Petrographica (Szeged) B. K. L. = Bányászati és Kohászati Lapok, i.e. Bányászati Lapok (Budapest) D. T. 1. T. T. = Debreceni Tisza István Tudományos Társaság (Debrecen) É. J. = Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, i.e. Relationes Annuae Instituti Geologici Publici Hungarici (Buda~st) E. L. G. 1. É. J. = Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Évi Jelentése (Budapest) Földr.Ért. = Földrajzi Értesítõ (Budapest) F. É. = Földtani Értesítõ (Budapest) F. I. A. K. = Magyar (kir.) Állami Földtani Intézet Alkalmi (Gyakorlati és Népszerû) Kiadványai (Budapest) F. I. É. K. = Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, i.e. Annales Instituti Geologici Publici Hungarici (Budapest) F. K. = Földtani Közlöny (Budapest) F. Közlem. = Földrajzi Közlemények (Budapest) F. Kut. = Földtani Kutatás (Budapest)

R. A. 1. G. D. = Relationes Annual Instituti Geologici Publici Hungarici. B. Disputationes, i.e. Beszámoló am. kir. Földtani Intézet Vitaüléseinek Munkálatairól (Budapest) S. A. W. = Sitzungsberichte Österrechische Akademie der Wissenschaften. Mathematisch-Naturwissenschaftli- che Klasse (Wien) T. T. K. = Természettudományi Közlöny (Budapest) V. G. R. A. = Verhandlungen der kaiserlichen-königlichen Geologischen Reichsanstalt (Wien)

G. H. = Geologica Hungarica, Series Palaeontologica (Budapest) G. H. S. G. = Geologica Hungarica, Series Geologica (Budapest) H. E. A. T. = International Symposium on the Hellenic Arc and Trench (Athenes) Hidr. Közl. = Hidrológiai Közlöny (Budapest) H. T. = Hidrológiai Tájékoztató (Budapest) J. G. B. A. = Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt (Wien) J. G. R. A. = Jahrbuch der Geologischen Reichsanstalt, i.e. Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt (Wien) J. J. M. = Jelentés a Jövedéki Mélykutatás Munkálatairól (Budapest) MÁFI-Ad. = Magyar Állami Földtani Intézet Adattára (Budapest) M. F. T. = Magyarhoni Földtani Társulat (Budapest) M. G. = Magyar Geofizika (Budapest) M. O. T. M. = Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai M. T. A. O. K. = Magyar Tudományos Akadémia Mûszaki Tudományok Osztályának Közleményei (Budapest) M. T. F. L. = Magyar Tájak Földtani Leírása (Budapest) M. T. T. É. = Mathematikai és Természettudományi Értesítõ (Budapest) M. T. T. K. = Mathematikai és Természettudományi Közlemények (Budapest) N. J. = Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Palaeontologie (Stuttgart) Õ. V. = Õslénytani Viták (Discucciones Palaeontologicae) (Budapest) 23