Önkormányzati hulladékgazdálkodás avagy szűk erőforrásokból jól működő rendszer kiépítése
Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.
A BIOKOM Kft. legfontosabb fejlesztési tevékenységei I.
1996: Termékdíjas pályázat – rendszergazdai szerepkör
1998: Válogatómű elindítása
1999: Új, szigetelt hulladéklerakó Pécs - Kökényben, új technológiával
2001-2004: K+F projekt a szerves hulladékok komposztálása és rekultiválandó területeken történő felhasználása céljából (NKFP pályázat)
2002-2012: Regionális hulladékgazdálkodási rendszer szervezése, kiépítése (ISPA, Kohéziós Alap, KEOP)
2003: Zöld hulladék szelektív gyűjtőjárat
2004: Komposzttelep építése, beüzemelése
üzembe
helyezése,
szelektív
hulladékgyűjtés
tervezése,
A BIOKOM Kft. legfontosabb fejlesztési tevékenységei II.
2004: Pécs ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program koncepció kidolgozása
2004-2007: K+F program a biomassza energetikai hasznosítása és a kapcsolódó hulladékkezelési, területfejlesztési feladatok megoldása érdekében (NKFP pályázat)
2006-2008: K+F projekt - Elektronikusan dokumentált hulladékszállítás (Baross Gábor pályázat)
2006-2009: Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetencia Központ
2010: RDF pilot üzem kialakítása aprítógéppel és csillagszitával
2012: házhoz menő csomagolóanyag szelektív gyűjtés kiterjesztése 2300-ról 5300 háztartásra
A BIOKOM Kft. fejlesztési tevékenységének hozadékai
A sokrétű innovációs tevékenység (szelektív gyűjtés, komposztálás, elektronikusan dokumentált hulladékszállítás) a lakosság komfortérzetét javítja és korszerű, magas színvonalú szolgáltatást biztosít.
A beruházásokhoz közvetlenül vagy a tulajdonos önkormányzat segítségével igénybe vett támogatások, valamint a térségi komplex programok a műszaki színvonal növelésén túl lehetővé teszik a lakossági díjak elfogadható szinten tartását.
A K+F tevékenység olyan műszaki, pénzügyi és üzemeltetési tapasztalatokat biztosít, amelyek a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekben megvalósítandó létesítmények és technológiák működtetése során felhasználhatóak, ezáltal is támogatva a városüzemeltetési feladatok hatékony és gazdaságos megoldását.
Szelektív begyűjtés után a válogatóműben feldolgozott mennyiségek
Lerakótérfogat megtakarítás Az 1998. és 2010. évek közötti időszakban Pécs városa vonatkozásában a szelektív hulladékgyűjtés összesen kb. 206.000 m3 depótérfogat megtakarítást eredményezett. Mindez több, mint három évvel növelte meg a kökényi hulladéklerakó élettartamát. A kökényi hulladéklerakó jelenlegi ütemének élettartama 2010. szeptemberig volt meghosszabbítható, köszönhetően a lerakó megfelelő műveléséből eredő konszolidációjának (a rekultivációs terv még egy szint lerakását tette lehetővé, illetve a hulladéktesten lévő hulladék a bomlás során tömörödött).
Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága
Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága
A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei ösztönözték leginkább a fejlesztések megindítását. A lerakási és a csomagolóanyag hasznosítási direktívák átvétele nyomán a korábbi több százról néhány tucatra csökkent a lerakók száma, és folyamatosan fejlődött a szelektív gyűjtés.
A Hgt. előírta a kötelező igénybevételt és szolgáltatást egyaránt, sőt mi több finanszírozást is rendelt hozzá a magyar állam és az EU, de a rendszerek kialakításának a szabályozásából teljesen kivonult, teljesen magára hagyta az önkormányzatokat. Ráadásul nem voltak megfelelő technológiai utasítások, irányelvek, csak célmeghatározás volt, a módszerekkel nem foglalkozott a jogalkotó, nem definiálta pl. az előkezelés fogalmát.
A jelenleg futó beruházási projektek így nem rendelkeznek megfelelő tervezési alapokkal.
Ennek következménye, hogy a regionális projektek illeszkedése nem valósul meg, így előfordulhat, párhuzamosságok alakulnak ki.
egymáshoz való hogy felesleges
Hulladék keretirányelv
Az Európai Parlament és a Tanács 2008-ban elfogadta az új hulladék keretirányelvet (2008/98/EK), melynek a hazai jogrendbe illesztése jelenleg hiánypótló módon folyamatban van.
Előírja, hogy a tagállamok léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását, megvalósulását
A Keretirányelvben meghatározott újrahasználat és feldolgozás:
2015-től kötelező szelektív gyűjtés bevezetése a tagállamokban,
2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni (10. cikk (2)).
Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága Erőforrás-hatékony Európa
Az EU 2020 keretstratégia egyik kiemelt kezdeményezése ennek a megvalósítási ütemterve a COM (2011) 571, amelynek 3.2. fejezet szól arról, hogy az EU milyen elvárásokat támaszt a hulladékok kezelésével és újrahasznosításával kapcsolatban.
Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága
Az EU által kitűzött célok elérését csak komplex hulladékgazdálkodási rendszerben lehet megoldani, amely a tartalmazza:
a hasznosítható hulladékok minél nagyobb arányú visszagyűjtését és anyagában való hasznosítását
a biológiailag lebomló hulladékok kezelését
az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítását
a maradék hulladék minimalizálását és szigetelt lerakóban történő elhelyezését.
Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága
A komplex rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a méretgazdasági, költséghatékonysági és üzemeltetési szempontokat, így a minimális ajánlott méret mintegy évi 100 ezer tonna keletkező hulladék.
A technológia kiválasztásának szempontjai
A leghatékonyabb technológiai megoldások kiválasztása szükséges, hiszen az az eszközrendszer, ami most létrejöhet, a következő évtizedekben alig változhat lényegesen.
A „hatékony technológia” azonban nem „feltétlenül azonos” a gyártók által ajánlott és legjobbként eladni próbált termékek megvásárlásával – a komplex probléma-megközelítés és a körültekintő számításokon alapuló tervezés elengedhetetlen.
Ha nem sikerül támogatott, valamint méretgazdaságossági és technológiai szempontból egyaránt optimális rendszereket kialakítani, a hosszú távú üzemeltetés költségein sem lehet változtatni, ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol a szolgáltatási díjak alakulására is.
Elvárható hulladékkezelési technológia
A hulladékkezelési technológia lényege, hogy oly módon teljesíti a törvényi előírásokat az előkezelésre, a szervesanyag-tartalom részarány csökkentésre, az anyagában történő hasznosításra vonatkozólag, hogy csak az EU által is támogatandó, szükséges, minimális beruházás és előkészítési műveleti egységet és mennyiséget tartalmazza.
Ezzel elérhető az, hogy a hulladék kezelésével kapcsolatban a közszolgáltató kerüljön egy olyan döntési helyzetbe, hogy amennyiben megváltoznak a költségtényezők (pl. lerakási adó), vagy egyéb hasznosítási alternatíva felmerül, akkor lehetősége legyen mérlegelni a továbbértékesítési irányokat további hasznosítás céljából.
Az eljárás pontos határvonalat tud húzni a törvény által előírt minimális technológiai szükséglet, és az ezután esetlegesen következő hasznosítást célzó további előkészítési eljárás közé (közszolgáltatás kontra versenyszféra).
Komplex hulladékkezelési rendszer elemei
Komplex hulladékkezelési rendszer elemei
Koncepciónk alapeleme a hulladékok lerakótól való minél nagyobb arányú eltérítése, amelynek célja, hogy csak az anyagában és már energetikailag sem hasznosítható hulladékok kerüljenek lerakásra.
A lerakástól való eltérítés módszerei lehetnek:
A hulladékok anyagában történő hasznosításának növelése – csomagolóeszköz és egyéb hulladékok (papír, műanyag, üveg, fém) elkülönített gyűjtése
Biológiailag lebomló hulladékok elkülönített gyűjtése és kezelése (házhoz menő szelektív gyűjtés növelése, biogáz előállítás és hasznosítás, komposzt előállítás)
A mechanikai kezelési technológiai átalakítása
Az energetikai hasznosítási lehetőség kiterjesztése (cementgyár, erőmű)
A fenti módszerek alkalmazása ösztönözhető jogi és gazdasági eszközökkel, pl. talajterhelési járulékkal, lerakási adóval, stb.
Komplex hulladékkezelési rendszer elemei
Komplex hulladékkezelési rendszer előkészítése
Sz em
cs
em
ér
et
o Bi
80
yag
60
M ű an
100
x Te
Pa pí r
A keletkező hulladékmennyiség felmérése, hulladék-összetételi és eloszlási vizsgálatok, a gyűjtési-kezelési folyamatok és a hulladékáramok modellezése, a létesítmények és eszközök kapacitásának meghatározása
Tömegeloszlás, %
40
20
til
Szemcseméret szerint Biológiai frakció Papír Műanyag Textil
0 0
40
80
120
Szemcseméret x, mm
160
200
Komplex hulladékkezelési rendszer pillérei
Regionális hulladékgyűjtés megszervezése A házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése (csomagoló, biológiailag lebomló, veszélyes) és minél nagyobb arányú kiterjesztése A biológiai kezelés során keletkező biogázok és a komposzt hasznosítása Az anyagában nem hasznosítható hulladékokból másodtüzelőanyag (RDF - Refuse Derived Fuel) előállítása Biológiai kezelés után visszamaradt stabilizált hulladék energetikai hasznosítása A nem hasznosítható, biológiailag már nem aktív hulladék lerakása
Hulladékkezelési rendszer bemutatása
Regionális hulladékgyűjtési rendszer kialakítása
A projektterületen egységes gyűjtési szállítási rendszer kerül bevezetésre. A gyűjtési logisztika kialakításakor kiküszöböljük a párhuzamosságokat, a felesleges gyűjtési köröket, ezáltal a gyűjtés költséghatékonysága javul. A nagyobb gyűjtési távolságok következtében, súlyponti helyeken átrakóállomások telepítése is indokolt lehet. Az átrakóállomáson a gyűjtőautókból a nagykapacitású, távolsági szállításra alkalmas járművekbe kerül a hulladék, amely azután a hulladékkezelő központba szállítja azt.
Regionális hulladékgyűjtési rendszer kialakítása
Csomagolóeszköz hulladékok szelektív gyűjtése
Összhangban a Hulladék Keretirányelvvel a lakossági szelektív gyűjtést – elsősorban a házhoz menő szelektív gyűjtést - fejleszteni kell. A projekt koncepció rugalmasan kezeli a szelektívgyűjtés kiterjesztését, a házhoz-menő szelektív gyűjtés bevezetése a projekt teljes családi házas övezetében javasolható. A lakótelepi területeken a közterületi gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés mellett, vagy helyett a lépcsőházankénti szelektív gyűjtés alkalmazása is a program eleme. A házhoz-menő szelektívgyűjtésre egységes edényzet alkalmazása javasolt. A gyűjtési gyakoriság csökkentése érdekében 240 literes (esetleg 360 literes) edény használatát javasoljuk, így a gyűjtés gyakoriság 2-4 hét között határozható meg.
Veszélyes hulladékok gyűjtése
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokat speciális felépítménnyel kialakított veszélyeshulladék gyűjtő autókkal program szerint rendszeres gyűjtőjáratokkal (évi 2-4 alkalom)házhoz menő gyűjtéssel különítjük el a hulladék többi elemétől.
Hulladékok válogatása
A szelektíven összegyűjtött hulladékok utóválogatását, az ipar felhasználásra alkalmas, értékes másodnyersanyag előállítását válogatóművel tudjuk biztosítani. A válogatómű kapacitását a tervezett szelektív gyűjtés kiterjedése, a hulladék hasznosítható összetevőinek mennyisége, illetve a gyűjtés felfutásának figyelembevételével lehet meghatározni. Az üzem tervezéshez gyakorlati szaktudás elengedhetetlen.
Biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése
A biológiailag lebomló hulladékok házhoz menő szelektív gyűjtésének kiterjesztése szintén a rendszer rugalmas eleme. Igény esetén a projekt teljes családi házas övezetében bevezethető, vagy csak meghatározott területekre terjesztik ki. Mivel a gyűjtési gyakoriság a bomlás miatt heti egy alkalommal indokolt, így kisebb 80-120 literes edény alkalmazása megfelelő. A gyűjtési rendszer jól kombinálható a házi komposztálás elterjesztésével, amikor költséghatékonysági okokból a kezelő központtól távol eső területeken a lakosság a kiadott házi komposztáló edényben saját maga komposztálja a szerves hulladékát.
Hulladékok mechanikai kezelése – tüzelőanyag előállítása
A szelektív gyűjtés utáni maradék hulladékot energetikai, illetve biológiai kezelésre alkalmas összetevők leválasztása és további feldolgozása miatt mechanikai kezelő műbe szállítják. A javasolt feldolgozási technológiát a következő ábra tartalmazza.
A mechanikai kezelés folyamatábrája
Hulladékok mechanikai kezelése – tüzelőanyag előállítása
A technológia kialakításánál mindenképpen biztosítani kell, hogy a rendszerbe beillesztésre kerüljön optikai leválasztó – amit az EU tüzelőanyag előállításra vonatkozó legújabb BAT tervezete tartalmaz - berendezés is. Ezzel egyrészt biztosítani lehet, hogy a tüzelőanyagok Cl tartalma (és egyéb veszélyes alkotó elemek) minimalizálható legyen, de használható hasznosítható hulladékok kiválasztására is (pl. műanyag, üveg). A létrejött másod-tüzelőanyag (RDF) fűtőértéke a lakossági hulladék összetételének függvénye, de a tapasztalatok szerint 14-16 MJ/kg körül alakul.
Hulladékok biológiai kezelése
Az általánosan alkalmazott komposztálási és biostabilizálási eljárások technológiája nem teszi lehetővé a bomlás során keletkező gázok hasznosítását (IPPC). A helyettük alkalmazott műszaki megoldás a biohulladékok száraz fermentálása, a biogáz hasznosítása (elektromos áram, hő előállítása). Az alkalmazandó technológia a kommunális hulladékok szerves összetevőire kialakított 3A (aerob – anaerob – aerob) eljárás.
Hulladékok biológiai kezelése
A szelektíven összegyűjtött bomló-szerves hulladékok alkalmasak komposzt előállítására, de a nagyobb hatékonyság érdekében a száraz fermentálóban történő biogáz előállítás és a komposztálás kombinációját javasoljuk.
A hatékonyság további növelése érdekében a vegyesen gyűjtött hulladék szerves frakciójának száraz fermentálása után szitálással további energetikailag hasznosítható frakció választható le, melynek fűtőértéke 9-10 MJ/kg-ra becsülhető, így erőműi hasznosításra valószínűséggel felhasználható.
A rendszer alkalmazásának előnyei
A csomagolóeszköz hulladékok gyűjtése és anyagában történő hasznosítása eléri a Keretirányelvben előírt mértéket, a másodnyersanyagok eladásából a rendszernek bevétele származik. Teljesül a Landfill direktívában előírt szervesanyag eltérítési előírás (2016 az 1995-ben keletkezett szervesanyaghoz képest 65%-nak a hasznosítását meg kell oldani) A biológiai kezelés során a keletkező biogázok hasznosításával elektromos energiai és hő előállítása valósul meg, amely vagy saját felhasználásra, vagy értékesítésre kerül. A jó minőségű RDF cementgyárak, erőművek, míg a stabilizált hulladék erőművek alternatív tüzelőanyag lehet. A fejlesztések eredményeképpen a lerakott (nem hasznosított) hulladék mennyisége a stabilát sikeres energetikai hasznosítása esetén középtávon 10% alá csökkenhet, míg a stabilát lerakása esetén is 25% alatti lerakás biztosítható.
A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program regionális gazdasági- és térségfejlesztési hatásai
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
Dr. Kiss Tibor ügyvezető BIOKOM Kft.
[email protected]