Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247–251.
Nógrád megye uránkutatása Uranium explorations in Nógrád County, Hungary PrakFalvi Péter Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Földtani és adattári Főosztály 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. E-mail:
[email protected]
Abstract Geological structure of Nógrád County is unfavourable for exploration of fissile material since there are no “well known” geological units, which contain radioactive minerals apart from the left side Blocks of the Danube. Besides these Triassic blocks surprisingly a lot of geological research work has been carried out in the County. airborne gamma anomalies have been indicated and verified by field investigations. including these projects the parent mineral in these fissile materials had to be established. Until the early 1990s, research papers were assorted as “top secret”, so they were not commonly known in geological literature. Collecting these materials in recognition to Sándor Szakáll of his 60th birthday i hope he will find mineral deposits in it that have to be investigated in further details.
Összefoglalás Nógrád megye földtani felépítése nem kedvez a hasadóanyagok kutatásának, nincsenek olyan geológiai egységek, amelyek „köztudomásúan” tartalmaznának radioaktív ásványokat, eltekintve a Duna-balpartirögöktől. Ennek ellenére a triász rögökön kívül is, meglepően sok kutatást végeztek a megyében. a légi és gyalogos gamma anomáliák kimutatását földi beazonosítás követte (Barabás, 2002a). Ennek során meg kellett állapítani a hasadóanyag hordozó ásványát. az 1990-es évek elejéig ezek a kutatási dokumentumok „szigorúan titkos” minősítést kaptak, így nem voltak általánosan ismertek a földtani irodalomban. Ezek összegyűjtésével tisztelgek Szakáll Sándor 60. születésnapja előtt, bízva abban, hogy találnak olyan ásvány lelőhelyet benne, amit eddig még részletesen nem dolgoztak fel.
a megye terepi kutatásait légi gammamérések eredményei és földtani megfontolások alapján indították meg 1956-ban. 1. D-Nógrádi terület (Nézsa-Csővár, 125. sz. anomália) 1957-ben a Duna-balparti rögökben – a jelentés szerint D-Nógrádi terület néven (Szendehely, Bánk, romhány, kisecset, kétbodony, keszeg, Nézsa, Nógrádsáp, legénd, alsópetény, Szécsénke, Ősagárd) – végeztek pontosító gyalogos gammasugárzás méréseket. a legmagasabb aktivitású indikáció 25–30 µr/óra volt, s a nézsai bauxitban mérték. a jelentés megállapította, hogy továbbkutatásra nem alkalmas a terület (Elsholtz et al., 1958). Ennek ellenére az 1958. évi tervbe a bauxitfoltokon részletméréseket és minták gyűjtését tervezték (Gerzson & Wéber, 1957). 1966-ban újra visszatértek a területre és a légi gamma-anomália valódi helyét állapították meg, ami kissé eltért a légi mérések alapján kijelölttől. a pontosítást az újabb, érzékenyebb műszerek tették lehetővé. Megállapították, hogy az urántartalom a vasásványokhoz kapcsolódik és a Pest megyei Csővár területére koncentrálódik. a maximális U-tartalom 40 × 10–4% volt. részletes földi kutatást javasoltak (Wéber & Tyihomirov, 1966). 1966 októberében már arról adnak jelentést, hogy 4 db kuta-
248
Prakfalvi P.
tóárkot elkészítettek és tervezik egy akna mélyítését (Szilágyi, 1966). az 1967-ben készült évi jelentés szerint a hasadóanyag genetikájára vonatkozó elképzelések megváltozása miatt már csak függőleges fúrásokat mélyítettek le (a tervezett ferdék helyett). Ezek alapján megállapították, hogy az érchordozó anyag töbrökhöz kötődik. a mélyedések dolomit kőzetfala és a benne található festékföldek határán kialakult, max. 20 cm vastag hidrargillit (gibbsit) hordozza az uránt (Elek, 1967). a zárójelentés 1968-ban készült el. 5 db töbröt kutattak meg. Ezek 40–55m átmérőjűek és maximálisan 35 m mélységűek voltak. a kitöltő agyag kaolinos típusú, de goethit és lepidokrokit összetételű vasas gumók találhatók benne (további ásványok: halloysit, böhmit). a dolomit és az agyag határán, valamint a dolomit repedéseiben található a hidrargillites (gibbsites) kéreg, kitöltés, ami az uránt tartalmazza (Szilágyi, 1968). a Nézsa környéki magasabb beltéri radon-anomáliát a talajban található U-Th hordozó ritkaföldfém-tartalmú ásványok (monacit, xenotim, cirkon, allanit) okozzák. valószínűsíthetően ezek a töbröket kitöltő üledékekből származhatnak (Barabás, 2002b; Barabás et al., 2003; Majoros, 1997, 2002; Gerzson, 2011). Mindkét anomáliatípusnak a földtani egységek szerinti besorolása bizonytalan. a bauxitos indikáció a vöröstói vagy a Gánti Bauxit Formációba, a töbrök kitöltése pedig a Cserszegtomaji Formációba tartozhat. 2. É-Nógrádi terület (Nógrádszakál-Karancskeszi) 1957-ben a földtani szempontból perspektivikusabb Duna-balparti-rögök mellett az É-Nógrádi területen (Nógrádszakál, litke, ipolytarnóc, Egyházasgerge, karancskeszi) is végeztek pontosító gyalogos gammaméréseket. a maximális gammasugárzás 12–15 µr/óra volt. a jelentésben a továbbkutatást nem javasolták (Elsholtz et al., 1958) és ilyen irányú kutatások nem is voltak a területen. 3. Karancslapujtő (131. sz. anomália) az 1966. évi légi mérések során kimutatott anomáliát földi módszerekkel is beazonosították. Földtani szempontból az aktivitás a széntelepes összlethez kapcsolható, azon belül is egy homokos agyagréteghez (Gerzson & vincze, 1968b). az anomália a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció kisterenyei Tagozatába tartozik. 4. Bárna (134. sz. anomália) az 1966. évi légi mérések során kimutatott anomáliát földi módszerekkel is beazonosították. az aktivitást elsősorban tórium, másodsorban urán okozza (Wéber, 1966). Földtani szempontból az aktivitás a glaukonitos homokkőhöz kapcsolható (Gerzson & vincze, 1968b; Mérce Bt., 2000). az anomália a Pétervásárai Homokkő Formációból származik. 5. Hont-Drégelypalánk az 1966. évi légi radiometriai mérések egy kisebb anomáliát jeleztek Hont környékén, aminek terepi beazonosítását fontosnak tartották. a gyalogos gammamérések mellet meghatározott helyeken lemélyített sekély (max. 8 m mély) fúrásokban lyukgamma-méré-
Nógrád megye uránkutatása
249
seket is végeztek. Egy andezittörmelékes talajzónában mérték a relatíve legmagasabb, 13 g/t U-értéket. az andezitminták összetételénél a megszokott porfíros (amfibol, plagioklász, földpát) ásványokon kívül mást nem határoztak meg (Horváth & vincze, 1967). a nagyobb kiterjedésű anomália a Nagyvölgyi andezit és az Egyházasgergei Homokkő Formáció ásványaiból származhat. 6. Pásztó-Mátrakeresztes (123. sz. anomália) a légigamma-mérések kisebb indikációkat jeleztek a Mátrában, többek között PásztóMátrakeresztes környékén is. Ezek földi- és autósgamma pontosítását végezték el 1958ban, amelynek jelentése 1959-ben készült el. a további pontosítás érdekében kutatóárkok telepítésére is sor került (Zethner & kósa, 1959). Megállapították, hogy hidrotermálisan elbontott, szokatlanul magas k-tartalmú andezit okozza az anomáliát és célszerű továbbkutatni (Wéber, 1967). az 1966. évi új, modernebb légiradiometriai mérések az 1957. évi (1958-ban készült a jelentése) mérésekhez hasonlóan anomáliákat jeleztek a Mátrában, ezek közül a Pásztó-Mátrakeresztes esik Nógrád megyébe. Ennek gyalogos gammamérései nem mutattak ki jelentősebb indikációt. az ásványos összetétel vizsgálatára nem került sor (Gerzson & vincze, 1968a). az anomáliát valószínűleg a Nagyhársasi andezit Formáció átalakult változatai adják. 7. Pásztó-Mátrakeresztes (122. sz. anomália) Tisztán k jellegű anomália. a terület továbbkutatását javasolták (vincze, 1973), de az nem történt meg. az anomáliát valószínűleg szintén a Nagyhársasi andezit Formáció átalakult változatai adják. 8. Kazár (138. sz. anomália) a légi anomáliát földi módszerekkel beazonosították és megállapították, hogy salakból származik, így továbbkutatását nem javasolták (Tyihomirov, 1966). Gyakorlatilag a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció kisterenyei Tagozatában található széntelepek égésterméke, salakja adta az anomáliát. 9. Mátraverebély (132. sz. anomália) a földi beazonosítás után megállapították, hogy a terület továbbkutatásra nem alkalmas (Szilágyi & Tyihomirov, 1966a). az anyakőzet dácittufa (Tari Dácittufa Formáció). 10. Tar (129. sz. anomália) a légi anomália földi beazonosítását elvégezték. a biotitban és horzsakőben gazdagabb részek a nagyobb sugárzásúak (Szilágyi & Tyihomirov, 1966b). a nagyobb gammaaktivitást a Tari Dácittufa Formáció kőzete adta (Hámor, 1985).
250
Prakfalvi P. 11. Romhány-Felsőpetény
Több földtani formáció vizsgálatát tűzték ki célul, ezek közül valójában csak a Hárshegyi Homokkő Formáció érintette Nógrád megyét. Egyrészt kutatták a homokkövet, másrészt a benne lévő agyagtelepeket is. a bányavágatokban és fúrólyukakban végzett felmérések figyelemreméltó anomáliát nem mutattak (Török, 1988). Irodalom – References rövidítés: MBFH = Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Barabás a. (2002a): a hazai uránkutatás és bányageológiai története 1947-(1987)-1997. in: Szakáll S. & Morvai G. (szerk.): Érckutatások Magyarországon a 20. században. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13, 57–82. Barabás a. (2002b): A Nézsa-Csővári-rög környezetében tapasztalt radon anomália eredetének geokémiai vizsgálata. Szakdolgozat, kézirat. ElTE kőzettani és Geokémiai Tanszék, Budapest. Barabás a., Szabó Cs., Nagy B.-né, Gálné Solymos k. & Tóth E. (2003): a Nézsa községben mért beltéri radonanomália eredetének geokémiai vizsgálata és lehetséges földtani vonatkozásai. Földt. Közl., 133, 345–362. Elek i. (1967): A kutatócsoportok 1966 évi jelentései. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Elsholtz l., Gerzson i. & Wéber B. (1958): A Nehézipari Minisztérium Pécsi Uránbánya Vállalat Kutatási Üzem IV. sz. kutatócsoport 1957. évi jelentése. III. Cserhát-hegység. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Gerzson i. (2011): A magyarországi terepi radiometrikus kutatások területei, az ott alkalmazott módszerek és azok eredményei. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Gerzson i. & vincze v. (1968a): Jelentés a Mátra-hegységben felderített légi anomáliák földi ellenőrzéséről. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Gerzson i. & vincze v. (1968b): Jelentés a Salgótarján környékén Karancslapujtő és Bárna közelében 1967. évben felderített 131. és 134. légi anomáliák földi ellenőrzéséről. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Gerzson i. & Wéber B. (1957): A IV. csoport 1958. évi módosított terve. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Hámor G. (1985): a Nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Geol. Hung. Ser. Geol., 22, 1–307. Horváth i. & vincze v. (1967): Jelentés Börzsöny-hegység Hont-Drégelypalánktól D-re 1966. évben a légi mérésekkel felderített emelkedett gamma U térszín földi ellenőrzéséről. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Majoros Gy. (1997): a mecseki lelőhelyen kívüli uránkutatás Magyarországon. Földt. Kut., 34/3, 15–18. Majoros Gy. (2002): Uránkutatási munkák története és néhány eredménye a Balaton-felvidéken. in: Szakáll S. & Morvai G. (szerk.): Érckutatások Magyarországon a 20. században. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13, 39–55.
Nógrád megye uránkutatása
251
Mérce Bt. (2000): Zárójelentés a magyarországi uránérc-kutatásról és a Ny-mecseki uránérc-bányászatáról. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Szilágyi Á. (1966): Aknatelepítési javaslat a Csővár 125. számú anomálián. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Szilágyi Á. (1968): Jelentés a 125. sz. légianomália (Csővár) kutatási munkálatairól. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Szilágyi Á. & Tyihomirov, v. P. (1966a): Jelentés a 132. sz. anomália beazonosításáról (és a 129. sz. anomália). kézirat, MBFH adattár, Budapest. Szilágyi Á. & Tyihomirov, v. P. (1966b): Jelentés a 129. sz. anomália azonosításáról. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Török k. (1988): Összefoglaló jelentés az oligocén-alsó miocén törmelékes üledékek uránprognosztikai munkáiról, a Dunántúli Középhegység ÉNy-i előterében a Börzsönyés a Cserhát hg. közti területen. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Tyihomirov, v. P. (1966): Jelentés a 138. sz anomália azonosításáról. kézirat, MBFH adattár, Budapest. vincze v. (1973): Jelentés a 122. légi anomália földi azonosításáról. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Wéber B. (1966): Jelentés a 134. számú anomália azonosításáról. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Wéber B. (1967): Javaslat a 123. sz, 136. sz. légi anomáliák a „Kis Galya” a „Szalajka” és a „Parádfürdői” területek földi ellenőrzésére. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Wéber B. & Tyihomirov, v. P. (1966): Jelentés a 125. számú anomália azonosításáról. kézirat, MBFH adattár, Budapest. Zethner Gy. & kósa l. (1959): Összefoglaló jelentés az 1958. évi Mátra-hegységben végzett geológiai, geofizikai hasadóanyag kutatásról. kézirat, MBFH adattár, Budapest.
