FEJTŐKALAPÁCSOKHOZ
VILLAMOS
MECHANIZMUSOK
CONSTANTINESCU
ILIE-DARABONT
(Bányászati-Kohászati
*
ALEX
Főiskola,
Petrosani)
A Román Munkáispárt Központi Vezetősége és a Román Népköztárwhatározlata színvonaműszaki előírja a termelés saság Minisztertanácsa A Román III. lának emelését. Munkáspárt kongresszusának irányelvei az bevezetését szerint az 1960-65. időperiódusban új technika meg kell iparosításának tényelegfontosabb gyorsítani. Ez az ország szocialista érdekében. növelése és az önköltség csökkentése zője, a tenmelékenység a A bányászatban az. bevezetésének egyik tényezője új technika azon ahol nélkülözsűrített területekre, levegő energia visszaszorítása hetetlen, és a Villamos energia általánosabb lehetőleg egyedül álló A legnagyobb sűrített használata a föld alatt. közé levegő fogyasztók Ezek az tartoznak a összes motorja dugattyús fejtő- és fúrókalapácsok, motorok kihaszközött a legtiökéletlenlebb a sűrített levegő energiájának nálása zúzására arra, Elég rámutatnunk hogy a kőzet szempontjából. felhasznált 2,6 % -a a kompresszor energia mindössze motorja által felvett a villamos Ezért előbb-utóbb pneumatikus energiának. kalapácsok helyet kell adjanak a villamos kalapácsoknak. A villamos hehasználata kalapácsok pneumatikus fejtőkalapácsdk lyett a termelési -kal csökkenti A kb. 13% [3]. megtakarítás költségeket -
az
energiában
elektromos
1. A
-
mutatkozik.
különböző
mechanizmusok
elemzése
olyan ___Nléhány
számítását ismerleírását és dinamikai mechanizmus lehetne tervezni. villamos fejtőkalapácsokat két utőmeehanizmus Az 1. ábra szerinti egymásba kapcsolódó foEafikerékbőlállll, amelyek 01 és 02 tengely körül forognak u) állandó G. Mindkettőn Szogsébessléggel. Gg G1 külpontos súly van: egy-egy AZ 01 és 02 tengelyek ütőaz keretben egy amely foglalnak helyet, f eJ Szerepét betöltő rúdban végződik. A fogaskerekek erő forgása következtében centrifugális jön létre,
tetluk, amelyek alapján
=
=
_
'
Elhangzott
a
Nehézipari
Műszaki
Egyetem
VIII.
Tudományos
Ülésszakán
1962.
június
29-én.
77
amelyet vízszintes
tunk.
függőleges
egy
és
összetevőre A két vízszintes
egy
bonthaösszetevő egymást, míg a
megsemmisíti függől-eges összetevők
a
fogas-
lengő
kerék-ütőfej mozgást gerjesztenek.
rendszerben
A működtetést
az egyik kgtengely útján lehet a így a motor végezni, földre Ilyen fejtőhelyezhető. hekalapács már van, és egyes használlyeken eredményesen ják [l]. A Szovjetunióban gyártott a K-3 fejtőkalapácsban forgó mozgást egy helicoidális pályán át haladó mozgó görgő alakítja az OMG-lO formozgássá, míg működik. gattyúmechanizmussal
réken,
G
Jmum Tuwu
l_
"L_
í
C
É
F
EBR-19 Mindkettőt sújtófúróellátott légbíztos motorral flexibilis tengely gép hajtja, egy
w-
" M4 H
l,
ködtetést
közvetítésével.
,_
ábra
D típusú, a egy PEA-19 készített villamos fúrógép
által
A
flexibilis
ten-
típusú, 4 m hoszkivitelű. szú és páncélozott A szerzők ugyancsak V-107 flexiibilis M típusú tengelyt jaVasolnak használni, míg a műgely
1.
flexibilis
bukaresti
M
V-107
,,Klement-Gottwald
Mú-
sújtólég-
végezhetné. fúrógép kalapács sújtóléges bányában is használható. Az n rugó célja, hogy hátramenetnél felvegye az ütőfej kinetikai menetben leadja azt. energiáját, és a felütési az a támaszkodik a kőzetre, Üresjáratban, amikor nyárs nem Ez úgy választandó rugó ad védelmet. meg, hogy ö ) s. A centrifugális erő függőleges összetevői: és vízszintes
vek"
biztcxs,
ezért
Ez
a
FV=2m1w2rsin(p; F0=m1w2rcostp_m1cu2rcostp=O, ahol
m1
a
pontjának Miután
írhatjuk: ,
Te
(l)
tömeg Súly" külpontos tömeg; a) a szögsebesslég; r a külpontos a távolsága forgástengelytől. m const a forognak, felfogaskerekek szögselbességgel =
(2)
FV:Hsincoí,
ahol H
78'
a
z
2m1 a)?
r
.
amplitúdója.
gerjesztőerő felsőhatá-rhelyzetre duló
A
t Lagrange-egyenletek a (amikor r, rugó Legjobban összenyomott súrlódásokat és a C ordinátáját elhanyagoljuk
a
Ez
ha a zetben van), vesszük:
=
0 kiin-
helylefelé
pozitívnak
17
összes
az
m
ahol
alakváltozása hogy
az
menet
a
=fgéig
mgy
-
(3)
.
c a (n); f1 a rugó lengőelemek tömege; rugóállandó A ki, hátramozgásakowr. rugó úgy alakítandó kihúzott s. végen egészen fi helyzetben legyen, azaz
ütőtest
=
Felírhatjuk
még:
a-
MB-
mag-m,
c(y
s)
_
_
(4)
mg-
gy
lVIíután
ÉL d
dí
elvégezve
a
szükséges
E
LII
+
:Fv
behelyettesítést,
myÉ-cy
s
3.11
8.1!
kapjuk: sín
(cs-lemg) +H
=
wt
,
171111191 osztva
vagy
'
y+-I%y:(%+g)+ís1nwt. H
x
..
Vezessük
be
alábbi
az
c
az
_,
az
(7) egyenlet
_
+9-ho _
í
-h-
(6)
__
m
sin
h0+h
=
alábbi
az
m
(7)
.
diffeevenciálegyenlerte.
lengésének
megoldása
.
kapjuk:
(5) egyenletbe,
ütőfej kényszerített
A
í
cs _
,
'y'+p2y Ez
(5)
jelöléseket
g=p Béhelyettesítve
_
alakú: h
y=A'
m
AZ
integrálási
sinp
t+B..
állandókat
eg-t=0-nály=0é4s'j=0.
t+
cosp
.
p_ a
kiindulás
p_
feltételeiből
határozhatjuk
79
Behelyettesítve
(8) egyenletbe:
a
3.:
h _0.
l
pl Differencíálva
t
=
Apcos
=
y
amiből
kapjuk:
(8) egyenletet,
a
pt+p2__w2
0 (értéknél _
(p? 402)
p
behelyettesítve
állandókat
integrálási
az
h
y-WGm _-
(9) összefüggés
az
aktív
ütőfej
a
a)
.
cot
2h0
kapjuk:
_
pí
2
(9)
idő
függvényében. egyenlő kell, hogy legyen időtartamával. Ha ismerjük a azonos a flexibilis tengely fordu-
útegyenlete
menetének
(8) egyenletbe,
7pd-j-Fsm
_
ísln
e
az
ti időtartama
ütőfej a fogaskerekek fordulatának egy negyed fogaskerekek n fordulatszámát (amely a t1 időt: latszámával) számíthatjuk Az
,
___hw
_
A
Coswí
psin
pt-B
15
(10)
z-s.
21" Behelyettesitve menetét. Az
ti
aktív
értéket
végen
menet
a
az
(9) egyenletbe,
ütőfej E-
kapjuk
ütőfej
az
aktív
energiája
kinetikai
422122 ,
2
ahol
és
pt +jgísin
(cos wiecospt) gj=p2_w2 t
t,
=
(11)
,
tömegek? meghatározó jellemzők: m1 a külpontos m az w Összes a rugó állandója; lengő tömegek; fogaskerekek szögsebességwe. és az egy ütésszámtól Egy fejtökallapács (hatásossága a percenkénti felütésnél kifejtett ütőmunllcától függ. A kinetikai energia .a felütés pillanatában arányos a seíbesség még)" A
c
az
zenével.
mechanizmust
n
célszerű
Ezrért
svég változását. a) Ha p ban is ínhatjuk: =
w
ismerni
rezonancia
p és
a
lép fel.
y=y1+íP
A
sin
w
mértékeknél
(11) összefüggést pt
,
az
alábbi
l) sebe?
alak"
(12)
h
.
ah01
p0
.
Ha
wt
értékét
_
pty]
cos
wte
cos
Behelyettesí-tve
(pz -w2) p értéket
=
w
kapjuk: ht sin
111:
tovább
helyettesítve _
alatt
íf
b.
pt
s1n
p
a
(13)
.
(13) összefüggéseket, hogy megállapíthatjuk, (13) függvény gyorsabban nő, mint a (11) függközeleső
egymáshoz
p 4: u), de
hO
és
(11)
a
t1 időtartam
2
pht+
-
pt
íí
(12) egyenletbe:
a -
Összehasonlítva
2w
7
dw
vény. b)
szá-
sin wt
pt_wt
cos
h
Z
d _
=
alkalmazásával
szabály
PHopital-Íéle
a
wt--
-w[co(cos dco
y1:h
t
.
ki: -
és
pt)
cos
e
ííhatarozatlan.
=
y1
valódi
y;
Az
mítjuk
u), akkor
=
p
(cos
:
yl
értékek.
Jelöljük P 'w=7o
és
legye-n
kis
70 nagyon
érték
phwhm-UJ)
Behelyetbesítve
(p+w)
h(p-y0)
._
[cos (p
y_-21T0_ h
:
w
m2pvo
kapjuk: yO)t
_
í
cospt]+
_
.
s1n
h
NP-Vo)
[
.
s1n
pyo
t sin
70
sin
ha]
pt_
_
p
70 427/30)(p 129)3311-i_í
esetben
az
(pJrP-Vob
=7o
-
pí
N
.
_z 2
_
+p
t.
smp
jelölést: K:
felírhatjuk;
Ebben
-
sin
BeVeZetVe alábbi az
képest.
w-hoz
(11) egyenletbe,
a
s
sin
ú
=
h 2
1% Ksin
pt
t-i-E
,
p
. _
(14) 81
y sebesség változását mutatja egy harmonikus K. körfrekvenciája p és Változó amplitúdója az ún. "lebegés" az esetben jelensége lép fel. abszolút értéke kicsi (n rugó is csak c) Ha u) P p, a (9) összefüggés vonható az a következtetés kismértékben össze). Ebből nyomódik le, (14) összefüggés
A
esetén,
lüktetés Ebben
ha
hogy a
melynek
%viszony
Ha w é sztatikus
nagy,
a
lengések
amplitúdója
lesz.
kicsi
nagyon
különbözni fog lényegesen ilyen). esetből négy tanulmányozott megállapítható, hogy megfelelő kiaz. csak energiát .a felütés pillanatában a) és b) esetekben kap-
d) rugó A
netikai hatunk.
lengés
a
p,
alakváltozásától
amplitúdója (ha
nem
van
A rezonancia esetében az alkatrészek erős dinamikai igénybevételvannak kell figyelemmel lenni. kitéve, erre a méretezésnél A 2. és 3. ábrákon mutatunk egy másik lehetséges mechanizmust be. Az ütést előidéző mechanizmus egy bolygőrendszier, melynek napkeneke a A két hero sugarú, n. lbolygókerekxek sugara bolygókeréken el ISOO-kal elékelt G excentrikus lyezkedik egy-egy súly. A két bolygókerék Ol tengelye van, egy rúdon amely egyben ütőfej is, F centrifugális erő következtében, amely a két külpontos tömeg mozgása folytán és irányú hat az ütőrúidra és az jön létre, változó nagyságú nyomaték O tengely .kiörül lengést idéz elő. Az O tengely a napkerék tengelye is.
nek
napkerék (r) rugó
A
forgatása
flexibilis kinetikai ütőrúd leadja azt a munkamenetben. fekszik fel Ha a nyárs nem (m) rugó Veszi vely közvetítésével Az
tengellyel energiáját
az
kőzetre,
a
függőleges
erő összetevői centrifugális G) szög befolyását): elhanyagoljuk
Fv:m1wÍrsinac; m1 a A m1
külpontos tömeg; (n, szögs-ebezsség közelítő
valóságban
az
ütőrúd
felütéseit
ütőtest
is
vízszintes
és
irányban
rétes, utólag korrigálható. A centrifugális
azonban
mást, erőpárt
82'
a
vízszintes 'hozn.ak
nem
értéke:
(15)
ecoo.
e
mozog
mi.
szögsebességgel,
így
(17)
x
használhatjuk,
számítható
(ha
szögsebesség.
a
1
(17) egyenletet
hü-
(15)
w,_:_0w,:(1+%)wp. A
és
(b)
Fozmlwfrcosoc,
m1: A
hátramenetkor,
fel.
A
ahol
az
történik.
tárolja
és
annak
mert
ÜJp kezdetben
alapján
a
nem
(16) egyenlet
erő FV összetevői megsemmisítik függőleges és Változó összetevők (F0) egy változó nagyságú szerint. változása C pont helyzetének létre
isme"
értéke
egyj
karú
H
A )___
4'?
ki
gzlgíígt,
5
.:
2-41
X 01
-O0,,*'*
-
'
erők
nyomatéka
O
2.
ábra
3.
ábra
vonatkoztatva:
pontra
-.WI0:2m1wÍr(r0+r1-jrrcos ahol
Ütmlt
Ha
'
T
NHE x/ c-v
F0
u,
fhcosa,
(18)
.
feltételezzük,
hogy
t
=
0
időpontban
C
pont
CO-ban
és
az
ütő-
83
a rúd helyzetben jobb oldali szélső 900 figyelembe Vesszük, hogy a
oc:sin
cos
és
mivel
m1
és
nyomva),
van
azaz
Bzsin colt
,
felírhatjuk:
const,
=
B,
-
Össze
(r rugó
van
=
M0:H(rO+r1+r
(olt) sincolt
cos
(19)
,
ahol
coÍr
H:2m1
mazva,
Felhasználva maz ütőtest
mozgására
alábbi
az
alakváltozása
osztva
adott
+
be
az
=
9=A
alábbi
A
jelöléseket:
clsífzho;
Iio:h.
esetben:
az
juk
meg, A
lengésének
általános
h (r
)
+r
B
állandókat
integrálási
anúkor
t
O és
=
80
84'
hr
.
.
+
SIII
0; valamint-
SIII
.
határozhat"
feltételekből
(90
2CU1t
0.
=
eh
A). pa
differenciálásával
(22) egyenlet .
Ap
(21)
.
(22) egyenletből:
-
9:
colt
differencíálegyenlete. megoldása:
kiindulási
a =
B:
A
sin
(Olt pt+Bcospt+%+ '-pí-O_7112*
és
colt.
0
az ütőtesti kényszerített (21) differenciálegyenlet
sin
sin
+
0
Ö+p'30=h0+h(r0+r1+rcosw1t Ez A
(20) tengelyre
,
c
31292? íf-(r0+r1+rc0sw1t)
ebben
egyenlet
colt) sin colt
cos
O
zpz; Az
alkal-
kapjuk:
=
0
Vezessük
módszert
differenciál-egyenletet
rl +r
=
véve,
Ö
előbbi
az
tehetetlenségi nyomatéka r s a az rugó állandója; rugó maximáaz ütőtest A pontjának úthossza is; x a t O-nál x s. pillanatban; 9 9 és az Io-val elegész egyenletet hogy x
10 az összes lengő elemek E) a lengésszzög; vonatkoztatva; lis alakváltozása, ami egyben
ahol
Figyelembe kapjuk:
és
Lagrange-egyenleteket
a
I0Ö+vcxg:c:rg+H(r0+
rugó
.
cos
pt
_
Bp
sin
pt +
h (r
10
+r
kapjuk: 1
)w 1
p2mw12
hrco cos
(01 t +
l? p_--24601 g
cos
2w1t
,
(237
és
t
z
0 esetre
h(r0+r1)
*
hrwl
col
Behelyettesítve 8
integrálási
az
:h(rO+r_1)
A
állandókat
kapjuk:
+
a
2w1t (sín
2w1
.
rang-jóm
(24) összefüggés
(22) egyenletbe,
a
(simult pt] %sin
P2Áw1Z hr
+
'
ipmz-ztws)
p(p2--wf)
e
.
(24)
ho
pt)52. +
?Sln
8 lwengésszög változását
a
(1
pt).
ecos
t idő
mutatja
függvé-
nyéuben. aktív
Az
menet
idejével. I-Ia ismerjük t; számíthatjuk
tl ideje
megegyezik
botlygókerxekek
a
félfordulatá-
nyak
a
napkerék
fordulatszámát
ni
és
(16) egyenletet,
a
ki-
időt: t1
Behelyettesítve az elfordulásszögét A pont által megtett
3Or1 o ho
_
_
h1
tl értékét aktív menet út:
(25)
r
(24) egyenletbe,
a
alatt.
Ha
megkapjuk
is
e
ütőtest
az
kiszámítható
ismert,
az
s:o9.
ütőtest
Az
energiája
kinetikai
aktívmenet
az
I
E:
0
végén
a)? P 9
2
afhol -
ha)
(r +r)
wp=9=
+
.
(cos wltwcos
wllíL
2m1t cospt)+ p2H4w12(cos
és
esetében, Éatlreuíanancia
azaz
ha
(27)
í;
u
.
_
t
]
pt) +
151
=
p
=
-1n
p
pt
-
,
.
m1
így
(27) egyenletet
a
'
-
w
-
9=01+ ahol
is
felír-
2
hr
(cos 91:
h
2w1t
_
pt) +
cos
hw1(r0 +r1) (cos colt 2 p2_w 1
---
cos
j) p!)
i
_
SlI1
.
.
pt
,
(27/a)
O
-
Ha
=
p
úgy
(ni,
hasonlóan
81
határozatlan
=
0-
alakot
fel,
vesz
és
előbbihez
az.
liHopital-tételét:
alkalmazva d
pt)]
d-w- [wl (cos wltecos
_
91:h('o+'1)" _=
2_
í
dwl
2
601) te
Behelyettesíwe
m1
=
p
h
-
tovább
ezt
helyettesítve
Ó Ha
p i
punk,
(r +r
w) )
Ha
sin
+
vagy
p,
)t
031 í
p
első de
Az
a
a)
a
b)
a
két
hátránya
,
pt +
3-;
(cos pt-
2p1).
cos
nem
dolgozik nagy
lüktetést
maximális
ütőmunkát
(23) kahatétesz
van:
kalapácstest dinamikus
pt
meglehetősen
(1. ábra)
mechanizmus
sin
p és berendezés
konysággal. lehetővé,
_
1
harmonikus értékek, változó. amplitudója
közeleső egymáshoz körfrekvenciája
de
m1,
a), t
(27/a) összefüggésbe
a
=
amelynek
+2w
tetteket
(glzwif és
a), 1' Sln
t--
cosp
:h(ro+rl)coscol
Vísszaütése miatt hatások bekövetkezik.
viszonylag a
két
nagy;
fogaskerék
tönkremenetele
gyorsan Az első kiküszöbölni hátrányt úgy lehet, hogy a kalalpácste-st és a váés r) rugót helyesen fogantyú közé egy csillapítórugót helyezünk, ha a fogaslasztjuk meg, A második hátrányt úgy lehet kiküszöbölni, azonban kerekek dörzskerekeket ezeket alkalmazunk, olyan helyett mértékben következkell csúszás ne egymáshoz szorítani, hogy relatív zék be, ment ez a külpontos tömegek elékelődvését Vonja maga után. A 2. ábra szerinti mechanizmus azon előnye lrrnellett, hogy a visszaazonban. tud kicsi, kielégítő ütőmunkát kifejteni. Megállapították három
tönkremegybolygórendszerben gyorsan [7], wp A (17) egyenletből származik, hogy m1 szögsebesség az ütőrúd a Ez a jelenség változik. szögseibetsségénelk függvényében fogaskereke? elkerülésére itt is célszef" idéz elő. Ennek fogaiban külön igénybevételt esetvolna a -az Ebben dörzskenekekkel fogaskerekeket helyettesíteni. ben az esetleges érintkezési csúszások a két bolygókerék pontjában egl"
hogy
a
fogaskerék
ütésvről
Az
időben
változik
történnének.
Az
csökkenti
86
a
ütésre
eröpárt a
_
alkotó
centrifugális
Coriolis-gyonsulás.
Ennek
erők
hatását,
elhárítására
méftéklg bizonyos [7] egy javasolták
álló
négy kerékből
mechanizmus alkalmazását, amely zárt kinerendszert alkot (4. álbra).
matikai
E mechanizmusnak
előnye
sor
egy
van:
a négy fogaskeréken tömegeket úgy helyekmpontos egyzik e], hogy a Coriolis-erők mást kiegyenlítsék; állandó m1 b) A négy kerék forog, így a foszögsebességgel igénygak kiegészítő dinamikai kitéve bevételnek nincsenek (ki-
a)
véve
A
a
felütéwsből
származó
igénybevételeket); c)
A
szerkezetet
lLm x/
w
egyik kerékkel a egybeépített görgő hokalapácstestben kiképzett ronyban vezeti, A szerkezet közül hátrányai megemlítendők: akarnánk a) A kerekek hajtása, bármelyik kereket hajtani, kerék kes, miután mindegyik végez lengő mozgást is; kissé b) A gép bonyolult. szabályozó szerkezet az
2. A A
javasolt
dörzskerék
a
szerkezet
(2) egyenlő
javasolt öt
szerkezet
kerékből
átmérőjű
nehéz-
elemzése
áll (5. és kerekeket
ábra). forgatja.
6.
Az A
(1) központi (2) kerekek
NHI XI E-D
87
a hajtják (3) fogaskerékként nincsekerekeket, amelyek nek közvetlen a kapcsolatban
(1) kerékkel. Az (1) bolygórendszert
és
(2)
kerekek alkotnak.
választottunk
Azért
dörzs-
mert a keret G kerék-hajtást, változó irányú szögsebesség miatt m1 szög-isebesség is vál-
MM
tásokat
származó említett
már
a
dörzshajtással
' ,
Coriolis-erők Jelölések:
ebből
Az
tozik. .
nagyrészt
látjuk
hamódon kikü-
szöbölhetőnek. Az m külpontos tömegeket úgy kell elhelyezni, hogy
megsemmisítsék
egymást (5. ábra). a tengelyének távolsága (3) fogaskerék d a tengelyétől; (3) fogaskerekek középpontjainak távolsága; b forOO2 a (2) kerekek forgási középpontjának távolsága a C keret e gástengelyétől; 0202 a (2) kerekek tengelyeinek távolsága; 1' a kül.m a pontos tömegek súlypontjainak távolsága forgástengelytől; F6 a számnazó erő; a erő; F5 a Coriolis-gyorsulásból centrifugális 031 (2) és (3) kerekek szaögserloessége; (no a központi kerék szögsoebessége; 0 a keret elmozdulási elfordulási külpontos tömegének szöge; vt a (3) kerekek a a relatív abszolút vr sebesség; sebessége sulypontban; sebesség; va vonatkoztatva. 175; 1113;v; ugyanazon jelölések a (2) kerekekre abszolút Fenti sebességét: jelölésekkel kifejezzük a (2) fogaskerékpár
a
a
=
=
001 0101
a
keret
=
=
'
2-
d
rcosoc)
02-142 w12+2
vaz:
113:
(e+r
cos
-
.
t? -rcosoc)r1co10
(29)
cosoc;
a)? 92-142w12+2 (e-j-r
cos
az) rl
colÓ
cos
az
(30)
,
ahol dG
a
O:
dt a
keret Az
szögsebessége. Összes E:
mozgó
tömegek
kinetikai
[áI1+I2+I3+m2b2+m3 +2
(aj-b)
mrool 0
cos
energiája:
92+ (31) (a2+b2+2r2)]
a2+m
(wlíeö)
+w12 (I.2+I3+ 2mr2).
O tengelyre; I2 Il a keret tehetetlenségi nyomatéka az 13 a (3) kerekek O2 tengelyre; tehetetlenségi nyomatéka tömege m2 a (2) kerekek lenségi nyoma-téka az 01 tengelyre; a m tos tömegek külpontos tömege; nélkül; m3 a (3) kerekek A (31) összefüggésben ocfwltző-
ahol
az
(2)
a
-
88
kere-
tehetek
kek
a
külpon"
tömegek-
A t idő
pillanatában
felütés
a
mottakl
(a rugók
indul
BeVsezetJuk
alábbi
az
.
.
..
összenyo-
,
Jeloleseket:
á I1+I2+I3+m2b2+m3a2+m
(a2+b2+2r2)
á;
=
B;
2(a+b)mrw1:
6012(I2+I3+2mr2) A
legjobban
"
(31) öszefüggés
:
C.
következtében
ennek
így
alakul:
E=%é2+BÉ)cos(w1t-ő|+C. A
Lagrange-egyenlet
g ahol
O
-c
=
Egy
sor
B,
c
(a?) 80.,
után
átalakítás
AÖ-J-CO Bwl :
A
ahol
p
=
=
Cl
sin
pt+C2
lengések amplitudója
és
Pá B
Cl
meg
és Cg az A sztatikus a
x
As
:
q
véve,
j?
.
K
z
(colt ő)
(33)
a;
,
Ég
pihen
(35)
;
%1 q
í);
(34) egyenletet
a
sin
alakú:
alálbbi
(34)
állandó-k. integrálási lengések amplitudóját (34) egyenlet alapján.
Ezt figyelembe
az
(32)
q
q: a
diífwemenciálegyenletét
mozgás
(colt-ő).
sin
pt-i-K
cos
'
ömlengésénnek köxrfrekvencíwája
rendszer
a
a
megoldása
(32) diiferenciálgegyenlet 0
g
_
80
rugók állandója. megkapjuk
R
az
É
_
dt
a
(31')
=
állapíthatjuk
O feltételből
(35)
-
az
alábbi
alakban
is
felírhatjuk:
KS 2
1
.
(a)? 89
A
(33) egyenxletett sin
0=C1 és
idő
az
Ó A
(38) 0,
=
pt-f-CZ cos pt-j-K
Cl p
p sin
pleCz
cos
ciklus
ősín
cos
pt+Kco1
sin őcos
colt-K
ő
cos
azaz
(38)
,
Ci meghatározhatjuk befejezésének pillanatában
és
colt
.
(39)
Cg állandókat.
Ha
ideje ailatt, amely olyan kícsithogy első lcözelitésben a kenet szögísebessége Gp-ről GIF-ne változik.
el-
felütés
a
colt
sin ő sín
w1t+Kw1
cos
(39) egyeníletbő]
és
8 a
írhatjuk:
alakban
differeneiálva:
szerint =
alábbi
az
é
(po és
=
Ó,
z
,
időtartama: 271
t
a
.
_
m1
A felütés
hanyagolható,
t:?;idöpontban 0
(po és
z
Ó
Ép.
=
1
A
letekből
feltételek
és véghezlyzetbeli felírhatjuk:
kezdeti
alapján
a
(38)
és
(39) egyen-
(pO=C2-Ksinő; .
(p=C1Sln
27")
+C2'cos
27")
501
(40 )
-Ksinő;
'
m1
Í9r=C1p+w1Kcoső; 2
ü-Cgpsm col
igpzClpcos .
ahonnan
az
infbegálási
,
2 np
col
+w1KcosÖ,
l Í
(41 )
tállandó:
2+Á2( (POLlgí :__(PO+VK ._
C2
61
=
-
71
cg
sinőzíczwmocoső:
7
i ;
0,2 -
,
(01
a
(43)
.
,
m1
K
_
(44)
J
aihol
2a"+1
p
tgípi
(45)
2
_
H
P
a
ütémél e
és
kőzet p.
a
(46)
Óp
rugahnaskslágától függ. Tökéletesen felütésnél plasztikus p.
keret
1, míg tökéletesen
=
A vwégzertt ütőmunka
felrugalmas valóságos
0. A
=
felütéksnél:
egy
:%A(1--M2)9É-(47) L=%A49§e9í)=%z4(9%-u20%) tehát
Adott esetben
9-től függ.
ütőmunka
az
(43) egyenletek felhasználásával pillanatában: gét a felütés
2pKt
9p:1_,u Vezessük
be
K
értékét
a (42). szögsebessé-
kenet
a
_&2l ,&-l/_ K+ 11741
ízi
(48)
14-12
m1
(37) egyenletből
a
(41) egyenletből
A
kiszámíthatjuk
és
a
és
(48) egyenletbe
Önhe-
a
lyett vizsgáljuk y
változását,
=
2
"Op
(49 )
M
ahol 2K A
Ebben
felütés
a
P
=
az
-1_'u
feltételezve,
esetben
pillanatában
a
rugó
(50)
-
=
hogy
%
kinyújtott
O,
=
jel-anti,
azt
helyzetben
és
van,
hogy"
felvéve
0,2 termeket, kapjuk: .
2_
yzgízixxzl
1
tgmc,
_
(51)
V1+%x2 tgz ma
xzl, w1 y értékeket mazAZ
x
értékeinél
különböző
táblázat
alábbi
az
tartal-
za:
x
0,25
y_'0,07
0,50
0,75
0,80
0,90
0,95
0,98
0,99
1,00
1,05
1,25
1,50
0,44
0,91
0,97
1,28
1,53
1,92
1,96
1,57
1,47
1,32
0,80
Amint táblázatból az:ütőket azonban a
a
látható,
túlságosan
y
nagy
értéke
legnagyobb
amplitudó
miatt
x nem
=
0,99-né1. Ezt választhatjuk, 91
Végezzük
Példa.
el
L
számításokat
a
0,9 értékére
=
alább
az
felvett
ada_
(Hl tokkal
:
m2 0,03 kg sz/rn; 0,003 kg m sz; 12 b 0,055 0,06 m;
m
II
._
va
_B_
2(a+b)
=
m1
=
0,03 kg sz/m. 0,00026 kg m r 0,096 m;
=
=
=
m;
=
=
0,04 kg sz/m; m3 0,0002 kg m 32; 13 d e 0,104 m;
=
2,07
10-4
-
=
=
=
52. 0,03
m.
kg s2/m.
(M1 A
=
I1+2I2+2I3+2m2b2+2mu3a2+2m(a2+b2+2r5)
=
=
B
004341
:
Ara] ZKS A
04495;
=
=
x
K- s"
1_u
_
ép
o)!
K
7
0252-
'_
a
-
10-2
kg
m
s!
_
s
p
=A
yp
190
=
00598" 9
Awl
=
p 5-1, akkor Op: 0,1915-171 32,8 5-1. A kinetikai a felütés energia
Ha tehát
lg
0,488
=
o,1915
0,9
m1
p;
171
=
s-l,
=
E
=
pillanatában:
éni: ÉVA
2,62 kg
m.
Következtetések Az
1.
lehet
tezni
ismertetett villamos
dinamikai
alapján
számítások
Íejtőkalapácsoknál
használható
tervezni és méremechanizmusokat.
a fejtőD villamos használnak, fúrógépet hajtásra PEA-19 sújtóléges bányában is használhatók. vilműködő mechanizmus 3. Az első ismertetett egy ütve-forgatva is felhasználható. lamos szerkesztéséhez fúrókalapács tenlánc 4. Az egész lnneunastikai legkényesebb pontja a flexibilis M típkivitelű V-107 a már említett a célra gely. Ha erre páncélozott fvlexibilis kaphatunkfel, kielégítő eredményeket tengelyt használjuk 5. Az utolsó mechanizmus ismertetett magánban foglalja az összes előbbiek hátréunyaikat. előnyeit és kiküszöböli működésu Az elméleti villamos a CAE-1 vizsgálatok után elkészült A rendszerű ütőberendezés csak a fejtőkalapáncs. kalapácstestben lengő PFAA-19D fúrógéP el, a hajtó motor helyezkedik típusú villamos egy motorja (azonos a szovjet EBR-19D-vel), amely egy hajlékony tengely" a lyel csatlakozik fejtőkalapácshoz. A gerjesztő fordulatszáma 1100 min_1, ami egyben megtömegek felel a ütőmunkála ütésszámnak mért is, A fejtőkalapács percenkénti 2,95 kpm, a felvett 1,2 kW. A kalapács motorrteljesítmény számítUÉt a kísérletek 3,21 kpm, azaz ütőmunkája folyamán 92% -ra megközell"
2.
Ha
kalapácsok
a
a
n
tette
az
elméleti
ütőmunkát.
a .kivitelezett megfelelően általálban követelményeket, amelyeket
Ennek
92'
villamos
egy
fejtőkalapács
bányabeli
teljesíti f!
fejtőkalapácstűll
kalapács súlya is nagyjából megfelel a Villamos fejtőa azornlban sűrített lényegesen meghaladja súlyának, levegő kalapácsok súlyát, mert míg egy azonos fejztőkalapácsok teljesítőműködtetésű 8-9 a SAE-1 sűrített levegős kalapács súlya kp, addig súlya 'gű képe 22 wkap. motor nélkül módszerekkel átkonstrukciós előnye, hogy egyszerű A szerkezet fúrókalapácsnak alakítható
megkívánunk.A í
-
_
IRODALOM
[1]
Elnciklopegyicseszkij
Gyelo:
Gomoe
Tom.
szpravocsnyik,
1959.
M.: masínü Cornüje [2] Tyerpigorev, A. 1950. pajetm-üh. Ugletyehizdat. B. L-Szkomdumov, B. [3] Davidov,
vüjemki
dlja
Gyínarrúka
A.:
Goszgortyehizdat.
7.
plasztovüh gornüh
poljeznüh
iszko-
Goszgortyehiz-
masin
1961.
dat.
No. 2. Glivice, I. R.: Bányászati
[4] Gomictvo [5] Vorosilin,
1959. műveletek
gépesítése.
nyelven.)
zise.
Archívum
R.:
Str-Voinea,
V.-Balan, [6] Vilovici, (Román nyelven.) M.: [7] Damasiewicz,
Néhány
II.
nr.
mechanika.
3
-
1957.
I/I.
H.
(Lengyel
OTBOVIHI/IM
H SHEKTPI/IHECKI/IM
MEXAHI/BMbI
Tehníca
KOHCTAHTI/IHECHY
-
A.
-
Ed.
mechanizmusának
fejtőkalapács vol.
Gornictva
Elméleti
Ed,
(Román
1955.
Tehníca
analízise
-
és
1959,
szinté-
nyelven.) MOHOTHAM
JIAPABOHT
PEBÍOME
Enepma
floaTomy B0 BceM Mupe anempoaueprnw. Hoseümnm cmaToro B03310 HBJIHCTCH rae BOSMOHHO, aamena, Hanpaanenuem aneprun n Öyposue oröoünue llyxa anewrposneprueü. anempuuecxue Hoa-romy-To nponsnonmcn MOJIOTKH. 310 Tpyll sannmaeTca oTőoüannamnuecxnmn nccnenoaanusmn anempnuecxux HbIX MOIIOTKOB, HTO Bnöpanun. B Tpyzxe yCTaHaBIIl/IBaeTCH, paőoraxoumx Ha npununne cmaToro
Bosnyxa
aopome
Jmmb B TOM ecnn uacToTa cucrenxm z1eücTBnH MO)KHO IJLOŐI/ITBCSI cnyuae, K Heü. B nepBoM mm MOIIOTKa oqeHb önnsxa xce cnyuae ynapa HMee-r Mecm Bo Bcex OCTBIILHBIX BO önenue. cnyuaax pesonanc, BTOpOM cnyuae HoBuü möoünoro. YZIapHaH paöoTa He smrpexTusx-xa. B Tpyzme MexaHmM peKoMeHayeTca
Sthtbemnanoro COBHaHaeT
c
uacToToü
-
Mononca, Ko-ropmü no Mexannamos. TyT me M0H1b10 nonyqeHnbxx
"DHMeHuM
14 mm
MHeHmo ne HenocTaTKaMu paHee aBTopa cTpanaeT HOBOFO Mexannsma npnBonnTcH TCOPCTI/NCCKHH nposepxa OCHOBHHC aanumx pacqwrbxaaro-rca xapaKTepncTuKu.
nccnenonannü
MECHANISMEN I.
N.
öypnnbuux ZU
I/IBBGCTHHX 14 c
310
no-
Me-ror
MOJIOTKOB.
ELEKTROHÁMMERN
CONSTANTINESCU-A.
DARABONT
ZUSAMMENFASSUNG
Pressluftenergie
ist teurer als Daher auf derr ganzen besteht Elektroenergie, W elt die wo díes elektrische Tendemz, Pressluftenergie, möglich ist, durch Ella zu erseftzen. Deshalb werden elektrische Abbau_ und Bohrhámmer geabaut. D_13 sich mit der der nach dem bescháftigt dynazníschen Untersuchung arbeitenuden elektriwschen Abbauhámmer. Es wird festgestellt, aSS enne wirksame nur dann erreicht werden die Arbeit Eigenfrequenz kann,_wenn e? des Hammers übereinstimmt o-der annáhemd. Anlage mit der Schlagzfrequenz
_d1e
Abhandvlung
hwlnglmgspünzip
93
Resonanz auf, ím zweiten unwesentlich. Verfasser der nach ihrewr Meeinung bauhammer-Mechanísmus vor, Konstruktiovnen ausschliesst. Der neue bekannten bisher und die Kennwerte anhand retisch wichtigsten geprüft Methode sich auch zur Diese eignet Prüfung gerechnet. Fall
Im ersten ist. Falle islt díe
gleich deren
trítt
Schlagxarbeit
ELECTRIC-HAMMER I.
N.
Schwebung. einen schlagen
In
jedem
an-
Ab.
neven
die me/isrben Nachteíle Mechanismus wird der erhaltenen Daten decr Bohrhámmevr.
der theoaus_
MECHANISMS
CONSTANTINESCU-A.
DARABONT
S U M M A R Y than elevctríc This is why the morea, power. preWherever substltute, possible, compressed-air power This are made. power. evxplains why electric pick- and drill-hammers by electric examines on the This pick-hannners working paper dynamically oscillating that ewffective can if the It confimns functioning only be attaíned principle. freqor In the of the system is identical identical of the hammer. nearly uency frequency the main of devices to the eliminates disadvantages according authors, which, and ín the second ínstance first instance work flowating occuvs. resonancy, Impact A new mechanism in all orther cases. is proposed, is insignificant pick-hammer The neww device is theoretically its main known. characteristics hitherto examined, method be applied for investigating This drill are calculated recorded. may by data
Compressed-air
sent
trend electríc
hammers
the
cousts
power
world
is
over
1,0
also.
MÉCANISMES I.
N.
POUR
MARTEAUX
CONSTANTINESCU-A. R E s U M
ÉLECTRIGUES DARABONT
É
élecaccurnulée dans de Fair est Dénergie comprimé plus chére que Pénergie la nouvelle á. air de remplacer trique. Récemmemt, tendance, Fénergíe comprimé se de plus en oü c'est par Penergie partout possíble, propage plus dans électrique, le monde entier. On fabrique donc des marteaux e4: des marteaux piqueurs perfow étude de l'examen rateurs La présemte sbccupe dynwamiquwe des marteaux électríques. dont le fonctionnernent est basé le principe dbscillations. sur piqueurs électriques, Il constate ne un fonctionnement efficace si la fréquence que qu'en pewut otbtenir du du de est propre égale: á la fréquence frappe systéme idenwtique, ou presque c'est le second marteau. le premier cas une résownance se et dans Dans cas, produit le flottement. Il prode frappe Dans tous les autres le travaíl est insignnifiant. cas, selon un nouveau mécanisme les marteaux pose piqueurs, appelé á élímíner pour Pavis connus des auteu-rs les inconvénients dews mécanismes jusqtfá principaux suf l'examen de ce nowuveau mécanisme et basé préswent. L'étude théorique pvésente Cette des donnlées ses choisies au caractéristiques princípales. gré, il détermine méchode á l'examen maneaux aussi. des perforateurs s'applique -
-
94
A
NEHÉZIPARI MÜSZAKI KÖZLEMÉNYEI XI.
TUDOMÁNYOS A
NEHÉZIPARI 1961.
KÖTET
ÜLÉSSZAKOK MÜSZAKI
ÉS 1962.
Szerkesztő DR.
FALK
RICHÁRD
DR.
EGYETEM
ELŐADÁSAI EGYETEMEN
ÉVEKBEN
bizottság: GELEJI
MISKOLC 1965
SÁNDOR
DR.
TERPLÁN
ZÉNÓ
Az
ábrák
legtöbbjét
szerzők
a
irányításával
ISTVÁN
HERCZEG egyetemi
adjunktus
és
ISTVÁNNÉ
HERCZEG műszaki
rajzoló
készítette
Néhány
ábráját
cikk
KOVÁCS
MIKLÓS
műszaki
vaj zoló
készítette
§
Nehézipari
Műszaki
Egyetem,
Miskolc
NEHÉZIPARI
A
MÚSZAKI
NYELVÚ
MAGYAR
EGYETEM
KÖZLEMENYEI
KÖTETÉNEK
XI,
TARTALOMJEGYZÉKE
Műszaki Nehézipari (1962. június
A
A)
Rösler
Gusztáv: Tarján Rolf: Adalékok
Dr.
Milasovszky
Dr.
Kolozsvári
hidrociklon légemelős nyomásajkusztika
A
.
.
közelítő
egy
hálózatok
bányászati
3
.
átszámítások
Vetületi
A
Önálló
előadások
elméletéhez
a
Béla:
Gábor:
Ülésszakán
Tudományos
VIII. Egyetem 28-30) elhangzott
.
15
.
módszere
33
mérő-
aoél
alapvonalmérése
szalaggal Conslta-ntinescu csókhoz Koch
Ilie-Darabont
Alex:
Aknaszállítógépek
Fritz:
hajtó Gyuláné:
Dr.
Simon Sándor-Benkő fúvatásakor
Dr.
Farkas Ottó: összetételének
Vizsgálatok
DT.
Litvin tása
Lvovics:
Dr.
Litvin adatai
.
kén
.
.
.
.
és
a
megoldások
Tudományos
Egyesület
előadásai
a
Dr.
.
.
.
.
.
csigahajtások
profilú
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
.
.
.
.
.
.
.
.
görbületi
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
sugarú
Béla:
Varga
nyomatékváltó
Hidrowmechanikus
József: gálata Gábor:
fokozatnélküli
Harántgyalu
205
215
Galambos
Dr.
Lévai
227 239
.
247
bolygóművel
előtolóművének
189
251
kinematikai
vizs-
269
Adagolóberendezés János:
kiegyensúlyozógéphez mezőgazdasági munkagépek automata
Függesztett megtervezése matékszükségletének
Dr.
dugattyús
179
geometriai
egy .
.
Szőke Kordoss
167
177
.
Szőke
Szőke
121
gyár-
,
Szőke
109
alapfel.
profilok leképzése Mechanizmuso-k a termelés Lajos: szerepe gépesítésében Béla: és néhány A forgattyús alkalmazási bolygómű lehetősége Béla: elsőrendű forgattyús hajtás Ewgydugattyús kiegyensúlyozása Béla: rázóművekhez hajtómű forgattyús Kiegyensúlyozott
Buzás
.
Kara és a Gépipari Gépészmérnöki által rendezett csoportja tudományos "Mechanizmusok" (1961. nov. 17-én) tárgyköréből
.
Változó
.
elméletének
.
Filemon
.
Egyetem
.
Józsefné:
.
geometriája
Elnöki József: megnyitó Zénó: A gépszerkezettan mai Terplán problémái Síkbeli mechanizmusok tervezésének ifj. Sályi István: módszeréről
.
.
miskolci
Kordoss
Dr.
.
nagyolvasztó-salakok
.
Műszaki
B) A Nehézipari
.
Térbeli fogaslkerékhajtások módszerei
Lvovics:
Fjodor
.
.
95
törté-nő
oxigénnel
vas
kéntelenítő .
Homorú
a
.
.
.
maximálisan
számítása
szilárdsági
oxidációja
kialakítására
Fjodor
ülésszak
.
(Koepewtárosáinak A
fejtőkalapá-
Villamos
Mechanizmusok
Imre-Drobni
József:
Különleges
.
bolygómű
.
.
.
.
.
.
kiemelési ,
.
.
hatásfokvizsgálata
277
nyo.
.
289 299
303
IIOJIPITEXHI/IHECKOPO
MI/IIIIKOJILILCEOFO
TPYZILI
THJFLEJIOÜI
I/IHCTI/ITYTA
HPOMLILIIJIEHHOCTI/I
(BEHPPI/IH)
COlIEPHíAHI/IE ruzxpounmou H-p. 1'. TapbHH: IIHeBMaTnqecxuü zxannenna P. Pőccaep: JIOIIOJIHGHHH R TBOPEPI anycnzmn cnocoó nepecqera Hpnónnmenuuü ZI-p. B. Mlmaluoecicu: cncrenxu B m3 ozmofi BBHFBPOROÜ npoennnonuoü CaMOCTOHTBJIBI-IHX óaanca IX Konouceapu: Hsmepenne .
cTanLHoü
MOIIIBIO
H.
I/I.
pynemn
Kor-tcmar-lmuneacy
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
reozxesnqecunx
npyrym
Touel:
.
.
.
Mexannzmu
.
K
.
.
ceTeü
pynunqnux
.
.
.
llapaőonm:
A.
-
.
.
.
33
.
c
no-
67
.
oróoü-
anempnqecnnxt
77
HuMMonoToKaM..................
(I). Rox:
Pacqer
1I-p. III.
IlIuMoH
npormocTH lhonane
112103013
npmsoxnux
Onncnenne
Bel-uce:
-
cepm
95
nozmeununos
pyzxuntlnux npn
menesauncno-
npozxynme
109
pO,Z[0M...................
l/Iccnegzosanna
JI-p. O. (Paprcatu: lI-p.
npotbnnem
qepBHRa
l/I.
.
Teopnn .
.
.
.
.
aanalm .
.
.
.
.
Kopöoula,
.
.
.
.
.
.
.
.
Üomerpnegpu/te/uol-l:
.
121
.
BOFHyTHM
zsauemenwxü 167
.
Ml/IIHROJIIJIOROÜ rpyn-
npencenaTena
MaIIIIZIHOCTPOI/YTGJILHOÜ npoMumneHHocTM, RoTopoü no TeMe Bacezxanna "Mexannanua" Hayrmoro
hoMnTeTa uacTb
Mexaxmamon
.
B .
.
MBXaHHIBhIOB Teopnn IL-p. 3. TepnaaHr CGFOJIHHIIII/IB npoónemu 06 Mnazxmuü: OJLHOM MGTOJIG remienvnuecxcozxi JI-p. I/I. LlIaűu TIJIOCEPIX
.
.
.
HepBaqHHx
npocTpaucTBeHHux
.
.
oóeccepn-
MaKCHMaJIbHO
YIBFOTOBJIGHHH .
.
.
npoqleccopa,
Bropyxv
oTRpun
.
pemenvxa
peqh Bcwynnrenhnan m; Hayqnoro OH
.
.
cnocoó
u
ÜGHOBHHG mx
CIIOCOBH
.
FeoMeTpnH
JI-p. CD. II. Jlumeurz: u
mnana
noMeHHoro
BEHOIIIGFO
(Í). JI. Jlumeun:
cocmaa
coananuxo
no
.
.
.
.
Iíonnposaume
.
npotbnneü
.
c
.
.
.
Mamml
npoeRTnpoBaHnH .
.
xmMeHHmmnMnaH
.
.
pagmycaxm
repu-
BH3HH.............
JI.
Bysalut
B.
Ceice:
POJIB
LIBXal-IPIBZWOB
HBCROJIBRO
B
Juexannaaxmn
BoauomHocweü
nponusoxcma
.
.
.
KpnsonmnHo-nnaHeTapHoü
npmuenenna
c OJIHPIM óanancnpoxzxca HPHBOIIIHTIHOFO npnsozla Hepaonnaccnas unnmupoM K Bnőpauuonnmgxx Mexanzxanxaxt OTóanancnponaHnhxü RPHBOIIJPIHHHÍZÍnpnsog r; KpnBouuanHoü uoMeHTa E. Cetce: PIIIHPOZLHHaAIIIHBCKIIÍ/Í IIGPORJIKNIRTOJII; nnaHeTapHOÍZI nepenaueű Mexaunama É. Kapöoul: Hnnemqecxoe nccnegosaune nonau óeccTyneHHaToro
B.
Cerce
B.
CeKe:
t
.
Barpyaorxnwü
Bapea: JI-p. 171. Fa/la/wóout
-'
Jleeau
nepenaqn
-
Mexamzrsm
PacqeT
soxosnücwneunmx
lI-p. I/I.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
mm .
.
Roaqnjonnxaenu"
noncwpynnuu
BanaHcnpoBouHoü
Heoóxonnmoro
Monuema,
llpoönu:
oqoóoü
.
aBToMaTnqecnoü
1;
ruaumu
H.
.
cTaHna
nonepeqno-crporanbuorn) 1'.
304
.
nepe-
.
HOHGBHOFO .
.
110156313.
.
.
.
.
.
.
Mamuue
Hanecnmx
cenLc-
.
lleÍ/ÍCTBPIH nnaHeTapHoü .
.
MITTEILUNGEN
DIE
SCHWER-
(UNGARN)
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
DER
INHALTSVERZEICHNIS
Dr_
Tarján:
G.
Rössler:
R. Dr.
B.
schen
I.
N.
F.
Koch:
Dr.
S.
Dr.
O.
Náherungsmethode einer ungaríschen
Eine
Punkten
Druckakustik
der
Theorie
zur
Milasovszky:
Kolozsvári: band
G.
Luftheber-Hydrozyklon
Der
Beitráge
aus
.
.
.
.
.
.
.
.
15
Umrechnung
zur
Grubennetze
geoditáti-h
von
Projektionsexbene
selbsmándiger
Basismessung
.
in
dem
mit
die
andere
33
Stahlmess67
CmLstantinescu-A.
Meechanísmen
Darabont:
Feswtigkeitsberechnungen maschinen......,................. Simon
und
den
an
Koepe-Scheiben
77
Schachtförder-
der
95
Gy, Benkő:
Frau
Elektrowhámmern
zu
beím
Schwefeloxgvdation
Sauerstoffblasen
desEisens.
(der Untersuchungen entschwefelungsfáhigen
Farkas: maximal
Dr_
L.
F.
Litvin:
Dr.
F.
L. und
Aus
der
kolc der Dr.
Z.
und
Geometria
getriebe
.
Litvin: ihre
.
.
Herstellung
.
.
.
.
.
.
.
.
der
Vorsitzenden
Kordoss,
.
.
Misanlásslich
Maschinenwesen, ,,Mechanísmen"
.
I.
Eine
Maschinenkonstruktionslehre für
Methode
geometrische
177
.
179
.
díe
Getrievbesyntheseu veránderlichem Profílfrásen mit Frau J. Filenwn: Das Krümmungsradius bei der Mechanismen Buzás: der Die Rolle der Produktion Mechanisierung des Szőke: Anwendungsmöglíohkeiten Kurbelplanetetngeuíebes Einige Dr.
.
.
Gruppe
fúr
der
Probleme
Schnecken-
ráumliéher Zahnradgetriebe
Theorie
Vereins über Tagung
heutígen
Die
J.
von
.
.
Prof.
von
des Wíssenschaftlichen 2, Wissenschaftlichen
Terplán: Sályi jun:
der
Zusammensetzung
hohlprofilierter
.
Hauptaufgaben Ausführungsmet-hoden
Eröffnungsrede
der Hochofenschlacken
Gestaltung)
189 205
.
215
.
IIÍUJUJWÜ .
.
.
.
Szőke:
Primáre
Szőke:
Ein
Szőke:
.
.
F
Kordoss: Kinematische anHobelstosstnasclúnen
G.
Varga:
Eíne tenmaschine
Dr.
J.
Dr.
I.
Galambos: schaftlicher
.
227
Einkolben-Kurbelantriebes
Kurbelgetriebe
ausgewuchtetes
239
Rüttelwerlten
zu
Drehanomentwandler
Hydronuechanischer
getriebe
eines
Auswuchtung
.
.
247
.
Kurbel-Planeten-
zum
251
.
des
Untersuchung
stufenlosen
Vorschubgetriebes 269
Zuführungsvorrichtung
automatischen
zur
Auswuchtautoma277
Planung
des
Arbeitsmaschinm Drobni:
getriebes..................
hángender
Aushebemomentbedarfs .
.
.
Wirkungsgraduntersuchung
.
.
.
.
.
eines
.
.
l-andwirt.
.
.
.
.
.
289
Spezial-Planeten299
PUBLICATIONS
OF
THE
OF
UNIVERSITY
TECHNICAL MISKOLC?
INDUSTRIES,
THE
HEAVY
=
(HUNGARY)
INDEX
Tarján:
G.
Dr.
Rössler:
R.
B.
Dr.
N.
F.
Koch:
.
of
measurement
measuríng
tape
.
.
Simon-Mrs.
for
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
conversion .
.
independent
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oxidation
33
.
67
.
.
.
(Koepe)
.
.
.
.
O.
Dr.
F.
Dr.
F.
Farkas: mum
oxygen-blasting
during
1 09
L. Litvin: Fundamental of the solutions
Terplán:
Dr.
Z.
I_ Sályi
.
.
.
.
.
.
.
.
uf
.
.
.
spatial .
.
blast-fumace of
manufacture tasks
.
of
formation
.
.
.
.
.
drive
gear .
.
.
.
.
J.
Current A
Jun.:
Filemon:
Buzás:
The
Szőke:
Some
of
problems geovmetríc
of
O
.
_
Szőke:
Balanoed
Szőke:
Hydrodynamic
of
of
.
.
profiles
having
of
and .
.
Galambos: cultural
Dr.
I.
Lévai-J.
of
for
for
of .
Investigation
,
.
.
.
of
.
.
.
efficíency
of
the Scienheld on the on fhe sub-
179
.
189
.
radii
205 215
production
.
.
epicyclic
.
.
247
.
gears
251
.
mechanism
of 269
.
.
special
.
.
raísíng
the .
a
.
.
machine
.
of
.
feed
fot .
167
239 .
type
necessary
121
155
227
variable
balancíng
torque .
piston
infinitely
automatic
Determination
Drobni:
vibrators
converter
torque
investigation
implements
.
.
curvature
varying
.
methods
theory
of
.
.
drives
gear epicyclíc crank drive single-píston
for
shapers...................... Feeding equipmernt Varga: J.
.
.
worm
mechanisms
planev:
mevchanísation
the
maxi-
cranked
dríve
crank
Kinetic
Dr.
306
.
construction
desígning
of
ín
mechanism
Szőke:
mechanical
method
Transformaticn role
applications balancíng Primary
Kordoss:
,
.
.
uwwwwv .
.
profíle theory
cowncave
.
wíth
slags
of the Miskolc Section Írom Prof. J. Kordosys (President tifíc Industry) Sovciety oyf the Engineering owpeníng speech, 01 the 2nd Scientific occasion of the Session inauguratíon ject of ,.Mechanisms"
Dr.
_Mrs.
und
Geometry .
Except
for action
Investigations de-sulphurizing
Litvin:
L.
77
95
.
ofiron......................... Dr.
15
with
mechanisms
pulleys
.
hunga-
one
netwowr-ks
minihg .
.
winch
pit-head Sulphur
Benkő:
Gy.
.
Electríc-hamm-er
Darabont: calculations
.
for
.
.
.
.
pressure-acoustics
method another
into
system line
Base
.
cf
theory
Approximating
Strength
S.
the
to
Constantinescu-A.
I.
Dr.
hydrocyclone
Milasovszky: rian projection
Kolozsvári: steel
G.
Air-lift
Co-ntributions
.
.
.
.
.
277
agrí-
of
epicyclíó
.
.
.
gear
.
289 299
ANNALES
IJUNIVERSITÉ
DE
LOURDE
HINDUSTRIE
DE
DE
MISKOLC
(HONGRIE)
Dr.
Tarján:
G.
Rössler:
R. Dr.
B.
ruban N.
F.
Koch: Calcul machines
J
.
.
.
.
.
.
la conversion dans l'autre
pour
des
.
.
.
.
.
,
3 15
points _
_
indépendants,
miniers
Mécanismes
des
_
_
.
.
.
.
.
.
(systéme
.
du
Lbxydation
.
soufre
.
Koepe)
.
lors
.
.
du
.
.
77
des
soufflage
95
.
.
fer
du
109
avecdel'oxygene..................... Dr.
O.
Dr.
F.
Dr.
F.
Farkas: neau
I...
la désulfuration
concemant
Etudes á effet max.
de
Géométrie
Litvin:
33
un
avec
électriques
marteaux
pour
dkzntrainement
disques
.
Benkő:
.
.
pression
67
de résistance (Yextraction
Simon-Mme
.
hongrois,
réseaux
des
.
de
Facoustique
approximatíve projection
Darabont:
Constantinescu-A.
S.
de
.
.
.
de
base
la
de
d'acier
I.
Dr.
méthode
systéme
Mesure
pneumatique
théorie
á le
Une d'un
Milasovszky: géodésiques
Kolozsvári:
G.
á levage
Hydrocyclone
Contribution
MATIÉRES
DES
TABLE
.
.
fabrication
et
des
composition .
des
de
laitiers
.
.
.
.
.
.
.
á
transmissions
four-
haut .
.
vis
121
.
.
fin,
sans
áprofilconcave.....................155 Problémes
Litvin:
L,
Extrait
de base de la théorie méthodes de solutions
spatíales
grenages
du discours dbuverture du Prof. J. de Miskolc de Fassociation scienwtifique noncé de a l'occasion de Pouverture au des sujet "Mécanísmes" .
.
Dr.
Z.
Dr.
I.
Terplán:
Problémes
Sályi jun: planares Filemon:
L.
Buzás:
Rőle
B.
Szőke: á
B.
Szőke: Equilibrage á vilebrequin
B.
Szőke:
B.
Szőke: taire
J.
Kordoss: continu
a
G.
Varga:
.
.
.
J.
Mme
.
.
.
mécanismes
.
.
.
.
.
Mécanisme .
.
.
.
.
de
Transformation á piston
.
.
Díspositif
J.
Galambos: Etude coles suspendues
du
Dr.
I.
Lévai-J.
Examen
.
_.
.
.*
.
.
.
.
.
.
.
la
177
.
.
179
com-
.
.
.
variables
production
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
215 227
.
.
.
.
.
.
avec .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
247
plané-
engrenage .
239
.
machines
pour
.
.
.
á
.
251
.
réglage 269
déquilibrage .
.
.
.
.
d'un
rendement .
automatiques
nécessaire
levage .
189
205
planétaire
(Tentrainement
-
.
protenne
mécaniques
équilibré
.
.
.
section
.
.
167
.
dentrainement .
.
la
mécanismes
.
.
mécanisme
de du
.
.
machines
.
.
.
.
.
.
couple .
Drobni:
.
de
.
.
courrbures
vilebrequin
.
.
pour
Dr.
.
de
.
des
.
ide
.
.
constructions
mécanisme
.
du .
damenée
.
.
.
hydromécanique .
.
dkétaux-limeurs
.
.
.
.
couple
.
.
.
en-
par .
.
mécanvique, scientifique,
dbngrenage
.
.
.
.
des
.
du á
cinématique
Examen
spécial
.
d'entrainement
secousses
.
l'étude
de .
degré
premier monocylindrique
.
.
d'application
de
.
président
1-a mécanisation
dans
possibilités
Guelques vilebrequin
.
á rayons
profils
.
de l'industrie la 2. session
science
.
.
.
des
transmissions .
Kordoss,
géométrique
Projection des
la
de
actuels
procédé
Un
.
des .
.
.
machines
aux .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
277
agri.
.
.
289
planétaire
engrenage .
.
.
.
.
.
299
Borsod
nmegyei Készült
vezető: Felelős Miskolc Méry Nyormdaipari Vállalat, 3402-52. smrint 500 az MSZ szabvány példányban 5163 1965 27 A/ 5 ív terjedelemben -
-
-
György
