NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI NEW CHACES FOR INNOVATIVE SMES

1

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI NEW CHACES FOR INNOVATIVE SMES

3

EU COMPASS 3

2

Sadržaj / Tartalom / Table of contents – 3 Uvod.....................................................................................................................3 Inovacija i razvoj malih i srednjih podzeća u zrcalu konkurentnosti 2014-2020............................................................................................................5 Nova ključna riječ politike MSP (malih i srednjih poduzeća) je - INVESTICIJA.......................................................................................................7 Bevezetés...........................................................................................................12 Innováció és kkv fejlesztés a versenyképesség tükrében 2014-2020..........................................................................................................14 A KKV politika új kulcsszava - BEFEKTETÉS.................................................16 Introduction......................................................................................................22 Innovation and SME development in reflections of competitiveness 2014-2020..........................................................................................................24 The new keyword of SME policy - INVESTMENT............................................25

IMPRESSZUM: Információs füzetek – EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA

Uvod Inovativna poduzeća, poduzeća početnici i mala poduzeća koji su sposobni za porast, stvaraju bazu gospodarstva u jednom području. U raznim zemljama svijeta je vidljivo da nova poduzeća ili koje samo kratko vrijeme funkcioniraju, pogotovo inovativna poduzeća, kao i fizčke osobe izumitelji, te istražitelji izrazito teško mogu naći pristup izvorima za financiranje. Banke i organizacije za ulaganje rizičnog kapitala nisu u stanju učinkoviti odgovor dati na specifične izazove koji proizlaze iz spečifičnih rizika i potrebe klijenture iz malih poduzetništva, te na problematiku isplativosti dimenzionalnog gospodarstva. Na prijedlog EU zemlje članice u svojim razvojnim programima sve izražajnije se služe sa povratnim sredstvima, zbog ovog razloga za poduzeća I+R+I sa novim elementima se širi paleta financijskih sredstava. Unatoč tome, domaće tvrtke puno manje mogu iskoristiti vanjske izvore za financiranje poduzetničkog porasta, nego u razvijenijim zemljama. Od mađarskih poduzeća blizu 80% funkcioniraju bez kredita, u razvijenijim zemljama je taj omjer svega 15-20% U brojnim zemljama svijeta se vidi da poduzeća početnici ili koji su na samom početku funkcioniranja, pogotovo inovativna poduzetća, kao i fizčke osobe izumitelji, te istražitelji i nositelji ideja izrazito teško mogu naći pristup izvorima za financiranje. U Istočnoj Europi, kao i u našoj domovini ova se problematika ek-

3

sponencijalno pojavljiva. Možemo uspostaviti da banke i druge klasične uslužne institucije financiranja za načine financiranja (kredite za investicije i funkcioniranje, usluge lizinga, faktoringa i drugih usluga) nisu u stanju advekatan odgovor dati na problematiku izazova rizika i potrebe, te na problematiku isplativosti dimenzionalnog gospodarstva tipično malim i srednjim poduzećima, a koje su po dimenziji start-up i spin-off, kao i nositeljima projekata, Na području inovacije u velikoj mjeri se događa da zbog velikih tranzakcijskih troškova pristupi kreditima i izvorima kapitala se sužavaju sa minimalnim organizacijskom pozadinom raspoloživim nositelja ideja, istraživačima i tvrtkama koje su oni formirali, s druge strane ponuda izvora sa malim iznosima je jako slaba, a što rezultira i dovodi do takozvane „rupe u kapitalu ili financiranju“ (equity gap, finance gap). Približavajući se problematici iz aspekta tržišta kapital (izvor) na strani potražnje i ponude ne, ili samo u jako malom presjeku se susreće sa osnovnom problematikom razvoja projekata I+R+I (istraživanje+razvoj+ inovacija). Znatan broj tvrtki samo sa specijalnim ulaganjima, sa uzimanjem velikog rizika bi mogle postići daljnji zamah, a koji izvori samo u jako maloj mjeri stoje na raspolaganju u pojedinim zemljama članica, pogotovo u novopriključenim zemljama.

EU COMPASS 3

4

DOBIT

Krivulja životnog ciklusa inovativnih poduzeća („Dolina smrti”) i njihovi potencionalni ulagači

PRVO PUŠTANJE NA BURZI

Organizacije rizičnog kapitala, razvojni kapital poduzetništva

POSLOVNI ANĐELI

3. KRUG

PREMOŠTENJE

2. KRUG 1. KRUG RANIJA FAZA

SIJAČ

STARTNE

KASNIJA FAZA

RANI PORAST

EKSTENZIJA

EXIT TIME

„DOLINA SMRTI” TOČKA POKRIĆA

Jedan drugi karakteristični problem je nisko informiranost, a koje pak na tržištu „investicija” stvara visoke troškove traživanja i zbog asimetrije iunformacija rezultira pad učinkovitosti. Manjkajuće informacije o tržištu oduzimaju jako puno vremena i energije i od tražitelja izvora, kao i od investitora! Ovi nedostaci tržišta su motivirali rukovodstvo Europske Unije da pokušaju sa specijalnim ili novim financijskim sredstvima osigurati teren i podupirati tvrtke početnike ili koje su u ranoj fazi porasta. Zbog manjkajućih bankovnih mogućnosti znatan broj poduzeća ima mogućnost služiti se izvorima investitora, kao alternativnim financiranjem, ali uključenje jednog investitora može dovesti do

brojnih izazova tražitelje izvora, tj. nositelje projekata. Uz sve ovo možemo uspostaviti da mogućnosti inovativnih malih i srednjih poduzeća u eventualnom uključivanju izvora kapitala momentalno su jako ograničene. Za financiranje otvorena međudruštva, fondovi rizičnog kapitala i privatni investitori momentalno su manje diverzificirana i ostavljalju prilično veliku tržišnu rupu na slobodnom u investiranju malih i srednjih poduzeća, dakle ponuda kapitala je vrlo uska. U novom proračunskom razdoblju Europske Unije (2014-2020.) najvažnija pozivna riječ bude investicija. Politika za potpore premjestiti će naglasak sa nepovratna sredstva na povratna, a u jednom stavlja naglasak


na revolving sheme, koje uz investicije istodobno dalju garanciju i programe zajma. Do sadašnja razvojna politika EU nije bila dovoljno učinkovita za konkurentnost malih i srednjih poduzeća, a istodobno niti Europe. Sama raspodjela izvora nije bila dovoljno učinkovita, jer za poduzeća, ili organizacijama pospodarstava pružene jednokratne potpore nisu uvjek dovele do promicanje i prosperiteta, dapače ponekad do rasipnog raspodjela izvora i do teško mjerenih rezultata. Inovacija i razvoj malih i srednjih podzeća u zrcalu konkurentnosti 2014-2020. Europska Komisija pustila u javnost, da za porast konkurentnosti i promicanje djelatnosti malih i srednjih poduzeća stojiti će na raspolaganju 2,5 milijardi eura od 2014. do 2020. godine. Najvažniji elementi novih potpora su potpomoći pristup financiranju i promicanje poduzetničke kulturu, a tu se podrazumjeva i otvaranje novih poduzeća. U svrhu konkurentnosti poduzetništva i programi za mala i srednja poduzeća (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs – COSME) u razdoblju od 2014-2020. godine raspolažu se sa 2,5 milijardi eura, koji su takva financijska sredstva, koja nastavljaju djelatnosti momentalnih okvirnih programa konkurentnosti i inovacijskih programa. Novi program prvenstveno podupira: 1. poduzetnike, prvenstveno mala i srednja poduzeća, da bi imali lakši pristup potrebnim mogućnostima za financiranje svojih poduzeća,

5

2. one građane, koji žele nastati poduzetnikom i imaju poteškoća na samome startu poduzetničke djelatnosti, 3. uprave zemalja članice, koje sa time dobiju učinkovitiju pomoć za izradu učinkovitih reformnih mjera i provedbe sardžaja. Program za konkurentnost poduzetništva i program za mala i srednja poduzeća stavlja u centralnu točku sredstva za financiranje i fokusira na podupiranje poduzeća koja nastoje postati međudržavnima. U svrhu onog interesa da bi mala poduzeća sve lakše iskoristili mogućnosti iz programa, žele pojednostaviti program. Općenite smjernice programa su, kako slijedi: • Potpomaganje pristupa za financiranje malih i srednjih poduzeća (MSP) u obliku financiranja kapitala i kredita: MSP-i pomoću sredstava prvenstveno dobivaju potporu za financiranje porasta u fazama, tzv. sredstva za financiranje kapitala, koja su na tržišnoj bazi nuđenakao nepovratna sredstva za financiranje kapitala, prvenstveno u obliku rizičnog kapitala, preko financijskih posrednika. A kreditna sredstva nude direktne konstrukcije ili druge konstrukcije za raspodjelu rizika malim i srednjim poduzećima, uključivši posrednike za pokrića kredita. • Pristup tržištima unutar Unije i svugdje na svijetu: uslužna djelatnost orijentirana porastu i podupiranju poduzetništva pomoću Enterprise Europe Network, koji potpomaže širenje poslovne djelatnosti na jedinstvenom tržištu. Ovaj program MSP-e podupiraje i izvan Unije. Podupiranje suradnje međudržane industrije

EU COMPASS 3

6

je također dio programa, pogotovo za partnere EU i za glavne trgovačke partnere, sa ciljem da se smanji razlika regulativne i poduzetničke sredine. • Poticanje poduzetničke sposobnosti: djeltanost koja se odnosi na razvoj poduzetničke sposobnosti i attitudi, pogoto kod novih i mladih poduzetnika, te u krugu žena. Očekuje se da će program podupirati godišnje 39.000 tvrtke, a koje će godišnje 29.500 radnih mjesta otvoriti ili očuvati postojeća, te ostvariti 900 nove poslovne proizvode, usluge

ili procese. Zahvaljuljući ponuđenim daljnjim kreditima i investicijama za europska poduzetništva od 3,5 milijardi eura, pristup zajmovima poduzetnicima će se u velikoj mjeri pojednostaviti, prvenstveno onima, koji u svoju djelatnost uključuju i iniciraju prekogranične aktivnosti. Financijski okvir za realizaciju čini fond od 2,5 milijardi eura, a od kojeg je 1,4 milijardi eura izdvojeno za sredsta finansiranja. Ostali iznos će se potrošiti na Enterprise Europe Network, na promicanje međudržavne industrijske suradnje, te na osposobljavanje i daljnja educiranja poduzetnika.

OMJER ULAGANJA U PODUZETNIČKA I+R (ISTRAŽIVANJE+RAZVOJ) KAO DODANA VRIJEDNOST 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 Slovačka

Poljska

Mađarska

Spanjolska

Irska

Češka

Kina

Slovenija

EU-27

Francuska

Njemačka

Austria

Danska

SAD

Koreja

Velika Britanija

Izvor: Eurostar, 2010.

Japan

Finska

Švedska

0,00


7

Nova ključna riječ politike MSP (malih i srednjih poduzeća) je - INVESTICIJA

ku financiranja za novo proračunsko razdoblje.

U globalnom natjecanju Europska Unija nije bila u stanju u dovljnoj mjeri se pozicionirati. Jedan razlog toga možemo tražiti u praksi unijskog budžeta, a koji je u jednom i razvojna poltika zajednice. Općenito je iskustvo da momentalna raspodjela izvora ne dinamizira u poželjnoj mjeri regionalni porast i konkurentnost. U slijedećem proračunskom perijodu Europska Komisija u ime Europske Unije nastojati će da današnje investicije stvaraju čvrsti temelj za budući porast gospodarstva. Ovo prepoznajući Unija će u slijedećem razdoblju posvetiti istaknutu pozornost povratnim konstrukcijama i tome osiguranim izvorima, na izradu i otvorenje istih. Ove konstrukcije prvenstveno – iako ne isključivo – otvaraju se za mala i srednja poduzetništva i unutar njih se fokusira na start-up tvrtke, koje su sposobne za brzi porast i inovaciju.

Europska Unija čuva jako ambiciozni plan za financiranje poduzeća početnike (start-up). Prema informacijama EurActiv sa ostvaranjem novih regulativnih okruženja Unija želi postići da svaka među organizacija koja ima ovlast nad fondovima ričnog kapitala u ma kojoj zemlji članica može slobodno funkcionirati i investirati. Iz nadzornog teksta i plana Europskog zakona za mala poduzetništva se vidi da voditelji istraživaju izvedbu online platforma za potražnju i ponudu fonda rizičnog kapitala pomoću mreže za razvoj poduzetništva Europe, preko Enterprise Europe Networka.

Veliki broj inovativnih tvrtki mogle bi se sa takvim specifičnim oblicima razvijati, koje nose u sebi veliki rizik, a koji ne ili samo u maloj mjeri stoje na raspolaganju u pojedinim zemljama članica, pogotovo u novo učlanjenim zemljama. U interesu pomicanja ovoga EU više iskusna, ili pilot programa je pokrenula u periodu od 2007-2013. godine, a koja iskustva će dati tehni-

• EU27 =blizu 28 miliona msp. • Od poduzeća 99,8% (od ovih mikro tvrte = 93%) • Od radnih mjesta osiguraju 66% • Pristup financiranju • je najviše potreban za 21% msp-a* • Pomoću financijskih sredstava OPKI-a potencijalno bi se moglo financirati 500 000 msp-a

Mogućnosti financiranja pomoću okvirnih programa za konkurentnost i inovacije (OPKI) Stanje sektora malih i srednjih poduzeća u EU-i:

EU COMPASS 3

8

Financijska sredstva OPKI-a ŠTO?

ODAKLE?

TKOME?

RIZIČNI KAPITAL

GARANCIJE

Potpora inovativnim msp-ima koji su u brzom porastu Fondovi rizičnog kapitala (~ 500 milijuna EUR) Faze početnih koraka i start Faza porasta (novi) Poslovni anđeli (novi)

Svote za garancije msp-ima (~ 500 milijuma EUR) Financiranje zajmova (kredit ili lizing) Mikro kredit Ulaganja kapitala ili kvazi kapitala Pretvaranje u vrijednosne papire

Tvrtkama početnicima ili koji su ranoj fazi djelovanja, a koje su inovativne i u brzom porastu

Tvrtkama koje su u fazi porasta i širenja

Sprijateljimo se sa investicijama... Od projekata za I+R+I iz aspekta poduzetništva razlikujemo dvije vrste grupa investitora na tržištu privatnih investitora: • formalni investitori (institucijski) • informalni investitori (privatnici) Institucijski investitori mogu biti takvi profesionalni, kao što su fondovi rizičnog kapitala, operatori privatnih fondova, razvojna društva, i sl. Neki od institucijskih investitora nude ulaganja građana, te kasnije ulažu u fondove kapitala, a koji vode alternativno financiranje i sa time generiraju koncentriranu potražnju za financijska ulaganja. Kumuliraju veći kapitalni iznos za formiranje drugih investicijske fondova (rizičnog kapitala). Tipično institucijskih investitori su banke, razvojne banke, razvojni fondovi, institucije osiguranja, a koji karakteristično svoje investicije izdvajaju preko fondova rizičnog kapitala.

Subjekti ponuđači na informalnom tržištu rizičnog kapitala su poslovni anđeli ili „ne institucijski investitori rizičnog kapitala” (business angels, informal investors), to su karakteristično anonimne privatne osobe, koje više puta ulažu materijalna sredtva i a često i znanje (poduzetnička iskustva, stručno znanje, sustave kontakata, adicionalna tržišna iskustva, i sl.) na burzama ne registrirana mala poduzeća i sa kojima prije ulaganja nisu bili u kontaktu. U razvijenijim gospodarstvenim sredinama poslovni anđeli formiraju grupacije ili mreže, i na taj način su lakše pristupni za poduzeća, za tražitelje izvora. U dobrom slučaju inovativne tvrtke mogu se služiti uslugama investitora privatnih kapitala (private equity investors). Ovi su takvi investitori koji ulažu u tvrtke koje nisu registrirana na burzi, karakteristično se bave istraživanjima, razvojom proizvoda, inovacijama, ili ostvarivaju ekspanziju, sa time proizvode konkurentne proizvode, ili pomoću usluga sposobne su za dinamičan porast i profitabilne su. Sa pojavljivanjem


privatnog kapitala može doći do promjena u vlasničkoj strukturi, sustavu, menadžmentu i organizaciji tvrtke. Rizični kapital kao dio privatnog kapitala – pogotovo u fazi early stage (ranoj fazi djelovanja) ulaže u poduzeća sa prihvaćanjem većeg rizika i očekivanjem većeg doprinosa. Istodobno je važno napomenuti, da ima vrlo malo takvih investitora u zemljama članica u kojima nije toliko razvijena financijska kultura. Prepoznavši nisku razinu inovacije i financiranja, EU je već u periodu 2007-2013. hrabrila zemlje članice na razvoj novog financiranja, pogotovo u onim područjima, gdje još klasični privatni kapital ne poduzima financiranje u velikoj ili dovoljnoj mjeri. Poduzeća karakteristično u životnoj fazi early stage i koje su zainteresirane u razvoju istraživanja i inovaciji, nisu u stanju pristupiti fondovima, čak niti pomoću privatnih investitora. Kod takvih inicijativa i programa je zaseban izazov da bi se oblažile narušavanja konkurencije, a što je maksimalni prioritet EU-e. Investitori za najmanje Ne institucijski, tj. informalni segment stvaraju privatne osobe, popularnim nazivom poslovni anđeli na tržištu rizičnog kapitala, koji su nevidljivi i na anonimni način učestvuju u financiranju. Ulažu materijalna sredstva i intelektualni kapital (poduzetničke informacije, znanje, kontaktne kapitale) u takva poduzeća, koje nisu registrirane na burzi i sa kojima prije ulaganja nisu bili u kontaktu (EC 2003, Mason-Harrison , 1995 1996).

9

Prema drugom koncipiranju, poslovni anđeli su privatne osobe koje financiraju poduzeća slično rizičnom kapitalu i u djelovanju izvršavaju razvoje. (Osman Péter, 1999). U investicijama Poslovni Anđeli su „prvi” ulagači, to jest oni uzimaju najveći rizik i spremni su uložiti čak i u izvrsne ideje. Naravno i u ovom slučaju se daje neki okvir suradnji (postojeće poduzeće, ili novo otvoreno društvo) u kojem anđel dobije udjela. Više puta se dogodi, da sa razvojom intelektualnog produkta u datom knowhow-u ili patentu nastane dioničarem Poslovni anđeli su oni investitori, koji već u početnoj fazi (early stage) podupiraju inovativna poduzeća, ili osiguravaju kapital sijača (seed capital). Ovom sektoru mogu biti partneri jednostavna mikro poduzeća izumitelji i mikro poduzeća koja se raspolažu patentima, a koji nemaju niti dovoljnog kapitala, niti izrađenog poslovnog plana, niti sposobnog menadžmenta, to jest imaju jedino vrijedan intelektualni kapital. Isplativost osiguravaju specifičnosti know-howa ili kasnija monopolna prava. (više u slijedećem izdanju) Posređivačka djelatnost mreže poslovnih anđela od strane investitora istodobno se proširuje na investicije private equity, gdje privatne osobe investiraju u jednu projektnu tvrtku, te u posredovanje rizičnog kapitala, a u kojima već tvrtke investitori postignu udio u ciljanom poduzeću.

10

EU COMPASS 3

Ivesticije ranih faza (EARLY STAGE) Kapital sijača (seed capital) Najniža ili prva razina razvojnih projekata je faza sijača (seed stage). Ova faza može trajati od iskrsle ideje, preko istraživanja i validiranja tehnologije, do prizvodnje prototipa. Među ove životne faze možemo nabrojiti jednostavne izumitelje i razvojna mikro poduzeća, a koji nemaju niti dovoljnog kapitala, niti izrađenog poslovnog plana, niti sposobnog menadžmenta za samostalno korištenje, to jest imaju jedino vrijedno imanje, a to je intelektualni kapital sa kojem se raspolažu. Fazu istraživanja obično se može financirati prema 3F (Founder, family, friends – utemeljitelj, obitelj i prijatelji), kao unutarnjim kapitalom, to jest financiranjem malih iznosa i šematiziranim nepovratnim sredstvima. Ova su potpora prvenstveno dobivena od vlade ili regionalnih institucija, ili su potrijetlom iz industrijskih saveza za istraživanja, te zaklade. Međutim, nakon što se dogodila validacija tehnologije i već je na dnevnom redu proizvodnja prototipa, financiranje inovativne djelatnosti mogu poduzeti tzv. poslovni anđeli. Dakle isplativost investicije od nekoliko milijuna forinti osiguravaju specifičnost know-howa ili kasnije postignuta prava monopola. Početna faza (start up stage) U početnoj fazi se nastavlja razvoj proizvoda (prvenstveno u svrhu pri-

preme proizvodnje), ili započinje djelatnost marketinga, istraživanje tržišta, ali još ne počinje prodaja, ili isključivo u jako maloj mjeri. U ovoj fazi doduše je najkritičniji dio učinkovito organiziranje ljudskih potencijala poduzeća. Grubo do milijun eura ulaganih sredstava najvažniji i jasni investitori su poslovni anđeli, te kapitalisti rizika koji koncentriraju na ivesticije u ranim fazama, a ponekad i proizvođačke tvrtke koje rade u sličnim sektorima i zainteresirane su u ulaganjima tipova rizičkog kapitala sa štrateškim ciljem. Na takve investicije se povezivamo sa engleskim izrazom corporate venturing, koji se u domaćem stručnom riječniku pojavljuje kao međupoduzetnička investicija razvojnog kapitala (Osman 2000). Otvorenje poduzeća, startiranje i rani porast poduzeća u sve većoj mjeri ovisi o aktivnom funkcioniranju ne institucijskog kapitala na tržištu (tzv. Poslovni Anđeli), zbog u predhodnom tekstu opisanih razloga. Djelovanje Poslovnih Anđela je jako važno za poduzetnički sektor, jer uz unešenog novca diže vrijednost poduzeća sa razvojom različitih metoda. A u okviru mreže izrađuju izvedbeni elaborat (feasibility study), poslovni plan (business plan) za projekte i tako su oni već puno privlačniji za slijedeće i jače ulagače, a koji usput otkupuju udio poslovnog anđela za puno veći iznos, nego što je bila predhodna investicija. Iako ova investicija rizičnog kapitala je najrizičnija verzija, pošto nema niti viziju, niti tehnologiju, a nije niti od strane poduzetnika, niti od strane tržište dokazan prosperitet, ipak ima ogromnu značajnost i u razvijenim gospodarstvima, kao i u manje razvijenima.


Faza ranog porasta (early growth stage ili other early stage) Drugu prekretnicu znači početak prodaje proizvoda, sa kojom zapravo počinje faza ranog porasta. U ovoj fazi u značajnoj veličini proguta potencijale uvođenje produkta na tržište i marketinška djelatnost. Isto tako kod ove faze već se poveća potreba za opticajni kapital, a koji je potreban za kontinuiranu proizvodnju. I kvaliteta i veličina investicije postigne višu razinu, zbog zahtjevnije logistike ili zbog kvalitetnijih potreba. Prodaja i paralelno sa time razvijena proizvodnja zahtjevaju novije i novije injekcije kapitala (za investicije prvog i drugog kruga), ili će biti potrebno financiranje zajmova, a za koje izvore mogu osigurati međuorganizacije rizičnog kapitala ili financijske institucije. Sa pojavljanjem prihoda i činjenicom porasta u ovoj fazi može preći period poduzeće tzv. „točke pokrića” (a sa time pređe tzv. „dolinu smrti”, jer od ovog momenta se smanjuje pretpostavka pada), to jest može nastati poslovanje trajno unosna i održiva. Investicije u kasnije faze (later steage) Faza porasta i uvođenje tvrtke na burzu (later stage) U kasnijim fazama potrebno je financiranje već (pouzdano) funkcionirajućih poduzeća, konkurentnih ne proizvoda ili usluge u svrhu povećanja kapaciteta, tržišne ekpanzije, ili razvoja novoga proizvoda. Do ovog momenta većinom se već razdvoji krug vlasnika od cijelog menadžmenta. Financiranje ove faze poduzimaju ulagači rizičnog kapitala

11

(development capital), ili organizacije rizičnog kapitala, specijalizirane na otkupe (buy-outs). Premošćivano financiranje, koje karakteristično znači mezzanine financiranje, već služi uvođenju na burzu. Zadnja faza potpomaže uvođene poduzeća na burzu, to jest izdavanje prvih dionica (IPO, initial public offering), a za koje vrijeme rizični kapitalisti imaju mogućnost prodati u poduzeću postignute dionice. Eksit se većinom ne realizira putem prodaje na burzi. Od strane rizičnog kapitalista ponuđene dionice može otkupiti ili poduzeće, ili originalni vlasnici, ali može preći i u portfolio zainteresiranom strategi, a prihod realiziran kao tečajni dobit. U jednom drugom izdanju predstavit ćemo nove i konkretne inicijative financiranja u Mađarskoj, koje su realizirane iz izvora Europske Unije, već uvedene sustave i tipove povratnih sredstava.

12

EU COMPASS 3

Bevezetés Az innovatív, növekedni képes induló és kisvállalkozások egy térség gazdasági bázisának gerincét képezik. A világ számos országában tapasztalható, hogy az induló vagy működésük kezdeti szakaszában lévő vállalkozások, különösen az innovatív vállalkozások, a természetes személy feltalálók, kutatók rendkívül nehezen férnek hozzá a finanszírozási forrásokhoz. A bankok és a kockázati tőkebefektetéseket végző szervezetek nem képesek hatékony választ adni a kisvállalati ügyfélkör speciális kockázataiból és igényeiből eredő kihívásokra, valamint a méretgazdaságossági problémákra. Az EU ajánlására a tagországok fejlesztési programjaiban egyre markánsabban jelenik meg a visszatérítendő eszközök alkalmazása, így a K+F+I vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök palettája is folyamatosan új elemekkel bővül. Mindez ellenére a hazai cégek még jóval kevesebb külső forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány mindössze 15-20%-ra tehető. A világ számos országában tapasztalható, hogy az induló vagy működésük kezdeti szakaszában lévő vállalkozások, különösen az innovatív vállalkozások, a természetes személy feltalálók, kutatók, ötletgazdák rend-

kívül nehezen férnek hozzá a finanszírozási forrásokhoz. Kelet-Európában, illetve hazánkban ez a probléma hatványozottan tapasztalható. Leszögezhetjük, hogy a klasszikus finanszírozási formákat (beruházási és működési hitelek, lízing, faktoring és egyéb szolgáltatásokat) nyújtó bankok és pénzügyi szolgáltatók nem képesek hatékony választ adni a jellemzően mikro- és kisvállalati méretű start-up, spin-off cégek, projektgazdák speciális kockázataiból és igényeiből eredő kihívásokra, valamint a méretgazdaságossági problémákra. Az innováció területén nagy számban előforduló, minimális szervezeti hátérrel operáló ötletgazdák, kutatók, vagy az általuk alapított kis projektcégek számára a magas tranzakciós költségek következtében a hitelek és a tőkeforrások elérhetősége beszűkül, másfelől a kis összegű források gyenge kínálata egyfajta „tőke vagy finanszírozási rés” (equity gap, finance gap) kialakulásához vezet. Piaci oldalról megközelítve a tőke (forrás) szempontjából a keresleti és kínálati oldal nem, vagy csak nagyon szűk keresztmetszetben találkozik, mely a K+F+I (kutatás+fejlesztés+innovációs) projektek fejlődésének alapvető problémája. A cégek jelentős része csak olyan speciális, nagy kockázatvállalású befektetési formával lenne képes továbblendülni, melyek nem vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre az egyes tagállamokban, elsősorban az újonnan csatlakozókat.

INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI

13

Innovatív vállalkozások életciklus görbéje ( „a Halál Völgye”) és potenciális befektetőik

Egy másik jellemző probléma az alulinformáltság, mely a „befektetési” piacon magas keresési költségeket és az információs aszimmetriák miatt hatékonyság-vesztést okoz. A piaci információk hiánya sok időt és energiát igényel mind a forráskeresők, mind a befektetők részéről! Ezen piaci hiányosságok késztették az Európai Unió döntéshozóit arra, hogy speciális, vagy újszerű pénzügyi eszközökkel próbáljanak teret adni az induló, vagy növekedésük korai szakaszában járó vállalkozásoknak. Elérhető banki szolgáltatások híján a vállalkozások jelentős része – alternatív finanszírozásként – befektetők forrásait veheti igénybe, azonban egy befektető bevonása számos kihívás elé

állítja a forráskereső projektgazdákat. Mindemellett megállapítható, hogy esetleges tőkeforrások bevonása területén a hazai innovatív KKV-k lehetőségei jelenleg rendkívül korlátozottak. A tőkebefektetéssel foglalkozó társaságok, kockázati tőke alapok és magánbefektetők jelenlegi köre kevéssé diverzifikált és viszonylag nagy piaci rést hagynak szabadon a KKV-ba történő befektetés területén, tehát a tőke-kínálat felettébb szűkös. Az Európai Unió új költségvetési időszakában (2014-2020) a legfontosabb hívó szó maga a befektetés. A támogatáspolitika a vissza nem térítendő támogatásokról a visszatérítendő és egyben visszaforgó konstrukciók alkalmazására helyezi át a hangsúlyt,

14

EU COMPASS 3

mely a befektetés mellett egyaránt takar garancia és hitelprogramokat is. Az EU eddigi fejlesztéspolitikája nem fejtett ki kellő hatást a KKV-k és egyben Európa versenyképessége terén. Maga a forráselosztás sem volt kellően hatékony, hiszen a vállalkozások, vagy gazdálkodó szervezetek részére nyújtott egyszeri támogatások nem mindig párosultak a versenyképesség és prosperálás előmozdításával, sőt olykor a pazarló és nehezen mérhető eredményekkel működő forráselosztásra is akadt példa. Innováció és kkv fejlesztés a versenyképesség tükrében 2014-2020 Az Európai Bizottság közzé tette, hogy 2,5 milliárd euró áll majd rendelkezésre a vállalkozások versenyképességének fokozásáért és a kisés középvállalkozások előmozdításáért 2014-től 2020-ig. A finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése és a vállalkozói kultúra előmozdítása, az új vállalkozások létrehozását is beleértve – ezek a Bizottság által ma előterjesztett, új pénzügyi támogatási program legfontosabb elemei. A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs – COSME), amely a 2014-2020 időszakra 2,5 milliárd euróval rendelkezik, egy olyan finanszírozási eszköz, amely folytatja a jelenlegi versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Program CIP) tevékenységeit. Az új program különösen támogatja: 1. a vállalkozókat, elsősorban a kis-

és középvállalkozásokat, hogy könynyebben hozzáférjenek a vállalkozásaikhoz szükséges finanszírozási lehetőségekhez, 2. azokat a polgárokat, akik vállalkozókká kívánnak válni, és nehézségekbe ütköznek a vállalkozásuk elindításakor, 3. a tagállamok hatóságait, amelyek hatékony politikai reformintézkedéseik kidolgozásához és végrehajtásához így hatékonyabb segítséget kapnak. A vállalkozások versenyképességéért és a kis-és középvállalkozásokért program a finanszírozási eszközöket helyezi a középpontba és a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatására összpontosít. Annak érdekében, hogy a kisvállalkozások minél könnyebben élhessenek a program nyújtotta előnyökkel, a programot egyszerűsíteni fogják. A program általános célkitűzései a következők: • A kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz jutásának elősegítése, tőkefinanszírozás és hitel formájában: A kkv-k először is a növekedési szakasz beruházásait támogató tőkefinanszírozási eszköz révén piaci alapon nyújtott, visszatérítendő tőkefinanszírozásban részesülnek, elsősorban kockázati tőke formájában, pénzügyi közvetítőkön keresztül. A hiteleszköz pedig közvetlen vagy más kockázatmegosztási konstrukciókat kínál a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek fedezéséhez pénzügyi közvetítőkön keresztül. • Piacokhoz való hozzáférés az Unión belül és világszerte: Növekedésorientált vállalkozástámogató szolgálta-


tások az Enterprise Europe Network révén, amely elősegíti az üzleti tevékenységek bővítését az egységes piacon. E program a kkv-kat az Unión kívül is támogatja. A nemzetközi ipari együttműködés támogatása is a program része, különösen az EU és fő kereskedelmi partnerei közötti szabályozási és vállalkozói környezet különbségének csökkentése céljából. • A vállalkozói készség ösztönzése: a vállalkozói képességek és attitűdök fejlesztésére irányuló tevékenységek, különösen az új vállalkozók, a fiatalok és a nők körében. A program várhatóan évente 39 000 céget fog támogatni, amelyek előreláthatólag évente 29 500

4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

15

munkahelyet teremtenek, illetve őriznek meg, és 900 új üzleti terméket, szolgáltatást vagy folyamatot hoznak létre. Az európai vállalkozások számára nyújtott mintegy 3,5 milliárd euró további kölcsönnek és beruházásnak köszönhetően a hitelhez való hozzáférés egyszerűbb lesz a vállalkozók számára, különösen azoknak, akik határokon átnyúló tevékenységeket kezdeményeznek. A program végrehajtásának pénzügyi kerete 2,5 milliárd euró, amelyből 1,4 milliárd eurót a finanszírozási eszközökre különítettek el. A fennmaradó összeget az Enterprise Europe Networkre, a nemzetközi ipari együttműködés elősegítésére és a vállalkozói készségek oktatására fordítják.

16

EU COMPASS 3

A KKV politika új kulcsszava - BEFEKTETÉS A Globális versenyben az Európai Unió nem volt képes megfelelő módon helytállni. Ennek egyik oka az Unió eddigi költségvetési és egyben fejlesztéspolitikai gyakorlatában keresendő. Általános tapasztalat, hogy az támogatási források jelenlegi elosztása nem dinamizálja kellőképpen a régió gazdasági növekedését és versenyképességét. A következő költségvetési időszakban az Európai Unió nevében az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a ma beruházásai megalapozzák a holnapi gazdasági növekedést. Ezt felismerve az Unio a következő időszakban kiemelt figyelmet és forrásokat szentel a visszatérítendő konstrukciók kidolgozására és elindítására. Ezek a konstrukciók - ha nem is kizárólag – de elsősorban a kis és középvállalkozásokat, azon belül is a gyors növekedésre képes innovatív start-up cégeket helyezik a középpontba. Az innovatív cégek jelentős része csak olyan speciális, nagy kockázatvállalású befektetési formával lenne képes továbblendülni, melyek nem vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre az egyes tagállamokban, különös az újonnan csatlakozókat. Ennek előmozdítása érdekében az EU több kísérleti, vagy pilot programot indított el 2007-2013 között, melyek tapasztalatai adják majd az új költségvetési időszak pénzügyi, finanszírozási technikáit.

Az Európai Unió ambiciózus tervet dédelget a kezdő (start-up) vállalkozások finanszírozására. Az EurActiv értesülései szerint egy új szabályozási környezet megteremtésével, az Unió szeretné elérni, hogy bármely tagállam kockázati tőkealapkezelői az egész Unióban szabadon működhessenek és fektethessenek be. Az Európai Kisvállalkozói Törvényt felülvizsgáló törvénytervezetből kiderül, hogy a döntéshozók vizsgálják egy, a kockázati tőke iránti keresletet és kínálatot összehozó online platform kivitelezhetőségét az Enterprise Europe Network európai vállalkozásfejlesztési hálózat keretein belül.

A versenyképességi és innovációs keretprogram (VIK) révén elérhető finanszírozási lehetőségek Kis és Középvállalati szektor helyzete az EU-ban: • EU27 = mintegy 28 millió kkv • A vállalkozások 99,8%-a (ebből mikro vállalkozás = 93%) • A munkahelyek 66%-át biztosítják • Finanszírozáshoz való hozzáférés a legégetőbb szükség a kkv-k 21%-a számára* • A VIK pénzügyi eszközein keresztül potenciálisan mintegy 500 000 kkv támogatható


17

A VIK pénzügyi eszközei MIT?

HONNAN?

KINEK?

KOCKÁZATI TŐKE

GARANCIÁK

A gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása Kockázati tőkealapok (~ 500 millió EUR) Magvető és indulási szakasz Növekedési szakasz (új) Üzleti angyalok (új

A kkv-garanciakeret (~ 500 millió EUR) Hitelfinanszírozás (kölcsön vagy lízing) Mikrohitel Tőke- vagy kvázi tőke-befektetések Értékpapírosítás

Kezdő és korai szakaszban lévő, gyorsan növekedő és innovatív cégek részére

Növekedési és terjeszkedési szakaszban lévő cégek részére

Barátkozzunk a Befektetéssel… A K+F+I projektek, vállalkozások szempontjából alapvetően kétféle befektetői csoportot különböztetünk meg a magántőke piacon: • formális (intézményi) befektetők • informális (magán) befektetők Az intézményi befektetők olyan professzionális befektetők lehetnek, mint a kockázati tőkealapok, magánalapok kezelői, fejlesztési társságok, stb. Az intézményi befektetők egy része lakossági betéteket gyűjt, majd fektetnek alternatív finanszírozást folytató tőkealapokba és ez által koncentrált keresletet generálnak a pénzügyi befektetéseik iránt. Más befektetők (kockázati tőke)alapok felállításához kumulálnak nagyobb tőkeösszeget. A tipikus intézményi befektetők a bankok, fejlesztési bankok, fejlesztési alapok, biztosító intézetek, amelyek jellemzően kockázati tőke alapo-

kon keresztül végzik befektetési tevékenységüket. Az informális kockázati tőke-piac kínálati alanyai az üzleti angyalok vagy „nem intézményi kockázati tőke befektetők” (business angels, informal investors) olyan, jellemzően anonim magánszemélyek, akik anyagi és gyakran szellemi tőkét (vállalkozói tapasztalatot, szaktudást, kapcsolatrendszert, addicionális piaci lehetőségeket, stb..) fektetnek be tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozásokba, amelyekkel a befektetést megelőzően nem álltak kapcsolatban. Fejlettebb gazdaságokban az üzleti angyalok csoportokba, vagy hálózatokba tömörülnek, így könnyebben elérhetők a forráskereső vállalkozások számára. Az innovatív cégek jó esetben a magántőke befektetők (private equity investors) szolgáltatásait vehetik igénye. Ezen befektetők olyan, tőzsdén nem jegyzett, jellemzően kuta-

18

EU COMPASS 3

tásfejlesztést, termékfejlesztést, innovációt, vagy piaci expanziót megvalósító cégekbe fektetnek be, melyek versenyképes termékeik, vagy szolgáltatásaik révén dinamikus növekedésre és jövedelmezőségre képesek. A magántőke megjelenésével a cég tulajdonosi struktúrája, összetétele, menedzsmentje és szervezete is megváltozhat. A kockázati tőke – a magántőke részeként – főleg az early stage (korai szakaszban lévő) vállalkozásokba fektet magasabb kockázat vállalásával és magasabb hozam elvárása mellett. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy kevés ilyen befektető létezik a fejletlenebb pénzügyi kultúrával rendelkező tagállamokban. Az EU – felismerve a innováció-finanszírozás alacsony színvonalát már a 2007-2013-as időszakban is bátorított a tagállamokat az újszerű finanszírozási eszközök fejlesztésére, főleg azon területeken, ahol a klasszikus magántőke még nem vállal nagy mértékű finanszírozást. Jellemzően az early stage életszakaszban járó, kutatásfejlesztésben és innovációban érdekelt vállalkozások nem képesek forrásokhoz jutni, még magánbefektetők útján sem.. Ilyen hiánypótló kezdeményezések, programok tervezésekor külön kihívást jelent a versenytorzító hatások kiküszöbölése, melyet az EU messzemenőkig szem előtt tart. Befektetők a legkisebbeknek A kockázatitőke piac sajátos, nem intézményesült, informális szegmensét magánszemélyek, közkeletű el-

nevezéssel az üzleti angyalok képezik, akik láthatatlanul, anonim módon vesznek részt a finanszírozásban. Anyagi- és szellemi tőkét (vállalkozói ismeretet, tudást, kapcsolati tőkét) fektetnek be olyan vállalkozásba, amely tőzsdén nem jegyzett, és amellyel a befektetést megelőzően nem álltak kapcsolatban (EC 2003, Mason-Harrison , 1995 1996). Más megfogalmazásban az üzleti angyalok a kockázatitőkéhez hasonló vállalkozásfinanszírozó- és fejlesztő tevékenységet ellátó magánszemélyek. (Osman Péter, 1999). A befektetések terén az Üzleti Angyalok az „első” befektetők, azaz az ő kockázatvállalásuk a legmagasabb és hajlandók befektetni akár egy jó ötletbe is. Természetesen itt is valamilyen keretet (meglévő vagy újonnan alapított vállalakozás) kell adni az együttműködésnek, ahol az angyal részesedést szerez. nem ritka, hogy a szellemi termék fejlesztése által az adott know-how-ban, vagy szabadalomnak is réstulajdonosa lesz. Az üzleti angyalok azok a befektetők, akik az innovatív vállalkozásokat már a kezdeti stádiumban (early stage) felkarolják, vagy akár magvető tőkét (seed capital) biztosítanak. Ennek a szektornak a partnerei lehetnek akár az egyszerű feltalálók és a szabadalommal rendelkező mikrovállalkozások, amelyeknek sem elég tőkéjük, sem kidolgozott üzleti tervük, sem rátermett menedzsmentjük az önálló hasznosításra, illetve egyetlen számottevő vagyonuk szellemi tőkéjük. A megtérü-


lést tehát a know-how sajátosságai vagy a későbbi üzleti monopoljogok biztosíthatja. (bővebben a következő kiadványban Az üzleti angyal hálózatok közvetítési tevékenysége befektetői oldalról egyszerre terjed ki a private equity alacsony összegű befektetéseire, ahol is jellemezően magánszemélyek fektetnek be egy adott projektcégbe, és a kockázati tőke közvetítésére, ahol már befektető cégek szereznek részesedést a céltársaságban.

Korai fázisú (early stage) befekteések Magvető tőke (seed capital) A fejlesztési projektek legalsó, vagy első szintje a magvető szakasz (seed stage). Ez a szakasz az ötlet felmerülésétől a kutatási fázison és a technológia validálásán át a prototípus megszületéséig tarthat. Ebbe az életszakaszba sorolhatjuk az egyszerű feltalálókat és fejlesztő mikrovállalkozásokat, amelyeknek sem elég tőkéjük, sem kidolgozott üzleti tervük, sem rátermett menedzsmentjük az önálló hasznosításra, illetve egyetlen számottevő vagyonuk szellemi tőkéjük. A kutatási szakasz rendszerint a 3F-ként (Founder, family, friends – az alapító, a család és barátok) emlegetett saját belső kezdőtőke révén, illetve kisösszegű és sematizált vissza nem térítendő támogatásokon keresztül lehet csak finanszírozni. Ezek a

19

támogatások elsősorban kormányzati vagy regionális intézményektől, vagy esetleg ipari kutatási szövetségektől, alapítványoktól származnak. Miután azonban a technológia validálása megtörtént, és a prototípus fejlesztése kerül napirendre, az innovatív tevékenység finanszírozására már az ún. üzleti angyalok vállalkozhatnak. A jellemzően néhány tíz millió forint mértékű befektetés megtérülését tehát a know-how egyedi sajátosságai vagy a későbbi üzleti monopoljogok biztosíthatják. Induló szakasz (start up stage) Az induló szakaszban folytatódik a termékfejlesztés (elsősorban a gyártás előkészítése céljából), illetve elkezdődik a marketingtevékenység, piackutatás, de kereskedelmi értékesítés még nem, vagy szerény keretek között zajlik. Ennek a szakasznak kétségkívül a legkritikusabb része a vállalkozás szervezeti kereteinek hatékony megszervezése. A nagyjából egymillió euró összeget befektető legfontosabb finanszírozói kört ekkorra már egyértelműen az üzleti angyalok és a befektetéseiket korai fázisra koncentráló kockázatitőkések, illetve esetenként a stratégiai célú kockázatatitőke-típusú befektetéseket is végző, hasonló ágazatban működő termelővállalatok. (Az ilyen befektetésekre utalunk a corporate venturing angol nyelvű kifejezéssel, mely a hazai szakirodalomban vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés néven jelent meg (Osman 2000).

20

EU COMPASS 3

A vállalkozások alapításához, indulásához és korai növekedéséhez szükséges tőkeforrások kínálata a fent leírt elégtelenség következtében egyre inkább a nem intézményesült kockázati tőkepiac (az un. Üzleti Angyalok) minél aktívabb működésétől függ. Az Üzleti Angyalok tevékenysége nagyon hasznos a vállalkozások számára, mert a bevitt pénz mellett a vállalat értékét egyéb módszertani fejlesztések révén tovább emelik. Hálózati keretek között pedig megvalósíthatósági tanulmányt (feasibility study), üzleti tervet (business plan) készítenek a projekthez, így azok már sokkal vonzóbbak egy következő, nagyobb befektető számára, aki mellesleg az üzleti angyal üzletrészét is kivásárolja jóval magasabb áron mint az eredeti befektetés volt. Bár ez a kockázatitőke-befektetés legkockázatosabb válfaja, mivel még sem az elképzelés, sem a technológia, sem a vállalkozó, sem a piac nem bizonyított, mégis óriási gazdasági jelentősége van a fejlett és a fejlődő gazdaságokban egyaránt. Korai növekedési szakasz (early growth stage vagy other early stage) A következő fordulópontot a termék piaci értékesítésének megkezdése jelenti, mellyel kezdetét veszi a korai növekedés szakasz. Ebben a szakaszban jelentős nagyságú erőforrásokat emészt fel a piaci bevezetés és a marketingtevékenység. Ennél a szakasznál már jelentősebb mértékű lehet a folyamatos termeléshez szüksé-

ges forgótőkeigény biztosítása. A beruházások színvonala és volumene is magasabb szintet ér el akár a logisztikai vagy minőségi igények miatt. Az értékesítés és ezzel párhuzamosan a gyártás felfuttatásához újabb és újabb tőkeinjekcióra (első és másodikkörös befektetésekre) és hitelági finanszírozásra lehet szükség, melyhez különböző kockázatitőke szervezetek és pénzintézetek biztosíthatják a forrásokat. A bevételek megjelenésével és növekedésével ebben a szakaszban juthat túl a vállalkozás a „fedezeti ponton” (és ezzel az ún. „halál völgyén”, mivel ezután már csökken a bukás valószínűsége), valamint válhat tartósan nyereségessé és fenntarthatóvá az üzletmenet.

Későbbi fázisú (later stage befektetések) Növekedési szakasz és tőzsdei bevezetés (later stage) A kései fázisokban a már (megbízhatóan) működő, versenyképes termékkel, vagy szolgáltatással rendelkező cég kapacitásinak növelését, piaci expanzióját, vagy újabb termékfejlesztését szükséges finanszírozni. Ekkorra általában már lezajlik a tulajdonosi kör és a menedzsment szétválása. Ennek szakasznak a finanszírozására a kockázati tőkebefektetők (development capital), illetve a kivásárlásokra (buy-outs) specializálódott kockázatitőke szervezetek vállalkoznak. Az áthidaló finanszírozás, mely jellemzően mezzanine finanszírozást


jelent, már a tőzsdei bevezetés előkészítését szolgálja. Az utolsó szakasz a tőzsdei bevezetést, azaz az első tőzsdei részvénykibocsátást (IPO, initial public offering), melynek során a kockázati tőkések értékesíthetik a vállalkozásban szerzett részesedéseiket. Az exit általában nem tőzsdei értékesítés formájában megy végbe. Akár a vállalat, vagy az eredeti tulajdonosok is visszavásárolhatják a kockázati tőkés által birto-

21

kolt tulajdonrészt, vagy akár egy érdeklődő stratégiai befektető portfoliójába is átkerülhet, jövedelmüket árfolyamnyereség formában realizálva.

Egy másik kiadványunkban bemutatjuk az Európai Uniós forrásokból Magyarországon megvalósult konkrét finanszírozási kezdeményezéseket, az alkalmazott visszatérítendő támogatások rendszerét és típusait.

22

EU COMPASS 3

Introduction Innovative start-up and small businesses, capable of growing provide the backbone for the economic basis of any region. In many countries in the world it is commonly considered that financing resources are difficult to attain to for launching companies or those in an early stage of their operation, especially innovative enterprises, natural person inventors and researchers. Banks and venture capital organizations fail to answer the challenges deriving from the small business clientele’s special risks and needs, or problems concerning economies of scale. On the recommendation of the EU, application of refundable resources appear more and more significantly in the development strategies of the member states, thus the palette of financial resources available for R&D&I enterprises is continually broadened by new elements. Despite all these, Hungarian companies can initiate significantly less resources in financing their growth than those in developed countries. 80% of Hungarian enterprises operate without loans, while in developed countries this relation is only 15-20%. In many countries in the world it is commonly considered that financing resources are very difficult to attain to for start-up companies or those in an early stage of their operation, es-

pecially innovative enterprises, natural person inventors and researchers. In Eastern-Europe and Hungary this problem is increasingly actual. It is distinctly understood that banks and financial services providing classic financing models (investment and functional loans, leasing, factoring and other services) fail to answer the challenges deriving from the special risks and needs of micro or small start-up or spin-off enterprises and project proprietors, nor do they provide solutions for problems concerning economies of scale. For idea holders, researchers or their small project companies, who work with minor organization background but in large numbers in the area of innovation, availability of loans and resources narrow down due to high transactional costs. Moreover, the faint supply of small amounts of resources results in ‘capital or finance gap’. From the market’s point of view, in terms of capital (resource), supply does not meet demand, or only in a small cross-section, which is the fundamental problem with the development of R&D&I projects. Many of these companies could only make headway by large risk investment models that are unavailable or poorly available in some member states, especially in the newly joined countries.

23

NEW CHACES FOR INNOVATIVE SMES

Profit

Innovative enterpreners’ life-cycle curve (“Death Valley”) and potential investors

First stock issue

venture capital organizations, inter-enterprise development capital business angels, seed capital

3rd circle 2nd circle 1st circle

Bridging

early period seeding

start

Late period early growth

Expansion

Exit Time

“Death Valley” breakeven point

A further typical problem is lack of information, which results in high search costs and loss of efficiency due to information asymmetries in the ’investment’ market. Lack of market information takes up much of the time and energy of both the resource claimants and the investors.

innovative SME’s are extremely restricted. The present circle of capital investment companies, venture capital funds and investors is slightly diversified, and leave a relatively large market gap open concerning investments in MSE’s, thus capital supply is remarkably narrow.

These market insufficiencies urged the legislators of the European Union to provide scope for start-up or initial companies by specific and modern financial resources. Without available banking services, several enterprises utilize resources from investors – as an alternative financing. However, initiation of investors challenges the resource-seeking project-hosts in many ways. It can also be laid down that in the field of possible resource initiations chances of Hungarian

In the new budgetary period of the European Union (2014-2020) the most important term is investment. The supporting policy lays emphasis on applications of refundable and thus recycling constructions instead of non-refundable support, which, besides investments, generates guarantee and loan programs, too. The previous development policy of the EU has not stimulated the competitiveness of SMEs and thus Europe to the necessary extent. Di-

24

EU COMPASS 3

vision of resources was not effective enough itself, since one-time supports for enterprises and managing organizations did not always stimulate competitiveness and prosperity. Moreover, division of resources was sometimes wasteful and its results were immeasurable. Innovation and SME development in reflections of competitiveness 2014-2020 The European Commission has released that €2.5 billion will be available to boost business competitiveness and SMEs from 2014 to 2020. Promote access to finance and encouraging an entrepreneurial culture, including the creation of new enterprises are the core issues of the new financial support program, tabled by the European Commission in Brussels. With a budget of € 2.5 billion over the period 2014-2020, the Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs, COSME is a funding instrument, which is largely continuing the activities under the current Competitiveness and Innovation programme (CIP). The new program targets in particular: 1. entrepreneurs, in particular SMEs, which will benefit from easier access to funding for their business, 2. citizens who want to become selfemployed and face difficulties in setting up or developing their own business, 3. Member States’ authorities, which will be better assisted in their efforts

to elaborate and implement effective policy reform.. The Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs, COSME will focus on financial instruments and support to the internationalisation of enterprises and it will be simplified – to make it easier for small businesses to benefit from it. The Programme has the following general objectives: • Improve access to finance for SMEs in the form of equity and debt: First, an equity facility for growthphase investment will provide SMEs with commercially-oriented reimbursable equity financing primarily in the form of venture capital through financial intermediaries. Second, a loan facility will provide SMEs with direct or other risk-sharing arrangements with financial intermediaries to cover loans. • Improve access to markets inside the Union and globally: Growthoriented business support services will be provided via the Enterprise Europe Network to facilitate business expansion in the Single Market. This programme will also provide SME business support outside the EU. There will also be support for international industrial cooperation, particularly to reduce differences in regulatory and business environments between the EU and its main trading partners. • Promote entrepreneurship: activities will include developing entrepreneurial skills and attitudes, especially among new entrepreneurs, young people and women.


The Programme is expected to assist yearly 39 000 firms, helping them create or save 29 500 jobs and launch 900 new business products, services or processes, yearly. Access to credit will be easier for entrepreneurs, particularly those willing to launch cross-border activities, with an anticipated €3.5 billion in additional loans and investment for

25

European businesses. The financial envelope for implementing the Programme shall be EUR 2.5 billion, of which EUR 1.4 billion shall be allocated to financial instruments. The remainder will be spent for financing the Enterprise Europe Network, international industry cooperation and entrepreneurship education.

4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

The new keyword of SME policy - INVESTMENT In the global competition the European Union could not hold its ground efficiently. One of its reasons is the Union’s previous budgetary and development policy practice. It is a common experience, that the present division of the supporting resources does not improve the economic growth and competitiveness of the region. In the next budgetary period

the European Commission, on behalf of the European Union, makes efforts so as to today’s investments establish tomorrow’s economic growth. With this knowledge, the Union pays extra attention and assigns further resources to processing and launching refundable constructions. These constructions aim – not only but primarily - at small and middle enterprises, especially at innovative start-up companies capable of rapid growth.

EU COMPASS 3

26

Many of these innovative companies could only make headway by special, large risk investment models that are unavailable or poorly available in some member states, especially in the newly joined countries. In order to promote this, the EU has started several experimental and pilot programs between 2007 and 2013, the observations of which would provide basis for the financial and financing techniques of the new budgetary period. The European Union fosters an ambitious plan to finance start-up enterprises. According to EurActiv, by the formation of a new regulatory environment, the Union would like to attain that capital fund handlers from any member state could freely operate and invest in any other member state. It comes to light from the draft bill, which re-examines the European

Small Enterprise Act, that legislators consider the feasibility of an online platform for venture capital supply and demand arrangements within the frame of Enterprise Europe Network. Available Financing Opportunities through Competitiveness and Innovation Framework (CIF) Position of small and middle enterprises in the EU: • EU27 = about 28 million SMEs • 99,8% of all enterprises (93% of them are micro enterprises) • They provide 66% of all workplaces • Available resources are the most urgent necessity for 21% of SMEs* • Through the financial instruments of CIF 500,000 SMEs can be supported

Financial instruments of CIF

WHAT?

WHEREFROM?

TO WHOM?

VENTURE CAPITAL Support for rapidly growing and innovative SMEs Venture capital funds (~ 500 million EUR) Seed and start-up stage Growing stage (new) Business angels (new) For rapidly growing and innovative SMEs in start-up or initial stage

GUARANTEES SME guarantee framework (~ 500 million EUR) Loan financing (credit or leasing) Microloan Capital or quasi capital investments Bonding For companies in growing or spreading stage


Let’s fraternize with Investments… From the point of view of R&D&I projects and enterprises two types of investment groups distinguish in the private capital market: • formal (institutional) investors • informal (private) investors Institutional investors can be professional investors, such as venture capital funds, handlers of private funds, development companies, etc. Some of the institutional investors collect retail deposits and invest in alternative financing capital funds, and thus generate concentrated demand for their financial investments. Other investors cumulate larger amounts of capital to establish (venture capital) funds. Typical institutional investors are banks, development banks, development funds and insurance companies, which typically invest by venture capital funds. On the supply side of the informal venture capital market there are the business angels or ‘non-institutional venture capital investors’. They are typically anonym private individuals, who invest financial and often intellectual capital (enterprising experience, expertise, contacts, additional market potential, etc.) in unquoted small enterprises, with which they had not been associated before their investments. In developed economies business angels

27

form groups or networks, so that they are easily available for resource-seeking enterprises. In the best possible case innovative companies can utilize private equity investors’ services. These investors invest in unquoted companies which perform research and development, product development, innovation or market expansion, and which are capable of dynamic growth and profitability through their competitive products or services. By the presence of private equity, the proprietary structure, composition or management may suffer changes. Venture capital – as part of private equity – is mainly invested in early stage enterprises with taking higher risks and expecting higher returns. At the same time, it is important to note, that there are few such investors in member states with less developed financial culture. EU – recognizing the low level of innovation finances – encouraged member states to develop modern financing resources even in the 20072013 period, especially in regions where classic private equity did not perform large scale financing. Early stage enterprises, concerned in research, development and innovation are unable to attain to resources even by private investors. When drafting such stop-gap initiatives, elimination of competition-deforming effects is an additional challenge, which the EU keeps in sight extensively.

28

EU COMPASS 3

Investors for the smallest Private individuals, business angels, as they are popularly named, form a particular, non-institutional informal segment of the venture capital market, who take part in financing invisibly and anonymously. They invest financial and intellectual capital (enterprising experience, expertise, contacts) in unquoted companies with which they had not been associated before (EC 2003, Mason-Harrison, 1995, 1996). In other words, business angels are private individuals who manage enterprise-financing and developing tasks, similarly to venture capital (Péter Osman, 1999). Business angels are the ‘first’ investors, their assumption of risks is the highest and they tend to invest in a mere good idea. Naturally, some kind of a framework has to be worked out (an existing or a newly established enterprise) for further cooperation where the angel gets a share. It is not uncommon that business angels become joint-owners of the know-how or the licence while developing a certain intellectual product. Business angels are investors who adopt innovative enterprises in an early stage, or provide seed capital. Their partners can be investors or micro-enterprises possessing a patent that do not have enough capital, or an elaborated business plan, or a suitable management for independent utilization. Their only considerable wealth is their intellectual capital. Refunds can come from know-how or latter business rights. (More details in the next chapter.)

From the investors’ side, the intermediary function of business angel networks are both low amount private equity investments, where private individuals invest in certain project companies, and providing venture capital, where investment companies get a share in a target enterprise. Early stage investments Seed capital The lowest or first stage of development projects is seed stage. This can last from the occurrence of the idea, through the research phase and the validation of the technology until setting up a prototype. Seed stage includes investors or developing micro-enterprises that do not have enough capital, or an elaborated business plan, or a suitable management for independent utilization. Their only considerable wealth is their intellectual capital. The research phase is typically supported by a private internal starting capital, the so-called 3Fs (Founder, Family and Friends) and by low amount, schematized, non-refundable supports. The latter come from governmental or regional institutions, or sometimes from research associations and foundations. After the validation of the technology, at the stage of development of the prototype, business angels may finance these innovative activities. Refunds of the some 10 million-Forint investments depend on the nature of know-how and the latter monopole rights in the business.


Start up stage At the start-up stage product development is continued (primarily to prepare for manufacturing), marketing activity and market research is started but there is no or very little commercial realization. Undoubtedly, the most critical issue of this stage is the effective arrangement of the organizational framework of the enterprise. The financial circle, investing about one million Euros, includes business angels, naturally, venture capital companies that focus their investments on early-stage enterprises and sometimes producing companies that function in a similar sector and also perform venture capital investments. (Such investments are called corporate venturing, i.e. business-intermediate development investment, Osman 2000.) The amount of capital resources, required for the establishment and the early growth of enterprises depends more and more significantly on the activity of the non-institutional venture capital market (i.e. the business angels) due to the above mentioned insufficiencies. Cooperation with business angels is very profitable for enterprises, since - besides the invested money - they increase the value of the company by other development methods. Operating in networks they also provide the project with a feasibility study and a business plan, so that they might be more attractive for further, larger investors that may buy out the business angel’s share for a significantly higher price than the originally invested amount. Although

29

this is the riskiest sort of venture capital investments, as neither the idea, nor the technology, neither the entrepreneur, nor the market is validated, informal venture capital investors have a huge importance in both the developed and the developing economies. Early growth stage The next turning point is starting the market utilization of the products, by which the early growth stage begins. Market initiation and marketing activities take up a significant amount of resources at this stage. Circulating capital demand for continuous production grows significantly. The volume of investments increases due to logistic or qualitative demand. To run in utilization parallel with manufacturing, subsequent capital injections (primary and secondary investments) and loan financing might be necessary, for which venture capital organizations and financial institutions provide resources. By the appearance and growth of income, the enterprise can pass by ‘breakeven point’ (and the so-called ‘valley of death’, since the probability of downfall decreases) and trade can become steadily profitable and sustainable. Later stage investments Growth stage and entering the stock exchange (later stage) In later stages increase of capacity, market expansion or further product development should be financed at

30

EU COMPASS 3

the enterprise functioning reliably with competitive products or services. Until this point the management and the owners usually separate. Financing at this stage is done by venture capital investors or development capital organizations specialized to buy-outs. Bridging finance, that is typically mezzanine finance, is to prepare for stock exchange initiation. The last stage is initiation to the stock exchange, i.e. the first initial public offering (IPO), in the course of which venture capitalists can utilize their acquired shares in the enter-

prise. The exit is not usually carried out through stock market utilization. The enterprise or the original owners might repurchase shares owned by the venture capitalist, or they also can be transferred to an interested strategic investor’s portfolio, realizing their income in the form of exchange rate profit. In another publication we introduce factual financing initiations realized in Hungary through EU resources and the system and types of applied refundable supports.

EU INFO TOČKA

EU INFO PONTOK

EU INFO POINTS

31

EU Compass project Vodeći partner/ Vezető partner/ Lead Partner Zaklada za razvoj poduzetništva županije Zala Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zala County Foundation for Enterprise Promotion Partneri/Partnerek/Partners 1. Poduzetnički razvojni centar županije Šomođ Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány Somogy County Foundation for Enterprise Promotion 2. Trgovačka i industrijska komora županije Zala Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara Chamber of Commerce and Industry of Zala County 3. Hrvatska gospodarska komora - Županijska komora Varaždin Horvát Gazdasági Kamara - Varasd Megyei Kamara Varaždinska County Chamber of Economy 4. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja za promicanje i provedbu razvojnih aktivnosti u Koprivničko-križevačkoj županiji, Podravina és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Koprivnica és Križevci megye fejlesztéseinek a megvalósításáért és népszerűsítéséért Regional development agency of Podravina and Prigorje for promotion and implementation of development activities in Koprivnica Križevci County 5. VIDRA - agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Verőce-Podrovske Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség Regional development agency of Virovitičko-podravske county

EU INFO TOČKA: 1. HRVATSKA GOSPODARSKA KOMORA -Županijska komora Varaždin P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Hrvatska T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr HORVÁT GAZDASÁGI KAMARA – Varasd Megyei Kamara P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Horvátország T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr CROATIAN CHAMBER OF ECONOMY -COUNTY CHAMBER VARAŽDIN P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Croatia T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr

2. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Hrvatska T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

3. VIDRA – agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Hrvatska T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

PORA Drávamente és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Horvátország T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA–Verőce-Drávamente Megye Regionális Fejélesztési Ügynökség Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Horvátország T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

PORA Regional Development Agency of Podravina and Prigorje Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Croatia T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA – Virovitica-Podravina County’s Development Regional Agency Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Croatia T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

Varaždin Koprivnica Virovitica

NOVE MOGUĆNOSTI ZA INOVATIVNA MALA I SREDNJA PODUZEĆA INNOVATÍV KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÚJSZERŰ LEHETŐSÉGEI NEW CHACES FOR INNOVATIVE SMES

Recommend Documents