Önkormányzati reform - sajtószemle Összeállította: Kovács Róbert és Sipos Ivett
Földrengés értékű változások várhatóak az önkormányzati rendszerben. Törvények egész sora fog alapvetően megváltozni egy-két hónap leforgása alatt. Nem pusztán az önkormányzati törvényről, hanem az önkormányzatokat érintő ágazati (oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb.) törvényről is, valamint a területfejlesztési törvényről, és egyes pénzügyi tárgyú törvényekről is, mint például a helyi adózás szabályozása. Sok kérdést (SZJA megosztása, normatívák és más állami támogatások) ugyanakkor eddig is a központi költségvetési törvény tartalmazott. Várhatóan e törvény szerkezete is komoly átalakuláson megy keresztül. Az alábbi összeállítást a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Napi Gazdaság, a Világgazdaság, a HVG és a Figyelő, illetve az Origo és az Index hírportálok, továbbá a Magyar Televízió és a Magyar Rádió információi alapján szerkesztettük egybe, úgy, hogy az olvasó számára világossá váljék, mely területen milyen változás várható. Igyekeztünk helyet biztosítani a felelős vezetők indoklásainak, hogy jól érhetőek legyenek a döntéshozói szándékok.
Manapság egyetlen hírt lehet tényként kezelni az önkormányzatok jövőjével kapcsolatban: Változás lesz a rendszerben! Naponta fel-felröppennek olyan híresztelések, miszerint hol állami kézben összpontosulnak a kórházak, oktatási intézmények, hol egy-egy település ilyenolyan indokkal mégis megtarthatja a fenntartás jogát saját oktatási intézménye felett, a megyei önkormányzatok hol nagyobb, hol kisebb felelősséggel, súllyal jelennek meg a médiában, de ahelyett, hogy a kép tisztulna, egyre több a kérdés az érintettekben és egyre nagyobb a bizonytalanság, melynek következtében mára egyre hangosabbak is a települések vezetői. Ki nevezi ki az iskolaigazgatót? Ki szerzi be a könyveket? Ki gondoskodik arról, hogy legyen világítás az iskolában? Kinek a fennhatóságai lesznek a kórházak? Amennyiben nem helyben, települési, vagy megyei szinten dőlnek el a kérdések, egy rendszer hogy láthatja át mind a 3 177 település működését olyan szinten, hogy meg tudja mondani, egy-egy intézmény élére ki a legmegfelelőbb ember? Ilyen és ehhez hasonló kérdésektől hangos manapság az önkormányzati szféra, melyek a mai napig nem kerültek megválaszolásra. Miközben a döntéshozók tervezik az új önkormányzati reformot, addig az érintettek rettegnek és kiutat keresnek a jelenleg ismert (?) helyzetből, de a legnagyobb félelmet a rendszer totális ellehetetlenülése, térvesztése miatt érzik. Vajon tényleg ilyen nagy lenne a baj? Erre próbáltunk megbízható médiumok információiból csokorba szedni a lehetséges válaszokat, és ebben a bizonytalan időszakban felvázolni a jövő önkormányzatiságának a várható kereteit.
Az önkormányzati törvény helyzete általában, szervezeti kérdések A FIDESZ-KDNP frakciók közös kihelyezett hajdúszoboszlói ülésükön szeptember 6. és 9. között jóváhagyták az önkormányzati törvény tervezetét, amely információink szerint szeptember 14-én került ismét az önkormányzati szövetségek elé. Az új önkormányzati törvény szabályozni fogja, hogy – önkormányzatisággal rendelkező – új község megalakulásához legalább ezer fő állandó lakos megléte szükséges, és minimális lakosságszámhoz lesz kötve az is, hogy a polgármesteri tisztség ne csupán társadalmi megbízatás legyen, vagyis egy szép, ámde üres stallum. A polgármesterek „legitimitását erősítendő” a polgármesteri hivatal vezetőjét ezentúl nem a képviselő-testület, hanem a polgármester nevezheti ki és mentheti fel. Ez egyes szakértők szerint szentesíti az eddigi gyakorlatot, hiszen a jegyző, hivatalvezető nemigen mert a polgármester akarata ellenében határozatot hozni, még akkor sem, ha eddig az önkormányzati képviselő-testülettől nyerte a státuszát, illette az is hívta vissza. Valójában sajátos szakértelme alapján a jegyző az önkormányzatok jogszerű működésének kontrollja volt, és ténylegesen feladata volt a törvényesség megőrzése érdekében való fellépés, még akár a polgármesterrel szemben is. Egyes értesülések szerint azonban 2013. január elsejét követően a jegyző a járási kormányzati hivatalt vezetné , mert így a polgármesteri hivatalt beosztottként egy más kvalitásokkal rendelkező, gyengébb státuszú személy vezetné, ami akár egyfajta leértékelődésként is felfogható. A közgyűlésben szavazategyenlőség esetén a polgármester szava dönt majd a jövőben. Ha kétszer egymás után működésképtelen a képviselő-testület, akkor a rendeletek kivételével a polgármester a jövőben döntéseket hozhat a település működése érdekében, hiszen ezzel számos, napirenddel összefüggő obstrukciós helyzetet lehet majd feloldani, talán csak az ellenzéki tiltakozás lesz hangosabb.
Helyi források: adók, hitelfelvétel A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az önkormányzatok pénzügyi rendszerének átalakítását nevezte a „legrázósabb kérdésnek”. Úgy fogalmazott, hogy „kemény, nem konfliktusmentes, sőt olykor fájdalmas munka lesz”. Mindenképpen át fog alakulni az önkormányzatok forrásellátása. A mai, szinte ellenőrizhetetlen helyzetnél erősebb kontroll várható az önkormányzatok hitelfelvételénél. Ezzel szemben a helyi adók kivetésében nagyobb szabadságot kapnak majd helyhatóságok – jelentette be nemrégiben az önkormányzati törvény tervezett átalakításával kapcsolatban Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. A törvény egyetlen korlátot szabna csak ebben a helyhatóságoknak, hogy olyan adót nem vethetnek ki, amelyet az állam már kivetett. Nemrégiben az [origo] kérdésére, hogy lesz-e valamiféle állami kontroll vagy mi szab majd gátat az irracionális önkormányzati adók - például füstadó - kivetésének, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a „törvényi szinten semmi, az önkormányzatokat - ahogy egyéb döntéseiknél is - a közösség belátása tarthatja kordában”. Helyi adók kiszabása és beszedése ügyében marad a helyi önkormányzatok kompetenciája –
tehát egyes korábbi tervekkel ellenétben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon nem fogják keresztülfolyatni a települések pénzét. A bevételeik szempontjából megnyugtató az is, hogy a települési önkormányzatok kezében marad a gépjárművek parkolásának biztosítása – kérdés, milyen bátran nyúlnak majd a parkolási díjakhoz. Sok más kisebb nagyobb forrás sorsa azonban rendezetlen. Nyilvánvalóan számítani lehet arra, hogy megcsappannak az önkormányzatok vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási bevételei. Az államtitkár egyelőre arra sem tudott válaszolni, hogy azokban az esetekben, például a megyei önkormányzatoknál vagy a megszűnő megyei jogú városoknál, amelyekben az intézményfenntartói feladatokat az állam átveszi az önkormányzatoktól, ezzel együtt az intézmények tetemes - sok esetben milliárdos - adósságait is átvállalja-e. Erre később a megyék esetében egyértelmű pozitív válasz született. Ugyanakkor a megyei jogú városok esetében, ahogy más települési önkormányzatok adósságának átvállalása, nem lett egyértelműen kimondva, sorsuk függőben van.
Állami támogatások, feladatfinanszírozás 2011 májusában még úgy nyilatkozott Tállai András a Napi Gazdaságnak, hogy akár 1 000 Mrd Ft-ot is meg lehetne spórolni az önkormányzati finanszírozás feladatalapúvá alakításával. Az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban az államtitkár szerint annyi dőlt el, hogy a jelenlegi normatív finanszírozást feladatalapú finanszírozás váltja majd 2013-tól. Az átállás előtt azért mind a 3 177 önkormányzatnál át kell tekinteni, hogy milyen feladatokat látnak majd el, és miből - közölte az államtitkár. A központi támogatás mértékét az állam a feladatokhoz kapcsoltan határozná meg – kivéve azokat az eseteket, amikor az ágazati jogszabály például teljesítményfinanszírozást ír elő. Azt, hogy egy adott feladat ellátásához mekkora a kiadási szükséglet, a központi költségvetés készítésének menetrendjéhez igazodóan, az új önkormányzati rendszerben az államháztartásért és az önkormányzatokért felelős miniszter határozza meg. E megoldással nem oldódik ugyanakkor meg az a probléma, hogy a településvezetők, saját költségvetésük tervezéséhez megfelelő időt és információt kapjanak, továbbra sem biztosított, hogy időben lássák a saját költségvetésük elkészítéséhez szükséges sarokszámokat. A jelenlegi viszonyok között ugyanis már bőven bent járunk a tárgyévben, mire megszületik az önkormányzati költségvetés. A Nemzetgazdasági Minisztérium forrásokat csak célhoz kötötten biztosítana, ugyanakkor a BM szakértői szerint ez a hazai jogrendbe beépült Önkormányzati Charta egyik cikkelyébe ütközik. Az újfajta finanszírozás részleteiről többször, több helyütt nyilatkozó BM államtitkár nem tudott felvilágosítást adni, így azt sem tudta megmondani, hogy a személyi jövedelemadó bizonyos százaléka a továbbiakban is a helyhatóságoknál marad-e, illetve hogy miből finanszírozzák az önkormányzatok azokat a náluk maradó feladatokat, amelyekre a helyi adóbevételek nem elegendőek. „A finanszírozás kidolgozása még folyamatban van” - közölte az államtitkár.
Önkormányzatok ellenőrzése A BM önkormányzati ügyekért felelős államtitkárának egyik nemrégiben szervezett tájékoztatóján az is elhangzott, hogy 2013-ra kidolgoznak egy olyan informatikai rendszert, ami az önkormányzatok pénzügyi rendszerének egészét állami kontroll alatt tudja tartani. Az úgynevezett ASP-rendszer Tállai András szerint az államkincstárhoz kapcsolódva monitorozhatja az önkormányzatok gazdálkodását. A készülő önkormányzati törvény értelmében tehát az önkormányzatoknak rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk a saját bevételeikről, amivel részt vesznek a működésük finanszírozásában. Ez egyébként ma is gyakorlat, hiszen az önkormányzatok évente háromszor nagyszámú, a pénzügyi ellenőrzést, monitoringot lehetővé tevő űrlapot töltenek ki, amelyeket a MÁK gyűjt össze és archivál. A probléma tehát már ma sem az adatok bekérése, hanem a bekért adatok szerkezete, tartalma, azok ellenőrzése, illetve felhasználása a tervezésben vagy éppen az önkormányzati reform előkészítésében.
Adósságkonszolidáció, átvállalt kötelezettségek, teher Az önkormányzati rendszer átalakításának egyik lehetséges olvasata, hogy az állam jelentős centralizáció mellett adósságkonszolidációt hajt végre. A megyék adósságának átvállalásával az állam az összesített önkormányzati hitelállomány nagyjából tíz százalékát veszi magára. A megyei jogú városok megyei szintű intézményeinek esetleges átvétele (további jelentős adósságteher mellett) pedig még ennél is nagyobb mértékű szerepvállalást feltételez. Valójában az önkormányzatok adósságának átvállalása csak az egyik, kisebbik része az önkormányzati rendszer radikális átalakításának: az állam ezzel az oktatási, az egészségügyi vagy a kulturális szektor eddig alsóbb szinteken felhalmozódott összes két évtizede felgyülemlett, korábban kezeletlen ellátási – szervezési – finanszírozási problémáját megörökli.
Kormányhivatalok: a helyi állami feladatok ellátása A kormány területi dekoncentrált szerveit, amelyek korábban önálló minisztériumi irányítás alatt voltak, egységes keretbe szervezték, és 2011. január 1-től megyei szinte kormányhivatali formában működnek. A szakmai kérdésekbe beleszólhatnak az anya-minisztériumok, de a szervezet irányítása, gazdálkodása, személyi stb. szervezési kérdései egységes keretet kaptak. 2013 januárjában alakul meg e szervezetek helyi, járási lába. A megyei szervezetek tehát az idei évtől működnek, de a tervek szerint a jövő évtől radikálisan megnő a feladatuk, a területi közellátás legfontosabb centrumává válnak. A járások esetében a korábbi kistérségek bázisán kialakítandó új területi egységek megalakulásáról érkeznek az első hírek. Ahogy a megyék esetében is, szervezeti értelemben a járások esetében is éles különbséget kell tenni a járási szintű állami dekoncentrált szerv és bármilyen kötelező vagy önkéntes önkormányzati társulás között, amely ezen területi egységhez kötődően jöhet létre. A második Orbán-kormány által létrehozott kormányhivatalok a területi államigazgatás rendszerének legerősebb szereplői lesznek: ide kerül át számos hatáskör, például az alap- és
középszintű közösségi feladatellátás állami hatáskörbe tartozó kötelezettségei, különböző engedélyek kiadása is, márpedig egy-egy településvezetőnek, vagy képviselő-testületnek ez akár „egy kis mellékest” is jelenthetett eddig, főleg komolyabb beruházások esetében. Ezen 2011-től létrehozott szervek hatékonyságán fog múlni a közszektor működőképessége.
Megye – megyei jogú város – közép szintű közszolgáltatások A legradikálisabb feladat-átrendeződés a megyei önkormányzatok esetében megy végbe. Az állam átveszi „örökös jogon” náluk lévő, illetve az utóbbi időkben az önkormányzatoktól hozzájuk került középfokú intézményhálózat (iskolák, kulturális intézmények) fenntartását. Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott szerint a változás elsősorban az oktatási- és az egészségügyi intézményrendszert érinti, amely első lépésként a kormányhivatalokhoz kerül. Rácz Róbert (Fidesz) Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott tájékoztatása szerint 2012. január 1-től valamennyi megyei önkormányzati intézmény a kormányhivatalhoz kerül, de ez a helyzet az önkormányzati törvény elfogadását követően változhat, mert lehetnek olyan intézmények – például helyi könyvtárak, múzeumok – amelyeket továbbadnak a települési önkormányzatoknak. Az önkormányzatok és az állam közötti feladatelosztási rend főbb pontjairól Demeter Ervin, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a megyei önkormányzatok abban állapodtak meg a kormánnyal, hogy 2012. január elsejétől az intézmények fenntartását – az ezzel járó költségekkel együtt – az állam veszi át. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlés elnöke szerint az indokolja a változtatásokat, hogy a szocialista kormányzat évente körülbelül kétmilliárd forintot vont ki a megyei önkormányzatok költségvetéséből. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tevékenységének 99,3 százaléka jellemzően kötelezően ellátandó állami feladat. A forráskivonás miatt azonban az intézmények fenntartása piaci források bevonása mellett sem működtethető veszteség nélkül – hangsúlyozta. Mint mondta, „a nemzeti ügyek kormánya nem kívánja feladni a vidék Magyarországának intézményellátásban betöltött szerepét”, ezért kerülnek át a jövőben az intézményfenntartói feladatok az államhoz. Rácz Róbert megyei kormánymegbízott és Bodó Sándor (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a megyeházán közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: 2012. január elsejével a megyei kormányhivatal átveszi az önkormányzat körülbelül 20 milliárd forint értékű 23 intézményét és telephelyeit a mintegy 3,4 milliárd forint adósságállománnyal együtt. „Az állam az egyébként is állami feladatok ellátását visszaveszi, vagyis vállalja a felelősséget az ellátásért” – mondta Rácz Róbert, megjegyezve: az intézmények dolgozói és az ellátottak a változást észre sem fogják venni. Bodó Sándor megfogalmazása szerint a hajdú-bihari az egyik legjobb anyagi helyzetben lévő önkormányzat, az elmúlt években ugyanis komoly takarékossági és racionalizálási lépésekre kényszerültek, miután az akkori kormány 2007 és 2010 között 10,7 milliárd forint központi forrást vont el a megyétől. Ez az elvonás 6 milliárd forintos elvonást jelentett a megyei Kenézy-kórháznál és 4,7 milliárdot a többi intézménynél – tette hozzá. Rácz Róbert beszámolt arról is, hogy az említett négy évben országosan 200 milliárd forintot vontak el a megyéktől, 70 milliárdot megtakarításokkal kigazdálkodtak, és 130 milliárd forint körüli az az adósságállomány, amelyet az államnak az intézményekkel
együtt át kell vennie. Rácz Róbert fontosnak nevezte, hogy az önkormányzati intézmények átvételénél ne sérüljenek a dolgozók és az ellátottak érdekei. A jelen cikk szerkesztői kétségüket fejezik ugyanakkor ki abban a kérdésben, hogy mi lesz a várt átalakításból származó megtakarítások forrása. Potenciálisan ez mindenképpen a dolgozók, foglalkoztatottak számának csökkentése, a megmaradók munkaterhelésének növelése. Ezen intézkedések hozadéka lehet ugyanakkor a továbbfoglalkoztatottak bérének növekedése, a települések, térségek közötti korábbi egyenlőtlenségek korrekciója. Tállai András elmondta, hogy a megyei önkormányzatok a jövőben elsődlegesen területfejlesztési feladatot látnak majd el. Rácz Róbert (Fidesz) Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott egyenesen úgy fogalmazott legutóbbi debreceni sajtótájékoztatóján, hogy a megyei önkormányzatok Magyarország fejlesztéspolitikájának fellegvárai lesznek a jövőben. Rácz Róbert végezetül megjegyezte: A területi tervezés, a projektek elindítása és a döntés a forrásokról „igazi élettel tölti majd meg” a megyei testületeket – fűzte hozzá a politikus. Mengyi Roland, BAZ megyei elnök szerint a megyei önkormányzatokhoz ugyanakkor fejlesztéspolitikai teendők kerülnek, amelyek eddig a regionális-, vagy a megyei fejlesztési tanács, és egyéb ágazati minisztériumok hatáskörébe tartoztak. Tételesen a területfejlesztés, a településfejlesztés és a kapcsolódó kiegészítő feladatok – ismertette. Kiemelte: a munka nem projekt, hanem programalapú tervezéssel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy komplex, a párhuzamosságokat elkerülő területfejlesztési politika tartozik a jövőben a megyei önkormányzatokhoz. Programalapon történik a gazdaság szerkezetének átalakítása, a mezőgazdaság-, ipar- és szolgáltatás-fejlesztés – részletezte. A tervezés mellett a fejlesztéshez szükséges források hozzárendelése is a megyei önkormányzat feladatköre lesz. Az országos területfejlesztési terv alapja pedig a megyék területfejlesztési programja, amelyek a települések fejlesztési terveire épülnek. Véleménye szerint a komplex, globálisan kezelt területfejlesztési politika – a helyi tapasztalatokat, viszonyokat figyelembe véve – a gazdaság teljesítményét 50-80 százalékkal növelheti, köszönhetően a helyben született döntések hatékonyságának. Emellett a megyei önkormányzatok a jövőben kötelező feladatként látják el a gazdaságélénkítő szerepet: ilyen az agrár- és vidékfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, az energiaellátás, valamint a hozzá kapcsolódó biztonsági- és infrastrukturális fejlesztés, továbbá a hulladékgazdálkodással és a kéményseprői ipari közszolgáltatással összefüggő feladatok. Mengyi Roland kitért arra, hogy társadalmilag és a gazdaságfejlesztés szempontjából is fontos a határon átnyúló együttműködésekben való aktívabb részvétel, valamint az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése, amelyben a megyei önkormányzatnak továbbra is fontos szerepet kell vállalnia. „Végre a megyei önkormányzat azokat a feladatokat végezheti, amelyek a megyében élők számára a legfontosabbak” – jegyezte meg a közgyűlés elnöke. Tekintettel a megyei közgyűlés változó szerepére nem lehet olyan járás, amelyik képviselet nélkül marad benne. Az [origo] értesülése szerint a járási központok polgármesterei automatikusan kerülhetnek be a megyei testületekbe, és csak a fennmaradó helyekre választanak listán képviselőket. Arra a kérdésre, hogy a listás helyek számának csökkenése nem torzítja-e a választási rendszert, illetve nem rontja-e azon pártok esélyeit, akik nem indítottak polgármester-jelöltet vagy jelöltjük nem nyert egy-egy járási székhelyen, Tállai
András az [origo]-nak azt mondta: sok szempontot mérlegeltek a tervezet kidolgozásánál, de nem volt olyan, amelyik tökéletes. Az államtitkár bizonytalan volt azzal kapcsolatban, hogy ha a megyei önkormányzatok veszik át a területfejlesztési feladatokat, akkor mi lesz a jelenlegi regionális fejlesztési tanácsokkal (ezek megalakítása és működtetése uniós kötelezettség). „A döntéseket egész biztosan a megyék hozzák majd, a regionális tanácsoknak még ki kell találni a feladatait” - mondta Tállai András. A megyei jogú városok lehetnek a fő vesztesei az önkormányzati rendszer átalakításának, az állam pedig várhatóan meglehetősen nagy mennyiségű feladatot és ezzel egy sor megoldatlan problémát, valamint nem kevés adósságot vesz a nyakába. A reformterv szerint megszűnik a megyei jogú városi cím, és a sajátos státusz, a megyei jogú városok területen kívülisége a megyében. E változás pénzügyi vonatkozásai, az illetékbevételek sorsa egyelőre nem került terítékre. Bár az önkormányzati lobbi korábban hatékonyan akadályozott meg minden hasonló reformot, jelenleg nincs túl sok mozgásterük a kormány terveivel szemben: „Az önkormányzatok nagy része csődben van, köztük nagy, befolyásos polgármesterek által vezetett városok is, így akármilyen érdeksérelemmel jár is a reform, kénytelenek lesznek lenyelni a békát” – nyilatkozta egy helyütt Orbán Viktor.
Mik lesznek a települések feladatai és milyen feladatok kerülnek állami irányítás alá? Az önkormányzati törvény többi pontja később, feltehetőleg 2013. január 1-től léphet hatályba. Ezek tartalmazzák a települések feladatait. Demeter Ervin szerint például az oktatás területén csupán a bölcsődei és óvodai ellátás marad önkormányzati fenntartásban. Szeptember közepén Kósa Lajos Debrecen polgármestere az önkormányzatok várható kulturális feladatairól nyilatkozott, arról, hogy e terület kizárólagos önkormányzati hatáskör maradna. Nem elképzelhető ugyanakkor, hogy olyan országos hatáskörű intézmények, mint a Nemzeti Színház, vagy a Nemzeti Múzeum önkormányzati fennhatóság alá kerüljenek. Nagy valószínűséggel a kultúra területén tehát nem lesz változás a jelenlegi állami fenntartású intézmények állami, míg az önkormányzatiak önkormányzati kézben maradnak. Viszont állami fenntartásúakká válnak a levéltárak és azok a múzeumok, amiket a megyeszékhelyek nem kívánnak átvenni. A további kulturális intézmények (könyvtárak, mozik, színházak) sorsa még a polgármesteri nyilatkozat ellenére sem egyértelmű – valószínűleg ezek fenntartásába is közvetlenül belép az állam. Az alapfokú és a középfokú oktatást azonban az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben jelentette be a kormány döntését Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára egy kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is önkormányzatok szerveznék, a járóbeteg-ellátást pedig abban az esetben, ha az nem kórházzal integrált. Önkormányzati feladat marad a tervek szerint a településfejlesztés és -üzemeltetés, a területrendezés. A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat mondta az államtitkár. A helyi önkormányzatok a tervek szerint megtarthatják a közigazgatási határokon belül a településfejlesztéssel, -rendezéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos
feladataikat: a helyi önkormányzat marad az első fokon eljáró építésügyi hatóság, valamint továbbra is rá lesznek bízva a helyi közterek, közparkok, temetők. Több interjúból - a már idézett Kósa Lajos nyilatkozatból, illetve egy Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével készült TV-beszélgetésből - kiderül, hogy bizonyos állami hatáskörbe kerülő feladatok esetében elképzelhető lesz az önkormányzati üzemeltetés. Feltehetőleg ennek feltétele, hogy az adott önkormányzat rendelkezésére álljanak a feladat ellátásához szükséges források. A feladatellátás jogi kerete ebben az esetben az úgy nevezett „visszaszerződés”. Ennek sem tartalma, sem pontosabb kerete, tényleges jogi feltételrendszere nem ismeretes. Leggyakrabban oktatási intézmények, iskolák kapcsán kerül szóba a különböző nyilatkozatokban.
Oktatás – Kinek a feladata lesz az iskolák üzemeltetése? Az oktatás az a terület, amelynek átalakulása kapcsán a legtöbb kérdés merült fel, a leghevesebb viták, szócsaták zajlottak le. Ezen kérdések egy részére az elmúlt hetekben megszülettek a válaszok, több vita nyugvópontra jutott. Az állam átveszi az összes iskolát az önkormányzatoktól, de azok bizonyos költségek vállalása esetén visszakaphatják azok üzemeltetést - jelentette be Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár egy konferencián. Elkészültek a 2012/13-as tanévtől életbe lépő köz- és a felsőoktatási törvények tervei, ezeket a cikkünk megjelenésével párhuzamosan tárgyalja a kormány. Hoffmann Rózsa hozzátette, hogy állami kézbe veszik a pedagógiai szolgáltatásokat, szakszolgáltatásokat is. Hoffmann Rózsa alapvető hiányosságnak nevezte, hogy most nem ellenőrzik kívülről a pedagógusokat, így - ahogy az államtitkár fogalmazott – „a külső szakmai kontroll bevezetése is feladatunk”. A jövőben az új Nemzeti Alaptanterv, amelyben ismét lesznek kötelező tartalmak. Az alaptanterv és a kerettanterv határozzák meg azt, hogy mit tanítanak az iskolákban. Az államtitkárasszony arról is említést tett, hogy az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozását, elfogadását követően fel kell készülni majd egy új érettségi rendszerre is. Hoffmann Rózsa úgy vélte: ideje az iskolát visszahelyezni eredeti pozíciójába, és nyíltan kimondani, hogy az iskola a személyiséget formálja, azaz nevel. Ezért az új közoktatási törvény már a nemzeti köznevelési rendszerről szóló törvény nevet fogja viselni, és azt üzenik vele az egész társadalomnak, hogy olyan értékrendet próbálnak közvetíteni, olyan pedagógiai munkát szeretnének látni az egész országban, amely az emberért van, és az emberről szól. „Az állam felelősséget visel a nemzeti köznevelési rendszerért, hogy egységes műveltséget kapjon egy gyerek Salgótarjánban, Pécsett vagy Záhonyban, akkor elő kell írni, hogy mi az, amit mindenképpen meg kell tanítani az iskolában.” - mondta Hoffmann, aki a köznevelési rendszer örökölt problémái között sorolta, hogy tisztázatlan az állam szerepe, a döntést laikusok (szülők, diákok) kezébe tették, az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus, sikertelenek voltak a felzárkóztatási programok, romlik az oktatás eredményessége, s hanyatlik a fiatalok teljesítménye. Az új törvénnyel állítása szerint ezeket a problémákat szeretnék orvosolni.
Az óvoda kivételével tehát minden oktatási intézmény fenntartása és egyéb oktatási tevékenység ellátása állami feladat lesz. Ez azt jelent, hogy minden eddig települési vagy megyei önkormányzat által ellátott oktatási feladat ellátási felelőssége, intézményeinek tulajdonjoga átkerül az államhoz az említett kivétellel. Az iskolák állami átvételével az oktatási vezetők jövőre tényleges beavatkozási lehetőséget kapnak, így például nem fordulhat elő, hogy egy önkormányzat másra költi el a gyerekek tankönyvére szánt pénzt - ezt nevezte Hoffmann Rózsa az új közoktatási törvény egyik legfontosabb újdonságának a Nemzeti Tankönyvkiadó tanévnyitóján. Hoffmann Rózsa szerint az új közoktatási törvény alapján az állam átveszi az összes iskolát, de az önkormányzatok „bizonyos paraméterek esetén visszavehetik az iskoláikat szerződés alapján - ahol erre szándék és igény van”. Hoffmann Rózsa az [origo] kérdésre azt mondta, hogy ez azt jelenti, hogy az a település kaphatja vissza az iskoláját, amelyik vállalja a fenntartás költségeit: a fűtésszámla kifizetését, vagy például az épület karbantartását. A törvénytervezet előírja az oktatási államtitkárságnak, hogy a készülő új közoktatási törvénynek mely esetekben kell államivá tenni a most az önkormányzatok által ellátott feladatokat. Azt is meghatározza, hogy bizonyos intézmények esetén az állami fenntartás kizárólagos, vagyis azok fenntartását semmilyen körülmények között nem lehet átadni más szereplőknek, míg más tevékenységek bizonyos feltételek esetén szerződéssel átruházhatók a nagyobb települések önkormányzataira. Az intézményi autonómia is növekedne: ezentúl a pedagógiai programokat és a házirendet a tantestületek fogadnák el, és nem lenne szükség fenntartói jóváhagyásra - mondta Hoffmann Rózsa. A fenntartónak csak akkor lenne szerepe, ha a gyerek vagy a szülő törvénytelenséget tapasztal. Az államtitkár szerint a fenntartói jóváhagyások „sok pénzt kivittek a rendszerből, ezért ezt a pótcselekvést kiiktatjuk, másrészt felelősséget adunk a pedagógusoknak, hogy ne asztal alatt kötögetve szavazzanak” a programokról. A sajtó részletekbe menően tárgyalja az egyes al-funkciók sorsát, és idézi a döntések indoklását is, amennyiben valamely közszereplő ezt megtette. A koncepció szerint az általános iskolai oktatás mellett a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai és iskolai nevelése is állami feladat lesz. Most az utóbbi települési, illetve megyei önkormányzati feladat. A tervezet e két esetben főként az önkormányzatok anyagi nehézségeivel indokolja a váltást, illetve leszögezi: oktatáspolitikai célkitűzés, hogy a pénzügyi gondoktól függetlenül minden olyan településen legyen alsó tagozat, ahol azt legalább nyolc gyermek szülője igényli. Szintén állami kézbe kerül a kollégiumi ellátás, az alapfokú művészetoktatás és a középiskolák fenntartása. Ma mindhárom a megyei önkormányzatok feladata. Ennek kapcsán a koncepció leszögezi: „a megyei önkormányzatok sajátossága, hogy saját adóbevételük nincs, az állam által rájuk ruházott kötelező feladatokra pedig maga az állam nem biztosít elegendő forrást”. Így a megyei önkormányzatok eladósodtak, s „egyértelművé vált, hogy a megyei feladatokat át kell strukturálni az ésszerű munkamegosztás jegyében”. Ezzel a megyei önkormányzatok intézményfenntartói szerepe megszűnik. Úgy tudjuk, a megyéknek koordinációs és fejlesztési feladatai lesznek. A tervezet ugyanakkor a nagyobb települések számára lehetővé teszi, hogy továbbra is maguk tartsák fenn az általános iskolájukat, kollégiumaikat, a középiskoláikat, valamint maguk gondoskodjanak a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásáról. A 2 000 főnél több lakossal bíró települések önkormányzatainak ugyanis megengedi, hogy szerződéssel visszavegyék az iskolák fenntartását az államtól. Szakértők
szerint ez azért fontos, mert így e települések lehetőséget kapnak iskoláik fenntartására, ugyanakkor a jövőben garantált lesz az állami felügyelet az intézmények felett. Összesen 515 olyan, 2000-nél kevesebb lakossal rendelkező település van Magyarországon, amely általános iskolát működtet. Ebből 252 helyen társulás formájában működik az iskola, vagyis általában tagiskolákról, telephelyekről van szó. Így több mint 260 most önálló általános iskola biztosan kizárólagos állami fenntartásba kerülne. A többi iskola esetében az önkormányzatok döntik el, vállalják-e a feladatot. Szakértők szerint az állami fenntartás vélhetőleg racionalizálással jár, így elképzelhető, hogy a jövőben azokon a kistelepüléseken is csak alsó tagozatot tart majd fenn az állam, ahol korábban alacsony létszámmal működött felső tagozat is. Az intézmények és feladatok egy részét ugyanakkor kizárólagos állami feladattá nyilvánítják, ezeket az önkormányzatok még átmenetileg és megállapodás alapján sem vehetik majd át. Ilyen lesz a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése és oktatása. Kizárólagos állami fenntartásba kerül a szakiskolai ellátás és felnőttoktatás is. Mindkét típus fenntartása kötelező megyei feladat volt. Az oktatási intézmények közül csak az óvoda maradna önkormányzati fenntartásban a szintén kisgyermekek felügyeletével foglalkozó, de szociális intézménynek számító bölcsődével együtt. A szakemberek nem értik, miért ez a két intézménytípus marad önkormányzati fenntartás alatt, hiszen éppen itt van szükség férőhely-bővítésre, az anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok többsége azonban forrás hiányában képtelen fejleszteni. Az állami átvétel kapcsán a koncepció kiemeli: a megyei kormányhivatalok jövőben felállítandó szakigazgatási szervei tartják majd fenn a kötelező állami közoktatási feladatokat ellátó intézményeket. A szervek állapítják meg az állami fenntartású és a megye területén működő egyéb fenntartású intézményekben is a pedagóguslétszámot, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számát, ez képezi majd a finanszírozás alapját. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a közoktatást érintő részleteket, a végrehajtás részletességét, valamint az önkormányzati bevételek rendezését hiányolja a bemutatott tervekből. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere az MTI-nek azt mondta: a leglényegesebb elem, az alapfokú oktatás állami kézbe vételének részletei nem látszanak, nem derül ki, hogy most csak a pedagógusok állami bérezéséről van-e szó, és a szakmai felügyeletről, vagy esetleg az intézmények állami tulajdonba kerüléséről. A MÖSZ álláspontja szerint „az alapfokú oktatás helyben van a legjobb helyen”, bár az elmúlt évek hiányos finanszírozása miatt vannak polgármesterek, akik azt mondják, hogy „vigye az állam”. Épp az önkormányzatok által az elmúlt években az oktatásba fektetett pénz miatt sajnálja Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt, hogy állami kézbe kerül az alapfokú oktatás. Schmidt nem érti, hogy az államnak miért lesz több pénze a feladatra, mint az önkormányzatoknak. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az állam jelenleg egy meghatározott normatívát utal az önkormányzatoknak az oktatási feladatokra, ez az összeg azonban nem fedezi az iskolák teljes fenntartását, így azt az önkormányzatok - anyagi lehetőségeiktől függően - pótolják ki. Ez most az iskolák állami felügyelet alá kerülésével megváltozik. Véleménye szerint a minisztérium egyelőre arról sem közölt részleteket,
hogyan képzelik el a jövőben az iskolák finanszírozását, de nem valószínű, hogy az anyagi nehézségek egyből megoldódnak majd. A 2011-12-es tanév a nagy változások, egyben a további változások előkészítésének éve lesz mondta Hoffmann Rózsa egy salgótarjáni tanévnyitón. Az egyik ilyen változás például az, hogy az iskolaigazgatókat ezentúl a miniszter nevezi ki.A jövőben az állam finanszírozza a közoktatást, és evidens joga lesz, hogy nagyobb szerepet kapjon az oktatási rendszerben mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Nógrád megyei tanévnyitó konferenciáján. Hoffmann Rózsa közlése szerint az igazgatók oktatási miniszteri kinevezése a pozíció megbecsülését jelzi. Az államtitkárság közoktatási koncepciója szerint az iskola fenntartója tesz majd javaslatot az igazgató személyére, és a döntést az államot képviselő illetékes kormányhivatalok hozzák majd meg. Ugyanakkor az iskolaigazgatói posztokért jelenleg nem kapkodnak a pedagógusok, és az [origo] által megkeresett iskolákban attól tartanak, hogy az új kinevezési rendszer még ronthat is a vezetők helyzetén. „Az égvilágon semmi jelentősége nincs, hogy kitől kapom a kinevezésem” - mondta a minisztérium terveiről az [origo]-nak egy fővárosi, budai gimnázium igazgatója. Az igazgató szerint, ha csak az változik, hogy ki írja alá a kinevezést, de a kiválasztási rendszer nem, akkor nem kell tartani a változástól. „Nem népszerűek az igazgatói helyek, mert az iskola vezetője folyamatos küzdelemben van a fenntartó önkormányzatokkal az anyagiak miatt” - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Bár az oktatásért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériuma tervei és közoktatási koncepciója egyelőre nem nyilvános, így az iskolaigazgatók kinevezésével, jövőbeni jogkörével és feladataival kapcsolatos részletek sem ismertek. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint elképzelhető, hogy az igazgatók jogköreit is szűkíteni fogják. A szakszervezeti vezető szerint az államtitkárság májusban kérdőívet küldött az iskolaigazgatóknak, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, mit szólnának az igazgatók jogköreinek szűkítéséhez. Gallóné szerint ez arra utalhat, hogy ilyen tervei vannak a kormánynak. „Nem hiszem, hogy nagy sikere lenne, ha azt mondanák az igazgatóknak, hogy te vagy a felelős, de mondjuk, abban sem dönthetsz, hogy kit nevezel ki tanárnak” - mondta, és hozzátette: Csak akkor derülhet ki, hogy a miniszteri kinevezés serkenti-e a posztra jelentkezőket, ha már ismert lesz, hogy a minisztérium milyen feladatokat vár el az igazgatóktól, és milyen jogokat hagy meg nekik. „Ez nem újdonság, a II. világháború előtt már volt ilyen gyakorlat” - mondta. „Ilyen komoly centralizáció a nyolcvanas években volt az oktatásban, de még akkor sem volt olyan, hogy a miniszter nevezze ki az intézményvezetőket” – mondta ugyanakkor Mendrey László, aki szerint a központosítás egyik legkritikusabb pontja, hogy nagyon elválik, és messze kerül egymástól az oktatás helye és a döntéshozatal. „Biztosan lesznek elvárásai a fenntartónak, de nem biztos, hogy fel tudják mérni, mire van szükség egy iskolában. A minisztériumi kinevezés miatt előfordulhat, hogy olyan igazgató kerül egy iskola élére, akit sem a szülők, sem a tantestület nem fogad el” - mondta. A minisztérium és az iskolák közötti távolságtól tart egy pesti iskola szintén neve elhallgatását kérő igazgatója is. „Meglehetősen problémásnak érzem, hogy egy hivatal fog dönteni egy olyan alkotóközösség vezetőjéről, amelyről nincs információja. Gondolom, megmarad a pályáztatási rendszer, ami szerencsétlen személycserékhez vezethet.
Nem feltétlenül protekcionizmusra vagy ideológiai elvek mentén meghozott döntésekre gondolok, hanem arra, hogy elképzelhető, hogy egy jelentkező szakmailag jó pályázatot nyújt be, de a tantestület nem tud vele együttműködni" - mondta. „Az igazgató szerint jó lenne, ha a minisztérium vagy megbízottja a döntés előtt kikérné a nevelőtestület véleményét is. Ezt az esetek döntő többségében az önkormányzatok is figyelembe vették, amikor nem, akkor általában nagy sajtónyilvánosságot is kaptak a kinevezések” - tette hozzá.
Ki gondoskodik a jövőben az egészségügyről, a kórházak fenntartásáról? Az a területi, strukturális átalakítás, ami a közintézmények ágazati rendszereiben, mindenekelőtt az oktatásban csak nagyon korlátozottan következett be, jórészt éppen a most megfogalmazott új rendszer nyithat teret e szükséges változásoknak, míg az egészségügyben, a kórházak, az ellátás olcsóbb formák terelése (fekvő betegellátás helyett ambuláns ellátás) vonatkozásában jórészt már a korábbi években bekövetkezett. A legnagyobb szelet, a fővárosi ellátó hálózat átalakítása, azonban még e területen is várat magára. A legtöbb vita, mint ahogy a hvg.hu is folyamatosan beszámolt róla, épp a kórházak felügyeletével és finanszírozásával kapcsolatos. A leghangosabb csörték természetszerűleg a fővárosban vannak, ahol Tarlós Istvánnak a kórházak államosításával kapcsolatban éppen visszavonta egy megállapodásnak a Közgyűlés elé terjesztését. Tudni kell, hogy a kórházi beszerzések a közszféra legzsírosabb megrendelés-állományai közé tartoznak. Az egészségügyi ellátórendszer kórházi pillére, a fekvőbeteg ellátás minden bizonnyal állami kézbe fog kerülni. A helyi egészségügyi alapellátás biztosítása ezzel szemben maradna települési szinten, egyedül a kórházi járóbeteg-ellátáshoz kapcsolódó feladatokról kellene lemondaniuk a helyi önkormányzatoknak. Mindez a hvg.hu szerint azt jelenti, hogy megszűnnek a városi kórházak, és magasabb önkormányzati vagy egészségügyi adminisztrációs szinten koordinálnák a kórházi betegellátást. Minden bizonnyal ezt is a kormányhivatalok felügyelnék. Pesti Imre a Fővárosi Kormányhivatal hivatalvezetője a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: „nagy valószínűséggel, a miniszterelnök szándéka szerint ezek az intézmények a kormányhivatalokhoz fognak kerülni”, és amennyiben így lesz, akkor a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok a helyi érdekeket is figyelembe véve fogják üzemeltetni a kórházakat. Pesti Imre továbbá elmondta, a fővárosi önkormányzat 12 kórháza 99 telephelyen, 487 épületben, rendkívül elavult struktúrában működik, és a főváros egészségügye biztos, hogy megújításra szorul. Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi államtitkárság korábban jelezte azt a szándékát, hogy a kórházak állami kézbe kerüljenek. Hozzátette: ezt a miniszterelnök is megerősítette. Elmondta azt is, állami működtetés esetén természetesnek tartja, hogy a kórházakhoz tartozó eszközök és ingatlanok is az államhoz kerülnek. Mint fogalmazott, lehet vita erről, de nagyon furcsa lenne, hogy az egészségügy működtetését az állam szervezné, irányítaná, működtetné, közben az infrastruktúra és az ingatlanok az önkormányzatoknál maradnak. A főpolgármester a közgyűlés szerdai ülésén, néhány órával Pesti Imre nyilatkozata után bejelentette: visszavonja a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények állami tulajdonba
adásáról szóló előterjesztést. Ha a közgyűlés elfogadta volna a javaslatot, úgy a főpolgármester a határozathozatalt követően aláírhatta volna a megállapodást Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral. Az önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) között kötendő megállapodás tervezete tartalmazza az alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve fekvő- és járóbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatok, továbbá az intézmények alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységek, a fővárosi önkormányzat intézményfenntartói jogának, az érintett vagyonelemek tulajdonjogának, valamint a kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek átadás-átvételét. A dokumentum szerint az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1. Az átadás-átvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a főváros és a tárca tematikus munkacsoportokat alakít majd ki. A megállapodás vonatkozna a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetre, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetre, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházaira, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központra, a Nyírő Gyula Kórházra, a Szent Imre Kórházra, a Károlyi Sándor Kórházra, az Uzsoki utcai Kórházra, a Központi Stomatológiai Intézetre, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőre, a Heim Pál Gyermekkórházra, valamint a Segély Helyett Esély Alapítvány által működtetett budafoki pszichiátriára. A fenti átalakítás előkészítése tulajdonképpen az ország más részein is megkezdődött. A közös megyei és debreceni tulajdonban lévő Kenézy-kórházzal kapcsolatban a már korábban idézett Rácz Róbert megyei kormánymegbízott az MTI-nek azt mondta: a döntés szerint az egészségügyi intézményeket is átadják, hozzátéve: „alig hiszem, hogy kivételt képezne a Kenézy, mert több tulajdonban van”. A megyei önkormányzat mint egészségügyi intézményfenntartó bizonyosan megszűnik, azt azonban, hogy a debreceni önkormányzat helyére belép-e az állam, még nem tudja – mondta a kormánymegbízott. A kórházak államosításával Gémesi György Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint egyetértenek, az alapellátás pedig jó helyen van, és ehhez a tervezet szerint sem nyúlnak hozzá. A kórházak államosítását kórházi érdekvédő szervezetek, a Magyar Kórházszövetség és a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is üdvözölte, mert szerintük ezzel hatékonyabbá válhat az egészségügyi ellátás. A TÖOSZ nevében nyilatkozó Schmidt Jenő viszont pont az egészségügyet érintő bejelentést tartja a legrosszabbnak, mert szerinte pont a legtöbb forrást igénylő területek - vagyis az alap- és a járóbeteg-ellátás - maradnának az önkormányzatoknál.
Szociális ellátás A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat - mondta az államtitkár. A szociális segélyezésnek is megmarad a helyi szintje: a rászorulók továbbra is az önkormányzatot, vagy magát a „polgármester urat” fogják zargatni átmeneti segélyért, szociális munkáért, időskorúak és nagycsaládosok tűzifa-, étkezés vagy temetéstámogatásáért.
A közmunkával kapcsolatos összes feladat koordinációja ugyanakkor valószínűleg elkerül az önkormányzatoktól – de még itt sem tiszta a kép.
Tömegközlekedés Izgalmas csörte várható még a helyi közlekedés megszervezése ügyében – itt is Budapest áll a viták kereszttüzében, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium inkább annak a pártján van, hogy a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését az állam szervezze meg, míg a Belügyminisztérium kötelező társulási feladatként az önkormányzatokra bízná ezt. Fővárosi viszonylatban minden bizonnyal a Budapesti Közlekedési Központ is szívesen részt venne ebben.
Összefoglaló gondolatok 2011. szeptember közepét írjuk, és alig tudunk többet annál, mint hogy új önkormányzati törvény lesz, és alig van szegmense a mai értelemben vett önkormányzatiságnak, ami érintetlen marad a változásokat követően. A megyék sorsa ugyanakkor eldőlni látszik, ahogy az oktatás és az egészségügy területén is körvonalazódnak a feladatok. A tervezési munka közben ugyanakkor új területek kerültek bevonásra, mint a területfejlesztés, amely esetében szintén felemásak egyelőre a megoldások. Sok szempontból úgy tűnik, hogy egy konfliktus feloldása újabb konfliktusokat, problémákat szül, miközben az idő fogy és például a megyék, vagy ezzel összefüggésben a területfejlesztés rendszerére vonatkozó változások 3 és ½ hónap múlva már életbe is lépnek. Ehhez elfogadott törvényekre, végrehajtási utasításokra, felállított, és működő szervezetekre van szükség. Egyes esetekben, mint az iskolaigazgatók kinevezése kapcsán, a bizonyos szervezeti részdöntések meg is előzik a rendszer felállításának egészét. A már most is látszó döntéseket sokan vitatják. A polemiákból a legjobb indulattal is úgy tűnik, hogy vannak bizonyos kormányzati prioritások. Azok a területek, amelyek ebbe a körbe tartoznak, állami kézbe kerülnek, nem maradhatnak az önkormányzatoknál. Számunkra, e cikk szerkesztői számára a szervezeti kérdések is kiemelten fontosak, hiszen a teljes közfeladat ellátási rendszer átszabása folyik. Nem teljesen kivehető az a szervezeti struktúra, amely a jövőben az akadálymentes működést biztosítja, és a szakemberek sem látszanak, akik működtetni fogják. A leegyszerűsített kérdés úgy hangzik, hogy egy korábban önkormányzati fenntartású intézményben, ha kiég a villanykörte, annak pótlásáról ki dönt? Honnan lesz rá fedezet, hogyan jut el a villanykörte az intézménybe? Nagyon fontos továbbá a pénzügyi kérdés. Részben azért, mert májusban a reform meghirdetésekor 1 000 milliárd forintot vélt megtakaríthatónak az érintett államtitkár, részben azért, mert az önkormányzatok az elmúlt két évtizedben jól látták el feladataikat, de éppen forrásoldalon nem voltak egyértelműek a határok: ki? mennyibe? miért felel anyagilag? Mire kell hogy fedezetet nyújtson az állami támogatás? Ha az önkormányzatoknak kell a feladatokat finanszírozni, akkor hogyan hozhat az állam sorozatosan olyan döntéseket, amelyekkel újabb és újabb pénzügyi terheket rónak az önkormányzatokra? Úgy tűnik az állam
döntött, visszaveszi a feladatokat! Ezzel azonban nem oldódott meg az eredeti kérdés, honnan lesz fedezet arra, amire eddig nem volt. Részben természetesen azért is fontos a pénzügyi kérdés, mert önkormányzatok a jövőben is lesznek, továbbra is lesznek feladataik, és ezeket a jövőben is részben állami forrásokból fogják fedezni.
